PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudmányk Dktri Iskla Nemzetközi jelentőségű fürdővársaink kmplex fejlesztési lehetőségei a fenntarthatóság jegyében PhD-értekezés tézisei Köbli Ádám Témavezető Dr. Hajnal Klára egyetemi adjunktus PÉCS,

2 A dktri iskla neve, címe: Pécsi Tudmányegyetem Természettudmányi Kar Földtudmányk Dktri Iskla 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. A dktri iskla vezetője: Prf. Dr. habil Dövényi Zltán DSc. egyetemi tanár PTE TTK Földrajzi Intézet Társadalmföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék A dktri témacsprt címe: Turizmusföldrajz A dktri témacsprt vezetője: Prf. Dr. habil Aubert Antal CSc. egyetemi tanár PTE TTK Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék Témavezető: Dr. Hajnal Klára PhD. egyetemi adjunktus PTE TTK Földrajzi Intézet Társadalmföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék 2

3 1. Bevezetés Nemzetközi jelentőségű fürdővársaink flyamatsan vezetik a legnépszerűbb hazai települések rangsrát az elmúlt évtizedekben Budapestet követve, és a magyar turizmus legfntsabb imázsfrmáló desztinációinak számítanak. A témáhz kapcslódó tudmányterületek óriási szakirdalmi háttérel rendelkeznek, mind az egészségturizmus, a településfejlesztés, illetve a fenntartható fejlődés témaköréből. A különböző kutatási területek eltérő mélységben vizsgálják a hazai fürdőhelyeket, aznban a nemzetközi jelentőségű fürdővársaink kmplex, összehasnlító turizmus- és településfejlesztési elemzése eddig még nem valósult meg lyan részletesen, mint ebben az értekezésben, amely stratégia alapelvek mentén alkt mdellt a fejlesztésük céljából. A disszertációban elemzem azkat a jellemzőket, amelyek alapján az alábbi vársk minősülnek nemzetközi jelentőségű fürdővársnak. Bük, Gyula, Harkány, Hajdúszbszló, Hévíz, Sárvár, Zalakars. Ezek a települések: Kiemelkedően értékes turisztikai hagymánykkal rendelkeznek, ahl a jelenlegi struktúra hsszú évtizedek alatt jött létre. A településeket emelkedett minőség, egyfajta sajáts fürdővársi miliő jellemzi. A fürdővársk flyamats fejlesztéseket hajtanak végre, hgy megőrizzék vezető helyüket az egészségturisztikai piacn. Ezen tényezők figyelembe vételével lyan harmnikus és fenntartható fejlődés valósítható meg hsszú távn, amely megőrzi a helyi adttságk, leginkább a különleges gyógyvízbázis öklógiai egységét, egészségét. Ezek mellett a helyi adttságkra épülő tervezés és a helyi közösség érdekeinek előtérbe helyezése is a tudats, hsszú távú fenntarthatóság irányába vezeti a településeket. Az eredményekre épülve a disszertáció célja egy hsszútávn alkalmazható, kmplex fejlesztési mdell ( Szökőkút-mdell ) megalktása. A mdell az elméleti irányelvek mellett knkrét, gyakrlatban is haszns esettanulmányi példákat mutat be a fürdővársi fenntarthatóság jegyében. A Szökőkút-mdell elemzi azkat a fő irányvnalakat és hzzá kapcslódó területeket, amelyek mentén sikeres desztinációk maradhatnak ezek a települések, miközben a helyi laksk és természeti környezet érzékeny harmóniája is hsszú távn biztsítttá válik. 3

4 2. Célkitűzések A célkitűzéseim és kérdésfelvetéseim a kutatáshz kapcslódó releváns hazai és nemzetközi szakirdalm kritikai elemzése és a személyes primer kutatásm srán beszerzett adatk és infrmációk alapján kerültek meghatárzásra. A disszertáció a következő kérdésfelvetések elemzésére és értékelésére épül: K1: Képes-e önmagában az egészségturizmus urbanizálni egy adtt települést? A disszertáció elkészítése közben, a fejlesztési dkumentumk feldlgzása és a szakmai interjúk elkészítése srán ugyanaz a kérdés merült fel - újra és újra - a legsikeresebb hazai fürdővárskat illetően: - Létezik-e önmagában gyógyhelyfejlesztés, elengedendő-e csupán a minőségi egészségturizmus megléte, vagy több egyéb, kiegészítő turisztikai termék szükséges a hsszú távú fejlődéshez, esetleg szükséges egy sikeres ipari háttér is a települések stabilitásáhz? Ennek a kérdéskörnek az elemzése és széleskörű vizsgálata kifejezetten fnts, amelyhez a hét település eltérő települési adttságai megfelelő összehasnlítási alapt biztsítanak. K2: A gyógy- és wellness turizmus helyi sajátsságai, illetve a két terület általáns közeledése, milyen hatással van a települések fejlesztésére? Napjaink trendjeinek megfelelően a gyógy- és wellness turizmus különböző ágai egyre jbban közelednek egymáshz a különféle módszerekben és szlgáltatáskban, köszönhetően a medical turizmus és medical wellness népszerűségének. Így a különböző mtivációjú és igényű vendégkörök térbeni és időbeni elkülönülése eltűnik, ez pedig kereskedelmi és települési szinten nagy kihívásk elé állíthatja a helyi szakembereket és lakskat is a fürdővárskban. K3: A fürdővársk feladata a turizmus fejlesztése, vagy a turizmus feladata a fürdővárs fejlesztése? A vársk sikere felveti a kérdést, vajn a várs elsődleges feladata a turizmus állaptának fenntartása és flyamats fejlesztése, a turisták igényeinek előtérbe helyezésével, vagy éppen frdítva, a turizmusból származó bevételeket kell a várs fejlődésére, az élhetőség javítására frdítani, a helyieket előtérbe helyezve. Disszertációmban igyekszem biznyítani, hgy a turizmus ágazat érdekei hsszútávn egybeesnek a település és lakóinak érdekeivel is. A turizmusfejlesztés alapvető céljának kell lenni a turisták igényeinek felismerése mellett a helyi társadalm, helyi közösség és gazdaság fenntartható fejlesztése és pzitív hatásainak minél szélesebb kiterjesztése a társadalm valamennyi tagja és közössége számára. K4: Jelenthetnek a fenntartható fejlődés rendezőelvei lyan fejlődési alternatívákat a fürdővársk számára, amellyel hsszabb távn is megőrizhetik versenyképességüket? A legjelentősebb fürdővársk különlegesebb feltételekkel és adttságkkal rendelkeznek, amelyet a kmplex fenntarthatóság megteremtésére frdíthatnak. A szinergia elérése az egyik legfntsabb cél a fejlesztések srán. Fürdővársi Szökőkút-mdellem megalktásával és a tudmánys kutatáskba való bevezetésével a célm a fürdővársi természeti-, gazdasági-, társadalmi környezet harmnikus fejlődési területeinek összefglalása, amely a település- és turizmusfejlesztés rendezőelveinek megfelelően segít a hsszútávú fenntarthatóság kialakításában. 4

