KIVONAT. a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatairól

Átírás

1 KIVONAT a Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés któber 4-én megtarttt nyilváns ülésének jegyzőkönyvéből SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 75/2012. (X.4.) önkrmányzati határzata a Szablcs- Szatmár- Bereg Megyei Önkrmányzat területfejlesztési feladatairól A Megyei Közgyűlés a megyei önkrmányzat területfejlesztési feladatairól szóló tájékztatót megtárgyalta, s az abban fglaltakat tudmásul vette. A határzatt kapják: Megyei Önkrmányzati Hivatal belső szervezeti egységei, Helyben Nyíregyháza, któber 4. SESZTÁK OSZKÁR a közgyűlés elnöke DR. FAZEKAS JÁNOS megyei főjegyző

2 1. sz. melléklet A Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzati Hivatal által használt, területfejlesztést érintő jgszabályk jegyzéke 1.) Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 2.) A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módsításáról szóló évi CXCVIII. törvény 3.) 218/2009. (X. 6.) Krm. rendelet a területfejlesztési kncepció, a területfejlesztési prgram és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidlgzásuk, egyeztetésük, elfgadásuk és közzétételük részletes szabályairól 4.) Jelenleg érvényben lévő OTK (97/2005. (XII. 25.) OGY határzat az Országs Területfejlesztési Kncepcióról 5.) Megyei Területrendezési Terv (Szablcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének 19/2011.(XII.1.) önkrmányzati rendelete Szablcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve elfgadásáról) 6.) 51/2005. (III. 24.) Krm. rendelet a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól 7.) 31/2007. (II. 28.) Krm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcslats infrmációs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 8.) 16/2010. (II. 5.) Krm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dkumentumk gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznsításáról 9.) 35/2011. (VII. 7.) NFM rendelet a területfejlesztéssel és fejlesztésplitikával összefüggő feladatkat szlgáló előirányzat felhasználásának részletes szabályairól 10.) 148/2008. (V. 26.) Krm. rendelet a évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól 11.) 85/2009. (IV. 10.) Krm. rendelet az egyes évi decentralizált önkrmányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes évi közpnti előirányzatk felhasználásának részletes szabályairól 12.) 122/2010. (IV. 20.) Krm. rendelet a évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásáról 13.) 37/2011. (III. 22.) Krm. rendelet az európai uniós versenyjgi értelemben vett állami támgatáskkal kapcslats eljárásról és a reginális támgatási térképről

3 1. sz. melléklet 14.) 67/2012 (IV. 5.) Krm. rendelet az egyes krmányrendeletek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő módsításáról és hatályn kívül helyezéséről 15.) 129/2005. (VII. 1.) Krm. rendelet a Szciálplitikai Tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről A területfejlesztést érintő egyéb, használandó dkumentumk 1.) Útmutató a megyei önkrmányzatk számára a megyei területfejlesztési kncepciók kidlgzásáhz, valamint az Országs Területfejlesztési Kncepció kidlgzásában való közreműködéshez ) Útmutatás a megyei helyzetértékelések elkészítéséhez 2012

