Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása című prjekt keretében május

2 HitesyBartuczHllai Eurcnsulting Kft. Cím: 1051 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: Fax: inf@hbhe.hu Hnlap: Pr Regi Nnprfit Közhasznú Kft. Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: Fax: prregi@prregi.hu Hnlap: PESTTERV Kft. Cím: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: Fax: pestterv@pestterv.hu Hnlap: Hidegkuti Drttya Kravalik Zsuzsa Hllai Krisztina Knk Edit Kalmár Ágnes Szankó Gergő Gutai Berta Nemes Zltán Schuchmann Péter Jrdán Péter Rhrer Ádám Kárlyi Jáns Virág Tünde Hamar Anna ITS krdinátr, HBH Eurcnsulting Kft. HBH Eurcnsulting Kft. HBH Eurcnsulting Kft. HBH Eurcnsulting Kft. HBH Eurcnsulting Kft. Pr Régió Nnprfit Közhasznú Kft. PESTTERV Kft. PESTTERV Kft. PESTTERV Kft. PESTTERV Kft. PESTTERV Kft. MTA KRTK MTA KRTK

3 Tartalmjegyzék 1. BEVEZETÉS Az ITS készítés háttere ITS szerepe, feladata Fejlesztésplitikai háttér Módszertan Partnerség ELŐZMÉNYEK A Megalapzó vizsgálat eredményei Településfejlesztési kncepció jövőkép és átfgó célk A 2008-ban készült IVS értékelése KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása A középtávú és a vársrészi célk kapcslata A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Akcióterületi prjektek Hálózats prjektek Kmplex tematikus prjektek Kulcsprjektek A településfejlesztési akciók összehanglt, vázlats pénzügyi terve és ütemezése ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Szentendre helyzete szegregációs szempntból A Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Szegregátumk, veszélyeztetett területek Összegzés, javaslt intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégia külső összefüggései A stratégia belső összefüggései A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célk elérését szlgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkrmányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatárzása Település közi krdináció mechanizmusai, együttműködési javaslatk Mnitring rendszer kialakítása MELLÉKLETEK

4 Rövidítések jegyzéke BATrT BTFK Budapest 2030 CBC Étv ERFA ESZA EU ITS HÉSZ KMOP KMR OFTK OTrT PM PMTFK SZT TFK TSZT 2015 Budapesti Agglmeráció Területrendezési Terv Budapest Területfejlesztési Kncepciója Budapest 2030 Hsszú távú fejlesztési kncepció Crss-Brder Cperatin (Határn átnyúló együttműködés) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény Európai Reginális Fejlesztési Alap Európai Szciális Alap Európai Unió Helyi Építési Szabályzat Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Közép-Magyarrszági Régió Nemzeti Fejlesztés 2030 Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció Országs Területrendezési Terv Partnerségi Megállapdás Pest Megyei Területfejlesztési Kncepció Szabályzási terv Településfejlesztési Kncepció Budapest fővárs településszerkezeti terve 2

5 1. BEVEZETÉS 1.1 Az ITS készítés háttere A as prgramzási időszak stratégiai alapdkumentumaként definiált Európa 2020 az Európai Unió tíz éves növekedési stratégiája. A stratégia hárm fő pillért határz meg az unió gazdasági-társadalmi fejlődése érdekében: Intelligens növekedés, amelyben hangsúlys szerepet kap az ktatás, a kutatás, az innváció Fenntartható növekedés, az alacsny CO 2 -kibcsátású gazdaságra való átállás ösztönzésével Inkluzív növekedés, a munkahelyteremtésre, a szegénység csökkentésére fókuszálva A stratégia a fglalkztatás, az innváció, az ktatás, a társadalmi befgadás és az éghajlat/energiaplitikai területén fgalmazza meg kiemelt céljait. A jövőbeni khéziós plitika ösztönözni kívánja az integrált vársplitika alkalmazását, amely a fenntartható vársfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a vársk khéziós plitikában betöltött szerepét. Ez a törekvés egybevág Szentendre Várs Önkrmányzatának céljaival, hiszen a járásszékhely igyekszik minél hangsúlysabb szerepet játszani tágabb térségének életében. Alapelvként fgalmazódik meg, hgy a fenntartható vársfejlődés érdekében lyan integrált stratégiákra van szükség, amelyek célul tűzik ki a várstérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő prblémák kezelését. A Szentendrei Közös Önkrmányzati Hivatal 221/2208. (V.20) határzatában fgadta el az előző, as prgramzási időszakra szóló Integrált Vársfejlesztési Stratégiáját. A várs 2014-ben megválaszttt vezetése számára a dkumentum felülvizsgálata több kból is időszerűvé vált: A tervezési időszak véget ért, az előző dkumentumban megfgalmaztt lépések és célk áttekintése és felülvizsgálata, az új irányk rögzítése kívánats. Az új ( ) időszak tervezése rszágs szinten flyamatban van, így az aktuális uniós, illetve hazai fejlesztésplitika céljaihz és priritásaihz illeszkedő stratégia kidlgzására van szükség. Megváltztt a jgszabályi háttér: a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajáts jgintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.). Krmányrendelet szabályai; a várstérségi integrált prgramk tervezési térségeinek lehatárlásával kapcslats irányelvekről szóló 1181/2013. (IV.5.) Krm. határzat; a Belügyminisztérium által e stratégiai tervezési flyamat elősegítése érdekében kidlgzásra kerülő módszertani útmutató kiegészíti a krábban elkészült Vársfejlesztési Kézikönyvet. A közigazgatás és az ahhz kapcslódó feladatmegsztás megváltzása úgyszintén a fejlesztési stratégia átgndlását teszi szükségessé. A Belügyminisztérium a KMOP-6.2.1/K Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása című prjekt keretében bízta meg, közbeszerzési eljárás leflytatását követően a Pest- Budapest Knzrciumt, hgy Szentendre Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiáját elkészítse. 3

6 A tervezést meghatárzó fő dkumentumk az alábbiak: 314/2012. (XI.8.) Krm. rendelet a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajáts jgintézményekről 1181/2013. (IV.5.) Krm. határzat A várstérségi integrált prgramk tervezési térségeinek lehatárlásával kapcslats irányelvekről Útmutató a kis- és középvársk számára az ITS elkészítéséhez (Belügyminisztérium, munkaanyag ) Vársfejlesztési Kézikönyv (2. javíttt kiadás NFGM, 2009) Kedvezményezettek tájékztatási kötelezettségei Széchenyi 2020 prgram arculati kézikönyve ( Szentendre Várs Önkrmányzatának az ITS megindításáról szóló, és a tervezési munkálatkat támgató testületi határzata (7/2015. (I.22.) kt. határzat) 1.2 ITS szerepe, feladata Az ITS középtávn ( között) jelöli ki az elérendő fejlesztési célkat, valamint az azk integrált megvalósítását szlgáló beavatkzásk körét és a megvalósítás eszközeit. Az ITS célja, hgy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6 8 év vársfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A tervezési munka, a stratégia akkr tekinthető eredményesnek, ha hzzájárul ahhz, hgy a várs összességében a lehető legnagybb mértékben használja ki fejlődési ptenciálját a közötti időszakban. Kialakítása ly módn történik, hgy azt a lehető legnagybb mértékben tudják támgatni az EU Strukturális és Beruházási Alapjainak frrásai. Az ITS akkr tudja betölteni szerepét, ha a fenti frrásszerzés mellett képes a várs működésének különböző szereplői közti kmmunikáció eszközévé válni, s így céljai és prjektjei széles körű támgatást élveznek a várs társadalmi és gazdasági szereplőinek körében. Hzzájárul ahhz, hgy a vársban flyó egyes fejlesztési tevékenységek függetlenül azk finanszírzóitól illetve tulajdnsaitól egymással térben és időben összehangltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkzásk hatását. 1.3 Fejlesztésplitikai háttér A as tervezés hazai fejlesztési alapelveit az 1/2014. (I. 3.) OGY határzattal elfgadtt Nemzeti Fejlesztés 2030 Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció (OFTK) fglalja rendszerbe. Az OFTK rögzíti és összehanglja az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célkat, a gazdasági válság utáni világ kihívásaihz igazdó új fejlesztésplitikai iránykat és elveket fgalmaz meg, miközben megerősíti és összeköti velük a tvábbra is követendő fejlesztési iránykat. Az OFTK alapján elkészült és az EU Bizttság által szeptember 11-én elfgadásra került a Partnerségi Megállapdás (PM), amely az EU-s frrásk felhasználásának tagállami feltételrendszerét határzza meg (a fejlesztési prgramkat Magyarrszág tervezte meg). A PM aznsítja Magyarrszág legfntsabb kihívásait, és kitűzi a fő fejlesztési priritáskat a közötti időszakra. A stratégiai keretdkumentum az eddigiekhez (Nemzeti Fejlesztési Terv , Új Magyarrszág Fejlesztési Terv ) képest nagybb fkú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában fglalja az EU Khéziós Plitikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapk és Khéziós Alap SA/KA) által finanszírztt peratív prgramkat, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló prgramkat. 4

7 Emellett a PM összhangt teremt a magyar tagállami peratív prgramk és az EU Európai Területi Együttműködési prgramjai (pl. a határ menti prgramk, Duna térség transznacinális prgramja) között is, és kitekint egyéb uniós frráskra és kezdeményezésekre is. A hazai peratív prgramkat február 15-én elfgadta az Európai Bizttság. A közpnti régióban a vársfejlesztés témaköre döntően a Versenyképes Közép-Magyarrszág Operatív Prgram (VEKOP) hatókörébe tartzik. A tervezés ennek február 15-én elfgadtt váltzatát vette figyelembe. A VEKOP hatálya alá nem tartzó fejlesztések, prjektek várhatóan az alábbi peratív prgramkból finanszírzhatók, döntően pályázati útn történő prjektkiválasztással: Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram (GINOP) Környezeti és Energiahatéknysági Operatív Prgram (KEHOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Prgram (IKOP) Emberi Erőfrrás Fejlesztési Operatív Prgram (EFOP) Az peratív prgramkhz kapcslódó pályázati lehetőségek szakmai kritériumrendszerének kidlgzása, illetve véglegesítése flyamatban van, így az ITS-ben szereplő beavatkzási javaslatk, prjektötletek esetében: még nem egyértelmű a támgathatóság; kérdéses a támgatási intenzitás, illetve a szükséges önrész mértéke; kialakulatlan a megvalósítás pntsabb feltétel- és keretrendszere stb. Mindezek figyelembe vételével cél vlt, hgy a tervezés jelen szakaszában minden összegyűjtött és a stratégiai munkacsprt tagjai által fntsnak tarttt beavatkzási javaslat szerepeljen az ITS-ben. Lényeges szempnt egyben kiegészítő frrásbevnási lehetőség -, hgy a hazai szervezetrendszer által kezelt, az peratív prgramk struktúrájába becsatrnáztt EU-s frrásk mellett a közvetlen brüsszeli finanszírzású európai nagyrégiók területi együttműködési prgramjai és az EU szakapparátusai által irányíttt partnerségi prgramk is megalapzhatnak egy-egy fejlesztést, tvábbá lehetővé teszik más rszágkban már kialakult szervezeti és működési struktúrák, jó gyakrlatk megismerését és átvételét. 1.4 Módszertan Az ITS készítése széles körű szekunder és primer infrmációgyűjtésen alapult, annak érdekében, hgy megalapztt, a helyi szereplők véleményét feltáró és azt a szakmai műhelymunka srán a stratégiai irányvnalakba beépítő dkumentum születhessen. Az alkalmaztt fő módszertani elemek az alábbiak vltak: Dkumentumelemzés (desk research) A dkumentumelemzés kitért a várs krábbi fejlesztési dkumentumainak, mint tervezési előzményeknek a feldlgzására, a tágabb terület (térség, megye, fővárs) releváns szakplitikai, területfejlesztési stratégiáihz, kncepcióihz való illeszkedés vizsgálatára, valamint a hazai és európai uniós fejlesztésplitikai háttér és pályázati prgramk lehetséges kapcslódásainak az értékelésére. Az ITS készítésének alapdkumentumai: Megalapzó Vizsgálat Településfejlesztési Kncepció Partnerségi terv 5

8 FEJLESZTÉSPOLITIKAI (EU-S, HAZAI) HÁTTÉR TÁGABB TERÜLET FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Tvábbi vizsgált dkumentumk: Dkumentumk Biztnságs várs Szentendre közlekedési prgramja a as időszakban, 2006 Szentendre vársmarketing stratégia , 2006 Dumtsa Jenő Vársfejlesztési Stratégia (Keretstratégia), 2007 Szentendre Várs Sprtkncepciója, 2007 Szentendre Várs Önkrmányzat Képviselő-testületének Szciális Szlgáltatástervezési Kncepciója, 2008 Dumtsa Jenő Integrált Vársfejlesztési Stratégia, 2008 Dumtsa Stratégiai éves cselekvési tervei, 2011, 2012, 2013, 2014 Huzsvik Prgram, 2011 Szentendre Várs Önkrmányzatának Ifjúsági Kncepciója, 2011 Szentendre Várs Drgstratégiája, 2012 Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Gazdaságfejlesztési Rész-stratégia, 2014 Egészségfejlesztési Terv, 2014 Szentendre és Térsége TDM üzleti terve, 2014 Szentendre Várs Önkrmányzatnak Szervezeti és Működési Szabályzata, 2014 Képviselő-testületének 133/2014. (VI.12.) Kt. sz. határzata Szentendre vársrészeinek lehatárlásáról Szentendre Gazdaságfejlesztési Prgramterve, 2015 Szentendre Várs Vállalkzásfejlesztési Prgramja, 2015 Dunakanyar Pilis Fejlesztési kncepció, 2005 A Budapest Közép-Dunavidék turisztikai stratégiája, 2006 Dunakanyar Fenntartható Turizmusfejlesztési Stratégia, 2006 Kulturális turizmus fejlesztési stratégia , 2008 Ugrjunk! Budapest Turizmus Stratégia, 2012 Pest Megyei Területfejlesztési Kncepció, 2013 Budapest 2030 hsszú távú vársfejlesztési kncepció Nemzeti Fejlesztés 2030 az Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció EU 2020 stratégiai dkumentumk Khéziós plitikai stratégiai dkumentumai Közép-Európai Transznacinális Prgram (Central Eurpe Prgramme) Operatív Prgramja Duna Régió Stratégia (EDRS) Duna Transznacinális Prgram Operatív Prgramja (tervezet) Magyarrszág-Szlvákia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram Operatív Prgramja Versenyképes Közép-Magyarrszág Operatív Prgram (tervezet) 1. táblázat: Felhasznált dkumentumk Frrás: saját szerkesztés Primer infrmációgyűjtés A szekunder adatk feltárása mellett, széles körű primer infrmációgyűjtésre került sr a helyi szereplők véleményének megismerése, a prjektötletek feltárása érdekében. A primer kutatás az alábbi eszközöket fglalta magában: SWOT elemzés Mélyinterjúk (ld. 1.5 Partnerség fejezet) Szakmai műhelytalálkzók (ld. 1.5 Partnerség fejezet) Helyszíni bejárásk: a tervezési terület, az akcióterületek részletes megismerését helyszíni bejárásk segítették Az ITS középtávú dimenziója szerinti erősségeket, gyengeségeket, a külső környezetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket SWOT elemzés fglalta össze. 6

9 GANTT-diagram A tervezett feladatk, beavatkzásk áttekinthető összefglalására, időszükségletének meghatárzására és egymáshz visznyíttt ütemezésére GANTT diagram készült. Műhelytalálkzók Az ITS kidlgzása száms szakterület többek között közgazdász, turizmus, közlekedésmérnöki, településmérnöki, humán szakterületek integrálásával valósult meg, a településfejlesztés átfgó jellege miatt. A szakértői tevékenységet összefgó wrkshpk célja a közös gndlkdási flyamat elősegítése vlt. 1.5 Partnerség Az ITS készítését a krábbi IVS, az azóta megvalósíttt fejlesztési prjektek, illetve egyéb fejlesztések srán szerzett pzitív tapasztalatkra alapzva Szentedre Várs Önkrmányzata széles körű partnerségre alapzta, bevnva a település életében meghatárzó, érdekelt gazdasági társaságkat, civil szervezeteket, egyéb közigazgatási szerveket és a laksságt is. A partnerségen alapuló tervezés célja az vlt, hgy az új ITS lyan knszenzusn alapuló dkumentum legyen, amellyel az érintettek aznsulni tudnak, amelyet magukénak éreznek, így a tervezett beavatkzásk, prjektek nagyfkú társadalmi támgatttság mellett; az érintett gazdasági, intézményi, civil szereplők integrálásából adódó többletérték kiaknázásával; az egymásra épülő prjektelemek szinergiájának érvényesítésével; így önmagukn túlmutató eredményekkel és hatáskkal valósíthatók meg. Ezen elvek mentén és a Pest-Budapest Knzrcium kidlgzta az ITS Partnerségi tervét, mely dkumentum rögzítette az ITS készítése srán tervezett partnerségi egyeztetések, feladatk részletes munka- és időtervét. Az ITS partnerségi egyeztetése srán megvalósíttt fő feladatk az alábbiak vltak: Szakmai mélyinterjú-srzat lebnylítása A jelenlegi helyzet mélyebb megismerése, az érintettek által preferált beavatkzási irányvnalak meghatárzása, a prjektelképzelések feltárása, megalapzása érdekében szakmai interjúkra került sr a 4 kiemelt tematikus terület (gazdaság, kultúra-turizmus, környezet-infrastruktúra, társadalm) releváns helyi képviselőivel, tvábbá a kapcslódó térségi, reginális szereplőkkel (pl. Vlán, BKV, Pilisi Parkerdő), valamint a vársvezetéssel. Időpnt: január-május Résztvevői kör: Eredmények: Vársvezetés (plgármester, alplgármesterek, főépítész) Szentendrei Skanzen vezetése Turisztikai vállalkzásk Gazdasági szereplők SWOT analízis ITS középtávú céljaira fókuszáló SWOT elemzés előkészítése ITS középtávú célrendszerének előkészítése 7

