T A R T A L O M. magyar drámafesztivál a Szovjetunióban. színháztörténet Mejerhold műhelyéből (32) játékszín. fórum. szemle.

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű VÉ S ZE T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I. É V F O L Y A M 1 1. S Z Á M N O V E M B E R FŐSZERKE S Z TŐ ' B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKE S Z TŐ - H E LYE T T ES : C S A B A I N É T O R O K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , T A R T A L O M M A R I A N N A S Z T R O JE V A Váltások szovjet rendezőművészetben (1) N Y I K O L A J Z S E G I N Kettős portré (12) mgyr drámfesztivál Szovjetunióbn A L E K S Z A N D R G E R S K O V I C S Színházi krónikám (20) N Á N A Y I S T V Á N M egj el enik hv ont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem v áll l k oz unk K i dj Lpk i dó V áll l t, Budpest VII., Lenin körút Lev él c í m : 1906, pos t fiók 223. A ki dás ért f el el : Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesitőknél. P os t hírlpüz l etei ben és P os t K öz ponti H í rl p I r odánál ( K H I, 1900 B udpes t V., J óz s ef nádo r t ér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl K H I pénzforglmi jelzőszámár E l őfi z etési díj: 1 évre 240,- Ft, fél évre 12,- Ft P él dány onk énti ár: 2 0, - F t K ül f öl dön t erjes z ti K ul t úr K ül k eresk edel mi V ál l l t, H B udp es t. P os t fi ók 149 I ndex s z ám : Atheneum Nyomd, Budpest Í v es m gs ny om ás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN A b o r í t ó n : U d v r o s D o r o t t y ( Lé n ) és V é g v á r i T m ás (Dmitrijev) T ri f onov C s ere c í m ű drbján k szolnoki elődásábn ( M T I f o t ó - Ilovszky Bél f el v. ) A h á t s ó b o r í t ó n : E. Goncsrov díszlete Az ember trgédiáj minszki elődásához Az újrértelmezés fokozti (27) S ZŰCS M I K L ÓS Történelem és jelenkor - két elődás tükrében (29) színháztörténet Mejerhold műhelyéből (32) E L B E R T JÁNOS Vázlt Alekszndr Vmpilovról (36) játékszín fórum szemle T A R J Á N T A M Á S Tizenhárms csere (38) R A J K A N D R Á S Színházzá t et t szobák" (42) C S i K I S T V Á N PQ '79 (45) K O L T A I T A M Á S Mészáros Tmás: Kulisszák nélkül (47) drámmelléklet A L E K S Z A N D R V A M P I L O V : Vdkcsvdászt

3 M ARI ANN A SZTROJEVA Váltások szovjet rendezőművészetben A XIX. százd színházát még viszonylgos stbilitás jellemezte. Az egyes ember és környezete viszonyát kifejező áltlános jelzések, színész és színpdi környezetének viszony megingthttlnnk tűnt, szobdíszlet pedig színpd elidegeníthetetlen kellékének. Középpontjábn mindig színész állt, mintegy színpd egyetlen fontos része. A díszlet szinte észrevétlen mrdt, nem szólt bele dilógusb. Sztnyiszlvszkij és Művész Színház Ez helyzet bbn történelmi pillntbn változott meg, mikor rendezőművészet mint önálló művészet jelent meg. Oroszországbn ez pillnt kkor következett be, mikor Csehov Sirály felrebbent Művész Színház függönyére. Ettől kezdve rendező színpd teljhtlmú ur, ki mintegy z élet, vlóság meghtlmzásávl cselekszik. Az emberábrázolást kiegészítette világ, teljes élet összetettebb ábrázolásár vló törekvés. Megszűnt színpdi tér psszivitás. A színpd lárhtóvá tette z embernek környezetével, természettel vló viszonyát, mgát történelmi folymtot. Megkezdődött színpdon z embernek és világnk, százdnk párbeszéde. Ez folymt, mely voltképpen klsszikus orosz irodlom filozófii és művészi felfedezéseire lpozódott, színpdi relizmus új formáját teremtette meg. Ezeknek törekvéseknek célj nem egyszerűen z volt, hogy színpdon hitelessé tegye z ábrázolt világot, vgy hogy ezzel ingerelje megmerevedett színpdi rutint. Sztnyiszlvszkij rendezői módszere egészen új viszony ki-lkításár törekedett z ember és vlóság között. Az utzások, kuttások során összegyűjtött tárgyk, vázltok egy sjátos színpdi vlóság részévé váltk. A színpdon megjelenve ezek nemcsk egyszerűen z életet ábrázolták - zt z életet, melyet mindennpokbn mg körül néző is lát -, hnem zt másik, láthttln életet is, mely eddig nem fért he színpd keretei közé. Az életmetszet, melyet színpdom láttunk, nem metszette ketté színpd előtti és mögötti teret, hnem éppen ellenkezőleg, blkot nyitott rjt végtelen természet felé. Például: h kinyílt egy jtó, kkor mögötte ház meleg, lkott gyomráb tekinthettünk. H kinyílt egy blk, következő pillntbn virágzó fágk hjoltk be rjt. A távolbn mezőn folyóknyr tűnik fel, még messzebb ködbe vesző horizont, honnn szinte - mint z égből felhngzik Cseresznyéskertben nnk megpttnt húrnk fájdlms hngj. A szerény, hétköznpi Csehovbőseikben mindennpi életük kisszerűsége mellett feltárult z is, hogy milyen lehet és milyen is lesz még z élet egyszer. Fel-tárultk bennük z emberi méltóság trtléki, melyek mintegy jövendő zálogává váltk ezekben figurákbn. Közelinek tűnt z pillnt, mikor egy új szinten hrmóni létesülhet ezek között tuljdonságok között. A néző meg-érezte ennek pillntnk közelségét. Elmúlt néhány esztendő, és mindez egyszerre csk fölöslegessé vált. A Művész Színház igzság hszontln igzság lett, mint ezt mg Nyemirovics- Dncsenko megjegyezte. A szerényen poétikus csehovi hősök befejezték küldetésüket. Létük, mely véghez közeledve egy pillntr még fellobbnt, megszkdt. Feleslegessé váltunk - ismerték fel Cseresznyéskert gzdái. Feleslegessé váltk ngyszerű, okos sszonyok, kik Jelenet Vhtngov 1922-es Dibuk-rendezéséből hosszú szoknyábn jártk, fehér blúzbn, melyeknek mgs nyk volt, széles krimájú klpokbn, mely puh árnyékot vetett z rcukr, furcs férfik, kik mindig kissé bizlmtlnul, de udvrisn néznek beszélgetőprtnerükre cvikkerük felett, mely hosszú zsinóron lóg, és kik egész éjszk tudnk vittkozni z élet értelméről, rról, hogy mi lesz mjd két-háromszáz év múlv. A Művész Színház híres csehovi világ feledésbe tűnt. És mgávl vitte z egész színpdi berendezést. A telezsúfolt, belkott " színpdtér most már szinte nkronizmusnk tűnt. A házából, természetes világából kiűzött ember így, csupszon szembekerült történelemmel. Kizökkent z idő. " Az élet komótos folymtát egy ktsztrofális robbnás megszkított.,,szörnyű időket élünk, minden drbokr tört. " Ezek gorkiji szvk jellemzik születő színház jellegét. A százd háborúk és forrdlmk korszkáb lépett. A természetes környezetéből kiszkított embert lövészárkokb és brikádokr sodort történelem. Élesen kirjzolódott z osztályok ntgonisztikus ellentéte. Az első orosz forrdlom után beköszöntött rekció korszk. Ezeket történelmi változásokt z orosz értelmiség, köztük művészértelmiség egy része is ktsztrófánk, régi értékek megsemmisülésének érezte. Úgy tűnt, hogy z emberiség pusztulás szé-

4 lén áll, humnist kultúrát megsemmisülés fenyegeti. A százd első évei-nek demokrtikus illúzióit hnytlás, dekdenci eszméi váltják fel. Az orosz kultúr legjobbji természetesen rekciónk ebben nehéz korszkábn is ellenálltk ezeknek hngultoknk. Folyttódott demokrtikus és szocilist kultúr elemeinek kilkítás. A művészt zonbn trgikus előérzetek kerítik htlmukb. Az új százd ellentmondásit megoldhttlnnk érzi. Megjelennek hlál motívumi. A lírát felváltj trgédi. A művész htlms erőfeszítésekkel igyekszik történelmet megérteni, felemelkedni z új idők filozófiájáig. Művészet és vlóság új típusú viszonyát célozzák filozófii és költői áltlánosítások, szimbólumok keresése. Új metforák jönnek létre, új színpdi nyelv születik. A Művész Színház lkítás után mindössze öt évvel újbb váltás következik be tehát rendezői formáknk. A színház új jelzésrendszert dolgoz ki mgánk. Képzeletét láthttln erők kerítik htlmukb. Az emberek mindennpi élete eltűnik színpdról. Eltűnik horizont is, légkörből ki-fogy z oxigén. A létezésének szbdságától és teljességétől megfosztott ember egyedül mrd egy ijesztően üres színpdon. Meg-mrd egy-egy elődásbn egy szob-szöglet, de csk zért, hogy mögötte ngybetűs Hlál várj z embert. A szín-pdot fekete bársony borítj, mint z élet végtelen bántánk jelképe vgy mint szürke, áthtolhttln köd, mint világ végtelen és rc nélküli ljsságánk megtestesülése. A színpdot elöntötték trgikus hngvételű vásári komédi elemei, végét járó élet álrcosbálj, pestistánc jelképe. Gordon Crig tervezett díszleteket Művész Színház Hmletelődásához. Htlms lpji zzl fenyegették kis emberfigurákt, hogy elnyelik őket kozmikus tér titokztosn villogó pusztságábn. Mejerhold és z új stilizáció Az új rendezői szisztémát Povrszkj utci stúdióbn kezdték el kikísérletezni, melyet 1905-ben Sztnyiszlvszkij és Mejerhold együtt tervezett, mjd mindegyik rendező mg művészetében gondolt tovább z itt lefektetett lpelveket. Sztnyiszlvszkij zért kereste stilizáció lehetőségeit, hogy relizmust szimbólum mélységéig dolgozz ki, hogy már kilkult művészetét egy költőileg áltlánosított rendszerbe illeszthesse bele. Mejerhold viszont mg szimbólumit színész nturális léte ellenében hsznált. Arr törekedett, hogy lá., rendelje zt mg elvont metforikus rendezői elképzeléseinek. Ez két különböző szisztém. Az egyik z élő színész színház, másik z elvont, metforikus formák színház. Az új korszk színházművészetét ez két egymássl szüntelen vitázó, de egymáshoz né-h mégis meglepően közel kerülő, egy-mást szerencsésen kiegészítő rendezői irányzt htározz meg. Mindegyik mg módján fejezte ki kort, melyben született. Sztnyiszlvszkij zért fogllt műveibe korszk trgikus vonásit, hogy meghldhss zokt. A kortársi élet diszhrmóniájár ő z élet örök hrmóniáj, egyfjt örök emberi " pozíciójából tekintett. Mejerhold géniuszát z orosz kultúránk egy másik ág táplált, mely kortársi élet diszhrmóniáját, ktsztrofikus voltát fejezi ki. Az új százd trgikus ellentmondásit ő mint sját egyéni trgédiáját fejezte ki. Úgy lépett színpdr, mint mg XX. százd nyugtln lelke. Sztnyiszlvszkijjl ellentétben Mejerhold lktánál fogv trgikus világérzés képviselője volt. Sztnyiszlvszkij világ Puskintól Tolsztojig és Csehovig terjedő orosz klsszikus irodlom világ. Mejerholdé z diszhrmonikus, szggtott vonl, mely Lermontovtól Gogolhoz és Dosztojevszkijhez vezet. Mindkét rendező mg módján értelmezte stilizált színház foglmát. Sztnyiszlvszkij zért dott helyt színpdon stilizációnk, hogy z élő emberi figuráknk megdj zt z áltlános jelentést is, melyet természet kölcsönöz nekik. Mejerhold elhtárolt mgát minden nturálistól színpdon. A stilizáció segítségével színháznk és világ-nk egy különös modelljét lkott meg, melyet szembeállított reális világgl. Sztnyiszlvszkij és Mejerhold művészi különbözőségei szüntelenül tszították és vonzották egymást. Sztnyiszlvszkij és Mejerhold áltlábn z újítók türelmetlenségével tört előre, és néh egyenetlen ütésre kényszerítette színház pulzusát. Amikor forrdlom egész vidám vkmerőségével betört z életbe és színpdr, újbb ngy változások történtek. Ez mejerholdi stilizáció korszk. Nem véletlen, hogy ő lett Színházi Október" vezetője. Nemcsk zért, mert színházi formák szüntelen megújításá nk hrcos volt. Egyszerűen eljött ő ideje. Azért vetette bele mgát zonnl forrdlom vihráb, mert ez z eleme mg kitöréseivel, totális ellentmondásivl, vkmerőségével és szüntelen előretekintésével rokon volt z ő lázdó lktávl, z ő újító tempermentumávl Az Mejerhold, ki nemrég még Gologyinnl együtt rendezte keresett, dekdenskedő Álrcosbál-elődást, most h tározottn szkít z esztétizáló formávl A színpdot újr történelemnek rendeli lá. A trgikusn árnylt ünnepélyeség helyett színpdr ömlött győztesek fitl, kihívó és kegyetlen új hngj Láthtó díszítéstől mentes, csupsz hátsó téglfl, színpdtér pedig tömeggyűlések színhelye lesz. A tömeg, né vált színház hősévé. Bátrn hrsogott kórus, s z ember vgy vörös prncsnok volt, vgy ellenség. Prncsszv hlltszottk, és sortűz dördült. Semmi motiválás: ki nincs velünk, z ellenünk vn. És z ellenséges burzsoá elemme együtt kisöpörtünk színpdról mindent, mi személyes, egyéni, konkrét volt Ez volt z z időszk, mikor forrt dlom csk milliókbn számolt, elvesztette érzékét z egyes ember problémái iránt. A mgunk elé tűzött ngyszer feldtok és z nygi, vlmint kulturális szempontból is érezhető igénye közti ellentmondás, melyet Lenin szituáció kulcsánk nevezett, vlmi furcs dcos szketizmust eredményezett, visszutsítását nemcsk fiziki, de szellemi jvknk is. A szigorú szketizmus demokráci szinonimájává, korszk lptörvényévé vált. Az önfeláldozás emberi mgtrtás lpformáj lett. A művészek szbdság, z igzság szóztát, jövő friss zenéjét hllották kstélyrombolás hngjibn. Ezért jő vőért hoztk áldoztokt, z életben és művészetben. Az éhező, félig megfgyott Moszkvábn, hol szinte megszűnt minden hgyományos értelemben vet kultúr, hol nehéz volt z élet, és hol dolgozni még nehezebb volt, Vhtngov lelkesen rr hívt fel tnítványit, hogy hllgssák forrdlom zenéjét ". Sztnyiszlvszkij tnítvány, Vhtngov z elsők között cstlkozott Mejerhold cél kitűzéseihez. Nem zért, minth megingott voln hite Sztnyiszlvszkij művészetének lpelveiben, hnem mert érez te: z dott pillntbn ezek nem időszerűek. De Vhtngov látnokin zt is megjövendölte, hogy jövő vlmikor mjd egyesíteni fogj Sztnyiszlvszkij és Mejerhold nevét. Az élő színész szín

