műkárázggsíiilgiaáxejisgzggíglíirgím

Átírás

1 ' izonyos ELEKTRONIKUS SZÁMOLŐGÉP ALKALMAZÁSA KOHÓGÉPEK DINAMIKAI SZÁMÍTÁSAIHOZ DR KOZSEVNYIKOV SZERGEJ NIKOLAJEVICS tnszékvezetőegyetemi tnár, z Ukrán Tudományos Akdémi levelező tgj Dnyepropetrovszk, Metllurgii Intézet, Kohászti berendezések utomtizálásánk ( és mechnizmusok elméletének tnszéke) l A korszerű ipri termelést, különösen bány- és kohóiprit, technológiifolymtok szüntelenül növekvő tökéletesedése jellemzi A terhelések növelése, vlmint technológii folymtok[gyorsításkövetkeztében végrehjtó mechnizmusok tgjibn vegbemeno dinmiki folymtok szerepe jelentőssé vált, és sokféle korrekciós tényező bevezetése már nem lklms kívánt eredmény elérésére Ngyobb gépkomplexumok (folyttólgos hengersorok, blokksorok, bugsorok) mechnizmusink utomtizáláskor pontosbb számítások elvégzésére vn szükség, hogy szerkezetek mozgástni, szilárdságtni szempontból z dott követelményeknek bszolút biztosn megfeleljenek H mechnizmusok nem felelnek z meg előírt követelményeknek, úgy gépsorok utomtizálásár irányuló törekvések áltlábn sikertelenek H pedig szilárdságtni bizonytlnság áll fenn gép munkájánk különböző fázisibn, gépszerkesztők kénytelenek felesleges biztonsággl tervezni A gép súly és ár így lptlnul megnövekedik Míg feszítetlen folymttl dolgozó, kézi működtetésű gépek számár megfelelő eredményt érünk el kinetoszttik hgyományos számítási módsyzereivel, mikor mechnizmust merev testek rendszerének tekintjük, ddig feltételek mellett ezek módszerek nem mindig célrvezetőek, mert,,, I I ; u n u u o p f I I mechnizmus,változtlnszerkezetűrendszerkéntvképzel- Szolút omegge iro "go ' zz kicsin merevek), zrt kinemtiki prok kozotti hezgok elhnygolhtón hető geg, ezert mecú S_ tgokt terhelo kulsoerok olynuggvenyek, melyek zido, illetve nlzmus rbb vlmely mozgsjellemzoje ltl dottk Ezenkivul leggykáunzn, mozgását stcionáriusnk vesszük, zz mechnizmus kezdőtg 0 sebességgel (vgy szögsebességgel) mozog sok mechnizmus ilyen idelizált módon is vizsgál- htó ésglígépegységek méretezhető liorsferu A, igen sok olyn Jelenseget, melyek műkárázggsíiilgiáxejisgzggíglíirgím gep feltételezése, hogy Szer Aáink végrehjtó mechnizmus merev testek rend- e, ét egzgiligllsheredngénye mtechnizrlnijstfiziki iiodelljenek ílelllitlíiskor, egy nem ms rug, t * A (kiesni: Szkmi fordítást tsz) készítette Oláh Ferenc egyetemi tnársegéd (NME Szállítóberen- 203

2 -,,, - mechnizmusok " r Bány- és kohóipri gépek mechnizmusibn mindinkább lklmm szkszosn működő mechnizmusokt, melyek nem stcionáris moz ágú Ilyen mechnizmusok pl reverzáló hengerállványok emelőfordító beleng zése, végek levágását vgy esetenként drbolást végző repülőollók meehe" nizmusi, ütköző és ledobó szerkezetek stb Minden egyes tg sebessé" gyorsulás- és terhelésállpotánk eldöntéséhez olyn differenciálegyenletl megoldásár vn szükség, melyek mechnizmusr mozgás közben jellemzőeek zz mechnizmus Vizsgáltánk klsszikus módszerei ebben z esetbe! nem lklmzhtók Villnymotorokkl hjtott mechnizmusok vizsgáltkor fcltételezzük hogy hjtónyomték kezdőtg sebességének függvénye A vlóságb]; ruglms tgokkl rendelkező, felfutás és fékezés szkszábn működő n meghm nízmusok számításához kielégítő eredményeket csk olyn differenciálegym letek soroztánk megoldásávl kphtunk, melyek mechniki rendszer és villnymotor ármkörének átmeneti állpotát jellemzik Ilyenformán ngyobb gépek nlízisekor elektromechniki rendszert kell vizsgálni Egyetlen kinemtiki nlízis sem segíthet pneumtikus htású meeh nízmusok tgji mozgásánk törvényszerűségeit elbírálni Ilyen mechnizmus mozgásánk instbilitását olyn differenciálegyenletek fejezik ki, melyek rendszer mozgását és dugttyú hengerének telítődését, illetve ürítését jellemzik Pneumtikus mechnizmusok vizsgált tipikus dinmiki feldt, melyet nemlineáris differenciálegyenletek jellemeznek Ilyen feldtot képez átmeneti üzemű hidrulikus mechnizmus vizsgált, hol figyelembe kell venni folydék, vlmint hozzátrtozó vezetékrendszer ruglmsságát is A korszerű nehézgépiprbn különös jelentősége vn nnk, hogy gépet olyn tömegek rendszereként fogjuk fel, melyek elemi formájukbn rughnsk, zz koncentrált tömegek formájábn, melyeket tömeg nélküli ruglms tgok kötnek össze A Vlóságos gép ilyen formájú mechniki modellhez vló hsonlítás lehetővé teszi gép működésekor fellépő dinmiki folymtok egész 80! jellemzőjét feltárni, és sok különböző jelenség (hengersorok hjtásánál rugüt más erők nyomték változásánk lengése befogáskor, kidobáskor vgy szk" dáskor ; duo vgy kvrto állványok terheléseinek megoszlás hengerleskoh melyek hengerlés megkezdése után szttikilg htároztln TEgIŐSfGIÍ képeznek; némely állványnál szoktlnul kisszámú, állndó értéku kulsfl erőtől szármzó géptörés kifárdási jellege; stb) könnyen mgyrzlltov h mechnizmust ruglms kpcsoltokkl ellátott rendszerként képzeljük A nehézgépek vgy egyedi gyártásbn, vgy kisebb szériákbn kesjz nek, ezért prototípuson már nem lehet korrekciót eszközölni Eppen fze, tervezőnek már tervezéskor meg kell győződnie rról, hogy tervezendo Sellő r I f" Illetve nnk mechnizmusi normálisn fognk-e mukodni koz gyrts előforduló különböző technológii vriációk mellett is, zz, hogy 3z_ nízmusok megfelelő melák; pontossággl és szilárdsággl rendelkeznek-e A dinrfgne e olyn prmét _ szintézis feldtink megoldás kiválsztásához, melyek mellett zok megfelelnek z előírt követelmenye nikj kpcsoltos olyn differenciálegyenletek nlízisével, melyek mech m, lineáris vgy nemlineáris folymtokt, vlmint hidrulikus, ellektrgbn vgy pneumtikus hjtást jellemzik A dinmiki szintézis összetettsége516 ej rejlik, hogy egy sor dífferenciálegyenlet megoldás csk számolás uün máig séges, Viszont nemlineáris differenciálegyenletek linerizálás nem sikerül A mechnizmus jellemző prmétereinek megválsztás ilyenkor m'

