ilyen vizsgálódások nagyon hasznosak, mert segítségükkel egységesen tudjuk magyarázni folyamatok op-

Átírás

1 A CINKKOHÁSZATBAN LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK TERMODINAMIKÁJA K i v o n t HORVÁTH ZOLTÁN* műszki tudományok kndidátusánuk Tudományos Minősítő Bizottsághoz benyújtott és elfogdott doktori értekezéséböl opponensek : Millner Tivdr, z MTA levelező tgj; Schy Géz, z MTA rendes tgj; Várhegyi Győző, műszki tudományok kndidátus Az értekezés megvédésének Bíráló Bizottság: Geleji Sándor, z MTA rendes tgj, elnök; Romwlter Alfréd, tudományos főmunktárs, titkár; Dobos György, műszki tudományok kndidátus; Ferkete László, műszki tudományok kndidátus; Mike József, kémii tudományok doktor; Proszt János, z MTA rendes twgij; Verő József, z MT'A rendes tgj Az értekezés bedásánk időpontj: 1959 október 30 Az értekezés megvédésének időpontj: 1961 március 2 A vílágirodlombn kevés olyn munk vn, melyik egyegy fém kohásztáibn hsználtos eljárások termodinmiki vizsgáltávl részletesen és z illető fém kohásztát átfogón fogllkozik (Ilyen könyv pl Abrmov, Vetjukov, Guplo, Kosztjukov, Lozskin: Teoneticseszkie osznovü elektrometlurgii lumínij Metllurgizdt, Moszkv, 1953 Beljev, Rpoport, Firsznov: Elektrometlllurgíji luminij Metllurgizdt, Moszkv, 1953 Ruddle: The Physicl Chemistry of Copper Smelting Institutíon of Mining nd Metllurgy, London, 1953) Pedig z ilyen vizsgálódások ngyon hsznosk, mert segítségükkel egységesen tudjuk mgyrázni zokt folymtokt is, melyeket régebben különkülön értelmeztek, zután rendelkezésre álló dtok felhsználásávl, tennodinrnikí törvényszerűségek birtokábn, m már sok esetben tudjuk folymtok op *Dr Horváth Zoltán Nehézipri Műszki Egyetem Fémkohászttni Tnszékének tszv egyetemi tnár 47

2 T: timális viszonyit száznítríi, és ilyen száníítások elvégzésével meg tudjuk ítélni, hogy egyik vgy másik állpothtározónk megváltozás mennyiben fogj módosítni folymtokt Ennek ismeretében pedig céltudtosbb, biztosbb lehet z üzem vezetése Ilyen gondoltoktól indítttv zzl célkitűzéssel készítettem el értekezésemet, hogy cinkkohásztbn lejátszódó folymtokt z irodlombn ngyon is szétszórtn tlálhtó dtok és termodinmiki vizsgáltok felhsználásávl, sját, újszerű ötletekkel és számításokkl, vlmint különféle összetételű és hőmérsékletű kénsvs cínkszulfátoldtok fjlgos vezetőképességének mérésekor gyűjtött dtok segítségével egységes és átfogó termodinmiki szemszögből tárgyljm és mgyrázzm A munk során cinkkovhászt fontosbb részeiben (íégetésnél, pörkölésnél, nedulkciónál, kondenzáláisnál, Lúgtisztíitáisnál és elektrolízisnwél) Végbemenő folymtokt iprkodtm úgy tárgylni, hogy tlált és igen sokszor új összefüggések segítségével legmegfelelőbb munkmód meghtározhtó legyen A cinkércek pörkölésének tárgylásánál először szflerit, mjd pirit és glenit, végül ezek klciumoxiddl és kovsvvl lkotott keve rékének z oxidáló pörkölésénuél elképzelt 31 rekciónk termodinmiki normálpotenciálját, illetőleg termodinmiki potenciálját számítottm Az így kpott dtokból z; egyensúlyi állndót, illetőleg gázfázzis egyensúlyi összetételét htároztm meg Ahol csk módombn volt, rekciók kinetikáját is tárgyltm Ilyen vizsgáltok közben állpítottm meg, hogy 2zns+3o,=2zno+2so, rekció termodinmiki potenciálj: (A) 100 Cáo, (4) összefüggés szerint minden hőmérsékleten negtív, éspedig nnál negtívbb, minél kisebb hőmérséklet és minél kisebb gázfázis SOZtrtlm Ugynennél folymtnál keletkező ZnO rétegvstgság y=v2desszt=r(1i/%) 3 (8)és(9) diffúziós állndónk, gázfázis oxigéntrtilmánk és z időnek négyzetgyökével egyenesen, gázfázis SO2trtlmánk négyzetgyökével pedig fordítv rányos Ugyncsk cinkszulfidból keletkező ZnO rétegvstgság nnál ngyobb, minél ngyobb cinkszulfidszemecske sugr (r), és minél ngyobb kéntrtlom százlékos csökkenése (x) Az utóbbi megállpításnk megfelelő kvntittív összefüggésből [(8) és (9)] következik, hogy cinkszulfid kéntrtlmánk O/oos (x) pörkölés időtrtmánk növekedésével nő 48

3 ' ei 3 ( U gynls x 2 A 7 éiw 100 VKI + 3 Kt hol K T 593 F2 PSO) A kéndioxid oxidálódásávl kpcsoltbn zt lehetett megállpítni, hogy ennek folymtnk z ránylg kis hőmérséklet és kis gáznyomás kedvez Megfelelő mennyiségű kéntrioxid képződése zonbn csk vlmilyen ktlizátor jelenlétében képzelhető el, mert rekciónk ngy z ktiválási energiáj Az ércek pörkölésekor mindig jelenlevő FegOg 640 OC felett ktlizálj z 802 oxidálódását erőteljesebben A c i n k s z u l f á t k é p z ő d é s körülményeinek vizsgáltából z ) (Kor dódott, hogy normál állpotból vló kiindulás esetén, ZTIO+SO3 = ZnSOg, (B) rekció csk 1250 OC ltt mehet végbe, pörkölésnél urlkodó körülmények között pedig ngyobb mennyiségű cinkszulfátképződésre csk 6400 és 770 OC között számíthtunk; ugynis 640 OC ltt z Fe2O3 csk kismértékben ktlizál, 770 OC felett pedig közel elméleti mennyiségű levegővel vló pönkölődéskior ZnSO/, már elbomlik Az optimális körülmények között keletkező ZnlSOz, rétegvrstgságiánk z időegységiben bekövetkező növekedése 4111 : D PS03 (20) dt gázfázisbn levő SO3 prciális nyomásávl és diffúziós állndóvl és így közvetve hőmérséklettel egyenesen, ZnSO4 rétegvstgságávl, vgyis diffúzió útjávl pedig fordítv rányos A pirit viselkedését vizsgálv zt állpítottm meg, hogy pirit disszociációjánk ktiválási energiáj kgkl/kgmol, termikus disszociáció közben keletkező FleS könnyen oxidálódht, z FeS oxidálódásánk ktiválás energiáj 3160 kgklwkgmol, z FeS oxidálódásánk sebessége pedig nnál ngyobb, minél ngyobb hőmérséklet, minél ngyobb gázfázis oxigéntrtlm és minél kisebb szemngyság A rendelkezésre álló dtokból meghtározhtó volt, hogy z oxidálódásnál lejátszódó folymt reltív sebességi állndój (kr) z érintkező felülettel (F) = k, kofn (31) összefüggés szerint változik Az S 03 é s v s V e g y ü l e t e k között végbemenő folymtok közül szulfátképződésre vontkozók termodinmiki normálpotenciálj hőmérséklet növekedésével pozitívbbá válik, ezzel szemben z SO3 z FeSt nnál erőteljesebben oxidálj, minél ngyobb hőmérséklet Normál állpotból vló kiindulás esetén gázfázisbn levő oxigén z FeSO4et csk 500 OC ltt oxidálhtj ferriszulfáttá, 4 49 y

