TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ június

Átírás

1 GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ június

2 MEGBÍZÓ: GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. GENERÁLTERVEZŐ: ACZÉL VÁROSÉPÍTÉSZ BT BUDAPEST, BADACSONY UTCA 4. TERVEZŐK Vezető tervező: Aczél Gábr (TT/1É )... Tervező: Mártn Melinda... 2

3 TARTALOM 1. ELŐZMÉNYEK KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A fejlesztési célk meghatárzásánál figyelembevett krábbi dkumentumk célkitűzései Az célkitűzései A prjektek és célk visznya A TEMATIKUS ÉS TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA VÁROSRÉSZENKÉNT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Tervhierarchia Magasabb szintű tervek és a stratégia összefüggéseinek bemutatása A várs egyéb szakplitikai dkumentumaival való összefüggések bemutatása A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK

4 1. ELŐZMÉNYEK Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a közötti időszakra) határzza meg egy várs fejlesztésének főbb irányait és knkrét lépéseit az önkrmányzat által jóváhagytt hsszú távú településfejlesztési kncepció alapján. Eszerint az ITS-ben rögzített vársfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési kncepcióban rögzített hsszú távú célkhz, és a kijelölt fejlesztési iránykhz. Győr Megyei Jgú Várs Integrált Vársfejlesztési Stratégiáját (IVS) amely lényegében az ITS elődjének tekinthető 2008-ban hagyta jóvá a Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Közgyűlése. A Krmány 2012-ben rendeletet alkttt a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajáts jgintézményekről (314/2012. (I. 8.) Krm. rend.). A rendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi követelményrendszere megváltztt, ez indklttá teszi a 2008-as stratégia felülvizsgálatát és aktualizálását. A felülvizsgálatt és aktualizálást aznban nemcsak a vnatkzó rendelet megjelenése tette szükségessé, hanem az is, hgy az IVS elkészítése óta eltelt időszakban a várs társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében jelentős váltzásk következtek be. Megváltztak a külső tényezők: megváltztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai) előtérbe kerültek krábban kisebb jelentőségű szempntk, mint pl. az energiahatéknyság, a környezetvédelem, a klímaváltzás, az innváció kérdése megújult az EU khéziós plitikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti szintű területfejlesztési kncepció, területi (megyei) és ágazati tervezési munkák készültek el Megváltztak a belső tényezők: módsultak a várs társadalmi (demgráfiai), gazdasági flyamatai jelentősen megváltztak az Önkrmányzat feladat- és hatáskörei (intézményfenntartás, köznevelés, közművelődés stb.) rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a eredményei Időközben megjelentek a Közpnti Statisztikai Hivatal adatai a 2011-es népszámlálás eredményeiről, ami azt jelenti, hgy jóval frissebb adatk alapján lehet tervezni, mint ahgyan az a 2008-as IVS kidlgzásakr lehetséges vlt (akkr csak a 2001-es népszámlálási adatk álltak rendelkezésre). Az ITS a 314/2012 (I. 8.) sz. krmányrendelet 5. -a szerint meghatárztt megalapzó vizsgálat alapján készül, melyet az Universitas-Győr Nnprfit Kft. készített el 2013 nvemberében. Jelen ITS hangsúlyzttan a 2008-ban készült IVS felülvizsgálata és aktualizálása. Ez azt jelenti, hgy a dkumentum: váltztatás nélkül vagy kis váltztatással átemelte a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek tvábbra is érvényesnek tekinthetők, aktuális adatkkal frissítette a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek elavult, régi adatkn alapultak, új részekkel cserélte le a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek már nem tekinthetők érvényesnek, kiegészítette mindazn új fejezetekkel, amelyeket a 314/2012. (I. 8.) számú Krmányrendelet írt elő tartalmi követelményként. 4