4 2. számú melléklet Szablcs-Szatmár-Bereg megye POZICIONÁLÁS Szablcs-Szatmár-Bereg megye az rszág északkeleti részén helyezkedik el, az ukrán, rmán, szlvák határ mentén. Az alapvetően alföldi jellegű megye igen váltzats természeti-táji adttságkkal bír. Településhálózatára jellemző az aprófalvas és tanyás térségek magas aránya. Geplitikai helyzetéből adódóan meghatárzóak a határ menti együttműködési kapcslatk, a közlekedési infrastruktúra jól kiépült, határ menti területei ugyanakkr a szmszéd rszágkba átnyúló összefüggő perifériát alktnak. Gazdaságának szerkezetét a kisvállalkzásk magas aránya, illetve a kevéssé technlógia intenzív, ezért alacsny jövedelemtermelő képességű iparágak jellemzik. Nagyn fnts szerepet tölt be a mezőgazdaság (elsősrban a gyümölcstermesztés). A munkanélküliségi ráta itt a legmagasabb, a fglalkztatás pedig a másdik legalacsnyabb. Jellemző az elvándrlás, a vállalkzásk megszűnése és a frráshiánys önkrmányzatk magas száma és a rma népesség magas aránya. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Kis-és és középvállalkzásk megerősítése, a feldlgzószektr fejlesztése. Az energiahatéknyság, az energiafrrásk racinális felhasználásának támgatása, új és megújuló energiafrrásk alkalmazásának előmzdítása, energiadiverzifikáció támgatása, a megye adttságaihz igazdva az új és a megújuló energia hasznsíthatóságának elősegítése. A falusi önellátó gazdálkdásra épülő életfrma támgatása. A megyében megtermelt hungarikumk hagymánys feldlgzása, értékesítése és elterjesztése. Tanyás és aprófalvas térségek fejlesztése. A kedvező geplitikai helyzetben rejlő ptenciál jbb kihasználása, határn átnyúló együttműködések ösztönzése (pl. Nyíregyháza-Szatmárnémeti). Nyíregyháza kapu szerepének erősítése, turisztikai és lgisztikai szlgáltatásk fejlesztése.

5 3. számú melléklet Az NFM nek a megyei önkrmányzatkkal és a reginális fejlesztési ügynökségekkel a területfejlesztési tervezési feladatk kapcsán kötött szerződésének időterve Feladat/határidő (hét) váltzat véglegesítése (helyzetelemzés elkészül)* NGM és NFM (RFÜ bevnásával) az elérhető dkumentumkat ellenőrzi NGM NFM egyeztet a megyékkel Véglegesítés A helyzetértékelések Krm. rendelet szerinti megyei közgyűlésekhez történő benyújtása és elfgadása * megyei visszajelzések alapján amennyiben szükséges a 37. héten egyeztetés

6 4. számú melléklet Szablcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési irányai [szakmai vitaanyag]

7 Bevezetés Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 27. (1) bekezdése szerint A megyei önkrmányzat területi önkrmányzat, amely törvényben meghatárzttak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint krdinációs feladatkat lát el. Az új közigazgatási struktúra részeként tehát gyökeresen átalakul a megyék funkciója: krábbi feladataik nagyrészt megszűnnek, területfejlesztési krdinációs szerepük visznt jelentősen megerősödik. A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkrmányzatk) egyik legfntsabb feladatává. Ebben a helyzetben, amelyik megye időben és tudatsan kezdi el a felkészülést az új helyzetre, versenyelőnyhöz juthat, de legalábbis nem kerül behzhatatlan versenyhátrányba a többi megyével szemben. A legfntsabb knkrét kihívásk ezen a területen - amelyekre mindenképpen reagálni szükséges - az alábbiakban összegezhetőek: Jelenleg még nem ismertek minden részletükben az új funkció pnts keretei; Nemzeti szinten elkezdődött a tervezés a as európai uniós finanszírzási időszakhz kapcslódóan. A vélemények, javaslatk megfgalmazására csak nagyn rövid határidőkkel lesz lehetőség. Következésképpen térségi érdekérvényesítésre csak praktív módn lesz lehetőség. Térségi szinten kialakult egy ex-lex állapt: a reginális intézményrendszer már nem fókuszál a tervezésre, a megyei intézményrendszer még csak mst kezdi el az aktív munkát. Ha nem sikerül felgyrsítani a megyei tervezést, az azt a kckázatt rejti magában, hgy a mzgástér rendkívüli mértékben beszűkül, a frrásk felsztását kizárólag nemzeti / minisztériumi érdekek határzhatják meg. Mindezek fényében fnts, hgy nha a keretek még sk tekintetben nem megfelelően tisztázttak, megyei szinten gyrsan elkezdődjön az aktív tervezési munka, és az érintett megyei szereplők, szakemberek bevnásával megfgalmazódjanak a legfntsabb fejlesztési szükségletek és kijelölésre kerüljenek a megye fő fejlesztési irányai. Jelen dkumentum célja, hgy gndlatébresztő munkaanyagként elindítsa a megyei szintű tervezési flyamatt, inputt jelentsen a közös gndlkdáshz. 2

