A Városfejlesztési koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia viszonya

Átírás

1 BEVEZETÉS A Vársfejlesztési kncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia visznya A településtervezési rendszerben a Vársfejlesztési kncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) egymásra épülő dkumentumk. A Vársfejlesztési Kncepció hsszú távra (2030-ig), az ITS pedig közép távra (2020-ig) fgalmazza meg a vársfejlesztés célkitűzéseit és priritásait (az ITS ezen túl a tervezett beavatkzáskat is meghatárzza, akcióterületenként). Cegléd tervezésének sajátssága, hgy a Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban (fővársi kerületekben) Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása című, EU-s frrásból (a Belügyminisztérium által) lebnylíttt és finanszírztt tervezési akció keretében előbb került sr (2015-ben)a vársfejlesztés közép távú elemeinek meghatárzására, mint azknak a hsszú távú célkitűzéseknek az aktualizálására, amelyek a várs új településrendezési eszközei megalapzását célzzák(2016-ban). Ez a srrend csere azért nem jelent prblémát a várs tervezésében, mert Cegléden a vársfejlesztés alapvető céljai két évtizede váltzatlank, mindkét stratégiai dkumentum kidlgzásáért (a Cegléd tervezésében több évtizedes tapasztalattal bíró PESTTERV Kft) a felelős, így az ITS középtávú célkitűzései is már a hsszú távú célk előzetes figyelembevételével kerülhetett megfgalmazásra, illetve, mert a közép távra előirányztt fejlesztések és beavatkzásk köre lényegesen bővebb, mint amennyi a Közép Magyarrszági Régióban 2020-ig reálisan felhasználható frráskfigyelembevételével megvalósulhat, így a fejlesztések egy része eleve csak nagybb távban valósulhat meg. Ez a túltervezés tudats döntése vlt avárs vezetésének és a tervezőnek, mert ez jelent megldást arra, hgy a tervezési időszak elején még biznytalan frrásk felhasználásáért a várs, illetve a várs gazdasági szereplői rugalmasan és hatéknyan versenyezhessenek. Fentiekre való tekintettel jelen vársfejlesztési kncepció és a krábban készült Integrált Településfejlesztési Stratégia egymással összehanglt tervezési dkumentumk, amelyekben fglalt elhatárzásk megvalósítását a vársrendezési tervek felülvizsgálata és a fejlesztési dkumentumkkal összhangban lévő módsítása is segíti. 1

2 A VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓT MEGALAPOZÓ SWOT ELEMZÉS (Készült a helyzetértékelés felhasználásával és a vársi Integrált Településfejlesztési Stratégiát előkészítő Stratégiai Munkacsprt által 2015-ben összeállíttt dkumentum kiegészítésével. ERŐSSÉGEK, POTENCIÁLOK Kedvező és az M4 autópálya kiépítésével valamint a vasút tervbe vett reknstrukciójával tvább javuló - közlekedés-földrajzi helyzet (Fővárshz való közelség; a vasúti fővnalak találkzásánál; a 4. sz. főútvnal mellett fekszik) Jó gazdaságföldrajzi pzíció, ebből adódó ptenciál (a várs közel fekszik az rszág dinamikusan fejlődő gócterületéhez a budapesti nagyvársi térséghez, így közvetítő szerepe lehet az da és az nnan az rszág távlabbi térségei felé javak befgadásában és tvábbításában) Térségi közpnti szerepkör (megyei tankerületi közpnt, megyei szakképzési közpnt funkciókkal, járásközpnti intézményekkel kistérségi közpnti szereppel). Kiemelkedő szerep a térségben élők képzésében és fglalkztatásában Teljes körű a laksság helyi szintű ellátása, biztsíttt az egészséges lakókörnyezet, kedvezőek a családk élete fenntartásáhz, illetve a gyerekneveléshez szükséges feltételek Vnzó kisvársi lét, jó közbiztnság, színvnalas óvdák, általáns és középisklák, jó tvábbtanulási lehetőségek, megfelelő egészségügyi ellátás, szakrvsi ellátó helyek, kórház Egyedi értéket képviselő, történetileg kialakult településszerkezet, kisvársias (mezővársi karaktert hrdzó) beépítés, vársképi jelentőségű középületek, közterek. A vnzó kisvársi léthez hzzátartzó az itt élők számára az tthnsságt jelentő, de a turizmus és a népességmegtartás szempntjából is fnts kedvező településkép. Cegléd isklavárs (5 középiskla, 4 általáns iskla, 200 fős kllégium) az ktatási intézmények vársi és térségi feladatkat egyaránt ellátnak. Cegléd Kssuth vársa (identitás és történelmi tradíciók) Termálvíz (rszágs összehasnlításban is jelentős vízptenciál) vársi strandfürdő, termálfürdő és szabadidőközpnt) Országs összehasnlításban magas a napsütéses órák száma, amely egyaránt kedvező a térség agrökptenciálja, mint turisztikai vnzereje szempntjából Erősödő turizmus (a vendégéjszakák száma a szálláshelyeken 2007 óta flyamatsan nő) Élő tradíciók, gazdag kulturális élet, sprt, brkultúra, a rendezvények nagy száma Mezővársi jelleg (jó minőségű, nagykiterjedésű termőföldek a várs északi- M4-től É-re fekvő térségeiben; kiemelkedő kertészeti ptenciál az Ugyeri földek területén, mezőgazdasági 2

3 művelésből kivnt tanyatelkek nagy száma, kiterjedt szőlő- és gyümölcsültetvények; termelési hagymányk, a Gyümölcstermesztési Kutató jelentette ptenciál a K+F fejlesztésében, brászat) Az aktív krúak laksságn belüli arányában nincs különbség sem az rszágs, sem a Pest megyei járásközpnt várskkal való összehasnlításban A fglalkztatttak aránya átlags a fglalkztattt nélküli háztartásk aránya az elmúlt évtizedben csökkent, a munkanélküliek aránya is 1%-al mérséklődött. A működő vállalkzásk száma flyamats növekszik Megfelelő az ellátttság a lakssági és vállalkzói gazdasági szlgáltatásk terén Az elmúlt időszakban a krábbi évtizedek leépülését követően erősödött a kertészeti ágazat, újraindult a brászat fejlődése A vársi gazdaság fő prfilját a gépipar (fémfeldlgzás, lemezmegmunkálás, mtralkatrészek és a félvezetők gyártása) valamint a kereskedelem és a pénzügyi szlgáltatásk jelentik GYENGESÉGEK A térség Pest megye hátsó udvara, amely úgy az összességében az európai uniós átlagt meghaladó GDP értéket mutató Közép-Magyarrszágn, mint Pest megyén belül periféria (a szbi, a nagykátai és dél-ráckevei térségekkel együtt). Fejlődése és fejlesztése az elmúlt évtizedekben is elmaradt a régió és a megye egésze dinamikájától, így az öröklött hátrányk krábban tervezett csökkentése nem valósult meg. A térség egésze - rszágs összehasnlítási rendszerben elismerten- hátránys helyzetű. Ezt biznyítja, hgy a Krmány 290/2014. (XI. 26.) Krm. rendelete értelmében a ceglédi kedvezményezett járás. (A kedvezményezett járásk: azk a járásk, amelyeknek kmplex mutatója - társadalmi és demgráfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószáma) kisebb, mint az összes járás kmplex mutatójának átlaga). A krábbi időszakkban az önkrmányzat nem vlt vállalkzóbarát, alacsny vlt az önkrmányzat gazdaságfejlesztést támgató tevékenységének hatéknysága. Csökken a népességszám (2010-et követő években 1700 fővel, amely csökkenés nem erőteljesebb, mint az rszágs átlag, de kismértékben magasabb, mint a Pest megyei járásközpntk, illetve a ceglédi járás egészének átlaga) Öregedik a társadalm (fiatalkrúak kisebb aránya a laksságn belül, az öregségi mutató magas, értéke ugyan rszágs átlag alatti, de kedvezőtlenebb, mint a Pest megyei járásközpntk, vagy akár a Ceglédi járás egészének mutatója) A vándrlási egyenleg negatív, mértéke az ezredfrduló óta (a válság két évét et kivéve) flyamatsan nő, a várs népességmegtartó képessége csökken. 3

