KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2030

Átírás

1 KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA számú módsítása JÓVÁHAGYVA: 130/2017. (VIII.4.) önkrmányzati határzat 1. pntjával MEGBÍZÓ: KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. TÉR-T-REND Kft. MÓDOSÍTOTTA: VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ augusztus

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Jövőkép Célk Kiinduló adatk a tvábbi tervezési feladatkhz

3 1 BEVEZETÉS Kapsvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata a várs jövőbeni fejlődési pályájának meghatárzásáhz a 2004-ben elfgadtt és azóta többször módsíttt településfejlesztési kncepciójának felülvizsgálatát kezdte meg 2013-ban. A felülvizsgálat módszertani alapját a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajáts jgintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) krmányrendelet határzta meg. Módszertani segédletként szlgált a Belügyminisztérium által augusztusában közreadtt útmutató, mely a megyei jgú vársk közötti integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítését támgatja. A 314/2012. (XI. 8.) krmányrendeletnek megfelelően a kncepciót helyzetfeltáró, elemző és értékelő - úgynevezett megalapzó vizsgálatk készítése előzte meg, melyet Kapsvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzatának Közgyűlése a 152/2014. (VI.25.) sz. határzatával a tvábbtervezés alapjául elfgadtt. A fenti megalapzó vizsgálatkkal párhuzamsan részletes fejlesztési dkumentumk készültek, melyek segítették a hsszú távú s az ezen alapuló középtávú fejlesztési irányk meghatárzását. Az ágazati tervezés az alábbi tématerületeket érintette: Hsszú távú közlekedésfejlesztési kncepció felülvizsgálata Zöldterület- és közterület megújítási kncepció Felszíni csapadékvíz elevezetési kncepció készítése Turizmusfejlesztési kncepció készítése A településfejlesztési kncepció hsszú távú terv, egy lyan dkumentum, amelynek alapja a közösség véleményére épülő határztt és hsszú távú jövőkép. A jövőkép, illetve a hsszú távú célk kiinduló pntt jelentenek a területrendezési eszközök felülvizsgálatáhz, elkészítéséhez, illetve a középtávú területi és ágazati stratégiai dkumentumk kidlgzásáhz. A kncepció fnts szerepe tehát, hgy a várs adttságait és lehetőségeit figyelembe vevő, végrehajtható fejlesztési stratégia kiinduló alapanyaga legyen. A munka alapvető célkitűzése, hgy Kapsvár megfelelően pzícinálja magát nemzetközi szinten és az rszág és a Dél-Dunántúli régió vnatkzásában, beaznsítsa azkat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. A vársvezetés a kncepcinális és stratégiai munka módszerének meghatárzásakr partnerségi tervet fgadtt el, mely mentén került sr a fejlesztésében érdekelt szereplők tervezési flyamatban történő részvételére, bevnására, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivataln belüli krdinációjának megvalósítására. 3

4 2 JÖVŐKÉP 2.1 KAPOSVÁR JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYZETÉRE VONATKOZÓAN A jövőkép felvázlja Kapsvár MJV elképzelt jövőbeli állaptát a társadalm, a gazdaság és a környezet vnatkzásában a kncepció időtávlatán túl mutatva. Kapsvár MJV 2004-ben elfgadtt hsszú távú kncepciójában a jövőkép megfgalmazása a következő vlt: Kapsvár reginális társközpnt és kistérségi közpnt szerepkörét egyre erősítő, természeti-, települési- és társadalmi környezetében harmnikusan fejlődő skszínű, vársias település. Az értékes adttságk megőrzésével, a lehetőségek hatékny kihasználásával és a fejlődés flyamats fenntartásával a hetvenezres várs lakóinak tthnát, életminőségük magas színvnalát, bizts megélhetésüket és nyugdt, kulturált életfeltételeiket biztsítja. Kapsvár lyan várs, ahl jó élni, ahl jó befektetni. A harmnikus fejlődés egyaránt fnts tényezőként kezeli a környezet értékeinek megtartását, a környezeti állapt javítását, a társadalmi igényeket kiszlgáló kmfrts vársi környezet kialakítását, valamint a piacgazdasági értelemben vett teljes fglalkztatttság gazdasági hátterének megteremtését. A kncepció felülvizsgálata kapcsán elmndható, hgy a 2004-ben felállíttt jövőkép egy ma is elfgadható célállaptt tükröz. A jövőkép újrafgalmazásánál a hangsúlyk átgndlására és esetleges módsítására került a hangsúly. A közelmúlt flyamatainak és trendjeinek elemzése srán a jövőkép aktualizálásánál a következő szempntk kiemelt figyelembe vételére került sr: Társadalm A várskra és Kapsvár MJV-re is jellemző elöregedés, a prduktív krban lévő népesség számának csökkenése mellett a demgráfiai flyamatkat lyan rszágs trendek is beflyáslják, mint a gyermekvállalási hajlandóság általáns csökkenése, valamint a mbilitás általáns szintjének növekedése különösen a fiatalabb generációk vnatkzásában. Ezek a tényezők egyaránt abba az irányba mutatnak, hgy a népességszám tartós és jelentős számú növekedésére nem számíthatunk. Növelni kell visznt a várs népességmegtartó erejét, tehát a családk, fiatalk számára vnzóvá kell tenni a várst, s ez elsősrban mst a bizts megélhetés, a megfelelően erős gazdasági háttér mellett valósítható meg. Cél a pzitív migrációs egyenleg mellett a 40 év alatti laksság számának növelése, mely hsszú távn egy kiegyensúlyzttabb krszerkezetet eredményez. E mellett a képzett (diplmás és nyelveket beszélő) laksság számának a növelése is fnts célkitűzés, mert a gazdaság csak velük fejlődhet érdemben A vársk és Kapsvár MJV is a térségi migráció célterülete ma is, ugyanakkr nem lehet cél az elszívóhatás felerősítése, lyan feltételeket kell teremteni tehát, mely a várskörnyéki falvak 4

5 egészséges jövőképét sem lehetetleníti el. A környező településektől a népesség-elszívó hatás rövidtávn visszafrdíthatatlan flyamat, mivel ezeken a településeken az infrastruktúra és a szlgáltatásk színvnala jelentősen visszaesett. Az lcsóbb lakhatás mellett úgynevezett alvó településekként tudják megakadályzni a népesség csökkenést és később ez eredményezhet hsszabb távn ismét fejlesztést ezeken a területeken. Kapsvár nagyvársi szerepköréből fakadóan tehát nem csak a közigazgatási határn belül élők biztnságs megélhetésének feltételeit kell megteremtenie, de a várskörnyéki laksság szempntjából is fnts a gazdaság és a fglalkztatási háttér megerősítése. Ahhz, hgy valaki élni tudjn az esélyekkel, megfelelő ktatási, képzési háttérre, segítő közvetítő és infrmációnyújtó szlgáltatáskra van szükség, mely rendszerek magas színvnalú, a külső környezet váltzásaiból fakadó igényekre rugalmasan képes válaszlni. A bizts megélhetés, tehát családk, háztartásk anyagi biztnsága mellett a legfntsabb cél a laksság egészségi állaptának javulása. Kapsvárn az ehhez szükséges infrastruktúrák és szlgáltatásk kiépítettsége magas színvnalú. Legfntsabb feladat az öngndskdás szintjének növelése, az életvitel pzitív beflyáslása. Gazdaság Az első számú gazdasági cél és célállapt a piacgazdasági értelemben vett teljes fglalkztatttság elérése. Ez azt jelenti, hgy minden aktív krú és munkaképes laks, aki dlgzni szeretne, munkalehetőséget kapjn. Ez a cél összhangban van az rszágs fglakzatási plitikával, helyi szinten annak leképezését jelenti. A teljes fglalkztatttság fnts cél, aznban Kapsvár gazdaságának rszágn belüli jelentőségét a versenyképességi tényezők fgják hsszú távn meghatárzni. A versenyképességet, a kmparatív előnyöket aznban már kizárólag a klasszikus telephelyelméletek szerinti erőfrrásk jelentik, hanem elsősrban a humán-erőfrrás, a kperáció, együttműködés minősége, valamint a gazdasági és társadalmi innváció, a megújulásra való képesség szintje. Emellett aznban tvábbra is elengedhetetlen a bővülő befektetői igényeknek megfelelő méretű és infrastrukturális ellátttságú - lehetőleg ipari parki környezetbe integrált iparterületi ingatlank biztsítása. Az egyedi, az adtt várstérség erősségét képező speciális ágazatk fejlesztése, az ágazatkban a K+F+I térnyerése és az ágazatkn belüli és ágazatk közötti együttműködés, kperáció jelentheti a húzóágazatk megerősödését. A gazdasági háttér működésében tvábbra is fnts szempnt a mbilitás feltételeinek magas szintű biztsítása, mely az áruk és a munkavállalók mbilitását egyaránt jelenti, a klasszikus közlekedés feltételeinek biztsítása mellett az infkmmunikációs szlgáltatásk magas szintű, krszerű kiépítettségét is jelenti. Magas szaktudást igénylő és magas jövedelmet ígérő fejlesztésekre van szükség. Környezet Kapsvár élhető, vnzó várs. Zöldterületi ellátttsága, a közterületek minőségének átlags színvnala magas, az értékőrző hasznsítás, fejlesztés flyamats, a kulturális, közösségi infrastruktúra kínálata széles. Ennek a színvnalnak a megtartása, növelése a jövőkép fnts része, hiszen ez biztsítja a lakók, munkavállalók aktív, skszínű életvitelének feltételeit, közvetetten pedig a gazdasági és társadalmi célállaptk elérését támgatja. A vnzó környezet, s benne a várshz kötődő, aktív közösségi életet élő helyi társadalm együttesen teremti meg azt a miliőt, amely a vendégek számára is vnzóvá, szerethetővé teszi a várst. A vársi környezettel kapcslats legnagybb kihívást ma általában a klímaváltzás jelenti, amely megkívánja egyrészt a következményekre való tudats felkészülést, másrészt a következmények 5