10 ITS beavatkzási irányvnalak előkészítése Prjektötletek feltárása Interaktív tematikus wrkshpk szervezése A szélesebb körű partnerség megteremtésére a fenti 4 tematikus területen műhelytalálkzók szervezésére került sr. A műhelytalálkzók célja egy tágabb kör véleményének megismerése vlt, a közös gndlkdásban, a csapatmunkában, a csprtdinamikában rejlő többletérték kiaknázása érdekében. Munkacsprt Időpnt Témakör Gazdasági munkacsprt SWOT elemzés Célrendszer, jövőkép Beavatkzási szükségletek, priritásk Kulturisztikai munkacsprt SWOT elemzés Célrendszer, jövőkép Beavatkzási szükségletek, priritásk Környezeti munkacsprt SWOT elemzés Beavatkzási szükségletek, akcióterületek Humán munkacsprt SWOT elemzés Célrendszer, jövőkép Beavatkzási szükségletek, priritásk 2. táblázat: Tematikus munkacsprtk Frrás: saját szerkesztés Résztvevői kör 1 : a műhelytalálkzókra meghívást kaptt a mélyinterjúnál bemutattt résztvevői kör, kiegészülve a helyi közéletben aktív szervezetekkel, intézményvezetőkkel, lakskkal is, összesen több mint 60 szereplő bevnásával (vársvezetés, plgármesteri hivatal munkatársai, önkrmányzati intézmények vezetői, kulturális-művészeti, ktatási, szciális, egészségügyi, sprt, közösségi, turisztikai, közlekedési szervezetek, vállalkzásk, civil szereplők, helyi szakemberek, stb.). Eredmények: ITS SWOT elemzés átbeszélése, értékelése ITS középtávú célrendszerének átbeszélése, értékelése ITS beavatkzási irányvnalak átbeszélése, értékelése Prjektötletek feltárása, átbeszélése, értékelése Döntéshzói wrkshp A döntéshzói wrkshp célja a primer és szekunder infrmációgyűjtés srán feltárt és a szakértői munka keretében megszűrt és kidlgztt ITS beavatkzási, prjektlista vezetőségi átbeszélése vlt, a szükséges tartalmi módsításk, kiegészítések megadásával és a priritásk meghatárzásával. Időpnt: május 8. Résztvevői kör: plgármester, alplgármesterek, főépítész, ITS krdinátr Eredmények: A település vezetése által jóváhagytt, végleges prjektlista Priritásk meghatárzása, ütemezése 1 Az interjúkn, wrkshpkn résztvevők részletes listáját a melléklet tartalmazza 8

11 Az ITS társadalmasítása Az ITS társadalmasítása érdekében az elkészült dkumentum felkerül a vársfejlesztési hnlapra, a társadalmasításról nline és ffline csatrnákn keresztül értesülhetnek a helyi szereplők, várslakók. Egy időben sr kerül az ITS véleményezésére a fő érintett hatóságk, a szmszéds önkrmányzat által is. A beérkező vélemények, hzzászólásk összegyűjtését és feldlgzását követően a releváns infrmációk beépülnek a stratégiába. Tervezett időpnt: május június 14. Eredmény: érintett szereplők által véleményezett dkumentumk Az ITS képviselőtestületi véleményezése Szentendre Várs Önkrmányzatának képviselőtestülete a társadalmasítási flyamattal párhuzamsan véleményezi a stratégiai dkumentumt, majd képviselőtestületi ülésen megtárgyalja azt. Tervezett időpnt: június 18. (képviselőtestületi ülés) Eredmény: képviselőtestület által szakhatósági véleményezésre bcsájtható dkumentum Az ITS szakhatósági véleményezése Az ITS szakhatósági véleményezésének tervezett időpntja: június 22-től Eredmény: szakhatóság által elfgadtt dkumentum 9

12 2. ELŐZMÉNYEK 2.1 A Megalapzó vizsgálat eredményei Az SWOT elemzése az ITS középtávú dimenziójában összegzi a helyzetértékelés fő megállapításait. A részletes elemzés a PRO-TERRA Kft. által készített Megalapzó Vizsgálatra épül, kiemelve a legfntsabb a középtávú stratégia szempntjából releváns elemeket, felhasználva ehhez a primer infrmációgyűjtés (wrkshpk, interjúk) eredményeit is. Jelen fejezetben értékelő jelleggel mutatjuk be a SWOT elemzés legfntsabb megállapításait, következtetéseit (a teljes SWOT elemzés a mellékletben található). Elhelyezkedés, megközelíthetőség, közlekedés Szentendre elhelyezkedése előny és hátrány is egyben. A település a fővárstól mindössze néhány kilméterre található, így könnyen elérhetőek a Budapest által kínált funkciók és szlgáltatásk, ugyanakkr a fővárs-közeli elhelyezkedés elszívó hatást eredményez: a szentendrei laksk jelentős része a fővársban dlgzik, tanul, vásárl, szórakzik, vagy vesz igénybe különböző kulturális, sprt és egyéb lakssági szlgáltatáskat. Ennek hatására a helyi költés alacsny szintű a vársban, a vendégéjszakák száma és a turisztikai adóbevételek minimálisak, a szentendrei vállalkzásk jövedelmezősége gyenge, Szentendre elsősrban alvóvársnak tekinthető. A várst a fővárssal közúti kapcslat, kötöttpályás, vízi és kerékpárs útvnal is összeköti, ennek ellenére az elvben jó megközelíthetőséget több tényező is rntja: A 11-es számú főútn Budapest belvársából a szentendrei közpntba 25 perc alatt érhetünk el kielégítő minőségű, többnyire 70-es sebességkrlátzású utakn (20 km-es távlság). Ugyanakkr a reggeli és esti csúcsidőszakban a 11-es út kapacitása skszr szűknek biznyul, gyakran jelentős frgalmi dugók alakulnak ki. A 11-es út Szentendrén belül halad tvább a Dunakanyar tvábbi települései felé, jelentős átmenő frgalmat generálva a belvársban. A vársn belül az úthálózat rendszere jónak mndható, biznys helyeken aznban szűk közlekedési keresztmetszetek tapasztalhatók, hiányznak a belső gyűrűirányú és vársrészeket összekötő harántirányú útkapcslatk. A kiterjedt lakóterületek úthálózatának állapta kedvezőtlen (burklatk, vízelvezetés, szűk közterületi szélesség). A járdák kiépítését is flytatni szükséges annak érdekében, hgy mindenhl biztnságs legyen a gyalgs közlekedés. Szentendrét meglehetősen sűrűn közlekedő, Budapest különböző pntjain is elérhető távlsági buszjáratk kötik össze a fővárssal. A Szentendrén belüli helyi közlekedést is a Vlánbusz társaság biztsítja, 4 fővnaln, de prblémát jelent biznys területek megközelíthetősége tömegközlekedéssel, a megbízhatatlan és krszerűtlen buszjáratk miatt. A buszállmás megjelenése meglehetősen lermltt. Budapest-Batthyány tér Szentendre között a H5 jelzésű HÉV biztsít közvetlen, kötöttpályás kapcslatt, kb. 1 órás menetidővel. A HÉV kcsipark állapta, valamint a megállóhelyek többsége kívánnivalót hagy maga után, ezek műszaki-esztétikai szempntból felújítást igényelnek. A járatsűrűség az esti órákban nem igazdik a rendezvény- és kirándulófrgalm igényeihez. A vársn belüli parklási nehézségek megldása a belvárs frgalmcsillapításával együtt sürgető feladat (mind a parklóhelyek elhelyezkedése, kapacitása, mind a díjfizetési rendszer szempntjából). A közlekedési módváltásra lehetőséget adó P+R, B+R parklói kapacitás szűk. Budapestről kerékpárral is eljuthatunk Szentendrére, zömében a Duna partján haladó útvnaln keresztül (többségében járdán haladó kerékpársáv, illetve önálló kerékpárút szakaszk). 10

13 Az útvnal állapta aznban igen rssz, mind a fővárs és Szentendre közötti, mind pedig a Visegrád felé vezető szakaszn. A vársn belül a kerékpárs infrastruktúra hiánys. A környezetbarát közlekedés, az ún. szelíd mbilitás ösztönzése mind az infrastrukturális és közlekedésszervezési háttér, mind a szemléletfrmálás szempntjából befektetést igényel. A Duna, mint vízi útvnal kihasználtsága igen alacsny. Szentendre közlekedési kapcslatai a környező településekkel általában jónak mndhatók. Kivételt képeznek ez alól a Szentendrei-szigeten fekvő települések, amelyekkel Szentendrének közvetlen közúti összeköttetése nincs, ide Tahitótfalun keresztül, illetve kmpjárat segítségével juthatnak csak el az autósk. A térségben a kerékpárs útvnalhálózat is fejlesztésre szrul, akárcsak a dunai vízi közlekedés a Dunakanyar települései között. Természeti, környezeti adttságk Szentendre térsége igen kedvező természeti adttságkkal bír: a Dunának, a festői Dunakanyarnak, a Szentendrei-szigetnek és a Pilisnek, valamint a Visegrádi-hegységnek köszönhetően az egyik legkedveltebb fővárs környéki kirándulóhely a terület. A környék természetvédelmi területei a Duna-Iply Nemzeti Park kezelésében állnak. Szentendre a Kis-Duna jbb partján, a Visegrádi-hegység és a flyó menti sík vidék találkzási pntjánál fekszik, ezzel a Dunakanyar kapuját jelenti. A terület felszín alatti és felszíni vizekben gazdag: a vulkanikus eredetű hegyek völgyeiben száms frrás fakad, több kisebb vízflyás szeli át a települést (Sztelin-patak, Sztaravda-patak, Bükkös-patak, Dera-patak). A várs területéhez jelentős kiterjedésű erdőterület is tartzik. Egy rszágs jelentőségű természetvédelmi terület, a Szentendrei rózsa termőhelye is megtalálható itt, emellett több természeti érték helyi területi védelemben részesült. A várs vnzó természeti adttságai aznban nagyrészt kiaknázatlank. Legnagybb hiánysság a Duna elkülönültsége és minimális mértékű hasznsítása: a flyó, a flyópart intenzívebb integrálása a vársi életbe, a turisztikai kínálatba ezért rendkívül fnts feladat. A Duna közelsége pzitív hatásai mellett jelentős kihívás elé is állítja a várst az árvízi védekezés területén, mely prblémát a mbilgát kiépítése részben rvslta csak. A patakk partjának zöldfelületei a vársi környezet minőségét javítják igaz, ezek állapta, minősége, infrastruktúrája és szlgáltatásköre fejlesztésre szrul. A kis kiterjedésű természetes tavak (pl. helyi védelemmel elláttt a Pannónia-tó) és a Lupa-tó hasznsítása is várat még magára. Kiaknázatlan a településen feltárt termálvízkincs is. A fejlesztések srán figyelembe kell venni, hgy a Duna-parti vízbázis felszíni szennyeződésekre érzékeny. A vársra, kiváltképp a nagykiterjedésű családi házas területekre magas zöldfelületi brítttság jellemző. Hiányznak ugyanakkr a vársi szintű közparkk, egyes vársrészekben a megfelelő méretű lakóterületi szintű közparkk is. A zöldhálózati kapcslatk is fejlesztést igényelnek. A vársban a környezeti állapt minősége jónak mndható, a környezetszennyező ipari-, üzemi létesítmények hiánya miatt jelentősebb zajés légszennyezést csak a közlekedés eredményez. Társadalmi helyzetértékelés Szentendre laksságát az rszágs átlagnál ugyan fiatalsabb krstruktúra, de elöregedő népesség jellemzi. A negatív természetes szaprulat ellenére, a betelepüléseknek köszönhetően a laksságszám növekvő tendenciát mutat. A kvalifikált laksság egy főre eső jövedelme (az átlagsnál jbb vagyni-jövedelmi helyzetnek köszönhetően) magas, ennek ellenére a megfelelő szlgáltatásk krlátzttsága miatt a helyi költés alacsny szintű. Turisztikai szempntból is fnts társadalmi jellemző a kisebbségek nagy száma a vársban: a Megalapzó Vizsgálat szerint 424 fő német, 115 fő cigány, 113 fő szerb, 84 fő rmán, 74 fő szlvák, 71 fő hrvát, 64 fő lengyel 33 fő blgár, 28 fő görög, 13 fő ukrán, 12 fő örmény nemzetiségűnek valltta magát a 2011-es népszámlálás srán. A vársban több egyház is képviselteti magát (római katlikus, baptista, refrmátus), Szentendre a Budai Szerb Ortdx Püspökség székhelye. Mindez kulturális, vallási, nemzetiségi 11

14 skszínűséget és tleranciát eredményez, amely mind a közösségépítés, mind a hagymányőrzés és turisztikai kínálatfejlesztés szempntjából kiaknázható ptenciált jelent. A civil szervezetek igen aktívak a vársban, nagyszámú kreatív alktó közösség működik. Ennek ellenére, az elmúlt időszakra jellemző intenzív betelepülés, a fővársba ingázó, valamint a kétlaki, illetve a csak hétvégén Szentendrén tartózkdó laksk nagy száma miatt Szentendre skaknak alvóvárs. Különösen igaz ez a fiatalkra, akik közül skan inkább a fővárshz, a fővársi szlgáltatáskhz kötődnek. Mindez az alacsny helyi költésben is megnyilvánul, a helyi közösségi életre is ránymja a bélyegét, igaz, a lkálpatritizmus elsősrban a mikrközösségek szintjén jelen van. Meg kell említeni tvábbá a helyi laksság és a turizmus ambivalens visznyát: a helyi laksság invlválása a várs kulturális-turisztikai életébe nem valósult meg maradéktalanul, így a helyi laksk nem érzik magukénak a vársi turizmust, jellemzően annak negatív hatásaival szembesülnek és kényszerként élik meg azt. Gazdasági helyzetértékelés, önkrmányzati gazdálkdás Szentendrén a gazdasági aktivitás jónak mndható, ugyanakkr a vállalkzásk hatéknysága és termelőképessége alacsny szintű. Jelentősebb fglalkztató kevés működik a vársban, a vállalkzásk döntő többsége egyéni, illetve mikrvállalkzás, a növekedésrientált középvállalatk száma csekély. Előny, hgy a magas képzettséget igénylő munkakörök is jelen vannak a településen, összhangban az átlagsnál kvalifikáltabb lakssággal, ugyanakkr kevés a helyben betölthető magas jövedelmet biztsító állás. A várs gazdasági, innvációs életében fnts szereplője lehet az ÉMI Nnprfit Zrt. és annak ipari parkja, jelentős tudás- és innvációs közpntként funkcinálva. Ugyanakkr a település identitásának nem része a tudásintenzív vállalkzásk jelenléte, fnts feladat a munkaerőpiac és az ktatás harmnizációja a vállalkzásk és a képző-szakképző intézmények közötti partnerség kiépítésével. A szálláshely-szlgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkzásk aránya 4% Szentendrén, mely arány a Pest megyei átlaggal megegyezik, ugyanakkr az alacsny szálláskapacitás és vendégéjszakaszám miatt a várs idegenfrgalmi adóbevétele elenyésző a helyi adóbevételein belül. Ezzel szemben a művészet, szórakztatás, szabadidő ágazatban tevékenykedő vállalkzásk aránya duplája a megyei értéknek. A kreatív ipar súlya jelentős, a Magyar Alktóművészeti Közhasznú Nnprfit Kft. például a várs 5 legnagybb fglalkztatója között szerepel. A krábban nagy hagymánykkal bíró agrárium súlya a mezőgazdasági területek visszaszrulása következtében nagymértékben csökkent, a mezőgazdasági termékek, termelési flyamatk intenzívebb bekapcslása a várs gazdasági életbe és a turisztikai kínálatba még várat magára. A vársban a munkanélküliségi ráta alacsny, ennek fő ka a fővársba vagy más településekre ingázó munkavállalók magas aránya. A vársban rendelkezésre állnak lyan ingatlanterületek, amelyek új fejlesztések megvalósítására adnak teret. Ebből rekreációs célra összesen 154,4 hektár terület alkalmas, de nagybb barnamezős terület is megtalálható a vársban (vlt laktanya 19,3 hektárral). Ugyanakkr, a fejlesztéseknek gátat szabhat a várs szűk pénzügyi mzgástere. A költségvetési tervezés átláthatósága javult az elmúlt időszakban, a pénzügyi egyensúly hsszú távú fenntarthatósága aznban biznytalan, a vársi és megyei szintű feladatk ellátása jelentős terhet ró az önkrmányzatra: ebben a várs jelentős adósságállmánya, a költségvetési bevételek, a helyi adóbevételek (IPA, IFA egyaránt) alacsny szintje egyaránt szerepet játszik. Turisztikai helyzetértékelés Szentendre kiemelt turisztikai attrakcióját a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) jelenti, rszágs jelentőségű turisztikai vnzerőként. Emellett az óvárs épített környezete, valamint száms kisebb múzeum, kiállítóhely (többségében a Ferenczy Múzeum részegységei) alktja a belvárs fő, arculatépítő kínálat-együttesét. Ezek jellemzően nem önálló vnzerőként, hanem a vársi kulturális turisztikai kínálat építőköveiként értékelhetők. Bár Szentendre más típusú adttságkkal is bír, ezek ismertsége jelentősen elmarad a kulturális értékekétől. Ez a szentendrei turisztikai kínálat egyldalúságát eredményezi, amely a tartózkdási idő rövidségében, az alacsny költésben is megnyilvánul. 12