4 A cinkszulfíd és vsoxidok kölcsönhtásánk vizsgáltából z dódott, hogy cinkszulfid vsoxidokkl vló oxidációjár vezető rekciók csk 1000 OC felett játszódhtnk le, ezzel szemben cinkferrit 580 OC felett keletikezihetiik, éspedig knnáil ngyobb mennyiségben, minél ngyobb hőmérséklet, minél hosszbb ideig trt és minél bensőségesebb rekcióbn részt vevő komponensek érintkezése A gl e nit oxidáiciójánxál szerepet játszó folymtok termodinmiki normálpotenciáljából z állpíthtó meg, hogy normál állpotból vló kiindulás esetén PbSOy, I CO = CSOz, + PbO, (Fl) de kulonosen 2Pbs+ 3 O? = zpbo (Cl) rekció minden hőmérsékleten mehet, z ólomszulifátképződésniek kisebb, = PbSO4 + sio, Pbsio, + (En W folymtnk pedig ngyobb hőmérséklet kedvez Az é geté s tárgylásánál először ZnCOAgtermikus disszociációjánáil végbemenő folymt termodinmiki normálpotenciáljánk z ismeretében lehsdó COg prciális nyomásánk hőmérséklettel vló változását 20% számítottm A kpott eredmények zt muttják, hogy 10 COgt trtlmzó gázfázissl érintkező ZnCOg már 100 OC körül bomlik Ahhoz zonbn, hogy ez disszociáció kellő sebességgel folyjék, leglább 400 ocos munkhőmiérsékletre vn szükség A közben keletkező ZnO rétegvsitgság : fz/dm ( 37 ) y l/pco2i diffúziós állndónk és z időnek niégyzetgyökével egyenesen, gázfázisbin levő COg prciális nyomásánk négyzetgyökével fordítv rányos A cinkkrrbonát disszociációljánk ktiválási energiáj kb 5100 kgkl kgmól A cinkoxidot trtlmzó nygok redukciójávl és lepárlásávl kpcsoltbn először ZnO redukáilásánál elképzelhető rekciókt és Boudourdfolymtot tárgyltm, éspedig úgy hogy első lépésként termodinmiki normálpotenciálok, illetőleg termodinmiki potenciálok és z oxigénpotenciálok, illetőleg z egyensúlyi rekciók prciális oxigénnyomások lpján vizsgáltin z egyes rekciók kezdő hőmérsuéklietét Az ilyen irányú fejtegetésekből és z ezek lpján szerkesztett 45 ábrából megállpíthtó volt, hogy normál állpotbn tszénmonoxidképződérsrsel járó rekció indul legkisebb hőmérsékleten, ettől eltérő Viszonyok között zonbn COvl vló redukció kezdő hőmérséklete lesz legkisebb Csk egyegy rekció egyensúlyi viszonyit véve ilpul 1 tmoszfér össznyoimáson ZnOt C cinkgőznek és COgnek keletkezése közben 950 ÜCon redukálhtj, 0,5O,5 tmoszfér prciális cink és COnyomást eredményező rekció egyensúlyi hőmérséklete klb, 900 OC, és ugynez hőmér ) séklet szuénrmonoxiddl vló redukáláskwor, gázifázisbn 0,01os üzviszonynál és 0,5 tmoszfér prciális cinkgőznyomásnál kb 900 OC 50 CO

5 I ' 1, 1 hím Jár, ' ',, 7 ', l] Lfgű zznűlsáün/gpüz/gf 1 "p sz) s r/ +0//c0/ m 21 I Á , E í E 5' ZnÜ/r/íf/IPÜ/PZJCO z m; "f,,,, Hámérs éklet " wzsggtmőxygpü g / í A A k ZJÜKOI 3000/8 pcolrjoop w o Nzv wkm 0 ' Z í J 50 s É" W" i" j! m c N ebedb k znf)jí?á%éo7lüű=r é K ('%9' m7 Ívé záo/gpájgpzzofglymzmnu lil; 'I,Z M/Ígáfíffm 0/sz;+zn/g)v0,/0/=zn0/sz)+c0/?;%51FÉ x v 2Zn/f)*0g)=2Zn0/sz)lc) ZZHÁSYÍ'Ü2Í9I*ZIDÜISIIH*'A; 7 ág : o m s J X* 4 S 50732/95 ZZn/ghoz/gjszlnülüyk 250 Sztlmznésí m / X '33; h s" folyekongzn és szzldrdc 'í És s; & g x x 5 * e rí K i? s w" H? 0% * ** '* 300 g '2500 '30 É * [ fűmírséklzf NME xw HZ 250 ám mi m, ábr A l cínkoxigénkrbonrendszerben %4 lejátszódó rekciók '50 i oxigénpotenciáüjánk g hőmérséklettel vló változás m; [5, 226 o, 3 á] I L3 S H" l 129 É; Í qé czö , 100% r: S eűíf '1 Í "m 150 m" '3 I 1 ew:r7/ g l 00 e Á/ l z w u I ' / 6 K" s vv 48 ábr '20 A cinkoxid redukcíójánál kilkuló É 09 q, / / Én i : í gázfázis egyensúlyi összetételének és w 05 0 z egyes komponensek pwrciális nyo Hőmiuékletc NMEEVHZ má sán k, vlmmt z ossznyomsnk hőmérséklettel vló változás

