lozóflzotlág Hlínt harmonikus, eszalílfhekereso a mu Ézhoz, földzlszqersmrnd

Átírás

1 ' vló, mint mint A TOTALITÁSKATEGÓRIA NÉHÁNY FILOZÓFIATÖRTÉNETI ELŐZMÉNYÉRŐL GARADNAI JÁNOS Kézirt beérkezett: június 23. A világ mint rendezett, hrmonikus egész, kozmosz ez megállpítás z ókori gö [Ősgondolkodásegyik reprezenttív eredménye. Az ntik világszemlélet számár világ teljes és hrmonikus, kozmosz világ rendje, szépsége, méltóság. Az ntik polisz keretein belül z önálló földművesek és kézművesek, bár eleinte elismerték ptrirchális risztokráci vezető szerepét, fokoztosn kihrcolták politiki egyenlőséget és polisz fejlődésének csúcsán egyfjt társdlmi hrmóni lkult ki egyén és közösség között.,,a föld elsjátításánk előfeltétele itt községi tgság mrd, de mint községtgj, z egyes ember mgántuljdonos." A hrmonikus világkép, kozmosz gondolt lpzt egyfelől z, hogy föld mint Mrx mondj mgánvlón bármennyire kdályokt gördíthet megművelése, s vlósá 805elsjátításelé, nem gördít kdályt z elé, hogy hozzá mint z eleven egyén szervetlen természetéhez,műhelyéhez, szubjektum munkeszközéhez, munkobjektumához és létfenntrtási eszközéhez viszonyuljnk? Másfelől község pedig ugyncsk Mrx szvivl állm z őt lkotó e szis": egyenlő mgántuljdonosok b 35 egymásr vontkozás, kifelé irányuló szövetkezésük biztosítékuk létezik. A községiség földzlszqersmrnd itt zon nyugszik, hogy ti dolgozó jdonosok, prcellás prsztok, és ezek önállóság mint község tgjiként vló '37 másr vontkozásuk konstituálódik? rendezett egész gondoltából kiindulv érthető z élű fi lozóflzotlág Hlínt hrmonikus, tumelő "und eszlílfhekereso mu Ézhoz, xzony összzffnuygot szolgálttj szenvedélye is. Ugynis, miként földhöz legfontosbb ngy lbortóriumhoz, z rzenálhoz, mely mind munkeszközt, viszony, s községhez, közösséghez vló vi "880en, egységesen hrmonikus (leglábbis szbdok számár), ddig ezen N. Közi eményez, V. Sorozt, Társdlomtudomnyok, ; kötet,

2 ellenértéke változtln. ' lpulht és lpul is hrmonikus, rendezett világegész gondolt. Amiként pedig z termelés kilkulásávl, elterjedésével együtt pénzgzdálkodás megjelenik, mjd kiterjed. és viszonyi egyre átfogóbbá válnk, zonképpen jelenik meg z rkhé kuttás, lénye problémáj, mint melyre minden létező végső soron visszvezethető. Herkleitosznál lesz z rkhé foglm legmrkánsbb. Nál szinte tpinthtó, hogy pontosn pénzgzdálko. dás viszonyi késztethették z első görög filozófusokt rr gondoltr, hogy vn vl mi minden dolog lenyege s ennek lényegnek megnyilvánulás minden dolog. "A tűz nek is írj Herkleitosz minden, és tűz mindennek z ellenértéke z hogy rnyé vgyon és vgyoné z rny." Ez kozmosz zonbn változtlnság, z állndóság kozmosz; egy lényegébenm, tikus világkép. Vgy h vn is benne változás, ez körforgás, változtln ismétlődés, nem; lődés. Herkleitosznál például tűzből levegő, víz és föld keletkezik és viszont. A folymt körforgás jellegű. Az örökké változó,,minden folyik", "ugynzokb fo. lymokb lépünk és mégsem ugynzokb lépünk, vgyunk is, meg nem is vgyunk" k, letkezésből és pusztulásból összegződik hrmóni, jön létre logosz: kozmosz, mely,,örökké élő tűz, mely fellobbn mértékre és kilszik mértékre." A Herkleitosz áltl kiemelt átlkulásbn, állndó változásbn tehát egység érvénye. sül, logosz, mely,,minden dolgot kormányoz", mely tuljdonképpen változás mértéke. Ez folymtos változás tehát rendezett, s éppen ezért megérthető. MegérthetőJnen világot felfogó, megismerő logosz zonos zzl logosszl, mely ezt felfoghtót, megismerhetőt lkotj.,,ezért mondj Wrtofsky megismerés és megismert dolog hsonló egymáshoz, s h helyesen mondok vlmit, kkor beszédem csk zt belső, rejtett értelmet, Iogoszt tükrözi, mely mgánk világnk, s egyúttl világr vontkozó ismereteimnek is természete." A vlóság ekkor még nem hsdt objektumr és szubjektumr, ember és természet lényegükben zonosk? A felszínen tehát változások, mozgás ám mélyben állndóság és változtlnság. A vílág így két részre oszlik: z elvont lét (on) változtln és közvetlen létezők változó világár. Herkleitosszl szemben ki változást emeli ki, változtln lét hngsúlyozódik z elet filozófiábn. Az ókori görögök nem változás és 3 fejlődés ktegóriáibn fogták fel és élték mgs világot, hnem nyuglmi helyzetben lévőként vgy óriási körforgásbn létezőként. A VÍIÍS" bn történő események nem egyedülállók: bbn z értelemben, hogy z egymást váltó korszkok ismétlődnek, vlh volt emberek és jelenségek vissztérnek,,,n38y évi pithgorszi ér leteltével. Nincs tehát új np ltt e felfogás szerint. A görögség időképzetei túlnyomórészt mitológikus vlóságlátás htás ltt mitfd" tk. Az idő felfogásukbn nem homogén, nem rendeződik kronológikus egymásutánimb" és kárcsk tér, még nem vált bsztrkt foglommá. _ Elmondhtó, hogy filozófii gondolkodás óriási fejlődése cár z ntik világ nem dolgozott ki történetfilozófiát, e foglom igzi értelmébení z o dg és minden eredmény? 110

