9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban
|
|
- Mariska Kelemenné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA 9.1 Metrika és topológia R k -ban Definíció. A k-dimenziós euklideszi térnek nevezzük és R k val jelöljük a valós számokból alkotott k-tagú x = (x 1, x 2,..., x k ) sorozatok halmazát, azaz 1 R k R 2 R= k := R { x = (x1, x 2,..., x k ) : x i R (i = 1, 2,..., k) }. Az x = (x 1, x 2,..., x k ) sorozatokat a tér pontjainak mondjuk, az x 1, x 2,..., x k számok az x = (x 1, x 2,..., x k ) pont koordinátái. R 1 -et természetes módon azonosíthatjuk R-rel. R 2 = R R-et egy koordinátarendszer bevezetése után egy síkra lehet bijektíven leképezni, ezért R 2 -et euklideszi síknak nevezhetjük. Hasonlóan, koordinátarendszer réven azonosíthatjuk R 3 -at a közönséges térrel. R k pontjait vektoroként is felfoghatjuk, úgy, hogy a koordinátarendszer felvétele után az egyes pontoknak a kezdőpontból hozzájuk vezető helyzetvektorukat feleltetjük meg. Ezek szabad vektorok, ömagukkal párhuzamosan eltolhatók. Műveletek R k -ban: Definíció. Az x = (x 1, x 2,..., x k ), y = (y 1, y 2,..., y k ) R k vektorok összegét és az x R k vektor λ R skalárral való szorzatát x + y : = (x 1 + y 1, x 2 + y 2,..., x k + y k ) λx : = (λx 1, λx 2,..., λx k ) -val definiáljuk. Könnyű ellenőrizni, hogy e műveletek teljesítik az alábbi tulajdonságokat: Bármely x, y, z R k mellett, a 0 = (0, 0,..., 0) zérusvektorral és x = ( 1)x vektorral teljesül, hogy x + (y + z) = (x + y) + z, x + y = y + x, x + 0 = x, x + ( x) = 0. (az összeadás előbbi 4 tulajdonságát Abel-csoport axiómáknak mondjuk). Bármely x, y R k, λ, µ, 1 R esetén, λ(x + y) = λx + λy, (λ + µ)x = λx + µx, (λµ)x = λ(µx) 1x = x. (ezek a tulajdonságok a skalárral való szorzás axiómái). Az összeadás és skalárral való szorzás axiómái együttesen alkotják a lineáris tér, vagy vektortér axiómák at. Definíció. Az x = (x 1, x 2,..., x k ), y = (y 1, y 2,..., y k ) R k vektorok skaláris vagy belső szorzatát -val definiáljuk. x, y := x 1 y 1 + x 2 y x k y k Könnyű ellenőrizni, hogy a skaláris szorzat teljesíti az alábbi tulajdonságokat. Bármely x, y, z R k és bármely λ R esetén x + y, z = x, z + y, z, λx, y = λ x, y, x, y = y, x, x, x 0 és x, x = 0 akkor és csakis akkor, ha x = 0. 1
2 2 Ez a 4 tulajdonság alkotja a skaláris szorzás axiómáit. Állítás [Cauchy-Schwarz egyenlőtlenség] Bármely két x, y R k vektor esetén érvényes a Cauchy-Schwarz egyenlőtlenség: x, y x, x y, y. Bizonyítás. A belső szorzat utolsó tulajdonsága miatt amiből a szorzás elvégzése után x + λy, x + λy 0 x, x + λ y, x + λ x, y + λ 2 y, y 0. Jelölje Q(λ) a baloldalon levő λ-ben másodfokú polinomot, akkor Q(λ) = x, x + λ y, x + λ x, y + λ 2 y, y 0. Ha y, y = 0, akkor az utolsó tulajdonság miatt y = 0, így egyenlőtlenségünk teljesül, mert mindkét oldaán zérus áll. Ha y, y = 0, akkor Q(λ) 0 miatt Q diszkriminánsa kisebb vagy egyenlő mint nulla, amiből 4 x, y 2 4 x, x y, y 0 s ebből átrendezéssel adódik a bizonyítandó egyenlőtlenség. Definíció. Az x = x, x számot az x = (x 1, x 2,..., x k ) R k vektor hosszának (vagy normájának ill. abszolút értékének) nevezzük. A norma segítségével a Cauchy-Schwarz egyenlőtlenséget alakba írhatjuk át. x, y x y (x, y R k ) A Cauchy-Schwarz egyenlőtlenség felhasználásával könnyen igazolhatjuk a norma tulajdonságait: bármely x, y R k és bármely λ R esetén Definíció. Az x, y R k pontok távolságát -nal definiáljuk. x 0 és x = 0 akkor és csakis akkor, ha x = 0 λx = λ x x + y x + y. d(x, y) = x y Definíció. Egy a R k pont ε > 0 sugarú (nyílt) környezetén a K(a, ε) := { x R k : d(x, a) = x a < ε } halmazt értjük. k = 1 esetén K(a, ε) az a pontra nézve szimmetrikus 2ε hosszúságú ]a ε, a + ε[ nyílt intervallum. k = 2 esetén K(a, ε) az a = (a 1, a 2 ) pont körüli ε sugarú nyílt körlap. k = 3 esetén K(a, ε) az a = (a 1, a 2, a 3 ) pont körüli ε sugarú nyílt gömb. Környezetek segítségével értelmezhetjük R k -ban a belső, határ, izolált, torlódási pont fogalmát, továbbá nyílt és zárt halmazokat (a definíció szó szerint ugyanaz, de benne a pont, környezet jelentése általánosabb). Sorozatok R k -ban. Definíció. Egy a : N R k függvényt R k -beli sorozatnak nevezünk.
