DOKUMENTÁCIÓFEJLESZTÉS INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS JÓ GYAKORLATAI. Apró napló, avagy segítség az információk áramlásának megkönnyítése érdekében.

Átírás

1 VI. DOKUMENTÁCIÓFEJLESZTÉS INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS JÓ GYAKORLATAI Apró napló, avagy segítség az infrmációk áramlásának megkönnyítése érdekében. OTH, Budapest

2 Szerzők Bauer Rita knduktr Puppné Oláh Szilvia gyógypedagógus A TÁMOP kiemelt prjekt szakmai vezetése Prf. Dr. Fgarasi András szakmai vezető Kereki Judit szakmai vezető krdinátr Módszertan alprjekt szakmai vezetése Odr Andrea módszertan szakmai alprjekt vezető II. Módszertan V. Esetfeldlgzás és tapasztalatcsere pilt elemi prjektvezetője Bíróné Asbóth Katalin 2

3 A pályázó intézmény bemutatkzása A Paks Térségi Pedagógiai Szlgáltató Közpnt négy intézményegységgel működik, amelyeket az alábbi táblázat szemléltet: 1.ábra: Paks térségi Pedagógiai Szlgáltató közpnt szervezeti felépítése Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizttság, Egységes Pedagógiai Szakszlgálat (lgpédiai ellátás, tvábbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés), Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (gyógypedagógiai tanácsadás, krai fejlesztés és gndzás, fejlesztő felkészítés, knduktív 3

4 pedagógiai ellátás, integráltan ktattt SNI gyermekek ellátása, pedagógiai szakmai szlgáltatás). 4

5 A szakszlgálat feladatai 2006 szeptemberében a gyógypedagógiai tanácsadás, krai fejlesztés és gndzás feladatával bővültek. Az ellátás biztsításával az vlt a cél, hgy a térségben élő 0-5 éves krú, a nrmálistól eltérő fejlődésmenetű gyermekek és családjaik a lakóhelyükhöz közel kapják meg azt a teljes körű ellátást, ahl a család sajátságait is figyelembe vesszük. Fejlesztő tevékenységeink helyszínei a körülmények skszínűsége miatt determináltak. A fejlesztést a Közpntban, családnál, védőnőnél vagy a helyi óvdában, isklában végezzük. Alapelvünk, hgy gyermek a lakóhelyéhez legközelebb részesüljön az állaptának megfelelő legmagasabb szintű ellátásban. Az esetek nagy százalékában a fejlesztés egyéni módn történik, mert vagy nincs hasnló prblémával küzdő gyermek, vagy messze laknak egymástól ahhz, hgy csprts fglalkztatásban részesülhessenek. Ennek kiküszöbölésére jött létre a Mazsla csprtunk, ahl szülőkkel együtt történő, havi egyszeri találkzáshz alkalmat biztsítunk a hzzánk járó gyermekek és családjaik számára. Sk esetben a fejlesztés tthni ellátásban történik, hgy a szülők válláról levegyük a terhek egy részét. A szülők gyakran nem tudják behzni a fejlesztendő gyermeket, mert anyagilag nem megldható, vagy a tömegközlekedés rssz az intézmény felé, esetleg a gyermek állapta diktálja az tthni fejlesztés szükségességét. Természetesen vannak lyan eseteink, amikr a szükséges eszközöket nem tudjuk szállítani, ilyenkr megbeszéljük a szülőkkel, hgy legalább hetente egy alkalmmal hzza be gyermekét a szakszlgálathz fejlesztésre. A krai fejlesztés területén a következő elveket kell figyelembe venni: 1. A segítségnyújtást ne erőszakljuk rá a családra. 2. Ha a szülő kéri a segítséget, nem szabad megvárakztatnunk. 3. Titktartás biztsítása, aktív meghallgatás. 4. Ismernünk kell a szülők igényeit. 5. Figyelembe kell vennünk a család életkörülményeit. 6. Ismertetni kell a lehetőségeket. 7. A fejlesztés középpntjában a szülő-gyerek kapcslat álljn. 5