5 A várs új középtávú stratégiájának készítése srán a plgármesteri hivataln belül rendszeres egyeztetések zajlttak a különböző szakterületek között, emellett a legfntsabb partnerségi csprtk is részt vettek mind a stratégia, mind a kncepció célkitűzéseinek megalktásában. A partnerségi egyeztetés elsődleges célcsprtja Győr várs lakssága vlt, mivel a tervezett sikerének alapvető feltétele a laksság flyamats tájékztatása és a rendszeres knzultációs és véleménynyilvánítási lehetőség biztsítása. A társadalmi elfgadttsága érdekében fnts vlt és fnts lesz a laksság flyamats tájékztatása mind a stratégia tvábbtervezési, mind a megvalósítási szakaszában. A helyi vállalkzásk mint partnerek bevnásával sikerült felmérni és beépíteni az anyagba az ágazatk szükségleteit, illetve sikerült feltárni az esetleges együttműködési lehetőségeket. Fnts kiemelni, hgy az Önkrmányzat és a helyi vállalkzók közötti párbeszéd flyamats. A tervezett kmplexitása, illetve a jgszabályi előírásk megkövetelik az érintett szakhatósági szervek előzetes és flyamats tájékztatását a tervezés és a megvalósítás flyamatairól, így a stratégia készítése srán az érintett szakhatóságkkal az Önkrmányzat flyamatsan egyeztetett. Győr aktív kapcslatt tart fenn a várskörnyéki településekkel, hiszen e települések jövője szrsan összefügg Győr - mint megyeszékhely és kistérségi közpnt - jövőjével. A környező települések képviselői részt vettek a partnerségi egyeztetés flyamatában, amelyben a várs az ITS célrendszerét és a tervezett vársfejlesztési elképzeléseket megvitatta az érintett településekkel. 5

6 2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.1. A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása A fejlesztési célk meghatárzásánál figyelembevett krábbi dkumentumk célkitűzései A 2008-as IVS célkitűzései Győr Megyei Jgú Várs 2008-ban készült Integrált Vársfejlesztési Stratégiája az alábbi stratégiai fejlesztési célkat tűzte ki: Győr növelje a térségben betöltött szerepét Győr flyamatsan újítsa gazdaságát a versenyképességének növelése érdekében Győr biztsítsa az itt élők számára a kimagasló életkörülményeket A stratégiai fejlesztési célk elérése érdekében a krábbi IVS négy fejlesztési priritást határztt meg: 1. A humán erőfrrás 2. Működő és fejlődő gazdaság 3. Vársi szlgáltatásk 4. A környezet védelme Megállapítható, hgy a 2008-as IVS a stratégiai fejlesztési célkat, valamint a fejlesztési priritáskat helyesen határzta meg, azkat ma is érvényesnek lehet tekinteni. Jelen ITS a várs eddig sikeres vársfejlesztési tevékenységét flytatva, a krábban meghatárztt priritáskhz illeszkedve határzza meg az új középtávú célkat és a szükséges stratégiai beavatkzáskat az elkövetkezendő időszakra. 6

