MINŐSÉGÉT JELLEMZŐ TULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSÁRA

Átírás

1 350/0át A S ÉS MnTARTALOM SZEREPE A SZÜRKE ÖNTÖTTVAS MINŐSÉGÉT JELLEMZŐ TULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSÁRA K i v o n t VERESKÖI JÁNOS* okl kohómémöknek Nehézipri Műszki Egyetem Kohómérnöki Krához benyújtott és elfogdott doktori értekezéséből Az értekezés bírálói: Dr Verő József, tszv egyetemi tnár, z MTA rendes tgj; Szele Mihály, egyetemi tnár; Dr Nándort" Gyul, egyetemi djunktus, műsz tud kndidátus A Vizsgbízottság tgji: Dr Horváth Zoltán, tszv egyetemi tnár, dékán, műsz tud kndidátus, elnök; DT Gelei Sándor, tszv egyetemi tnár, z MTA rendes tgj; Dr Verő József, tszv egyetemi tnár, z MTA rendes tgj; Dr Simon Sándor, tszv egyetemi tnár, műsz tud kndidátus; Rákos Imre, mb tnszékvezető, egyetemi djunktus Az értekezés bedásánk időpontj: 1961 június 27 Az értekezés elfogdásánk időpontj: 1961 november 24 Az utóbbi években mind gykrbbn kényszerülnek öntödbéinik kupolókemencében kellő hőmérséklet biztosításár ngyobb kokszdgokkl dolgozni A ngyobb mennyiségű koksz felhsználás koksz rosszbb minőségével, főképpen rosszbb szilárdsági értékkel és fűtőértek elégtelenségével nmgyrázhtó Ezen túlmenően, lh megvizsgáljuk z öntödék fjlgos kokszfelhsználását z utolsó években és ezt összehsonlítjuk 2025 év előttivel, zt látjuk, hogy kokszfelhsználás áltlábn növekedett [l] Ez tény természetesen nem közömbös z öntöttvs kéntrtlm szempontjából, mivel z öntöttvs kémtrtlmánk jó részét z olvsztókokszból veszi fel Az öntöttvs kéntrtlmánsk növekedését eredményezi továbbá z is, hogy betét mintegy 30 z öntödéből visszkerülő, már ngyobb kéntrtlmú ontvénytöredék (felöntések, beömlők, selejtes öntvények stb) képezi A korábbi meg Ílgyelések [2] lpján is rr következtethetünk, hogy betét összes kéntrtlmánk mintegy 750/g, koksz kéntrtlmánk pedig mintegy 300/g átmegy folyékony Ysb Ennek eredménye, hogy z öntöttvs kúpolókemencéiben történő többszöri tolvsztás után kénben mindig jobbn dúsul A másik jelenség z öntöttvs olvsztás folymán, hogy többszöri átolvsztás következtében ngyobb mngánleégést kell figyelembe venni z oxidáció következ *Dr Vereskői János Nehézipri Műszki Egyetem öntészeti Tnszékén docens

2 _ " i"? l A ' 7' l tében A többszöri átolvsztások során z öntöttvsbn kén fokoztosn növekszik ezzel egyidejűleg mngán csökken Ez jelenség gykorltbn gyártási nehézsé: gekkel jár együtt, öntvényhibjelenségek lépnek fel, mint pl rossz folyékonyság i hideg folyás, szívódás, porozitásr vló hjlm; hideg repedés stb Mter, H [3] kén káros htását különösen nyersvsnélküli olvsztás eseté ben hngsúlyozz, Sper, G [4] viszont z egyik németországi öntődében z es években fellépő igen mgs selejtszázlékról közöl dtokt, mit ngyobb kokszfogysztás következtében z dg kénben vló dúsulás okozott kis mngántrtlom mellett Tóth A [5] szintén selejt okozói között említi ngy kéntrtlmt, mely vsöntvények gyártásánál folyékonyswágot rontj, wgázbezáródásokt eredményez Mesedlisvill, Z A, Lubinov, G A és Szmrin, A M [6] Az cél mngántrtlmá; nk szerepéről kén káros htásánk csökkentésében c munkájukbn megállpitjáig hogy z cél vöröstörékenységi hjlmánk mértékénél ngy szerep jut z Mn/s viszony lkulásánk Mindezek z irodlmi hivtkozások és kuttások rr engednek következtetni, hogy mngán és kén szerepe z ipri vsötvözetekvben még npjinkbn sem teljesen kimunkált Ezek htásánk vizsgált z Öntöttvsk metllurgiájábn még további kuttásokt igényel Az itt ismertetett tnulmány célj z eddig ismert dt0k lpján megvizsgálni z öntöttvs növekvő kténtrtlmánk htását z öntöttvs szövetszerkezetére, z eutektikus cellák számár és ngyságár, Brinellkeménység változásár, z öntöttvs szkitószilárdstágár különböző mngántrt r"; 1 r 7% lom mellett 7500 A kennek vsötvözetekben vló old "o" htóságát már több kuttó Vizsgált, sőt 7300 Shewnn, W és Chipmn, I [7] már vs JLem/y í" i ötvözetekben levő kén ktivitását és szelfog,' l * ej, leigy)/kbn l (WVÍÁGE/ű? 171 ltlsfesog), 1 bdenergiáját is meghtározták Az FelS moozgfií; [ly/lüf)a; l rendszer állpotábráját z 1 ábrán mutt 904, (s juk be, g 6001 Az állpotábrábtól leolvshtó, hogy FeS xlé 700 '**ií 1í'5'4' 36,5 O/o Strtlomml 1193 OCnál olvd 600 ""f"";*',5""'"9 FESFSÚÜIZÜw Tehát eddig koncentrációig folyékony 500%" É" tiszt vsbn tökéletes oldhtóság áll fenn WÍÉPÜ Az ezen S 30 koncentráció felett egy hetero ewxes l, gén rész következik, melyen belül Zoowéwfl egy ily; kénben dúsbb fázis egy vsbn dúsbb fá %5: 7 "'"*;;f',; '= kréiáísj zissl együtt vn jelen, Az eutektikum z állpotábr vsoldlán fekszik 5 84,6 % FeSnél, /5 Snvél Az eutektikum olv MÉNJ dás 985 OCon történik Irodlmi dtok 1 ábr lpján egybehngzon megállpíthtó, hogy kén kristályos Vsibn gykorltilg oldhttln A yvs 1000 OC körül mintegy 0010/0 mennyiségben oldj kenet Krbon jelenlétében zonbn z oldékonyság csökken, és főleg kisebb, 0,1 % körüli C esetében, főleg lágy céloknál egykét százd százléknyi kén oldásánk lehetősége megvn Az FeS ötvözet nemfémes fázisánk kristályosodási sorrendje sze z olvdékból rint, eleinte csk vskristályok képződnek Az eutektikus homérsékleten pedig FeFeS eutektikum Ez z eutektikum rendellenesen kristályosodik, kb 90% szulfiddl Így z eutektikum helyén vskristályok között vsszulfid hárty tlálhtó A kristályhtárokzon elhelyezkedő 162