6 8. Ismernünk kell a gyermek bilógiai adttságait. 9. Sérülés-specifikus, gyermekre szabtt egyéni prgram alkalmazása. 10. Kis lépések elvének alkalmazása. 11. Állandóság, flyamatsság biztsítása. 12. A szülő és a szakember közötti harmnikus kapcslat feltételei: Infrmáció A szakember attitűdje Szakmai kmpetencia A szülői kmpetenciaérzés erősítése Flexibilitás Ötletek A Pályázók bemutatkzása Bauer Rita, Puppné Oláh Szilvia az intézmény alkalmazásában állnak. Rita knduktrként dlgzik intézményünkben, a krai fejlesztés, fejlesztő felkészítés terén 2006 óta. Amikr az intézményünkben elindult a krai fejlesztés, ő vlt az első ember, aki ezen a területen dlgztt. Akkr még nagyn gyerekcipőben járt a munkánk, nagyn sk szerveznivaló vlt, nagyn sk prblémát kellett megldanunk. Gndt jelentett már akkr, hgy nem tudtak csprtt létrehzni a gyermekek állaptának váltzatsságából és a lakóhelyük távlságából adódó nehézségek miatt. Szilvia szintén gyógypedagógus, és ő is krai fejlesztést, fejlesztő felkészítést végez. Jelenlegi munkahelyét megelőzően általáns isklában dlgztt, mint tanítónő és nyelvés beszédfejlesztő pedagógus. Fnts vlt számára, hgy a tanulásban nehezebben haladók számára segítséget, hatékny fejlesztést nyújtsn. Lgpédiai tevékenységét lgpédus mentrálásával végezte. Krai fejlesztésben 2009 óta dlgzik Prtage prgram szerint. A jó gyakrlatt megalapzó szükségletek, igények A Mazsla csprt megálmdásában és megalktásában résztvevő klléganő, Ágnes skat segített az Apró napló létrehzásában, ötleteivel támgatta a munkát. Tapasztalta, 6

7 hgy egy ilyen összefglaló füzet skszr jól jött vlna, amikr óvónőként a kicsi, alig hárm éves gyermekeknek segített az óvdai élet megszerettetésében. A fejlesztésre hzzánk járó gyermekeket családjaikkal együtt egy egységként kezeljük. A krai fejlesztés szlgáltatásait és ellátását úgy kell ütemezni, hgy azk a legptimálisabban megfeleljenek a gyermek és családja igényeinek (pl.: gyermek napirendje, család napirendje, alvási idő, más fejlesztő prgramkkal összehanglás, a család egyéb szkásainak figyelembevétele, közlekedési lehetőség). A családk számára nagyn fnts, hgy a velük dlgzó szakemberekkel fennálló kapcslatuk flyamats, bizalmn alapuló és kölcsönösségi elveken működő legyen. Cél, hgy a kulcsszerepet játszó egyes szakemberek a lehető leghsszabb ideig együtt tudjanak dlgzni egy adtt családdal. Ugyanakkr az átjárhatóság lehetőségét is biztsítani kell. Gyakran előfrdul, hgy akinek addig a mzgását kellett megsegíteni, a beszédfejlődése akad el, így más szakember segítségére van szüksége, hgy átlendülhessen a hltpntn. Természetesen akadnak lyan esetek is, amikr a szülő gyermek - szakember hármasának személyisége vagy időbesztása nem hanglható össze, és emiatt kell szakembert cserélni. Ez esetben is fnts szerepet kap az Apró napló, mint szakmai munkánk dkumentációja. A fejlesztett gyermek számra a családja a legfntsabb infrmációs bázis. Ez nemcsak a fejlesztési terv elkészítésénél nyújt segítséget, hanem egy lyan háttér infrmációt ad, ami magát a fglalkzáskat/fglalkzástervezést is megsegíti. A szülők, a testvérek, a családtagk töltik idejük nagy részét a gyermekkel, mind az aktív, mind a pihenés fázisában. Minden egyes mzdulatát ismerik, látják a kezdődő pityergés vagy éppen a túlztt érzelmi felfkzttság állaptának jeleit. Értelmezni tudják jelzéseiket, megfejtik kívánságaikat. Gyakrló szakemberként előfrdul, hgy az anamnézis felvételekr, a terápiát megelőző szülői megbeszélés alkalmával, és az előzetes kikérdezésekr is átsiklunk lyan dlgk felett, ami később meghatárzó lehet a kisgyermekkel való kapcslat kialakításánál. Vagy éppen a szülő már annyi fórumn számlt be gyermeke jellemzőiről, hgy már ő maga sem tudja, kinek, mit mndtt el. 7

