E-Controlling. Tartalom. Az előrejelzési módszerek. Tisztelt Előfizetőnk! augusztus XIII. évfolyam 8. szám

Átírás

1 E-Conrolling Szakmai folyóira auguszus XIII. évfolyam 8. szám Tiszel Előfizeőnk! A szakmai folyóiraunk előfizeéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A conrollinggal kapcsolaos kérdésé az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Honlapunkról - hp://forum-szaklapok.hu/ a Segédleek közül ölhei le az excel alapú szerkeszheő segédleeke. Az Ön felhasználóneve: econrolling Az Ön jelszava: econ509 A kézira lezárásának dáuma: július 31. Szücs Tamás Az előrejelzési módszerek A múl eseményei aralmazó adaok, megfigyelések különösen hasznos információkkal szolgálhanak a gazdasági dönések opimális meghozaalához. A bizonyalan gazdasági környeze felerősíee a múlbéli adaok elemzésének és a (ponosabb) előrejelzések készíésének igényé. A hónap émája az előrejelzési modellek bemuaása, összehasonlíása. A mindennapi gazdálkodás vagy a sraégiai ervezés kereei közö szükséges az egyes módosíások, válozaások vagy a beruházások helyé és idejé a vállala menedzsmenjének eldöneni. A megfelelő dönés megalapozásához megfelelő minőségű adaokra van szükség. A becslések, illeve az alkalmazo modellek álal szolgálao adaok megbízhaóságának megíélése nagyon fonos kérdés. In-house szeminárium! Új szolgálaás indíunk! Szerene közvelenül a munkahelyén ájékozódni a legújabb jogszabályválozásokról az adó és számvieli örvények elismer szakérőiől? Jelenkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a émakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlao kihelyeze előadás megarására! 6 Taralom 1 Az előrejelzési módszerek 11 Szezonális ingadozások elemzése 15 Számvieli sarok: a késedelmes fizeés szabályai 16 Adósarok: évközi adóválozások 18 Makrók használaa az Excelben Makróhibák kezelése Bizonságos jelszavak generálása 21 Excel a mindennapi gyakorlaban Beépíe áblázasílusok Szerző: dr. Szücs Tamás conrolling és számvieli szakérő 1 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

2 A középávú előrejelzés eredményei haással vannak a akikai dönésekre, melyeke a ermeléservezés során használunk fel bemenő adakén. A akikai dönések kereében dönhenek arról, hogy az ado ermékvonal mely elemeiből menynyi ermeljenek a kövekező időszakban. Ugyanez kereskedelmi vállalkozásoknál is fonos, hogy válasz kapjunk arra a kérdésre, hogy melyik ermékből mennyi rendeljenek majd a kövekező heekben vagy hónapokban. Ezek az operaív dönések közé aroznak, melyekhez megfelelő mennyiségű és minőségű inpuo kell rövid ávon rendelkezésre bocsáani, amihez a szükséges előrejelzéseke el kell végezni. Ez ponos adaoka igényel, és ez alapján dönik el, hogy a műhelyben melyik gépen mely alkarészeke vagy ermékeke milyen sorrendben gyársanak le, hogy a ermelési folyama a leheő leghaékonyabb legyen. A múl eseményei aralmazó adaok, megfigyelések különösen hasznos információkkal szolgálhanak. A bizonyalan gazdasági környeze felerősíee a múlbéli adaok elemzésének és a (ponosabb) előrejelzések készíésének igényé. A közgazdászok álal leggyakrabban használ adaoka az előrejelzéshez a kövekező csoporokba sorolja: Idősoros adaok Kereszmeszei adaok Paneladaok Az idősorok adaai olyan mennyiségekre vonakoznak, melyeke rendszeresen, meghaározo időközönkén figyelnek meg. Lehenek külső adaok (infláció, kamaláb sb.) vagy pénzügyi adaok (például részvények, deviza árválozása), és gyűjheőek évene, akár havona, napona, óránkén sb. A legfonosabb, hogy az adaoknak időben rendezenek kell lenniük, sorrendjük meghaározo, ezér nevezzük idősoros adaoknak. A megfigyel idősor Y-nal jelölhejük, és Y-nak a -edik időszaki éréké Y -vel azonosíjuk. A eljes időszak =1-ől =T-ig ar, ahol T jeleni az adabázisban alálhaó időszakok számá. Az idősorokól merőben elérőek a kereszmeszei adaok. Az adaok e csoporja a gazdaság egyéni szereplői jellemzi, melyek, min megfigyelési egységek, lehenek például emberek, vállalaok vagy országok. Gyakori, hogy a csopor agjainak valamilyen jellemzője az elemzés árgya, úgymin ado iparág dolgozóinak a bére. A kereszmeszei adaok megfigyelései álalában i=1- ől N-ig funak, és N jelöli a megfigyelések számá. Az elemzések lépései a kövekezők: 1. Első lépéskén meg kell haározni az idősor. Egyszerű vagy bonyolul modell segíségével célszerű megragadni az idősorban rejlő endenciá, valamin fonos felmérni a visszaérő szabályosságoka. A belső összefüggések lehenek nyilvánvalóak, számolni kell azonban a reje belső kapcsolaokkal is. Továbbá külön kell válaszani a örvényszerűségeke és a vélelennek ekinheő zavaró haásoka. 2. Az idősor leírásá a magyaráza kövei. Ebben a lépésben magyarázao kell alálni az idősor viselkedésére. Ekkor meg kell haározni az időben lezajló események kapcsolaá, egyfaja oksági modell segíségével (például regressziós modellekkel). 3. Az idősorelemzés alán legjellemzőbb feladaa azonban az előrejelzés! A leír és felár összefüggések, valamin a mögöes magyarázó ényezők együes mérlegelésével megkíséreljük az idősor várhaó alakulásá előreveíeni. Nézzük meg kicsi részleesebben az idősoroka felhasználó módszereke! Egyszerű exrapoláció: a múlból rendelkezésre álló adaok alapján számíhaó endenciá gépiesen kiveíi a jövőbe (rendszámíás, mozgóálagolás). Módosío exrapoláció során abból indulnak ki, hogy a jelenből visszafelé haladva az adaok információéréke egyre csökken (exponenciális kiegyenlíés). Trendelemzés Az idősorelemzés legfonosabb részé azok a vizsgálaok képezik, amelyek a rendelkezésre álló múlbeli adaok alapján a vizsgál ismérv alakulásának hosszú ávú endenciájá kuaják. Az elemzéshez először áekinjük az idősori érékeke meghaározó ényezőke, melyek a kövekezők: Trend: az idősor álal lefede időszakban (hoszszú ávon) endenciaszerűen, sabilan érvényesülő alapirányza. Szezonaliás (szezonális ingadozás): az idősor egyes periódusaiban megfigyelheő, a rend 2 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

