LÁSZLÓ SZOKOLI. évi átlagosnövekedése között meghaladta az 5%-ot, aminek eredményeként. jövedelem. a felszabadulás előtt is fontos ipari

Átírás

1 Berend AZ IPAR FEJLÖDÉSÉNEK 30 ÉVE SZOKOLI LÁSZLÓ A kézirt beérkezett: december I-én A mgyr gzdság történetének kiemelkedő jelentőségű szksz z l945-től npjinkig trtó periódus. Az ebben z időszkbn megvlósult fejlődés eredményezte, hogymgyrország gzdságilg elmrdott országok csoportjából előrelépett. - -,,Ekkor következett be T. Iván szvivl z elmrdottság és fejlettség között húzódó, s népek és z országok legngyobb tömegei számár oly nehezen megközelíthető htárvonl átlépése." Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi átlgosnövekedése között meghldt z 5%-ot, minek eredményeként gzdságifejlettségetkifejező nemzeti jövedelemszint három évtized ltt mintegy négyszeresére emelkedett. A gyors és progresszívirányztoknk egyre dekvátbb gzdságifejlődés legfontosbb tényezője Mgyrországon z ipr intenzív, évi átlgbn 8 %-ot is meghldófejlődése volt. A II. világháborút követő helyreállítási időszk lezártkor z iprbn fogllkozttottk szám nem érte el z ktív keresők egyötödét, npjinkbn z ktív keresők közül minden hrmdik z ipr fogllkozttottj ben nemzeti jövedelem lig Vlmivel több mint egynegyede szármzott z iprból, m z ipr dj mgyr Hépgzdságbnmegtermelt nemzeti jövedelem közel felét. Az ipr 1975-re tervezett termelése csknem kilencszerese z évinek és ll-szerese z 1938-s szintnek. A gyors fejlődésegyüttjárt z ipr struktúrájánk jelentős átlkulásávl; összességében m mgyr ipr termelési struktúráj csknem zonos fejlett gzdságú országokévl. A mgyr népgzdság különösen pedig z ipr gyors fejlődésében Borsod me- Sye szerepe és jelentősége kiemelkedő. A megye felszbdulás előtt is fontos ipri bázis volt. Területén, elsősorbn viszonylg kedvező természeti-földrjzi dottságok NME Közleményeí, V. Sorozt, Társdlomtudományok, 23 (1977) 29_37 29

2 következtében különösen z lpnygipr volt jelentős. Itt hozták létre, termelési ertékben mérve 1938-bn mgyr gyáripr termelésének több mint 7 %-át. A második világháború előtt z ország teljesnyersvs-termelése, mrtincél-termelésének 90 %-, elektrocél-termelésének mintegy 50 %- borsodi eredetű volt. H figyelembe vesszük zonbn, hogy l938-bn Mgyrországon népesség ligegyötöde dolgozott z iprbn, z ipri termelés társdlmi terméknek lignégytizedét, nemzeti jövedelemnek pedig lig egyhrmdát dt, Borsod megye viszonylg mgs részesedése z ország gyáripri termeléséből inkább mgyr ipr bizonyos ágzti erős koncentráltságánk, mintsem megye egésze iprifejlettségének kifejezője. Vlójábn megye fejlett ipri területté válás felszbdulástól eltelt 30 év, különösen pedig megvlósított iprosítás eredményeképpen jött létre. z 1949 ót Borsod megyében z iprfejlődésejóvl gyorsbb ütemű volt, mint országosn és struktúrájánk lkulás is jelentős sjátosságokt mutt. A gyors s ezen belül is nehézipr néhány ágztár koncentrált iprfejlesztéseredményezte, hogy megyében népesség számánk z országostól mgsbb növekedését jóvl meghldt z ipri ktív keresők számánk növekedése. Az ipri ktív keresők szám 1949-től 1970-ig közel 90 ezer fővel, több mint kétszeresére nőtt Borsodbn. Mindez természetszerűleg együttjárt megyénk fogllkozttottsági struktúrájánk lpvető megváltozásávl. Míg 1949-ben z iprbn fogllkozttottk megye összes ktív keresőinek kevesebb mint egynegyedét dták, l970-re részesedésük 40 % fölé emelkedett. Ugynkkor jelentősen visszesett mezőgzdsági ktív keresők részesedése ben z összes ktív keresők közel háromötöde Borsodbn mezőgzdságbn dolgozott, ben mezőgzdság z ktív keresők ligegyötödét fogllkozttt. E fejlődés eredményeként Borsod megye grár-ipri jellegű megyéből egyértelműen ipri-grár jellegű megyévé vált. A szocilist iprosítás megindításávl korábbi ipri centrumok jelentős munkerő-vonzási centrumokká váltk, miközben új ipri centrumok is kilkultk. A borsodi iprvállltok 1949-ben 41 ezer, 1955-ben 71 ezer, 1960-bn pedig már 85 ezer munkást fogllkoztttk. Az összes munkválllók szám ugynebben z létszám következő öt év során több mint 19 ezer évben 104 ezer fő volt. Az ipri fővel gyrpodott. A háborús károk helyreállítás után megindult iprfejlesztés megyénkben döntően bányászti és kohászti ágztokb irányult bn z ipri fogllkozttottk 25 %- bányásztbn, 35 %- kohásztbn dolgozott től jelentősen fejlődött megye villmosipr és ezzel egyidőben indult meg z építőnygipri kpcitások bővítése is. A 60-s évektől kezdve megye legdinmikusbbn fejlődő ág vegyipr lett, mely jelenleg megye nehéziprábn fogllkozttottk egytizedét dj. A hrmdik ötéves terv kezdeti időszkábn z ipri fogllkozttottk számábn lig volt változás. Ebben mind gzdsági mechnizmus reformjár vló felkészülés, mind szénbányászt korszerűsítése, illetve z új létesítmények kisebb mér- 30