3 E sínek vriálásávl lehetséges, minek következtében csknem leküzden nehézségek fordulhtnk elo Ilyen pl z Éetetl olyn mechnizmusok szintémejyekben folymtokt negyedvgy ennelmgsbbfoku differenciál leltek rendszere jellemzi, mivel differencilegyenletek megoldásából nem egxg krkterisztikus egyenletek gyökei fejezhetők ki mechnizmus keresztül A megoldás ebben z esetben is csk vriálás útján épek dinmiki folymtink leírásár irányuló törekvéseknek gy- dométerein r sées- lehet Ilírenformán vnnk bnjjigkdályi kor,,,, dinmiki szintézis nlitiki modszerenek lklmzás- Az utóbbi években fejlődtek ki z ritmetiki és nlóg-számítógépek, ejyek lklmzás szmitsok ngyobb pontosság mitt egyre m jjobbn 'ed mechnizmusok nlízise és szintézise elvégzésére Ezek megjelenése nehézgépek számítási módszerét különböző üzemi hjtások LÍBSZGFÜSÍÍGÍÍC osetené tnulmány célj, szovjet gyártmányúösszehsonlító(nlóg) elektronjkus számolóberendezések lklmzási lehetőségének bemuttás dinmiki feldtok megoldásár és néhány, dnyepropetrovszki Metllurgii Intézetben kohógépeken végzett kísérleti eredményismertetése" j u kmráib, melyekben dugttyúszárk vnnk, nyomóvezetékból közvetlenül, ngyobb dugttyúfelülettel rendelkező kmrákb pedig szbályozószelepen át jut folydék A fojtószelep nyílásánk változttás z szbályozz előtolás sebes- Ségétnnk következtében, hogy z előtoló berendezésre, tehát hidrulikus hengerdugttyúszárár is változó F(t) erő ht Az előtolás sebességét meghtározó, fojtószelepen átfolyó folydék térfogtármlás ilyen körülményeli között nem mrd állndó Az előtoló berendezés mozgásegyenlete következő formábn írhtó fel : 2 Csőhengerlésre lklmzott Pilger-llvnyok üzemeltetése kozben egyetlen cső hengerlésckor is változht z ikerhenger mozgtású előtolóberendezés mozgás, jóllehet vezérlőhengerek folydék-táplálás változtln mrd Az előtoló kocsi mozgtásánk instbilitás csökkenti z állvány teljesítőképességét Hengerlés közben nyomóhengerek mindkét kmráj nyomóvezetékkel vn összeköttetésben, éspedig úgy, hogy z ellennyomás ki? m vezázfluls; giugttyúszárnk és folydéknk dugttyúr redukált : tömege; dugttyú y folydékoszlop változás nyomóvezetékben z összenyomás és csőekek F mw-l-w'l;-y+p2f2+t+f(í)=0- (1) deformációj következtében Er = 4Ec5 + 4Ecs E f D 3Ef T folyd 'k,,,, n lék át É níeg) es csovezetékek (Ecs) redukált ruglmssági tényezője; D es ö csovezeközöttmetoje flvstgság; l és folydékoszlop hosszúság fojtószelep és dugttyú felület egy cikluson belül l = c0nst-nk vehető); 732 és F 2 nyomás és dugttyú ktív e 3-2 ellennyomásos henger kmrájábn; T súrlódási erő 205

4 ' 417 _ Fut) _ F0) - _ áédt _ ' _ - A fojtószelepen átfolyó folydék térfogtármlás meghtározht dugttyú és fojtószelep közötti 0 folydékoszlop redukált hosszánk egysé ; idő ltt történő növekedéséből is, zz g"?! q = (ti: 31')F1 % Er tí1j/2tg(p2_p1) '11Í11/'2_;7"[P2_ = j, hol,_ fogysztás állndój, és fl fojtószelep áteresztőnyílásánk területe H z (1) és (2) egyenletekből kizárjuk folydékoszlop hosszúságánk változását [y], ruglms deformációk mitt következőt kpjuk ; z = 52 MR + Iw) á) (, Itt rövidítés kedvéért következő jelöléseket vezettük be: F1")"' _ m * ""T difi Fí R: P2(F1_F2)_E_; ige: ErF1_ m lm Integrálv és kpott egyenletet 55-re megoldv, z egyenletet z elektronikus modellizáló berendezés bemenő függvényeként lklms formábn írjuk fel: á? = VB+ jszvxoj t F1(t) + F1(t) FM, pzx (4) A (3) jelű differencíálegyenlet állndói folymtot és mechnizmllls szerkezetét jellemző prméterekből htározhtók meg Ezek z állnd0k vríánsokbn könnyen számíthtók Az F1(t) függvény meghtározását vgy z előtoló számítás közben fékhengerben urlkodó víznyomás és 1eveg0' nyomás összege dj, vgy működő gépen végzett mérés útján állpítjuk mer? Az elektronikus számítógép részére megfoglmzott feldt kíválszw: skor keresett változókt gépre átfoglmzott változókkl kell helyett? síteni, z egyenlet állndóit pedig át kell számítni kiválsztott rányokn megfelelően A gépbe vitt feldt egyenlete következő: x öb = loj 1/, + 3 F1(t) 4 ü dr + s F1(r), m s, (5) hol 1 gépi idő;, z állndó együtthtók gépi egységekben

5 ', -' ' t r: tiki operációink végrehjtását kepzeset negy lkotó összegéből ütem ő végzi, melyet egy állndó ármforrás állndó s feszültsége, z "sslegez vé nyt képező, 5 feszültségosztón áthldó blokkfeszültség, vlmint O z feszültségosztókon átjutó két mrdékfeszültség táplál Az áí-vel rá- z;z összegezőn átmenő feszültség kétszer integrálódik, és z x-el rányos nyos(z/feszültség, feszültségosztón át bekerül z első összegező blokkb "min zetgyök ltti kifejezés integráltjávl rányos feszültséget második A ngy képezi, mert BCDH függvényátlkító kimenő oldlán olyn fe- 1, 63 ; z l ábrán olyn blokksém láthtólmelylehetővé teszi z (5) egyenlet, bggálázzükpunk, s mely négyzetgyökös bemenő függvénnyel rányos H 100 I/ ;_t '7"9"_ -1oov 5/17 100V 599 son j NME VllB K 1 ábr Az összehsonlító elektronikus számológép blokksémáj gyorsulás meghtározáshoz blokksém különböző pontjin mérjük feszültséget, meghtározhtjuk eresett függvényt és z összes közbenső dtokt kun 2l ábrán z elmozdulás változásánk időfüggvény görbéi láthtók mellett, melyet z elektronikus berendezésen htároztunk meg (ÉŐ-Éttek 2 ( 1 A 2/b ábrán dugttyú x elmozdulásánk változás láthtó két (24 emíkesetén, mely dugttyú csillpítását htározz meg és 2/0 ábr x vál- Ozsát ábrázolj fojtószelep nyílásánk két, fl és fz értéke mellett lése ÍlXZ utóbbi oszcillogrmból láthtó, hogy fojtószelep nyílásánk növeengés intenzívebb csillpításához vezet, ugynkkor ngyobb zeüzeíyleiklus előtolást ltt Az előtolás állndóságánk biztosításár, csökkenteni Ozti víznyomást görbéiagelőtoló eső m szerkezet elmozdulásánk elektronikus berendezésen nyert tén eegfggázc JOÍ egyeznek vlóságos gépen felvett görbékkel lgyeljembe veve, hogy Pilger-állványon történő csőhengerléskor törv]_ r gr 1 onjisíthtgyncsk előtcollígíllzjerenlcílezés mozgásánk lkiiiclönbgzőbfázisipín o s 1ns 11 s onnyen mgyráz ó á ebből következik, hogy fojtószelepes szbályozás nem bizto- 13 z llvány normális üzemét 207

6 ,,,,, v Z/rz ábr Az 1' vlmozdulás inm-bvn, x idő (s) függwii1_x'óliexiipl purmx1("t01'1'vl 2/b ábr Az x elmozrluls min-bpn, I ido (s) fixggxronyobon (14 pmműf w-vl H W,,,, ) Az elektronikus nlog berendezes lklmzs lehctove N t9tt( v-isvü szkfznur Sn Változó, F(t) Orő htás ltt működő, hidrulikus elotolo mm-hlll sánk részlet cs nlíúsét,,,,,, - - v t 3 A egy, soros, elgzo es zrt lncok tn1onet1 folymti, nll szerű (lifforonoiálegycnletek imlsílsfq jellemeznek, különösebb erofeszites lltjllxllámlel zálhtók elektronikus összehsonlító berendezésekon Ilyen IIIGUlIIIIlHII 11 : 208