8 Keretek, kntextus A megye helyzete dióhéjban Szablcs-Szatmár-Bereg megye helyzetére alapvetően a kettősség a jellemző. Egyfelől visznylag jó elhelyezkedéséből adódóan nyittt a nemzetközi kapcslatk irányába, ami lehetőséget teremt a jövőbeni ptenciálk kihasználására is. Emellett a belső adttságai is kedvezőek a termelési tapasztalat, illetve a nagy tömegben rendelkezésre álló, képezhető munkaerő szempntjából. Másfelől aznban a kedvező tulajdnságai ellenére, mégis az rszág fejlettségi centrum területeitől és az EU 27 átlagtól való egyre fkzódó lemaradás jellemzi a megyét. Köszönhető ez a nem versenyképes gazdasági struktúrának, valamint a fglalkztatttság kedvezőtlen alakulásának. A 2000-es évektől megfigyelt adatk alapján egyértelműen látható, hgy nem sikerült a felzárkózás az rszágs, illetve EU 27 átlaghz, sőt tvább nőtt a különbség. Ez elmndható mind az egy főre jutó GDP esetében, mind pedig a munkanélküliségi ráta alakulása kapcsán: mindkét mutató esetében 2005-től kezdődően indult el nagybb mértékű leszakadás az rszág fejlettebb térségeihez képest, és ez a tendencia jelenleg is tart. A gazdasági aktivitás is a legalacsnyabbak között található megyei szinten, a laksság nagy része szrult ki a munkaerőpiacról. Látható tehát, hgy a kedvezőnek mutatkzó egyes paraméterek ellenére a megye helyzetét knzerválni látszik az elégtelen gazdasági szerkezete, mely így képtelen kihasználni a rendelkezésre álló munkaerőt. Tvább rntja a helyzetet, hgy a megyei székhelyű vállalkzásk, és szervezetek tőkeszegénysége mellett a terület nem tud igazán vnzó lenni a külső befektetések, beruházásk számára, így az alacsny jövedelemtermő iparágak jelenléte a legjellemzőbb. Ezt, az egyébként egyre jbban kialakuló, önszerveződés nem tudja ellensúlyzni, és a rssz image sem teszi vnzóbbá a térséget a működő tőkebefektetések számára. Tvábbra is nagy jelentőséggel bír a mezőgazdaság a térségben: nagy tapasztalattal rendelkezik a zöldség-gyümölcstermesztés terén. A társadalm állapta kapcsán elmndható, hgy a születéskr várható élettartam és az átlags életkr jelenleg is elmarad az rszágs átlagtól, és az elvándrlók száma is itt az egyik legmagasabb. Összességében tehát a különbségek növekedése jellemző a megyére, mind rszágs, mind pedig EU-s vnatkzásban, ami már stabil negatív tendenciának tekinthető. 3