3 mint.. történelembe nem látott drámát, történelmet mgát nem úgy értelmezte, mint z embri szbd krt kibontkozásánk folymtát. Amíg z ntik szemléletben világ teljes és hrmonikus egész, ddig középkorbn dulisztikus. A keresztény gondolkodás trnszformációj áltl kozmosz foglm két ellentétes foglomr vált szétó:,,civits Dei"re és,,civits terren"r, s ez utóbbi kölel állt,,civits diboli" foglmához. Az ember pedig válszúton állt, mely éppúgy vezetht isten országáb, mint z ntikrisztus birodlmáb. Augustinus Aureliusnál vlóság, kozmosz megkettőzésén túl roppnt érdekes időfelfogás is. Szembenáll e kérdésben Aristoteléssel, ki elismerte z időnek, mint mozgás mércéjénekobjektivitását. Augustinusnál z emberi idő élesen elüt mozzntok egymásm következésétől, mely fiziki időt lkotj. Augustinus szerint z idő: ntropológii idő, immnens vlóság, melyet csk szellem képes felfogni.,,benned mérem lelkem z időt. A múló dolgok benyomást gykorolnk reád és z kkor is megmrd, h tovillntk ezek dolgok: ezt mérem, mint jelen vlmit. Nem dolgokt, melyek tovszállnk, hogy ez benyomásvilágr jöhessen, hnem mgát ezt benyomást mérem, mikor z időt mérem." A szellem, lélek előérzet, nticipáció révén vesz tudomást jövőről és emlékezete révén múltról. s mindkettő együtt létezvén z ember jelenében, kitágul, megtelik. Mindez persze nem mennyiségileg értendő, hnem mint z emberi szellem eleven ktivitás." Augustinus kilkított felfogás Pltón álláspontjától is különbözött. Pltón szerint z idő végtelen, így hsonló z örökkévlósághoz: eképpen z idő mg viheti el z embert z örökkévlóságb. Közelebb áll Augustinus álláspontj Plotinoszéhoz, neopltonizmushoz. Plotinosz progrmj állpot. láttuk tuljdonképpen z időtudt z ember benső, pszichológii jellegű szerint z embernek fel kell emelkednie z időből z örökkévlóságb.azonbn Plotinosz szerint z idő szubsztnciális és metfizikus, Augustinusnál viszont,,a földi idő, melyet z emberi szellem átvett és felfogott írj Gurevics Augustinus tnításábn szellem elválszthttln meghtározój. Augustinus kiemelte z érzék fölötti örökkévlóság hátteréből földi idő múlndóságát és visszfordíthttlnságát és ezzel kirjzolt zokt kereteket, melyeken belül z emberiség története vizsgálhtó. A történelmi hldás hirdetőivel (Tertullinus, Origenes, Eusebius) szemben, kik szerint ipx Romn születése és kiterjedése Krisztus ügyének didlát készíti elő, Augustinus földi birodlom és z isteni birodlom kibékíthetetlen ellentétét állítj. Az isteni birodlom, mely keresztények láthttln szellemi közössége, s melynek láthtó megtestesüé? 31 egyház, örök; ám földi birodlom, z állm, múlndó, pusztulásr ítélt. Mindkét birodlom hld mg útján, s míg z isteni birodlom progressziój z isteni igzság fooutos feltárulásábn áll, ddig földi dolgokbn progresszió nem lehetséges."9 111