4 Relatív alacsny a laksk isklai végzettsége (Az érettségivel, mint legmagasabb isklai végzettséggel rendelkezők aránya a 7 éves és idősebbek között alacsnyabb, mint az rszágs, illetve a Pest megyei járásközpnti arány, a Ceglédi járási adat kedvezőtlenebb. A felsőfkú végzettséggel rendelkezők aránya nőtt az elmúlt évtizedben, de ez az arányuk alacsnyabb, mint a Pest megyei járásszékhely várskban regisztrált arány. A különbség nem mérséklődött. A felsőfkú végzettséggel rendelkezők aránya kedvezőbb, mint a szmszéds vársk Albertirsa és Abny - adata) Erőteljes ingázás fővársba és a környező nagybb településekre (Kecskemét, Szlnk) amely részben felszívja a helyi, kevesebb és rsszabbul fizetett munkalehetőségekből adódó munkaerőtöbbletet. (A napnta ingázók (eljárók) aránya a fglalkztatttak arányában a két népszámlálás közötti évtizedben jelentősen nőtt 20,2%-ról 27,9%-ra), de mértéke még mindig alacsnyabb, mint a Pest megyei járásközpnt vársk, illetve a Ceglédi járás átlaga.) Összehasnlításban alacsnyabb a laksk jövedelme. (Bár az egy laksra jutó jövedelem a as válságt követő évek átmeneti visszaesése után - kismértékben, de flyamatsan nő, a jövedelmi szint elmarad az rszágs és annál is erőteljesebben a Pest megyei járásközpnt vársk átlagától.) Nem kielégítő a szciális biztnság Kevés a szakképzett szabad munkaerő, ami nehezíti az új vállalkzásk vársba vnzását, a helyi vállalkzásk fejlődését. Az alkalmazttak jelentős része nem végzettségének megfelelő munkakörökben fglalkztattt. Alacsny a várslakók önértékelése Igazságtalan a régiós besrlás (KMR), amely más térségekkel való összehasnlításban - a térség mesterséges elszegényesítéséhez, a felzárkózás lehetőségének krlátzásáhz vezet. Pest megyei, illetve régión belüli peremhelyzetből (illetve az EU fejlettségi szint átlagát meghaladó Közép Magyarrszági Régióhz való tartzásból) adódó hátrányk a fejlesztési frráskhz való hzzájutásban. A sajáts helyzet nem megfelelő kezelése az rszágs fejlesztésplitikában, az EUs frráskat kiegészítő hazai frrásk hiánya, illetve szűkössége, a régión belüli relatív hátránys helyzet kezeléséhez rendelkezésre álló eszközkészlet krlátzttsága Alacsny a várs lakónépesség vnzó képessége, a más településből Ceglédre járó munkavállalók letelepedési hajlandósága (a nagybb fglalkztatók infrmációi szerint) Krlátzttak a karrierépítési lehetőségek (A fiatal és képzett nem talál kvalifikált és perspektívát jelentő munkát, ezért a képzettség megszerzése után kevesen jönnek vissza Ceglédre) Hiányzik egy vársi székhelyű felnőttktatási intézmény Kedvezőtlen a gazdasági struktúra (a munkaerő egy részének képzetlensége, mtiválatlansága) K+F hiánya A beruházási kedv növelésének hiánya az adókedvezmények és egyéb nem beruházási jellegű fejlesztések elmaradása miatt. 4

5 Mtrizáció kárs hatásainak (a frgalm növekedéséből és az elkerülő utak hiányából adódó) flyamats növekedése A turisztikai desztináció hiánya Szegregátumk léte (Elsősrban az Örkényi útn lévő külső tanyavilág, a vasút által a várstól elzárt Szűcs telep, illetve a Csengeri vársrész keleti lakótömbjei érintettek. A várs belterületén 903, külterületén döntő többségükben Ugyer területén 1047 fő él lyan szegregátumban, ahl a legfeljebb általáns isklával rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül meghaladja a 30%-t.) A várs népességének 5,3%-a érintett a 13 szegregációval érintett területen. Mtiválatlank az alacsny végzettségű ptenciális munkavállalók (A vársban mintegy család arra rendezkedett be, hgy alacsny életnívón, munka nélkül, támgatáskból éljen meg) A száms civil szervezet egymástól elkülönülve - esetenként parciális szempntk és érdekek mentén nem szisztematizáltan működik. LEHETŐSÉGEK Tudats vársfejlesztés, a fejlesztés eszközkészletének és frrásainak bővítése 2021-től a Közép -Magyarrszági régió szétválásától Pest megye és ezzel Cegléd térsége is a felzárkóztatásban támgattt EU-s régióvá válik(ha időközben nem váltznak az EU támgatási rendszerénekszabályai), akkr a közötti időszakhz képest jelentősen bővülnek a fejlesztésre felhasználható frrásk. A várstérség települési önkrmányzatai, lakói és gazdasági szereplői szempntjai és érdekei figyelembevétele a vársfejlesztési célkitűzések és beavatkzásk meghatárzásánál, Cegléd térségközpnti, szlgáltató szerepének erősítése érdekében. A kedvezményezett járás krmányzati besrlásból adódó lehetőségek teljes körű kihasználása a hátránys helyzet enyhítésére. Irányváltás az önkrmányzat gazdaságplitikájában. Aktív gazdaságfejlesztési plitika, vállalkzásbarát önkrmányzat, a helyi gazdaság fejlesztését, a fglalkztatás növelését ezzel együtt a vársi bevételek bővítését szlgáló (rszágs és helyi) eszközkészlet összehanglt alkalmazásával. A helyi és a térségi gazdaság erősítését szlgáló gazdaságfejlesztő szervezet hatékny működtetése. A munkaerőpiaci kereslethez igazdó szakképzés. A szakképzés és a gazdaságfejlesztés erőteljesebb összehanglása, érdemi együttműködés a képzés és a helyi (térségi) gazdaság szereplői között. Gazdasági igényekkel összehanglt képzési rendszer kialakítása a létrejövő ceglédi közpntú - megyei szakképzési közpnt bázisán Helyi adttságkra épülő gazdaságszerkezet kihasználása és tvábbfejlesztése A mezőgazdaságban, a kertészeti ágazatban, a gyümölcstermesztésben, a brászatban és az állattenyésztésben meglévő ptenciálk kihasználása a mezőgazdaságra alapzó feldlgzóiparra 5