3 I mivel v, vsszulfíd közönséges hőmérsékleten ridegségét és z eutektikum 9850os olvdáspontját meghldó hőmérsékleten pedig melegtörékenységet okoz Megváltoznk körülmények mngánt is trtlmzó vsötvözetekben Az áltlános vélemény szerint mngán z FeS+1VLn=MinS+Fe+q 4 4 Umzo u w ,, Hunyd/w "E _'_ t"; u 4 fehníxendszcr u/iú uy/potdbruy (k Vogd árulv/w jgrggryg rekció szerint kénteleníti vsötvözeteket A keletkezett MnS OCon kristályos és így folyékony öntöttvskbnz gykorltilg oldhttln Vogel R és Hotop W munkáj után Körber F, Oelsen W, Myer O és Schulte F, vlmint Wentrup H [8] kivternwérrend:szer gíllpotábráját vizsgálták, ezt muttj 2 ábr Láthtó, hogy olvdt állpotbn MnMnS rendszerből kiinduló M K, F, M', f", görbével bezárt heterogén terület képezi digrm legngyobb ré szét A ngyobb mngántrtlmií szulfidok OC közötti olvdásponttl rendelkeznek, így ezek hmrrbb kristályosodnk, mint ngyobb C és Sitrtlmú nyersvsk Ezek kristályok nnál egységes=ebbek, minél mngándúsbbk A mngán szegény ötvözetekből kivált szulfidok oxidos záródmányokt is trtlmznk, mi 2 ábr vel szulfid éns oxid folyékony állpotbn oldódnk egymásbn és közös megszlárdulásnál eutektizkumot képeznek A MnO + FeS e MnS + FeO rekció 1300 OCon felül játszódik le és csk blról jobb felé Ez egy helycserés rekció, mivel nekciótermékeknél súlyveszteség nem következett be A rekció lefolyás után vs(ii)szulfid összes kéntrtlm mngánül) szulfid lkjábn lett lekötve Abbn z esetben, h mngán(ii)oxid feleslegben vn, csk nnyi mngán köthető le MnS lkbn, _ mennyi kén rendelkezésre áll így Vs(II)oXid és mngán(ll)szulfid mellett, még! mngáni(ll)oxid is mrd vissz, így olyn összetételekhez Jutunk, melyek mngán(ll)szulfidmngán(ii)oxidvsi(ii)oxiwd rendszeren belül vnnk Természetesen bbn z esetben, h mngán kevesebb, mint mennyi z összes kén lekötéséhez szükséges, olyn összetételez jutunk, melyek vs=(ii)oxid*vsw(ii)szulfidmngán(ii)szu1fid rendszerben vnnk A 3 ábr vs(ii)oxidmngán(ii)oxidmngán(ii)szulfid rendszer bráját muttj, míg 4 ábr vs(ii)oxidvs(ii)szulfidmngánűl) szulfid rendszer ábráját A vs(ii)oxidvs(ii)szulfidmngán(ii)oxidmngándszulfid rend Szer állpotábráját Geissler K és Kohlmeyer E I [9] szerkesztették meg, m 163

4 fes ' ' gím: xnv v; e * W e" 700 (%2?) "'75 "W /' 700 o o o 100 (%2) reo FeS md/ / Fcs rendszer brj " rendszer d/ymy ffeofsnns [K űc/s/er és E J Koh/meger/ (K őeisler is E J Kon/meger) 3 ábr 4 áxbr melyet z 5 ábrán láthtunk Itt egy eutektikus görbe hld, kiindulv kétlkotós mngán(ii)oxidmngán(ii)szulííd eutektikumból, csökkenő hőmérsékletnél mngán(ii)szulfidvs(ii)oxid irányáb Az állpotábr egy kifelé leforgtott oldlú háromszög lpú gúl Az állpotábrából leolvshtó, hogy z olvdékból elsődlegesen vsl(ii)oxidmngláni(ii)oxid kristályok vés vs(ii)szulfíd vgy mngánhszulfwid válnk Továbbá leolvshtó, hogy vn egy háromlkotós veuttektikum, mely 45 molekul % FeO, 40 molekul % FeS és 15 molekul % MnS összetételű Az eutektikum olvdáspontj 900 OC A mngánnk kénnel 7255, szembeni ngy ffinitás es mngánszulfidnlák folyékony vrsbn vló viszonylgos oldhttlnság mitt, h elegendő mngán vn jelen, ngyobb kéntrtlmú öntöttvskbn keletkezett mngánszulíid túllépheti z oldódási ért/éket Ez z oldódási érték hőmérséklet eséstével csökken, és h z üst fémíürdőjének hőmérséklete még elegendő hhoz, hogy keletkezett mngánszulfid 164 w * (N/zúzás Á x fémfürdőből kiváljon és fürdő felszínére szálljon, úgy mngán áltl kéntelenítés áll elő m '70 H m" 0 2" Az irodlmi dtokból meg,, _ A s n M 5 M 0 "l '7 llp1tht3uk, hogy mngánt M" m! / (76507 n m" trtlmzó öntöttvskbn min Mnü JeoMns" rendszer V/po/brj denképpen Mns képződik, me_ f/(ge/s/er és [J koh/meyer) NHEJm/JG lyek elszigetelt diszpengált zár 5_ ábr Üőggvrzzo

5 1600 0,3%) 1,2 ványkiént jelennek meg, és ilyen lkbn már :sokkl íkievésbé káros htásúk, mint FeS Íhárty Egyes esetekben még vskrizstályok belsejében is elhelyezkedhetnek, mivel keletkezett MnS már kkor kristályosodik, mikor" még vskristályok képződése nem eindult meg jelentősebb mngántrtlmű Mivel rnngánszulfid 1620 ocon (Mn, Fe)S pedig 1400 OC között kristályosodik, így keletkezett nemfédmes zárványok z olvdék felszínére úsznk, mégpedig nnál gyorsbbn, minél ngyobbr nőnek A fémolvdékbn lebegő zárványok felúszásánk sebességét Stokesféle törvény értelmében folyékony nyg viszkozitás, vlmint z olvdéknlk és benne lebegő zárványok fjsúlyánk különbsége, továbbá zárványrészecskék ngyság htározz meg Sját kísérletek ismertetése A kísérleti olvsztásokt Tmmn típusú olvsztókemencében végeztük Az olvsztótégely 8 kg folyékony fém befogdásár volt lklms Az olvsztásr kerülő betétnyg öntödei töredék volt Kémii összetétele: C 3500/0; Si = = = = = 1,98"/o; Mn 0,720/o; P O,1449/o; S 0,107%= Mint = láthtó, hipoeuituektikus összetétel A telítési fok: Sc 0,90 Több dg ol vvsztását végeztük egyenként 8 kgos betéttel Az egyes dgok mngánés kéntrtlmt 67% Mntrtltnú femrormngán és 23,94 % Strtlmú ferroszulfid beötvözéssel változtttuk, hogy különböző Mn/S trtlmú nygokt kpjunk részletes Vizsgált céljir A próbpálcák leöntése minden esetben nyers formáb történt A próbpálcákt formából szobhőmérsékletre történt lehűlésük után szedtük ki Az így elkészített próbpálcák szolgáltk további feldolgozás céljir A próbpálcákt kémii elemzésnek vetettük lá Ebből készítettünk szkítópróbpálcákt és csiszoltokt mikroszkópi vizsgált céljir Ezeken mértük Brinellkeménységet, és ezeken végeztük mkrótöretvizsgáltokt A ngyobb kéntrtlmú öntöttvsolvdék felületi oxidáció figyelésére, felső felületén szbd levegővel érintkező hsábokt öntöttünk z előbbi összetételű homokformáb A hsábok lpmérete 110X7O mm, mgsság 30 mm volt A hsábok öntését különböző mngántrtlomml végeztük zonos kéntrtlom mellett A hsábok leöntése után felületen lejátszódó oxidációs folymtokt [figyelemmel j A kísérleti olvsztások dti lpján kpott eredményeket táblázt fogllj össze A táblázt mngán és kéntrtlmát különkülön vizsgáljuk, Igen érdekes képet kikpunk H megnézzük z egyes táblázton belül mngán és kén változását, zt látjuk, hogy mngán próbák sorszámánk növekedésével csökken, úgyszintén kéntrtlom nem olyn mértékben növekszik, mint zt beötvtizétssel beidrgoltwk, hnem ttól jóvl kisebb mértékben A mngán és kéntrtlom ngyobb mérvű csökkenné Sének ok z olvrdékbn keletkezett mngánszulfid zárványok felszínre Vló felúszás volt, mit ipróbvétel előtt képződött slkkl eltávolítottunk Ezt következtetést z is igzolj, Íhogy mngán és kén csökkenése főleg ngyobb mngántrtlmknál (0,4 0/0) következett be, míg kiseblb mngán trtlmknál már nem Ez kitűnik w(0,2 Mn/S viszonyt feltüntető oszlopok dtiból is Azon olivdékoknál, hol 1 65

