A MEGBÍZHATÓSÁG LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT MÉRŐSZÁMAI

Átírás

1 Dr. Békési Berold A MEGBÍZHATÓSÁG LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT MÉRŐSZÁMAI A műszaki karbanarás elmélee és gyakorlaa a repülőgépek viszonylag rövid 9 éves fejlődése ala nagymérékben kiszélesede. Az üzemeleés a kezdei időszakban az eselegesség jellemeze. Ekkor még öbbnyire az emberek odaadásán és apaszalaán múlo, hogy milyen szinen képesek a gépek karbanarásá elvégezni. A karbanarási sraégiára a meghibásodás szerini üzemeleés vol a jellemző. Többnyire akkor nyúlak a repülőgéphez, ha az üzemképelenné vál. Az üzemeleés mindig valamilyen emberek, előírások és eszközök alkoa összee rendszerben valósul meg. Ennek megbízhaóságán az a ulajdonságo érjük, hogy az ado rendszer megfelelő módon képes kezelni a fellépő kockázaoka A repülőechnika működése és a repülések bizonsága függ a megbízhaóságól. A megbízhaóság ervezéséhez, elemzéséhez, opimalizálásához elengedheelenül szükségesek a megbízhaóságelmélei alapismereek. A megbízhaóság-elméle az a komplex udományág, amely a meghibásodási folyamaok örvényszerűségeivel, a megbízhaóság számszerű jellemzőinek, muaóinak a meghaározásával, a megbízhaóság növelésének leheőségeivel foglalkozik. Kezdeben a műszaki megbízhaóság fogalmá a hibamenes működés valószínűségével azonosíoák (pl. első meghibásodásig működő berendezések). A megbízhaósági vizsgálaok fejlődése a 7-es évek környékén előérbe helyeze a rendszerek megbízhaóságának elemzésé. A vizsgálaok eredményei alapján bebizonyosodo, hogy a megbízhaóság magába foglalja a hibamenesség, a arósság, a javíhaóság és a árolhaóság fogalmá is. Hiszen a korszerű, rendszerekől a felhasználó nemcsak az ado időaram alai hibamenes működés köveeli meg, hanem az is, hogy a rendszer az előírásszerű üzemeleés, karbanarások és javíások melle arós legyen. A megbízhaóság-elméle alapfogalmainak rendszeré valamin a lényegesebb mennyiségi muaóka az 1. ábra szemlélei. [1, 2, 6, 7, 1, 11, 13, 14, 15, 16, 19, 24, 26, 27]. Megbízhaóság Hibamenesség Javíhaóság Tarósság Tárolhaóság Mennyiségi muaói: - hibamenes működés valószínűsége; - meghibásodási valószínűség - meghibásodási ráa; - álagos működési idő; - meghibásodások közöi álagos működési idő. Mennyiségi muaói: - álagos javíási idő; - álagos állásidő; - helyreállíási inenziás; - javíás elői álagos várakozási idő. Mennyiségi muaói: - álagos üzemi működés; - álagos élearam; - relaív üzemi működés. 1. ábra. Megbízhaósági alapfogalmak és muaók [6, 21] Mennyiségi muaói: - álagos árolhaósági időaram; - relaív árolási idő. A legújabb MSZ IEC (191): 1992 szabvány 16 a megbízhaóságo olyan álalános gyűjőfogalomkén érelmezi, amelye a használhaóság és az az befolyásoló ényezők, azaz a hibamenesség, a karbanarhaóság és a karbanarás elláás leírására használnak. A gyakorlai felhasználás érdekében új, vagy javíhaó berendezések megbízhaó működésének vizsgálaánál a gyakorlaban az alábbi főbb muaóka használják.