5 3. Kutatási módszerek Disszertációm több részkutatásból áll össze. Különböző turizmus- és társadalmföldrajzi primer módszereket használtam, illetve a témában releváns szekunder frráselemzéseket dlgztam fel az esettanulmányként kiválaszttt hét hazai fürdővársról. A váltzats eredmények révén egy kmplex összehasnlító elemzés és az eredményekre épülő, fürdővársk fejlesztési lehetőségeit hsszútávn meghatárzó mdell létrehzása vált megvalósíthatóvá Primer kutatás Hévíz, Hajdúszbszló, Bük, Sárvár, Zalakars, Gyula és Harkány fürdővársaiban az alábbi primer kutatáskat alkalmaztam: Helyi laksság kérdőíves felmérése a turizmus hatásairól mind a hét településen; Szakmai interjúk készítése a hét település vezetőivel, helyi turisztikai és települési szakemberekkel (plgármesterek/alplgármesterek, fürdőigazgatók, szálldaigazgatók, TDM menedzserek) Vendégkör kérdőíves felmérése a mtivációikról, utazási szkásaikról Hévíz vársában magyar, német és rsz nyelven Helyi lakssági kérdőíves felmérésem célja, hgy megismerjem a fürdővársi laksság életminőségét, helyzetét, a turizmusból fakadó előnyeiket és prblémáikat, illetve személyes véleményeiket a fejlesztéseket illetően. A kérdőív eredményei által jól felmérhetővé és számszerűsíthetővé vált a települések karaktereikben fellelhető aznsságk és eltéréseket, a helyi sajáts prblémák és pzitív példák. Vendégköri kérdőívem srán a legintenzívebb hatáskat átélő Hévíz példáján keresztül mutatm be, milyen eltérések jellemzik a különböző küldőrszágkból érkező vendégek szkásait, egymáshz és a helyi állaptkhz fűzött visznyát, fgyasztói magatartását. 1. táblázat: A kérdőíves kutatásaim adatai Kérdőív Település Kitöltött kérdőívek száma (db) Kérdések száma (db) Helyi lakssági kérdőíves felmérés Vendégköri felmérés - Hévíz Bük 80 Gyula 100 Hajdúszbszló 100 Harkány 80 Hévíz 250 Sárvár 120 Zalakars 100 Összesen 830 db Magyar vendég 70 Német vendég 70 Orsz vendég 70 Összesen 210 db (Szerk.: Köbli Á. 2018)

6 A személyesen végzett kérdőíves kutatáskkal egy időben szakmai interjúkat is készítettem a fürdővárskban a települések életét meghatárzó négy fő terület (önkrmányzat, fürdő, szálldák, TDM) legfntsabb szereplőivel. Rajtuk kívül az ágazatban kiemelten fnts szakemberekkel - Magyar Fürdőszövetség elnöke, Magyar Szálldák és Éttermek Szövetségének elnöke - is készítettem interjúkat. Az interjúk srán megszerzett értékes adatk és infrmációk nagyban segítettek a települések mindennapi prblémáinak, fejlesztési lehetőségeinek pntsabb és aktuálisabb megismerésében. Ezen felmérések révén lyan nagy mennyiségű adathz, infrmációhz és ebből származó, jól összehasnlítható eredményhez jutttam, amelyeket eddig mind a hét fürdővársra kiterjesztve még nem gyűjtöttek össze és elemeztek krábban ilyen összehasnlító módn a kutatók Szekunder kutatás A disszertáció megírásáhz kiemelt szakmai hátteret biztsítttak: A fürdővárs-fejlesztés, az egészségturizmus és a településfejlesztés témájában íródtt hazai és nemzetközi szakirdalmak, tudmánys kutatásk vizsgálata, A Közpnti Statisztikai Hivatal (KSH) és a Turisztikai Ügynökség (krábbi Magyar Turizmus Zrt.) adatbázisainak, kiadványainak kmplex feldlgzása. A különböző szakági fejlesztési stratégiák (Országs Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia 2007, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030, 4. Nemzeti Környezetvédelmi Prgram 2015) részletes elemzése jelentette. A KSH adatbázisaiból (statinf.ksh.hu) értékes adatkat tudtam kinyerni a fürdővársk turizmus statisztikai (keresleti és kínálati mutatók) és településigazdasági statisztikai adatait illetően. A Turisztikai Ügynökség kutatásai a trendek vizsgálatában és az egészségturisztikai ágazat részletesebb megismerésében segítettek. A hét vizsgált település különböző fejlesztési kncepciónak, terveinek részletes vizsgálata. Ezek a dkumentumk nagy hatással vltak a fürdővársi fejlesztési mdellem tartalmára. A fürdővárskat érintő települési fejlesztési dkumentumk szakértő feldlgzása srán több mint 2000 ldalnyi helyzetelemzést és fejlesztési tervet tanulmányztam át. 6

