játékszín színház és közönség fórum

Átírás

1

2 A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A V I I I. É V F O L Y A M 10. S Z Á M N O V E M B E R F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A T A R T A L O M játékszín FODOR GÉZA A Háry János szegedi Dóm téren (2) SZÁNTÓ ERIKA Peer Gynt közelképe (6) TAKÁCS ISTVÁN Históriás játékok Gyulán (9) BERKES ERZSÉBET Srkdiról - felújított drámái ürügyén (13) Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , színház és közönség SAÁD KATALIN A közönség felfedezése (17) NÁNAY ISTVÁN Színház munkásszálláson (22) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó fórum F Ö L D É N YI L ÁS Z L Ó A drámi művészi trtlom beteljesülése: ktrzis (25) világszínház Vrsói tnulságok MOLNÁR GÁL PÉTER Utk és útvesztők (29) PETERDI NAGY LÁSZLÓ A relizmus lehetőségei (34) P. A. RIGÓ LÁSZLÓ Az Ahogy tetszik Vrsóbn (37) Egy csehszlovákii színházi műhely (40) MAÁCZ LÁSZLÓ Tizenöt éves A XX. százd blettje'" (44) színháztörténet A c í ml p o n : Görgey Gábor: Tör ököt fogtunk című drbj Gyuli Várszínházbn. Kucug e f f e n d i szerepé-ben Hor váth Gyul (Ngy Zsolt felvétele) szemle GYÖRGY ESZTER Nemzeti Játékszíni Tudósítás 1831-ből (46) A hátsó b o r í t ón és z 1. ol d l on : Jelenetek Háry János szegedi elődásából. Középen: Bessenyei Ferenc (Iklády László f e l v é t e l e i ) SZEREDÁS ANDRÁS Bécsy Tmás: A drámmodellek és mi drám (47) LUX ALFRÉD Péchy Blnk: Beszélni nehéz! (48)

3

4 játékszín FODOR GÉZA tosbbn z Oper Tóth Aldár-korszkábn mgától értetődően nyerte el műsorbn kitüntetett helyét és klsszikus színpdi megformálását ben már A Háry János százdik, 1969-ben pedig kétszázdik szegedi Dóm téren elődásr került sor. Vidéki színházk és műkedvelő társultok is játszották, 1965ben megfilmesítették, kétszer vették fel hnglemezre (Quliton, DECCA), 1972ben bemuttt Bábszínház. A htvns A műlkotások nem válhtnk büntetlenül évektől szporodnk külföldi elő-dások klsszikussá. E rng szinte mindig (Szovjetunió, NSZK, Frnciország, gátlásokkl bénítj meg z utókor interp- Egyesült Állmok, Angli, Finn-ország, retáló kedvét és erejét. Különösen olyn- Ausztri, NDK). Alighnem ezt hívják kor, mikor egy mű, h nem is érdemte- didlútnk. lenül, de leglábbis túl zökkenőmentesen Gondoltilg csk közvetlen küzdőklsszicizálódott, nélkül, hogy igzán ki társk dolgozták fel művet: Tóth Aldár, kellett voln állni kritiki elsjátítás Szbolcsi Bence, Molnár Antl. Felpróbáját. Ez Háry János esete. A dl-játék fogásukt nemcsk tudtosn és szen1926. október 16-án kitűnő elő-dásbn vedéllyel válllt elkötelezettség, nemcsk került színre z Operházbn, htlms kifelé mindig megtrtott szolidritás közönségsikerrel. A kor számottevő rokonítj; z értelmezéseket olyn mélyen zenekritikusi (Jemnitz Sándor gyökerező, átfogó és erős konszenzus kivételével) : Tóth Aldár, Szbolcsi Ben- egyesíti egymássl és művel, mely ce, Péterfi István, Molnár Antl mguk is eleve meggátol minden távolságtrtást, Brtók és Kodály mozglmához trtoztk, mely mindenütt csk megoldásokt ens leplezetlen, történetileg jogosult ged látni, s többnyire még mögöttes elfogultsággl teljesen kritikátlnul fo- problémákt is elfedi, nemhogy meggdták, elemezték és propgálták dl- oldások némely problemtikusságát. A játékot. Komolyn vehető vgy leglábbis mese lpvető prdoxon persze teljesen átgondolt álláspontot sejtető bírált (újr világos. Kodály mg nyiltkozz, hogy csk Jemnitzé kivételével) nem jelent meg. Háry mg z életre kelt mgyr mesea Háry repertoárdrbbá vált, 1938 nyrán teremtő fntázi. Nem hzudik: mesét szegedi szbdtéri színpdon is teremt; költő. Amit elmond, sohsem bemuttták után, ponörzse (Házy Erzsébet) megérkezik császári udvrb történt meg, de ő átélte, tehát igzbb vlóságnál". Másutt:... képzeletének groteszk szüleményeit relizmus és nivság, komikum és pátosz csodáltos keverékeként tállj föl... lelkesedő álmodozó típus, született rjongó és költő. Elbeszélései nem igzk, de ez egyáltlán nem fontos. Gyümölcsei zok z ő élénk fntáziájánk, mely neki mgánk és másoknk egy szép álomvilágot teremt." Tóth Aldár szerint Kodály dliás álmok gyökerét visszfutttt od, honnn tündéri délibáb útjár indult: el-vezetett kis isten hát mögötti prszt-kocsmáig, hol pislogó mécses lánginál csk ábrándbn, csk mesében-regében tárhtj ki világ előtt lelke ismeretlen kincseit szegény obsitos prsztbk. Kodály megmuttt elhgytottság trgikus vlóságábn mgát mgyr álmodót. És megmuttt, hogy dliás verbunkosálmok éppen ettől komor, trgikus vlóságtól veszik igzi fényüket, hogy itt rejlik cslók illúziók belső igzságmgv, hogy itt, puszták népének óriás világábn mgsodik fel hzudozó vén obsitos lkj Háry Jánossá, poétává". Szbolcsi Bence felfedezi, hogy Kodály zenéjében megszóll meg-írtln trgédi, mgyr fellobogás és mgyr álom trgédiáj". Ot főként egy líri gesztus rgdj meg: Íme, ezt álmodtm, ilyet álmodtm, mi lenne, h megtehettem voln? Mi lenne, h meg-tehettem voln helyettetek is, h egyszer végigálmodhttm voln, h egyszer teljesíthettem voln, h egyszer vlósággá vált voln, mit nnyiszor képzeltünk vlmennyien!" Végül Molnár Antl összefogllás: A mgyr trgédi torztükörben. Multunk rjt, de ne-vetés mélyén szívünk vérzik. Nem z évszázdos mgyr nevetés ez?! A mgyr erő szétfecsérlése idegen célok rbságábn - s hozzá lelki ellensúlynk mgyr álmok,»szent hzugságok«-, s végső menekvésnek: vissz röghöz, őrizni tüzet, folyttni hgyományt, forró szerelemben új nemzedéket szülni és mindig résen lenni: háth egyszer mégis megvirrd! Ez Háry belső trtlm." Vlószínűleg A vrázsfuvol ót nem éreztek bele dljátékb ilyen súlyos és bonyolult problemtikát. S nemhogy kétely, még kérdés sem merült fel: elbírj-e mű-fj, válsztott form ezt megterhelést. Az lp, mese - ngy művészi lehetőség. Az olyn beállítottság, mely mgyr történelem kudrciból nő ki, de minden reflexiój nemzeti síkon megy végbe, és elhnygolj belső társdl-

5 mi problémákt, mely kudrcok okát kizárólg nemzeti függőségben, török és német elnyomásbn látj, és lábecsüli mgyr társdlomnk rendiségből eredő súlyos működési zvrit, nem kedvez z objektív művészi formáknk, z epikánk és drámánk. De bármilyen problemtikus is e beállítottság világnézetileg, ngy lír és ngy zene születhet belőle. Igz, legobjektívebb zenés műfj, zenedrám ebből pozícióból ugyncsk elérhetetlen mrd. Kodály Háryvl és Székely fonóvl. - szándék ellenére - nem efelé tette meg z első lépéseket; nem rdikális történelmi önkritik lenyűgöző muszorgszkiji útján indult el, hnem elvileg más, döntően líri iránybn. Itt zonbn megtlált ngy lehetőséget: mesét. Mert mese világ nem vlóság. Stilizálásánk lp-j ugyn - mint minden műfjé - vlóság problemtikusság, de míg többi műfj vlóság ellentmondásink ki-élezésén keresztül mint létünk lpját érzékletesen értelmessé teszi problémát, ddig mg mese, z ábrázolt mesevilág elszkd ettől z lptól, ment minden-féle problemtikusságtól, hrmonikus szépségében önértelmes form. Kodály megtlálhtt benne zt, mi soh, sehol sem volt, de miben - számtln nyiltkozt bizonyítj - rendületlenül hitt, Mgyrország mint»z egykori Tündérország képét". A mese dinmikáj végletesen eltávolít minden vlóságtól, s ez művészileg hlltln felszbdultságot, könnyűséget, tisztán és játékosn dekortív, ornmentális formálást tett lehetővé. A Háry-mese szerzői, Pulini Bél, Hrsányi Zsolt és főként Kodály zonbn nem engedték, hogy ez dinmik ön-mg végére járjon. Visszfordították mesét vlóság felé, mese lényege te-hát kötelező erővel ht ránk, nem mrdéktln beteljesedés, hnem követelő eszmeként áll szemben vlósággl, mint igzi vlóság lebeg vlódi felett. Ebből z ellentétes dinmikából mély fájdlom és rezignáció fkd, művészileg pedig hol relisztikus, hol ffektív, de mindenképpen súlyos, nygszerű ábrázolás. A mű egésze ezt kétféle dinmikát mg végtelenül sok megnyilvánulási módoztábn végül is, sőt minduntln egyensúlyb, összhngb kell hogy hozz. Ez művészi lpproblém Háry Jánosbn tuljdonképpen megoldtln. Köztudott mindjárt zene és szöveg egyenlőtlensége. A sjátos problém nem feltűnő színvonlkülönbség, ez minden Jelenet Giricz Mátyás rendezte elődásból (Máriáss József, Bessenyei Ferenc, Fóny Márt és Kovács János) (lklády László felvételei ) jelentős dljáték (Szöktetés szerájból, A vrázsfuvol, A bűvös vdász) közös gyengéje. Nem szöveg költőiségével vn bj. A zvró népszínműízek, lpos fordultok mellett jócskán vnnk benne igzi népi ízek, jellemző, érzékletes, egyszerű és mégis szimbolikussá emelkedő megfoglmzások is. (Közbevetőleg: e sorok írój nem ismeri z utentikus szöveget. A Zeneműkidó kidvány [Operszövegkönyvek-12.], mely rendelkezésére áll, ugynúgy lklmi változt, mint minden elődás szövege.) Az igzi gond z, hogy szövegkönyv, miközben költői szellemben építi fel cselekmény lpszerkezetét és kulcsjeleneteit, nem képes koncepciót folymtosn színi cselekvések ellen- és összjátékár váltni. A jelenetek ngy része (különösen keretjátékbn, z első és negyedik klnd- bn) zsánerszerű, drmturgii értelemben nincsenek vlódi helyzetek, melyekben z embereket vlmilyen érdek mozgtná s késztetné így önmegvlósulásr, többnyire csk lklmk vnnk, hogy figurák elősorolják jellegzetességeiket. Nem is válnk eleven típusokká, inkább olynok, mint próbbbák, melyek mindig más-más oldlról muttják be jelmezként viselt jellemüket. Technikilg mindebből z következik, hogy drbnk nincs belső dinmikáj és ritmus, szövegkönyvben dott cselekmény gykrn kdozik és döcög. Még súlyosbb hib, hogy jelenetek és zene viszony sokszor külsődleges, jelenetek zene számár is csk lklmk, nem pedig drámi intenzitás olyn felfokozási, melyek beteljesülésükhöz megváltásként követelik zenét. Olynkor, mikor

