BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagzat Reginális kapcslatk és pályázati kmmunikátr szakirány STAKEHOLDER-MENEDZSMENT VESZPRÉM VÁROS FEJLESZTÉSI ÉS BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI POLITIKÁJÁBAN Készítette: Kndr Kata Budapest, 2011

2 3 Tartalmjegyzék 1. Bevezetés Vársfejlesztés befektetés-ösztönzéssel Régió fgalma, szerepe a vársfejlesztésben Vársfejlesztés fgalma, szerepe Az önkrmányzat szerepe a vársfejlesztésben Vársmarketing mint a vársfejlesztés egyik eszköze Versenyképesség Befektetés-ösztönzés Befektetők csprtsítása J.H.Dunning eklektikus mdellje Működőtőke áramlás nemzetközi tendenciái Magyarrszági tendenciák Befektetés-ösztönzők csprtjai Ösztönző kedvezmények negatív hatásai A befektetők helyszínválasztási szempntjai Újrabefektetések, meglévő befektetések megtartása Stakehlder-menedzsment Érdekgazda, érdekegyeztetés fgalma és típusai Stakehlder-menedzsment az önkrmányzati szférában Stakehlder elemzés flyamata Érdekgazda-háló Érintettek a befektetés-ösztönzésben PrVeszprém Vársfejlesztési és Befektetésösztönző Kft. bemutatása Tevékenységaudit A várs főbb fejlesztései PrVeszprém tevékenységei Befektetés-ösztönzés Veszprémben Helyzetelemzés SWOT-analízis A stratégiában megfgalmaztt célrendszer: A megcélztt befektetői szegmensek aznsítása A stratégiában megfgalmaztt eszközök Érdekgazda-háló... 44

3 Érdekgazda-háló a befektetés-ösztönzésben Kutatás Kérdőíves megkérdezés a Pannn Egyetem hallgatói körében Kutatás elemzése Beszélgetések a helyi vállalatkkal Kutatás elemzése Érdekgazda-analízis a kutatás alapján Összegzés és javaslattétel Irdalmjegyzék Mellékletek... 71

4 5 Ábrajegyzék 1. ábra: "A régiók, térségek és vársk versenyképességének piramismdellje" ábra Fiatal, szakképzett munkaerő letelepedése a Vársban és elhelyezkedése helyi cégeknél ábra: PrVeszprém Kft. érdekgazda-hálója ábra Nemek megszlása ábra Életkr ábra Évflyam ábra Kark megszlása ábra Milyen megfntlásból választtta a Pannn Egyetemet? ábra Mik a tervei az Egyetem elvégzése után? ábra El tudja képzelni a jövőjét Veszprémben? ábra Min váltztatna, hgy ideális hellyé frmálja Veszprémet? ábra Milyen vállalatkat ismer Veszprémben? ábra Meg van elégedve a vársban található, letelepedett cégekkel? ábra Részt vesz a nvember 8-án megrendezésre kerülő Pannn Állásbörzén? ábra Elmenne az általam javaslt eseményre? ábra Részt venne az említett eseményen aktív tagként?... 58

5 6 1. Bevezetés Tősgyökeres veszprémiként, szívemen viselem a várs srsát. Tavaly nyárn lehetőséget kaptam egy önkrmányzati tulajdnban levő, vársfejlesztő cégnél, a PrVeszprém Kft.- nél, hgy szakmai gyakrlatm srán bepillantást nyerjek a fejlesztési flyamatkba. A vállalat egyik feladata vlt, hgy az ITD Hungary Zrt. által hirdetett Befektetőbarát Településekért Prgram keretében elkészüljön Veszprém befektetés-ösztönzési stratégiája. Lehetőséget kaptam a cégtől, hgy részt vegyek a stratégia megírásában és munkámmal érdemben szlgáljam a várs fejlődését. Tehát a 2010 nyarán készült befektetés-ösztönzési stratégia alapján készítem el a szakdlgzatmat. Főisklai tanulmányaim srán megismerkedtem a public relatins/public affairs tudmányával, módszertanával, elméletével és gyakrlatával. Úgy gndlm, hgy ez a két terület gyakran alulértékelt, mivel mérőszámkkal és anyagi megtérüléssel nem mérhető az alkalmazásuk, ugyanakkr egy várs életében elengedhetetlen a kapcslatk feltérképezése és áplása a különböző érdekgazdákkal. Az önkrmányzati menedzsment szerepe a vársfejlesztésben meghatárzó lehet a várs jövőjét tekintve. A várs társadalmi és gazdasági szereplői felé célztt kmmunikáció segítségével lyan humán és anyagi erőfrráskhz juthat a vezetőség, melyek a várs legjelentősebb vagynát képezhetik. Ezért szeretném érdekgazda-háló készítésével és az érdekgazdák megkeresésével tvább bővíteni a stratégiát. Remélem, hgy munkám haszns infrmációkkal szlgál majd a várs vezetőségének, és a PrVeszprém Kft.-nek. Dlgzatmban arra keresem a választ, hgy milyen szintű kmmunikációs tevékenységet flytat az önkrmányzat vársa fejlesztése érdekében. Hiptézisem szerint nincs kidlgztt, jól működő kmmunikációs stratégiája a vársnak; az érdekegyeztetés, azaz a stakehlder-menedzsment alkalmazása időszaks. Az érdekgazdák aznsítása, céljaik feltérképezése és a prjektbe történő bevnása tvábbi lehetőségeket teremt a várs számára, melyek segítségével megvalósulhat a fejlődés multiplikátr hatása. Szakdlgzatm első fejezetében a vársfejlesztéshez kapcslódó alapfgalmakat mutatm be, azk szerepét, fntsságát hangsúlyzm. Az EU-hz történő csatlakzás után a régiók szerepe felértékelődött, a vársk elsősrban a hzzájuk tartzó régió fejlődési lehetőségeit és célterületeit kell, hgy szem előtt tartsák egy befektetés-ösztönző stratégia megírásakr,

6 7 gyakrlati alkalmazásakr. A megfelelő stratégia megvalósítása tehát nem csak egy várs versenyképességét, de régiójának versenyképességét is növeli, ezáltal egyre nagybb területi egység válik a befektetések célterületévé. A befektetés-ösztönzés fgalmának és gyakrlati alkalmazásának bemutatása előtt fnts tisztázni, hgy ez a terület a vársmarketing egy igen meghatárzó részterülete, gyakran külön kezelik, nem egyértelmű része a marketing-kncepciónak. Mivel a befektetésvnzó környezet kialakítása az önkrmányzat és vársfejlesztő (gyakran önkrmányzati tulajdnú) cégek feladata, ezért ezek szerepét is külön kiemelem. Egy befektetés-ösztönző stratégia gyakrlati alkalmazása nem tud megvalósulni a megfelelő kmmunikáció nélkül. Az érdekgazda-háló feltárása és a stratégiában érintettek felé történő kmmunikáció elengedhetetlen, hiszen az érdekgazdákkal való kmmunikálás lyan lehetőségeket nyithat meg, melyekre a stratégia megírásakr nem is gndltunk. Ennek tükrében bemutatm a stakehlder-menedzsment szerepét az önkrmányzati szférában, mely segítségével támgatókat szerezhet a fejlesztések megvalósításáhz. Az érintettek akár a prjekt/stratégia legértékesebb erőfrrásaivá válhatnak. A stakehldermenedzsment nem utlsó srban a megértés és bizalm kiépülését is segíti az önkrmányzati-, gazdasági- és civil szféra között. A szakdlgzatm gyakrlati részében bemutatm Veszprémet a lentebb említett szempntk alapján. Helyzetelmés és SWOT-analízis segítségével kiemelem dlgzatm főbb fókuszpntjait. Ezután rátérek a befektetési-stratégiában megfgalmaztt főbb pntkra, a várs jelenlegi befektetés-ösztönző tevékenységeire. Bemutatm, hgy miket jelölt meg a várs a beruházásk célterületeinek, aznsítm a befektetői célcsprtkat. Partnerségi háló feltárásával, kutatást készítek 3 helyi vállalkzóval és a Pannn Egyetem hallgatóival. Felmérem, mely pntk élveznek priritást; az igényeknek és elvárásknak megfelelően, mely területek fejlesztésére kell nagybb figyelmet frdítani. Kutatást készítek a vársba települt vállalatk igényeiről, elvárásairól; képet kapva arról, hgy mennyire illeszkedik elvárásaikhz a stratégia, és mik azk a pntk, amik esetleg kimaradtak a stratégiából. Interjús megkérdezéseim srán felmérem a vállalkzók kapcslatát az önkrmányzattal, valamint az egyetemmel. Másik elképzeléseim szerint felmérést készítek a Pannn Egyetem hallgatóinak elvárásairól, melyeket a várssal és a helyi vállalatkkal szemben támasztanak, azért, hgy a ptenciális szakképzett munkaerő kifejezésből elhagyhassuk a ptenciális jelzőt. Tehát elsősrban azt akarm feltárni, hgy

7 8 milyen elképzelésük van a jövőről, hl képzelik el azt. Az önkrmányzat e tudás birtkában különböző eszközökkel beavatkzhat a várs életébe. A hallgatók elképzeléseinek felmérésével rálátást nyerhetünk arra, hgyan fejleszthetné a várs a megtartó képességét, hgy a fejlettebb nagyvársk ne szívják el a fiatal munkaerőt. Ez a flyamat segítheti a vállalkzásk fejlődését, hiszen ha támaszkdhatnak a vársban maradó, fiatal értelmiségre, könnyebben valósulnak meg a vállalatk által kitűzött célk és innváció-rientált fejlesztések. Ennek a két célcsprtnak elemzésével szeretném bebiznyítani a partnerségi együttműködés fntsságát, és segíteni az önkrmányzat munkáját azzal, hgy együttgndlkdhassn a hatalmas ptenciállal rendelkező Pannn Egyetem hallgatóival és a várs sikeres vállalkzásaival a várs fejlődése érdekében. A dlgzat utlsó fejezetében javaslatt teszek egy lyan PR-eseményre, mellyel megfelelő befektetőbarát környezet alakítható ki Veszprémben.

8 9 2. Vársfejlesztés befektetés-ösztönzéssel 2.1 Régió fgalma, szerepe a vársfejlesztésben Ha egy várs fejlesztéséről szeretnénk írni, illetve ezen a területen tevékenykedni, első és legfntsabb tisztázni, hgy a várs maga egy nagybb, makr környezeti térben helyezkedik el, és függ annak jellemzőitől, tulajdnságaitól. Ahgy a Piskóti-Dankó- Schupler könyv is megfgalmazza: Egy település nem lehet sikeres, gazdaságilag eredményes akkr, ha a régió, ahl elhelyezkedik, nem erősíti a törekvéseit, nem biztsít szélesebb értelemben vett kereteket, támgatást számára, s nincsenek a szmszédban partnerei a megnyíló lehetőségek kihasználására. Frdítva is igaz, hgy egy térség, egy régió felemelkedése csak egyes településeinek együttes eredményeire épülhet. 1 Egy várs bemutatását tehát elsősrban nagybb területi egységek (rszág, régió, megye, kistérség) vizsgálatával kell kezdeni. Az Európai Unióhz való csatlakzás óta a régiók szerepe flyamatsan nő, mivel az unió nem annyira az rszágkat, nemzeti államkat tekinti partnernek, hanem egyre inkább a kialakult, illetve kialakíttt régiókat. Az unió reginális plitikája már a Római Szerződésben (1957) megfgalmazódik, miszerint az egységes gazdasági és mnetáris unió csak a reginális különbségek csökkentésével képzelhető el, hgy az integráció négy szabadságát (áru, szlgáltatás, tőke és munkaerő szabad áramlását) ne akadályzzák a fejlődés- és fejlettségbeli különbségek. Általánsan elfgadtt tény, hgy a glbalizáció srán a nemzetgazdaságk szerepe csökkent, helyükbe rszágk összefgásán alapuló uniók, integrációk léptek (makrrégió), valamint az azns természeti tulajdnságkkal bíró, és/vagy azns gazdasági kapcslatrendszerek és tevékenységek térbeli sűrűsödéséből kiinduló, és/vagy azns területi igazgatási funkciókat ellátó, és/vagy azns társadalmplitika-érdekű, és/vagy azns kulturális identitással vagy etnikai sajátsságkkal rendelkező kisebb területi egységek léptek (mikrrégió). A régió egy tágan értelmezett gyűjtőfgalm, mely valamilyen összefüggő területi egységet jelent (táj, vidék, térség, tartmány, körzet, övezet, zóna, stb.) Éppen ezért, ezen irányelvet követve, nem az rszág, hanem a régió fntsságát emelem ki. 1 Piskóti István Dankó László Schupler Helmuth: Régió- és településmarketing; KJK-KERSZÖV Jgi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002; 29..

