játékszín fórum színháztörténet színház és közönség szemle Színház és nemzeti tudat (1) A Viharos alkonyat 1945-ben (2)

Átírás

1

2 A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A TARTALOM V I I I. É V F O L Y A M 4. S Z Á M Á P R I L I S BOLDIZSÁR IVÁN Színház és nemzeti tudt (1) F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A MOLNÁR GÁL PÉTER A Vihros lkonyt 1945-ben (2) ALEKSZANDR GERSKOVICS Mgyr színházi krónikámból (8) játékszín Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , ALMÁSI MIKLÓS Izgtott idill - jégesővel (16) BERKES ERZSÉBET VII. Gergely Nemzetiben (18) TARJÁN TAMÁS Shkespere-összes (21) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr". Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó fórum NÁNAY ISTVÁN Nincs vágy szilfák ltt (24) SZÁNTÓ ERIKA Hedd Gbler pisztolyi (27) FÖLDES ANNA Merre Forog körhint" 1974-ben? (30) MÉSZÁROS TAMÁS Végletek között (32) VITALIJ VULF A Cseresznyéskert-vit folyttás (35) színháztörténet BIZÓ GYULA Vázlt mgyr munkásszínjátszás történetéből (38) színház és közönség BÁCSKAI JÚLIA A színész-néző kpcsoltok lélektnához (42) A c í ml p o n : Ráto nyi Róber t ( T ö r ö k ), Mécs Ká rol y ( K á n t o r ), Ngy Atti l ( Pá z má n ) és Szbó Gyul ( Asz tl os ) László- Bencsik Sándor: T ö r té n el em lulnézetben című drámájánk Tháli színházi elődásán A hátsó borítón: Köpeczi Bócz István díszlete Ibsen: Hedd Gbler című drámájához ( Mdách Kmrszínház) (Iklády László felvételei ) szemle SZÁNTÓ JUDIT M. G. P. izgág színház (46) B. E. Játékszíni hgyományink (48)

3 BOLDIZSÁR IVÁN Színház és nemzeti tudt Még holttestek hevertek z utcákon, még rnygyűrűt dott, kinek volt, egy kenyérért, még föl sem költöztünk pincékből, még bizttni kellett bennünket romok eltkrításár, de már szín-házt játszottunk, és színházt néztünk Budpesten. H nem olvsnám is ostromnplómbn már február 8-án, zután 10-én újr már felszbdult Pestről még ostromváros Budár, befgyott Dun jogén át érkezett híreket: Tpolczy hllott, hogy Várkonyi már háromszor fellépett Pesten, kkor is minden visszemlékezés, rá-dióbeszélgetés, televíziós műsor, újságcikk poriból megélemedő Phoenix" első szárnycspásiként színházt, színészek kettős szereplését említi. Kettőset: mert nemcsk színpdon játszottk szerepet, hnem közéletben is, lighogy felgördült történelem függönye. A SZÍNHÁZnk ebben számábn mondj el Alekszndr Gerskovics, mgyr színház szovjet-ukrán szerelmese és szkértője, hogyn látt két ngy öreget, z kkor még nem is olyn öreg Törzs Jenőt és Csortos Gyulát egy-egy Cschovdrbbn; hdd tegyem hozzá, mint egy másik szerelmes, h nem szkértő is: mind két színházbn kétoldlt is, hátul is álltk nézők; tudom, mert ott voltm. Mindenki természetesnek érezte z új Nemzeti Színház igzgtójánk, hrmincöt éves Mjor Tmásnk zt mozdultát, hogy első drbként Bánk bánt emelje le könyvespolcról. H csk ortóriumként dták voln elő drbot, h csk vlmi nyilvános odvsópróbként felolvsták voln színpdról, kkor is más lett voln súly, mondnivlój, mgunkkl vitt üzenete, személyes és közösségi ktrzis. Mert felszbdulás órájától kezdve mást mond nemzetnek Bánk, mint ddig, más ellen békétlen Petur, másként hngzik Tiborc pnsz földosztás npjibn, felháborodottbbk z indultink lézengő ritter ellen, másként fogjuk fel Melind szégyenét, és közvetlenebbül érint Gertrudis dölyfe. Szívesen idézném most fel Lehoty Bánkjánk még Jászis mennydörgéseit és pátoszát, személyes üldözöttség gyehennáját is megjárt Brtos Gyul Tiborcánk pnszát, Tőkés Ann felséges Gertrudisát vgy fitl Gábor Miklós már új stílust és játékábn is új kort jelző meráni hercegét, de mondnivlóm útj más-felé visz. A negyvenötös első npok és hónpok olyn tisztán és félreérthetetlenül muttják meg m, hrminc év távolából (vgy közeléből?) színház helyét, szerepét, jelentőségét z ember és társdlom életében, mint kémii kísérletek egy-egy nyg htását környezetre. Hiszen z ország mg is lbortórium volt kkor, cskhogy nem tudtunk ról : z új, tisztább, z emberibb, demokrtikusbb élet vegykonyháj, hol ngy, még ismeretlen kísérletre, szocilizmus fel-építésére készültünk fel, lezárv és lerázv előbbi társdlmi-politiki vegyi folymtokt. A színészek zért kerestek drbot és színpdot, z emberek zért keresték színészeket és,színházt, mert önmgukt krták közösségben megtlálni 6 kifejezni. A háború iszonyt, z elnyomás légszomj, pinceélet szorongási után npfénnyel együtt kerestük másik npfényt, mesterségeset, mgunklkottát: művészetét. Márpedig nincsen művészet, melynek eszköze is, tárgy is, lkotój is nnyir z ember voln, mint színészet. Az ember jobbik önmgávl tlálkozik színházbn, vlóság égimásávl evilági lkbn, és ezt nem pótolj semmilyen más művészet. Legközelebb szépirodlom áll hozzá, s nem mint m sokn gondolnák, filmművészet vgy televízió. A jó könyv olvsás közben, legyen z regény, elbeszélés, drám vgy vers is - z olvsó önmg teremti meg színpdát, h vn hozzá ereje, ideje és kedve, és úgy zonosul z író lkjivl, hogy tudtábn újrlkotj őket. Ez roppnt erőfeszítést kíván meg; és legmgsbb fokon is - h drámáról vn szó - elmrd z, mit csk z eleven színpd tud dni: ember tlálkozását emberrel. A színházbn néző úgy zonosul z író teremtette jellemekkel, hogy megmrd önmg is. De mert szituációbn vn, egyúttl többet is átél, mint mit szvk kimondnk. A jó színházi élmény egyszerre igzolj Sztnyiszlvszkijt és Brechtet, teljes egybeolvdást és z elidegenedést. Ezt keresték 1945 emberei fgyos romok közt, ezt budpesti tvszbn, és ezt tlálták meg. A hrmincdik évforduló kkor nem ünnepély, hnem ünnep, h negyven-ötös hétköznpok tnulságit zok is szívükre veszik, kik nem élték át őket. Tnulságit, mert vn még leglább egy, z elsőtől elválszthttln. Az imént, rr z első Bánk bánr emlékezve voltképpen már erről írtm. Gykrn emlegetjük, és így is érezzük, külföldinek mint jellegzetességet muttjuk be, hogy nálunk z irodlom nemzeti tudt része. H egyetlen jellemvonást kellene mondnom hrmincs évek végének, negyvenesek elejének elnyomásból fkdó és népámítás ellen fel-tett kérdésére: mi mgyr? - kkor ezzel z eggyel, z irodlom szerepével, fontosságávl, nyugti szemmel: túlméretezettségével válszolnék, tudv, hogy egyúttl rr is feleltem: mi lengyel, vgy mi cseh. Amíg ezt hngozttjuk, mi közművelődési politikánk egyik trtóoszlopként hsználjuk, megfeledkezünk rról, hogy színház milyen ngy helyet fogll cl, milyen fontos szerepet játszik mgyr nemzeti tudtbn. A felszbdulás utáni színházi felbuzdulás péld erre, de nem z egyetlen. A színházt, mint mgyr nyelv istápolóját, fenntrtóját, egyszerre édesnyját és gyermekét számon trtjuk, főképpen reformkortól fogv. Természetesnek tláljuk, s ezért nem figyelünk fel rá eléggé, hogy Petőfi is, Jóki is színpdon fogdt mgáb z irodlmt. A mgyr színházi művészet legelejéről szól hozzánk Btsányi figyelmeztetése: A teátrom nemzeti nyelv és krkter iskoláj. " A krkter, nemzeti krkter z, mit m nemzeti tudtnk mondnánk. A negyvenötös npok rr is emlékeztetnek, hogy színház kkor teljesebben hozzátrtozott nemzeti tudtunkhoz, mint m. Lehet, hogy kkor ngyobb szükség volt rá? Az lklom volt egyszeribb, de szükség egy nép életében folymtos. M,sem csekélyebb, mint kkor volt. Ilyenkor z ember tollár tolkodnék egy sőt, de visszprncsolom. Hrminc év után,más nemzeti tudt, teljesebb, mert szocilist igényű. Ennek teljesebb nemzeti tudtnk dós mi mgyr színház. A teljességben nemcsk hzi drám és színjátszás fogllttik benne. Nemzeti tudtunknk egyránt része z emberfj sárkányfog-vetemény" és Csongor útkeresése, A Reményhez és Krnyóné, Trgédi és Arny Hmlet-fordítás, z ügetése távoli lovsoknk", Tnítónő, mondhtt voln szebben, kis lovg" és z Éjjeli menedékhelynek z ember méltóságáról szóló monológj. A színház úgy része és részese nemzeti tudtunknk, hogy nem áll,meg htároknál, nyelvieknél sem, hnem beleolvsztj - Btsányi, Vörösmrty, Arny és Hevesi Sándor is így képzelhette - világirodlmt, ngyvilágot. S éppen zért, mert színházi művészet eszköze nemcsk szó, hnem mozdult, test, színek, fények, jelzések és z elhllgtások is, egyszóvl z egész ember, lehetőségei és kötelességei második hrminc évben olyn izglmsn nőnek meg, mint milyen jó remegés töltött el bennünket negyvenöt tvszán, z első más, új é s mégis örök, mert emberi színpd függönyének felgördültekor.

4 MOLNÁR GÁL PÉTER A Vihros lkonyt 1945-ben Egy színháztörténeti elődás Pisábn, ferde torony mellett vn Cmposnto, régi, oszlopcsrnokkl bekerített temető. Benne Frncesco Trini freskój, A hlál didl. A második világháború idején bmbtlálttól megsérült, béke éveiben zonbn kiegészítették középkori réminváziókt, pestises látomásokt: hlálfélelem és szorongás legszebb képzőművészeti remekeit. De nem úgy állították helyre roppnt méretű fliképet, minth semmi sem történt voln velük, minth XX. százdi brbrizmus nem indított voln támdást ellenük: színes víziók között látunk vonls rjzokt is. A tönkrement részleteket nem hmisíttták élővé resturálásnál, csupán jelezték, hogy milyen rjzú figurákkl, álomképekkel folyttódott egykor megrongált egész. * A.budpesti Nemzeti Színházbn kisebbngyobb szünetekkel hrminc éve műsoron trtnk egy elődást ben z egykori elődás sszisztense, Vdász Ilon válllkozott rr, hogy emlékekből és rendezőpéldányból rekonstruálj színpdi művet: z értelmezést, játékötleteket, fiziki cselekvések finomn szerkesztett hálóját, z lkotás életét-tmoszférájt. És bár kényszerű meglkuvásokt kellett tennie - részint z első szereposztás hlottji, z elöregedett és más színházhoz szerződött színészek mitt és kmrszínpdr tervezett mű ngyszínpdr tágítás érdekében -, lényegében mégis z eredeti rendezés megtisztított, krbntrtott, láztos művészi gonddl újrteremtett, de nem kiegészített munkáját látjuk. Ahol megrongálódott egy részlet (mint pisi Cmposntóbn), kihullott egy szereplő: ott jelzi csk z elődás mű továbbfolyttódását, z eredeti körvonlit. Ez z elődás figyelmeztetés is. Intés, hogy porlékonynk tűnő színházi mű is lehet hálhttln (hiszen z egyetlen évdr tervezett rendezés hrminc esztendős folytonosság már-már színházi örökkévlóság) ; h relizmus, z élet igzság htj át, h költészete kidolgozott, h színészek képesek rögzíteni z ihlet forróságát, fi munkát-fárdságot áldoznk e tünékeny vrázs trtósításár. Nem igyekeztek felülrendezni " vgy retusálni z eredetit, de resturálásbn részt vevők minden igyekezete zon volt, hogy mgyr színháztörténet Ldomerszky Mrgit, Mjor Tmás és Rjczy Ljos Rhmnov Vihros lkonyt című drámájánk 1945-ös, Gellért Endre rendezte elődásábn (MTI fotó) egyik győzelmét eredeti frisseségében nyújthssák át későbbi krok nézőinek. És tlán színháztörténetnek is késő tvszán z Andrássy út csöndjét puskropogás verte fel. A szovjet ktoni járőr némi tnkodás után megállpított, hogy lövések Képzőművészeti Főiskol épületéből hlltsznk. Berohntk kpun, és egy kicsiny színház nézőterén tlálták mgukt, hol színpdról döbbent és ridt rcok néztek le lövésre kész fegyvereket rájuk szegező ktonákr. Szovjet ktonáik néztek frksszemet szovjet ktonákkl. Moszkvától Budpestig hrcoló ktonák blti mtrózokkl és sipkás vörösktonákkl. Igzi ktonák színpdi ktonákkl. A színpdon Rhmnov: Vihros lkonyt című drámáját próbált budpesti Nemzeti Színház társult. Az első szovjet drámát, mit Mgyrországon bemutttk. Azt drbot, mit z emigrációból és hdifogságból hztérő írók, színházművészek egy csoportj ktoni repülőgéppel hozott el felszbdult Mgyrország élettélen színházink. A Vihros lkonyt nemcsk z első bemuttott szovjet drám volt. A Vihros lkonyt háború után újrinduló Nemzeti Színház egyik első premierje volt, és első bemuttkozás egy fitl (nem túlontúl jelentős) színésznek, ki hmrosn legngyobb mgyr szín-házi rendezővé vált, relist színjátszás egyik legngyobb mesterévé. A ktoni járőr tgji fölmérték!komikus helyzetet, hogy fegyverrel rontottk be egy színházi próbár, hol nem levert urlkodó osztály tgji készültek resturációs kísérletükre, hnem köz-ismert szovjet drám próbáját trtottk. A II. felvonásnk zt jelenetét próbálták éppen, miikor Polezsájev professzor és.mtróz ismerkedik egy-mássl. Az őrjárt Prncsnok, egy fitl tiszt - meséli egy színészszemtnú - feljött színpdr, és elmondott, hogy ő odhz színjátszó, sokszor lkított mtróz szerepét. A színészek körülállták, és ő rendkívül érdekesen mgyrázott rról, milyen ember tulj-doniképpen z mtróz, kit Peti Sándor elevenít meg színpdon." *