7 4. Az eredmények összefglalása Disszertációmban az alábbi eredményeket állapítttam meg: 4.1. A hazai fürdővársk tipizálása, turisztikai összehasnlító vizsgálat A kutatástörténeti áttekintés után kiderült, hgy szükséges a krábbi hazai fürdővársi kategórizálásk újragndlása. A különböző fürdőfejlesztéseknek köszönhetően nagyn sk település rendelkezik fürdővel és hzzá kapcslódó turisztikai létesítményekkel, de hazánkban klasszikus értelemben vett fürdővárssal kevéssel találkzhatunk (Michalkó G. Rátz T. 2011), mivel a gyógyturizmus dminanciája csak kevés településen tud lényegi, kmplex települési hatáskat is kzni. Magyarrszágn az egészségturisztikai szektrt egységesen vizsgáló és a fejlesztéseket meghatárzó stratégia 2007-ben, több mint egy évtizede íródtt (OES 2007) és a mai napig nem tisztáztt, hgy mely településeket hívhatjuk fürdővársnak. Általában a jelentős gazdasági szerepet játszó termál- és gyógyfürdővel rendelkező települések esetében használják a fürdővárs elnevezést, de az Országs Egészségturizmus Fejlesztési Stratégiában (OES 2007) csak a fürdővárs jelleg, mint cél jelenik meg a települések számára, knkrét fürdővárs értelmezés nincs. Az OES ugyanis nem a települések, hanem a fürdő létesítmények alapján készít kategrizálást, hárm szinten. Az Országs Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia (2007) által nyilvántarttt legfntsabb Nemzetközi jelentőségű fürdőhelyek, történelmi műemléki fürdők, gyógyhelyek kategóriába 17 fürdőt srltak. A 17 fürdőnek tthnt adó települések azns elvek szerinti vizsgálata és közös fejlesztési tervek kidlgzása a települések eltérő karaktere, turisztikai és gazdasági súlya, hagymányai miatt aznban nem lehetséges, így tvábbi csprtsítás vlt szükséges. A szakmai szempntk alapján történő csprtsítás srán végül hét, egységes szempntk alapján vizsgálható és fejleszthető fürdővárs került lehatárlásra: Bük, Gyula, Hajdúszbszló, Harkány, Hévíz, Sárvár, Zalakars Ezek lyan tisztán egészségturisztikai prfillal és nemzetközi jelentőségű gyógyfürdővel rendelkező, jelentős vendégfrgalmú magyar vársk, amelyek jelentős külföldi vendégkörrel rendelkeznek és a helyi vállalatk és helyi laksk döntő többsége közvetlen vagy közvetett módn kapcslódik az egészségturizmushz. Ezek a kisvársk jól összehasnlíthatóak, a fejlesztési stratégiák alapjai is megegyeznek, mivel hasnló pzitív és negatív hatásk érik a helyi társadalmat. Alapvetően elmndható, hgy öt település Bük, Hajdúszbszló, Harkány, Hévíz, Zalakars azk a teljesen tiszta prfilú fürdővársk, amelyek fejlődésében minden kétséget kizárólag a helyi fürdőkínálat és a kapcslódó szlgáltatásk adták a fő hajtóerőt. Alacsny népességszám mellett az egészségturisztikai funkció dminanciájáról beszélhetünk (Michalkó G. Rátz T. 2011), igazi fürdővársi miliővel, ahl a vársi funkciók megjelenése a minőségi egészségturizmusnak köszönhetőek. Sárvár és Gyula, mind gazdasági struktúrája, mind történelmi szerepe és a helyi funkciók kialakulásának tekintetében eltér biznys szintig az előbbi 5 településtől, aznban a jelenlegi turisztikai kínálat, a települések jövőképe, lehetőségei, prblémái és kmplex fejlődésüket tekintve ugyanúgy teljes értékűen összehasnlíthatóak a másik 5 településsel. Sárvár és Gyula lyan mértékű és minőségű egészségturisztikai fejlődésen ment át, amely révén egységesen, a legmagasabb minőséget képviselő fürdővársi csprt tagjaiként tekinthetünk rájuk. 7

8 1. ábra: Nemzetközi jelentőségű kmplex fürdővársaink elhelyezkedése és gyógytényezői (Frrás: OES alapján szerk.: Köbli Á. Hrváth Z. 2018) 4.2. Turisztikai összehasnlító vizsgálat A KSH adatbázisa alapján elvégeztem a hét vizsgált fürdővárs összehasnlító vizsgálatát a vendégszám, a küldőrszágk (az utóbbi években megjelent rsz vendégkör részletes hatásvizsgálatával), a tartózkdási idő, a szeznalitás, a bevételek és a szálláshelystruktúra minősége szempntjából. Összesen 38 grafiknn mutatm be az értekezésben a turisztikai teljesítményüket tekintve, hgy milyen jelentős eltérések és hasnlóságk tapasztalhatóak a vizsgált fürdővársk között. Hévíz első helye a fürdővársk között alapvető és meghatárzó jelentőségű, több mint 1 millió kereskedelmi vendégéjszakájával vezető szerepet tölt be a hazai turizmusban. Egyedülálló természeti adttságának és az erre épülő gyógyturisztikai szlgáltatásknak köszönheti kimagasló sikerét. Őt követi Hajdúszbszló, amely főleg nyári, élmény és wellnes elemeket tartalmazó kínálatával emelkedik ki a hazai fürdővársk közül, ennek köszönhetően a vizsgált fürdők közül itt a legmagasabb a szeznalitás szerepe. Hévíz és Hajdúszbszló között a legjelentősebb eltérés ben vlt a vendégéjszakák számát tekintve, aznban az elmúlt évek hatásai következményeként (Hévízen a 2012 környékén felfutó rsz vendégkör visszaesése, Hajdúszbszlón az új fürdőfejlesztések hatása) a különbség csökkent és egyelőre állandósulni látszik. 8