3 3 Jelölések a(n) = a n = (a n,1, a n,2,..., a n,k ) (n N), a = (a n ). Definíció. Az (a n ) (R k -beli) sorozatot konvergensnek nevezzük, ha van olyan b R k, hogy bármely ε > 0- hoz létezik olyan N(ε) R szám, hogy a n b < ε ha b-t a sorozat határérték ének (limeszének) nevezzük és az n > N(ε). a n b (n ) vagy lim n a n = b jelölést használjuk. N(ε)-t az ε-hoz tartozó küszöbszámnak nevezzük. Egy R k -beli sorozatot divergensnek nevezünk, ha nem konvergens. Állítás [R k -beli sorozat koordinátánként konvergens] akkor és csakis akkor, ha a n = (a n,1, a n,2,..., a n,k ) b = (b 1, b 2,..., b k ) (n ) a n,i b i (n ) minden i = 1, 2,..., k mellett. Ez azt jelenti, hogy egy vektorsorozat akkor és csakis akkor konvergens, ha a sorozat minden koordinátája konvergens és határértéke a határvektor megfelelő koordinátája. Bizonyítás. Mivel minden j = 1, 2,..., k mellett a n,j b j a n b = k (a n,i b i ) 2 k max a n,j b j, 1 j k i=1 Ebből látható, hogy a n b < ε akkor a n,j b j < ε minden j = 1, 2,..., k mellett. Fordítva, ha a n,j b j < ε minden j = 1, 2,..., k mellett akkor max a n,j b j < ε így a n b = k ε 1 j k igazolva állításunkat. Példa. a n = ( 1 n, ) n 2 (0, 1) ha n. 9.2 Többváltozós függvények határértéke és folytonossága Egy D R k halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel jelöljük. Definíció. Legyen f : D R k R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási pontja). Azt mondjuk, hogy f-nek van (véges) határértéke az x 0 pontban, ha van olyan a R szám, hogy minden ɛ > 0-hoz van olyan δ(ɛ) > 0, hogy f(x) a < ɛ ha 0 < x x 0 < δ(ɛ) és x D teljesül. Az a R számot az f függvény x 0 pontbeli határértékének nevezzük, és jelölésére az a = f(x) a ( ha x x 0 )-t használjuk. lim f(x) vagy x x 0 A határérték, ha létezik, akkor egyértelmű. Átviteli elv, műveletek, egyenlőtlenségek és határérték kapcsolata most is érvényes. A határérték fogalma a R b -re hasonlóan kiterjeszthető, mint egy változónál.
4 4 Definíció. Az f : D R k R függvényt értelmezési tartományának x 0 D pontjában folytonosnak nevezzük, ha bármely ɛ > 0-hoz van olyan δ(ɛ) > 0, hogy teljesül. f(x) f(x 0 ) < ɛ ha x x 0 < δ(ɛ) és x D Itt is érvényes az átviteli elv: az f : D R k R függvény az x 0 D pontban akkor és csakis akkor folytonos, ha bármely (x n ) : N D az x 0 -hoz konvergáló sorozat esetén f(x n ) f(x 0 ) ha n. Folytonos függvények tulajdonságai ugyanazok mint az egyváltozós esetben. 9.3 Többváltozós függvények differenciálhatósága Definíció. Az f : D R k R függvényt az x 0 D belső pontban (totálisan) differenciálhatónak nevezzük, ha van olyan A R k vektor melyre f(x) f(x 0 ) A, x x 0 lim = 0. x x 0 x x 0 Az f (x 0 ):=A vektort az f függvény x 0 pontbeli deriváltjának nevezzük. Geometriai jelentés: a függvény f(x) f(x 0 ) növekményét az A, x x 0 lineáris függvény jól közelíti (mivel a definíció szerint az f(x) f(x 0 ) A, x x 0 különbség olyan kicsi hogy még x x 0 -val elosztva is nullához tart, ha x x 0 ), a függvény által meghatározott felületnek az x 0 pontban van érintősíkja, ez éppen az x k+1 = f(x 0 ) + A, x x 0 hipersík az R k+1 térben. Definíció. Az f : D R k R függvényt az x 0 D belső pontban az e (ahol e egy R k -beli egységvektor) irány mentén differenciálhatónak nevezzük, ha létezik a f(x 0 + te) f(x 0 ) lim t 0 t (véges) határérték. E határértéket D e f(x 0 )-lal jelöljük, és az f függvény e iránymenti deriváltjának nevezzük az x 0 pontban. D e f(x 0 ) jelentése: az f függvény változási sebessége az e irányában. Ha speciálisan e = u i = (0,..., 0, 1, 0,..., 0) az i-edik tengely irányába mutató egységvektor (az u i vektor i-edik koordinátája 1, a többi 0) akkor a D ui f(x 0 ) iránymenti deriváltat az f függvény i-edik változója szerinti parciális deriváltjának nevezzük az x 0 pontban. Jelölésére az i f(x 0 ) szimbólumot használjuk. Egyéb jelölések: xi f(x 0 ), f x i (x 0 ), f xi (x 0 ) Definíció. Az f : D R k R függvényt az x 0 D belső pontban parciálisan differenciálhatónak nevezzük, ha i f(x 0 ) minden i = 1,..., n-re létezik.