6 szövegkönyv felől nézve zene esetleges, tehát csk lehetséges, de nem szükségszerű, műfj és mű drmturgii lpproblémáj mrd megoldtlnul. Am szövegkönyv legngyobb fogytékosság mégiscsk z, hogy nem képes érzékletesen kifejteni koncepció kettős dinmikáját: mesés beteljesedés eltávolító-felszbdító és vlóságos beteljesületlenség visszhúzó-kötelező tendenciáját. Pulini és Hrsányi fntáziáj - úgy tűnik - spontánul játékosság felé tört, s ezért csk z első tendenci megformálásár tlált többé-kevésbé szerencsés eszközöket. A szerzők bizonyár ngyon is tisztábn voltk második tendenci stiláris veszélyeivel, és z óvtosság megfékezte fntáziájukt. Mindenekelőtt sötét, trgikus életkeret" (Tóth Aldár) szinte teljes egészében keretjátékb szorult, és így csk külső szempont, nem pedig htékony kompozíciós tényező, mely állndón részt vesz hngsúlyok, fényárnyék viszonyok kilkításábn. Sőt még keretjátékbn sem kp formát, csupán beszélnek ról, hivtkoznk rá, s ennyi szórványosn másutt is megesik drbbn. Cskhogy drámi formábn minden szónk helyzeti értéke vn, súlyos vgy üres volt helytől, időtől, jellemtől, helyzettől függ. Mivel Hárybn sem mg vlóság, sem mesének vlóságr vló vontkozás nem válik helyzetekben és emberi megnyiltkozásokbn érzékletessé, minden utlás sivár életlpr - üres szó mrd. Így, h sikerült is elkerülni komor relisztikus jeleneteket, beszivárgott mesébe didktikus mgyrázt. A Háry János szövegkönyve tehát felület stílusegysége érdekében nem válllj kettős dinmik kifejtését és kényes egyensúlyozását, végül is nem bírj el sját koncepcióját. Mrd minden dljáték ngy menekvési lehetősége: zene. A típus legngyobb műveiben, Mozrt és Weber említett drbjibn zeneszámok önálló, szerves, zárt és teljes zenedrámi formává állnk össze, melyben koncepció mrdéktlnul megvlósul, sőt csk benne vlósul meg utentikusn. Kodály mondt Háry dliról: Gyöngyszemek, csk foglltuk enyém." Hozzátehetjük: remekmívű fogllt méltó hozzájuk. De nemcsk szereplők dli, minden zeneszám kitűnő. A zene vizsgált-kor tehát teljesen más színvonlon mozgunk, mint szövegkönyv esetében. A kezdeti legerősebb kifogás, stiláris különneműség vádj - úgy érezzük - elévült. A számok zeneileg egységesek. S zene niv stílusegység mögött tömören és következetesen kifejti kettős dinmikát, miközben minduntln feldjelnyeri másik, mélyebb egyensúlyt és összhngot is. Igz, zene felmérhetetlen helyzeti előnnyel rendelkezik: egyáltlán nem kell megjelenítenie vlóságot, és mikor mesét rá vontkozttj, kkor is tökéletesen célt ér z érzelmi reflexiók felidézésével. A zene tehát nemcsk játékosságot, nemcsk ngy pozitív érzéseket, hnem rezignációt, lemondás lphngját is - mit Szbolcsi Bence oly érzékenyen érzett meg Háry Jánosbn - roppnt stilizáltn, slktlnul szólltthtj meg. Ez művészi lpproblém zenei megoldásánk zálog ebben dljátékbn, ám e zálogért ngyon ngy árt kell fizetni: drámát. Szbolcsi Bence írj: Kodály különleges felfedezése, hogy népi dllm htározott korszkok, helyzetek és ember-figurák megelevenítésére lklms... Ahány ngy népi melódi itt felhngzik, mind egy-egy történelmi pillntot, vgy emberi, egyéni, közösségi sorsot kelt életre... mindezek dllmok nem illusztrációk, nem betétek, nem egy tudós történelmi vgy néprjzi ntológi szemelvénydrbji. Mindegyikben személyes és drámi élet lobog, személyes, tehát drámi élet, mely egyetlen szituációt, egyetlen feszültségi pillntot, egyetlen sors és egyéniség sorsszerű, egyéni képét vetíti elénk tömör foglmzásbn, át-htó színekkel." A pontos jellemzés - nyilvánvló szofizmávl ( személyes, tehát drámi") még visszájáról is megerősítve - világossá teszi, hogy Háry zenéje miért líri. Kodály tudt ezt, dlok erejét líri hitelben" látt. S mindez nemcsk népdlokr, hnem z egész Hárymuzsikár, mese zenéire és z összefoglló értelmű verbunkos zenékre is érvényes. A zeneszámoknk kétségtelenül roppnt szitutív erejük vn. Egyesek (például császárné és Mári Lujz kettőse női krrl) már-már drámi jelenetté fejlődnek ki, mások (mint Ti-szán innen, Dunán túl", z ébresztő és férfikr, toborzó, Felszántom császár udvrát" vgy zárókr) szimbolikus helyzeteket teremtenek, megint mások ( frnciák indulój, Npóleon be-vonulás, gyászinduló, Npóleon dl) ngyszbású színpdi kompozíciót involválnk, mégis, zenében rejlő jelenetek lpvetően nem drmtikusk, hnem ngy líri állásfogllások drb centrális problémájávl kpcsoltbn. Kodály zenéje válllj kettős dinmik kifejté- sét és kiegyensúlyozását, sőt teljes súlyábn el is bírj sját koncepcióját, ezt zonbn kizárólg erőteljes líriság teszi lehetővé. Ez zene éppen legngyobb pillntibn nem színpdi zene, éppen mikor legtöbbet mondj, nem fordíthtó le színi htás nyelvére. A Háry János ngyon jelentős, lényegbevágó és termékeny ellentmondásivl mindig újrértelmezésre srklló mű, de korántsem klsszikus, mintszerűen tökéletes" lkotás. Csk z ideologikusn szilárd konszenzus lpján lehetett ilyennek átélni. Ez konszenzus legfeljebb z ötvenes évek közepéig volt áltlánosn érvényben. Az 1952-es operházi felújítássl dljáték színpdi klsszicizálódás is elérte teljes érettségét. Az egyszerien ngy művészgárd hgyományok birtokábn biztosn hldt el problémák mellett és kiegyensúlyozott, hrmonikus elődást produkált. Tíz évvel később, z 1962-es felújításon még nem tudtosult igzán, hogy korábbi produkció nem csupán természetes elöregedési folymton ment keresztül, hnem időközben konszenzus is felbomlott. Az új elődás csk ngyvonlúbb stilizálássl próbált lklmzkodni módosult színházi ízléshez, dljáték vlódi problémáir még nem regált. Az első, ki mélyen belelátott drb problemtikájáb és felismerte, hogy Háry klndjink megelevenítése mg is szellemi klnd, Szinetár Miklós volt. Háry-rendezéseiben (filmváltozt: 1965, Szegedi Szbdtéri Játékok: 1966, 1969) mű egész problemtikusság kirobbnt, és szét is vetette hgyományos színpdi koncepciót. A rendező keretjátékbn látt lényeget, hol és miért minden történik, s egyrészt relisztikusn állított be, másrészt állndón jelenvló vontkozttási lppá tette. Ezt trgikus-relisztikus flusi világot kompenzált mese felfokozott játékosság. Bár Szinetár rendezése lklomról lklomr megformáltbbá vált, trtlmi és stílusbeli feszültségei mindig kiegyensúlyoztlnok mrdtk. Ezek z elődások jelentették mű interpretációtörténetében z első igzi fordultot: egy művész egy új korszk új kérdéseivel fordult egy jelentős és problemtikus műlkotáshoz. Szinetár mondnivlój visszvonhttln konzekvenciákkl járt, Háry Jánost nem lehet többé klsszikus módon játszni. Ez felismerés természetesen z idei szegedi szbdtéri Háry-elődásbn, Giricz Mátyás rendezésében is tükröződik. S h produkció mégsem tűnik előrelé-

7 pésnek dljáték színpdi történetében, z nem is nnyir megvlósítás fogytékossági mitt vn, hnem mert színi jelenségek nem utlnk drb lényegét célb vevő koncepciór. Bizonyos lényeges törekvések természetesen világosk, még h végső művészi értelmük nem derül is ki: például dljáték nem zenei nygánk egyenjogúsítás, színszerűség urlomr jutttás, keretjáték és klndok szoros összekpcsolás. Mindezek zt kézenfekvő, noh rendkívül ritkán megvlósuló felismerést fejezik ki, hogy egy dljáték színpdi formáj se nem drámi, se nem zenei, hnem utonóm színházi kompozíció. Rádásul Háry esetében nem igzán beteljesedett mű újrlkotásáról vn szó, hnem gykrn hibák kiigzításáról, fogytékosságok kompenzálásáról, tehát vlójábn végső meglkotásról. A rendezés egyik legfontosbb feldt áltlábn szituációfelbontás, jelenetek sokrétű és mégis egységes felépítése. A Háry e tekintetben különösen gzdg teremtő fntáziát követel, hiszen z esetek többségében nem létező helyzeteket kell színpdi életre kelteni. A rendezés ezen döntő ponton sjnos nem jvított, hnem rontott. A szövegmódosítások következetesen rombolják szituációkt, húzások főként szitutív, helyzeti értéket hordozó szövegeket érintenek, betoldások viszont leginkább poénok, melyek - helyzeti érték híján - többnyire csk ízetlenek. A szituációk ilyen elngyoltságánk z közvetlen következménye, hogy z elődás sem képes megteremteni belső dinmikát és ritmust. A produkció fársztó döcögése nem techniki, hnem koncepcionális problém. Ugynezért, jellemeket reveláló helyzetek megkomponáltlnság mitt veszendőbe megy szövegkönyv néhány egyszerűségében szimbolikus jelentőségű megfoglmzás. Háry kulcsmondtát z első klnd végén ( Ugyn má! Hát ez is vlmi?") épp szitutív erő hiány, természeteskedés sikksztj el. Háry és császár jelentős párbeszéde Mári Lujz kezének visszutsításkor (Császár: H gondolod, fim... Háry: Ngyon is gondolom, felség... Császár: Tán igzd is vn...) pedig egyszerűen kimrd, hogy meglehetősen szellemtelen vicc pótolj. Holott ez lkonikus pár-beszéd, ez szótértés teszi csk lehetségessé, hogy Háry nevetségessé válás veszélye nélkül fordulhsson Felszántom császár udvrát" intonációjávl z urlkodóhoz. A szegedi elődás Ferenc császáránk ugyn teljesen értelmetlen elénekelni ezt dlt. A helyzetnélküliség másik oldl jellemek hiány; figurák nem kerülnek olyn kpcsoltokb, melyekben megnyílhtnánk egymás és közönség előtt. A típusok, személyiségek nem bontkoznk ki, mjd minden megnyiltkozás csupán lklmi ötlet és nem olyn cselekvés, mely vlmely egyéni sors logikájából egy dott drámi pillntbn hitelesen következik. Az lkokt csk szerep sémáj és áltlános funkciój trtj össze, belsőleg zvrosk és szétesők. A színpdi szituációszegénység következtében rendezés zeneszámok megszóllását sem tudj indokolttá tenni, s így helyett, hogy enyhítené, még feltűnőbbé teszi mű drmturgii lpproblémájánk megoldtlnságát. Ez z esetlegesség éppen z egyik legfontosbb szám, Tiszán innen, Dunán túl" esetében legbántóbb, bevezető szöveg ugynis kínos mgyrázttá és bekonferálássá fjul. A szituációfelbontás és -komponálás lpján válnék lehetővé fontos zenés színházi problém megoldás: zoknk helyeknek felismerése és megfelelő beállítás, hol elsősorbn zenét kell érvényesülni hgyni. Ilyenkor, tiszt időbeliség és uditivitás ngy pillntibn színpd nem szünetel, éppen ellenkezőleg: pozitív értelemben teret d zenének; zene ilyenkor nem szkd el színpdtól, színi kompozícióból nő ki, mintegy megkoronázz zt. A produkcióbn ez problém minden lényeges ponton megoldtln. Az rögtön mottószerű nyitókórusbn, mikor rendező szcenikilg szó szerint veszi szöveget: Ngybonybn csk két torony látszik" -- énekli láthttln kórus ( zene tehát jelképes), és reflektorok végigpásztázzák dóm két tornyát; Inkább nézem z bonyi kettőt" - mondj dl, és színen levő huszárok tényleg nézik. S hogy mjlndi hrminckettő se kerüljön hátrányos helyzetbe, hrmdik klnd nyitókórusábn huszárok rr is rámuttnk - ujjl. Ez kórus különben még egy színi kommentárbn részesül, mely jól példázz színpdi effektusok esetlegességét és gykori képzvrát. A Sej, még búz ki sem hányt fejét" kezdetű szkszhoz férfi tánckr kszálást idéző mozgás kpcsolódik. Az gronómii értelmetlenségnél ngyobb bj drmturgii: dl rról szól, hogy búzából nem lehet élet", hogy kton nem élheti sját életét. A beteljesületlenség e szimbolikájánk ellentmond z rtás-stilizáció. Mozgáskommentárnk esik áldoztul Kezdődik mese", Tiszán innen, Dunán túl" s duett női krrl zenéjének költői trtlm is. Mári Lujz minétjének be-állítás pedig durv félreértés. A rendező itt sok kihgyott lehetőség után szituációt teremt, de nem helyénvlót. A császár-leány kkukkos dl kétfejű sshoz, ez finom és sokértelmű stílusjáték egyik rejtett jelentésrétegében vlóbn Háryr vontkozik. A rendezés erre z árnyltr szűkíti dl értelmét, és ezt fejleszti jelenetté: Mári Lujz gresszíven fut Háry után, ki fölényes hiúsággl játszik vele. Ez beállítás nemcsk zenei jelenet ironikus költőiségét semmisíti meg, hnem szinte meg is ráglmzz figurákt, kiket sok minden jellemez, csk jelenetben ábrázolt közönséges érzésvilág nem. Mindezekben negtív példákbn félreismerhetetlen zonbn egy jogosul törekvés : cselekmény játékos, dekortívn látványos színpdi stilizálás. Noh mű leglényegesebb trtlmávl dós mrdn, elképzelhető olyn elődás, mely mese dinmikáját szbdjár engedve és követve játékot könnyű és felszbdult dekortivitássá, tiszt ornmentikává deríti. (Ezt lehetőséget vlósított meg bábszínházi változt.) Az ilyen produkciónk zonbn problémátln virtuozitássl kell kárpótolni trtlmi veszteségekért, plsztikus jelleme-kért. A szegedi elődás viszont épp e tekintetben sikerült legkevésbé. A rendezés már elképzelésben sem tud megbirkózni feldttl: drb jelentős részeire megoldási jvslt sincsen. Míg egyfelől második klndbn túlburjánzik szertelen dekoráció, vgyis látványosság nem mesejátékból fejlődik ki, hnem mintegy rárkódik cselekményre (tlán csk két ötlet kivétel: z eleven zenélő ór és kszkővel vló krdfenés indulózenére), ddig másfelől hrmdik, mjlndi klnd nemhogy elmrd színpdi lehetőségei mögött, h-nem vizuálisn vlójábn meg sem jelenik. A szceniki fntázi épp z elszlszthttln pillntbn bénul meg, szín-pdi történés csk hlvány célzás cst pompás jelenetsorár és dliás toborzór. Igz, z elődói gárd inkább fékezi, mint serkenti fntáziát. A merev, megmozgthttln kórus, z összehngolt mozgásr képtelen tánckr, ktonság, mely nem tud egyszerre lépni, z esetlen sttisztéri olyn problémákt sejtet, melyeknek elemzése nem e tnulmány feldt. Miként nnk vizsgált