5 házánk és z elvont metforikus színháznk szintézise benne vn Vhtngov utolsó rendezésében, Turndot regnőben is, mint álom, mint jövő megérzése. De kkor ez z előérzet még nem látszott reálisnk. Csk később, mikor visszvonult z gitációs színház tvszi árhullám, mely minden régi holmitól meg krt tisztítni színházt, került elő újr pszichológii színház. E s bár kritik még mindig rr törekedett ngy zjjl, hogy semmiből vlmiféle tiszt proletárművészetet" teremtsen, régi színházk újr szükségesek lettek társdlom számár. Az ország békés időszkr rendezkedett be. Véget ért rombolás, elkezdődött z építés korszk. A frontmódszerek, rekedt prncsszvk, hngos kibálás, puskák és ágyúk fenyegető zj, hdikommunizmus korszk átdt helyét békés építőmunkánk. Vissztérés relizmushoz Igy tehát forrdlom után nyolc-kilenc évvel új ciklus kezdődött szovjet rendezőművészetben, melyet így nevezhetünk: pszichológii relizmushoz vló vissztérés korszk. Az ebben z időszkbn született elődások - kkor is, h mg Mejerhold rendezte őket - fokoztosn szkítottk z szketizmussl, sémákkl, z egyenruhákkl, csupsz színpddl, színészi munkánk ngy tömegek mozgásár és z krobtikár vló leegyszerűsítésével, politiki plkátok nyelvével. Egy új típusú színészszínház kezdett formálódni. Vissztért jogib mindennpi élet, melyet forrdlom átlkított. Ismét érdekessé vált z emberi pszichológi, z érzések, z emberi lélek dilektikájánk feltárás, újr előtérbe kerültek z emberi élet pró igzsági, melyeket forrdlom egy időre háttérbe szorított. Nem véletlen, hogy Művész Színház A Turbinok régnpji című elődását ngy sikere mitt Sirállyl együtt emlegették. Ez fejlődés z 1930-s években egybeesett egy új nemzedék jelentkezésével. Sztnyiszlvszkij és Mejerhold tnítványi - Vhtngov, Tirov, Popov, mindegyikük mg módján, más-más oldlról - vlmiféle szintézisre törekedtek. Ehhez jutott el végül Nyemirovics-Dncsenko is. Az első ötéves terv hősét nem lehetett krosszékbe vgy díványr ültetni, szobáb zárni - ez kor más szceniki megfoglmzást és környezetet követelt. Építőállványztot, egy gőzhjó fedélze tét, plkátokt, mgs színpdi emelvényeket. Az ember ngyon dinmikus és ugynkkor áltlános jelentést kpott. Az építőállványztok életprózáj mint z élet poézise jelent meg. Az élő embert távltb helyezi rendező, mintegy kiemeli, felmgsztosítj. Az ember győz történelmi szükségszerűség megvlósításáért vívott ütközetben. Olysmit hjt végre, mely több mint ő. Elek, élek, brátim! Élek!" Ez kétségbeesetten örvendező kiáltás romntikus himnuszként szól z emberről, ki túlélte történelem vihrát. Így jött létre egy új színpdi filozófi. A háború utáni évek progresszív európi művészei rr törekedtek, hogy tények igzságát tlálják meg. Hogy újr vissztérjenek z egyszerű ember életéhez, megtisztítsák műveiket hzugságtól és frizeusságtól, mely fsizmus totális htlm ltt rkódott művészet-re. A mi színházunk ebbe neorelist hullámb vlmivel később kpcsolódott be, mikor már mozi, prózirodlom és költészet is elmondt mgáét. A színházi neorelizmus nálunk szerényen kezdődött, minden sokt ígérő bejelentés nélkül. Egyszerűen összeszövetkezett Művész Színház stúdiójánk Mejerhold 1931-es rendezése (Visnyevszkij: Döntő cspás)

6 Jelenet Ajtmtov Föl Fudzsijmár című színművének elődásából (Szovremennyik Színház) egyik végzős osztály Oleg Jefremov vezetésével. Nem krtk különböző színházkhoz kerülni. Együtt mrdtk, és éjszkánként (sját zsebükre és felelősségükre) elkezdték próbálni egy kezdő drámíró drbját: Viktor Rozov örökké élnek című művét. Jefremov és Szovremennyik A Szovremennyik (Kortárs) elnevezés csk ezután lkult ki. Művészi progrmjukként Sztnyiszlvszkij és Nyemirovics-Dncsenko hgytékánk újrélesztését jelölték meg. Csk jóvl később kptk önálló helyiséget, fizetést, és csk zután jelentek meg z első plkátok. Egyszóvl vártlnul és hívtlnul jött létre Művész Színház új stúdiój. A Művész Színház régi, elszárdt fáj egyszer csk új hjtást eresztett. A Szovremennyik z Örökké élnek című drbbl kezdett, egy olyn ember-nek drbjávl, ki átélte háborút, lövészárkot, sebesülést, kórházt - ki z irodlomb egyenesen háborúból érkezett. Viktor Rozov ott értette meg, hogy hlál kegyetlen megpróbálttásábn elpusztul mindz, mi hzug. Csk z igzság mrd meg örökké. Leomlnk hmis tekintélyek, régi dogmák, niv, cslók illúziók. Csk z igzi bátorság állj ki próbát. A testvériség. És ebben kegyetlen próbtételben születik újjá hz eszméje, tisztul meg lelkiismeret, hogy bármely pillntbn föláldozzuk mgunkt z igz ügyért. Rozov bbn különbözik Tyihonovtól vgy Kzkevicstől, Bondrjevtől vgy Bklnovtól, hogy soh nem igyekezett művészetében háborút regény-témként fölhsználni. Még z Örökké élnek című drbbn sem fronton ábrázolj hőseit, hnem hátországbn, z evkuáció körülményei között. Rozovnk mindörökre megmrdt z szokás, hogy z embereket nem lövészárokbn vizsgázttj, mikor fegyver vn kezükben, mikor világos, hogy ki z ellenség és ki brát, hnem békés körülmények között, messze z ütközetektől. A rozovi rövidndrágosok " és Vologyin gyári lányi ", kik kkor Szovremennyik elődásibn és más elődásokon is megjelentek, mindenféle mrdiság ellen fellázdtk: hzugság, megfélemlítés, hllgtás, közömbösség, kispolgári önelégültség és konformizmus ellen. Hrgjuk mögött páik indult volt: zoké, kik hrcoltk és meghltk háborúbn. A Boldogság merre vgy? című Rozov-drb hőse Oleg, gyermekes hrgjábn édespj krdjávl prór szbdlj egy kispolgári lkás bútorztát. A Szovremennyik Művész Színház örökösének vllj mgát. És vlóbn zzá is teszi hlltln érzékenysége z életigzságok iránt, mely itt rendező munkájánk lpjává vált. Oleg Jefremov, kinek bszolút hllás vn z emberi igzságok iránt, mgávl tudt rgdni fitl színészeket. Mindegyikük, legyen z Kvs, Tbkov vgy Jesztyignyejev, kezdetben krtlnul is z ő hngvételével, hngszínével dolgozott, z ő lumberjckjit viselte, z ő széles, szögletes mozdultit ismételte, mgáévá tette kissé nehézkes, de z igzság iránt hlltlnul érzékeny tempermentumát. Aztán később kiderült, hogy mindegyiküknek megvn mg, másikhoz nem hsonlíthtó egyénisége. Így jött létre z z új stílus, melyről zonnl meg lehet ismerni Szovremennyik színészeit. Az első időben mindnnyin egy-ívásúk voltk, és egyformán gondolkoztk. Közösen fejezték ki zt z igzságot, mely z egész csoport lpélménye volt. Ez közös ügy fontosbb lett számukr z egyéni sikernél. Éppen ebben volt bájuk és tisztságuk: ennek közös klásznk, Szovremennyiknek minden egyes szálát átkötötte egy fonál, egy gondolt. Ebben stúdiójellegben persze - mint kiderült -, bizonyos kor látok is voltk. A fitl színháznk nyilvánvlón nem lehetett meg megfelelő esztétiki kultúráj, művészi gondolkodásuk skáláj sem volt még elég széles. Egyre nyilvánvlóbbá vált, hogy Szovremennyik neorelizmus kifulld. Ez először bbn muttkozott meg hogy formák nem voltk eléggé pontosk, szceniki megoldások elmázolódtk. Az egyszerűségből szegényesség lett A hős ebben színházbn áltlábn nem lépett ki soh cslád, lkóház z utc, z iskol fli közül. Konfliktus lokális jellegű volt: közvetlen környezetével került szembe. Ez áltlábn nem érintett ngy társdlmi-politik problémákt, hnem csupán erkölcsi jel legűeket. Ezért ztán társdlmitermészeti környezet rjz kevéssé érdekel te színházt. A rendezés z egyes emberrel fogllkozott. A mg kiválsztott hős jellemét mgtrtását nlizált, és ritkán emelkedett fel áltlános emberi, filozófii, morális kérdésekig. A mindennpi élet, z kkori fitlság hngultát - még beszédmódját, szokásit is - ngyon jól és pontosn érzékeltette Jefremov, de még sokáig nem jutott el történelemhez, kor áltlános problémáihoz. Telt-múlt z idő megváltozott ezeknek hősöknek z életkor. Az iskolásokból, kik még éppen csk helyüket kezdték keresni z életben, érett emberek váltk, kiknek vissz kellett tekinteniük megtett útr és nem volt már kit megkérdezni, hogy mi helyes, mi nem. Bármilyen furcs hiáb nőttek fel, igzábn mégsem váltk felnőttekké; tuljdonképp korvén gyerekek lettek. Ez z z átkozott infntilizmus ", mely Jevtusenkót, Voznyeszenszkijt és Akszjonovot is gyötörte. Amikor Rozov Érettségi tlálkozójánk negyvenéves szereplői újr összegyűlnek z osztályteremben, csodálkozv veszik észre, hogy régi iskol pdji még mindig jók nekik. És mikor Fenn Fudzsijmán című drbbn egy újbb mgsltr krnánk eljutni, sehogy sen sikerül. Hiáb tekintenek vissz z életükre, tnulságot nem tlálnk. Nincsen új nézőpontjuk: fitlságukt továbbr is fitlságuk gondoltrendszerében próbálják felmérni. Így ztán lír, mindennpi lét és morál, z élő színész lehetőségeinek htárin belül mrdv nem születtek ngy rendezői megoldások. A színház lssnként elvesztette kpcsoltát z idővel