15 A meglévő attrakciók mellett, a várs száms még kiaknázatlan ptenciállal rendelkezik, elsősrban az aktív, utdr turizmus, a természeti adttságk terén. Ezek hasznsításával, valamint térségi prgramcsmagk kialakításával a kínálat egyldalúsága enyhíthető lenne, kiegészítő prgramlehetőséget biztsítva, ezáltal hsszabb tartózkdási időre, nagybb költésre vagy éppen visszatérésre sarkallva a vendégeket. A Szentendrére jellemző helyi mezőgazdasági, kézműves, iparművészeti vagy egyéb kreatív termékek bevnása a kínálatba szintén fejlesztendő. A szentendrei turisztika infrastruktúra minőségi szempntból messze elmarad az elvárttól, a magas minőségi színvnalú szálláshelyek hiánya a vendégkör bővítésének, a tartózkdási idő megnyújtásának, az IFA bevételek növelésének is gátat szab. A vársi épített környezet néhány magterület kivételével lermltt, a bevezető utak, közlekedési csmópntk fejlesztése, a Duna-part rehabilitációja is igen fnts annak érdekében, hgy a vársba érkező turistákat vnzó kép fgadja. A háttér-infrastrukturális feltételek és szlgáltatásk (pl. esti tömegközlekedési lehetőség) javítása a turistabarát vársi imázs miatt rendkívül lényeges. A várs nyitttságának helyreállítása (pl. a belvársi kapualjak, műhelyek megnyitásával), az egyes attrakciók közötti átjárhatóság biztsítása szintén sürgető teendő az attraktivitás növelésére. A várs turisztikai indikátrai rmló tendenciát mutatnak, mely negatív flyamatk megállítása, visszafrdítása elengedhetetlen a turisztikai pzíció stabilizálásáhz, javításáhz. A vársban a turisztikai költés meglehetősen alacsny, melynek ka egyrészt a szállóvendégek alacsny számában rejlik, de a vendégkör összetétele és a helyi kínálat elégtelenségei is szerepet játszanak ebben. A turizmus jövedelemtermelő képessége gyenge, a helyi szereplők beleértve az önkrmányzatt, a helyi vállalkzáskat, intézményeket is bevételei, hasznai a turizmusból alacsnyak. A vársi prgramk, vendéglátó és kiskereskedelmi üzletek frgalmának, jövedelemtermelő képességének fkzása fnts feladatt jelent, mind a helyi fgyasztás ösztönzésével, mind a turisztikai költések növelésével. Nem alakult ki az a helyi támgató háttér és közösségi élet, amely pezsgő kisvársi miliőt kölcsönözne Szentendrének, a helyi laksk számttevő kultúrafgyasztása mellett (pl. Skanzen látgatóinak mindössze 1%-a helyi laks, a helyi vendéglátóhelyeken is ritkán frdulnak meg a szentendreiek). Az alvóvársi jelleg e területen is megmutatkzik, a belvárs hétköznap este 6 óra után kiürül. A várs turisztikai fejlődésének egyik legnagybb gátját az összehanglt, kncepciózus tervezés és menedzsment hiánya jelenti. Nem készült lyan hsszú távú, az érintett szereplők által elfgadtt átfgó turizmusfejlesztési stratégia, amely kijelölné a fő irányvnalakat, amely mentén az egyes beavatkzásk összehangltan, ezáltal a pzitív szinergiák kihasználásával valósulhatnának meg. A turisztikai marketingtevékenység is esetleges, a ptenciális vársi és térségi együttműködések kiaknázatlank. Települési és humán közszlgáltatásk Szentendrén az intézményi ellátttság jónak mndható az egészségügyi ellátás, a közművelődési és sprtlétesítmények területén. Kiterjedt intézmény- és ellátórendszerével a várs térségi és megyei szintű közfeladatkat is ellát (pl. megyei hatókörű múzeum, könyvtár működtetése). A település magas színvnalú egészségügyi ellátása nemcsak helyi, de térségi igényeket is szlgál. Az elmúlt években a szakrendelők teljes körű krszerűsítése megtörtént, amelynek hatására az ellátandók köre megnőtt ehhez aznban nem társult kapacitás- és frrásbővítés. Az alapellátásban rövid-/középtávn megldandó feladat mind a gyermek-, mind a felnőtt házirvsi ellátás személyi és tárgyi feltételeinek javítása. Krszerű egynaps sebészet működik a rendelőintézetben, a település rendelkezik éjjeli sürgősségi ügyeleti ellátással, a 24 órás ügyeleti rendszer megteremtése aznban még várat magára. Jelenleg a házi betegáplást egy biznys kntingensig az OEP finanszírzza, ez aznban nem elégíti ki a településen mutatkzó igényeket. Szentendre laksságának egészségügyi helyzete és egészségtudatssága fejlesztést igényel nemcsak az idősebb, de a fiatalabb krsztály körében is. A fiatal felnőttek több mint fele küzd valamilyen állandó vagy visszatérő egészségügyi prblémával. A fizikai környezet javítása és az alkalmaztt infrmációs rendszerek krszerűsítése mellett ezért a laksság egészségtudatsságának javítása, a prevenció minél szélesebb körben való elterjesztése is kiemelt feladat. 13

16 A védőnői szűrés havnta 1 éves kr alatt, gyermekgyógyászatban hat év alatt megldtt a településen, az iskláskrú gyermekek esetében aznban már prblémát kz a szűrés. Szentendrén kirívó szciális prbléma nem tapasztalható, szegregátum nincs a településen. A gyermekjóléti és szciális intézmények elhelyezkedésük miatt aznban nehezen megközelíthetőek, az adat- és infrmációáramlás nem megfelelő, nincs helyi szciális térkép. Biznys szciális ellátásk (pl. hajléktalank nappali melegedője, szciális alapn működő idősek tthna) hiányznak, valamint nagybb hangsúlyt szükséges fektetni a fgyatékssággal élők ellátására, az egyenlő esélyű hzzáférés fejlesztésére is. A bölcsődei és az óvdai ellátás területi lefedettsége egyenetlen (pl. Pismány vársrészben jelenleg nem működik óvda), az elérés tömegközlekedéssel nehézkes, az intézmények infrastrukturális háttere és felszereltsége esetenként hiánys (pl. trnaszba nincs minden óvdában). A vársi alapfkú ktatás megfelelő színvnalú, a szakisklai ktatás térségi vnzáskörzetű. A hagymánys ktatás mellett nemzetiségi ktatásban, emelt szintű nyelvktatásban és művészetktatásban is részt vehetnek a diákk, két önálló alapfkú művészeti isklában zeneművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti, illetve szín- és bábművészeti képzés flyik. A Petzelt József Szakközépiskla és Szakiskla keretein belül középfkú kereskedelmi és vendéglátás-turisztikai szakmák tanulhatók. Felsőfkú turisztikai képzés nem áll rendelkezésre a településen, jelenleg kialakítás alatt áll a Budapesti Gazdasági Főiskla épülete, ahl kihelyezett órákat tartanak majd. A felsőfkú ktatás lehetőségeinek bővítése rendkívül fnts a várs számára, ezzel ugyanis csökkenhet a fővársi intézmények elszívó ereje. A közcélú intézményrendszert és a különböző közszlgáltatáskat átfgó, integrált digitális kmmunikáció fejletlen; emellett megldandó a közterületek és a közintézmények kmplex akadálymentesítése is (a fizikai mellett az IKT akadálymentesítés is szükséges, pl. vakk és gyengénlátók számára hangs jelzőlámparendszer). Bár több sprtpálya is megtalálható a vársban, a vársi intézményi sprtélet infrastrukturális és szervezeti szempntból egyaránt fejlesztést igényel: a kültéri és a tömegsprtlásra alkalmas helyszín kevés és rssz állaptú, a többfunkciós létesítmények hiányznak (pl. nagybb kapacitású közösségi célú / rendezvény- / sprtcsarnk nem áll rendelkezésre), a vársi sprtélet szétaprózódtt, eladósdtt. Érdemes a jövőben hangsúlyt fektetni az ún. Bejárható Magyarrszág Prgramhz való kapcslódásra is. Infrastrukturális jellemzők, vársképi adttságk Szentendre területének nagy részén teljes a közművesítettség, a várs saját szennyvíztisztítóval rendelkezik, ugyanakkr a csatrnahálózat és vízelvezetés szempntjából száms prbléma aznsítható: a közcsatrna hálózatra csatlakzás, illetve a közcsatrna hálózat kiépítettségének hiányai miatt jelentős a szennyvíz talajba szikkasztása; a csapadékvíz elvezetésének jelenlegi műszaki megldása nem megfelelő; a belvársban egyesített rendszerű csapadék- és szennyvízhálózat van; a közcsatrna hálózatn üzemelő átemelő műtárgyak bűzhatással terhelik a közeli lakóingatlankat. A Duna mentén az árvízi veszélyeztetés fennáll, az árvízi védekezés jelentős terhet ró a vársra. Az intézmények és a lakóingatlank, valamint a távfűtőmű energetikai felújítása, krszerűsítése környezetvédelmi szempntból (a klímaváltzás hatásainak mérséklése) és az energiaköltségek csökkentése érdekében is kívánats lenne. A mdern IKT eszközök kialakítása is fnts feladat a 21. századi vársi szlgáltatáskör megteremtésére (pl. nyilváns wifi lefedettség). Szentendre történelmi vársközpntja jelentős területileg és egyedileg védett építészeti értékekkel bír, különleges építészeti karakterű. A műemléki környezet rehabilitációja az előző prgramidőszak fejlesztéseinek köszönhetően elindult, ugyanakkr még mindig megtalálhatók a vársban lermltt állaptú, hasznsítatlan, ezáltal a vársképet rntó ingatlank, területek (pl. belvársi épületek, vlt szvjet laktanya, iparterületek környéke), a várs épített értékeihez méltatlank a közterületi állaptk a vársba bevezető, a vársn átvezető főútvnal mentén. Szentendre vársképi szempntból meghatárzó eleme a több km hsszú Duna part, a Duna-krzó állapta aznban rendezetlen, rmló épületek találhatók a belvárs egyik legértékesebb részén. 14

17 Együttműködés, térségi kapcslatk, marketing A várs fejlődésének egyik mzgatórugója a kiterjedt együttműködési rendszer lehetne, vársi és térségi szinten egyaránt. Bár történtek kezdeményezések (például létrejött a helyi TDM szervezet, a jelentős számú kulturális intézmény egy intézményi ernyő alatt működik, a vársvezetés visznylag széles kapcslati hálóval bír); a valóban hatékny, a helyi szereplők széles skáláját megmzgató és kézzelfgható eredményeket indukáló partnerségek kialakítása még várat magára. Emiatt a kapcslatk esetlegesek, az önkrmányzat és a vállalkzásk közötti partnerség csak alkalmi jellegű, a különböző fenntartású és üzemeltetésű intézmények közötti kperáció gyenge, a helyi laksság bevnásának erősítésére is szükség lenne. Az előrelátó, tudats tervezés és fejlesztés, valamint a fejlesztések eredményességét, hatéknyságát mérő mnitring tevékenység kialakítása sürgető feladat. Az önkrmányzati kmmunikáció és kapcslattartás megújítása területén az utóbbi időszakban felmutatható eredmények vannak (pl. integrált ügyfélszlgálat), a várs vezetése egyre nagybb hangsúlyt fektet arra, hgy céljait minél szélesebb partnerségben ismertesse meg, illetve hgy minél jbban becsatrnázza a helyi szereplők véleményét az önkrmányzati döntéshzatalba. Ezt a törekvést száms kmmunikációs aktivitás szlgálja (pl. lakssági kérdőíves megkérdezés, ötletláda, fórumk szervezése). A vállalkzásbarát önkrmányzati szlgáltató háttér aznban még fejlesztésre szrul, az Önkrmányzat nem rendelkezik a letelepülő vállalkzásk adminisztratív ügyeit segítő infrmációs anyagkkal, a befektetés-ösztönzési tevékenység esetleges, akárcsak a helyi vállalkzásalapítást ösztönző prgramk indítása. A várs új vezetése rendszeres egyeztetéseket flytat a térségi települések vezetőivel, az ITS-ben lefektetett célk és a térségi hatással bíró prjektek egyeztetése megkezdődött. E párbeszéd rendszeressé tétele szükséges. 2.2 Településfejlesztési kncepció jövőkép és átfgó célk Szentendre Várs Településfejlesztési Kncepciója (TFK) az alábbi hsszú távú jövőképet fgalmazza meg: Olyan fenntartható fejlődésű intelligens várssá válás, amely belső erői mzgósításával képes saját erőfrrásainak hatékny felhasználására, amely biztsítja önmaga fenntartását külső támgatásk nélkül, sőt, a váltzáskhz való rugalmas alkalmazkdása és független működése révén képes térségét is a fejlődés útjára segíteni. A jövőkép két dimenzióban részletezi a fenti jövőképet: Társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vnatkzó jövőkép: Szentendre 2030-ra tágabb térségének innvatív tudást szervező, kreatív gazdaságt működtető, a kultúrát őrző és teremtő közpntja. A várs befgadója és megtartója a táji-természeti és épített értékeit védő, a skszínű kultúráját gazdagító, a múlt örökségét tiszteletben tartó az újat értékelő, helyben lakó, üdülni vagy munkát végezni akaró embereknek, közösségeknek. A várs laksságának száma állandósul, vagyis növekedése lelassul. A kulturális értékteremtés, valamint az épített örökség és a természeti környezet jelentette értékek védelme és hasznsítása lyan váltzást eredményez, hgy a civil gazdaság, a társadalmi innvációk, a közösségi alapú helyi kezdeményezések megteremtik az átjárhatóságt a gazdaság különböző területei között. Szentendre gazdasági teljesítménye fenntartható módn növekszik a tudásgazdaságra, a kreativitásra és az innvációra alapzttan. 15

18 Jó krmányzás Társadalmi és területi khézió erősítése Egészséges társadalm PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Kiépülnek a több lábn álló helyi gazdaságra települő ktatási-nevelési szlgáltatásk és intézményeik, megteremtődnek a duális képzés helyi feltételei. A vársi környezet belvársi rehabilitációja és a dmbvidékek kmplex környezeti fejlesztése megvalósul, felkészülten a klímaváltzás hatásaira. A közlekedéshálózatban és közlekedési frmákban lyan fejlesztések, váltzásk következnek be, melyek a térségi és vársn belüli elérési időket hatéknyan csökkentik. Versenyképes és erőfrrás-hatékny fenntartható vársi mbilitási tervre alapztt közlekedési rendszer jön létre. Megindul a multifunkcinalitást biztsító intermdális csmópnt kialakulása, beépülve a várs gazdasági és a fizikai környezetének rendszereibe. Kialakul a várs szinte minden területét átszövő digitális térinfrmatikai rendszer, létrejön a jól működő várs. Térségi szerepkörre vnatkzó jövőkép: Szentendre régióját dinamizáló, az innvációt és elsősrban szellemi tőkét és kultúrát közvetítő közpnttá válik, amely valódi tudásközpntként kncentrálja a K+F+I szektr, a felső- és középfkú ktatási intézmények, valamint a legmagasabb hzzáadtt értékű, kvalifikált munkaerőt igénylő ágazatk körét. Szentendre megerősödve az adttságkra alapzttan strukturált várshálózati kapcslatkkal megtalálja helyét és szerepét a metrplisz térségben. Szentendre a kölcsönösség elve szerint együttműködő társadalmi-gazdasági szimbiózist épít ki Budapesttel és É-Pest megyei településekkel, illetve a Duna menti települési térséggel. A fenti jövőkép elérésére a TFK 4 átfgó cél köré csprtsíttt célrendszert állíttt fel, a jó krmányzás, a társadalmi és területi khézió erősítése és az egészséges társadalm hrizntális céljai mellett: Átfgó célk Specifikus/részcélk Hrizntális célk A1. A várs fenntartható fejlesztés, a kulturális örökség megőrzése A. A2. A táji- és a természeti értékek megőrzése, a vársrészkarakterek egyediségének Az értékeket biztsítása megőrző, A3. Várstérségi kapcslatk erősítése, a fenntartható fejlesztés közlekedésfejlesztési értékteremtő, elemei fenntartható A4. Fenntartható vársüzemeltetést segítő közműfejlesztési célk fejlődés A5. Kiegyensúlyztt vársi térszerkezet, kmpakt várs biztsítása A6. A vársi népesség társadalmi összetételének megőrzése A7. A vársmarketing, az újrafgalmaztt egyediségen alapuló arculat kialakítása B. C. D. A gazdaság dinamizálása A környezet minőségének fejlesztése Integrált, együttműködő várs B1. A gazdaság szerkezetének javítása B2. Egyedi sajátsságn alapuló, magas hzzáadtt értékkel bíró termékek és szlgáltatásk fejlesztése B3. A helyi vállalkzásk fejlesztése a hatéknyság és a minőség iránti elkötelezettség, a társadalmi felelősségvállalás erősítése B4. Intelligens vársfejlesztési prjektek támgatása C1. Egészséges környezet fenntartása C2. A kulturális örökség védelmének és a célztt rendeltetésnek megfelelő fejlesztések C3. A jól működő várs, a lakókörnyezet fejlesztése C4. A lakó- és az üdülőterületek közszlgáltatásainak azns szempntú fejlesztése C5. Innvatív energetika, energiahatéknysági megldásk alkalmazása D1. Strukturált vársszerkezetre alapztt partnerség kialakítása D2. A térségi települési kapcslatk újraszervezése D3. A tágabb térségi és nemzetközi kapcslatk erősítése 3. táblázat: Hsszú távú településfejlesztési célrendszer Frrás: Szentendre Várs Településfejlesztési Kncepciója

19 2.3 A 2008-ban készült IVS értékelése Szentendre krábbi integrált vársfejlesztési stratégiája, a Dumtsa Jenő Vársfejlesztési Stratégia hsszú távra határzta meg a várs fejlesztési irányvnalait, priritásait és prjektjeit. A stratégia által megfgalmaztt átfgó cél egy lyan fenntartható, mediterrán hangulatú vársi környezet és szlgáltatásrendszer kialakítása vlt, amely a helyi és kistérségi lakskat és a turistákat egyaránt szlgálja, ezen célcsprtk igényeit egymással és a természeti-történelmi környezettel összhangban elégíti ki a szinergiahatásk kiaknázása érdekében. Ezen átfgó cél elérésére 4 fő tematikus célterületet jelölt ki a stratégia: Kmplex, minőségi turizmusfejlesztés Élhető és fenntartható vársi környezet A várs szellemi és gazdasági tőkéjének növelése Kistérségi mtr szerepkör A stratégia 11 vársrészt határlt el egymástól, és állapíttta meg ezek fő jellemzőit és fejlesztési céljait. Az alábbi táblázat a 2008-as IVS-ben kitűzött célk és kijelölt prjektek megvalósításának értékelését tartalmazza: Dumtsa Jenő IVS céljai és nevesített prjektjei Értékelés Összegző értékelés Kmplex, minőségi turizmusfejlesztés céljai és prjektjei Az idegenfrgalmi adóbevétele a vársnak növekszik Minőségi szálláshelyek száma növekszik - 3 és 4 (esetleg 5) csillags szálldai, ill. kemping férőhelyek A vendégéjszakák száma növekszik Az átlags tartózkdási idő nő A vendéglátóhelyek frgalma növekszik A minősített vendéglátóhelyek száma nő A turisták költése növekszik Országs rendezvénynaptárban szereplő rendezvények száma növekszik A turisták éves elszlása aránysabb szeznalitás csökken A minőségi rendezvények száma nő A rendezvények látgatttság nő A rendezvények szeznalitása csökken A nemzetközi vnzerejű rendezvények erősödnek A múzeumk múzeumpedagógiai, közönségvnzó prgramjai és kínálata gazdagdik A múzeumk látgatttsága növekszik A szentendrei művésztelep nemzetközi ismertsége javul Szentendre várs presztízse növekszik Malm Művészeti Negyed - képzőművészeti és rendezvényközpnt CASTRUM múzeumi közpnt Óvárs reknstrukció Művésznegyed Élhető és fenntartható vársi környezet céljai és prjektjei Megújult hmlkzatk száma a belvársban Új vagy megújult közösségi terek Parklók számának növekedése Összességében elmndható, hgy a kmplex, minőségi turizmusfejlesztés területén az elmúlt években nem sikerült előrelépnie a vársnak. Bár biznys, e célhz kapcslódó fejlesztések (Belvárs reknstrukció, Művészet Malm, 1 új 4 csillags szállda) megvalósultak, ezek hatása az eredménymutatókra még nem érzékelhető. A várs turisztikai teljesítménye így tvábbra is rmló tendenciát mutat, Szentendre imázsa nem javult. A 2008-as IVS-ben vázlt célk többsége ezért még ma is aktuális kihívást jelent Szentendre számára. Az elmúlt időszak két megvalósíttt zászlóshajós prjektje a belvársi 17