9 2. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka száma között (éjszaka) Hévíz Hajdúszbszló Bük Zalakars Sárvár Gyula Harkány (Frrás: KSH, alapján szerk.: Köbli Á. 2018) A vendégéjszaka számk alapján a harmadik helyen Bük található, amely minőségi gyógyturisztikai hagymányai és kezelései mellett flyamatsan nyit a wellness irányzatk felé, és az aktív mzgásfrmák irányába (sprtturizmus, glf, kalandpark). Zalakars és Sárvár közel azns pzíciót fglal el, aznban Sárvár esetén a magasabb kategóriájú szálláshelyek (itt található a legmagasabb minőséget képviselő vidéki gyógyszállda, az 5*-s Spirit Htel Thermal Spa) és a külföldi vendégkör a meghatárzó, addig Zalakars esetén kimagasló a belföldi piac jelenléte. Az őket követő Gyula esetén is a belföldi kereslet a számttevő, amely az elmúlt években jelentősen növekedni, majd stabilizálódni kezdett. A vendégéjszakák száma 2000 után az összes vizsgált fürdővársban jelentősen növekedett, Harkány kivételével. Harkányban hsszú évekig erős stagnálás vlt, majd a 2010-es mélypnt után ( vendégéjszaka) elindult egy kedvező flyamat (új szálláshelyfejlesztés, fürdő megújítása), amely révén 2016-ban újra a 2002-es évek színvnalára ért a vendégéjszakák száma. Természetesen ez még mindig jelentősen elmarad a 70-es, 80-as évek kimagasló értékeihez képest, de a tendencia kedvező irányt mutat. Fnts, hgy a jövőben megtörténjenek azk az újabb fejlesztések, amelyek krlátzták eddig a település fejlődését. A többi fürdőhely vendégéjszaka számában jelentős növekedés tapasztalható, amelynek alapvető katalizátra vlt a 2000-es évek elején indult Széchenyi-Terv fejlesztései. A legjbban ez Sárvár esetében mutatható ki, amely az akkri hazai egészségturizmusban nem számíttt jelentős fürdőnek, aznban a fejlesztések flyamats és jól átgndlt megvalósításának következtében a legjelentősebb szereplők közé lépett elő. Gyula, Zalakars és Bük esetén is egy-egy rövidebb visszaesés után (2008-as gazdasági válság hatásaként) növekvő pályára állt a vendégéjszakák száma Vendégköri kérdőíves felmérés Hévízen (magyar, német és rsz turisták) A különböző küldő rszágkból érkező vendégek eltérő fgyasztói magatartással és mtivációkkal rendelkeznek a hazai fürdővárskban. Szakmai szempntk alapján a 9

10 nemzetközi turisták szempntjából a legkedvezőbb helyzetben lévő, a többi fürdővárs számára skszr esettanulmányi példaként kiemelt Hévíz példáján keresztül mutatm be, milyen eltérő jellemzőik vannak a különböző nemzetiségű vendégeknek. Hárm különböző nyelvű (magyar, német, rsz), de azns tartalmú kérdőívet töltettem ki Hévízen a vendégek körében ( fő töltötte ki). A kérdőív eredményei a hévízi jellemzőket mutatja be, de az egészségturizmus sajátsságai miatt a többi település számára is érdekes és haszns következtetések vnhatóak le belőle. 3. ábra: A vendégek mtivációja a hévízi üdülés szempntjából (fő) Helyi gyógyvíz összetevői miatt Wellness Pihenés Gyógyulás, gyógykezelés Aktív turizmus (kerékpárzás) Kulturális prgram Gasztrnómiai élmények Fesztivál, rendezvény Sprt Vársnézés Hivatásturizmus Rkn, barát meglátgatása Orvsi beavatkzás (fgászati, plasztikai) Magyar vendég Német vendég Orsz vendég (Frrás: Saját kutatás és szerk.: Köbli Á ) Nagyn fnts megvizsgálni, milyen mtivációkkal érkeznek a különböző nemzetiségű turisták Hévízre (3. ábra). Ennél a kérdésnél több mtivációt is bejelölhettek egyszerre a vendégek, hiszen a látgatást meghatárzó döntésre több alapmtiváció együttes megléte hathat. Természetesen a víz, mint gyógyító erőfrrás, és az ehhez kapcslódó kezelések, wellness elemek a legfntsabb és elsődleges mtivációs tényezők. A német nyelvű vendégek (a német és sztrák vendégek válaszai között nincsenek alapvető különbségek), akik általában az idősebb krsztálykat képviselik, leginkább a gyógyvíz összetevői és a gyógykezelések miatt érkeznek. A magyarknak is fnts a gyógyvíz összetevője, és az idősebbek számára a kezelések is, de a fiatalk inkább a szálldai wellness szlgáltatásk élvezésén keresztül élik meg a gyógyvíz pzitív hatásait. Az rsz vendégek a gyógyulás és a wellness harmóniáját nem választják el radikálisan egymástól. Az rvsi beavatkzásk, medical turizmus tekintetében (fgászati kezelések és plasztikai sebészet) a fő célcsprt jól láthatóan a külföldiek, főleg az rszk. Az egyéb kiegészítő prgramlehetőségek (kultúra, gasztrnómia, aktív turizmus, vársnézés) is a vendégek egy részének vnzó mtiváció, ami az egészségturisztikai szlgáltatáskat színesíti hsszú távn. Ezek fejlesztése, főleg egy a várskhz kötődő rangs, híres fesztivál és rendezvény kialakítása mindenképp célként kell, hgy megjelenjen a fürdővársk életében. 10