8 sem, hogy művészek miért vétik el oly gykrn végszvkt és szövegüket, hogy Bessenyei Ferenc miért csk színészegyénisége kétségtelen formátumát kölcsönzi figuránk mélység és gzdgság nélkül, hogy Házy Erzsébet Örzséjének hngj és lénye miért csk emlékeinkben rgyog. Az egyetlen - persze zsánerszerűen - eleven figur Fóny Márt császárnéj. A zenei hngzásról nem lkothtunk véleményt, mivel Dóm téren ilyen nem jön létre. Mindent összegezve: z idei szegedi szbdtéri Háry János lpvetően művészi kudrc. De tudni kell: dljáték színpdi történetének jelenlegi szkszábn nehéz bele nem bukni válllkozásb. S színház újr meg újr el kell hogy fogdj z ilyen művek kihívását. Kicsod Peer? SZÁNTÓ ERIKA Peer Gynt közelképe Kísérletezni? Évek ót, mindig ismételgetve, megállpítjuk, hogy szegedi Dóm tér htezres nézőserege nem lklms közeg művészi kísérletezésre. S évente sietve hozzátesszük, hogy ezt szegedi színházi rénát nem fenyegetheti ngyobb veszedelem, minth letesz művészi kísérletezés jogáról. A két állítás - kísérletezni nem lehet, de kísérletezni kell - csk látszólg olyn képtelen egymás szomszédságábn. Vlójábn rról vn szó, hogy htlms Kodály Zoltán: Háry János tér s népes, nyári örömöktől kissé lélt (Szegedi Szbdtéri Játékok) nézőtér kísértést jelent színházszervezőkrendező: Giricz Mátyás, díszlettervező: Vyer Tmás, jelmeztervező: Márk Tivdr, nek és színházi lkotóknk, hogy igzi koreográfus: Brkóczy Sándor, vezényel: Sz- színház helyett csk fféle színházpótlékot ltsy István. kínáljnk. A Dóm téri színpd méretei Szereplők: Bessenyei Ferenc, Házy Erzsé- felé vonzzák rendezőt, díszlettervezőt, bet, Kovács János, Fóny Márt, Király hogy látvány helyett csk üres látlevente, Berdál Vléri, Szlm Ferenc, ifj. Újlki László, Krsznói Klári, Gortv ványosságot nyújtsnk, s z elődásr Irén, Szbó István, Káti Endre, Máriáss szánt művet vlmiféle könnyen áttekintjózsef, Sándor József, Vsvári Géz, Erdé- hető képregénnyé egyszerűsítsék. Így zlyi Sándor. tán Szegeden mindig kísérletezni kell: kísérletezni egy mű igzi megszóllttásár. S bár ettől kísérletezni" szó merőben más trtlmt nyer, mint ott, hol mesterség új eszközeit keresik, hol keveseknek szóló stúdiómunk folyik, mégis zért merem hsználni e kifejezést, mert lényeg zonos. Itt is, ott is nézőhöz vló eljutás tét, néző érzelmei-nek, értelmének mozgósítás, cskhogy ennek hdműveletnek" különböző fázisábn. A színházművészet eszközei éppúgy nincsenek védve belső elfárdástól, mint hogy z cél belső szerkezetében is előnytelen változást hoz múló idő. A színháznk tehát állndón keresnie kell z utt nézőhöz, mely tegnpi színházgyógyszerrel" szemben m már rezisztens. Ez z állndón mozgó folymt színházzl vlóbn s kellő rendszerességgel tlálkozó nézőt feltételez, s nem számol például zzl nézővel, kit egy Dóm téri csillgos este kombinált kellemességei vonznk - esetleg életében először - színházb. Kísérlet ennek nézőnek lebilincselése? Kísérlet természetesen, s nem is kockázt nélkül vló, h nem színházi képregénnyel", hnem igzi színházzl krják elvrázsolni". A Peer Gynt nem szokott színpdjinkon igzán megvlósulni. Ezt vitár ingerlő kijelentést zért merem megkockázttni, mert igen ngyszámú szúrópróbát" végeztem olynok között, kik drbot többször is látták. Egybehngzón következő jelzőket hsználták: ngyon látványos", nehéz", szép zenéje", s vlmiképpen zvrb jöttek, mikor mű gondolti felől is mondni szerettek voln vlmit. A megkérdezettek ki-vétel nélkül emlékeztek Ase hlálár, Solvejg dlár és Grieg zenéjére, csk vlhogy z egészre - nem. A mgm múlt-béli emlékeire támszkodv, s Lengyel György Mdách színházbeli Peer Gynt- rendezését felidézve, tlán nem túlzott merészség állítni, hogy Peer Gynt-elődásokbn gykrn épp z vlósul meg legkevésbé, mit látszólg ki sem lehet kerülni: Peer személyes drámáj. A Mdách színházi elődás után is z z érzés mrdt bennünk, hogy sem rendező, sem címszerepet megformáló Huszti Péter nem tudt eldönteni, mit is trt végül főhősről, s így rról bölcseleti problémrendszerről, melynek végiggondolás Ibsent mű megírásár indított. Pedig egy 1971 novemberében megjelent interjú, épp e folyóirt hsábjin, zzl kecsegtette szkmát, hogy Lengyel György 1965-ös debreceni Peer Gynt-rendezése után sok mindent megold mjd Mdách Színház színpdán. Kétségtelen, hogy ért is el eredményeket: sikerült csökkentenie műre tpdt misztikus homályt, s Ase figurájábn leszámolt z Ase nyó" szereposztási konvencióvl, mely még Sebestyén Károly-féle fordításból tpdt mkcsul műre. Psot Irén már Mdáchbn is megszbdított Ase figuráját könnyesrgcsos érzelmességtől, s nemcsk életkorbn fitlított meg, hnem drámábn elfogllt helyét is megváltozttt. Ase szánlms, elhgyott nyából egy cspásr szellemi rokon lett, szűkre szbott, moccntln élete ellenére is világcsvrgó, önmgát kereső, önmgát tépő, soh megnyugodni nem tudó, örök fitl, ki nemcsk elszenvedi fi világ-és életéhségét, hnem öntudtlnul fel is ébreszti zt. Ennek változásnk jelentőségét nem szbd lebecsülni, de természetesen nem oldott meg mindent. A művet ezen legutóbbi kőszínházi elődáson is felették" részletek, s Peer lkj képtelen volt olyn szervező-értelmező erővé válni, mely megkdályozz, hogy z epi-

9 zódok egymássl belső kpcsoltot nem trtv, külön életet éljenek. A Peer Gynt elődásávl kpcsoltbn többnyire elkerülhetetlen fársztó" jelző, s bár ez terjedelmi kérdés is, részben túlságosn óvtos húzások következménye, de leglább nnyir fkd z értelmezés lzságából. Az egyes képek szinte kínálják, hogy rendező látványos kvlkádként kezelje őket, s ne keresse meg kegyetlen pontossággl helyüket drámábn, mindenekelőtt Peerről kibontkozó személyiségrjzbn. A mű első részében népmesék és blldák világ, második részben z egzotikum ígér szemgyönyörködtető látványosságot. A mű így válik észrevétlenül betétek" soroztává, melyben ztán vlmiképp elvesztjük fonlt, szemünk elől tévesztjük Peert, s zt is, hogy vlójábn miről is szól drb. Lengyel György már négy évvel ezelőtti nyiltkoztábn hngsúlyozz, hogy mű igzi lényegét Peer figurájábn kell keresni. De minth még különválsztná mű első részében bolyongó jó" vgy értékes" Peer Gyntöt, későbbiekben tévutkr jutó Peertől. Köztudott, hogy Ibsen éppúgy, mint Peer, fitlon elhgyt hzáját, s éppen Peer megírás idején végigcsvrogt Itáliát. Hzáját leveleiben egy életen át bírált.»norvégi szbd ország, melyben szolgák lknk... A norvég józnság... lngyos közép hőmérséklete, mely lehetetlenné teszi tisztességes lelkeknek, hogy elkövessenek vlmi bolondságot. «A fitl Peert zonosítj ön-mgávl... Peer viszont tévutkr téved, eltékozolj önmgát." (Színház, 1971/11.) Az interjú készítője, Kolti Tmás már kkor feltette kérdést: Azt jelenti ez, hogy Peer önmegvlósulásánk kdály külső ok?", de kérdések és válszok sokságábn vlhogy elveszett tiszt és egyértelmű felelet. Mint hogy vl- Huszti Péter szegedi Peer Gynt címszerepében (lklády László felvétele) miképp z kkori elődásból is. Intimitás - szbdtéren A színház mindig szolgál meglepetésekkel. Nem számíthttunk rá, hogy z emlékezetünk áltl beláthtó időben legbensőségesebb, legkevésbé külsőségekben elvesző hzi Peer Gynt-elődást szegedi Dóm téren látjuk mjd. Lengyel György látszólg nem vett ngy lélegzetet szegedi bemuttó előtt: lig változttott mű Mdách színházbeli szerep- osztásán, lényeges pontokon pedig változtlnul hgyt. Korábbi két Peer Gyntrendezésekor óvtosbbn nyúlt szöveghez, ezúttl bátrbbn húzott-tömörített, de ennek híre inkább zt feltételezésünket látszott erősíteni, hogy Szegeden egy könnyebb", egy egyszerűsített", egy látványosságot s nem gondolti drámát kínáló elődás készül. Persze, nyár, szbdtér gondolhttuk, s tlán gyűjtögetni kezdtük mentségeket vgy z érveket, melyek drbválsztást vittják. A Dóm téri színpd htlms terét Huszti Péter urlj. Alkításánk vlóbn kmrszínházi bensőségessége" vn, hogy egy kritikábn elmrsztlólg megállpították, csk én éppen ebben vélem teljesítményének legngyobb értékét, s különleges nehézségi fokát" felfedezni. Huszti rendezővel - láthtólg teljes összhngbn - kiemeli múlt időből, de z időtlenségből is Peer lkját, s huszdik százdi hősként kezeli. A korszerűsítés zonbn nem hívj fel mgár figyelmet z elődásbn, látszó-