6 lépésben Cnl, illetőleg COvl vló redukciónál végbemenő és Boudourdrekció együttes lejátszódásánál Vizsgáltm z egyensúlyi viszonyokt Az ilyen irányú számítások zt muttták, és 48 ábr is zt szemlélteti, hogy ilyen körülmények között rekcióbn részt vevő nygok egyensúlyi nyomás 892 ocon éri el z 1 tmoszférát, és ebben z esetben z egyensúlybn levő gázrfázizs 50,37 % cinkgőzt, 48320/0 COt és 0,79 O/oCOgt trtlmz Zárt térben végzett redukciónál redukció termékei között folyékony cink csk kkor jelenhet meg, h z össznyozmlás ngyobb, mint 18,5 tmoszfér; A továbbikbn z egyes r e k c i ó k s e b e s s é g é n e k hőmérséklettel és szénféleség mennyiségével és minőségével vló változását kísértem figyelemmel Megállpíthtó volt, hogy Cnl vló redukció sebessége 9750 és 1100 OC között hőmérsékletnek 25 OCkl vló növelésekor kb megkétszereződik, zonos hőmérsékleten rekciósebesség szénfelesleg növelésével nő, vizsgált szénféleségek közül pedig fszén legrekcióképesebb, zután korom és elektródszén sorrend A hőmérséklet növelésekor Boudourdrekció sebessége ngyobb mértékben nő, mint ZnO redukciójánál lejátszódóké Jelenlegi izsmereteink szerint szenet és ZnOt trtlmzó elegyben cinkoxid redukcióját következőképpen képzelhetjük el Az érc pórusibn levő oxigén jelenlevő szénnel kis hőmérsékleten COgvé, ngy hőmérsékleten pedig túlnyomórészt COvá egyesül Közben könnyebben redukálódó fémoxidokbn levő fémek is színülnek, ZnO és Cm0 lekulák érintkezési helyein bizonyos mértékig direkt redukció is végbemegy Az indirekt redukció kb 900 OCon indul meg Azért, hogy kondenzálásnál fémes cinket kpjunk, redukzciónám gázfázisbn kb 3000es PCO viszonyr vn szükség, és hogy ezt beállíthssuk, 1200 OC felett kell COz dolgoznunk Ugynis ilyenkor lesz Boudourdrekció sebessége sokkl ngyobb, mint z indirekt redukcióé A redukció és lepárlás vizsgáltánk végén részletesen tglltm c i n k f e r r i vt r e d u k ci ó j á n k mechnizmusát és kinetiki viszonyit Ezek szerint cinkferriwt redukciój már klb 385 ocon ferritben levő FegOj redukciójávl kezdődik Az ilyenkor szbddá váló ZnO vs színülésének befejeződése után csk kkor redukálódik, mikor gázfázisbn Éj viszonyt Boudourdrekció redukció áltl meg COz kívánt értékre állítj be Ehhez pedig ngyobb (920 OC felett 1evő) hőmérsékletre vn szükség A cinkferrit redukcióját szinvsnk, de méginkább ZnOnál erősebb bázisnk (COnkl vgy MgOnk) jelenléte elősegíti Az értekezésnek ebben részében még Z n S, Z n S 04, c i n k s z i l i k á t l u m i n á t közreműködésével lejátszódó folymtokt Vizsgáltm, mjd redukcióhoz kerülő elegy vs, ólom, réz, kdmium, rzén: ntimon; klcium, mgnezit, brit, kovsv és lumíniumoxidtrtlmánk viselkedését iprkodtm röviden figyelemmel kísérni A kondenzálódás körülményeinek vizsgált során először is z volt megállpíthtó, hogy gázfázis belsejében cinkgőzök kondenzálódás főképpen idegen fjtájú mgokon indul meg, zután pedig z, hogy gáz 52

7 "í", fázisból cínknek nnál ngyobb hányd fog színlkbn cseppfolyósodní, minél ngyobb gázfázisbn 590 viszony Adott viszony CG: C02 nál cink prciális nyomásánk htározott értékre vló csökkenése után cinkgőz prciális nyomás nem kondenzálódássl, hnem COgVel vló regálás közben végbemenő oxidáció mitt csökken tovább (72 ábr) A lúgtisztításnál lejátszódó folymtok vizsgáltánál r é z n ek é s k d m i u m n (k cinkkel vló cementáláxsánál észlelhető termodinmiki E" Pc; s s 3 E 60, '5df't* felé i, roo m0 u, m 700 q Há:irsübtC' t *" r, xíro/k fele" ln 2 t, "'57 9 "m" "tvm" m: xwnz 72 ábr A ZnCOCozrendszer egyensúlyi digrmj potenciálváltozásból, illetőleg rekciókt hsznosító glvánelemek elektromotoros erejéből számítottm z együttcementálódáis megindulásához trtozó koncentrációkt A kpott eredmények szerint először rezet kezdi kiejteni Amikor cinkrészecske közelében z oldt részben elszegényedik, megindul réznek és kdmiumnk z együttcementálódás Az így levált kdmium z oldt belsejének rézben dúsbb részében még rezet cementálht A kdmium cementálásánál bizonyos mennyiségű szilárd réznek jelenléte előnyös, mert cinkkel helyi elemet lkotv gyorsítj cink oldtb kerülését Mivel helyi elemben szereplő cinkelektród oldásánk sebessége nnál ngyobb, minél ngyobb helyi elem elektromotoros ereje, zért néh cinkmlgámml, illetőleg higny Szulfát jelenlétébencementálnk Az oldtbn levő nikkelnek és kobltnk cinkkel vló Cementálás zért nehéz feldt, mert ebben z esetben igen kis mennyiségek leválsztásáról vn szó Helyi elem keletkezését elősegítő pótlékok dás itt is előnyös 53

8 ó 's"""'* NME xuvwz ábr koncentrációvl 86 ásán A cdnkszulfát ktivit HzsÜo v z m í H 1 m,% E r xxxxxxxx u M f N n m M u m y r É M M? n www q r n A dw MAMA m m m um n 0 r r 4 1% bm "m m w w m Tw h u Ú rwkgw 7 4! 8 Ő 2 r J "l m w Sésmxéw m A kénsv ktivitásánk kénsv vló változás 54

9 velkedésvével e, ő A A szulfátos oldtból végzett elektrolízis tárgylásánál először c i n k le v á l á s f e l t é t e l e i t tglltm, zután fjlgos energííogysztást meghtározó kádfeszültségnek és z ármhtásvfoknk z egyenletet írtm fej Közben meghtároztm b o m l á s f e s z ü l t s e g n e k z egyenletét: eb íőle%l*so*ílaéüíá%e'0,0145logp0,o,o29log AH250*, és z ebben szereplő pillntnyi ktivitásoknk ZHSOA z értékét számítottm és 36, és 87 örön szemleltettemkensvnkés lrodlombn Írbilgtlszulfjzngkvz levo közepes ionktivitsibol A to vizsgr z ro ott, hogy dott hőmérsékleten bomlsteszultseg kensvkoncentrcio növekedesével és cinkkoncentrcio csökkenésével no A kádffeszülltség másik összetevője, z elektrolit eli 4oc" lenállásánk, legyő * zésére fordítndó feszültség kkor lesz kicsiny, h kicsiny lesz z leirmsűrűség, fjlgos ellenállás és z elektródtávolság Ezzel kpcso 50 ltbn 10 tábláztbn és 10 Cm vbu ábrábn mutttm be különféle összetételű és hőmér ohm 145, g, sékletű kénsvs cínkzszuilfátoldtok fjlgos ellenállásá 250 strnd! nk, / illetőleg fjlgos vezető 8 Jvzo képességének Fémkohászt 750 tni Tnszéken mért dtit K füjzgs A tábláztokból és z ábrákból, melyekből ítt példkép j, pen 93 ábrát muttom 0 be, megállpíthtó, hogy Z"'9/"'"'"' MM vizs gált oldtok fjlgos ellenál 93 ábr lás kénsvkonoemtráció és Kénsvs ciwnkszulfátoldtok fjlgos ellenállás hőmérséklet növekedésével 40 CGO" csökken, cinktrtlom nöbizonyos htárig csökken, zután újr nő A tábláztokból z is lsiiwolvtshtó, hogy fjl 808 ellenállást dott kénsvmennyiség ngyobb mértékben csökkenti, mint ugynnnyi cink, illetőleg cinkszulfátmennyiség A fjlgos vezetőképes Sííggel kpcsoltbn értelemszerűen zonos megállpítások tehetők A terner digrmok zonbn zt is muttják, hogy kénsv távollétében fj vezetőképesség cinktzrtlom növekedésével először nő, zután kis méptékben csökken, ezzel szemben kénsvt is trtlmzó oldtoknál jelenléte cinkkonoentrációvl rányosn csökkenti fjlgos elektromos vezetőképességét A kádfeszültség hrmdik összetevője v e z e t é k e k, k o n t k tusok ellenállásánk és z oxigéntúlfeszültségnek (n) 55