11 4.4. Településmrflógiai vizsgálatk A disszertációban elvégeztem a vizsgált fürdővársk településmrflógiai vizsgálatát, ugyanis a turizmus kimagasló jelentősége nagyban beflyáslja a településszerkezet fejlődését. Az urbanizáció flyamatának váltzásai, az attrakciók és a szálláshelyek bővülése, illetve a turisták térbeni mzgása jelentős társadalmi-gazdasági és környezeti hatáskkal jár együtt. Térképeken jelenítettem meg a hét nemzetközi jelentőségű fürdővárs vársszerkezeti felépítését, a kereskedelmi szálláshelyeinek kapacitása (férőhely) és típusa, valamint a fő vnzerők elhelyezkedése alapján. Ezt összevetettem a területhasználat típusaival. Ez a fajta térképi megjelenítés alkalmas az egészségturizmus települési hatásainak az összetett vizsgálatára, az eltérő települési funkciók térbeli mintázatainak ábrázlására. Az egészségturizmus településszerkezeti hatásai alapján a vizsgált hét nemzetközi jelentőségű fürdővárs esetében négy jól elkülöníthető csprt különböztettem meg: a) Hévíz Harkány: Egységes és teljes egészségturisztikai prfilú települések, ahl az egész vársszerkezetre jelentős hatást gyakrl az egészségturizmus minősége és történelmi fejlődése, illetve a turisták jelenléte. A turizmus és gazdaság szempntjából is meghatárzó a vársközpnt szerepe. b) Hajdúszbszló Zalakars: Az egész település életére elsődleges hatással van az egészségturizmus, a turisták eltérő súllyal, de jelen vannak a várs teljes szerkezetében. Aznban a települések fejlődésére jellemző a kétközpntúság, egy önálló turisztikai és egy települési közpnt létrejötte, amely a földrajzi elkülönülés mellett a funkciók megszlásában is érvényre jut. c) Bük: A település lakóterületeitől különálló és sajátsan fejlődő egészségturisztikai terület jellemzi, ahl a fő attrakciók és kereskedelmi szálláshelyek összpntsulnak. A turizmus mellett az ipar is meghatárzó szerepet kap a várs életében. d) Sárvár Gyula: Nagybb, összetett vársi környezetben a turizmus dminanciája csak a település egy meghatárztt vársrészére jellemző, ahl erős szuprastrukturális és szlgáltatásbeli hatáskat kz. Az attrakciók és szálláshelyek köre, illetve a turisták térbeli mzgása nem érint minden vársrészt. A c) és d) csprt településein a jelentős ipari háttér is meghatárzó, amely az egészségturisztikai területektől elkülönülve található meg a vársszerkezetekben. Az a) és b) csprt tiszta egészségturisztikai prfilú fürdővársaiban visznt a gazdasági ágak közül egyértelműen és meghatárzóan kiemelkedik a turizmus, amelynek átható jellege tükröződik a település fejlődésében is Sárvár A térképi ábrázlás esettanulmányi példájaként a sárvári eredményeket mutatm be (4. ábra). Sárvár meghatárzó történelmi és gazdasági szerepe után napjainkban egyértelműen egészségturizmusának köszönheti a fejlődését. A térképen jól látható, hgy a kereskedelmi szálláshelyek alapvetően két terület köré csprtsulnak. A legfntsabb turisztikai közpnt a sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő környezete, az úgynevezett Fürdőnegyed és rekreációs zóna, ahl a két legnagybb befgadóképességű szállda mellett több kisebb kereskedelmi szálláshely, illetve több meghatárzó attrakció (Csónakázó-tó, Kalandpark) is megtalálható. 11

12 Ezen kívül a történelmi belvárs környékén összpntsulnak a kisebb szállásk, amelynek kiemelt attrakciója sárvári Vár. A két területet összekötő út meghatárzó kereskedelmi és szlgáltatásbeli szereppel rendelkezik, a turisták által legintenzívebben használt terület (Sárvár ITS, 2015). A szálláshelyek elhelyezkedése alapján van egy elméleti határvnal az Esze Tamás utcánál, ettől nyugatra már se szállásk, se turisták nem igazán találhatóak. Ily módn a térben a turisták és a helyiek, vársrészek szerint jól elkülönülnek egymástól. 4. ábra: Sárvár kereskedelmi szálláshelyeinek és fő vnzerőinek elhelyezkedése a területhasználat függvényében (Tervezte: Köbli Á. Hrváth Z Szerk. Hrváth Z. 2018) (Frrás: Sárvár szálláshely nyilvántartás; OpenStreetMap gefabrik.de) A térképen jól látható az északi és nyugati ipari területek, amelyek nagy szerepet töltenek be a várs életében, földrajzilag messze elkülönülnek a fürdő övezetétől. A térképen a fürdőtől keletre eső ipari és kereskedelmi területeken a jövőben várhatóan turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg kedvező fekvésük miatt, míg az ipar a távli vársrészeken fejlődhet tvább. Sárvár esetén a minőségi fejlődés a turisztikai beruházásk kezdetétől kulcsszerepet kap és erre a jövőben is nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis a fürdő környezete eléggé beépített, tvábbi nagy mennyiségi terjeszkedés és bővülés földrajzi kk miatt csak elég krlátzttan lehetséges. Külön ki kell emelni a déli rekreációs zóna területét, amely a térképen is jól látható a fürdőtől délre fekvő erdős és füves területekkel. A településrész a fürdő közvetlen szmszédságában, a vársközpnttól délre húzódó nagy kiterjedésű Rába menti és kapcslódó természetközeli területeket fglalja magába. 12

13 4.5. Helyi lakssági kérdőíves felmérés eredménye A kérdőíves felmérés célja, hgy a laksság véleményét bemutató eredmények és infrmációk alapján lehessen a fürdővársk fejlesztési stratégiáit, illetve mdelljét megalktni. A felmérés a fürdővársi laksság életminőségét, helyzetét, turizmusból fakadó előnyet és prblémáit kutatta. Mivel személyesen végeztem a felmérést, nagyn sk kiegészítő, a kérdőíven nem megjelenő infrmációk birtkába jutttam. Megismerhettem a helyi laksk gndlkdásmódját, attitűdjét a turizmussal, a vársvezetéssel és a település jövőjével kapcslatban, amely skszr vársrészenként is nagyn eltérő képet mutattt. 5. ábra: Minőségi paraméterek sztályzása 5 4,5 4 3,5 Bük Gyula Hajdúszbszló Harkány 3 Hévíz 2,5 Sárvár 2 Rendezvények minősége Vendéglátóegységek minősége Alapinfrastruktúra Szciális ellátás minősége Zalakars (Frrás: Saját felmérés és szerk.: Köbli Á. 2018) Az 5. ábrán látható tényezők a turisták és a helyi laksk szempntjából is fnts minőség kérdéskörét érintik. Ebben a kérdéscsprtban a helyi laksknak egytől ötig terjedő skálán kellett sztályzniuk saját településüket különböző gazdasági, élhetőségi, társadalmi paraméterekben. A rendezvények minősége szempntjából Gyula és Sárvár kapta a legjbb értékelést (4,48, illetve 4,62) a helyiektől, de a mintából csak Hajdúszbszló tér el negatív irányba (2,96). Itt a vendégkör igényei miatt skszr alacsny minőségű prgramk kerültek megrendezésre, amelyek a rendezvényekhez kapcslódó infrastruktúrában ( hírhedt sátr) is megjelentek. Ez a flyamat szerencsére jelenleg teljesen átalakulóban van Hajdúszbszlón, és a régi létesítmények elbntásával, valamint, új, magasabb minőségű rendezvényterek kialakításával a helyiek számára is értékes prgramk megrendezésére nyílik lehetőség. Az alapinfrastruktúra és a szciális ellátás tekintetében is magas és kiegyenlített értékek születtek, mindkettőben Hévíz és Zalakars kapta a legmagasabb sztályzatt. A többi település is szrsan követi, a magyar átlagtól magasan jbb lehetőségekkel és állaptkkal rendelkeznek a hazai fürdőhelyek. Fnts, hgy a gazdaságból szerzett bevételeket a helyi társadalm életminőségét nagyban beflyásló területekre frdítsák a helyi önkrmányzatk. 13