7 A 2014-es Településfejlesztési kncepció célkitűzései A jelen ITS-sel (2014-ben) párhuzamsan készülő hsszú távú Településfejlesztési kncepció a fejlesztési priritáskat, illetve azkn belül a hsszú távú tematikus célkat az alábbiak szerint határzza meg: Mttó Jövőkép Egészség, Kultúra, Innváció. A jövő Győrben épül. Győr 2030-ban rszágsan és közép-európai szinten is kiemelkedő lakó-, vállalkzási és kulturális környezetet kínáló várs. A várs tartja a jármű- és gépiparban krábban megszerzett erős pzícióit, azk mellett sikeresen diverzifikálja gazdaságát a környezet- és az egészségipar, a sprtgazdaság, valamint a gazdasági szlgáltatásk területén. Megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztsít a várs és térsége számára. A várs flyamats innvációra való képessége a gazdaság és az egyetemi kutatásfejlesztés szrs együttműködésén, a Győrben élő emberek képzettségén, kreativitásán, valamint a vársban elérhető, a fenntartható növekedést támgató szlgáltatásk kiváló minőségén alapul. A várs őrzi épített és természeti környezetének különleges értékeit, és újabb értékekkel gazdagítja azkat. Győrben magas színvnalú a kulturális és a művészeti élet, a várs idegenfrgalmi vnzereje belföldi és nemzetközi szinten is kiemelkedő. Átfgó célk 1. Társadalm 2. Gazdaság 1. Győr már meglévő reginális szerepét tvább erősítve váljn határn átnyúló szellemi közpnttá, az ktatás, a kultúra és a sprt kiemelkedő minőségére, értékteremtő hatásaira építve. A helyi társadalm rszágs összehasnlításban is legyen kiemelkedően aktív és egészséges, a vársn belüli társadalmi különbségek maradjanak fenntartható és kezelhető mértékűek. 2. A hazai vidéki nagyvársk átlagát meghaladó ütemben növekedjen a Győrben működő gazdasági szereplők által megtermelt hzzáadtt érték, ezzel párhuzamsan erősödjön a gazdaság iparági diverzifikációja és erősödjön a gazdasági szereplők kapcslatainak rendszere. 3. Épített és természeti környezet 4. Energia-hatéknyság, klímavédelem 3.1. Épített környezet 3.2. Természeti környezet 3.3. Műszaki infrastruktúra 3.1. Az épített környezet színvnala érje el a hasnló méretű európai vársk legjbbjainak szintjét. A várs őrizze meg és tartsa kiváló állaptban gazdag építészeti, vársépítészeti örökségét, és a krtárs építészet eszközeivel flyamatsan gazdagítsa azt. Flyamatsan újítsa meg és tartsa jó karban közterületeit, növelje azk attraktivitását A várs őrizze meg és tartsa kiváló állaptban különleges természeti környezetét, kiemelt figyelmet frdítsn flyóvizeire és a vízpartkra. Flyamatsan újítsa meg zöldfelületeit, növelje azk funkcinális értékét és attraktivitását. A környezeti ártalmakat minimálisra szrítsa vissza, kiegyensúlyztt környezeti állaptkat tartsn fenn A vársi közlekedés minőségének és hzzáférhetőségének flyamats javítása mellett jelentősen csökkenjen az ezek működtetéséhez felhasznált energia mennyisége, és azn belül növekedjen a megújuló energiafrrásk részaránya. A várs biztsítsa a megfelelő minőségű és mennyiségű lakhatási lehetőséget, valamint a teljes körű közműellátást. 4. A várs területfelhasználási plitikáját az energiahatéknyság figyelembevételével alakítsa. Energiaellátásának biztsítására egyre növekvő arányban használjn megújuló energiafrráskat. Kiemelten vegye figyelembe az energiahatéknyság szempntját az építés, a felújítás, valamint a vársüzemeltetés területén. Győr váljn az energiahatékny vársüzemeltetés ( smart city ) hazai jó példájává. 7

8 Részcélk Szlidáris és befgadó társadalm Krszerű, hatékny ipar Plicentrikus várs Zöldfelületek Környezetbarát közlekedés Energiatakaréks területfelhasználás esélyegyenlőség biztsítása a meglévő munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése befgadó társadalm fenntartása, ösztönzése Győr közpntú technlógiai régió létrehzása - Győri Járműipari Életpálya Mdell tudásigényes iparágak megjelenésének ösztönzése vársi közterületek megújítása, krszerűsítése kaputérségek zöld ujjak megőrzése mikrklimatikus hatásk biztsítása vársi egyéni közlekedés, parklás közösségi közlekedés kerékpárs közlekedés infrastrukturális intermdális közlekedési csmópnt kialakítása kikötők Győr-Pér repülőtér és kapcslódó infrastruktúrák kmpakt várs elvének érvényesítése barnamezős területek revitalizációja a területtel és a termőfölddel való takaréks gazdálkdás érvényesítése önkrmányzati ingatlan-stratégia erősítése Demkratikus helyi krmányzás Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság Vársrehabilitáció flytatása Vízpartk revitalizációja Teljes körű közműellátás Megújuló energiafrrásk részarányának növelése hzzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztsításáhz hzzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztsításáhz lgisztikai iparágak az idegenfrgalm differenciált kereskedelmi ellátás erősítése tömbrehabilitáció, tömbfeltárásk flytatása műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása mederrendezések hullámterek zöldfelületi rendszerbe kapcslása, vízparti sétányk összefüggő közhasználatú rendszerének kialakítása szennyvízelhelyezés éskezelés, csapadékvíz elvezetés, hálózatrehabilitáció árvízvédelem, vízrendezés, hulladék-gazdálkdás, hulladék-hasznsítás minimális környezetszennyezéssel járó, nagy ellátási biztnságt nyújtó megldásk előnyben részesítése energiatakaréks fejlesztési prgram támgatása 8