7 EIérkezett z pillnt, mikor világossá ált, hogy történelemhez kell fordulnnk tpsztltából kell segítséget kpniuk jelen megértéséhez: z elmúlt korok hőseitől kphtnk csk seg ítséget önmguk felnőtté válásához. gy született meg Dekbristák, Nrodo-,olecek, Bolsevikok című trilógi, melyet Ngy Októberi Szocilist Forrdlom tvenedih évfordulójár mutttk be. bból ngyszbású elképzelésből természetesen nem minden vlósult meg. A trilógiábn színháznk ugynzok,korvén " fitlji szerepeltek, mint modern drbokbn, csk történelmi köntösöket ggttk mgukr. De ezekben történelmi mskrákbn mégis több volt nyereség, mint veszteség. Amikor Oleg jefremov színpd tükrökkel megsokszorozott mélyén L Mik-lós cárt lkított, mint ngy színészi tökéllyel vezeti dekbristák kikérdezését, és mindenáron rr törekszik, hogy zok beismerjék bűnösségüket, egy új színpdi típus született: képmuttó zsrnoké. A legtöbb színpdi nyereség Bolsevikokbn született. Nemcsk zért, mert Strov dokumentumdrámáj mg hitelességében közel állt színház stílusához. Az elődás igzi érdeme z volt, hogy tlán színház történetében először z egyes kiváló színészi lkítások egységes rendezői egésszé, színpdi koreográfiává álltk össze. Úgy tűnik, hogy forrdlom történetének áltlánosít-htó értékei rákényszerítették rendezőt ngy színpdi áltlánosításokr. A drb dokumentrist jellegének megfelelően színpdi játék is szimultán folyt, és úgy tervezték meg, hogy minden szereplő mindig színpdon legyen. A cselekmény időben is kitágult. Tizenöt percenként, megszkítv cselekményt, fitl ktonák jöttek előre díszlépésben színpd vörös drpériávl borított mélyéből, és ünnepélyes őrségváltást hjtottk végre Lenin-muzóleum előtt. Ez dokumentumbetét z egész cselekménynek izgtón mély hátteret, dimenziót kölcsönzött. A színház eszmei és esztétiki útkereséséhez ngy segítséget dtk klsszikus művek. De ezekhez is mguk módján közeledtek - színész révén. Goncsrov Hétköznpi története, z Éjjeli menedékhely és Szltikov-Scsedrin Blljkin és bráti című drbj elsősorbn színészi felfedezéseket hozott. Jevsztyignyejev, Kvs, Scserbkov ezekben szerepekben nőttek fel igzán. De ezeket drbokt sem lehet ngy rendezői telitláltnk nevezni. Vlószínűleg ezért is nem sikerült színháznk z igzán ngy szerzőket meghódítni: Csehovot vgy Shkespere-t. Ezek komoly rendezői koncepciót igényelnek. A Sirály és Mcbeth elődásához színház nem bizonyult még elég erősnek. Fejlődésében stgnáló szksz következett be. Ez rr késztette rendezőket, hogy újbb megoldásokt, lehetőségeket keressenek. Ljubimov és Tgnk Bár már régen készülődött, csk htvns évek közepén cspott fel szovjet rendezőművészet új hullám bn Vhtngov Színház stúdiójánk kis színpdán jurij Ljubimov végzős osztályánk tgjivl színre vitte Brecht A szecsuáni jólélek című drámáját. Ekkor vette kezdetét szovjet színház új korszk. (Hbár sok szempontból ez is Szovremennyik szellemében jött létre.) A htvns évek főiskolási, kik felemelt ököllel vitték Brecht rcképét, nemcsk rá esküdtek fel, hnem z 1920-s évek trdícióir is. A Tgnk Színház Mejerhold, Vhtngov és Eizenstein művészetét krt feltámsztni és összhngb hozni Brecht epikus színházávl. Ezt már régen megértett történelmi feldtot Tgnk más színházknál rdikálisbbn hjtott végre, mert sikerült mgáb olvsztni z elvont metforikus színház minden hgyományát, és sikerült ezen z lpon tovább is lépnie. A stúdió első Brecht-elődásán színpdteret csk jelezték; megszüntették és nézőtérről felvitt székekkel helyettesítették hgyományos értelemben vett díszleteket, színészek munkruhát, egyszerű tréningruhát viseltek. Mindez rr szolgált, hogy feloldják hgyományos színpd kötöttségeit. A fitl szín-ház nemcsk hgyományos kortársi drámánk fordított hátt - Arbuzovnk, Rozovnk, Vologyinnk -, de még Csehovtól is elfordult. A színészek kereken kijelentették: nem hjlndók többé Rozov rövidndrágos fiúit" játszni. A Tgnk htározottn Szovremennyik színpdi stílus ellenében jött létre, ellenpólusává vált z átélés iskolájánk. Elsjátítv brechti elidegenítés fogásit, új színpdi mozgást lkítottk ki, mely lehetővé teszi szereppel vló zonosulást, de szerepből bár-melyik pillntbn vló kilépést is. Ez htlms lehetőségeket jelentett, A színész nemcsk z áltl ábrázolt ember nevében beszélt, de mg nemzedékének élettpsztltát, véleményét, vágyit is elmondt. A Tgnk első évtizede után világossá vált, hogy jurij Ljubimov teljesen új irányztot hozott létre színházművé- A Tí z np, mely megrengette v i l á g o t... el ődás Tgnkán (Korni ss Péter fel v.)

8 Efrosz Romeo és Júliáj Központi Gyermekszínházbn: Grcsev (Romeo) és Volkov (Lorenzio) szetben. Költői estekkel és publicisztiki elődásokkl kezdte. Ezekben új viszonyt lkított ki színház és nézők között. Minden módon ktivizálni krt nézőt: fel krt ébreszteni állmpolgári felelősségét, el krt szkítni krosszéktől. Ennek érdekében felhsznált Mejerhold felfedezéseit: negyedik fl eltüntetését, rivld megszüntetését, portált, járásokt, díszleteket, jelmezeket, mszkokt és prókákt. Színészei mind ngyszerűen mozognk, énekelnek, táncolnk, verset tudnk mondni, krobtmuttványokt, pntomimot és bűvészmuttványokt dnk elő. A külső színészi technik, mely jó ideig háttérbe szorult mi színházinkbn, most htlms lökést dott z egész színházművészetnek. Mindenki, ki belép Tgnk szín-ház hosszúkás lkú, keskeny, mindig zsúfolt nézőterére, z elődás résztvevőjének érzi mgát. És színház tudtosn hngsúlyozz is ezt nézői részvételt z elődásbn. A Tíz np, mely megrengette világot című elődás előtt nézők jegyét z előcsrnokbn strázsáló vörösktonák veszik át és tűzik szuronyuk he-gyére. A hjnlok itt csendesek című elő-dásbn nézőtérre lépve félre kell hj-tni egy sátorlpot. A Flovk színpdán futószőnyeg vezet átlósn - nézőknek keresztül kell hldniuk rjt. A Kpcsolják be biztonsági öveket! című produkcióbn pedig ezt felszólítást egyenesen nézőkhöz intézik. És érezzük is mindnyájn, hogy rólunk vn szó. A színpdi látványnk ez dinmikáj kilkított mg sjátos jelzésrendszerét, mely lehetővé teszi, hogy nézőhöz hiánytlnul eljusson rendezői gondolt. Az lpj ennek jelzésrendszer-nek mg kellék mint színpdi metfo- r. Ljubimov rendezői gondolkodás persze nem egyszerre lkult ki. Először ő is inkább zzl fogllkozott, hogy megtisztíts színpdot minden régitől, hogy új formákt lkítson ki. Aki A szecsuáni jólélek után megnézte Voznyeszenszkij Antivilágok című műsorát, z E/ők és holtkt vgy Tíz np, mely megrengette világot című elődásit, bizonyos ismétléseket fedezhetett fel. Igen, megint fényfüggöny, megint csupsz hátsó fl, megint fekete tréningruhák, pntomim, gitár. De hogy telt z idő, fokról fokr új metforrend-szert épített ki színház. Ljubimov nem fordított hátt egyik régi megoldásánk sem, hnem egy teljes jelrendszerbe kpcsolt be őket. És itt már feltétlenül szüksége volt díszlettervezők segítségére. Egy olyn ngy színházi fntáziávl rendelkező emberrel tlálkozott, mint Dvid Borovszkij. Ez tlálkozás lpvető jelentőségű volt. Először is közösen meghtározták színpdi tér új lpelveit. Úgy lehetne ezt nevezni, hogy mindennpi légkör, szimbólumhoz vezető hidk megépítése. Az lpot mindig egy egyszerű, házi készítésű nyg dt: f, vászon. Ez htározt meg z elődás lphngját": z ábécé betűivel jelölt építőkockák Hllgsstok meg! című Mjkovszkij-produkcióbn, egy htlms utci ór Csúcsforglombn, egy teherutó pltój és néhány oldldeszkáj A hjnlok itt csendesekben, egy szürkésbrn, durv nygból szőtt függöny, mint történelem kíméletlenségének szimbólum Hmletben, kézirtok és ügyirtok ppírpelyhei, melyek lssn hóesésként borítják be színpdot Brátom, higgy! című Puskin-műsorbn. Ezek metforikus díszletelemek minden elődásbn mguk életét élték, funkcionálisn is. A Pugcsovbn szereplő láncok gúzsb kötötték lázdó prsztok félmeztelen testét. A Mjkovszkij-műsor játékkockái egy pillnt ltt sorb rendeződtek, és tribünné váltk szónokló költő, vgy írósztlokká kritikusi számár. A teherutó pltói felemelkedtek, és függőleges helyzetben fákt ábrázoltk, mjd ismét leereszkedtek mocsárb mint híd, és végül ktonlányok sírját ábrázolták, z elődás befejeztével híres keringőjelenetben pedig szinte kör-bekörbe táncoltk színpdon. A függöny szinte Hmlet főszereplőjévé vált. Mint kísértet beszélt Hmlethez, de át tudott lkulni trónszékké, melynek krfáját belétűzött krdok lkották, és végén ő söpörte le hullákt történelem színpdáról. Ljubimov ngy felfedezése színpdi metfor. Rendezői fntáziáj kifogyhttlnnk látszik. Legutóbbi elődásibn még rövidebbé vált mindennpi léttől szimbólumig vezető híd. A szín-pdon megjelentek z életből vett" tárgyk, melyeket nem stilizáltk, nem dolgoztk át, nem ngyítottk fel. Egy rozsdás boron, egy nyírfágból készült doboz, ppucs, bocskor és egy drb fekete kenyér Flovkbn. A Kpcsolják be biztonsági öveket! című elődásbn vlódi repülőgépülések szerepelnek. Ezek tárgyk zonbn nem rr szolgáltk, hogy színpdot mindennpi élet tmoszféráj kerítse htlmáb. Tágbb érvényű jelképpé váltk. Az egyik elődásbn mint letűnt flusi élet tárgyi szerepeltek, másikbn mint egy repülőgép-szerencsétlenség mrdványi. A rendezői gondolt dinmikáj zt célt szolgált, hogy ezeket szimbólumokt hozzákpcsolj z élethez. És ebben egy sjátos logik jelent meg. Először hozzá kellett szokttni nézőt ehhez metforikus gondolkodásmódhoz. Ezért kezdetben közvetlenül minden-npi összefüggésekből indult ki. Az-után fokról fokr jutott el z élet különböző rétegeinek mélyebb vizsgáltáig. Most már minden elődás ngy, globális kérdésekkel fogllkozott, mint nép és forrdlom ( A z ny), nép és háború ( A hjnlok itt csendesek), z ember és z idő (Flovk). Az egyes ember ütköztetése történelemmel minden esetben sjátosn dinmikus, korszk lényegét tükröző metforát csihol ki. A színpdi tárgyk nturális volt pedig vlódiságot igzolj, metfor relist jellegét.

9 A Tgnk munkájánk minden területén megnyilvánul nturális nygokhoz és z élet nturális elemeihez vló vonzódás - repertoárbn és színészi munkábn is. Miután kidolgozták költői színház elemeit, új fogások és összetettebb irányztok felé fordultk, elsősorbn trgédi új megjelenítése felé. A trgédi sokáig hiányzott színházink műsoráról. Csk néhány kivételt említhetünk, melyek szbályt erősítették, mint például Ohlopkov Ifjú gárdáj. Ennek jelenségnek z ok nemcsk kultúr irányítóink törekvéseiben keresendő, melyhez drámirodlom is igzodott. Ekkor ngy klsszikus trgédiákt is úgy játszották, mint optimist, megtisztító erejű, hősies, ptetikus műveket - mindegy, milyen jelzőket írtk melléjük, lényeg z volt, hogy ne legyenek trgikusk. A pszichológii színház, z átélés színház így éles ellentétbe került költői színházzl. Nem véletlen, hogy Művész Színház soh nem tudott ngy verses trgédiákt játszni. És most sem tudott. Vlószínűleg z elődás egészen más pszicho-fiziki struktúrájár lenne szükség ezeknek ngy trgédiáknk bemuttásához. Ez struktúr csk egy jelzéses világbn dolgozhtó ki, mely el tud vontkozttni szobdíszlettől, mindennpi intonációktól és z emberi tettek kicsinyes indoklásától. Ljubimov csk kkor mert trgédi műfjához nyúlni, mikor Tgnk színészei megtnultk már jól verset mondni, megtnultk szbdon, kötetlenül, ugynkkor ngy koncentráltsággl élni költészet légkörében, mikor megtlálták nézőtérrel vló kpcsolttrtás új formáit, és mgukt nézőket is rá tudták hngolni költészet hullámhosszár. Ljubimov rövid idő ltt egy sor történelmi, forrdlmi trgédiát rendezett ( A z ny), mi témájú trgédiát ( A hjnlok itt csendesek) és klsszikus trgédiát (Hmlet). Ez trilógi ngyon ngy vizsg volt, és színház sikerrel tette le ezt vizsgát. A Tgnk színészei, következetesen hldv mguk útján, éppen ezekben trgédiákbn jutottk közelebb z emberi élet pró, mindennpi igzságihoz. Szlvin mint Nyilovn, Splov mint Vszkov, Viszockij mint Hmlet, Gyemidov mint Gertrudis szbdon szárnylnk trgikus költészet mgsságibn, ugynkkor z emberi érzések közvetlenségét is tolmácsolni tudják. Íme, Efrosz Cseresznyéskert-rendezése Tgnkán (Sternberg, Viszockij és Gyemidov) egy konkrét péld: hogyn fér meg egymássl Mejerhold és Sztnyiszlvszkij. Ebben szintézisben színház csk gzdgodht. Ettől kezdve elhllgtott z diszkusszió, mely szerint Tgnkán rendező megöli színészeket, színész csk nyg kezében, nincs egyénisége, nem tud jellemeket formálni színpdon. Mindenki számár világossá vált, hogy Ljubimov tíz év ltt ngy színészeket nevelt fel, kik legnehezebb feldtokkl is megbirkóznk. Vn még egy ngyon fontos tuljdonság Ljubimov trgédistílusánk: humor. Akárhány trgikus elődást rendezett, mindig megtlált z lklmt, hogy nevessen is. A nevetés láhúzz szituáció drámiságát. Gondoljunk Tíz np.... betétjeire, A hjnlok...-bn ktonlányok sztriptízére, Hmletben sírásók mesterségesen felngyított jelenetére, mely színpd előterében játszódik ássák sírt, kirkják színpdr ki-ásott csontokt, koponyát, és vstgon viccelődnek. Lehet, hogy éppen ebben mindig felfeltörő humorbn vn Ljubimov fő ereje, itt muttkozik meg molière-i jelleme. Vlószínűleg nem véletlen, hogy mint színész éppen Molière szerepében tlált meg újr mgát Bulgkov Moličre című drbjánk Efrosz rendezte televíziós elődásábn. A Tgnkát nem nnyir z egyes ember pszichológiáj érdekli, mint inkább tömegek pszichológiáj, nép lelke. Ljubimov mindig rr törekedett, hogy z emberek tetteinek áltlánosíthtó okit tárj fel. Ez urlkodott költői esteken és főhősök ábrázolásábn is. Minden színész, kár Ahmtov versét dt elő, kár Olg Bergholtzét, mindig egy és ugyn- zon poémánk szvit mondt. Mire vló volt ez z áltlánosítás? Miért tlált úgy színház, hogy költők egyé-ni hngj nem fontos? Es egyáltlán, mi indított el színházbn is zt hrcot, mely z életben fizikusok és lírikusok dilógusként ismeretes? Az ok vlószínűleg mgánk z emberi pszichológiánk megváltozásábn vn. A tudományos-techniki forrdlom, mely már XX. százd elején megkezdődött, százd második felében minden lkásbn tpinthtóvá vált, és gyökeresen megváltozttt z emberek egymáshoz vló viszonyát nemcsk termelési folymtbn vgy közlekedésben, hnem z emberi tevékenység más területén is. Az ember és természet közé benyomult technik. A tudomány mindenhtónk látszott, előtte el kell hogy hllgsson niv természet. Úgy tűnt, hogy fizikusok mindent meg tudnk mgyrázni, előre be tudják progrmozni z emberi lélek minden rezdülését. Az emberi viszonyoknk ez bonyolultság htott művészet struktúrájár is. Ezért történt, hogy képzőművészet és zene után színház is jelzések műhelyét kezdte tnulmányozni. A folymt, tudományos-techniki forrdlom teljes kibontkozásánk idején felgyorsult. De lig telt el tíz esztendő, és színpdi stilizáció áltlános divtj kezdett kifulldni. Nem volt már egyetlenegy színház sem, melyben ne szedték voln le függönyt, ne távolították voln el kulisszákt, ne dobták voln ki ruhtárt, ne építettek voln virághidt" színpd és nézőtér között, ne dtk voln gitárt vgy mikro-font főhős kezébe. A Tgnk Hllgsstok, meg Mjkovszkij vg yok! című elődásábn költőt öt színész játssz,