5 Jegyezzük le ide z június 25-én trtott bemuttó szereposztását: Polezsájev: Mjor Tmás Mri Lvovn: Ldomerszky Mrgit Vrbjov: Ungvári László Kupriánov: Peti Sándor Bocsárov: Rjczy Ljos Viceházmester: Szilágyi Aldár Cselédlány: Demeter Hedvig Első diák: Viktor Gedeon Második diák: Gábor Miklós Első diáklány: Bánky Zsuzs Második diáklány: Frks Erzsébet Ahogyn z ilyen régi színlpok lát-tán lenni szokott, kis megrendülésféle szorongtj torkot: z együttes tgji zót szétszóródtk, Peti Sándor néhány éve meghlt. Rjczy Ljos Kndábn öngyilkos lett. Másák elkllódtk, pály peremére szorultk. Mjor Tmás, színház kkori igzgtój Ldomerszky Mrgittl huszonöt évvel később is sikerrel lkított főszerepet, mint zon z elődáson, mikor felszbdult Bordpest színházi közönsége z első szovjet drámát köszöntötte. A Vihros lkonyt bemuttás Nemzeti Színház lebombázott épülete helyett Képzőművészeti Főiskol lsó trktusábn, z úgynevezett Andrássy úti Színházbn vendégeskedő kicsiny teremben nemcsk szovjet irodlom, szovjet ember első és meleg fogdttású megjelenése volt mgyr színházművészetben. Több volt ennél, művészi értékében mély, igz és megrendítő elő-dás. Fordulópont mgyr színházművészet történetében. És idővel z elő-dás vllósággl jelképévé vált felszbdulás utáni relist színjátszásnk, szocilist relizmus mgyr kezdetének. Ez z elődás végighldt z új Mgyrország színháztörténetén. Először 1954-ben újított fel rendezője, mjd rendező hlál után 1967-ben sszisztense, Vdász Ilon rekonstruált z eredetit. Gellért 1954-es felújítás következő szereposztásbn ment: Polezsájev: Mjor Tmás Mri Lvovn: Ldomerszky Mrgit Vrbjov: Ungvári László Kupriánov: Bessenyei Ferenc Boosárov: Rjczy Ljos Viceházmester: Rjz Ferenc Cselédlány: Hegedüs Ágnes I. diáklány: Lkos Klári Ldomerszky Mrgit, Mjor Tmás és Szirtes Ádám z 1967-es felújításon (MTI fotó - Keleti Év felvétele ) II. diáklány: Máthé Erzsi I. diák: Bgó László TI. diák : Kálmán György Egyetlen lényeges változás történt z elődásbn. A mtróz Kupriánov szerepét Nemzeti Színháztól máshová szerződött Peti Sándor helyett Bessenyei Ferenc válllt el. Már két színész közötti testsúly- és mgsságbeli különbség is szembeötlő lett voln, és figyelmeztetett voln vlmiféle belső átrendeződésre, kor igényeihez igzodó változásr. De h figyelembe vesszük zt, hogy két háború közötti kbrészínpdokról érkezett kitűnő jellemszínész, Peti Sándor és ngy nemzeti drámák hőseit lkító, széles szenvedélyű Bessenyei Ferenc mennyire kétféle Kupriánovot lkított: már nyomon vgyunk hhoz, hogy kitpintsunk vlmit változó ízlésből. Peti lcsony, törékeny emberke volt, ki mtrózegyenruhábn nem nélkülözött egyfjt groteszk pátoszt. Bessenyei zengő orgánum, kedélyének cspongón gyermeki árdás robusztusbb es ngyméretűbb mtrózt hozott színpdr. Mindkét lkítás egyenértékűen mély és pontos volt. Egy Kálmán-fotó őrizte meg Peti Sándor mtrózánk képét. Vézn és prócsk ember látszik rjt. Elálló fülű. Festetlenül tésztszerű rcból mzsol-szerűen pillntnk ki pillátln szemek. Ez piciny ember, kin olyn lötyögős idegeriséggel és szerencsétlenül állt z egyenruh - önmgábn nevetséges voln, különösen, h Bessenyei későibb játszott, Svángy-izált, hősiesre növesztett mtrózávl vetjük egybe. De mégsem volt nevetséges, mert erőt és ngyságot dott emberi esettségének z,

6 hogy forrdlmt, munkáshtlmt képviselte. Mégis, korábbi Kupriánov volt monumentálisbb, drámibb és művészibb. A kistermetű mtrózról minden néző pontosn érezhette, hogy háború csládj köréből, megszokott fogllkozás és élete területéről szkított ki, hogy forrdlom győzelmét szolgálv tovább hrcoljon végső győzelemig. Minth véletlenül került voln csk forrdlomb, minth történelem szeszélyé-bőt került voln rá egyenruh, minth egy kápráztos véletlen következtében kellene idegen lkásokbn házkuttást trtni. Peti Sándor Kupriánovj még-sem nélkülözte komolyságot és rendíthetetlen hivtástudtot; forrdlmt képviselte, nép htlmát és erejét. Ezért érezte zután úgy minden nézője, hogy ez kicsiny emberke - ki-re h ráfúj vlki hrgjábn: tlán el is repül - mennyi erőt és htlmt képvisel. Nem sját emberi erejét, hnem osztály erejét. Peti Sándor filigrán lk-j mögött láthttlnul is ott érződtek forrdlmi tömegek. Bessenyei vidám, hrsogóbb mtróz heroikusbb volt. Játékosbb. Minth háborúskodásbn, forrdlmi feldtok végrehjtásábn örömét lelte voln. S hogyn Kupriánov lkjánk ábrázolásábn változás ment végbe, ugyn-úgy kísérhető végig szocilist Mgyrország három évtizedes történelme színháztörténetének tükrében. A három évtized során végbement társdlmi változások, drámák, fejlődési folymtok Polezsájev professzor ktonákhoz beszél. Peti Sándor, Ldomerszky Mrgit, Mjor Tmás és Rjczy Ljos (1945) (MTI fotó) csomópontjin ott tlálunk mindig egy különleges sikert rtó, széles társdlmi érdeklődést és visszhngot kiváltó színházi elődást. És mjdnem természetet módon: ezeket történelmi csomópontokt jelző - zokt jelképező, társ-dlmi mozgás megsűrűsödését kifejező - elődások rendszerint szovjet drámák bemuttói. A felszbdulás esztendejében polgári, polgári neveltetésű néző ugynúgy ismerkedett z új renddel, mint mg Polezsájev professzor. A Timirjázev lkját rejtő drámbeli professzor testesítette meg néző rokonszenveit és ellenszenveit, közeledését népi htlom-hoz és ridtságát z ismeretlen renddel szemben. (H Tovsztonogovnk leningrádi Gorkij Színházbn Jurszkijjl főszerepben megrendezett Rhmnov-elődásár gondolunk, semmiben sem hsonlít egymásr két elődás. Minth más drbot láttunk voln. Ennek ok nemcsk szerkezeti módosításokbn vn, nem zért érezzük így, mert színház szerzővel összeműködve kinyitott" drám zárt, frnciás szerkezemét, és némiképp epikussá, brechtivé" változttt színdrb felépítését. Azért érezzük így, mert Rhmnov színdrbjánk Tovsztonogov áltli megrendezése több mint negyed százddl későbbi elődás, más problémákr, más társdlmi izglmk-r válszol. Voltképpen elképzelhető voln egy olyn mgyr Vihros lkonytelődás is most már - megtrtv természetesen régit is -,melyik nem z értelmiség útkeresését állítj közép-pontb, hnem z értelmiség és nép kpcsoltánk kérdését, lehetőségét firttj.) A XX. kongresszus után egy nem különösebben értékes drám körül bontkozott ki éles vit, ngy nyilvánosság előtt pertrktált érdeklődés. Csepurin: Tvszi árdás című drámáj volt ez, melyet budpesti Nemzeti Színház muttott be május 12-én Mrton Endre rendezésében. A Volg-Don-cstorn építkezésén játszódó drám eszmei mondnivlój z volt, hogy: Az új társdlmi rendet nem lehet embertelen eszközökkel, nem szbd z emberek ellenére építeni. " november 7-én Petőfi Színházbn ( mi Tháliábn) Georgij Tovsztonogov és Kzimir Károly rendezésében színre került Visnyevszkij : Optimist trgédiáj. Ez ngy sikerű elődás színházi produkcióhoz szoktlnul értékes szerepet töltött be z ellenforrd-

7 lom utáni Mgyrországon rr nézvést, hogy z összezvrodott gondoltok, felkvrt lelkinyuglmk, átmeneti vá lságb került erkölcsi értékek rendbe szerveződjenek. Segített vissznyerni lelki biztonságot, szilárd erkölcsi támszt kínált őszinte pátoszávl, ktrtikus szépségével. Ritkán részesül színházi elődás bbn közvetlen társdlmi szerepben, hogy áttétel nélküli politikierkölcsi feldtot tölthessen be. Amikor pedig z ellenforrdlom után helyreállt rend, megszilárdult nép htlm: színházk műsorán egyre szporábbn tűntek föl szovjet drámák. S ezek nem csupán tisztelgésszerűen jelentek meg játékrendben, hnem htlm tömegsikert is rttk. Az ötvenes évek végének, htvns évek elejének legtöbbet játszott és legsikeresebb szerzői Rozov és Arbuzov voltk. Mi éltette ezeket könnyesen mosolygó, érzelmesen finom történeteket? Mi táplált sikerüket? Egyrészt szovjet emberrel vló másszemszögű ismerkedés. Másrészt pedig - ezzel tökéletes összhngbn - z önmgunkkl vló ismerkedés. Hirtelen más képet tárt nézők elé színpd. Nem rettenthetetlen hősök, bronzból és márványból mintázott, törhetetlen krtú, rendíthetetlen bátorságú héroszok népesítették be deszkákt, hnem mindnnyiunkhoz hsonlító: esendő és hibákkl teli, kétségek között hányó-dó, elbizonytlnodó, de jór hjlmos köznpi emberek. A színpdi lkok Rozov és Arbuzov drbjibn leszálltk tlpztukról, es beköltöztek mindnnyiunk konyhájáib, lkószobáib, hivtli helyiségeibe és szerelőcsrnokib. Nem kivételes történelmi sorsfordulók válsztás elé állító ngy drámáit muttt színház, hnem rr próbált válszt dni, tnácsot nyújtni : miként kell döntenünk, válsztnunk hétköznpjinkbn, hogyn kell becsületesen élnünk. Ez újdonságként htott. És összetlálkozott mgyr vlósággl. Hiszen vlmennyien zt tnultuk ekkoribn: mi-ként kell emberszerűen élnünk. Egyszerű, de lpvető kérdésekre vártk nézők válszt színháztól. Miután zonbn z élet soh nem egyenes vonlmentén fejlődik: elérkeztünk - tíz évvel később - od, hogy kevés volt válsz rr, miként szeressünk, hogyn neveljük gyermekeinket, és hogy bátrn álljunk ki igzunk mellett. Vlmi többet igényeltünk színháztód. Vlmi mélyebben fekvőt kerestünk z élettől. Szirtes Ádám, Mjor Tmás, Ldomerszky Mrgit és Bessenyei Ferenc (1967) ( M TI fotó - Kel eti Év fel v. ) Minth átmenetileg vlmi elbizonytlnodás lépett voln fel lelkekben. Ekkor egy vártln siker figyelmeztetett színházbn. Vsziljev: Csendesek hjnlok című kisregényének drmtizálás Mikroszkóp Színpdon - egy politiki kbré prányi színpdán, hová z emberek rendszerint nevetni mentek kedvenc komikusikon - igz könnyeket fksztott nézőkből és mély megrendültséget. Nem moszkvi Vörös Hdsereg Színházánk drmtizációját követte ez z elődás: z irodlmi lpnyg Ljubimov színrevitelének drmturgii fordultit követte, hbár színház igzgtój - Komlós János - eredeti színre lklmzásbn fordított le" cselekményt mgyr néző érzelmi hullámhosszár. (Emlékszem, Moszkvábn, tgnki színház mtinéján egy negyvenes éveinek derekán járó sszony ült mellettem, és hngtlnul végigzokogt z elődást. Csk mikor felgyulldtk z elődás végén lámpák, kkor láttm meg, hogy sötét kosztümjének hjtókáján hősi csillg kitüntetését viselte. Egyike lehetett zoknk felderítőlányoknk, kiknek hősi hlálát színpd ábrázolt. Csk ez z egykori ktonlány életben mrdt, és részt vehetett győzelem utáni életben. Azok nézők zonbn, kik Mikroszkóp Színpd elődásán Budpesten körülöttem ültek Vsziljev művének elődásán, zok nem voltk szovjet ktonlányok, nem hrcoltk fsiszták ellen. Miért mégis, hogy ugynzokt könnyeket láttuk estéről estére szemekben csillogni? Mert z egyszerű emberek ngy- ságáról, áldoztválllásáról, hősiességtől mentes hősiességéről beszél színpd. Nem érzelmes történet z öt ktonlány színpdi hlál, nem megpityeregni vló meghtó történet. Mélyen megrendítő ktrzist kp néző mgsbb rendű erkölcs példáját látv, s bizttást, hogy értelmes életével közösségnek hsználjon.) A szovjet drámák sikerei mgyr színpdon mindig kkor következtek be, mikor társdlombn összesűrűsödő kérdésekre válszolt színpd. * június 18-án még este ht órkor kezdődött színházi elődás, hogy hídzárór mitt Budár is hzérhessenek nézők. Az elődás előtt Bjor Gizi, Mgyr-Szovjet Művelődési Társság elnökségének tgj mondott beszédet, ezzel is megemelve premier különlegességét. A kritiki visszhng meglepően érzékenyen rögzíti, hogy vlmi új kezdődik mgyr színháztörténetben. Dr. TápySzbó Gbriell z Új szóbn regisztrálj, hogy rendező legpróbb részletekig menő gondosság mindenre kiterjedt". Stób Zoltán, Reggeli Újságbn: A Vihros lkonyt néhány rendezői finomságáért Gellért Endrét illeti z elismerés. " Zelk Zoltán, Szbdságbn: A drb fitl rendezője, Gellért Endre, méltó társ színészeknek. Átfűtött, ármokkl teli levegőt vrázsolt színpdr. " Mátri-Betegh Bél, Kossuth Népe:...egy fitl rendező: Gellért