9 10 A következő meghatárzással mutatnám be a régió fgalmát és összetett funkcióját: a régió földrajzilag közel fekvő nagy- és kisvársi vnzáskörzetek, településegyüttesek, infrastrukturális hálózatk funkcinális összekapcslódása, integrálódása, amelyek életében egyre nagybb szerepet kapnak a szmszédsági kapcslatk. A régió létrejöttének bázisa a társadalm és gazdaság területi összefnódása, valamint a helyi társadalmak történelmi előzményekre alapztt szrs együvé tartzásának és egymásrautaltságának tudata. A közigazgatási kapcslatk és a területi besztás a társadalmi-gazdasági-kulturális jellegű régiók létrejöttében, tehát a reginalizmus flyamatában kevésbé fntsak. Fntsabb a részek közötti funkcinális összetartzás. A régió tehát mindenekelőtt nagy belső khézióval rendelkező (társadalm)földrajzi integráció, krunk egyik alapvető földrajzi entitása. 2 A funkcinális összetartzás a régió legfntsabb frmálói, a települések között valósul meg, valamint azk gazdasági szereplőinek tevékenysége által (lásd: egyének, háztartásk, vállalatk, nn-prfit szervezetek, egyéni vállalkzók, állami és önkrmányzati szervek, stb.). Egy régió fejlettsége és versenyképessége függ az adtt területen található települések fejlettségétől és versenyképességétől, melyek a területfejlesztés alapjait alktják. A régiónak a vársaira kell támaszkdnia, így nem lényegtelen, hgy a település maga miként kapcslja magát ehhez a nagybb területi egységhez, és miként szlgálja annak céljait, jövőképét. Egy régió ideális frmálásáhz nem elég egyetlen várs tenni akarása; nem elég, ha a régióban csak egy várs rendelkezik kimagasló eredményekkel, hatalmmal és kmparatív előnyökkel. A települések szrs együttműködése egy új típusú érdekérvényesítést teszt lehetővé, egy új gazdasági erőt képez, új infrastrukturális lehetőségeket hz létre és nagybb beflyásló hatalmmal bír a régió és az rszág életében. Reginális, megyei, kistérségi és szmszéds szintű partnerségi hálók jöhetnek létre, melyek közös beruházáskkal, egyesített tőkefelhalmzással képesek eredményesebb fejlődést elérni. Összefglalva tehát, a vársk feladata, hgy együttműködve, hatalmi erővisznykn alapuló feladatmegsztás mellett frmálják a régiót, kmparatív előnyt szerezve ezzel a vetélytársaikkal szemben. A vársk nemcsak a régión kívüli várskkal versenyeznek, hanem az adtt területen belül betöltött hatalmi és funkcinális pzícióért is. Egy régió ereje a vársai erejétől függ, középpntjában a legerősebb, legnagybb teljesítményű várs áll. A kiérdemelt centrumi címért pedig a régión belüli vársk 2 Süli-Zakar István: A terület- és településfejlesztés alapjai; Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003; 128..

10 11 harcban állnak, kiélezett versenyben küzdenek a befektetőkért, külföldi tőke megszerzéséért, innvációkért, képzett munkaerőért, a várs kínálatának bővítéséért. Az adtt régió akkr működik jól, ha kiegyensúlyztt arányban működnek együtt és versengenek egymás ellen vársai. 2.2 Vársfejlesztés fgalma, szerepe Munkámban a vársfejlesztés, területfejlesztés, településfejlesztés fgalmakat egymás szinnimájaként használm. A vársfejlesztés a régió fejlesztésének alapköve: kisebb területi egységek statisztikai mutatóinak fejlesztése által valósul meg a nagybb mértékű fejlődés. A településfejlesztés adtt térbeli közösség, egy meghatárztt település megnyilvánulásainak összessége, amely a közösség életfeltételeinek javítására, annak jbbítására vnatkzik 3 A vársfejlesztés tehát a várs életét beflyásló gazdasági és társadalmi mutatók javulásáhz szükséges beavatkzásk összessége. A fejlesztés két alapelve a térség versenyképességének javulása és a plitikai, illetve társadalmi stabilitás megteremtése. A várs erejét az üzleti környezete, a vállaltk megfelelő működése és versenystratégiái határzzák meg. Az állam és annak intézményei, elsősrban a vársk önkrmányzatai és nn-prfit szervezetei, különböző közösségi feladatk átvállalásával segítik a közösség integrációját, amelyek között kiemelt szerepet játszanak az alktó, helyi társadalmra irányuló funkciók. Egy település állandó váltzásban, fejlődésben van, hiszen működési rendszerüknek köszönhetően flyamats váltzáskra kényszerülnek, szerkezetük, struktúrájuk módsul, a funkcióik bővülnek, intézményi és szervezeti terei bővülnek, átrendeződnek, újabb és újabb feladatk jelennek meg. 4 Fejlesztésnek minősül minden társadalmra, gazdaságra és szerkezeti struktúrára ható pzitív váltzás, mely a várs jövőképének céljait szlgálja Az önkrmányzat szerepe a vársfejlesztésben Hazánkban, közvetlen a rendszerváltzás után a közpnti állam szerepe kimagasló vlt a fejlesztésekben, majd szerepe a 90-es évek közepétől fkzatsan csökkent, majd ismét megugrtt az állami fejlesztések száma, később visszaesett. Az állami fejlesztések 3 Rechnitzer Jáns: Település és fejlesztés; KSZK ROP Prgramigazgatóság, Budapest, 2007; Rechnitzer Jáns: Település és fejlesztés; KSZK ROP Prgramigazgatóság, Budapest, 2007

11 12 legnagybb prblémái a váltzó célrendszerű jövőalakítás vlt, de összességében ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetjük a vársk jbb elérhetőségét, az infrastruktúra kiépülésének látványs javulását. Ezt az időszakt finanszírzási prblémák és erőfrrásk szűkössége jellemezte, éppen ezért vlt váltzó intenzitású a fejlesztések üteme. Az Európai Unióhz történő csatlakzás pzitívan hattt a frrástérre, a vársk eszközrendszere bővült és a fejlesztési aktivitás növekedett, ám ezzel aránysan csökkent az állami beavatkzásk száma. Alapvető prbléma rszágunkban, hgy tisztázatlan, mely fejlesztési feladatk hárulnak az államra (azn keresztül az Európai Unióra), mely feladatk maradnak meg település szintjén, és melyekben szükséges mindkét fél együttműködése, közreműködése. 5 A területfejlesztés skszereplős flyamat, melyben a szereplők feladatköre és felelőssége nem mindig egyértelmű. Az, hgy jelenleg mennyire beflyásló tényező az önkrmányzati menedzsment minősége, jól biznyítható azzal a közismert ténnyel, hgy a hasnló adttságkkal működő hasnló méretű települések önkrmányzatainak némelyike sikeresen tud mzgni az adtt térben, gyakran saját igényei szerint alakítva a gazdasági, társadalmi, plitikai tér elemeit. Másk visznt képtelenek ezen körülmények között működni, s még a törvény által előírt alapellátást sem tudják biztsítani az önkrmányzat közigazgatási területén élőknek. 6 Ez a tény is biznyítja, hgy az önkrmányzatk szerepvállalása egy várs fejlesztésében legalább annyira fnts, mint a gazdasági szféra tevékenységei, befektetései és fejlesztései. Az önkrmányzati beavatkzásk aznban sérthetik a versenysemlegesség elvét, és ez feszültséget szülhet a gazdasági szférán belül, valamint a gazdasági és a plitikai szféra között is. A nemzetközi verseny átalakulásával, a glbális verseny felerősödésével a nemzetközi megállapdásk (pl. az Európai Uniós jgszabályk) egyre kevésbé teszik lehetővé a krmányzatk számára, hgy megvédjék a hazai vállalataikat prtekcinista, krlátzó intézkedésekkel, illetve támgassák az egyes iparágak exprtját. A piacgazdaság keretei között történő önkrmányzati/állami aktivitásra visznt szükség van. A települési önkrmányzat többnyire csak közvetett módn részese kell, hgy legyen egy rszágban működő gazdaságfejlesztési intézményrendszernek. Ez a részvétel szerves kapcslódást, krdinált eszközök alkalmazását kívánja, mely összhangban van a krmányzati gazdaságplitikai és 5 Rechnitzer Jáns: Település és fejlesztés; KSZK ROP Prgramigazgatóság, Budapest, Mezei Cecília: A helyi önkrmányzatk menedzsment szerepe a települések sikerében (Évkönyv 2001); Pécsi Tudmányegyetem Közgazdaság-tudmányi Kara, Pécs, 2001

12 13 szabályzórendszer elemeivel, a reginális, a megyei fejlesztési kncepcióval és a vállalkzói üzleti, befektetői priritáskkal. 7 Önkrmányzati szerepvállalással beflyáslhatóak egyes tényezők, melyek hzzájárulnak egy település sikerességéhez vagy kudarcáhz: településfejlesztési, gazdálkdási és kmmunikációs stratégiák, település által megkötött együttműködések, illetve a térségmenedzserek, közüzemi vállalati személyek és egyéb vezető személyek kiválasztása. Az önkrmányzati tevékenységek az általáns térségfejlesztés mellett az induló vállalkzásk segítésére, a meglévő vállalatk piaci kudarcának kiküszöbölésére és az életszínvnal flyamats növekedésére törekednek. A reginalitás elvének felerősödésével az rszágban egyre inkább jellemző az az önkrmányzati gndlkdásmód, mely a helyi, lkális, kistérségi és reginális együttműködésekre épít. Az önkrmányzatk együttműködhetnek állami szervekkel, természetes személyekkel és szervezeteikkel, gazdálkdást végző szervezetekkel és ezek érdekvédelmi szerveivel és egyéb, a fejlesztés megkönnyítéséhez, előmzdításáhz szükséges intézményekkel (pl. ktatási intézményekkel), civil szervezetekkel. Elsődleges feladatuk a kperáció elősegítése a prjekt minden szakaszában. A szereplők bevnása akkr hatékny, ha egy meglévő, vagy egy erre a célra kialakíttt szervezet vagy egy megbíztt szakmai szervezet külön feladataként végzi az összehanglást, lebnylítja az egyeztetési és szervezési flyamatkat, valamint képes az érdekegyeztetési feladatk ellátására és ellenőrzi az önkrmányzat fejlesztéssel kapcslats döntéseit. A településfejlesztési döntéshzatal egyik fnts célja a közösségi és piaci érdekek közötti egyensúly megtalálása, ahgy az a nemzetközi példákból, hazai tapasztalatkból is kitűnik. Ezt a munkát segítheti az önkrmányzat, egyensúlyt fenntartó mérleg szerepében az érintettek közötti knfliktusk felldását kezdeményezheti, vezényelheti. Az önkrmányzat szerepe a piac alakításában is fnts, hiszen azzal, hgy ösztönöz, illetve visszatart egyes tevékenységeket, képes lassítani a gazdasági flyamatkat (pl. recesszió idején), illetve új piackat tud teremteni, a meglévőket pedig élénkíteni. Az önkrmányzatk részéről elengedhetetlen feltétel, hgy a befektetők különböző csprtjaihz differenciáltan álljn hzzá, mert minden magánbefektető más-más igényeket támaszt a várs vezetésével szemben. Ezen feladatán kívül, aktivizálnia kell a helyi laksságt, meg kell szereznie a lkális közösségek támgatását. Ezekhez kellő mértékű infrmáció-közvetítésre van szükség a település adttságainak, értékeinek megismertetésén, és a versenyelőnyök hangsúlyzásán túl, a vársfejlesztési stratégia 7 Piskóti István Dankó László Schupler Helmuth: Régió- és településmarketing; KJK-KERSZÖV Jgi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002; 169..