10 lg semmi sem történik ennek érdekében. Nincs külsőségekben semmiféle látványos nkronizmus, modernizálás" egyetlen kelléke sincs jelen. Ezúttl legnehezebb út vezetett mű ktulizálásához: Huszti npjink embereként éli szerepét. Nem hsználj ki műben rejlő költői elemeket rr, hogy megkerülhesse hős jellemének, lelki lktánk, belső állpotink pontos ábrázolását. Nem úszik el" költői szöveg hullámin, nem elringtj nézőit, hnem állndón éber szellemi állpotr kényszeríti. Minth egy mostnáig késlekedő válsz érkeznék színpdról Szegeden rr négy esztendővel ezelőtt feltett interjúkérdésre, hogy Peer önmegvlósulásánk okát kizárólg külső világbn kell-e keresnünk. Htározottn nem" ezúttl válsz, de árnyltokkl teli nem". Minth Lengyel György rendező egy sikeres és szuggesztív erejű elődássl cáfolná sját korábbi vélekedését kétféle Peerről, z első részben kizárólg önértékét felmuttó tehetségesről, s második részben értéktelenné váló, önző, s lehetőségeit következetesen tékozlóról. Huszti legngyobb érdeme és színészi ereje bbn rejlik, hogy mindvégig egy krktere ellentmondásivl küszködő s ttól szenvedő, mjd végül elbukó embert teremt, kit külső s önmgábn rejlő erők egyránt pusztítnk. Ettől lpvetően átlkul néző szokásos, Peer Gynthöz fűződő érzelmi viszony is. Sikerül feloldni megfigyelő, meg-htódó, ítélkező kívülállást, s Peer drámi útj, mint összetett emberi válik át-élhetővé. Az úgynevezett kmrszínházi" játékstílus zt jelenti, hogy nincs jelen színpdon sem üres hrsogás, sem áriázás", sem z oly gykori lirizálás", s ezt nemcsk főszereplő, hnem sokn mások is sikeresen kerülik el Szegeden. Ez zonbn csk látszólg jelenti egy kőszínházbeli bensőségesség utomtikus átemelését erre htlms színpdr. H így történt voln, z elődás legngyobb része htástln mrd. Huszti Péter, s után legtökéletesebben Psot Irén Aséj sikerrel egyensúlyoz borotvélen. Szinte mtemtiki pontossággl kingyítottfelerősített gesztusrendszert s hngot hsználnk ebben z irdtln térben. Nyilvánvló, hogy efféle pontosság s ilyen hibátln hngszerelés" csk kkor érhető el, h színész teljes belső biztonságbn érzi mgát drb, z lkok és szituációk értelmezésében. Ösztönei csk kkor működnek hibátln műszerként, h mélyről fkdó s rcionálisn könnyen átláthtó gondolti rend urlkodik színpdon. H érzi, miért vn színpdon. Egyszerűbben szólv: h tudj, miről szól z elődás, melyben játszik. Psot Irén hozt leginkább készen szerepkoncepcióját Mdách Színházból, zz Lengyel György kkori rendezéséből Ase figuráj és értelmezése volt legérettebb művészi eredmény. Mégis megrendítően ngy színésznő szegedi teljesítménye. Évek ót itt sikerült először nyomtlnul megszbdulni színészi közhelyeitől, hngjánk és rcjátékánk lssnként trtlmt vesztett kliséitől. Igen nehéz pontosn megfoglmzni, mi-kor és mitől válik színész modorossá, hiszen egyéni modor minden jelentős színészegyéniségnek vn, sőt ettől lesz színészileg erőssé, zzá, ki. S h pontokb szedni nem is tudjuk, de áltlábn néző és kritik szinte egyidőben, cslhttlnul megérzi, h színésznek már csk modor vn, mondnivlój nincs. Sokn - jelentős művészek - évekig szenvednek ilyenkor sját elfárdásuktól, ürességüktől színpdon - s mi, nézőtéren. A szegedi elődás egyik ngy öröme Psot színészi megújulás. Pár-jelenetei Husztivl színpdi kpcsolt-teremtés remeklései. Szinte nem is külön-külön vnnk jelen, nnyir egymástól függnek, hngjuk, mozdultik egy-másnk felelnek. Any és fi egymásnk örül, egymástól szenved, s mindketten idegrendszerükben élik át másik személyiségének forrongását, z elszánások és szárnyló álmok lázát s láz nyomán támdó szorongás tériszonyát. A sokt emlegetett (s vlóbn felejthetetlen Ldányi Ferenc-Gobbi Hild megvlósításbn) Ase hlál-, hlálos utzás"-jelenetnek ezúttl egy jelentéktelennek látszó mozzntát emelném ki: Peer tétov és érzelmekben gzdg búcsúját nyjától. Huszti bizonytln, elrohnni-elszállni vágyó, s mégis nyjától elszkdni nem tudó félbemrdt mozdulti - egyetlen elhngzó szó nélkül - beszédesen telített percek. níthetetlen részei. Miért is tenné, mikor ezek részek szbdtéren optimálisbb körülmények közt vlósulhtnk meg, mint kőszínházkbn, bár ott sem hgyhtók el. Cskhogy ezeknek részeknek z időtrtmát, térben vló elhelyezését, mozgás ritmusát nem kínálkozó látványossággl vló öncélú játékkedv htározz meg Dóm téren, hnem főhős szolgált. A Dóm téren vlóbn minden ngyobb színpdi kció középpontj és vlódi célj Peer. Az ő lelkiállpot, drámi szituációj köré szerveződik színpdi látvány. A koreográfi, mely Eck Imre munkáj, nem törekszik ön-álló értékre, még z ilyenkor megszokott, redukált értelemben sem. Ez zonbn inkább elismerést, mint elmrsztlást érdemel, mert nem erőszkolj ki betét"-jelleget, tehát nem követeli mgánk néző figyelmét. Csk z elmegyógyintézet-képben mozgtott tömeg lesz igzán hngsúlyossá, itt terelődik el figyelem Huszti rcáról, gesztusiról, mozgásáról. Úgy tűnik, rendező helyeselhető szándék szerint. Itt ugynis Peer Gynt önmgár ismer, önmgár borzd többiekben. Az ágáló, sját torzult világukb zárt háborodottk császáruknk kiáltják ki Peert, ki már e szerencsétlenekhez hsonlón elvesztette vlódi kpcsoltát világgl. Őt nem téboly, hnem z önzés, z önmegvlósítás cél nélküli, önmgát megsemmisítő sóvárgás pusztított el, s tette z elmegyógyintézet szerencsétlenjeihez hsonlóvá. Ebben képben tömeg kidolgozott mozgás, plsztikus látvány, leghátsó sorbn álló sttiszt koncentrált rc-játék hirtelen fontosbbá válik főszereplő színpdi cselekvésénél. Lengyel György megérezte, hogy itt fordítni kell z elődás ddigi építkezésén: Huszti számár ebben jelenetben feloldódás, hsonulás, látványbn vló eltűnés feldt. Fehér Miklós szellemesen egyszerű díszletmegoldás - rendezői koncepciónk megfelelően - nem tömegjelenetek látványosságát fokozz, hnem mgányosn színpdon mrdó színész vgy színészpár számár nyújt remek htású keretet. A minden nturlist A Dóm téri látvány A szegedi elődás természetesen nem ke- részletezést vgy díszítményt elkerülő rüli el zokt tömegjeleneteket, látvá- lejtős, végtelenbe trtó emelvények nyos tblókt", melyek mű elidege-

11 olyn térélményt nyújtnk nézőnek, TAKÁCS ISTVÁN mely segít átélni mű filozófiáját, lét értelmével viskodó főhős drámáját. Históriás játékok Gyulán Ami megoldtlnul mrdt A Dóm téri P e e r G y n t nem oldott meg természetesen ngy mű színpdr állításánk vlmennyi problémáját. Mindenekelőtt Solvejget nem sikerült kimozdítni bból z elvontn glorifikáló fényből, mely minth változtlnul kísérné át ezt nőlkot egyik P e e r Gynt-elődásból másikb. De épp ez szegedi elő-dás, mely ngyon korszerűen kezelte Peer drámáját, s tisztává tette, hogy mű milyen keményen ítéli gynti életelvet" nemcsk közösség- és emberellenesnek, hnem épp z egyéniség számár legpusztítóbbnk, dós mrd nnk megmuttásávl, hogy solvejgi jóság s mindent feloldó megbocsátás milyen gyilkos módon összetrtozik - zonos éghj-lt ltt terem meg, mint Peer vd önzése. Solvejg értelmezésével dós mrd rendező, s így Bencze Ilon is, ki így csk szép énekhngját állíthtj z elődás szolgáltáb. Nem ilyen döntő, de zért bosszntó mrokkói szín megoldtlnság is. A sután álldogáló színészek olyn be-nyomást keltenek, minth csk végszvznánk egymásnk, s jelenetben nyom sincs nnk z iróniánk, melyet itt Peer világpolgárságb" vetett illuzórikus hite megkívánn. Kárpótlásul né-hány remekbe formált epizódlkítást kp néző : Dégi István elmegyógyintézeti igzgtój, Tímár Bél háborodottj és Ingrid, Zöldruhás nő és Anitr hárms szerepében Almási Év emlékezetes. A Dóm téri csillgok minth segítettek voln bevilágítni fjordok Fustjánk" mélyére. Nyáron és szbdtéren - borúlátó meteorológii és színházi előrejelzések ellenére. Henrik Ibsen: Peer Gynt (Szegedi Szbdtéri Játékok) Rendező: Lengyel György, díszlettervező: Fehér Miklós, jelmeztervező: Milkovszky Erzsébet, koreográfus: Eck Imre, zenei vezető: Fehér András. Szereplők: Huszti péter, Psot Irén, Bencze Ilon, Almási Ev, Horesnyi László, Némethy Ferenc, Dégi István, Cs. Németh Ljos, Ppp János, Tímár Bél, Mros Gábor, Srli Imre, Vrg Irén, Melis Gábor. H vlki drámák cselekményének tényleges kronológiáj szerint sorb rkná s kötetté rendezné Gyuli Várszínházbn bemuttott mgyr műveket, ez z igen vskos könyv nemcsk elfeledett, ritkán játszott vgy itt bemuttott eredeti drámák (sőt: egyenesen Gyul számár írottk) igen tnulságos ntológiájává kerekedne, hnem mgyr történelem drámákb fogllt olvsókönyvévé is. Úgy tekinthetnénk egy ilyen kötetre, mint mgyr múlt számos nehéz, trgikus, vittott vgy nem jól ismert mozzntát megvilágító, irodlmi eszközökkel megfoglmzott dttárr, tnulmány- és hozzászólás-soroztr, melynek különböző korokbn élt szerzői - Ktonától, Vörösmrtytól Szárz Györgyig, Görgey Gáborig - szinte kivétel nélkül olys-miről beszéltek, mi nemzeti ügy, súlyos történelmi problém volt vgy z m is, vgy múltból átsugárzik máb, tnulságok levonásár, kérdések továbbgondolásár késztetve bennünket. Egyéb érdemei mellett lighnem ez sjátos és következetesen megtrtott műsorkoncepció biztosít megkülönböztetett helyet Gyulánk nyári produkciók között. (Tíz-egynéhány éves múltjábn persze nem csup remekmű és ki- emelkedő elődás sorkozik; kdt itt tisztes bukás - írói, rendezői - is. De z elképzelés helyességén ezek nem változttnk). Az idei két drb jól illeszkedett hgyományokhoz: egy mgyrországi premier és egy eredeti mgyr bemuttó, mely rádásul egyenest ide, Gyulár íródott; h o z z á mindkét mű történelmi témát dolgozott fel, s - véletlenül vgy sem mindkettő z oly igen zord-zivtros XVI. százd eseményekben különösen gzdg második felében, illetve utolsó hrmdábn játszódott. Az egyik, drám, Görgey Gáboré, T ö r ö k ö t f o g t u n k z 1560-s évek elején éppen Gyulán ( játékbn Gypjs váránk nevezik), másik, Veress Dánielé, V é r e s f r n g 1590 körültől z 1610-es évek legelejéig Erdélyben, illetve utolsó jelenetében Prágábn történik. Akár egymás után kerülhetnének bb bizonyos képzeletbeli drámntológiáb, s egynémely vontkozásbn ki is egészítenék egymást. Törököt fogtunk Görgey drbj - melyet ugyn második bemuttóként láthttunk, de idő-rendjében előbbre kívánkozik - z 1560-s évek legelején játszódik, mikor éppen béke" vn. Kétszeresen is: Ferdinánd 1559-ben és 1562-ben kötött békét II. Szulejmánnl, s ez békesség egészen 1566-ig fog trtni, mikor is z gg szultán megostromolj Szigetvárt, s vezérei be is veszik Zrínyi várát - z ostrom közben elhlálozó szultán nevében. Jelenet Törököt fogtunk gyuli elődásából (Horváth Gyul, Pécsi Ildikó, Körtvélyessy Zsolt, Körmendi János és Cserhlmi György)

12 Báthori Zsigmond (Iglódi István) és Mári Krisztin (Sunyovszky Szilvi) Véres frsngbn Nos, Törököt fogtunk egy sjátos szituációt rgd meg s jár körül: békében tétlen, tehát felesleges, tehát fogllkozási konfliktusb" keveredő végvári ktonák nem minden komikumtól mentes helyzetét. (Görgey munknélküli kton" kifejezést hsználj egyik nyiltkoztábn.) A dolog vlóbn visszás: végvári vitézeket zért trtott király (Ferdinánd), hogy töröktől védjék királyi Mgyrország területét. De mivel éppen nincs háború, végvárikr és végvárkr úgyszólván nincs szükség, különösen z olyn jelentéktelen kis téglvárkr, mint milyen korbeli Gyul (Gypjs) volt. Mit tesz egy ilyen végvár helyőrsége? Tétlenkedik, vitézhez mélttln szórkozásokkl üti gyon z időt, vgy - mert zsold ritkán és rendszertelenül érkezik Bécsből - segít mgán: kisebb török csptokt támd meg, vgy vár körüli jobbágyflvkt srcolj. Élni csk kell. Görgey gypjsvári vitézei nem srcolnk, csk tétlenkednek. Rácspnánk ők törökre, cskhogy török sehol. És német császári biztos csk kkor fizeti ki zsoldot, h ktonák dolgoznk, zz török fejeket szállítnk. Következmény: vár hdi népe éhkoppon vn, már lovkt is megették, már z ágyúkt is eldt várispán. Mígnem egy szép npon zseniális ötlete támd jó kereskedelmi érzékkel megáldott ispánnk: szerződjenek törökkel, ki bizonyár szívesen megszbduln jó néhány kellemetlen emberétől. Ők válllják ezt munkát, ezzel török fejeket szereznek, megkpják zsoldot, s török is jól jár. Az üzlet létrejön, gypjsik megtollsodnk, dől pénz, Bécs lig győz fizetni, s török is elégedett. Mígnem egy szép npon várkpitány el nem kezd morlizálni: nem jól vn ez így, nem tiszt ügy ez fur üzlet. S egy vándor krónikmondó diák históriás énekétől is feltüzelve vár népe nekiront z éppen jószomszédi látogtásr érkező törököknek, levágj őket. Ami mitt ztán szbályos ostrom kezdődik. A gyenge és rosszul felszerelt várcsk ezt nem sokáig állj. A kpitány és mrdék vitézei kirohnnk díszruhábn, díszfegyverekkel törökre, s mind egy szálig ott vesznek vár bástyái előtt. Tlán történet ilyen rövid összefogllás is érzékelteti Törököt fogtunk problémáit. (Előre kell bocsátnom: ezek nem válsztott műfjból, Görgey áltl trgikus komédiánk nevezett drámi megközelítési módból erednek; ez fjt, groteszkból egyszer csk komolyb, sőt trgikusb váltó stílus közismert, bevett.) Görgey mg is említi, hogy drb lpötletét z 1560-s évek elején keletkezett, Cntio de militibus pulchr (Szép ének ktonákról) című, ismeretlen szerzőtől szármzó énekből vette. Ez históriás énekek sblonjin drámi erejével és népköltészethez közelítő elbeszélőmegjelenítő stílusávl túlemelkedő, mindössze 174 soros ének önmgábn is kész drámi nyg. Nézzük csk: gyuli vár kpitány, bizonyos Kerecsényi László, ez kpzsi, hrácsoló, rossz kton, nem hjlndó zsoldot fizetni ktonáink, mert zok nem hoznk neki török fejeket és foglyokt. (Not bene: ekkor, mint mondottuk, effektíve béke vn, s Kerecsényi, mint Ferdinánd király váránk kpitány, béke őrzője; ennek békének megszegésére bizttj ktonáit.) Az elkeseredett és feldühödött vitézek egy százötven fős cspt kpitány tudt nélkül elindul, hogy bebizonyíts: nem gyávák, nem rossz ktonák, nem érdemtelenek zsoldr (melyet egyébként békében, török fejek szállítás nél-kül is meg kellett voln kpniuk). Egészen Bugcig kell menniük (Gyulától toronyiránt, át Tiszán, vgy százhúsz kilométer), míg tlálkoznk egy náluk háromszort erősebb török cspttl. Megtámdják őket; török túlerő mgyrokból hetvenötöt levág, s csk zért nem folyttják mészárlást, mert egy hrci zjtól felkerekedő htlms gulyát (minden bizonnyl z ekkor mrhkereskedelemből meggzdgodó kecskemétiek egyik gulyáját) törökök felmentő mgyr lovsoknk vélnek, s elvonulnk. A mrdék mgyrok összeszedik hlottikt, fejüket veszik török holttetemeknek, s egy foglyul ejtett sebesült török tiszttel együtt visszvonulnk Gyulár. Ott Kerecsényi elé rkják fejeket s mgyr holttesteket, török tisztet meg jándékb dják neki, hogy megszégyenüljön. (Ez utóbbi nem vlószínű: Kerecsényi z elsikksztott zsoldból veszi meg morvországi Nikolsburgot.) Eddig Szép ének... Későbbi histórii tény, hogy jeles kpitány z 1566-bn új támdásr induló Szulejmán egyik mellékhd előtt hrc nélkül meg-nyitj Gyul kpuit, átdj várt, de török fogságb kerül, s ott is hl meg. Nos, ez z ének mindent trtlmz,