5 5 Mivel (x i = x 0,i + t jelöléssel) D ui f(x 0 ) f(x 0,1,..., x 0,i + t,..., x 0,k ) f(x 0,1,..., x 0,i,..., x 0,k ) = lim t 0 t f(x 0,1,..., x i,..., x 0,k ) f(x 0,1,..., x 0,i,..., x 0,k ) = lim x i x 0,i x i x 0,i így i f(x 0 )-t úgy számítjuk ki, hogy az i-edik változó szerint differenciálunk, miközben a többi változót konstansnak tekintjük. Példa parciális deriváltak kiszámítására, és a fogalmak felírására két változó esetén(ld. előadás) TÉTEL [iránymenti derivált kiszámítása] Ha f : D R n R az x 0 D belső pontban (totálisan) differenciálható, akkor bármely e = (e 1,..., e k ) R k, e = e e2 k = 1 irány mentén is differenciálható x 0 -ban, és az iránymenti deriváltjára áll fenn, ahol A = f (x 0 ). D e f(x 0 ) = A, e = A 1 e A k e k így Speciálisan, ha e = u i = (0,..., 1,..., 0) (ahol az 1 az i-edik helyen áll), akkor D ui f(x 0 ) = i f(x 0 ) = A i D e f(x 0 ) = 1 f(x 0 )e k f(x 0 )e k. Ez azt jelenti, hogy (totális) differenciálhatóság parciális differenciálhatóság. Az is következik, hogy f (x 0 ) = A = ( 1 f(x 0 ),..., k f(x 0 )) azaz az f (x 0 (totális) derivált (vektor) koordinátái a parciális deriváltak. Bizonyítás. A differenciálhatóság ε(x) := f(x) f(x 0 ) A, x x 0 jelöléssel f(x) f(x 0 ) = A, x x 0 + ε(x) ε(x) és a differenciálhatóság definíciója miatt lim x tox 0 = 0. Innen x x 0 f(x 0 + te) f(x 0 ) t ha t 0 bizonyítva állításunkat. = A, te + ε(x 0 + te) t = A, e + t t ε(x 0 + te) A, e x 0 + te x 0 TÉTEL [(totális) differenciálhatóság folytonosság] Ha f : D R k R az x 0 D belső pontban (totálisan) differenciálható, akkor f folytonos x 0 -ban. Bizonyítás. Az előző bizonyításban használt ε(x) segítségével kapjuk, hogy f(x) f(x 0 ) = A, x x 0 + ε(x) x x 0 x x 0 0 ha x x 0, mivel ekkor a jobboldali összeg mindkét tagja nullához tart. Megjegyzés. f parciális differenciálhatóságából f folytonossága. Ellenpélda a { 0 ha x1 x f(x 1, x 2 ) = ha x 1 x 2 = 0 ahol 1 f(0, 0) = 2 f(0, 0) = 0, de f nem folytonos (0, 0)-ban. A parciális deriváltak folytonossága viszont garantálja a (totális) differenciálhatóságot, így a folytonosságot is. TÉTEL [parc. deriv. folytonossága (totális) differenciálhatóság ] Ha az f : D R k R függvénynek az x 0 D belső pont egy környezetében folytonos parciális deriváltjai vannak (ekkor azt úgy mondjuk, hogy a függvény folytonosan parciálisan differenciálhato e környezetben) akkor f az x 0 pontbanban (totális) differenciálható, (így folytonos is).
6 6 Bizonyítás. Az egyszerűség kedvéért csak két változó esetén bizonyítunk. f(x 1, x 2 ) f(x 0,1, x 0,2 ) = [f(x 1, x 2 ) f(x 1, x 0,2 )] + [f(x 1, x 0,2 ) f(x 0,1, x 0,2 )]. A szögletes zárójelben levő különbségekre az egyváltozós Lagrange-féle középértéktételt használva kapjuk, hogy f(x 1, x 2 ) f(x 0,1, x 0,2 ) = 2 f(x 1, ξ 2 )(x 2 x 0,2 ) + 1 f(ξ 1, x 0,2 )(x 1 x 0,1 ) ahol ξ 1 az x 1 és x 01 közötti érték, ξ 2 pedig x 2 és x 0,2 között van. A parciális deriváltak x 0 = (x 0,1, x 0,2 ) pontbeli folytonossága miatt 1 f(ξ 1, x 0,2 ) = 1 f(x 0,1, x 0,2 ) + ε 1, 2 f(x 1, ξ 2 ) = 2 f(x 0,1, x 0,2 ) + ε 2 ahol ε i 0 (i = 1, 2) ha (x 1, x 2 ) (x 0,1, x 0,2 ). Így f(x 1, x 2 ) f(x 0,1, x 0,2 ) = 1 f(x 0,1, x 0,2 )(x 1 x 0,1 ) + 2 f(x 0,1, x 0,2 )(x 2 x 0,2 ) + ε ahol ε = ε 1 (x 1 x 0,1 ) + ε 2 (x 2 x 0,2 ). Állítśunk bizonyítva lesz, ha megmutatjuk, hogy ε (1) (x1 x 0,1 ) 2 + (x 2 x 0,2 ) 0 ha (x 1, x 2 ) (x 0,1, x 0,2 ). 2 Mivel ε (x1 x 0,1 ) 2 + (x 2 x 0,2 ) = ε x 1 x 0,1 2 1 (x1 x 0,1 ) 2 + (x 2 x 0,2 ) + ε x 2 x 0,2 2 2 (x1 x 0,1 ) 2 + (x 2 x 0,2 ) 2 ε i 0 és a ε i -k utáni törtek abszolút értéke 1, így valóban fennáll (1). TÉTEL [láncszabály: összetett függvény differenciálhatósága] Ha a g i : D R k R (i = 1, 2,..., l) függvények differenciálhatók az x 0 D belső pontban, és f : E R l R differenciálható az y 0 = g(x 0 ) E belső pontban, ahol g(x) := (g 1 (x), g 2 (x),..., g l (x)) (x D), akkor a h(x) := f(g(x)) összetett függvény (mely x 0 D egy környezetében biztosan értelmezve van) differenciálható x 0 D-ben és i h(x 0 ) = Utóbbi képletet nevezzük láncszabálynak. Bizonyítás.