20 Dumtsa Jenő IVS céljai és nevesített prjektjei Értékelés Összegző értékelés Buszparkló számának növekedése rehabilitáció, a szakrvsi P+R parkló számának növekedése A belvárs fajlags terheltsége csökken, mert a frgalm térben és időben jbban elszlik A várs kereskedelmi és vendéglátó egységei frgalmának növekedése Zöldterületek mérete HÉV utasszámának növekedése Kerékpárutak hsszának növekedése rendelő megújítása és a mbilgát létesítése vlt. Ezen fejlesztések nagyban hzzájárultak a történelmi vársközpnt minőségjavításáhz és az árvízveszély kezeléséhez. Az ezeken kívül tervezett Kerékpárutak frgalmának növekedése fejlesztések aznban nem, A vársn belüli autóhasználat csökkenése illetve csak részben valósultak A várs levegőminőségének javulása meg (pl. fejlesztendő az úthálózat, a P+R parklás, az Árvízvédelem (töltés megerősítése elsősrban a Dunakrzó akadálymentesítés). A belvársi belvársi szakaszánál) reknstrukció és a kerékpárs Úthálózat-fejlesztés (tehermentesítő út és kishíd) úthálózat fejlesztésének Kerékpárút hálózat bővítése flytatása is indklt. A 2008-as Környezetbarát beruházásk (szennyvízcsatrnázás, IVS-ben vázlt célk többsége hulladékszállítás) ezért még ma is aktuális Akadálymentesítés kihívást jelent a várs számára. A várs szellemi és gazdasági tőkéjének növelése céljai és prjektjei Helyi vállalkzásk száma növekszik A működő tőke aránya növekszik K+F teljesítmény növekszik Iparűzési adó bevétel növekszik Új munkahelyek száma növekvő tendenciát mutat Felújíttt isklák, óvdák száma Új főisklai egyetemi kar Önképzési, felnőttképzési lehetőségek száma és minősége nő A szakképzési hzzájárulás nagybb arányban marad a vársban, a helyi szakképzés fejlesztése érdekében A művészeti alktó közösségek résztvevők száma nő, hatéknysága javul, vagyis előadásaik száma nő, ismertségük nő Az aktív szellemi műhelyek által készített kiadványk, fejlesztési, javaslattételi dkumentumk illetve a prjektek száma nő Vállalkzási park Felsőktatási intézmény vársba csábítása Kistérségi kereskedelmi és szlgáltató közpnt Új óvda építése Kistérségi mtr szerepkör céljai és prjektjei Humán közszlgáltatásk számának, de elsősrban minőségének növekedése Intermdális csmópntban új szlgáltatásk Közös kistérségi kulturális prgramk (pl. kistérségi nap) Sprt és szabadidős kínálat gazdagsága, és az igénybevevők számának növekedése Együttműködés rendezvények szervezői közt Kistérségi tudásmegsztásban részt vevő fiatalk száma Civil szerveződések és tagjaik száma növekszik, az általuk szervezett akciók, kezdeményezések, események száma nő Kistérségi hatókörű, partnerségben megvalósuló prjektek száma Bár a helyi gazdasági élet némileg élénkült, a működő tőke nagysága is növekedett a vársban, emellett biznys a szellemi és gazdasági tőke növelését célzó fejlesztések történtek, illetve flyamatban vannak, ugyanakkr a várs gazdasági teljesítménye nem növekedett lyan mértékben az elmúlt időszakban, hgy biztsíthatná a várs önerős működését. Éppen ezért a gazdaság dinamizálása és ehhez kapcslódóan a humán tőke fejlesztése tvábbi erőfeszítéseket igényel. Szentendre járásközpnti szerepköréből adódóan fnts helyet fglal el a térség életében, száms közszlgáltatása és funkciója térségi vnzáskörzetű. Ennek ellenére, az elmúlt időszakban mégsem tudta kiaknázni az együttműködésben rejlő lehetőségeket, így gazdaságitársadalmi-turisztikai értelemben vett 18

21 Dumtsa Jenő IVS céljai és nevesített prjektjei Értékelés Összegző értékelés Civil szervezetek ismertsége, tagjainak száma növekszik katalizátrhatásai sem Intermdális közpnt Intermdális közpnthz kapcslódó kistérségi kereskedelmiszlgáltató közpnt Kistérségi zöldségpiac Szentendre Szakrvsi Rendelő Intézet áttelepítése Civil és kisebbségi ház kialakítása érvényesülhettek maradéktalanul. Biznys közszlgáltatásk tekintetében az igényekhez igazíttt kínálat megteremtése tvábbra is feladatt jelent. Bérlakás prgram Hajléktalan szálló 4. táblázat: Dumtsa Jenő IVS-ben fglal célk és prjektek megvalósításának értékelése Frrás: Dumtsa Jenő ITS alapján saját szerkesztés Mint az a fenti táblázatban is látható, a kitűzött célkat a várs csak kisebb részben tudta teljesíteni, így a 2008-as IVS-ben megfgalmaztt célk többsége jelenleg is aktuális kihívást jelent a várs számára. Például a tervezett kulcsprjektek közül mindössze kettőt (Belvárs reknstrukció, árvízvédelem) tudtt teljes mértékben megvalósítani a várs. Ennek kai között a túlságsan ambiciózus tervezés is említhető. Éppen azért, az új ITS tervezése srán rendkívül lényeges a fókuszáltabb megközelítés: reális, középtávn megvalósítható célk kitűzésére és ehhez rendelt beavatkzásk, prjektek meghatárzására van szükség, figyelembe véve a várhatóan rendelkezésre álló finanszírzási frrásk nagyságrendjét is. A kiemelt fntsságú feladatk végrehajtásának ütemtervét, megvalósíthatóságának pénzügyi feltételeit és lehetőségeit a stratégiáhz tartzó, évente frissített Cselekvési Prgramk tartalmazták. A Képviselőtestület évente tárgyalta a Stratégia mentén történt intézkedések és fejlesztések beszámlóját ben megszületett a Dumtsa Jenő Keretstratégia Kncepciója, emiatt a krábbi, 2007-es dkumentum évenkénti felülvizsgálata kafgyttá vált. A 2008-as IVS tartalmaztt ugyan a megvalósítás szervezeti rendszerére és mnitringjára vnatkzó megldáskat, hiánysságaként fgalmazható meg, hgy a stratégiából kimaradt a végrehajtásra vnatkzó eszközrendszer, illetve hiányztak az anyagból a fejlesztések teljesülésének mérését szlgáló intézkedések, knkrét mnitring eszközök, indikátrk is. A mnitring rendszer kialakítására vnatkzó célk és feladatk meghatárzása, pntsabb végrehajtási eszközrendszer kialakítása ezért az új ITS-ben rendkívül fnts a tervezhetőbb prgramkialakítás, a krdináltabb megvalósíthatóság és a teljesítménymérés érdekében. A 2008-as IVS végrehajtásának prjektmenedzsmentjét a Pr Szentendre Vársfejlesztési Kft. végezte. A feladatk kiszervezése a vársvezetés véleménye szerint nem válttta be a reményeket, a vársfejlesztési feladatk nem képezték részét a hivatal, a vársi intézményrendszer munkájának, így nem jött létre napi szintű partnerség, támgató háttér, a szükséges szinergiák kiaknázatlank maradtak. Éppen ezért, az új ITS kialakítása srán fnts elvárás az ITS végrehajtási rendszerének, szervezeti struktúrájának integrálása az önkrmányzat mindennapi működési rendjébe, mechanizmusaiba. A Dumtsa Jenő IVS kidlgzása óta száms különböző vársfejlesztési dkumentum született a vársban. Ezek jellemzően egymástól függetlenül készültek, kezelésük is többnyire ad hc módn történt. Ennek hátterében a széles körű partnerségre épülő tervezés hiánya állhat, azaz a stratégiák, kncepciók kidlgzása srán nem történt meg kellő mértékben az érintettek aznsítása és bevnása. Ennek következtében nem jött létre lyan knszenzusn alapuló stratégiai anyag, amelyet az érintettek magukénak vallanak, ezáltal elfgadnak és követnek. Mindez a tudats, kncepciózus vársfejlesztési lépéssrzat végrehajtásának ellehetetlenülését eredményezte. Az új ITS kidlgzása srán ezért alapvető elvárás a partnerségre épülő tervezés, az érintettek minél mélyebb bevnásával. 19

22 3. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 3.2 A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása A időszakra szóló célrendszerének kialakítása az alábbi alapelvek mentén történt: Az ITS célrendszere illeszkedik a Településfejlesztési Kncepció által meghatárztt hsszú távú jövőképhez és célrendszerhez; Az ITS célrendszere középtávú dimenzióban készül, azaz a középtávn reálisan elérhető vársfejlesztési célkat tartalmazza; A célrendszer illeszkedik a helyzetfeltárás fő megállapításaihz, amelyeket a középtávú ITS SWOT elemzés tartalmaz; Tematikus célk kerülnek meghatárzásra, azaz a várs életét meghatárzó 4 fő tematika gazdaság-, turizmus-, társadalm és környezet fejlesztése mentén jelöljük ki a vársfejlesztés középtávú céljait. Az ITS középtávú célrendszerét az alábbi ábra szemléleti: 20

23 OPERATÍV CÉLOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÁTGOGÓ CÉLJAI, 2030 STRATÉGIAI CÉLOK ÁTFOGÓ CÉL PEST-BUDAPEST KONZORCIUM I N T E G R Á LT V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R AT É G I A C É L R E N D S Z E R E, Tudats Szentendre előrelátó * erőfrrásait tervezett és fenntartható módn hasznsító * kreatív * összetartó 1. Aktív, összetartó, igényes helyi TÁRSADALOM Együtt és egymásért tenni akaró és képes helyi közösség Kedvező szinten tarttt életminőség - kmfrts várs 2. Karakteres arculatú, KÖRNYEZETtudats várs Értékmegőrző, értéknövelő, környezetbarát módn megújíttt vársi szövet Optimalizált vársfejlesztési célkat támgató közlekedési rendszer 3. A várs működéséhez nagybb mértékben hzzájáruló helyi GAZDASÁG Versenyképes, hatékny vállalati szövet Takaréks, krszerű önkrmányzati gazdálkdás 4. Gazdasági-társadalmi szerepkörét harmnikus módn erősítő TURIZMUS és KULTÚRA Megnövelt jövedelemtermelő képesség Javuló társadalmi beágyazttság a) Egészségtudats, preventív szemléletű helyi laksság c) Helyi hagymánykat őrző, illetve értékteremtő kreatív laksság d) Természeti, táji értékeket fenntartható módn integráló, kiegyensúlyztt vársi környezet (épített és természeti) b) Funkcióváltás és megújulás az alulhasznsíttt területeken e) Helyi erőfrráskra alapzó, kiegyensúlyztt struktúrájú, kreatív, mdern vállalati szövet f) Értékalapú márka g) Hagymánykat és innvatív elemeket ötvöző skldalú, minőségi kínálat A. ÉRTÉKEKET MEGŐRZŐ, ÉRTÉKTEREMTŐ FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA h) Eltérő célcsprtk váltzats igényeit kielégítő színvnalas ktatás, nevelés i) Gazdasági céllal hasznsíttt természeti, táji, épített örökségi értékek j) Tudats, előrelátó, tervezett fejlődés k) Gazdasági, turisztikai célkat támgató vársi környezet, infrastruktúra l) Élenjáró technlógiákra építő tudásintenzív gazdaság m) Minőségi, differenciált turisztikai fgadóinfrastruktúra és szlgáltatáskör B. GAZDASÁG DINAMIZÁLÁSA n) Vnzó vállalkzási, befektetési környezet, támgató vársi háttér ) Krszerű, energiahatékny ingatlank és technlógiák q) Krszerű, intelligens közszlgáltatási intézményrendszer, minőségi vársi infrastruktúra s) Környezetbarát, szelíd mbilitást erősítő várs p) Természeti adttságkra építő, környezettudats turizmus r) Kulturális örökség megőrzése, fenntartható hasznsítása C. A KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE t) Egyenlő esélyeket kínáló várs x) Erős helyi kötődésű, összetartó közösség u) Mdern, összehanglt, módváltásra lehetőséget adó közlekedési kapcslatk v) Szinergiákra építő, erősödő helyi és térségi gazdasági kperáció w) Jelentős helyi kultúrafgyasztás, magas költés y) Összehanglt kultúra és turizmus D. INTEGRÁLT, EGYÜTTMŰKÖDŐ VÁROS z) Integrált vársi és térségi tevékenységek 1. ábra: ITS középtávú célrendszere (Frrás: saját szerkesztés) 21

24 Ahgy az a fenti ábrán látható, az ITS a helyzetfeltárás eredményei, a feltárt prblémák és fejlesztési ptenciálk alapján kirajzlódó fő középtávú fejlesztési irányvnalak szerint 4 fő tematikus stratégiai célt fgalmaztt meg (társadalm, környezet, gazdaság és turizmus), melyeket peratív célkká bnttt le. Vannak lyan peratív célk, amelyek több stratégiai célt is támgatnak, biztsítva a vársfejlesztési prgram integráltságát, a szinergiák érvényesülését. Az középtávú célrendszerének elemei: 1. Aktív, összetartó, igényes helyi társadalm A tematikus stratégiai cél lyan erős identitástudatú, stabil, lkálpatrióta közösség építésére irányul, amely képes és hajlandó közösen tenni a várs, a vársfejlesztési törekvések érdekében; és ehhez a laksság életminőségét magas szinten tartó, a megfelelő vársi kmfrtérzetet biztsító (színvnalas, területileg kiegyensúlyztt, fenntarthatóan működtethető) közszlgáltatásk fejlesztését, bővítését és minőségjavítását célzza. Operatív célk A helyi társadalm, a helyi laksság minősége egy várs szempntjából kulcsfntsságú érték: lyan tényező, amely nagyban hzzájárulhat adtt település fenntartható fejlődéséhez. A helyi laksság a gazdasági életet dinamizálja, részben a helyi fgyasztással, költéssel, részben a gazdasági aktivitás kapcsán (helyi KKV szektr). A helyi társadalm erejét a várs akkr tudja kiaknázni, ha biztsítja mindazkat a színvnalas, igényeknek megfelelő szlgáltatáskat, infrastrukturális feltételeket, amelyekkel elégedett, a várshz szrsan kötődő és összetartó közösséget hz létre. A helyi laksság a vársfejlesztés kiemelt partnere, hiszen társadalmi támgatttság nélkül hatékny és fenntartható fejlődést nem lehet elérni. Mindezek alapján, az ITS tematikus stratégiai céljai a TFK által meghatárztt valamennyi átfgó célhz kapcslódnak. A TFK Értékeket megőrző, értékteremtő, fenntartható fejlődés biztsítása átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): a) Egészségtudats, preventív szemléletű helyi laksság kialakítása: cél a laksk egészségtudatsságának frmálása, a preventív szemlélet elterjesztése, a szűrőprgramkn való részvételi arány növelése, a fizikai aktivitás javítása a felnőtt és a gyermek laksság körében egyaránt. Ezzel nemcsak a laksk egészségi állapta javítható, de az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége, kiadásai is csökkenthetők. c) Helyi hagymánykat őrző, illetve értékteremtő kreatív laksság: Szentendre fejlődésének kiemelt mzgatórugója az a hagymányőrző, illetve értékteremtő kreatív lakssági bázis, amelyre építve a tudats, kreatív vársfejlesztés megvalósítható lehet. Ennek a bázisnak a megőrzése és fejlesztése a képességek, a tehetség és a kreativitás kibntakzását segítő prgramk és lehetőségek biztsításával kiemelt célkitűzés. A TFK A gazdaság dinamizálása átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): h) Eltérő célcsprtk váltzats igényeit kielégítő színvnalas ktatás, nevelés: a gazdaság fejlődésének alapja a munkavállalói tudásbázis, a humán tőke. Az ktatás, képzés-szakképzés és a munkaerőpiac harmnizációja elengedhetetlen ahhz, hgy a keresleti igényeket kielégítő helyi munkaerőbázis álljn rendelkezésre, naprakész, 21. századi tudással. A különböző célcsprtk igényeit kielégítő, színvnalas ktatás, nevelés ehhez nélkülözhetetlen, az általáns isklai ktatástól kezdve a felnőttképzésig, kiemelt célként kezelve a gyakrlatrientált szakképzés fejlesztését, az ktatási intézmények és a vállalkzásk közötti kapcslatépítést, az új típusú tudás és kmpetenciák megszerzését biztsító, az egész életen át tartó tanulást ösztönző lehetőségek bővítését. 22

25 A TFK A környezet minőségének fejlesztése átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): ) Krszerű, energiahatékny ingatlank és technlógiák: a lakóépületek krszerűsítése a vársi környezet minősége szempntjából igen lényeges cél. A lakásállmány energiafelhasználásának csökkentésével, az innvatív energiahatéknysági megldásk alkalmazásával, az alternatív energiafrrásk használatának bővítésével létrejövő épületállmány (különös tekintettel a lakótelepekre, a távfűtőrendszerre) a klímaváltzás mérséklésében és hatásainak kezelésében is kiemelt szerepet játszik, egyúttal az energiaköltségek csökkentése révén a laksság életszínvnalát és elégedettségét növeli. q) Krszerű, intelligens vársi közszlgáltatási intézményrendszer, minőségi vársi infrastruktúra: a laksk elégedettségében a jól működő várs, a megfelelő vársi kmfrtérzetet biztsító közszlgáltatásk megléte lényeges szerepet játszik. Az ITS ezért célként fgalmazza meg a színvnalas, területileg kiegyensúlyztt és fenntarthatóan működtethető vársi közszlgáltatásk és intézményrendszer beleértve az egészségügyi, szciális, ktatási, sprt- és közösségi intézményeket és szlgáltatáskat is fejlesztését, ügyfélbarát jellegének javítását. s) Környezetbarát, szelíd mbilitást erősítő várs: az egészséges környezet megteremtésére a lakssági szemléletfrmálás, az egyéni közlekedéssel szemben a tömegközlekedés, illetve az egészséges életmódhz kötődő közlekedési frmák (pl. kerékpárzás) ösztönzése szükséges. A TFK Integrált, együttműködő várs átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): t) Egyenlő esélyeket kínáló várs: Szentendre meglehetősen magas társadalmi státuszú lakssággal bír, ugyanakkr a népességen belül megtalálhatók hátránys helyzetű csprtk, például fgyatékssággal élő laksk is. Az integrált várskép ezért nem nélkülözheti az egyenlő esélyek biztsítását (pl. egyenlő esélyű hzzáférés a közszlgáltatáskhz, szciális ellátásk). x) Erős helyi kötődésű, összetartó közösség: az erős identitástudatú, összetartó, lkálpatrióta helyi laksság a vársfejlesztés alapköve, a közösségépítés ezért kulcsfntsságú célkitűzést jelent. z) Integrált vársi és térségi tevékenységek: a helyi lakskkal kialakíttt partnerség fejlesztése a vársfejlesztés helyi támgatttsága miatt kiemelt cél. 2. Karakteres arculatú, környezettudats várs A tematikus stratégiai cél a vársi szövet karakteres arculatú, környezet-érzékeny és értéknövelő fejlesztésére irányul, a gazdasági, turisztikai, társadalmi célkat is támgató háttérkörnyezet megteremtésével, ptimalizált közlekedési rendszer kialakításával, a környezettudatsság javításával. Operatív célk Szentendre táji- és természeti értékei, valamint épített környezete a vársfejlesztés fnts építőkövei; amelyek értéket, kiaknázható ptenciált jelentenek a turisztikai, gazdasági és társadalmi fejlődés szempntjából is. Az épített és a természeti környezet fejlesztése, értékmegőrző és fenntartható hasznsítása ezért nélkülözhetetlen, nemcsak a környezet minőségének javítása, a természeti kárk és a klímaváltzás hatásainak mérséklése, de a gazdaság, a turizmus dinamizálása szempntjából is. Emellett az egészséges, a környezetével harmóniában álló, jól működő, kmpakt várs a laksság megtartásában is kulcsfntsságú. A környezet védelme, minőségének fejlesztése integrált módn, az érintett szereplők együttműködésében valósítható csak meg, a várs térségi szerepkörének megfelelően. Mindezek alapján, az ITS tematikus stratégiai céljai a TFK által meghatárztt valamennyi átfgó célhz kapcslódnak. 23