7 _ "' _ v x z _ " - stb w j/g, ábr Az 1' elmoztlulzis imn-hen, I idői (s) Íliggvéiiyebeii fojtószelep j nyílás mint ' pitiiiiétrxr függvényében lekkel helyettesíthetők hengersorok, befogószerkezetek mechnizmusi, hídés átrkó druk hldó és ernelíí szerkezetei, felvonók, vgonbukttók, Vlmint sok más bny- és kohóípri gép mechnizmus Mellőzve ruglmssági erők nyomtékváltozsáiik törvényszerűségeit jellemző differencilegyenletek levezetését redukált rendszer egyes fázisir, ííttgú soros rendszerre végleges formábn írhtó fel: C C 12' * (F2 "i" /23 z * "ll l C Más C Ég" 2 1 C É iviz "l" (F2 + +l "i" (p? + BÉUJIM 3 4 "(jár 3134 = C O? 3: O; g4"1l[45 C i C ÉAL W Z 45" (F2 "l" v Ígís)JIJS I ühol, _ mglg: qűferefulclls operátor; film, 3123 L-2; 2-3 tömegek kinötti (kn Ssgl erok nyomtéki; 61, (92 tömegek tehetetlenségi nyomték; Cm, megfelelő tömegek ruglms kpcsoltink merevségei; [V ' pmrr lg 6% mklikus váltkozók VillnAZ 91+ ( O'I'(_)T, Nső és z utolsó egyenlet jobboldlán levő nyomtékokt ymotor nyomték és hengerlés nyomték meg kell htározni p]

8 - s A z hengerlés nyomtékát elektronikus berendezésben _ speei, függő blokk vgy henger szögelfordulásánk segítségével képezzük h? első, mind második esetben is nyomték tl idő (vgy cpl szög) htájylhd egyenesvonlún változik, és t ) tl időre (vgy (p ) cpl szögre) vontkmbei; állndó mrd Üllői; A motor rotor nyomtékánk M1 kifejezése motor típusától f" lkul "se-l H motor szinkronmotor, úgy (6) egyenletrendszer első következő : egyem? hol: É,]M23=Ü, P3+ xpt +I3Í2P+ Bl1,2]M12+[I3i274P+ r l M" = 7 ( ) ((90 wn) elektromechnikus állndó; M" és )" rotor névleges nyomték és szögsebesw wo rotor szinkron szögsebessége; x = 81/( ) z első prciális rendszer tömeg ' tehetetlenségi nyomtékink rány Külső gerjesztésű egyenármú motor esetén z M1 nyomtékot k]: fejező egyenletet, motor ármkörét és rotor mozgását jellemző egyenlete": összességéből kpjuk : dw U = L + Bi + e ; ei=kwí=gm1n _Í1ÍL=L7; É_ 01 =1;[1_M12; 7 dt dt g0 01 l hol U, rotorfeszültség; L és R rotor induktív és ohmos ellenállás; K motorállníl A (8) egyenletrendszerből kpjuk, hogy 1 - Kz Ml-ruzwmwm-zln-ÉMIFO; T glúi gloi K (' 9 L Tcií, én: H hengerlés nyomték henger szögelfordulásánk függvenyíhggvn dv, úgy motor nyomtékánk modellezéséhez könnyebb (8) Égíít kr rendszert lklmzni, mert blokksém egyik kimenő ágán infoémclütíí punk rotor szögsebességéről Ezt összevetve rendszer x tömegejlle t], sebességeivel, megkpjuk hengerek szögsebességét, és integrls 7 hengerek elfordulási szögét, A (6) egyenletrendszer első egyenletének és motor forgtonyo sémi nk (8) egyenletrendszer szerint történő megoldásár felállított b O mtékf 210

9 v - - mű? tengely elso szkszán hto nyomték kepzese blokksem felso re- Az első összegező bemenetére második tengelyszksz nyomtó- rányos feszültség kpkáűfdík mely rányos rotor es tsololtóí függő nyomtékkl, ' m" 1s Omtekkl Hogy e 11 ny, z Adj csinpitást flgyelembe "n gük z első visszwhefágsel bxjlelkezík, melynek integrtor belső surlódás uőrzzorzás ffxténik széü 110%! I,n láthtó A sémán l, z, bl, 02 z állndó együtthtókkl blokkjit jelölik fgép rányir átlkítv v p N, Vlvgundóját n, n hl meg) Az egy osszegezobol es egy álló második blokknm; Mprátorból rotor szögsebességének meghtározásár szolgál, es Végül 1 hrmdik sém szerint, melynek luc-menetére z U feszültséggel rányos állndó V feszültseg vn kpt-solv, htározzuk meg roturárm ngyságát A (6) egyenletrendszer többi egyenletének megoldásához 3 ábrán láthtó sém felső része b Kg] Hl/ÉK llüsználhtó fel Minden közbenső 3 ábr Az összehsonlító elektronikus szálrlokk bemenetére kimenő, illet- mológép blokksémáj nyomteikok Ineghtározásáhol V" z előző és egymást követő Üsltxltségek kpesolndók olyn ftfzultségosztókon keresztül, melyek z egyenletek együtthtóitól függő állnllnkthelyettesítik Az utolsó sém bemenetére hengerlési nyomtékkl """l)'0 feszültséget kell kozöhük kpesolnl hengersorokon elektronikus berendezrísekkel végzett, kísérletek Héhá"y eredményét : és 5 O:4_-l wt ábrákonegy meleghengersor finomlemez során közvetlenül felműködffll lográmok láthtok, melyek különbözo llvnyol; egyes szkszin 0 nyomtékokt trtlmzzák 4' (Némino lmánz 5- és (i-jelű állványok motor szkszin htó nyomtékok _ má grfnjlnlthtok lemezvégek (első végek folymtos áthlds) " Sután torténő áthldás esetén Az (mzeillogrmokon megfigyelhető Mwmmwwmimlfgssvmmt tihru " 5' OS b-jelu llvlivol; motor szkszin hto nyjomtekok oszeillogrmj lqu 21]

10 kk ' második állványbn történő megfogás htás z előtte levő állványr, lüktetés jelenléte nyomtékgörbék lkulásábn Az 5 ábr z 5-6- és 7, l" állványok lsó és felső espjin fellépő nyomtékok változását ábrázojjleli 34 első lemezvégek egymás után történő átbocsájtáskor Ezeken láthtó n mtékok jelentékeny növekedése megfogás időszkábn és görbék lüktetése nyomték" J, ábr Az 5-, 6- és 7-jelű állványok lsó és felső cspjin fellépő nyomitíkváltozágok A 6 ábr ugynezen folyttólgos sor 5 állványánál elektronikus bp rendezéssel felvett 11y*o111tékoszcillogrmok soroztát muttj Az nlogizá lást zért végeztük el, hogy meghtározzuk hengerlés sebességének, illem z első vég megfogáskor fellépő terhelés-változás sebességének befolyásáq hengersor elemeiben fellépő dinmikus terhelésekre Az összehsonlitást vlóságos gép prmétereinek segítségével végeztük A nyomtékgörbék lüktetési okánk tisztázásár, mely különösen 4- és ö-jelű állványon tpsztlhtó, megváltoztttuk motor felőli tengelyszksz merevségét Megállpíthtó, hogy e szksz merevségének háromszorosr történő emelése esetén nyomték hirtelen megnő bizonyos lökések következtében e Ugynkkor szksz merevségének csökkentésekor lüktetés csökken, és dinmiki állndó sem lépi túl kettőt A dinmiki állndó ezen értéke megfelel hirtelen terhelésnek A vizsgált előkészítésekor és vizsgált közben is zt tpsztltuk, hqg); közvetlen blokk-megfogáskor jelentkező lökéseket rendszerben fellepv önrezgések együttes htás eredményezi Intézetünkben részletes vizsgáltot végeztünk olyn blokksorok mechnizmusin, melyek utomtizálásr vártk Egyidejűleg vizsgáltuk bl9kk' sorbn ikerhengerléskor végbemenő folymtokt A vizsgáltot egylldf)??? blokksoron és elektronikus nlóg-gépen végeztük Az elektronikus szmltfí: géppel történő vizsgált célj z volt, hogy megállpítsuk blokksor legcifi szerűbb grfikonját, zz meghtározzuk megengedett befogási és kljep: " sebességek értékét, felépítsük ezek grfikonjít stb, melyeknél már nem fel jelentékeny túlterhelések, motor hőterhelése ht megengedett belül mrd, és sor teljesítménye mximális lesz blokk Abból célból, hogy egy vgy két pár blokk ikerhengerlésekolx sor működését kész]; figyelemmel kísérhessük, egy progrmozó berendezest erléé tettünk, melynek segítségével vizsgált közben heng megtrthttuk dott menetét A 7 ábr közvetlenül blokksoron felvett oszcillogrmot, nsgábrgpedig z ikerhengerlésnek elektronikus modellen felvett oszcilloglzlfll_ ér" zolj Az első oszcillogrmon z l-görbe hengernyomás változását,pedig 3-görbék z lsó és felső hengerek nyomtékánk változását, 4'g0rbe főtengely nyomtékát muttj meg h A felvett oszcillogrmokból megállpíthtó, hogy második 1310 elífogáskor teljes rotorsebesség mellett dinmikus feszültségek csk ábr 212