8 Ahgy a sérülések hátterét multifaktriális kk válthatják ki, úgy a terápiában részt vevő személyek (szülő gyermek - szakember) harmnizálásáhz szintén több dimenzióban kell gndlkdni. Kerülhetünk lyan helyzetbe is, amikr a fejlesztő szakember kénytelen átadni az eseteit másnak. Történhet ez, amikr valamilyen egészségügyi vagy más, nem a szakemberen múló kkból kénytelen az esetet átadni másik kllegájának az intézményen belül. Vagy tegyük hzzá, szerencsére ritka esetben - éppen a szülő - szakember között nem tud kialakulni egy lyan kapcslat, ami pzitívan beflyáslná a gyermek fejlesztésének előre menetelét. Ilyenkr ennek a dkumentumnak a használata jelentősen lerövidíti a gyermekkel történő ismerkedést, a szülő nem érzi elcsépeltnek, hgy újra ugyanazkra a kérdésekre kell válaszlnia. A szülő anyagi lehetőségeinek függvényében - más fglalkzáskra is viheti gyermekét. Ilyenkr is fnts, hgy a szakemberek jól össze tudjanak dlgzni, ismerjék egymás munkáját. Egyrészt így lehet biztsítani a gyermek remélt, gyrsabb előre menetelét, másrészt az intézménytől földrajzilag távlabb dlgzó más, magán intézményekben, alapítványnál dlgzó szakemberek között is kialakulhat kmmunikáció. Közvetve megismerik egymás munkáját, tapasztalataikat, benymásaikat. Objektív képet kaphatnak az általuk fejlesztett gyermekről, hiszen nem bizts, hgy a szülő elfgultságából fakadóan úgy látja gyermeke előre mentelét, mint, ahgy mi, szakemberek. Amikr egy gyermek krai fejlesztése véget ér, akkr szintén nagy segítség az átadásátvételnél ez a kis füzet. Biztsak lehetünk benne, hgy így nem marad ki semmi fnts infrmáció, nem vesz el időt sem a szülőtől, sem a krai fejlesztő szakembertől, hgy infrmációkat ismételjen. Az integráló intézmények részéről érkezett egy lyan megkeresés, hgy a szakemberszakember között lezajló szóbeli átadás/átvételen kívül igényt tartanának egy írásbeli összefglalóra a hzzájuk kerülő sajáts nevelési igényű gyermekekről. Ez az új, átvevő intézménynek nem csak haszns infrmációval szlgál, hanem a gyermek-szakember közötti minél előbbi pzitív kapcslat kialakulásáhz is hzzájárul. Biztsak vagyunk benne, hgy így lyan haszns ötletekkel (játék, ráhanglódás, stb.) szlgálunk, amivel gördülékenyebbé válhatnak az első időkben zajló fglakzásk. Ennek nymán született meg az a kis füzet, amely az Apró napló nevet viseli. 8

9 A jó gyakrlat bemutatása - a jó gyakrlat újszerűsége Hgy mitől más a mi kiadványunk, mint egy babanapló, vagy egy átlags kérdőív? A füzet mérete akkra (A/5), hgy könnyen hrdzható, belefér egy pelenkázó táskába, vagy éppen anya kézitáskájába. Már a címlap dekrációja is arra utal, hgy egészen kicsi gyermekekről szól a kiadvány. A kedves rajzk mind-mind ennek a krsztálynak az életéből valók: humrs baba rajzk, kedves állatfigurák, dinamikus szegélydíszítők, stb. Nem csak grafikájában, hanem az elnevezésben is szerettünk vlna egy kis játéksságt, kedvességet csempészni, szerettük vlna elkerülni a hivatals elnevezést, ezért az Apró napló elnevezés is. A jó gyakrlat Apró napló kifejtése Természetesen tartalmazza a szkványs hivatals adatkat is (gyermek neve, lakcíme, kra), de ezen kívül személyesebb, egyedibb sajátsságkra is rákérdezünk, például: a gyermek kedvenc becenevére, szerepel benne a szülők keresztneve. Tapasztalataink azt mutatják, hgy a szülők gyakran adnak egy lyan becenevet gyermeküknek, ami nem feltétlenül következtethető ki gyermekük anyakönyvezett nevéből. Esetleg éppen- a mai divathullámnak megfelelően- a gyermeknek több keresztneve van, és nem mindig azt használják, ami a megadtt adatkban meg lett jelölve. A családtagk keresztneveinek megjelölését már csak azért is fntsnak tartjuk, mivel sk gyermeket látunk el, így sk hzzátartzó nevét kell megjegyeznünk, közvetlenebbé válik ez által a kapcslatunk, könnyebben megnyílnak a szülők is, hamarabb kialakulhat egy szülő-szakember munkakapcslat. Megszólítás minőségében a partneri viszny fntsságát kívánjuk hangsúlyzni, a kapcslat közvetlenségét kívánjuk megteremteni. Célunk, hgy minél előbb kialakuljn egy lyan bizalmn alapuló partnerségi kapcslat, amelynek közpntjában maga a gyermek áll. Ha már nevekről esik szó, akkr a füzet tartalmazza intézményünk krai fejlesztésben dlgzó kllégáinak ftóját és keresztnevét. Így elkerülhető az a kényelmetlen helyzet, hgy a szülő nem tudja, miként szólíthat meg minket, sőt ha hivatkznia kell ránk, akkr pntsan meg tud nevezni bennünket, illetve tudja, milyen területen fglalkzunk a gyermekével. Olyan létfntsságú infrmációkat is kérünk, hgy van-e a gyermeknek ételallergiája vagy gyógyszerallergiája. Igaz, hgy a fejlesztések szülővel együtt történnek, de 9