- l j f(g(x 0 )) i g j (x 0 ) j=1 (i = 1, 2,..., k). 9.4 Magasabbrendű parciális deriváltak Tegyük fel, hogy az f : D R k R függvénynek az x 0 D belső pont egy környezetében létezik pl. az i-edik változó szerinti i f parciális derivált. Ha ez parciálisan differenciálható pl. az j-edik változó szerint, úgy a e deriválást elvégezve kapjuk a j i f(x 0 ) := j ( i f(x 0 )) második parciális deriváltját f-nek az x 0 pontban az i-edik és j-edik váltzozók szerint (ebben a sorrendben). Hasonlóan ha a j i f(x) drivált létezik x 0 egy környezetében és ez parciálisan differenciálható pl. a l-edik változó szerint, úgy a e deriválást elvégezve kapjuk a l i j f(x 0 ) := l ( i j f(x 0 )) harmadik parciális deriváltat. Hasonlóan értelmezhetjük a negyed- és magasabbrendű parciális deriváltakat is. Egyéb jelölések a magasabbrendű deriváltakra: xj xi f(x 0 ) 2 f x j x i (x 0 ), f xix j (x 0 )
7 7 Példa. Számítsuk ki az f(x, y) = x 2 + y 2 e xy ((x, y) R 2 ) függvény összes első és másodrendű parciális deriváltját, és hasonlítsuk össze a 1 2 f(x, y) és 2 1 f(x, y) vegyes deriváltakat. TÉTEL [Young tétel: a vegyes parciális deriváltak függetlensége a deriválás sorrendjétől] Ha az f : D R k R függvénynek az x 0 D belső pont egy környezetében az összes m 2-edik parciális deriváltjai léteznek és folytonosak az x 0 pontban, akkor a függvény m-edik parciális deriváltjai az x 0 pontban a differenciálás sorrendjétől függetlenek. 9.5 Többváltozós függvények szélsőértéke Definíció. Azt mondjuk, hogy az f : D R k R függvénynek lokális (helyi) maximuma (minimuma) van az x 0 D pontban, ha van olyan ε > 0 hogy f(x 0 ) f(x) (f(x 0 ) f(x)) teljesül minden x K(x 0, ε) D esetén. Azt mondjuk, hogy az f : D R k R függvénynek szigorú lokális (helyi) maximuma (minimuma) van az x 0 D pontban, ha van olyan ε > 0 hogy f(x 0 ) > f(x) (f(x 0 ) < f(x)) teljesül minden x K(x 0, ε) D, x x 0 esetén. Azt mondjuk, hogy az f : D R k R függvénynek globális (vagy abszolút) maximuma (minimuma) van az x 0 D pontban, ha f(x 0 ) f(x) (f(x 0 ) f(x)) teljesül minden x D esetén. Azt mondjuk, hogy az f : D R k R függvénynek szigorú globális (vagy abszolút) maximuma (minimuma) van az x 0 D pontban, ha esetén. f(x 0 ) > f(x) (f(x 0 ) < f(x)) teljesül minden x D, x x 0 TÉTEL [a szélsőérték létezésének elegendő feltétele] Korlátos zárt halmazon folytonos függvény felveszi a függvényértékek infimumát és supremumát függvényértékként, ami azt jelenti, hogy a függvénynek van minimuma és maximuma (az illető korlátos zárt halmazon). TÉTEL [a szélsőérték elsőrendű szükséges feltétele] Ha f : D R k R f ggvénynek az x 0 D belső pontban lokális szélsőértéke van, és léteznek f első parciális deriváltjai x 0 -ban, akkor (2) 1 f(x 0 ) = 2 f(x 0 ) = = k f(x 0 ) = 0. Az (2) feltételnek elegettevő x 0 pontokat az f függvény stacionárius pontjainak nevezzük. Bizonyítás. Legyen ϕ i (t) := f(x 0,1,..., x 0,i + t,..., x 0,k ) (i = 1,..., k) ahol x 0 = (x 0,1,..., x 0,k ) és t elég kicsi. Feltevésünk szerint a ϕ i (t = 0-ban differenciálható) függvényeknek lokális szélsőértéke van t = 0 ban, így igazolva áll ításunkat. 0 = ϕ i(0) = i f(x 0 ) (i = 1,..., k) TÉTEL [a szélsőérték másodrendű elegendő feltétele] Tegyük fel, hogy az f : D R k R összes második parciális deriváltjai folytonosak az x 0 D belső pont egy környezetében, továbbá (3) 1 f(x 0 ) = 2 f(x 0 ) = = k f(x 0 ) = 0, azaz x 0 stacionárius pontja f-nek.