11 _ ' ', ' 4 4 ' ; ; ' v, - 6' ábr Az ő-jvííí ;'1llx';lnx' nyomulf-k-oszvilloglkunmk sortmnzz m r-sökkm líjük u blokkok mlmu k vgwlráskfsxíítávolságát FEVHHÍIVPII z-rrwll11ónvt n z,u-u ('l(*k1i'()llíl(11s hm-v11rlvxéso11 is mvlvről 8 íxhráluíl l gx'(íz(í(lhvtiinlg '-:'l (r,, m] dl h] l-grorhv 21 hvngvrvk sxngsvl,)vss(-uv;1 Zvgnrlw motorrzlnl ő-gorlxí- T " u, xyvolxlttvkz 21 Jpgurhv Íu1m1g0lx' nwnnu-kn n-gurlw mmor b (is? h','h_rfí'lllt'h Hun "Wl"*11gf*l'It) Pllgvr-llvunyok t(*l,]("s11111o11)' novr-lvst- sorun nítol turmgy d eső és 21 hmlgwvl; titköxtístíluű; 217 pillu11n1í1hzn1 vgy? vgynnisí 213

12 ,, követő befog-ásokktvr" VPSZŐIXÍOSfoszíiltségolz léphetnvk fvl hvngorsm- olem ben, rotor és lvmlke1'('%l( Illnsztósi holvvin E foszíiltségol; ollmlőpyéyel" vlmint nnk mvgzí1lpításál1oz, hogv miképpen kell z állvánv prméti yelt J' m; ungvuuswü" T (ábr Iálokksoror) felvett lyvonníls (I-g(')1'h2'), ill n1_x'01nt(3l4- oszmllogrm (2-, 3_ ("s 4-;:Cn'b") NME VIIB K f), ábr Az összehsonlító elvkironíklls szánológríp sénuijim Pilgel'-zíllvíu1y to1jvsít111t"n_x'- növol('*sóx1ol( víxsgzilutílhoz mcgvz1ltoztt111 fvlzulzttot 9 lm szormh íísszozillxtzishn vmul; x-íw" M (k %6 nikus beronrlvzőxsrv Ezvn z áln-án : (01 hongornk toheteétlonsógi nyom, 03 és (94 roturg_x' és lvmllztxrékzlgy ÍPIICÍOÍIPKISÓgÍ 11Vo11121tóku c: ("s 214

13 j 1_Je]ű j Részletesen, i n r és, lendkerék tehetetlenségi nyomték, 923 és 945 rotorgy és lend- O rék redukált merevsége _ lift M A felvett oszcillogrmmok egyik sorozt lo brn láthtó, melyen örbe (71? kpcsolt révéntdódósztt1k1nyomték és 2-görbe k áltl átvitt nyomték Fenti oszcillogrmokbol lthtó, hogy z ÉÍZ, ek következtében fellépő jelentékeny gytúlterhelés gykorltilg bebizouteíott Veszélyes feszültségeket okozht Az elektronikus vizsgált eredménye Ililnez A rotornk lendkerékhez vló kpcsolásár végzett vizsgáltok lehetővé tették leginkább megfelelő gykorlti megoldást klíííiációi j 10 ábr Nyomátók-oszeillogrmok 9 ábrán láthtó szkéimíból Különösen nehéz olyn mechnizmusok vizsgált, hol csuklókbn prések vnnk Az üzemi gykorltbn ennek nem mindig tuljdonítnk kellő jelentőséget, és ennek következtében gépek élettrtm jelentékenyen letsökken, és rosszul megállpított munkfolymt esetén z üzemzvrok szm nő, nlizáltunk egy 2180 típusú lemezhengersort először gepm, mjd z elektronikus modellen A gépen közvetlenül mértük hengerlrwlnást, (11 ábr 1-görbe) hengerlés nyomtékát (Z-görbe), főtengelyek [Solt (3-görbe), és rotorármot (4-görbe) A lemezek egymás után történő Üjzfglásj következtében megfogás különböző feltételei csk véletlenül biz-,11,ábr több oszcillogrmból befogásfeltételeinek foko- mkos igíilllílgezert mngerléskgí: isfelteiéenervrelnyesüketltrtlmzz g Annklkpgíítllííítebeelílétlg ágymterh 379 l, s nno mr(, soron esz u e X es s, 1,, Jól hogy(beses okozt n;,'_ -res feszült en, zzkezdetikllpcft mi or emez me Ipthto o ás szorílltípríll-gürgbe- o á po n jrttgglálf, dinmiki terhelés nem lépi túl sztgtiíus terhelés kétszeresét MIHYObIIDEOFÍíB mellett trtlmzz különbözőhengerrések befogást, és minél les]: TeS, nnl n ngyobb túlterhelés A dinmikus túlterhelés növekels-t enkbíz esetnek felel meg, mikor lemez megfogás hengerugrás mel- N bengyvegbe,ygy h sor feszítése hengerléssel ellentétes Ez utóbbi z Glso fzlsbn Hívjál-át teljes nyílásmező megfut, és szbd rezgések mpli- (nssz meghtározó szögsebességkülönbség mximális lesz Mint z hogy Nlnntk Oszclllogrmból láthtó, lemez áthldás után szbd rezgések Lmzíj miután leezrmks kpcsolt megszkd Természetes, hogy h követmezek befogás gyorsn egymásután történik, úgy bekpás nyílt 215

14 XXX Mv -* v; Emf" "k, 7-":_A_;_; gmk 11 cibrtl Tigy nyújtópnlon végzett líísérlvt, oszcillogwnnjzlí 2Ili

15 Az 1') "' bm - (ísszvhzxsonlítő) vlvktronikus színmológőpen felvett osm-illogmtnok (l összvhsonlínistll l] ábr (ligmmjztit, mr-lyet gépen vvttünk fvl) lv _J