10 életének öt szkszát krván érzékeltetni. Ez z ötlet zt célt szolgált, hogy egyik színésznek se kelljen mgár válllni Mjkovszkij egész egyénisé-gének súlyát. A gykori ismétlés révén még mgánál Ljubimovnál is devlválódott ez fogás, például Puskin-elődásbn. Nem-csk zért, mert kevés színész tudj úgy olvsni Puskin verseit, mint Zolotuhin. Ennek módszernek plkátszerűsége Mjkovszkijhoz jól illik, Puskinhoz viszont nem. Mjkovszkij mg is kész volt bármelyik pillntbn fellobbnni és kiállni közönség elé. A puskini művészet egyöntetű hrmóniáj viszont nem tesz lehetővé ilyen felszbdulást. A Brátom, higgy! című elődásbn fetisizálódik ez fogás. A szintézis: Efrosz Alighnem Antolij Efrosz z szovjet rendező, ki most legközelebb áll szintézis megvlósításához. Efrosz Popov és Knebel tnítvány, meggyőződéses híve volt Művész Színháznk. Sztnyiszlvszkij utolsó ngy felfedezései, drb és szerep elemzésének dinmikus módj ngy htássl voltk fejlődésére, pályáját z első lépéstől kezdve meghtározták. Rendezői bemuttkozás Gyermekszínházbn volt. Rozov Boldogság, merre vgy? című színdrbját rendezte. Mindenki, ki látt ezt z elődást, el volt rgdttv egy fitl színésztől, Oleg Jefremovtól. Egy cslád életét látjuk. A líri tmoszférát pák és fiúk nemzedékének kirobbnó konfliktus szkítj meg. Az elődás csk kis szigetnek tűnt kkor többi színház tengerében. De jelentősége sokkl ngyobb volt. Nemcsk innen kezdődik Rozov drámírói és Efrosz rendezői életműve, hnem ekkor foglmzódott meg Oleg Jefremov játékábn jövendő Szovremennyik Színház művészi hitvllás. Ebben némileg niv, neorelist stílusbn folyttódik mjd sokáig Efrosz munkásság. Egymás után muttt be Rozov és többi gyermekszínházi szerző drbjit, egymás után vezette fel színpdr rozovi rövidndrágosokt", kik ugyn rövidesen felnőttek, de rendező stílus mégsem változott meg lpjábn. A mennyiségi felhlmozódás korszkát élte. Mindzt, mit Szovremennyik megvlósított, Efrosz még gondosbbn egymásr rkosgtt. Nem krt még színészek munkáját összekpcsolni rendezői útkeresésekkel. A színpdon ház, cslád és z iskol mindennpi élete folyt - z élet, melyet folymtábn ábrázolt színpd. Feltűnt, hogy szobákbn mindennp tkrítnk, be vnnk lkv" lkások. A tárgykt úgy helyezték el, minth nézők nem is lennének jelen. A kezdő színészek, mint például Jefremov, Durov, Dmitrijev iskolásokt játszottk, mximális közvetlenséggel. A fitl Művész Színház esztétikáj újult itt meg z ötvenes évek elején. De ezek még csk z első, bizonytln lépések voltk. Az évek múltávl színpd egyre inkább megszbdult felesleges élethűségtől, z egyes színpdi tárgyknk szimbolikus jelentése lett. Ugynkkor kispolgárság egyre gresszívebben lépett támdásb, meg krván fékezni ezeket fitlembereket. Ez z új nemzedék már felnőtt, de egy ideig még ugynolyn gyerekes mrdt, ugynolyn érzékeny és emocionális, mint lázdásánk első percében. Az önismétlés Efroszt is fenyegette, ugynúgy, hogyn Jefremovot, mjd később Ljubimovot. Aztán Komszomol Színházbn mgsbb lett hősök átlgéletkor, komolybb lett temtik és repertoár is. A Sirály jelentett korszkhtárt rendezői fejlődésében, és még önéletrjzi jelentése is vn. Efrosz, ki mindig olyn tnítványi hűséggel követte Művész Szín-ház hgyományit, egyszer csk elhtározt, hogy elveti természet ábrázolását színpdon. Egy durván ácsolt deszkdobogót látunk és ugynolyn építőszerszámokt. Egy deszkfl elzárj előlünk világosságot. A színészek, mi-kor befutnk z rénáb, hngosn kopognk ütőikkel, és ugynebben ritmusbn dobálják egymásnk szvkt, mint előbb lbdát. Senki sem veszi ész-re mgányos Trepljovot, kit Szmirnyickij játszik. Mint egy ngyr nőtt mdár járkál deszkdobogón. Minduntln fel kr szállni, de visszesik. Aztán megölik, éppoly közönyösen, mint ő sirályt. Az elődás brechti szketizmusávl ngy visszhngot váltott ki. Efrosz számár pedig szárnypróbálgtás volt, z új lehetőségek megismerése. Ettől kezdve rendező mg gondoltit és témáit líri eszközökkel fejezte ki. Bulgkov Moličredrbj úgy szóllt meg Efrosz rendezésében, mint színház mágiájánk trgikus átélése. Az elődás z lkotás csodájáról szólt, mely meg-semmisül, mikor király fényes udvránk körébe kerül. Efrosz és z áltl válsztott színészek életvonl nem tört meg, mikor átkerültek Mlj Bronnj utcár. Itt zonbn munkájuk új, érettebb szksz kezdődött. Efrosz fitlos hevessége fokoztosn eltűnt, egyre inkább elmélyedő gondolkodás váltott fel. És rendezői gondoltok egyre ngyobb célszerűsége. Ezt szkszt trgédiákhoz fordulás idejének lehet nevezni. Azok trgikus motívumok, melyek megszólltk már Sirálybn és Moličre-ben, most tovább fejlődnek, és követelik mguk sjátos stílusát. Első itteni rendezését, Három nő-vért, úgy fogdt közönség, mint világkultúrától és civilizációtól elszkított orosz értelmiség trgédiáját. Ugyn-olyn kihívó volt z elődás, mint Sirály. Ennek trgédiánk nem volt ktrzis. Ez három nővér soh nem tudj mjd meg, hogy miért él, miért szenved. Színpdi életük egy hideg tvszon kezdődik. Hideg vn még, z első tvszi virágok sem bújtk ki. De ők mégis elkezdik mguk keringő táncát. Zöld ruháik színe egybeolvd lssn-ként mégiscsk megelevenedő természet színeivel. A remény szelíd zöldjét zonbn fokoztosn befedi hmuszürke, később fájdlom és bánt feketéje. Az emberek már nem hisznek többé. Ezek-nek z embereknek már nincsen jövője. Komplexusokkl élnek, érzéseik üledékével. És tűzvész éjszkáján leperzselődnek róluk még ezek szánlms kis reményfoltok is. Es mgányos öreg ktonorvos, Csebutikin, kit Durov ját-szik, ezen z éjszkán részegen, egy furcs twistben eltáncolj létezésének - s z életnek - egész céltlnságát. Az elődás természetesen ngy vitákt váltott ki, melyek Csehov újrolvsását" készítették elő. Jól megoldott részletei, de még hibái is egy rendkívül perspektivikus rendezői módszert szolgálnk. Ezt Ljubimov dinmikus rendezéseivel összehsonlítv sttikus mód-szernek lehetne nevezni. A külső sttikusság mögött zonbn htlms belső feszültség hlmozódik fel. Míg Ljubimov minden nyílt szociális drámiság ellenére is egyelőre süket mrdt Csehov műveire, ddig Efrosznk ő lett legkedvesebb írój. A csehovi világérzést Efrosz átvitte Romeo és Júli elődásáb is : Csehov nézőpontjából rendezte meg mg Shkespere-jét. A mindennpiság, közönyösség váltj ki trgédiát. A két

11 háborúskodó cslád drámáj Veron npsütötte főterén kezdődik, hol álmos, melegtől gyonkínzott emberek ténferegnek. Tyblt provokációj tuljdonképpen csk doppingot jelent ebben kör-ben. Miután megölte Mercutiót, ő mg is sír holtteste felett. Még Cpulet cslád gonoszság is prózi megjelenítést kp. Ljubimov Hmletjét sír szélén állv ábrázolj, mikor z élet és hlál, z erőszk és pusztulás között kell válsztni. Efrosz számár ez válsztási lehetőség nem létezik. Az ő Romeój eleve meg vn győződve rról, hogy ölni nem szbd. Júli is teljesen gyerekes. Kezdetben lobbnékonyk és nivk - egy fiú meg egy kislány, Rozov vgy Rdzinszkij vlmelyik drbjából. Ekkor belépnek cselekménybe két ellenséges cslád, két klán tisztátln erői: líri kkordot fenyegető dúr-szólmok szkítják félbe. A világ ketté-szkdt, és békés hétköznpokt véres mészárszékké változttt. Így tlált meg rendező z utt trgédiához, és egyidejűleg így bizonyosult be, hogy Csehov és Shkespere modern szín-házbn nem egymássl szemben állnk, hnem épp ellenkezőleg, erősítik egymást. A csehovi próz és shkespere-i színház egyesítésére vló törekvés, hitelesség és stilizáció szintézise fokoztosn meghtározójává vált színház fejlődésének. Efrosz Csehovtól indul el, Ljubimov pedig Shkespere-től. De z ő két, látszólg nnyir különböző útjuk egyre közeledik egymáshoz. A trgédi keresését, melyet Csehovon és Shkespere-en kezdett el, Dosztojevszkijjel fejezte be Efrosz. A Krmzov t e s t v é r e k Rozov áltl drmtizált változt Efrosz régi témáját filozófii, történelmi és színházi távltok közé helyezte. A színpd megszbdult mindennpi lét rekvizitumitól, felszínre kerültek z eszmény keresésének kétségbeesett, türelmetlen kísérletei. Mivel lehetne meggyógyítni, mivel lehetne újr egybeforrsztni megosztott világot? Dosztojevszkij ezt kétségbeesett útkeresést egészen dühkitörésig fokozt. Ebben trgédiábn rendező megtlált végre mg líri hősét, kit körülmények cselekvésre kényszerítettek. Aljos, kit Grcsev játszik, elindul z életbe. Ez számár zt jelenti, hogy koncentrikus köröket ír le Liz szlonj körül, s kpitány nyomorúságos szállását kerülgeti. Számár ez két ember ugyn-nnk közös ngy társdlmi bjnk - z embertelenségnek és hitetlenség- nek -két rcát muttj. Végigjárv ezt z utt legvégső igzságig, hlálig,.aljos Krmzov z elődás végén ki-jön z előszínpdr, és kétségbeesett tenorhngján odkiáltj nézőknek: Segítsetek z emberen, míg nem késő! Segítsetek, segítenetek kell egy kisgyermeken, ki szemetek láttár fulld vízbe." Efrosz végigjárt klsszikusok, Csehov, Shkespere és Dosztojevszkij iskoláját. Ezután ismét vissztért jelen vlóságához, s új, felnőttebb szemmel tekintett rá. Az első ilyen jellegű bemuttón máris egy új hőstípust teremtett. Ez Dvoreckij A kívülről jött ember című drbjánk hőse, Cseskov mérnök volt, ki megérkezve egy régi vsöntödébe, tudományos-techniki forrdlom mi követelményeit képviseli. A régi és z új termelési erők közötti konfliktus á rendező képzeletében áltlános emberi és áltlános társdlmi jelleget kpott. Nem véletlen, hogy Cseskov szerepét nem egy kemény és állhttos, hőslktú színésznek dt, hnem ugynnnk Grcsevnk, ki Romeót és Aljosát lkított. Egy becsületes líri hőst olyn helyzetben, mely következetességet, állhttosságot, szinte kérlelhetetlenséget követel. Vjon ez z új ember, ki z új igzság nevében cselekszik, szét tudj-e zúzni zt szisztémát, mely hzugságon lpszik? Egy lélektni kísérlet, melyet egy szketikusn lecsupszított színpdon folytt le rendező - ebben vn 71 kívülről jött ember elődásánk érdekessége. Ugynezt z erkölcsi kérlelhetetlenséget ábrázolj színház Rozov új drb- J ele ne t Hn u m cí mű gr ú z ze né s já t é k T o v s z t o n o g o v re nd ez te el ő dá s áb ól