13 14 megvalósulásáról és annak kimeneteléről, a kívánt eredményekről. Mindeközben az önkrmányzatnak is infrmációt kell gyűjtenie a várs szereplőinek elképzeléseiről, igényeiről, hgy a célcsprtkhz igazdva javítani tudjn a várs megítélésén. A laksság és a gazdasági szféra bevnásával és támgatásának megnyerésével gyrsíthatóak a fejlesztési flyamatk, és a társadalm türelemmel, illetve megértéssel fgadja a fejlesztéssel együtt járó átmeneti negatív hatáskat (pl. úthálózat javítása miatt kialakult dugó, zaj-hatásk). Ahl erőteljes társadalmi részvétel figyelhető meg a prgramk megvalósításában, tt egyszerűbb a krmányzati stratégia gyakrlatba való átültetése. A helyi kezdeményezések, a helyi vállalkzásk közötti kapcslatk kiépítése, az egyeztetési eljárásk kialakítása és a megfelelő intézmények kialakítása mind nagy szerepet játszanak a humán tőke erősödésében. 8 Befejező gndlatként megemlíteném, hgy ugyan nem írható egyenlőségjel az önkrmányzati tevékenységek sikeressége és a település sikeressége és versenyképessége közé, de a fent említettek alapján megállapíthatjuk, hgy köztük mindenképpen pzitív krreláció van. 2.3 Vársmarketing mint a vársfejlesztés egyik eszköze A marketing alkalmazása a települések fejlesztésében, működtetésében egy lyan kncepciót takar, ami magában fglalja a település, esetleg környezete nagybb területi egységének, a kistérség vezetésének, intézményei tevékenységének piacrientált stratégiai és peratív tervezését, krdinálását a különböző érdekeltek, szervezetek, intézmények között, realizálását és ellenőrzését annak érdekében, hgy az általa kínált termék igénybevevőinek elégedettségét biztsítsa, s ezáltal a plgárk és a terület gyarapdása skldalúan megvalósulhassn. 9 A területmarketing, mint egy adtt földrajzi hely marketingje a marketingtudmány egy relatíve fiatal, de dinamikusan fejlődő ága. Európában, az egyesült államkbeli tapasztalatkra épülően, a települések marketingje kialakulásának időszaka a nylcvanas években kezdődött el. A marketing a vársk életében egy sajáts településplitikai eszköz, mely próbál alkalmazkdni a piaci igényekhez, ezáltal piacrientált (gazdaságrientált); 8 Lukács Gergely Sándr: Kisvállalkzásk a vidékfejlesztésért; Szaktudás Kiadó Ház; Budapest, 2006; Kuntner Ferenc: Várs az új európai térben; Savaria University Press, Szmbathely, 2003; 18..

14 15 próbálja megteremteni a társadalmi jólétet és knszenzust, tehát társadalmrientált; a várs régióban és rszágban elfglalt pzíciójának javítására törekszik, tehát versenyrientált; a vársban megtalálható érdekcsprtk igényeinek kielégítését szlgálja, tehát célcsprtrientált; a vársimázs pzitív alakításában nagy szerepe van kmmunikáció segítségével, tehát pr-rientált/kmmunikáció rientált és a várs fejlesztésének, fejlődésének pzitív irányát tűzi ki célul, tehát sikerrientált. A településmarketing hazai megjelenését az önkrmányzati feladatk és funkciók gyarapdása, az rszágk és rszágn belüli területek fejlettségbeli különbségei, valamint a civilszervezetek, a gazdasági szféra és a plitikai szféra törekvései hívták életre. Az Európai Unióhz való csatlakzás után, a reginális plitika térhódítása tette nyilvánvalóvá a vársmarketing, mint vársfejlesztési kncepció szükségességét. Tévedés aznban azt hinni, hgy vársmarketingre csak az elmaradtt vársknak, térségeknek van szüksége, illetve fnts tisztázni, hgy a marketing szükségessége az adtt terület méretétől is független. Egy várs akkr sikeres, ha állandó megújulásra képes, ami egy hsszú távra kidlgztt, szakértők által elfgadtt stratégia megalktásával érhető el. A stratégiát a várs jellemzőire, az adtt környezet versenyintenzitására, a piaci és társadalmi tér sajátsságaira kell építeni. Jó stratégia az, mely egyszerre működik együtt partnereivel és versenyez vetélytársaival. A verseny és kperáció megfelelő egyensúlya teremti meg a sikeres marketinget. A vársknak, kistérségeknek együtt kell működniük a megye, régió érdekében, ám amikr az erőfrrás-felhasználásról és a megpályázható pénzösszegekről van szó, a vársk versenyben állnak, illetve knzrciumt alakíthatnak. A túlztt versenyrientáltság, anyagi érdek egyldalú érvényesülése akadályzhatja az együttműködést, visznt az egyéni érdekek figyelmen kívül hagyása, a túlztt kmprmisszumkészség gyengítheti a várs erejét. A stratégia a racinalitás és hatéknyság elvét kell, hgy megtestesítse, alaps elemzésre épülve. Egy vársnak a küldetése megfgalmazható mennyiségi szempntk és minőségi szempntk alapján, illetve ezek kmbinációjaként. Megfgalmazása tartalmazza a várs alapvető céljait, legfntsabb értékeket, a kulcsfntssági működési szabálykat. A vársmarketing alapvető célkitűzései:

15 16 A plgárk életminőségének kmplex javítása, a különböző társadalmi rétegek, csprtk sajáts igényei szerint. [ ] A települések és tájak vnzerejének, versenyképességének növelése. Ennek lényege az, hgy települést minél vnzóbbá kell tenni a befektetők számára. [ ] A versenyképesség megtartása is lényeges feladat. [ ] Versenyképesség Napjainkban kiéleződő területi (rszágn belüli és nemzetközi) verseny, valamint a nagybb piacrészesedésért küzdő vállalatk közötti verseny hívja életre a vársversenyt, mely több részcélért flyik. A településmarketing egyik feladata, hgy növelje az adtt terület versenyképességét, ehhez aznban tisztáznm kell, mit jelent, mi határzza meg és hgyan mérhető egy várs versenyképessége. Marketing- és közgazdász szakemberek kutatták a versenyhelyzet meghatárzásáhz szükséges tényezőket. Prf. Dr. Lengyel Imre Szegedi Tudmányegyetem Gazdaságtudmányi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet vezetője a következőképen fgalmazta meg a versenyképességet: A versenyképesség a piaci versengésre való készséget jelenti, a pzíciószerzés és tartós helyállás képességét, ami elsősrban az üzleti sikeresség, a piaci részesedés és a jövedelmezőség növelése jelez. Így a különböző piack (termék-, munkapiac stb.), az eltérő inputk (például vállalkzáskészség, szaktudás, erőfrrásk stb.) és a verseny (vállalati, nemzetközi, vársverseny stb.) egyedi sajátsságai miatt a versenyképességnek más-más jellegzetességei lehetnek a meghatárzók. 11 A vársverseny részcéljai lehetnek: szakképzett munkaerő betelepülése; munkahelyteremtő beruházásk; nagyvállalatk betelepülése; a várs ipari közpnttá fejlődése; rszágs közintézmények, kutatóintézetek és egyetemek betelepülése; állami támgatásk elnyerése; infrastruktúra fejlesztése; külföldi működőtőke beáramlása; stb. A sikeres vársban növekszik az előállíttt jövedelem. Az így keletkezett jövedelemtöbbletet a vállalatk újabb befektetésekre, bővítésekre frdíthatják, megnőhet a vállalkzói és személyi jövedelem, mely az önkrmányzatk számára több beszedett adót jelent, amit 10 László Éva: Vársmarketing, Térségfejlesztési ismeretek felsőfkn II. kötet; Kereskedelem és Gazdasági Főiskla, Szlnk, 1998; Lengyel Imre: A reginális versenyképességről; Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., december; 962..

16 17 fejlesztésekre frdíthatnak. Ez az egymást generáló, összetett flyamat maga után vnja a társadalmi életszínvnal növekedését. Mint ahgy azt már krábban is említettem szakdlgzatmban, a glbalizáció erősödése és az Unióhz való csatlakzás szűkítette azt az eszköztárat, mellyel a nemzeti krmányzatk, önkrmányzatk beleavatkzhatnak a piaci flyamatkba. Felmerül a kérdés, hgy mégis mivel segíthetik az állami szervek a hazai gazdaság növekedését. A versenyképesség javításának eszköztárát bővítve lehet a leghatéknyabban részt venni a terület, település fejlődésében. A vársi versenyképességet beflyásló tényezőket két részre bnthatjuk: Közvetlenül fejti ki hatását: Legegyszerűbben egy várs versenyképességét a gazdasági teljesítménnyel, azaz a vársban működő vállaltk versenyelőnyeinek összegzésével célszerű meghatárzni. A versenyképesség egy kmplex fgalm, mely mindegyik gazdasági alapegységre is külön értelmezhető és két legfntsabb mérőszáma a jövedelem és a fglalkztatttság, a köztük lévő kapcslatt pedig a munkatermelékenység hzza létre. A sikerességi vizsgálatkra jellemzően, statisztikai adatk feldlgzása, elemzése történik, a gazdasági teljesítményt pedig általában a GDP/laks mérőszámmal határzzák meg. Közvetetten fejti ki hatását: A sikeresség faktrai azk a gazdasági, társadalmi, kulturális és plitikai flyamatk is, melyek csak közvetetten, áttételesen, de hsszú távn döntően beflyáslóan hatnak egy terület versenyképességére. Ezen az elven alapul Lengyel Imre reginális versenyképesség piramismdellje, mely csúcsán az adtt terület magas társadalmi életszínvnala, életminősége áll, középső részén az alaptényezők állnak, melyekre a versenyképességet meghatárzó kategóriák és a piramis talpazatán a hsszú távú sikerességhez elengedhetetlen gazdasági és társadalmi tényezők állnak, ahgy azt az 1. ábrán láthatjuk.

17 18 1. ábra: "A régiók, térségek és vársk versenyképességének piramismdellje" 12 A versenyképességet meghatárzó tényezők Lengyel Imre szerint: Kutatás-fejlesztés: A K+F tevékenységek támgatása, az innváció, a kutatás, az ktatás és szakképzés elősegítése növeli a várs gazdasági tevékenységét, azáltal hgy az új technlógiákat alkalmazó vállalatknak nő a gazdasági teljesítményük. A vársnak át kell alakulni a K+F+I tevékenységek támgatására, hisz ahgy a BOS-stratégia (Blue Ocean Strategy Kék Óceán Stratégia) is megfgalmazza, az új termékek, szlgáltatásk, új piack teremtése kmparatív előnyt jelent egy vársnak versenytársaival szemben. Infrastruktúra és humán erőfrrás: Egy várs életében meghatárzó szerepet játszik, hgy mennyire fejlett az infrastruktúrája, kiépített közlekedési- és kmmunikációs rendszere. A várs elérhetősége fnts szerepet játszik a ptenciális vállalatk, befektetők döntésében. Ezeken kívül mind az ktatási és szakképzési intézményrendszer is hzzájárul a versenyképességéhez, mert a vársban működő iparágakat hatványzttan segíti a jól működő intézményi és humán erőfrrási rendszer. 12 Lengyel Imre: A reginális versenyképességről; Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., december; 979..

18 19 Külföldi befektetők: A külföldi beruházásk általában új iparágakat, új technlógiákat hnsítanak meg, ezáltal munkahelyeket teremtenek, és ez javítja a versenyképesség egyik mérőszámát, a munkatermelékenységet. (A külföldi működőtőke hatását a későbbiekben tvább részletezem.) Kis- és középvállalkzásk: Elsősrban a kis- és középvállalkzásk a településfejlesztés megcélztt érdekgazdái, hisz az ő lkális kötődésük, és egymás elleni versengésük segíti az adtt régió, térség fejlődését. Az adtt piacn belül dlgznak, gyrsan és rugalmasan tudnak reagálni a piac váltzásaira, legfőképpen tőlük függ a terület fglalkztatttsága. Intézményi és társadalmi tőke: A vállalat/szervezet sikere nemcsak a menedzsmentjétől és a munkaerőtől függ, hanem a közigazgatás hatéknyságától is, az alacsny szintű bürkráciától. A társadalmi tőke megjelenése nem mérhető mérőszámkkal, de a kulturális, társadalmi tényezők éppen lyan fnts szerepet játszanak, mint az eddig említett összes többi tényező. A sikeresség faktrai összefüggnek, és részben át is fedik egymást. Ezek együttes fejlesztése fejti ki a kívánt hatást. Az öt faktr tehát beflyáslja egymást, épül egymásra, ezért az egymástól elszigetelt fejlesztés eredménytelen. Ez a mdell rendezőelvként szerepel a stratégia kialakításában, mivel a térség egyedisége, kulturális hagymányai, ágazati szerkezete, a környezet minősége, stb. egyedi ötleteket szül, különböző elképzelések merülhetnek fel a gyakrlatban. Egy sikeres régió, várs stratégiájának átvétele, adaptálása csak részben lehet hatékny, a fenntartható fejlődés eléréséhez empirikus, primer vizsgálatk egyaránt szükségesek. 2.5 Befektetés-ösztönzés A településfejlesztés, a versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés egyik meghatárzó alappillére a befektetés-ösztönzés, mint ahgy az a krábbi fejezetekben is többször került megemlítésre. A befektetők megnyeréséhez készült stratégia elsősrban a vársmarketing fgalmkörébe tartzik, ám különálló területként is megjelenthet. A nyereségesen működő vállalatk piaci versenyképességének összessége jelentősen beflyáslja a várs versenyképességét. Éppen ezért van szükség újabb és újabb tőkebevnásra, mely megvalósulhat a meglévő vállalatk fejlesztésével, bővítésével (újrabefektetéssel), illetőleg új cégek, szlgáltatóegységek, ipari ágazatk betelepülésével.