6 épülő brend erősítése. A termékek helyben (térségben) való feldlgzása a helyben termelt termékek helyi értékesítése és felhasználása arányának növelése, a feldlgzó és értékesítési célú szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása. A várshz tartzó tanyás térségek, tanyatelkek lehetőségeinek kihasználása vidékfejlesztési célk között megfgalmaztt tanyagazdaságk fejlesztése érdekében Külső működő tőke beáramlása a technlógiai szintű, innvatív iparágak meghnsítására és fejlődési lehetőségeik biztsítására (jelentősebb, nagybb vlumenű vállalatk, a fémipari feldlgzó ágazat tvábbi bővítése, illetve a mezőgazdasági termékeket feldlgzó iparágak betelepedésének és fejlesztésének támgatása) A Ceglédi Ipari Park jelentette területi ptenciál kihasználása az érdekeltségi rendszer átalakításával, a befektetések ösztönzésével. Az Ipari Park bővítése. Új gazdasági területek bevnása a fejlesztésbe (a megépülő M4 autópályáhz közvetlen kapcslatt biztsító feltáró úthz kapcslódó, rendelkezésre álló fejlesztési területeken) A helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek flyamats bővítése, erőteljesebb hzzájárulás a vársi fejlesztések pénzügyi alapjainak megteremtéséhez Turisztikai közpnt szerep kialakítása és erősítése. Az isklavársi pzíciót kihasználó diákfesztiválk szervezése. A Huszár laktanya fejlesztésében meglévő lehetőségek kihasználása a turisztikai célú attrakciók bővítésében. A termálvíz ptenciál erőteljesebb és többirányú kihasználása (a termálfürdő vízfelületeinek növelése, a befgadóképesség és a szlgáltatásk bővítése, a rentábilis működés feltételei kialakítása. Hatékny marketing a vendégkör bővítése érdekében a termálfürdő szlgáltatásainak megismertetésére a várslakók, a térség lakssága valamint a tágabb turisztika piac szereplőivel. A várs építészeti településképi színvnalának emelése a közszféra és a magánszféra által kezdeményezett új építések és a vársképet beflyásló beavatkzásk igényes, környezetbe illeszkedő, értéknövelő megldásával. A knferencia turizmus bővítése (a szükséges kiegészítő szlgáltatásk vársi szintű fejlesztésével) A helyi turisztikai attrakciók és a vendéglátás bővítése. A K+F fejlesztés lehetőségének megteremtése egyrészt a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató- Fejlesztő Intézet és az agrár felsőktatási intézmények és a térségi agrárvállalkzók szervezett együttműködés, másrészt a közgazdasági szakközépiskla és a tudmányegyetemi kapcslatk fejlesztése alapján. A közfglalkztatási prgramk megújítása a várs és a térség sajátsságai figyelembevételével (az élőmunkaigényes kertészeti kultúrák, ültetvények, energianövények termesztésének támgatása az alacsny képzettségű munkavállalók munkajövedelemhez juttatásának elősegítésére) 6

7 A képzettségük és alkalmasságuk miatt hsszú távn is betaníttt és a segédmunkásként munkát vállalók munkavállalási lehetőségeinek bővítése. A családk anyagi és lelki megerősítése (a családbarát Pest megye prgramhz kapcslódóan) A térségi együttműködésben rejlő lehetőségek tvábbi bővítése (a sajátsan hátránys helyzet felszámlását elősegítő kezelő eszközök bővítése érdekében) A helyi közösségi közlekedés tvábbfejlesztése, helyi járatk lehetőségének vizsgálata a vársrészek közötti, illetve a lakó és munkahelyek közötti közlekedés javítására. Bővülő és javuló szlgáltatásk, megvalósuló parkló fejlesztések, a biztnságs kerékpárzás feltételeinek biztsítása. KOCKÁZATOK, VESZÉLYEK Tvább csökken a népesség, rmlik krstruktúrája, a tvább öregedő társadalm erőteljes ellátási és szciális prblémát és többletterhet kz a vársban A kedvező gazdaságföldrajzi helyzet, a jó megközelítés, a dinamikusan fejlődő gócterületekhez való közelség egyszerre lehetőség mellett veszély is, mert erőteljes a fejlettebb térségek elszívó hatása, megvan a veszélye, hgy a térségre vnzáskörzeti árnyék brul A magasabb bérszínvnalat biztsító budapesti munkaerőpiac gyakrlatilag versenyképtelenné teszi a ceglédimunkaerő-piaci kínálatt. Növekszik a jelenleg ingázók hajlandósága az elköltözésre, rmlik a várs népességmegtartó és népesség vnzó képessége Rendezetlen marad az ktatási és egészségügyi intézmények vnatkzásában a tulajdnsi, fenntartó szerep, ezen belül tisztázatlan marad az önkrmányzat feladatköre, tehervállalásának frrásai Elmarad a szegregátumk felszámlása, illetve a szegregáltság mértékének érdemi csökkentése, tvábbi szegregátumk alakulhatnak ki (az Öregszőlők területén a várstól és a fürdőtől távlabb fekvő zónában). TRENDEK, TENDENCIÁK ÉS BIZONYTALANSÁGOK A TERVEZÉSÉBEN, A VÁROSFEJLESZTÉS NAGY TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEI MEGHATÁROZÁSÁBAN Trendek, tendenciák A fejlesztési frrásk nagysága és az azkhz való hzzáférés vnatkzásában a vársfejlesztés keretfeltételei váltzása prgnsztizálható: a nagytáv első szakaszában Pest megye önállói régióvá alakulásáig a ma ismert keretfeltételek figyelembevétele indklt, 7

8 a tervezési időszak másdik felében 2020 után az európai uniós átlag alatti fejlettségű ezért a felzárkóztatási frráskhz hzzájutó Pest megyével lehet számlni. A térségek fejlődésével és előre láthatóan az európai területfejlesztési plitika priritásai módsulásával előre láthatóan összességében csökkenni fgnak a felzárkóztatásra frdítható frrásk, ezzel egyidejűleg pedig jelentősen nő a helyi erőfrrásk jelentősége és részaránya. A tervbe vett és elhatárztt közlekedésfejlesztések révén tvább javul Cegléd pzíciója. Az M8 gyrsfrgalmi út kiépülésével, illetve a várst elkerülő út megvalósításával új kapcslatrendszerek kialakulására, a gazdasági kapcslatk kiszélesítésére, erősítésére nyílik lehetőség. Összességében fennmarad (a hátránys térségek felzárkóztatását célul kitűző rszágs területfejlesztési plitika sajnálatsan alacsny hatéknysága miatt) tvább nő a Középmagyarrszági régió népességvnzó képessége úgy a hazai, mint az európai visznyrendszerben. Ennek következtében e térség kedvező geföldrajzi helyzetű vársai (mint Cegléd is) jelentősen javít(hat) pzícióján a vársk közötti versenyben. A vidékfejlesztési plitika hatéknyságának prblémái, illetve a területi plitikában a vársfejlesztés érzékelhető priritásai miatt megtörhet a vidéki települések fejlődése, tvább erősödhetnek a különbségek a vársk (különösen a térségközpnti vársk) és a falusi települések között a lakónépességnek nyújttt szlgáltatásk elérhetőségében, választékában és színvnalában. Ezzel összefüggésben (az urbanizáció és a kncentráció várható tvábbi erősödésével) prgnsztizálhatóan nő a széleskörű települési szlgáltatáskat nyújtó vársk népességmegtartó és népességvnzó képessége, térségi súlya, növekedhet az rszág keleti régióiból és a várskörnyéki településekről való beköltözés Ceglédre. Részben a területek (térségek) fejlettségi különbözősége hatására, részben geplitikai kkból, nem utlsó srban pedig a klímaváltzás hatására előre láthatóan erősödő migráció hatására (fentiekkel összhangban)hsszú távn előreláthatóan nő a térség és azn belül a várs népessége, javul a fglalkztatás, nő a várs fejlesztési ptenciálja. Biznytalanságk A középtávn túl biznytalank a területfejlesztés és a vársfejlesztés európai uniós és hazai priritásai és annak frrásai. Középtávn még kalkulálható, de hsszú távra már biznytalan a vársi gazdaság által megtermelt jövedelem felhasználásának távlati szabályzása (az állam által meghatárzásra kerülő adózási és a támgatási keretfeltételek). A fentiekkel is összefüggésben biznytalansággal terhelt a várs népessége demgráfiai és szciális összetételének előrejelzése, ami a várs (illetve vársrész) fejlesztési célk területileg differenciált meghatárzásáhz fnts infrmáció ezen belül a migráció biznytalan hatásait is figyelembe véve - csak tág keretek között határzható meg nagy távra (minimum évre) a várs össznépességszáma, amellyel a várstervezés srán számítani kell, 8