13 mi korr jellemző volt: viszonylgos békében tétlenkedő végvári ktonák gondjit, kpzsi várkpitányok önkényeskedéseit, hiábvló súlyos véráldoztot, niv becsületességet és jóindultú szűklátókörűséget. H Görgey nem tesz mást, mint megfelelő eszközökkel drámává emeli ezt m jószerével csk irodlomtörténészek áltl számon trtott nygot, már önmgábn is izglms munkát végzett voln. S nem első-sorbn történet belső drámiság, lekerekítettsége, kiváló színpdi figurákt kínáló lehetőségei mitt, hnem zoknk mi füllel is igen jól érzékelhető felhngoknk z okán, melyek egynémely ősi" és átkos" nemzeti vonásunkt zengték voln körül régi és mégis hozzánk is szóló kkordokkl. Egy drámírónk elvitthttln jog, hogy úgy írj meg témáját, hogyn jó-nk látj. Görgeytől sem kívánj senki elvittni zt megoldást, melyet végül is megírt, Cskhogy ennek megírásnk több kérdőjeles pontj vn. Az ő kpitány, Füleki Ádám vlmikor híres vitéz volt, ki most tétlenkedik. S eközben megpróbálj létrehozni Gypjson mg különbékéjét. Béketerem-tő várkpitány" szeretne lenni, mert, mint mondj: Az ember egy idő után megcsömörlik mészárlástól, még h hzáját védi, kkor is." Nos, éppen ezt belső összeütközést nem vezeti igzán mélyen végig Görgey. És külső erők sem indokolják eléggé kpitány tétovságát, erőtlen tiltkozását z ispán ügyeskedéseivel szemben. Csk kkor kezd morlizálni, mikor már mg is elfogdt z lkut, s élvezi nnk jótéteményeit, bőséget, jólétet. De még ez sem lenne súlyosbb bj, h drám egészét nem befolyásolná Fülekivel kpcsoltos ponttlnság. Ott vn például hdngy, Vstg Blázs, kinek törvényszerűen vdmgyrnk", örökkön verekedhetnék szűkgyú ktonánk kell lennie, h már kpitány ilyen töprengő. Ez leegyszerűsítés egy lehetséges drámi ellenpólustól fosztj meg kpitányt, és ezzel őt mgát is tovább egyszerűsíti. Már most z lenne bj, hogy Füleki végül is felismeri: z igzi ellenség mégiscsk török, s hogy nem lehet vele trtósn különbékét kötni? Nem, ez vlóbn így vn, ez történelmi igzság is. A bj z, hogy ez felismerés nem egy eléggé hiteles szituáció eredménye: Tegzes Lőrinc szinte ráolvsásnk htó verse indítj el. Egy már átélt nyomorgás és egy már átélt jólét után ez z át nem élt mert nem szituációbn, csk szvkbn megjelenő - hrci tudósítás" pedig egy nem egészen becsületes, emberileg és ktonilg sem fir tettre készteti gypjsikt. A Törököt fogtunk igzi drámi dilemmáj nem úgy áll, hogy jólét vgy becsület, mgánbéke vgy verekedés. Nem így állt i 5 60-bn, s nem így áll m sem (ezt zért említem, mert drbbn számos már utló kitétel, célzás tlálhtó). Fülekiék ngy hzfiság, ez nemzeti szín lelkesedés rossz lpokon jön létre, hibás, nem meggyőző drmturgii fordulttl. Így z benyomásunk támd, hogy Füleki és vitézei sem becsületesen és értelmesen élni nem tudtk, sem becsületesen és értelmesen meghlniuk nem sikerült. Egy szituáció könyörtelen szorításábn komikus hős is kénytelen válllni trgikus hős szerepét" - írt Görgey műsorfüzetben. Nos, éppen zt könyörtelen szorítású szituációt nem sikerült meggyőző erővel ábrázolni, pedig z egész drbnk ez volt z rkhimédészi pontj. Sándor Jánosnk, Törököt fogtunk rendezőjének nem volt könnyű dolg. Az első rész és második rész eleje elég egységesen megmrd groteszk-gunyoros stílus htárin belül. Ennek kidolgozás rendezőileg kitűnően sikerült. Sándor ekkor bejátsztj rendelkezésére álló szinte teljes teret, vártoronytól mély, hátsó bejártig s z előtérig. Ötletei továbblendítik szituációkt, színészmozgtás is ehhez igzodik. A tárgy- Iásr érkező törökök rjzánk némi túlzás tlán z egyetlen, mit ebben részben kifogásolhtunk. Még Füleki kpitány tétovábbn megírt figuráj is egyértelműbb itt; s ebben részben jelenik meg rátrti és pompkedvelő várkpitányné is mg ngysszonyos llűrjeivel, ngyzási hóbortjávl (mivel srkllj is urát mgánjólét, mgánbéke" megteremtésére). Itt ismerkedünk meg várbn lebzselő fűzfpoétávl meg német zsoldosok kpitányávl, itt üti nyél-be mesterkedéseit Jónpot urm, vár-ispán, itt kp minduntln krdjához vérmes Vstg Blázs hdngy - egy-szóvl ez rész z említett fenntrtásokkl és ponttlnságokkl együtt is kerek, jobbn megformált. Az utolsó félór zonbn Sándor János számár sem nyújtott hngnem, stílus folyttásánk lehetőségét; nem mert Görgey itt hjtj végre csvrást", hnem mert ez csvrás sztereotip régi dicsőség" és ősi virtus" vizeire vitorlázttj drbot. Sándor is belement egy görögtüzes hősiesség színpdi ábrázolásáb, s ezzel még tovább élezte drám utolsó negyedének ellentmondásit, hiányosságit. Mivel z egyes szerepek inkább csk egy-egy tuljdonságr építettek, kevés színész mutthtt meg összetettebb ábrázoló képességét. Volt, ki ezen úgy segített (mint Körmendi János, várispán lkítój), hogy játékávl és színészi egyénisége többletével pótolj hiányokt. Volt, ki (mint Horváth Gyul) élesen átváltott groteszkből, sőt mjdnem bohóztból felsejlő trgikum hngjir A bohócruháb öltöztetett székelyek Sík Ferenc gyuli rendezésében (Ngy Gábor, Lukács József, Csíkos Gábor, Fülöp Zsigmond és Bősze György) (Ngy Zsolt felvételei)

14 mgyrból török effendivé lett Kucug lkjábn. Volt, ki (mint Pécsi Ildikó) mához, egy ismert mi típushoz közelítette játszott lkot, Zsuzsát, várkpitány feleségét. Mások (elsősorbn két költőt játszók: Kertész Péter, meglpuló szoknyvitézt és Csíkos Gábor, gyújtó szvú vándorénekest) egy-egy fontos szituáció gondosbbn megvlósított színészi munkájávl dtk hngsúlyt szerepüknek. A vértolulásosn törököt nyklhtnék hdngynk (Körtvélyessy Zsolt) z indultokon kívül nem sok másr volt lehetősége. Cserhlmi György Füleki kpitány tétovságát puhsággl tetézte, ezért hirtelen váltás még kevésbé volt meggyőző; ez egyébként sem egészen z ő színészi lktához illő szerep. Bordán Irén z egyszerre rezonőr- és szócsőfeldtot betöltő jobbágylány lkjábn inkább csk jó beszédtechnikájáról győzött meg. Lengyel János (zsoldoskpitány) és Cserényi Bél (császári biztos) kisebb szerepeikben jól egészítették ki játékot. Csányi Árpád kevés, de jól funkcionáló díszlete, Jánoskúti Márt mértéktrtó jelmezei megfelelő keretet dtk z elődásnk. Véres frsng H Görgey Gábornk zt vethettük szemére, hogy döntő ponton nem tudt elég erőteljesen és hitelesen megformálni drámi nygát, Veress Dánielnek, Sepsiszentgyörgyön élő írónk Véres frsng című drámáját más kifogásokkl kell illetnünk. Veress biztosbb kézzel rgdj meg témáját, jobbn urlkodik z nyg fölött, és drmturgiilg is kevesebbet bizonytlnkodik. Az ő drámáj viszont bbn hibázik, hogy egy hlltlnul izglms történelmi kor érdekfeszítő rjzávl együtt sem tudj igzán felidézni kor leglényegesebb vonásit, mert meg-áll kétségtelenül igen hiteles, de nem eléggé drámává szerkesztett részletek-nél. Veress hőse XVI. százdi erdélyi történelem legellentmondásosbb lkj, Báthori Zsigmond fejedelem. Ez z krtgyenge, szétszórt, véreskezű, hngultink engedelmeskedő, z urlkodást egyszerre kívánó és utáló, de urlkodásr egyetlen porcikájábn sem termett fejedelem szinte gyermekként került trónr bn, tizenht évesen vette át ténylegesen kormányzást, ddig - pj, Báthori Kristóf fejedelem hlálától, 1581től - tnácsosok vezették helyette z országot, noh Zsigmond már ekkor megválsztott fejedelem volt. Am egész urlkodás ltt (1599-ig, mikor negyedszer, de ekkor végleg lemond trónról) egy spnyol jezsuit, Alfonso Crillo, és egy közutáltnk örvendő főúr, Bocski István befolyás ltt állt. Crillo több volt, mint rossz szelleme: rendjének gátlástlnságávl vlósággl szentesítette Zsigmond vlmennyi véres ötletét. Ezekből pedig volt bőven. Az erdélyi nemesség nem kis részét végeztette ki; nem lévén képes tényleges kormányzásr, terrorrl teremtett olyn légkört, hogy szkizofrén személyisége minden szeszélyétől féljen z egész fejedelemség. Erdély nnyit szenvedett Zsigmond ltt, hogy ezt semmiféle későbbi rnykor - Bethlen Gábor fejedelemsége ltti - sem tudt igzán feledtetni. Mit látott meg Veress ebben figurábn? Elsősorbn zt z ellentmondást, mi z egyébként igen művelt Zsigmond lkt és rá háruló feldt között volt. Az elhivtottság követelményének és z erre egyetlen ízében sem megfelelő embernek konfliktusát. Azt trgikomikus szerepjátszást, melyet Zsigmond z urlkodásbn és z urlkodáson kívül is végbevitt, de melyről tisztább pillntibn mg is jól tudt, hogy szerepjátszás, bohóckodás. S meglátt zt is, hogy Zsigmond korábn - huszonöt-hrminc évvel Görgey drbjánk történelmi ideje után - még élesebben merült fel három részre szkdt ország ngy dilemmáj, mint korábbn: törökkel megbékélve élni, Hbsburgokkl török ellen szövetkezni, vgy két pogány közt egy hzáért" hrcolni mindkettő ellen? Zsigmond politikájánk ijesztő bkugrási kétségkívül ezeket problémákt tükrözik: nemigen tudt, merre trtson igzán, s ezzel évenként sodort súlyos válságokb Erdélyt, melynek pedig különleges szerepe lett voln török és Hbsburgok között. A Véres frsng erről figuráról, erről korról és ezekről súlyos történelmi kérdésekről kíván szólni. Cskhogy drámábn túl sok z esszéist nyg, túlságosn rátelepszik Veress igen lpos korismerete. Tuljdonképpen csk egyetlen lkot ír meg drámi szinten, s ez Zsigmond. A népes szereplőgárd jóformán csk stffázs, háttér Zsigmond lkjához. Ez még nem lenne bj, h Zsigmond mg elég erőteljes drámi hőssé tudn nőni. De éppen z drámi ngyság hiányzik belőle, mit egy nem kevésbé véreskezű ngol királynk, III. Richárdnk pontosn Zsigmond urlkodás idején, 1597-ben meg tudott dni Shkespere. Zsigmondból lehetne shkespere-i típusú hős, h leglább vlmi jó tuljdonság lenne. De nincsen, s rádásul még férfink sem férfi. Ellen-felei - drámi értelemben - sincsenek, mert drbbn ezek csk bábok, még székelyek is, kiket vlmiféle népi drám vgy közjáték stílusábn ábrázolt jelenetekben hoz színre. A drám gyenge pontji kisegítésre szorultk. Sík Ferenc olyn rendező, ki szívesen segíti ki szerzőt, h rr szükség vn, mert kitlál egy teljes színpdi világot, s ezzel precíz és jól működő gépezettel sikerül elfednie hiányosságokt. Ezúttl is kitlált vlmit, mi nem volt teljesen idegen Veress lpgondoltától, de mégsem volt zonos z eredeti drámávl. S nem elsősorbn z erőteljes szöveghúzások mitt, hnem zért, mert Sík z egész drbot átfordított történelmi groteszkbe. Értelmezése szerint Zsigmond bohóc volt, mellesleg szkizofrén. Ez egy ponton túl már nem trgikus, hnem nevetséges, s h z egész elődást groteszkben trtj, kkor némiképp idegen test székely betétek is jobbn beilleszthetők, bohócvilág tényleges bohóciként, kiket kor és sját hibáik vlóbn történelem bohócivá tett. Amikor ztán székelyek bohóckodás trgikusr fordul, mártírokká válnk, Zsigmond lesz szánlms, nyiszlett kis bohóc. A Véres frsng elődás így érdekes, izglms és mozglms volt; Zsigmond ( szerep ilyen felfogásához kitűnően illő színészi lktú Iglódi István rég látottn sodró, sokszínű játékábn) z egész mű motorj, mozgtój, irányítój lett, ő vitte z elődást, diktált tempót, s mikor öregkorábn (öreg? negyvenegy éves volt, mikor 1613-bn, Prágábn meghlt) emberi roncsként viszontlátjuk, zt is képes érzékeltetni: ő mg is áldozt lett sját bohóckodásánk. Nem megszokott módon játsztt el tehát Sík ezt drámát, s ez bizonyár sokkt zvrt is. Főleg bohóccá tett székelyekkel" nem tudtk kibékülni, s nem vették észre, hogy egy ngyon szépen megoldott pillntbn rendező mint mgsztosított fel őket, igzságot szolgálttv nekik személy szerint is, és történelmi szerepüket illetően is. (Ezért vjon csk nézők hibáztthtók? Szerk.) Mivel drám Sík-féle értelmezésében Zsigmond bszolút főszereplő volt, többi lk megformálójánk jobbár csk egy-egy jelenetnyi lehetősége mrdt.