3 nem 7200 tékű létszárnigénye is szerepet játszott. Az újgzdságirányítási rendszer bevezetésével - csupán z lcsony keresetű munkválllók számánk növelése, de munkidő csökkentése mitt is - fogllkozttottk szám ismét jelentősen emelkedett és 1970-ben meghldt 140 ezer főt. A negyedik ötéves terv első négyévében, z iprbn fogllkozttottk szám - z nygijellegűágztokbn elért létszámnövekmeny felét dv fővel nőtt. A megye szocilist íprábn 1974-ben közel ezer fő, z országos ipri létszám több mint 8 %- dolgozott. A háromévtizedes fejlődéstvizsgálv, z ipr nemcsk vezető, de meghtározó ágzttá válás megyénkben beruházások oldláról is egyértelmű. A megye 1950-ben z ország beruházásink közel 8 %-át, 1953-bn 14 %-át, 1956-bn 12 %-át kpt meg. A megyei beruházások 60 %- ipri, nnk kilenctized része nehézipri jellegű volt. A második 3 éves tervidőszk ltt megyénk beruházásokr mintegy 7,2 md. Ft-ot, z ország összes beruházásánk 13 '7o-át kpt. A beruházási összegekből z ipr részesedése 70 %-os volt. A nehézipr beruházások 95 %-át kpt. A nehézipr ági közül vegyipri beruházások megye beruházásink több mint egynegyedét, z ország vegyipri beruházásink egyhrmdát dták. Az 1960-tól 1967-igterjedő időszkbn megye átlgosn 9-10 %-át kpt z ország összberuházásink. Az ipri beruházásokból vló részesedése megyénknek z összes beruházásoknál ngyobb rányú volt, 1964-ben például z ország összes ipri beruházásink egyhetedét kpt. Mígországosn között szocilist szektoron belül z ipr részesedése beniházásokból 43 %-os volt, Borsod megyében átlgosn 60 %. Az ipri beruházásokból nehézipr részrány továbbr is rendkívül mgs volt, elérte 97 %-ot. A hrmdik ötéves tervidőszkbn, ngyberuházások átmeneti csökkenése és válllti fejlesztési források viszonylg lcsony színvonl mitt, megye vlmivel kisebb ránybn részesedett népgzdsági beruházásokból, mint korábbn. Ebben z időszkbn megyében képviselt ágztok közül csk vegyipr trtozott fejlesztésreországosn kiemelt ágztok közé. Ugynkkor z energihordozók szerkezetében országosn tpsztlhtó rányeltolódások mitt szénbányásztbn kényszerűvisszfejlesztés keretében kkor kezdődött el termelés koncentrálás. A kohászti üzemekben minőségi és nemescélok gyártásánk fokozás került előtérbe. A gépiprfejlődése kiemelkedő ugyn, de elmrdt z ágzt országos szintű fejlődésétől. A htvns évek végén megyében évente mintegy 3 md. Ft-ot fordítottk z iprfejlesztésére. A szocilist ipr egy fogllkozttottjár jutó ipri beruházás 40 %- kl volt ngyobb, mint z országos átlg. A beruházások ngy része Miskolc, Ózd ill. Kzincbrcik és Leninváros térségében vlósult meg. A negyedik ötéves terv első három évében Borsod megye 26 md. Ft beruházást kpott, minek 60 %-át fordították iprfejlesztésre. 31