9 a kül- és belterület népesség előrebecslésének biznytalansága (elsősrban a külterület és a tanyás térségek jövőbeli fennmaradási és fejlődési biznytalanságai miatt, ahl több tendencia párhuzams és egyidejű érvényesülése is aznsítható: egyrészt a tanyagazdaságk erősödése, a racinális tájgazdálkdás szempntjainak érvényesülése, a külterület más részeinek elhanyagltsága, a nem művelt területek arányának növekedése, a tanyatelkeken élő népesség egy részének társadalmi lecsúszása, (ezzel egy időben az érintett népesség lassú számszerű növekedése) a területi és a társadalmi szegregáció erősödése A népesség területi elhelyezkedésében várható váltzáskkal is összefüggésben az előrejelzésekben kckázatt jelent a népesség összetétele váltzásának biznytalansága (a népesség öregedése, illetve a fiatal népesség helyben tartásának biznytalansága), A szciálisan részrult népesség számának és területi elhelyezkedésének (kncentrációjának, vagy dekncentrációjának) váltzása Tvábbi biznytalanságt jelent a fejlesztési tervezésben az építésüggyel összefüggő törvények és a jgszabályk váltzása (kiemelten a 300 m2 alatti családi házak bejelentéssel bel-, külterületen és zártkertben - akár közmű nélkül való - építésének lehetősége, valamint az, hgy a HÉSZ azn előírásait, amelyek az építhető lakásk számát krlátzzák, nem kell figyelembe venni, így az adtt területen lehetséges lakásszám (és népességszám) kiszámíthatatlanná válik, illetve a szükséges közmű- és közlekedési kapacitás előre nem jelezhető.) 9

10 JÖVŐKÉP A várs hsszú távú jövőképe a 2009-ben elfgadtt és 2015-ben megújíttt ITS-ben megfgalmazttakhz képest lényegében váltzatlan: Cegléd mdern, a laksság igényeit teljes mértékben kielégítő fglalkztató-, szlgáltató-, iskla-, valamint fürdővárssá alakulása, - ezáltal a térség fővársává válása - a turizmusés közszlgáltatás-, illetve közktatás-rientált fejlesztések segítségével A jövőkép összetevői: 1. Cegléd jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vnatkzóan: Cegléd mdern, a laksság igényeit teljes mértékben kielégítő várs, élhető és vnzó lakóhely. Cegléd jelentős gazdasági ptenciállal rendelkező várs úgy az ipar, a lgisztika, mint a mezőgazdaság és a kapcslódó élelmiszergazdaság, valamint a kertgazdaság vnatkzásában. Cegléd térségi- és helyi ptenciáljaira valamint azk flyamats erősítésére építő, gazdag munkahelyi kínálatt (a munkahelyeken a megélhetést garantáló, kiszámítható jövedelmeket)biztsító fglalkztató közpnt, az innváció térségi bázisa. Cegléd vasúti és közúti közlekedési csmópnt, amely úgy a külterületéről, mint mikrtérsége településeiből társadalmilag elfgadható időn belül biztsítja az tt élők számára a várs ktatási-, egészségügyi, szciális intézményeinek és munkahelyeinek elérhetőségét. Cegléd jelentős kereskedelmi és szlgáltató közpnt, amely létesítményeivel és szlgáltatásaival úgy a várs lakói, mint a várskörnyéken élők számára a középfkú közpntnak megfelelő színvnalú - gazdag kínálatt nyújt. Cegléd tradicinális isklavárs, a köznevelés, a képzés és a tvábbképzés megyei- és térségi szintű közpntja. Cegléd fürdővárs, amely bővülő turisztikai kínálatt, gazdag prgramkat, rekreációs és szórakzási lehetőségeket biztsít az itt élők és az ide érkezők számára. Cegléd értékeit és hagymányait őrző, azt fejlesztő kulturális közpnt, a művelődés, a kultúraszlgáltatás térségi közpntja. Cegléd épített környezeti értékekben,- a vársnak kisvársi karaktert adó épületekben gazdag, ugyanakkr jelentős természeti- környezeti ptenciállal rendelkező település, ahl a karaktert adó építészeti értékek megőrzése és tudats fejlesztése településfejlesztési ptenciált erősítő tényező. Cegléd a fák vársa, ahl az egészséges, tiszta és áplt környezet, a zöldfelületek fejlesztése (bilógiai aktivitásuk növelése)és a kulturális tradíciók és hagymányk összességében vnzó, fenntartható és élhető környezetet biztsítanak az itt élőknek és az ide látgatóknak. 10

11 2. A várs jövőképe a térségi szerepére vnatkzóan Cegléd a térség fővársa, járásszékhely, a közigazgatás, a köznevelés, az egészségügy, a szlgáltatásk és a turisztika szlgáltatásainak közpntja. Cegléd a járáshatárn túlnyúló hatáskörrel bíró, - a térség lekssága képességeihez igazdóan fejlődő, munkahelyi kínálatában gazdagdó meghatárzó jelentőségű térségi fglalkztató közpnt. Cegléd a térségi együttműködésben elkötelezett várs, amely céljait az rszágs- és a megyei fejlesztési priritásk figyelembevételével -, a térség településeivel összehangltan éri el. 3. A településfejlesztési elvei (fentiek érvényesítése érdekében) Távlatsság (a hsszú távú célk szem előtt tartása a közép és rövid távú fejlesztési döntések meghzatalánál) Térségi szemlélet (a helyi érdek érvényesítése mellett a térségi célkból kibnttt, a térségi érdeket is érvényesítő megldásk figyelembevétele a helyi fejlesztéseknél) Stratégiai megközelítés (a versenyképesség növelése, a térségi gazdaság fejlesztése valamint a várs lakssága jól léte biztsítása priritásainak érvényesítésére.) Integrált szemlélet (ágazati beavatkzásk helyett integrált megldásk alkalmazása a fejlesztési célk szlgálatában) Helyi erőfrráskra való építkezés (a térségi természeti-, gazdasági és emberi erőfrrásk sajátsságainak figyelembevétele és fenntartható módn való érvényesítése a várs fejlesztése srán) Hatéknyságra való törekvés (a területi adttságk és a rendelkezésre álló erőfrrásk jbb kihasználása) Az értékek megőrzése és fenntartható hasznsítása (úgy a táji-, természeti mint az épített környezet értékek és a társadalm értékeinek védelme és fenntartható módn való hasznsítása úgy a gazdaság, mint a helyi társadalm fejlesztése srán.) A társadalmi igazságsság érvényre juttatása (a társadalmilag indklatlan területi különbségek csökkentése) A társadalmi khézió erősítése (a hátránys helyzetű társadalmi csprtk felzárkóztatása, az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mbilitás erősítése) Partnerség erősítése (az önkrmányzat, a várs intézményei, a várs civil társadalma, a vársi gazdaság szereplői között a fejlesztési célk megfgalmazásától a feladatk széleskörű társadalmi együttműködéssel történő megvalósításáig) A várs jövőképe lyan távlatt rajzl fel, amely alapján- a Nemzeti Fejlesztési Kncepcióban és Pest megye területfejlesztési kncepciójában és prgramjában kitűzött rszágs-, illetve térségi szintű 11