9 Egészséges társadalm A gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal Minőségi lakókörnyezet megteremtése A környezet védelme Energiahatékny építés az egészségügyi és szciális szlgáltatásk bővítése, hatéknyság javítása egészség-tudatsság, prevenció, szemléletfrmálás a sprtlási lehetőségek a szabadidő eltöltés lehetőségeinek szélesítése időskrúak védelme minőségi önkrmányzati bérlakás-állmány megteremtése egészséges lakókörülmények biztsítása szlömösödés elleni harc (a közbiztnság javítása) a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelme a várs-sziluett védelme, kilátásvédelem meglévő épületállmány energiatakaréks reknstrukciója panelprgram flytatása alacsny energiafgyasztású és passzív házak építésének támgatása, támgatási rendszer kiépítése Kulturált társadalm az ktatás színvnalának emelése a várs kulturális közpnt szerepének erősítése a laksság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagymányk) Energiahatékny vársüzemeltetés (smart city) fenntartható vársi energiastratégia készítése energiahatékny vársi közlekedés előnyben részesítése intelligens energia-elsztó hálózat kiépítése vársi szlgáltatásk intelligens rendszerbe szervezése infrmatika szlgáltatásk 9

10 Az célkitűzései A hsszú távú tematikus célk (átfgó célk és részcélk) elérése érdekében középtávn (a közötti időszakban) a stratégia az alábbi célkat tűzi ki: 1. Társadalm 2. Gazdaság 3. Épített és természeti környezet TÉMAKÖR 4. Energiahatéknyság 3.1. Épített környezet 3.2. Természeti környezet 3.3. Műszaki infrastruktúra KÖZÉPTÁVÚ CÉL 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 1.3. Egészséges, szlidáris és aktív társadalm megerősítése 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca-prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló 4.3. Szemléletfrmáló tevékenységek A prjektek és célk visznya 1 Az ITS, mint peratív jellegű stratégia, tartalmazza azn lényeges fejlesztési jellegű beavatkzáskat (prjekteket, illetve prgramkat), amelyek a célk eléréséhez szükségesek. A prjektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például fglalkztatási, képzési, szemléletfrmáló jellegűek is. Az ITS az alábbi prjekt típuskat különbözteti meg: 1. Akcióterületi prjektek Akcióterületi prjekteknek a térben és időben kncentrált, egymással összehanglt beavatkzáskból álló prjekteket nevezzük. A térben való kncentráltság azt jelenti, hgy a beavatkzásk egy jól meghatárzható határvnallal körülvett területen belül történnek. Az időben való kncentráltság pedig azt jelenti, hgy az akcióterületen belüli beavatkzásk szintén egy jól meghatárztt, de zárs határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő : egymással szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes prjektelemek segítik más prjektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését, az akcióterület számára megfgalmaztt cél érdekében kerülnek megvalósításra, 1 A fejezet alapjául a Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság által augusztus 30-án kiadtt Útmutató a megyei jgú vársk számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez című kiadvány szlgált. 10

11 vlumenük, így várható hatásuk is akkra, hgy érzékelhető váltzást idéznek elő az akcióterületen Kulcsprjektek Kulcsprjekteknek azkat a tervezett et tekintjük, amelyek alapvető feltételét képezik valamelyik vagy akár több középtávú vársi cél elérésének. A kulcsprjekt megvalósulása általában előfeltétele más tervezett realizálásának, vagy azk hatásai érvényesülésének. 3. Hálózats prjektek Hálózats prjektnek az egymással összehanglt, térben kapcslódó beruházási jellegű prjekteket nevezzük. A térben való kapcslódás azt jelenti, hgy a hálózats prjekt kiterjedhet több vársrészre, vagy akár a várs egészére is, kapcslódhat tvábbá nagybb léptékű térségi (rszágs, megyei, járási) hálózatkhz is. A hálózats prjekt több, egymáshz kapcslódó, akár azns jellegű prjektelemekből áll, a várs egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a prjektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 4. Hrizntális prjektek Hrizntális prjektnek az egymással összehanglt, nem beruházási jellegű prjekteket nevezzük. A hrizntális prjekt valójában hálózats jellegű, a várs egészére kiterjedő, úgynevezett sft elemekből álló beavatkzáskat tartalmaz (pl. például fglalkztatási, képzési, szemléletfrmáló prgramk szervezése). (A 3. fejezet részletesen tartalmazza az egyes középtávú célk eléréséhez szükséges beavatkzáskat és prjekteket. A fejezetben a prjektek a célrendszernek és prjekttípusnak megfelelően összefglalóan is bemutatásra kerülnek.) 2 Az akcióterület fgalmát a 2008-as Győri IVS ettől eltérően értelmezte, amennyiben teljes vársrészeket - vagy akár több vársrészt is összevntan - tekintett akcióterületnek. 11