26 A TFK Értékeket megőrző, értékteremtő, fenntartható fejlődés biztsítása átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): b) Funkcióváltás és megújulás az alulhasznsíttt területeken: Szentendrén több, jelenleg hasznsítatlan és lermltt állaptú ingatlan, építmény található. Ezek értéknövelő hasznsítása a várskép, a minőségi környezet fejlesztése szempntjából nélkülözhetetlen. d) Természeti, táji értékeket fenntartható módn integráló vársi szövet (kiegyensúlyztt, minőségi épített és zöldfelületek): Szentendre jelenleg nem használja ki természeti környezetében rejlő lehetőségeit. Ezek hasznsítása, vársi szövetbe való integrálása fnts ptenciált jelent, amelyre a vársfejlesztés hsszú távn is építeni tud. A minőségi és kiegyensúlyztt vársi épített és természeti környezet a vársfejlesztés valamennyi részterülete szempntjából alapérték. A tájiés természeti értékek rehabilitációja, az épületállmány karakterőrző, értékfejlesztő megújítása és hasznsítása a vársrészek karakterének megőrzésével ezért kiemelt célkitűzés. A TFK A gazdaság dinamizálása átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): i) Gazdasági céllal hasznsíttt természeti, táji, épített örökségi értékek: a természeti, táji és épített örökségi értékek a gazdaság, azn belül is főként a turizmus számára kínálnak hasznsítható ptenciált, új alapkra helyezve a vársi turisztikai kínálatt. A környezet- és infrastruktúrafejlesztés célja ezért ezen értékek gazdasági célú hasznsítása. k) Gazdasági, turisztikai célkat támgató vársi környezet, infrastruktúra: a gazdasági, turisztikai fejlődéshez nélkülözhetetlen a támgató vársi környezet és infrastruktúra megteremtése (pl. közlekedés, közművek), a hatékny értékmenedzsment. A TFK A környezet minőségének fejlesztése átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): ) Krszerű, energiahatékny ingatlank és technlógiák: a lakás- és intézményhálózat energetikai krszerűsítése, a távfűtőmű energiahatéknyságának javítása, alternatív energiafrrásk felhasználásának bővítése a környezet minőségének fejlesztése, a klímaváltzás hatásainak mérséklése szempntjából kulcsfntsságú. q) Krszerű, intelligens vársi közszlgáltatási intézményrendszer, minőségi vársi infrastruktúra: a minőségi vársi környezet és infrastruktúra amely magában fglalja a közműrendszer fejlesztését, az úthálózat megújítását a várs mindennapi működésének gördülékenységét biztsítja. s) Környezetbarát, szelíd mbilitást erősítő várs: Szentendrén jelentősebb környezetszennyező ipari tevékenység nincs, negatív környezeti hatásk így elsősrban a közlekedésből származnak. A környezet minőségjavítása, az egészséges környezet megteremtése szempntjából ezért kiemelt cél a környezetbarát közlekedési módk, a szelíd mbilitás előtérbe helyezése. A TFK Integrált, együttműködő várs átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): u) Mdern, összehanglt, módváltásra lehetőséget adó vársi és térségi közlekedési közlekedés: a közösségi közlekedést előtérbe helyező, a közlekedési módváltásra lehetőséget adó közlekedési és háttér-infrastruktúra megteremtése a vársfejlesztési célk alapvető elemét jelenti; Szentendre térségi funkcinális szerepkörének erősítése érdekében a térségi közlekedési (szárazföldi, vízi) kapcslatk kiépítésével. z) Integrált vársi és térségi tevékenységek: a várs térségi szerepköréhez méltó infrastrukturális háttér kialakítása a funkcinális kapcslatk erősítését teszi lehetővé. Ezen fejlesztések nem nélkülözhetik az érintett szereplők együttműködését, így a vársi és térségi partnerségek kialakítása, fejlesztése kulcsfntsságú célkitűzés. 24

27 3. A várs működéséhez nagybb mértékben hzzájáruló helyi gazdaság A tematikus stratégiai cél lyan versenyképes, hatékny vállalati szövet kialakítására, valamint térségi szerepkörrel is bíró, innvatív gazdasági közpnt létrehzására irányul, amelyre építve a helyi gazdaság működése stabilizálódik és egyre nagybb mértékben járul hzzá a várs működéséhez, fenntartásáhz (mind a munkahelyteremtés, mind a helyi adóbevételek által). Ennek, valamint a takaréks és krszerű önkrmányzati gazdálkdásnak köszönhetően, hsszabb távn, a várs egyre inkább saját lábára képes majd állni. Operatív célk A helyi gazdaság fejlesztése a vársműködés hsszú távú stabilitásának megteremtése szempntjából nélkülözhetetlen: a helyi adttságkra és erőfrráskra építő helyi gazdaság megteremtése a cél, a tudásés értékalapú, innvatív, környezetbarát, kreatív szektr fejlesztésével. Ahhz, hgy Szentendre vnzó vállalkzási-befektetési célterületté váljn, elengedhetetlen a megfelelő támgató vársi környezet és szlgáltatáskör kialakítása, a vársi és térségi partnerségek kiépítése. Mindezek alapján, az ITS tematikus stratégiai céljai a TFK által meghatárztt valamennyi átfgó célhz kapcslódnak. A TFK Értékeket megőrző, értékteremtő, fenntartható fejlődés biztsítása átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): b) Funkcióváltás és megújulás az alulhasznsíttt területeken: cél a Szentendrén megtalálható hasznsítatlan barnamezős területek funkcióváltásával és megújításával, valamint az iparterületek fejlesztésével új, emelt színvnalú gazdaságfejlesztési területek kialakítása. e) Helyi erőfrráskra alapzó, kiegyensúlyztt struktúrájú, kreatív, mdern vállalati szövet: a helyi erőfrráskra (természeti, társadalmi, humán erőfrráskra), egyedi sajátsságkra építve a gazdaságfejlesztés fenntarthatósága biztsítható, a kreatív, innvatív gazdasági értékek a versenyképes és stabil helyi gazdaság megteremtésének építőkövei lehetnek. A TFK A gazdaság dinamizálása átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): j) Tudats, előrelátó, tervezett fejlődés: a gazdaságfejlesztés csak akkr lehet hatékny, ha tudats, előrelátó, tervezett módn valósul meg. l) Élenjáró technlógiákra építő tudásintenzív gazdaság: a gazdaság dinamizálásában az élenjáró technlógiákra építő, tudásintenzív tevékenységek, a magas hzzáadtt értéket képviselő termékek és szlgáltatásk fejlesztése, a képzés és a vállalati szektr közötti együttműködés fkzása a cél. n) Vnzó vállalkzási, befektetési környezet, támgató vársi háttér: a támgató üzleti infrastruktúra fejlesztésével, a vállalkzásbarát önkrmányzati szerepkör kialakításával, a befektetés-ösztönzés élénkítésével a vállalkzási és befektetési kedv élénkítése a cél. A TFK A környezet minőségének fejlesztése átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): ) Krszerű, energiahatékny ingatlank és technlógiák: a versenyképes gazdaságfejlesztés alappillére a környezettudats, ezáltal fenntartható helyi gazdaság megteremtése, innvatív megldásk alkalmazásával, az ipari tevékenységek, gazdasági flyamatk és létesítmények energiaracinalizációjával, élenjáró környezetbarát technlógiák alkalmazásával. s) Környezetbarát, szelíd mbilitást erősítő várs: a környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése a gazdaságfejlesztés szempntjából is fnts hzzáadtt értékkel bírhat. A TFK Integrált, együttműködő várs átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): v) Szinergiákra építő, erősödő helyi és térségi gazdasági kperáció: cél a helyi és térségi gazdasági szereplők kperációjának intenzifikálása a helyi vállalkzáskra támaszkdó vársi 25

28 gazdaság fejlesztése, a térségi gazdasági és hálózati szinergiák erősítése, a tudás- és technlógiatranszfer ösztönzése érdekében. z) Integrált vársi és térségi tevékenységek: a várs térségi szerepköréhez méltó infrastrukturális hátterének kialakítása a funkcinális kapcslatk erősítését teszi lehetővé. Ezen fejlesztések nem nélkülözhetik az érintett szereplők együttműködését, így a vársi és térségi partnerségek kialakítása, fejlesztése kulcsfntsságú. 4. Gazdasági-társadalmi szerepkörét harmnikus módn erősítő turizmus és kultúra A tematikus stratégiai cél a turizmus és a kultúra összehanglt, harmnikus fejlesztését célzza, ly módn, hgy a várs gazdag kulturális értékeire, hagymányaira épülő turizmus adttságaihz, lehetőségeihez méltó gazdasági és társadalmi szerepkört legyen képes betölteni Szentendre életében. Ehhez a turizmus és a kultúra jövedelemtermelő képességének növelésére és társadalmi beágyazttságának javítására van szükség, mely révén megélhetést, perspektívát kínálhat a helyi laksk, vállalkzásk és a várs számára is, a kisvársias lépték, a laksság életminőségének megőrzése mellett. Operatív célk A turizmus és a kultúra Szentendre életében kiemelkedő fntsságú: a várs száms rszágs, sőt nemzetközi szinten is ismert és elismert turisztikai attrakcióval, kulturális értékkel bír, amelyek a turisztikai kínálat és a vársi imázs építőkövei. Ennek ellenére a turizmus gazdasági jelentősége a vársban visznylag szerény, eltartó képessége a várs és a turisztikai vállalkzásk szempntjából is gyenge. A turizmus szerepe a helyi gazdaságban ezért mindenképpen fejlesztést igényel, a minőségi fgadóinfrastruktúra kialakításával együtt a vendégszám, a vendégéjszakaszám növelése, a tartózkdási idő megnyújtása, az igényes vendégkör részarányának növelése, a térben és időben is kiegyenlítettebb vendégfrgalm generálása érdekében. A kmplex, ezáltal a vendégigényeket kielégíteni képes turisztikai kínálat csak integrált vársi, térségi termékekkel és szlgáltatáskkal hzható létre, megfelelő vársi támgató háttér biztsítása mellett (a turizmus, kultúra vársi-közösségi életbe való jbb integrálása révén). Mindezek alapján, az ITS tematikus stratégiai céljai a TFK által meghatárztt valamennyi átfgó célhz kapcslódnak. A TFK Értékeket megőrző, értékteremtő, fenntartható fejlődés biztsítása átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): b) Funkcióváltás és megújulás az alulhasznsíttt területeken: cél a Szentendrén megtalálható hasznsítatlan területek funkcióváltásával és megújításával, a természeti értékek, a Duna és a Duna part intenzívebb hasznsításával összetettebb, váltzatsabb és magasabb színvnalú turisztikai szlgáltatáskör kialakítása. f) Értékalapú márkaépítés: Szentendre, mint ismert és kedvelt, értékalapú turisztikai márka kiépítése markáns pzícinálással és tudats marketingtevékenységgel nélkülözhetetlen, az egyedi jellemzők és helyi sajátsságk kiemelésével, egyértelmű és összehanglt megjelenítésével a pzitív, valós imázskép kialakítása érdekében. g) Hagymánykat és innvatív elemeket ötvöző skldalú, minőségi kínálat: az összetett, igényes, versenyképes turisztikai kínálathz a hagymányk megőrzése mellett mdern, 21. századi kínálati elemekre van szükség. Ezek létrehzásával, a jelenleg kiaknázatlan ptenciálk, értékek turisztikai célú hasznsításával a kínálat frissíthető, színesíthető, így Szentendre, mint turisztikai desztináció vnzereje növelhető. A TFK A gazdaság dinamizálása átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): j) Tudats, előrelátó, tervezett fejlődés: a várs turisztikai fejlődésének egyik legnagybb gátját jelenleg az összehanglt, kncepciózus tervezés hiánya jelenti, mely prbléma felldása, azaz a stratégiai szemléletű turizmusfejlesztés elindítása és a tudats, tervezett keretek között flyó, krdinált turizmusirányítás felépítése az egyik legfntsabb a tvábbi célk elérését is nagyban támgató célkitűzés. 26

29 m) Minőségi, differenciált turisztikai fgadóinfrastruktúra és szlgáltatáskör: a vendégigényekhez igazdó, minőségi turisztikai fgadóinfrastruktúra és szlgáltatáskör kialakítása a turizmus jövedelemtermelő képességének és eltartó erejének növelése érdekében nélkülözhetetlen. n) Vnzó vállalkzási, befektetési környezet, támgató vársi háttér: a támgató vársi infrastruktúra fejlesztésével, a vállalkzásbarát önkrmányzati szerepkör kialakításával, praktív befektetés-ösztönzési tevékenységgel a vállalkzási és befektetési kedv élénkítése a cél a turisztikai szlgáltatáskör bővítése érdekében. A TFK A környezet minőségének fejlesztése átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): p) Természeti adttságkra építő, környezettudats turizmus: a meglévő, elsősrban kulturális fókuszú kínálat mellett a várs száms, még kiaknázatlan ptenciállal rendelkezik az aktív, ök- és utdr turizmus, a természeti adttságk terén. Ezek fejlesztése, integrálása a turisztikai kínálatba a kínálat egyldalúságának enyhítése, a hsszabb tartózkdási idő, magasabb költés elérése érdekében kiemelt feladat. r) Kulturális örökség megőrzése, fenntartható hasznsítása: a vársközpnt műemléki környezetének megújítása, a meglévő kulturális turisztikai kínálati elemek tvábbfejlesztése, a jelenleg nem hasznsíttt örökségi értékek fenntartható hasznsítása a turizmus bázisát jelenti. s) Környezetbarát, szelíd mbilitást erősítő várs: a környezetbarát közlekedés fejlesztése a turizmus szempntjából is fnts hzzáadtt értéket jelent, mint támgató háttér-infrastruktúra és szlgáltatáskör, valamint mint önálló turisztikai termék (ld. kerékpárs turizmus, vízi turizmus). A TFK Integrált, együttműködő várs átfgó céljáhz kapcslódó peratív célk (az peratív célk betűjele a fenti ábrán jelzettek szerint): w) Jelentős helyi kultúrafgyasztás, magas költés: a közösségi élet felpezsdítésével, a helyi laksk intenzívebb bevnásával a kultúrafgyasztás ösztönözhető, a költések növelhetők, ezáltal a turizmus és a kultúra jövedelemtermelő képessége, a helyi szereplők (önkrmányzat, helyi vállalkzásk, intézmények) bevételei, hasznai a turizmusból növelhetők. y) Összehanglt kultúra és turizmus: a turizmus támgató szerepe a kulturális és művészeti élet felpezsdítésében, a kulturális tevékenységek fenntarthatóságának biztsításában a kulturálisművészeti tevékenységek és a turizmus összehanglását sürgeti. z) Integrált vársi és térségi tevékenységek: a kmplex, ezáltal versenyképes kínálat létrehzása csak helyi, térségi együttműködésben képzelhető el: a pntszerű kínálati elemek összekapcslásával, térségi, vársi prgramcsmagk kialakításával összehanglt, magasabb vnzerőértékkel bíró kínálat létrehzása a cél. 3.3 A középtávú és a vársrészi célk kapcslata A Településfejlesztési Kncepció 17 vársrészt jelölt ki, meghatárzva a vársrészek hsszú távú célrendszerét is. Jelen fejezetben az ITS középtávú célrendszere és a vársrészek közötti kapcslatt azaz adtt peratív cél kötődését adtt vársrészhez (vársrészi célk) mutatjuk be. Alapelvet jelent az ITS tervezése srán a kncentrált frrásallkáció: tekintettel a as támgatási időszakban várható visznylag szűkös támgatási frráskra és a helyi önkrmányzat krlátztt finanszírzási lehetőségeire, hatékny és kézzelfgható eredményeket biztsító fejlesztés csak az erőfrrásk kncentrált felhasználásával érthető el. Ez praktikusan azt jelenti, hgy az egyes vársrészek kapcslata a középtávú célrendszerrel nem egyenlő intenzitású, ugyanakkr a hangsúlysan kezelt vársrészek tervezett fejlesztései multiplikátr hatásaik révén természetesen kihatnak a kapcslódó vársrészek, sőt, az egész várs fejlődésére is, tvábbi fejlesztéseket indukálva (pl. értelemszerűen a történelmi vársközpnt fejlesztésének hatására élénkülő turizmus a várs egészére nézve pzitív hatáskkal járhat). 27

30 ITS peratív céljai Vársrészek a) Egészségtudats, preventív szemléletű helyi laksság b) Funkcióváltás és megújulás az alulhasznsíttt területeken c) Helyi hagymánykat őrző, illetve értékteremtő kreatív laksság d) Természeti, táji értékeket fenntartható módn integráló, kiegyensúlyztt vársi környezet e) Helyi erőfrráskra alapzó, kiegyensúlyztt struktúrájú, kreatív, mdern vállalati szövet f) Értékalapú márka g) Hagymánykat és innvatív elemeket ötvöző skldalú, minőségi kínálat h) Eltérő célcsprtk váltzats igényeit kielégítő színvnalas ktatás, nevelés i) Gazdasági céllal hasznsíttt természeti, táji, épített örökségi értékek j) Tudats, előrelátó, tervezett fejlődés k) Gazdasági, turisztikai célkat támgató vársi környezet, infrastruktúra l) Élenjáró technlógiákra építő tudásintenzív gazdaság m) Minőségi, differenciált turisztikai fgadóinfrastruktúra és szlgáltatáskör n) Vnzó vállalkzási, befektetési környezet, támgató vársi háttér ) Krszerű, energiahatékny ingatlank és technlógiák p) Természeti adttságkra építő, környezettudats turizmus q) Krszerű, intelligens közszlgáltatási intézményrendszer, minőségi vársi infrastruktúra r) Kulturális örökség megőrzése, fenntartható hasznsítása s) Környezetbarát, szelíd mbilitást erősítő várs t) Egyenlő esélyeket kínáló várs u) Mdern, összehanglt, módváltásra lehetőséget adó közlekedési kapcslatk v) Szinergiákra építő, erősödő helyi és térségi gazdasági kperáció w) Jelentős helyi kultúrafgyasztás, magas költés x) Erős helyi kötődésű, összetartó közösség y) Összehanglt kultúra és turizmus z) Integrált vársi és térségi tevékenységek Belvárs Vasúti villasr és környéke Püspökmajr Kertvárs Izbég- Csicserkó Pismány Pap-sziget - Derecske Petyina - Tyúks Dűlő 5. táblázat: ITS középtávú célk és vársrészek kapcslata Frrás: saját szerkesztés Bldgtanya Pannónia Skanzen Kéki bánya Déli Várskapu Szarvashegy Tófenék Kőhegy Egyéb Jelmagyarázat: erős kapcslat gyenge kapcslat 28