12 stratégiai célkitűzések megvalósulásával összhangban azk megvalósulásának mértékétől is függőütemben Cegléden: a helyi erőfrrásk széleskörű kihasználásával erősödik a gazdaság úgy az ipari- (elsősrban gépipari) ágazatk, mint a mezőgazdaság, élelmiszergazdaság. illetve a szlgáltatásk vnatkzásában, erősödik a gazdaság térségi beágyazttsága, nő a versenyképessége, nő a népességszám, javul az itt élők képzettsége és munkára (vállalkzásra) való képessége javulnak a laksság életkörülményei, a gazdaság minden versenyképes szektrában javulnak a fejlődési lehetőségek, nő a fglalkztatás, az aktív krú laksság minden rétege és a tenni kívánók számára esély lesz a munkavállalásra, illetve a megélhetést biztsító önfglalkztatásra, a XXI. századi innvatív, tudás alapú gazdasági ágak, szlgáltatásk és intézmények jelenléte megerősödik; a helyi szereplők együttműködése révén a megtermelt jövedelmek lehető legnagybb része a vársn, illetve a térségen belül marad, a térség gazdasági szereplőit és plgárait gazdagítja; fejlődik a várs, javul a környezet állapta és a laksság életminősége, nő a várs népességmegtartó és népességvnzó képessége, amelynek eredményeként csökkennek a térségen és vársn belüli területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és érdektaglt helyi társadalm knfliktusai jól kezeltek, csökken a szegregáció, az összehanglt képzési, szciálplitikai és településplitikai beavatkzásk eredményeképpen megáll a külterület szegregációval érintett területein az tt élők leszakadása, nő a (köz)biztnság a (elsősrban a külterületen) javulnak a gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételei a 4-es főút tvábbi fejlesztésével, az M8 autópálya térséget érintő szakasza, illetve a várs beépített területét keleti irányba elkerülő út megvalósításával, a belső közlekedési hálózat javításával valamint a közösségi közlekedés feltételei javításával javul a munkahelyek és az ellátást biztsító intézmények elérhetősége, az infrmációs társadalm legújabb vívmányai elterjedtek, és alkalmazásuk megjelenik a gazdasági és társadalmi életben, nő az energiatudatsság, az EU-s támgatásk felhasználásával megvalósulnak klímavédelmet és az energiahatéknyságt szlgáló fejlesztések, nő a megújuló energia termelésének és felhasználásának súlya és aránya úgy a térség, mink a várs gazdaságában, illetve a háztartáskban, 12

13 erősödik a táji-, természeti erőfrrásk fenntartható használata és a helyi ptenciálkra és termelési hagymánykra, valamint a bővülő értékesítési lehetőségekre alapzva nő a helyben termelt és felhasznált egészséges élelmiszer mennyisége és aránya, kialakulnak a térségi sajátsságkat figyelembevevő tájgazdálkdás feltételei, a táji, természeti adttságkra és kultúrtörténeti hagymánykra épülve, a helyi környezeti feltételekhez igazdva javul e vidéki térség értékteremtő képessége, szerepe a megélhetésben, a vidék népesség- és képességmegtartásában, a várs megőrzi és gazdagítja természeti- és épített értékeiket, áplja helyi hagymányaikat, amelyek így a fejlesztés erőfrrásaivá válnak, javul a várs településszerkezete, a gazdasági fejlődéssel összehanglt ütemben lendületet vesz a vársközpntfunkcióbővítő megújítása bővülnek a zöldfelületek, egyaránt növekszik azk használati értéke és bilógiai aktivitása, fkzatsan kialakul a település zöldfelületi rendszere (hálózata), bővül a turizmus, javulnak a vendégül látás feltételei, a várs kihasználja a termálvíz, a természeti környezet és a kulturális tradíciókban rejlő lehetőségeket, biztsítttak és elérhetők az alap-, a közép-, valamint a felsőfkú minőségi ktatás és a képzés, valamint a munkaerő-piaci igények váltzásáhz való alkalmazkdást biztsító élethsszig való tanulás feltételei, fennmarad, illetve bővül a laksság skldalú ellátásának hatékny rendszere, javul az intézményhálózat elérhetősége, Cegléd erősödik, mint a középfkú (távlatban a nagybb térségben működő felsőfkú intézményekkel együttműködő) a felsőfkú képzés és tvábbképzés, illetve a térségi gazdasággal is szrsan együttműködő innváció reginális közpntja, tvább nő a születéskr várható élettartam, biztsítttak az egészséges élet megőrzésének, illetve a gyógyulás feltételei, megőrződnek a gazdag hagymányk és tradíciók, nő a kultúra szerepe a helyi identitás erősödésében, a várs fejlődésében (fejlesztésében). Cegléd ezek által a fejlesztési ptenciáljait mindenkr hatéknyan kihasználó, bővülő gazdaságú és népességű, dinamikusan fejlődő, mdern térségi közpnttá válik. 13

14 Cegléd fejlesztésének hsszú távú (2030-ig tartó) célkitűzései 1. A VÁROS NÉPESSÉGÉNEK STABILIZÁLÁSA a várs népességmegtartó és népességvnzó képességének növelése (a népességszám csökkenés megállítása érdekében), a demgráfiai szerkezet váltzásából adódó sajátsságk figyelembevétele Hsszú távn kulcskérdés a várs számára, hgy népességét, kiemelten annak jövőbeni bázisát, fiatal plgárait megtartsa. A közösségfejlesztés (közvetve a vársfejlesztés) egyik lehetséges sikerkritériuma lehet, hgy közülük fiatal felnőttként hányan maradnak, illetve térnek vissza Ceglédre. Az ezt elősegítő települési támgatási plitika minél hamarabb kimunkálandó. A fiatalk képzettségüknek megfelelő elhelyezkedését, lakáshz juttatása, illetve a lakásépítés rszágs prgramkhz is kapcslódó - lehetőségének bővítése kiemelt településfejlesztési cél. A lehetséges fejlesztési lépések között mindig azknak a megldásknak kell priritást kapniuk, amelyek hzzájárulnak közvetlenül vagy közvetett módn Cegléd élhetőségének fkzásáhz, a helyi életminőség jbbításáhz, hzzájárulva ezzel az elköltözések mértékének visszaszrításáhz és a gyermekvállalási kedv növekedéséhez. A laksság, azn belül is különösen a fiatal krsztály érezze, hgy lehet és érdemes Cegléden élni, bldgulni hsszú távn is. A laksság helyben tartása érdekében mindenképpen figyelmet kell frdítani a szciális, egészségügyi és ktatási-nevelési szlgáltatásk, alapellátásk színvnalának fenntartható növelésére. Minden krsztály számára fnts tényező, hgy lakóhelyén a szabadidejét hasznsan tudja eltölteni: sprtlhassn, kikapcslódhassn, szórakzhassn, kulturális rendezvények legyenek, művelődhessen, pihenhessen. Ezek feltételeit fkzatsan javítani, bővíteni szükséges. Támgatni kell, hgy erőteljes civil élet flyjék Cegléden. A civilek nagymértékben hzzájárulnak a lakóközösség összefgásáhz, a település vezetése és a laksság kapcslatának erősítéséhez, egymás elfgadásáhz, megértéséhez. A közösségfejlesztés egyik lehetséges sikerkritériuma lehet, hgy közülük fiatal felnőttként hányan maradnak, illetve térnek vissza. Az ezt elősegítő települési támgatási plitika minél hamarabb kimunkálandó. Fentiek figyelembevételével: Kiemelt cél a várs népességszámának stabilizálása, hsszú távn növelése. Ennek alapja (és eszköze) a vársi kmfrt növelése, a vnzó kisvársi életminőség megőrzése és tvábbi javítása, a vársi szlgáltatásk fejlesztése kiemelten a fiatal, illetve a szilver krsztályk sajáts igényei figyelembevételével, az itt élő népesség egészségi állaptának javítása, az rszágs célkitűzésekhez is kapcslódva a születéskr várható élettartam növelése, a halálzási ráta javítása, a társadalm elöregedésének lassítása, a születésszám emelése, a várs népességmegtartó és népességvnzó képességének növelése 14