16 , Petpepr kpcsolt mellett megy végbe, és ruglms ütközés mitt ngyobb di mikus túlterhelés elkerülhetetlen E hengersor elemei igen gykrn tö n" kifárdás mitt A közölt oszcillogrmok zt tnúsítják, hogy terhelégvále zás sokkl gykoribb, mint lemezek áthldásánk gykoriság, és, közlo" feszültségek jóvl felülmúlják számított értékeket H lemezek átbocsen" tás közötti időt ddig növeljük, míg z átbocsátás után ' rezgések megül? nek, vgy csillpítóberendezést lklmzunk, és növeljük hengerlés seblzn ségét, kkor gép mechnizmusink élettrtm és teljesítőképessé l" sokszorosár nő Mivel befogás feltételeit kétszer egymás után biztosítni csk Véletlenül lehet, zért zt z hengersort elektronikus berendezésen elemeiben vizs á] tuk Mjdnem zonos feltételek mellett Vizsgáltuk gépet z elektronikus m0: dellen, melynek eredménye 12 ábrán láthtó A két vizsgált összehson lítás jó egyezést mutt A részletes vizsgált lehetővé tette gykorlti tpsztltok meglpozását és gép működésének jvítását A tnulmánybn elhngzott gykorlti példák dinmiki feldtink elektronikus nlóg-gépekkel tőrténő z megoldás-zokbn esetekben, mikor z nlitiki módszernek csknem leküzdhetetlen kdályi vnnk _ tnúskodik, hogy z új számítástechnik csknem korlátln lehetőséget nyújt tervezők és szerkesztők részére z nlízis, szintézis és új gépek vgy mech nizmusok tervezése területén Jelenleg már letheséges tervezendő gép munká jánk eldöntése kísérletezés nélkül, tehát kiválszthtók zok prméterek, melyek gép optimális működését biztosítják g 13 3,116] IRODALOM Kozsevnyikov, Sz N : Nehézgépek közlőművei dinmiki terheléseinek meghtározás (Orosz nyelven) Gépek és mechnizmusok elmélete szemináriumi nyg Moszkv 1953 XIII kötet 51 A Szovjet Tudományos Akdémi kidás HPHMEHEHHE BJIEKTPOHHBIX CÍ-IETHbIX MAllll/IH IIJIH Ill/lHAMl/ll-IECKHX PACÍ-[ETOB MAIlIl/IH p C H KOHEBHl/IHOB PESIOMC noxuer Bomoxcuocm npumehehnh ormok cosercxoü cpuurenbrlfí: (nnor) nemponnoü cqöruoü MHIHHbI mm peuieim lll/lhml/llleckl/ix snuü Mernnypn uecxnx MlUHI-l (cth Hnnrep, npoicmmx crnorgcyrynounoü MIHPIHbI)ABTOP npogggku OHbITbI B JJi-ienponerposcicom Mernnypmuecxom I/Incmryre Hpu nemem" P3P M, Merozl HMeeTCH Bosmomnocrb onpenenehnh KHHeMTI/lqeCKl/IX 14 LII/IHMHHBCÍWX lám, repncrux unmuuecxu Tpygmo nccneyembnx neücreyioumx Mexnnsmoe KpoMe K, npu nomouru cpsnnrenbnoü nexrponoü cuömoü MllIl/IHbI Momno mccnenorb XBP Tepnue zxnnme HOBBIX, npoexrupyembix Mexnumos ANWENDUNG EINER ELEKTRONISCHEN RECHENMASCHINE BEI DEN DYNAMISCHEN BERECHNUNGEN VON MASCHINEN Dr SZ N KOZSEVNYIKOV Zusmmenfssung Diese Arbeit zeigt die Anwendungsmöglichkeiten einer nlogen elektfmllzcvon Rechenmschine sowjetischen Fbrikts bei der Lösung der dynmischen Problem heli m,

17 ischen Mschinep (Pilgergerügten, Wlzgerügten, Ziehbünken) Die Versuche metándurch den Autor 1m metllurgmchen Ipsgltut 1_nDnepropeforqvsk durchgeführp en usátbeitung dieser Methode w1rd es möghch, d1e chlíkterlsfschen Bewegungs von purch ftdten nlytisch schwey zugánglíchen ex1st1erenden Mgchnismen upclkrn zu mn knn ber uch m1t Hílfe der nlogen elektroruschen Rechen- áíe Untersuchungen der Chrkterístiken von neuen, ín Plnung befíndlichen bestxráninm: hnismen durchführen SICC APPLICATIONS OF AN ELECTRONIC CALCULATING MACHINE T0 DYNAMICAL CALCULATIONS OF MACHINES Dr SZ N KOZSEVNYIKOV Summry The possibilities of pplictíon of n nlogous of gomprtgr Sgvíet cqnstructíon e Shown ín solvmg dynmml prpblems of metllurgwl mchmes (pllger m111s, rollmg rmsdrwíng benches) The were experlments performed by the uthor 1n the Metllurmcflnstitute t Dnepropetrovsk The elbortvion of the method gives the possibíljty glfdetermining the chrcteristic motion nd power dt of hrd-to-nlyse existing fnchínes but it is lso possible to use the electroníc clcultor to investigte the chrcteristícs of some new mechnisms ín the plnning stge APPLICATION D'UNE MACHINE Á CALCULER ÉLECTRONIOUE AUX CALCULATIONS DYNAMIOUES DES MACHINES Dr SZ N KOZSEVNYIKOV Résumé L'étude montre les possibilités d'ppliction d'un clculteur comprteur (nlogue)électroníque de fbriction Sovíétique á des l solutíon des problémes dynmiques ngchines métllurgiques (tríns pílger, trins de lminge, bncs (Yétirge) Les étíent executées flfdlfpénenceg pr Yuteur á 1'Instítut Métllurgique de Dnepropebrovsk elbomtmn de cette méthode donne l possibílité de détermmer les crctéristiques 'e Énffllvement et de force des mécnismes existnts qui sont peu ccessible á l'nlyse 11 est ussi possible de fire une investígtíon des crctéristiques de mécnismes ouveüux dns l'étt de construction pr le clculteur électroníqtle comprteur 219

18

19 NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM A KÖZLEMÉNYEI VII KÖTET TUDOMÁNYOSÜLEMJAKOK ANEHÉZIPARIMÚSZAKIEGYETEMEN AZ 19sw6o-As TANExu3EN SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG DRFALKIUCHÁRD DR;GELEHsÁNDOR IHLTERPLÁNZÉNÓ AKADÉMIAIKIADÓ 1961

20 Az ábrákt készítette HERCZEG egyetgmi djunktus ISTVÁN NEHÉZIPARI MÚSZAKI EGYETEM, MISKOLC-EGYETEMVÁROS T:

21 NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM VI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKÁNAK ELŐADÁSAI A HMECHANIZMUSOK" TÁRGYKÖRÉBŐL A A NEMZETKÖZITUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKOT A NEHÉZIPARI MÚSZAKI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN A GÉPELEMEK És A SZÁLLITÓBERENDEZÉSEK TANSZÉKEINEK MUNKATÁRSAI RENDEZTÉK DR TERPLÁN ZÉNÓ é- DR IFJ SÁLYI ISTVÁN tszv egyetemi tnár egyetemi docené vczctészível MISKOLC 1960 JÚNIUS 17-ÉN

22

23 évfordulój, L TARTALOMJEGYZÉK A) Felszbdulásunk 15 tiszteletére rendezett V tudományos ülésszk elődási Kiss Árpád : A műszki fejlesztés s iprpolitikánk néhány kérdése második ötéves terv időszkábn Dr Richter Richárd : Bányászti biztosító szerkezetek méretezésének kérdése Boesánozy János: Hzi gyártású flexibilis láncos vonszoló lpdtirík meghtározás Dr Szils A Pál : A folymtos és időszkos mélyszivttyúzás gzdságosságánk elméleti kérdése Dr Bognár János : A ktlitikus nlízis mennyiségi módszerei Dr Horváth Zoltáw-Wéber József : A Prkes-eljárásnál kétszeri cinkdássl dolgozvminimális cinkfelhsználást biztosító munkmódszer meghtározás Dr Diószeghy Dá/niel : Sugárzási hőátdás növelése kovács kemencében Dr Nándori Gyul : A szürke öntöttvs térfogtos és vonls zsugorodásánk mérése és zsugorodást befolyásoló néhány tényező vizsgált Dr Terplán Zénó : Megjegyzések Roberts-féle tétel egyik lklmzásához Dr Gáspár Gyul : Forgások tárgylás kvterniók segítségével Dr Petrich Géz : Három hiperbolikus fekvésű egyenes legrövidebb egyenesvonlú összekötése Vnlcó Richárd : A görgős pály mozgástörvényei Dr Susánszky János : Vertikális soroztjellegű gépgyárk progrmozásánk gzdsági és üzemszervezési lpji B) Az egyetem VI tudományos ülésszkánk (,,Mechnizmusok" tá-rgykörű) elődási Dr Sályi István rektori megnyitój Dr W Lichtenheldt professzor üdvözlő szvi Dr Terplán Zénó : Síkbn mozgó mechnizmus hjtórúdjánk mozgástörvényei Dr M Dmsiewicz : Megjegyzés összekpcsolt bolygó- és csuklós mechnizmusról egy kohászti fémfűrészre lklmzv Dr W Lichtenheldt : Forgttyús mechnizmusok tervezésének geometrii problémái Dr Sz N Kozsevnyilcov: Elektronikus számológép lklmzás kohógépek dinmiki számításihoz Dr W Lichtenheldt : A BIl-pont lklmzás csuklós egyenesvezetők méreteinek meghtározásához Dr K Luclc : A síkkinemtik térbeli ábrázolás (Hozzászólás) Dr Petrich Géz : Törvényszerű egyszerű mozgáspályák szerkesztése térbeli mechnizmus egy tgjánk helyzetei között Tjnfői József : Tokmánypof fogköszörűgép mechnizmus Dr W Rössner : A Roberts-féle tétel, mint szerkesztési lpelv Dr K Luclc : A négytgú mechnizmus pontgörbéjének előállítás öttgú kétforgttyúkros mechnizmussl (Hozzászólás) Dr ifj Sályi I stván : Mechnizmusok pillntnyi sebesség- és gyorsulás állpotáról Vnlcó Richárd : A rázócsúzd mechnizmusánk néhány kérdése Drobni József : Excenterprések méretezésének néhány problémáj