10 A7A [A ' legyőzésére fordítndó feszültség, úgyhogy kádfeszültség egyenlete: (19o) E=1,915+0,O2Íllog ZnSO4 +Dgl+IZR+n0w Ennek részletesebb vizsgált zt muttj, hogy kádfeszültség kkor lesz kicsiny, h jó vezetőképességű oldttl, kis ármsűrűséggel és kis elektróditáviolsággl elektrolizálunk Az ármhtásfok helyében z Abrmov áltl felállított empirikus öszszefüggést írv fjlgos energifogysztás következőképpen írhtó fel:, 1 N = 0,82K Dl AH2SO4 l,915+0,029logírdgllizrrnoz ZDSOl (192) m gt; "'*'"'""""""' H meghtározzuk ennek z összefüggésnek l Z' értékét, kkor m i i m á li s f frf L z ármsűrtiség, illetőleg elektródtávolsiág sze 5'" rinti szélső m lcgosénelrguíogtyisztlis; o rmsurusege pju zenne biztkoski á rázolásár szerkesztett 112 ábrából láthtjuk, 5,00 hogy konstns elektródtávolság esetén z optimális ármsűrűség nnál ngyobb, minél nm gyobb n kénsv és minél kisebb / cinkkoncent Wg M w MM 1,, u továbbikbn rcio Mm; hz elektrolitcink fjlgos " "fi/wzwe onkoltsegene z lábbi egyenletet írtm fel: 112 ábr, "Con 5 cmes elektród É k KÜ AIIíÍ (l F3' z + távolságnál, literenként 120 g cinket trtlmzó oldtból vló kiindulás esetén mini +0,82103 k 1,915+01O29l0g ffígsó1+ mhs íjlgos energifogysz Znsm tásihoz trtozó ármsűrűségnek z idővel vló változás (205) +Dgl+IER+77o)] Ennek z ármsűrűslég szerint számított szélső értwékiéből minimális önköltséget biztosító g z d s á g o s á r m s ű r ű s é g htározhtó meg Az utóbbi egyenlete ) áltlános esetben 1 K 1 K,, Dgzd+ L Dgzd+ l (15315 A,, + 0,029 log "%2 + 1 zr T ZHSOI V mi T 820kgl uln K m)w 820kol =g o n?) b) h l s 5 cm, IER +no2 : 0,7 Volt, k : 0,3 Ft/kWó 56

11 Dgwd + 0,2 ln Kogm hlk [oíl + ( ,029 log fílshieím) 5'92GJ A Dm, + 9 ZHSÜ; 10' l, l 84 ln K +7 0 (206) 10' g A számítások és 116 ábr szerint voo Mm 1 gzdságos ármsűrűség értéke nnál n 5"J*;jf"3';':gj!=ml gyobb, minél ngyobb w kénsv; minél kí "Vfjdy," 750 / ÍF w / sebb cinkkoncéntráció, minél kisebb z elekrtródtávolság és minél ngyobb z éven / ként 1 m3 káldtérfogfü eső fjlgos üzem g 0 40 Z költség OoV %0, Az mlgámelektródávl vló elektrolízis tárgylásánál először z mlgámelelötród MM; hsználtánk előnyeit fejtegettem Bízonyí m Z tottm, hogy különben zonos körülmények f; 35 É; ÁZZZHZSÜŐ között z mlgámélektródábln levő cink elektródpotenciálj z mlgámbn levő cink egynél kisebb ktivitás mitt pozitívbb, mint tiszt cinke Azt is bemutttm, hogy gykorltbn előforduló körülmények között z nmílgámbun levő cink ktivitárw nem sokkl vn egy ltt, és éppen ezért z mlgámelelktródánk cink elektródpotenciálját pozitívbbá tevő htásráxnál is sokkl elektródán hid 116 álbr 5 cmes elektródtávolság esetén gzdságos ármsűrűségnek z elektrolit összetételével és fjlgos üzernköltséggel vló változás, h munkhőmérséklet 40 "C, IZR "l*7702 Z 077 V! és 1 kwó= 0,3 Ft fontosbb z, hogy xz ilyen rogwén és legtöbb szennyezőeleun (Cr, Fe, Co, Ni) ngy túlfeszültsyéggiel válik le A befejező részben z mlgámelektródávl vló elektrolízisnek cinkkohásztbn zszokásos munkmódjánál kádfeszültsvég egyenleteit htároztm meg IRODALOM [1] Agejenkow, W (JKkowslki, I A: Elektrometllurgie der wássrigen Lövsungén Verlg 'I'echni*k, Berlin, 1952 [2 Bukloh, B: Die PhysiklisohChemische Grundlgen der Metllurgie Akdemie Verlg, Berlin, 1949 [3 4Billiter, J: Techniswclhe Elektroehemie Elevktrometllurgiewássriger Lösungen Vewrlg Willhelm Knpp Hlle (Sle), 1952 [4] Bulletin oí the Institution of Mining nd Metllurgy [5] Discussiowns oí tlhe Frdy Society, The Physicl Ohemistry of Process Metllurgy No [6] Domnski, W L i Krupkowski, A: Metlurgi Cynku i Kdmu Pntwowe Wydwnictwo Nulkoww, Wrszw, 1954 [7] Engelhrdt, V: Hndbuch der teohznisxchuen Elektrochemie Akdemische Verlgsgesellswchft GmBH Leipzig, 1931 [8] Erzmetll, i'll Metll und Erz különböző évfolymi [9] Eucken, A: Grundriss dér Physiklisvdhen Chemie 7 kidás Aikdwemische Verlgsgesellschft, [10] Leipzig, 1951 Gmelins Hndbuch dér orgnischen Ohemie 8 Auflge Zink Ergánzungsbd, System Nummer 32 Verlg Clhémie, GmlBH WeinheimBengstrsse,