9 EU 2020 stratégia A megyei kncepció kialakításakr elsődlegesen a megyei prblémákat, kihíváskat és adttságkat kell figyelembe venni. Ugyanakkr, mivel a as időszakban fejlesztési célkra (hasnlóan a közötti időszakra) főként az EU strukturális alapjaiból állnak majd rendelkezésre várhatóan frrásk, az Európai Uniós célk, keretek nem hagyhatóak figyelmen kívül. Az Európai Unió válaszul a környezeti kihíváskra az Európa 2020 stratégiát alktta meg. A stratégia szerint Európa akkr lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel, csak ebben az esetben képes kilábalni a válságból. A stratégia közpnti célkitűzése egy lyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság kialakítása, amelyben magas a fglalkztatttság és a termelékenység, és er s a társadalmi khézió. Az Európa 2020 a 21. század európai szciális piacgazdaságának képét festi elénk. Az Európa 2020 hárm, egymást kölcsönösen erősítő priritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudásn és innváción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőfrrás-hatéknyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas fglalkztatás, valamint szciális és területi khézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A stratégia az EU-nak meghatárzta azt is, hgy hvá kellene eljutnia 2020-ra. Ennek megfelelően a Bizttság a következő kiemelt uniós célkat javaslja: A évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell frdítani. Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-váltzási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibcsátás 30 %-kal történő csökkentését). Az isklából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hgy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőktatási klevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kckázatának kitett laksk számát. E célk kapcslódnak egymáshz, és az átfgó siker szempntjából döntő jelentőségűek. Annak érdekében, hgy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az Európa 2020 stratégiát, a Bizttság azt javaslja, hgy az uniós célkitűzéseket bntsák le lyan nemzeti célkitűzésekre és intézkedésekre, melyeknek megvalósítását a strukturális alapk frrásai társfinanszírzhatják. Ennek érdekében ún. tematikus célkitűzéseket is javaslnak, amelyekből a tagállamknak választaniuk kell fejlesztési terveik kidlgzása srán. 4

10 Ezek a következők: Kutatás és innváció Infrmációs és kmmunikációs technlógiák (IKT) Kis- és középvállalatk (KKV-k) versenyképessége Haladás az alacsny széndixid-kibcsátású gazdasági mdell felé Klímaváltzással kapcslats átállás, tvábbá kckázatmegelőzés és -kezelés Környezetvédelem és erőfrrás-hatéknyság Fenntartható közlekedés/szállítás, tvábbá megldásk a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire Fglalkztatás fejlesztése és a munkaerő mbilitásának támgatása A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás Oktatás, készségfejlesztés és élethsszig tartó tanulás Intézményi képességek és a hatékny közszlgálat fejlesztése A jelenleg érvényes megyei stratégia A jelenleg érvényben lévő megyei fejlesztési stratégia 2006 szeptemberében született meg. Tartalmát tekintve a as tervezési ciklusra vnatkzó célkat és priritáskat fgalmazza meg. Az alábbiakban összefglalóan tekintjük át a stratégia legfntsabb megállapításait. Jövőkép Szablcs-Szatmár-Bereg megyében a stratégiai elhelyezkedésből származó előnyökre, a megye belső adttságaira épülő versenyképes gazdaság a tradicinális értékek megőrzésével, a fenntartható fejlődés alapelvének érvényesítésével biztsítja a laksság magas szintű életminőségét, a tervezhető, kiszámítható jövő jegyében. Minden fejlesztés végcélja a jó és javuló életminőség biztsítása, melynek alapja egy erős és nemzetközileg is versenyképes gazdaság Legfntsabb kitörési pnt a megye elhelyezkedése lehet A gazdasági fejlesztés mellett külön figyelemmel kell lenni a természeti és kulturális értékek megtartására is Hsszú távú cél A megye életminőségének flyamats javítása. 5

11 Specifikus célk Fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés (versenyképes gazdaság; humán, fizikai infrastruktúra kiépítése) Magas fglalkztatási szint (fglalkztatási szint, jövedelemtermő képesség növelése) Szciális biztnság (életminőség növelése) Priritásk a kapcslódó alprgramkkal 1. Versenyképes gazdaság 1.1. A közlekedési és virtuális elérhetőség javítása 1.2. Fejlődésre képes struktúra kialakítása 1.3. Fenntartható turizmus kiépítése 2. Közpntban az ember 2.1. A laksság egészségügyi állaptának javítása 2.2. A szciális és gyermekvédelmi helyzet javítása 2.3. A laksság képzettségi szintjének növelése 2.4. Kulturális-közösségi fejlesztések 3. Élhető környezet 3.1. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése 3.2. A természeti értékek, természeti erőfrrásk védelme 3.3. Az energiagazdálkdás fejlesztése 3.4. Település-, és vidékfejlesztés 4. Hrizntális intézkedések 6