4 A megye részesedése z ország ipri beruházásiból ismét jelentős bn szocilist ipr egy fogllkozttottjár jutó ipri beruházás több mint kétszeres volt z országosnk. Az ipri beruházások ngy része vegyipr fejlesztésétszolgált, mi mellett kohászt és z építőnygipr beruházási jelentősek. A tervidőszkbn több országos viszonyltbn ngy jelentőségűberuházás kivitelezésére került sor Borsodbn. Ilyenek z olefmprogrm létesítményei, nemescél-fmomhengermű, folymtos célöntőmű, rúd- és dróthengermű, z új cementgyár. Az elmúlt 3 évtized fejlődésénekjellemző vonás tehát, hogy megyénk részesedése z országösszberuházásiból, különösen pedig ipri beruházásiból mindig kiemelkedő volt. Jellemző, hogy megyében megvlósult beruházások kéthrmd részét z ipr, illetve z ipri beruházások több mint négyötödét nehézipr kpt. A nehézipr fejlesztésének országos szintű irányelvei lpvetően meghtározták megye ipránk fejlődését is. A kedvező természeti dottságok, felszbdulást megelőző időszk iprfejlesztése ezen területen és z előbbi koncepció lpján már z első ötéves terv mintegy 5 md. Ft-os ipri beruházásávl egy olyn folymt indult el, minek eredrnényeként lkult ki itt Borsodbn Mgyrország egyik leelentősebb nehézipri központj. A felszbdulást követő s itt megvlósított ngy ipri beruházások egy állndón fejlődő, egymássl szorosn összefüggő láncoltot jelentenek. A borsodi szénre, vsércre lpozott bányászt, kohászt, villmosenergiipr kifejlesztése szükségszerűen igényelte kor egyik progresszív ágztánk, vegyiprnk minél előbb megvlósítndó s minél intenzívebb fejlesztését. Az iprbn fogllkozttottk számánk, vlmint beruházások volumenének jelentős emelkedése nemcsk z ipr súlyánk növekedésével járt együtt, hnem bizonyos eltolódásokt is hozott megye ipránk szerkezetében. Az eltelt időszk ltt végbement fejlődés eredményeként megye ipránk vezető ág nehézipr megizmosodott és jelenleg szocilist ipr állóeszközállományánk 90 7o-át, szocilist iprbn fogllkozttottk számánk át dj. A nehézipron belül jelentősen emelkedett villmosenergi-ipr, z építőnygipr és vegyipr részrány, miközben többi nehézipri ágzt részrány csökkent. Bizonyos eltolódás következett be z ipr egészének szerkezetében könnyű- és élelmiszeripr jvár. Addig, míg nehézipr részesedése megye szocilist iprából fogllkozttottk szám lpján 1953-tól 1967-ig mintegy 10 %-kl csökkent, könnyűipr részesedése több mint megkétszereződött és z élelmiszeripr részesedése is közel 25 %-kl növekedett. Abszolút súlyúk zonbn szerkezeti változásr jelentősebb htást nem gykorolt. A negyedik ötéves terv időszkábn megye ipránk ágzti szerkezetében további változások tpsztlhtók. A vegyiprbn üzembe helyezett újlétesítmények htás érződik z ágzt részrányánk növekedésében. Az ipr struktúráját jelentősen befolyásolt korszerűtlen szénkitermelő helyek bezárás. A szénbányásztbn fogllkozttottk szám csökkenvén bányászti dolgozók rány z évi 32