8 8 I. Ha a (4) Q(h) = Q(h 1,..., h k ) := k j=1 i=1 k j i f(x 0 )h i h j kvadratikus függvény pozitív definit, azaz Q(h) > 0 minden h R k, h 0 esetén, akkor f-nek szigorú lokális minimuma van x 0 -ban, II. ha a Q kvadratikus függvény negatív definit, azaz Q(h) < 0 minden h R k, h 0 esetén, akkor f-nek szigorú lokális maximuma van x 0 -ban, III. ha a Q kvadratikus függvény indefinit, azaz Q(h) felvesz pozitív és negatív értéket is, akkor f-nek nincs szélsőértéke x 0 -ban. ahol Bizonyítás.- Két változó esetén egyszerű ellenőrizni egy kvadratikus függvény pozitív vagy negatív definitségét. Ekkor Q(h 1, h 2 ) = Ah Bh 1 h 2 + Ch 2 2 A = 1 1 f(x 0 ), B = 1 2 f(x 0 ), C = 2 2 f(x 0 ). Itt már felhasználtuk azt, hogy feltételeink mellett a vegyes második parciális deriváltak az x 0 pontban egyenlők. Tegyük fel, hogy Q pozitív definit, akkor A < 0 nem lehet, mert pl. h 2 = 0-t véve Q(h 1, 0) = Ah 2 1 < 0 volna minden h 1 0 mellett. A = 0 sem lehet, mert akkor C = 0 esetén Q(h 1, h 2 ) = 2Bh 1 h 2 nyilvánvalóan felvesz pozitív és negatív értékeket is ha B 0, míg B = 0 esetén Q azonosan zérus. Ha ha C < 0, akkor Q(h 1, h 2 ) = 2Bh 1 h 2 + Ch 2 2 negatív értékeket is felvesz h 1 = 0, h 2 0 mellett. Végül, ha C > 0 volna akkor a Q(h 1, h 2 ) = 2Bh 1 h 2 + Ch 2 2 = C [ ( h 2 + B ) 2 C h 1 ( B C ) 2 h 2 1 átalakítást használva látjuk, hogy Q(h 1, h 2 ) 0 csak B = 0 esetén teljesül, ekkor viszont Q(h 1, h 2 ) = Ch 2 2 nulla lenne tetszőleges h 1 és h 2 = 0 mellett ami ellentmond a pozitív definitségnek. Így A > 0 és Q(h 1, h 2 ) = A [ ( h 1 + B ) 2 ( ) ] C A h 2 + A B2 A 2 h 2 2 mutatja, hogy a C A B2 A 2 > 0, vagy AC B2 > 0 a pozitív definitség szükséges és elegendő feltétele. Ezzel igazoltuk azt, hogy ] a Q(h 1, h 2 ) kvadratikus függvény akkor és csakis akkor pozitív definit, ha (5) 1 := 1 1 f(x 0 ) > 0, 2 := 1 1 f(x 0 ) 1 2 f(x 0 ) 1 2 f(x 0 ) 2 2 f(x 0 ) > 0. Hasonlóan bizonyíthatjuk azt, hogy Q(h 1, h 2 ) akkor és csakis akkor negatív definit, ha (6) 1 < 0, 2 > 0. Az előzőek alapján könnyű belátni, hogy a (7) 2 < 0 egyenlőtlenség elegendő Q indefinítségéhez. Példa. f(x, y) = x 3 + y 3 3xy (x, y) R 2 lokális szélsőértékeinek meghatározása.
9 9 9.6 Feltételes szélsőérték Definíció. Legyenek f : D R k+m R, h i : D R k+m R i = 1,..., m adott függvények. Azt mondjuk, hogy az f függvénynek az x 0 D pontban a h 1 (x) = 0, h 2 (x) = 0,..., h m (x) = 0 feltételek mellett lokális feltételes maximuma (minimuma) van, ha van olyan ε > 0 hogy mellett, melyre f(x 0 ) f(x) (f(x 0 ) f(x)) teljesül minden x D K(x 0, ε) h 1 (x) = = h m (x) = 0. TÉTEL [a feltételes szélsőérték szükséges feltétele] Tegyük fel, hogy az f, h i : D R k+m R (i = 1,..., m), az f függvénynek az x 0 D belső pontban a h 1 (x) = 0, h 2 (x) = 0,..., h m (x) = 0 feltételek mellett lokális feltételes szélsőértéke van, továbbá az f és h i (i = 1,..., m) parciális deriváltjai folytonosak x 0 egy környezetében és a ( j h i (x 0 )) (j = 1,..., k + m, i = 1,..., m) mátrixnak van nemzérus m-edrendű aldeterminánsa. Akkor vannak olyan λ 1,... λ m R valós számok, hogy az függvényre F (x) := f(x) + λ 1 h 1 (x) + + λ m h m (x) (x D) 1 F (x 0 ) = = k+m F (x 0 ) = 0. A λ 1,... λ m számokat Lagrange-féle multiplikátoroknak nevezzük, az F függvényt a feltételes szélsőérték probléma Lagrange-féle függvényének nevezzük. A feltételes szélsőérték probléma megoldása úgy történik, hogy a 1 F (x 0 ) = 0, 2 F (x 0 ) = 0,..., k+m F (x 0 ) = 0, h 1 (x) = 0, h 2 (x) = 0,..., h m (x) = 0 k + 2m db. egyenletből álló rendszert megoldjuk az x 1,..., x k+m, λ 1,... λ m ismeretlenekre, a kapott x 1,..., x k+m megoldások adják a feltételes szélsőérték lehetséges helyeit. Megjegyzés. Van másodrendű elegendő feltétel is a feltételes szélsőértékre, de azt nem tanuljuk. Példa. Határozza meg az feltételes szélsőértékeit a feltétel mellett. f(x, y) = x + 2y ((x, y) R 2 ) h(x, y) = x 2 + y 2 1 = 0 körvonal Megjegyzés. Érdemes a feladatot geometriailag is szemléltetni, abból leolvasható az hogy minimum vagy maximum van-e a kiszámolt pontokban.
MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)
MATEMATIKA. dolgozat megoldása (A csoport). Definiálja az alábbi fogalmakat: (egyváltozós) függvény folytonossága, differenciálhatósága, (többváltozós függvény) iránymenti deriváltja. (3x8 pont). Az f
RészletesebbenA fontosabb definíciók
A legfontosabb definíciókat jelöli. A fontosabb definíciók [Descartes szorzat] Az A és B halmazok Descartes szorzatán az A és B elemeiből képezett összes (a, b) a A, b B rendezett párok halmazát értjük,
Részletesebben2. SZÉLSŽÉRTÉKSZÁMÍTÁS. 2.1 A széls érték fogalma, létezése
2 SZÉLSŽÉRTÉKSZÁMÍTÁS DEFINÍCIÓ 21 A széls érték fogalma, létezése Azt mondjuk, hogy az f : D R k R függvénynek lokális (helyi) maximuma (minimuma) van az x 0 D pontban, ha van olyan ε > 0 hogy f(x 0 )
RészletesebbenLosonczi László. Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar
Szélsőértékszámítás Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Losonczi László (DE) Szélsőértékszámítás 1 / 21 2. SZÉLSOÉRTÉKSZÁMÍTÁS 2.1 A szélsőérték fogalma, létezése Azt
RészletesebbenKétváltozós függvények differenciálszámítása
Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 3. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 19 Skalármezők
Részletesebbenf(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenTöbbváltozós, valós értékű függvények
Többváltozós függvények Többváltozós, valós értékű függvények Többváltozós függvények Definíció: többváltozós függvények Azokat a függvényeket, melyeknek az értelmezési tartománya R n egy részhalmaza,
Részletesebbenf(x) a (x x 0 )-t használjuk.