2 A HIBAMENTES MŰKÖDÉS VALÓSZÍNŰSÉGE A hibamenes működés valószínűsége ado időaram ala nem más, min annak valószínűsége, hogy a T időaram, ami a berendezés hibamenes működésének időarama, nagyobb ennél a előre megado időaramnál R PT (1) A meghibásodás bekövekezésének valószínűsége megado időaram ala annak valószínűsége, hogy a hibamenes működés T időarama kisebb min A feni meghaározásnak megfelelően F PT (2) F a berendezés hibamenes működési időaramának, vagyis R és F a berendezés a meghibásodás bekövekezési idejének eloszlásfüggvénye. Tehá a működési idejé jellemző időfüggvények (lásd 2. ábra), ezeke aralmuknak megfelelően megbízhaósági és megbízhaalansági függvényeknek nevezzük. R () F () 1,8 R (),6,4 F (),2 2. ábra. A hibamenes működés R() és a meghibásodás F() valószínűség függvények jellegzees alakja az időben [2] Láhaó, hogy a meghibásodás és a hibamenes működés, komplemener események, ezér F 1 R (3) Bármilyen echnikai berendezés hibamenes működésének valószínűsége R() ala annak valószínűségé érjük, hogy a megado időaram ala, az ado üzemeleési körülmények közö meghibásodás nem kövekezik be. Ha a meghibásodásokról megfelelő számú ada áll rendelkezésünkre, a hibamenes működés valószínűségé közelíő relaív gyakoriságo (apaszalai eloszlás) az alábbi képle segíségével haározhajuk meg: R N n N ahol: N a megfigyelés ala levő berendezések száma a megfigyelés kezdeén; n() a időaram ala meghibásodo berendezések száma. (4)

3 A valószínűség éréké jellemző relaív gyakoriságo azér jelölem meg csillaggal, mivel a gyakorlaban korláozo számú berendezés udunk csak megfigyelés alá venni. Minél nagyobb számú azonban a megfigyel berendezések mennyisége, annál jobban meg udjuk közelíeni a valószínűség elmélei éréké. A feni képleből láhaó, hogy R * () éréke a kezdő időpillanaban egy, az időaram növekedésével, a meghibásodások előfordulásával pedig csökken. Ez a paraméer használhajuk mind egyes berendezések, rendszerek, mind az egész repülőechnika komplex jellemzésére a működési idő, és az ala előforduló meghibásodások függvényében. Néha, min minősíő paraméer alkalmazhajuk a hibamenes működés valószínűsége helye a meghibásodás bekövekezésének a valószínűségé jellemző relaív gyakoriságo F * (), ami komplemener valószínűség F 1 R (5) A csillag jelölés mindenü az jeleni, hogy gyakorlai saiszikai adaokkal számolunk. A meghibásodás bekövekezésének valószínűségé megállapíhajuk az alábbi képle alapján is: F n A számíás a gyakorlaban úgy végezhejük, hogy a működési idő során folyamaosan 1, 2,, n időponokban meghaározzuk a meghibásodo berendezések alapján R * () éréké és felépíjük egy R- koordináa rendszerben a hibamenes működés, illeve a F * () meghibásodás bekövekezése valószínűségének alakulásá a működési, ado eseben a repülési idő függvényében [5, 8, 9, 12, 13, 15, 17, 18, 2, 22, 23, 24, 25]. A HIBAMENTES MŰKÖDÉS KÖZEPES IDEJE Saiszikailag a megfigyelés alá ve berendezések hibamenes működésének közepes ideje a hibamenes működési idők összegének álaga, amíg mindegyiken bekövekezik az első meghibásodás oszva a megfigyel berendezések számával. Vagyis képleben: ahol: N n i i 1 (6) T (7) N T a hibamenes működés közepes ideje; az egyes megfigyel berendezések meghibásodásáig elel működési idő. i Mindez a repülőechnikára alkalmazva, a hibamenes működés közepes ideje az a berendezések repül idejének közepes éréke az első meghibásodásig. T * éréke függ a