5 24 %-ról 1970-re 18,5 %r, 1973-r pedig 15,7 %-r esett vissz. Ugynkkor bányászt részrány z állóeszközállomány lpján rekonstrukciók és korszerűsítések htásár, jóvl mérsékeltebben, 1965-höz képest csk 3 %-r csökkent. Anélkül, hogylpvetően érintené megye nehézipri jellegét, folyttódott könnyű- és élelrniszeriprrészrányánk mérsékelt növekedése között megyében 22 könnyűipri teleplétesült, főleg z iprilg elmrdott területeken és szénbányák megszűnt helyein. Az élelmiszeripr fejlesztésébenjelentős állomás Borsodi Sörgyár megépítése, Miskolci Hűtőház rekonstrukciój, vlmint Miskolci Tejüzem ésíkenyérgyár felépítése is. A nehézipr fejlesztése felszbdulást követő másfél évtizedben megye iprábn z országos átlgnál ngyobb mértékű, erőteljes növekedést eredményezett. A rninisztériumi iprvállltok termelése 1949 és 1960 között több mint háromszorosár emelkedett. Ezt gyors fejlődést egy viszonylg mérsékeltebb ütemű növekedés követte. A szocilist ipr évi átlgos szágos 8 %-kl szemben Borsod megyében 7 %-os volt közötti években átlgosn 4,2 %-kl emelkedett termelés. A 60-s évek végén z ipri termelés ismét z országos átlgot meghldó mértékben emelkedett Borsod megyében. A negyedik növekedési üteme közötti években z or- ötéves terv első négy évében 4 %-os átlgos évi ipri növekedés figyelhető meg. A termelés elért eredményeit ngymértékben befolyásolt termelékenység lkulás. A Borsod megyei iprvállltok termelékenysége között z országos átlgot meghldó mértékben, évi közel 6 %-kl emelkedett és megközelítően fele ránybn fedezte termelés növekedését. A II. ötéves tervidőszk ltt, bár növekedés üteme mérséklődött, termelékenység növekedése kéthrmd részben járult hozzá termelés növekedéséhez és 1969 között évi átlgbn z egy órár jutó termelés 4,5 %-kl, z egy munkásr jutó 2,2 %-kl, z egy fogllkozttottr jutó pedig 1,5 %-kl nőtt. A muttók között jelentkező eltérés z 1968-bn több lépcsőben bevezetett munkidőcsökkentés következménye. Az időszkon belül 1967-ben z egy munkásr számított termelékenység emelkedése teljesegészében fedezte termelés volumenének növekedését. l969-ben viszont z egy munkásr jutó termelés változt mrdt, termelésivolumen-emelkedést teljesegészében munkáslétszám növelésével biztosították. A negyedik ötéves terv első éveiben szocilist iprbn z egy fogllkozttottr jutó termelés átlgosn 3 %-kl emelkedett, bnjárulv volumenének emelkedéséhez. hozzá termelés Az iprbn fogllkozttottk számánk növekedése, z ipr fejlesztésére fordított közel 100 md. Ft-ot kitevő beruházás, z ipr termelésének megtöbbszöröződése BOISOd megyét mind 10 ezer lkosr jutó iprbn fogllkozttottk szám, mind z 1900 fő népességrejutó ipri állóeszközérték lpján z ország iprilg egyik legfejlet- Íebb megyéjévé tette. 33