3 körüli ciklikus ingadozás. A gyakorlaban leggyakrabban negyedéves, illeve havi szezonaliás vizsgálnak. Vélelen ingadozás: kisebb jelenőségű, egyedi, eseenkén befolyásoló ényezők együes haása. Lineáris rend A lineáris rendfüggvény olyan eseekben alkalmazhaó, amikor feléelezheő, hogy az idősor érékei időszakról időszakra azonos összeggel, egyenleesen növekednek vagy csökkennek: A három ényező közül a rendhaás és a szezonális ingadozás udjuk számszerűsíeni, a vélelen haás viszon kevésbé (éppen aól vélelen haás, hogy várhaó éréke nulla). A vélelen haásól a ovábbiakban elekinünk. A rendfüggvény felírásának célja az, hogy a énylegesen realizálódo, ingadozó adasorra ráilleszszünk egy olyan rendvonala, ami a leheő legjobban közelíi a válozó érékek sorá. Ezzel a válozó adaok alapján egy hosszú ávon megfigyelheő endenciá próbálunk azonosíani. A rendvonal érékei az eseek öbbségében egyelen valós érékkel sem egyeznek meg, ugyanakkor a rendvonal az érékek alakulásá legjobban jellemző középvonala esesíi meg. A rende függvény formájában haározzuk meg, ahol a magyarázó válozó az idő, az eredményválozó pedig az idősornak a rend álal indokol éréke: yˆ = F( ) ŷ A képleben az időszak sorszámá, -edik időszak rendéréké fejezi ki. A fenieke szemlélei az alábbi ábra: rendvonal pedig a ényleges idősori érékek Növekvő lineáris rend Csökkenő lineáris rend Ez a legegyszerűbb és egyben legkézenfekvőbb rendfaja, ezér amennyiben nem okoz nagy orzíás, az elemzők gyakran lineáris renddel próbálkoznak. A rendfüggvény a kövekező képleel írhajuk fel: ˆ = b + b y 0 1 A számíások során a b 0 és a b 1 paraméerek meghaározása a legfonosabb felada. A b 1 paraméer az évről évre bekövekező növekmény esesíi meg, érelmezése megegyezik az álagos abszolú válozás muaójával. A kapo függvénybe a kíván időszak sorszámá () behelyeesíve megkapjuk az az éréke, amelye az ado időszakra a rend indokol. Exponenciális rend A rendvonal illeszése A kérdés az, hogy milyen ípusú függvénnyel udjuk elérni a legjobb illeszkedés. Exponenciális rendről beszélünk, ha az idősori érékek időszakról időszakra válozó összeggel, de megközelíőleg azonos százalékos mérékben nőnek vagy csökkennek. 3 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

4 yˆ = b0 + b1 ln A függvénynek ermészeesen csökkenő formája is léezik. Amennyiben a b 1 paraméer éréke negaív, akkor a függvény a csökkenő exponenciális rend formájára hasonlí, azaz lassuló üemű csökkenés mua. Növekvő exponenciális rend Haványkievős rendfüggvény A haványkievős rendfüggvény nagyon hasonlí az exponenciálishoz, az elérés abban van, hogy ezúal a havány kievőjé rögzíjük (ez lesz a b 1 paraméer), és az idő megesesíő válozó a havány alapjá képezi: Csökkenő exponenciális rend Min láhaó, az exponenciális rend olyan folyamaok leírására alkalmas, ahol a vizsgál érék gyorsuló üemű növekedés vagy lassuló üemű csökkenés mua. Az exponenciális rendfüggvény képlee az alábbi: ˆ = y b0b1 Hasonlóan az előzőhöz, a b 0 és a b 1 paraméerek meghaározása a cél, melyek ismereében az időszak sorszámáól függően becslés kaphaunk a rendérékre. y ˆ = b b1 0 A haványkievős függvény alakja a b 1 paraméer érékéől függ: b 1 >1 eseben a növekvő exponenciális rendhez hasonló gyorsuló növekedés mua, b 1 =1 eseén lineáris függvény kapunk, 0<b 1 <1 eseben a logarimikus függvényre emlékezeő lassuló üemű növekedés köve, b 1 <0 eseén pedig a függvény lassuló üemű csökkenés jellemzi. Logarimikus rend A logarimikus rendfüggvény leggyakrabban olyan jelenségek közelíésére alkalmazzuk, ahol a vizsgál érék folyamaos növekedés mua, de a növekedés üeme egyre lassul. Hiperbolikus rendek A vállalai és iparági elemzések során gyakran alálkozhaunk olyan eseekkel, amikor a vizsgál idősor aszimpoikusan közelí egy éréke, azaz egyre közelebb kerül hozzá, de soha nem éri el: Logarimikus rend Csökkenő hiperbolikus rend A rendérékeke ekkor az időényező logarimizál érékeiből vezejük le, ahol álalában ermészees alapú logarimus használunk: 4 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

5 Növekvő hiperbolikus rend Ezekben az eseekben az 1/x függvény logikájára épülő hiperbolikus függvények haékonyan alkalmazhaók. A leggyakrabban alkalmazo hiperbolikus rendfüggvények az alábbiak: 1 yˆ = b0 + b1 y 1 ˆ = 2 b0 + b1 + b2 1 yˆ = b0 + b1 y 1 ˆ = 2 b + b + b 0 Polinomiális rendfüggvények Olyan eseekben, amikor az idősorban endenciaválás apaszalhaó, az érékek jól közelíheők p-ed fokú polinommal. Tendenciaválás ala az érjük, hogy az érékek növekedésből csökkenésbe, vagy csökkenésből növekedésbe mennek á, vagy a korábbi lassuló endencia gyorsuló válozásba megy á vagy fordíva. A gyakorlai elemzések során leggyakrabban másod- vagy harmadfokú polinomiális függvényeke alkalmaznak, az ennél nagyobb fokszám ugyanis a legöbb eseben nem indokol. 1 2 Fordío U-alakú rendfüggvény A másodfokú polinom formájában felír rendfüggvény képlee az alábbi: yˆ = b + b + b 0 A függvény alakja (az, hogy egyenes vagy fordío-e, illeve mennyire csúcsos vagy lapos) ermészeesen a b 1 és b 2 paraméerek előjeléől függ. Harmadfokú polinomok segíségével rendkívül haékonyan közelíheők olyan jelenségek, ahol a vizsgál érék alakulásában bekövekezik egy inflexiós pon, ehá a gyorsuló válozásból lassulóba megy á, vagy fordíva. Nagyon jó példa lehe erre egy ermék árbevéelének alakulása, amely a klasszikus éleciklus szerin a bevezeéskor még alacsony szinen van, majd a ermék ismeré válásá köveően gyorsuló üemben növekedni kezd, azuán a piac elíődésének haására lassulni kezd a növekedés, míg végül elér egy elíeségi maximumo, ahonnan bizonyos idő uán szükségszerűen hanyalásnak indul. Egy leheséges harmadfokú függvény szemléle a kövekező ábra A másodfokú függvény alkalmazásának legfonosabb esee az U-alakú és a fordío U-alakú rendek leírása, azaz amikor az idősor érékei csökkenésből növekedésbe mennek á, vagy fordíva. Egy leheséges harmadfokú rend U-alakú rendfüggvény A harmadfokú rendfüggvény a másodfokúnál annyiban öbb, hogy megjelenik a magyarázó válozónak (az időényezőnek) egy harmadfokú agja 5 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

6 is, így a függvény felírásához már négy paraméer kell megbecsülni: ˆ 2 y = b0 + b1 + b2 + Mozgóálagolás b Az idősor -edik eleméhez úgy rendelünk rendéréke, hogy álagoljuk az idősor -edik elemének bizonyos környezeében lévő elemeke. Mindig fonos dönés, hogy hány eleme álagolunk a -edik érék körül. A mozgóálagok elsősorban abban vannak a segíségünkre, hogy meghaározzuk a rend irányá, másodsorban, hogy felismerjük a rend irányválozásá. 3 3 Egyszerű mozgóálagolás sacionárius idősorokra (a sacionárius idősorok bizonyos állandóságo muanak, rendmenesek ) lehe alkalmazni, k agú álagok sorozaá haározzuk meg úgy, hogy minden eseben a legrégebbi megfigyelés elhagyjuk, helyébe újabb megfigyelés kapcsolunk az álagolandó ényadaokhoz. A (+1)-dik időponra vonakozó előrejelzés k agú mozgóálaggal a kövekező módon kapjuk: A kövekező időszakhoz az előbbinél figyelembe ve idősor első szakaszá elhagyja (például a 11 hónapra való előrejelzéshez a 6. hónap adaá), de felveszi helyee a leguolsó időszakasz már ismer éréké (i ez a 10. hó 75-ös igénye). Év Hónap Igény Kive igény Összes igény Mozgó álag , , , , , , , , , , ,8 6 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