14 4.6. Fürdővársk fenntartható fejlesztési mdellje Szökőkút-mdell Legfntsabb eredményem a fürdővársk fenntartható fejlesztési lehetőségeit bemutató Szökőkút-mdell. A megvizsgált általáns és helyi fürdővársi jellemzőket és tendenciákat, illetve a saját kutatásaim srán szerzett eredményeket egy kmplex, a hsszú távú fejlesztés szempntjából kiemelt területeket tartalmazó fürdővársi fejlesztési mdellben összegezem. A mdell minden esetben sematizálja a valóságt, amiből így értékes részek veszhetnek el. Erre a turizmusnál kiemelten figyelni kell, hgy az általáns fejlesztési javaslatk ne az exkluzivitás és a települések egyediségének rvására menjen. Ezért a mdellalktás srán lyan rendezőelveket használk, amelyek a fenntarthatóság rendezőelveivel aznsak, csak más hangsúllyal jelennek meg a fürdővársi kncepcióban. Az így létrejött mdell nagy segítséget nyújthat a helyi laksság, plitikai és gazdasági szereplők számára is. 6. ábra: A fürdővársk fenntartható fejlesztésének fő területeit bemutató Szökőkút-mdell (Szerk.: Köbli Á. 2018) A Szökőkút-mdell hárm szinten (I. Természeti- és épített környezet; II. Turisztikai- és gazdasági rendszer; III. Társadalmi- és térségi khézió) és hat kiemelt területen keresztül 14

15 mutatja be azkat a fő fejlesztési irányvnalakat, amelyek mentén a vizsgált fürdővársk tudats, sikeres, hsszútávú fejlődése biztsíttt lehet. A fő szempntkat tvábbi 20 alterületre bntja, és részleteiben mutatja be a nemzetközi jelentőségű kmplex fürdővársk fejlődési lehetőségeit. Az általáns jellemzéseken túl a 20 alterület srán a hét fürdővárs fejlesztései közül kiválasztttam azkat a releváns szakmai esettanulmányi példákat, amelyek a legjbban jellemzik mind felfgásában, mind céljaiban a mdell fenntartható gndlatvilágát. A Szökőkút-mdell szintjei, fő- és alterületei: I. Természeti- és épített környezet I. 1. Öklógiai állaptk A fürdővársk elsődleges értéke és erőfrrása az egyedülálló gyógyvíz-bázisuk, így minden fejlesztésnek kiemelten kell megóvnia és megőriznie a meglévő természeti- és környezeti értékeket, illetve a bidiverzitást. A természeti erőfrrásk védelme mellett flyamatsan növekvő hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiafrrásk használatára települési szinten, miközben a meglévő getermikus adttságkat is kmplexen alkalmazni kell. A megváltztt éghajlati és időjárási visznyk új alkalmazkdási területeket jelölnek ki a fürdőhelyeken. Az öklógia állaptk fejlesztéséhez szrsan kapcslódnak a települési zöldterületek és közterületek minőségi bővítése, illetve a tudats vízgazdálkdás, a helyi vízbázis védelme. a) Vízgazdálkdás, vízbázis védelme b) Megújuló energiafrrásk használata c) Éghajlat- és klímavédelem d) Zöldterületek, virágs közterületek bővítése, bidiverziás I. 2. Fürdővársi miliő A fürdővársk értékekben gazdag környezettel és vnzó településképpel várják a turistákat és biztsítanak kedvező települési feltételeket a helyi laksknak. Nagyn fnts a nemzetközi jelentőségű fürdővársaink esetében a sajáts fürdővársi hangulat, egyfajta fürdővársi miliő megteremtése. Ebbe beletartzik az esztétikus és egységes várskép, a fenntartható vársépítészet alkalmazása. Nélkülözhetetlen a természet gyógyító erejének a jelenléte, váltzats és elegáns parkk, sétányk, gyógyító kertek és a szökőkutak, közösségi szórakzásra alkalmas terek, zenepavilnk, szabadtéri színházak, esőbeállók. Az igényesség a fürdőkultúrán keresztül is kifejezésre jut, a fürdővárskra ugyanis jellemző egyfajta exkluzivitás érzése. Ebben a helyi adttságkra és tudásra építő, tradicinális termékek és élelmiszerek is fnts szerephez jutnak. a) Fenntartható vársépítészet, egységes és harmnikus, jellegzetes várskép b) Igényes kultúra, örökségi értékek c) Helyi termelői piack, öklógiai gazdálkdás és minőségi gasztrnómia II. Turisztikai- és gazdasági rendszer II.1. Diverzitás A fürdővársi fejlődés legfntsabb területe a minőségi egészségturizmus tudats és skszínű fejlesztése. Ebben a meglévő attrakciók bővítése és a megváltztt utazási szkáskhz való 15