megfigyelés alá ve berendezések számáól. Ha N éréke elég nagy, akkor a hibamenes működés közepes ideje egy meghaározo állandó érékhez fog közelíeni, ami az úgyneveze maemaikai várhaó érék. Ez a jellemző azonban csak az új, javíásra nem kerülő berendezéseknél használják [5, 2, 23]. A MEGHIBÁSODÁSOK KÖZÖTTI ÁTLAGOS MŰKÖDÉSI IDŐ Azokban az eseekben, amikor a rendszerek, berendezések hosszú ideig működnek és a meghibásodo berendezéseke kijavíják, vagy újakra cserélik, a T (a hibamenes működés közepes ideje) érékének alkalmazása nem célravezeő. Ilyen eseekben, min paraméer a meghibásodások közöi álagos működési idő T alkalmazzák [5, 2, 23]. közepes

4 T közepes n n i i 1 ahol: i a hibamenes működés ideje az (i-1) és az i-edik meghibásodás közö; n a meghibásodások száma a megfigyelés időarama, vagyis az üzemelés ala. A T éréké meghaározhajuk mind az üzemeleés eljes időaramára, mind annak egy közepes szakaszára. Ez a nemzeközi gyakorlaban, min ké meghibásodás közöi álagos működési idő használják (Mean Operaing Time Beween Failure MTBF 1 ). Az MTBF kiszámíásánál bizonyos feléeleknek meg kell felelni. A ké meghibásodás közöi álagos működési idő előre jelze, számío idő, ami a repülőgép erveze alkalmazása és ervezési paraméerei haároznak meg [4]. A működeés, alkalmazásnál figyelembe veendőek az alábbi köveelmények: a repülőgép főleg a erveze környezei viszonyok közö kerül alkalmazásra; az álagos évi repül idő feleljen meg a ervezenek (15-17 repül óra/év); az álagos repülési feladaok légi időarama 1 óra (vadászrepülőgépeknél); a repülőgép üzembenarása a gyár álal kiado, illeve a légügyi haóság álal jóváhagyo okmányoknak feleljen meg; a repülőgép alkalmazása során feleljen meg a légi alkalmassági köveelményeknek; a repülőgép vezeője megfelelően kiképze, a feladanak megfelelő ölözeel és felszerelésekkel rendelkezzen; a repülőgép a felada során nem léphei úl a részére meghaározo haárérékeke, korláozásoka. A működeés érdekében a gyáró köeles elkészíeni a ípusra vonakozó MTBF előre becslésé. Az üzembenarás során időközönkén a gyáró köeles az összegyűjö adaok alapján a korábbi MTBF előrejelzés módosíani. Ha a fedélzei berendezésekben, az üzembenarás során ípus csere örén, annak haásá az MTBF-re szinén köeles megadni. Az üzemeleés szemponjából nagyon fonos, hogy milyen gyakorisággal kövekezik be az önálló elemek és berendezések meghibásodása. Minél kisebb ez, akkor az MTBF éréke annál nagyobb lesz és megbízhaóbb a repülőgép. A MEGHIBÁSODÁSOK INTENZITÁSA A meghibásodások inenziása λ() időegység ala a meghibásodások számának és a még működőképes berendezések számának viszonya. n ; N n óra i 1 (9) ahol: N n az üzemképes állapoban marad berendezések mennyisége az ado ni -hez arozó Δ inervallumban, A függvény minden időponban lényegében annak a valószínűségé adja meg, hogy a időponig hibamenesen működő elem a kövekező időegység ala meghibásodik. A meghibásodások inenziásá saiszikai adaok alapján haározhajuk meg. Elég nagyszámú berendezés megfigyelése eseén ipikus összefüggés kaphaunk a meghibásodások inenziása és a berendezések működési idejének arama közö. Ez a görbe minden berendezés ípusra kiszámíhaó és megrajzolhaó. Formájából kapa elnevezésé, ez az úgyneveze kádgörbe (3. ábra) [5, 8, 13, 18, 2, 22, 23, 25, 28]. (8) 1 MTBF (Mean Operaing Time Beween Failure) ké egymás köveő meghibásodás közöi működési idő várhaó éréke. [MSZ IEC 5(191):1992, p. 37.]