10 előfrdulhat, hgy lykr-lykr a nagyszülő vagy más rkn hzza fglalkzásra a gyermeket. Bármikr előfrdulhat lyan helyzet, amiben nagy segítségünkre lehet ez az infrmáció. Sajns előfrdult már, hgy a családk tthnában lyan egészségügyi vészhelyzet adódtt, amikr jól jött vlna az a biznys plusz infrmáció a hatékny ellátás, beavatkzás alkalmával. Ne csak ilyen szigrú infrmációkérésekre gndljunk. Szerepel itt, hgy mit szeret a gyermek, vagy éppenséggel mi brítja ki. Számtalanszr előfrdult, hgy zenével kínáltunk meg lyan gyermeket, aki azt nem szerette. A terápia megkezdésekr bizny jól jön lyan tudás, ami azt segíti, hgyan alakíthatunk ki a tvábbiakban hatékny kapcslatt a kisgyermekkel. A fglalkzásk megkezdésekr a szülő bizalmánál talán még fntsabb a gyermek bizalmába férkőznünk, hiszen állapta miatt lyan sk helyre vitték már a szülei, hgy nem tudja, mi történik vele itt. (Talán egy újabb fehérköpenyes találkzó, megint vizsgálni fgnak?) Egyre többször fglalkzunk autizmussal élő kisgyermekkel is, náluk különösen fnts lehet ez az infrmáció. Tudnunk kell, mivel lehet őket megnyugtatni, és mi az a tevékenység, tárgy, hang, szag, ami számára kellemetlen. Az ő esetükben kiemelt szerepe van a jutalmazásnak. Jó, ha tudjuk, hgy tthn mi a szkás. Ez lehet étel, zene, tárgyi eszközök, így nem kell külön köröket futni ahhz, hgy rájöjjünk, mivel lehet rá a leghatéknyabban hatni. A szülő nálunk partner, feltétlenül együtt kell működnünk, hgy a közös célunkat elérhessük. A fejlesztés megkezdésekr még különböznek a felek (szülő-szakember) pzíciói, elvárásai, illetve a szemléletmód is, ez a közös munka kiindulópntja. Nem csak kmmunikációs, hanem kapcslattartási dilemmák is jellemzik ezt a közös utat, de fnts összetartó erő, hgy közös a cél, mindannyian azt szeretnénk, hgy a középpntban szereplő gyermek fejlődésében látható, egyértelműen tapasztalható pzitív váltzásk álljanak be. Fő elvünk, hgy a szülőkben tudatsítsuk, ne a sérülést lássák elsősrban gyermekükben, hanem azt a kisgyermeket, aki ugyanúgy képes huncutkdásra, mint bármely más kisgyerek. A felmerült prblémát ne úgy éljék meg, mint megldásra váró élethelyzetet, amely időnként hl nehezebb, hl pedig könnyebb, hl lassabb, hl gyrsabb. Így egy kis humrt is csempésztünk a füzetbe. Arra kérjük a szülőket, hgy a felsrlásk közül azt húzzák alá, ami az ő gyermekükre a leginkább jellemző. Nem kell 10