4 bár muttis, _ Augustinusnál földi lét esendőségének, múlndóságánk tudtából pssz i"). fkd, mely keveredik z égi üdvösség hitének optimizmusávlm z ember bűnössége mélyül, de ugynkkor egyre jobbn megisme ez z mbivlenciáj kölcsönöz trgikus jelleget történelemnek ben. Ú z Istent, s z n?" Augustinus értelmez nek ésé. Augustinus szerint nem tudhtó, mikor teljesedik be történelem, mikor jön el z isteni értelem kiszbt idő; éppen ezért minden hívőnek úgy kell élnie, hogy bá _ rmely m] lntbn történjék is ez meg, soh ne érje készületlenül. A megváltás drámáj legfgntm. sbb, kereszténynek erre kell minden szellemi energiáját összpontosítni. Ezzel Au_ gustinus megvetette teológii történetfilozófi lpjit. Az emberi létbe vló isteni be. vtkozás minden ktus történelem egyegy mozznt, s így történelmi események vllási értéket nyernek. A történelem értelme így Isten megismerése. Így beri nem történelmében, időbeli mozgásábn. A történelems, trnszcendens nézőpontból, de Augustinus egységet fedezett fel z em_ (bármilyen korlátozott is ez térben és időben egyránt); egységes értelem áltl áthtott. Igy, h középkor Augum. nussl kezdődő keresztény történetfilozófráj visszlépés z ntik szemlélethez képest, mert trnszcendens nézőpontból veszi szemügyre rádásul teologikus jellegű folymtot, z emberi nem történelmét, ugynkkor mikor egységes, lineáris és megismételhetetlen folymtnk látj, előrelépés is. Itt ugynis már folymtról vn szó, nem,,változtln változásáról"", mint görögöknél, vgy kár z ókori kíni vgy indii gondolkodóknál. Ami még fontosbb, z z, hogy z értékek Augustinusnál nem bszolút, hnem reltív módon megismerhető objektív vlóságunkbn tlálják meg lpjukt, mely objektív vlóság számár természetesen z Isten. És ez z mozznt, hol Lucien Goldmnn szerint mrxizmus mutndis összekpcsolódik z ugustinusi hgyománnyl, mégpedig trgikus világszemléleten keresztül." Tehát elfogdv Lucien Goldmnn kétségkívül merész gondoltmenetét, z Augustinusnál először megjelenő keresztény történetfrlozófii koncepcióból kiindulv Psclon, Knton keresztül Hegelig, mjd innen Mrxig, Lukácsig ívelő egységes folymtát látjuk nnk gondolkodásmódnk, mely egyre fokozódó mértékben dolgozz ki vlóság w tlitásként vló felfogásánk módszertni és ismeretelméleti elveit. Természetesen felvethető z kérdés, miféle folymtról lehet itt szó, hiszen z gustinusi doktrín után tomist szintézis, mjd krtéziánus rcionlizmus szksz k0' vetkezik, jellemző lpkoncepció pedig z elszigetelt polgári individuum és csk m temr tikilg formulázv leírhtó természet ntgonizmus, hol már nem önmgábn HYEESN cselekvés közben lélek," hol már fellép z Odkint és Odbent meghsdásánk tünete, hol lélek és tett már nem felelnek meg" egymásnk. i A tomizmus bizonyos értelemben krtéziánus filozófiávl kezdődő Páv/mm filozófii rendszerek előképének tekinthető, rcionlizmusr vló törekvése mitt. RéÍT ben ezért is nézhetjük egységben tomizmust, krtezinizmust, s z után következo 'ri 3 metfiziki rendszereket. Ez korszk, melynek ideológiiról beszélünk most: lt" 112

5 ...." korszk, melyet tlán kissé önkényesen úgy oszthtnánk fel, hogy XIIIXV. fejlődés/rj dominnciájávl jellemezhető szksz; ebben tisztán közvetítő jel Íz, tőke játszik vezető szerepet. A XV. sz.tól kezdődően hngsúly áttevődik z németlföldi és W]ltíámszkodó ngol kereskedő tőke áltl mozgtott folymtr, mely ' z ngolfejlődés válik egyre meghtározóbbá. Itt rt didlt Észk és NyugtEurópábn nem véletlenül reformáció, mely z emberisten személyes viszonyt minden edé] jobbn kiemelő és hngsúlyozó új vllást eredményez. Egyben itt nem hgyhtó filmen kívül z, hogy Luther és Kálvin is bizonyos kérdésekben Augustinushoz nyúlnk z (Említésre méltó, hogy Aquinói Tmás kortárs, ferences Bonventur és Duns is ugustinusi álláspontot képviseltek.) Ágoston, felbomló Imperium Romnum elfordul ettől zűrzvrossá váló ondolkodój, világtól Isten ország felé, melyben egyedűllehetséges progresszió, s melynek láthtó földi megvlósulás hívők gyülekezete, z A egyház. tuljdonképpeni középkorbn, IXXIII. szubn" újr tűnékeny hrmómábnjelenik meg világ. Ez hrmóni megbomlik.legpregnánsbbn hrmóniánk e, megbomlás Occm filozófiájábn fejeződik ki; eltűnik z egységes összefüggő világ A hrmóni csk irrcionális úton állíthtó ismét gondolt. helyre: misztik útján. A ngy reformátorokt követi z Augustinus nyomdokin hldó J nsenius ypresi püspök, kinek tnítás külön irányztot hív életre frnci ktolikus egyházon belül, Port Roylt, sbizonyos mértékig Psclt. Az ugustinusi hgyomány tehát, mondhtnánk jelen vn, hol erőteljesen, hol lig észrevehetően ebben korszkbn is. Vn tehát bizonyos mértékű f lozófián belüli kontinuitás is z említett gondoltrendszerek között. Mint hogy frlozófitörténet másik vonult is diszkontinuitásábn mutt kontinuitárt. A tomizmus, Aquinói Tmás rendszere, XIII. sz.i mély társdlmi válság ideológii kifejeződésevolt. A IX. és X. százdi feudális rendszer kizárólg rurális jellegű és decentrlizált hierrchiájáb hrmdik rendnek sikerült beleépítenie egy városi és állmi szektort, melyben z "ész" és világi jog urlkodott. A tudás és hit viszony tornizmusbn pontosn hrmdik rend és feudális urk, z állm és z egyház közötti vlóságos viszonyokttükrözi és fejezi ki. A XV. sz. végének Itáliájábn és Németországbn mjd XVI. és XVII. százdbn többi nyugteurópi országbn hrmdik rend, városok, fejedelmek, mjd később központiállrnhtlom elég erősek már hhoz, hogy ne ismerjék el feudális urk és z egyház primátusát. A tmási filozófi hierrchikus épülete megdől és átdj helyét természetfilozófi különféle rendszereinek. A XVI. és XVII. százdbn NyugtEurópábn új egyensúlyi állpot jön "frchiákon belül. A hrmdik rend, polgárság gzdságilg vezető pozíciór tesz szert. fíkítj termelés új rendszerét, s z nnk megfelelő, zon lpuló, s ugynkkor zt elező és erősítő új rcionlist ismeretelméletet és természettudományokt. myugg" létre mo stomist risztotelizmus, nimist természetfilozófi, mechnisztikus rcionlizmus; n P0lgársággondolkodásánk három fejlődési fokozt. írj Lucien Gold "n. 113