5 3. ábra. A meghibásodások inenziása, ráája [2, 22] A kádgörbe az muaja, hogy a berendezések meghibásodásának inenziása az üzemelés első időszakában bejáraási szakaszban magas, de csökkenő endenciájú (főleg az eseleges gyárási hibák mia). A második időszakban üzemi időszak alacsony sabilizál érékű, ami a ényleges üzembenarás időszakának ekinünk (az előforduló meghibásodások száma minimális, és vélelenszerűen, más és más okból kövekezik be). Majd a meghibásodások inenziása újra emelkedni kezd öregedési zóna, amikor célszerű végrehajani a berendezések felújíásá, vagy selejezésé. A feni paraméerek, összefüggések, görbék a csapaoknál a gyakorlai adaokból kiszámíhaók és felépíheők. Ezálal konkré számokkal aláámaszo kövekezeések vonhaók le az üzemben aro repülőechnika pillananyi állapoáról, illeve az addigi üzembenarási evékenység haékonyságából. A gyakorlaban a echnikai berendezések használaa a görbe második szakaszán, amely exponenciális eloszlás köve (3. ábra), ahol a meghibásodások inenziása nem függ az időől és gyakorlailag állandó érékű ( ). Erre az esere a hibamenes működés valószínűsége: A meghibásodások sűrűségfüggvénye: R f e (1) e (11) A hibamenes működés közepes ideje, ha a működés valószínűségé az idő szerin inegráljuk nulláól a végelenig: 1 T közepes (12) A megbízhaósági muaók elemzésével ehá mérni udjuk a repülőechnika reagálásá mind a légi üzemeleés, mind a földi üzembenaró evékenység haásai szemponjából. A légi üzemeleés során a fáradási erhelés nagysága és annak gyakorisága elvileg megfelel a ervezés során alapul ve paraméereknek. Ha például az ado repülőgépre a maximális úlerhelések száma lényegesen meghaladja a spekrum szerini éréke, akkor a sárkány szerkeze különböző elemein a fokozo kifáradás jelekén repedések, örések kelekezhenek. Természeesen udjuk, hogy harci repülőgépek fő igénybevéeli erülee az éles manőverekhez szükséges viszonylag nagy úlerhelések arománya. Ennek ellenére a eljes echnikai üzemidő, élearam minimális kölséggel örénő kihasználása mégis az igényli, hogy a ervezésnél figyelembe ve erhelések gyakoriságá bearsuk, illeve az igénybevéel maximumoka leheőleg csak éles helyzeben alkalmazzuk (lásd 4. ábra).

6 1 n y n (elfogás); y n (műrepülés) y 4. ábra. Túlerhelések méréke különböző repülési feladaok eseében A HARCÁSZATI VADÁSZREPÜLŐGÉPEK MEGBÍZHATÓSÁGI MUTATÓI ÉS A GAZDASÁGOSSÁG A repülőgépek megbízhaósági jellemzői nemzeközileg szabványosíoak, azoka minden gyáró cég, minden ípusra, elmélei úon és a gyakorlai apaszalaok figyelembe véelével számolja, a repülőgépről ado információs anyagaiban szerepelei. A maemaikai saiszika alapján meghaározo számérék akkor igazán ponos, ha minél szélesebb adabázis ud figyelembe venni. A megbízhaósági jellemzők alapveően a ervező és a gyáró álal beépíe szine ükrözik, azonban ez csak szakszerű fennarói evékenység melle realizálhaó. A megbízhaósági paraméerek a gazdaságosság szemponjából azér nagyon fonosak, mer ezek haározzák meg a fennarási kölségeke. Egyrész az alkarész igény és mennyisége, másrész a munka ráfordíás. Ha a paraméerek igazak az éves alkarész igények és a munkavégzés ezen bázison kialakío szervezee megfelelő, ha nem, úgy üzemképelenség és a személyi állomány úlerhelése jelenkezik [19]. Az 1. sz. mellékleben felüneem [3] a legfonosabb álagos jellemzőke, melyeke álalában a ípusok összehasonlíásánál szokak alkalmazni (MTBF, MTTR, sb.). Azonban repülőgép beszerzéskor a gyáró köeles bemuani a éeles, alkarészenkéni, csomópononkéni adaoka, melyek az első ké év alkarész beszerzési bázisakén szolgálnak. Annak kivédésére, hogy eseleg a gyáró nem megalapozo paraméereke közöl, a szerződésben ki lehe köni, hogy ha a apaszalai adaok úllépnek a megado érékeken annak kölségei a gyáró erhelik. A 1. sz. mellékleekben [3] csak bemuaásképpen közölem adaoka. Ezeken kívül még nagyon sok muaó vizsgálaa fonos, azonban kereskedelmi okokból azoka a gyárók csak bizalmas okmányokban, enderen vagy szerződésköésen hajlandók bemuani. Ezér nagyon fonosnak arom a beszerzéskor ajánlaevő cégek részéről szerződésbe foglalhaó megbízhaósági adaok bekérésé.