7 Az ábrán jól megfigyelhejük, hogy a mozgó álag kissé lemaradva, de kövei az igények hullámzásá, a becsül érék jóval kisebb mérékben ingadozik, min a valóság, vagyis a mozgó álag simíja az igényhullámzás. Súlyozo mozgóálag A mozgó álag eredményében növelhejük a leguóbbi időszak adaainak súlyá, ha megfelelő súlyozó érékeke alkalmazunk: ahol N a figyelembe ve időszakok száma. Szokásosan az S i súlyszámok úgy váloznak, hogy a számíásba bevon leguolsó időhöz arozó ismer ada kapja a legmagasabb, a legelső pedig a legkisebb súlyéréke. Legyen a súlyszám a ermészees számok négyzee. Tehá 1 2 = 1; 2 2 = 4; 3 2 = 9 és 4 2 = 16. Év Hónap Igény Kive igény Mozgóálag Súlyszám Súlyozo igény Súlyozo összes igény Súlyszámok összege Súlyozo mozgóálag , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,07 A ábláza aralmazza az egyszerű mozgóálag alakulásá, így könnyen összehasonlíhajuk, a súlyozás eredményeképp mennyiben módosul az eredmény. A súlyozo igény 2012 szepemberére a kövekezőképp udjuk számszerűsíeni: = Majd hasonló algorimussal számszerűsíjük a kövekező hónapoka is. A súlyszámok összege = =30. A súlyozo álag a 2012 szepemberében: 2297/30 = 76,57. Az ábra megfelelő módon szemlélei, hogy a súlyozo álag jobban hozzásimul az igényeke bemuaó görbéhez ehá finomabb becslés esz leheővé. E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám 7

8 Előrejelzés exponenciális simíással Az exponenciális simíás ké adao használ fel a kövekező periódusra örénő előrejelzéshez. Az egyik, a leguóbbi ismer (mér) ényleges igény, a másik az ugyanerre a leguóbbi periódusra előre jelze érék (becsül). E ké ag súlyozo álaga adja a kövekező periódusra szóló előrejelzés. A súlyszámo α -val jelöljük. Éréke 0 és 1 közö elvileg eszőleges lehe. Az algorimus a kövekezőképpen működik: F(+1) = αd() + (1-α) F() = F() + α[d() -F()] Mivel az elkövee hiba, E() = D() F(), ezér: F(+1) = F() + αe(), másképpen az előrejelzés megegyezik a korábbi becslés, valamin a korábbi becslés során elkövee hiba egy (kis) részének összegével. Az éréké szokásosan 0,1 0,9-re vesszük fel. Ezzel az eljárással egy önjavíó rendszer hozunk lére, amely az előző becslés során elkövee hiba nagyságával arányosan korrigálja a becslés eredményé. Év Hónap Igény Mozgóálag Súlyozo mozgóálag 0,1 = a 0,2 = a 0,4 = a 0,6 = a 0,8 = a 0,9 = a ,00 54,00 54,00 54,00 54,00 54, ,30 75,60 70,20 64,80 59,40 56, ,5 76,57 71,73 71,92 70,68 67,28 61,72 58, ,75 76,17 79,17 78,38 76,27 72,37 65,38 60, ,25 77,67 75,42 75,68 75,51 73,42 67,30 61, ,75 88,10 78,64 78,34 77,60 75,65 69,64 63, ,5 90,67 95,16 93,27 89,24 84,19 75,11 66, ,5 80,73 91,42 91,45 90,30 86,91 78,29 69, ,87 73,04 75,09 78,72 80,55 76,83 69, ,5 78,93 80,20 79,82 80,09 80,73 77,67 70, ,5 66,20 79,12 79,16 79,43 80,04 77,93 71, ,75 59,60 57,41 59,83 64,77 70,02 73,35 69, ,75 65,70 56,14 56,77 59,51 64,41 69,88 68, ,75 69,07 71,31 69,75 67,60 67,85 70,50 68,87 Ha α-nak nagyobb éréke adunk, akkor az exponenciális kiegyenlíés nagyobb hangsúly feke a leguóbbi igényre, s ezálal a hirelen válozásokhoz az előrejelzés gyorsabban alkalmazkodik. A mozgóálaghoz hasonlóan az exponenciális álag is lemarad a valóságos érékekől. Ha a apaszala az muaja, hogy 0,5-nél nagyobb α érékére lenne szükség, akkor valószínű, hogy az idősorban valamilyen rend vagy ciklikus ingadozás van. E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám 8

9 Keős exponenciális simíás, a Hol-módszer Az eljárás alapgondolaa ugyanaz, min a feniekben bemuao exponenciális simíás során, vagyis a különböző periódusokban észlel igényeke nem egyforma erősséggel vesszük figyelembe. Lineáris rendnél keé kell válaszani a feladao. Egyrész minden megfigyel ényleges D i énylegesen mér érékből megpróbáljuk kinyerni az álagos éréke, hiszen a megfigyel D i érék egy lineárisan növekedő igény rej. Az álagos érék azér fonos, mer erre állna be az igény, amennyiben a rendhaás hirelen megszűnne. Maga a növekedési üem (rend) az egymás köveő periódusok álagainak különbsége. Sajnos a periódusok közöi növekedés méréke (maga a rend) szinén ingadozik, így a rend simíásához szinén szükségünk van egy simíási paraméerre, ami β -val jelölünk. A rend ingadozása az jeleni, hogy például megállapíjuk: valamely igény növekedési üeme álagosan havi 2%. Ez jelenhei az, hogy az első és második hónap közö 2%-o mérünk, a második és harmadik közö 2,2%-o, a harmadik és negyedik közö 1,9%-o sb. Vagyis a rend ugyanúgy ingadozik, min az álagos igény. Az előrejelzés ebből a ké külön-külön simío adaból, azok összegekén adódik. Képleünk a kövekező: Az állandó (álagos) igény előrejelzése: S = α D + (1 α ) (S 1 + G 1 ) A rend (növekedési üem) előrejelzése: G = β (S S 1 )+ (1 β ) G 1 Az előrejelzés ebből a ké részből áll: F +1 = S +G Ha a -ik periódus alapján nemcsak a kövekező, hanem későbbi periódusokra is előrejelzés akarunk adni (öbblépcsős előrejelzés), akkor F,+τ = S +τ G. Ismer egy auószerelő műhelyben a javío gépjárművek negyedévenkéni mennyisége ké évre visszamenőleg. Negyedév Di Si Gi Fi Hiba 0-200,00 10, ,00 208,00 9,70 210,00 10, ,00 224,16 10,67 217,70-32, ,00 222,86 8,87 234,83 59, ,00 222,59 7,50 231,74 45, ,00 229,07 7,35 230,09 5, ,00 246,14 8,81 236,42-48, ,00 264,96 10,31 254,94-50, ,00 258,21 7,75 275,26 85, ,00 251,77 5,62 265,96 70,96 Az előrejelzési hibák elemzése Az előrejelzés során udomásul kell venni, hogy bizonyos mérékű hibá vé a ervező, elemző, hiszen a vélelen haásoka nem lehe kiküszöbölni. Az is nyilvánvaló, hogy minél ávolabbi időre vonakozik az előrejelzés, annál nagyobb a hiba valószínűsége is, és méréke is. A hibák elemzéséhez sok különböző muaó felhasználhaó. Ezek egy része aggregálhaó, egy részének a periódusonkéni válozása köveheő. Az alábbiakban áekinünk néhány jellegzees muaó. E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám 9