6 negatív hatásainak csökkentését. A megelőzés szrsan összefügg az alacsny széndixid kibcsátású megldásk térnyerésével, melyek csökkentik a légkörbe kijutó üvegház hatású gázk menynyiségét. A vársk életében ma már nem az ipar, hanem a közlekedés és a krszerűtlen fűtési rendszerek jelentik a kársanyag kibcsátás legfntsabb frrásait. A technlógiák krszerűsítése mellett az energiafelhasználási, fgyasztási szkásk tudats megváltztatása, valamint a rendszerek racinalizálása, a hatéknyság növelése jelenti a fő beavatkzási területeket. A vársk hsszú távú energiagazdálkdásában egyre fntsabb szerep jut az önellátásra törekvő intézkedéseknek, valamint a megújuló energiafrrásk fgyasztásn belüli arányának növelésének (SMART-CITY). Ezek az intézkedések a vársk gazdálkdása szempntjából is lényegesek, hiszen jelentős mennyiségű működési költség megtakarítását eredményezik. Az lcsóbb energia és annak helyi megtermelése a helyi gazdaságban, fglalkztatásban is fnts tényezővé válik. Kapsvár megkezdte a vársi szlgáltatásk és az energiaellátás területén a környezetbarát, alacsny-széndixid kibcsátású technlógiák alkalmazását, a jövőben ez a fejlesztési irány az európai elvárásknak megfelelően különösen erős hangsúlyt kap. Az adaptív intézkedések közül a zöldterületek értékőrző fenntartása és bővítése, a vársi és várskörnyéki vízfelületek zöldterületi hálózatba való bekapcslása, tvábbá a hirtelen előfrduló nagy esőzések befgadását és elvezetését biztsító csapadékvíz elvezető hálózat tvábbi fejlesztése emelhető ki. A fentiek figyelembe vételével Kapsvár MJV jövőképe 2030-ig a következő: Kapsvár legyen a térségi erőfrráskra és együttműködésre alapztt, valamint a zöld növekedésben élenjáró, mintaértékű közpnt, ahl a kiegyensúlyztt és fenntartható fejlesztés eredményeként az aktív, egészséges és családkban gyarapdó társadalm számára az életminőség magas színvnala, a bizts megélhetés, valamint a nyugdt, kulturált életfeltételek egyaránt biztsítttak. A fenti jövőkép integrált módn fgalmaz meg egy 2030-ra reálisan elérhető, értékekre és lehetőségre alapztt, tudats fejlesztés eredményeként biztsítható célállaptt. A 2030-ra vnatkzó vízió részletesen kibntva a következő: Társadalmi jövőkép Egészséges laksság Magyarrszág vársi átlagáhz képest kedvezőbb egészségi állapt, magasabb születéskr várható átlags élettartam. Mindez a magas színvnalú egészségügyi ellátásnak, prevenciós rendszernek és a laksság magas öngndskdási szintjének köszönhető. A tudats fgyasztás, az egészséges táplálkzás széleskörűen elterjedt, melyben nagy szerepe van az rszágsan is élenjáró agrár-élelmiszeripari szektrnak. Az aktív életvitelt szlgálják a magas minőségű, széles kínálattal rendelkező sprt- és szabadidős szlgáltatásk. A gyermekek flyamats és tudats bevnása, mtiválása mellett az aktív életvitelhez szükséges feltételek minden krsztály számára biztsítttak és hzzáférhetők. A kulturális- és sprtélet valódi közösségeket kvácsl, ahl az emberi kapcslatk, interakciók biztsítják, hgy az elmagánysdás, elszigetelődés szintje csökkenjen, a lelki egészség, a kiegyensúlyztt, harmnikus, értékes életvitelhez nélkülözhetetlen társas kapcslatk is megerősödjenek, bővüljenek. Az aktív kisközösségek egyben védőhálóként működnek, a tagk figyelnek egymásra, a skszr súlys, adtt esetben bűnelkövetéshez is vezető szciális, pszichés prblémák aznsítása és a magas színvnalú ellátórendszerbe való becsatrnázása időben megtörténik. Tleráns laksság, tleráns várs békés egymás mellett élés, a közösségi nrmák elfgadása és betartása mellett az eltérő kulturális háttérből adódó értékek védelme, kölcsönös megismerése és elismerése. A szemléletfrmálásnak, az aktív közösségi életnek köszönhetően a kirekesztés szintje 6

7 alacsny, az eltérő életvitelből eredő knfliktusk száma minimális. A munkáltatók és a vársi szlgáltatásk az esélyegyenlőség szempntjait maximálisan figyelembe veszik működésük srán. Fiataldó laksság Kapsvár MJV népességmegtartó ereje nő, az itt felnövő, de a felsőktatás miatt más vársban diákskdó fiatalk közül meghatárzó azk aránya, akik a családi élet és / vagy karrierjük színhelyéül Kapsvárt választják, visszatérnek a vársba. Az itt működő, magas színvnalú, agrár-élelmiszeripari kutatás-fejlesztésben rszágsan élenjáró egyetemi bázisn kialakuló tudásközpnt, valamint a skldalú vársi gazdaság kínálta munkalehetőségek pzitív migrációs egyenleget eredményeznek. Összességében 2030-ra kis mértékben nő a laksság, s ezen belül is a 40 év alattiak száma. Képzett laksság a magas minőségű közktatás és felsőktatás, a skszínű felnőttképzés és az élethsszig tartó tanulás szintjének növelése révén a laksság képzettségi szintje magas, képes a váltzó gazdasági kihíváskra rugalmasan reagálni. A tanulás szempntjából hátránys helyzetű célcsprtk számára mind módszertanilag és intézményi szempntból, mind anyagilag biztsíttt, hgy a munkaerőpiacn az esélyekhez hzzáférjenek, képességeiket kibntakztathassák. Lkálpatrióta, aktív közösségi életet élő laksság a várs lakói szeretik Kapsvárt, a közös ügyek egy emberként képesek a laksság többségét mzgósítani. A laksság és a civil közösségek áplják, őrzik a vársi örökséget, aktívan részt vesznek a várs kulturális identitásának megerősítésében. A szerethető, emberléptékű vársi környezet lyan közös érték, melyet minden kapsvári laks fntsnak tart. Ennek érdekében a várslakók ügyelnek lakókörnyezetük tisztaságára, részt vállalnak annak megújításában, vnzóbbá tételében. Vendégváró és vendégszerető laksság az itt élők kedvesek, segítőkészek és a szlgáltatókkal együtt felkészültek a vendégek fgadására. Büszkék vársukra, a híres szülöttekre, a pezsgő kulturális életre; a sk parkra és a várst körülvevő szép, nyugdt, egészséges természeti környezetre. A várs egyik legnagybb és részben még kiaknázatlan lehetőségekkel bíró értéke a természeti környezet. Kiemelkedő ptenciállal bír a Deseda-tó, amely a mst megkezdett fejlesztések flyamats és megfelelő igényességgel történő tvábbvitele esetén rszágs jelentőségű idegenfrgalmi célpnttá válhat. Az idegenfrgalmi fejlesztések elengedhetetlen feltétele egy erős vársmarketing, tvábbá a szállásférőhelyek számának növelése. Gazdasági jövőkép Biztnságs megélhetést nyújtó várs azaz minden dlgzni szándékzó ember számára biztsíttt a jövedelemszerzés. A várs munkahelyi kínálata széleskörű, a munkaerőpiaci kereslet és kínálat kiegyensúlyztt, a munkahelyváltáshz a szükséges képzési, felnőttképzési rendszerek és egyéb segítő szlgáltatásk az igényeknek megfelelően, kellően rugalmasan működnek. Erős, versenyképes vállalkzásk amelyek a térségi fglalkztatásban betöltött jelentős szerepük mellett a várs gazdálkdásában, a vársfejlesztés frrásainak megteremtésében is kulcsfntsságúak. A vállalakzói kultúra erős, a vállalakzók és a vállalakzni szándékzók rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, számukra rendelkezésre állnak a vállalkzáskat érintő helyi és rszágs szintű naprakész infrmációk. A vállalakzói szektrn belül erős az együttműködés. Innvációs pólus azaz a kutatás-fejlesztési tevékenység szintje az agrár-élelmiszeriparban kimagasló, a térségi gazdasággal együttműködve Magyarrszág meghatárzó agrár-élelmiszeripari klasztere alakul ki Kapsvár közpnttal. A Kapsvári Egyetem nemzetközi kutatási kapcslatai intenzívek. A klaszter vnzerőt jelent új vállalkzásk, cégek betelepedése szempntjából, melyet tvább erősít az egyetemi bázisn kialakuló spin-ff vállalkzásk köre. Zöld gazdaság mintavársa Kapsvár gazdasági szektrában meghatárzó jelentőségű az önfenntartást biztsító energiagazdálkdás, mely a megújuló energiák megtermelésére épül. Az alkalmazás nem csak a laksság ellátását biztsítja, hanem a várs gazdasági és intézményi ellátásában 7