6 , 6 KÉMIAI ELEMZÉSEK E 5 is E sün Pfglg Mnm g PM, s" i Mn s g E i w u; o! o: vén EÉ 0 3,20 2,80 0,40 0,56 0,115 4,90 15, ,40 2,63 0,77 0,43 0,143 3, ,20 2,57 0,63 0,52 0,195 2,72 20, ,26 2,23 1,03 0,34 0,146 2,32 12, ,43 2,16 1,27 0,46 0,276 1, ,33 2,03 1,30 1,94 0,44 0,150 0,320 1,37 15, ,46 1,56 1,90 0,33 0,360 1,05 17, ,36 1,63 1,73 0,30 0,370 0,81 11_ ,30 0,30 3,00 0,24 0,460 0,52 hibás pr ,36 0,33 3,03 0,22 0,530 0,42 14, ,40 2,76 0,64 0,86 0,121 7,10 l9, ,50 2,73 0,77 0,80 0,142 5,64 20, ,43 2,67 0,76 0,64 0,132 4,85 13,!) ,43 2,66 0,77 0,52 0,148 3,51 l0,6* ,26 2,03 1,23 0,44 0,255 1,72 22, ,13 1,43 1,70 1,85 0,36 0,146 0,315 1,14 20, ,13 0,76 2,37 0,23 0,360 0,73 fehér töret ,13 0,66 2,47 0,28 0,450 0,62,, ,00 0,36 2,64 0,30 0,490 0,61,, ,13 0,22 2,91 0,28 0,590 0,48,, ,53 2,86 0,67 1,33 0,031 17,0 20, ,33 2,33 0,50 1,20 0,112 10,9 30, ,33 2,33 0,50 1,06 0,110 9,7 28, ,33 2,76 0,57 1,04 0,130 3,0 25, ,33 2,56 0,77 1,81 0,90 0,156 0,140 6,4 29, ,33 2,46 0,67 0,72 0,163 4,3 29, ,30 2,46 0,34 0,56 0,200 2, ,13 1,93 1,20 0,60 0,315 1,9 31, ,13 0,70 2,43 0,60 0,340 1,76 29,0 172 Betétnyg: Öntödei géptöredék; Cspolási hőmérséklet: 1400 "C; Öntési hőmérséklet: 1300 "C; A bedgolt,,fes" segédötvözet,,s"trtlm 23,940/0 volt A *gl jelzett szkító próbpálcák hibásk voltk Mn/S viszony (Mn"S 2 l) egynél ngyobb, ott volt kéntelenedés, viszont lhol Mn S viszony (Mm/S 4 1) egynél kisebb, ott vgy ngyon kris Amérvu, vgy egyáltlán nem volt tpsztlhtó kéntelenedés, Tnulmányoztuk z öntöttvs szbd levegővel érintkező felületen lejátszódó ún felületi "játékot" A levegővel érintkező folyékony fém felületén következők voltk megfigyelhetők A légköri levegő htásár folyékony vs felületén z oxidált nygokból vékony hártyácsk keletkezett A folyékony vs élénk mozgásbn volt egészen megidermedéslg, minek következtében vékony ihártyácsk felszkdozott és szkdások között láthtó volt sötétebb színű fémes vs Ez folymt többször megismétlődött, míg Végül megdermedt öntöttvs felületét beborítj, minden vlószínűség szerint, mint zt több kuttó [10, 11] kémii elem 166

7 N H" Em xn wh 8 áb m

8 0,4 0,7% 1,3 _ 9 1%) 0,7 1,3 0,5 0,4 zése igzolj, oxidszilikát hárty A hártyák ltt számtln gázlyukkr jellemző üreg vn H z igen vékony hártyfelületeket áttörjük és letisztítjuk, hsáb felülete durv, szbálytln háló lkokból áll A leöntött hsábok felületét muttj 6 ábr H mngántxtlmt növeltük, hálós felületkép méginkább szbálytlnság felé tolódott el Ngyobb mngán (0,8 trtlom esetén felületen levő gázüregekben fényes, egészen pró slkszerű golyócskák voltk tlálhtók, melyek vlószínűen mngánoxideszulfidiszilikát komplexumok Ilyen slkszerű golyócskák láthtók kb kétszeres ngyításbn 7 ábrán bemuttott öntvény felületén Végeztünk kísérletet kisebb hőmérsékleten történő öntéssel is, mikor is keletkezett mngánszulfid és szilikát zárványok sűrűbb folyású vsbn csk nehezen tudnk felszállni felszínre Amikor ngyobb mngán és kéntrtlmú vst 1260 ocon öntöttük, keletkezett gázhólygok, és bennük slkszerű golyócskák nemcsk felületen, hnem elszórtn mgábn z öntvényben, felület közelében helyezkedtek el Ezek csk felület megmunkálás után lettek láthtóvá Ilyen lemunkált felület láthtó 8 ábrán A tábláztból mngán és kéntrtlom változásánk megfelelően újbb három csoportot állíthtunk fel Az első csoportb kis mngántrtlmú próbpwálcákit esoroxljuk 0,2 % mngántrtlomml A második csoportb közepes mngántrtlmú próbpálcákt 0,5 mngántrtlomml A hrmdik csoportb ngyobb mngántrtlmú próbákt 0,8 % mngántrtlomml Ez csoportosítás lehetővé teszi, hogy továbbikbn kéntrtlom növekedésének htását kivált grfit mennyiségére, és z öntöttvs szilárdsági tuljdonságir külön értékeljük klls mngán (O,2 %) trtlom esetén, közepes mngiáin (0,5 9/0)trtlom esetén és vmt/czttv ngyobb mngán (0,8 9/0)trtlom esetén "s = A telítési fok Sc 0,90 körül vn Az egyes csoportokon belül kénrtrtlon (l:e változik áltlábn 0,1 % ig Annk 6ṯrtlomr megállpításár, hogy növekvő kéntrtlom hogyn befolyásolj 20 mm átmé Deé's'&8%% rőjű öntöttvs próbpálcáknál kivált grfit mennyiségét, vlmennyi próbpálcából vett mintánál megelemeztüík külön sszes grfittrtlmt is A kémii elemzés eredményei lpján készített digrmot z 9 ábr muttj őrftm A + Leolvshtó kennek grfitképző * dést korlátozó htás, mely z egyébként 0 0,1 0,2 0,3 0,9 dó" 06 zonos krbon és sziliciurntrtlom mel [5J'f"Im'/"b"" lett nnál erősebben jut kifejezésre, minél lm kisebb mngántrtlom Az ábrából kiábr tűnik, hogy különösen, közepes, mintegy 168

9 y ' Z!,, 10' ábr MME xsvysx JLJGÜÜ NlId30Z2% 5 =0, H Amz/w 1113 r jw 900 r x í í W k 1 r x gqí]; Mpzex l 4, +_L_ ; ND=ÜJ'Ü7 7 1 y 43: _%=0'9f; M/nqBT/Z T 7 T_T* l 1 1 í 1 fjoo nyg, z ' í, w*r** 11' áb r 0,1 0,2 0,3 05 s 9,4 [JJtrt/om /o P lwigmyz 169