12 Kihívásk Szablcs-Szatmár-Bereg megyének száms kihívással kell szembenéznie. Ezek pnts számbavétele, felmérése és elemzése része kell legyen a kncepcióalktási flyamatnak, hiszen csak ez biztsíthatja a megfelelő megalapzttságt. Ugyanakkr már mst láthatóak azk a meghatárzó jelentőségű kihívásk, amelyekre a megyének valamilyen frmában válaszkat kell találnia. Ezek a következők: Nha a megye kedvező mezőgazdasági adttságkkal rendelkezik (biznys agrártermékek esetében), a rendszerváltás óta nem sikerült ezeket az adttságkat kamatztatni és egy versenyképes, húzóágazatként működő agrárgazdaságt megteremteni. A megye mezőgazdasága flyamatsan értékesítési gndkkal küzd, a helyi (megyei) feldlgzás alacsny szintű. Mivel a megyében az ipari fejlődés is krlátztt és pntszerű vlt, ez a megyei gazdaság egészének gyengeségét eredményezte. A világgazdasági válság a megyét kiemelten sújtja: az amúgy is alacsny szintű belső fgyasztás tvább zsugrdik, a megyei vállalkzásk egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a glbálisan is csökkenő fgyasztás és erősödő verseny nymán. Szintén glbális kihívás a klímaváltzás és az energiaválság azért kiemelt jelentőségűek mégis a megye szempntjából, mert egyszerre jelentenek fkztt veszélyt és lehetőséget is. Veszélyt jelentenek azért, mert a gazdagabb térségek skkal eredményesebben tudnak felkészülni a várható negatív hatáskra, mely a megye tvábbi leszakadásáhz vezethet. Lehetőséget pedig azért kínálnak, mert a megyében köszönhetően alacsnyabb szintű fejlettségének is relatíve alacsny az energiafgyasztás, és kedvezőek az alternatív energia előállításának a feltételei. Végül pedig a megyében egyre növekvő mértékű prblémát jelent az inaktív, halmzttan hátránys helyzetű, tartósan munkanélküli rétegek magas aránya. Legalább egy részüket vissza kell vezetni a munkaerőpiacra, aznban erre ma már csak a nyílt munkaerőpiacra alapzva nincs reális lehetőség, miközben pedig egyre növekvő, már-már elviselhetetlen mértékű szciális prblémát jelentenek a megyei települések számára, különösen a perifériás térségekben. 7

13 Alapelvek Bármilyen fejlesztési kncepció kialakítása srán szem előtt kell tartani biznys alapelveket, alapértékeket, amelyek meghatárzzák a célk kijelölését és különösen pedig a knkrét beavatkzásk megfgalmazását. Szablcs-Szatmár-Bereg megye esetében ezek az alapelvek figyelembe véve a megye helyzetét, adttságait és a környezeti kihíváskat a következők: Fókusz, értékválasztás. Az elmúlt közel 20 év megyei (és rszágs) területfejlesztési erőfeszítései rávilágítttak arra, hgy a mindent fejleszteni kell megközelítés a frrásk elaprózásáhz vezet, és nem jár eredménnyel. Határzttan ki kell tudni mndani, hgy a fejlesztési beavatkzásk mely területekre fókuszálnak. Ez ezért nehéz, mert ezzel egyben azt is kimndjuk, hgy mely területekre nem kívánunk kncentrálni (és közpénzeket frdítani), aznban enélkül a fejlesztési tervek kívánságlistákká degradálódnak. Belső erőfrrásk mbilizálása. Csak külső frráskra, támgatáskra támaszkdva a megye kilábalása nem lehetséges. A kncepciónak, a fejlesztési prgramk megvalósításának a lehető legnagybb mértékben építenie kell a belső erőfrrásk mbilizálásra. Ennek száms lényeges vnatkzása van: A kncepcióalktás srán a helyben rendelkezésre álló szaktudásra és ismeretekre kell támaszkdni; Fel kell mérni is hatéknyan hasznsítani kell a megye kedvező adttságait; Ösztönözni kell a helyi fgyasztást a megyében minél nagybb mértékben használjunk megyei termékeket és szlgáltatáskat a kívülről érkezők helyett; A megyébe érkező külső frrásk minél nagybb részét kell a megyében tartani: megyei vállalkzókat, szállítókat és szlgáltatókat kell bevnni a fejlesztési prjektek előkészítésébe és megvalósításába a lehető legnagybb mértékben (természetesen az ésszerűség és jgszerűség keretei közt). Extenzív helyett intenzív fejlesztések. A rendszerváltás óta eltelt időszakban szinte valamennyi lyan alapvető infrastrukturális feltétel megteremtődött, amely alapja lehet a megye fejlődésének, kilábalásának. Vannak ugyan még hiánysságk, aznban a hangsúlyt mst már azkra az intenzív fejlesztésekre kell frdítani, amelyek ezekre a feltételekre építve hzzájárulhatnak a megye versenyképességének erősítéséhez, tvábbi leszakadásának megállításáhz. Megtérülő beruházásk, hatéknyabb prjektek, több és jbban átgndlt szft prjekt ezek mind elemei az intenzív fejlesztési megközelítésnek. Integrált megközelítés. Azt is megtanulhattuk, hgy az egyedi prjektek és prgramk nem jelentenek adekvát választ a prblémákra. Megldást csak az integrált, egymásra épülő, egymást erősítő 8