12 Srszám Vársrészek megnevezése 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 1.3. Egészséges, szlidáris és aktív társadalm megerősítése 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelmi-lgisztikai Közterületek rehabilitációja, lakóutca-prgram flytatása Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Kerékpárs és gyalgs kapcslatk Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló Győr Megyei Jgú Várs 2.2. A tematikus és területi célk közötti összefüggések bemutatása 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZET 4. ENERGIA- HATÉKONYSÁG 1. Belvárs 2. Sziget 3. Újvárs 4. Pinnyéd, Püspökerdő 5. Révfalu 6. Sárás, Kisbácsa, Bácsa 7. Gyárvárs 8. Likócs 9. Győrszentiván 10. Nádrvárs 11. Adyvárs 12. Marcalvárs, Góré-dűlő, Rabkert 13. Szabadhegy,Kismegyer, József A. vársrész 14. Ménfőcsanak, Gyirmót 15. Közpnti iparterület 12

13 3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 3.1. A megvalósítást szlgáló beavatkzásk bemutatása 1. TÁRSADALOM 1.1. Intézményi infrastruktúra Az önkrmányzati intézmények színvnala alapvetően meghatárzza a várs/vársrészek laksságának életminőségét. Az intézményi infrastruktúra hálózatainak kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fntssággal bír a helyi társadalm kiegyensúlyztt visznyainak fenntartásában. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Szlidáris és befgadó társadalm esélyegyenlőség biztsítása a meglévő munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése befgadó társadalm fenntartása, ösztönzése Demkratikus helyi krmányzás hzzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztsításáhz hzzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztsításáhz Egészséges társadalm az egészségügyi és szciális szlgáltatásk bővítése, hatéknyság javítása egészség-tudatsság, prevenció, szemlélet-frmálás a sprtlási lehetőségek a szabadidő eltöltés lehetőségeinek szélesítése időskrúak védelme Kulturált társadalm az ktatás színvnalának emelése a várs kulturális közpnt szerepének erősítése a laksság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagymányk) A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: ktatási intézmények egészségügyi intézmények kulturális intézmények szciális ellátó intézmények Intézményi infrastruktúra fejlesztéséhez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk Oktatási intézmények 1) Óvdafejlesztési prgram A fejlesztési prgram célja: az óvdai ellátáshz való hzzáférés javítása (férőhelyek bővítése) az óvdai szlgáltatásk minőségének az épületek energiahatéknyságának növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 2) Általáns és középisklai infrastruktúra- és tartalmfejlesztési prgram (állami feladat) A fejlesztési prgram célja: az általáns és középisklai férőhelyek bővítése, trnatermek bővítése, építése az ktatási szlgáltatásk minőségének (pedagógiai tartalmfejlesztés, az idegen nyelv 13