19 Befektetők csprtsítása A glbalizáció erősödése, a technlógia és a tőke összefnódása elősegítette a tőkeáramlás helyzetét. Ennek következményeként különböző érdekű befektetői csprtk alakultak ki, melyeket a befektetés szándékától függően két csprtba srlhatjuk: pénzügyi befektetők, működőtőke befektetők. A pénzügyi befektetők célja a prfitmaximalizálás, a befektetési kckázat minimalizálásával. Ezt úgy érik el, hgy nem egy knkrét területbe invesztálnak, hanem egy úgynevezett befektetői prtfóliót hznak létre. Ezzel szemben a működőtőke beruházó célja nem a prfitszerzés, hanem a tulajdnjgszerzés. Ezáltal hsszú távú prfitszerzésre törekednek, hsszabb távn gndlkdnak. Ezek a beruházásk különféle útn jöhetnek létre. A tulajdnjg megszerzése történhet zöldmezős beruházással; vállalatfelvásárlással, vállalati fúzióval vagy tulajdnrész kivásárlással; illetve pótlólags befektetéssel, kapacitásbővítéssel. Mivel szakdlgzatm szempntjából a működőtőke beruházás ösztönzése a cél, ennek bővebb kifejtésével flytatnám. A működőtőke befektetés célja tehát a hsszú távú prfitszerzés tulajdnjg szerzése által. De mégis mikr érdemes egy vállalatnak átlépnie a nemzetgazdaság határát? Akkr érdemes a tőkét külföldre vinni, ha tt nagybb hasznnal fektethető be, mint az anyarszágban és egy egységnyi idő alatt (hsszú távn) jbban térül meg a befektetés, magasabb prfitt, nyereséget hz, valamint az ttani termelési feltételek kedvezőbbek J.H.Dunning eklektikus mdellje A tőkeáramlásk világpiaci felerősödése flytán száms elmélet született arra, mely a tőke mzgásának törvényszerűségeit, a befektetők mtivációit kutatja. J.H.Dunning nevéhez fűződik az úgynevezett eklektikus mdellje, melyben a beruházáskat négy csprtba srlja a tőkeáramlásk, befektetői csprtk és mtivációik szerint: A helyi erőfrráskat kiaknázó külföldi befektetések, amelynek célja, hgy a termelési tényezők költségeiben meglévő nemzetközi eltéréseket kihasználja. [ ] A piacrientált beruházásk, amelynek célja a befgadó rszág és közvetlen környezetének termékkel, illetve szlgáltatással való ellátása. [ ]

20 21 A hatéknyságnövelő beruházásk, amelynek célja a már létező beruházásk racinalizálása ly módn, hgy a beruházó cég szinergiahatást érjen el a földrajzilag eltérő helyeken működő leányvállalatk összehanglt irányítása révén. [ ] A stratégiai előnyöket jelentő beruházásk, amikr is a befektetők célja, hgy a befektetés keretében a külföldi vállalatk értékeit vásárlják meg saját hsszútávú stratégiai céljaik elérésére, elsősrban a nemzetközi versenyképességük fenntartása és fkzása érdekében. [ ] 13 Az első két csprt általában a terjeszkedés első lépései, amikr egy vállalat leányvállalatként, illetve újnnan induló vállalkzásként jelenik meg egy adtt területen. A másdik két csprt pedig a már meglévő vállalkzásk fejlesztését szlgálja, a meglévő kapacitáskra épülően. Dlgzatmban mind a két csprt (2x2) szerepet kap, hiszen a várs feladata nem merül ki abban, hgy új vállalatk betelepülését segítse elő. A meglévő vállalatkat tvábbi befektetésekre, bővítésekre, új termékek, szlgáltatásk bevezetésére és állandó innvációs tevékenységre kell buzdítani Működőtőke áramlás nemzetközi tendenciái A nylcvanas évek közepétől a működőtőke-befektetések váltak a világgazdaság mtrjává ben a működőtőke nagysága már 211 milliárd dllárt tett ki. Ezt követően néhány évig visszaesett a beruházási kedv a recesszió hatására, de 1993-ban ismét elérte a 90-es szintet ban a működötőke-beruházásk értéke már több mint 600 milliárd dllár vlt, és az áramlást elsősrban az egyesülések és a felvásárlásk határzta meg. A legnagybb tőkeexprtőr ezekben az években az Európai Unió vlt, azn belül is az Egyesült Királyság. A legtöbb tranzakció az EU és az Egyesült Államk között zajltt. Közép- és Kelet-Európa részesedése a működőtőke-imprtban 1995 és 1997 között 4 százalék körül ingadztt. Ez meglehetősen alacsny részaránynak tekinthető, figyelembe véve a régió adttságait, aznban az rsz válságnak az egész térségre kiható kedvezőtlen hatása vlt. A tőkeimprtőr rszágkban a tőke krlátzása helyett a befektetések ösztönzése és a frráskért való harc vált meghatárzóvá Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe; Debreceni Egyetem Közgazdaságtudmányi Kar, Dktri Iskla, Kutatási Fórum, II. évf, 2004; Antalóczy Katalin-Sass Magdlna: Működőtőke-áramlásk, befektetői mtivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarrszágn; Közgazdasági Szemle, XLVII. évflyam, 2000.május

21 22 A külgazdasági flyamatk és a nemzetközi tőkemzgásk felerősödése a világgazdaságban a XX. században a fejlesztési frrásk áramlását is magával hzta. 15 Az Európai Unió plitikájában, a lisszabni stratégia megfgalmazásakr (2000-ben) került középpntba a tudásalapú, versenyképes gazdaság gndlata, az innvációs tevékenységek jelentősége. A közép-európai rszágk befektető-vnzó képességének vizsgálata különösen fnts, mivel az Európai Unió nyugati rszágaihz képest jelentős elmaradásban vannak. A külgazdasági szerep vizsgálatakr az egyik meghatárzó mérőszám a külkereskedelmi frgalm, ennek fejlesztése ezen rszágk számára lyan bevételeket jelenthet, mely a gazdasági fejlődés megalapzója lehet. Az árumzgásk lehetővé teszik a szlgáltatásk nemzetközi kereskedelmének növekedését, a nemzetközi munkamegsztás előnyeinek ésszerű kiaknázása feltételezi a négy szabadság elvének érvényesülését. A világgazdaságban általánssá vált a közvetlen tőketulajdnsi, termelési, kutatási, és értékelés pntk összekapcslódása. Ezek az integrációs flyamatk határzzák meg egy vállalat számára a költségvisznykat és általáns piaci versenyképességüket. A külgazdaság élénkítése a kereskedelmi krlátk lebntásával a tőke mzgásának felszabadításával, a külföldi befektetések arányának növekedésével érhető el; ez jelenti a vársfejlesztés egyik frrását Magyarrszági tendenciák Az átalakulási flyamat srán Magyarrszág az egy főre jutó működőtőke-befektetés tekintetében Közép- és Kelet-Európában kiemelkedő szerephez juttt. A privatizáció lezárulása után, a kilencvenes évek utlsó harmadában a hazai működőtőke-áramlás új szakaszába lépett, mely szakaszt a két milliárd dllár körüli értéken stagnáló beáramlás, a tulajdnsi hitelek megnövekvő szerepe, a jelentős mértékű prfitrepatriálás, valamint a lassan bővülő tőkeexprt jellemzi. 16 Ezek a befektetések elsősrban zöld mezős beruházásk keretében jöttek létre. Természetesen a hazai befektetések is fnts szerepet játszttak a flyamatban, elsősrban a gépberuházáskat megvalósító vállalati szektr vlt a legaktívabb. A magyar gazdaságplitika elsőszámú stratégiai célja, hgy elősegítse a magyar gazdaság lehető leggyrsabb felzárkózását az EU fejlettebb tagállamainak szintjére. Ennek 15 Süli-Zakar István: A terület- és településfejlesztés alapjai; Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003; Antalóczy Katalin: Működőtőke-befektetések és befektetés-ösztönzés Magyarrszágn (szerk.: Bts K.: Pénzügyplitika az ezredfrdulón); SZTE Gazdaságtudmányi Kar Közleményei; JATEPress, Szeged, 2003

22 23 érdekében a gazdaságplitikának biztsítania kell a tartós, gyrs ütemű gazdasági növekedés feltételeit, amelyek egyet jelentenek a vállalkzóbarát környezet megteremtésével. Magyarrszág számára egyértelmű, hgy csakis a beruházásk és az exprt által vezérelt növekedés lehet fenntartható, szemben a fgyasztást ösztönző gazdaságplitikával, amely hsszabb távn az egyensúlyt veszélyezteti. Éppen ezért a gazdaságplitika a következő években nem a béreknek a gazdasági teljesítményt meghaladó mértékű emelését, hanem az egyensúly, a tágabb értelemben vett versenyképesség javítását és a beruházásk ösztönzését tekinti priritásnak. 17 Ehhez szükséges az addicinális tőkebevnás elősegítése, a krszerű termelési technlógiák meghnsítása, a beszállító-ipar fejlesztése, az innváció és a K+F transzfer előmzdítása. Az Európai Unióhz történő csatlakzás után részben a felgyrsuló működőtőkebeáramlásnak, részben az uniós fejlesztési frrásk rendelkezésre állásának köszönhetően új lendületet adtt a beruházásknak Befektetés-ösztönzők csprtjai A befektetésekért versenyző rszágk egyre többféle kedvezményeket vezetnek be tőkevnzási céllal. Ezekkel az ösztönzőkkel általában a versenyképességet próbálják növelni közvetett vagy közvetlen módn, és igyekeznek a (külföldi és hazai) vállalatk közötti kapcslatkat támgatni, erősíteni. 18 Az önkrmányzati eszköztár, melyet a helyi gazdaság fejlesztése és a helyi társadalmi jólét ösztönzésére vetnek be, az uniós csatlakzás óta évről évre szűkül. Ennek hátterében az uniós elvárásknak megfelelni kívánó krmányzati viselkedés áll, mivel az EU irányknak ellentmndó elemeket flyamatsan ki kell iktatni az eszközrendszerből. 19 A befektetés-ösztönző eszközök azk az eszközök, melyekkel a fgadó környezet alakítja - a beruházó igényeinek megfelelően - az erre a célra szánt területet azért, hgy megteremtse a befektetéshez szükséges kedvező feltételeket, ösztönözve ezzel a beruházót arra, hgy da irányítsa szabad tőkéjét. A működőtőke-imprtért, a beruházáskért flyó verseny hatékny gazdaságplitikát kíván az önkrmányzatktól. Az ösztönző eszközöknek hárm csprtja van: 17 Erdősi Péter: Versenyképesség és befektetés-ösztönzés (letöltés ideje: :51) 18 Antalóczy Katalin-Sass Magdlna: Működőtőke-áramlásk, befektetői mtivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarrszágn; Közgazdasági Szemle, XLVII. évflyam, 2000.május 19 Mezei Cecília: A helyi önkrmányzatk menedzsment szerepe a települések sikerében (Évkönyv 2001); Pécsi Tudmányegyetem Közgazdaság-tudmányi Kara, Pécs, 2001