12 Tovsztonogov Tóték-rendezése leningrádi Gorkij Színházbn jábn, Szituációbn. Egy durv, szinte primitív szituáció vn előttünk, melyet Viktor Leszikovnk, egy munkásból lett feltlálónk kell megoldni. Az újításáért járó prémiumot műhely vezetője krj mgához kprintni. Szüntelenül egy konténer oldlflát látjuk, melyre ngy betűkkel z vn ráírv: Szitucij". Ezt látj hős is, és játékszbályok szerint ennek rr kellene srkllni, hogy ő is hrcb induljon pénzéért, z nygi jvkért. De rendező ezt szociális problémát erkölcsi problémává lkítj, és Volkovot, ki ezt szerepet játssz, lelki jvkért indítj végül is hrcb. Önmg meg-vlósításáért, hivtásáért hrcol. Ez z új fordult is rendező régi témáját, z emberi önkiteljesedés, z lkotás és környezet konfliktusát világítj meg. A m kérdéseitől Efrosz ztán újr klsszikusokhoz fordult, hogy elmélyíthesse nlízisét. A Moličre-rel és Gogolll vló tlálkozás világ összetettségének, z élet dilektikájánk megrgdását tette lehetővé. A Don Junt és Leánykérést mint trgikomédiát rendezte meg. Mint erkölcsi tnulságot, melynek z érvénye messze túlterjed drb szüzséjén. Volkov Don Junj széttörte sevilli csábítóról eddig ki-lkult elképzeléscinket. Már nem fitl, fárdt, semmiben sem hivő ember, ki nem nnyir nők elől szld, mint inkább z egész képmuttó százd elől. És mikor sikerül bevennie mgát vlmiféle régi kocsiszínbe, nemcsk józnul gondolkodó Sgnrellelel vittkozik, hnem önmgávl is - mgávl százddl, z életnek, létnek vlmiféle felsőbbrendű erőivel, hlálll. Nincs igzság földön, de odfent sincsen! mondj. Ebben vitábn, tlán túl későn, de végül is megleli z igzságot. Vcsormeghívásár nem páncélját csörgető, ngy tekintélyű prncsnok jelenik meg, mindössze egy öregecske, rozznt kton, ki gyönge, remegő kezét nyújtj neki. Nem kőjkk átkától, hnem ennek z élő kéznek z érintésétől válik hlottá Don Jun. És ez hlál jelenti számár z élet leckéjét. Az ember -- ez dolgok végső igzság. A Leánykérést szintén nem úgy állított színpdr Efrosz, mint vlmi-kori Podkoljoszinról szóló társdlmi vígjátékot, ki sehogy sem tudj m-gát elhtározni házsságr. Ez egy olyn embernek fntsztikus története, ki válsztásr kényszerül. Az elődásbn tuljdonképpen két Podkoljoszin vn. Mert hiszen ő mg Agfj Tyihonovn is. Mindkettőjüknek egy életre kellene válsztni, és éppen ezért nem tudják elhtározni mgukt. Végső soron mindketten z élet és hlál mezsgyéjén állnk. Az elődásbn minden kellék legyen z egy frkknk vló szövetnyg vgy csizmához vló visz - vlmiféle mágikus jelentést kp. Agfj Tyihonovn álmodozás pedig zonnl nygi formát kp, mely mg világisságávl risztj fitlembert, és z egyik vőlegényt pontosn olynná teszi, mint milyen másik. A válsztás, mely megoldásnk tűnt számukr, végül megoldhttlnság bizonyíték lesz. Amikor z elődás végén hrngok z esküvőre szólnk, ez hng már egy temetést idéz. Az esküvőről megszökött Podkoljoszin úgy lép ki z előszínpdr, minth zsndárok kísérnék. A menysszony pedig, ki z oldlán hld, minth mg hlál voln. A világ szubjektív művészi modellje, melyet Efrosz kidolgozott, különös nézői felkészültséget igényel. Mint egy zenei mű, megköveteli nézőtől, hogy ráhngolódjék. H ez nem történik meg, néző süket mrdht z elődás szimfóniájár". Ebben z értelemben rendező művészete kevésbé demokrtikus, mint mondjuk Ljubimové, inkább vájtfülűeknek vló. Nem korbácsolj fel, nem rázz meg nézőt, hgyj csendesen ülni székében. Dopping-szerek, jelszvk és plkátok nélkül dolgozik. Várj, hogy néző - h nem is egyszerre, esetleg csk újr megnézve z elődást mgától rátláljon nnk gondoltiérzelmi folymtnk hullámhosszár, melyet rendezés megindít benne. Az olyn rendezők módszereit, mint Efrosz, z úgynevezett látványos, színpdszerű rendezéstől megkülönböztetve pszichológii rendezésnek szokás nevezni. A színész színházánk és z elvont, metforikus színháznk szintézisében zonbn különböző rendezői módszerek közeledését láthtjuk. Ljubimov színház például egyre inkább pszichológiivá válik, Efroszé pedig mg módján egyre elvontbbá, stilizáltbbá. Mgától értetődik, hogy mindkét esetben megmrd z eredeti jelrendszer, melynek lpján zonnl észre lehet venni, ki rendezte z elődást. Végbemegy tehát kölcsönös gzdgodás folymt. Ez két ármlt sjátos módon tlálkozott Cseresznyéskert elődásábn. A Tgnk végül is elérkezett Csehovhoz, és ott egy vendég viszi zt színpdr - egy olyn vendég, ki odhz egyszer már igzi Csehovot rendezett. Ljubimov joggl remélte, hogy színészei sokt tnulnk mjd próbákon Efrosztól. És Efrosznk is kedve támdt hozzá, hogy Csehovot éppen Ljubimov színházánk eszközeivel vigye színpdr. A Cseresznyéskertet mint trgédiát értelmezte. Elutsított zt z utóbbi években sokt fölvetett kérdést, hogy ez tuljdonképpen komédi. A régi Művész Színház hgyományihoz tért vissz. De nem történelmi drámát rendezett nemesi fészkek széthullásáról. Elődás inkább nosztlgiákkl terhes trgédi z emberi kultúr pusztulásáról. Ez történelmileg elvult létform eb-ben z elődásbn megmuttj áltlános

13 emberi jelentését és értékét. Ez z érték, melyet z idők mélyéről bányászott elő rendező, múlttól vló búcsú poézisével töltötte meg z elődást: tiszt emberi bánttl felesleges veszteségek és áldoztok láttán, melyeket szociális folymtok kegyetlensége okoz. Ezt z elődást is egy régi, szinte már elfelejtett keringő ütemére táncolják. Ez ritmus színpd közepén levő sírhoz vezeti őket, melyen - mint egy kis szigeten - még megmrdt néhány virágzó cseresznyeág, néhány régi szék, egy pd, sírkő és kereszt. És Rnyevszkj - All Gyemidov -, ez még ngyon szép, törékeny sszony, kit zonbn megérintett már z elmúlás, mindenkit megbűvöl. Ő cseresznyéskert hlálos költészetének különös ppnője, ki őrzi tüzet. Egy tipikusn efroszi elődás jött létre, melynek vnnk ljubimovi elemei is. A pszichológii finomság form kemény és pontos átélésével párosul. \ színészek pszichológiilg hitelesen játsznk, de szereptől vló elidegenedés htárán. Az z érzés lkul ki z emberben, hogy vlóságos élet jelenik meg színpdon, de megsemmisülésének pillntábn, mikor már elveszítette természetes emberi melegét. A Cseresznyéskert, rendező nosztlgiájánk htásár, trgikus volt ellenére is meg-őrizte szépségét, melyet egyik nemzedék átd másiknk, és mi itt z emberi értékekben vló hit formájábn jelenik meg. Tovsztonogov korszk" Vn zonbn egy ngy rendező, ki mg egyéni fejlődésében minth visszutsítni látszn z áltlunk eddig fel-vázolt sémát. Nem véletlen, hogy nevét eddig még egyszer sem említettük, bár szovjet színházbn vezető szerepet játszik. Ez rendező Georgij Tovsztonogov. Művészetének fenomén jellege oly erősen, stbiln és megingthttlnul él színházi tudtunkbn, hogy egy időben egyenesen úgy tűnt Tovsztonogov korszkábn élünk. Művészetének legjellemzőbb sjátosság végletes objektivitás. Tovsztonogov úgy hldt mű-vészi pályáján, minth gyermekkorábn erre progrmozták voln be. Idegen tőle minden szélsőség és egyoldlúság. Többen megfigyelték már, hogy egyfjt trdicionális újítókészség " jellemző rá. H történelmi párhuzmokt krunk említeni, kkor tlán Nyemirovics-Dncsenko rendezőművészete áll hozzá legközelebb. Ugynolyn bölcsen válogtj össze vlódi értékeket, ugynúgy átülteti mg művészetébe mások felfedezéseit, ugynolyn jó ízléssel és mértékkel lklmzz őket. Es megvn z csodáltos tuljdonság neki is, hogy elvész színészben ". Ngyon jól ismeri rendezői gondoltok htárit, és nem engedi meg soh mgánk, hogy ennek túl erőszkosn vesse lá színészt. Nem véletlen, hogy Tovsztonogov, kárcsk Nyemirovics-Dncsenko, mindig színészszínházt " művelte. Rendezői törekvéseinek minden eredetisége mellett is éppen ő lett mi szovjet szín-ház legngyobb színészegyéniségeinek nevelője. Azt mondhtnánk, z ő tehetsége pedgógii jellegű rendezés. Persze ezt így igzságtlnság lenne kijelenteni. De így élnek emlékezetünkben ngy rendezései. Vegyük z Optimist trgédiát vgy Dosztojevszkij A félkegyelműjét, Brbárokt, z Ot cseppet, A ész bjjl járt, Kispolgárokt, A revizort vgy Blljkin és társit. Ezek mind ngy rendezői teljesítmények voltk. De rendezői megoldás mindig szerzőt szolgált. És ez szerzői színház megint csk Nyemirovics-Dncsenko nevét idézi fel bennünk. Ahogy nnk idején Sztnyiszlvszkij és Mejerhold között ott állt Nyemirovics-Dncsenko ngy lkj, mely mintegy kiegyenlítette, mintegy lefrgt ezeknek zseniális újítóknk szélsőségeit, Tovsztonogov is úgy áll mi szovjet rendezők között, mint ngy kiegyenlítő, ki bölcsen megépíti hidkt világszínház és szovjet színház különböző ármlti között. Tovsztonogov szintén Gyermekszínház rendezőjeként kezdte pályáját, de z átkozott infntilizmus " őt viszonylg nem sokáig gyötörte. Tlán zért is, mert másik generációhoz trtozik: háború idején már felnőtt volt. Ő is játszott Rozov drbjit, de egyik sem hozott neki ngy sikert, rozovi kisfiúk nem lettek hősök keze nyomán. Szkeptikus elméje hmr felismerte és elutsított nivitást. Már fitl korától kezdve ngy sikereket ért el sztírák rendezésével (Vidéki történetek, A revizor, Blljkin és társi). Ngy trgédirendezései is telítve vnnk sztirikus hrggl és indulttl: z Optimist trgédi, Meglázottk és megnyomorítottk, Az ész bjjl jár, IV. Henrik. Gorkijbn is ő fedezte fel trgikus, sztirikus lphngot. A Brbárokbn, Kispolgárokbn. Legközelebb Vologyin különös szkeptikus lkji kerültek hozzá (Csodbogrk). A mg útján hldv ő is elérkezett még korábbn, mint többiek - z új eszmények kereséséhez. Itt szintén Dosztojevszkij volt segítségére. Nem véletlen, hogy rendezői életrjzábn éppen I félkegyelmű rendezése vált korszkbtárrá. Ebben figurábn neki sikerült először mi típust felfedeznie - egy mi igzságkeresőét. Jurszkij Miskin hercegben modern élet körülményei között lehetséges emberi érintkezés formáit tárt fel. Miskin nem hős ugyn, de kitrtón keresi z emberi megértés vgy kár csk z együttérzés lehetőségeit, z értelmes emberi szeretet módját. Jurszkij ilyen figurát játszott A z ész bjjl jár elődásábn - Csckij Tovsztonogov számár szintén líri hős - és Vologyin Csodbogrkjábn is. Ezek z emberek nem képesek ellenállásr rosszl szemben, bár elszánják rá mgukt. Morlisták. Tovsztonogov legngyobb sikereit klsszikusok színre-vitelében érte el. A ngy elődók felfedezéseit néh egészen közvetlenül fel-hsználj, de nem lehet ezt epigonság-nk nevezni. Például z Optimist trgédiábn Tirov koncepcióját szinte teljességében átveszi, de lkotón át is lkítj. A hjó jelzésesen megépített fedélzete nem egy romntikus, hnem sztirikus trgédi színtere lesz. A Komisz-szár és tömeg konfliktus háttérbe szorul tömeg és z nrchist vezető hrc mögött. elődás középpontjáb Tolubejev vezetőjének " lkj kerül, ki egyesíti mgábn z gresszív gzember minden fenyegető vonását. Tovsztonogov rendezői koncepciój különös befogdóképességgel rendelkezik. Nem felületi jellegű, nem merül ki egyszeri form megtlálásábn. Ebben z értelemben mi rendezők között legátfogóbbn gondolkozik. Ngyszerűen ért hozzá, hogy klszszikus művekről lefújj port, meg-láss bennük mindeddig felhsználtln lehetőségeket. Sikerült új módon színpdr vinnie olyn szerzőt is, mint például Gorkij. A Brbárok és Kis-polgárok klsszikus elődások modern színházbn. Ki gondolt voln például, hogy Kispolgárokt ki lehet venni z pák és fiúk konfliktusánk trdicionális sémájából, hogy másként is lehet játszni Besszemenovot és Nyilt? Tovsztonogov nem félt hgyományos konfliktusoktól, de régi rámábn egy egé-