6 ... úgy fokoztos.. nem Mrx germán földformáról szólv hngsúlyozz, hogy zokbn form lyekben földtuljdonon és mezőgzdságon lpuló gzdsági rend áll fenn, s sági cél hsználti értékek termelése, ott megtlálhtó z jellemző vonás h viszonyul munk objektív feltételeihez, mint z övéihez, mint szu vetlen természetéhez, melyben ez önmgát relizálj?" Azz, középkori ember világképéből hiányzik még szubjektumobjekm m lentétének, szkdásánk, szembenállásánk tudt. Itt z ember természetet Íkbn, 3.2 hevén." d" mot önmg folyttásként fo fel,.,,ezt nyombn közvetíti z egyénnek e,z]; tgjként vló természetdt, többé vgy kevésbé történelmileg fejlődött és módosult zése, egy törzs stb. tként vló természetdt létezése?" le" Ennek világképnek melyben tehát z én és nem én htári elmosódottk M zonytlnok, nem éles átmenetekkel bírók, elhlás z újkor hjnlán m"); meg, mikor polgári fejlődés olyn feltételeket lkított ki, melyek birtokábn z em ber egyre fokozódó mértékben természetet mint objektumot, techniki bevtkou, egyszerű tárgyát kezdte tekinteni. A feudlizmusbn z ember ilyen tiszt szubjektumobjektum viszony tenmm hez, rjt kívüllevőkhöz lehetetlen volt, mivel l. természetdt volt létezése egy tenné. szetdt, csk,,többé vgy kevésbé történelmileg fejlődött és módosult közösségbenm, és 2. nem létezett z közvetítő szfér, mely megkönnyítette voln z ember bevtkozását természetbe, levághtt voln z embert természet köldökzsinórjáról egyszóvl hiányzott már technikivá változttott természeti erők viszonylg önálló közvetítő szféráj. A középkori ember már nem olvd eggyé természettel, de még nem is áll egyértelműen szemben vele. Környező világát önmgávl veti össze, önmg folyttását látj benne, ntropomorf módon fo fel s csk z újkorbn történik meg dezntropomorf szemléletű tudomány ellentmondásos fellendülése.,,a középkori ember viszony természethez. bjektivgghkq írj Gurevics kivetítése külső világb, kozm09 szüblfk" tum viszony z objektumhoz, hnem inkább önmg szubjektumként vló érzékelése. Az ember ugynzokt minőségeket látj világmmdm ségben, melyekkel ő mg rendelkezik. Egyén és világ között nincs pontos htár: z 99'" világbn önmg folyttását látj, s ugynkkor önmgábn felfedezi világmindg"*ü't' Mintegy egymásbn szemlélik önmguktfm Gurevics meggyőző módon szemlélteti és bizonyítj előbbi állítását idézett művébm mikrokozmosz (ember) és mkrokozmosz (világ) egymáshoz vló elemezw viszonyát középkori ember világképében. A tőkés termelés dominánssá válásávl mélyrehtó változások mennek VéSbeemut és természet viszonyábn. A tőkés termelés számár z áruk hsználti értéke és címe e ke nem egyformán, zonos módon jön számb. Az áruk, mint csereértékkel bífóklelenn meg elsősorbn, háttérbe szorul (el nem tűnik) hsználti értékkel bíró mivoltuk 114