6 Az ipr vezető ággá válás megyénkben nemcsk megye iprosodottsági szinvonlánk, iprifejlettségének szintjét emelte jelentősen, de számottevő htássl volt népgzdság egészében elfogllt súlyár is. Hrmincéves gzdsági fejlődésünk eredményeként z iprbn fogllkozttottk szám lpján megyénkben tlálhtó z országipránk több mint , népgzdság összes ipri állóeszközeinek több mint 12 %-. Ugyncsk jelentős megyei részesedésünk több z országbn termelt termék termelésében: brnszén, nyers és dúsított vsérc, kvrcit, nyers iszpolt kolin, nyers bentonit, vsbeton vsúti lj, z öntött síküveg, konzervipri idényüveg, nyersvs, mrtincél, z elektrocél, kovácsolt és sjtolt céltermékek, z ötvözött finom céllemez, melegen hengerelt cél, húzott hántolt és csiszolt célrúd, hidegen húzott ngyszilárdságú célhuzl, z ötvözetlen horgnyzott céllemez, csvr, csvrny, szegecs fémből, techniki oxigén, z mmóni, slétromsv, sósv, nátriumhidroxid, dissousgáz, formldehid, kprolktám, polietilén, pvc-por, fenolplszt, gynt, z lkid gynt, z oljlkk, z lkid és egyéb műgynt lpú lkk- és zománcfesték, nitrogénműtrágy, cukork, mind olyn termékek, melyekből z országbn termelt összes mennyiségnek 30-től 100 %-át megyében települt ipr termeli. Jelentős Borsod megye ipriexporttevékenysége is. Az exportált termékek között ngyobb ránybn "rúd- és idomcélok, dróthúzó és kábelgyártó gépek, hengermű berendezések, vegyipri termékek és cukor szerepelnek. Az országos tendenciáknk megfelelően z exporttevékenység gyorsbb ütemben nőtt, mint termelés között z exportszállítások volumene több mint háromszorosár, 1961 és 1965 között közel kétszeresére nőtt és 1969 között z iprból szármzó külkereskedelmi átdások értéke jelentősen ingdozott, elsősorbn z exportfinnszírozás megváltozás és termékösszetétel módosulás mitt. A 70-es évek elején megnőtt kohászti, gépiprí és vegyipri termékek külkereskedelmi értékesítése és elérte z értékesítés egyötödét. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy tőkés világbn fellépett energiválságnyomán z említett ágztok termékei iránt kereslet megnövekedett. Vázltosn áttekintve z iprfejlődésének 30 évét Borsod megyében, megállpíthtjuk, hogy z népgzdságiátlgot áltlábn meghldó mértékű volt. Ennek népgzdsági átlgot áltlábn meghldó fejlődésnek sjátos vonás, hogy kettős értelemben, strukturálisn és térbelileg is erőteljesen koncentrált volt. Az iprfejlődése megyénkben, h nem is teljesen kizárólg, de elsősorbn nehéziprfejlődésévelegyértelmű. Az ipri tevékenység urlkodóvá válás mind fogllkozttásbn, mind nemzeti jövedelem termelésében nehézipri tevékenység urlkodóvá válását jelenti. Másrészt z ipr fejlődése megyénkben, bizonyos területek rendkívül erőteljes iprosítását jelentette. Miskolc és Ózd mint régi, Kzincbrcik és Leninváros mint új ipri centrumokbn tlálhtó megyében települt ipr %-. 34

7 SZOKOLI RÁN A kettős értelemben is erőteljes koncentráltság Borsod megye ipránk fejlődésében népgzdság s ezen belül z ipr fejlődését meghtározó vlmennyi tényezőnek gzdságpolitikábn relizált következménye. Mindzon problémák és gondok megoldás, melyek borsodi ipr strukturális egyoldlúságából és iprosodottsági népgzdsági és területi érdekek szintjének területi ránytlnságiból szármznk, körültekintőbbösszehngolásávl, gzdságilgegyüvé trtozó területek összehngolt intenzív szkszánk feldt. komplexfejlesztésével,gzdságifejlődésünk Összefogllás Az nyg Borsod megye ipri fejlődésének fő vonásit fogllkozttottság, beruházások, termelési volumen, vlmint termelékenység lkulásánk vizsgáltávl jellemzi. Többoldlú sttisztiki nyg felhsználásávl bizonyítj, hogy ennek népgzdságiátlgot áltlábn meghldó mértékű iprfejlesztésnek sjátos vonás kettős értelemben: strukturálisn és térbelileg is erőteljeskoncentráltság. A bányászt, kohászt, villmosenergi-ipr, vegyipr kiemelt fejlesztése megyében nehézipr bszolút túlsúlyát eredményezte, mi szükségképpen bizonyos területek intenzív iprosításábn nyilvánult meg. Mindez népgzdság, s ezen belül z ipr fejlődését meghtározó vlmennyi tényezőnek gzdságpolitikábn relizált következménye. A borsodi ipr strukturális egyoldlúságából és iprosodottsági szintjének területi ránytlnságából szármzó problémák és gondok megoldás, népgzdsági és területi érdekek körültekintőbb összehngolásávl, gzdságilgegyüvé trtozó területek összehngolt komplex fejlesztésével,gzdságifejlődésünk intenzív szkszánk feldt. IRODALOM - [l] BEREND T. I. KI GY.:Mgyrország gyáripr második világháború előtt és háború időmzkábn ( ) Akdémii Kidó, Budpest. [2] BEREND T. I.: A szocilist gzdságpolitik három évtizede Mgyrországon, Gzdság, IX. évf. 1. sz. [3] STARK A.: lprfejlesztésünk három évtizede Mgyrországon, Közg. Szemle sz. [4] BARTA I.: Az iprfejlesztés fő kérdései Borsodbn, Borsodi Szemle, sz. [5] SIMON F.: Az iprfejlődése Borsod megyében 1962 ót, Borsodi Szemle, sz. [6] JUHÁSZ GY.: Aközéptávú válllti tervezés megyei tpsztlti, Borsodi Szemle, sz. [7] SZOKOLI L.: Az iprfejlődésének néhány kérdése Borsod megyében, Jubileumi tudományos emlékülések Borsodbn, 1970, p. - [s] LENGYEL B. L.: Az ipr és mezőgzdság fejlődésének fő vonási 60-s évek- Nehézipri Műszki Egyetem Közleményei XIX. kötet p. [9]ÉnBorsodmegyébergA H-kidvnyok: Területi sttisztiki zsebkönyvek. Az 1970 évi népszámlálás megyei kötetei KSH Borsod megyei Igzgtóságánk évkönyvei KSH Borsod megyei Igzgtóságánk es, 1966-os, 1970-es vlmint z 1974-es különkidványi. 35