12 ' [11] HomjkovMosovecKuzmin: Az elektrokémii iprágk technológiáj Tn kölnyvkidó, Budpest, 1952 [12] Journl of Metls [13] Krupkowski, A, Rzymon, I K: II Proces kondenscj pr cynku orz kdmu [14] Loskutow, F M: Die Metllurgie des Zinks Verlg von Wiwlwhelm Knpp, Hlle (Sle) 1950 [15] Mlin, K MArkin, N LBo1'oszkov, G KSzlinkó, M G: Kénsvgyártás Tnkönyvkidó, Budpest, 1952 [16] Plkszin, J NJuhtrlov, D M: Gidrometllurgij Metllurgizdt, Moszkv, 1949 [17] Rlstone, O CrEgeT, G: Zinkelektrolyse und Nssmetllurgische Zinkverfhren Hlle (Sle) Verlg von Wilhelm Knpp, 1928 [18] SzékiHorváth: Áltlános kohászttn TnkÖIvyVkidÓ, Budpest, 1953 [19] Tfel, V: Lehrbuch der Metllhüttenkttnde S Hirzel Verlgsbuolmhndlung, Leipzig, 1953 [20] Hrned nd Owen: The Píhysicl Clhemistry of Electrolytic Solutions Reinlhold Publishing Cowrp New York, 1950 [21] Robinson nd Stokes: Electrolyte Solutions Butterworthe Scientific Publictions, London, 1955 [22] ErdeyG1'uzScht1y: Elméleti fiziki kémi Tinkönyvwkídó, Budpest, 1954 [23] Kubschewski, OCtterll, J A: Thermochemixol Dt of Alloys Pergmen Press London nd New Yonk, 1956 [24] Metls Hndlbook Publislhed by the Americn Sorciety for Metls Clevelnd 3, Ohio, 1948 [25] Angewndte Chemie 1950 [26] Horváth Zoltán: A cink kohászt Akdémii Kidó, Bp 1961 [27] Horváth Zoltán: A szflerit és pirit oxidáló pörkölésénél lejátszódó rekciók termodinmiki vizsgált (Kohászti Lpok 10 (88) évf sz o) [28] Horváth Zoltán: A cinkoxid redukciójánál lejátszódó folymtok termodinmiki vizsgált (Kohászti Lpok XII (XC) évf sz 3242 o) [29] Horváth Zoltán: A cinkelektrolízisbern legkisebb fjlgos energiíogysztást biztosító és gzdságos ármsűrűség számítás (Kohászti Lpok 14 (92) évf sz o és 6 sz o) [30] Horváth Zoltán: Die Ermittlung der energetisch und wirtsohftliwoh günstigsten Stromdiwchte in der Zinkelektrolyse (Freiberger Forsohunwgshefte B o) TEPMOIII/IHAMI/IKA HPOLIECCOB, HPOTEKAlOllll/IX B METAllJlyPFl/ll/i LII/IHKA JIp 3 Xoperzm P E 3 lo M E ABTOPOMIlp0H3BC1ICHbl pcuetu HO TCPMOIUÍHMIAKC H KHHCTI/IKE pekul/ih, C IIOMOIIIBFO KOTOpHX MO)KHO OHpBZIEJIHTb HI/IŐOJICE COOTBCTCTByIOIIIIIÜ poho/fm HpOBEJICHY/IH HDOILCCCOB, HpOTCKEHOHII/[X H BHMHCÜIHI/ÍX CTyHCHíIX Mernnyprnu LIHHIGI (Hpl/l cxmruun, OŐHHFB, BOCCTHOBIleHHl/Í, BOBTOHKH, BbImCílHl/IBBHIIPI II BJICRTWOIIHBC) THERMODYNAMIK DER PROZESSE IN DER ZINKMETALLURGIE Dr Z HORVÁTH ZUSAMMENFASSUNG Der Verfsser ht tlhermodynmiswohe und rektionskinemtisohe Berechnungen durchgeführt, mit deren Hilf für die in den wichtigeren Absdhnitten der Zinkzmetllurgie (bei Brennen, Rösten, Reduktion, Kondenstion, Lugenneinigung und Elektrolyse) verluzfenden Prozessen die entsprechendste Arbeitsweise bestimmt Werden knti 58

13 THERMODYNAMICS OF THE PROCESSES TAKING PLACE IN THE ZINCIC METALLURGY Dr Z HORVÁTH SUMMARY Auhhor hs performed thermodynmicl nd rectíonkínemtic clcultions by mens of Wích tlhe most suivtble workiflg mehhod 'be m=y determmed for the more importnt prts of zincic metllurgy (burning, sunwtering, reductíon, condenstion, lkli clening end elerctrolysís) LES CONDITIONS THERMODYNAMIGUES DES PROCESSUS SÉ DÉROULANT LORS DU TRAITEMENT MÉTALLURGIGUE DU ZINC Dr Z HORVÁTH RÉSUMÉ Des clculs de crctére thermodynrmiques et de réuctíon cinétiques sont présentés pr lesquels les méthodes les plus ppropríées peuvent étre choisies pour les phses les plus importntes du tritement métllurgíque du zinc (clcintíon, gril 1ge réduction, condenstion, clrifiction de l lessíve, électrolyse) 59

14

15

16 Dr NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM A KÖZLEMENYEI XIV KÖTET A Nehézipri Műszki Egyetem okttói áltl tudományok doktor, tudományok kndidátus fokozt; i11 doktori cím elnyeréséért benyújtott és elfogdott disszertációk, továbbá Nehézipri Műszki Egyetem Bány, Kohó és Gépészmernöki Krán megvédett egyetemi doktori disszertációk rövid kivonti z 19w6063s évekből SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Dr BÉDA GYULA felelős szerkesztő Dr FALK RICHÁRD GELEJI SÁNDOR Dr KÁLDOR MIHÁLY Dr ifj SÁLYI ISTVÁN Dr TAKÁCS ERNŐ Dr TERPLÁN ZÉNÓ Dr VINCZE ENDRE MISKOLC 1967

17 Az ábrák legtöbbjét szenkesztők irányításávl HERCZEG műszki készítette ISTVÁNNÉ rjzoló Sj tó lá rendezte Dr TERPLÁN ZÉNÓ egyetemi tnár irányításávl Dr VINCZE ENDRE egyetemi docens 9 Nehézipri Műszki Egyetem, Miskolc

18 Drhos Mschek Horváth Czibere Huszthy Béd Vereskői Szombtflvy Gál Kpolyi Obádovícs A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM MAGYAR NYELVÜ KÖZLEMÉNYEI TARTALOMJEGYZÉK ' Nándort Gyul, tszv egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Szilikátzárványok keletkezésének és jelenlétének vizsgált öntöttvsbn István, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: A hipoidkúpfogskerékpárok geometrii méretezésének lpji ' Lévi IIDTE, tszv egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Egyenesélű szerszámml lefejthető Íoggörbe és foggörbe evolutáj nem kör lkú hengeres kerekeknél Tivdr, okl gépészmémök: Hengerszimmetrikus bugák hevítése Zoltán, tszv egyetemi tnár, műszki tudományok doktor: A cinkkohásztbn lejátszódó folymtok termodinmikáj Tibor, tszv egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: A nemlineáris hővezetésproblém vizsgált potenciálelméleti lpon László, egyetemi djunktus: Fogpirofilnk meghtározás számítássl Szldny Sándor, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Differenciálhenugeres egyvezérlőélíi hidrulikus másolwóberendezés szttikus pontosságvizsgált : Gyul, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Módszer képlékeny hullám vizsgáltár 1 Gribovszki László, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Mrdó feszültségek hőálló ötvözetekben v Kozák Imre, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Vékony flú cső korlátozott ruglmsképlékeny lkváltozás belső nyomás htásár János, egyetemi docens: Az S és Mntrtlom szerepe szürke öntöttvs minőségét jellemző tuljdonságok változásár ' Zmbó János, tszv egyetemi tnár, z MTA levelező tgj: Bányüzemek telepítésének legfőbb prméterei Árpád, okl gépészmérnök: Az cél Ms pontjánk meghtározás ' Ádám Antl, okl bánykuttómérnök, műszki tudományok kndidátus: A földiárm és földmágneses tér kpcsoltábn jelentkező nizotropi ("mgnetotellurikus nizotropi") és meghtározási módj J Gyul, egyetemi docens: Differenciálegyenletrendszerek sjátértékproblémái és sjátértékek kiszámítás digitális mtemtiki gép felhsználásávl ' Szrk Zoltán, egyetemi djunktus: Kiegyenlítöszámítás mátrixklkulus lpján István, okl, mérnökközgzdász: A teljesítmények emelésének szükségessége lehetőségei mgyr szénbányásztbn és László, okl bányrnérnök: Bánybiztosítószerkezetek optiki Ieszültségvizsgált m