8 Endre meglepően pontos, ötletes rende- zésében került Nemzeti Kmrszín-ház színpdár." Relle Pál rról ír Világbn, hogy drb európi htású... ez htás megkönnyíti rendező munkáját, melyet Gellért Endre végzett finom ízléssel és színpdi kultúrávl." A Szbd Szó kritikus, Vss László így számol be premierről: Az igzi drám tuljdonképpen nézőtér és színpd egymásrhtásábn, z egész színházt átfutó vihros légkörben lkul ki. Hogy ez így sikerülhetett, z elsősorbn fitl Gellért Endre meglepően biztos rendezői tudásánk köszönhető. Egy ilyen forrdlmi tárgyú drbot rendezőnek és színésznek egyránt könnyű tönkretenni, szétlposítni. Hiszen mi történelmi vihrunk még közvetlenül itt zúg fülünkben, vérünkben, s nem voln csod, h színészeink szerző szándék ellenére erősítenék, teli tüdőre vennék drb színflkon túl kizengő mondnivlóját. A Nemzeti Színház mű-vészei, ellenkezőleg, hngfogóvl játsznk, színjátszás legősibb, legtisztább eszközeivel." Ez okos gondoltnk és finom észrevételnek érződik, nnál inkább, mert Világosságbn Hárs László kritikáj már előrevetíti későbbi hr sányság-vit" kritiki pnszit: Az elődás és rendezés nem igyekezett összefogni drám, életkép és vígjáték széthúzó elemeit. A szereplők gykrn stílust váltnk, kivéve Ungvári Lászlót, ki mindvégig egységesen bohóztot játszott, teljességgel félreértve szerepét. Ldomerszky Mrgit és Mjor Tmás professzorházspárj rendezés zökkenői ellenére hol megkpón kedves, hol emelkedetten drámi, s mindkét stílusbn egyránt emberi. Kitűnő Peti Sándor mrcon, mjd tudás és emberség előtt tisztelettudóvá emelt forrdlmi mtróz. De miért járkálnk nnyit ki és be szereplők? Az állndó mozgás úgysem pótolhtj mozglmsságot, és minden mozgásnál többet mond z piciny hunyorítás, mellyel - forrdlmár mtrózok rohmmunkájánk eredményeképpen kigyulldnk professzor szobájánk hónpok ót petróleumml pótolt villnylámpái." A Képes Világ kritikus tudni véli, hogy színdrb filmből íródott, és ezért zután hiányolj is tömegjeleneteket, összevetve színpdi megoldást zokkl lehetőségekkel, melyeket (z áltl különben nem látott) film dht. Végül megjegyzi: A kisebb szereplők és rendezés igen eredményesen törekedtek rr, mi z orosz (és frnci) színjátszás ngy értéke, hogy z epizódszerepek csk terjedelemben s ne értékben mrdjnk főszereplők mögött." * Meglepetéssel kezdődik Vihros lkonyt elődás. Szétnyílik függöny. Üres szobát lát néző. Jobboldlt, elöl, egy széken piciny cic üldögél. A szék ltti futószőnyeget láthttln kéz ráncigálj kifelé. Néhányszor játékosn megugrik huncut szellemkéz irányított szőnyeg. Mjd hngokt hllunk z előszob felől, és belép Mri Lvovn, professzor felesége, ki ilyen vidám kedvességgel igzgtt szőnyeget, és játszdozott kismcskávl. Máris meg-teremtődött z elődás lphngj: vidám érzelmesség, könny és mosoly között vibráló meghitt hngultok; prányi, hiteles élettényekből összecsvrozott légkör; pátosz és enyhe gunyorosság keveréke. Az elődás vlmennyi pillnt hsonlón szigorún megkomponált. Nem csupán hnghtások, mozgás és kiejtett szöveg zeneisége tekintetében, hnem mert kemény képzőművészeti, szerkesztői elv is meghtározz színpd látványát. Gellért Endre vlmennyi rendezésében végigvonult ez kompozíciós igény; nélkül, hogy belső igzságot fikrcnyit is megsértette voln látvány művelt szépségére vló igényes törekvés. H z elődás pátoszát m nivnk tekinthetjük, még h rendezés gondosn ellensúlyozz komikus elemekkel, és nevetésben oldj föl következetesen meghtottságot: csk nnyi pátoszról vn itt szó. mennyi tiszt nivitás nélkül élni sem érdemes. Ennyi hitre és gynútlnságr, gyermeki reménykedésre szükség vn z élethez. A pátoszt humorról ellenpontozó szemléletből fkdó stílusr még mindig z elődást nyitó cicjelenetet vizsgáljuk tovább. A széket, z ltt levő szőnyeggel láthttln kezek vonttják: egy kis-polgári siklik színpdon. A hosszú betétjáték exponálj lkásbn lkók gyengéd érzelmességét, zt z ironikusn ábrázolt képességüket, hogy z életnek kkork részecskéjében - mint egy házi-cic - is örömöt tudnk tlálni; rápzrolt, fölösleges szeretetükben önmgukr tlálnk. Jóllehet, társdlmi kérdések előli menekülés ez z,,én házm z én várm" elzárkózásábn. S éppen innen szármzik jelenet iróniáj, mely egyben megkpó gyengédséget és rokonszenvet árszt z idős házspár iránt, kik forrdlom vihros npjibn még egy kismcskánk sem krnk kellemetlen perceket szerezni. Gellért Endre ezzel z első színpdi rendezésével színpdi relizmusnk olyn mély és igz megvlósítását teremtette meg, mely új utt jelölt mgyr színház történetében, és előkészítette következő tíz év színházi stílusát. Gellért ( ) háború előtt színész-ként működött, mégpedig társlgási drbokt előnyben részesítő Vígszínház szerelmesszínésze volt. A felszbdulás után újrszerveződő színházi életben Nemzeti szerződtette színészrendező-ként. A Vihros lkonytbn - élete első rendezéseként - mrkáns, htározott rendezőegyéniségként jelentkezett. Az elődás lüktető, testhőmérsékletű; kellékei, bútri, játéki hiteles, vlóságos életet visznek színpdr. Minth MHAT legjobb elődási (közül látnánk egyet, tlán Nyemirovics-Dncsenko Csehov-rendezései közül. Miként lehetséges, hogy 1945 kor nyrán z morózóból éppen hogy rendezővé kinevezett hrmincesztendős fitlember beletlált bb stílusb és rendezői módszerbe, mit Moszkvábn évtizedeken át érleltek, tudományos módszerek írtk körül, és kísérletek, el-vetélt és sikerre vitt próbálkozások se-rege csiszolt véglegesre? Amikor Gellért belefogott Rhmnov színművének meg-rendezésébe, csk könyvekből ismerhet-te Sztnyiszlvszkijt. Jóllehet, május 22. és június 4. között Moszkvi Művész Színház egy szkdár csoportj Mszlinitov rendezésében, Germnov sszony vezetésével - vendégszerepelt Budpesten Csehov: Cseresznyéskert, Vány bácsi, Gorkij : Éjjeli menedék-hely, Gogol: Házsság, Euripidész: Médei, Ibsen : A tenger sszony, Dosztojevszkij: A Krmzov testvérek. Sztyepncsikovflv és Dickens : Az élet hrc című színdrbjink elődásávl, és bár elképzelhető, hogy Nyugt című hldó irodlmi folyóirt főszerkesztője elvitte különleges szín-házi élményt megtekinteni gyermekét: Gellért Endre ekkor még csupán 1r éves volt. (Amikor pedig 1946 decemberében Kijevi Vörös Hdsereg Színház budpesti Mgyr Színházbn Szolovjev: Csendháborítóját muttj be: nemcsk Vihros lkonyt premierje után vgyunk, hnem Szolovjev drbját is be-muttt már ugynz színház Illyés Gyul fordításábn.) A szovjet színjátszást, szovjet emberek életét testközelben csk öt évvel később tnulmá-

9 nyozhtj Gellért egy lpos moszkvi tnulmányút lklmávl, 1950-ben. Honnn hát mégis z orosz levegő" hitelessége? Honnn ismeri z orosz élet prócsk sjátosságit, mit filmekről is csk később ellenőrizhetett? Mitől lett olyn Vihros lkonyt rendezése, minth egy szovjet rendező érkezett voln vendégségbe MHAT ngy öregjei közül? Egy-két évvel később már bőségesen fordítnk Sztnyiszlvszkij munkái közül, kkor lposbbn is megismerkedhet módszerrel; megérkeznek olyn színházművészek Mgyrországr - kár vendégségbe, kár vissz z emigrációból -, kik mintát nyújthtnk, tnácsokt dhtnk, segíthetnek ismerkedni pszichológii relizmus módszereivel. Akkor már megindulnk mgyr színházkbn Sztnyiszlvszkij-körök", és módszer lklmzás áltlánossá válik. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy minden rgyogó eredménye ellenére sok művésznek el is veszik kedvét z lposbb elmélyüléstől, további tnulástól rendező-krrieristák, z ügyeskedő neológok, kik túlbuzgó betűrágássl skolsztikus dogmává merevítik K. Sz. Sztnyiszlvszkij tnításit. Az lkotás gyönyörűségét megkeserítik tehetségtelen színházi krnokok, kik ktekizmuském citálják módszer betűjét, miközben megfeledkeznek szelleméről.) Miltt túlbuzgók többiek kedvét szegik, mert idegen példákt krnk ráerőltetni mgyr színjátszásr, Gellért vlóibn tnulni megy Moszkv színházib. A Szbd Népben (1950. április 2r-én) megjelent Moszkv színházibn című cikkében így ír: Nekünk nincs nnyi színházi hgyományunk, mint z oroszoknk, mi színházinkt még csk egy éve állmosították, társultok lig-lig kovácsolódtk össze. Ez mind igz. Mégis rr kell törekednünk, hogy minden színház kilkíthss fokoztosn sját játékstílusát. Ehhez természetesen hozzájárul műsorpolitik is, de hozzájárul z is, hogy színészek minden más színháznál jobbn szeressék sját színházukt, és színház is szeresse színészeit. Ez nem sovinizmus, ez hozzátrtozik hivtás szeretetéhez... Másképp játsznk Művész Színházbn, mint Kis Színházbn, másképp Vhtngovbn, másként Drámi Színházbn. Gykrn ugynhhoz trtlomhoz keresnek új és új formát. S h megtlálják tökéletest, kkor megőrzik, ápolják, szeretik. Sztnyiszlvszkij Éjjeli menedékhelyére gondolok, m is z 1902-es rendezésben játsszák. Máskor újr és újr kísérleteznek, és eljutnk Kis Színház Revizor-elődásáig. És közönség e csodáltosn megszerkesztett remekművekben gyönyörködik négy órán át. Kísérleteznek, mert bátrk. Nekünk is ezt tnácsolták, s meg kell hogy fogdjuk, mert meglkuvás, óvtosság, gyávság és kultúrforrdlom nem egyeztethetők össze. " Amikor Gellért Endre szerelmesszínészből rendezővé vált: ez színházi szerepkör még elfogdtln ritkság volt Mgyrországon. Mit jelentett rendezőnek lenni háború előtti Budpesten? Ellenőrizni díszletterveket és jelmezeket, hogy kirívó ízléstelenség vgy stílushib, történelmi vétség ne legyen színpdon. Gondoskodni kelléklistáról. Jelentette próbák levezetését, hol elsőrendű fontosságú szövegtudás ellenőrzése. Jelentette szín-pdi járások kijelölését: ki melyik jtón érkezik, és hol hgyj el színpdot. Gellért ilyen színházi helyzetben tett kísérletet rr, hogy rendezésnek művészi rngot szerezzen, bebizonyíts önálló lkotóiságát. Már első munkájábn egyesíteni próbálj Vígszínház természetes színpdi viselkedését Nemzeti Színház erőteljesebben krkterizáló hgyományivl. De nem itt keresendő Gellért Endre érdeme. Volt ugynis mgyr színháztörténetnek egy olyn kimgsló személyisége, ki százd elején, Antoine, Brhm és Sztnyiszlvszkij színházi stílusforrdlmánk htásár, velük egy időben szinte megteremtette Tháli Társultot (1904), melynek progrmj szinte meg-egyező volt Művész Színházévl. Az ngol Gordon Crig MHAT-bn rendezett Hmlet évében számb veszi bjtársit egy új színházművészet kilkításábn: Hevesit Budpestről; Appiát Svájcból; Sztnyiszlvszkijt és Szulerzsickijt, Moszkvint és Kcslovot, kik Moszkvából érkeznek; Mejerholdot, ki Szentpétervárról jön; De Vost Amszterdmból; Strk ét Frnkfurtból; Fuchsot Münchenből; Antoine-t, Pul Fortt és Mdme Guilbert-t Párizsból; és ngy költőnket, ki legyőzte színpdot, Yetset Írországból; és utánuk z árnykt: Vllentinét Berlinből és Wyspinskiét Krkkóból." Az elsőként említetett Hevesi Sándor ( ) Sztnyiszlvszkijhoz hsonlón le krt számolni színészi rutin üres ügyeskedéseivel, z áltlános" színjátszás semmit-mondásávl; stílusjátszás " helyett tu dtosított, hogy minden írónk, minden drbnk más stílus vn. Hevesi relizmust követelte színháztól, z őszinteséget és z igzságot színészektől. S most már - ennyi és ekkor kitérő után visszknyrodhtunk Vihros lkonythoz. Ez már megmgyrázz némiképp, hogy néhány hónppl háború vége után miként jöhetett létre szocilist mgyr színjátszás újrkezdetekor egy olyn elődás, mely MHAT gzdg tpsztltink emberi pompájábn rgyogott. Úgy, hogy vele párhuzmos mgyr kísérletek tpsztltir támszkodott z elődás. Túlságosn messzire vezetne most nnk tgllás, hogy MHAT-tl egy időben felbuzdult színházi mozglmk (Antoine, Brhm, Hevesi) miért rekedtek meg, és miért nem voltk képesek kiteljesedni polgári társdlom keretei között, mint moszkvi Művész Színház. És messzire vezetne z is, h sorr vennénk zokt társdlmi, művészetszociológii, politiki és esztétiki okokt, miért egy-máshoz lig kpcsolódón egyszerre lkult ki különböző országokbn ugynnnk fjt színházeszménynek szükségssége. Dolgoztunk szempontjából csk nnyit kell figyelembe vennünk, hogy Hevesi és Tháli Társság megkezdett munkáját Gellért Endre tetőzte be rendezői működésével. S miután törekvése egybevágott Sztnyiszlvszkij tnításivl, MHAT működésével: z elmélettel és gykorlttl vló későbbi lpos megismerkedés segítette, erősítette és egyengette művészi kuttási útját. Kérdés mrd ezután, hogy felszbdított Mgyrországon miért Tháli Társság elfojtott kísérletét folyttták, és miért nem proletkult, biomechnik, mejerholdi, pisctori színházi hgyományok folyttásár tettek kísérletet hirtelen jött szbdságnk ebben légüres terében? S ugynígy kérdéses mrd, hogy második világháború befejezése után miért lángolt fel világszerte nturlist drám és nturlist szín-ház - jóllehet más néven -, miért nem követték z első világháborút követő bolond évek" kócosn tévelygő, kereső színházművészetét, minden értéket megkérdőjelező újt- kísérletezéseit, és ennek mindent újrvizsgálási szándéknk miért kellett tizenöt-húsz évvel későbbre hlsztódni? Először is: z első világháborút megelőzően színházművészet kiérlelte nturlist színpdot. Erre természetes ellenhtás volt színpdi szobflk szétfeszegetése, színháznk gázgyári sze-