10 Muaó megnevezése Az előrejelzési hiba Képle e = F D Álagos elérés (hiba) Álagos abszolú elérés (hiba) Álagos négyzees elérés (hiba) Relaív (százalékos) elérés (hiba) Álagos relaív (százalékos) elérés (hiba) Álagos abszolú relaív (százalékos) elérés (hiba) Köveő jel A feniekben bemuao példa eseében kiszámío hibaelérések a kövekezők: Álagos elérés (ÁE) 16,22 Álagos abszolú elérés 45,31 Álagos négyzees elérés (ÁNE) 2 667,93 Álagos relaív elérés (ÁRE, %) 7,26% Álagos abszolú relaív elérés (ÁARE, %) 20,28% Köveő jel 3,22 Felhasznál forrás: Hunyadi László Via László: Saiszika I II., AULA Kiadó Kf., Budapes, 2008 Hunyadi László Via László: Saiszika közgazdászoknak, Budapes, 2002 Kehl Dániel Sipos Béla: Excel parancsfájlok felhasználása a saiszikai elemzésekben, okaási segédanyag, PTE, KTK, E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám 10

11 II. rész Szezonális ingadozások elemzése A szezonaliás ípusai: addiív és muliplikaív modell A szezonaliásnak alapveően ké fajája van. Az egyik ese az, amikor az ingadozás méréke az időben állandó, ez addiív (konsans inenziású) szezonaliásnak nevezzük. A másik ese az, amikor az idősori érékek a rend körül időben válozó mérékben ingadoznak, ez a muliplikaív (válozó inenziású) szezonaliási modellel írhajuk le. A szezonaliás vizsgálaához leggyakrabban negyedéves vagy havi bonású idősor alkalmazunk, hiszen az eseek öbbségében az ingadozás negyedévenkén, illeve hónaponkén fordul elő. Addiív szezonaliás Az addiív szezonaliás az jeleni, hogy a szezonális ingadozás kövekezében az idősori érékek a különböző évek azonos időszakaiban (negyedéveiben, illeve hónapjaiban vagy egyéb időszakaiban) a rendől azonos összeggel érnek el, azaz egy konsans sávban ingadoznak. Addiív szezonaliás eseén a szezonális ingadozás kifejező mérőszámo szezonális elérésnek nevezzük. Az ado időszakban megfigyelheő szezonális elérés a konkré idősori érék és a rend álal indokol érék különbségé jeleni (például egy kereskedelmi cég forgalma a negyedik negyedévében a karácsonyi ünnepek mia álalában a rend álal indokolnál magasabb, míg az első negyedévben az év eleji egyéb kölekezések mia rendre visszaesik). Egy idősorból számíhaó szezonális elérések száma az idősor bonásáól függ: negyedéves bonás eseén négy szezonális elérésmuaó, havi bonás eseén pedig izenké szezonális elérés udunk kiszámíani. A szezonaliás is ki lehe fejezni maemaikai formulával. Ehhez azonban be kell vezenünk néhány újabb jelölés: legyen d a -edik időszakra vonakozó rendérék, d pedig a -edik időszakban jelenkező szezonális elérés. Ekkor az addiív szezonaliás a kövekező alakban írhaó fel: y = yˆ + d Szavakban megfogalmazva ez az jeleni, hogy az idősor előre jelze érékei az ado időszakra jellemző rendérék és a szezonális elérés összegekén kapjuk. Ha például a harmadik negyedév szezonális elérésének éréke ezer F, akkor arra kövekezeheünk, hogy ebben a negyedévben a szezonális ingadozás haására a vizsgál érék álagosan 1850 ezer forinal a rend álal indokol érék fele van. Muliplikaív szezonaliás A muliplikaív szezonaliás modellje akkor alkalmazhaó, ha az idősori érékek a különböző évek azonos időszakaiban (negyedéveiben, hónapjaiban) a rendől válozó összeggel, de megközelíőleg azonos százalékkal érnek el. Ez az jeleni, hogy az ingadozás méréke a rendől függ: növekvő rend eseén az ingadozás sávja egyre bővül, míg csökkenő rend eseén folyamaosan szűkül. Muliplikaív szezonaliás eseén a szezonális ingadozás mérőszámá szezonindexnek hívjuk. A szezonindex megmuaja, hogy az ado időszak ényleges éréke a rendől hány százalékkal ér el. A nevéből is kövekezik, hogy index (=láncviszonyszám) formájában adjuk meg. Így ehá ha a második negyedév szezonindexe például 108%, akkor ez az jeleni, hogy a második negyedévben az idősori érékek álagosan 8%-kal érnek el a rendől felfelé. Ezek alapján fel udjuk írni a maemaikai formulá (a -edik időszakra vonakozó szezonindexe s -vel jelöljük): y = yˆ + d Az előre jelze idősori érékek ehá a rendérék és a szezonindex szorzaakén állíhaók elő. A szezonaliási mérőszámok becslése Ha az idősor adaai alapján (hasznos módszer a grafikus ábrázolás) úgy lájuk, hogy jelenős szezonális ingadozás figyelheő meg, és meghozuk az a dönés, hogy addiív vagy muliplikaív modellel kívánjuk-e közelíeni, kövekezhe a szezonaliási mérőszámok becslése. 11 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