19 Czibere Molnár, Vincze Kovács Steiner ' Sulcz Ferenc tszv egyetemi tnár, műszki tudományok kndidátus: SiemensMrtinkemencék hőüzemének vizsgált önműködő szbályzásuk szempowntjából 2 Trján Iván, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: A bánylevegö felmelegedésével illetve lehűlésével kpcsoltos néhány lpvető kérdés vizsgált Bíró Attil, okl kohómérnök: Ármlási és hőátdási vizsgált mélykemencékben ' Péntek István okl kohómérnök: Földgázbefúvássl dolgozó ngyolvsztó metllurgii és hőtechniki viszonyink elemzése x Németh Károly, okl vegyészmérnök: A levegőkiválsztásos flotálás Tibor, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Méretezési eljárás erősen ívelt pwrofilos lpátokból álló egyenes szárnyrács tervezéséhez : Frks Ottó, egyetemi docens: Vizsgáltok mximálisn kéntelenítő ngyolvsztóslltok összetételének kilkításár ' Márföldi Gábor, okl villmosmérnök: Fúrt lyukk többcstornás irányított ármterű ellenállásszelvényezése Sándor, okl bánymérnök: Közelszintes telepek együttes feltárás ésfejtése Forri Sándor, egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Különleges, főleg centrlizációs és rekonstrukciós bányászti és ipri létesítmények telepítési helyének műszkigzdsági nlitikus vizsgált Endre, egyetemi docens mtemtiki tudományok kndidátus: Komplex trigonometrii függvényegyenletek megoldás és néhány lklmzás Ferenc, egyetemi tnársegéd: Külfejtések kritikus mélységének és legkedvezőbb termelési kpcitásánk meghtározás Ptvros József, tudományos munktárs, műszki tudományok kndidátus: Bányvágthálóztok rcionális telepítése Ferenc, egyetemi diunktus, műszki tudományok kndidátus: Mrdéknomáliszámítás 263 [OC!

20 * TIXVJbI MI/IIJJKOÍIbILIíOFO HOIII/ITEXHI/IHECKOPO lihc'1'tttvt,x THÍHÉÍÍOIHI IIPÜMMIIIZIEPIHÜCTII (BEHPPIISI) (JOJLBJPHxCAAHI/IIG ILp,'[ Hltüopu: Hccilcnulzzlullu nounlumnouuu n nmmuxsx cmunzrrnrx unnuwueunü n llyryne jlp H Llpxotu: Ocnonu rcoxxouqnvxocnn)ro punnemz rn11o1r,'1,rnux xmmqecxnx xyóqwnnx np 111) li Jlecu: Crmxtmtst xruc'rpyuou'roxn c npsuxoíí npomoü xzpnnux sgyóu n zmo IIIOTD IZPIIBOÍÍ nyón cslyrlc IIOHRVIYIIJX unnrnmpnqecnnx nonec n ÍLp T Mutelc: Pírpen numuilprxuecnnx CHAIMPTDHÍIHBIX óonnnol; JLp í) Xopem: 1%]mouuuxxxnt nporzoccon, nporonmnmx n xre1'1nyprzrrr mnm jlp T lluóepe: Jlc(:1e,1on1un' npomexrm nennníínoí"x TGHJOIIpOBOIIIIOCTII H, ornone rropnn 1Io'rexln,11:1:t JLp 'I Xycmu: Orrpe'ncenur(sIIpO(Í)H'Í('Í'Íyóoxs pncutyrnnqxr nytexu jlp Ill C/ldÖHbílZ Il'(:Je,1on1nxe wznwrrluocnofí rouuoctn JLHLIMPO]JBHIIIIEIJIEHOFO ILIIJIIIIIIIPH'IC('I(OL'O rn,'q)1;;xx1uec1;oro nortupnoru omqyxvxonmr e oxnoü vnpnn:nnn1eí'í 1:pox11:o17i ILp II 53011: Merog: 11cc'1e,1o1;zu11n1 Hztcluxtluníi BOJIHM [Lp '[, Fpuőocc/cu: OwrsvroIxxhtn unpmrconxro Tepx1oc'roí'ír:nx 1: cmnx flp II, Kolc: Orpur1qerilizr y)rpyroimnctnuecn:1 gtmpopxtlnn; rommctouuofi Tpyóhr rrojn mnnnoxr xu1v'rpehhero Jnnonnn [Ip H Bepezuiceu: lirmmne co,1epn:h11n cepu n upvxm xinonertns; cnoücrr xpnwopnzgvuuunx uzmccrno coporo qyrynn [Lp H : líxnuní'imno xxnpnxuvrplx PEZBIOIIIOIXIISI pvmn11:n1; 11) A CoMőczmginbsLz: Onp0,Ie'Ie1un uornm Ms ctjn [llv A AOM: AIIKBWIDOIIIHI(MrnurorosxzxyplluocIzn mnxntponnn) npornuxnuznmu r cmmxr c zsommnn Toumx 11 unxrumr xtrnunnxn ITOSIPM, u xwrox né? onpclojehllfí LLp 171II Oőczüosutt: ÍÍpOŐJHLNILI nuqenuíí cncuwnxx,'1x1cpqjepehnn'unnx ypnuennü 11 pcqcr coócuwsonhxx unnqounü c nouonuuo :+ne1:'1*])0h1l0l'1hindponofi xxrosxzvnluecnoü xrnnnnbt JS Cpmi: Honncrxclmonunfi xlzrrpxxtmoro pcuet [Lp pcuew n oouone [Lp II F/l: Hooóxo,'xnxroc'rh u BO13NIOJHEIO(*'I'II IIOIHJIIIOHIIJ! 11pnx13no,'urre71nnnwrxr Tpyqzt n xfr0;[ih0í'iiipomimiijioiiiiovtii BHP [Lp II Runnüu: Owrnuecnnqw IIPlIbTFllIH) nnpnznvuxtsu pxf,'r,unuuux upenefi,'[p, (h, lllv/lbq: ÍÍl'c'l(','10I' IIIG 'rr'n:1o1301*o poznnxm 1Ím!eHcBÍ2lpu'o1ionm;11x HOHGÜ v muxn zpuuuu nx B'I'OMH'FIFIO('IÍOFO 1urysm]nmnmIH jlp, II Tzlpfm: Hvc'm,1onuvxlrie uelctyropxux nmtpncon, munmnxuux c nrpebnm mn (uxnzuuuennxxxr mxruoro Bnxjlyxál '; 47 öl 73% 102% 105! JLp A Bzzpo: An uunhmlllorunxn Y(','IUBIHI n ycixonnn TCHJUIIepGJIENIII Ireunx 13 UJHYFNIHX 11) JT, Helznletc: Anzmus )IG'I''ITIV[JPII'JGCIRIIX n 'ren'tn'rexurrmcnnx yoxunnnfx [Lovonnux mucfi, pónruuurxx c,1y"rlexx IIpIIjÍ)0,'[HOI'0 rsszt 111), Ií HeMem: *Í3'I()'J'HIIIIH c BHJIGIIGHIIOJXI Bozuyx