5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenTöbbváltozós, valós értékű függvények
TÖ Többváltozós, valós értékű függvények TÖ Definíció: többváltozós függvények Azokat a függvényeket, melyeknek az értelmezési tartománya R n egy részhalmaza, n változós függvényeknek nevezzük. TÖ Példák:.
RészletesebbenA Matematika I. előadás részletes tematikája
A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok
RészletesebbenA legjobb közeĺıtés itt most azt jelentette, hogy a lineáris
Többváltozós függvények differenciálhatósága f(x) f(x Az egyváltozós függvények differenciálhatóságát a lim 0 ) x x0 x x 0 függvényhatárértékkel definiáltuk, s szemléletes jelentése abban mutatkozott meg,
RészletesebbenGazdasági matematika II.
Gazdasági matematika II. Losonczi László, Pap Gyula Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar 2014. február 16. Losonczi László, Pap Gyula (DE, KTK) Gazdasági matematika II. 2014. február
RészletesebbenANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. május 15. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
Részletesebbenminden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.
Függvények határértéke és folytonossága Egy f: D R R függvényt korlátosnak nevezünk, ha a függvényértékek halmaza korlátos. Ha f(x) f(x 0 ) teljesül minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének
RészletesebbenBoros Zoltán február
Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n
RészletesebbenGazdasági matematika II.
Gazdasági matematika II. Losonczi László, Pap Gyula Debreceni Egyetem Debrecen, 2007/8 tanév, II. félév Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika II. 2007/8 tanév, II. félév 1 / 186 Félévközi
RészletesebbenGazdasági matematika II.
Gazdasági matematika II. Losonczi László, Pap Gyula Debreceni Egyetem Debrecen, 2009/10 tanév, II. félév Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika II. 2009/10 tanév, II. félév 1 / 187 Félévközi
RészletesebbenGazdasági matematika II.
Gazdasági matematika II. Losonczi László, Pap Gyula Debreceni Egyetem Debrecen, 2009/2010 tanév, II. félév Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika II. 2009/2010 tanév, II. félév 1 / 180 Félévközi
RészletesebbenAnalízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév
Analízis II. Analízis II. Beugrók Készítette: Szánthó József kiezafiu kukac gmail.com 2009/20 10 1.félév Analízis II. Beugrók Függvények folytonossága: 1. Mikor nevez egy függvényt egyenletesen folytonosnak?
Részletesebben12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?
Ellenörző Kérdések 1. Mit jelent az, hogy egy f : A B függvény injektív, szürjektív, illetve bijektív? 2. Mikor nevezünk egy függvényt invertálhatónak? 3. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát!
RészletesebbenKétváltozós függvény szélsőértéke
Kétváltozós függvény szélsőértéke Sütő Andrea Kétváltozós függvény szélsőértéke Legyen adott f ( xy, ) kétváltozós függvény és ez legyen folytonosan totálisan differenciálható, azaz létezzenek az elsőrendű
RészletesebbenVIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag
VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag 2018/19 1. félév Függvények határértéke 1. Bizonyítsuk be definíció alapján a következőket! (a) lim x 2 3x+1 5x+4 = 1 2 (b) lim x 4 x 16 x 2 4x = 2
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
RészletesebbenA L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás
A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás 9. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás p. / A L
Részletesebben1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:
1. Absztrakt terek 1 1. Absztrakt terek 1.1. Lineáris terek 1.1. Definíció. Az X halmazt lineáris térnek vagy vektortérnek nevezzük a valós számtest (komplex számtest) felett, ha bármely x, y X elemekre
RészletesebbenSorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:
RészletesebbenANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. március 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
RészletesebbenSorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2
Sorozatok 5. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Sorozatok p. 1/2 A sorozat definíciója Definíció. A természetes számok halmazán értelmezett valós értékű a: N R függvényt
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
Részletesebben2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?