12 Szezonális elérések becslése Amennyiben az idősor érékei alapján a szezonaliás az addiív modellel jellemezheő, akkor az idősor szezonaliás is aralmazó becsül érékei a korábban már felír y = yˆ + d képle alapján haározhaók meg, ami az jeleni, hogy ado (-edik) időszakban a vizsgál ismérv becsül éréké a hosszú ávú rendhaás ( d ) és az ado időszakra jellemző szezonális elérés ( d ) öszszege adja. A kérdés az, hogy hogyan udjuk meghaározni a szezonális elérések összegé. A számíások megkezdése elő újra hangsúlyozzuk, hogy annyi szezonális elérés kell számíanunk, ahány időszakonkén a szezonális ingadozás ismélődik. Így például negyedéves bonású idősor eseén négy, havi lebonású idősor eseén pedig izenké különböző szezonális elérésadao kell megadnunk. A szezonális elérések számíásának lépései az alábbiak: 1. lépés: A konkré idősori érékek és a rendérékek meghaározása Induló helyzeben álalában az idősor énylegesen realizálódo érékeivel rendelkezünk. Ezekből az érékekből (az előbbiekben bemuao módon) fel kell írnunk a rendfüggvény, ami alapján a vizsgál időszakokra megadhaók a rend álal indokol (magyarázo) érékek. 2. lépés: Az idősori érékek rendől való eléréseinek kiszámíása Miuán minden időszakra vonakozóan ismerjük a valós és a rend álal magyarázo éréke, ki kell számíanunk a ké érék abszolú elérésé (különbségé), ami ehá az muaja, hogy a énylegesen realizálódo érék mennyivel ér el a rendől. Ezeknek az elérésadaoknak van előjele, hiszen a valós érék felfelé és lefelé is elérhe a rendől. 3. lépés: A nyers szezonális elérések meghaározása Az előbbi műveleek uán ki kell számíani a szezonális cikluson belüli azonos időszakokra (negyedévekre, hónapokra sb.) vonakozó elérésadaok számani álagá. Az így kapo álagok már szezonális elérések, hiszen az fejezik ki, hogy az azonos időszakokban (például minden év első negyedévében) az idősori érékek mennyivel érek el a rendől a szezonális ingadozás haására. Az ily módon meghaározo adaoka nyers szezonális eléréseknek nevezzük, melynek oka a kövekező: az idősor rövidsége, valamin a kisebb kerekíési ponalanságok mia a szezonális elérések összege nem minden eseben ad nullá eredményül. Ez azonban fonos elvárás, hiszen a szezonaliás úgy definiáluk, min a rend körüli szabályos ingadozás. Negyedéves bonású idősor eseén például az első, második, harmadik és negyedik negyedévekben apaszal érékek elérhenek ugyan a rendől, összességében viszon nem orzíhaják el a hosszú ávú rende, ehá a négy elérés összegének nullá kell adnia eredményül. Ennek a köveelménynek való megfelelés szolgálja a 4. lépés. A nyers szezonális eléréseke d * -gal jelöljül, jelezve, hogy ez még nem a végleges érék. 4. lépés: A iszío szezonális elérések meghaározása Az uolsó műveleel az bizosíjuk be, hogy a szezonális elérések összege nulla legyen. Ez úgy érjük el, hogy az egyes szezonális elérésekből kivonjuk a sajá álaguka. d = d * d Az így kapo szezonális elérések már minden köveelménynek elege esznek. A vállala kövekező évi várhaó érékesíésé szerenénk megbecsülni. Ismerjük a vállala fő ermékének elado mennyiségei (db) 8 évre vonakozóan, ezeke negyedéves bonásban muaja az alábbi ábláza: (valós érékek) Év Negyedév I. II. III. IV * 12 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

13 Az elemzések alapján az is megállapíás nyer, hogy a ermék elado darabszáma a vizsgál időszakban az y = * lineáris rende kövee (=1 az év I. negyedévének rendéréké adja). Feladaunk, hogy számszerűsísük minden negyedévre a szezonális elérés! Megoldás: Elsőkén ki kell számíanunk a rendfüggvény alapján az egyes évek negyedéveinek rendéréké. A =1 helyeesíéssel I. negyedévének, =32 helyeesíéssel pedig IV. negyedévének rendéréké kapjuk: (rendérékek) Év Negyedév I. II. III. IV A kövekező áblában a ényleges idősori érékeknek a rendérékekől való elérései gyűjjük össze minden év minden negyedévére vonakozóan. Az uolsó sorban kiszámíjuk az egyes negyedévekben apaszal elérések számani álagá, amelyek már a nyers szezonális elérések: (rendől való elérések) Év Negyedév I. II. III. IV Álag (d*) -180,63-115,38 67,75 258,63 Az egyes negyedévek nyers szezonális elérései (d*) ehá az alábbiak: I. negyedév: 180,63 db II. negyedév: 115,38 db III. negyedév: + 67,75 db IV. negyedév: + 258,63 db Összesen + 30,37 A négy elérés összege nem 0-, hanem 30,37-e ad eredményül, ami ebben a formában nem felel meg a szezonaliási mérőszámokkal szemben ámaszo köveelményeknek. Éppen ezér az uolsó lépésben elvégezzük a szükséges korrekció. Ehhez elsőkén a nyers szezonális elérések álagá kell meghaároznunk: 7,59 A iszío szezonális eléréseke ezuán úgy kapjuk, hogy a nyers adaokból rendre levonjuk a sajá álaguka (7,59-e): I. negyedév: 180,63 7,59 = 188, db II. negyedév: 115,38 7,59 = 122, db III. negyedév: + 67,75 7,59 = + 60, db IV. negyedév: + 258,63 7,59 = + 251, db Összesen 0 db Ezek a iszío érékek már minden köveelménynek elege esznek. Végül fordísunk nagy gondo a kapo eredmények helyes érelmezésére. Érelmezés: A rendelkezésre álló idősor érékei alapján megállapíhaó, hogy a vizsgál ermék érékesíe mennyisége az első negyedévben álagosan 188 dbbal alacsonyabb, a második negyedévben álagosan 123 db-bal alacsonyabb, a harmadik negyedévben álagosan 60 db-bal magasabb, a negyedik negyedévben pedig álagosan 251 db-bal magasabb a hosszú ávú rend álal indokol éréknél. Éven belül ehá az első ké negyedévben a várhaónál kisebb eladásokkal kell számolni, ami azonban a harmadik és a negyedik negyedév megugró eladásai kompenzálnak. 13 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

14 Szezonindexek becslése Min feljebb emlíeük, a szezonaliás másik modellje a muliplikaív szezonaliás, ahol az idősor szezonaliás is aralmazó becsül érékei az y = yˆ * s képleel számíhaók ki. A vizsgál ismérv becsül éréké ehá a rend ( * s ) és az ado időszakra jellemző szezonindex (s s = / ) szorzaa adja. Az előzőekhez hasonlóan a megoldandó felada a szezonális ingadozás mérő muaószámok meghaározása, a különbség mindössze annyi, hogy az előzőekben szezonális eléréseke, mos pedig szezonindexeke számíunk. A szezonindexek meghaározása ugyanazokon a lépéseken kereszül örénik, min amelyeke már megismerünk a szezonális elérések számíásánál: 1. lépés: A konkré idősori érékek és a rendérékek meghaározása Az ingadozás mérő muaószámok meghaározása elő ismernünk kell az elemze időszakokra vonakozó ényleges idősori érékeke, valamin a rendérékeke. 2. lépés: Az idősori érékek rendől való relaív eléréseinek kiszámíása Az idősor egyes érékeinek a rendől való elérésé ezúal nem abszolú elérés (különbség), hanem relaív elérés (hányados) formájában adjuk meg. 3. lépés: A nyers szezonindexek meghaározása Harmadik eendő az azonos negyedévekben, hónapokban sb. kiszámío hányadosok álagolása (számani álag). Az így kiszámío (álagos) relaív elérés már az ado időszakra érvényes nyers szezonindex (s*), ami megmuaja, hogy az ado negyedévben, hónapban sb. a szezonális ingadozás álagosan hány százalékkal éríi el az idősor érékei a rendől felfelé, illeve lefelé. A szezonindexekkel kapcsolaban fonos köveelmény, hogy álaguk legyen 1 (vagy százalékos formában 100%). A nyers szezonindexek isméelen az idősor rövidsége és a kerekíési ponalanságok mia ez a feléel nem mindig elégíik ki. E köveelménynek való megfelelés érdekében végezzük el a 4. lépés. 4. lépés: A iszío szezonindexek meghaározása A megiszíás úgy örénik, hogy a nyers indexeke rendre eloszjuk sajá álagukkal: s = s s * / * Egy kereskedelmi vállalkozás áruválaszékában viszonylag sok a szezonális ermék, emia az árbevéel éven belül erős ingadozás mua a különböző negyedévekben. A cég árbevéele az időszakban a kövekezőképpen alakul (adaok ezer F-ban): (valós érékek) Év Negyedév I. II. III. IV A cég elemzőinek számíásai szerin az árbevéel alakulása az y = * hosszú ávú lineáris rende kövei (=1 az év I. negyedévének rendéréké adja). Az elemzők ovábbá arra a kövekezeésre juoak, hogy a szezonális ingadozás a muliplikaív modellel közelíheő. Ezek alapján számísuk ki az egyes negyedévekre a szezonális ingadozás mérő szezonindexeke! Megoldás: A megoldás során a fen vázol négylépcsős sémá kövejük. A konkré idősori érékeke az induló áblában láhajuk. Ezen úl szükségünk van a rendérékekre is. Ezeke úgy kapjuk, hogy a feni rendfüggvénybe (=1)-ől(2012. I. negyedév) kezdve (=32)-ig(2019. IV. negyedév) sorra behelyeesíjük a megfelelő érékeke. A rend álal indokol árbevéelérékeke az alábbi ábláza aralmazza (ezer F-ban): (rendérékek) Év Negyedév I. II. III. IV E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