10 relőcsrnokokb, Téli Plot lépcsői-re, gyűrűszínpdokr, rénszínpdokr és cirkuszokb kivonuló válsz. Másodszor: z első világháború kiváltott társdlmi változások, z Európszerte bekövetkező forrdlmi megmozdulások természetes módon hozták mgukkl művészetek elleni elégedetlenséget: z lp elleni indultok felépítményt támdták először. Ilyen forrdlmi helyzet második világháború után nem volt. Resturációr és konszolidációr rendezkedtek be társdlmk, és még z új szbdsághoz jutott népi demokráciák sem forrdlmi mindent-megdöntés, nem gyökeresen újt teremtés lpján indultk neki szocilizmus építésének, hnem egy konszolidációs beépítéssel, mely mgáb integrált hldó erőket - kik többnyi-re részt vettek z ellenállásbn, z illegális pártmunkábn, z országfelszbdító prtizánhrcokbn. A háborút követő első években népfrontpolitik, nemzeti egység és különböző pártok kolíciój volt z!iránydó : régi értékek integrálásár tett kísérlet. Ugynekkor z emberiség minth kimerült voln: megpihenni vágyott. A világháború teremtette zűrzvr után hely-re kívánták billenteni z emberek z illúziók egyensúlyát. Kézzelfoghtó, körüljárhtó, rányos léptékmértékű világot kívánt közönség művészetektől. Ábrándokt, nyugodt és kiegyensúlyozott hrmóniát. Biztonságot kínáló színpdr szomjzott közönség. Szilárdságot, test- és szívmeleget sugárzó, érzékeny színpdr, olynr, hová beköltözni kívánn vlmennyi néző, felmenni - de leglább-is : felképzelni mgát - díszlet kínált meghittségbe, hogy ott folytss kárpótlásul életét romokért, hlottkért, szenvedésekért. Visszhngtlnul múlt ki vlmennyi színházi kísérlet, melyik nem z illúzió megszilárdítását tűzte ki célul mg elé. A szolid illúziók, megbízhtó és egységes világkép, körüljárhtó, fényképészeti vlóságú, lélektni hitelességű relist színház háború utáni korszk társdlmánk követelménye volt. Ami-kor felgördült függöny - Vihros lkonythoz hsonlón - egy puh és szelíd világ nyílt meg néző előtt. Körüljárhtón vlóságos világ. Beköltözésre csábítón szélvédett. Áttekinthetőségé nél fogv fölényt dó. Megszerkesztettségénélmegformáltságánál fogv szép és hívogtó. Minden ktrzisávl együtt megpihentető békeszigete volt színházművészet kkoribn. A fegyverekkel együtt elrejtették gyűlölködést is szekrények és pincék mélyére? Szeretet sugárzott színpdon. A romok mguk lá temették z eszményeket? Hitet sugárzott színpd. Szűkölködtek nygi jvkbn? Királyi bőségre nyílt szét függöny. Bukdácsolv tették meg z új élet első lépéseit? Rendíthetetlen hősök mutttk színpdról példát. Nehézségek muttkoztk? A színház derűlátón mindent-elsimító vlóságot tükrözött. Könnyen tehette mindezt hzugság, szándékos hzugság veszélye nélkül. Ezt rendelte színháztól társdlom. Nem megkérdőjelezést, hnem megerősítést. Nem kétkedést, hnem hitet. Nem kusz kpcsoltokt, hnem kisimuló szeretetet. Könnyen tehette hát szín-ház, mert keményebben egyszerű volt z élet. Könnyebben lehetett eligzodni. Világos volt: ki brát, ki z ellenség. Melyik brikádnk egyik és melyik másik oldl. Honnn hová vezet z út, melyen menni kell. * Hrminc év ltt sokt változott világ. Sokt mgyr társdlom. Sokt színházművészet. Divtok söpörtek végig színpdokon, és divtok tűntek le. Új eszközöket fejlesztett ki mgából színházművészet, hogy z új kor, megváltozott körülmények hngjit kifejezhesse és tpinthtóvá tegye. De Vihros lkonyt nem évült el. A Vihros lkonyt elődás ott él többi színházi produkcióbn - természetesen csk zokbn, melyek őszintén és igzul beszélnek, melyek mély kérdéseket érintenek, és lényeges problémákt fggtják meg; Vihros lkonyt, színházművészetünknek ez lángolón szép kezdete, bevilágítj z zót megtett és még előttünk álló utt. ALEKSZANDR GERSKOVICS Mgyr színházi krónikámból Sorsom úgy hozt, hogy éppen hrminc évvel ezelőtt, nyombn háború után ismerkedtem meg mgyr színházzl. Később több ízben is Budpesten jártm, s ilyenkor estéimet igyekeztem szín-házk nézőterén eltölteni. Az elődásokról pedig - ez már hivtásbeli szokásom - jegyzeteket készítettem: ezekből állott össze egyéni színházkrónikám Hrminc évvel ezelőtt Budpest romokbn hevert. Budán még füstölögtek királyi várnk, nácik utolsó fellegváránk romji. A kéknek mondott Dun komorn, feketén hömpölygött, város sok-sok kávéház, eszpresszój zárv. A pörköltkávé megszokott illt helyett szovjet tábori konyhák gőze szállt levegőben. A külvárosokbn, munkáskerületekben összetákolt kályhák vékony füstje szállt mgs gyárkéményekből. A ngyváros ereibe lssn tért vissz z élet. Ilyennek ismertem meg Budpestet kkor, miikor z érte folyó súlyos hrcok véget értek ben, bbn nehéz és ugynkkor boldog évben kötöttem első ismeretségemet mgyr színházzl. Akkor még sok mindent nem tudtm: nem ismertem z ország nyelvét, történelmét, és nem is sejtettem, hogy egyszer mjd színháziról fogok írni. Ezért z kkori Mgyrország színházi életéről csk egy-egy epizód mrdt meg emlékezetemben. Budpestnek több színház romb dőlt. S hol játszottk, ott sem fűtötték helyiségeket, nézők télikbátbn ültek....l á tt m közönség kedvencét, z idős Törzs Jenőt. Betegen, iszonyún lesoványodv, Csehov humoreszkjeit dt elő háborútól elgyötört embereknek. A dohányzás ártlmiról című monológot elmélyülten s bbn sjátosn pesti szvló-elbeszélő stílusbn mondt el, mely nem engedi egy-egy részlet kiemelését, humoros ellenpontok nyomtékát, csttnók hngsúlyozását. A komikum másik ngy mestere kkoribn Csortos Gyul volt. A német meg-

11 szállás ltti éhezéstől felpuffdt testtel játszott Szmirnovot Medve című Csehov-bohóztbn. A mgyr főváros peremén pedig, z újpesti munkásnegyed egy klubszínpdán már dták A revizort. Hogy német megszállás, féléves némság után mindjárt z első npokbn legnépszerűbb mgyr színészek léptek fel orosz drbokbn, ez fényesen bizonyított zt mélységes érdeklődést, melyet mgyr emberek z orosz kultúr iránt tnúsítottk. És jellemző, hogy ennek kultúránk bemuttás z orosz klsszikus vígjátékokkl, Gogol és Csehov műveivel kezdődött. A mgyr közönségnek kkor nevetésre leglább nnyi szüksége volt, mint levegőre vgy kenyérre. Az egyik néző, ki beszélt vlmicskét oroszul, egy Csehov-elődás után odjött hozzánk, orosz ktonák csoportjához, és ezt mondt : Az nép, mely így tud nevetni, nem lehet gonosz. " Alklmm volt kkor végignézni egy fféle ksszdrbot is, mely oly jellemző polgári színjátszásr. Személy-cserére épülő multságos házsságtörési komédi volt, melyben z összetlálkozó házstárskt kmsz fiú békíti ki egymássl. Ez utóbbit ndrágszerepben" egy csipogó hngú színésznő játszott. A drbnk sem címe, sem szerzőinek neve nem mrdt meg emlékezetemben, csk ködösen és némi csodálkozássl emlékszem vissz rá....és végül egy hrmdik színházi epizód bból z időből: Konsztntyin Szimonov Orosz emberek. című drbjánk mgyr elődás Pécsett. A nézőtér zsúfolásig megtelt. Mi egy páholybn kptunk helyet, z ügyvezető igzgtó sűrűn kérdezte tőlünk mindig ugyn-zt: No, milyen? Tetszik? " - Jó, jó - válszoltuk mosolyogv -, persze. hogy jó... Csk éppen... - z igzgtó szeme ekkor már kérdően meredt ránk - csk éppen prtizánokon túl sok szkáll, és vlmivel ritkábbn kellene vodkát inniuk." 1953 Ez hát Nemzeti Színház! Mgs sziklként áll zjos útkereszteződésnél, mindenfelől tömeg hullám moss, villmosok csilingelnek, utók és utóbuszok hrsogv tülkölnek, rikkncsok kiáltoznk körülötte : Esti újság!" Pesti műsor!" - egyszóvl: szinte mgáb öleli zsivjgó pesti élet. Alig lépte át z ember Nemzeti Színház küszöbét, nyombn vlmi különös, soktmondó csöndesség vette körül, s ezt nnál ünnepélyesebbnek érez-te, minél többen töltötték meg z előcsrnokát. Kevés olyn színházi előcsrnokbn voltm, melynek ilyen tmoszféráj lett voln, cslhttln jeleként nnk, hogy mgs színvonlú művészet világábn vgyunk. Aznp este első ízben láttm Kton József legendás hírű Bánk bánját. A drbot Mjor Tmás és Vámos László vitte színre. A Bánk bán színpdi elődását jelen-tős mértékben htározz meg z, hogy miként osztj be rendező drb súlypontjit. Régebben Petur udvri összeesküvésének vonlát, békétlenek ncionlist csoportjánk szerepét emelték ki. Most teljes összhngbn szerző szándékávl hzfi Bánk és Tiborc, jobbágyprszt lettek drb igzi hősei. Tiborc szerepét neves színész játszott, Bihri József, óriási belső erővel, jó értelemben vett relist módon. A néző minth bb szkdékb pillntott voln lá, mely hűbéri Mgyrország felső rétegét elválsztj z lsótól, minth belelátn nép lelkébe, mely-ben kínok és nélkülözések nem vonhtták homályb z emberi méltóságot, z emberi becsületet. Tiborc feljjdulásábn nem nnyir pnszt hllhttuk, mint inkább hzáért érzett fájdlmát. A drb és z elődás csúcspontj tuljdonképpen nem z, mikor Bánk meg-öli Gertrudis királynét, hnem ezt megelőzően Bánk és Tiborc párbeszéde. Bihri József mozdultlnul áll z jtóbn, és megkezdi monológját. Minth mgábn beszélne, úgy festi meg nyomorb süllyedt, tönkrement ország szörnyű képét. Rekedtes hngj szinte szenvtelen. Tekintete vlmerre messzeség-be mered, túl plot flin... Hirtelen felkiált A jó meránik " - és hirtelen pdon ülő, lesújtott Bánk felé fordul - legszebb lovon ficánkolódnk - tegnp egy kesely, m szürke, holnp egy fkó ". Bánk - Bessenyei - egyre figyelme sebben hllgtj szolgáját. Tűrj békességgel " - veti od neki gépiesen, érzéstelenül, mire Tiborc - Bihri - fejéhez kp, mjd kezébe temeti rcát, és melléből régót visszfojtott, szinte nem is emberi hördülésként tör fel: Tűrj békességgel, ezt ppolt z pát-urunk is sokszor..." Bánk egy hirtelen mozdulttl feláll, megrgdj erszényét, és Tiborchoz lépve, minth ezzel krná elfeledtetni Tőkés Ann (Gertrudis) és Bessenyei Ferenc (Bánk) Kton József drámájábn (Nemzeti Színház, 1953) (MTI fotó - Frks Tmás felvétele)