8 30 YEARS OF THE DEVELOPMENT OF THE INDUSTRY L. SZOKOLI Summry ln the report the principl fetures of the development of the county Borsod is chrcterised by the employment, the investittions, the production volume, mi by the exmintion of the development of the productivity. Using multilterl sttisticl mteril it is proved, tht the chrcteristic feture of this development of the industry, rnging bove the ntionl economic men, is the powerful concentrtion in double mening: in structure nd in territory. The dvnced development of the mining, metllurgy, electic-power industry, chemicl industry ín the county cused the bsoiute ovetweight of the hevy industry, this mnifested itself necesserly ín the intensice industrilistion of sme res. All this is consequence of llfctors, determining the development of the industry relised in the economicl policy. DREISSIG JAHRE DER INDUSTRIEENTWICKLUNG L. SZOKOLI Zusmmenfssung ln dem Artikel werden die Huptzüge der lndustrieentwicklung VOI1 KOmÍÍHÍ BOISOÓ mit Hilfe de: untersuchung der Bescháftigung, des Produktionsvolumens, sowie de: Gestltung de: Produktion chxkterisiert. Mittels de: Verwendung eínes mehrseitigen sttistischen Mterils wird es nchgewiesen, db de: chrkterischtiche Zug dieser Industrieentwicklung, die den míttleren volkswirtschftlichen Wert überschreitet, die strukturelle, und uch die ráumliche Konzentrierung ist. Die hervorgehobene Entwicklung des Bergbuwesens, des Hüttenwesens, de: Energieindustxie, und der chemischen Industrie im Komitt resultierte ein bsolutes Übergewicht de: Schwerindustrie, die sich notwendigerweise in der intensiven Industrilisierung áuíserte. Dies lles bedeutet eine in der Wirtschftspolitik relisierte Folge ller Fktoren, die dieentwicklung de: Volkswirtschf, und innerhlb dieser die de: Industrie bestimmen. Es ist die Aufgbe der intensíven Periode unserer Entwicklung die Problemen und Sorgen zu lösen, die us der strukturellen Einseitigkeit und de: territorilen Unproportionlitát des Niveus de: Industrílisierung von Komitt Borsod stmmen, und zwr mit einer sorgfáltigeren Zusmmenstimmung der Volkswirtschftlichen und territorilen Interessen und mit der zugestimmten komplexen Entwicklung der wirtschftlich zusmmengehörenden Gebieten. 36