8 is fnts szereppel bír. Az anyag-és energiatakaréks technlógiák és innvatív eljárásk alkalmazása magas szintű a gazdasági szektrban is. Az épületenergetikai krszerűsítésekben közreműködő építőipari szlgáltatásk képesek megújulni, képesek a legújabb technlógiák, eljárásk alkalmazására. A vársi szlgáltatásk területén az alacsny széndixid kibcsátású technlógiák alkalmazása magas szintű. A magas hzzáadtt értéket termelő ágazatk erős jelenléte a várs tradicinális ágazatai stabilak, erősek, az agrár-élelmiszeripar és a gépgyártás bázisán a várs lgisztikai szerepköre is megerősödik, mely befektetési célpntt jelent az agrár-élelmiszeripari lgisztikáhz kapcslódó, a tranzit lgisztikai funkcióknál jelentősebb számú munkahelyet biztsító, hzzáadtt értéket is előállító vállalkzásk számára. A turizmus, egészséggazdaság rszágs visznylatban is meghatárzó jelentőségű válik, melyben Kapsvárnak is meg kell találnia a maga helyét, egyedi vnzerejét (ez elsősrban a kultúr- és a lvas- és az egészségturizmus lehet). A gazdaságt kiszlgáló kiépített infrastruktúrák és szlgáltatásk Kapsvár térségi megközelítése vasúti és közúti szempntból is biztsíttt, az áruszállítás feltételei az intemdalitás igényeit is kielégítik, az elkerülő utak biztsítják. A várs rszágs elérhetősége a gyrsfrgalmi út hiánya miatt nehézkes, ez lehet az egyik kmly gátja a turizmus gyrs fellendülésének. A gazdasági övezetek megközelíthetősége jó minőségű, knfliktusmentes az egyéb funkciók szempntjából. A munkavállalók térségi szintű mbilitásában a jól szervezett, környezetbarát, intermdalitást is kmfrtsan biztsító közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés közte a hivatásfrgalmi kerékpárs közlekedés hálózatai is magas szinten kiépítettek. A vállalakzói övezetek rendezettek, jól kiépítettek, képesek kielégíteni a legmagasabb szintű beszállítói elváráskat is. A várs a dinamikusan növekvő befektetői igényekhez igazdva az ipari területek bővítésével rugalmasan biztsítja a vállalkzásk letelepedéséhez és telephely fejlesztéseihez szükséges ipari parki ingatlankat a kapcslódó magas színvnalú szlgáltatáskkal. Környezeti jövőkép Értékőrző használat a várs megőrzi, védi a táji, természeti és épített örökségi értékeit, ugyanakkr az értékek megőrzésének figyelembe vételével törekszik hasznsításukra, ezáltal is biztsítva a fenntartás szempntjait. Vnzó Belvárs és lakóterületek a gyalgs sétánykkal átszőtt belvárs épületei karban tartttak, a terület funkcinális összetétele skszínű, a kereskedelmi, szlgáltatási funkcióknak köszönhetően a földszinti üzlethelyiségek üresedési rátája alacsny. A belvárs és annak közpnti tere a pezsgő vársi élet színtere, közpnti találkzási pntja, közösségi tere. A lakóterületek tiszták, rendezettek, a közterületek jó minőségűek, az épületállmány skszínű eklektikus hangulatt kölcsönözve a vársnak. Térségi zöldterületi hálózat Kapsvárn a jól karbantarttt, szabadidős és rekreációs célkat is szlgáló zöldterületek laksságszámra vetített nagysága magasan az MJV-k átlaga felett van, a zöldterületek közötti kapcslat is biztsíttt. Egészséges lakókörnyezet a tudats fejlesztésnek, a zöld gazdaság térnyerésének, a zöld területek növelésének és karbantartásának, a vársi közszlgáltatáskban alkalmaztt környezetbarát technlógiák alkalmazásának és nem utlsó srban a lakssági szemléletváltásnak köszönhetően Kapsvár környezeti minősége kimagasló, alacsny a szállópr kncentrációja és a zajszennyezés, a lakókörnyezet tiszta, esztétikus. 2.2 KAPOSVÁR JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPÉRE VONATKOZÓAN 8

9 Kapsvár együttműködik a funkcinális várstérség szereplőivel. Mind a közigazgatás, önkrmányzatk, mind a gazdaság területén működik a kperáció, egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele, a szinergiákból adódó lehetőségek kihasználása. Kapsvár közigazgatási, intézményi funkcióinak köszönhetően tvábbra is Smgy megye egészét kiszlgálni képes közpntként működik. Reginális és rszágs szerepkörét elsősrban gazdasági bázisának megerősítésével, az agrár-élelmiszeripari specializáció - mint adttság és lehetőség kihasználásával érte el. Az agrár-élelmiszeripari együttműködésnek köszönhetően hzzájárul a vidék a várstérség, de egész Smgy megye népességmegtartó erejének növeléséhez, a helyi fglalkztatás bővítéséhez. Az agrár - élelmiszeripari szektr és a tradicinálisan erős, magas hzzáadtt értéket termelő ágazatk bázisán a Dél-Dunántúli térség lgisztikai közpntjává válik, az ehhez szükséges infrastruktúrafejlesztések biztsítttak. Ennek a szerepkörnek köszönhetően Kapsvár nemzetközi kapcslatai gazdasági értelemben erősödnek, s a reginális kiszlgáló szerepkör makrreginális- határkn átnyúló kiterjesztése tudats fejlesztésekkel és befektetés-szervező tevékenységgel megkezdődik. A térségi munkamegsztás és együttműködés különösen példaértékűen működik a turisztikai szlgáltatásk területén. Kapsvár krdináló, irányító szerepének és a tudats márkaépítésnek köszönhetően a desztináció piaci részesedése a belföldi turizmusn belül megerősödik. Kapsvár - szrsan együttműködve Péccsel - a régió kulturális, művészeti társközpntjaként működik, amely mind az identitás és imázs, mind a turisztika szempntjából meghatárzó jelentőségű a várs életében. A Balatn térségéhez szervesebben kapcslódik a Kapsvár közpntú zselici turisztikai desztináció, melyet magas szintű, kmfrts infrastrukturális kapcslatk biztsítanak. 2.3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK Kapsvár MJV jövőképének megvalósításáhz vezető hsszú és középtávú célk, és tervezett beavatkzásk, valamint a településrendezési eszközöket érintő váltztatásk az alábbi általáns hrizntálisan érvényesülő célk figyelembe vételével történik. 1. Zöld szemlélet, klímatudatsság, fenntarthatóság SMART CITY A környezeti erőfrráskkal, értékekkel való felelős és fenntartható gazdálkdást a vársfejlesztés minden területén érvényesíteni kell. A környezettudats szemlélet elterjesztése nem csak a környezeti kárk csökkentése, az élhetőbb környezet miatt fnts, hanem a fgyasztási szkásk beflyáslásával, az alkalmaztt technlógiák iránti igény növelésével a zöld gazdaság piacát, s végső srn megerősödését is szlgálják. A környezetbarát építőanyagk, megújuló energiafrrásk alkalmazását, a zöldterületek kialakítását, minőségi megújítását az integrált vársfejlesztési prjekteknél érvényesíteni kell. Az önkrmányzati tulajdnú épületek, intézmények felújításával a cél elérése érdekében mintaadó prjektek létrehzása a feladat, a lehető leghatéknyabb energetikai beavatkzásk előnyben részesítésével. A környezetbarát technlógiák alkalmazása a gazdasági szektrban és a vársi szlgáltatásk minden területén fnts cél, különösen a hulladékgazdálkdás, energiagazdálkdás, szennyvízkezelés és vársi közlekedés fejlesztési vnatkzásában. 2. Egyenlő esélyek biztsítása Az esélyegyenlőség szempnt hrizntális érvényesítésével mindenki számára biztsítani kell a várs és környezete használatát, a gazdaság által nyújttt lehetőségeket, a társadalmi igények kielégítését biztsító humán szlgáltatáskat. A szlgáltatásk elérhetővé és megfelelővé tételére kell törekedni a szlgáltatásk minőségi fejlesztésekr. A teljes körű, fizikai és infkmmunikációs akadálymentesítést az új prjektek srán is biztsítani kell. 9