10 0,180/o 0,4 0,70/o 1,294) 3,5nél 0, ,4% 1,2% l l,2% 030/0), 0,7% 0,28 0,6 mngántrtlomig, 20 mm átmérőjű pálcáknál 0,25 % kéntrtlornnál, mint kritikus értéknél hirtelen csökken z öntöttvs grfittrtlm Ennek megfelelően jelent meg z ilyen összetételű próbpéj Cákon külső kéreg, mely növekvő kéntrtlom rányábn vstgodott Ilyen töretképek láthtók 10 ábrán, hol kéntrtlom blról jobb felé nő A 10 ábr táblázt 17, 18, 19, 20 számú (blról jobb felé) próbáink töretét muttj A próbák kémii összetételét táblázt megfelelő sorszáminál tláljuk A ngyobb 0,8 mngántrtlmú próbpálcák viszont még 0,3 % kéntrtlom felett is szürkén kristályosodtk, bár ilyen kéntrtlom felett z elemzések során tlált grfittrtlom lényegesen csökkent, mint zt 9 ábrán 0,8 mngántrtlomnk megfelelő gönbe is muttj H megvizsgáljuk z öntöttvs kémii összetételében levő Mn S viszony függvényében kivált grfit mennyiségét, mit 11 ábrán mutw tunk be zt látjuk, hogy növekvő mngántrtlom következtében mintegy O,20,250/o kéntntlomig nem érvényesül kén grfitképződést gátló htás Ellenkező esetben h z öntöttvs fürdő Strtlm 0,15 és mngántrtevlm csekély (0,2 hiáb vn elég szilicium, mégis kemény vst kpunk, rosszk szilárdsági tuljdonsági, túlságosn rideg z öntöttvs A 11 ábrából még zt is leolvshtjuk, hogy kritikus Mn/S értéke = MnS 3 vn, mely itt ngyon jól egyezik, gykorltbn is elterjedt Mn =1,72S9/o +0,3 értékkel z öntöttvzsknál szokásos kéntrtlom htáráig Az öntöttvs kis mngántrtlm esetén növekvő kéntrtlom htásár csökken z öntöttvs rifittrtlm Ennek eredményeképpen nő z Öntöttvs Brinellkeménysge is, mint z 12 ábrán láthtó Az ábr legfelső görbéje, melyik 0,2 mzngántrtlom lesetében muttj, hogy már 0,1 % kéntrtlom mellett is HB = 200 [kp/mmz] feletti értékeket kpunk, mjd kb 0,25 % kéntrtlomnál görbe emelkedni kezd mintegy 400 [kp,"mm2] értékig Ez összhngbn vn grfitlkiválás csökkenésével Az ábr középső görbéje 0,5 mngántrtlom mellett muttj Brinellkeménység változását, hol kivált grfittrtlomnk megfelelően z emelkedés sokkl kisebb és mint láthtó, még 0,3 Ü/okéntrtlom mellett is csk kb 300 [kp Ímm3]ig emelkedik Még kisebb kén Brinellkieménységet növelő htás, h mngántrtlom 0,8 körül vn, mint zt z ábr lsó görbéje muttj Ebben z esetben még 0,49 % kéntrtlorn mellett is csk HB = 220 [kpfmmz] értéket kptunk H Brinellkeménység változását z MnfS viszony függvényében vizsgáljuk, mit 13 ábrán szerkesztettünk meg, kkor látjuk, hogy milyen szerepe vn megfelelő mngán mennyiségének kén keménységet növelő htásánk csökkentésében Az Mn S 4 1 értéknél igen ngy értéket kptunk Brinellkeménységre, és HB = 200 [kp/mmü] ltti értéket csk Mn/S = 7 N 8 értéknél értünk el Az Mne/S viszony további növelése Brinellkeménység további csökkenését eredményezte Pl Mn/S = 17 értéknél Brinellkeménység HB 168 [kp/mmz] volt Az igz, hogy 170

11 0,7% 0, ,40/o 1,2 mivel így kén keményítő htás erősen csökken és vz öntöttvs Josági értékei kén ridegítő htás függ hűlés sebességétől is, és z öntöttvs krbonés szilíciumtrtlmától Egy következtetést zonbn kísérlet eredményeiből levonhtunk, hogy egy bizonyos htárig mindenképpen előnyös várhtó ngyobb kéntrtlmk esetében mngántrtlom növelése, ivulnk A növekvő kéntrtlom htás z öntöttvs szilárdsági tuljdonságin, szkítószilárídslg változásábn é is muttkozik Ez egyenes következménye kén keményítő htásánk, mivel z így öntöttvs szívósság romlik Az öntöttvs szkítószilárdságánk változását kén növekedésének htásár különböző mngántrtlom mellett Ú 14 ábrán muttjuk be Az ábr lsó görbéje 0,2 mn [Mm/p], gántrtlom mellett muttj, hogy egyébként zonos telítési 13 álbr fokú (Sc) öntöttvsnál ngyobb o g kéntrtlom htásár szkítószilárdság ngymértékben csökken A szkítószilárdság csökkenése már vlmivel kisebb, h mngántrtlom 0,5 körül vn (középső görbe), és 0,8 % mngántrtlomnál szkítószilárdság értékében még 0,3 kéntxtlom mellett sem volt lényegesebb változás tpsztlhtó H 13 ábráb berjzoljuk különböző mngán és kéntrtlmknál kpott szkítószilárdság értékeit is, zt látjuk, hogy különböző Mn/S viszony értékeinél szkítószilárdság, Brinellkeménységgel ellentétben, = emelkedik A szzkíítószilárdság ngyobb mérvű emelkedése csk z Mn/S = 3 N JOO l l kéőgjlmnázzüíírí/nv t //8+kg/mm l Nm: xw VJ _1 3,5 értékig trt E felett már csk ngyon kismértékben emelkedik, illetve közel állndó értéken mrd A Brinellkeménység és szkítószilárdság változását z MnS viszony függvényében 15 ábrán tüntettük fel Ez z ábr is zt bizonyítj, hogy z Öntöttvsk gyártás folymán z zonos telítési fok (Sc) mellett várhtó 70 ""+5C=0,90;Mn=0,50,7% "írj g _ 5C=g7,Mn=0'g1,27', á esetleges ngyobb kéntr: * r Í t tlom esetén is, megfíele10 p k l l 0 7 0,2 0, ,5 mngántrtlomml bizto [Sftrmwm XML/J *MWE síthtó megfelelőbrinell * keménység es szkitoszi 14_ áby szilárdság 171

12 4 A 16 ' m 30, lx 300 x_ í 5' u; 1] Az öntöttvsbn levő kén g A É, nek z öntöttvs mechniki tu "MB/M kg/mm,:_ ljdonságír gykorolt htás Í l főleg nnk grfítképződvésne + 1 vló ntásától függ, és ttól _ A A / vltozstol, melyet z ontott SZ vs fémes lpszövetében elő "fw A + idéz Ennek megfelelően, h megvizsgáljuk z öntöttvs szm É kítószilárdságánk és Brínelll keménységének változását z öntöttvs grfíttrtlmánk írnif m 7' függvényében, vlóbn zt lát "Ö cím] 7' AMLXIVJJ juk, hogy növekvő grfítmenym ábr nyíség szkítószilárdságot emeli, "Brinellkeménységet pedig csökkenti A szkítószrilárdság és Brinellkemténység változását z Öntöttvs gnfíttrtlmánfk függvényében 16 és b ábrán muttjuk be A 16 b ábrán láthtó, hogy korábbi megállpítások szerint Brinellkeménységet jelző görbe meghosszbbítv kb 125 egységnél metszené kötött krbontrtlom null vonlát A 16 ábr digrmj muvttj, hogy zszkíttoszilárdság és Brinellkeménység milyen mértékben függ z öntöttvs grfíttntlmától A grfit mennyiségét viszont lényegesen befolyásolj z egyébként zonos telítési fok mellett z öntöttvs kén, ill z ennek megfelelő mngántrtlm NE 500 &: A/n =0,207 N Éőűű g x *400 h o: % 5 0 X t300 l300 s 4" 5'" s r é" Grrít % z díszes C7/' Grfíf ygnf/(zfgfy tyíítylg '/ z ossz: C '/r vontkozttv "s E NME xv VJ 16 ábr, b ábr 172