24 C) Az egyetem VII tudományos ülésszkánk ("Ipr- és üzemgzdságtni" tárgy/körből) elődási Vlkó Márton elnöki megnyitój Dr Kismrty Lóránd : A vskohászti termékek önköltségszámításánk és árrendszerének lpji Vrgh Jenő : Termelési-techniki változtok z iprbn és zok gzdsági összehsonlításánk egyes kérdései Simon Kálmán : A bányüzem külszíni nygmozgtásánk gzdságossági vizsgált Dr Vilmos Endre : Az ipri üzemek telephelyének megválsztás és optimális ngyságánk mérlegelése, különös tekintettel szállítási költségekre Dr Hlmágyi Károly : A kőolj- és földgáztermelés önköltségének és gzdságosságánk vizsgálti módszerei Dr Susánszky János : Soroztngyságszámítási módszerek vizsgált eredményelemzéssel Mihályfi Pál : A gyártáselemzés szerepe gyárk tervezésében és z üzemszervezésben Dr Trethon Ferenc : Amortizációs kulcsok kritiki vizsgált bányiprbn Dr Forgács Zoltán : A széntermelés értéki számbvételének kérdései Lehoczky Gyul : Az üzemóregyütthtók lklmzás költségelemzésben és gzdságossági számításokbn Szunyogh Zoltán : Az opertív tervezés (progrmozás), gyártáselőrehldásellenőrzés és munkdgolás szervezéstechniki eszközei külföldi gykorltbn A Nehézipri Műszki Egyetem okttói részére "hzánk felszbdulásánk 15 évfordulójár" kiirt pályáztánk dijnyertes dolgozti

25 Cu/tw: ' COHEPMAHME Hytmbxe ceccnn B HonmexHnuecKoM I/ÍHCTHTyTeTsmcönoü npommmnehx-xoctn B 1959/60 yueönom roy A) Jloxnuu Hyqnoü Ceccun, B oprhnyemoü qectb ronobumx-xbx ocoőomnex-mí! Hmeü ctphm A Kmut: Texunqecxnü nporpecc u HCKOTOPHE Bonpocu Hmeü npommmnenuoü HOJIH- THKH B nepnoe BTOpOFO rmmnerero rmh 5 áp P Puxmep: BOHpOCbI pcuét Mexuumo pynunuubxx Kpeneü 9 FLBouHuu: Onpenenenne OCHOBHHX unux oteuectbehhoro FHŐKOFO, ckpeöxoboro KOHBEÜCp 21 Öp A H T eoperuuecxue BOHpOCH SKOHOMI/NHOCTH no HenpepmBHoü H nepnouuecxoü OTKZIHKE c myönuubxm HcocoM 35 áp H Boenp: Igonmecnseuuble Meronu Krnnmqecxoro nnn 47 Öp 3 Xopem-Jrl Beőep: Onpenenenne cnocoö pőotbl, oöecneunmnxero MPIHHv MIIbHbIÍ/Í pcxo umhk, npn MeTone HpKec, pöotn BoüHoü noöbxoü ILHHK 59 Öp H lluoceeu: YBenuqeHue Jlyqncroü Tennonepenqn B KySHBHHHX neux 89 Öp 115 Hnöopu: I/Iccneonnue HCKOTOpHX qjktopob, Bnmnoumx H nnneünym 14 oöbém- Hyno ycmcy ceporo u uyryh nmepeune eé 101 Öp 3 Tepn/zH: Bmeunne K npnmehehvuo noctynr Poöeprc, neüctbymmero H qetbxpéxunennmü Mexum, nbnrxomnüch B nnocxocm 117 áp 115 Fump: TpKTOBKH Bpmeunü nph nomoum KBTEpH 125 Öp F Hempux: CMoe KOpOTKOB csnubune Tpéx runepöononuumx npmmx 131 P Br-uco: BKOHBI llbl/dkchi/ih ponbrhr 145 Öp 137 lhymhcku: Bxoomnuecxue u oprnusuuonuue OCHOBbI nporpmupobhun MIIIHHOCTpOI/ITCJIBHHX npennpxmndü Bepmxnbuoro xpktep cepuüuoro npoh3bo11ctb l5l B) Iloknnu ö-oü Hylmoü Ceccun (TeM Mexnusmbm) B Honmexuuqeckom I/IHcTuTyTe Tmkönoü HPOMHIIIIIGHHOCTH Orxpbrrue Hyqnoü Ceccuu pektopom p I/I Lllün 165 HpnBeTcTByroume cnob np npoq) B HuxTeHxennT 167 óp 3 Teprutn: Sxouomepnocm umeunn mtyh MCXHI/ISMZI, nurxomeroc B nnoc- KOCTH l69 Öp M ll/uutueuq: Bmeunne o CBHSHHHbIX ctennntobux M mpuupnblx MexHuMx HDHMEHHH onhoü nmm Mernnyprnuecxoü mm pexn Mernn 185 óp B JIuxmeHxe/tö: FeoMeTpHqecKue npoönemu HpOCKTHpOBHI/líl Kpnomnnumx Mex- HHSMOB 191 Öp C H Romeenurcoe: Hpumeueune SJICKTPOHHbIX cueruux Mumn mm unnmuuecnux pcuetobmmnh 203 Öp B JluxmeHxe/u): HpnMeHeHne rouku Bnn 11115!onpeuenenpm pmepob mphhphblx, nphmo-hnpbnmml/rx 221 Öp K flymc: I/Ioöpmeune nnockoü KuHeMTnKu B npoctphctbe 227 Öp I" Hempux: KoHcTpynpoBHHe [Ip0CTblX,3KOHOMepHbIX TpeKTopnü uxceun nonomenuü, om-xoro uneu npocrpncrenuoro Mexnnzvx

26 _ 171 Tűngjiöu: Mexnum CTHK mm IHJIHCIJOBHI/IH yöues Kynux n-rpou óp B Pöccnep: TeopeM Poőeprc, KK ochobhoü HpMHLIl/IH npoektnpobhnh Öp K Jlyurc: Honyuenne KpHBblX H ToueK ueu-bnpéxunenuoro Mexuum HHTl/HJIEHHBIM, nsyxpbxqmublm Mexnumom Öp H lliüu(mj1n): 0 COCTOHHI/IM MrHoBeHHoü cxcopocm u yckopehnh mexunmob P Bl-m: HeKoTopue Borxpocm MeXHHBM corpnclouxerocn monoő 171 llpoőnu: Hexoropme npoönemm onpeeneunn pzuepos SKCILCHTpI/IKOBbIX npeccob B) Llomnm 7-01? Hyuuoü Ceccnn (TeM SKOHOMMK HPOMBIIIIJIEHHOCTH u nponbonctbn) B ÜOJIHTGXHI/HECKOM VIHCTVITyTeTmKénoü HPOMBIIHHEHHOCTH M B/uco: BCTynHTCHbl-[ílpeuB uumxomcíi wrynbnbxmu BonpocMu xono- MI/IKH HpOMblUJJIeHl-[OCTH 14 npennpnmü, Hsnromnmxc uuumu Hponuoro xossxücrs Öp JI Kuuuupmu: OcHoBm pcuet ceőecronmocru n cncrezu ueh nponykunü uepnoü MeTJIIIypFl/ll/l H Bpe: HpOHBBoBcTBeHHBIe-TexHuuecKne Bpnm-u B npombrumebhoctu u OTJIEJIb- Hble Bonpocm xonomnuecxoro cpbhehnh mx BpuHToB K luumoh: I/ICCJICLIOBZIHHCBKOHOMI/HHOCTI/I TpHcnopT H mxthoü nobepxhocm 3 Bu/mozu: Onpenenex-me OHTHMIIbHbIX Bennunn u usöpne ő HpOMblUJJIeHHbIX npenpnnnm c OCOŐCHI-IbIM yqetom TpHCHOpTI-lblX pcxonob 353 K X/IMIZÖU" METOJII/IKEIuccnezxonuü SKOHOMHHHOCTH u ceőectoumocm noömqn Heqwn u r3ob 361 H luyuzhcxu: I/lyueune METOLIOB mm pcbét pmcp npmn etneü c unuom pe3ynbttob 369 H Muxügjiu: POJIb unn npousoncrs B npoemuposuuu n oprunum Öp (b Tpemn: RpuTuqecxoe nccnezxoenne moptusuuounblx HOpM B rophoü npo- 395 Mbxmnenuocm 3 (Dopzu: Pcueux oőuqn yrn Jlexotpcu: HpuMeHeHue Kotpmnunemos cthko-uc B pcqetx SKOHOMVIHHOCTH Cyrzboz: OpFHHE-JuldOHHO-TEXHHHCCKHC CDCIICTB B pyőemoü npktnke onepmbuoro IIJIHI/IpOBHI/IH (npouboctenoü nporpmmbx), BBmonHeHuH HpOl/ISBOIICTBCH- Hoü HpOrpMMBI u pcnpeneneun nporpmm no HCHOIIHI/[TCJIHM