10 3. Együttműködés, partnerség A vársfejlesztés közös ügy, amely csak akkr lehet eredményes, ha mindenki a maga szintjén, kmpetencia területén ehhez hzzájárul. Kapsvár és térségében a kperációban rejlő lehetőségek kiaknázása a hatéknyságt és a teljesítőképességet száms területen képes növelni. A tervezési és a megvalósítás srán valódi partnerségnek kell kialakulnia az egyes szereplők céljainak, prjektjeinek krdinálása mentén. Ezzel biztsítható a fenntartható fejlődés térségi szinten, s a hsszú távú szemléleten túl jelen időben sem sérülnek alapvető érdekek egymás rvására. Smgy Megye Önkrmányzatával, illetve a várstérség településeinek önkrmányzatával az együttműködés kiemelt jelentőségű. Kapsvár MJV Önkrmányzatának intenzív kapcslattartást és valódi partnerséget kell kialakítani az üzleti szféra és a Kapsvári Egyetem képviselőivel, kezdeményező szerepet kell vállalnia a szektr szereplői közötti együttműködések katalizálásában. A partneri visznyban így beaznsíthatóvá válnak azk az igények, amelyeket a vársvezetés saját hatáskörében meg tud ldani, tvábbá a flyamats párbeszéden keresztül az gazdasági szféra vársfejlesztésben való szerepvállalása is megerősíthető. A társadalmi, gazdasági és öklógiai tűrőképességet szem előtt tartó fenntartható növekedés biztsítása A különböző társadalmi csprtk esélyegyenlőségének megteremtése 1.Zöld szemlélet, klímatudatsság, fenntarthatóság A fenti hrizntális célk Smgy megye területfejlesztési kncepciójával kherens módn került kialakításra: 2.Egyenlő esélyek biztsítása 3.Együttműködés, partnerség Partnerségen alapuló szinergikus fejlődés gyakrlati elterjedésének elősegítése 10

11 3 CÉLOK 3.1 KAPOSVÁR ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK A kncepció integrált szemlélete miatt az átfgó célk és részcélk kmplexen kezelnek biznys tématerületeket. Az átfgó célk Kapsvár meglévő adttságaira és lehetőségeire alapznak, s kijelölik a jövőkép eléréséhez szükséges legfntsabb fejlesztési iránykat. A gazdasági szektr versenyképességének elősegítése és az életminőség feltételeinek javítása egyaránt fnts, egymással szrs kölcsönkapcslatban lévő célk. Csak erősödő gazdasági bázis mellett érhető el, hgy a beflyó jövedelmekből a várs fenntarthatóan fejleszthető legyen, az emberek számára pedig a jövedelemszerzés lehetőségei biztsítttak legyenek. A gazdasági prsperitáshz visznt egészséges, képzett, a váltzáskra kellő rugalmassággal reagálni képes, skféle értelemben nyittt laksságra van szükség, Az életminőség összetevőinek fejlesztése fnts a munkaerő megtartása és vnzása, valamint a fenntartható működést hsszútávn biztsító népességszám és kiegyensúlyztt krszerkezet szempntjából, de összességében növeli a várs turisztikai vnzerejét is. Sem a gazdaság, sem az életminőség fejlesztése nem képzelhető el a várs életének megannyi szereplője nélkül. A közös sikerhez az egyéni életmódváltástól a krmányzati intézkedésig mindenki tevékeny közreműködésére és felelősségvállalására szükség van. A jövőkép elérését szlgáló átfgó célk a következők: ÁTFOGÓ HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK: 1. A gazdasági versenyképesség és fglalkztatás erősítése nemzetközi, rszágs és reginális szerepkört erősítő mdern gazdasági bázis, valamint helyi gazdaság és a fglalkztathatóság feltételeinek biztsítása. Kapsvár várs a fejlesztésben érdekelt szereplők együttműködésének javításával képes a meglévő erőfrrásk hatéknyabb kiaknázására. Az együttműködések szintjének növelésével lyan termékek és szlgáltatásk előállítása a cél, melyek a tágabb piackn is sikerrel értékesíthetők, s térségi szinten a KKV szektr megerősödésének is bázisát jelentik, és amelyek magas jövedelmet biztsítanak az tt dlgzóknak. Cél, hgy a klaszterek működése rszágs szinten is mintaértékűvé váljn, a várstérség kulcságazatai agrár- és élelmiszergazdaság, gépipar az egyetemmel együttműködve rszágs szinten is fnts kmpetencia közpnt kialakítását eredményezze. A mdern gazdasági bázis megteremtéséhez elengedhetetlen az együttműködő iparágak várhatóan növekvő területigényének biztsítása az ipari parki területek rugalmas növelésével. A turizmus és ezen belül is az egészségügyi, lvas, kulturális, ök- és szabadidős turisztikai szlgáltatásk rszágs piaci részesedését erősíteni kell. Nem önmagában egy-egy elem lesz rszágsan is versenyképes, hanem a fenti turisztikai kínálat kmbinációja, a kínálat flyamats a kr idegenfrgalmi keresleti trendjeire reagáló megújítása, innválása, öszszekapcslása. A helyi gazdaság esetében is alapvetően az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása és az integráció vezethet sikerre. Az együttműködések menedzselésével és fenntarthatóvá tételével egy skkal önállóbb, a helyi adttságkra, meglévő értékekre épülő gazdaság kialakítása a cél, melynek fnts eleme a vársi és vidéki gazdaság integrált megközelítésű fejlesztése. A több lábn álló gazdaság mtrja a megújulni képes helyi társadalm, ezért cél, hgy minden dlgzni szándékzó ember megkapja a megfelelő esélyt képességei kibntakztatásáhz és a jövedelemszerzéshez. 11

12 2. Kapsvár közpntú fenntartható és energetikailag önfenntartásra törekvő várstérség - fenntartható öklógiai és energetikai rendszerek. Kapsvár a fenntartható fejlesztés elvének alkalmazása mellett a gazdaság és a mindennapi élet minden területén csökkenteni kívánja az energiafgyasztással járó üvegházhatású gázk kibcsátását, ennek érdekében a közgazdaságilag is indklható legteljesebb mértékben alkalmazza a megújuló energiafrráskat. Az energetikai önellátás szintjének növelése egyben a zöld munkahelyek számának közvetlen és közvetett az alkalmaztt alapanyagk előállítása révén várstérségi szintű bővülését is jelenti. A laksság körében a tudats fgyasztás eredményeképpen csökkenteni kell az energiafelhasználás és a hulladéktermelés mértékét s ezáltal a kársanyag kibcsátás szintjét. Az egyéni közlekedésben a személygépjármű frgalm visszaszrulása mellett cél a kerékpárs közlekedést és a krszerű, környezetbarát közösségi közlekedést napi szinten használók arányának növekedése. A gazdaságban az innváció egyik kulcsterületét az energia- és anyagtakaréks technlógiák vállalkzásk körében történő alkalmazásának térnyerése kell hgy jelentse. A térségi klaszterek és a helyi beszállítói hálózatk, valamint a helyi, térségi fgyasztás mértékének növekedésével fnts cél a szállításból származó kibcsátás szintjének csökkentése. A várs épített környezetének vnatkzásában fnts az energiahatéknyság szintjének javítása, mely a lakó- és intézményi épületek krszerű energiahatéknysági megújításával, új, zéró kibcsátású épületek megvalósításával, valamint a vársi hőszigethatást csökkentő közterületek kialakításával érhető el. Hsszú távú cél, hgy a vársban hatékny, intelligens, infkmmunikációs technlógiákkal működő energiaellátó rendszerek épüljenek ki. Kapsvár és térsége a turizmusban az úgynevezett szelíd, természetközeli élményturizmus fnts célterültévé válhat, a fejlesztések krdinálása és a térség piacn való megjelenésének alapját a térségi együttműködés jelenti. A cél elérése érdekében Kapsvárn a minőségi zöldterületek hálózatszerű bővítésére kell helyezni a hangsúlyt, a turisztikai attrakciók rendszerbe szerveződését környezettudats közlekedési megldáskkal kell biztsítani. 3. A várshasználók szükségleteit kielégítő magas minőségű és fenntartható vársi környezet és szlgáltatásk - minőségi vársi környezet, a társadalmi khézió, a biztnság és az aktív életmód feltételeinek megteremtése. A laksságt és a vállalkzáskat kiszlgáló krszerű infrastruktúrák és identitáserősítő fejlesztések jelentősen hzzájárulnak a várstérség vnzerejének növeléséhez, a népesség, s ezen belül is a tehetséges, kreatív emberek megtartásáhz, vnzásáhz. A harmnikus és biztnságs környezet, az aktív közösségi élet vnzó a fiatalk és a családk számára, ezáltal javul a várs népességmegtartó ereje, a fiatalkrúak lakónépességen belüli részaránya. Cél, hgy az öngndskdás szintjének emelésével, az aktív életmód feltételeinek bővítésével, valamint az egészségügyi szlgáltatásk fejlesztésével és a hzzáférés biztsításával a laksság egészségi állapta javuló tendenciát mutassn, az aktív életmód, a szellemi és testi megújulás a laksság egyre nagybb körében épüljön be a napi életvitelbe. 12