16 alkalmazkdás mellett az új, a helyi állaptkhz illeszkedő fejlesztések szerepe is kiemelkedő. Fnts, hgy minden fürdővárs próbálja az egyediségét megtalálni, és piacn érvényre juttatni. A diverzitás eléréséhez a kiegészítő turisztikai szlgáltatásk bővítése szükséges, ebben a sprtturizmus, a knferencia- és rendezvényturizmus és az aktív turizmus (ökturizmus, kerékpárs turizmus, lvasturizmus) kaphat kmlyabb szerepet. A több lábn állás a szlgáltatásk mellett a vendégkörök terén is fnts. Tudatsan törekedni kell a minőség flyamats javítására, ebben a helyi döntéshzók, szlgáltatók és a TDM is nagy felelősséggel rendelkezik. a) Egészségturisztikai kínálat tudats fejlesztése b) Kiegészítő turisztikai szlgáltatásk bővítése c) Perifériális turisztikai területek figyelembe vétele (szuvenírek, dttók) d) Minőség flyamats javítása, a TDM szerepe II.2. Stabilitás A turizmus sikere mellett a vársi jólét megteremtésében kiemelt helyet kap a területi szinten fenntartható gazdasági struktúra kialakítása. Ebben a településenként eltérő jelentőségű, fenntartható, Kék Gazdaság elven működő ipari tevékenység kap kiemelt szerepet, illetve a mezőgazdaság minőségi fejlődése. A mezőgazdaság a térségi kapcslatk kiépítésével minőségi hátteret adhat a helyi laksk táplálkzásának és a turistákra épülő minőségi és egyedi gasztrnómiának. A gazdasági stabilitás eléréséhez a helyi befektetők ösztönzése szükséges, illetve, hgy a bevételek minél nagybb része a helyi gazdaságba legyen visszafrgatva, elősegítve a teljes települési közösség fejlődését (össztársadalmi érdek). a) Gazdasági stabilitás megteremtése, Kék Gazdaság elvű ipari háttér b) Mezőgazdaság minőségi (bigazdálkdás) fejlesztése c) Hatékny fürdővársi marketing III. Társadalmi és térségi khézió III.1. Élhetőség Az egészséges helyi társadalm kialakulásában elsődleges a laksság életminőségének fejlesztése. Ehhez hzzájárul a fürdővárskra jellemző közlekedési prblémák megldása, összhangban a kerékpárs- és alternatív közlekedési infrastruktúra fejlesztésével. Az élhetőség feltétele a megfelelő rekreációs és közösségi terek, zöldfelületek kiépülése, a sprtlási és szórakzási lehetőségek megfelelő minőségű és mennyiségű biztsítása. Kiemelt figyelmet kell frdítani a turizmusból fakadó pzitív és negatív hatásk vizsgálatára, a turista-helyi laks viszny érzékeny kezelésére. a) Közlekedés hatékny megszervezése b) Kerékpárs- és egyéb környezettudats közlekedési fejlesztések c) Rekreációs terek bővítése, sprtfejlesztések és minőségi rendezvények III.2. Lkalitás A lkalitás megteremtésében cél az emberi erőfrrás fejlesztése, egyúttal a kistérségi egyensúlyra törekvés. A fürdővársk meghatárzó térségi szereppel rendelkeznek, amelyet a környező településekkel együttműködve a közös fejlődésre kell frdítani. A fürdővárs 16

17 gazdasági és társadalmi szereplőinek is figyelembe kell venni a társadalmi felelősségvállalás (CSR) elvét, miszerint a vállalatk üzleti tevékenysége hatást gyakrl a helyi természeti, gazdasági és társadalmi környezetre egyaránt. A helyi adttságk, kiemelt energiák hasznsítása elsődlegesen fnts. Így érhető el a tudats közösségfejlesztés, amely révén kialakul az együttműködő várs, amelyre az önkrmányzat, a laksk, a piaci szereplők flyamats kperációja jellemző. a) Társadalmi felelősségvállalás (CSR) b) A közszlgáltatáskhz való hzzáférés, egyenlő esélyek és a társadalmi khézió megteremtése c) Térségi és közösségi együttműködések szerepe 5. Az eredmények hasznsításának lehetőségei, a kutatás tvábbi irányai A disszertáció eredményei az összes érintett fürdővárs önkrmányzata, vállalkzói és helyi közössége számára nyilváns, amelyet a szakmai interjúk srán kialakíttt kapcslatk révén a települések hnlapjain, illetve egyéb interaktív módn elérhetővé teszek. Flyamats szakmai és tudmánys knzultáció felajanlása a hét vizsgált település vezetésének irányába, amelynek révén későbbi knkrét települési- és turisztikai kncepciók kidlgázásánál gyakrlati megvalósítása is lehetővé válik az értekezés elméleti hátterének. A dlgzat segítséget nyújt a települések önkrmányzatainak és a fürdő vezetőinek, hgy rendszerszemléletbe gndlkzva készítsék el a tvábbi meghatárzó stratégiáikat. A nemzetközi jelentőségűnek nem minősített, de fürdővel rendelkező települések számára is könnyen átvehető és alkalmazható eredményeket tartalmaz az értekezés és számukra is ajánltt a rendszerszemléletű, öklógiai alapelvű fenntarthatóság megteremtése. A disszertáció eredményei és irányelvei mentén megvalósuló fejlesztések, beruházásk flyamatk naprakész követése, kiemelten figyelve a technlógiai megvalósításra. A technlógia, mint a gazadaság alapja, kulcskérdés a fenntartható fejlődés srán. Jó példa erre az előremutató Zalakarsi Termáltó esete, amelynek a vize a nem megfelelő technlógiai beruházásnak köszönhetően 2018 májusában elflyt a mederből, aminek köszönhetően a jelentős negatív imázs mellett egyik legértékesebb, új attrakcióját is ideiglenesen elvesztette a település. A kutatás tvábbi irányaként cél egy kmplex közép-európai fürdővársi kutatás megvalósítása, amelyben az Osztrák-Magyar Mnarchia egykri, és jelenleg is meghatárzó fürdőhelyeinek részletes történeti fejlődését, és a jelenleg turisztikai kínálat és települési fejlődés eltéréseit elemzném részletesen. 17