11 szakszavakra, kmly fgalmakra gndlni, lehet választani az ördögfióka, sajtkukac vagy éppen a tündérke jelzők közül. Régi tapasztalatunk, hgy a szülő felé elhangztt infrmációk, megbeszélt feladatk skkal hatéknyabban épülnek be azknál a családknál, ahl írásbeli feljegyzés is készül. Ennek is helyet adtunk itt: az Ezeket kell gyakrlnm tthn ldalak bővíthetőek, a fejlesztő szakemberek leírhatják azt, hgy a szülő hgyan tudja gyermekével az órán tanultakat tthn gyakrlni. Időközben Rita és Szilvi elvégezte a budapesti Krai Fejlesztő Közpnt által indíttt Utazótanári prgram elmélete és gyakrlata gyógypedagógusk számára az eltérő fejlődésű gyerekek tthni fejlesztéséhez a Prtage-mdell alapján című képzést. Egyik lényeges eleme, hgy a szülő-gyerek kapcslat erősítése mellett, az tthni közös játékkhz is támgatást kapnak. A fejlesztendő területhez állítjuk össze a heti feladatkat, amelyeket mi fejlesztő szakemberek a tanórán a gyermekekkel alapsan begyakrlunk. A legközelebbi célkitűzésünkhöz választunk ki egyetlen feladatt, amelyet a szülőnek megmutatunk, betanítunk, és adaptáljuk az tthni környezetre. Ezzel az a célunk, hgy az tthni háztartásban megtalálható eszközöket használjuk, és a szülőket, a családkat ne verjük plusz költségekbe. (Skszr találkzunk hátránys helyzetű családkkal, akiknek a fglalkzásra bejutás is nagy terhet jelent, de sk esetben a gyógyszerek beszerzése sem egyszerű feladat.) A következő fejlesztési alkalmmal a szülő elmeséli, hgyan zajltt az tthni gyakrlás, hgyan sikerült megvalósítani az tthni feladatkat, mi kztt nehézséget. Ennek függvényében lépünk tvább, esetleg vissza tvábbi gyakrlás céljából, vagy módsítjuk az adtt feladatt. Ezeket a feladatkat régebben a Budapesti Krai Fejlesztő Közpnt által taníttt módn, a területeknek megfelelő színes lapkra írtuk, de az vlt a tapasztalat, hgy ezt nehezen kezelték mind a szülők, mind a szakemberek. Ezek a lapk nem vltak lefűzhetőek, gyakran elvesztek, nem lehetett nymn követni a flyamatt. A későbbiekben áttértünk egy kisebb méretű isklai füzetre, ahl a tanév srán tanultak egy helyen vltak, bármikr visszakereshető vlt, mi az a terület, ahl már eredményeket értünk el. Aznban még mindig gndt kztt az egyéb, gyermekkel kapcslats infrmációk összegyűjtése. Így jött az ötlet, hgy az eddigi füzetes gyakrlatkat praktikusan megjelenítsük az Apró Naplóban. A tanév srán összegyűjtött feladatk abban is segítenek, hgy a nyári szünet alatt lehetőség nyílik a szülőknek arra, hgy ezeket a gyakrlatkat újra elővegyék, ismételjenek. Gyakran számlnak be a családjaink, hgy a tanév végével biznytalank, 11

12 hgy hgyan fglalkztassák gyermeküket tthn, a nyári szünet ideje alatt, mi lenne neki a legmegfelelőbb. Így gyakrta előkerül ez a füzetke, ötleteket merítenek belőle a családtagk. Fnts a gyermek szinten tartásáhz ez a gyakrlási mód, mindeközben a család is hasznsan, tartalmmal töltheti meg akár a hétköznapjait, akár a szabadidejét. Tapasztalatunk az, hgy azknál a családknál, ahl nem történik gyakrlás, érzékelhető a fejlődésbeli visszaesés, stagnálás. A rendszeresen gyakrló gyermeknél és családjaiknál fejlődés tapasztalható (természetesen mértéke a gyermek sérülésétől függően váltzik). Ezt is szerettük vlna megjeleníteni az ldalakn, amely több célt szlgál. Egyrészt azn szakemberek közötti kmmunikációt segíti, akik ugyanazn gyermekkel fglalkznak, de más-más intézményben (itt gndlunk arra, hgy a gyermekek nem csak krai fejlesztésben részesülnek, hanem különféle magán fglalkzáskra, terápiákra is járhatnak). Másrészt a szülő kap egy pzitív megerősítést, megmutatjuk gyermeke fejlődését, látja, hnnét indultunk el, és merrefelé tartunk. Megtanítjuk örülni a sikereknek, legyenek azk egészen aprók vagy óriásiak. Tapasztalatunk, hgy az elfgadásból adódó nehézségek miatt gyakran a negatívumt látják, és elsiklanak az apró előrelépések fölött. Skszr találkzunk a szülők részéről lyan kívánalmakkal, amikr knkrétan, egyértelműen jelzik számunkra, hgy mit szeretnének, milyen eredményeket szeretnének látni, például a gyermekük beszéljen, járjn, stb. Természetesen mindezt a lehető legrövidebb időn belül. A mi segítségünkkel rá kell érezniük a legkisebb pzitív váltzásra érzékelésére is. Meg kell tanulniuk, hgy ez egy hsszú flyamat, apró lépésekből áll össze, a lépések srrendje nem cserélhető fel,és nem is sürgettethető. Az is előfrdul, hgy egy-egy nagybb lépcsőt több kisebb lépcsőfkra kell bntanunk, hgy a kívánt eredményt elérjük. Ehhez nyújt segítséget az Ebben ügyesedtem című fejezet. A tapasztalataink azt mutatják, hgy a szülőket meg kell tanítani a legapróbb váltzásk észrevételére és felismerésére. A szülők figyelmét rá kell irányítani arra, hgy észrevegyék a legkisebb pzitív váltzáskat, elmzduláskat, és ezt a megfelelő módn, helyen és időben éljék meg és értékeljék, tudjanak együtt örülni a gyermekük sikerének. Nem szabad elfelejteni, hgy a gyermekkel a család fglalkzik a nap husznnégy órájában, nekünk csak hetente az az egy-két óra jut, amikr a szülőknek megmutatjuk, hgyan frduljanak a gyermekükhöz, mit tegyenek, illetve mit ne tegyenek a fejlődés érdekében. Fnts, hgy érezzék, az ő munkájuk elismerése is a gyermek fejlődése. Tény, hgy a fejlesztő 12