13 3.2 RÉSZCÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK RÉSZCÉLOK: 1. Gazdasági húzóágazatk megerősödése, azaz a várstérségi erőfrráskra épülő gazdasági ágazatk egyetemmel partnerségben történő klaszterszerű megerősödése, az innvációs tevékenységek súlyának növelésével. Elsősrban az agrár-élelmiszeripari szektr és a gépgyártás területén tvábbi beruházásk, a vállalakzásk közötti együttműködés, valamint kutatás-fejlesztési tevékenység és az innvatív eljárásk alkalmazásának térnyerése. A húzóágazatk megerősödésével, piacaik bővülésével a térségi vállalkzásk, a KKV szektr fglakztatási ptenciáljának növelése a cél. A cél elérése érdekében a Kapsvári Egyetemmel együttműködve, annak tudmánys hátterét felhasználva az önkrmányzat mint inicializáló erő, elősegíti a helyi gazdaság innvatív prgramjainak és prjektjeinek megvalósulását. Tervezett eszközök és beavatkzási területek: Befektetés ösztönzés, a várs népszerűsítése, eladása, a piack bővítése, új, beruházásk számának növelése. Várstérségi szinten agrárágazatk termelékenységének növelése, tájfenntartó gazdálkdás, diverzifikáció. Klaszter menedzsment funkció kialakítása, mezőgazdasági élelmiszeripari vertikum térségi szintű szervezése. Helyi fgyasztás támgatása, térségi agrártermékek helyi intézményekbe való beszállítása; szemléletfrmálás; a Kapsvár Kincse védjegy marketingje, tvábbfejlesztése A helyi gépipar termelékenységét, piacra jutását és innvációját támgató fejlesztések. Térségi adttságkra (agrár, élelmiszeripar), valamint kiemelt fejlesztési irányra (energetikailag megújuló várs környezeti ipar, berendezések gyártása, stb.) alapztt specializáció. A Dél-Dunántúli Gépipari klaszterben (vagy hasnló ágazati együttműködésben, új klaszterek szervezésével) a kapsvári vállalkzásk számának növelése. Térségi beszerezési közösségek működése, és helyi beszállítói hálózat kiépítése. Egyetemi kapcslatk erősítése a termékfejlesztésben és szlgáltatásnyújtásban, Egyetemi kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése, képzések megerősítése az élelmiszeripari és agrárműszaki területen, spin-ff vállalkzásk számának növelése. A gépipari és az agrár-élelmiszeripari szektr bázisán a lgisztika funkciók megerősítése a taszári repülőtér hasznsításával. 2. Skldalú fglalkztatás: egyrészt a vársüzemeltetés, az intézményi és térségi szerepkörök valamint a KKV szektr megerősödésével, másrészt az ktatás, képzés, élethsszig tartó tanulás feltételeinek biztsításával. A kiegyensúlyztt, stabil fglalkztatás feltételeinek megteremtése eredményezheti azt, hgy a vársból való elvándrlás mértéke csökkenjen, sőt hsszú távn lassan növekedjen a népességszám, és mind a legfiatalabb krsztály, mind az aktív krban lévő népesség száma és népességen belüli részaránya emelkedjen. A képzés, tvábbképzés és átképzés feltételeinek megteremtése, az ktatásban a kmpetencia ismeretek általáns megerősítése, valamint a szakképzésben az ktatás és gyakrlat hatékny összekapcslása a kulcsa, hgy a várstérségben megfelelően képzett humánerőfrrás álljn rendelkezésre Tervezett eszközök és beavatkzási területek: Integrált fglalkztatási prjektek indítása, közmunka plusz prgram közmunkából a szciális szövetkezetig). 13

14 Oktatás, szakképzés helyi igények szerinti rugalmas fejlesztése, reginális szakképzési közpnt funkciók erősítése. Vállalkzásfejlesztés és a vállalkzási kultúra erősítése. Innvatív vársüzemeltetés és vársi szlgáltatásk bővítése, megújítása. Gazdasági telephelykínálat bővítése alulhasznsíttt ingatlank bevnásával, ipari parki övezetek területének növelésével, a meglévő gazdasági övezetek környezetének, illetve elérhetőségének fejlesztése. Vállalkzóbarát Kapsvár helyi vállalkzásfejlesztésben érdekelt szereplőkkel közösen a vállalkzók számára infrmációnyújtás, ügyintézés támgatása. 3. Turisztikai desztináció megerősödése: az ök-, lvas-, kulturális- és egészségturizmus térségi szemléletű, együttműködésen alapuló integrált fejlesztésével. A meglévő turisztikai infrastruktúra és szervezeti hálózat hatékny kihasználásával illetve fejlesztésével a turisztika gazdasági szerepének növelése. Tervezett eszközök és beavatkzási területek: Térségi vendégfrgalmi stratégia alapján integrált szemléletű fejlesztés, szlgáltatásk minőségi és mennyiségi fejlesztése: mind az attrakciók, mind a háttér-infrastruktúra minőségi és mennyiségi fejlesztése, diverzifikálása. A kínálatban a szabadidős és ökturisztikai irány, a kultúra, a lvasturizmus valamint a gyógy- és egészségturizmus és ezek bázisán kialakíttt kmplex kínálati csmagk jelentenek Kapsvár és térsége számára kitörési pntkat. A szálláskínálat fejlesztése: a közép- és magas kategóriájú szálláshelyek számának növelése. TDM szervezet tevékenységének tvábbi fejlesztése ágazat szereplői közötti krdináció erősítése; együttműködés turisztikai szervezetekkel rszágs szinten, ágazatban működő vállalkzásk, szlgáltatók szakmai ismereteinek bővítése, kmmunikáció, turisztikai marketingtevékenység fejlesztése, adatbázis kialakítása és flyamats aktualizálása, térségi kínálati csmagk kialakítása, stratégia végrehajtásának krdinálása. Vársi és térségi zöldterületek és zöldfelületek hálózatának fejlesztése, értékőrző hasznsítása fnts turisztikai vnzerő, ugyanakkr a laksk számára is fnts rekreációs, szabadidős kínálati elemeket jelent. Rendezvények, knferenciák, szakvásárk megrendezése, a szükséges kapacitásk flyamats fejlesztése összhangban a piaci flyamatkkal 4. Energetikailag megújuló várs: a helyben megtermelt megújuló energia arányának növelése a várs energiafelhasználásán belül, a gazdaság, az intézmények, a vársi szlgáltatásk és a lakásszektr energiahatéknysági fejlesztéseivel megfizethető és biztnságs ellátás, mely egyben a helyi fglalkztatásban és a zöld innvációban is kulcsszerepet játszik. A környezettudats energiagazdálkdás nagymértékben hzzájárul a klímaváltzás kárs hatásainak enyhítéséhez. Az épületállmány energiafgyasztása az összes kibcsáttt CO2 jelentős részét teszi ki. A megújuló energiafrrásk egyre nagybb szerepet fgnak kapni a jövő energiagazdaságában. A felhasználói ldaln általáns szemléletváltásra van szükség: nem csak a lakssági fgyasztási szkásk beflyáslására, hanem a gazdaságban és intézményi szektrban is törekedni kell - és mtiválni az érintetteket az alacsnyabb szintű energia- használatra, a felhasznált energia és hulladékképződést csökkentő innvatív megldásk alkalmazására. Az önkrmányzatnak támgatnia kell jgszabályi eszközökkel az alacsny kársanyag-kibcsátású épített környezet megvalósítását. A várs érdeke, hgy elősegítse a helyi erőfrráskra épülő energiagazdaság kialakulását, ezzel az energiabiztnság erősítését, a megfizethető közműszlgáltatásk által nyújttt gazdasági előnyök kiaknázását, a környezeti tényezők figyelembe vétele mellett. 14