15 A ényleges idősori érékeknek a rendől való elérésé a muliplikaív modell alapján hányados formájában adjuk meg. Az uolsó sorban ezen hányadosok negyedévenkéni számani álagá is kiszámíjuk, amely már a nyers szezonindexeke adja: (rendől való elérések) Év Negyedév I. II. III. IV ,0666 1,2421 0,9376 0, ,0810 1,2308 0,9687 0, ,0770 1,2202 0,9731 0, ,0806 1,2524 0,9152 0, ,0750 1,2291 0,9510 0, ,0944 1,2260 0,9417 0, ,0883 1,2421 0,9266 0, ,0672 1,2305 0,9717 0,7343 Álag (s*) 1,0788 1,2341 0,9482 0,7487 A számíások szerin ehá a nyers szezonindexek (s*) a kövekezők: I. negyedév: 1,0788 II. negyedév: 1,2341 III. negyedév: 0,9482 IV. negyedév: 0,7487 Álag 1,0025 A négy nyers szezonindexe álagolva a kapo eredmény 1,0025. A nyers szezonindexeke rendre eloszva a sajá álagukkal kapjuk a minden köveelmény kielégíő iszío szezonindexeke: I. negyedév: 1,0788/1,0025 = 1, ,6% II. negyedév: 1,2341/1,0025 = 1, ,1% III. negyedév: 0,9482/1,0025 = 0,946 5,4% IV. negyedév: 0,7487/1,0025 = 0,747 25,3% Álag: 0,00 Érelmezés: A szezonális ingadozás az idősori érékeke az első negyedévben álagosan 7,6%-kal a rendől felfelé, a második negyedévben álagosan 23,1%-kal a rendől felfelé, a harmadik negyedévben álagosan 5,4%-kal a rendől lefelé, míg a negyedik negyedévben álagosan 25,3%-kal a rendől lefelé éríi el. Éven belül ehá az első és a második negyedévben a rend álal indokolnál magasabb árbevéellel lehe számolni, a harmadik és a negyedik negyedév árbevéele viszon rendre elmarad a hosszú ávú rendől. III. rész Számvieli sarok: a késedelmes fizeés szabályai Az országgyűlés a évi XXXIV. örvény rendelkezéseivel nem csupán az épíészei műszakiervezési, épíési, kivielezési szerződések kapcsán felmerülő viák kapcsán igénybe veheő Teljesíésigazolási Szakérői Szerve állíoa fel és eljárásá szabályoza, hanem új rendelkezéseke fogalmazo meg a késedelmes fizeés ekineében is. Az új rendelkezések érelmében, ha a felek a szerződésben nem haározák meg a pénzarozás eljesíésének idejé, a pénzarozás a jogosul fizeési felszólíásának vagy számlájának kézhezvéeléől számío 30 napon belül kell eljesíeni. A jogosul eljesíéséől számío 30 napos fizeési haáridő ala kell eljesíeni akkor, ha a jogosul fizeési felszólíásának/számlájának kézhezvéele a jogosul eljesíésé megelőze, vagy nem állapíhaó meg egyérelműen a jogosul fizeési felszólíása/számlája kézhezvéelének időponja, vagy a köelezenek a fizeési felszólíás/számla bevárása nélkül kell fizeési köelezeségének elege enni. A feniekől elérő kiköéseke gazdálkodó szervezeek közöi szerződésben az ellenkező bizonyíásig a jóhiszeműség és iszesség köveelményének megsérésével egyoldalúan és indokolalanul a jogosul gazdálkodó szerveze hárányára elérő, 60 napnál hosszabb haáridő meghaározó szerződési feléel a jogosul megámadhaja. Gazdálkodó szervezeek közö álalános szerződési feléellé váló ilyen rendelkezés a külön jogszabályban meghaározo szerveze is megámadhaja. Alapossága eseén a bíróság a kiköés érvényelenségé a kiköés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kierjedő haállyal megállapíja. Ez nem érini azoka a szerződéseke, amelyeke a megámadásig már eljesíeek. Az ilyen kiköés akkor is megámadhaó, ha szerződésköés céljából hozák nyilvánosságra, és az érine feléel még nem kerül alkalmazásra. A bíróság az ilyen rendelkezés aralmazó 15 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

16 ÁSZF eseén elilja a nyilvánosságra hozó a feléel alkalmazásáól. Az igény érvényesíőjének kérelmére ezekben az eseekben a bíróság elrendeli, hogy a szerződési feléel alkalmazója/nyilvánosságra hozója a sajá kölségére gondoskodjék a szerződési feléel iszességelenségének megállapíására vonakozó közlemény közzééeléről. A közlemény szövegéről és a közzééel módjáról a bíróság haároz. Mindennek kövekezményeképp a pénzarozások uán járó késedelmi kama számíásának módja öbb ponon válozik július 1-jéől. Álalános válozás, hogy míg jelenleg a késedelemmel érine napári féléve megelőző uolsó napon érvényes jegybanki alapkama a késedelmi kama számíásának alapja, addig július 1-ől a késedelemmel érine napári félév első napján érvényes jegybanki alapkama lesz az irányadó. A jogszabályban rendezésre kerül az az ese, amikor a pénzarozás idegen pénznemben kell eljesíeni. Ilyen eseekben nyilván nem alkalmazhaó a magyar forinra meghaározo jegybanki alapkama a késedelmi kama számíásának alapjakén. A vonakozó szabályozás hiányá eddig a bírói gyakorla próbála meg orvosolni. Július 1-jéől kezdődően az ado pénznemre a kibocsáó jegybank álal meghaározo alapkama, ennek hiányában a pénzpiaci kama válik az idegen pénznemben eljesíendő arozás uán fizeendő késedelmi kama számíásának alapjává. Gazdálkodó szervezeek közöi késedelmi kama számíásának alapja a késedelemmel érine napári félév első napján érvényes jegybanki alapkama 8 százalékponal növel éréke lesz. A gazdálkodó szervezeek közöi késedelmi kamaszámíás legfonosabb válozása azonban az gondolom, a kamaszámíás kezdő időponjával kapcsolaos válozás lesz. Kifejezeen sérelmes ugyanis az a jelenleg haályos rendelkezés, miszerin gazdálkodó szervezeek közö a késedelmi kama nem a köeleze ényleges késedelembe esésének napjáól, hanem a jogosul fizeési felszólíásának (számlájának) kézhezvéeléől számío harminc nap eleléől esedékes, illeve a jogosul eljesíéséől számío harminc nap eleléől bizonyos eseekben. Végre a ényleges késedelembe esés fogja meghaározni a késedelmikama-fizeési köelezeség kezdőnapjá. A gazdálkodó szervezeek az egymással köö szerződéseikben a késedelmikama-fizeési köelezesége nem zárhaják ki. A módosíás bevezei a behajási kölségáalány megfizeésének köelezeségé. Eszerin ha a köeleze késedelembe esik, köeles a jogosulnak a köveelése behajásával kapcsolaos kölségei fedezésére legalább 40 eurónak a Magyar Nemzei Bank késedelmikama-fizeési köelezeség kezdőnapján érvényes hivaalos deviza-középárfolyama szerin megfelelő forinösszege megfizeni. E köelezeség eljesíése nem menesí a késedelem egyéb jogkövekezményei alól, a káréríésbe azonban a behajási kölségáalány összege beszámí. Haóságokkal köö szerződések eseében is alkalmazni kell a késedelmi kama számíásának a gazdálkodó szervezeekre vonakozó lényegi rendelkezései. A haóság : a 2004/17/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) ponjában és a 2004/18/ EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdésében meghaározo bármely ajánlakérő szerv, függelenül a szerződés árgyáól vagy érékéől. IV. rész Adósarok: évközi adóválozások A Tao. v. 18. (1) bekezdése szerin, ha kapcsol vállalkozások egymás közi szerződésükben a függelen felek álal összehasonlíhaó körülmények eseén alkalmazandó ellenérékől elérnek, a szokásos piaci ár és az alkalmazo ellenérék különbözeével az adózó az adózás elői eredményé módosíani köeles. A szokásos piaci ára a Tao. v. 18. (5) bekezdésben felsorol adózók akkor rögzíik, ha kapcsol vállalkozásukkal köö haályos szerződésük alapján az adóévben eljesíés örén [Rendele 1. (2) bekezdés]. 16 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