7 EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK A megbízhaósági jellemzők célszerű kiválaszása, és meghibásodási adaok alapján egy vagy öbb muaó kiszámíása uán, definiáljuk a hasonlósági kriériumoka, és a vizsgál eszköz összehasonlíjuk az ismer eszközökre vonakozó adaokkal. Az összehasonlíás hibájának megállapíásával a várhaó megbízhaósági paraméer vagy akár egy alkalmas összee muaó előrejelzésé végezhejük el. Így eljesíjük az a köveelmény, hogy az előrejelzés muassa meg az eszköz alapveő specifikáció szerini megbízhaóságá az élearama során, hogy alapo bizosíson az élearam kölségre, a logiszikai ámogaásra, és az eszköz működési haékonyságának analíziséhez. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Alekszandrov, V. G. Mircimov, V. V. Ivlev, Sz. P. Majorov, A. V. Borscskov, K. V. Hajmovics, I. A. Repülőmérnökök kézikönyve. Transzpor könyvkiadó, Moszkva, [2] Békési, B. A megbízhaósági elméle és annak gyakorlai alkalmazása a meghibásodások valószínűségére. Repülésudományi Közlemények, Szolnok, 21/1 ( ) o. [3] Békési, B. A kaonai repülőgépek üzemeleésének, a kiszolgálás korszerűsíésének kérdései. Dokori (PhD) érekezés, Budapes, 26. [4] Dag Hemberg: EBS Gripen. Assumpions for Predicion of Mean Time Beween Failures, MTBF. Saab Miliary Aircraf [5] Денисов, В. Г. Козарук, В. В. Кураев, А. С. Пальчих, М. И. Синдеев, И. М. Эксплуатация авиационного оборудования и безопасность полётов. Транспорт, Москва, [6] Gaál, Z. Kovács, Z. Megbízhaóság, karbanarás, Veszprémi Egyeemi Kiadó, [7] Gnyegyenko Beljajev Szolovjev A megbízhaóságelméle maemaikai módszerei. Műszaki könyvkiadó, Budapes [8] Голего, Н. Л. Ремонт летательных аппаратов. Транспорт, Москва, [9] Гудков, А. И. Лешаков, П. С. Внешние нагрузки и прочность летательных аппаратов. Машиностроение, Москва, [1] Hadudományi Lexikon. Magyar Hadudományi Társaság, Akadémia Kiadó, Bp., Főszerkesző: Dr. Szabó József, ISBN X, 8 [11] Knezevic, J. Sysems Mainainabiliy Analysis, Engineering and Managemen Chapman & Hall, London, [12] Коваленко, И. Н. Филиппова, А. А.: Теория вероятностей и математическая статистика. Высшая школа, Москва, [13] Dr. Kun, I. Dr. Szász, G. Dr. Zsigmond, Gy. Minőség és megbízhaóság, LSI Informaikai Okaó Közpon, Budapes, 22. [14] Dr. Lendvay, M. Dr. Zsigmond, Gy. Komplex villamos rendszerek megbízhaóság-elemzési módszerei, Hadudomány, 24 /2. [15] Dr. Lendvay, M. Megbízhaóság-elemzési eljárások hadiechnikai eszközök és rendszerek minőségbizosíására. Dokori (PhD) érekezés erveze, Budapes, 25. [16] MSZ IEC 5(191):1992 Megbízhaóság és szolgálaás minősége [17] Nagy, E. Megbízhaóság a echnikában. Műszaki könyvkiadó, Budapes, [18] Новиков, В. С. Техническая эксплуатация и надёжность авиационного радиооборудования. Транспорт, Москва, 197. [19] Óvári, Gy. Nyugai és szovje gyármányú légi járművek együes üzemeleésének, valamin repülő mérnök-műszaki bizosíásának leheőségei az MH repülőalakulaainál. Egyeemi dokori érekezés, [2] Dr. Peák, Gy. A repülőechnika üzembenarása és javíása. Főiskolai jegyze. KGYRMF, Szolnok, [21] Pokorádi, L. Hadiechnikai eszközök üzemeleési megbízhaósága. Új honvédségi szemle, 22/5. ( ) o. [22] Rohács, J. Simon, I. Repülőgépek és helikoperek üzemeleési zsebkönyve, Műszaki Könyvkiadó, Budapes, [23] Шпилева, К. М. Инженерно авиационная служба, эксплуатация и ремонт авиационной техники часть I. Военное Издательство Министерства Обороны СССР, Москва, [24] Svehlik, J. A repülőgépek korszerű üzembenarási módszerei és azok elmélei alapjai. I. rész Tansegédle, Szolnok, [25] Смирнов, Н. Н. Андронов, А. М. Владимиров, Н. И. Лемин, Ю. И. Эксплуатационная надёжность и режимы технического овслуживания самолётов. Транспорт, Москва, [26] Dr. Turcsányi, K. A hadiechnikai eszközök megbízhaóságának elmélei alapkérdései, ZMNE, Budapes, [27] Dr. Turcsányi, K. Az üzemfennarás elméle és módszeran, ZMNE, Budapes, p. 16. [28] Туркина, К. Д. Конструкция летательных аппаратов. ВВИА им. Н. Е. Жуковского, 1972.