14 beavatkzásk jelenthetnek. Éppen ezért az integrált megközelítés követendő alapelv prjekt, prgram és kncepció szinten egyaránt. Gazdaságfejlesztési rientáció. A es időszakban a fejlesztési frrásk jelentős része az önkrmányzatk fejlesztéseit támgatták, melyeknek csak nagyn közvetett gazdaságfejlesztési hatásai vltak. Ezzel szemben a közötti időszakban fnts alapelv a gazdaságfejlesztési rientáció azaz a fejlesztések minél nagybb részének kell hzzájárulnia a megyei gazdaság fejlesztéséhez. Környezet- és klímabarát, energiahatékny fejlesztések. Az energiahatéknyság és klímaváltzás hatásainak csökkentése nem ágazati kérdés, hanem lyan alapelv, amelynek minden fejlesztés megvalósulása srán érvényesülnie kell. Valamennyi fejlesztést úgy kell megvalósítani, hgy energiahatéknyan működjön, minél nagybb mértékben hasznsítsn megújuló energiát és lehetőleg klímasemleges legyen. Illeszkedés az EU 2020 célkhz. Az Európa 2020 stratégia száms, a megye számára is releváns tematikus célkitűzéseket fgalmaz meg. Ráadásul ahgyan arra már krábban rámutattunk a fejlesztések frrásai között túlnymórészt a strukturális alapkból származhatnak. Ennek megfelelően a megyei kncepció céljait és priritásait mindenképpen ésszerű módn kell illeszteni az EU 2020 célkhz. A beavatkzás lehetséges területei Összhangban az értékválasztás alapelvben megfgalmazttakkal, a kncepcióval szemben fnts elvárás, hgy világsan és minél knkrétabban jelöljön ki lyan beavatkzási területeket, amelyekre a as időszakban a fejlesztéseket (és a fejlesztési frráskat) kncentrálni szükséges. Ezek pnts köre majd a tervezési flyamat eredményeképpen alakul ki, aznban előzetesen megfgalmazható néhány lyan terület, melyek figyelembe vétele mindenképpen indklt. A javaslat megfgalmazásánál a fejlesztési alapelveket maximálisan figyelembe vettük. Környezetbarát mbilitás. A fglalkztatási helyzet javításának egyik kulcsfeltétele, hgy a munkaerő eljussn a munkahelyekre. Nem várható, hgy a kistelepüléseken is jelentős mennyiségben munkahelyek keletkeznek, ezért fnts, hgy az emberek egyszerűen, lcsón (és természetesen a környezetet minél kevésbé terhelő módn) juthassanak el a várskba, gazdasági centrumkba. Ehhez szükséges a közösségi közlekedés fejlesztése, megfelelő szervezése, minél nagybb mértékben történő átállítása alternatív energia használatára, valamint a környezetbarát egyéni (elsősrban kerékpárs) közlekedés kedvező feltételrendszerének kialakítása. Alternatív energiatermelés és felhasználás elősegítése. Az alternatív / megújuló energia felhasználásának növelésével jelentősen csökkenthető mind a vállalkzásk, mind a közszféra, mind pedig a háztartásk működési költsége, és ldható a megye jelenleg erőteljes energiafüggősége, 9