31 4. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A vársfejlesztés középtávú prjektjeinek meghatárzása a várs egészére készült, azaz nem kizárólag a vársi önkrmányzat kmpetenciájába tartzó feladatkat, hanem a más szereplők feladat- és felelősségi körébe utalt prjekteket, beavatkzáskat is tartalmazza. A prjektek meghatárzása a rendelkezésre álló és várhatóan igénybe vehető frrásk figyelembevételével történt: Szentendre számára elsődlegesen a VEKOP nyújthat pályázati frráskat, meglehetősen szűk területen és nagyságrendben. A várs szűkös anyagi lehetőségei mellett ezen krlátk is megjelentek a tervezés srán. Éppen ezért, a várs számára alapvető fntsságú lesz a más finanszírzási lehetőségek felkutatása is: a nemzetközi pályázati prgramk mellett a krmányzati támgatásért, megyei fejlesztési frrásk megszerzéséért flyó lbbitevékenység ezért nélkülözhetetlen. A tervezett prjektek összefglalása: Prjekt neve Prjekttípus Akcióterületi Kulcs Hálózats Tematikus Történelmi vársközpnt akcióterület x Pap-sziget akcióterület x Déli Innvációs Zóna akcióterület x Integrált közlekedési közpnt akcióterület x x Skanzen akcióterület x Kerékpárs Szentendre Prgram x x Turisztikai infrmációs rendszerek fejlesztése x Integrált turisztikai attrakciófejlesztés x Krszerű és energiahatékny vársi intézmények és x lakásállmány Vársi minőségi infrastruktúrafejlesztés x Kmplex egészségügyi fejlesztés x x Átfgó ifjúságbarát beavatkzásk x x Szciális és gyermekjóléti ellátásk fejlesztése x Közösségi- és sprtélet fellendítése x 21. századi tudás átfgó ktatási-képzési prgram x Gazdaságfejlesztési prgram tematikus prjekt x x Szállda beruházás x Bérlakás-prgram x Art Capital Prgram x 6. táblázat: Prjektek összefglaló bemutatása Frrás: saját szerkesztés 4.1 Akcióterületi prjektek A Belügyminisztérium által készített módszertani útmutató szerint 2, az akcióterületi prjektek lyan térben kncentrált és egymással összehanglt részprjektek csmagjai, amelyek egy jól lehatárlt területen végrehajttt fejlesztéseket integrálnak a szinergiahatásk kiaknázása érdekében, ly módn, hgy az érzékelhető váltzást idéz elő az akcióterületen. 2 Útmutató a kis- és középvársk és a fővársi kerületek integrált településfejlesztési stratégiáinak elkészítéséhez (Belügyminisztérium, március 11.) 29

32 Fnts megjegyeznünk azt, hgy az akcióterületen belüli prjektek hangsúlyuk, fntsságuk szempntjából különbözhetnek egymástól, az egyes akcióterületeken belül is vannak kulcsprjekt fntsságú elemek (ezek ugyanakkr területileg szrsan kötődnek az adtt akcióterülethez, így szerepeltetésük az akcióterületi prjekt részeként indklt). Szentendre Integrált Vársfejlesztési Stratégiája az alábbi akcióterületeket jelöli ki a 2020-ig tartó fejlesztési időszakra: 1. Történelmi vársközpnt akcióterület A történelmi vársközpnt akcióterület lefedi a Megalapzó Vizsgálat és a Településfejlesztési Kncepció által lehatárlt belvárs vársrészt, erősen integrálva ehhez a Duna-parti területeket. Ez a terület Szentendre történelmi vársközpntját fglalja magában, lényegében hmgén alterületekkel, funkciókkal, értékkel és prblémákkal (szinte teljes egészében védett terület száms műemlékkel; intézményi és turisztikai szempntból is jelentősen leterhelt közpnt; vegyes funkciók miatt knfliktuskkal terhelt terület ld. lakó- és turisztikai funkciók keveredése, stb.). Bár a laksságnak csupán mintegy 10%-a él itt, a területen kncentrálódik a települési közszlgáltatásk jelentős része, ez a várs közigazgatási, kulturális, ktatási és intézményi közpntja. Megjelenése, minősége, szlgáltatási színvnala így a várs egészére, annak általáns megítélésére, a más vársrészekben élők életminőségére is kihatással van. A történelmi vársközpnt Szentendre kiemelt turisztikai célterülete: az itt található vársi, turisztikai, közlekedési, közszlgáltatási és egyéb funkciók, szlgáltatásk, részprjektek integrált fejlesztése ezért nélkülözhetetlen ahhz, hgy egységes, működőképes, attraktív magterület jöhessen létre. [A turizmus integrált, többszintű rendszer, amely a látnivalók, attrakciók mellett magában fglalja a látgatóbarát fgadóinfrastruktúra és a támgató vársi háttér valamennyi elemét, a közlekedéstől a szlgáltatáskn át a vársképig.] A vársrész egységes akcióterületként való kezelése ezért rendkívül fnts az egyes részprjektek együttes megvalósításából adódó szinergiahatásk kiaknázhatósága érdekében. Történelmi vársközpnt akcióterület Az akcióterület fő jellemzői: Terület jellege: történeti óvárs, Duna mentén elnyúló, intézményekben és szlgáltatáskban gazdag terület Területe: 121,4 hektár Fő funkciók: a várs közigazgatási, kulturális és turisztikai, ktatási, intézményi közpntja Vársszerkezeti jellemzők: a Duna partjáhz közvetlenül kapcslódó terület, amely középkri, szabálytalan a dmbrzati adttságk szerint alakult nőtt utcahálózattal rendelkezik. Az utcahálózat az rganikusan fejlődött településmagra szerveződött. A terület nagy része műemléki jelentőségű, e magterület mellett is száms műemlék épület, valamint régészeti lelőhely található itt. Intézménysűrűsége jelentős; turisztikai frgalma kiváltképp főszeznban kiemelkedő nagyságú. 30

33 TFK átfgó célk PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Fő akcióterületi célk: Teljes értékőrző megújítás a meglévő településszerkezet megőrzésével Egységes, minőségi várskép, fizikai arculat megteremtése Funkció-tisztítás a jelenlegi vegyes funkciókból eredő knfliktusk csökkentése érdekében Turisztikai vnzerőérték növelése: Meglévő kínálat attraktivitásának növelése Új elemek kialakításával a turisztikai kínálat egyldalúságának felldása Jelenleg hasznsítatlan értékek bekapcslása a turizmusba (Duna, a Dunaparti területek) Pntszerű kínálati elemek összekapcslásával kmplex turisztikai kínálat létrehzása, kevésbé frekventált helyszínek intenzívebb bekapcslása Színvnalas fgadóinfrastruktúra kialakítása Minőségi vársi infrastruktúra biztsítása Közösségépítés 1. Térkép: Kivnat Szentendre Várs Településszerkezeti tervéből (PORTATERV Kft., 2012) Akcióterületi prjekt bemutatása: Történelmi vársközpnt akcióterületi prjekt ITS célrendszer Célkhz való illeszkedés 3 A c) b) d) e) b) f) g) B i) k) j) m) n) C q) ) p) r) D x) z) v) w) y) z) Jelleg Integráltság Előkészítettség (1 = nincs előkészítve, 5 = műszaki/üzleti tervvel alátámaszttt) Prjekt célja Kulcs Hálózats Akcióterületi Kmplex tematikus x Integrált prjekt x Nem integrált prjekt x Jelen ITS előkészítéseként készült turisztikai helyzetfeltárás és jövőkép kijelöli a fő irányvnalakat, amelyek mentén a turisztikai részprjektek tervezhetővé válnak. A Duna-krzó fejlesztésére engedélyes és kiviteli terv rendelkezésre áll. A Castrum fejlesztésére megvalósíthatósági terv készült, műszaki tervelőzmény is felhasználható. A belvársi csatrnahálózat krszerűsítésére vnatkzóan hatástanulmány készült. Történelmi vársközpnt revitalizációja az épített örökség értékmegőrző rehabilitációjával: a történelmi vársközpnt teljes megújítása a műemlékek értékmegőrző rehabilitációja, hasznsítása érdekében, hatékny örökségmenedzsment kialakításával; a fizikai arculat, a várskép minőségének javítása a várslakók és a turisták kmfrtérzetének növelésére, imázsépítésre Turisztikai kínálat vnzerejének növelése: a meglévő kínálati elemek megújításával, valamint új kínálat fejlesztésével a hagymányk megőrzése mellett új típusú, A célkhz való illeszkedés jelölésrendszerét az ITS célrendszerét bemutató ábra tartalmazza 31

34 Prjekt tartalmi elemei századi kínálati elemek létrehzása, növelve a várs attraktivitását, vnzerejét Vársközpnti kínálati elemek összekötése: pntszerűen elhelyezkedő kínálati elemek összekötése az attraktivitás növelésére, a kevésbé látgattt elemek intenzívebb bekapcslására a turizmusáramba Duna-part integrálása: a Duna-part integrálása a vársi turisztikai kínálatba a szentendrei turisztikai kínálat egyldalúságának csökkentésére, a jelentős természetitájképi érték hasznsítására Színvnalas vársi infrastruktúra kialakítása: a csatrna- és vízelvezetés prblémáinak megldása, színvnalas vársi infrastruktúra kialakítása Lakó- és turisztikai funkció elkülönítése: a prfiltisztítással a knfliktusk csökkentése és a belvársi élet felpezsdítése Igényes szlgáltatáskör kialakítása: a belvársi akcióterületen működő vállalkzásk színvnaljavítása, a vendég- és laksságbarát infrastruktúra és szlgáltatáskör kialakítása Közösségépítés: pezsgő kulturális-közösségi élet kialakítása Részprjektek: 1. Történelmi vársközpnt műemléki környezetének rendezése, rehabilitáció flytatása Egységes vársarculati kncepció kidlgzása Műemléki környezet értékmegőrző rehabilitációjának flytatása Az épületállmány karakterőrző, értékfejlesztő megújításának támgatása Az árvíz elleni védelem (megváltztt) feltételeit figyelembe vevő védelmi fejlesztések tervezése Örökségmenedzsment rendszer kialakítása 2. Nem, vagy alulhasznsíttt épületek értékmegőrző hasznsítási prgramjának kidlgzása (Duna-parti épületek, egyéb belvársi ingatlank, bérlakás prgrammal párhuzamsan felszabaduló épületek hasznsítási kncepciója) 3. Az elválaszttt rendszerű csatrnarendszer ütemezett kiépítése Feltételeinek és megldásának tervezése Első ütem megvalósítása 4. Parklási rend átalakítása, frgalmtechnikai szabályzásk A vársközpnt két szélső pntján (Paprikabíró ill. Bgdányi utcánál) a közpnti parklók fejlesztése: személygépkcsi és buszparkló kialakítása, megfelelő (buszk által is járható) bekötőszakasszal, kiegészítő szlgáltatáskkal (vizesblkk, infrmációs pnt, kerékpárkölcsönző, ajándékblt, vársnéző kisvnat végállmása, kerékpártárló, stb.) Vársközpnti autófrgalm krlátzása, a gyalgs zóna kiterjesztése, Dunapart sétálóövezetté alakítása, kapcslódó parklási szabályzáskkal és frgalmtechnikai megldáskkal Turisztikai közlekedési eszközök üzembe állítása a vársközpntban, illetve a közpnt és a Skanzen között (pl. gumikerekű kisvnat, hp-n hp-ff járatk) 5. Vársi sétautak, vársi és térségi tematikus útvnalak kialakítása Kncepciókészítés, vársi tematikus útvnalhálózat tervezése Útvnalak jelölése (pl. útburklati jelekkel), kitáblázása Infrmációs táblarendszer kialakítása az állmásknál, érdekes infrmációkkal, képekkel, illusztrációkkal, gyermekek számára játéks feladatkkal Kapcslódó fejlesztések (szükség szerint) az állmásknál, pl. padk, szemetesek elhelyezése, térkialakítás Kapcslódó kiadványk, vezető- és fglalkztató füzetek készítése Kapcslódó IKT eszközök, mbilapplikációk fejlesztése Egyéb lehetőségek, prgramk biztsítása (pl. pecsételés, kincskereső játék) 6. Ferenczy Múzeum egységeinek fejlesztése Mdern, 21. századi elvárásknak megfelelő, többnyelvű multimédiás interpretációs eszközök alkalmazása, interaktív prgramk, fglalkzásk szervezése, garantált prgramk biztsítása fix időpntkban (pl. megadtt időpntkban tárlatvezetés, fglalkzás adtt múzeumban) 32

35 Nívós külső megjelenés (hmlkzat, prtál, udvar) és látványs belső térkialakítás, elrendezés, kmplex akadálymentesítéssel (fizikai, IKT) Kiegészítő látgatóbarát szlgáltatásk fejlesztése (pl. msdó, pihenőhely, büfé, ajándékblt) Vársi kiadványk, infrmációs anyagk kihelyezése, ajándéktárgyak árusítása Kerényi Jenő Szbrpark attraktivitásának fejlesztése (pl. attraktívabb közpark jellegű kialakítás sétautakkal, padkkal; infrmációs táblák elhelyezése a szbrknál izgalmas tartalmmal, képekkel; szabadtéri alktóhely, látványműhely kialakítása, alktóflyamat bemutatása, fglalkzásk szervezése; épület felújítása, kiegészítő szlgáltatásk biztsítása) 7. Kereskedőházak fejlesztése Főtéri régi kereskedőház helyreállítása, bemutathatóvá tétele interaktív, többnyelvű interpretációval, kapcslódó prgramkkal Tvábbi egykri kereskedőházak turisztikai-kulturális célú átalakítása, hasznsítása, bérbeadása 8. Kilátó- és ftópntk fejlesztése Kilátópntkhz vezető út kitáblázása, jelölése Kilátópntk környezetének rendezése, pl. igényes krlát kialakítása, utcabútrk, szemetesek kihelyezése, térkialakítás Infrmációs tábla kihelyezése a látnivalókról, telepített távcső elhelyezése Ftópntk kijelölése, jelzése a fő útvnalak mentén 9. Duna-krzó fejlesztése a Duna intenzívebb hasznsítása a vársi turisztikai kínálat részeként, a Duna-part integrálása a történelmi vársközpntba: Magasabb minőségi színvnalú prmenád (krzó) kialakítása Attraktív sétány jellegű fejlesztések (díszburklat, padk, díszvilágítás), stégek, mólók kialakítása Rendezvényfunkció erősítése, Duna-parti Művelődési Ház felújításával Klasszikus sétálóövezeti funkciók kialakítása kapcslódó vendéglátás, kereskedelem fejlesztése Kikötőfejlesztés: közfrgalmú és jacht kikötő és környezetének fejlesztése, vízi turisztikai szlgáltatásk körének bővítése, térségi vízi közlekedés fejlesztése Kerékpárs útvnal fejlesztése (Kerékpárs Szentendre Prgram részeként) 10. Belvársi művész negyed kialakítása: a kultúra fő intézményei jelen vannak a vársban, emellett a belvársi művész negyed célja élőbbé, átélhetőbbé tenni a régi idők művészéletét, kulturális emlékeit, valamint a jelenkr kulturális-művészeti tevékenységeit, értékeit. Nyittt műhelyekben megtekinthető alktási flyamatk Nyittt prták galériák Kézműves fglalkzásk szervezése Utcai művészeti élet felpezsdítése, prgramszervezés Egyedi vendéglátóhelyek, művészszállás kialakítása Művész piac szervezése Street art és kreatív vársépítészeti megldásk és prgramk 11. Vendéglátóhelyek, üzletek, szálláshelyek fejlesztése Meglévő egységes színvnalának javítása (fizikai arculat fejlesztése, egységes szentendrei vársképbe illeszkedés) Új, egyedi, különleges atmszférájú vendéglátóhelyek, üzletek kialakítása Egyedi szentendrei ajándéktárgy kínálati kialakítása Teraszs vendéglátóhelyek számának növelése a sétálóutcákn, Duna partn Magasabb minőségi színvnalú vendéglátóhelyek állóhajókban, vízre nyúló stégeken kialakítva (pl. kktélbár, brbár, snack-bár) Szentendrei művészeti élet megjelenítése (pl. ismert személyiség kedvenc ételei, galéria, kávéházi esték és egyéb prgramszervezés) Több kisebb kapacitású, speciális miliőjű szállda kialakítása a belvársban, a meglévő épületek funkcióváltásával (4* minőség) meglévő villaépületek, belső udvars házak hasznsításával 33

36 Megvalósítás Művész szálló / ifjúsági szálláshely (hstel) kialakítása a belvársban, akár más funkcióhz (pl. vendéglátóhely, szórakzóhely, művésztelep) kapcslódóan, a meglévő épületek funkcióváltásával 12. Kapcslódó szft feladatk megvalósítása Helyi idegenvezetői prgram indítása (képzés isklásknak, helyi laksknak) Helyi séták, prgramk szervezése (idegenvezetett vársi séták, garantált prgramk, rendhagyó várstörténeti tanórák) Rendezvényszervezés (Szentendre-specifikus, imázsépítő rendezvények) Kiadványk, térképek készítése Marketingtevékenység Prjektgazda Szentendre Várs Önkrmányzata Lehetséges partnerek Ferenczy Múzeum és egységei TDM szervezet Helyi civil szervezetek, egyesületek Vállalkzásk, befektetők Feladatk Egységes vársarculat kidlgzása Kapcslódó szabályzási feladatk megvalósítása Vársképi fejlesztések megvalósítása Vársképi fejlesztések támgatása (alap létrehzása) Ingatlanhasznsítási prgram kidlgzása Örökségmenedzsment rendszer kialakítása Parklási rend átalakítása, parklók fejlesztése Csatrna- és vízelvezetés fejlesztésének tervezése, első ütemének megvalósítása Vársi sétautak tervezése, megvalósítása Tervezés (műszaki, üzleti) az attrakciófejlesztésekhez Attrakciófejlesztés megvalósítása (Ferenczy Múzeum, Kerényi Szbrpark, kilátó- és ftópntk, Duna-krzó) Vállalkzás- és befektetésösztönzés a gazdaságfejlesztési tematikus prgram részeként (l. tematikus prgramk): Belvársi élet felpezsdítését szlgáló támgató vársi háttér megteremtése (szabályzásk, közterület-fglalási szabályk, csendrendeletek, kapcslódó közlekedésfejlesztés ösztönzése, stb.) Belvársi ingatlank bérbeadása kedvező feltételekkel (pl. felújításhz kötött bérleti jgk) Közös értékesítési tevékenység elindítása (pl. turisztikai kártya, kedvezménykupn rendszer, prgramcsmagk) Védjegyrendszer kialakítása (minőségrientáció) Feladatk Múzeumk, kulturális és közművelődési létesítmények fejlesztésében való részvétel (tartalmfejlesztés) Közreműködés a tematikus vársi útvnalak kialakításában Prgramszervezés, múzeumpedagógia Tematikus vársi útvnalak és kapcslódó turisztikai szlgáltatásk kialakítása Helyi idegenvezetői prgram indítása Helyi séták, prgramk szervezése, rendezvényszervezés Kiadványk, térképek készítése, mbilapplikációk fejlesztése, egyéb marketingtevékenység Részvétel a kulturális prgramk kidlgzásában, megvalósításában Vendéglátóhelyek fejlesztése, üzemeltetése Kiskereskedelmi üzletek fejlesztése, üzemeltetése Szálláshely beruházás, szálláshelyek fejlesztése, üzemeltetése Jacht klub, kikötő fejlesztése, üzemeltetése 34