7 _ tehát ávetőjeg XVII. százdr kilkult természettudomány mg dezntropo Hozz cionális módszerével, csereértékre orientált polgári gzdság bázisán. Ennek ! inink lmdommjkor A e vgy hogy lehetséges, hogy egy gonosz szellem cslás mindz, mit világról tuwhetzáekből legfőbb elveit fogllj össze Descrtes értekezése módszerről. Descrtes ismételten rról beszél, hogy dolgok rendje egészen másképpen: meglehetősen szélsőséges elképzelésekből vezeti le kételkedés szükség ; kkor tuljdonképpen zt mondj ki, mi polgári társdlom formális lpelve: "dolgák rendje lkulhtn másként is, de ténylegesen, ktuálisn így lkult és nem más Miről vn itt szó? tippem Ahhoz, hogy műveletvégzésre lklms szubjektummonász létrejöhessen, hogy formság, többiekkel összekpcsoló szubsztnciális homogeneitás létrejöjjön, h puszt quntittív differenciához szükséges qulittív differenci elvi biztosítás. A második Elmélkedésben khetőgégének írj Descrtes:,,Hát nem létezike "mi Isten, vgy bárminek nevezzem is, ki ezeket gondoltokt eszembe jutttj? De Hűen voln ez szükséges, mikor tlán mgm is képes vgyok gondoltok megteremtésére?de hiszen már tgdtm, hogy érzékeim vgy testem voln. Mégis hbozv megáltok. Mert mi következik ebből? Annyir függöke testtől s z érzékektől, hogy nélkü Iűknem létezhetem? De elhittem, hogy nincsen ég, föld, nincsenek lelkek, testek: nem hitteme el egyszersmind, hogy mgm se vgyok? Bizony nem! Amikor hittem, vgy cskgondoltm is vlmit, kkor bizonyár léteztem is?" A mgm létezése csk nnyibn tekinthető reprezenttív felismerésnek, mennyibon feltételezhető, hogy gondoltmenetemet mások is végiggondolhtják. A mindentől elvontkozttás, puszt gondoltr vló redukció vlóbn szükséges, mennyiben gondolkodó pozícióját óhjtjuk tisztázni. Ez pozíció Descrtesnál vlhogy következőképpenéz ki: gondolkodó személy redukálódik zokr gondoltokr, melyeknek mg,genezise ismeretlen; ugynkkor épp ezek birtoklásánk köszönhetően z testétlen,ködös vlmi máris, eleve ontológii megerősítésben részesül. A gondolti szubsztnciszubjektum bárki lehet: de nem bárki, hnem éppen z. Emel! gondolti szerkezetnek z érvényességét kiterjeszthetőség mint tiszt lehető Úsbiztosítj. Ezért kell z evidenci is. Az evidenci ugynis z, mire elvben minden szubjektum visszkérdezni zzdolkodó képes. Persze rendszer prdigmtikus indivim": esészen má státus vn, mint rendszeren kívüli individuumnk, ki rendu, egyszeruen csk gondzü problemtikus, A mnnyibe: fglenetét. rendszeren kurvüli, de ki elvben szbdon válszthtj rend vlmennyi idivíduum módszertn előtt áll: ; e ez V Slslárj számár kulsodleges célú utt, kkor igzságihoz létezés uráj megszerzett szbdság kívülállók számár éppoly viszonylgos mrd. Mi hátteréről tőlzledfizek történetfilozófii írj Mrx Grundrissében:...,, z egyénekükusszlteltetelei közti mozgás mint szbdságukjelenik meg; melyet zonbn Ilyennek llitnk zután szbd konkurrenci áltl ledöntött korlátokndo reflektálás révén?" mm áll "'13 115

8 htásár ellentétükként minél.." '. ' A létrejövő közvetítő szfér differenciáltbb, kifejlettebb ez nnál természet egyre inkább i techniki bevtkozás szubsztrátum; les tettként, különállóként, objektumként tudtosodik z ember számár. Sjáttáz hálán. szonyi is számár természetdt módon dottk, természeti objektivitás ezekkel szemben jelenik meg z ember, mint Ego, Eb tudtosodik önnön léte. Sját mgát csk mint Egot tudj megrgdni jeuebük vn ben frm; MM állított szubjektivitását. Ez z ÉN polgári gondolkodás, F4,.. kiindulópontjaz egy e u nyosn letezo. Létezésének kozvetlen gondolti bizonyosság brw vn. Természetem trtás z dott elfogdás, vlóságnk dottságként vló szemlélete, kontem 1; vékenység, mint gondolti tevékenység jelenik meg.,,a vlóságos, érzéki tevékefysglón olynn nem foglmzódik meg filozófiilg. A tényleges tevékenység, melyben,mzmlnt révén meghldhtó lét és gondolkodás, objektum és szubjektum dulitás nem konmymk M lódik, nem konstituálódht erről kontempltív álláspontról. s Íniflt Önm Természet és társdlom egyránt merev, holt dottság Ạ társdlom, mint vl, viszonylg önálló szféráj nem válik el természettől. Igy nem lesz még problémává mm szet és társdlom viszony, közöttük fennálló kpcsoltok mibenléte és természete. Ez tökéletesen érthető is: polgári társdlom mg is természeti mechnizmushoz hsonló, kor,, Csk ott és kkor jelenhet meg e kontempltív viszonyulás meghldás, hol 4x mi. és ezzel együtt,,... lét mg társdlmi történésnek bizonyul.... lét zem beri tevékenység ddig persze tudttln termékeként e tevékenység viszont lét átlkuh. sánk döntő jelentőségű elemekéntii" tudtosul.,,a tisztán természeti viszonyok vgy természeti viszonyokká misztifikált társdlmi formák olyn merev, kész és lényegében változtln dottságként állnk szemben zem. bérrel, melyeknek törvényeit legjobb esetben is csk felhsználhtj, melyeknek tárgyi struk. túráját legjobb esetben is csk megismerheti, átlkításár zonbn sohsem képes. A léte felfogás viszont prxis lehetőségét z egyéni tudtb utlj. A prxis z izolált egyén tevékenységformájává, etikává válik" írj Lukács." Ezen z lpon termelődik és jelenik meg újr és újr polgári gondolkodásbn 301? dolkodás és lét, szubjektum és objektum, elmélet és gykorlt, Odkint és Odbent kontempltív dulizmus, mert z emberek sját tevékenységük tudttln eredményeként m rejövő vlóságukt is csk természetként tudják kceptálni, s míg ez így vn, fennmrd ez kontempltív dulizmus, trnszcendens és/vgy intrmundán dulitásként. E dulizmust meghldni kró kísérletek: szükségszerűen mitologikus formát Ölw nek (még Hegelnél is), hiszen polgári társdlom mg is úgy tekinti önmgát, mim egy drbját természetnek, mint természeti orgnizmust. _ Mrxnk z követelése, hogy z "érzékiséget", tárgyt, vlóságot, emberljfr zéki tevékenységként kell megrgdni, zt jelenti, hogy z emberben tudtosodik5333 társdlmiság, s z, hogy társdlmitörténelmi történések egyszerre szubjektum. s_ objektum is. A feudális társdlom emberében nem tudtosulhtott sját társdl....,,,,.,, társ" g, mivel társdlmi viszonyi meg erosen termeszetdt jellegnek voltk, Ímvel 116