15 Tervezett eszközök és beavatkzási területek: KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Intézmények és lakóépületek energiahatéknysági megújítása lehetőség szerint megújuló energiafrrásk alkalmazását integrálva. Távhő és a bigáz használatának kiterjesztése. Alternatív energiapark létesítése megújuló energia hasznsításával. Megújuló és energiahatéknysági kmpetencia közpnt kialakítása módszertani, demnstrációs közpnt, energiahatéknysági felújításk szakmai támgatására, alternatív energiafrrásk hasznsításának tvábbi feltárása; prjektek, partnerségek előkészítése, szervezése: integrált vársi energetikai prjektek a gazdasági szereplők részvételével. Energiapartnerség: melynek célja a vállalakzásk környezettudats működésének támgatása, a vállalakzásk ezirányú fejlesztéseinek mtiválása - energiahatéknysági fejlesztések, megújuló energia alkalmazásk, anyag- és / vagy energiatakaréks technlógiák elterjedésének támgatása. Közlekedésben az alacsny széndixid kibcsátású, lehetőség szerint alternatív energiafrrással működő eszközök számának bővítése. Környezeti szemléletfrmálás. 5. Térségi elérhetőség és belső mbilitási feltételek javítása: a várs külső közlekedési kapcslatainak fejlesztése, kmfrts, megbízható és környezettudats helyi közlekedésfejlesztés. A gazdasági célk és az rszágs, nagytérségi szerepkörök (agrár-élelmiszeripari tudásközpnt és klaszter, gépipari klaszter és ezek bázisán kialakítható lgisztikai specializáció) csak akkr lehet eredményes, ha a nagytérségi közlekedési kapcslatk fejlesztése ütemezetten megvalósul. Az intermdalitást és gazdasági szempntkat is figyelembe véve készült el a teherpályaudvar kihelyezésének előkészítése. A belső mbilitást elsősrban a környezetbarát megldásk preferálása mellett kívánja a várs hsszú távn fejleszteni biztsítani kell, hgy a közösségi közlekedés és a hivatásfrgalmi célkat kielégítő kerékpárút hálózat részaránya a közlekedésben növekedjen. Tervezett eszközök és beavatkzási területek: M9 megépítése hiányzó nagytérségi kapcslatk kiépítése (M6 kapcslat, Kapsvári szakasz 2X2 sávra bővítése). 67-es út települési elkerülő szakaszk kialakítása Kapsvárn. 67 sz. út reknstrukciója, hiányzó elkerülő szakaszk kiépítése: Balatn-Kapsvár közötti szakasz, illetve Kapsvár-Szigetvár M6-s közötti szakasz. Vasút fejlesztése, teherpályaudvar áthelyezése, fejlesztése. Térségi és helyi közösségi közlekedés fejlesztése. Kerékpárút hálózat fejlesztése, kerékpártárlók kialakítása. Taszári reptér rehabilitációja. 6. Humán szlgáltatásk ptimalizálása és minőségi fejlesztése: az infrastrukturális háttér megújításával, a humán erőfrrás kapacitás növelésével rugalmas és megújulni, az innvációt befgadni képes szlgáltatásk kialakítása, valamint praktív innvációs és ktatási plitika kialakítása. Tervezett eszközök és beavatkzási területek: Hatékny egészségügyi rendszerek, prevenció és rehabilitáció szélesítése. Bölcsődei és óvdai férőhelyek kapacitásának rugalmas alakítása az igényeknek megfelelően, humán erőfrrás fejlesztés, felszereltség javítása. Közktatás és felsőktatás minőségi fejlesztése (pedagógusképzés, infrastruktúra, innváció az ktatásban). 15

16 Szciális szlgáltatásk tvábbi fejlesztése, idősgndzási rendszer bővítése (tthni ellátás és áplás feltételeinek bővítése, időstthnk kapacitásának bővítése) Humán szlgáltatáskhz való hzzáférés biztsítása (akadálymentesítés, infrmációnyújtás, kmmunikáció). A civil szektr, társadalmi vállalkzásk kezdeményezéseinek összehanglása, támgatása. 7. Harmnikus együttélés a környezettel: környezettudats laksság, a zöldterületek, várstérségi öklógiai hálózatk megőrzése és tvábbi bővítése valamint a környezet minőségét javító infrastruktúrák és vársi szlgáltatásk fejlesztése. Az egészséges környezet az életminőség egyik kulcseleme, közvetetten a várs vnzerejét, versenyképességét is beflyáslja. A zajterhelés és a légszennyezettség csökkentése érdekében a szennyező frrásk kibcsátásának mérséklése, felszámlása a cél, ebben a közlekedési szkásk megváltztatása, illetve a közlekedésben az alacsny széndixid kibcsátású, környezetbarát technlógiák alkalmazása vezethet eredményre. A krszerű hulladékgazdálkdás, a hulladéklerakásból származó kárk felszámlása, a laksság körében a tudats fgyasztás és a környezeti kultúra fejlesztése fnts feladat. A biztnságs, egészséges életfeltételek fnts eleme a felelősséggel történő vízgazdálkdás, mely a csapadékvíz elvezetésre, a keletkező szennyvizek kezelésére, és a jó minőségű, biztnságs ivóvízellátás hsszú távú biztsítására is kiterjed. A zöldterületek és zöldfelületek védelme, bővítése, valamint a vársi mikrklímát is beflyásló vízflyásk rendezetté tétele, a partk közcélú használati értékének növelése szintén a vársi környezet minőségi megújításának része. Tervezett eszközök és beavatkzási területek: Vársi zöld- és bilógiailag aktív felületek megőrzése, bővítése, minőségi javítása, Kaps-völgy integrált revitalizációja. Szemléletfrmálás. Közmű hálózat flyamats és ütemezett reknstrukciója. Meglévő vízbázis minőségjavítása. Hulladéklerakó rekultivációja, krszerű hulladékgazdálkdás. Csapadékvíz elvezetés rendszerszerű fejlesztése. Hivatásfrgalmi kerékpárs közlekedés feltételeinek tvábbi fejlesztése, környezetbarát közösségi közlekedés kialakítás, s a közlekedésen belüli részarányának növelése a személygépjármű frgalmmal szemben. Légszennyezettség mérőállmásk létesítése. 8. Vnzó, élhető várs: épített környezet értékalapú, integrált fejlesztése minőségi közösségi terek kialakításával. Kapsvár ma is élhető, vnzó várs, aznban a várskép, az arculat csak akkr lesz megőrizhető és még vnzóbb, ha flyamats fejlesztések történnek ezen a területen. Kiemelten kell kezelni a lakótelepek integrált épületek, közterültek, valamint funkciók megújítását, a védett épületek felújítását, tvábbá a funkcióváltó, vagy hasznsítási prblémákkal jellemezhető épületek köztük műemlék épületek felújítását és funkcióval való megtöltését. Tervezett eszközök és beavatkzási területek: Vársközpnti tömbbelsők, Vár utca és környéke, egykri nagyáruházak megújítása Lakótelepek integrált megújítása. A helyi vállalkzásk megerősítését és a közösségi életet erősítő integrált vársrészi prjektek. Védendő értékek megőrzése (jgi eszközök, védelem alá helyezés) és népszerűsítése, megismertetése a helyi lakssággal és vendégekkel. 16