27 _ INHALTSVERZEICHNIS XVissenschftliche Sítzungsfolgen n der Technischen Universitát der Schwermdustríe ím Studíenjhr A) Vortráge der zu Ehren des fünfzehnten Jhrestges unserer Befreiung vernstlteten V wissenschftlichen Sitzungsfolge, Á Kiss : Die technische Entwicklung und eínige Probleme unserer Industríepolitik zur Zeit des zweiten Fünfjhrplnes Dr R Richter : Bemessung von Grubensicherungskonstruktionen J Bocsánczy : Bestimmung der grundlegenden Dten eines pnzernen Krtzbndförderers heímischer Konstruktion Dr A P Szils : Theoretische Frgen der Wírtschftlichkeit des kontínuierlichen und íntermittíerenden Tiefpumpens Dr J Bognár : quntittive Methoden der ktlytíschen Anlyse Dr Z Horváth-J Wéber : Bestimmung der eínen minímlen Zinkverbruch ergebenden Arbeitsmethode beí dem Prkes-Verfhren mit zweimliger Zinkzugbe Dr D Diószeghy : Erhöhung des Strhlungswárme-Ubergnges ín Schmiedeöfen Dr Gy Nándori : Messung der lineren und Volurnschwindung von Gruguss und Untersuchung einiger die Schwindung beemflussenden Fktoren Dr Z Terplán : Bemerkungen zur Anwendung des Stzes von Roberts über die sich ín der Ebene bewegenden viergliedrígen Mechnismen Dr Gy Gáspár : Behndlung von Drehungen mittels quternionen Dr G Petrích : Die kürzeste gerdlmige Verbindung von drei hyperboloidisch liegenden Gerden R Vnká : Die Bewegungsgesetze der Rollbhn Dr J Susánszky : Wírtschftliche und betriebsorgnistoríche Grundlgen der Progrmmierung von Mschinenfbriken mit vertíklem Serienchrkter CDOI B) Vortráge der VI wissenschftlichen Sitzungsfolge der Teschníschen Universitát der Schwerindustríe (über ds Them nmechnismem) Dr I Sályi : Eröffnungsrede Dr W Lichtenheldt : Begrüssungsworte Dr Z Terplán : Die Bewegungsgesátze des Koppels von ebenen Getrieben Dr M Dmsiewícz : Eínige Bemerkungen bezüglích der us Umluf- und Gelenkgetriebe stehenden Getriebe, beí Anwendung in der Industrie Dr W Líchtenheldt : Geometrische Probleme beim Konstruieren von Kurbelgetrieben Dr Sz N Kozsevnyikov : Anwendung einer elektronisehen Rechenmschíne beí den dynmischen Berechnungen von Mschinen Dr W Líchtenheldt : Die Verwendung des Bllschen Punktes beí der Ermittlung der Abmessungen Von Lenkergerdführungen Dr K Luclc : Zur ráumlichen Drstellung der ebenen Kinemtik Dr G Petrich : Konstruktionen der regelmássigen einfchen Bhnkurven zwischen die Lgen eines ráumlíchen Getriebegliedes J Tjnfői : Ein Getriebe fúr Zhnfláchengestlt der Spnnfutterbcken Dr W Rössner : Der Stz von Roberts ls Konstruktionsprinzíp Dr K Luclc : Zur mehrfchen Erzeugung von Koppelkurven des Gelenkviereckes durch fünfgliedrige Zweikurbelgetriebe

28 Dr I Sály ( J un ) : Von den momentnen Geschwindigkeits- und Beschleunigungskonstruktionen der Getriebe B Vnlcó : Einige Frgen von den Getrieben der Schüttelrutschmschinen J Drobmí : Einíge Probleme der Berechnung von Exzentelpressen C) Vortráge der VII wissenschftlichen Sitzungsfolge der Techníschen Universítát der Schwermdustríe (us dem Gebiet IIndustrie- und Betriebswixtschftq) M Vlkó : Die Eröffnungsrede íst den ktuellen Frgen der Industrie und Betríebswirbschft der ungríschen Ntionlökonomíe gewidmet 323 Dr L Kismrty : Grundlgen der Selbstkostenrechnung und des Preíssystems der Eisenhüttenprodukten 329 J : Vrgh Produktions-technische Vrinten in der Industrie und eínzelne Frgen der wirtschftlíchen Vergleichung dieser Vrinten 337 K Simon : Die Wirtschftlichkeitsuntersuchung der Mterilbehndlung über Tge einer Schchtnlge 347 E Vilmos : Beurteilung der optimlen Grösse der Industriebetriebe und Auswhl des Anlgeortes mit besonderer Hinsicht uf die Trnsportkosten 353 K Hlmágyi : Prüfungsmethoden der Seblstkosten und Wirtschftlichkeit der Erdölund Erdgsgewixmung 361 J Susánszky : Untersuchung von Berechnungsmethoden zur Feststellung der Losgrösse mit Anlyse der Ergebnisse 369 P Mihályfí : Die Rolle der Fertigungsnlyse uf dem Gebiete der Projektierung und von Orgnistion Fbriken 385 Dr F Trethon : Kritische Prüfung der Amortistionsschlüssel ín der Bergbuindustrie 395 Z Forgács : Wertung der Kohlenförderung 405 G Lehoczky : Die Anwendung der Betriebstunden-Koeffízienten ín den Wirtschftlichkeítsrechnungen 415 Z Szunyogh : Die orgnistionstechníschen Mittel der opertívn Terminplnung (Plnung des Fertigungsprogrmmes), der Kontrolle der Erfüllung des Fertigtmgsprogrmmes und der progrmmgemássen Verteílung der einzelnen Arbeitsgánge ín der Auslndsprxis