15 Ezt ki-ki legjobb képességei szerint oldott meg. Sunyovszky Szilvi Zsigmond szűzen mrdt feleségeként, Szly Edit egy trgikus sorsú olsz kurtizán szerepében, Kézdy György rossz szellem Crillo knonok dibolikus figurájábn, Dózs László Zsigmond ngytermészetű unokbátyj, Báthori Boldizsár szűkgyún indultos lkjábn, z krtán kívül fejedelemmé (és Zsigmond feleségének,,vigsztlójává") lett Báthori András bíboros villnásnyi szerepében Bárány Frigyes, székely néptribun megszállott és szánndó lkjábn Csíkos Gábor, s egy mindenre mindig túlzott buzglomml igent mondó udvronc figurájábn Huszár László emelhetők ki ngy személyzetű drb szereplői közül. Vt Emil díszletei jóformán csk néhány jelzésre szorítkoztk, Schäffer Judit jelmezei színességükben jól jellemezték viselőiket. Az idei nyár két gyuli elődás nem volt mindenben sikeresnek mondhtó, de egy vontkozásbn feltétlenül előrelépést jelentett Várszínház eddigi hgyományihoz képest (ám zoktól nem elszkdv) : mindkét bemuttó mi mgyr szerző műve volt, mind kettő történelmi tárgyú, s mind kettőben fellelhettük z írói és rendezői kísérletezés szándékit. Görgey Gábor: Törököt fogtunk, (Gyuli Várszínház) Rendező: Sándor János, díszlettervező: Csányi Árpád, jelmeztervező: Jánoskúti Márt. Szereplők: Cserhlmi György, Pécsi Ildikó, Körmendi János, Körtvélyessy Zsolt, Kertész Péter, Bordán Irén f. h., Lengyel János, Cserényi Bél, Hász Miklós, Horváth Gyul, Csíkos Gábor. Veress Dániel: Véres frsng (Gyuli Várszínház) Rendező: Sík Ferenc, díszlettervező: Vt Emil, jelmeztervező: Schäffer Judit. Szereplők: Iglódi István, Sunyovszky Szilvi, Dózs László, Máriáss Melind, Bárány Frigyes, Kézdy György, Huszár László, Csíkos Gábor, Ngy Gábor, Lukács József, Fülöp Zsigmond, Bősze György, Bicskey Károly, Iványi József, Pákozdy János, Gálfy László, Körösztös István, Bángyörgyi Károly, Szegváry Menyhért, Szly Edit, Melis Gábor, Lbncz Borbál, Andori Péter f. h. BERKES ERZSÉBET Srkdiról - felújított drámái ürügyén A hlálát követő döbbent csend után fájdlom, felelősség s z önsorsvlltó szándék robbntott ki z utóbbi másfél évtized egyik legizgtottbb irodlmi vitáját. Ki volt Srkdi Imre? Mit jelent működése z irodlomnk, mit sors egy nemzedék önismeretének, s mit trt meg művészetéből, példájából z idő? Aztán Srkdi-vit lezárult - s mégsem zárult le. Nem zárult le, hiszen felszbdulás utáni novellisztikát, drámtermést elemző egyetlen irodlomtörténeti dolgozt sem születhetik meg Srkdi lkotásink elemzése, újrnlizálás nélkül. Ezekről szólv mindig rr kényszerülünk, hogy szembenézzünk egy ngy jelentőségű korszk pozitív és negtív tényeivel. De nem zárult le Srkdi-értékelés zért sem, mert műveinek újbb kidását, bemuttását igénylik z olvsók, nézők, igénylik zok is, kik kortársbevtottság nélkül érteni tudják őt, mert érteni krják szocilist fejlődés folytonosságát, mindenekelőtt művek áltl, s kevésbé művészsorsokbn. Srkdi Imre írási erényeikkel és hibáikkl egyetemben nemcsk egy kivételes írót jeleznek, de egy kivételes korszkot is. Ot érteni, ismerni m olvsóvá válók számár egyet jelent történelem, megszülető s mgát kudrcokon át újrszülő szocilist ember megismerésével, melyről Srkdi sors, művészete keservesen-szépen jelentést d. Mennyire hiteles ez jelentés? Ennek lemérésére ezeddig két út muttkozott. Egyik kortárské s kor-társ vlóságot ismerőké. Tnulságos megfigyelni zt, hogy hivtásos vitázók között még kkor is, h ellentétes állásponton vnnk, létrejön egy titkos megállpodás: soh senki nem firttj névre szóló személyeskedéssel, hogy Srkdi tévedéseibe, semtizmusáb miként játszott bele kidók, lpszerkesztők, orientáló kritikusok és brátok megnyiltkozás, elvárás. Tpinttosn személytelenné bsztrhált korszk hibáiból eredeztetik, még kkor is, h ez egyet jelentett egy tehetség elvesztegetésével. A felelősöket megnevezni vágyó ifjbb kuttó dühödt elszántsággl gnoszkálj npilpokbn megjelent kritikák szignóit, összeírj, hogy mit is csináltk tévedéseiket jvítndó ezek kortársk, s mikor,,kész list", és már tudj, ki hogyn hgyt el küzdelem színterét, ki hogyn vergődte meg mg igzát, kkor megszégyenülve döbben rá, hogy legkülönbek - tehát zok, kiket citálni érdemes mguk is megjárták lélek hosszát, s gyláztosnk trtná fejükre olvsni tévedéseiket, hiszen jó ok vn emlékezni rr is, hogy tegnpelőtt, tegnp követett el hibákt mg is. S tpintt, mely egy korszk tmoszférájánk visszdás helyébe lép, végül elfedi tényt, hogy nemcsk Srkdi felelős minden művészi gyengeségért, mert megnevezve csk Srkdi mrd. A novellák, kisregények, drámák z övéi, s ezeket megírni vgy nem megírni végső soron z ő döntése volt. Persze sokszor úgy tetszik, hogy túlzások és, tévedések prólékos számb-vétele mondjuk egy kritiktörténetben, hol z eszmei ármltok hibákkl egyetemben részletesen terítékre kerülnének - hsznos lehetne: intés z őrzőkhöz. Cskhogy ki lehetne bbn z etikus helyzetben, hogy ezt számvetést megcsinálj: z árttln" később születettek ligh. Ők nem járták meg z utt. Vgy zok, kik megjárták? Ők kkor voksolnk helyesen, h őriznek, hogy hibák újr ne születhessenek. Vgy zok, kik már kkor is látták tévedéseket? Az ő etikájuk z lett voln, h kkor szólnk. A vitához szólók másik tábor z, melyik nem firttj részleteket, történeti viszonyokb nem mellékkörülmények ismerete révén kpcsolódik, hnem művek közvetlen befogdásávl. A Gál János útját nem sttisztikák jelentésein mérik igznk, hnem z író jelentésének hitele szerint, Rozi történetében nem önkritikák mitt kételkednek, hnem fejlődésrjz írói elngyoltság mitt. A Szeptember öreg Siposánk drámáját nem belépni vgy nem belépni" kérdés meghldottságán mérik, hnem zon szélesebb ívű drámiságon, mi történelmi igenek s embersorsok nemet mondó nosztlgiájábn muttj mgát; z Elves e t t prdicsom optimizmus nem Zoltán életben mrdásán vgy öngyilkosságán méretik, hnem z öreg Sebők s fitl egymás mellé állításán, csendes, építkező életre is képes ember lehetőségén. És sorolhtnánk z életmű nem egy drbját, miből m olvsój mást olvs ki, mint tegnp kritikus. De bárhogy

16 dítnk energiát Csiky Kviárjánk átdolgozásár, mint Mándy Mélyvizére. Mindezeket tudv okkl gynkszik műsortervek, változott műsorok között tllózó: Srkdi zért került előtérbe, mert nincs új mgyr drám, nincs felhsználhtó, gyorsn átformálhtó régi. A gynú zonbn még nem bizonyosság: cskis z elődások igzolhtják, hogy volt-e kényszerű válsztásnál nemesebb szándék is színházknk, döntésükben tudtosság dominált-e vgy kpkodás. Jelenet Srkdi Szeptemberének debreceni elődásából (Novák István, Szbó Iboly, Simor Ottó és Sárdy Zoltán ) bővítsük is listát, kitetszik, hogy rról szbdságról vn szó, mit z eleven élet élvez, mely önérdeke szerint - de mégsem szeszélyeknek, hnem törvényeknek enged - válszt megőrzésre vgy elejtésre műlkotásokt, dönt mrdndóság dolgábn. A Srkdi-művek közül nem egy lehullott z idő rostáján, nem egy információs értékűvé vált, dokumenttív jelentéssé egy korszk írótól meglátott vgy írótól is elkövetett tévedéseiről, s vnnk művei, melyek konkrét világ írói szemléletén túl jelentést dnk z emberről, mint világávl, jellemével viskodv próbál létezés nemesebb szintéziséig eljutni. Ez utóbbi vonultból vló z két drámáj, melyet z elmúlt évek során bemutttk. A Szeptember meg z Elveszett prdicsom. Ezek mellé hrmdikul sorkozik befejezetlenül mrdt Ház város mellett. Az életmű szempontjából reprezenttív ez hárms : Szeptember Srkdi legsikerültebb prsztdrámáj. Az Elves e t t prdicsom élete utolsó korszkánk, z értelmiségiek konfliktusávl birkózó szksznk legteljesebb lkotás. A Ház város mellett két témkör közé eső keresés-váltás szülötte. Mindez nehezen vitthtó irodlomtörténeti tény, igzság mégis kevés hhoz, hogy színházk műsorválsztását igzolj. Bjosn állíthtó ugynis, hogy négy színház összebe- szélt", s számítv mindenik elődást megtekintő közönségre, Srkdi-körképet krt rjzolni. A tpsztlt zt muttj, hogy optimális esetben zért dönt egy színház vlmelyik drám mellett, mert bbn ktulitást, m színházb lépők számár szóló közlendőt lát. Formálisn tehát legfrissebb kézirtok legktuálisbbk. Minthogy zonbn erre ngysikerű klsszikus elődások rácáfolnk, z ktulitás kérdése tágbb körben értendő, s h közelmúlt drámtermésére vontkozttjuk - kivált mgyr drámtermésre - kkor keserű szájízzel kell tudomásul vennünk, hogy z utóbbi hrminc esztendőben írt színpdi művek közül ngyon kevés tudt megőrizni szellemi izglmát, szélesebb körben érvényes ktulitását. Döbbenetesen kevés z olyn lkotás, melyet z ősbemuttót követő negyedik-ötödik esztendőben is elővesznek, sikerrel játsznk. Mindenekelőtt drámák fogytékosságából következik ez, de nemcsk bból: z új mgyr drámák premierjeit hjszoló színházk is vétkesek, mert nem nyúlnk vissz közelmúltb, s drám dolgát divtmódr értékelik: tegnpit sikktelenebbnek látják, mint félévszázdost. A szecessziós Szomory divtosbb, mint Krinthy Ezer éve, Szép Ernő sikeresebb, mint Boldog nyárflevél, s hmrább for- Szeptember A debreceni Csokoni Színház Orosz György rendezésében muttt be Srkdi 1955-ben írt drámáját, Szeptembert. Már kortárs kritikák is jelezték, hogy műfjilg mennyire kiérlelt, ngyívelésű lkotás, ugynkkor zt is nem egy bíráló megjegyezte, hogy Srkdi régen megoldott kérdést tgll, hiszen prsztság életében már nem kérdés belépni nem belépni. Azót tudjuk, hogy Srkdink kettős értelemben is igz volt kkor, mikor ezt kérdést tovább boncolgtt. Igz, mert szövetkezetlkítás első hullámábn létrehozott közösségek nem voltk vlódi közösségek. Sok közülük meggyőződés, szervezettség hiányábn, s központi utsítások bőségében cserélődő vezetők ngy szám mitt szétoszlott. A mgyr mezőgzdság teljes átformálódását z ötvenes évek végén, htvns évek elején megszervezett termelőszövetkezeti csoportok teljesítették ki s fejezték be. A belépni-nem belépni kérdése tehát z ötvenes évek derekán nem vesztett ktulitásából. A másik Srkdi-igzság z, hogy meglátt s látttt, hogy z, mi történelmileg igz, s mire z ember rcionális érvektől meggyőzetve rábólint, nem feltétlenül fájdlommentes, nem konfliktustln. Srkdi kortársinál jobbn ismerte mgyr zsellérek, szegényprsztok földéhségét, ismerte zt kegyetlenséget is, mivel mindent lárendeltek földszerző vágyuknk. Gyűlölte z embertelen ostobságot, de tudt zt is, hogy nem szbd összetörni büszkeségüket, meglázni érzelmeiket. A drámát éppen ezért mindvégig átszövi hősének, z öreg Siposnk szeretete. Az öregben történetileg visszhúzó erők munkálnk, mégsem rekciós tünet társdlom testén, hnem mély emberi indultokból nyillló szívfájdlom. S ez z írói látás-látttás z, mi szövetkezeti gzdálkodás biztos sikerű huszdik esztendejében is ktuális érvényű drámát rjzol nézők elé. M már tudjuk zt,