17 Közterület felújításk ütemezett megvalósítása különösen integráltan, akcióterületi megközelítéssel, illetve a zöldterület-és közlekedésfejlesztéssel valamint a közműreknstrukciós munkákkal krdinálva. A funkcióváltásk és új építések kapcsán magas építészeti minőség létrehzása. Lakóterületek fásítása, zöldterületi gazdagítása, közterületi minőség javítása. 9. Népesség kismértékű növekedésének elősegítése, valamint a társadalmi leszakadás megakadályzása: integrált prgramk, a család- és ifjúságplitikai intézkedéseken, valamit a szciális ellátórendszer fejlesztésén keresztül. Kapsvár számára fnts, hgy lehetőségeihez mérten skldalúan gndskdjn lakóiról, s rendelkezésére álló eszközeivel segítse a társadalmi leszakadás megelőzését, felszámlását, az adtt helyeken a területileg kncentráltan jelentkező prblémák enyhítését kmplex prgramkn keresztül. Tervezett eszközök és beavatkzási területek: Szegregált területek integrált prgramja, lakókörnyezet fizikai megújításának flytatása a kijelölt akcióterületeken és a felzárkózást, esélyeket növelő beavatkzásk az érintett célcsprtkra szabtt speciális tartalmmal. Bérlakásállmány bővítése - részben a fiatal, képzett munkaerő megtartása, vnzása céljából Ösztöndíj prgramk. Ifjúságt érintő prjektek, intézkedések összehanglása, infrmációnyújtás, közéletbe való bevnás, közösségi prgramk bővítése és ezek kialakításába a fiatalk bevnása (részvételi tervezés, együttműködés). Hajléktalan reintegrációs kmplex prgramk. Önkéntesség népszerűsítése, társadalmi felelősségvállalás erősítése. 10. Aktív és egészséges várs: a közművelődés, sprt és rekreáció feltételeinek biztsítása és az életvitel pzitív beflyáslása. A fejlesztési cél fókuszában az egészséges ember áll, hiszen az öngndskdás és az egészségmegőrző életmód, a megfelelő fizikai, szellemi és pszichés állapt teszi alkalmassá a lakskat, hgy képesek legyenek munkájuk, munkahelyük megtartására, az új ismeretek megszerzésére, az aktívan és egészségesen megélt életévek meghsszabbítására. A közérzet javítása mellett hsszú távn az ellátórendszer működtetésére is közvetett hatása van a beavatkzásknak. A kultúra Kapsvár esetében a helyi identitás fnts eleme, egyúttal a márka-és imázsépítésben is kulcsszerepet játszik. Mind a kulturális-, mind a sprtélet fejlesztése esetében elmndható, hgy a helyi laksk kmfrtérzetének és identitásának erősítésén túl a vendégfrgalm növeléséhez is hzzájárulnak, a közösségépítés legfntsabb eszközéül szlgálnak. Tervezett eszközök és beavatkzási területek: Sprt- és aktív szabadidős infrastruktúrafejlesztések. Kulturális intézmények megújítása; a Csiky Gergely Színház reknstrukciója és fejlesztése. Sprtélet támgatása és népszerűsítése térségi szinten, szemléletfrmáló közösségi prgramk. Kulturális prgramk minőségi bővítése. Országs hírű nagyrendezvények tvábbi fejlesztése (különösen az imázsfrmáló zene, képzőművészet, színjátszás, valamint sprtrendezvények területén). Művészeti ktatás intenzívebb bekapcslása a vársi rendezvények megújításába, fejlesztésébe és a vársi kulturális életbe. A gazdaság és a civil élet szereplőinek bevnása a várs kulturális- és sprtéletébe. Közösségi élet támgatása. 17

18 3.3 A JÖVŐKÉP, AZ ÁTFOGÓ CÉLOK, RÉSZCÉLOK ÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK KAPCSOLATA Fejlesztési irányelvek Térségi erőfrráskra és együttműködésre alapztt gazdasági közpnt; Egészséges, családkban gyarapdó zöld várs. Jövőkép A) Versenyképesség és fglalkztatás B) Fenntartható öklógiai és energetikai rendszerek C) Minőségi vársi környezet, aktív, egészséges, összetartó társadalm Átfgó célk 1. Gazdasági húzóágazatk megerősödése, innváció 3. Erős turisztikai desztináció 6. Humán szlgáltatásk ptimalizálása és minőségi fejlesztése Részcélk 1. Zöld szemlélet, klímatudatsság, fenntarthatóság 2. Értékőrzés természeti, épített, kulturális 3. Egyenlő esélyek biztsítása 4. Együttműködés, partnerség 2. Skldalú fglalkztatás 7. Harmnikus együttélés a környezettel 8. Vnzó, élhető várs 5. Térségi elérhetőség és belső mbilitás feltételeinek javítása 4. Energetikailag megújuló várs 9. Népesség kismértékű növekedésének elősegítése, valamint a társadalmi leszakadás megakadályzása 10. Aktív és egészséges várs 18

19 3.4. A FEJLESZTÉSI CÉLOK VÁROSRÉSZI VONATKOZÁSAI Kapsvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata - elsősrban a funkcinális adttságkat alapul véve - a krábbi IVS ben 10 vársrészre szttta a települést, az alábbiakban, ebben a területi felbntásban mutatjuk be a legfntsabb fejlesztési iránykat Vársrészek: 1. Belvárs 2. Északnyugati vársrész 3. Északi vársrész 4. Kisgát és környéke, Cukrgyár, Pécsi utca és környéke 5. Kecelhegy Cser 6. Dnner Rómahegy 7. Ivánfahegy Kapsszentjakab 8. Kapsfüred 9. Tpnár Répáspuszta Fészerlak Deseda 10. Töröcske Zselic kertvárs 1.) Belvárs A vársrész a Barss Gábr Hársfa u. Virág u. Árpád utca 48-as Ifjúság útja Gyékényesi vasútvnal által határlt területet fglalja magában. A vársrész a Kaps-flyó északi részén helyezkedik el, szerves kapcslatban áll a flyó északi ldalán elterülő vársrészekkel. A várst kettészelő Kaps déli ldalán fekvő vársrészekkel nem kielégítő a kapcslat, rssz az átjárhatóság. A Belvárs Kapsvár kereskedelmi, idegenfrgalmi, ktatási és államigazgatási közpntja, vnzáskörzete az itt található funkcióknak köszönhetően messze túlterjed a saját, illetve a várs határain (szlgáltatásk, munkahelyek, intézmények). A vársrész fejlesztési céljai: a vársközpnti szerep fenntartása, fejlesztése, az építészeti és közösségi terek karakterének, az építészeti örökségek, műemlékek hagymányainak, hangulatának megőrzésével, a helyi laksság, intézmények és a vállalkzásk igényeinek figyelembe vételével, a Belvárs funkcinális bővítése, illetve a településrészek közötti kapcslatk erősítése a vársrész déli részén fejlesztendő KKK illetve sprt, turisztikai és zöldfelületi fejlesztések segítségével, idegenfrgalmi fgadóhely, infrmációs pnt létesítése tervezett (ennek a pnts elhelyezése még tvábbi vizsgálatkat igényel) jelentős méretű, alulhasznsíttt ingatlank gazdaságfejlesztésbe való bevnásának elősegítése, intézmény reknstrukciók és fejlesztések a vársrész közpnti és kereskedelmi funkcióinak erősítésére (vársháza, színház, múzeum), 19

20 intézmények és lakóépületek energiahatéknysági megújítása lehetőség szerint megújuló energiafrrásk alkalmazását integrálva. 2.) Északnyugati vársrész A vársrész Füredi út 48-as Ifjúság útjának északi ldal Füredi csmópnttól nyugatra 610-es számú főút belterületi határ által határlt területet fglalja magába, kiegészülve Répáspuszta területével. Az észak nyugati fekvésű vársrész keleten funkcinálisan kapcslódik a szmszéds vársrészekhez. A vársrész alapvetően gazdasági és lakófunkcióval bír, bár néhány intézménye révén vársi funkciókat is ellát. A funkciók jól elkülönülnek egymástól, a két lakóterület közé beékelődött SÁÉV telepi gazdasági terület a vasútvnallal együtt éles határvnalat képez a lakóterületek között. A vársrész fejlesztési céljai: lakóterületek integrált közterületi, zöldfelületi és intézményi fejlesztése, meglévő, esetenként alulhasznsíttt gazdasági területek megújulásának elősegítése, fglalkztatás arányának növelése, szakképzési, ktatási prgramk segítségével, helyi ktatási intézmények és vállalkzásk bevnásával. közlekedési kapcslatk fejlesztése, feltárásk elősegítése, lakóépületek és intézmények energiahatéknysági megújítása lehetőség szerint megújuló energiafrrásk alkalmazását integrálva, bérlakásépítés speciális keresleti szegmensek kiszlgálására. 3.) Északi vársrész A vársrész a 48-as Ifjúság útja északi ldala, füredi csmópnttól keletre eső szakasz Füredi út belterület határ Kisgáti árk által határlt területet fglalja magában. Keleten a Kisgáti vársrészhez kapcslódik, délen a 610-es számú főút választja el a Belvárstól, nyugatn pedig a 67-es számú főút az észak-nyugati vársrésztől. A vársrészt döntően a lakó- és a sprtfunkció határzza meg. Az Arany Jáns utcában található a Sprtcsarnk, a hzzátartzó szabadtéri pályákkal és területekkel. Ezen kívül a terület részét képezi a jelenleg még működő Laktanya, valamint a vlt Füredi II. laktanya és a hzzátartzó lőtér is. A vársrész fejlesztési céljai: gazdaságfejlesztési beruházásk elősegítése a Füredi út menti zöldmezős és alulhasznsíttt területeken, sprtcsarnk és létesítményeinek bővítése, felújítása, rekreációs funkciók erősítése, lakóépületek energiahatéknysági megújításának elősegítése. 4.) Kisgát és környéke (Ipari parkk) A várs keleti részén, Hársfa utca Fő utca Virág utca Árpád utca -Kisgáti-árk, a kerékpárút Ózarany a 61-es út vasúti sínek 610-es út Kaps flyó és a várshatár között elhelyezkedő terület, amely magában fgalja a kisgáti vársrész és a Pécsi utca környékét. Területhasználatát elsősrban a gazdasági területek uralják. Itt található többek között a Cukrgyár, illetve a várs két ipari parkja: a Videtn Ipari Park és a Keleti Ipari Park is. A vársrészben vannak alulhasznsíttt, funkcióváltó telephelyek, és beépülésre váró fejlesztési területek. A vársrészben jelentős lakóterületi fejlesztési terület került kijelölésre. A vársrész fejlesztési céljai: gazdasági területek infrastrukturális és közlekedési hálózati fejlesztése, valamint bővítése új zöldmezős ipari területek kialakításával vasúti lgisztikai fejlesztés, teherpályaudvar kialakítása, energetikai beruházásk flytatása, megújuló energiafrrásk arányának növelése a gazdasági szervezetek körében, 20