29 INDEX Scientific Sessions t the Technicl University of the Hevy Industries in the Acdemic Yer 1959/60 A) Lectures of the Fifth Scientifíc Session held in Honour of the Fifteenth Anniversry of our Libertion Á Kiss : Technícl development nd some problems of out industril polícy during the Second Five Yer Pln Dr R Richter : Dimensioning problems of supporbing sbructures in mines J Bocsánczy : Determintion of fundmentl dt of flexible chin conveyer of Hungrín mke Dr A P Szils : Theoreticl questions of the economy of continuous nd intermittent deep-well pumping Dr J Bognár : quntittive methods of ctlytic nlysis Dr Z Horváth-J Wéber : Determintion of the working method ensuring the minimum zinc consuptíon ín the Prkes process with double zinc ddition Dr D Diószeghy : Incresing the trnsfer of rdited het in forge furnces Dr Gy Nándori : Mesuring liner nd volumetríc contrction of grey íron nd mvestígtion of some fctors influencing contrction Dr Z Terplán : Remrks on the ppliction of the Roberts Theorem reltíve to four-br mechnisms moving ín plne Dr Gy Gáspár : Tretment of rottions With the id of quternions Dr G Petrich : Shortest rectiliner connection of three strights of hyperboloidic position R Vnká : Motion rules of rollerwys Dr J Susánszky : Economicl nd plnt orgniztion foundtions of the progrmming of mchine fctories of vertícl seríl chrcter B) Lectures b the Sixth Scientific Session of the Technicl Universiby of the Hevy Industríes (on the theme "Mechnísms") Opening ddress of the Rector Dr I Sályi 165 Welcoming ddress of Prof Dr W Lichtenheldt 167 Dr Z Terplán : Lws of mobion of the crnk rod of mechnism moving ín plne 169 Dr M Dmsiewicz : Remrks bout coonected plnetry nd rbiculted mechnisms 185 pplied to metllurgicl metl sw Dr W Lichtenheldt : Geometricl problems of designing crnk mechnisms 191 Dr Sz N Kozsevnyilcov: Appliction of n electronic clculting mchine to dynmicl clcultions of mchines 203 Dr W Líchtenheldt : Appliction of the Bll point to the determintion of the dimensions f rticulted prllel guides 221 Dr K Luck : Sptíl representtion of plne cinemtícs 227 Dr G Petrich : Construction of regulr simple trjectoríes between the positions of member of sptíl mechnism 241 J Tginfőí : Mechnísm of tooth grinder for chuck jws 251 Dr W Rössner : The theorem of Roberts s principle of construction 263 Dr K Luclc : Genertion of the point curve of four-member mechnism with f ive-member two-crnk mechnism

30 287 Dr I Sályi (Jun) : The momentry velocity nd ccelertion sttes of mechnisms 311 R Vnlcó : Some problems of the lnechnism of shking conveyors J Drobm" : Some problems of dimensioning excentric presses 303 C) Lectures t the Seventh Scientific Session of the Technicl University of the Hevy Industries (on the theme "Industril nd Plnt Economics") M Vlkó: The presidentil opening speech dels with current industril nd busíness mngement tsks to be solved by out peoplefs economy 323 Dr L Kísmrty : Principles of working out production costs nd prices for metllurgicl products 329 J Vrgh : Productíon-technicl vrints ín the industry nd some questions of the economicl comprison of these vrints 337 K Simon : Exminíng the economiclness of hndling mterils ín mining plnt E Vilmos : Considertions for the optiml size nd selection of the síte of industril plnts in prticulr s to trnsport expenses 347 K : Hlmágyi Testing methods of the prime cost nd economy of petroleum-boring nd production of nturl gs 353 J : Susánszky Exmíntion of the method for clcultmg the btch sízes with results nlysis 369 P Míhályfi : The role of production nlysis in fctory plnning nd orgniztion 385 Dr F Trethon : Critícl exmintion of the mortiztion clys in the mining industry 395 Z Forgács : Evlution of col output 405 G Lehoczky : Applictíon of the mchíne-hour coeffícients ín the economy ccounting 415 Züzungogh : Instruments of orgniztionl technics brod for production plnning (scheduling), control of working progress nd disptching

31 Gy Z, TABLE DES MATIÉRES Sessions Scientifíques á l'université Technique de Flndustríe Lourde u cours de l'nnée scolíre l959m60 A) Communictions de le Víime Session Scientífíque rrngée en l'honneur du lőiime Anníversire de notre Libértíon A Kiss : Le développement technicl et quelques problemes de notre politique industrielle u cours du Deuxieme Pln quínquennl Dr R Richter : Problemes de mesurge des structures de support des mines J Bocsáczy : Détermintion des dtes fondmentles d'un convoyeur á chirle Dr Dr Dr Dr Dr f lexíble de construction Hongroise A P Szils : (Juestions théoriques de l'économie du pompge profond, contínuel et íntermittent J Bognár : Méthodes quntittíves de l'nlyse ctlytique : Z H0rváth_J Wéber : Détermíntion de 18 méthode de trvil ssurnt une eonsommtion minimum de zinc u procédé Prkes vec double ddition de zinc D Diószeghy : Accroissement de le, trnsmission rdintve de chleur dns les fours de forge Nándori : Mesure de l contrction volumétrique et linéire de l fonte grise et investigtíon de quelques fcteurs influnt sur l contrction Terplán : Observtion sur le théoréme de Roberts vlble pour les mécnismes á qutre membres mobiles en plne Gy Gáspár : Tritement des rottions á l'ide des quterniones G Petrich : L jonction droite le plus courte de trois lignes droites en position hiperboloidique R Vánlcó : Loís de mouvement du couloir á, glets Dr J Susánszky : Les bses économiques et orgnistoires de l progrmmtion des teliers de construction de crctere des séries verticles ] GUI B) Communictions de le VIiÉme Session Scíentifíque de l'université Technique de Ylndustrie Lourde (sur le theme Mécnismess) Discours ínugurl du Recteur Dr I Sályi Sluttion du Prof Dr W Lichlenheldi Dr Z : Terplán Loís de mouvement de l bíelle d'un mécnisrxue mobile en pln Dr M Dmsiewicz : Observtions sur les mécnismes épícycloidles et rtículés enclenchés en cs d'une scie de métl métllurgique Dr W Lichtenheldt : Probléxnes géometriques du dessin des Inécnismes á bielles Dr Sz N Kozsevnyikov : Appliction d'une mehine á clculer électroníque ux clcultions dynmiques des mchines Dr W Lichtenheldt : Appliction du poínt Bll á l déternnntion des dímensions des guídes prlléles Dr K Luck : Représenttion sptile de l cinémtique de pln Dr G Petrich : Construction des trjets de mouvement simples et régulíers entre les differentes positions d'un mécnisme sptile J Tájnfői : Mécnisme d'une meule de dents du mchoire de mndrin Dr W Rössner : Le théoréme de Roberts comme bse de construction ] 25]

32 _ 6% Dr K Luok : Engendrement de l courbe de point d'une mécnisme á qutre membres vec un mécnisme cinq membres deux bielles Dr I Sályi (jur) : L'étt momentné de vélocité et d'ccélértion des mécnismes R Vnkó : Problémes du mécnisme convoyeur secousses du J Drobm" : quelques problémes de mesurge des presses á, excentrique C) Communiction de l VIIÍÉme Session Scientifique de l'université Technique de l'industrie Lourde (sur le théme (Économie industrielle et orgnistion de productiont) M Vlkó : Le discours inugurl du présídent est conscré ux problemes ctuels de l'industrie et de l'orgnistion de production de l'économie ntionle hongroise 323 Dr L : Kismrty Principes de clcultion de fris de revient et le systéme des príx des produits de l sidérurgie 329 J Vrgh : Vrintes techníques de production dns l'industrie et quelques questions de l comprison économíque de ces vrintes 337 K Simon : L'exmen de le rentbilíté du u trnsport jour des mtieres dns un siege 347 E Vilmos : Ifexmen de l grndeur optimle, et de l'emplcement des chntiers industrielles, u specilement point de vue des fris de trnsports 353 K : Hlmágyi Méthodes d'exmintion de prix revient et de l'économie du forge de puíts et de l production de pétrole et de gs nturel 361 Dr J : Susánszky Exmen des méthodes de clcul de l grndeur des séries de fbriction vec l'nlyse des résultts 369 P Mihályfí : L róle de l'nlyse de fbrictíon dns les trveux de projets et dbrgnístion des usines 385 Dr F Trethon : Uexmintion critique des clefs d'mortiztion dns l'industrie minérle 395 Z : Forgács Évlutíon de l production de chrbon 405 G Lehoczky : L'ppliction des coefficients des heures de service des mchínes dns les clculs économiques 415 Z Szunyogh : Instruments de l technique dbrgnistion dns l prtique étrngére de l préprtion du pln opértif de l production (plnning), du contróle du progrés de l production et de l distribution du trvil selon le pln de production 423-4%" ÍÍZIÍMJRÍÍ ÍXÜÚy/ _Vm /' ;r 446

33 - Akdémii - Felelős A kidásért felel BERNÁT GYÖRGY z Akdémii Kidó igzgtój 96 Felelős szerkesztő DR TERPLÁN ZÉNÓ 9% Műszki SZÖLLŐSSY szerkesztő KÁROLY 96 Kézirt érkezett: 1961 IX 15 Példányszám: 500 Terjedelem: 39'2 (AIS) ív 53990/61 Nyomd, Budpest vezető: Bernát György