13 munka begyakrló részét a szülő végzi, a szakember útmutatást ad abban, mit, és hgyan tegye. Az Apró naplóban dkumentált sikerekkel pzitívan erősítjük meg a szülőket munkájuk fntsságában, hatéknyságában. Nem csak a szülők számára, hanem a védőnői tanácsadáskr, státuszvizsgálatkr is fnts szerepet tölthet be. A szülők gyakran nem minden területre kiterjedően emlékeznek a gyermekük fejlődését illetően. Az Apró napló segítségével egyszerűen visszakereshetők az anamnesztikus adatk, nymn követhető a fejlődés üteme és a gyermek aktuális állapta. Így nem csak az egészségügyi hálózat, hanem a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizttság által végzett vizsgálatkn és felülvizsgálatkn hasznsan frgatható dkumentum lehet. Ennek a füzetnek a segítségével a fent említett vizsgálatk alkalmával pntsabb képet adhatnak gyermekük fejlődésmenetéről. Valamint saját munkánk elemzése, értékelése kapcsán bizts infrmáció bázist biztsít, hiszen a gyermek teljes körű fejlődését, fejlesztését regisztráljuk az Apró naplóban. Az adatk napra készen visszakereshetőek, illetve ellenőrizhetőek. Alapvetés, hgy ezek az adatk tényszerűek, hitelesek, megbízhatóak és aktuálisak. Szerencsére az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hgy a fglalkzáskra járó gyermekek szülei nagyn érdeklődőek, skat kérdeznek. Ez ugyanígy van, ha a mndókázás, éneklés közben lyan szöveget hallanak, amely ismeretlen a számukra. Kérésre ilyenkr lehetőség nyílik arra, hgy ezeket lejegyezzük, vagy előre máslt frmában csatljuk/beragasszuk a Kedvenc mndókáim, dalaim erre kijelölt ldalaira. Intézményünk által kiadtt mndókás gyűjtemény (Mndókatár) is ezt a célt szlgálja: nagymzgáshz köthető: Hinta, palinta Zsip-zsup Ugráljunk, mint a verebek , te kis. Aki nem lép egyszerre Gyí, te lvam Besztercére Sima út, sima út labdajátékk: 13

14 Ez a labda, labda. Megy a labda vándrútra Száll a labda Labda, labda, kerek labda állats mndókák, dalk: Csiga-biga gyere ki Kis kacsa fürdik Brum-brum Brúnó A part alatt Tekeredik a kígyó Lepke, lepke Ha én kutya lennék kezek, ujjak trnázatására szlgálók: Hüvelykujjam almafa Ez elment vadászni Töröm, töröm a mákt Süssünk, süssünk valamit Így ketyeg az óra Ujjaimat mutgatm tapsltatók: Tapsi, tapsi Hej, Gyula Süti, süti pgácsát. Egyedem, begyedem, tengertánc Ekete, pekete, cukta pé Gyerekek, gyerekek, szeretik 14

15 Beszédfejlesztők: Répa, retek, mgyró Dini, Dani diót enne Jákbnak vlt hat fia A bhó felmásztt az almafára Gurul a nap gurigája Dú, dú, dú. dudál a hajó Rajzltatók: Pnt, pnt vesszőcske Tréfás rajz Felhő, felhő, bárányfelhő Kavarm a levesem Paradicsm, paprika Kpasz dmbn nő a fű Nagy sikere van ennek a kiadványunknak is a szülők körében. Intézményünk nagyn gazdag, flyamatsan megújuló kölcsönözhető játékparkkal rendelkezik: mind a nagybb terjedelmű, méretű nagymzgást fejlesztő, mind az értelmi fejlesztő játékk terén. Emellett saját készítésű fejlesztő játékkkal is segítjük az tthni fejlesztést (pl.: tápszeres dbzból nagyszerű frmabedbós játékkat lehet készíteni, vagy pillepalackból és rizsből csörgőt varázslhatunk). Mi figyelemmel kísérjük a gyermekek kedvenceit, ezt is feljegyezzük a füzetünkbe Ezek a kedvenc játékaim címmel. Mivel a digitális krszakt éljük, ezért kihasználjuk a számítástechnika nyújttta lehetőségeket. A kölcsönzőnkben található, illetve az általunk nap, mint nap használt játékkról készült ftókat ide be tudjuk ragasztani. Ezáltal a szülők tudmást szerezhetnek az eszköz létezéséről, minőségéről, alkalmazhatóságáról, és segítséget kaphatnak a szakemberektől a beszerzéshez. A szülők akár innét meríthetnek ajándékötleteket is. Összefglalás 15