17 A úlszámlázás moivációja Személygépkocsi érékesíése Védelem a kormányzai inézkedések ellen Az ani-dömping vádak elkerülése Profi repariálás A csökkenő profi miai bércsökkenés Adócsökkenés, mikor a leányvállala országában magasabb az adó, min az anyaországban Az ani-monopol ellenes vád elkerülése Piacbehaoló sraégia A vámdíjszabás csökkenése Az alulszámlázás moivációja A kapcsol vállalkozásoknak június 30-ól leheőségük nyílik arra, hogy az egymás közöi szerződéseikben alkalmazo uólagos ellenérékkorrekció könyvvieli elszámolásaikban az eredei ügylei ellenérék módosíásakén szerepelessék, elkerülve ezzel a ársasági adóalap-módosíás. A számvieli örvénynek a évi CIII. örvénynyel végrehajo módosíása szerin a kapcsol vállalkozásoknak június 30-ól leheőségük nyílik arra, hogy az egymás közöi szerződéseikben leheővé e, egy meghaározo időszak ala, a normál üzlei evékenység kereében érékesíe, beszerze eszközökre, valamin szolgálaásokra vonakozó uólagos ellenérék-korrekció könyvvieli elszámolásaikban az eredei ügylei ellenérék módosíásakén szerepelessék, elkerülve ezzel a ársasági adóalap-módosíás. Az ellenérék-korrekcióka eszközbeszerzés eseében az eszköz bekerülési érékének részekén, szolgálaás igénybevéele eseében az elszámol kölség, ráfordíás módosíásakén, érékesíés eseén az érékesíés neó árbevéelekén kell elszámolni, az uólagos módosíásról kiállío számvieli bizonyla alapján. Fonos megjegyezni, hogy a örvénymódosíás ezen ügyleek számvieli elszámolásá csak részben rendezi, illeve ovábbra is nyiva hagyja a korrekciók áfakezelésé. A személygépkocsik érékesíésére vonakozóan az Áfa örvény idén áprilisban módosul. A válozás szerin mos már minden olyan személygépkocsi eladása adómenes, amelynek beszerzésekor nem vonhaam le áfá, függelenül aól, hogy vol-e áfa felszámíva, vagy sem. Az új szabály április 21-i személygépkocsi-érékesíésre már alkalmazni lehe. A jogszabályválozás elsősorban a árgyi eszközkén használ személygépkocsi-eladásokra vonakozik. Az auó beszerzésekor fel kell állíani az a képzelebeli helyzee, hogy áfásan kerül beszerzésre az auó. És ha ez a valós vagy nem valós áfá nem eheem a beszerzéskor levonhaó éelek közé, akkor az érékesíéskor nem kell áfá felszámíani. Az új szabályozás megszünei az a hullámzás az auó érékesíése során, amikor az egyik érékesíés adómenes, majd az köveő adóköeles, és megin adómenes vol. Ha egy cég 3 éve vásárol egy használ auó kereskedőől, aki különbözei áfásan ada el neki, ehá nem vol áfa felszámíva. Az auó az ügyvezeő használa, nem ovábbérékesíési céllal vásárola, ehá az áfá így nem vonhaa le. Ha ez az auó mos érékesíi, akkor ez már adómenesen lesz. Ha az auó egy magánszemélyől adásvéeli szerződéssel vee, akkor a végeredmény nem válozik, az érékesíés adómenes lesz. Ha külföldi magánszemély vagy különbözei alkalmazó kereskedő eseén a beszerzéskor szinén nem vol áfa, az új szabály alapján eladáskor sem lesz. Közösségi adóalany eladó eseén pedig a vásárláskor sajá magunknak felszámío és megfizee adó akkor elbukuk, érékesíéskor szinén nem lesz fizeendő áfa. A soroza egyébkén folyahaó, ha evás vagy alanyi menes vol az eladó, akkor sem válozik eladáskor a helyze. Önkénes kölcsönös bizosíópénzárak béren kívüli juaás Az önkénes kölcsönös bizosíópénzárakról szóló örvény avalyi módosíása kövekezében a mun- 17 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

18 kálaónak leheősége van arra, hogy a pénzárban ag munkavállalói és azok hozzáarozói részére úgyneveze célzo szolgálaás nyújása érdekében a pénzárnak adomány adjon. E juaásforma adójogi kezelése körül sok vol a bizonyalanság, mivel nem nevesíeék külön az Szja örvényben. Mos rögzíeék, hogy a célzo szolgálaásra az éves érékhaár meg nem haladóan befizee összeg béren kívüli juaásnak minősül. Az éves érékhaár a pénzárag munkavállalók száma és a haályos minimálbér összegének szorzaa, és az 500 ezer forinos cafeeriakere számíásánál figyelmen kívül hagyhaó. A rendelkezés a haálybalépés megelőzően szerze jövedelmekre is alkalmazhaó. Célzo szolgálaáskén a pénzár alapszabályában (szolgálaási szabályzaában) szereplő szolgálaások nyújhaók. A pénzár és a munkálaói ag álal megköö szerződésben meg kell haározni a célzo szolgálaások a) köré; b) nyújására a munkálaó álal a pénzár részére fizeendő összege, ezen belül a közvelenül a célzo szolgálaásra, valamin a pénzár működésére felhasználhaó rész, valamin rendelkezni kell a szerződés megszűnése uán fennmaradó összeg felhasználásáról; c) nyújásának módjá, rendjé, haáridejé; d) eredményes nyújásához szükséges együműködés kereei; e) nyújása elszámolásának rendjé; f) eredményessége érékelésének módjá, rendjé. A pénzár részére közvelenül a célzo szolgálaás nyújására a munkálaói ag álal fizee összege a fedezei alapon belül erre a célra munkálaói agonkén és célzo szolgálaási szerződésenkén elkülöníeen lérehozo aralékba (célzo szolgálaások aralékai) kell helyezni, és a szerződésben meghaározo célokra lehe fordíani. A szerződés eljesíésé köveően alálhaó maradvány a pénzáragok egyéni számlái közö feloszani nem lehe. V. rész Makrók használaa az Excelben - Makróhibák kezelése, bizonságos jelszavak generálása 1) Makróhibák kezelése A Visual Basic szerkeszőablakában szerkeszés közben elindío fuaással ellenőrizhejük a makró szinaxisá. Ez a szabályos nevek, hivakozások alkal mazásá ellenőrzi és a makrószerkeszőből mindaddig nem udunk kilépni, amíg a hiba fennáll (lásd a kövekező ábrá). Ha a hibá nem udjuk kijavíani (bővebben uána akarunk nézni a problémának), akkor ámeneileg együk megjegyzéssé a sor, azaz írjunk a sor elejére aposzróf ( ) karaker. Az ilyen soroka (ponosabban az ilyen karakerek uáni rész) nem fordíja le a program. Ha később ismé fordíani akarunk egy ilyen sor, akkor öröljük az aposzróf ( ) karaker. A fuás közbeni hibáka szinakikailag helyes makrók eseén a rossz hivakozások, illeve nem megfelelő kiindulási adaok okozzák. A makró fuaása során alál összeeebb hibák álalában a megado meódus használhaóságával kapcsolaosak. Lehe, hogy az ado objekumon nem alkalmazhaó a megado meódus a kövekező okok valamelyike mia: Valamelyik argumenum érvényelen éréke aralmaz, nem léező objekumra hivakozik, például a Workbooks(5) függvényhívás használjuk, amikor csak három munkafüze van megnyiva. A meódus az ado környezeben nem használhaó. Bizonyos Range objekumoknál például köveelmény az, hogy a aromány adaoka aralmazzon. Ha a aromány ilyen eseekben nem aralmaz adao, akkor a meódus hibá jelez. 18 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