21 fglalkztatás arányának növelése, szakképzési, ktatási prgramk segítségével, helyi ktatási intézmények és vállalkzásk bevnásával, lakóterületi fejlesztések. 5.) Kecelhegy Cser A várs délnyugati részén, a Keceli bejáró vasútvnal 67-es úttól (Zselici út) nyugatra elhelyezkedő, a belterületi határig húzódó terület. Elsősrban lakó (családi házas) és intézményi vegyes területet fglal magában, de fnts ktatási és szciális funkciók is megtalálhatók itt. A Kaps-flyó két ldalán iparterületek helyezkednek el, melyek fkzats átalakulásra várnak. A vársrész fejlesztési céljai: integrált zöldfelület és közterületi rehabilitáció Kaps-völgy mentén illetve a Cseri parkban, szciális rehabilitáció és lakóterületi minőségjavítás a vársrész szegregátummal rendelkező területén (Cseri út) alulhasznsíttt gazdasági területek fejlesztésének elősegítése, 6.) Dnner Rómahegy A Kaps déli partján, a 67-es út és a Kaps-flyó valamint a Zselic-csatrna között, a Szigetvári útig, a belvárssal szemben elterülő vársrész Dnner Jáns serfőző mesterről kapta a nevét. Keletre a Rómahegy elnevezésű településrész csatlakzik hzzá, azaz a Kaps-flyó Ivánfai árk belterület határ Szigetvári út Zselic patak által határlt terület. Két jól elkülöníthető területre sztható a vársrész, a családi házas beépítésű Dnner és Rómahegyre, valamint a kapcslódó kertes mezőgazdasági területekre. A vársrész meghatárzó funkciója a lakóterület, de kisebb fltkban megjelennek a gazdasági funkciók is. A vársrész északi részén helyezkedik el a Virágfürdő, ahl az elmúlt évek jelentős fejlesztéseinek eredményeként a strandfürdő mellett fedett élményfürdő, valamint wellness és gyógyfürdő létesült. A vársrész fejlesztési céljai: zöldfelület és közterületi rehabilitáció Kaps-flyó mentén, sprt és rekreációs funkciók erősítése a meglévő strandfürdő környékén (uszda), meglévő lakóterületek közterületi minőségfejlesztése, szálláshely-fejlesztés (fürdő) sprtfejlesztések (50 m medence a fürdő területén) 7.) Ivánfahegy, Kapsszentjakab Ivánfahegy és Kapsszentjakab a Kaps-flyótól délre, a várs dél-keleti részén elhelyezkedő terület, a Rómahegytől keletre. Ivánfahegy északi része kertvársias beépítésű, déli kétharmada aznban falusias jellegű lakóterület (jelentős része vlt zártketi rész). Mindkét településrész déli ldalán kertes mezőgazdasági területek helyezkednek el. A krábban szőlőhegyként funkcináló területen ma is sk, külterületen fekvő lakóépület van, a krábbi gazdálkdási tevékenység eredményeként. A vársrész fejlesztési céljai: a várs szegregátumként aznsíttt területén, a Nádasdi utca körzetében fnts cél a tvábbi szegregáció megállítása az erre kidlgztt prgramk segítségével (részletesen lásd az Antiszegregációs tervben); illetve ezek befejeződése után a közösségi prgramk tvábbvitele a kulturális turizmus fejlesztése megújuló Szentjakabi apátság 8.) Kapsfüred Kapsvártól 6 km-re északra, a Balatn felé vezető út mentén hsszan elnyúló vársrész, egykr önálló község, amely 1970-től Kapsvár része, népessége ez után indult növekedésnek. Kapsfüredi vársrész döntően lakófunkciójú terület, a várs egyik legkedveltebb családi házas övezete. 21

22 A vársrész fejlesztési céljai: a Deseda-tó melletti területeken kmplex idegenfrgalmi és rekreációs fejlesztésének flytatása a kerékpárút fejlesztés megvalósításában, hsszú távn a Kapsvárt Balatnlellével, (ezáltal a Balatnnal) összekötő, turisztikai szempntból nagy jelentőségű kerékpárút hálózati rendszerbe illesztése is elsődleges cél. 9.) Tpnár Répáspuszta Fészerlak Deseda Tpnár a várs északkeleti részén elhelyezkedő vársrész, egykr önálló település, amely 1973-tól Kapsvár része, az elmúlt évek egyik legkedveltebb kertvársi övezete. A vársrészhez tartzik a településtől északra elhelyezkedő Répáspuszta, valamit a délkeletre lévő Fészerlakpuszta. A vársrész nyugati részén húzódik el a közel 8 km hsszú Deseda-tó. A vársrész fejlesztési céljai: a vendégfrgalmban a Deseda-tóra, a Lvasakadémiára, a vizes-, és lvassprtra, aktív szabadidő eltöltésre alapztt speciális arculat, kínálati termékskála tvábbi bővítése. az idegenfrgalm minőségi emeléséhez a háttér infrastruktúra megteremtése, bővítése (kemping). az Egyetemi fejlesztések elősegítése, szennyvíztisztító telep krszerűsítése. 10.) Töröcske Zselic kertvárs Töröcske Kapsvár legdélebbi vársrésze a Zselici-dmbk között meghúzódó egykr önálló település, amely 1973-tól tartzik Kapsvárhz, jellemzően falusias beépítésű területekkel. Itt található a várst körbevevő parkerdők egyike, valamint a közelben van a Töröcskei-tárzó, amely környezetével együtt tervezetten helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A tárzót a védett területről eredő Töröcskepatak táplálja. Zselic-kertvárs vársrészt kertes (zártkerti) meezőgazdasági területbe srlt átalakuló területek alktják. A vársrész fejlesztési céljai: egyéni arculat megőrzése, nem cél a lakóterületek mennyiségi növekedése, a természeti adttságk kihasználásával, a kerékpárút fejlesztésével az idegenfrgalmi hasznsítás erősítése. 22

23 4 KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 4.1. A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA A stratégia és egyben a kncepció kialakítását részletes helyzetfeltáró, elemző és értékelő vizsgálatk alapzták meg, mely széleskörűen tartalmazza a statisztikai és egyéb adatfrrásból, egyedi adatfelvételből származó adatkat Kapsvár MJV-re vnatkzóan. A legfrissebb adatk mellett a megalapzó munkarész a tendenciák feltárására, értékelésére is kiterjedt A KONCEPCIÓ TÉRBELI VONATKOZÁSAI, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET- FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA A kiegyensúlyztt térbeli fejlődés a következő fő irányelvek szerint kell hgy történjen: Fenntartható, hatéknyan működtethető várs: az indklatlan terjeszkedés visszaszrítása, az alulhasznsíttt területek funkcióval való megtöltése; a már infrastruktúrával elláttt területek fejlesztésének, tvábbi beépítésének preferálása a kiépítési költségek csökkentése és a gazdaságs üzemeltetés érdekében. A kmpakt vársfejlesztési irány a megfelelő sűrűség mellett az egyes vársrészekben a vegyes területhasználatt irányzza elő, ez különösen érvényes az új lakóterületek kialakításakr, illetve meglévő lakóterületek funkcinális gazdagítására Gazdaságfejlesztéshez szükséges területi kínálat biztsítása az eltérő területigényű gazdasági funkciók befgadására Vársközpnt tvábbi karaktererősítő megújítása Vársrészi alközpntk funkciógazdagságának bővítése, minőségi fejlesztése A vársközpnt valamint alközpntk, tvábbá az intézményi és munkahelyi területek megközelíthetőségét biztsító közösségi közlekedési és kerékpárs-gyalgs hálózatk fejlesztése; Zöldfelületek, zöldterületek mennyiségének és minőségének hálózatszerű, várstérséghez is kapcslódó fejlesztése A Kaps flyó és a vasútvnalak elválasztó hatása vársszerkezeti szempntból csökkenjen, a Kaps flyó és környezete integrált revitalizációjával a vársi zöldhálózat szerves részévé válik, a vasúti pálya átjárhatósága biztnságs és kmfrts módn megldtt lesz. Zártkerti területhasználat felülvizsgálata, figyelembe véve a tájképvédelmi, a csúszásveszély és infrastruktúra fejlesztési szempntkat A vársszerkezet fejlesztésének legfntsabb eszközét az infrastruktúra hálózatk, illetve zöldterületi hálózatk fejlesztése jelenti. 23

24 24

25 25