9 v ' zt embereinek, sz, nem voltifékek?" nm foxtmésám uom viszonyit), cköes s így tudtbn nem vlóságként (z összes vlóságként) lsári társdlom végrehjtj társdlom e trsdlmsodsí folymtát. A k és területek közötti tér és időbeli korláto s szétzúu mind z egyes országok fdm:pedig e rendek közötti jogi válszflkt. Az összes ember formális egyenlőséb" világábn egyre inkább eltűnnek zok gzdsági viszonyok, melyek közvetlenül Pá ozták z ember és természet közti nygcserét. Az ember szó vlódi értelmében uwdilmi lénnyé válik. A társdlom pedig vlósággá (z ember vlóságává). m9 ny módon társdlom mint vlóság megismerése csk kpitlizmus, polgári tárom tlján válik lehetővé. Az osztály zonbn burzsoázi, mely e változás tör "hordozójként lép fel, még tudttlnul tölti be ezt funkciót; második, feudzonbn léleknélkülibb, áttekinthetetlenebb természetként állnk szemben vele m usnál dlmi htlmk, melyeket felszbdított és melyek mguk részéről urlomm; társ nj11m"ák' más oldlról Vegyükszemügyre is, milyen tényezők eredményezték természetdt még felbomlását, egyén és társdlom, lét és gondolkodás, objektum és szubjektum elválását. A nturális gzdság viszonyi között z készteti z embereket rr, hogy tevékenyigükegy meghtározott hánydát bizonyos jvk előállításár fordítsák, hogy jvknk unnk bizonyos mondhtnánk természetes minőségei, olyn minőségei, melyek ihlmssá teszik zokt rr, hogy z emberek természetes vgy társdlmi szükségleteit kielégítsék. Ezeket "természetes" minőségeket z előállított jvk hsználti értékének E gzdság viszonyi között termelő és fogysztó egybeesnek. E társdlom melyilyengzdságr lpszik tudtábn zok z egyének, kik termelnek, hlvltámk, termelt jvk, ezek elosztás így differenciáltln egységet lkot, melyben Bmválszthtó el z bsztrkt munk konkrét megjelenéseitől. Itt teljesen különböző méspgdíg kvlittíve különbözőek, egy pp vgy egy kereskedő vgy egy jobbágy Honos időtrtmú munkái, olynnyir, hogy nem is vethető fel itt möbbet másikénál. hogy melyik munkáj, mely tuljdonképpen csk végső fogysztót érdekli, és csereérté zplci Mnyigfk művű 3' uelnnpontból I szilt, mi léftíkft, unwbbiysrllmosegűeg Mm. koeeieppísy Gzdságbnzonbn lpvetően más helyzet. Az áruk, mikor fogyszki ezt hsználti értéket keresi, előbb egy picr érnek, hol tisztán, mint csereértéket összehsonlítják őket. A termékek, mikor hírtelen megkettőződnek és két látszólg független tuljdonságot muttnk: zonos minden árubn, s csk mennyiségileg különböző. Éppen ez Műk Játossgteszi lehetővé egymásr vló vontkozttásukt és picon történő megtermelésükhöz szükséges Í munkár és bsztrkt munkár. munk is két különböző összetevőre 117