21 7[p T ljuőepe: Pcqemnuü MBTOIL npoemnponnrm npsmoü pememn, oőpyemoü IIOIIETICBJIH TypŐHHhL (' lioiitkmii CUJIBHO HBOFHyTOFO HPOÓHJIH 113, O díplcuz: líccnegxoxxunn nonyuexux coctb MKCHMBSIBHO oóeccepnnmlunx IOMGHHBIX mnxou fip 1' Mpgóeböu: Cermnounpoxzume POIIpWFHHJIGIíIIH nmxznmt n IÍIÍOFOHÜHHJBIYÖH HüHPÉLBIIGIíHOM IIOIÍB TORR jlp 111 IVÍO/lbllp: Comrecmy] noxromonlz n nmexm ropnzonrnlxmx njcton JIp, II] (Doppu: TexzmHououoxmtleclcoo nznttrrltlecltoe Ilccnegxosnxte Mcn" nnomnmi ocoómx, rgmmxmx: oópoxr uenwpxxnxnouurxx n pexoncxrpvnnxxo)nmx ropumx n HPOMIJIILYIUHIIHX coopvxrlmfi JLIL i) Buliue: Pemeuno uoxmnoucnbxx TpIIFOIIUMOTpIJ*l('('HHX iiiyhiiiihoiihjlhhx II ypwsueuníi HÜKOTODHB IIDI/IMOPDI HX HPYIMBHOIWIH JIp tb Koeu: OHpeJLeJeHIIO Rpunmecxoü myónnm n nnónnoe őnronpnirrnnü MOIIIHOCTIT OTIIDHTHX pspgotnr: HpOIHBOJICTBBIHIOILÍ 111) H Flmepouz: PRIUIOHHJIBHOG pcnonosnerllte cewnü ropnux mpócvror: JÍlp (I) IUINEÜHEP: PcrreT octtnlihofi nnoxmsmxr o, 53; SMS) ? 450

22 NIITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERSITÁT FÜR DIE SCHWERINDUSTRIE MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS 3 Dr Gy Nándori: Untersuchung der Ewntstehuííg und Anwesezuheít von Silíkteínschlüsísen ín Gusseísen Dr I Drhos: Grundlgen der geometrischeíí Dimensíoníerung von Hypoídkegelzhnrdpren 7 31 Dr I Lévi: Mit gerdschneídígem XVerkzeug bwálzbre Zhnflnke und Zhnflnkenevolute beí níchtkreísíörmígeíí zylíndríschen Rádern Dr T Mschek: Erwármuung zylíndríschsymmetrischen Byöcke Dr Z Horváth: Thermodynmik der Prozesse ín der Zinkmetllurgíe w 61 Dr T Czibere: Untersuchung des Problems der níchtlíneren Wármeleitung uf potentíltheoretíscheír Bísísw ' Dr L Huszthy: Bestimmung der Zhnprofíle durch Berechnung Dr S Szldny Sttische Genuigkeitsprüfung dífferentílzylindríscher hydrulischer Nchformvorríchtungen mít einer Führungsknte Dr Gy Béd: Eíné Methodc zur Untersuchung von DÍSUSCÍTSűI Wcllen Dr L Gribovszki: Bleíbende Spnnungen ín vszárínebestáíndígen Legíerungen Dr I Kozák: Verhinderte elstíschplstísche Deformtíon eínes dünwndígen Röhres ínfolge ínneren Drucks 161 Dr J Vereslcői: Einfluss des S und MnGehlts uf díe Ánderung der díe Ceulítát des Grugusses chrkterísíerendem Eígenschften Dr J Zmbó: Die wichtígeren Prmeter der Anlge Von Grubenbetríeben Dr Á Szombtflvy: Bestímmung des MsPunktes des Sthls Dr A Ádám: Anisotropíe ím Zusmwmenhng mít dem Erdsvtrom und dem erdw mgnetíschen Feld (Mgnewtotellurísche Anísotropíe) und ihre Bestimmungsmethode Dr J Gy Obádovics: Eígenwertprobleme der Dífferentílgleichungssysteme und Berechnung der Eígenwerte Mitvtels eínerelektronischen digítlen Rechenmschinew195 Dr Z Szrk: Ausgleíchsrechnung uf Grund des Mtrízenklküls Dr I Gál: Notwendígkeit und Möglíchkeíten der LeistungSteígerung ím Ungrischen Kohlenbergbu Dl" L Kpolyi: Optísche Spnnungsprüfung von Ausbuelementen ín den Gruben Dr F Sulcz: Prüfung des Wármebetriebs von SíemensMríinÖfen hinsichtlích íhrerutomtíschen Regelung 267 Dr I Trján: Untersuchung einíger grundlegenden Frgen bezüglích der Erwármung bzw Abkühlung des Grubenwetters Dr A Bíró: Strömungs und Wárníeübertrgungsverháltnísse ín Tíeföten Dr I Péntek: Anlyse der metllurgíschen und wármetechnischen Verháltnísse eines mit Eínblsen von Erdgs rbeitenden Hochofens Dr K Németh: Flottion mit LuftAusscheídung 301 2% 451

23 E F Dr T Czibere: Berechnungsverfhren zur Projektíerung eines gerden Schufelgitters mit strk gewölbten Profilschufeln O Frks: Prüfungen zwecks Feststellung der Zusmmensetzung von Hochofenschlcken mximle Entschwefelung für Dr G Márföldi: Mehrknálige Widerstndsprofilierung der bohrlöcher in orientiertem Strömungsfeld Dr S Molnár: Gemeinsme Ausrichtúng und Abbu von zueínnder nhegelgerten Flözen Dr S Forri: Technischwwtschíthche nlytische Untersuchung de; Anlgeorts besonderer Gruben und Industrienlgen hupátsáchlich bei Konzentrtion und Rekonstruktion Vincze: Löwsung und einíge Anwendungen komplexer trigonometríscher Funktíonlgleichungen Kovács: Bestimmung der krítíschen Teufe und der günstigen Förderkpzítát von Tgebuen Dr J Ptvros: Rwtíonelle Anlge von Grubenstreckennetzen Dr F Steiner: RestwnomlieRechnung 381 Í