23 24 Fiskális ösztönzők Adókedvezmények (pl. vállalati nyereségadó csökkentése, adó és imprtvámk elengedése, vámvisszatérítés, iparűzési adó elengedése, ill. csökkentése, stb.) Az Európai Unió nagyn leszűkítette ezeket az eszközöket. Financiális ösztönzők Pénzügyi ösztönzők/támgatásk (pl. visszatérítendő és vissza nem térítendő EU- s támgatásk, önkrmányzati juttatásk); Oktatási támgatásk; Munkahely-teremtési támgatásk; Egyedi krmánydöntéssel megítélt támgatásk; Az infrastruktúra fejlesztésére irányuló támgatásk (közművesítés költségeinek átvállalása), stb. (Ebben a két csprtban találjuk azkat az ösztönzőket, melyek célja a külföldi befektetések minél előbbi megtérülése, a befektetési kckázatk csökkentése, és a betelepülési/fejlesztési költségeinek csökkentése, illetve azk egy részének átvállalása.) Egyéb ösztönzők: Ipari parkk, inkubátrházak, vállalkzási övezetek kialakítása; A hazai beszállító ipar fejlesztésére irányuló szlgáltatásk; Egyéb kedvezmények (pl. nyersanyag, telek költségének csökkentése); Környezetállapt javítása; Tanácsadás, menedzseri szlgáltatásk (lehetséges befektetők fgadása, helyi vállalkzók szakmai tanáccsal való ellátása); Technikai segítség; Oktatási-képzési plitika; Vállalkzásk és felsőktatási intézmények együttműködésének segítése; Kperációs börze szervezése; Wrkshp-k szervezése; Virtuális tér használatának ösztönzése; Turizmus fejlesztése; Strukturális plitika alkalmazása (ipari szerkezet alakítása, térbeli elhelyezkedése, K+F helyzete, gazdasági szereplők összetétele); Teljes körű, egyablaks önkrmányzati ügyintézés (befektetéssel kapcslats hivatals ügyek intézésének felgyrsítása);

24 25 Marketingkmmunikációs eszközök alkalmazása; stb. (A befektetés-ösztönző eszközöknek ez a csprtja flyamatsan bővül, elsősrban a reginális fejlődést segítik elő.) Magyarrszág a beruházási ösztönzők kmplex rendszerét alkalmazza, a befektetőket egy hmgén masszaként kezeli, így nehezen csprtsíthatóak a különböző befektetői csprtk. A közvetlen tőkevnzó tevékenység és a meglévő ptenciális befektetőknek nyújttt szlgáltatásk szerepe skkal nagybb, mint az általáns rszágkép javítását célzó tevékenységeké. Magyarrszágnak is a kedvezmények esetleges negatív hatási jelenthetik a legnagybb prblémákat. Az állam és önkrmányzatk által nyújttt támgatásk mennyisége és minősége véges számú, hiszen az rszág gazdasági adttságait és költségvetésének helyzetét tekintve nehéz az egymásra ígérő rszágk versenyében győzedelmeskednünk. Éppen ezért, alapsan megfntlt, célztt befektetői csmagk kialakításával lehet előnyhöz jutni a versenyben. Elsősrban nem fiskális-financiális elemeket kell tartalmazniuk ezeknek a kínálati csmagknak, hanem reginális fejlődést is elősegítő ösztönzőket kell összeválgatni. Ezáltal a befektető számára nem a pénzügyi támgatásk miatt lesz ideális egy terület, település, hanem kialakíttt környezete, nagybb fejlődést felmutató vnzásterülete miatt Ösztönző kedvezmények negatív hatásai Fnts összevetni az ösztönzés költségét és hasznát, mely nem csak a bevételek elmaradását, hanem a közvetlen költségeket is jelenti. Az ösztönzők trzuláskat kzhatnak a termelés struktúrájában, például a kiemelt szektrk, iparágak túlztt támgatásával. Ez háttérbe szríthatja, esetleg véglegesen kiszríthatja a többi szektrt. A nagybefektetők megnyerése csábítóbbnak hangzik a kisebbekkel szemben, visznt így a kisebb beruházásk meghiúsulhatnak, nem jönnek létre. Felesleges akkr is kedvezményeket nyújtani, amennyiben támgatás nélkül is megvalósulna a beruházás. Mivel az ösztönzők eltéríthetik és a gyakrlat azt mutatja, hgy el is térítik a hasnló adttságú gazdaságk között a beruházáskat, ösztönzési verseny alakulhat ki. Az egymásra ígérő rszágkban általában a kevésbé fejlett gazdaságkat fenyegeti ez a veszély a költségek meghaladhatják a társadalmi hasznt, negatívba frdítva az ösztönzés

25 26 nettó hzadékát. A támgatásk igen magas összegeket tesznek ki, ha például egy teremtett munkahelyre vetítjük őket A befektetők helyszínválasztási szempntjai A településenként váltzó adttságk (pl. agglmeráció mérete, földterületek minősége, társadalmi-plitikai jellemzők, laksság életminősége, gazdasági teljesítmény nagysága, jgi szabályrendszer stb.) alapján kell egy befektetés-ösztönzési rendszert kialakítani. A kérdés tehát az, hgy mik azk az általánsan elfgadtt szempntk, melyek meghatárzzák a várs sikerességét, hgy ezeket később személyre szabttan, vársra szabttan tudja alkalmazni a település vezetősége. A helyszínválasztás szempntjai: 21 Plitikai stabilitás Gazdasági stabilitás (pl. piaci flyamatk tartóssága, kiszámíthatósága, gazdasági intézményrendszer stabilitása) (Ön)krmányzati gazdaságplitika, iparplitika, befektetésbarát stratégia Külföldi befektetések biztnsága, kckázata (pl. törvény a befektetések védelme érdekében) Adózás mértéke (pl. adókedvezmények, adónemek eltörlése) Jgszabályi környezet Humán erőfrrás: munkaerő, annak mennyisége, minősége, költségei Képzési rendszer: ktatás, iparágakra épülő szakképzések Infrastruktúra fejlettsége és az adtt település elérhetősége, agglmerációs előnyök Szállítmányzási és raktárzási lehetőségek Állami, krmányzati támgatásk köre Beszállítói feltételek Vámszabad státusz lehetősége ( Európai Unióhz való csatlakzás után jelentőségét vesztette) A már letelepedett (külföldi) befektetők elhelyezkedése, tevékenysége, tapasztalatai, véleménye 20 Antalóczy Katalin-Sass Magdlna: Működőtőke-áramlásk, befektetői mtivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarrszágn; Közgazdasági Szemle, XLVII. évflyam, 2000.május 21 Hrváth Rita: A külföldi működő tőke Magyarrszágn (Befektetésösztönzés); BGF-KKK disszertáció; Budapest, 2002;

26 27 A befektetőkhöz való hzzáállás Meglévő (üzleti) szlgáltatásk minősége, mennyisége Helyi életkörülmények Ezen szempntk frmálásával tudja egy várs magáhz csalgatni a befektetőket. Minden befektetői csprtt külön, differenciáltan kell kezelni, mert minden befektetői csprt más igényeket támaszt a ptenciális célterülettel szemben. Az állam és az önkrmányzatk ezeket a szempntkat tudják beflyáslni, alakítani különböző beavatkzáskkal. Például: Előfrdulhat, hgy az rszágra a plitikai stabilitás nem jellemző, de azn belül egy adtt várs, ettől függetlenül, egy eredményes és higgadt plitikai vezetéssel a biztnság szigetét képviseli a befektető szemében. Egy iparág betelepülésének ösztönzésére az önkrmányzat a vársban jelenlévő felsőktatási intézménnyel együttműködve létrehzhat egy erre az iparágra kialakíttt egyetemi/okjs/másddiplmás/stb. képzést. Ez a lépés az egyetem számára is kedvező lehet, és a befektetők számára is biznyítja a várs rugalmasságát. A példák srzata itt még nem ér véget, de a felsrlásm igen. A lényeget így is láthatjuk, a szempntk átfedésben vannak egymással, és napjainkban az az elképzelés, hgy lyan tőkebefektetési lehetőségeket teremtsenek az önkrmányzatk, amelyek találkznak a befektetők igényeivel, közpnti kérdéssé vált. Láthatjuk tehát, hgy a vársi vezetés egyik legfntsabb feladata a befektetést ösztönző eszközök megfelelő használata, mely nem feltétlen csak a befektetők figyelmét kelti fel, hanem átfedésbe kerül más lehetőségekkel is, melyből nem csak az új beruházó prfitál Újrabefektetések, meglévő befektetések megtartása A sikeresen működő tőkevnzási stratégia kialakítása hatványzttan vnzza a tvábbi tőkebefektetési tevékenységeket. Ahgy szkták mndani: tőke tőkét vnz. A várs számára a legjbb ingyen reklámt (nevezhetjük PR-reklámnak) azk a krábban megtelepült vállalkzásk jelentik, akik elégedettek a befektetésbarát környezet kiépítéséhez szükséges önkrmányzati intézkedésekkel, és a várs szerves résztvevőjeként, adófizető plgáraként beleszólhatnak a várs tvábbi ügyeibe, melyek a fejlődést szlgálják. Ilyenkr gyakran előfrdul az, hgy a vállalat a prfit visszafrgatása révén új befektetéseket hz létre az adtt területen. Ez a sikeres működés egyik legszembetűnőbb biznyítéka. A működőtőke befektetések akkr is előnyt növelhetnek, ha azk

27 28 újraberuházáskból származnak, tehát nemhgy rszághatárkat nem lépnek át, de még reginális/települési határkat sem. A nemzetközi trendek is azt mutatják, hgy ezek ösztönzése, azaz a követő beruházásk ösztönzése fnts priritássá lép elő, mivel a működőtőke befektetések egyre nagybb arányban származnak újrabefeketetésből. Így, ezek a cég sikerességét biznyító lépések, valamint a pzitív, dicsérő szóbeszéd a megfelelő környezetről felkelti a többi vállalat figyelmét is. A követő befektetések ösztönzése történhet úgy, hgy a különféle támgatáskat, adókedvezményeket a prfit újrabefektetéséhez, kapacitásbővítéshez, új termék bevezetéséhez, új technlógia meghnsításáhz, mdernizációhz, a hazai hzzáadtt érték növeléséhez kötik. Legalább ennyire fnts a meglévő befektetések megtartása. Amennyiben egy befektető elhagyja az rszágt/települést, érdemes felkutatni annak kát, hgy rájöjjünk, hl hibáztunk és a jövőben milyen eszközöket alkalmazhatunk ennek elkerülése érdekében. Megelőzés céljából érdemes állandó kapcslatt fenntartani a vállalkzókkal. Az állami/önkrmányzati intézmények és a befektetők állandó, kétirányú kmmunikációjára van szükség, valamint a helyi munkavállalók képviselői is részt vehetnek ebben a kmmunikációban, mely az érdekek egyeztetésére, az igények feltárására szlgál.

28 29 3. Stakehlder-menedzsment 3.1 Érdekgazda, érdekegyeztetés fgalma és típusai A szervezet eredményes működéséhez és eredményességének megítéléshez nem tekinthetünk el környezetétől, hiszen egyetlen vállalat sem fejlődik és működik légüres térben. A szervezetelmélet szakemberei rámutattak, hgy az intézmények, éppúgy, mint az emberek, egyedül nem képesek élni a világban. A szervezetek biznys környezetben működnek, és ez a környezet sk csprtt fglal magába sk stratégiai közönséget. [ ] A szervezeteknek szintén vannak kapcslataik közéjük értve az alkalmazttaik családját, és közösségekkel, krmánykkal, fgyasztókkal, befektetőkkel és a médiával. A szervezetelméleti teretikusk ezeket a csprtkat stratégiai partnereknek nevezik. A public relatins teretikusai pedig érdekgazdáknak vagy közönségeknek hívják őket. A stratégiai partnerek vagy a közönségek alktják egy szervezet környezetét. Ez a környezet támgathatja, vagy gátlhatja a szervezet céljainak elérését. [ ] A közönségnek többféle érdeke is fűződik a szervezetek működéséhez, és megkísérli beflyáslni e szervezetek küldetését és céljait. Ebből adódóan, a szervezetek akkr hatéknyak, ha lyan célkat tűznek ki és érnek el, melyek mind a saját érdekeik, mind a környezetet alktó stratégiai közönség érdekei szempntjából (egyaránt) fntsak. 22 Az idézet is alátámasztja azt a megállapítást, miszerint a szervezetek nem választhatóak el attól a társadalmi-gazdaságiplitikai rendszertől és fizikai környezettől, amelyre ráépülnek. A szervezetre ható tényezők két nagy csprtja: Külső környezet Mikrkörnyezet Makrkörnyezet Belső környezet Érdekcsprtnak nevezünk minden lyan szervezetet, intézményt, személyt, az állami, magán, és civil szférát is beleértve, amely kapcslódik az adtt stratégiáhz prgramhz prjekthez. Az érdekcsprtk kapcslódási frmái különbözőek. Legfntsabb típusaik: 22 Szeles Péter: Public relatins és/kntra Marketing (válasz László Gyula és Orsdy Béla cikkére) (letöltés ideje: :23)