13 0,150/o ÖSSZEFOGLALÁS A szürke öntöttvs kristályosodását befolyásolj z öntöttvs kémii összetétele, folyékony állpot htás és lehűlési sebessége Ezek közül kémii összetétel z, hol z öntőszkember legtöbbet telhet megfelelő szövetszerkezet kilkulásánk érdekében Különösen fontos kémii összetételben szereplő krbon és szilícium mennyisége; mely döntően befolyásolj z öntöttvs szövetszerkezetésben grfitkiválás mennyiségét Azonbn z öntöttvs krbon és sziliciumtrtlm mellett döntő szerep jut kivált grfit mennyiségére és lkjár z öntöttvsbn mindig jelen levő mngán és kéntrtlomnk Jelen tnulmány ismerteti különböző mngán és kéntrtlom htásár z öntöttvs szövetében kivált grfit vánhtó mennyiségi változását, vlmint glfít lkjánk változását zonos telítési fok (Sc) és zonos hűtési sebesség mellett Kísérletek lpján igzoljuk, hogy már kismértékű mngán és kén változás is jelentős mértékben befolyásolj z öntöttvs szövetének kilkulását és szilárdsági tuljdonságokt Különösen észrevehető kén káros htás kis mngántrtlmú öntöttvsknál A kísérleti eredmények zt muttják, hogy kis mngántrtlmú Öntöttvsk szilárdsági tuljdonsági már 0,1 kén htásár jelentős mértékben rosszbbodnk, növekszik keménység, túl rideg lesz z öntöttvs zárványdús lpnyg keletkezik A túlnyomórészt vsszulfid zárványok vkristályhtárokon helyezkednek el, összefolyó hálót képeznek és hideg törékenységét okoznk A kén káros htás csökkenthető, jelentéktelenné válik megfelelő mngántrtlom hozzádásávl A kísérleti eredmények zt muttják, hogy helyesen megválsztott Mn/S viszony mellett még 0,140,160/0 kén esetében is lig észrevehető kén káros htás Az öntöttvsbn levő elegendő mngán mellett, hogy kéntelenítően ht, gátolj kén káros htását záltl, hogy mnugánszulfid vgy mngánvsszulfid keletkezik, melyik már nem hálós, hnem szemcsés vgy szögletes, de mindenképpen diszpengált Vizsgáltuk különböző MnN/S trtlom mellett grfitkiválás mennyiségi változását, z öntöttvs Brinellekeménységének és szkítószilárdságánk lkulását Megállpítást nyert, hogy grfitkiválást döntően befolyásoló krbon és szilícium htását messzemenően rontj kéntrtlom Azonbn 0,81"/n körüli mngán már jelentős lehet mindennpi gyártás során kpott Öntöttvsk szoktln mennyiségű kéntrtlm szempontjából, mivel kén káros lhtását ellensúlyozhtj, h nem is teljes mértékben A gykorltbn elfogdott 1,72 S0"0+ 0,3 Mn képlet lpján meghtározhtó mngánmennyiség csk ddig htárig megfelelő, míg 030/0 mngán elegendő shhoz, hogy szürke töretet biztosítsuk IRODALOM [l] Király Miklós: Npjink kúpoló problémáiról Kohászti "Lpok, Öntöde, 1955 jnuár [2] Girsovics, N G: Vsöntészet Nehézipri Könyvkidó o [3] Mier, H: Metllurgie uznd Giessereitechnsik, füzet, 422 oldl [4] SPBT, G: Metllurgie und Giessereiteohnik, füzet, 433 oldl [5] Tóth András; Az öntödei selejt oki Szkszervezeti Tnács Könyvkidó, Budpest, oldl [6] Mesedlisvill, V ArLubhwvü, G ArSzmrin, A M: Metllurgizdát Moszkv, [7] 1960 Kohászti Lpok, 1961 május, 230 oldl schetmn, WrChipmn, J: A kén ktivitás folyékony vsbn és célbn of [8] Wentrup, H: Archív Íür ds Eisenhüttenwesen, évf 9 sz 535 oldl Journl Mwetls 1952 június [9] KKclhlmeyef, E I: Archiiv für ds Eisenhüttenwesen, 28, GIÉÍSSÍET, o l [10] Muck, F: Chemische Centrlbltt, 1866 évi 250 oldl [11] Pltz, 13: Sthl und Eisen, 1887 évf 640 oldl 173

14 bestimmbre BIII/ISFIHI/IE COJIIEPMAHI/ISI CEPbI I/I MAPFAHHA HA I/ISMEHEHI/IH CBOÜCTB XAPAKTEPI/IBYIOUII/IX KALIECTBO CEPOFO HYFYHA ZIp H Bepeuzrcezz P E 3 lo M E H Kpncwnnmunm ceporo qyryn okmet Bnumme xnmnqecxuü COCTB qyryn nogeücrsxxe MIUIKOFO COCTOHHMH 14 cxopocrb ocrbxsung B xmu/mecuom coctbe, Hpííuy c conepmnnem yrnepon u KpeMHHH, ŐOIIbIIIOE Bnnmme H Konnqecmo 14 (bopmy mnennmuerocn rpqmt nmeet cmepmxme MprHu M cenu, IIOCTOHHHO HpI/ICyTCTByIOmyX B uyryue IIoK3Ho npennonrenqoe nmeneune Konuwcn u npopmu rpqvrr, Bmenxomurocn B uyryhe ncüctbnem psnnuxxoro cocpmunn Mpruu n cepbu, npu OlU/IHKOBbIX BCJIHHI/lHX ctenehu Hcmmenn (Sc) 14 CKOpOCTH oxnmnenun Hpn np Bl/IIIbHO BbIÖpHHHOM SHHEIII/IH OTHOIIIEHI/Iíl Mn/S Bpezmoe BJII/IHHI/Ie cepu HOHTH Hesmenro nme HpH ce conepxcuurx B KOIH/NCCTBE O,14_O,16 9/0 HonnuecTuo Mprnu, onpe IIGIIHCMOC no oöbmuo npuhroü (popmyne 1,72 % % Mn, HBJIHBTCH nphemnembmx mur; 110 TeX nop, nok 0,3 % Mpruu octtoqho IIJIH oöecneueuu ceporo nsnom NEINFLUSSDES S UND MNGEHALTS AUF DIE ÁNDERUNG DER DIE GUALITÁT DES GRAUGUSSES CHARAKTERISIERENDEN EIGENSCHAFTEN Dr J VERESKÖNI ZUSAMMENFASSUNG Die Krístllísierung des Grugusses wird durch die chemische Zusmmensetzung des Gusseisens, die Wirkung des flüssigen Zustndes und seine Abküzlungsgeschwíndigkeit beeiwnflusst In der chemischen Zusmmensetzung spxíelt, hinsichtlicwh der Menge undw Form des usgeswcwhiedenen Grpihits, nebwen dem Krboníum und Siliziumgehlt, der ím Gusseisen stets vorhndene Mn uns SGehlt eine entsdheidende Rolfe Es wírd die zu erwrtende Mengen und Formánderung des usgeschiedenen Grphits ím Stoff des Gusseisens in Abhángigkeit von den Mn uns SGehlten beí gleicwhbleíbendem Sáttigungsrd (Sc) und Abküzlgeschwindigkeit gezeigt Bei ríchtíg gewáhlwtem Mn/SVerháltnis ist sogr bei 0,140,160/0 Schwerfel der schádliche Einfluss des Sdhwefels kum bemwevkbr Dáe uf Grund der llgwemein ngenowmmenen 1,72 8% + 0,3 Mn 0/0 MnMenge isbt bloss bis zu der Formel Grenze entsprechend, bis O,3% Mngn für die GewáJhrleistung des gruen Bruchs genügt EFFECT OF THE S AND MN CONTENTS ON THE CHANGE IN PROPERTIES CHARACTERIZING THE GUALITY OF THE GREY CAST IRON Dr J VERESKÓI SUMMARY The crystlliztion of grey cst íron is ínfluenced by the chemicl compositiown of cstíron_ the effect of the liquid condition nd the velocity of cooling The mount nd shpe of the segregted grphite is conítrolled ín the chemicl composition by the Mn nd S content ever present ín the cstiron besides the crbon nd silicíum contents Pper shows the expectble chnge in quntity nd shpe of the grphite in wthe cstiron structure segregted wby the effect of the different Mnnd Swcontents for the smwe sturtion g'rde (Sc) nd cooling velocity Wlitwh Mn/S rtio correctly selected lso for 0,140,160/0 sulfur content the hrmful effect ott the sulfur my be hrdly observed The Mn quntitiy which my be determined by the formul 1,72 5% + 0,3 Mn generlly cceputed, is dequte only up to the limit? tht 030/0 mngnese is sufficient to ssure the grey Írcture 174

15 UEFFET DES TENEURS EN S ET MN SUR LA MODIFICATION DES PROPRIÉTÉS CARACTÉRISTIGUES POUR LA GUALITÉ DE LA FONTE GRISE Dr J VERESKÓI RÉSUMÉ L cristllistíon de l fonte grise est influencée pr s composítion chimique, [étt liquide et l vitesse de refroidissement Les teneurs en Mn et S toujours présentes dns l Íonte jouent un röle décísif, endehors des teneurs en crbon; et síhce, dns l déttermintion de l quntité et l Íorme du grphite sépré Euteur illustre les chngements á prévoir, en ce qui concewrne l quntíwté wext l form du grphiwte 5; séprer, dns l texture de l fente á Ieffet de différentes teneurs en Mn et S pour le méme degré de sturtion (sc) et 1 méme vitesse de refroidissement Pour une proportion de Mn/S justement choisie, Ieffet nocif du soufre est á peine percepwtíble ps méme pour des teneurs de Iordre de 0,14 á 0,160/0 L quntivté de Mn qu'en peut doser á prtir de l Íormule 1,720/;, S+ O,3% Mn générlement cwceptée ne convient qu'á l vleur limite pour lquelle 030/0 de Mn est encowre suffisnte á ssurer l cssure grise