15 a helyi gazdaság fejlesztésével, a társadalmilag elfgadtt (illetve a helyi laksság által elvárt) színvnalú megélhetést biztsító fglalkztatást lehetővé tevő munkahelyválaszték biztsítása a várs közösségi közlekedéssel való megközelíthetőségének tvábbi javítása (az utazási idő csökkentése, az utazás kényelmének növelése) a vársn kívül elsősrban Budapest, illetve Kecskemét térségében bővülő munkahelyek elérhetőségének javítása (ezzel Cegléd lakóhelyi-, egyesek számára alvóvársi jellegének erősítése.) A vársi népesség bővítésének lehetséges célcsprtjai: a várskörnyék települései, ahnnan elsősrban a bővebb munkahelyi kínálat és a gazdagabb és jbb minőségű vársi szlgáltatásk vnzásában várható elsősrban a fiatal, gazdaságilag aktív rétegekhez tartzók vársba költözése, a fővárstól távlabbi (elsősrban a fglalkztatási lehetőségekben lényegesen szegényebb) északkeleti-, keleti térségekben élők közül azk a képzett, mbil, a fiatal, fizetőképes rétegek (akár egyedül állók, akár fiatal-, gyermekes családk), akik kedvezőbb életperspektívát, gazdagabb munkahelyi kínálatt, jbb megélhetési lehetőségeket keresnek a fővárshz közelebbi térség azn településeiben(pld. Cegléden), ahl hsszú távn biztsítttak a tanulás, a tvábbtanulás, az egészségügyi-, szciális szlgáltatáskhz való hzzájutás, illetve az értelmes szabadidőeltöltés lehetőségei úgy, hgy a vidéki életfrma előnyei is megtarthatók. A vársfejlesztési kncepció Cegléden hsszú távn 40 ezer lakssal száml, számukra tervezi biztsítani a minőségi élet, lakás és ellátásfeltételeit. A népességszám stabilizálása, a fiatalk helyben tartása és ide vnzása érdekében ki kell dlgzni egy ifjúságplitikai kncepciót és azt következetesen végre kell hajtani. Ennek sarkpntjai a fiatalk letelepedésének és gyermekvállalásának támgatása, valamint a fiatalk bevnása a várs életébe közösségi munkán és fórumkn keresztül. A fiatal értelmiségiek illetve a kevésbé tehetős helyi (valamint a Cegléden munkát vállaló) fiatal pályakezdők, családk ellátására, lakókörülményeik megldására/javítására bérlakásépítési prgram indítása tervezett. Ennek kiemelt célterületei: a vársközpnt rehabilitációra (illetve a jelenlegi beépítéshez képest intenzívebb beépítésre tervezett) területei, telkei, ahl a gazdaságs építés lehetőségén túl a meglévő közmű és intézményi kapacitásk kihasználásával egyaránt biztsítttak az ide költözők teljes körű infrastrukturális ellátásának feltételei, az Öregszőlő térségében a kialakult (illetve kialakítható) lakóterületek és a termálfürdő közötti térségben (a közterületek kialakításával, rendezésével illetve az infrastruktúra 15

16 fejlesztésével párhuzamsan) a minőségi családi házas lakásépítés lehetőségeinek bővítése a várs keleti térségében a krábban kijelölt, de be nem épült lakóterületek beépítésének támgatása. Nem tekinthetők célterületnek azk a várs beépített területéről leszakadó területek, ahl az da költözők alapvető műszaki- és humán infrastrukturális ellátása nem, vagy csak jelentős költségráfrdítással biztsítható. (Kivétel képeznek ez alól az önálló tanya, illetve farmgazdálkdásra alkalmas (arra kijelölt) területek, ahl a lakásépítés a gazdasági fejlesztéssel összehangltan támgattt). A fiatalk helyben tartásáhz kapcslódik a fiatalk (illetve az idősek) számára új közösségi terek, váltzats szabadidő eltöltésére, szórakzásra lehetőséget biztsító terek létesítése. Emellett a sprtlási lehetőségek bővítése is cél(első ütemben az ITS-ben előirányztt fejlesztések megvalósításával). 2. A MŰVELTSÉGI SZINT JAVÍTÁSA, ILLETVE A VÁROSLAKÓK KÉPZETTSÉGÉNEK ÉS KÉPESSÉGEINEK FOLYAMATOS NÖVELÉSE kiemelten a gazdasági szerkezet tvábbfejlesztése, illetve a fglalkztatttság (és a jövedelemtermelő képesség) növelése érdekében. A várslakók képzettségének és képességeinek növelése azért kiemelt és hsszú távra szóló - fejlesztési célkitűzés, mivel Cegléd egyik gyengesége, hgy miközben a várs térségi jelentőségű isklavárs Pest megyei összehasnlítási rendszerben kedvezőtlenek a munkaképes krú laksság képzettségi visznyai. Kevés a helyben elérhető szakképzett munkaerő, ami nehezíti az új vállalkzásk vársba vnzását ezáltal a helyi gazdaság fejlődését. Tvábbá a helyben működő vállalkzásk alkalmazttainak jelentős része pedig nem is végzettségének megfelelő munkakörökben fglalkztattt. A műveltségi szint általáns növelése, a készségek és ismeretek flyamats bővítése, új szakmai ismeretek elsajátítása, az élethsszig való tanulás teszi alkalmassá az egymást követő krsztálykat a krszerű ismeretek alkalmazására, a váltzó munkaerő-piaci körülményekhez való alkalmazkdásra, versenyképességük javítására. Cél, hgy a hátránys helyzetű fiatalk se rekedjenek bent a szegénységben, kapjanak esélyt egzisztenciális helyzetük javítására, társadalmi integrációjuk erősítésére. A munkaerő versenyképességének javításáhz szükséges lyan, a munkaerő-piaci elvárásknak megfelelő képzési és szakképzési rendszer, amely egyaránt fejleszti a munkavállalók tudását és kmpetenciáit. Mivel a képzési struktúrák megváltztatása csak hsszabb távn térül meg, így a várs számára cél, hgy átgndlt beavatkzáskkal frmálja a jelenlegi képzési kínálatt, hgy az ktatásban résztvevők mindenkr a jövőben minőségi, a munkaerőpiacn közvetlenül hasznsítható tudással kerüljenek ki az isklákból. Ehhez Cegléden úgy az ktatásban-, a képzésben, mint a közművelődésben biztsítttak az tt dlgzók humán kapacitásai. 16