9 - 30 HET PABBMTMH HPOMHMIEHBOCTM HBCHO Coxonn P e 3 m M e B pe epte rxbhhe qepwu p3bmtmh HpOMHmHeHHOCTM KOMrr "Bopmon XpKTepn3npymTcH nccnenob nem ÓOPMHPOBEHMH shhtnh nhbectnhnn, HpOH3BOICTBeHHOPO oóbem, H npon3bonntexb- HOCTH. Ö nomombm HPHMBHBHHH M oroctpo Horo cgwncwnqecxoro M- Tepnn noksnbetch, sroro qtoocbomctb HHOMqepwgn p8bmtmh Booóme CBHG HpOHHO-XOBHMCTBBHHOM cpennen Bexnqnnu HBxeTc cnnbhoe KOHHeHTpMpOBHMe B HBOHKOM cmhcxe: B cwpyxwype M B oóxcwn. HonqepKHyToe p3bhthh B KoMgTTe rophoro nen, MeTxnyprnn, npomhmnehhoctm snektpmqeckom sheprmm, xnmqecgoü npommmnehhoctn nmemt pe3ynttom óooxmwnoro nepebec THMBHOÜ npoummxehhoctn, Bupxmmero no HBOŐXOIHMOCTH B nhtehcmbhoü nhnyctpnnnsunn nsbechhx oóncteü. Bce BTM HBHHDTCH cxenctbnem Bcex nemeeü pexn3npo- BHHHX B skohomqeckoü nonnrnxe, KOTOpHe ohpeneahmt p3bntne ommxehhoctn. PspemeHMe npoóxem M 3óoT nponsxonmnx M3 on- HocTopoHHocTn CTpyKTypH HpOMBHeHHOCTH KOMHTT "Bopmon"-, M n HenponopgnoHnHocTn oóacteü B ypobhe nhnyctpnnn3unn HBx- BTCH snqon MHTGHCMBHOPO nepmon Hmero p3bhthh c nomombm öoxee ocmopntenbhoro KoopnnpoBHnH HponHoxo3HücTBeHHHX H oóncthhx HHTepeCOB, H KOMHBKCHOTO p3bntnh oóncmeü, npnhnaexmmnx 9KoHoMqecKM B onho MBCTO. A szenő címe: DR. SZOKOLI LÁSZLÓ egyetemi docens NME Mrxizmus-leninizmus Tnszék Miskolc-Egyetemváros 37

10

11 A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI V. sorozt TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 23. KÖTET FÜZET MISKOLC, 1977

12 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: DR. KUN LÁSZLÓ felelős szerkesztő DR. NAGY ALADÁR, DR. SZOKOLI LÁSZLÓ A kidásán felelős: Dr. T/nfői József rektorhelyettes Sjtó lá rendezte: Dr. Vincze Endre egyetemi tnár Techniki szerkesztő: Németh Zoltánné Megjelent z NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásábn Kézirt szedése: nov máj. 13,nyomás: 1977.jún. 15-júl. 20. Példányszám: 400 Készült: IBM-72 composer szedéssel, rotprint lemezről z MSZ és MSZ szbványok szerint, 11,5 BIS ív terjedelemben Engedély szám: MTTH-III-3l83I1976. A sokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető Nyomdszám: KSZ NME

13 E kötetmgyrország felszbdulásánk 30. évfordulój lklmából z MSZMP Borsod-A blti-zemplén megyei Bizottságánk Okttási Igzgtóság és Nehézipri Műszki Eggyetem Mrxizmus-leninizmus Tnszéke áltl október 8-án rendezett tudományos emlékülés referátumát és korreferátumít trtlmzz.

14

15 TARTALOM Deme László: Elnöki megnyitó Kun László: A szocilist fejlődés fő vonási Mgyrországon (Társdlmi struktúr éspolitik) Szokoli László: Az iprfejlődésének 30 éve - Ngy István: Megyénk sjátossági és ennek tükröződése helyi gzdságpolitikábn Ury Miklós: A szövetkezeti prsztság szocilist vonásink erősödése megyénkben Ngy Aldár: A szocilist nemzetközi együttműködés htás megyénk fejlődésére Tóth Árpádné, Sikor Gizell: A jövedelmi viszonyok ésfogysztás lkulás Borsod megyében, különös tekintettel fogllkozttottságr Szbó László: A lkosság életkörülményeinek lkulás z elmúlt 30 évben Borsodbn, különös tekintettel társdlmi szolgálttásokr és z infrstruktúrár Iványi Ann: A borsodi kommunisták küzdelme népfrontpolitikáért Jenovi Miklósné: A párt munkásjellege és munkásság rányánk lkulás párton belül, fejlett szocilist társdlom építésének időszkábn Borsod- Abúj-Zemplén megyében Lehoczky Alfréd: Az ipri dolgozók megoszlásánk néhány vonás Borsod megyében Tóth Árpád: A munkásművelődés egyes kérdései Borsod megyében Komlós Lászlóné: A munkverseny szocilist tudtformáló szerepe Borsod megyébenl