29 30 célcsprt (akikre a tevékenység irányul) partnerek (akikkel együtt végezzük el a tevékenységet) döntéshzók finanszírzók közreműködő szervezet (az Irányító hatóságk és a kedvezményezett között) szabályzásért felelős intézmény (Irányító hatóságk, minisztériumk, stb.) 23 Az érdekegyeztetés szintjei 24 Az Európai Unió (EU-s direktívák hatása a magyar szabályzásra; ágazati párbeszéd, EU-s érdekegyeztető fórumk, bizttságk: Szciális bizttság) Országs szintű Ágazatközi (Országs Közszlgálati Érdekegyeztető Tanács - OKÉT, Közalkalmazttak Országs Munkaügyi Tanácsa KOMT) Ágazati, szakmai (ÁPB) Területi- reginális Helyi: társasági, intézményi 3.2 Stakehlder-menedzsment az önkrmányzati szférában A stakehlder-menedzsment kifejezés arra utal, hgy a szervezetnek tudatsan akciórientáltan irányítania szükséges az egyes stakehlder csprtkkal való kapcslatát. Érintett minden lyan csprt vagy egyén, aki beflyáslhatja a szervezet célmegvalósítását vagy érintve van abban. Ez a meghatárzás megkövetel lyan flyamatkat és technikákat, amelyek bővítik a szervezet stratégiai menedzsmentképességét. 25 Freemann a stakehlder menedzsment hárm szintjét különbözteti meg: 26 Racinális szint: A racinális szint elsősrban arra keresi a választ, hgy kik a szervezet érintettjei, és azkra milyen szintű érintettség jellemző. Az érintetti hálót 23 Stakehlderek kezelése az önkrmányzati prjektben; tanulmány, Budapest, 2010; (letöltés ideje: :10) 24 szisz.rg Azerdekegyeztetesrendszere.ppt (letöltés ideje: :52) 25 Stakehlderek kezelése az önkrmányzati prjektben; tanulmány, Budapest, 2010; 14.. (letöltés ideje: :10) 26 Evan-Freeman: A mdern vállalat stakehlder elmélete: kantárius kapitalizmus. In: Bda Zslt Radácsi László: Vállalati etika; BKE Vezetőképző Intézet; Budapest, 1996

30 31 Freeman egy mátrix-szal szemlélteti, melynek egyik dimenziója az érintettek érdekeltségnek típusát, míg a másik dimenziója az egyes érintettek hatalmának típusát jelöli. Flyamatk szintje: Ez a szint arra keresi a választ, hgy milyen flyamatkn, mechanizmuskn keresztül irányítja a szervezet az érintettekkel való kapcslatát. Tranzakciók szintje: A tranzakciók szintje arra keresi a választ, hgy mik azk a flyamatk, amelyeket a szervezet működésébe történő beillesztés esetén, segítik az egyes érintettek érdekeinek feltárását, a kétldali kmmunikáció megvalósulását. Stakehldernek (érintett) kell tekinteni minden lyan szervezetet vagy személyt, személyekből álló csprtt, intézményt, az állami, magán és a civil szektr szereplőt, melyek valamilyen módn kapcslatba kerülhetnek az adtt önkrmányzati, plgármesteri hivatali feladattal, flyamattal akár mint döntéshzók, akár mint partnerintézmény, akár mint finanszírzó, akár mint célcsprt; valamilyen módn beflyáslják, vagy beflyáslhatják a célkitűzések realizálódását. 27 Az üzleti életben, a teljesítmény megítélésében és fejlesztésében egyre nagybb szerepet kap az érdekgazdák szélesebb körére való tudats figyelem és tudats tervezés igénye. Az stakehlder (érintett) menedzsment közel harminc évvel ezelőtt jelent meg a stratégiai menedzsment területén. Edward Freeman 1984-ben fgalmazta meg, hgy a szervezetek, vállalkzásk akkr lesznek sikeresek a jelenben és jövőben, ha figyelembe veszik a környezetükben lévő érintetteket, akik beflyáslják a szervezet céljának megvalósítását, vagy érdekeltek a beflyáslásban. 28 Az önkrmányzati szférában is nagy jelentőséggel bír ez a terület, legfőképpen az uniós pályázatknál, de a mindennapi működés srán is. A hangsúly természetesen az erőfrráskn van. Ha az előfeltételek adttak, azaz a várs rendelkezik lyan természeti, gazdasági, kulturális és/vagy humán erőfrráskkal, amelyekre alapzni lehet a település jövőjét, akkr a sikeres stratégia kialakításával tvább lehet növelni a várs kmparatív előnyeit. Némely település a sikeres pályázatk és 27 Stakehlder (érintett) elemzés egyszerűsített módszertani útmutató, Kerekegyháza Várs Önkrmányzata, Stakehlder (érintett) elemzés egyszerűsített módszertani útmutató, Kerekegyháza Várs Önkrmányzata, 2009

31 32 fejlesztési prgramk mellett a hatékny stakehlder-menedzsment kialakításával, azaz a megfelelő kmmunikációval és többldalú kapcslatrendszer kiépítésével tudja elősegíteni a várs fejlődésének multiplikátr hatását. A többldalú kapcslatrendszer kiépítésének első lépése, hgy az önkrmányzat felmérje érintetti körét. Az érdekgazda-háló feltárása az önkrmányzatt az adtt tevékenység, feladatkör ellátása kapcsán a társadalm szélesebb kntextusába helyezi. A kapcslat természetesen kölcsönös, a két fél egymással kölcsönhatásban áll, tehát nem csak azt kell vizsgálni, amit az önkrmányzattól várnak el a különböző szervezetek, személyek, hanem azt is, hgy az önkrmányzat mit vár a körülötte tevékenykedő csprtktól. Az önkrmányzat tevékenységei kihatással vannak a környezetére, és környezetének működésére, visznt a várs érdekgazdáinak tevékenységei (pr-tevékenység, CSR-tevékenység, marketingtevékenység, btrány, csőd/gyárbezárás, válságkmmunikáció, stb.) is hatással vannak a vársról kialakult képre, az önkrmányzati munka sikerességére. Ehhez elengedhetetlen az önkéntes együttműködésre és flyamats kapcslattartásra való hajlandóság. A krmányzati és közösségi kapcslatkat építő szakemberek feladata tehát az egyensúly megteremtése érdekegyeztetéssel. Az stakehlderek (érintett) lehetnek: Belső érintettek: Képviselő-testület, bizttságai, képviselők, tisztségviselők, köztisztviselők, a prjekt végső kezdeményezettjei, a közszférában dlgzó érintett végrehajtók, stb. Külső érintettek: választóplgárk, civil szervezetek, más önkrmányzatk, állami intézmények, helyi esetleg reginális közösségek, a közvélemény képviselői, stb. 29 Érintettnek kell tekinteni minden lyan magánszemélyt és csprtt, akiket közvetlenül vagy közvetve érintenek a szervezet (önkrmányzat) tevékenységei. Az önkrmányzati stakehlder-menedzsment az önkrmányzati működés és szervezet azn része, mely felelős a környezethez való alkalmazkdásért, az összehanglásért és a kmmunikáció céliránysságáért. A menedzsment feladata, hgy feltérképezze azkat a frmális és infrmális csprtsuláskat, melyek érintettek abban, amit az önkrmányzat tesz, vagy 29 Stakehlder (érintett) elemzés egyszerűsített módszertani útmutató, Kerekegyháza Várs Önkrmányzata, 2009

32 33 nem tesz. Ezekre a csprtkra pzitív vagy negatív hatása van az önkrmányzati szervezet fejlődési és bldgulási képességének. Az érdekgazdák ptenciálisan a szervezet legjelentősebb, de legkevésbé hasznsíttt vagynrészét képezhetik. 30 Az érintettekkel fenntarttt állandó kapcslat önmagában érték, mert növeli a kölcsönös megértést a várs és társadalma között, és segít felismerni a rejtett lehetőségeket. Ha sikerül az érdekgazdákat megfelelően mzgósítani, később hatáss védelmezői lehetnek az önkrmányzat érdekeinek, váltztatási elképzeléseinek, céljainak. Ez azt jelenti, hgy az érdekgazdák szükség esetén az önkrmányzati szervezet aktív támgatói, mzgósítható erőfrrásai lehetnek. Ehhez aznban egy sikeres stratégia kiépítése szükséges, mely végeredményben a hatékny kmmunikáción alapul. Összefglalásul: Az önkrmányzat menedzsmentjének kiemelkedő szerepe van a működőtőke vnzásában, ha nem csak a kínálkzó lehetőségeket ismerik fel, hanem kapcslatk kiépítése révén, érdekérvényesítéssel és megfelelő lbbytevékenységgel képes a helyi erőfrrásk és eszközrendszerek mzgósítására. Növekvő szerepe van a magán- és a közszektr együttműködésének, így egyszerre érvényesülhet a gazdasági eredményességre, versenyképességre való törekvés és a helyi szciális szempntk figyelembe vétele Stakehlder elemzés flyamata Aznsítani kell az érintetteket: világsan meg kell határzni, hgy kik a szervezet érdekgazdái, mi mtiválja őket, mi áll érdekükben, minek tulajdnítanak nagybb jelentőséget, valamint az is nagyn fnts, hgy ők milyennek látják az adtt szervezetet, mit várnak el tőle. Az elemzés lépései: Érdekeltek aznsítása Infrmációgyűjtés Az érdekgazdák céljainak aznsítása Az érdekeltek viselkedésének elemzése Cselekvési (és kmmunikációs) terv készítése 30 Stuart Thmsn-Steve Jhn: Public Affairs, Lbbizás; Akadémia Kiadó Zrt., Budapest, 2009; Lukács Gergely Sándr: Kisvállalkzásk a vidékfejlesztésért; Szaktudás Kiadó Ház; Budapest, 2006; 125..

33 Érdekgazda-háló Az érdekgazdák biznys körei aznnal nyilvánvalóak, mivel közvetlen közük van az önkrmányzat tevékenységeihez, míg más csprtkat nehezebb felkutatni, hiszen a kapcslatk nem közvetlenek, de legalább annyira fntsak. A feltérképezéshez szükséges magát a szervezetet és az ágazatt is jól ismerni, valamint lyan összetevőket is, mint a tevékenységek színhelyei, kik a szervezet szerződéses partnerei, milyen kapcslat áll fenn a civil szférával, stb. Az érintettek köre nem állandó, mindig újabb és újabb érdekgazdák jelennek meg a tevékenységi körök bővülésével, esetenként visznt teljesen el is tűnhetnek. Azt is meg kell említeni, hgy az érintettek nem különülnek el élesen egymástól, a csprtk összekapcslhatóak és gyakran át is fedik egymást, hatással vannak egymásra (beflyáslni tudják egymást). Egy szervezet érdekgazdáinak köre szerteágazó. Érdemes őket felkutatásuk után priritási srrendbe állítani, és a leghatéknyabb módszerrel elérni a különböző csprtkat. 3.5 Érintettek a befektetés-ösztönzésben Első lépésben aznsítani kell a várs által készített befektetés-ösztönzési stratégiában érintett csprtkat és egy érdekgazda-háló segítségével felvázlni a kapcslatkat. Az egyes érdekgazda csprtk nem alktnak egy egységes, hmgén csprtt (a térképen általában gyűjtőnévként szerepelnek). Ezek tvábbi szegmentálása szükséges az egyedi érdekek feltárására. Az egyes érdekgazda halmazknak vannak közös metszetei, ezek megtalálása gyrsíthatják a feltárás flyamatát. Az érintettek bevnása segít a vársnak, hgy megértse és megismerje a gazdasági és társadalmi szervezetek elvárásait, melyeket, ha beépít a stratégiájába, kevesebb ellenállásba ütközhet a megvalósítás srán. Sőt, a csprtk ösztönzésével, aktivizálásával, partnerségi együttműködés keretében hatéknyabban és gyrsabban tudja tvábbalakítani a flyamatkat. Ha nem történik meg az érdekcsprtk vizsgálata és nem építjük bele elvárásaikat fejlesztési terveinkbe, valamint a meglévő prblémákat, akadályzó tényezőket nem kezeljük megfelelően, akkr könnyem meghiúsulhat minden törekvésünk. A siker feltétele tehát az érdekcsprtk harmnikus együttműködése. Miért érdemes tehát fglalkzni a stratégia érdekeltjeivel? világs kép alakul ki arról, hgy kik játszanak szerepet a stratégia kialakításában és kiket érint a stratégia; tisztázhatók és így könnyebben kezelhetők a stratégiával szembeni elvárásk, feltételek, esetleges ellenállásk; és

34 35 megvilágítja a megvalósítás főbb akadályait. Érdemes az érintettek között egy priritási srrendet felállítani az érintettek erejét, beflyását és érdeklődését tekintve. A befektetés-ösztönzésben azk a csprtk a leginkább érdekeltek, akik a stratégia célcsprtjai; akik közvetlenül hatnak a stratégiára, illetve akikre közvetlenül hat a stratégia.