12 Lukács Mrgit és Básti Ljos Az ember trgédiájábn (Nemzeti Színház, 1955) (MTI fotó) szvi okozt mrdosást, szolgájánk kezébe nyomj pénztől csörgő erszényt. Tiborc erre nem tlál rögtön feleletet. A hosszú szünetet Tiborc tölti ki : H mást nem dhtsz, úgy nnál, kinek dsz, még szegényebb vgy." Éppen csk meg-megrázz z erszényt, mjd lssn z sztlhoz lépve, óvtos mozdulttl leteszi rá. Azután Bánk felé fordul, térdre hull előtte, és sírv fkd. Mi csk drócinge ltt meg-meg-ránduló hátát és ökölbe szorított kezét látjuk. Sírás nem pnsz és nem is könyörgés, hnem nép hörgése. Az ember zt hitte voln, hogy Gertrudissl lezjló jelenet során - királyné szerepét Tőkés Ann játszott -, vgyis bbn jelenetben, mely királyné megölésével végződik, teljes mértékben kell kirobbnni Bessenyei ősi-vd tempermentumánk. Bessenyei zonbn egészen vártlnul, mintegy külső szemlélőként veszi szemügyre hősét, és értelmével kezdi elemezni Bánk mgtrtását. Érzései még így is bőségben árdnk, és teljesen nyilvánvlók. Sőt, mi több : nyilvánvló z megoldás is, mely felé drám egész menetén át vezeti nézőt. H szereplők ennek jelenetnek melodrámi oldlát emelték voln ki, kkor tán erős emocionális htást sikerült voln elérniük. Ámde ennek z elődásnk rendezői és színészei más feldtot tűztek ki mguk elé. Céljuk z volt, hogy nézőt rávegyék Bánk lelkében megérlelődő elhtározás törvényszerűségének és igzságosságánk felismerésére. Ezért volt z, hogy királyné megölésének jelenetében, drb kulminációs pontján Nemzeti Színház kkori elődá- sánk élesen megváltozott ritmus. A cselekmény heves, lüktető tempój helyébe epikus töprengés lépett. Tőkés Ann Gertrudisként mgbiztosságnk és z urlkodói fenségnek eleven megtestesülése volt. Kevély fellépés, felséges mozdultok, mélyen zengő hng. Már érzi reá zúduló veszedelmet, mégis megőrzi külső nyuglmát, mely mögött belső világánk hlltln feszültsége érezhető....sö t ét zö ld köpenyét mgár vetve lépett Tőkés Ann - Gertrudis királyné - z blkhoz, felnyitott, és mélyen beszívt levegőt. A heves szóváltást, mely nem is végződhet másként, mint vérkiontássl, két színész úgy folyttt, hogy háttl álltk egymásnk, szín-pd két ellenkező srkábn. Nincs sem-mi, mi nézők figyelmét elvonhtná két ellenséges drámi hős összecspásától. Így válik érthetővé z, hogy ngyúr kezében trtott tőrt nem nnyir érzéseinek, mint inkább értelmének suglltár emeli rá királynéjár, és z, hogy Gertrudis pusztulásábn két ellen-tétes világfelfogás összeütközésének logiki megoldását kell látni Az ember trgédiájánk bonyolult, látványos elődás, mely z egész szín-házi együttestől erejének teljes megfeszítését követeli meg, ritk lklmt kínált számomr, hogy éppen legizglmsbb órákbn tekinthessek bele Nemzeti Színház belső gépezetébe". Két ízben néztem végig ezt z elődást, második lklomml színflk mögül. Erről második élményemről fogok most beszámolni. Vrg Mátyássl, Nemzeti Színház fő díszlettervezőjével léptem kulisszák mögé. Alig tíz-tizenöt perccel voltunk fél hét előtt: ez z elődás szokásosnál fél órávl korábbn kezdődik, és éjfélkor ér véget. Vrg muttott be kék munkköpenyt viselő idős díszítőnek, Csákvári Józsefnek (később szín-pdmester lett - Szerk.), ki elmondt, hogy már hrminc éve megszkítás nélkül dolgozik színháznál, Az ember trgédiájánk nem kevesebb, mint nyolc felújításábn vett részt, de vlmennyi közül műszkilg ez jelenlegi legnehezebb, mit már z z dt is elárul, hogy két és három dimenziós díszletek felülete összesen 3200 négyzetméter terjedelmű. A díszletek és kellékek meg-felelő mozgtásához huszonnégy színpdi munkást állítottk be: tizenkettőt-tizenkettőt mindkét oldlon, ezenkívül pedig nyolct felülre", tizenkét világosítót, vlmint egész sereg kellékest, jelmeztárost és zjkellékest. Vrg Mátyás rendezői elgondolásnk megfelelően túlnyomórészt háromdimenziós díszleteket lklmzott. Az egyes építészeti részelemek z egyes korok stílusát képviselték. Festett vásznkt csk kivételesen, inkább csupán hát-térnek hsznált. De íme, már kilusznk fények. A néző számár láthttln zenekr szól. Suhog széthúzhtó függöny. Én jobb oldli szélső kulisszánál állok, tűzoltó mellett. Ngy érdeklődéssel figyelem, mi történik színpdon meg színflk mögött. Első szín: A mennyekben. A főngylok és láthttln Úr szólnk egymáshoz: festőien ünnepélyes és hngsúlyozottn szimbolikus kép, semmi több. Tlán éppen ez jelképessége teszi zt, hogy nem érzek benne semmiféle misztikumot, figyelmemet csk díszlettervező fntáziképe köti le. Az Úr hngj ebben z elődásbn vlhonnét fentről, nézőtér irányából hlltszott, és egyáltlán nem keltett misztikus benyomást. Ngyszerűek voltk z elődás zjeffektusi: mennydörgés z első színben, mikor Ádám és Év első ízben figyelnek fel z Úrr, és z egyiptomi színben nép különösen mély benyomást keltő feljjdulás. Ádámot egy ngyszerű színész játszott: Básti Ljos. A szó szoros értelmében verejtékesen megdolgozott ezért z elődásért. Mert Ádám szerepe fölényes színészi tudáson kívül nem csekély fiziki megerőltetést is kíván, és lelkierő teljes beledását követeli meg. Persze teljes átélésről itt ligh lehet szó. Básti Ljos epikus módon játszott szerepét, osztott hősének emócióit, s ugynekkor szvk mögött mintegy bsztrhálv, kritikus szemmel vizsgált sját tetteit és szvit. Két szemöldöke közt mély ránc nem simult el egyszer sem. Vlhányszor kimondott egy válszt, szemét összevont, mikor pedig prtnerét hllgtt, kkor széttágult szembogr, mintegy felszólítv mindenkit, hogy figyeljék csk, mi történik körülötte. És ez nem vlmi sblon, vlmi színészi fogás volt, hnem művész áltl tudtosn megválsztott jellemrjz, hogy hngsúlyozz, mennyire összefüggőek, milyen közös jellegűek zok z lkok, melyeket drb hőse cselekmény folymán mgár ölt. Mellőzte lélektni jellegzetességek prólékos részletezését, inkább különböző kor-

13 szkok lkjink fő vonásit érzékel-tette. Ádám szerepében Básti lényegileg mindvégig ugynz z első ember" mrdt, függetlenül ttól, hogy rómi tóg, hrci fegyverzet v g y snsculotte zekéje volt-e rjt. Ngy fiziki megterhelés nehezedik rr színészre, ki ezt bonyolult és különösen munkigényes szerepet játssz. Véget nem érő jelmezcserék, mszkcserék, prókcserék, kellékcserék - mindez időt, energiát és ideget kíván. Básti jelenéseit elválsztó rövid idő-közökben még tréfálkozott is színpdi munkásokkl, és z öltöztetőkkel, kik keselyükként vetették rá mgukt, hogy mindjárt ott színpdtérben, mi-ltt díszleteke kicserélik, forgssák, rángssák, levegyék ról jelmezét, és ráhúzzák másikt. Ámde z elődás második óráj után már láthtón elfárdt. Beszédébe rekedt hngok csúsztk. Homlokán egyre sűrűbben jelentek meg verejtékcseppek. A szünetben ezt mondt nekem: Nem bírom! Hány évig csinálihtj ezt z ember ilyen feszültségben! Minden este elődás, ez vgy egy másik!" Ezen npon Básti vlhogyn szoktlnul fárdt volt, szívében szúrást érzett. Meg kell változttni z Űr-színt, melyben Ádámot és Lucifert kötélhez erősítik, és így lebegtetik színpd egyik végétől másikig. A hrmdik felvonásbn felkpszkodom díszletállványztr. A segéd-rendező egy füzetet szorongtv kezében, második emeleti szintre rohn fel éppen, od, hol sttisztéri öltözői helyezkednek el, és ott kibálj: - Úrilányok! Úrifiúk! Vgyis, hogy z udvrhölgyek és udvroncok siessenek színpdr. Nyílnk z jtók, és elősereglenek brokk divt szerint öltözött ifjú színészeik és színésznők - sttiszták. Következik prági szín. A díszletállványzton nyolc színpdi munkást és néhány világosítót látok. Lenézek, és súgólyuk sárg foltjábn látom, mint súgó lpozgt szövegben. És íme jeldás: Fényeket eloltni!" Egy pillntr sötétség borul mindenre. A nézőtéren és színpdon elnémul zj. A függöny suhogását hltni... Különösen érdekelt párizsi és londoni szín. Felülről látom, mint egy rövid szünet ltt Básti két öltöztető segítségével ledobj mgáról tudós csillgász plástját és föveget, és ott mrd hófehér ingben és szélesen kihjtott fekete blúzbn, pirosfehér-kék övvel de- rekán. Prókáját kicseréli mszkmester. A prági vártorony egy szempillntás ltt változik át népgyűlés szószékévé. Mindez együttvéve nem trt tovább, mint kéthárom másodpercig. S már hlltsznk Mrseillise erősödő hngji. A trk, zjos tömeg - ktonák, kézművesek, prsztok, diákok, összesen mintegy htvn-hetven ember - mind mozog, betöltik színpdot: zt közteret, hol z emelvényről Dnton szónokol. A tömegjelenet dinmikus, rikító, élénk - minth Delcroix egy vászn elevenedett voln meg. Nem kevésbé htásos londoni szín. Vásári bódék sorit ábrázolj, háttér-ben vgy tuctnyi bolt és bódé, szín jobb srkábn vándorbábszínház trt elődást, z előtétben kis korcsm lát-htó. London város lkóink három- négy központi csoportjárt fedezem fel: vendéglő sztlkáinál ülnek, z utcán járnk, bódésoron nézelődnek, és bábjátszók sátránál bámészkodnk. Vnnk élesen megrjzolt különálló lkok is: nyomorék koldus, rendőr, kéjhölgy, z árus. Különösen emlékezetembe vésődött z kép, hogyn kék blúzos munkások csoportj vonul át, mjd mögöttük két gyáros fekete cilinderrel Alekszej Arbuzov drbj, T á n y, bár ngy késéssel, de éppen legjobbkor érkezett cl Mgyrországr. Ezekben z években színházk különösen ngy figyelmet fordítottk z ember belső világánk, finom és bonyolult érzéseinek, lélektni ellentmondásink feltárásár, Őze Ljos és Törőcsik Mri Arbuzov: Tány című drámájábn (Kton József Színház, 1959) (MTI fotó - Keleti Év felvétele)