24 I I L J, J K PUBLICATIONS OF THE TECHNICAL UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES MISKOLC (HUNGARY) INDEX ' Gy Nándori Investigting ínto the formtion nd presence of silicte incluv sions ín cstiron Drhos: Bses of the geometrícl dímensíoning of hypoid bevel ger couples Lévi: Tooth curve which my be hobbed by stright edgewd tool nd tooth curve evolute for not cxrculr cylindricl wheels ' T Mschek: Hetíng of symmetricl cylínder profile ingots ' Z Horváth: Thermodynmics of the processes tking plce ín the ziwncíc metllurgy Dr T Czibere: Exminíng the problem of not liner het conductíon bsed on the theory of potentils ' L Huszthy: Determining the tooth profíles by clcultíon ' S Szldny: Exmining the stticl ccurcy of differentil cyliwnderhydrulic copyíng ttchmewnt with owne controllmg edge ' Gy Béd: A method for investigting the plstic wve Gribovszki: Remining stresses ín hetresístíng lloys ' I Kozák: Limited plsticelstic defowmtíon of thín Wlled tube cused by internl pressure Vereskői: Effect of the S nd Mn contents on the chnge ín properties chrcterízing the qulity of the grey crst íron ' J Zmbó: Min prmeters of deterniníng the loction of mines ' Á Szombtflvy: Determining the Ms powint of the steel Dr A, Ádám: Anisotropy presenting itself in the reltion of the erth currents nd geomwgtnetic fíeld (mgnetotelluric nisotropr nd íts method of determintion Gy Obádovics: Eingenvlue problems of ditíferentil equtioun system nd determining the eígenvlues by electroníc digítl computer ' Z Szrk: Compensting computtion bsed on mtrix clculus ' I Gál: Necessity nd possibílíties of incresíng outpout ín the hungrín col mining industry LA Kpolyi: Photooptícl nlysis of support systems ín mínes ' F Sulcz: Investigting the het regime oí SiemensMrtín furnces from : the poínt of view of utomtic regultíon ' I Trján: Investígtion of some principl problems relted to the wrming or cooling of mine tmosphuere ' A Bíró: Strem nd het trnsfer reltions ín deep furnces ' I Péntek: Anlysíng the metllurgicl nd hettechnicl reltion of blst furnce working with nturl gs injection Németh: Flottion by ir seprting

25 T F Czibere: Dimensíoning method for projecting stright flnge grid consisting of swtrongly rched profiled bldes Dr O Frks: Investígtins ín order to form the composítion of mximlly desulfurizing blst fumce slgs Dvr G Márföldi: Multichnnel reswístnce borehole logginug with directed current field Dr, S Molnár: Simultnous development nd working of nerly horizontl col sems Dr S Forri: Technicoecononlicl nd nlyticl ínvestigtion of the loction of specil, mínly centrlízing nd reconstructionl mining nd industril plnts Dr E Vincze: Solving nd sonue pplictions of complex trigownometricl functionl equtíons Kovács: Determintíon of the criticl depth nd most fvounble productiown cpcity of surfce míning Dr J Ptvros: Rtionl loctionw of rodwy networks ín mines Dr F Steiner: Clcultion of residuls

26 T Á I ANNALES DE ILUNIVERSITE DE LINDUSTRIE LOURDE DE MISKOLC, (HONGRIE) TABLE DES MATIERES ' Gy Nándort Isértude des provblémes concemnt l formtion eil présence des ínclusions de silicte dns l Íonte ' I Drhos: Principes du dimensíonnement géométrique des pires de roues denbées coniques nypoides ' I Lévi: Izexnnen de l courbe de dent tilxlewr en développnwte pr un outil tjlle droirte et de son évolut pour des roues cylindriques znoncirculires Mschek: Réchuffement des lingots cylindriques symétriques ' S Szldny: Lexmen de l précision sttique d'un mchine copier hyd rulique u cylindre différentiel et équipé dun seul tillnt de commnde i Z Horváth Les conwditions thermodynmiques des processus se déroulnt lors du tritemenít métllurgique du zinc ' T Czibere: Ijétude du probleme de l conduction nonlinéire de chleur prtim de l théorie de potentiel ' L Huszthy: Détermintion des profiles de dent pr clcul ' Gy Béd: Une méthode pour Íexmen dé Ionde plstique L Gribovszki: Conwtrintes résíduelles dns des lliges résistnt l chleur Kozák: Linvestigtion de l déiormtion élsticoplstique d'un tuyu proi mince Ieffet d'une pression intérieure ' J Vereskői: Leffet des teneurs en S et Mn sur 121 modifiction des propriétés crctéristiques pour l qulité de l fonte grise ' J Zmnbó: Les prmetres princípux du choix de l plce des sieges Szombtflvy: L détermíntion du poinwt Ms de Icier A Ádám: Lnisotropie des reltions entre les cournt telluriques et le chmp géomgneétique (nisotropie mgnétotellurique) et méthode pour s détemniwntion ' J Gy Obádovics: Problemes des vleurs propres des systemes déqutions différentielles etleur clcul fide d'une clcultrice électronique digitle ' Z Szrk: Clcul déglistion bsé sut le clcul de mtric ' I Gál: L nécessité et les possibilités dugmenter les rendements dns l'industrie chrbownniere howngroise ' L Kpolyi: Izétude pr méthodes photoélstiques des sollicittions gissnt sur le soutenement miwnier ' F Sulcz: Eétude des conditions thermiques des fours SiemensMrtin en vue de leur réglge utomtique I Trján: ILétude de quelques questiouns fondmentles touchnt Iéchuífement le refroidissement tmosphere miniere et de 1 A Bíró: Condítions rhéologíques et trnsmissíon de chleur dns des fours profonds

27 S E S I 1967 Péntek: ILlnlyse des conditions thermiques et métllurgiques d'un hut fourneu opéré pr insuffltion gz nturel de ' K, Németh: Flotttíon pr séprtion (fir T Czibere: Méthode de dimensiownnemewnt pour l construction d'un ubge droit composé des ubes u profil fortemelnt bovmbé ' O Frks: Étude des possibilités dobtenier des scories hutfoumeu deffet désulfurnt mxíml ' G Márföldi: Sondge de résistnce de chmp de cournt de mesure directionnel, multícnl des trous de forge Molnár: Préprtion et bttge commun des couches qusihorizontles Forri: ILétude nlytique technícoéconomique du choíx de l plce des étblissemenrts miniers et industriels spéciux surtout revconstruits et centrlisés Vincze: L solution et qúelques domines dppliction des équtions fonctionnelles trigonométriques ' F Kovács: L détermintion de l cpcité optimle et de 1 profonder critíque des explittiorxs ciel ouvert J Ptvros: Emplcement rticxnnel des systemes de gleries milniéres ' F Steiner: Le clcul de Ínomlíe résiduelle Felelős kidó; Dr Béd Gyul Megjelent 500 példánybn, 40 A 5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdipuri Válllt, Miskolc Mb 'v: Mrton Szilárd 10162

28