37 Indikatív költségkeret Pilisi Parkerdő, Nemzeti Park MAHART 3,5 milliárd Ft Részvétel a Duna-part revitalizációjában, természeti értékek hasznsításában Kikötőfejlesztés Térségi vízi közlekedés fejlesztése Lehetséges finanszírzási frrásk Ütemezés Önkrmányzati saját frrás Intézményi frrásk VEKOP 4. priritás (kulturális örökség megőrzésére, természeti értékek megőrzésére, revitalizációjára, bemutatására) VEKOP 1. priritás (TDM pályázati frrás) Egyéb hazai frrás (pl. NKA támgatás kiadványk, rendezvények) Nemzetközi prgramk bevnása kreatív vársfejlesztés, örökségmenedzsment, kulturális örökség témákban, természeti értékek megőrzésére, bemutatására, kerékpárs és vízi turizmus fejlesztésére; kncepcióalktás, jó példák megismerése, közös gndlkdás, pilt prjektek infrastruktúrafejlesztéssel, nemzetközi együttműködésben megvalósíttt rendezvények (pl. Kreatív Európa, Duna Prgram, Közép-Európai Prgram, INTERREG, Magyarrszág-Szlvákia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram, Európa a Plgárkért Prgram) Helyi és térségi turisztikai szereplők társfinanszírzása (partner önkrmányzatk, vállalkzásk), illetve hzzájárulása (hirdetési díjak kiadványkban, mbilapplikációban) 2015 (előkészítés); (ütemezett megvalósítás) Kckázatk Támgatási frrás hiányában a fejlesztésre nincs elegendő saját frrás Önerő biztsítása nehézségekbe ütközhet TDM pályázati frrás bevnása a flyamatban lévő pályázat megfelelőségi prblémái miatt nem lehetséges Vállalkzásk, egyéb szervezetek bekapcslásának elmaradása miatt a szükséges kiegészítő szlgáltatáskör nem jön létre, amely rntja a várs versenyképességét Bérlakás-prgram kulcsprjekt funkciótisztításhz kapcslódóan a várs legfrekventáltabb turisztikai célterületén található bérlakásk funkcióváltásával párhuzamsan a lakhatósági kérdések szciális érzékenységű megldása Pap-sziget akcióterületi prjekt Skanzen akcióterületi prjekt Szállda beruházás kulcsprjekt Kapcslódó ITS prjektek Integrált turisztikai attrakciófejlesztés hálózats prjekt Kerékpárs Szentendre Prgram hálózats prjekt Vársi minőségi infrastruktúrafejlesztés hálózats prjekt Turisztikai infrmációs rendszerek fejlesztése hálózats prjekt Közösségi és sprtélet fejlesztése tematikus prjekt Art Capital Prgram kulcsprjekt 7. táblázat: Történelmi vársközpnt akcióterületi prjekt bemutatása Frrás: saját szerkesztés 2. Pap-sziget akcióterület A Pap-sziget akcióterület a településfejlesztési kncepcióban bemutattt Pap-sziget Derecske vársrész egyik része. Önálló akcióterületként való kezelését funkcinális és fizikai elkülönültsége indklja: a két Duna-ág által közrefgtt Pap-sziget csak hídn keresztül közelíthető meg a vársból, funkcióit tekintve önálló rekreációs-üdülőterületként értékelhető. Hasznsítási-funkcinális szempntból az akcióterület részét képezik a szigethez a várs felől kapcslódó tvábbi területek is: a vízisprt telep területe, a termálkút területe, valamint a megközelíthetőségét biztsító bekötőutak. 35

38 TFK átfgó célk PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Pap-sziget akcióterület Az akcióterület fő jellemzői 4 : Terület jellege: Duna-sziget, kapcslódó víz- és zöldfelületekkel Területe: 15 hektár Fő funkciók: lermltt állaptú strand, kemping, vállalati, önkrmányzati és magánüdülők találhatók itt. A mzaiks elhelyezkedésű értékes ártéri puhafás ligeterdő fltk helyi természetvédelmi ltalm alatt állnak. A szigethez délről kapcslódó zöldfelületeken lermltt állaptú vízi sprttelep található. A Papsziget közelében lévő fúrt kútból 51 C-s (nem bevizsgált) termálvíz kinyerésére van lehetőség. Vársszerkezeti jellemzők: Duna-sziget, fahídn keresztül közelíthető csak meg. Hasznsítási krlátt jelent, hgy árveszélyes terület, emellett ivóvíz-kút védelmi zóna által érintett a terület. Fő akcióterületi célk: Rekreációs szerepkör erősítése, minőségi rekreációs területek kialakítása a rendelkezésre álló adttságkra építve az árvízveszély figyelembevételével A terület intenzívebb bekapcslása a turisztikai kínálatba (vízi, ök, kerékpárs turizmushz kapcslódás) Igényesebb fgadó és kiszlgáló infrastruktúra biztsítása (vendéglátás, szállás, szlgáltatásk) Természeti értékek védelme, bemutathatóvá tétele, értékőrző hasznsítása Mindezekkel a terület felértékelése, bekapcslása a várs életébe Akcióterületi prjekt bemutatása: Pap-sziget akcióterületi prjekt Célkhz való illeszkedés 5 2. Térkép: Kivnat Szentendre Várs Településszerkezeti tervéből (PORTATERV Kft., 2012) ITS célrendszer A a) b) d) b) f) g) B i) k) j) m) n) C p) r) D z) 4 Frrás: Megalapzó Vizsgálat, Településfejlesztési Kncepció 5 A célkhz való illeszkedés jelölésrendszerét az ITS célrendszerét bemutató ábra tartalmazza 36

39 Jelleg Integráltság Előkészítettség (1 = nincs előkészítve, 5 = műszaki/üzleti tervvel alátámaszttt) Prjekt célja Prjekt tartalmi elemei Kulcs Hálózats Akcióterületi Kmplex tematikus x Integrált prjekt x Nem integrált prjekt x A termálvíz-hasznsítás tervezése flyamatban van. A Pap-sziget hasznsítására léteznek egymástól eltérő jellegű fejlesztéseket is célzó előzetes tervek, kncepciók, amelyek részlegesen felhasználásra kerülhetnek. A Pap-sziget jellegének, adttságainak megfelelő hasznsítása: a természeti környezetet, az árvízveszélyt figyelembevevő hasznsítással vízi-, ök-, kerékpárs közpnt kialakítása, az egészségturizmus lehetőségeinek bővítése A sziget, valamint a kapcslódó vízisprt telep attraktivitásának, turizmusban betöltött szerepének növelése: a szentendrei turisztikai kínálatt új típusú kínálati elemekkel bővítő, igényes szlgáltatáskör létrehzása, amely intenzívebben bekapcslja a szigetet a várs turisztikai vérkeringésébe Természet- és környezetvédelem: a természeti értékek megóvása, bemutathatóvá tétele, a fiatalk természet- és környezettudatsságának javítása Igényes vendégbarát és kiszlgáló infrastruktúra kialakítása: a sziget megközelíthetőségének javításával a turisztikai szerepkör támgatása, az igényes kiszlgáláshz szükséges fgadóinfrastruktúra és szlgáltatáskör kialakítása Helyi laksk számára is vnzó, családbarát prgramkínálat bővítése: aktív, egészséges időtöltési, sprtlási lehetőségek biztsítása a helyi laksk, gyermekek, fiatalk számára Részprjektek: 1. Meglévő fahíd helyén megemelt betnhíd kiépítése 2. Új gyalgs / kerékpárs híd kialakítása a belvárs felőli részen (átjárhatóság biztsítása, EurVel 6 kerékpárs útvnalba való bekapcslás) 3. Pap-sziget attrakcióinak, szlgáltatáskörének fejlesztése Sziget attraktív megjelenésének biztsítása látvány- és élményelemekkel Vízi és szárazföldi tanösvények és ktatópntk létrehzása növény- és állatvilág, valamint természethez kötődő gazdasági tevékenységek, mesterségek bemutatására (halászat, hajómalm, faúsztatás) Kajak-kenu kikötők létrehzása, csónakázási lehetőség biztsítása Nagy játszótér kialakítása természetbe illeszkedő módn Kalandpark létrehzása (száraz és vizes elemekkel) Futókör, szabadtéri trnapálya és fitneszpntk kialakítása Ök szálláshely kialakítása (erdei iskla prgramkhz is; közösségi épülettel, fglalkztatókkal, szabad stranddal, szükséges infrastruktúrával) Tvábbi igényesebb szálláshelyek kialakítása Hrgászkunyhók és stégek kialakítása Büfépavilnk létesítése (igényes, tájba illeszkedő kialakítással) 4. Pap-szigeti ivóvízkút körül előírt védősáv csökkentési lehetőségének vizsgálata 5. Élőhely-rehabilitáció (természeti értékek megőrzését, rehabilitációját célzó prgram megvalósítása, invazív fajk eltávlításával, környezet- és tájrendezéssel, flyómeder rendezésével) 6. Vízi sprttelep fejlesztése meglévő vízisprt telep területén, tájba illeszkedően Gyalgösvények, kerékpárs útvnalba kapcslódás Csónakházak kialakítása kapcslódó szlgáltatáskörrel, kajak-kenukölcsönzés Kikötési pntk kialakítása Büfépavilnk létesítése, vízre nyúló stégekkel Pihenőhelyek kialakítása (padk, asztalk, tűzrakó- és piknikhelyek, kerékpártárlók) Játszótér létrehzása természetesen anyagkból 37

40 Megvalósítás Indikatív költségkeret Lehetséges finanszírzási frrásk 7. Termálvíz hasznsításának, egészségturisztikai szlgáltatásk lehetőségeinek vizsgálata, tervezés (pl. termálhtel, termálstrand, termálkemping lehetőségeinek vizsgálata, üzleti tervezése, egészségturisztikai létesítmények tervezése) Prjektgazda Szentendre Várs Önkrmányzata Lehetséges partnerek Isklák, óvdák TDM szervezet Helyi civil szervezetek, egyesületek Pilisi Parkerdő Nemzeti Park Vállalkzásk, befektetők 900 millió Ft Feladatk Tervezési feladatk a fő prjektelemek kapcsán (műszaki/üzleti tervezés) Termálvíz turisztikai / energetikai hasznsítási lehetőségeinek vizsgálata kncepciókészítés (termálvíz bevizsgáltatásával), tervezési feladatk Ivóvízkút körüli védősáv csökkentési lehetőségeinek vizsgálata, szükséges feladatk elvégzése Attrakciófejlesztés megvalósítása (tanösvények, ktatóközpnt, játszótér, trna- és futópálya, fitneszpntk, erdei iskla, hrgászkunyhók és stégek, büfépavilnk, gyalgs és kerékpárs ösvények) Infrastruktúrafejlesztés megvalósítása (kikötési pntk, stégek, pihenőhelyek, látványelemek) Kapcslódó vállalkzásfejlesztés, befektetés-ösztönzés, az alábbi fő területeken partnerek bevnására: Kajak-kenukölcsönzési szlgáltatásk, csónakházak üzemeltetése Kalandpark kialakítása és üzemeltetése Vendéglátóhelyek üzemeltetése Igényes szálláshely kialakítása és üzemeltetése Egyéb szervezetek bevnása: Tanösvények kialakítása, tartalmfejlesztése, ökturisztikai szlgáltatásk működtetése (Pilisi Parkerdő, Nemzeti Park) Sprtszlgáltatásk, tábrk, hrgászati lehetőségek működtetése (sprtegyesületek) Feladatk Részvétel a természeti ktatóprgramk kidlgzásában Természetismereti ktatás, erdei isklai prgramk biztsítása Kapcslódó turisztikai szlgáltatásk kialakítása (pl. kerékpárkölcsönzés, infrmációszlgáltatás) Kiadványk, térképek készítése, mbilapplikációk fejlesztése, egyéb marketingtevékenység Sprtszlgáltatásk biztsítása (pl. csónakház, hrgásztanya üzemeltetése, kajak-kenu és csónakkölcsönzési lehetőség) Prgramk szervezése (pl. sprttábrk) Tanösvények megvalósítása, ill. részvétel ebben Élőhely-rehabilitáció megvalósítása Természeti értékek hasznsítására épülő attrakciók, szlgáltatásk fejlesztése, ill. részvétel ebben Ökturisztikai prgramk szervezése Vendéglátóhelyek fejlesztése, üzemeltetése Szálláshely beruházás, szálláshelyek fejlesztése, üzemeltetése Egészségturisztikai szlgáltatásk tervezése Sprtszlgáltatásk biztsítása Önkrmányzati saját frrás VEKOP 4. priritás (természeti értékek megőrzésére, revitalizációjára, bemutatására, kerékpárs turizmus fejlesztésére) VEKOP 1. priritás (TDM pályázati frrás) 38

41 Ütemezés Nemzetközi prgramk bevnása természeti értékek megőrzésére, bemutatására, kerékpárs és víz turizmus fejlesztésére (pl. Duna Prgram, Közép-Európai Prgram) Helyi turisztikai szereplők társfinanszírzása (vállalkzásk, Pilisi Parkerdő, Nemzeti Park, sprtegyesületek) Kckázatk Kapcslódó ITS prjektek Finanszírzási lehetőségek szűkössége miatt a fejlesztésekhez szükséges frrás nem biztsítható Természeti értékek védelme, élőhely-rehabilitáció nem teszi lehetővé a megfelelő attraktivitású fejlesztések megvalósítását Környezet- és természetvédelmi kckázatk, árvízveszély (annak műszaki, pénzügyi kckázatai) negatívan beflyáslják a fejlesztési lehetőségeket Ivóvízkút védőtávlságának csökkentésére nem áll rendelkezésre megfelelő (pénzügyileg is alátámasztható) megldás, amely a kínálatfejlesztést is beflyáslhatja Termálvíz hasznsításának lehetőségei elmaradnak a várttól (pl. összetétel miatt) Kapcslódó vállalkzásk, egyéb szereplők bevnásának elmaradása miatt a kellő vnzerőértékű kmplex kínálat nem jön létre Történelmi vársközpnt akcióterületi prjekt Szállda beruházás kulcsprjekt Integrált turisztikai attrakciófejlesztés hálózats prjekt Kerékpárs Szentendre Prgram hálózats prjekt Turisztikai infrmációs rendszerek fejlesztése hálózats prjekt 8. táblázat: Pap-sziget akcióterületi prjekt bemutatása Frrás: saját szerkesztés 3. Déli Innvációs Zóna akcióterület A Déli Innvációs Zóna akcióterület a Déli várskapu vársrész északi és a Pannónia vársrész déli, a Dera patak két ldalán elterülő területeit fglalja magában: Déli várskapu szabad iparterületei a Mcca Negra környékén, Raiffeisen területek, vlt szvjet laktanya területe, ÉMI telephely, Papírgyár területe. Egységes akcióterületként való kezelését az itt található funkciók visznylags hmgenitása indklja: jellemzően iparterületek, ipari tevékenységet végző vállalkzásk telephelyei, valamint hasznsítatlan barnamezős területek (vlt szvjet laktanya 25 éve hasznsítatlan területe) és a szennyvíztisztító telep található itt. Az akcióterület közpnti eleme az ÉMI Ipari Park. A zóna a kiváló közlekedési kapcslatainak és a még kihasználatlan fejlesztési területeinek köszönhetően kiemelt célterület ptenciális beruházók számára. Fejlesztésének elsődleges célja a szentendrei ipari park fejlesztése a meglévő iparterületek bevnásával és a barnamezős területek funkcióváltó rehabilitációjával. Mivel a terület a belvársi zónától távl esik, a kncentrált gazdasági funkció nem jelent zavaró hatást a vársi környezetre, turisztikai vnzerőre. Az akcióterület fejlesztése a várs jövőjében fnts szerepet játszó kreatív, innvatív ipari tevékenységek bővítése érdekében, a szinergiahatásk kiaknázására elengedhetetlen. 39

42 TFK átfgó célk PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Déli Innvációs Zóna akcióterület Az akcióterület fő jellemzői: Terület jellege: ipari, barna-és zöldmezős területek Területe: 109 hektár Fő funkciók: 1900-es évek elején gyárak települtek ide, jelenleg is az ipari funkciók, tevékenységek dminálnak. Itt található az ÉMI Ipari Park, a szennyvíztisztító telep és az egykri papírgyár. Hasznsítatlan barnamezős területei (laktanya 22 ha) mellett a kapcslódó külterületek is jelentős fejlesztési lehetőséget kínálnak. Vársszerkezeti jellemzők: 11-es út és a H5-ös HÉV menti elhelyezkedés, a fővárshz legközelebb eső terület (déli irányból a várs fgadóterülete), közvetlen dunai kapcslódás Fő akcióterületi célk: Innvációs-technlógiai park fejlesztése a betelepülő cégek számára krszerű (szemléletfrmáló módn környezetbarát technlógiákat alkalmazó) telephelykínálat és üzleti infrastruktúra biztsításával Iparterületek hasznsítása Oktatási-innvációs együttműködési platfrmk megteremtése inkubációnak helyet biztsító infrastruktúra, illetve kreatív ipari bemutatóhelyek kialakításával Vlt rsz laktanya hasznsításának előkészítése a kreatív, innvációs zóna részeként Funkciótisztítás kerékpárs útvnal benyúló (Dera patak menti) szakaszának megszüntetése az iparterületek között Akcióterületi prjekt bemutatása: Déli Innvációs Zóna akcióterületi prjekt Célkhz való illeszkedés 6 Jelleg 3. Térkép: Kivnat Szentendre Várs Településszerkezeti tervéből (PORTATERV Kft., 2012) ITS célrendszer A b) b) e) B h) j) l) n) C ) ) p) D v) z) Kulcs Hálózats Akcióterületi Kmplex tematikus x 6 A célkhz való illeszkedés jelölésrendszerét az ITS célrendszerét bemutató ábra tartalmazza 40