35 36 4. PrVeszprém Vársfejlesztési és Befektetésösztönző Kft. bemutatása 32 A PrVeszprém Kft. segítségével, tavalyi gyakrlatm srán bepillantást nyerhettem a vársfejlesztési flyamatkba. A cég önkrmányzati tulajdnban van, a Várs vezetése hzta létre a szervezetet, felismerve szükségességét. Ezáltal a Várs dinamikusan fejlődik egy lyan cég irányítása alatt, melyben szakemberek tevékenykednek, elsődleges céljuk a várs jbbá, szebbé tétele a krmányzati eszközök skszínű alkalmazásával. Knzrciumi kapcslatk révén, különböző pályázatkat, integrált településfejlesztési prgramkat valósítanak meg. Pr Veszprém Vársfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. alapítva: február 18. Fő tevékenysége: 4110 TEÁOR; Épületépítési prjekt szervezése Önkrmányzati tulajdni arány: 100% Székhely: 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. Képviselő: Rajmn Viktr, ügyvezető Tel: viktr.rajmn@prveszprem.hu A Társaság hsszú távú célja, hgy Veszprém gazdasági és társadalmi adttságaira, érdekeire fókuszálva a stratégiai vársfejlesztési irányk kidlgzásában közreműködve, hsszútávn fenntartható prjektek és befektetések szakmai közreműködő és lebnylító szervezetévé váljn, és biztsítsa a várs és térségének kiegyensúlyztt fejlődését. Küldetésként fgják fel, hgy a várs jövőképét hgy év távlatában Veszprém a Közép-dunántúli régió élhetőségben vezető vársa legyen, amely tágabb térségének megkérdőjelezhetetlen innvációs, ktatási, kulturális és vallási-kulturális turisztikai közpntja tevékenységével kreatív és hatékny módn szlgálja. A jövőkép összességében egy minőségi és fenntartható fejlődési pályát jelöl ki, mely révén a várs vezető szerepe, és jelentősége tvább nő. Mindez ugyanakkr nem jár együtt a várs gazdasági szereplőinek túlztt mértékű felduzzasztásával, vagyis Veszprém megőrzi 32 (letöltés ideje: :00) (letöltés ideje: :04)

36 37 - más megyeszékhelyekhez képest - bensőségesebb, élhetőbb vársi arculatát, sőt azt tvább erősíti és fejleszti. Fejlesztési törekvéseiben a várs ezért kiemelten fókuszál azn befektetők felkutatására, akik értékelik a környezet minőségét és hzzájárulnak annak magas színvnalú megtartásáhz, valamint a knferencia-, rendezvény-, kulturális-, vallási-, örökség-, és aktív turizmus kiemelt fejlesztéseihez. A Társaság bővülő kapcslatrendszere, és a kiváló szakmai szakértői tudásának biztsításával, tág szakmai tématerületeken, krszerű eszközökkel, biztsítsa gazdaságilag fenntartható módn az innváció és az új tudáselemek felhasználásával a fejlesztési prjektek flyamats menedzsmentjét. 4.1 Tevékenységaudit A várs főbb fejlesztései 33 A Várs egyik legfntsabb fejlesztési prgramjai közé tartzik a Közép-Dunántúli Régióban Székesfehérvár társpólussal közösen alkttt fejlesztési tengely, amely tekintetében hét éves innvációs gazdaságfejlesztési stratégia került megfgalmazásra. A prgram fő célja, hgy a glbalizált gazdaságban reginális (rszágs) arculatt mutassn fel az idetelepülő, és itt meghnsdó ipar- és üzleti szlgáltatási ágak révén, amelyek kiemelkedő K+F tartalmmal bírnak. A tudás-intenzív vállalkzásk hatéknyságuk és versenyképességük eredményeként minőségi munkát végeznek, jövedelmezőbb álláskat kínálnak, a laksság életkörülményei javulnak, ezáltal a versenyképességi pólus tvábbra is megőrzi munkaerővnzó jellegét, és képes tvábbítani a régió többi területe felé. Ennek a prgramnak a keretében fg megvalósulni a Pannn Technlógiai és Tudmánys Park kiépítése, mely Veszprémet a régió egyik legmeghatárzóbb lgisztikai, kereskedelmiszlgáltatói és ipari közpntjává fgja emelni. A Várs funkcióbővítő rehabilitációs prgramja a belvárst érinti, melynek célja, hgy jó minőségű, rekreációs, közösségi célkra is alkalmas közterületek fejlődjenek ki, a bevásárló utca és közvetlen környéke újra visszanyerje a vásárlóközönségét, illetve új ügyfeleket szerezzen magának, a még nem felújíttt kereskedelmi ingatlank is megújuljanak, valamint a vársban lakók közti társadalmi kapcslatk élénküljenek. Ez a belvárs rehabilitációjának első ütemét jelenti. A várs tvábbi fejlesztései között szerepel 33 Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Prgram, 2007 VMJV Befektetés-ösztönzési Stratégia, Veszprém, (letöltés ideje: :14) 2 (letöltés ideje: :17)

37 38 új zöldterületek kialakítása és a meglévők felújítása, és a hagymánys építésű épületek integrált megújítása révén vnzóbb vársi lakókörnyezet kialakítása. Fntsak tvábbá a megvalósuló és tervezett turisztikai fejlesztések (Séd-völgye), és a kerékpárfrgalmi hálózat fejlesztése, melyek az itt élők és az ide látgatók igényeit egyaránt szlgálni kívánják. A szciális típusú vársrehabilitáció célja a vársk lermltt vagy leszakadó vársrészeinek lermlását kzó flyamatk megállítása és megfrdítása eszköz együttes, integrált alkalmazása srán. Ennek keretében a következő beavatkzáskra van lehetőség: a szciálisan hátránys lakóterületeken a minőségi lakókörnyezet biztsítása a lakóépületek energiahatéknysági krszerűsítése a közszlgáltatásk elérhetőségének biztsítása közterületek fejlesztése. Emellett ún. SOFT prgramk is megvalósulnak a következő fő témakörökben: a helyi identitást, közösségfrmálást környezettudatsságt erősítő helyi fglalkztatást javító prgramk. Ez a prjekt a Jutasi út menti lakótelep területére vnatkzik, melynek fejlesztéséről megkérdezték az ttani lakskat. A Future City Game (Jövő-Várs Játék) prjekt azért készült el, és valósult meg június végén, hgy a várs felmérje a terület lakóinak, és a fejlesztésekben érintett csprtk igényeit, bevnják őket a flyamatkba, és egyértelműen kiderüljön a várs számára, hgy melyek azk a területek, amik a laksság szemében sürgős javításra szrulnak. 4.2 PrVeszprém tevékenységei 34 Befektetésösztönzés: Prjekt generálás: Prjektvezetés és lebnylítás: 34

38 39 5. Befektetés-ösztönzés Veszprémben A következő fejezetekben a 2010 szeptemberében elkészült veszprémi befektetés-ösztönző stratégiát veszem alapul. A tavaly nyári gyakrlatm alatt, a PrVeszprém Kft.-nél készült el a várs stratégiája, mely az ITD Hungary Zrt. által meghirdetett Befektetőbarát Településekért Prgram keretében íródtt, az Elméleti kézikönyv befektetés-ösztönzési stratégia készítéséhez önkrmányzatk részére gyakrlati útmutatóval 35 című kiadvány segítségével. Ebben a munkában én is részt vettem, a stratégia néhány pntját én írtam, ezért azkat a részeket felhasználm a dlgzatban. A stratégia nyújt mst segítséget a szakdlgzati munkámhz. 5.1 Helyzetelemzés Veszprém a Közép-Dunántúli régióban helyezkedik el, ez Magyarrszágn a 3. legfejlettebb és egyben a legdinamikusabban fejlődő régió. Hárm megye alktja: Kmárm-Esztergm, Fejér megye és Veszprém megye. Közpntja elsősrban Székesfehérvár, de ide szkták srlni Veszprémet is. A két várs múltjából fakadóan a régió másik neve: Királyi Régió. A régió 25 kistérséget fglal magában, a Veszprémi kistérség több mint főt számlál. A két közpnt egymással partnerségi kapcslatban áll, létrehzták a Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólus Prgramt, de ugyanakkr természetesen a vársk versenyében egymással szemben álló felek. Veszprémnek nehéz versenyeznie a kétszer akkra és jbb gazdaságföldrajzi adttságkkal rendelkező várssal, de egy jó stratégia segítségével könnyebb felvenni a versenyt és kiépíteni egy karakteres pzíciót reginális, rszágs és akár rszághatárn túlnyúló, európai szinten. Veszprém hatalmas lépéseket tesz a gazdasági fejlődés irányába, önkrmányzata aktívan szerepet vállal a fejlesztésekben, elég csak a PrVeszprém példájára gndlnunk. A várs rendelkezik egy IVS-el (Integrált Vársfejlesztési Stratégiával), valamint több évre szóló Gazdasági Prgrammal is. Innvációs és gazdaságélénkítő prgramk is ékesítik a várs fejlesztési palettáját, gndlk itt a PTTP Pannn Tudmánys és Technlógiai Park kialakítására a pólus prgram keretében; a Turinfrm Veszprém vársmarketing és turizmusélénkítő tevékenységeire; és nem utlsó srban PrVeszprém rehabilitációs prgramjaira, valamint a befektetés-ösztönzési stratégiájára. A várs gazdasági és társadalmi mutatói sk esetben magasabbak az rszágs átlagnál, de Veszprém feltörekvő 35 (letöltés ideje: :35)

39 40 várs révén nem elégszik meg az eddigi teljesítményével, tvábbi fejlődést és versenyképesség-növelést tűzött ki célul. A Lengyel-féle piramismdellben megfgalmaztt versenyképességi tényezők javításával szándékzik Veszprém elérni a kívánt hatást. Én elsősrban a Veszprémben fellelhető KKV-kra és a várs humán erőfrrására (veszprémi egyetemisták) kncentrálk. A Befektetés-ösztönzés fejezetben felsrlt településválasztás szempntjai között vastagn kiemeltem azkat a szempntkat, ami az én dlgzatm szempntjából releváns, tehát elsősrban a meglévő stratégiára fókuszálva felmérem a meglévő munkaerőpiac elvárásait a helyi vállalatkkal és a várssal szemben; a helyi vállalatk igényeinek és véleményének felmérésével pedig a fejlesztésekre szruló területeket határzm meg. 5.2 SWOT-analízis 36 A Várs helyzetét bemutató SWOT-analízist ugyan tavaly készítettem szakmai gyakrlatm alatt, de dlgzatmban tvább egészítem. A táblázatban a vastagn szedett srk jelölik azkat a területeket, melyek dlgzatm fókuszpntjai: tehát a befektetők vnzásáhz szükséges szempntkat, és kerülendő veszélyeket. Erősség - Ritka természeti és környezeti adttságainak köszönhetően különleges vársképet fest - Gazdag kulturális kínálat; élénk zenei és színházi élet - A várs kiterjedt településhálózati közpnti szerepkörrel rendelkezik - A vársban az ipar legversenyképesebb ágazataival van jelen, melyekre jellemző a magas fkú innvációs érzékenység - Tőkeerős vállalkzásk jelenléte (jelentős fglalkztattt állmánnyal) - A várs jelentős gazdasági ptenciállal rendelkezik Veszprém megyében - Fejlett tercier szektr, lgisztika, építőipari szlgáltatásk - Kiépült partnerségi kapcslat a régió közpntjával, Székesfehérvárral - Kiterjedt nemzetközi kapcslatk, pl. testvérvárskkal - Interreginális kapcslódási lehetőségek Nyugattal - A várs jelentős K+F ptenciállal, jelentős kutatói létszámmal rendelkezik Gyengeség - Csökkenő népesség - Elöregedő társadalm - Közlekedési infrastruktúra túlterhelt - A vársba látgatók száma jóval alacsnyabb a megyei átlagnál - Vendégéjszakák száma alacsny - Szálláslehetőségek, idegenfrgalmi kínálat hiánya - A várs zöldfelületei és épületállmánya felújításra szrul - A várst elkerülik az autópályák - Nincsenek, illetve kevés az önkrmányzati tulajdnban levő, iparfejlesztésre alkalmas területek - A várs felélte az ingatlanállmányának zömét - A várs levegőminősége váltzó, frgalmtól függ - Fiatal, szakképzett munkaerő elvándrlása, elköltözése - A működő-tőke befektetések ösztönzésének intézményrendszere alacsny hatásfkkal működik, nincs összefgva az összkínálat 36 VMJV Befektetés-ösztönzési Stratégia, Veszprém, 2010