19 Hibajelzés a VB szerkeszőben Külső hiba örén, például a fájl írásakor vagy olvasásakor. Felada: Bizonságos jelszavak generálása Készísünk olyan makró, amely a kijelöl celláka bizonságos jelszavakkal öli fel. Bizonságosnak ekinheő a jelszó akkor, ha legalább 8 karaker hosszú, aralmaz kisbeű, nagybeű, számo, írásjeleke. A makró helyezzük el a gyorselérési eszközárban. Megoldás 1. Adjuk ki a Fejleszőeszközök szalag Visual Basic parancsá! 2. A Projec ablakban válasszuk ki a szerkesze munkafüzeünke, majd adjuk ki az Inser menü Module parancsá, vagy kainsunk a jobb egérgombbal a Projec ablakban a projek (munkafüzeünk) nevére, és adjuk ki a helyi menü Inser menü Module parancsá! 3. Rögzísük a modul ablakban a kövekező eljárás: Sub jelszavak() Randomize hossz = 8 'A felhasználhaó karakerek sorozaa az angol-magyar billenyűzeválás mia összeéveszheő karakerek (y Y z Z) nélkül: karakerek ="qweruoipasdfghjklxcvb nm QWERTUIOPASDFGHJKLXCVB NM,.-!%=(?)@&_*+<>{}[]/\$#" jelszó = Mid(karakerek, In(Rnd * Len(karakerek)) + 1, 1) Loop While jelszó = "=" For x = 2 To hossz jelszó = jelszó & Mid(karakerek, In(Rnd * Len(karakerek)) + 1, 1) Nex DoEvens Loop Unil Bizonságos(jelszó) cella.value = jelszó Nex End Sub 4. Zárjuk be a Visual Basic szerkeszőablaká! 5. Adjuk ki a Fájl/Beállíások parancso (ugyanennek felel meg a gyorselérési eszközár helyi menüjének Gyorselérési eszközár esreszabása, illeve További parancsok parancsa is)! A gyorselérési eszközár és helyi menüje 6. Válasszuk a kaegóriák közül a Gyorselérési eszközár esreszabása eleme, majd a Válaszhaó parancsok helye lisában a Makrók eleme! 7. A makrók lisájából válasszuk ki a jelszavak makró és kainsunk a Felvéel gombra! 8. A panelen a gyorselérési eszközár ikonjai közül válasszuk ki a jelszavak makró, uána kainsunk a Módosíás gombra! 9. A Gomb módosíása párbeszédpanelen válaszszunk ikon, és nevezzük el a gombo Jelszógenerálás néven! 10. Az OK gombbal zárjuk be a Gomb módosíása, majd Az Excel beállíásai párbeszédpanel is! For Each cella In Selecion.Cells Do Do 19 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám

20 A makró gombo elhelyezzük az eszközárban 11. Próbáljuk ki a jelszógenerálás: jelöljük ki a D4:G4 aromány, majd adjuk ki az Eszközök menü Jelszógenerálás parancsá! A generál bizonságos jelszavak Felada: Bizonságos jelszavak generálása, adabekérés párbeszédpanelen Készísünk olyan makró, amely a kijelöl celláka párbeszédpanelen megado hosszúságú bizonságos jelszavakkal öli fel. Megoldás Az előző eljárás egyszerűen ovábbfejleszheő, hogy párbeszédpanelen bekér hosszúságú jelszó generáljon: 1. Nyissuk meg a Visual Basic szerkeszőablako! 2. Módosísuk a jelszavak() eljárás! A hossz = 8 sor helyére írjuk a kövekező kódo: hossz = InpuBox("Hány karaker hosszú legyen (8-20)?", "Jelszóhossz", 8) ' ha nem a jó éréke adunk meg: hossz = 8 If hossz < 8 Or hossz > 20 Then hossz = 8 End If 3. Próbáljuk ki a megoldás, vagyis kainsunk a gyorselérési eszközárba felve Jelszógenerálás ikonra! Ekkor a mellékel ábra szerini párbeszédpanelen kell megadnunk a jelszó hosszá. Az i megado hosszra generáljuk a jelszó Felada: Bővímény készíése Készísünk a jelszavak() eljárásból bővímény, hogy bármely új üres munkafüzehez elérheő legyen! Megoldás 1. Készísünk bizonsági menés munkafüzeünkről! 2. Töröljük ki az összes munkalapo, hogy csak egyelen üres munkalap maradjon! 3. Mensük el az üres (valójában a bizonságos függvény és a jelszavak eljárás modullapon aralmazó) munkafüzee a Fájl/Menés máskén paranccsal úgy, hogy a fájl neve Jelszógenerálás, ípusa Excel-bővímény (*.xlam) legyen! Ez lérehozza a C:\Users\felhasználó\AppDaa\ Roaming\Microsof\AddIns mappában a Jelszógenerálás.xlam állomány, mely leheővé eszi a makrók fuaásá. Ha a korábbi válozaok számára menenénk a bővímény, akkor az Excel bővímény (*.xla) ípus válasszuk! 4. Zárjuk be a munkafüzee! 5. Nyissunk egy új munkafüzee! 6. Kainsunk a Fájl szalagfülre, és adjuk ki a Beállíások parancso! 7. Az Excel beállíásai párbeszédpanelen válaszszuk a Bővímények lapo! 8. A Kezelés lisában válasszuk az Excel bővímények lisaeleme, majd kainsunk az Ugrás gombra! 9. Keressük meg az új Jelszógenerálás bővímény a Tallózás gombra kainva, majd akiváljuk a jelölőnégyze bekapcsolásával! 10. Valahogyan mos is indíani kell a makró, ezér a korábbiak szerin kössük ismé egy gyorselérési eszközárban megjelenő ikonhoz! 11. Próbáljuk ki az eljárás, vagyis mos is jelöljünk ki egy erülee, majd kainsunk a Jelszógenerálás ikonra! 20 E-Conrolling Szakmai Folyóira auguszus, XIII. évfolyam 8. szám