15 kitettsége. Az energia helyben történő megtermelésének pedig jelentős közvetlen gazdaságélénkítő hatása is van. Fnts hgy a közszféra létesítmények minél nagybb mértékben használjanak megújuló energiát és minél energiahatéknyabban működhessenek. A piac élénkítése érdekében fnts a megfelelő szabályzás, a kedvezmények és támgatásk biztsítása a vállalkzásk és a laksság számára. Erősíteni szükséges az alternatív energia előállításának innvatív módjait. Fnts feladat a megyei környezetgazdákdási ipar feltételeinek a megteremtése (kiemelten a szilárd hulladékból előállítható alternatív energiára) Az élelmiszer-feldlgzás erősítése fókuszált módn. A megye egyes kedvező mezőgazdasági adttságainak megfelelő kihasználása érdekében fnts az élelmiszer-feldlgzó kapacitásk fejlesztésének ösztönzése, a helyi feldlgzás erősítése de fókuszált módn és kmplexen (ide tartzik tehát a szükséges termelési kapacitás és az értékesítési lánc kialakítása, megszervezése is). Azkra a területekre célszerű kncentrálni, amelyek: A megyében megtermelt mezőgazdasági termékekre támaszkdnak; Jelentős hzzáadtt értéket generálnak; Innváción, innvatív megldáskn alapulnak; Exprtképes termékeket állítanak elő. Mindezek alapján a zöldség-gyümölcs feldlgzásra célszerű fókuszálni a jövőben. Az értékteremtő szciális fglalkztatás mechanizmusának kialakítása. A tartósan munkanélküliek jelentős részének visszavezetése a munkaerőpiacra egy lépésben nem lehetséges szükség van lyan átmeneti megldásra, ami ugródeszkát jelenthet a nyílt munkaerőpiac felé. Tekintettel aznban a prbléma súlyára, nem egyszeri prjektekre, hanem flyamatsan, hsszú távn működtethető mechanizmus kialakítására van szükség. A kialakítandó mdellnek ezen kívül valódi értékteremtést és nem látszatfglalkztatást kell szlgálnia lyan területekre kell kncentrálnia (szrítkznia), amelyeket a vállalkzói szféra nem elégít ki; ezeket a prgramkat célszerű területileg is lehatárlni és specifikálni. Leszakadó rétegek, ezen belül a rmák felzárkóztatása. A megyében kmly, és flyamatsan növekvő prblémát jelent a leszakadó rétegek, ezen belül is a rma laksság helyzete. Ez nem csak fglalkztatási, hanem lakhatási, ktatási, szciális és integrációs, stb. kérdés is, melyre kmplex választ kell adni. Nha a leszakadó rétegek, ezen belül a rmák helyzetének kezelése nem csak megyei kmpetencia, Szablcs-Szatmár-Bereg megyének egyrészt egyértelmű érdeke, hgy megfelelő megldás szülessen, másrészt száms lyan kapcslódó beavatkzás van, amely megyei szinten végezhető el leghatéknyabban. 10

16 Frrásk: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE - EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Útmutató- a megyei önkrmányzatk számára a megyei területfejlesztési kncepciók kidlgzásáhz, valamint az Országs Területfejlesztési Kncepció kidlgzásában való közreműködéshez-2012 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMJA 11