16

17

18 Dr NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM A KÖZLEMENYEI XIV KÖTET A Nehézipri Műszki Egyetem okttói áltl tudományok doktor, tudományok kndidátus fokozt; i11 doktori cím elnyeréséért benyújtott és elfogdott disszertációk, továbbá Nehézipri Műszki Egyetem Bány, Kohó és Gépészmernöki Krán megvédett egyetemi doktori disszertációk rövid kivonti z 19w6063s évekből SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Dr BÉDA GYULA felelős szerkesztő Dr FALK RICHÁRD _ GELEJI SÁNDOR Dr KÁLDOR MIHÁLY Dr ifj SÁLYI ISTVÁN Dr TAKÁCS ERNŐ Dr TERPLÁN ZÉNÓ Dr VINCZE ENDRE MISKOLC 1967

19 Az ábrák legtöbbjét szenkesztők irányításávl HERCZEG műszki készítette ISTVÁNNÉ rjzoló Sj tó lá rendezte Dr TERPLÁN ZÉNÓ egyetemi tnár irányításávl Dr VINCZE ENDRE egyetemi docens 9 Nehézipri Műszki Egyetem, Miskolc

20 Drhos Mschek Horváth Czibere Huszthy Béd Vereskői Szombtflvy Gál Kpolyi Obádovícs A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM MAGYAR NYELVÜ KÖZLEMÉNYEI TARTALOMJEGYZÉK ' Nándort Gyul, tszv egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Szilikátzárványok keletkezésének és jelenlétének vizsgált öntöttvsbn István, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: A hipoidkúpfogskerékpárok geometrii méretezésének lpji ' Lévi IIDTE, tszv egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Egyenesélű szerszámml lefejthető Íoggörbe és foggörbe evolutáj nem kör lkú hengeres kerekeknél Tivdr, okl gépészmémök: Hengerszimmetrikus bugák hevítése Zoltán, tszv egyetemi tnár, műszki tudományok doktor: A cinkkohásztbn lejátszódó folymtok termodinmikáj Tibor, tszv egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: A nemlineáris hővezetésproblém vizsgált potenciálelméleti lpon László, egyetemi djunktus: Fogpirofilnk meghtározás számítássl Szldny Sándor, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Differenciálhenugeres egyvezérlőélíi hidrulikus másolwóberendezés szttikus pontosságvizsgált : Gyul, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Módszer képlékeny hullám vizsgáltár 1 Gribovszki László, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Mrdó feszültségek hőálló ötvözetekben v Kozák Imre, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Vékony flú cső korlátozott ruglmsképlékeny lkváltozás belső nyomás htásár János, egyetemi docens: Az S és Mntrtlom szerepe szürke öntöttvs minőségét jellemző tuljdonságok változásár ' Zmbó János, tszv egyetemi tnár, z MTA levelező tgj: Bányüzemek telepítésének legfőbb prméterei Árpád, okl gépészmérnök: Az cél Ms pontjánk meghtározás ' Ádám Antl, okl bánykuttómérnök, műszki tudományok kndidátus: A földiárm és földmágneses tér kpcsoltábn jelentkező nizotropi ("mgnetotellurikus nizotropi") és meghtározási módj J Gyul, egyetemi docens: Differenciálegyenletrendszerek sjátértékproblémái és sjátértékek kiszámítás digitális mtemtiki gép felhsználásávl ' Szrk Zoltán, egyetemi djunktus: Kiegyenlítöszámítás mátrixklkulus lpján István, okl, mérnökközgzdász: A teljesítmények emelésének szükségessége lehetőségei mgyr szénbányásztbn és László, okl bányrnérnök: Bánybiztosítószerkezetek optiki Ieszültségvizsgált m

21 Czibere Molnár, Vincze Kovács Steiner ' Sulcz Ferenc tszv egyetemi tnár, műszki tudományok kndidátus: SiemensMrtinkemencék hőüzemének vizsgált önműködő szbályzásuk szempowntjából 2 Trján Iván, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: A bánylevegö felmelegedésével illetve lehűlésével kpcsoltos néhány lpvető kérdés vizsgált Bíró Attil, okl kohómérnök: Ármlási és hőátdási vizsgált mélykemencékben ' Péntek István okl kohómérnök: Földgázbefúvássl dolgozó ngyolvsztó metllurgii és hőtechniki viszonyink elemzése _ x Németh Károly, okl vegyészmérnök: A levegőkiválsztásos flotálás Tibor, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Méretezési eljárás erősen ívelt pwrofilos lpátokból álló egyenes szárnyrács tervezéséhez : Frks Ottó, egyetemi docens: Vizsgáltok mximálisn kéntelenítő ngyolvsztóslltok összetételének kilkításár ' Márföldi Gábor, okl villmosmérnök: Fúrt lyukk többcstornás irányított ármterű ellenállásszelvényezése Sándor, okl bánymérnök: Közelszintes telepek együttes feltárás ésfejtése Forri Sándor, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Különleges, főleg centrlizációs és rekonstrukciós bányászti és ipri létesítmények telepítési helyének műszkigzdsági nlitikus vizsgált Endre, egyetemi docens mtemtiki tudományok kndidátus: Komplex trigonometrii függvényegyenletek megoldás és néhány lklmzás Ferenc, egyetemi tnársegéd: Külfejtések kritikus mélységének és legkedvezőbb termelési kpcitásánk meghtározás Ptvros József, tudományos munktárs, műszki tudományok kndidátus: Bányvágthálóztok rcionális telepítése Ferenc, egyetemi diunktus, műszki tudományok kndidátus: Mrdéknomáliszámítás 263 [OC!