40 41 - Pannn Egyetem, rszágs szintű intézmény megléte, működése a vársban hallgató = ptenciális szakképzett munkaerő - Tanulási lehetőségek flyamats bővülése - Kedvező fglalkztatttsági mutatók - A felsőfkú tanulmánykat végzettek aránya igen magas - Száms szakterületen nemzetközileg versenyképes szaktudással rendelkező munkaerő megléte - A laksság jövedelmi helyzete jóval meghaladja az rszágs átlagértéket, kedvező a szciális helyzet - Kedvező életkörülmények, magas életszínvnal - A lakásállmány nagy része magas kmfrtfkzattal rendelkezik - Jelentős intézményhálózat - Elérhető közszlgáltatásk száma és színvnala magas - Kiterjedt egészségügyi-szciális intézményhálózat - Örökségturisztikai Lehetőség - Vnzáskörzetének kiterjesztése megyei szintre - A Veszprém-Szentkirályszabadjai jelenleg alapvetően használatn kívüli repülőtér fejlődése - Javul Veszprém megközelíthetősége az M8-as autópálya, a 8-as út, a baknyi, ill. a Győr-Veszprém, Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Bba vasútvnal fejlesztése révén - A körgyűrűn kívül eső lakóövezeti- és ipari fejlesztések összekapcslása a körgyűrűn belül eső fejlesztésekkel - A vársrehabilitáció kapcsán bővülő és javuló vársi funkciók jelennek meg - Vársmarketing kncepció készítése és helyes kmmunikációja - Az itt már megtelepedett cégek bővítik a tevékenységük körét; újrabefektetői tevékenységet végeznek - Külföldi működőtőke beruházásk - Összefgás, partnerségi kapcslatk tvábbi bővülése - K+F+I vállaltk figyelmének felkeltése, azk megtelepedése a vársban - Befektetői bizalm növekedése a térség/várs iránt - Zöldgazdaság szerepének felértékelődése - Munkanélküliségi ráta tvábbi csökkentése az új befektetések által - Fiatalk vnzása, letelepedésének elősegítése új munkahelyek kialakításával - A Pannn-egyetemisták, mint ptenciális - Hiánys vársmarketing és marketingkmmunikáció Veszély - Befektetői érdeklődés hiánya - Rsszul aznsíttt befektetői célcsprt - A megcélztt befektetői kör megnyerése meghiúsul kmmunikációs hiánysságk - A megcélztt befektetői kör megnyerése meghiúsul infrastrukturális hiánysságk miatt - Gazdasági válság elhúzódása, újabb recesszió - Frráshiány a szükséges beruházásk kivitelezéséhez, a gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezeteknél - Más nagyvársk elszívják a frissen végzett fiatalkat; a régióban az elöregedés fkzódása - Vársverseny kiéleződése, knfliktushelyzet - Látszólags együttműködések, a partnerségi kapcslatk felbmlanak - Közlekedési infrastruktúra tvábbi rmlása - A természeti-környezeti értékek kársdása a növekvő gazdasági terhelés következtében

41 42 szakképzett munkaerő letelepedésének elősegítése a vársban - A vársi intézmények Veszprém tágabb térsége életének szervezőjévé válnak, különös tekintettel a Bakny-Balatn térség kulturális és turisztikai vnatkzásában - Új szálláslehetőségek kialakításával és az idegenfrgalmi plitika újrafgalmazásával növekszik a vársban eltöltött vendégéjszakák száma - Rekreációs-, kulturális-, vallási- és knferenciaturizmus fejlesztése - A balatni turizmus új lendületet vesz, ami kihat Veszprémre is - A közlekedési visznyk javításával (buszhálózat bővítése, kerékpárút építése) és tvábbi zöldterületek kialakításával a várs levegőminősége is javul A várs SWOT analíziséből is kitűnik, hgy a várs erősségeinek és lehetőségeinek száma messze meghaladja a gyengeségek és veszélyek számát, ám ez nem ad arra kt, hgy elégedetten hátradőljünk a székünkben. Ez a tendencia nem örök, ha nem frdítunk kellő mennyiségű erőfeszítést a gyengeségek visszaszrítására, javítására, és a veszélyek kiküszöbölésére. Mivel a várs állandó váltzásban és fejlődésben van, szükség van arra, hgy mindig új és új lehetőségeket tárjunk fel és valósítsuk meg, mert különben a fejlődés nemcsak pzitív irányban történhet. 5.3 A stratégiában megfgalmaztt célrendszer 37 : a cél a gazdasági ptenciál erősítése, a vársban előállíttt hzzáadtt érték és gazdasági teljesítmény növelése és helyben elérhető új munkahelyek létesítése; a vársban rendelkezésre álló területek hasznsítása, új területek bevnása; a településre a ptenciális beszállítói kör figyelembe vételével lyan vállalkzásk telepítése, melyek tevékenysége kapcslódik a várs gazdasági szerkezetéhez; a régióban működő ipari parkkkal, klaszterekkel és vállalkzási övezetekkel az együttműködési lehetőségek kihasználása; csak lyan vállalkzásk letelepedése engedélyezett, amelyek hatálys jgszabályk szerint nem végeznek környezetszennyező tevékenységet és figyelembe veszik a környezetvédelmi követelményeket; 37 VMJV Befektetés-öszöntzési stratégia, Veszprém, 2010;

42 43 a várs fntsnak tartja tvábbi egy-két ismert, húzónévvel rendelkező külföldi befektető megnyerését, hgy annak nymán tvábbi cégek is felfigyeljenek a vársban kínált üzleti lehetőségekre; az ipar és termelő ágazatk fejlesztése ipari parkk kialakításával, mert ez előfeltétele a várs gazdasága, kereskedelme fejlődésének; energetikai területen a diverzifikált energiatermelés preferálása, a megvalósítás lehetőségeinek feltárása összhangban a várs készülő Energiastratégiájával, illetve az intézmények felkészítése az energiahatéknysági beruházáskra. 5.4 A megcélztt befektetői szegmensek aznsítása A megcélztt befektetői szegmensek aznsítása, azaz a szegmentáció elengedhetetlen része a jó stratégia kialakításának. A szegmentáláskr figyelembe kell venni valamennyi szektrt: a várs gazdasági struktúráját, erőfrrásait, hagymányait, stb., valamint arra is kell kncentrálni, hgy a SWOT analízisben megfgalmaztt gyengeségek hgyan, milyen befektetői kör megtelepülésével frdítható át a várs erősségei közé. A stratégiában megfgalmaztt befektetői szegmensek (kiegészített): infrmatika, szftverfejlesztés pénzügyi szlgáltatásk: bankk, bitechnlógia biztsítók, hitelintézetek lgisztika: beszerzési-, termelési-, környezetvédelem értékesítési-, hulladékkezelési kmmunális szlgáltatásk lgisztika) turizmus mikrtechnlógia szálláshely-szlgáltatás elektrnikai technlógia vendéglátást bővítő beruházásk: ptmechatrnika vendéglátóipari egységek, üzletek vegyipar ktatás gépgyártás(technlógia) értékesítés: kis- és közlekedési szlgáltatás: személy- nagykereskedések és áruszállítás tanácsadás: üzleti és ügyviteli kereskedelem tanácsadó cégek építészet szórakztatóipar ingatlanfrgalmazás kulturális prgramk, prgramszervezés

43 A stratégiában megfgalmaztt eszközök A stratégiában a befektető-vnzó eszközök megjelenése strukturálatlan. A célk és azk pnts meghatárzásai többször is ismétlődnek, különböző frmákban lvashatjuk, hgy mit szeretne elérni a várs különböző területek fejlesztésével, ám a befektető számára ez nem mnd skat. A befektető pntsan akarja tudni, hgy milyen kedvezményeket és segítő eszközöket várhat az önkrmányzattól, kik a vársban már megtelepült versenytársai és lehetséges partnerei. Erre a prblémára szeretnék egyfajta megldást javaslni dlgzatm végén. 5.6 Érdekgazda-háló A stratégiában lvasható, hgy a partnerség kialakítása elengedhetetlen a megvalósításáhz. Az együttműködések kiterjedhetnek: A már betelepült, vagy a betelepülni vágyó befektetők és az önkrmányzat közötti párbeszéd támgatására. A helyi vállalkzók és a betelepülők közötti, ill. az érdeklődő, ptenciális betelepülők közötti párbeszéd kialakítására. 38 Egyértelműen kilvasható a stratégiából, hgy a várs vezetése nagyn fntsnak tartja az egyetemmel való kperációt, és szellemi ptenciáljának, kapcslati tőkéjének kiaknázását. A PrVeszprém Kft. a stratégiában az önkrmányzati gazdaságfejlesztési feladatk között jelölte meg az egyetemmel való kperációt. A megfgalmaztt cél így hangzik: Az Egyetem szellemi ptenciáljának, kapcslati tőkéjének kiaknázása: A várs és az Egyetem fejlesztési céljainak egyeztetése, integrálása közös érdek. A diákk, ktatók és kapcslataik hasznsítása, aktivitásuk felkeltése és tudásuk bevnása a vársi feladatk megldásába, jelenlétük tartósítása a vársi kulturális és közéletben, illetőleg a vársban működő cégek munkájába történő bekapcslódás segítése. 39 Tehát elsősrban a színvnalas képzésben részesült, nagy tudású diplmás szakemberek Veszprémben tartását 38 VMJV Befektetés-ösztönzési Stratégia, Veszprém, VMJV Befektetés-öszöntzési stratégia, Veszprém, 2010; 29..

44 45 tűzte ki célul a Kft., mely által kielégítik a vársi/kistérségi vállalatk munkaerő utánpótlás igényeit. Krábban többször is tettem megjegyzéseket arról, hgy a különböző befektetői csprtkat különböző igényeiknek megfelelően kell kezelni. De mégis hgyan elégítsük ki azkat az igényeket, melyeket nem ismerünk? Hgyan vnzzuk a vársba azkat a befektetőket, akiket nem ismerünk? Hgyan készítsünk felmérést azkkal a beruházókkal, akik még nem érkeztek a vársba? Igényeiket csak megtippelni lehet; más, sikeres vársk stratégiájának kppintásával esetleg ráhibázhatunk a helyes megldásra, megpróbálhatjuk beleképzelni magunkat az ő helyzetükbe, de ezek sem tükrözhetik pntsan azkat az igényeket, amiket keresünk. Könnyebb tehát azzal kezdeni a kutatást, hgy felmérjük a már betelepült, helyi vállalatk igényeit, elvárásait. Ezzel a lépéssel érhetjük el az előző bekezdésben említett tőke tőkét vnz jelenséget. A várs megtartó képességét pedig az Egyetemisták igényeinek felmérésével és az igényekhez való alkalmazkdással tudjuk növelni. A diákk, ktatók bevnása a vársi feladatk megldásába, aktivitásuk felkeltése és a vársi cég munkájába történő bekapcslódás segítése a várs, a vállalatk és a hallgatók közös érdeke. Szükség van a szakmai és értelmiségi szervezetek együttgndlkdására és közös cselekvéseire a fejlesztések érdekében. Ezért tartm fntsnak, hgy a várs támaszkdjn a helyi, fiatal értelmiségre, az egyetemistákra, melyet az érdekek egyeztetésével és az eredményekre épülő stratégiával tud megvalósítani. Dlgzatmban ezért tűztem ki célul azt, hgy ne csak a várs szóljn az egyetemistákhz, hanem a diákk is hallassák hangjukat és javaslataikkal, észrevételeikkel, elvárásaik megfgalmazásával segítsék a várs befektetés-ösztönző tevékenységeit. A fiatalk helyben maradása és munkavállalása a helyi vállalkzóknál egy láncreakciót indíthat el, mely önmagát generálja és általánsan javuló tendenciákat mutat. Ez a láncreakciót ábrázlm az 2. ábrán.

45 46 2. ábra Fiatal, szakképzett munkaerő letelepedése a Vársban és elhelyezkedése helyi cégeknél Tehát véget nem érő flyamat kezdődhet el a megfelelő igényekre épített vállalkzói stratégia kialakításával, éppen ezért tartm fntsnak az önkrmányzat által krdinált, vállalkzók-egyetem közti együttműködést Érdekgazda-háló a befektetés-ösztönzésben A PrVeszprém Kft. - mint befektetés-ösztönző tevékenységet flytató, önkrmányzati tulajdnban levő cég érdekgazda-hálója a 3. ábrán látható.

46 47 3. ábra: PrVeszprém Kft. érdekgazda-hálója Szabóné Nagy Judit: Árpád TISZK kapcslati térképe alapján