17 Gazdasági igényekkel összehanglt képzési és tvábbképzési rendszer kialakítása pedig a ceglédi közpntú megyei szakképzési közpnt bázisán valósítható meg. 3. A HELYI- ÉS A TÉRSÉGI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE A helyi adttságkra épülő gazdaságszerkezet tvábbfejlesztése, a térségi és a vársi gazdaság megerősítése, a fglalkztatás bővítése Mint azt a 2015-ben elfgadtt ITS dkumentum is megállapítja, Cegléd gazdasági helyzetét alapvetően meghatárzza a várs fekvése. Ebből a szempntból előnyös, hgy a várs Magyarrszág leginkább dinamikusan fejlődő régiójában fekszik, aznban a megyén belüli periférikus elhelyezkedése részben kiltja a kedvező közlekedési és földrajzi adttságkat. Az elmúlt évtizedek gazdasági átalakulásainak és válságidőszakainak köszönhetően csak lassan stabilizálódtt a vársi gazdaság szerkezete, több máig ható prblémát kialakítva. A várs szűkebb térségének gazdasági és fglalkztatási közpntja, aznban sk helyi laks számára nehézséget jelent, hgy helyben jussn megfelelő munkáhz az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a más településekre munkába járó ceglédi laksk száma (bár a beingázók száma is bővült). Cegléden a vállalkzásk számának bővülése az utóbbi években flyamats, ugyanakkr a helyi gazdasági szervezetek nem tőkeerősek. Hiányzik a vársban a fejlett nagyvállalkzói réteg, és kevés a magas hzzáadtt értékű szektrban tevékenykedő vállalat. A külső gazdasági szereplők számára Cegléd több szempntból nem kellően vnzó, és a gazdasági környezet a helyben működő szereplők számára sem mindenben ideális. Kevés a vársban az elérhető szakképzett munkaerő, ami nehezíti az új vállalkzásk vársba vnzását és a helyi vállalkzásk fejlődését. Az önkrmányzat a krábbi időszakban nem tudtt hatékny gazdaságfejlesztői szerepben fellépni, vállalkzásbarát környezet kialakítása sem sikerült maradéktalanul (adóterhek, adminisztrációs nehézségek). Ezek mellett a gazdasági tevékenységek ellátásáhz szükséges infrastruktúra is fejlesztésre szrul. A várs ipari parkjában a fejlesztési területek ugyan elkeltek, de ez a településrész mégsem tud a helyi gazdaság mtrjává válni, mivel csak területének 60 %-a kihasznált, a park által nyújttt szlgáltatásk, és az elérhető infrastruktúra fejlesztésre szrul, és hiányzik egy a kisvállalkzásk működését segítő inkubátrház. Az ipari park bővítésének, illetve tvábbi gazdasági területek fejlesztésbe vnásának lehetőségét a településrendezési terv 2016 évi módsítása már biztsítja, de a tényleges fejlesztésekre előre láthatóan csak az M4-es (nagybb távlatban pedig az M8- as) autópályával, illetve a várst elkerülő út megvalósításával kapcslats beruházásk nyújthatnak lehetőséget. A várs fejlesztésében a fejlesztéshez szükséges frrásk előteremtésében - egyre nagybb jelentőségű a helyi gazdaság és a helyi laksság szerepvállalása. Emiatt kiemelkedő szerepe van (és lesz) a vársi gazdaság jövedelemtermelő képessége és ezzel összefüggésben adóteher vállalási képessége növelésének. Ennek figyelembevételével úgy közép-, mint nagy távlatban kiemelt vársfejlesztési célkitűzés a vársi (és a várstérségi) gazdaság helyi és térségi adttságkat és ptenciálkat messzemenően figyelembe vevő flyamats fejlesztése, az itt élőknek és az ide települőknek biztnságs jövedelmet biztsító fglalkztatás növelése. Cegléd helyi gazdaságának meghatárzó szereplői azk a termelő, szlgáltató egységek, amelyek az elmúlt évtizedekben - többnyire a helyi erőfrráskra alapzva itt jöttek létre, itt fejlődtek. Tvábbi fejlődésük (kapacitásaik fejlesztése és technlógiai fejlesztésük) a ceglédi gazdaság tvábbi 17

18 erősítésének legfntsabb bázisa. Ezért az új vállalkzásk vársba (térségbe) vnzása mellett kiemelt vársfejlesztési célkitűzés a meglévő (ipari-, termelő-, kereskedelmi és szlgáltató) vállalkzásk megtartása, fejlesztése, a vállalkzásk versenyképessége javítása. Tevékenységük segítésének alapvető módja fejlesztéseik és beruházásaik közvetlen támgatása. Az ilyen szubvenciók fenntartása fnts, mert ezek híján sk vállalkzás nem képes nagy önerőt kívánó befektetések megvalósítására (pl. irányítási rendszerek, szabványk bevezetése, technlógiai fejlesztések, eszközbeszerzések). A várs (illetve a vársfejlesztési célk elérésének támgatására újjászervezett Vársfejlesztési Kft) kiemelten kell, hgy támgassa e vállalkzásk gazdaságfejlesztési-, telephely- és technlógia fejlesztési pályázatait. Bár a fejlesztések többsége a jelenlegi telephelyek fejlesztésével valósulhat meg, de az Ipari Parkban és a településszerkezeti tervben gazdaságfejlesztésre kijelölt területeken mód van új telephelyek létesítésére is. A Vársfejlesztési Kft tevékenysége hatéknyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, és nem utlsó srban piaci szemléletű menedzsmentet biztsít. A társaság úgy középmint nagytávn lyan frrás és tervezési krdinációt valósíthat meg, mely révén az önkrmányzat vársfejlesztési és a várs rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, finanszírzásuk kiszámíthatóbbá válik, és lehetőséget teremt a magántőke bevnására. A helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő cél lyan a váltzó körülményekhez alkalmazkdni képes kiszámítható önkrmányzati adóplitika kialakítása és alkalmazása, amely miközben biztsítja a tervezett önkrmányzati fejlesztésekhez szükséges saját erőt, a befektetés ösztönzési és vállalkzástámgatási célk megvalósításának is fnts eszköze. Ennek érdekében tvábbra is fnts szempnt, hgy a helyi adók rendszere legyen kiszámítható, és az ne veszélyeztesse a vállalkzásk működését. Az adóbevételek növekedése az új, lehetőleg nagybb termelő vállalkzásk vársba vnzásától, a turizmuságazatban termelődő bevételekből, illetve a már itt lévő vállalkzásk megerősítésétől várható. A vársfejlesztési célk elérése és a knkrét beavatkzásk sikere érdekében szükséges a várs egységes marketing stratégiájának kidlgzása, e mentén pedig az eredményes marketingkmmunikáció működtetése. A helyi gazdaság fejlesztéséhez, térségi versenyképessége növeléséhez kapcslódó célkitűzések: Vállalkzásbarát, együttműködő önkrmányzat és vállalkzásbarát környezet fenntartása és erősítése Az adózási feltételek kiszámíthatóságának erősítése, adókedvezmények bevezetése a helyi vállalkzásk támgatása érdekében, az adóterhek csökkentése Az együttműködési lehetőségek fejlesztése a gazdasági szereplők és az önkrmányzat (+ civilek, állami intézmények stb.) között A helyi ipar és a szlgáltatásk fejlesztése A gépipari hagymánykra alapzó gazdaságfejlesztés: Cegléd gazdaságának egy meghatárzó eleme (vlt) a gépipar. A jelenleg is ilyen prfillal rendelkező cégek (fémfeldlgzás, lemezmegmunkálás, mtralkatrészek és félvezetők gyártása) fejlődésének kulcsa versenyképességük javítása. Ezt elérendő, szükséges e vállalkzásk technlógiai fejlesztésének, kapacitásbővítésének, eszközbeszerzéseinek támgatása. 18