22 * TIXVJbI MI/IIJJKOÍIbILIíOFO HOIII/ITEXHI/IHECKOPO lihc'1'tttvt,x THÍHÉÍÍOIHI IIPÜMMIIIZIEPIHÜCTII (BEHPPIISI) (JOJLBJPHxCAAHI/IIG ILp,'[ Hltüopu: Hccilcnulzzlullu nounlumnouuu n nmmuxsx cmunzrrnrx unnuwueunü n llyryne jlp H Llpxotu: Ocnonu rcoxxouqnvxocnn)ro punnemz rn11o1r,'1,rnux xmmqecxnx xyóqwnnx np 111) li Jlecu: Crmxtmtst xruc'rpyuou'ro_xn c npsuxoíí npomoü xzpnnux sgyóu n zmo IIIOTD IZPIIBOÍÍ nyón cslyrlc IIOHRVIYIIJX unnrnmpnqecnnx nonec n ÍLp T Mutelc: Pírpen numuilprxuecnnx CHAIMPTDHÍIHBIX óonnnol; JLp í) Xopem: 1%]mouuuxxxnt nporzoccon, nporonmnmx n xre1'1n_yprzrrr mnm jlp T lluóepe: Jlc(:1e,1on1un' npomexrm nennníínoí"x TGHJOIIpOBOIIIIOCTII H, ornone rropnn 1Io'rexln,11:1:t JLp 'I Xycmu: Orrpe_'ncenur(sIIpO(Í)H'Í('Í'Íyóoxs pncutyrnnqxr nytexu jlp Ill C/ldÖHbílZ Il'(:Je,1on1nxe wznwrrluocnofí rouuoctn JLHLIMPO]JBHIIIIEIJIEHOFO ILIIJIIIIIIIPH'IC('I(OL'O rn,'q)1;;xx1uec1;oro nortupnoru omqyxvxonmr e oxnoü _vnpnn:nnn1eí'í 1:pox11:o17i ILp II 53011: Merog: 11cc'1e,1o1;zu11n1 Hztcluxtluníi BOJIHM [Lp '[, Fpuőocc/cu: OwrsvroIxxhtn unpmrconxro Tepx1oc'roí'ír:nx 1: cmnx flp II, Kolc: Orpur1qerilizr y)rpyroimnctnuecn:1 gtmpopxtlnn; rommctouuofi Tpyóhr rrojn mnnnoxr xu1_v'rpehhero Jnnonnn [Ip H Bepezuiceu: lirmmne co,1epn:h11n cepu n upvxm xinonertns; cnoücrr xpnwopnzgvuuunx uzmccrno coporo qyrynn [Lp H : líxnuní'imno xxnpnxuvrplx PEZBIOIIIOIXIISI pvmn11:n1; 11) A CoMőczmginbsLz: Onp0,Ie'Ie1un uornm Ms ctjn [llv A AOM: AIIKBWIDOIIIHI(MrnurorosxzxyplluocIzn mnxntponnn) npornuxnuznmu r cmmxr c zsommnn Toumx 11 unxrumr xtrnunnxn ITOSIPM, u xwrox né? onpclojehllfí LLp 171II Oőczüosutt: ÍÍpOŐJHLNILI nuqenuíí cncuwnxx,'1x1cpqjepehnn'unnx ypnuennü 11 pcqcr coócuwsonhxx unnqounü c nouonuuo :+ne1:'1*])0h1l0l'1hindponofi xxrosxzvnluecnoü xrnnnnbt JS Cpmi: Honncrxclmonunfi xlzrrpxxtmoro pcuet [Lp pcuew n oouone [Lp II F/l: Hooóxo,'xnxroc'rh u BO13NIOJHEIO(*'I'II IIOIHJIIIOHIIJ! 11pnx13no,'urre71nnnwrxr Tpyqzt n _xfr0;[ih0í'iiipomimiijioiiiiovtii BHP [Lp II Runnüu: Owrnuecnnqw IIPlIbTFllIH) nnpnznvuxtsu p_xf,'r,unuuux upenefi,'[p, (h, lllv/lbq: ÍÍl'c'l(','10I' IIIG 'rr'n:1o1301*o poznnxm 1Ím!eHcBÍ2lpu'o1ionm;11x HOHGÜ v muxn zpuuuu nx B'I'OMH'FIFIO('IÍOFO 1urysm]nmnmIH jlp, II Tzlpfm: Hvc'm,1onuvxlrie uelctyropxux nmtpncon, munmnxuux c nrpebnm mn (uxnzuuuennxxxr mxruoro Bnxjlyxál '; 47 öl 73% 102% 105! JLp A Bzzpo: An uunhmlllorunxn _Y(','IUBIHI n ycixonnn TCHJUIIepGJIENIII Ireunx 13 UJHYFNIHX 11) JT, Helznletc: Anzmus )IG'I''ITI_V[JPII'JGCIRIIX n 'ren'tn'rexurrmcnnx yoxunnnfx [Lovonnux mucfi, pónruuurxx c,1_y"rlexx IIpIIjÍ)0,'[HOI'0 rsszt 111), Ií HeMem: *Í3'I()'J'HIIIIH c BHJIGIIGHIIOJXI Bozuyx

23 _7[p_ T_ ljuőepe: Pcqemnuü MBTOIL npoemnponnrm npsmoü pememn, oőpyemoü IIOIIETICBJIH TypŐHHhL (' lioiitkmii CUJIBHO HBOFHyTOFO HPOÓHJIH 113, O díplcuz: líccnegxoxxunn nonyuexux coctb MKCHMBSIBHO oóeccepnnmlunx IOMGHHBIX mnxou fip 1' Mpgóeböu: Cermnounpoxzume POIIpWFHHJIGIíIIH nmxznmt n IÍIÍOFOHÜHHJBIYÖH HüHPÉLBIIGIíHOM IIOIÍB TORR jlp 111 IVÍO/lbllp: Comrecmy] noxromonlz n nmexm ropnzonrnlxmx njcton JIp, II] (Doppu: TexzmHououoxmtleclcoo nznttrrltlecltoe Ilccnegxosnxte Mcn" nnomnmi ocoómx, rgmmxmx: oópoxr uenwpxxnxnouurxx n pexoncxrpvnnxxo)nmx ropumx n HPOMIJIILYIUHIIHX coopvxrlmfi JLIL i) Buliue: Pemeuno uoxmnoucnbxx TpIIFOIIUMOTpIJ*l('('HHX iiiyhiiiihoiihjlhhx II ypwsueuníi HÜKOTODHB IIDI/IMOPDI HX HPYIMBHOIWIH JIp tb Koeu: OHpeJLeJeHIIO Rpunmecxoü myónnm n nnónnoe őnronpnirrnnü MOIIIHOCTIT OTIIDHTHX pspgotnr: HpOIHBOJICTBBIHIOILÍ 111) H Flmepouz: PRIUIOHHJIBHOG pcnonosnerllte cewnü ropnux mpócvror: JÍlp (I) IUINEÜHEP: PcrreT octtnlihofi nnoxmsmxr o, 53; SMS) ? 450

24 NIITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERSITÁT FÜR DIE SCHWERINDUSTRIE MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS 3 Dr Gy Nándori: Untersuchung der Ewntstehuííg und Anwesezuheít von Silíkteínschlüsísen ín Gusseísen Dr I Drhos: Grundlgen der geometrischeíí Dimensíoníerung von Hypoídkegelzhnrdpren 7 31 Dr I Lévi: Mit gerdschneídígem XVerkzeug bwálzbre Zhnflnke und Zhnflnkenevolute beí níchtkreísíörmígeíí zylíndríschen Rádern Dr T Mschek: Erwármuung zylíndríschsymmetrischen Byöcke Dr Z Horváth: Thermodynmik der Prozesse ín der Zinkmetllurgíe w 61 Dr T Czibere: Untersuchung des Problems der níchtlíneren Wármeleitung uf potentíltheoretíscheír Bísísw ' Dr L Huszthy: Bestimmung der Zhnprofíle durch Berechnung Dr S Szldny Sttische Genuigkeitsprüfung dífferentílzylindríscher hydrulischer Nchformvorríchtungen mít einer Führungsknte Dr Gy Béd: Eíné Methodc zur Untersuchung von DÍSUSCÍTSűI Wcllen Dr L Gribovszki: Bleíbende Spnnungen ín vszárínebestáíndígen Legíerungen Dr I Kozák: Verhinderte elstíschplstísche Deformtíon eínes dünwndígen Röhres ínfolge ínneren Drucks 161 Dr J Vereslcői: Einfluss des S und MnGehlts uf díe Ánderung der díe Ceulítát des Grugusses chrkterísíerendem Eígenschften Dr J Zmbó: Die wichtígeren Prmeter der Anlge Von Grubenbetríeben Dr Á Szombtflvy: Bestímmung des MsPunktes des Sthls Dr A Ádám: Anisotropíe ím Zusmwmenhng mít dem Erdsvtrom und dem erdw mgnetíschen Feld (Mgnewtotellurísche Anísotropíe) und ihre Bestimmungsmethode Dr J Gy Obádovics: Eígenwertprobleme der Dífferentílgleichungssysteme und Berechnung der Eígenwerte Mitvtels eínerelektronischen digítlen Rechenmschinew195 Dr Z Szrk: Ausgleíchsrechnung uf Grund des Mtrízenklküls Dr I Gál: Notwendígkeit und Möglíchkeíten der LeistungSteígerung ím Ungrischen Kohlenbergbu Dl" L Kpolyi: Optísche Spnnungsprüfung von Ausbuelementen ín den Gruben Dr F Sulcz: Prüfung des Wármebetriebs von SíemensMríinÖfen hinsichtlích íhrerutomtíschen Regelung 267 Dr I Trján: Untersuchung einíger grundlegenden Frgen bezüglích der Erwármung bzw Abkühlung des Grubenwetters Dr A Bíró: Strömungs und Wárníeübertrgungsverháltnísse ín Tíeföten Dr I Péntek: Anlyse der metllurgíschen und wármetechnischen Verháltnísse eines mit Eínblsen von Erdgs rbeitenden Hochofens Dr K Németh: Flottion mit LuftAusscheídung 301 2% 451