14 erkölcsi problémáir és zokr z útkeresésekre, melyek mi ember életének és boldogságánk értelmét firttják S most íme, egy szovjet drb, mely eleven jellemeivel, szereplők lelkivilágánk mélyrehtó vizsgáltávl őszintén, szépítgetés nélkül világítj meg egy egyszerű ember bonyolult életútját. Egy szovjet lélektni drám, mely megmuttj, milyenek z egyéniség fejlesztésének perspektívái szocilist társdlombn, feleletet keres és tlál olyn kérdésekre, melyek egy kispolgári drb hőseit csk zsákutcáb vezethetik. Ilyen körülmények htározták ;meg zt jó hngultot, művészi lendületet, mely budpesti Kton József Színház Tá ny-elődását jellemezte. Arbuzov Tányájánk bemuttój z egyik mérföldkő volt szovjet drbok mgyrországi bemuttóink történetében. A háború utáni mgyr színház életében már volt néhány ilyen mérföldkő: 1945-ben z Orosz emberek. Konsztntyin Szimonovtól és Vihros lkonyt Leonyid Rhmnovtól, 1947-ben Gorkij Jegor Bulicsovj, 1951-ben Fgyejev Ifjú gárdáj, 1957-ben z Optimist trgédi Vszevolod Visnyevszkijtől és most - Arbuzov Tányáj. S eközben mgyr színpdok hány olyn szürke, felszínes elődást is láttk, melyek sjnos inkább kompromittálták szovjet drámirodlmt, mintsem hogy propgálták voln. Érthető tehát, hogy szovjet művészet őszinte bráti milyen izglomml várták Arbuzov drbjánk budpesti premierjét. A bemuttó npján, november 5-én húsz perccel (kezdés előtt érkeztem színházb. A város szívében, Petőfi Sándor utci színházkpubn már tolongott nép. Amikor először megpillntottm Tány szerepében Törőcsik Mrit, úgy éreztem, minth egy moszkvi lkásb látogtnék, vlhol z Arbt kerületben vgy éppen Szivicev Vrzsek utcábn, és egy egyszerű moszkvi diáklány nyitn jtót előttem. Annyir ismerősnek tűnt számomr z rc, minden.mozdult, beszédmódj, fiúsn rövidre nyírt hj, kék mellénykéje, szűk fekete ndrágj. Igen, ez z, ő z, mi Tányánk, bár tlán nem nnyir hrmincs, mint inkább htvns évekből. Volt ennek mgyr Tány-elődás nk néihány felejthetetlen mozznt. Törőcsiknek Tány volt z első ngyobb szerepe színházbn, de már kkor is tisztábn volt premier pln h- tóerejével. Ezt nyilván filmnél tnult meg, és sikerrel lklmzt színpdon. Mindenesetre ott, hol premier plnt játszott", szuggesztív htást váltott ki, s zokbn pillntokbn kmtostul fizette vissz z összekötő" jelenetek elngyoltságát. Tány szerepében Törőcsik állndón feszült, csordultig telített belső életet élt. Szvi csupán egy részét fejezték ki őszinte.érzésvilágánk. Töprengés, mélbú - mind idegen volt tőle, még drb látszólg legérzelmesebb, leginkább melodrmtilkus epizódjibn is. Törőcsik Mmi roppnt dinmikus, mozgékony színésznő. Eleme z lkotás, cselekvés, z élet, munk. Törőcsik Tányáj z első felvonásbn htártlnul boldog, szinte úgy látszik, minth belebolonduln ngy örömébe. Ujjongását nem is leplezi, s ezzel bosszntj férjét, Germnt. Bolondozv még szekrénybe is belebújik kkor, mikor Germn - Kálli Ferenc - hzérkezik munkából, ztán elrántj orr elől z újságot, és odveti mgát melléje pmlgr, mjd kitessékeli hívtln vendégeket csk zért, hogy kettesben mrd-hsson férjével. Hnytt-homlok fut új ruháját felvenni, mikor férje elszólj mgát, hogy színházb mennek. Szemé-ben hol boldogság fénye villn meg, hol szomorúság felhőzi be: bántj, hogy Germn képtelen felfogni, milyen. csodáltos érzés z, mikor z embernek megvlósulnk boldogságról szőtt ál-mi. És ékkor köszönt be házukb bj. Egy esti összejövetelen Tány véletlenül tnúj nnk, mint Germn szerelmet vll Smnovánk, éppen bbn pillntbn, mikor z áltlános vidám kvrgás közepette átfut szomszéd szobáb, hogy egy mtrjoskbb mszkját öltse mgár.... Az előtérben Germn és Smnov, hátuk mögött pedig z üvegjtón át szélesre húzott szájú mtrjoskbb vigyorog be. A néző tudj, kinek z rcát tkrj ez mszk. A színpdon már nincs senki, hlkn nyílik z jtó, és Törőcsik Mri vlmi puhán osonó, z energikus Tányától teljesen idegen járássl közeledik egészen előre, rivldához. Lssn leveszi mgáról mosolygó álrcot, és rémülettől megdermedt rc olyn, mint z ókori színház trgikus mszkj. Ez Törőcsik Mrink drbbn z első premier pln"-j. A második felvonásbn beesett rcú, lesoványodott Tány megint csup moz gás. Ápolj beteg gyermekét, fehérnemű) vsl, nekifog tervrjznk - egyszóvl, egy pillntig sm ül ölbe tett kézzel, tétlenül. Munkájáb, állndó cselekvésbe menekül, fájó gondolti, sérelme, keserű érzései elől. És megtörténik helyrehozhttln: kicsi meghl. Egy pillntig üres szín-pd. Tány árnyékként jön szomszéd szobából. Üveges szemén egyetlenegy könnycsepp sincs, keze tnácstlnul csüng lá... Az sztlhoz megy, gépies mozdulttl letör egy drbot kenyérből, szájáb teszi, rágj... Véget nem érő, hosszú csend. Törőcsik Mri moss z blkhoz lép, leül egy zsámolyr, és egy távoli pontr szegzi szemét. A közflon zúl, szomszédbn egy kislány skálázik zongorán. Sötétedik. Az utcán vlki dlol. Üt z ór. Teljes sötétség. A távolbn egy mozdony sípol Újbb órütés. Itt z éjszk. Hjnlodik... Ismét zongoráznk szomszédbn... Függöny. E jelenet után tpsvihr szinte megrázt Kton József Színház flit. A néző tökéletesen megértette, mit kr mondni ném jelenettel rendező és színésznő. A hrmdik felvonástól kezdve drám áttűnésekre" épül: egy-egy kép-nek drbbn újonnn feltűnő személyek dják meg színezetét, hngultát, mjd háttérbe vonulnk, átengedve helyet drb címszereplőjének. S mindenki, ki csk tlálkozik Tányávl, krv-krtlnul beleszeret ebbe törékeny kis sszonyb, tjgvidék fitl orvosnőjébe. S íme, drb befejező jelenete. Tány tlálkozik Germnnl. A néző felismeri régi Tányát, z érzelemnyilvánításibn nivul közvetlen, huncut és egy picit szentimentális Tányát, de ugyn-kkor látj jellemének új vonásit is, nyugodt mgbiztosságát, tekintetének vlmilyen különleges tisztságát. Ilyen tekintete csk olysvlkinek lehet, ki megtlált helyét z életben, tehát z igzi boldogságot. Arbuzov Tány című drbjánk ezt z elődását moszkvi Művész Színház Budpestre meghívott rendezője, Konszkij rendezte, mégpedig egyáltlán nem Művész Színházbn szokásos idő ltt: másfél hónpig dolgoztk rjt. Jelen voltm néhány próbán, melyet Konszkij vezetett. Teljes kpcsoltot sikerült tlálni színészekkel. Vlóbn gykorlti, lkotói tlálkozás volt ez: színpd mgyrművészeinek tlálkozás szovjet színházi iskol képviselőjével.

15 Vlmely színház vezető szerepe ritkán trt tovább ht-hét évnél: új színész-együttesek jönnek létre, melyek érzékenyen regálnk társdlmi élet változásir, s így lépnek színházi élet fejlődésének következő lépcsőfokár. Végeredményben z ország összességé-nek színművészete nem győz és nem szenved vereséget - hiszen bármelyik színház kerül is z élre, ezzel ténnyel csk előbbre viszi nemzeti szín-házkultúrát. Erről győződhettem meg újr kkor, mikor 1965-ben viszontláttm mgyr színházkt. Sokáig - mjd-nem tizenöt éven át - Nemzeti Szín-ház vezetett. Az színház, melynek épülete egy zjos budpesti útkereszteződésnél állott. S én most pont zon npon érkeztem Budpestre, mikor z eklektikus stílusbn épült, régi épületbe belecsptk csákányok. Akdályozt fővárosi közlekedés fejlődését - kdályozt éppen város legforglmsbb gócpontján. A budpestiek vegyes érzésekkel nézték, hogyn tűnik cl emeletről emeletre régi, megszokott épület, de ezt mondták: A színház meghlt - él-jen színház!" A Nemzeti Színház hgyományos műsordrbját, Az ember trgédiáját véletlenül éppen március 18-án láttm újból, zon npon, mikor szovjet ember szállt fel z űrbe. Ennek romntikus filozófii drámánk ismeretes z jelenete, melyben földi világból kiábrándult Ádám csillgok felé repül. Mgyrország legklsszikusbb",színházánk színészei különös nyomtékkl játszották ezt jelenetet, melyben most díszletek és jelmezek teljesen modernek voltk, és súlyos értelmű, bölcseleti drám egész kicsengése egyszeriben npi ktulitású" értelmet nyert. Amikor Ádám - Sinkovits Imre - bból körből, hol súly nem létez, lét nem mozog", vissz kr térni földre - h oly sokt cstáztm hsztln, cstázzm újr és boldog leszek" - nézőtéren kitör tpsvihr. A közvélemény szerint mgyr színművészet stfétbotját htvns években két színházi együttes vette át: fitl Tháli Színház Kzimir Károly irányításávl, ki 1958-bn z Optimist trgédiávl kezdte rendezői pályfutását, vlmint Mdách Színház, mely már régót pályázott legjobb mgyr színház bbérjir. Lehetetlen fel nem fedezni törvényszerűséget bbn, hogy mi mgyr Kálmán György, Sinkovits Imre és Várdi Hédi Az ember trgédiájábn (Nemzeti Színház, 1964) (MTI fotó - Keleti Év ) drámírók legjobb lkotásikkl egyre gykrbbn folymodnk viszonylg közeli, de m már történelemnek számító múlt témáihoz. Mjd Mesterházi Ljos drbji ( Pesti emberekre és A tizenegyedik prncsoltr gondolok), vlmint Drvs József Kormos ég című műve, melyeket z ötvenes évek végén mutttk be, igzi újítói kísérletnek számítottk, s rr irányultk, hogy megteremtsék ngy eszméktől és érzésektől duzzdó, közéleti telítésű mgyr d r á mát... Öt év elteltével már láthtó volt, mennyire megizmosodott, megférfisodott mgyr drámirodlomnk ez gyümölcsöző irányzt. Mgyrország legújbbkori történetének mjdnem fél évszázdát elemzi Tháli Színházbn 1963-bn bemuttott Rozsdtemető, mely Fejes Endre kisregényéből készült. Kzimir Károly merész rendező, kinek szemében szocilist színház fő feldt - így foglmzt meg ő mg segíteni z embert bbn, hogy igzi emberré legyen, Hábetlerék sorsábn meglátt mgyr munkáscsládok egy rétegének közös sorsát. Annk rétegnek, mely sokáig szoros közelségben élt kispolgársággl, melyet megfertőzött kispolgári életszemlélet, és önmgát szellemi vegetálásr ítélte. Hábetlerék eleven illusztrációját szolgálttják lélekölő kispolgári morálnk. Kzimir Károly rendezésében - ngyszerű színészei, Horváth Teri és Szbó Gyul segítségével - Hábetler házspár nem követ cl semmiféle bűncselekményt, semmiféle kárt sem okoz z embereknek, de jót sem kp tőlük senki. Önmguknk élnek, s minél távolbb kerülnek ngy élet" forgtgától, nnál közelebb jutnk - sját rövidlátó meg-

16 győződésük szerint - hőn óhjtott jóléthez. Hábetlerék viszonylgos jólétben élnek, elviselhetőbb körülmények közt, mint sok ezren, önmgukt mégsem z élet gzdáink, 'hnem csk ideiglenes lkóink érzik. Hábetler János, cslád-fő egyetlen igzságot tnult meg: zt, hogy világbn vnnk főnökök és vn-nk lárendeltek, s úgy kell cselekedni, hogy z előbbiek meg legyenek elégedve z utóbbikkl, kkor lesz elviselhető z élet. Nem hiszi, hogy z élet be-rendezése meg is változht. Emlékezetes z jelenet, mikor János fitl ktonként!forrdlmi Budpesten tlálj mgát, z 1919-es mgyr proletárforrdlom idején, és z utcán szembetlálkozik egy munkásjárőrrel. Vn nnyi lélekjelenléte, hogy ktonspkájáról letépje spkrózsát, és ledobj kövezetre. Amikor zonbn vörös járőr eltávozik, körülnéz, lehjol, felemeli spkrózsát, és lopv zsebre vágj. Szbó Gyul itt egy olyn mozdultot tesz, mely ezt fejezi ki: Jól jöhet ez még vlmikor." Nem is téved ez z óvtos bölcs", jó kispolgári érzéke nem cslj meg: mi-kor ismét fehérek kerülnek urlomr, spkrózsávl sikerül bizonyítni, hogy nem vett részt pesti forrdlom eseményeiben. Közben z élet megváltozott, és rohelén: Nálunk semmi jó. hmosn változik most is Hábetlerék körül. Csk ők mrdtk régiek. Horváth Teri és Szbó Gyul erőteljesen játsszák el változásr képtelenség drámáját. A szülők hlánték, mjd hj is megőszült ugyn, z idősebbik János már nem áll olyn feszes hptákbn, és már nem olyn mgbiztos, mint zelőtt, Mári egyre gykrbbn ül le pihenni, de szvuk, hngjuk változtln: Minket nem érdekel, hogy mi történik odkint, fő z otthonunk, csládunk." És Hábetler-gyerekek, kik z nytejjel szívták mgukb ezt z igzságot", már mi npjinkbn élve, cskis önmgukr gondolnk, viszolyognk ngyvonlú, igzi élettől. Az önzés lelki rozsdáj beléjük rögződött, igen nehéz ettől szbdulniuk. A Rozsdtemetőben nincs pozitív hős. Lendületét tgdás dj: zoknk z erkölcsi normáknk tgdás, melyeket m emberei múlttól örököltek. Lecsiszolni z önzésrozsdáját zoknk mi embereknek lelkéről, kik (közelmúltból érkeztek: íme, ez z elődás meglkotóink pozitív feldt Helén (Prishoz) : Mi újság z théni színháznál? (Pris hllgt, vállt von) Kollár Bél, Hcser Józs, Szbó Gyul és Horváth Teri Fejes Endre Rozsdtemetőjében (Tháli Színház, 1963) (MTI fotó) (1975 jnuárjábn, budpesti Nemzeti Színház Szép Helén-elődásából.) Ünnepek táján nem szerencsés dolog Budpesten színházb járni. Erre megállpításr kkor jutottm, mikor krácsonyi előkészületek időszkábn érkeztem mgyr fővárosb, és láttm, hogy bevásárlás, z jándékozás láz elönti z utcákt, és - leglábbis nekem úgy tűnt mgávl rgdj színházk életét is. A sűrű műsorváltozás (miben persze z influenzjárványnk is része volt), vártln beugrások és egyéb kényszerű intézkedések feltétlenül befolyásolták nézőtér hngultát. Hiszen tudjuk, (művészet nem bírj kpkodást. Olykor, z egyik vgy másik elődás láttán z volt z érzésem, hogy színészek és nézők csk véletlenül kerültek össze ugynzon flk között, és igyekeznek minél gyorsbbn túl lenni lklmi kötelezettségükön: gyorsn végigjátszni, illetve végignevetni és végigtpsolni z elődást, hogy után sietve vissztérhessenek fontosbb elfoglltságikhoz. Több esetben tnúj voltm színészi játék erőltetett menetének": szinte hdrv nyomták szöveget", igen ritkán hsználták Sztnyiszlvszkij áltl megfoglmzott, úgynevezett belső szünetet". Észrevehető volt, hogy számos színész lemondott rról z "előjátékról", mely pedig z ábrázolt lkb vló beleélés folytonosságánk biztosíték. Ltom: színészek, különösen fitlok egy része csk bbn pillntbn éled fel színpdon, mikor néki kell megszóllni, szövegrészei közti szünetekben pedig untkozik, fölöslegesnek érzi mgát színpdon. Ügy éreztem - és örülnék, h tévedtem voln! -, hogy külső színészi kifejezőeszközök iránti érdeklődés is veszendőbe ment: smink, jelmez, jellemérzékeltetés s áltlábn pontos, szbtos színpdi eszköztár - mindez nem érdekes. Egynémely esetben nem is tudtm elhessegetni mgmtól zt gondoltot, hogy lám, ezek színészek most lejátsszák z elődást, megköszönik tpsot, és egyenesen hzindulhtnk, még z öltözőjükbe sem kell bemenniük, hogy lemossák mgúkról festéket és átöltözzenek. És íme, fent vázolt első színházi élményeim után, melyek komor gondoltokkl töltöttek el z ös évdot illetően, egyszer csk eljutottm egy