17 hogy oktln volt rettegés, tgosítás okozt rémület, rendezett öregség féltése. Mégsem mosolyt keltő tévedés Sipos István története, hogy nem z félrevezetett Bánké, toronyból leszédülő Solnessé, nem Jegor Bulicsové, és oly sok drámi hősé, kiken emberi kiválóságik el-lenére átlépett történelem. Srkdit prsztságb vetett hite, z öreg Siposhoz foghtó jellemek szeretete készteti rr - s tlán z társdlmi szélességű elvárás is, mit korszk támsztott -, hogy hősét ne hgyj trgikus mgánybn, s beláttss vele, hogy mi történt, z törvény-szerű, s mert z, hát nem lehet mást tenni, mint elfogdni: Azért hrgudjk, mert ők mán többet krnk? Hrgudjék z öreg fitlr? Régi ember mir? Nem, rról mán szó sincs... Mindenki mg dógát ez fontos. Én ezt tnyát - ők mjd vlmi ngyot. (Ngy szünet.) Csk sikerűjjön nekik." Gyors ez belátás fiávl szkítás másnpján? Az. S z újt kró fiú, Pli lkj sblonos? Bizony nemigen több - vgy nem látszik több-nek m, hiszen zok z igzságok, melyeket legkisebb fiú, tgosítást végre-hjtó erők drámi képviselője elmond-ht, kívülről érkeznek drámáb is, de érkeztek prszti világb is. A szövet-kezeteket, szövetkezeti élet kilkítását nem elsősorbn prszti erők teremtették meg, hnem rendeletek, gitátorok, prsztság világán kívül állók. Srkdi te-hát sblonbn nem z irodlom sblon-ját, hnem vlóságét igzolt. Orosz György jó ízléssel egyetlen dologr koncentrált kkor, mikor Kóti Árpádot, Pli lkítóját instruált: legyen olyn egy-szerű és póztln, milyen csk lenni tud. Kóti ezt rokonszenves külsejével s látványos gesztusok kerülésével vlósított meg, elhitetve, hogy fiú dolg sem könnyű, de nem változtthtó meg. El-tökéltsége, csendes feszültsége szépen előlegezte prszti hősök később, más művekben megírt sorsát, cstáit is, mi-kor z Elnök Jóskák önmguknk is fájdlmt okozv teszik zt, mit nem tenni lehetetlen. Az elődás egészét z indultok árnylt rjz jellemezte. Kár, hogy relist hgyományú színjátszás nem tlált minden szerepre lklms színészt. Sem fitl özvegyet játszó Vennes Emmy, sem Veres tnítót életre keltő Sárközy Zoltán nem tudt hozni zokt színészi megoldásokt, hngsúlyokt, melyek szerepekben rejlettek. Nem lenne tnulság nélkül vló részletezni, hogyn tudott pármondtos szerepéből s ném színpdi vlóm. Szolnok z évd végén muttt be drámát Horváth Jenő értelmezésében, s szintén gyengébb szereposztássl, mint drám ősbemuttój. A számos szerepben tehetségét bizonyító Piróth Gyul h nem is egészen érett Zoltán szerepének eljátszásár, mégis kivételes drámi pillntokt teremtett. Zoltánj forrdlmi lkt és z építkező évek ellentétéből formálódott trgikussá. A hős ezzel fitlbb lett egy évtizednyit, de nem Srkdi szándék ellenére. Mir sem volt mrdéktln Andi Kti játékábn. Ennek kivételes lánylknk tisztságát hozt ugyn, de vibráló szellemével, női vonzásávl és emberi súlyávl dósunk Elveszett prdicsom mrdt. Az elődás mégis emlékezetes A drb Mdách színházi felújításáról már sikert rtott, mert erős rendezői közölt SZÍNHÁZ elemzést. Földes Ann értelmezés muttt mgát, s értékeléséhez nincs hozzátennijelenetéből sorsot formálni kitűnő Hegedűs Erzsi mint Siposné, hogyn tudt tájszólás és mozgás természetességével Zsófit megformálni Szbó Iboly, s mennyire nem tudnk fitlbbk ország-szerte prszti lkot életre kelteni, mert vgy operettfigur lesz belőlük, vgy érdektelen szövegmondó. Debrecen szerencséjére Gerbár Tibor, Oláh György, Simor Ottó még ismeri prsztfigurák életre keltésének művészi megoldásit, így z áltluk megjelenített Sipos István, szövetkezeti elnök és vő hitelesek voltk. A vk művész látogtás Simon elvtárs házábn (Kovács Ljos és Szentirmy Év ) (MTI fotó - llovszki Bél felvétele)

18 színészek fegyelme, tehetsége úgy szóllttt meg Srkdi szövegét, hogy z drámértés, techniki tudás felől ne hgyjon kívánnivlót mg mögött. Horváth Jenő nem bonyolódott bb kérdésbe, hogy vjon Zoltán Mir és z pj htásár életben mrd-e, vgy mégis öngyilkos lesz. Ez z Elveszett prdicsom nem egy nemzedék számvetését, kudrcokon, bűnön átvitt vgy át nem vitt életfelfogását tgllt, hnem kétféle életvitel egymás mellett és nemegyszer egymás ellen folyó hrcát. Horváth Jenő zonbn tudj zt, mit Srkdi is: ennek küzdelemnek nem kimenetele dönti el válszt, h-nem nnk reménységnek z elfogdás, hogy mindddig, míg élünk, lehet válsztni. Zoltán ezzel z eséllyel mrd mgár, s ezt mérlegeli néző, mert ezt suglmzz Sebők törhetetlenségét hngsúlyozv rendező. Iványi József kivé-teles erejű színészi lkításán múlik, hogy z író és rendező szándék ebben z el-vont megfoglmzásbn is jól érzékelhető. Nem hetvenesztendős öregember, hnem József Attil-i értelemben meg-lett ember, ki tudj, hogy z életet hlálr rádásul kpj", s mint szép rá-dássl, mi nem sjátj, gzdálkodik, hogy h kell, h kérik, tisztán vissz-dj. Amit ő tud, z tudásnál erősebb: belefér megbocsátás is, z újrkezdés is, z élet folytonosságánk minden mozznt. Számár hlál nem ridlom, de z önkéntes hlál lehetetlen. S mindezt elmondj, jelenlétével megcselekszi színész, megdv zt, mi cskis színház sjátj: nem vezéreszmeként elvihető mondtokt d, hnem mgtrtást, z élethelyzet összetettségében megérzékített tpsztltát. H Szirtes Tmás rendezte elődás után úgy éreztük, hogy Srkdidrámát oktlnul őriztük legjobb mgyr drámi teljesítményeink között, mert z ősbemuttó sikerére nemzedéki kérdések, Srkdi személyes sors vetett megkülönböztető fényt, most Horváth Jenő és Iványi József felfogás után - z író sorsát, közvetlen társdlmi kérdéseket levonv is - olyn lkotásnk látjuk z Elveszett prdicsomot, mely mg erényeiért megáll z időben. Ház város mellett A Békéscsbán bemuttott Ház város mellett felújítás is - ezúttl veszprémi és pesti színházi elődásnál is erőseb-ben kötődve z eredetileg befejezetlen Srkdi-szöveghez - zt igzolt, hogy Srkdi teljesnek nem mondhtó drámái is képesek színházi feszültséget teremteni. Krinthy Márton rr törekedett, hogy drám társdlmi hátterét felerősítse. Megoldási zonbn nemegyszer szükségesnél nivbbk voltk. Mint például Simonék ház fölé szerelt hngszóró. Ez korszkot ugyn jellemezte, de szituációb nem illik. Szerencsésebb megoldásnk bizonyult, mert drámi kifejletet sugllt-előlegezte vk koldus szerepének rendezői hngsúlyozás. Kovács Ljos relist játékstílusb illően, mégis sejtető sejtelmességgel tudt megvlósítni szerepét. A többi szerep zonbn - egy kivétellel - nem tlált lklms megszóllttókr. Szentirmy Év kulturált, drámi erővel rendelkező színésznő, de Klári perzselő nőiessége távol áll tőle. Gálfy László mint Simon, súlytlnbb, kiszolgálttottbb nnál, semhogy Bátori doktornk kár egy szlmszált is jelenthetne. Bátori orvos szerepében Áts Gyul sűrű kötésű lkt lig tudt elhitetni mjdnem sátánin okos intellektust. Kivételnek Lukács József htott, ki Péterről - Klári protekciózó KÖVETKEZŐ SZÁMAINK TARTALMÁBÓL: Fodor Géz: Koncert műlntr Béchy Tmás: Milyen vihr dúl Prospero szigetén? unoktestvére - elhitette: prsztból vezetővé kpszkodott szövetkezeti kiskirály. Erények és fogytékosságok forgtgábn folyó játék során volt nézőtéren is néhány kivételes csendességű pillnt. Amikor Bátori vezető tisztségviselők életmódját tgllt, mikor Klári férje krriertörténetét felemlegette, mikor Simon szervilisnek muttkozott, megálltk perecet ropogttó állkpcsok, dermedten figyeltek lurexruhás dundi sszonykák - vlmit felismertek. Úgy tetszik hát, hogy érdemes volt elővenni, játszni. Már csk zért is, mert társdlmi konfliktusokr fogékony újbb mgyr drámák vékony szálon csordogálnk. Egyik lklomml sem volt hiánytln Srkdi-felújítás, mégis mindenik elő-dás figyelmet keltett, Szolnokon kivé-teles szellemi pezsgést is - s rr figyelmeztetett, hogy közelmúlt drámi termésével érdemes lenne tervszerűbben, ngyobb mbícióvl fogllkozni. Próbáj lehetne ez műveknek is, s nnk is, hogy művekbe foglmzott múltunkból m mit látunk érvényesnek, mit már kuriózumnk. Vn-e s miben muttkozik szocilist művészetünk, önismeretünk folytonosság. Az újr betnulások segíthetnének hozzá hhoz is, hogy művek élete feledtesse lkotók hlálát. Sziládi János: Berenike Kecskeméten Nány István: Elszegényített Kispolgárok Földes Ann: Erdélyi Antigoné - Ronyecz Mári Bogácsi Erzsébet: Beszélgetés Szinetár Miklóssl és Sík Ferenccel Szántó Judit: Gondoltok drmturgiákról Mihályi Gábor: A rendezői színház Selmeczi Elek: Gyerekszínház és kritik Molnár Gál Péter : Dnte Alighieri hátán vimmerli vn! Csillg Ilon: Molnár Ferenc színpd Srkdi Imre: Szeptember (Debreceni Csokoni Színház) Rendező : Orosz György, díszlettervező : Wegenst Róbert, jelmeztervező: Greguss Ildikó. Szereplők: Gerbár Tibor, Hegedűs Erzs m. v., Tikos Sári, Kóti Árpád, Novák István Sárdy Zoltán, Szbó Iboly, Simor Ottó Vennes Emmy, Sárközy Zoltán, Oláh György. Srkdi Imre: Elveszett prdicsom (Szolnoki Szigligeti Színház) Rendező: Horváth Jenő, díszlettervező: Székely László. Szereplők: Iványi József, Piróth Gyul, Andi Ktlin, Polgár Géz, Czibulás Péter, Peczky Endre, Antl Anett, Szbó Ildikó, Koós Olg, Gáspár Antl. Srkdi Imre: Ház város mellett (Békéscsbi Jóki Színház) Rendező: Krinthy Márton, díszlettervező: Suki Antl, jelmeztervező: Vágvölgyi Ilon. Szereplők: Gálfy László, Cseresnyés Rózs, Szentirmy Év, Áts Gyul, Lukács József, Kovács Ljos, Székely Tmás, Máhr Ágnes, Végh Ferenc, Pdur Teréz, Simon József.