10 . ion hol Így e viszonyok között z emberek számár z áru mint csereértékkel bíró m jelenik meg, szinte kizárólgosn, s mint hsználti értékkel bíró, csk közvetítés szférájából vló kikerülés után, fogysztás privát szférájábn. Egy ideális kpitlist társdlombn semmi sem kdályozná konkum ci szbd játékát, dolgok lehető leobbn mennének leglábbis ngy polgári közgzdászok Hsm: szerint, mivel minden válllkozó lehető legngyobb hszon el érése érdekében kénytelen lenne leengedni z árkt, hogy eredményesen tud mi eme fellépni konkurrenseivel szemben. Igy nélkül, hogy tudná és krná, közjó érdekében jár e] Ngyon tnulságos, mit Adm Smith ezzel kpcsoltbn elmond:,,mindenki m," dón rr törekszik, hogy rendelkezésére álló tőkét lehető legelőnyösebben hsználj, fel. Mindenki kétségtelenül sját előnyét trtj szem előtt, és nem társdlomét?" Descrtes Erzsébet pflzi hercegnőhöz írt levelében mondj:,,bevllom, hogy ne. héz pontosn megmérni, meddig prncsolj z ész érdeklődnünk köz iránt; de ez nem is olyn dolog, miben fölöttébb pontosnk kellene lennünk; elég megbékítenünk lelki. ismeretünket, s ebben sokt bízhtunk hjlminkr. Mert Isten úgy állpított meg 401, gok rendjét, s olyn szoros társdlommá fűzte össze z embereket, hogy h mindenki mindent csk mgár vontkozttná és nem voln benne semmi együttérző szeretet mások iránt, nem hgyná mgát felhsználni értük mindenben, mi htlmábn áll, h okos sággl élni, főleg, h olyn százdbn élne, melyben z erkölcs nem romlott meg." (1645. október 6.)" Mármost nyilvánvló: hogy hsználti érték, úgy z emberek közötti tudtos szo lidritás is csk privát szférábn létezik. Az áltlános emberi relációkbn, leginkább pedig gzdságikbn, mind hsználti értéknek, mind pedig z emberi szolidritásnk funkciój visszhúzódott, elhtlmsodván fölötte z egyedül htékony tényező,,,homo oeconomícus" egoizmus, ki ésszerűen drninisztrálj,,csereértékek" tisztán kvntittív és bsztrkt világát. Itt tehát z lpj egyén és társdlom dulitásként történt kceptálásánk társdlom tudtábn, mint hogy természet és sját társdlmi létezésük egyformán holt objektivitás formájábn történő felfogásánk is. 118

11 ' o számár.. időn.. LÁBJEGYZETEK l m; 1 n' m. A politiki gzdságtn bíráltánk lpvonli. MEM 46. I oldl. oldl oldl. 4 mm w. Wrtofsky: A tudományos gondolkodás foglmi lpji. Bp Gondolt K. 83. oldl. s újból ez vízió,ez ; ntropomorf elképzelés tűnik fel mjd bbn romntikábn, gondoltbn, hogy egyedul mpgsií zsetgilkepes trrihlliggy behtolljorsié termeszet, szellemiélettitkib, zm, mert p e enyege ugynz, "p 'tj,megje en gerben, mint mi ls tudtosul. obenne A tomntikusoknl zonbnmár ez torekves lenyegeben hsztln igyekezet, kolteszet és élet elveszett egysegenek helyrelhtsár. 6 A kozmosz foglm zonbnmegtrtott, ókori rend jelentését. Csk éppen hierrchikus elrendezett M, misztikus ez rend immár; láthto formák csupán láthttln szépség képmási, s mint ilyenek bírnk s méltók figyelemre. egyltlánnertekkel, 7 Szent vllomási, fordított: Városi István. Ecclesi, Bp., XI. könyv, XXVII, fejezet, ol. ígltlston válik, csk jelenné, múlt már nincs, mert múlt, jövő még mint nincsnrnegtljtlivl; későbblátni fouk, z örökkévlóságot. Jelen es órokk g leteznek csk tehát. Immnens,, ntropologíi jelen es trnszcendens, emberfeletti örökkevlosg. z z idő jílójábnegydimenzióssá Ezzel llitj szembe Ágoston Goldmnn?,,A trgikus világlátás és z örökkévlóságot minthogy Mit mond egyik jellemzője jövő hiány. Az idő síkján csupán nielent ismeri Ṿgy: "A trgikus tudt... nem ismeri z időt. klvlí jóvo bezárult elotte, múlt megsemmisült mögötte csk egyetlen, semmi és z onökkévlóníg közötti válutás lehetséges."lucien Goldmnn: A rejtőzködő isten. Bp Gondolt K o o. A 9 A. J. Gurevics: A középkori ember világképe. Bp Kossuth K oldl. m "Az emberi fj e két folymábn vgy ármábn két dolog hld együtt: gonosz, mely z őspábn (Ádámbn) gyökerezik, és jó melyet teremtő lkotott." De civitte Dei XXII. 24. idézi Gurevics, id. mű: 100. oldl. u Vö.: Aristotelés: Metfiziki l l. könyv, 12. fejezet (A változás változásánk cáfolt). 17 A mrxist hit egy olyn történelmíjövőben vló hit, melyet z emberek mgukcsinálnk, vgy pontosbbn, nekünk mgunknk kell csinálnunk. "Fogds" cselekedeteink sikerere. Az trn nem természetfeletti, sem történelmen szcendenci, mely ennek hitnek tárgy, már egyáltlán lulimem egyénfeletti: nem több ennél, de nem is kevesebb. Ám ez elég hhoz, hogy ily módon ltlmist gondolkodás tíz évszázd tomist és krtéziánüs rcionlizmus után újr összekpcsolódlek szentágostoni hgyománnyl. Természetesen nem trnszcendenci kérdésében, hol rdiká Iilsn ertékek nem bzolút, hnem reltív módon megismerhető objektív vlóságukbn lelik lpjukt különböznek egymástól, hnem bbn mindkét doktrín számár közös állításbn, hogy z iuent Ágoston szerint z Istenben, Mrx szerint történelemben), és hogy legobjektívebb meg EmelőS,melyre történelmi tények terén z ember eljutni képes, feltételezi ennek trnszcenfknsjlsy egyén feletti vlóságnk mint legfőbb értéknek z elismerését." A rejtőzködő Isten ld. kid oldl u. o. II. O. Lukács György: A regény elmélete. Megvető, Bp., oldl. ' ' kpítlizálódás és ennek megfelelően feudális társdlmi berendezkedés felbomlásánk fo "níj XIl. sz.bn indult meg, bizonyos techniki. felfedezéseknek, új energihordozók sznositásánk, z árutermelés megnövekedésének, z áru és pénzforglom elterjedésének, kéz 119