= komolyabb bizonyítás (jeleshez) Ellenőrző kérdések 2006 ősz 1. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát! 2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve
Részletesebben15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK
15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a
Részletesebben1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor
. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következő végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle belső konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis
Részletesebben2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x
I feladatsor Határozza meg az alábbi függvények határozatlan integrálját: a fx dx = x arctg + C b fx dx = arctgx + C c fx dx = 5/x 4 arctg 5 x + C d fx dx = arctg + C 5/ e fx dx = x + arctg + C f fx dx
Részletesebben9. feladatsor: Többváltozós függvények deriválása (megoldás)
Matematika Ac gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 017/18 ősz feladatsor: Többváltozós függvények deriválása (megoldás) 1 Számoljuk ki a következő függvények parciális deriváltjait
RészletesebbenPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek (mindhárom félévre): 1. Scharnitzky
Részletesebben1. Parciális függvény, parciális derivált (ismétlés)
Operációkutatás NYME Gazdaságinformatikus mesterképzés El adó: Kalmár János (kalmar[kukac]inf.nyme.hu) Többváltozós széls érték számítás Parciális függvény, parciális derivált Széls érték korlátos zárt
RészletesebbenAnalízis I. beugró vizsgakérdések
Analízis I. beugró vizsgakérdések Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v1.7 Forrás: Dr. Weisz Ferenc: Prog. Mat. 2006-2007 definíciók
RészletesebbenAlapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka
Pintér Miklós miklos.pinter@uni-corvinus.hu Ősz Alapfogalmak Halmazok Definíció Legyen A egy tetszőleges halmaz, ekkor x A (x / A) jelentése: x (nem) eleme A-nak. A B (A B) jelentése: A (valódi) részhalmaza
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
RészletesebbenMatematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált
Matematika 1 NYME KTK, Egyetemi kiegészítő alapképzés 2004/2005. tanév, I. évf. I.félév Budapest Előadó: Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 9. GT fszt. 3. (99) 518
RészletesebbenFunkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1
Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok
RészletesebbenSZÉLSŐÉRTÉKKEL KAPCSOLATOS TÉTELEK, PÉLDÁK, SZAKDOLGOZAT ELLENPÉLDÁK. TÉMAVEZETŐ: Gémes Margit. Matematika Bsc, tanári szakirány
SZÉLSŐÉRTÉKKEL KAPCSOLATOS TÉTELEK, PÉLDÁK, ELLENPÉLDÁK SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: Kovács Dorottya Matematika Bsc, tanári szakirány TÉMAVEZETŐ: Gémes Margit Műszaki gazdasági tanár Analízis tanszék Eötvös
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenSzámsorok. 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) n=1 = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az. a n
Számsorok 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az végtelen összeget végtelen számsornak (sornak) nevezzük. Az a n számot a sor n-edik tagjának
RészletesebbenGazdasági matematika I.
Gazdasági matematika I. Losonczi László, Pap Gyula Debreceni Egyetem, Informatikai Kar I. félév Előadó: Hajdu Lajos Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 1 / 124 Félévközi kötelező
RészletesebbenGazdasági matematika I.
Gazdasági matematika I. Losonczi László, Pap Gyula Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. 1 / 123 Kötelező irodalom: LOSONCZI LÁSZLÓ,
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 A derivált alkalmazásai H607, EIC 2019-04-03 Wettl
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Felületek megadása térben. A fenti kúp egy z tengellyel rendelkező. ismerhető fel, hogy. 1. definíció. Legyen D R n.
1. Többváltozós függvények 1. Bevezetés Ennek a fejezetnek a célja a kétváltozós függvények vizsgálata, ami során a 3-dimenziós felületeket szeretnénénk megérteni. 1. definíció. Legyen D R n. Ekkor az
RészletesebbenA sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex
A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA
RészletesebbenA valós számok halmaza
VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben
RészletesebbenEllenőrző kérdések a Matematika I. tantárgy elméleti részéhez, 2. rész
Ellenőrző kérdések a Matematika I. tantárgy elméleti részéhez, 2. rész Mintakérdések a 2. ZH elméleti részéhez. Nem csak ezek a kérdések szerepelhetnek az elméleti részben, de azért hasonló típusú kérdések
RészletesebbenNemlineáris programozás 2.
Optimumszámítás Nemlineáris programozás 2. Többváltozós optimalizálás feltételek mellett. Lagrange-feladatok. Nemlineáris programozás. A Kuhn-Tucker feltételek. Konvex programozás. Sydsaeter-Hammond: 18.1-5,
RészletesebbenGazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással, levelező képzés Definiálja az alábbi fogalmakat! 1. Kvadratikus mátrix invertálhatósága és inverze. (4 pont) Egy A kvadratikus mátrixot invertálhatónak
Részletesebben1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
RészletesebbenKalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat
. Házi feladat Beadási határidő: 07.0.. Jelölések x = (x,..., x n, y = (y,..., y n, z = (z,..., z n R n esetén. x, y = n i= x iy i, skalárszorzat R n -ben. d(x, y = x y = n i= (x i y i, metrika R n -ben
RészletesebbenValós függvények tulajdonságai és határérték-számítása
EL 1 Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása Az ebben a részben szereplő függvények értelmezési tartománya legyen R egy részhalmaza. EL 2 Definíció: zérushely Az f:d R függvénynek zérushelye
RészletesebbenTartalomjegyzék. 1. Előszó 1
Tartalomjegyzék 1. Előszó 1 2. Halmazok, relációk, függvények 3 2.1. Halmazok, relációk, függvények A............... 3 2.1.1. Halmazok és relációk................... 3 2.1.2. Relációk inverze és kompozíciója............
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Differenciálhatóság H607, EIC 2019-03-14 Wettl
RészletesebbenFüggvény differenciálás összefoglalás
Függvény differenciálás összefoglalás Differenciálszámítás: Def: Differenciahányados: f() f(a + ) f(a) függvényérték változása független változó megváltozása Ha egyre kisebb, vagyis tart -hoz, akkor a
RészletesebbenMatematika szigorlat június 17. Neptun kód:
Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.
215.12.8. Matematika I. NÉV:... 1. Lineáris transzformációk segítségével ábrázoljuk az f(x) = ln(2 3x) függvényt. 7pt 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.
Részletesebben1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy
/. Házi feladat. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy mindig igaz. (p (( p) q)) (( p) ( q)). Igazoljuk, hogy minden A, B és C halmazra A \ (B C) = (A \ B) (A \ C) teljesül.