19 színház és közönség SAÁD KATALIN került átformálni z operettelődásokon és mgyrnótesteken kilkult közöna közönség felfedezése ségízlést, zt z eléggé risztó jelenséget, mely Kposvár számár színházt jelentette. Igy ztán z z új rcultú színház, Riportúton Kposvárott és környékén mely z utóbbi években vezetőség és társult zömének kicserélődésével jött létre, megkísérli önmg és város számár is újjáértékelni ezt foglmt, s 1973 őszén kposvári Csiky Gergely ezért óhttlnul hrcb keveredett köszínház évdnyitó társulti ülésén me- zönséggel - közönségért. Érthető te-hát, gyei tnács képviselője z együttes mű- hogy izgtott ez társdlmi rétegvészi munkáját lombikszínháznk" ne- ződésében nem egykönnyen áttekinthető vezte. Az május végén trtott tár- folymt, izgtott színház sjátos helysulti ülésen Bór Ferenc, megyei tnács zete, közeg, melyben nem csupán műművelődési osztályánk színházzl ködni, hnem htni is kr őszén fogllkozó csoportvezetője - megyei elhtároztm, ezeken bérletezési megpártbizottság nevében is - elemezte beszéléseken mint színház segédrenszínház munkáját, megállpítv, hogy zt dezője, mgm is részt veszek; de csk mgs színvonlúnk és progresszívnek Húskombinátb jutottunk el, Komor trtj; mélttt z egyre inkább tudtos, István hlál tervet meghiúsított. A főközönség igényét is felmérő kö- rendező Zsámbéki Gábor még trtott egy zönségszervezést, mely zonbn nem tnintézetek és kollégiumok vezetői közönség olcsó igényének kiszolgálásár számár már meghirdetett beszélgetést, törekszik. A színház és közönség vi- melyen természetesen ott voltm, bár nem szonyáról szólv leszögezte, hogy szín- sok eredménnyel, mert város ház nem kerülhet közönség uszályáb, vlmennyi okttási intézménye számár bár közönség egy része nem jutott el rendezett összejövetelen csk ötnek (közod, hogy színház jelzéseit feldolgozz. tük két kollégiumnk) képviselői jelenngy hib lenne z ő igényükhöz lkl- tek meg. mzkodni. A közönség jelentős része vimás utt kellett tehát válsztnom. szont színház törekvéseit mgáénk érzi, Februárbn Szűcs Mgdolnávl, színhelyesli, sszimilálj, értékeli benne z ház egyik szervezőjével elhtároztuk, értékest, s vlóbn vn közönség köré- hogy egyéni válllkozás keretében, z ben olyn réteg, mely z elődásokt tel- igzgtó Zsámbéki Gábor jóváhgyásávl, jesen feldolgozz. Az ő körüket kell nö- kciób kezdünk : látogtób fogunk járni. velni. Előbb egyéni címeket kerestünk fel, mjd Vidéki színház évd eleji munkájához üzemeket; intézmények, hivtlok hozzátrtozik bérletezési kció, vgyis vezetőinél tettük tiszteletünket. hogy színház igzgtój szervezővel Válllkozásunk során, melyet kezdetben együtt végiglátogtj z üzemeket, elbe- mgánbuzglomból végeztünk, színházszélget tnintézetek illetékes kultúrosi- brátokr éppúgy leltünk, mint olynokvl, szervezőivel következő évd be- r, kik kifejezetten ellenséges mgtrmuttóiról. Kposvár nem trtozik ngy tást tnúsítottk. Később z is bebizokulturális múlttl rendelkező városink nyosodott, hogy kezdeményezésünk szeközé, nemhogy jelentős színházi rencsésen illeszkedik z MSZMP Közhgyomány lenne. A város százd ele- ponti Bizottságánk közművelődés fejjén épített kőszínházt, melynek befog- lesztésének feldtiról hozott htározt dóképességét - pécsiekkel rivlizálv -- megyére lebontott végrehjtási munközismerten túlméretezték. (1911-ben, kájáb. mikor z 1300 főt befogdó színház megnyílt, Kposvárnk 24 ezer lkos Feljegyzések egy szombt délutánról volt. Azót nézőtér átrendezésével be- Közönségszervező kollégnőm hivtli fogdóképességet többször csökkentették.) címlistáját böngésszük, kiválsztunk né1955 ót működik itt állndó társult. hány nevet. Csup értelmiségit. Nem Addig vendégegyüttesek, vendégfel- tervszerűen, inkább tnácstlnságból. lépések biztosították város számár Téli hétvége, egészen kor délután. Tháliávl vló ismeretséget, többnyire Sávház, új, modern lkás. A házigzd könnyen forglmzhtó műsorok útján. De tnársegéd Mezőgzdsági Főiskolán. z állndó társultnk z érdemleges Horgolt kilincsvédő, bárszekrény, szobát művészi kísérletek ellenére sem sibetöltő frnciágy. A főiskolán KISZ-titkár, s ő színház szervezője. Ne vicceljenek már - mondj -, nem minden színház. Mondjuk, h egy konferenci mitt Pesten töltök néhány npot, z más életform, bb beleillik színház." Beállít két munktárs, z egyik feleségével együtt. Épp jókor jönnek. Vgy négy éve voltm utoljár - mondj vendégségbe érkezett férj. - H lejár z öt év, újr elmegyek." Mjd némi ízetlen, trágár célzásokkl tűzdelt viccelődés következik z egykori elődás kpcsán. Képtelen helyzetbe kerülünk, feleség tlán megérzi, mert mentegetőzve fordul hozzánk: Kicsi gyerekeink vnnk, mittuk nem tudunk színházb járni." Közben megbeszélik hétvégi progrmjukt, még délutánr összejövetelt terveznek szomszédos ismerősüknél, mjd hlászlévcsorár invitálják házigzdát, s ezt követően vlószínűleg együttesen felkeresik Dorotty Szállod új bárját. Bejelentkezünk egy idős orvosházspárhoz. Szíves fogdttás, készültek beszélgetésre. Meg vnnk tisztelve, és bennünket is megtisztelnek. A város mintegy kétezer egészségügyi dolgozót fogllkoztt, ennélfogv orvost is szép számml; de z orvosok, h egyáltlán járnk is színházb, zt összekötik egy Pestre vló kirándulássl. Színházbérlete - premierbérlete - két házspárnk vn. Az egyik közülük ez Pécsről nem-rég áttelepült kórházi főorvos és felesége. Szeretik színházt, észrevételeik értékesek, hsznosíthtók, s láthtón nem sznobizmusból járnk. Két gyerekük vn, fiuk gimnzist, s kétszer nézte meg z ördögöket, lányuk Közgzdsági Egyetem hllgtój Pesten, z el-múlt évdbn két elődást jött le megnézni, z Ördögöket és z Egy lócsiszár virágvsárnpját. Meglátogtunk egy fitl házspárt is, két esztendeje élnek városbn. A férfi Pesten végzett mérnök, z sszony kposvári születésű, de fővárosbn járt egyetemre. Orosztnár, álláshoz zonbn nem jutott, így otthon mrdt két kis-gyerekük mellett. Mjd minden elődást láttk miót itt élnek -, s h gyerekek mitt nem tudnánk eljönni, becserélik bérletüket másik lklomr. Eljutunk még egy építészmérnök-házspárhoz is. A férfi Tervezőirodábn dolgozik, osztályvezető-helyettes, z sszony Tnácsi Mgs- és Mélyépítő Vállltnál. Két gyerekük vn, egyik óvodás, másik iskoláb jár. Otthonuknk hngu-

20 ltos, bensőséges miliője vn. A náluk töltött estének is. Ők is sávházbn élnek, piciny lkás lkberendezési tárgyi művészi fogékonyságról tnúskodnk, s beszélgetésünk messze túlnő színház és közönség kpcsoltán. Sokkl inkább város szegényes kulturális igényeiről folyik társlgás. Arról bizonyos közönyről, miről gykrn és sokfelé állpítjuk meg, hogy nem voln szbd beletörődnünk". Különcnek számítnk kposvári tervezőmérnökök között: nemcsk színházbérletük vn, hnem mgántervezői engedélyt sem váltották ki, noh csk egyegy 100 forintos okmánybélyegbe került voln nekik. Lehet, hogy többi építészt mellékjövedelmet biztosító mgántervezés vonj el színháztól? Igz, z Egy lócsiszár virágvsárnpj egyik bérletszüneti elődásár színházzl szemközt álló Tervezőirod több mérnöke jegyet igényelt. Erre z elődásr jelentkezett be Budpest főépítésze. Iskolák és üzemek Jártunk ugyn még későbbiekben is egyéni bérletvásárlóknál, de érdeklődésünket kizárólg rájuk korlátozni nem látszott célrvezetőnek, éppen kiválsztott egyének esetlegessége mitt. Tény zonbn, hogy mégis éppen ezek mgánbeszélgetések segítettek tájékozódni. Nyilvánvlóvá tették számunkr, hogy lpvetően nem is közönség közönyével", sokkl inkább tájékoztlnságávl és szervezetlenségével kell szembenéznünk. Fggtózásink során ugynis meglepően gykrn hngzottk el ilyesféle észrevételek: színház léte, működése nincs eléggé köztudtbn", régi hírhedt színészbotrányok ugyn nem kívántosk, de z önök színészeiről jóformán semmit nem tudunk", megyei és városi vezetőségnek z nygi támogtás mellett ngyobb, látványosbb erkölcsi támogtást kellene nyújtni". Igy történt, miként erre fentebb már utltm, hogy nekivágtunk felkeresni z intézmények vezetőit, iskoligzgtókt, gyárigzgtókt s természetesen megyei és városi tnácsot, pártbizottságot, járási hivtlt is. (Hmrosn felfigyeltünk egy pró, figyelmen kívül mégsem hgyhtó jelenségre: hogy szembetlálkoztunk vgy sem z illető épületben színházunk plkátjávl - előre jelezte fogdttás hőfokát. A kórház vlmennyi osztályánk minden bemuttóról küld egyegy plkátot jegyirod, még-sem láthtó belőle sehol egy drb sem. A Megyei Könyvtárbn viszont földszin- ten is, z emeleten is plkát z első, mit megpillnt belépő. H meggondoljuk, hogy npont mintegy ötszázn látogtják könyvtárt, nem csekély propgnd.) A város ngy múltú iskoláj Táncsics, od megyünk először. Igzgtój mgyr szkos tnár. Feszélyezetten hivtlos szívélyességgel fogd, lig tudjuk elmondni mondókánkt: nem számdtszerű közönségnövelésre vágyunk, hnem vlóságosbb kpcsoltr. Ó megnyugtt: lptln pánik", mely idehozott minket. Mgyrázkodni próbálunk, hogy egyáltlán nem pánikból, csupán elégedetlenségből vgyunk itt. Nem tudjuk megértetni mgunkt. A z igzgtó: A gyerekek túlterheltek. Persze színház is hozzátrtozik szocilist ifjúság sokoldlú képzéséhez, de higgyék el, nemrég szbdnpot kellett dnunk egy diákunknk, nnyir kimerítették z iskoli követelmények." Mi: A gimnázium tnárit sem igen látjuk z elődásinkon. Egyetlen mgyr szkos tnárjuk kivételével, ki viszont egyúttl színház bráti köréhez trtozik." A z igzgtó: Igen, kicsit túlbuzgó. A tnárink viszont áltlábn csládos emberek. Nem tudnk elszbdulni otthonról esténként." Mi: Szób hoztuk ezt kérdést már Tnítóképzőben is. A lányok feljánlották pótmmszolgáltot." Az igzgtó: Az már korábbikbn sem vezetett semmi jór. Akkor z ápolónők válllkoztk. S elszerették fitl ppát." A Munkácsy Gimnázium igzgtój földrjztnár, pj híres geográfus volt. Az ngol szkos tnfelügyelő látj el z iskolábn közönségszervezői feldtot, ő is részt vesz beszélgetésen. Nem titkoljuk z előző gimnáziumbn szerzett tpsztltinkt. De kinevetnek mind ketten. A z igzgtó : Higgyék el, színház jobbn jelen vn, mint gondolják. Olynnyir, hogy mintegy mi munkánkkl szinkron működik. A színház szellemiségének felfrissülése htározottn érezhető z iskol szellemi életének fellendülésén. A gyerekeket csk egyszer lehet becspni." Mi: A gyerekek rettenetesen elfoglltk, tudjuk. Mégis közelebb szeretnénk kerülni hozzájuk." A z igzgtó: Nincs szbd idejük? Én ebben roppnt optimist vgyok. Az embernek z szbd ideje, miben kedvérevlót csinál. Színházb is el lehet menni kedvtelésből. Mint például fizik szkos tnárnőnk, ki még mindig fel vn jzv z Ördögök című elődásuktól, mert örökösen emlegeti." Beszélünk még hátrlevő bemuttókról. Megállpodunk egy közönségtlálkozóbn is: h z ngol szkosok megnézték Wesker A konyh című drbját, vlmelyik délután összeülünk, s gyerekek elbeszélgethetnek z elődás néhány művészével z iskolábn. (Nem jók tpsztltink tlálkozókról. Gykrn igénylik, jvsolják, de csk ritkán vezet bármiféle eredményre. A Munkácsy Gimnáziumbn trtott beszélgetés zonbn, eltérően közönségtlálkozók ngy részének protokolláris unlmától, izglms, oldott és értékes volt. Vgy negyven kérdést jegyeztünk fel, szinte vlmennyi hozzáértésről és érdeklődésről tnúskodik. Annál inkább blul sikerült egy másik tlálkozónk S Á É V [Somogy megyei Állmi Építőipri Válllt] dolgozóivl. A válllt vezetőjénél tett látogtásunk eredményeképpen dolgozók ngy számbn vásároltk jegyet A szbdság első npjár, melyet felszbdulásunk 30. évfordulój lklmából néztek meg. Rgszkodtk tlálkozóhoz is, de ízlésesen berendezett klubjukbn tízen h megjelentek. Nem tudtunk sem kérdést, sem ellenvetést, sem bármiféle megnyilvánulást kicsikrni belőlük. Értekezletet vártk, beszédet, mit színház képviselője mjd megtrt nekik. Szervezőjük kínosn érzi mgát, s búcsúzáskor szbdkozik. Pedig lecke itt nem nekik, hnem nekünk lett feldv.) Bizonyos holt idő után munkánknk új lendületet Villmos Berendezés és Készülék Műveknél, zz VBKM-nél tett látogtásunk dott. Hármn fogdnk, fitl igzgtó, szkszervezeti titkár s függetlenített kultúros. Csk z első pillntokbn protokolláris légkör, zonnl értik, nem nézőlétszám-jvítást krunk, hnem nézőket. Az üzem kétezer munkást fogllkoztt, fele vidékről jár be. 59 üzemi bérlettuljdonosuk vn, s úgy 2025-en vásároltk egyénileg bérletet. Az igzgtó mindjárt z elején tudomásunkr hozz, hogy ő ugyn személy szerint képzőművészet- és természetbrát, nem kedveli színházt, de bármiben készséggel segítségünkre lesz. A kposvári színház elődásit egyébként tévében meg szokt nézni, s ott min-