43 Integráltság Előkészítettség (1 = nincs előkészítve, 5 = műszaki/üzleti tervvel alátámaszttt) Prjekt célja Prjekt tartalmi elemei Integrált prjekt x Nem integrált prjekt x A déli innvációs zóna akcióterület fejlesztésének előkészítettsége részenként különböző fázisban van: az ÉMI terület tervezése flyamats, a technlógiai park cím elnyerése flyamatban; a vlt szvjet laktanya hasznsítása nincsen kncepcinálisan előkészítve; a szennyvíztisztító fejlesztése a jelenleg zajló bővítési prjektben megtörténik, de a védőtávlság csökkentésére vnatkzóan nem készült terv. A kerékpárút fejlesztésének előkészítése flyamatban van. Tudmánys, K+F közpnt létrehzása az ÉMI terület fejlesztésével: az ÉMI telephelyfejlesztésével krszerű, élenjáró technlógiákra építő tudmánys, ktatási, K+F közpnt létrehzása Szentendrén Innvációt támgató ipari zóna kialakítása az ÉMI terület vnzáskörzetének fejlesztésével: az ÉMI fejlesztéseihez kapcslódóan, tvábbi területek bevnása az innvációs zónába, az élenjáró technlógiát alkalmazó helyi vállalkzásk fejlesztéseinek támgatására, ösztönzésére A várs legnagybb, egybefüggő fejlesztési területének hasznsítása: a vlt szvjet laktanya 25 éve hasznsítatlanul álló területének funkcióváltó hasznsításával a rendelkezésre álló ipari, innvációs terület léptékváltó növelése, a rendezett várskép biztsítása Rendezett vársi környezet biztsítása: a vársba érkezők számára rendezett képet mutató várskapu területek kialakítása Prfiltisztítás: az ipari területekre benyúló kerékpárs útvnal kiváltása Részprjektek: 1. Tudmánys Technlógiai Park fejlesztése (ÉMI Ipari Park fejlesztése) Krszerű ipari telephelykínálat kialakítása (meglévő csarnkk megújítása) Inkubátrház létrehzása (hzzávetőlegesen 2500 m 2 ) Shared ffice infrastruktúra megépítése (munkaállmásk tárgyaló- és knferenciahelység, egyéb kiszlgáló infrastruktúra) Duális képzési háttér kialakítása (tanműhely, gyakrlati képzőhely) Felsőktatási ktatóbázis kialakítása Kreatív ipari bemutatóhelyek, látgatóközpnt kialakítása 2. Tudmánys Technlógiai Parkhz kapcslódó önkrmányzati fejlesztések (szlgáltatói háttér) Slar Decathln prjekt előkészítése és megvalósítása Vállalkzási infrmációs pnt kialakítása a letelepülni szándékzó vállalkzásk hatékny infrmálására A várs által menedzselt, a gazdasági szektr szereplőinek bevnását célzó és a befektetési szándékt erősítő flyamats aktív-menedzsment tevékenység Marketing és kmmunikációs tevékenységek 3. A szennyvíztisztító krszerűsítési és bővítési lehetőségeinek vizsgálata A védőtávlság-csökkentés és kapacitásbővítés műszaki megldásainak vizsgálata, költség-hasznn elemzés, megtérülés-vizsgálat Szagmentesítési feladatk előkészítése 4. A vlt szvjet laktanya területének hasznsítása előkészítési feladatk, rehabilitáció indítása Együttműködés kialakítása (tulajdnsk, állam) Fejlesztési kncepció kidlgzása (lehetséges kiindulási pntk: ingatlancsere útján az önkrmányzat tulajdnszerzése, illetve az egészségipari fejlesztésének illesztése az akcióterület fejlesztési irányaihz) Előkészítés feladatk (talajszennyezettség vizsgálatt és költség-haszn elemzést tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány készítése, hatásvizsgálatk) Rehabilitáció indítása (bntásk, terület-előkészítés) 41

44 Megvalósítás Indikatív költségkeret Lehetséges finanszírzási frrásk 5. Kerékpárút Dera patakn való átvezetésére híd létesítése tervezés és megvalósítás (a beavatkzás a Kerékpárs Szentedre Prgram hálózats prjekt része) Prjektgazda ÉMI Nnprfit Kft. Lehetséges partnerek Szentendre Várs Önkrmányzat DMRV Zrt. Vállalkzásk, befektetők Oktatási intézmények, képzőhelyek Felsőktatási intézmények 2,2-2,5 milliárd Ft Ütemezés Feladatk A Tudmánys és Technlógiai Park fejlesztési prjektjeinek előkészítése és megvalósítása a fejlesztési kncepció alapján Feladatk A fejlesztések szakmai krdinációja Slar Decathln prjekt megpályázása és lebnylítása az ÉMIvel együttműködve Szükséges szabályzási (területbesrlási, engedélyeztetési, kisajátítási) eljárásk lebnylítása Együttműködés erősítése az ÉMI-vel Segítségnyújtás az ktatási kapcslatk kialakításában, erősítésében Laktanya hasznsíthatósági kncepciójának elkészítése, megvalósíthatósági tanulmány kidlgzása, a hasznsítási kncepció eredményeinek megfelelő feltételek megteremtése (pl. ingatlancsere, közös fejlesztési társaság létrehzása) Szennyvíztisztító védőzónájának csökkentéséhez, kapacitásbővítéshez kapcslódó előkészítési, tervezési feladatk Vállalkzás- és befektetésösztönzés, a letelepülő vállalkzásk adminisztratív és gyakrlati segítése, támgatása Együttműködés az Önkrmányzattal a szennyvíztisztítófejlesztés előkészítésében Szennyvíztisztító szagmentesítésének előkészítése Együttműködés a déli innvációs zóna fejlesztésében (terület swap-k, részvétel a tervezésben, illeszkedés a terület prfiljáhz stb.) Innvációs fejlesztések/prjektek megvalósítása Új típusú, gyakrlatrientált isklarendszeren belüli és kívüli képzési prgramk kidlgzása az ÉMI-vel Kihelyezett gyakrlati képzések, szakképzések, felnőttképzések szervezése az ÉMI Ipari Parkban Felsőktatási képzések, kihelyezett gyakrlati órák szervezése Részvétel a Slar Decathln prjektben (lehetséges partnerek: SZIE Ybl Miklós Építéstudmányi Kar, Budapesti Műszaki Egyetem) Önkrmányzati saját frrás VEKOP 1-3. priritásk (üzleti infrastruktúrafejlesztés, vállalkzásösztönzés) Helyi és térségi gazdasági szereplők társfinanszírzása (vállalkzásk, szervezetek) KEHOP 2-es priritási tengely frrásai Nemzetközi prgramk bevnása gazdaságfejlesztés/innváció/munkahelyteremtés témákban (pl. Kreatív Európa, Duna Prgram, Közép-Európai Prgram, INTERREG, Magyarrszág-Szlvákia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram, ESPON) Kckázatk Támgatási frrás hiányában a fejlesztésre nincs elegendő saját frrás Megfelelő krdináció nélkül egyedi prjektek valósulnak meg, a szinergiák nem érvényesülnek Vállalkzásk letelepedésének elmaradása miatt a fejlesztés megreked 42

45 Kapcslódó ITS prjektek Az akcióterületen működő nagybb vállalkzásk érdektelenség miatt kimaradnak a prjektekből, így a tulajdnukban lévő, jelentős méretű területek bevnása az akcióterületi fejlesztésbe nem valósul meg Az ktatási intézmények, kiváltképp a felsőktatási intézmény bevnásának elmaradása esetén a tudmánys-képzési szerepkör sérül A laktanya fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata srán feltárt jelentős prblémák a fejlesztést műszaki és/vagy gazdasági szempntból ellehetetlenítik Kerékpárs Szentendre Prgram hálózats prjekt 21. századi tudás átfgó ktatási-képzési prgram tematikus prjekt Gazdaságfejlesztési prgram tematikus prjekt Szállda beruházás kulcsprjekt 9. táblázat: Déli Innvációs Zóna akcióterületi prjekt bemutatása Frrás: saját szerkesztés 4. Integrált közlekedési közpnt akcióterület A Vlánbusz és HÉV végállmás környéke a várs fő tömegközlekedési csmópntja, mind a helyi laksság, mind pedig a turisták szempntjából kiemelt célterület. Akcióterületként való kezelését ez a kiemelt szerepkör indklja. Fejlesztésének elsődleges célja a látgatóbarát infrastruktúra és szlgáltatáskör kiépítése, annak érdekében, hgy a tömegközlekedéssel érkezőket is színvnalas, egységes várskép és igényes szlgáltatáskör fgadja. Ez magában fglalja a Vlánbusz és a HÉV végállmás rendezését, megjelenésének javítását, krszerűsítését is. A módváltásra lehetőséget adó P+R és B+R parklók kialakításával a környezetet kevésbé terhelő tömegközlekedési eszközök igénybevétele preferálható. A közlekedési közpnt kialakítása egyben kulcsprjekt is, hiszen a kulturált, színvnalas, módváltásra is lehetőséget adó, az összehanglt vársi és helyközi közlekedés ptimalizálása mellett a szelíd mbilitást is előtérbe helyező közlekedésfejlesztés és kapcslódó környezetrendezés valamennyi középtávú gazdasági, turisztikai, társadalmi és környezeti cél elérésének egyik alapfeltétele. Az akcióterület elsősrban a Vasúti villasr vársrészt érinti, minimális mértékben (fizikai és funkcinális kapcslódás miatt) átnyúlva a Belvárs vársrész területére is. Fő területei: Vlánbusz végállmás, HÉV végállmás, 11-es út kapcslódó szakasza és gyalgs aluljárója, 1. számú psta előtti tér, VSZ telephely, tüzéptelep, kapcslódó kisebb magánterületek. Az akcióterület fő jellemzői: Integrált közlekedési közpnt akcióterület Terület jellege: közlekedési csmópnt, közlekedési létesítmények Területe: területi lehatárlás pntsítását követően határzható meg (kb hektár) Fő funkciók: tömegközlekedési csmópnt (HÉV végállmás, Vlánbusz végállmás, P+R parkló) Vársszerkezeti jellemzők: a terület a várs fő fgadókapuját jelenti, innen közelíthető meg a belvárs gyalgs zónája, tvábbá több vársrész is 43

46 TFK átfgó célk PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Fő akcióterületi célk: Színvnalas, 21. századi tömegközlekedési közpnt kialakítása Várskapu funkciókör erősítése a kiegészítő, kapcslódó szlgáltatásk és funkciók révén Környezetbarát közlekedési eszközök előtérbe helyezése az egyéni gépjárműs közlekedéssel szemben a módváltásra lehetőséget adó közlekedési infrastruktúrafejlesztéssel Hzzájárulás a környezetvédelmi, klímabarát vársfejlesztési célkhz a szelíd mbilitás ösztönzése révén Minőségi kapcslódó közterületek kialakításával a vársi imázs építése 4. Térkép: Kivnat Szentendre Várs Településszerkezeti tervéből (PORTATERV Kft., 2012) Akcióterületi prjekt bemutatása: Integrált közlekedési közpnt akcióterületi prjekt ITS célrendszer Célkhz való illeszkedés 7 A a) b) d) f) B m) C q) s) s) p) D u) z) z) Jelleg Integráltság Prjekt célja Prjekt tartalmi elemei Kulcs Hálózats Akcióterületi Kmplex tematikus x x Integrált prjekt Nem integrált prjekt x x A Dunakanyar közúti aluljáró átalakítására az Önkrmányzat ötletpályázatt bnylíttt le. A HÉV végállmás felújítására az Észak-déli reginális gyrsvasút reknstrukció keretében terv készült. A Vlánbusz pályaudvar fejlesztésére tanulmányterv készült. Várskép fejlesztése, vársi imázs javítása Színvnalas fgadókapu szlgáltatáskör kialakítása Környezetbarát, szelíd mbilitás erősítése módváltásra lehetőséget adó fejlesztések megvalósításával Turisztikai funkciók erősítése Részprjektek: 1. HÉV és Vlánbusz állmás fejlesztése: a HÉV és Vlánbusz állmás és környezetének rendezése nélkülözhetetlen ahhz, hgy a vársba tömegközlekedéssel érkező turistákat megfelelő minőségi színvnalú és megjelenésű terület fgadja, egyúttal a helyi laksság életminőségét is beflyásló várskép javuljn. Igényes megjelenésű állmásk kialakítása 7 A célkhz való illeszkedés jelölésrendszerét az ITS célrendszerét bemutató ábra tartalmazza 44

47 Megvalósítás Indikatív költségkeret Lehetséges finanszírzási frrásk Kapcslódó szlgáltatáskör fejlesztése, színvnalának javítása (pl. infrmációs pnt, infrmációs táblák, térkép autmata, igényes vizes blkkk, ajándékblt) Kreatív, street art megldásk alkalmazása (művészekkel, helyi lakskkal együttműködve, pl. pályázatk kiírásával) 2. P+R, B+R parklók kialakítása Fedett kerékpártárló létesítése P+R parkló kialakítása 3. Gyalgs aluljáró revitalizálása Aluljáró felújítása, hangulatának javítása kreatív, street art megldásk alkalmazásával számú psta előtti tér, mint fgadóközpnt fejlesztése Attraktív közpark és találkzási pnt kialakítása nívós zöldfelületekkel, látványs pihenőhelyekkel (utcabútrk), díszburklats, kandeláberes átvezető sétánnyal Infrmációszlgáltatás (infrmációs tábla kihelyezése a vársi látnivalókról, prgramlehetőségekről, tematikus utak kiindulási pntjait jelentő táblák kihelyezése) Látványelemek, pl. köztéri alktásk, Art Capital szimblikus helyszíneként szabadtéri szbrkiállítás Pstaépület megjelenésének javítása kreatív megldáskkal (pl. zöldfal kialakítása; hmlkzatfestés; speciális külső burklat) Kssuth Lajs utca érintett szakaszának rendezése (hmlkzatk) 5. VSZ telephely, tüzép telep ipari hasznsíthatóságának előkészítése és megvalósítása 6. Elapróztt, magántulajdnban lévő hasznsítatlan területek ipartelepítési szempntú előkészítése, rendezése (ld. Gazdaságfejlesztési prgram) Prjektgazda Szentendre Várs Önkrmányzata Lehetséges partnerek Vlán, BKK Magyar Közút Zrt. Magánberuházó, vállalkzás Művészek 450 millió Ft Feladatk Prjekt előkészítés és megvalósítás krdinációja Döntéselőkészítő tanulmányterv készíttetése Organizációs ütemterv készítése Területelőkészítés Prjekt megvalósítás: Aluljáró rendezése 1. számú psta előtti tér rendezése Parklók kialakítása VSZ telephely hasznsításának előkészítése és megvalósítása Feladatk Végállmásk felújítása, kapcslódó szlgáltatáskör színvnalának javítása Dunakanyar körút csmópnti fejlesztések tervezése és megvalósítása Tüzép telep hasznsítása Kapcslódó feladatk (pl. pályázatkn részvétel street art megldáskra) Prgramszervezés VEKOP 4. priritás (pl. kerékpárs infrastruktúra fejlesztése) Önkrmányzati saját frrás VEKOP 2. priritás (TDM pályázati frrás infrmációszlgáltatás, kerékpárkölcsönzés, egyéb szlgáltatásnyújtás, kiadványk) Partnerek (Vlán, BKK) társfinanszírzása 45

48 Ütemezés Kckázatk Támgatási frrás hiányában a fejlesztésre nincs elegendő saját frrás Partnerek érdektelensége miatt a fejlesztések részben elmaradnak, így a szinergiahatásk nem érvényesülnek Történelmi vársközpnt akcióterületi prjekt Kapcslódó ITS prjektek Déli Innvációs Zóna akcióterületi prjekt Kerékpárs Szentendre Prgram hálózats prjekt 10. táblázat: Integrált közlekedési közpnt akcióterületi prjekt bemutatása Frrás: saját szerkesztés 5. Skanzen akcióterület Szentendre kiemelt turisztikai attrakcióját a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) jelenti, rszágs jelentőségű turisztikai vnzerőként. Szentendre kiemelt turisztikai attrakciója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen): a jelenleg 60 hektárs területen működő Skanzen közel 180 ezres éves látgatószáma az összes szentendrei múzeumi látgatószám kétharmadát adja. Katalizátr szerepét a várs elsősrban a közös gndlkdás, tervezés, kmmunikáció és az együttműködés hiánya miatt a tvábbi területek, látnivalók frgalmgenerálásában aznban mindezidáig nem tudta kiaknázni. Így a Skanzenbe érkező látgatók gyakran a belvárs felkeresése nélkül hagyják el a települést. A Skanzen vársi életben betöltött szerepe az isklai fglalkzásk tekintetében jelentős, a helyi laksk látgatásainak növelése aznban fnts célkitűzést jelent a jövőben. A Skanzen fejlesztése tervezett: új egységét jelenti majd a következő években kialakításra kerülő Erdély tájegység, közel 110 házzal, épülettel, építménnyel egy 12 hektárs területrészen, nagyban növelve a skanzen vnzerejét és látgatószámát. Tervezett tvábbá a skanzen gyermekbarát fejlesztése is. A prjekt az isklai ktatás szerves részét képezi majd. Mindezek révén éves szinten 300 ezer főre bővülhet a Skanzen látgatószáma. A Skanzen fejlesztése nagyban hzzájárul a teljes vársi kínálat megújításáhz. Az akcióterület intenzívebb integrálása a vársi kínálatba mind fizikai, mind tartalmi értelemben rendkívül fnts ahhz, hgy valóban kmplex, ezáltal hsszabb tartózkdási időt és magasabb költést generáló kínálat-együttes jöjjön létre vársi szinten. Az akcióterület fejlesztése amely a Megalapzó vizsgálat és a Településfejlesztési kncepció által lehatárlt Skanzen vársrészen belül kifejezetten a néprajzi múzeum jelenlegi és kibővített területére kncentrál ezért a teljes várs szempntjából kulcsfntsságú. Skanzen akcióterület Az akcióterület fő jellemzői: Terület jellege: kulturális, közművelődési, turisztikai intézményi terület Területe: 60 hektár Fő funkciók: szabadtéri néprajzi múzeum és rendezvényterület, kiszlgáló funkciókkal és élményelemekkel Vársszerkezeti jellemzők: a Skanzen területe a belvárstól távlabb esik, a 11-es útról szűk kapacitású bekötőútn keresztül érhető el, a turistafrgalm kiszlgálását biztsító közlekedési kapcslatrendszer és szlgáltatáskör hiánys. Területen átflyik a Sztaravda patak. 46