19 Munkahelyteremtésre, a fglalkztatás bővítésére alkalmas területek kínálatának bővítése a hsszú távú fejlesztési ptenciállal rendelkező térségekben. Elsősrban az M4-es autópálya és a várst elkerülő utak térségében megvalósítandó gazdasági területi kínálat bővítéssel növelhető a várs vnzereje a telephelyet kereső befektetők számára. A területi kínálat hsszabb távn tvább bővíthető a feltáratlan területek fejlesztésbe vnásával, valamint zárványtanyák felvásárlásával, telek-átalakításkkal. A fejlesztések srán kiemelt feladat, hgy a belvárs szlgáltató jellege fennmaradjn és erősödjön, ne a vársszéli zöldmezős beruházásk kerüljenek előtérbe, hanem a belvárs aktív szlgáltató jellege kerüljön a fejlesztések középpntjába. Kmplex, hsszú távú fglalkztatási paktum előkészítése - és Pest megyei fglalkztatási paktum részeként való megvalósítása Cegléden és a várstérségben. Elsősrban a hátránys helyzetű személyek munkavállalásának lehetőségeit bővítené, ha lyan kmplex fglalkztatási prgramk keretében jutnának munkáhz, amely a várs sajátsságaira épülő fglalkztatási területeken állít elő tényleges terméket (pl. élőmunka-igényes kertészeti kultúrák, ültetvények, energianövények termesztése). A fenntarthatóság érdekében fnts a kölcsönös érdekeltség kialakítása (pl. mezőgazdasági termékek előállítása a vársi intézmények számára). A szakképzési rendszer fejlesztése a megyei szakképzési közpnt bázisán. A gazdasági igények és a szakképzési kínálat összehanglása szükséges a hsszú távú munkaerő-piaci igények felmérésével, az intézmények szervezetfejlesztésével, a tananyagk és eszközök felülvizsgálatával, valamint jbban alkalmazkdva a duális képzési rendszerek funkciójáhz. Stratégiai kutatási és innvációs együttműködések kezdeményezése vállalatk és kutatóhelyek között. A várs innvációs ptenciáljának növelése érdekében fnts a K+F fejlesztés lehetőségének megteremtése egyrészt a ceglédi gyümölcstermesztési kutató-fejlesztő intézet és az agrár felsőktatási intézmények, valamint a térségi agrárvállalkzók szervezett együttműködése, másrészt a gépipari vállalkzásk, a közgazdasági szakközépiskla és a tudmányegyetemi kapcslatk fejlesztése alapján. Mikr-, kis- és középvállalkzásk külpiacra jutásának támgatása marketingtevékenységgel annak érdekében, hgy a kevésbé tőkeerős vállalkzásk is ki tudják használni az egységes európai piac és egyéb külpiack nyújttta előnyöket. (marketing, márkaépítés, üzleti kapcslatfelvétel, illetve a piacra jutást elősegítő tevékenységek pl. vásárkn és kiállításn való részvétel, árubemutatók támgatása). A helyi közfglalkztatási prgramk megújítása Vállalkzási együttműködések ösztönzése gazdasági szinergiák keltése céljából. A kisvállalkzásk együttes piacra lépése, valamint a kkv-k és nagyvállalatk együttműködése (pl. beszállítói hálózatk) kedvező szinergiákat kelthet. Ezáltal a hálózatk kiépítésének és fenntartásának támgatása hzzájárul a vállalatk versenyképességének javulásáhz. Az induló kisvállalkzáskat segítik az lyan inkubátrházak, ahl műhely- és irdaterületet tudnak bérelni, és különböző üzleti szlgáltatáskat tudnak igénybe venni tevékenységük ellátására 19

20 A mezőgazdaság, a kertészet, szőlészet, brászat (az élelmiszergazdaság) átfgó fejlesztése. E térség egyben Pest megye egyik periférikus térsége, amely a különböző demgráfiai, fglalkztatási, megélhetési válságjegyeket visel magán. Ezért cél a térség tvábbi leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása. Ehhez nélkülözhetetlen a meglévő gazdálkdási tradíciók hasznsítása a helyi fglalkztatás bővítésében, a speciális adttságk hasznsítása és a váltzó gazdasági környezethez való alkalmazkdás képességének növelése. Az elmúlt időszakban a krábbi évtizedek leépülését követően erősödött a kertészeti ágazat, újraindult a brászat fejlődése. Erre a tendenciára építve fnts a mezőgazdaságban, a kertészeti ágazatban, a gyümölcstermesztésben, a brászatban és az állattenyésztésben meglévő ptenciálk kihasználása a mezőgazdaságra alapzó feldlgzóiparra épülő brand erősítése. Cél a termékek helyben (térségben) való feldlgzása, a helyben termelt termékek helyi értékesítése és felhasználása arányának növelése, valamint a feldlgzó és értékesítési célú szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása. A térségben tradicinális mezőgazdasági termelő ágazatk az utóbbi időben fellendülést mutatnak, de ahhz, hgy az ágazat tényleges fejlődési pályára álljn, még sk feltétel hiányzik. A helyi termelők piacra jutási nehézséggel küzdenek, és megfelelő tőke híján nehéz a kisméretű gazdaságk életben tartása. Hiánysak a vársban és térségében azk a termelői és feldlgzói hálózatk, amelyek a helyben termelt termékek értéknövekedését és helyben értékesítését elősegítenék. Kiemelt hsszú távú cél az agrökptenciál kihasználása a termelési módk ptimalizálásával, mivel a termőföld jelentette ptenciál kihasználása stratégiai jelentőségű a térségben. Ennek érdekében fnts egyrészt a tradicinális termelési módk ösztönzése (gyümölcskultúrák, szőlőtermesztés, brászat), másrészt a táji adttságkkal harmnizáló termelési módk kialakítása és támgatása. A termőhelyi visznyknak megfelelő tájgazdálkdás kialakítása érdekében szükséges a termőhelyi adttságk különbségeit is figyelembe venni a beavatkzásk srán. Így a jó termőhelyi adttságú területeken a parlagterületek csökkentése, az energianövények termesztésének elkerülése, mezővédő erdősávk létesítése a cél, a közepes termőhelyi adttságú térségekben munkaintenzív kertészeti ágazatk és a kiegészítő, háztáji gazdálkdás feltételeinek javítása javaslt, míg a mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas területeken a rét- és legelőgazdálkdás támgatása és erőterületek bővítése célszerű. Ezek figyelembevételével a racinális földhasználat, illetve a hatékny és eredményes mezőgazdálkdás feltételei teremthetők meg. A gazdálkdási feltételek javítása. A mezőgazdasági termelők tevékenységének támgatása a mezőgazdasági ptenciálk kihasználtságának javítása mellett a helyi fglalkztatás bővítése szempntjából is nagy fntsságú. Az ptimális gazdálkdási feltételek megteremtésével a mezőgazdasági termelők hatéknyabb módn tudnak bekapcslódni a helyi és térségi gazdaságba. Így szükséges a helyi termelők segítése, az önfenntartó gazdálkdás feltételeinek megteremtésével, fejlesztéseik támgatásával (különösen a fiatal helyi gazdák esetében), illetve az önfglalkztatás növelése, a családi gazdaságk és a középbirtkk élénkítésével. Fnts tvábbá, hgy az üzemi gazdálkdásra kevésbé alkalmas területeken a háztáji gazdálkdás önellátást szlgáló feltételei és a piacra lépés esélyei is javuljanak (felvásárló, feldlgzó hálózatk kiépítése, termék-utak racinalizálása). Kiemelt cél a termelők piacra jutásának, a termékek helyben való értékesítésének és feldlgzásának segítése. A helyi gazdaság élénkítése szempntjából fnts, hgy a helyi 20