16 Az Apró napló, mint dkumentáció segíti a család és a szakemberek közötti infrmációáramlást. Segíti a krai fejlesztésben dlgzó szakemberek, és más területek szakembereinek összehanglt munkáját. A gyermek intézményváltásánál megkönnyíti az átadás-átvételt. Az ldalak témakörei érthetőek, világsak. Az ldalakat kedves rajzk díszítik. Az a tapasztalatunk, hgy a szülők nagyn pzitívan álltak a napló bevezetéséhez, aktívan használták, a krai fejlesztés ideje alatt egyfajta mankóként kezelték. Ennek szóban is hangt adtak. A fglalkzásk alatt azóta is érezzük jótékny hatását: többször kérdeznek, igénylik, hgy tthni gyakrláskra feljegyzéseket készítsünk, és a következő alkalmmal sikerekkel vagy újabb kérdésekkel térnek vissza. Hatéknysága mellett szól, hgy nagyn könnyen kezelhető, nem igényel nagy anyagi befektetést (fénymáslat frmájában skszrsítható), kis mérete miatt könnyen mzgatható, a lapk száma bármelyik témakörben bővíthető. Nem utlsó srban pedig rengeteg infrmációt tartalmaz a gyermekről, a családról, a fejlesztőkről, és az elért eredményekről. Az integráló intézményekből érkezett visszajelzések megerősítették, hgy az Apró napló tartalma nagymértékben megkönnyíti a gyermek megismerését, leegyszerűsíti a kapcslatfelvétel utáni fglalkztatását, hiszen a mndókák, dalk ismerősen csenghetnek számára. Az eddig hsszúra nyúlt beszktatási és megismerési időszak lényegesen rövidebb lett, az integráló intézmény szakemberei (bölcsődei gndzók, óvónők, gyógypedagógusk, stb.) hamarabb megkezdhették a hatékny fejlesztő munkát, hiszen nem kell azzal időt tölteniük, hgy kitalálják, mi a gyermek kedvenc időtöltése, játéka, hl tart a fejlődésben. A krai fejlesztés területén alkalmazható, bármely knduktr, gyógypedagógus könnyedén tudja alkalmazni, valamint a későbbiekben visszatekinthet, hnnan indult, és hva érkezett az általa fejlesztett apróság. Intézményünkben krábban kidlgzásra került egy úgynevezett Staféta-prgram, amelynek dkumentációja az ÉLET-könyv. Az általunk kidlgztt Apró napló az ÉLETkönyvbe szervesen illeszthető, annak önálló egységét is képezheti. A jó gyakrlat tvábbfejlesztési lehetőségei 16