17 olyn elődásr, mely egyszeriben megváltozttt meglehetősen vigsztln benyomásimt. Az 1975-ös év legelső színházi estje volt: pontosn jnuár elsején. Elindultm, hogy Pesti Színházbn megint egy melodrámát nézzek végig, és ehelyett (Ruttki Év megbetegedése folytán) z Egy őrült nplój elődását nézhettem végig, melyet már 1967-es bemuttójáról ismertem. A Gogol művéből készült drbot Drvs Iván dt elő Horvi István rendezésében. Azt hittem, hogy hét év ltt z elődásnk meg kellett szürkülnie, de ngy örömömre megállpíthttm, hogy ellenkezőleg: még plsztikusbbá vált, és már-már klsszikus formát öltött. Lélegzetelállító látványt nyújtott, több oknál fogv: legmgsbb fokú elődói kultúr, z lkb vló beilleszkedés mélysége, rendezés, beállítás, zjmegoldások tették zzá, és mindenekelőtt z művészi igényesség, mellyel kiváló színész egészen átlkult bonyolult lelkivilágú gogoli figurává. Ámde mindenekelőtt és mindenekfölött ebben z elődásbn z kpcsolt rgdott meg, mely színészt nézőtérrel összekötötte. Szerencsés estét fogtm ki. Az elő-dás, mely szinte úgy hullott z ölem-be, egyáltlán nem volt mindennpi, sőt színész és nézőtér viszonyát illetően vlóságos konfliktusnk lehettem tnúj. A közönség többségében külvárosi srácokból tevődött össze, kik ingujjbn és frmerben ültek be nézőtérre kibodorított hjú brátnőikkel, hogy egy hbkönnyű drbot lássnk, és egyszerűen csk elszórkozznk zon z újévi estén. Látszott, vlki megszervezte ezt kollektív színházlátogtást", hogy lposn megnevettesse őket. A színész és földszint hátsó sori, vlmint z erkély között z első pillnttól kezdve nyilvánvló volt meg nem értés, s ez egyre inkább konfliktussá, mjd pedig nyílt összecspássá érett. A mi ifjktól oly távol eső és idegen gogoli figur viselkedése Drvs Ivánnk hlltlnul finom lélektni ábrázolásábn nézőket kezdetben csk egyetlenegy szempontból érdekelte: lehet-e rjt nevetni vgy sem. A nézőtéren hngos röhögés csttnt fel leglklmtlnbb, sőt lényegileg legtrgikusbb pillntokbn. Drvs Ivánnk, kinek ngy z improvizációs tehetsége, elegendő lett voln egy kissé elcsúszttni hngsúlyt, csk egy csipetnyit engednie z znpi nézők szemléletének, z ábrázolt lkot elcsúszttni" főhős ne Drvs Iván mint Popriscsin, z Egy őrült nplójábn (Pesti Színház) (MTI fotó - Keleti Év) vetségessé tétele felé, s nézőtér nevetésének felcsttnás bizony nem vártott voln mgár! Drvs Iván zonbn más utt válsztott, nem hgyt mgát nézőktől pórázon vezetni, hnem nekigyürkőzött egész művészetével, megfeszítette minden krtát, hogy ő vezesse be mg után nézőket mgs színvonlú, igzi színjátszás világáb. S ez nem volt könnyű feldt. Úgy látszott, minél inkább ellenáll nézőtér z ő komoly játékánk, nnál mélyrehtóbbn, nnál finombbn vezeti tovább színész mg játékát, mindent, z utolsó cseppig mindent be-ledv szerepének múgy is nehéz, emberfölötti megerőltetést kívánó eljátszásáb. Drvs tuljdonképpen színművészeti, esztétiki nevelés ábécéjébe vezet-te be komoly művészethez nem szokott fitlokt. A színész, ki két és fél órás színpdi munk során egyetlenegy-szer sem ismételte megszámlálhttln mozdultink, tglejtéseinek, hnghordozásink vlmelyikét, s minden mozzntnál új rculttl, új ritmusbn, más lelkiállpotbn muttkozott meg: csodát művelt. Ugynzokkl nézőkkel, kik oly meg nem értően viselkedtek z első felvonás során, mert zt hitték, hogy színházb csk könnyű szórkozásért megy z ember, második felvonás feszült csendben folyt le, s legteljesebb megértés urlkodott meg-győzött nézők és művészet becsületét védelmező, színpd legmgsbb rendű elveiből egy jottányit sem engedő színész között. Amikor lement függöny, nézőtéren egyetlen ember sem mozdult el helyéről, s fitlok, kik most tíz percig ünnepelték művészt, minth felnőttek voln e két és fél ór ltt - ez mind együttvéve ngyszerű jutlom volt színész emberfölötti runkájáért. Peched volt! - kiáltj Drvs rémülten fejéhez kpv, mikor z elődás után belépek z öltözőjébe, hogy őszinteszívvel grtuláljk győzélméhez. Ellenkezőleg! Végre kezdem megérteni z 1975-ös évd titkát! - válszolom neki. (Rdó György fordítás)

18 játékszín ALMÁSI MIKLÓS Izgtott idill - jégesővel László-Bencsik Sándor: Történelem lulnézetben László-Bencsik Sándor egy ismeretlen közegbe viszi mgávl olvsóját, nézőjét egy titok tnújává teszi. Könyvének s most belőle formált színpdi változtnk is ez legvonzóbb tuljdonság. Egy brigád mindennpi életét, nyilvánosság elől elrejtőző viselkedésnormáit tudj megjeleníteni. Mert ez mindennpi élet csk látszólg ismerős, vlójábn csupán nnk tárul fel, ki - mint z író - több évet töltött egy brigádbn, s nem csk pár hetes vgy hónpos kirándulásr válllkozott. László-Bencsik beltg volt, egy melós többiek között, ki végigcsinált ennek z élet-nek minden állomását z cinstndtól túlórákon át brigád feloszlásáig. Hogy éppen író is volt, z egyenrngú tgságát illetően csk véletlen mellékkörülmény. Ezért tárul fel előtte ez világ, olyn mélységben és olyn típussoksággl, mint mit előtte még egyetlen hsonló válllkozásbn sem élvezhettünk. S ezért lehetett írás szociográfii nyersnyg-ként - bestseller. Szándékosn nem írom zt, :hogy riport, mert könyv és drb több, mint irodlmi riport: z író mindig z emberi rcokr, miértek-re, mögöttes, láthttln indítékokr kíváncsi, s nem z eseményekre, könnyen megfoghtó, muttós tényekre. A lényegre tehát: mitől lesz brigád ez z embercsoport, s milyen többletet d nekik közös munk, életük egymásb fonódás? Mivel zonbn z író számár ez z emberi - é s társdlmunk lpszövetét is formáló - lényeg fontos, ez könyv nehezen fordíthtó színpdi lkotássá. Nincs eleje-vége-csúcspontj, cselekménye, drámi feszültsége. Utólg kel-lett kitlálni hozzá történetet, mi hordozni tudj mjd titkot: könyv portrésorozt volt, melynek lényege vlmi lig megrgdhtó tmoszferikus töltés olysmi, mi ön-mgábn nem színpdképes leglábbis eddigi drmturgii előítéleteink (vgy tpsztltink?) értelmében. Így brigád élete egy szerencsétlen szerelmi fonlr fűződik fel: Mirkó, z egyik eset-lenkmszos brigádtg beleszeret z öreg Török lányáb, ki viszont pi beleegyezéssel már egy mérnök udvrlását fogdj. A többit már el is tudjuk képzelni... Bonyodlmk lennének te hát, csk éppen drám nincs, mert ezt mesterkélt sztorit újr meg újr gyonnyomj figurák állóképszerű feltárulkozás, világuk fel-felcsillnó gzdgság, z ismeretlenbe vló bepillntás izglm. S ki bánj ilyenkor z állóképeket? Mert mi olykor-olykor így kibontkozik előttünk, z jóvl izglmsbb, mint cselekményszál, mi felszínességével idegesíti nézőt. Az elődás legjobbn sikerült része ezért nnk bemuttás, mi eddig csk rejtély, vgy mi rosszbb, csk szólm mrdt: z egyéni sorsok, krkterek kibontkozás, otthonr tlálás közösségben. A figurák mindegyike más tempermentum, más világkép, más életút, s színpd ezt sokféleséget tudj érzékeltetni. A nézőt zonbn z rgdj meg elsősorbn, hogy ezek krkterek nem önmgukbn muttkoznk meg, válnk önmguknál is gzdgbbá, hnem közös életük hívj elő belőlük egyéniségük rejtett trtlékit. Nem monológokbn mondják fel életüket, bár ilyen mgánszámok is előfordulnk olykor. Például mikor esik z eső, és z udvron nem lehet dolgozni. A fiúk sztoriznk, minden ember egy történet"lpon. Ez zonbn inkább kivétel vgy jobb híján átvezető. Mert jobbár úgy derül fény z rcokr, hogy vlmi minden-npos eseményre szisszen fel brigád, mégpedig mindenki mg módján. Be-lép z új fiú - Lenkei, Hrsányi Gábor megformálásábn - s máris polrizálód-nk válszok: ngyszájú Vidróczky kemény próbát követel, Asztlos, bár rosszllj kitolást", úgy tesz, minth semmit sem látn, Pázmán férfis gesz-tust lát próbábn, Kántor segíteni szeretne, de csk szentségel. A spontán módon kitörő válszok csupán helyzetre, z eseményre felelnek, ám gesztusok mögött kinekkinek múltj, sérültsége vgy lssn kibontkozó új embersége is megcsilln. Mikor egy hjrámelóért éjszkár is bent kell mrdni, mindeni-ki morog vlmit, mindenkinek vn vlmi csk rá jellemző válsz kitolásr". Az öreg Török elvonul iszogtni, Asztlos szervezi hjrát, Mirkó veszekedés idejére lefekszik ludni, Páz-mán káromkodik, szidj főnököt, de ráhjt. Végül is mindnyájn ott állnk munk nehezebb végénél : közös válllás, z együvé trtozás felnőtt pedgógiáj győz - mint hogy bennük is z bizonyos öntudt. Nem így lenne, h nem lenne jelen csoport lelke, Asztlos Kázmér, brigádvezető. Ő legkidolgozottbb figur, jóllehet színpdi jelenléte legnehezebb feldtot rój színészre, Szbó Gyulár mert bszolút értelemben pozitív hős: már-már túl szép. A könyvben árnyltbb lkj, több rc, rvszkodás, gondj és lázdás vn - itt ő ngy cslád feje, s neki nem szbd gyengének muttkozni. Rádásul mindenhez kell értenie, fitlok nevelésétől képtárlátogtásig, miről mjd be kell számolni nplóbn. Szbó Gyul zonbn pzrmegoldást tlál erre mjdnem megoldhttln feldtr: zokon pontokon, hol lkjánk erényei már-már nyomsztóvá válnk, csipetnyi öniróniát, sőt öngúnyt kever fél-hngok és gesztusok közé. S figur máris vissznyeri eredeti vgányságát, s elveszti fenyegető fennköltségét. Neki igzságosn kell döntenie - mindig. H zonbn megmrdn z igzságosztó Mátyás király munkásváltoztánk - mi szerep betűiben sjnos ott ólálkodik -, kkor könnyen komikussá válhtn. Szbó elébe megy ennek bujkáló komikumnk, s ezzel máris visszbillen figur vlóságb, pesties, műcinikus tmoszféráb. Így lesz nemcsk főnöke, hnem társ brigádnk, ki csk bbn különbözik tőlük, hogy közös élet különb emberré frgt, mint z egyszerű és ngyszájú tgokt. Persze: itt kezdődik z elődás problemtikus rétege is. Ez világ, melybe olyn otthonosn férkőzött be z író és rendező Kzimir Károly, túlságosn idilli. Vnnk ugyn problémák", de csk így, idézőjelben. Túlságosn gyorsn megoldhtók, nem kínzó, hosszú le-jártú bjok. Legfeljebb néhány rossz emberi tuljdonságból szármznk, mint z öreg Török iszákosság. (De még ról is kiderül, hogy csk gyenge ember, kit nnyir megtposott már z élet, hogy elfelejtette visszkérni jellemét, mit egyszer kőlcsönkértek tőle...) Az idilli közeg nem engedi ztán igzán kibontkozni figurákt: mindenki csk egy bizonyos htárig ngyszájú - ztán érzelmes lesz, mint Vidróczky, okoskodó, mint Pázmán, vgy luszékony, mint Mirkó. Minth ennek közösségi életnek zzl kellene bizonyítni felsőbbrendűségét, hogy körülötte és benne minden ngyon szép". Csk történet végén derül fény z idill ltt lppngó súlyosbb és kegyetlenebb gondokr: mikor ngyobb fizetés csábításár széthullik brigád, és Asztlosnk téhetet-