14 ktatásának minőségi ) az épületek energiahatéknyságának növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 3) Középfkú ktatási intézmények kllégiumainak energetikai A fejlesztési prgram célja: az ktatási szlgáltatásk minőségének az épületek energiahatéknyság növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 4) Felsőfkú ktatási intézmények (nem önkrmányzati feladat) A Széchenyi István Egyetem fejlesztési céljai: az egyetemi képzési rendszer, krszerűsítése (jármű- és közlekedésiparhz kapcslódó képzések, infrmatikusképzés, zeneművészeti képzés, prjektmenedzsment képzés, angl nyelvű képzés) reginális piaci igényekre épülő felnőttképzési szlgáltatásk és intézményi rendszerének kutatási tevékenységek erősítése (környezeti és energia hatéknysági kérdések terén, flyamatszervezési és hatéknyság-fejlesztési kutatásk) új ktatásfejlesztési irányk és módszerek a szciális képzésben, szciális és társadalmi innvációk felkutatása egyetemi inkubátrk tvább Intézményi HR tevékenység, tervszerű humánerőfrrás fejlesztés, életúttervezés a felsőktatásban, minőségközpntú és tényalapú intézményirányítási rendszer Intézményi Oks szlgáltatásk, bevezetése kllégiumfejlesztés a nemzetközi hallgatói, ktatói és kutatói mbilitás elősegítése érdekében épületek energetikai új egyetemi ksárlabdacsarnk építése A Nyugat-Magyarrszági Egyetem Apáczai Csere Jáns Kar i: Az egyetem stratégiai it a 2012-ben készült Intézményfejlesztési Terv tartalmazza, melyek legfntsabb célkitűzései a következők: nemzetközi, rszágs, felsőktatási zónán belüli és reginális igényekhez igazdó képzési prtfliófejlesztés, képzési prgramk aktualizálása, humánerőfrrás fejlesztés ktatást, kutatást és gyakrlati képzést támgató infrastruktúra és eszközállmány hatékny működtetése és, gyakrlatrientált képzési prtflió erősítése, minőségi fejlesztés nemzetközi K+F+I prfil és versenyképesség fejlesztés, innvatív és kperatív szerep betöltése a régió műszaki és gazdasági fejlődésében ktatói és hallgatói mbilitás és a nemzetközi ktatási-kutatási kapcslatk erősítése, dktri isklák Egészségügyi intézmények 1) A Győri Fürdőközpnt és környezetének kmplex A jelenlegi Pannn-Víz Zrt. irdaház és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Rehabilitációs Intézet épületének átalakítására, bővítésére kncepcióterv készült. A fejlesztés célja a Győri Fürdőközpnt kmplex gyógyászati és szálldai szlgáltatásának megteremtése, a mzgásszervi gyógyturizmus elősegítése. 2) Az egészségügyi ellátórendszer A fejlesztési prgram az egészségügyi szlgáltatáskhz való hzzáférés javítása érdekében rvsi rendelők krszerűsítését és építését tartalmazza Kulturális, közművelődési intézmények 14

15 1) A Belvárs kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő ( Lüktető Belvárs ) A fejlesztési prgram tartalma: Az Apátúr-ház (krábban: antus Jáns Múzeum) kmplex funkcióbővítő felújítása (teljes körű építészeti és gépészeti rehabilitáció, valamint az udvar lefedésével multifunkcinális rendezvénytér kialakítása). A II. Jáns Pál tér Schweidel utca kmplex funkcióbővítő rehabilitációja (szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas tér kialakítása a színház előtt, a Schweidel utcában kulinárisgasztrnómiai sétálóutca kialakítása), valamint a parklási helyzet rendezése. A Bécsikapu tér felújítása és funkcióbővítő magánpartnerek bevnásával (turisztika, gasztrnómia, szlgáltatásk, parklás), valamint a parklási helyzet rendezése. A Virágpiac és környezetének felújítása és funkcióbővítő (a Virágpiac felújítása, az Aradi vértanúk útja és a Zechmeister u. felújítása a Bécsi kapu tértől a Bajcsy-Zsilinszky utcáig), valamint a parklási helyzet rendezése. A Győri Nemzeti Színház kmplex felújítása. 2) A Mlnár Vid Bertalan Művelődési Közpnt és környezetének funkcióbővítő 3) A Dr. Kvács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi tér kmplex funkcióbővítő felújítása 15