12 . Nem Smith ' " " művesség megnövekedett szerepének, fokozódó urbnizációnk, egy egészen új társdlmi rém modern értelemben vett értelmiség megjelenésének stb. köszönhetően." Altrichter Ferenc: ken; snsz, reformáció, krtézinizmus, Világosság XVIII. évf sz oldl. L. Goldmnn: A rejtőzködő isten, m. kid. Mrx: A politiki gzdságtn bíráltánk lpvonli. MEM. 46I oldl. Mrx: A politiki gzdságtn bíráltánk lpvonli. MEM. 46II oldl.,,az egyén itt soh nem léphet fel bbn _ pontszerűségben, melyben mint puszt szbd meelenik." K. Mrx: i. k oldl. A. J. Gurevics: A középkori ember világképe. Bp., Kossuth, oldl. Descrtes: Értekezés módszerről. Filozófii Írók Tár. I. kötet. Bp., oldl. u. o. 72. oldl. MEM 46III oldl. Lukács György: Történelem és osztálytudt. Bp., oldl. u. o oldl. munu ' Smith Ádám: Vizsgálódás nemzetek jólétének természetéről és okiról. Bp III. Id. kid, I. köt oldl. Psqule Slvucci:,,A nemzetek gzdgság olyn dilektikus egésznek muttj gzdsági világot, mely z egyének krtától független, szigorú törvények szerint működik: ez dilektik tehát objektív, és végű fokon meghldj és irányítj z egyént, ki elől elszökik sját tetteinek eredménye, mert ezek tettek végül is olyn jelentést kpnk, és olyn következményekkel járnk, melyek különböznek ttól, mit z egyén meg krt vlósítni áltluk. Az összhng "lám. ttln kéz" képéhez folymodik közvetítések játékánk eredménye." P. Slvucci: A. Smith politiki filozófiáj. Bp oldl. Descrtes: A módszerről. Kriterion Könyvkidó, Bukrest, oldl. Descrtes előbbi gondoltihoz kívánkozik Adm Smith egy megállpítás:,,a különböző embereket egyesítő társdlom írj, éppúgy, mint egy különböző kereskedőket egyesítő társság, fennállht bármely kól csönős szeretet és vonzlom nélkül, egyedül zért, mert hsznos.. lehetséges zonbn, hogy ne támszkodjék jószolgáltok egyezményes értékbecslés szerinti árucseréjére." A. Smith: Theory of Morl Sentirnents Idézi: P. Slvucci: A. Smith politiki filozófiáj. Id. kid. 45. oldl. 120

13 ABOUT SOME ANTECEDENTS OF THE CATEGORY OF TOTYLITY [N THE HISTORY OF PHILOSOPHY JÁNOS by GARADNAI Summry ne pper contins some comments on the evolution history of the totlityotegory, with specm xegxd to the dilectics of the individul nd communíty (society), bsed on comments f Mrx with reference to the views of Augustinus Aurelius, Descrtes, Adm Smith nd others. ÜBER EINIGE PHILOSOPHISCH GESCHICHTLICHE VORERIGNISSE DER TOTAIJTÁTSKATEGORIE JÁNOS von GARADNAI Zusmmenfssung Díe Arbeit enthült einige uf die Herusbildungsgeschichte der TotlitütsKtegorie hinweisende Anmerkungen, ín erster Linie hinsichtlich der Dilektik von individuum und Gemeinschft (Gesellschft), sich uf M.rx'Anmerkungen stützend, n Augustinus Aurelius] bzw. Descrtesf Adm Smith 'und nderer Ansichten nknüpfend. OFPAHPIHEHHH XPYIIKOCIH CKPYHPIBAHHH HHOIII FAPAHHAPI PeloMe 3121 cumm uxmercn xpynxocno cxpyuunxux npnmnmuecxux crepxleü reneporeunoro upoucxoucnenux oupenenennx xpyxocm cxpyvmnmmnn npnmehumo summ pnencrn OOOT? Homemmn. 121

14 A szerző címe: GARADNAI JÁNOS tnársegéd NME Mrxizmusleninizmus Tnszéke MiskolcEgyetemváros 122

15

16 ' A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI V. sorozt TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 24. KÖTET 13. FÜZET MISKOLC, 1979

17 TARTALOMJEGYZÉK Lengyel Bél: Agrárfejlődésünk főbb kérdéseiről Ngy Aldár: A gépipr helyzete, ktuális távlti feldti Szokolí László: Infrstrukturális fejlődésünk néhány kérdése. Tóth Árpádné: Mérnöki tevékenység, htáskör és. elégedettség Mjoros György: Munk és munk szerinti elosztás Grdni János: A totlitásktegóri néhány fxlozófitörténeti. előnnényéről Bozsík Sándorné: Küzdelmek bányák állmosításáért borsodi. iprvidéken Lehoczky Alfréd: A munkidő és munkbér Borsod megye iprábn százd. elején 141