19 lenül kell végignéznie színtársult" sunyi menekülését. Kzimir ezt befejező és trgikusn vlóságos helyzetet jó drámi érzékkel és ngyvonlún oldj meg. Némi szín-pdi huzvon után ugynis meg tudj muttni : ez brigád ugyn széthullt - mjdnem törvényszerűen -, de z emberekben már dolgozik z z etik, mit egymásnk teremtettek és tnítottk közös életükben. A munk kegyetlen, de felemelő öröme és tisztessége. Vgyis: hol már kikerülhetetlen robbnás és z idillel vló leszámolás, ott Kzimir meg tudj tlálni drámi egyensúlyt, mélyebb társdlmi igzságr fényt villntó gondolti és érzelmi összefogllást. H innen, erről drámi mgs-ltról tekintjük át meglehetősen hosszú elődást, úgy csk sjnálhtjuk, hogy miért nem merte válllni korábbn is bonyodlmkt - nyilván másutt is meg tudt voln tlálni vlósághoz igzodó, kegyetlenebb, de igzbb megoldásokt. Így viszont z összkép, mi nézőben megmrd : idill, néhány bárányfelhővel és vártln jégesővel... Ami nem sikerült, mire csk utlni próbál zárójelenet: ennek világnk visszcstolás szocilist társdlom egészének lélegzetvételéhez. A könyv mg szociogrfikus szándékától vezetve szükségképp mrd meg kizárólg munkásmiliőben. Belterjessége" feldtából következik. A színpdon zonbn úgy éreztük - már hiányzik társ-dlom egészéhez futó fonálrendszer. Arr gondolunk, hogy színpdi közeg túlságosn kizárólgossá, kifelé" védekezővé teszi ennek brigádnk éle-tét. Aki kívülről.", más szociográfii mezőből lép be ide, ki tehát nem kétkezi munkás, nnk többnyire ellenszenves profilj vn, zt figurák - cselekmény szerint joggl kiutálják. Legyen z irodás, mérnök, főnöksszony vgy munkerő-csábító osztozik ebben rossz tmoszférábn. Kétségtelen, hogy z is hozzátrtozik László-Bencsik kemény írásához: ennek sjátos munkásrisztokrt" mgtrtásnk ez külvilágot lenéző gesztus is egyik lkotój. Vlki mondj is: kitől klpácsot senki sem irigyeli" - de mondtbn benne vn z is, hogy kitől nem irigy-lik" -, z felette is érezheti mgát társdlom többi tgjánk. Hogy ebben mgtrtásbn indulti elemek is megtlálhtók, hogy keserűségből is, s nemcsk munkásöntudtból táplálkozik ez gőg, z kétségtelen. De mi szociográfiilg igz, z társdlmilg már kevés teljes igzsághoz. Mert ez mgtrtás is egy ngyobb, teljesebb igzságbn oldódik - vlóságbn. Részint úgy, hogy ez lenézés" csk felszíni gesz-tus vgy keserű kiszólások trtój, mi mögött vlójábn társdlmi tudtosság is rejlik, csk éppen nem vezércikkszerű egyszerűséggel. Másrészt - megint csk össztársdlmi szinten - őértük is dolgoznk, esetleg fehér köpenyben vgy éppen zkóbn, olykor leglább nnyi problémávl küszködve, mint ebben brigádbn. A színi jelen időbe nyilván nem fér bele ennek z érdekütközésnek és össztársdlmi egységnek kibontás. Sejtetése sem - és ez kelt hiányérzetet. Régi szójárásbn kifejezve: színpdot melós gőg hngult lengi át olykor. Kzimir Károly rendezésének egyik legfontosbb politiki-művészi vívmány, hogy ezt furcs risztokrtizmust semlegesíteni tudt, hogy vissz próbált vezetni munkásosztály vezetőszerepének, történelmi távltár: innen vn játék számos ironikus vgy komikus eleme. De z ellensúlyok csk félig-meddig érzékelhetők, mert z igzi ellentétel, mely ennek munkásmgtrtásnk igzságát és korlátit egyránt ki tudná fejezni, szocilist társdlom egészére utló mozznt, nem tud nyíltn szóhoz jutni. Kzimir Károly színpd nem kr semmi extrávl meglepni: visszfogott- ság, egyszerűsége imponáló. Úgy látszik, rendező levont z Erzsébetváros hngvételének művészi konzekvenciáit: ott tlálkoztunk ugynis először ezzel puritán fegyelemmel. Ezek lád- és deszkdíszletek (Rjki György szellemes és funkciójábn sokoldlú megoldás) mgát z tmoszférát veszik körül, z emberi trtlmt, közösségi élet többletét krják keretbe zárni. Félórányi húzássl igzán jelentős produkcióvá érhetett voln ez játék. A színészek közül Ngy Attil higgdt-súlyos Pázmánját emelném Szbó Gyul okos meg-oldásánk kiegészítőjévé. Lssú és robbnékony, egyoldlú és mégis mérték-trtó. Az ő szájábn kpják legtöbb ízt ezek kőbányi" műnyelvből kölcsönzött szvk. Rátonyi Róbert sok tpsot kp, de nem művészi megoldásiért: elmegy figur mellett, olykor még cigányos hngsúlyokt is belekever z öreg Török ddogásib, jórészt tréf kedvéért. Kozák András (Mirkó figurájábn) hlvány, bár kisemmizettségét még tudj érzékeltetni. Buss Gyul (Kbi) brigád esze - ehhez kellő lssúságot és prszti ünnepélyességet növesztett mgánk: kicsit ő is tud ironizálni. Mi-kor zonbn helyt kell állni, kemény és rvsz. Mécs Károly (Kántor) izgtott és objektív játékmodorrl hozz figurát, tudj, hogy ő inkább csk tnú brigád életében, nem lkotó közreműködő. Esz- László-Bencsik Sándor: Történelem lulnézetben (Tháli Színház). Török szki kóstolót hoz brigádnk hziból". Buss Gyul, Bitskey Tibor, Rátonyi Róbert, Ngy Attil és Szbó Gyul (Iklády László felvétele)

20 tergályos Cecíli most is műgonddl formálj Főnöksszony figuráját, kicsit túlkrikírozv bürokrt és csábuló sszony lkját: pntomimje groteszkellenszenves szélvihrként robog át színen. Bitskey Tibor vgányságávl el-eltlálj Vidróczky figuráját, de leglább nnyiszor ki is lép megtlált hngból egy-egy virtus vgy nyersebb poén kedvéért. Hrsányi Gábor rájött, hogy félig főszerepet, félig nrrátort kell játszni, ezért csendesebb és néző számár értelmezőbb funkciókt is felválll. Említsük meg még Horváth Teri, Sáfár Anikó, vlmint Kutzky József és György László nevét. A zenei betétek - mit TMKbrigád d elő - Benkő Péter zenéjéből és Végvári Tmás szövegéből krnk szünetjellé vgy jelenet-válsztó pnellé válni: sjnos nem eléggé profi teljesítménnyel, ezért esetlegesek, h nem feleslegesek. László-Bencsik Sándor: Történelem lulnézetben (Tháli Színház) Rendező: Kzimir Károly. Díszlet, jelmez: Rjki György. Szereplők: Szbó Gyul, Horváth Teri, Bitskey Tibor, Kozák András, Ngy Attil, Rátonyi Róbert, Lengyel Erzsi, Drhot Andre, Esztergályos Cecíli, Mécs Károly, Hrsányi Gábor, Buss Gyul, Kutzky József, György László, Tándor Ljos, Kollár Bél, Verebes Károly, Gálvölgyi János, Jni Ildikó, Sáfár Anikó, Hámori Ildikó, S. Tóth József, Végvári Tmás, Benkő Péter, Vlli Péter, Kovács Gyul f. h., Fellegi István, Thirring Viol, Ambrus András, Klocsi Ferenc, Vidó János, Gyimesi Tivdr, Pethes Csb. BERKES ERZSÉBET VII. Gergely Nemzetiben Történelmi esszé vgy XI. százd egyik rc Önéletírásábn nem kevés iróniávl emlegeti Németh László zt levelét, melyben Osvátnk Nyugt novellpályázt után bemuttkozott. Nem író krok lenni - állított -, hnem mgyr szellemi élet orgnizátor." Németh László úgy látttj ezt nyiltkoztát, mint pálykezdő ifjú ngyotmondását, melyen Osvát - ki nem kis részben betöltötte z orgnizátor szerepét - csk türelmesen mosolyoghtott. Ez progrmlevél zonbn z életmű első másfél évtizedére nézve igznk lát-szik. A Protestáns Szemlében közredott irodlmi esszék, Bbits szerkesztette Nyugtbn megjelentetett nemzedéktárskt értékelő bíráltok, mjd T n ú kivételes szellemi brvúrrl életre hívott és fenntrtott válllkozás mind zt bizonyítják, hogy Németh László ngy-szbású tehetsége és munkbírás egyet-len dologr irányult: történeti múltból és társdlmi jelenből összegyűjteni mindzokt momentumokt, melyekből méltóbb jövendő összeállht. Mindebből egyenesen következett, hogy későbbi szépirodlmi munkásságábn j-vrészt zokkl motívumokkl, történeti ideálokkl tlálkozhtunk, melyeket ebben pálykezdő korszkábn is feltérképezett. Első történeti drámájánk hőse, VII. Gergely is ott szerepel történeti esszéinek sorábn T n ú hsábjin. Benne nem kevesebbet lát, mint XI. százd egyik hősét, kiben - lovgszellem Rolndj mellett - mgát komolyn vevő kereszténység ocsúdik jelentőségé-re. Vlószínű, hogy páp történelmi igényű rcélének kirjzoláskor még nem fogllkozott drámírás gondoltávl, mégis trgiki hős lehetőségei felől vizsgálj Gergely lkját. Ezt írj: H z élet egyszer nnyi békét dn szívemnek, hogy történésszé tudnék lenni, tárgymul XI. százdot válsztnám. Az újságjinkból is-merős európi nemzetek itt ugrnk ki, vlmennyien egyszerre, s itt ugrik ki Európ is, melynek térdén ülünk, fitlon... A trgikus,hősről olysfélét tnultunk z iskolábn, hogy z külön-ben rokonszenves ember létére, rendkí- vüli vétséget követ el, melyért bűnhődnie kell. H trgikumnk e mellett bűnöző elmélete mellett ki kell trtnunk, Gergely pápát ligh nevezhetjük trgikusnk. H zonbn trgédiákon megedzett szívvel nézzük őt, és zt mondjuk, trgikus z, ki élete és válllkozás ngyságávl mgukt megbosszuló sorskörökbe tipor bele - keresztény középkornk lig vn trgikusbb lkj nál." A továbbikbn Gergely páp történeti szereplését sorskörökbe" tipró cselekedetek felől elemzi. Trgiki súlyú vétségül nem rómi egyház birtokjogit igzoló okmányok hmisítását tekinti, nem kiátkozásit és békétlenséget támsztó összeférhetetlenségét, hnem zt z indultot, mely mindezekre rgdt. Gergely komolyn vette, hogy kereszténységszelleme földi htárok és érdekek fölött áll. Ennek - korábbn is hirdetett, de nem gykorolt - ideológiánk kívánt érvényt szerezni úgy is, mint demokrtikus, születési előjogokr nem tekintő egyház földi hely-trtój, úgy is, mint htlmi prktikák szbályit követni nem köteles postoli helytrtó. Kevés ngyobb szbású demokrt forrdlmt ismer történelem, mint Gergelyé. Ő mg egy svoni ács fi volt, s z egyház, melyet szolgált, születés merev nemességével szemben szellem köztársság... Nélkülözhetetlen képességei kötözték o d z egyházhoz, s fékezhetetlen gykorltitlnság sodort politiki művében z egyházt bukás vgy győzelem kríziséig, hol meglkuvásr hjló élettől kérlelhetetlen eszme csikrj ki z»igent«vgy»nemet«... Az emberiség sját, komolyr forduló eszméit volt kénytélen elpusztítni be nne... A százdávl összeférhetetlen százdánk egyik rc volt." Gergely páp emberi sorsábn európi jelentőségű trgikus mozzntot lát te-hát Németh László már z első tlálkozáskor. Hogy ebből drám született, hhoz kétségtelenül hozzájárultk személyes mozzntok, melyek rr késztették, hogy Gergely sorsából mg indultit formálj ki. Ezek között személyes indítékok között kétségtelenül ott áll T n ú beszüntetésének kényszere, vlmint nnk fölmérése, hogy z orgnizátorszándék kevesebb szövetségest szerzett, mint ellenséget. Az önelemzésre mindig is fogékony és mindig kíméletlen Németh Lászlót nyilván nemcsk színház vonzás, hnem tárgybn már korábbn megtlált trgiki lehetőség is