RészletesebbenFüggvény határérték összefoglalás
Függvény határérték összefoglalás Függvény határértéke: Def: Függvény: egyértékű reláció. (Vagyis minden értelmezési tartománybeli elemhez, egyértelműen rendelünk hozzá egy elemet az értékkészletből. Vagyis
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal az első gyakorlathoz (differencia- és differenciálhányados fogalma, geometriai és fizikai jelentése) (x 1)(x + 1) x 1
Feladatok megoldásokkal az első gyakorlathoz (differencia- és differenciálhányados fogalma, geometriai és fizikai jelentése). Feladat. Határozzuk meg az f(x) x 2 függvény x 0 pontbeli differenciahányados
RészletesebbenFraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk
Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér
Részletesebben4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim
Példák.. Geometriai sor. A aq n = a + aq + aq 2 +... 4. SOROK 4. Definíció, konvergencia, divergencia, összeg Definíció. Egy ( ) (szám)sorozat elemeit az összeadás jelével összekapcsolva kapott a + a 2
RészletesebbenDescartes-féle, derékszögű koordináta-rendszer
Descartes-féle, derékszögű koordináta-rendszer A derékszögű koordináta-rendszerben a sík minden pontjához egy rendezett valós számpár rendelhető. A számpár első tagja (abszcissza) a pont y tengelytől mért
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 16 XVI A DIFFERENCIÁLSZÁmÍTÁS ALkALmAZÁSAI 1 Érintő ÉS NORmÁLIS EGYENES, L HOSPITAL-SZAbÁLY Az görbe abszcisszájú pontjához tartozó érintőjének egyenlete (1), normálisának egyenlete
RészletesebbenMODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS
MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS Szerkesztette: Balogh Tamás 214. december 7. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
RészletesebbenA lineáris programozás alapjai
A lineáris programozás alapjai A konvex analízis alapjai: konvexitás, konvex kombináció, hipersíkok, félterek, extrém pontok, Poliéderek, a Minkowski-Weyl tétel (a poliéderek reprezentációs tétele) Lineáris
RészletesebbenA lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.
2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,
RészletesebbenMatematika elméleti összefoglaló
1 Matematika elméleti összefoglaló 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Sorozatok jellemzése, határértéke... 3 2. Függvények határértéke és folytonossága... 5 3. Deriválás... 6 4. Függvényvizsgálat...
RészletesebbenKalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.
. Ábrázoljuk a következő halmazokat a síkon! {, y) R 2 : + y < }, b) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4}, c) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4, + y < }, {, y) R 2 : + y < }. Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/.. gyakorlat
RészletesebbenAnalízis I. Vizsgatételsor
Analízis I. Vizsgatételsor Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v.0.6 RC 004 Forrás: Oláh Gábor: ANALÍZIS I.-II. VIZSGATÉTELSOR 2006-2007-/2
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
Részletesebben2014. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia
24. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia A differenciálszámítás az emberiség egyik legnagyobb találmánya és ez az állítás nem egy matek-szakbarbár fellengzős kijelentése. A differenciálszámítás segítségével
RészletesebbenMATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR MATE-INFO UBB verseny, 218. március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga FONTOS TUDNIVALÓK: 1 A feleletválasztós feladatok,,a rész esetén
RészletesebbenAz egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:
Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x
RészletesebbenMegoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
RészletesebbenA derivált alkalmazásai
A derivált alkalmazásai Összeállította: Wettl Ferenc 2014. november 17. Wettl Ferenc A derivált alkalmazásai 2014. november 17. 1 / 57 Tartalom 1 Függvény széls értékei Abszolút széls értékek Lokális széls
RészletesebbenAnalízis előadás és gyakorlat vázlat
Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 2010-11. I. Félév 2 1. fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik 1.1. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b)
Részletesebben2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia
2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia Tartalomjegyzék 1.) Az egyváltozós valós függvény fogalma, műveletek 2.) Zérushely, polinomok zérushelye 3.) Korlátosság 4.) Monotonitás 5.) Szélsőérték 6.) Konvex
RészletesebbenSorozatok és Sorozatok és / 18
Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. 1 / 18 Tartalom 1 Sorozatok alapfogalmai 2 Sorozatok jellemz i 3 Sorozatok határértéke 4 Konvergencia és korlátosság 5 Cauchy-féle
Részletesebben0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK:
24.2.9. Matematika I. NÉV:... FELADATOK:. A tanult módon vizsgáljuk az a = 3, a n = 3a n 2 (n > ) rekurzív sorozatot. pt 2n 2 + e 2. Definíció szerint és formálisan is igazoljuk, hogy lim =. pt n 3 + n
Részletesebben6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének
6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük
RészletesebbenSzámítógépes programok alkalmazása az analízisben
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Számítógépes programok alkalmazása az analízisben Szakdolgozat Csillagvári Dániel Matematika BSc, elemző szakirány Témavezető: Gémes Margit Analízis
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.
Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai.). Feladat. Határozzuk meg az alábbi integrálokat: a) x x + dx d) xe x dx b) c)
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Valós függvények (2) (Határérték) 1. A a R szám δ > 0 sugarú környezete az (a δ, a + δ) nyílt intervallum. Ezután a valós számokat, a számegyenesen való ábrázolhatóságuk miatt, pontoknak is fogjuk hívni.
Részletesebbenfüggvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0(
FÜGGVÉNYEK 1. (008. okt., 14. fel, 5+7 pont) Fogalmazza meg, hogy az f : R R, f ( x) x 1 függvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0( x) x függvény grafikonjából! Ábrázolja
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I
Matematika I (Analízis) Készítette: Horváth Gábor Kötelező irodalom: Ács László, Gáspár Csaba: Analízis 1 Oktatási segédanyagok és a tantárgyi követelményrendszer megtalálható a http://rs1.szif.hu/ horvathg/horvathg.html
Részletesebben1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak
1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ
RészletesebbenVektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
RészletesebbenFüggvények határértéke, folytonossága FÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI, SZÉLSŐÉRTÉK FELADATOK MEGOLDÁSA
Függvények határértéke, folytonossága FÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI, SZÉLSŐÉRTÉK FELADATOK MEGOLDÁSA Alapvető fogalmak: Függvény fogalma Függvény helyettesítési értéke (függvényérték) Függvény grafikonja A
Részletesebben1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
Részletesebben