18 A témakörben megjelent publikációk jegyzéke: 1. Hrváth Z. - Köbli Á. - Mrva T. (2017): Az egészségturizmus hatása a települések életére - településmrflógiai vizsgálatk Kehidakustányban. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI TANULMÁNYOK 6:(1) pp Hrváth Z. - Köbli Á. - Mrva T. (2017): A turizmuskutatás perifériáján - A hazai vársnéző kisvnatk turisztikai szerepének és desztinációnkénti jellegzetességeinek vizsgálata térinfrmatikai (GIS) módszerekkel. TURIZMUS BULLETIN 17:(3-4.) pp Bakucz M. - Köbli Á. (2016): A Cmpetitive Analysis f Spa Turism in Central Eurpean Regins. In: Turism and Hspitality Industry 2016, Trends and Challenges: Cngress Prceedings, Knferencia helye, ideje: Opatija, Hrvátrszág, Opatija: Cratian Marketing Assciatin; University f Rijeka Faculty f Turism and Hspitality Management, pp Bakucz M. - Bzóti A. - Hajnal K. - Köbli Á. (2016): 1. Elméleti háttér. In: Bakucz Márta, Tegzes Andrea (szerk.) Fürdőtelepülések versenyképességi vizsgálata néhány magyar és középeurópai régióban: Az OTKA sz. Gyógy- és termálfürdőhelyi versenyképességi tényezők felmérése hazai és közép-európai régiókban című alapkutatás zárómngráfia. 188 p. Pécs: Pécsi Tudmányegyetem, pp Bakucz M. - Bzóti A. Kincses Á. - Köbli Á. Pótó Zs. Tóth G. (2016): 3. Nyugat- Dunántúl és Dél-Dunántúl gyógy- és termálfürdőire vnatkzó keresleti elemzés. In: Bakucz Márta, Tegzes Andrea (szerk.) Fürdőtelepülések versenyképességi vizsgálata néhány magyar és közép-európai régióban: Az OTKA sz. Gyógy- és termálfürdőhelyi versenyképességi tényezők felmérése hazai és közép-európai régiókban című alapkutatás zárómngráfia. 188 p. Pécs: Pécsi Tudmányegyetem, pp Bakucz M. - Köbli Á. - Hajnal K. (2016): 6. Gyógy- és termálturisztikai versenyképesség Kelet-Közép-Európában. In: Bakucz Márta, Tegzes Andrea (szerk.) Fürdőtelepülések versenyképességi vizsgálata néhány magyar és közép-európai régióban: Az OTKA sz. Gyógy- és termálfürdőhelyi versenyképességi tényezők felmérése hazai és közép-európai régiókban című alapkutatás zárómngráfia. 188 p. Pécs: Pécsi Tudmányegyetem, pp Bakucz M. - Köbli Á. - Hajnal K. (2016): A gyógy- és termálturizmus versenyképessége néhány közép-európai régióban. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK 140:(4) pp Hrváth Z. - Köbli Á. (2016): Az együttműködés lehetőségei és kckázatai két szmszéds fürdővárs példáján. In: Berghauer Sándr (szerk.) Társadalmföldrajzi kihívásk és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában: Nemzetközi Földrajzi Knferencia. pp Hrváth Z. - Mrva T. - Köbli Á. (2016): Keszthely turisztikai szuprastruktúrájának átalakulása. In: Pajtókné Tari I., Tóth A. (szerk.) Magyar Földrajzi Napk 2016 knferenciakötet: VIII. Magyar Földrajzi Knferencia, XVI. Gegráfus Dktranduszk Országs Knferenciája, Oktatás-módszertani és Földrajztanári Knferencia. Eger: Eszterházy Kárly Egyetem; Magyar Földrajzi Társaság; Agria Gegráfia Alapítvány, pp

19 10. Köbli Á. (2016): A sprtberuházásk szerepe a fürdővársk fejlesztésében. TAYLOR: GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT: A VIRTUÁLIS INTÉZET KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁRA KÖZLEMÉNYEI 8:(4) pp Köbli Á. - Szókisbris R. (2016): A szuvenírek szerepe a fürdővársk kínálatában Kmplex kiskereskedelmi vizsgálat Hévízen. In: Ács K., Bencze N., Bódg F., Haffner T., Hegyi D., Hrváth O., Hüber G., Kis Kelemen B., Lajkó A., Mátyás M., Szendi A., Szilágyi T. (szerk.) V. Interdiszciplináris Dktrandusz Knferencia Knferenciakötet: Pécsi Tudmányegyetem Dktrandusz Önkrmányzat, pp Köbli Á. - Hrváth Z. (2016): The Study f Pssibilities f C-peratin in Turism nt he Bases f Tw Hungarian Spa Twns. CZECH HOSPITALITY AND TOURISM PAPERS 12:(26) pp Bakucz M. Pótó Zs. Köbli Á. (2016): The Cmpetitiveness f Settlements with SPAS in sme Central Eurpean Regins. ACTA UNIVERSITATIS DANUBIUS OECONOMICA 12:(2) pp Buzsik K. - Jónás-Berki M. - Köbli Á. - Pálfi A. (2015): Actual Trends f Health Turism in Hungary: The Case f Hévíz. GEOGRAPHICA TIMISIENSIS 24:(2) pp Hajnal K. - Köbli Á. (2015): Új rendezőelvek Hévíz turizmusában. In: Galambs I, Michalkó G, Törzsök A, Wirth G (szerk.) Fürdővársk. 292 p. Budapest: Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület; Magyar Földrajzi Társaság, pp (TITE könyvek; 7.) 16. Köbli Á. (2015): The Investigatin f Lcal Interests Cncering the Turism f Hévíz TRANSYLVANIAN JOURNAL OF TOURISM AND TERRITORIAL DEVELOPMENT 1:(1) pp (2015) 17. Köbli Á. (2015): Russian turist in Hévíz: Fllwing the way f Karlvy Vary? ACTA GEOGRAPHICA UNIVERSITATIS COMENIANAE 59:(1) pp (2015) 18. Köbli Á. (2015): Kmplexitás és backcasting a fürdővársk fejlesztésében. In: Hauck Zs, Keresztes ÉR, Preisz V, Tóbi I (szerk.) Közgazdász Kutatók és Dktranduszk II. Téli Knferenciája. Győr: Dktranduszk Országs Szövetsége, Közgazdaságtudmányi Osztály, pp Nemes V. - Köbli Á. (2015): The Imprtance and Envirnmental Effects f Quality Helath Turism in Hungary, the Case-study f Hévíz. GEOGRAPHICAL LOCALITY STUDIES 3:(1) pp (2015) 20. Köbli Á. - Hrváth Z. (2014): Cperatin and/r cmpetitin between Hévíz and Keszthely. In: Jiří Ježek, et al (szerk.) Creativity, culture and turism in the urban and reginal develpment. 153 p. Pilsen: University f West Bhemia, pp Hajnal K. - Köbli Á. (2014): Hévíz turizmusának fejlődési irányai. MODERN GEOGRÁFIA (3) pp Köbli Á. (2013): Fürdővárs-fejlesztés és felelősségvállalás. In: Józsa Klára, Nagy Gyula, Dudás Renáta (szerk.) Gegráfus Dktranduszk XIII. Országs Knferenciája. Szeged: SZTE Gazdaság- és Társadalmföldrajz Tanszék, Paper p. 19