17 Külön lapkat szeretnénk biztsítani a szülők számára, hgy saját feljegyzéseiket ebben a füzetben is megjeleníthessék. Ezzel az Apró napló nem öncélú, nem kifejezetten a krai fejlesztésre krlátzódik, hanem a szülő kívánsága szerint tvább vezethető, illetve bővíthető. A gyermek jellemzésénél is lehetősége lenne a szülőnek, hgy saját maga alktta kedveskedő, becézgető szavakkal kiegészítse, jellemezze gyermekét. A szülők a saját ötleteikkel is kiegészíthetik, alkthatnak újabb címszavakat, lyankat, amelyeket ők fntsnak tartanak a csemetéjük fejlődése, esetleg jbb megismerhetősége szempntjából. Tapasztalataink azt mutatják, hgy a személyes adatkat ki kell egészítenünk a gyermek rvsának, védőnőjének elérhetőségeivel. Több kból is szükségesnek tartjuk: esetleges állaptváltzáskr lehetőségünk nyílik knzultációra, esetmegbeszélésre. Eddigi pályafutásunk alatt szerencsére még nem tapasztaltunk bántalmazást vagy bántalmazásra utaló jeleket, de úgy véljük, ilyen esetben rögtön jelezni tudunk a védőnő felé, tudjuk, hgy a gyermek melyik védőnői körzetbe tartzik. Szükségesnek tartjuk azért is, mert esetenként szerencsés lehet egy-egy knzultáció a gyermekrvssal, védőnővel akár egy szemvizsgálat vagy rtpédiai, esetleg hallásvizsgálat miatt. A digitális krszak előnyeit kihasználva sk-sk képpel illusztrálhatjuk az Apró naplót. Az az ötletünk támadt, hgy ne csak a bekerüléskr kerüljön kép a naplóba, hanem a krai fejlesztés befejezésekr is. Így látható a bemeneti és a kimeneti időszak közötti állaptbeli különbség. Itt lyan dlgkra gndlunk, mint például hgyan lesz a bekerüléskr még csak frdulni képes gyerekből egy hármpnts bttal járni tudó kis óvdás. Ennek a fényképes dkumentálása a szülő számára is egy újabb megerősítés abban, hgy gyermeke mennyit fejlődött, nem vlt hiábavaló az a sk erőfeszítés és befektetett munka, amit az elmúlt évek alatt megtett a gyermekért az egész család. Emellett a nagybb váltzásk esetén is érdemes egy-egy ftóval szemléltetni az elért eredményeket. Nem utlsó szempnt, hgy a szerényebb anyagi körülmények között élő családk számára is készül ftóval illusztrált emlék a gyermek kiskráról. Bővülhet az Apró napló CD-melléklettel, amely tartalmazhatja azkat a fejlődésbeli frdulópntkat, amelyek a gyermek fejlődése szempntjából mérföldkőnek számítanak. Például: mzgásfejlődéséről videó felvételek, az első tudats 17

18 hangadáskról, szavakról hang- és videó felvételek, a Mazsla csprt fglalkzásain készült ftógaléria Ezt a CD felvételt búcsúzáskr ajándékba kaphatnák a családk, végigkísérhetik a fejlődést a fejlesztés megkezdésétől egészen a flyamat lezárásáig. A Prtage-mdell alapján jelöljük meg azkat a következő fejlődési pntkat, amelyekre az adtt fejlesztési időszakban a szülővel szóbeli szerződést kötünk. A feladat leírásánál kitűzzük azt a hsszú távú célt, amelyet több apró lépésben szeretnénk elérni. Amikr ez ténylegesen megvalósul, akkr pnts dátummal megjelölve kerülne be az Apró napló Már ezt is tudm fejezetébe. Ez ismét egy megerősítés a szülők számára, hgy nem hiábavaló a befektetett energia. Tapasztalataink szerint nem mindenki szereti a naptár használatát, emiatt több prgramról maradtak már le a szülők és a gyermekek, amit aztán utólag rppant fájlaltak. Éppen ezért a távlabbi céljaink között szerepel, hgy az Apró naplót egy úgynevezett Emlékeztető fejezettel bővítjük. Ide kerülne be a tanévben tervezett rendezvények, találkzók, prgramk időpntjai, témái. Például a Mazsla csprt fglalkzásai, kötelező felülvizsgálat emlékeztetője, a gyermek tanév srán tervezett fejlesztő órái. A babanaplók ötlete alapján megjelenhetnek az ellátásba került gyermek testi fejlettségének jellemzői, például: magasság, testsúly. Az Amikr én még apró vltam fejezetben leírt tényszerű adatkn túl a gyerekek tenyér-, és talplenymatával tesszük még gyermek közelibbé és egyedivé a fejezetet. Ez is megvalósítható úgy, hgy a fejlesztés megkezdésekr és lezárásakr készül egyegy jelentősebb lenymat, a fejlesztés ideje alatt pedig a tanév elején és végén mért adatk kerülnének rögzítésre. A szülőknek is meg kell tanulni észrevenni az ürömben az örömet. Az ő sérült gyermekük is elsősrban gyermek, tele huncutsággal, jópfasággal. Vicces elszólásaiknak helyet adunk a Gyerekszáj ldaln, amelyet még sk év múltával is szívet melengetően lvashatnak újra. Velünk történt rvatunk a Gyerekszáj -hz hasnlóan vicces történeteket tartalmazna, amikr a szülők, szakemberek kerülnek vicces helyzetbe, bakiznak. (Például: akadt lyan szülő, aki a farsangra csigának öltöztetett, hasn kúszó, 18

19 kisfiára ránézett, és csak annyit mndtt: az én fiam igazi csiga: a nyálán csúszik.) A szerző megadtt adatai, elérhetősége Név: Bauer Rita knduktr, Puppné Oláh Szilvia gyógypedagógus Képviselő: Király Gabriella Munkahely: Paks Térségi Pedagógiai Szlgáltató Közpnt Cím: 7030 Paks, Ifjúság útja 2. cím: nevtan@paks.hu Telefnszám: +36/

20 20

21 MELLÉKLET 21

22 22