14 szen új képet villntott fel. A kispolgáriság foglmánk szélesebb, szociálpszichológii értelmet dott: z elért eredmények és vívmányok erőszkos őrzésének mgtrtását látt meg benne. Az idősebb Besszemenov, kit Lebegyev játszik, nyikorgó, megvetemedett házábn egy leri ngyságrendű trgédiát él meg. Tovsztonogov átveszi XX. százd legngyobb rendezőitől mindzt, mi m tovább élhet. Egész oldlkt idéz Mejerholdból. A groteszk álrcokt például Fmuszov bálján Az ész bjjl jár elődásábn. Hlesztkov hsonmásit, kik minduntln újr megjelennek polgármester házábn. Amikor Fmuszov házábn Molcslin leereszkedően mgyrázz Csckijnk, hogyn kell ügyesen élni, ez pszichológiilg úgy jelenik meg, mint rendkívül gzdg színpdi áltlánosítás. Vgy mikor polgármester szlonjábn kissé becsípett Hlesztkov egy széles mozdulttl helyet mutt mg mellett hivtlnokoknk, és zok mindnyájn egyszerre, mint egy méhrj, rátelepednek z egyetlen székre, és ott szorongv igyekeznek teljes erejükből ngyvilági társlgást folyttni --ez ngyszerű jelenet tömegpszichózis metforáj. Tovsztonogov rendezői fejlődése mintegy spirál lkbn hld színpdi kép egyre ngyobb koncentrációj felé. Ő, ki nnyir érzékeny legkülönbözőbb színházi formák iránt és olyn leleményes z újításokbn, z évek múlásávl kezdi elveszíteni érdeklődését formi kísérletezés iránt. Jellemző, hogy legutóbbi elődásibn már nem is hsznál díszlettervezőt, gykrn mg tervezi meg z elődás külső formáját is, szigorún lárendelve zt rendezői koncepciónk. A színpdtér, mely korábbn stilizált és dinmikus volt, most mindinkább megtelik mindennpi élet tárgyivl. Én mindennpi életre szvzok!" -- jelenti ki rendező. Minden erőfeszítése rr irányul, hogy gondoltit közvetlenül színésszel vlósíts meg. Ebben z értelemben néh egészen kihívó módon dolgozik. A Blljkin és társi című elődásbn, melyet Szovremennyikben rendezett, drb hősei egy neoteátrális, füstszínű háttérfüggöny előtt játsznk, melyen csk itt-ott tűnnek át drb koránk kellékei. Az előszínpdon két színész ül és beszélget egymássl. Több nem is kell. Minth vissztért voln XIX. százd válto- ztln szobdíszletével, mely oddón szolgálj színpd egyetlen gzdáját - színészt. Eszerint Tovsztonogov meghívás Szovremennyikbe, Mi történet című Szltikov-Scsedrin-regény drmtizált változtánk megrendezése, színészszínház pozícióit erősítette. Olyn színészek, mint Gft és Kvs megfeleltek zoknk követelmények-nek, melyeket Tovsztonogov sját színészeinek, Lvrovnk vgy Jurszkijnk támsztott. A hrsogó zene, szüntelenül mozgó díszletek, különböző fényeffektusok után szinte megpihent z ember ezeken z elődásokon. Közrejátszik ebben belső, lelki támsz, z állndóság utáni vágy, z emberi élet múlhttln értékeinek keresése. Ezért is olyn időszerű most Tovsztonogov hgyományosság. Az elődás gondolti lényege viszont ngyon korszerű. A múlt százdi történetben rendező olyn embereket mutt meg, kiknek renegát filozófiáj és konformizmus jóvl túlmutt mguk korán. Gyilkos hitelességgel tárul fel z kkori liberálisok pszichológiáj - zoké, kik rekció éveiben is úgy igyekeztek élni, hogy ne lehessen beléjük kötni, és kik végül is rendőrként fejezték be pályájukt. A színész színház tehát újr kivívj mg jogit, rendező színházánk egyre kevesebb híve mrd. Oleg Jefremov például már zt bizonygtj, hogy mindig csk egyfjt színház volt és lesz, mely mindent színész révén fejez ki. És z jó rendező, kinél jól játsznk színészek. Nem zért vn persze mindez, mert rendezői színház túlhldott, hnem zért, mert rendezői formák váltk túlhldottá. Új meg-újulásr" vn szükség. A szintézis színész és rendező hrmonikus, együttes lkotását kívánj. Ennek z eszménynek zért vn jövője, mert z ember és környezetének reális kölcsönhtásár épül. A mi világbn ez kölcsönhtás egyre bonyolultbbá válik. Az ember változik körülmények htásár, de tudományostechniki forrdlom nyomán gykrn mguk körülmények is felismerhetetlenségig megváltoznk. Szükség vn továbbr is rendezőre, ki át tudj tekinteni z egész képet, világ állpotát, ki egységbe tudj hozni különböző összetevőket. Mindez zonbn színész lel-kén keresztül fejezhető ki. Peterdi Ngy László fordítás NYIKOLAJ ZSEGIN Kettős portré Fitl rendezők Szovjetunióból A külföldi színházkedvelők többségé-nek szovjet színházművészetet mindenekelőtt olyn ismert nevek és elődások jelentik, kik és melyek széles körű elismerést vívtk ki vendégszerepléseik lklmávl. Ezek köre jelentősen bővült z utóbbi időben. Vegyük például grúz Rusztveli Színházt: z elmúlt években z NDKbn, z NSZK-bn, Mexikóbn, Jugoszláviábn és Angliábn vendégszerepelt. M Rusztveli Színház (de Grúz Köztársság többi huszonöt színház is) felvirágzás korát éli. Az rendezői nemzedék, mely jelenleg színházt vezeti, új lkotói lendületet dott társultnk. Grúzi vezető szánházát tehetség, kulturáltság és mesterség-beli tudás jellemzi. Minden fővárosi fel-lépése vlóságos színházi ünnep. Pontosn úgy, hogy néhány évvel ezelőtt igzi színházi szenzációvá váltk egy szerény litván színház ( társult mindössze hrmincöt tgból állt) vendégszereplései Moszkvábn. Ezt kis litván városkábn, Pnyevezsiszben működő színházt negyven éve egyfolytábn Juozsz Miltinyisz vezeti, ki Chrles Dullin tnítvány volt. A pnyevezsiszi színház már régót élő legend. Különböző városokból zrándokolnk od színházi emberek, hogy sját szemükkel győződjenek meg kisvárosi körülmények között megszülető mgs színvonlú színházi kultúráról; hogy színpdon lássák Dontsz Bnioniszt, z egyik legnépszerűbb, televízióból és filmelvről ismert színészünket; hogy beüljenek Miltinyisz próbáir, és szín-ház különös légkörét élvezzék. De nem hllgthtunk egy kis észt város, Trtu Vnemuine Színházáról sem. És feltétlenül szólnunk kellene z ukrjni Ivn Frnko Színházról és rendezőjéről, fitl, de rgyogó és eredeti egyéniségről, Szergej Dncsenkóról. Meg kellene említeni fitl, de már ismert belorusz rendezőket, Rjevszkijt, Jnk Kupl Belorusz Színház főrendezőjét és minszki Orosz Szín-ház főrendezőjét, Shkespere Mcbethjének merész feldolgozóját, Borisz Lu-

15 csenkót, kit nemrég második mgyr színházi fesztiválon Mdách Imre Az ember trgédiáj rendezéséért tüntettek ki. Szólnunk kellene fitl Arnold Linünről, ki lett Drámi Művész Színházt vezeti, vlmint Üzbegisztán, Kzhsztán és más köztársságok rendezőiről, kik intenzíven és sokt ígérően dolgoznk. Nélkülük nem lenne teljes köztársságink rendezői munkájáról lkotott kép. Ez lklomml zonbn csupán két névvel szeretném megismertetni mgyr olvsókt, zokévl, kik Grúzi és Észtország rendezői gárdájánk új nemzedékét képviselik. Válsztásom nem véletlen: Robert Szturu neve m jól ismert nálunk is, külföldön is. Sokszor képviselte országunk színházművésze-tét különböző nemzetközi fesztiválokon, múlt évben például z ő rendezésében muttták be A kukázusi krét-kört Jugoszláviábn, BITEF-en. Ami másikójukt illeti, ő lig ismert mgyr nézők előtt, de idén ez fitl észt rendező, Jn Tooming szerepelt jugoszlávii BITEF-en z Igzság és igzságosság című elődássl. Robert Szturu A grúz Rusztveli Színházt moszkvik korábbi vendégszereplések lpján ngyr értékelték, ám z utóbbi évekig lényegében nem ismerték z új rendezői nemzedéket. Így Szturu nevét sem. Pedig már elég régen dolgozik színházbn (1962-ben fejezte be Tbiliszi Színművészeti Főiskolát híres rendező és pedgógus, Mihil Tumnyisvili tnítványként; emlékszem z egyik kori elődásár, 1965-ben Arthur Miller A slemi boszorkányokjábn már megmuttkozott kezdő rendező tehetsége és szkmi tudás.) Amikor 1976-bn színház Moszkvábn vendégszerepelt, Szturu mindenki számár felfedezésnek tűnt; Brecht A kukázusi krétkör-rendezése óriási szenzáció volt. Nem emlékszem, hogy z utóbbi években Moszkvábn vlmi hsonló történt voln színházi bejártoknál: z jtókt megrohmozták, rendőrség lig tudott rendet trtni, neves kritikusok, tudományok doktori álltk f-lknál, nem jutott nekik hely sem föld-szinten, sem z erkélyen. Pedig nem is legnépszerűbb Brechtdrbot játszották grúz nyelven! Amíg Kurázsi mm és A szecsuáni jó/élek szinte le sem kerül színházink plkátjáról, és hol itt, hol ott keletkeznek új meg új változtik, ddig A kukázusi krétkörnek lig vn színházi története Szovjetunióbn. Vlmikor z ötvenes években Brecht ezzel szerepelt Moszkvábn (ez volt moszkvik első tlálkozás Berliner Ensemble-ll), de zót csknem megfeledkeztünk erről furcs drbról, melyben cselekmény úgy kezdődik - emlékeznek rá! -, hogy egy grúz kolhozbn két kolhozelnök vittkozik. Az ötvenes években sok kolhozdrbunk" kezdődött körülbelül így vgy ngyon hsonlón. A brechti kezdet számunkr nem eredeti, nem is egzotikus, és lig váltott voln ki érdeklődést nézőinkből. A grúz rendező bátrn mellőzte ezt z expozíciót, ugynkkor nem feledkezett meg rról, hogy brechti cselekmény éppen Grúziábn játszódik. Szturu rendezésében Grúzi sokkl kevésbé hsonlít vlódi Grúziár, mint mondjuk Berliner Ensemble elődásábn, hol élethűek voltk kucsmák, csizmák, bjuszok, z orrok, vlmint z egzotikus hegyi színhtások. Szturu elődásábn Grúzi szereplők kifejező mozgásábn, mozdultok zeneiségében, büszke fejtrtásbn, gesztusok különös férfisságábn muttkozik meg, melyet csk grúz színészek tudnk megközelíteni, utánozni nem lehet. Könnyedén lkul át lépés tánccá, tánc lépéssé; lig dönthető el - úgy egybe-mosódik -, hogy táncol-e színész vgy könnyedén lépked, üdvözöle bennünket vgy búcsút i n t... Grúziát ilyen meg-foghttln, de grúz krkterre ngyon is jellemző vonásokkl ábrázolják. A színpdon nincs sblon, nincs tételek bizonyításár és prbol kibontásár szolgáló tézis. Erőteljes jellemeket látunk z iróni és rvszság, gyávság és ngylelkűség trk színeiben. Szigorún véve mindez jelentősen eltér Brecht epikus színházánk kánonjától, de z eltérés brechti művészet keretein belül mrd, s új és különösen szoros kpcsoltot teremt nézőkkel. Frecht grúz" drbj hztért szülőföldjére. Az elődás minden részletében megnyilvánult grúz színház mgs színvonlú kultúráj; tlálékony és tehetséges rendezés, színészek rgyogó játék (sok külföldi kritikus Rmz Cshikvdze Azdk-lkítását mi színház legjobb teljesítményei közé sorolt), bonyolult, de kifejező díszlet, kitűnő zene biztosított sikert. Az elődás legjobb grúz színházi hgyományokt egyesítette mgábn, ugynkkor összegezte Robert Szturu utóbbi éveinek lkotói útkeresését. Szturu ezt megelőző munkáj is ngy és megérdemelt sikert rtott. D. Kldisvili A szmnyisvili mostoh című drbjánk elődás - melyet T. Csheidze rendezővel együtt vitt színre 197o-ben - -z epikus színház relist hgyományink követésére muttott. Hiteles díszletek idézték föl Dvid Kldisvili házát, nnk egyik helyiségét. Figyelmesen hllgtv grúz irodlom klsszikusánk lssú, nyugodt elbeszélésmódját, megállpíthtjuk, hogy rendezők követték z elbeszélés igzi és mesterkéletlen hngvételét. Nem színdrb játszódott előttünk, hnem egy elbeszélés, és rendezők igzodtk ennek tör-vényeihez. (Megjegyzem, Szturu soh nem erőltet lkotásir sját fogásokt", műtől idegen hngultokt, z ő rendezői fntáziáj csk" z dott nygr támszkodik, nnk belső törvényeit követi.) A cselekmény npjinkbn kezdődik, Kldisvili múzeumbn gyülekeznek látogtók, Kldisvili művészetének tisztelői. Az egyik látogtó leveszi polcról z író elbeszéléskötetét, és nézők felé fordulv olvsni kezdi A szmnyismostoh című novellát, melyet minden grúz iskolás ismer. Eközben szín-pdon levők z állványokról leemelnek egy-egy tárgyt, ráterítenek vállukr egy köpenyt, felvesznek egy kucsmát, és sminkelés, átöltözés nélkül, szinte észrevehetetlenül távoli múlt szereplőivé válnk. Elkezdődik multságos, megis szomorú törtenet. A szegény nemes, Plton mitt gyötrődik, hogy idősödő özvegy pj másodszor készül nősülni, és retteg ttól, hogy így testvére születhet. Ebben z esetben ugynis négygyerekes Pltont megfosztják kevéske örökölt földjétől is. Hosszú töprengés után Plton olyn kiutt eszel ki, mely kizárj vetélytárs-örökös megjelenését: egy két-szer megözvegyült, gyermektelen szszonyt kell feleségül vennie pjánk. Plton mg indul z özvegy keresésére, és tlál is egy éppen megfelelő sszonyt. Az esküvő után nem sokkl zonbn Plton rémülten jön rá, hogy z sszony hrmdik házsság sikerült - gyermeket vár. Plton rettenetesen becspottnk érzi mgát, dühbe gurul, botrányt rendez, z pj ezt nem tudj elviselni és meghl (z pát grúz színház kiemelkedő egyénisége, Szergo Zkridze lkított), z sszony pedig hrmdszor is