25 E F Dr T Czibere: Berechnungsverfhren zur Projektíerung eines gerden Schufelgitters mit strk gewölbten Profilschufeln O Frks: Prüfungen zwecks Feststellung der Zusmmensetzung von Hochofenschlcken mximle Entschwefelung für Dr G Márföldi: Mehrknálige Widerstndsprofilierung der bohrlöcher in orientiertem Strömungsfeld Dr S Molnár: Gemeinsme Ausrichtúng und Abbu von zueínnder nhegelgerten Flözen Dr S Forri: Technischwwtschíthche nlytische Untersuchung de; Anlgeorts besonderer Gruben und Industrienlgen hupátsáchlich bei Konzentrtion und Rekonstruktion Vincze: Löwsung und einíge Anwendungen komplexer trigonometríscher Funktíonlgleichungen Kovács: Bestimmung der krítíschen Teufe und der günstigen Förderkpzítát von Tgebuen Dr J Ptvros: Rwtíonelle Anlge von Grubenstreckennetzen Dr F Steiner: RestwnomlieRechnung 381 Í

26 I I L J, J K PUBLICATIONS OF THE TECHNICAL UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES MISKOLC (HUNGARY) INDEX ' Gy Nándori Investigting ínto the formtion nd presence of silicte incluv sions ín cstiron Drhos: Bses of the geometrícl dímensíoning of hypoid bevel ger couples Lévi: Tooth curve which my be hobbed by stright edgewd tool nd tooth curve evolute for not cxrculr cylindricl wheels ' T Mschek: Hetíng of symmetricl cylínder profile ingots ' Z Horváth: Thermodynmics of the processes tking plce ín the ziwncíc metllurgy Dr T Czibere: Exminíng the problem of not liner het conductíon bsed on the theory of potentils ' L Huszthy: Determining the tooth profíles by clcultíon ' S Szldny: Exmining the stticl ccurcy of differentil cyliwnderhydrulic copyíng ttchmewnt with owne controllmg edge ' Gy Béd: A method for investigting the plstic wve Gribovszki: Remining stresses ín hetresístíng lloys ' I Kozák: Limited plsticelstic defowmtíon of thín Wlled tube cused by internl pressure Vereskői: Effect of the S nd Mn contents on the chnge ín properties chrcterízing the qulity of the grey crst íron ' J Zmbó: Min prmeters of deterniníng the loction of mines ' Á Szombtflvy: Determining the Ms powint of the steel Dr A, Ádám: Anisotropy presenting itself in the reltion of the erth currents nd geomwgtnetic fíeld (mgnetotelluric nisotropr nd íts method of determintion Gy Obádovics: Eingenvlue problems of ditíferentil equtioun system nd determining the eígenvlues by electroníc digítl computer ' Z Szrk: Compensting computtion bsed on mtrix clculus ' I Gál: Necessity nd possibílíties of incresíng outpout ín the hungrín col mining industry LA Kpolyi: Photooptícl nlysis of support systems ín mínes ' F Sulcz: Investigting the het regime oí SiemensMrtín furnces from _: the poínt of view of utomtic regultíon ' I Trján: Investígtion of some principl problems relted to the wrming or cooling of mine tmosphuere ' A Bíró: Strem nd het trnsfer reltions ín deep furnces '_ I Péntek: Anlysíng the metllurgicl nd hettechnicl reltion of blst furnce working with nturl gs injection Németh: Flottion by ir seprting

27 T _ F Czibere: Dimensíoning method for projecting stright flnge grid consisting of swtrongly rched profiled bldes Dr O Frks: Investígtins ín order to form the composítion of mximlly desulfurizing blst fumce slgs Dvr G Márföldi: Multichnnel reswístnce borehole logginug with directed current field Dr, S Molnár: Simultnous development nd working of nerly horizontl col sems Dr S Forri: Technicoecononlicl nd nlyticl ínvestigtion of the loction of specil, mínly centrlízing nd reconstructionl mining nd industril plnts Dr E Vincze: Solving nd sonue pplictions of complex trigownometricl functionl equtíons Kovács: Determintíon of the criticl depth nd most fvounble productiown cpcity of surfce míning Dr J Ptvros: Rtionl loctionw of rodwy networks ín mines Dr F Steiner: Clcultion of residuls

28 T Á I ANNALES DE ILUNIVERSITE DE LINDUSTRIE LOURDE DE MISKOLC, (HONGRIE) TABLE DES MATIERES ' Gy Nándort Isértude des provblémes concemnt l formtion eil présence des ínclusions de silicte dns l Íonte ' I Drhos: Principes du dimensíonnement géométrique des pires de roues denbées coniques nypoides ' I Lévi: Izexnnen de l courbe de dent tilxlewr en développnwte pr un outil tjlle droirte et de son évolut pour des roues cylindriques znoncirculires Mschek: Réchuffement des lingots cylindriques symétriques ' S Szldny: Lexmen de l précision sttique d'un mchine copier hyd rulique u cylindre différentiel et équipé dun seul tillnt de commnde i Z Horváth Les conwditions thermodynmiques des processus se déroulnt lors du tritemenít métllurgique du zinc ' T Czibere: Ijétude du probleme de l conduction nonlinéire de chleur prtim de l théorie de potentiel ' L Huszthy: Détermintion des profiles de dent pr clcul ' Gy Béd: Une méthode pour Íexmen dé Ionde plstique L Gribovszki: Conwtrintes résíduelles dns des lliges résistnt l chleur Kozák: Linvestigtion de l déiormtion élsticoplstique d'un tuyu proi mince Ieffet d'une pression intérieure ' J Vereskői: Leffet des teneurs en S et Mn sur 121 modifiction des propriétés crctéristiques pour l qulité de l fonte grise ' J Zmnbó: Les prmetres princípux du choix de l plce des sieges Szombtflvy: L détermíntion du poinwt Ms de Icier A Ádám: Lnisotropie des reltions entre les cournt telluriques et le chmp géomgneétique (nisotropie mgnétotellurique) et méthode pour s détemniwntion ' J Gy Obádovics: Problemes des vleurs propres des systemes déqutions différentielles etleur clcul fide d'une clcultrice électronique digitle ' Z Szrk: Clcul déglistion bsé sut le clcul de mtric ' I Gál: L nécessité et les possibilités dugmenter les rendements dns l'industrie chrbownniere howngroise ' L Kpolyi: Izétude pr méthodes photoélstiques des sollicittions gissnt sur le soutenement miwnier ' F Sulcz: Eétude des conditions thermiques des fours SiemensMrtin en vue de leur réglge utomtique I_ Trján: ILétude de quelques questiouns fondmentles touchnt Iéchuífement le refroidissement tmosphere miniere et de 1 A Bíró: Condítions rhéologíques et trnsmissíon de chleur dns des fours profonds

29 S E S I _ 1967 Péntek: ILlnlyse des conditions thermiques et métllurgiques d'un hut fourneu opéré pr insuffltion gz nturel de ' K, Németh: Flotttíon pr séprtion (fir T Czibere: Méthode de dimensiownnemewnt pour l construction d'un ubge droit composé des ubes u profil fortemelnt bovmbé ' O Frks: Étude des possibilités dobtenier des scories hutfoumeu deffet désulfurnt mxíml ' G Márföldi: Sondge de résistnce de chmp de cournt de mesure directionnel, multícnl des trous de forge Molnár: Préprtion et bttge commun des couches qusihorizontles Forri: ILétude nlytique technícoéconomique du choíx de l plce des étblissemenrts miniers et industriels spéciux surtout revconstruits et centrlisés Vincze: L solution et qúelques domines dppliction des équtions fonctionnelles trigonométriques ' F Kovács: L détermintion de l cpcité optimle et de 1 profonder critíque des explittiorxs ciel ouvert J Ptvros: Emplcement rticxnnel des systemes de gleries milniéres ' F Steiner: Le clcul de Ínomlíe résiduelle Felelős kidó; Dr Béd Gyul Megjelent 500 példánybn, 40 A 5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdipuri Válllt, Miskolc Mb 'v: Mrton Szilárd 10162

30