8 1. sz. mellékle 3-5. generációs vadászrepülőgépek harcászai, repülési és echnikai paraméerei P 1 P 2 P 3 P 4 P 5 P 6 P 7 P 8 hajómű ípusa P 9 P 1 P 11 P 12 P 13 P 14 P 15 P 16 P 17 P 18 P 19 P 2 P 21 P 22 P 23 P 24 P 25 P 26 P 27 P 28 P 29 P 3 P 31 P 32 P 33 Ealon , ,1 1, ,9 43 repülőgép F-15C , (F1-PW-229) 1,38 2, , ,5 F-16C/D ,83 16 (F11-GE-129 1,263 2, ,2 2, ,1 3,4 8,2 45, ,87 EFE) F/A-18A , , ,96 1, , ,3 11,1 9, ,2 F/A-18C 7, , General Elecric 1,114 1, , ,3 11,1 9,8,85 37,2 F F/A , , ,2 1, , ,5 18E/F Tornado , , Turbo-Union,847 2,2 1,2 2, ,6 RB R Mk 13 (2 db) Mirage , Snecma M-53P-,894 2, ,2 1, ,5, MiG , Klimov/Sarkisov 1,9 2, ,22 2, ,6 2, RD-33 SZU , Saurn/Lyulka 1,88 2, ,9 2, AL-31F JAS ,57 85 Volvo RM-12,966 1,8 22 1, ,6 2,5 5,2 1, Rafale , SNECMA M88-1,26 1, ,13 1, ,7 (B) 2 EFA ,9 18 Euroje EJ2 1, , ,87 5 P 1 szériagyárás erveze kezdee P 12 V V emelkedőképesség (H = 1 km-en; M =,8) [m/s] P 23 hajómű összüzemideje [rep. óra] P 2 Max. megengede függőleges úlerhelés n P y m ax. meg. 13 M-szám H= m eseén P 24 MTBF (Mean Operaing Time Beween Failure) ké egymás köveő meghibásodás közöi működési idő várhaó éréke P 3 Üres ömeg m [kg] P 14 M-szám H=11 km eseén P 25 MTTR (Mean ime o repair) a helyreállíás közepes ideje P 4 Belső arályokban árol üzemanyag ömege [kg] P 15 Nekifuási úhossz Sarhossz 4 db légiharc rakéával: [m] P 26 MMH/FH (Mainenance man hours per fligh hour) munkaráfordíás P 5 Max. felsz. ömeg P 16 Sarhossz maximális felszálló ömeggel: P 27 repülés elői előkészíés [perc] P 6 Max. fegyverölés P 17 Leszállási úhossza [m] P 28 isméel előkészíés [perc] P 7 Szárny felülei erhelés G norm A [kg/m 2 ] P 18 Leszálló sebesség [km/h] P 29 repülés uáni előkészíés [perc] p. felsz szárny P 8 olóerő P 19 Külső függeszési ponok száma P 3 A üzemeleési készenléi fok P 9 Tolóerő-súlyviszony P 2 Normál felszálló ömeg [kg] P 31 A repülőgépek repül óránkéni alkarész és fennarás igénye [USD/rep.óra] F p.max G norm. felsz P 1 M-szám P 21 Haósugár [km] P 32 A repülőgépek repül óránkéni álagos üzemanyag fogyaszása [kg/óra] P 11 saikus csúcsmagasság P 22 sárkány összüzemideje [rep. óra] P 33 a szárny felülee [m 2 ]