16 Iz Gigosvili (Gruse) grúz Rusztveli Színház A kukázusi krétkör elődásábn özvegy mrd. A befejezés szomorú iróni: csládi ünnep, gyermek születése szerencsétlenségük okozój lett. Pltont Gogi Gegecskori játszott egyszerűen, természetesen és iróniávl, komikum mellett hős sorsánk kilátástlnságát is érzékeltette. Az előjáték végén félretette z elbeszéléskötetet, hogy elmélyedjen Plton világábn, zután pedig ismét felvette könyvet, hogy újr elbeszélővé váljon és kommentálj z eseményeket. Rjt kívül többi szereplő is könnyedén lkult át múzeumlátogtóból z elbeszélés szereplőjévé. Ebben z elődásbn drám együtt jelent meg komédiávl, tomboló komikum hirtelen változik trgédiává. A grúz rendezést színészközpontúnk lehet nevezni bbn z értelemben, hogy rendezők elgondolásik meg-vlósítását főképp színészekre bízzák. A grúz színház felszbdult színészi lkotás színház, és h el kellene döntenem, hogy soknemzetiségű színházink közül melyiket jellemzi leginkább z improvizáció, feltétlenül grúz színházt részesíteném előnyben. Még szigorún megdott szövegkönyvben is mindig vn helye hngultok kötetlen kifejezésének, grúz elődásokbn még m is él commedi dell'rte szelleme. Egészében véve A szmnyisvili mostoh elődásár is ez színészközpontúság jellemző, ennélfogv z elődás lélektnilg hiteles volt, kerülte metforákt, hű mrdt z elbeszélés szelleméhez és stílusához, ugynkkor formilg, játék játékbn" módszerét lklmzt. Itt nehezen lehet vlmilyen kpcsoltot tlálni stilizációvl élő színház nyílt, játékos jellegével és változtos módszereivel, mely Szturu ké- sőbbi munkáir, így A kukázusi krétkörre is jellemző. Ez kpcsolt viszont megmuttkozik egy másik rendezésében, Kvrkvre Tutberiben (1974). Ezt drbot P. Kkbdze írt 1921-ben. Egy jelentéktelen, pimsz és tudtln krrierist csodáltos felemelkedésének és gyors bukásánk történetét rendszerint erősen sztirikus komédiánk rendezték. Szturu zonbn drbnk egy sjátos változtát dj. Az elődásból hiányzik minden életképszerűség és történelmi ismertetőjel, kortól független példáztot lát-htunk egy mániákusn htlomr vágyó, fntikus emberről. A figur öltözéke stilizált - egy prédikátor vgy egy őrült fehér köpenye -, rcán fehér mszk (melyet gykrn lklmzott rendező Brecht is). Az elődás Brecht esztétikájánk szellemében született. A rendező - vezérmotívumként - vissztérő songokt énekeltet. Kvrkvre Tutberi történetét áltlánosítni igyekszik, ezért bekerül z elődásb z Állítsátok meg Arturo U i t! hetedik jelenete. A szereplők behozzák színpdr Brecht és Kkbdze portré-ját, ezzel is jelezve: Csk játék z, mi színpdon történik!" Arturo Ui - ki egyúttl Kvrkvre is, hiszen ugynz színész, Cshikvdze játssz mindkettőt hgyományokt követve Hitlerre emlékeztető mszkbn jelenik meg, mgsztos pózokt ölt, betnulj vidéki trgikus színészek elődásmódjánk fogásit és ptetikus gesztikuláció-ját. A rendező igyekezett megmuttni, hogy tudtln Kvrkvre és gengszter Ui krrierizmus és htlomvágy egyform természetű. Szbdszájú diktátor és zsrnok, jellemtelen, állhttln, tu dtln ember, ki zonbn rcátln demgógiájávl htni tud tömegekre ilyennek ábrázolják főszereplőt. Szturu rendezésében díszlet szoros kölcsönhtásbn áll cselekménnyel. Mivel mg hős sokrcú, díszlet is sokrétű és sokértelmű: például szín-pd közepén álló kereszt bűnöző Kvrkvre ksztófájául is szolgálht, de szent tárggyá is válht, melyet szentéletű" Kvrkvre feszületének készítettek. A díszlet keltette sszociációk pontosn kívánt célt szolgálják, így például z z erkély, melyről Kvrkvre szónokol tömeg előtt, ngyon emlékeztetett rr rómi, Velence téri erkélyre, melyről egy másik diktátor, Mussolini szólt. A diktátor bukás ugynolyn vártlnul és hirtelen következik be, mint felemelkedése. Felismerik, hogy tökéletesen gyengeelméjű, z emberek elcsodálkoznk vkságukon, és hzküldik flujáb. Robert Szturu htvns években formálódott művésszé, hhoz nemzedékhez trtozik, mely művészetünkben szoktlnul világosn és htározottn fejezte ki mgát. Milyen kpcsoltbn vn ő ezzel nemzedékkel? Kétségtelenül részese zoknk z újításoknk, melyek htvns évek rendezőinek nevéhez fűződnek, és máig érvényesen htnk színházművészetben. Mindenekelőtt különösen erősen érvényesülő humnizmusukról vn szó, szimpátiájuk és ntipátiájuk világos beismeréséről, bizonytlnság, htároztlnság és z elégikus tónusok ellenzéséről, z ódszínház" elítéléséről. Mint nemzedékének más rendezői, Szturu is jól tudj, mit von kétségbe és mit kr támogtni. Például fntzmgorikus Kvrkvrébn pontosn érzékelhetjük trk krnevál mögé rejtett hideg gyűlöletét htlomr törők demgógiáj, vlmint z együgyű emberek hiszékenysége, rászedhetősége iránt. Viszont Prémium elődásábn (ezzel címmel játszották Rusztveli Színházbn A. Gelmn Egy ülés jegyzőkönyvét) rendező oszttln szimpátiávl viseltetett becsületes brigádvezetővel, Potpovvl szemben. De itt is grúz művész mrd, és szimpátiájábn mindenekelőtt grúz krkter sjátos vonási testesülnek meg, így különös értékű becsület, büszkeség és z emberi méltóság, merészség, déli tempermentum. Egyvlmi zonbn élesen elkülöníti őt htvns évek rendezői nemzedékétől, Szturu szó jó értelmében kiváló

17 szkember. A htvns évek rendezői gykrn nem fordítottk túlságosn ngy gondot kifejezőeszközökre, gykrn leegyszerűsített, tézis- és plkátszerű elődások születtek, színész mg pszichológii pprátusánk gzdgságávl gykrn csk eszköz volt, kárcsk zenei megvlósítás vgy szcenográfi. A színházi kultúrát kétség-be vonták, diákok műkedvelő tevékenysége, z őszinte rjongók hoz: í nem értő elődási időnként csknem esztétiki ideállá váltk. Szturu munkáit viszont mgs színvonlú szktudás jellemezte kezdettől fogv. Ő mindig sokrétű színpdi szerkesztésre törekedett, bonyolult zenei-ritmiki prtitúrát lkotott, következetesen ki tudt fejteni sohsem egyjelentésű mondnivlóját. És mi legfőbb: mindig hitt színészekben, velük együtt érte el bonyolult lélektni megoldásokt, nyomon tudj követni lelki változásokt, és mindemellett végső fokig igyekszik kibontkozttni külső kifejezési eszközöket is, mozgásművészetet, z rcjátékot, táncot és zenét. Ebben grúz nemzetiszínház gzdg hgyományir támszkodott, folyttv kiemelkedő grúz rendezők, Szndro Ahmeteli és Kote Mrdzsnyisvili útkereséseit. Különösen fontos hngsúlyoznunk: ezeknek kísérleteknek semmi közük nem volt hhoz, mit m gőgösen mindentudó színészi technikánk neveznek. Azt trtják m sokn, hogy modern színésznek (nem is beszélve jövő színészéről) leglább úgy kell énekelnie, mint egy operénekesnek, úgy kell ugrálni, mint egy krobtánk, úgy kell gitározni, mint egy... És még mit kell tudni? Sok mindent. A mindentudó színészideál hirdetői egyszerűen nem lát-nk htárokt. Minél többet, nnál jobb! Akrj látni vlki ezeket minden-tudókt"? Én láttm. És mondhtom, hogy rosszbbul táncolnk, mint egy közepes táncos, énekelnek ugyn, de nem ngyon, s mi lényeg: cspnivlón rosszul játsznk. Szturu más utt jár színészeivel. Nincs bsztrkt-sportos edzettségre szükségük, kifejezésmódjábn legfinombb mozgásművészetüket z egyéniségük diktálj. Például A kukázusi krétkörben Dzseml Ggnyidze különös, táncos, vlószínűtlenül bizonytln, meg-megrebbenő mozgás minden szónál jobbn kifejezi Gruse fivére jó szándékú kispolgár figurájánk lényegét. És egyál- A grúz Rusztveli Színház III. Richárd-elődás tlán nem úgy énekel Azdk (Rmz Cshikvdze), mint egy énekes, hngj rekedt, elcsuklik, nem elég levegő z öregnek, mégis milyen szenvedély sugárzik belőle. Ezzel már visszérkeztünk hhoz z elődáshoz, melyet z utóbbi évek legkiemelkedőbb szovjet színházi eredményei közé sorolhtunk. Az 1975-ben bemuttott A kukázusi krétkör moszkvi vendégszerepléséről és sikeréről, illetve mgáról z elődásról már volt szó. Kiegészítésül érdemes még következőket elmondni: ebben z elődásbn szerencsésen ötvöződnek Szturu rendezéseinek legjobb vonási és grúz színházi kultúr tlán legkiemelkedőbb jellegzetességei. A rendező nem korlátozt szereplők féktelen érzelmi árdását, bár pontosn meghtározott mederben trtott. A sztirikus rjzok, jelenetek, személyek és helyzetek lvináj következetes elgondolásnk engedelmeskedett: udvroncok és kispolgárok flkáj támd z egyedülálló sszonyr, Gruse Vcsndze (Iz Gigosvili) mosogtónőre, ki megmentett egy idegen gyermeket, és igzi ny lett. Brecht kérdezte: Lehetséges-e egy más korbn keletkezett történetet tökéletesen szerző szellemében megrendezni?" És ezt válszolt: Nem. A rendező olyn megvlósítási formát válszt, mely z ő koránk lehet érdekes." És Szturu éppen ilyen formát tlált. Egyik kritikus tlálón zt mondt z elődásról: A kukázusi krétkör kukázusi modellje z epikus színház kukázusi modellje." Így igz. Az elődás-nk kukázusi színek megismételhetetlen eredetiséget dnk, de természetesen nemcsk erről vn szó. A lélektni játék és cirkuszi bohózt, tánc, z ének és külső htáselemek együttesen lkotják z elődás bonyolult, igényes stílusát. Az elődásbn színre lép egy énekes, ki z események kommentátor lesz (Zsnri Llsvili), és egy snzonénekes, ki vártlnul otthgyj mikrofonját, hogy bevtkozzon szereplők. sorsáb. A fekete cilinderes zenész (Lejl Szikmsvili) vgy zongorán kísér, vgy z oldlár fordított zongorán mint hárfán pengeti húrokt... Egy szereplő élethű" Iovon érkezik, melyből zonbn világosn kilátszik drótváz, egy őrvezető pedig páncélbn, lovon vágtt... Az elődás központi figurájává bűnös, örökké részegeskedő és fecsegő ember, koldusszegény Azdk válik (Rmz Cshikvdze), ki mégis z igzság és z igzságosság gyenge védelmezője. Még nem tudtm megnézni Szturu legutóbbi rendezését, III. Richárdot ugyncsk Rmz Cshikvdzévl főszerepben. Az elődást z idén muttták be, Tbiliszibe pedig hosszú z út. Azonbn meg vgyok győződve rendező újbb sikeréről - ebben z évben ez z elődás képviselte szovjet színházkt z edinburghi fesztiválon. Jn Tooming Eredeti egyéniség. Egyszerűen senkihez sem hsonlíthtó. Grndiózus szín-pdi eposzokon gondolkodik, freskóformákt. vlósít meg. A hgyományos színdrb keretei szűkek számár, z észt irodlom legngyobb képviselőjének, Tmmszrénk ötkötetes regényét lklmzz színpdr; ötleteinek kifogyhttln gzdgságávl, vlmint csillpíthttln lkotói energiájávl csodálkoztt el bennünket. Tooming még fitl, de bátor próbál-

18 kozásibn és vkmerő megoldásibn érezhető z észt nemzeti kultúr, népi életform - tágbb értelemben -, népi ideálok, vlmint munk és boldogság szeretete. Mindezt z nytejjel szívt mgáb, ez z ő lényege és természete. Az Észtországbn széleskörűen is-mert Tooming ( rádióbn és televízióbn is dolgozik) szinte ismeretlen moszkvi nézők számár. Akik látták trtui Vnemuine Színház legutóbbi vendégszereplését fővárosbn, bizonyár úgy emlékeznek Toomingr, mint tehetséges színészre, ugynis ő játszott Lucifert - kitűnően - Mdách Imre A7 ember trgédiájábn. (1972-ben Budpesten is bemuttt ezt z elődást szín-ház.) Tooming tehát eredetileg színész, z észt Színművészeti Főiskol színészkrán végzett Voldemr Pnszo tnítvány-ként. Pnszo korán eltávozott közülünk, de rövid életében sokt lkotott. A moszkvi Luncsrszkij Színművészeti Akdémián Pnszo egyik legkedvesebb tnítvány volt Alekszej Popovnk és Mrij Knyebelnek, tőlük tnult Sztnyiszlvszkij módszerét és eszméit, s mindezekhez egész életében hű mrdt. Semmi kétség: ez nem kis szerepet játszott tehetséges tnítvány, Jn Tooming lkotói rcultánk kilkulásábn. Jelenet III. Richárdból Vissztérve kiindulópontunkhoz, színházi kritikusok szűk körén kívül Toomingot, rendezőt moszkvik vlószínűleg még nem ismerik. Ennek ok nem figyelmetlenség vgy tudás-szomj hiány, hnem más, részben Tooming művészetének jellegével össze-függő tényező. Így mgyrázták ezt Vnemuine Színházbn : Moszkvábn nehéz lenne olyn technikilg jól felszerelt színpdot tlálni, melyen visszdhtó z sok színváltozás és átlkulás, melyben Tooming például legutóbbi elődás, z Új ördög pokolból is bővelkedik." Nem vgyok színháztechniki szkember, nem tudom eldönteni, igzk-e ezek z érvek. De jól emlékszem ennek z elődásnk grndiózus fináléjár, világ összeomlásánk képére, mikor z elektronikus zene hngjir lssn mozogni kezd színpdot övező szfér és minden, mi ezen belül vn - mezők és dombok, flvk és templomok, keresztek minden mozgásb jön, összeomlnk háztetők, ledőlnek flk, keresztek zuhnnk lá, és dombok tűnnek el, z égbolt pedig csillgok és bolygók ezreivel forog, mondom, ngyon jól emlékszem erre lenyűgöző képre, és kész vgyok egyetérteni zzl, hogy itt bizonyár szükség vn olyn különös, egyedi szerkezetekre, melyekkel tlán csk trtui Vnemuine Színház rendelkezik. (Természetesen betekintettem függöny mögé is, és Krel Ird igzgtó és főrendező, Vnemuine Színház esze és szíve megmuttt különös büszkeségének tárgyit, zokt gépészeti berendezéseket, melyekkel ezeket színpdi csodákt létrehozzák.) Ahhoz, hogy megértsük, milyen rendező Tooming, szólnunk kell Vnemuinéről, mert Vnemuine nélkül nem lenne Tooming sem, leglábbis nem olyn lenne, milyennek m ismerjük. Vnemuine z ősi észt ének istene. A Vnemuine Színház mindenekelőtt Krel Ird. Nemcsk z áltl rendezett elődásokbn, nemcsk z áltl kiválsztott és nevelt színészekben, de z épület minden egyes kövében, minden lámpájábn jelen vn z ő krt, tudás, művészi és szervező ereje ben színészek kis csoportjávl Ird elsők között tért hz felszbdított szülővárosáb. A színház helyén kőhlmzt tláltk ( legrégibb színházt 187o-ben lpították). Romokt tkrítottk, és régi mrdványok helyén új épületet emeltek. Ebbe m már két teremmel rendelkező modern épületbe később z ország minden tájáról érkeztek szkemberek, hogy megnézzék, megértsék és átvegyék trtui szín-házi gykorltot. Itt minden csodáltos és legendákt szül. A Vnemuinéró úgy kezdtek beszélni, mint szintetikus színház megtestesüléséről. Vlóbn, drámát, operát, blettet és operettet egyránt játsznk. Itt színészek mindent tudnk! - mondták szemtnúk -, színész m egy drámábn lép fel, holnp operábn énekel, holnpután p ed ig..." Ez zonbn csk legend. Nem, itt nem engedik meg dilettntizmust. A szín-háznk három mgs színvonlú társult vn, drámi, oper és blett; hrmincöt prózi színész, húsz operénekes, hrmincöt blett-táncos és ötven-ötven kórist és zenekri muzsikus. Itt mindenki zt csinálj, mit ngyon jól tud, például z énekes énekel, de h egy énekesben drámi színészi tehetséget fedeznek fel - és Ird ngyon igyekszik feltárni z emberben mindzt, mivel természet megjándékozt -, kkor semmi sem menti meg ttól, hogy másnp már ne drámábn szerepeljen... De térjünk vissz Toominghoz. A fitl színész sorsánk lkulásábn Vnemuine kivételes szerepet játszott. Itt tlált ideális körülményeket fejlődéséhez, lkotói kibontkozásához. Ird zt

19 trtj: Minden új irodlmi vgy művészeti irányzt teljesen más nézetekből lkul ki, mint z előzőek, és mint minden élő, feltétlenül hngos kiáltássl d jelt születéséről. A mi színházunkbn pszichológii relizmusnk régi hgyományi vnnk, ezeken nevelkedett lkotói kollektívánk sok éven át. De eljött z z idő, mikor új emberek kerültek hozzánk - fitl rendezők, és kezdték ezeket hgyományokt lerombolni. Teljes szbdságot biztosítottm nekik ehhez, nem kdályoztm egyikőjüket sem bbn, hogy sját hngját hllss. A társult zonbn megoszlott. A régi iskolázottságú kollektív mérges volt rám. Egyszer egy gyűlésünkre meghívtuk fitl rendezőt, Toomingot, és mi ngyon tisztelt embereink kipkoltk neki mindent, mit ról gondoltk. Ezután nem mrdt voln más hátr, mint búcsút venni jn Toomingtól. De nem tudtm ezt megtenni, mivel kivételes tehetségnek trtom. A természet törvényei pedig olynok, hogy legtehetségesebb egyben legnyugtlnbb is. Ez ellen nincs mit tenni. Türelmesnek kell lenni, és még egyszer türelmesnek... Tudják, egy tehetség többet ér, mint száz tehetségtelen, mennyiség itt sjnos nem csp át minőségbe. " Tooming most hrminckét éves, z első elődását (A. Kicberg Hjnlig 1969-ben rendezte, legutóbbit, A. Tmmszre Igzság és igzságosság című drbját pedig 1978-bn. Kilenc év ltt mindössze nyolc elődást rendezett. Ez nem sok, de ő mg útját járj, és z utóbbi évek két elődás, z A. Tmmszre regényei lpján készült Új ördög pokolból és z Igzság és igzságosság nemcsk z észt, de szovjet színházk ngy eseménye is volt. Az 1976-bn bemuttott Ú j ördög pokolból legngyobb észt író, Anton Tmmszre ( ) regényének drmtizálás. A regény trtlm egyszerű. A prológusbn z ördögnek zt tnácsolják z egekben, hogy ember képében szálljon le földre, és éljen istennek tetsző józn életet. Az Úr kételkedni kezdett z emberekben -- mondj Péter postol -, kétségei vnnk, vjon olynnk teremtette-e z embert, mint ki képes megtlálni boldogságot? A kísérlet célj: z ördög próbáljon meg z isten prncsolti szerint élni. H ez sikerül neki, kkor z emberek is képesek erre. H nem sikerül, kkor z emberek nem bűnösök, hnem tökéletlen R. Csi k v dze ( II I. Ri c h á r d ) és N. Pcs u s vili (L dy Ann ) Ru s zt veli Szín há z S h k e sp e r e - e l ő d á s á b n teremtmények, tehát igzságtlnság lenne őket pokolb küldeni inkább meg kell semmisíteni z egész emberiséget. Az ördög tehát Jurk prszt képé-ben földre kerül. Minden erejével megpróbál z isteni prncsoltokt megtrtv élni. A Pokol-tnyán vénséges Anyókávl együtt látástól vkulásig dolgozik, de hmrosn szomszéd kulák, Antsz kiszolgálttottj lesz. Antsz fi elcsábítj jurk lányát, lány elpusztul, fi pedig megnyomorodik kulák-nál sok munkától, és felksztj m-gát. A kétségbeesésbe kergetett jurk megöli Antszot, és felégeti tnyát. Nem lehetséges földön igz élet! Az elődás legfigyelemreméltóbb lkotóeleme mg Tooming, z ember és rendező, ki megszállottn hisz boldogság prszti ideáljábn, nehezen elérhető földi boldogság lehetőségé-ben. A boldogság fekete kenyér " - hogy Leonyid Leonov egyik művében írt. A színpdon különös, hlltlnul pontosn felépített világ tlálhtó. Egyik oldlról nézve ez világ nygi és reális Jurk igzi fekével szántj földet, éjjel-nppl prszti munkát végez z Anyókávl -, másik oldlról pedig vlmilyen szoktln perspektívábn jelenik meg, mivel z egész színpd egy csillgmiriáddl borított htlms éjszki ég, ez ltt játszódnk z események. Az, mi szemünk előtt zjlik, nemcsk szokásos, mindennpi értelmet kp, hnem más dimenziót is. A tér minth ezer és ezer verszttel kiterjedne, és lét minden pillnt z örökkévlósággl függne össze, z egész emberi élettel, z élet összegzésének szükségszerűségével. Nem véletlenül áll dombokon itt is, ott is pontosn nnyi fkereszt, hány résztvevője vn történetnek, illetve példáztnk. Az elődás második dimenzióját erősíti z is, hogy Jurk ház, Antsz tnyáj és templom játékszerszerűen kicsik, mellettük z

20 ember óriásnk tűnik, cselekedetei krtlnul is más méreteket öltenek, más lesz jelentésük. Ebben nem dekvát környezetben Prédikátor jámbor életre buzdító intelmei különös hngsúlyt kpnk (ezt szerepet mg Tooming játssz). Tooming természetesen megváltozttj regényt, hozzá közel álló motívumokt hngsúlyozz. És Tooming pátosz távolról sem esik egybe Tmmszre pátoszávl. Az író regénypródiát írt, gonoszul nevetséges pologetikát munkáról, mi z áltlános jólét lpj kpitlist viszonyok között. Tooming lig érzékelhetővé tompítj sztírát, ezzel szemben világosn felismerhető z htártln együttérzés, mit földi, jámbor Jurk keserű sors iránt érez, ki elviselte gúnyolódásokt, meg-lázttásokt, ki mindent és mindenkit elveszített, mégis rendíthetetlenül hisz z egyszerű földi értékekben. Ez mérhetetlenül keserű hit, ez ktegorikus impertívusz z elődás belső vezér-szólm. Tooming mindenben meglepő és önálló. Jurk szerepét olyn színészre bízt, ki sokáig csk komikus feldtokt kpott. És Lembit Eelmje teljesen új oldláról muttkozott be. Trgikus hngok szólltk meg nehézkes, lomh emberből, kinek erős prszti kezei vnnk, hátát már nem tudj kiegyenesíteni nehéz munkától, szomorúkedves szemeiben pedig elszánt erő re"- tezik. Úgy érzem, Jurk szerepében színész emberi dottsági, lpvető fiziológii sjátossági pontosn egyeztek z áltlánosított epiki lkkl. Am ebben z elődásbn olyn szerepsémákkl is bőven tlálkozhtunk, melyek csupán egy-egy domináló jellemvonást fejeznek ki, és melyek lényegükből dódón sttikusk. Aligh lehet ezért művészeket vádolni, hiszen z törekvés, hogy egy este elolvssuk" sokrészes regényt, megbosszulj mgát nemcsk tém, de z lkok töredékes jellegében is. El kell ismerni, hogy bonyolult jellemek leegyszerűsítése Tooming régi bűne", kritikusok állndón helytelenítik is. Mint már szó volt ról, különös htást kelt z Új ördög pokolból befejezése. A kompozíció, cselekmény zenei vége szempontjából ez kifogástln. A tny, később z egész világ forgás úgy meglep trgikus erejével, hogy szinte észre sem vesszük: Tmmszre egyáltlán nem ilyen végzetes véget szánt z emberiségnek. A regényben befejezés kissé másképp hngzik. Miután Jurk vétkezett földön, z epilógusbn ismét z egekben - z elődásbn nincs sem prológus, sem epilógus - Péter postol vlltj földön járt ördögöt: - El krtd érni boldogságot? Egész lelkemből. De hiszen felégetted tnyát, és Rvsz Antsz fejét kővel zúztd be! Ellenségem volt, nem tehettem más- Jelenet trtui Vnemuine Színház Új ördög pokolból című elődásából ként.... De mondd, tláltm-e boldogságot? Nem tudom. - Nincs még egy lehetőség? Nincs más megoldás? Nincs. De kkor ez örökké így mrd, világ végéig! Semmit nem tehetsz ellene! Meg kell tisztulnod!" Az elmondottk értelme világos : z embernek földi kérdésekre földön kell megkeresnie válszt. Mgától értetődik, hogy még csk hlvány utlás sincs világktsztróf szükségességére. De Tooming elképzelése szerint nem regénypródiát látunk, ezért finálé rettenetes figyelmeztetés, szigorú emlékeztető, hogy z élet igzságtln, z erkölcsi normák betrtás ellenére is elkerülhetetlenül ktsztrófához vezet. Tooming gykrn foglmz olyn sjátos színi kompozíciókt, melyek jelentősen különböznek z eredeti műtől, és kedvelt motívumit, eredeti koncepcióját érvényesíti. Ez betegség" így vgy úgy fitl rendezők többségét érintette. Amikor Tooming A. Dums A három testőrjét állított színpdr (ez volt negyedik bemuttój), bátor, dicsőség övezte klndorok, gscogne-i legények lenyűgöző, romntikus története helyett színpdi groteszket lkotott professzionlist gyilkosokról, szoknypecérekről, kik nemcsk becsületet, de z elemi erkölcsöt is nélkülözik. Eb-ben Tooming nem volt különösen eredeti, hiszen ekkoribn már-már klisévé vált Dums négykötetesének ironikus szemlélete. Látomásink démon túlságosn urlkodik rendező krtán, zvrj egy színdrb egyedülálló vonásink észrevételében. Ugynkkor nem köti meg kezét, mikor próz, költemény, népdl lpján kötetlen kompozíciót lkot. Így keletkezett Jónás testvére című elődás, melynek premierje két héttel z Új ördög pokolbólé után volt, minth ez z előzőben feltett kérdésekre válszoln. Az Ernyesz Enno versei, költői visszemlékezései lpján készített elődás metforikus formábn beszél z ember szerencséhez és boldogsághoz vezető útjáról. Ez lklomml jól érzékelhető rendező törekvése: úgy fejezze ki sját világát, hogy közben ne távolodjon el szerzőétől sem, legyen összhngbn n-