16 Szciális ellátó intézmények 1) A hajléktalanellátó rendszer infrastrukturális, a nem megfelelő tárgyi feltételű férőhelyek kiváltása A jelenlegi telephelyek nem felelnek meg a szakmai tárgyi feltétel követelményeinek, ezért egyrészt az átalakításra alkalmatlan telephelyeket meg kell szüntetni, másrészt a megtartható telephelyeken csökkenteni kell az ellátttak számát, ugyanakkr a közterületeken élő hajléktalank közül minél több személyt be kell vnni az ellátásba. A fejlesztés célja az esélyegyenlőség biztsítása a hátránys helyzetű, és a különböző kkból a társadalm perifériájára szrult emberek számára. A fejlesztési prgram tartalma: hajléktalan szálló(k) létesítése, felújítása (Avar út 3.) szciális szálló(k) létesítése például meglévő munkásszálló(k) átalakításával a hajléktalan létből felzárkózó emberek megsegítésére, valamint a hajléktalanságba való lecsúszás megakadályzására 2) 24 órás egészségügyi centrum létrehzása A hajléktalan léttel kapcslats életvitel nagymértékben növeli a súlys megbetegedések kckázatát. A kórházi ellátást követően az áplási időszakt a jelenlegi ellátórendszer nem tudja kezelni. Az átmenti és a nappali ellátásk nem alkalmasak fekvő betegek ellátására. A 24 órás egészségügyi centrum feladata az áplási, utókezelési feladatk ellátása. 3) Rekreációs gyógyászati közpnt létrehzása a fizikai és szellemi sérülésekkel küzdő emberek, valamint az idősek számára (nem önkrmányzati feladat) Egy ilyen közpnt skldalú szlgáltatásai révén elsősrban a fizikai és szellemi sérülésekkel küzdő betegek, illetve idősek vehetnek igénybe gyógyászati kezeléseket, tvábbá száms egészségmegőrző és rekreációs szlgáltatást. Tradicinális és mdern terápiás eljárásk, illetve alternatív gyógymódk is segítik majd a gyógyulást. 4) Bölcsődefejlesztési prgram A prgram fejlesztési céljai: Kiskuti utcai bölcsőde felújításának flytatása, a közlekedő és kiszlgáló helyiségek felújítása, energetikai. Báthry utcai bölcsőde felújítása, energetikai krszerűsítése Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú A technikai fejlődés, valamint az emberi munka iránti igény csökkenése a jövőben a szabadidő megnövekedését fgja eredményezni. A jövő társadalmának kulcskérdése ezért a szabadidő haszns eltöltésének biztsítása. A rekreációs és sprtlási lehetőségek széles választékának biztsítása ugyanakkr hzzájárul az egészséges életmód viteléhez, a mentálisan egészséges társadalm megteremtéséhez. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Egészséges társadalm a sprtlási lehetőségek a szabadidő eltöltés lehetőségeinek szélesítése A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: idegenfrgalmi, szabadidős és rekreációs célú a várs több pntján az egyes vársrészekben található sprttelepek felújítása, rendezvény- és sprtcsarnkk építése 16

17 Sprtterületek fejlesztéséhez, és szabadidő-rekreációs célú hez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk ) Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezéséhez kapcslódó létesítmények elhelyezése és fenntartható üzemeltetése Győr 2012-ben elnyerte a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál rendezési jgát. Ezzel kapcslatban a várs száms fejlesztést tervez, amely tvább erősítheti a sprt és az utánpótlás-nevelésben betöltött szerepét. A prjektcsmag tartalma: limpiai közpnt (nemzetközi szintű edzőközpnt) kialakítása a Dózsa pálya területén: Atlétika: egy bemelegítő- és egy versenypálya (lelátóval), valamint futóflysó kialakítása Tenisz: 8-12 pályás teniszcentrum létrehzása, lelátós centerpályával Dzsúdó: edző/gyakrló- és versenycsarnk létrehzása Trna: edző/gyakrló- és versenycsarnk létrehzása limpiai adminisztrációs és infrmációs közpnt kialakítása új, hármszintes versenyuszda létesítése a Dózsa sprttelephez kapcslódóan, amely 400 fő úszóvendég és 800 fő néző befgadására alkalmas egy m-es versenymedence, egy 16,66 10 m-es tanmedence, valamint egy m-es kültéri (lefedhető) bemelegítő medence kerül kialakításra A Magvassy Mihály Sprtcsarnk és környezetének sprtlási célú : új, hármszintes, 5000 nézőt befgadó, multifunkcinális sprtcsarnk létesítése a meglévő Magvassy csarnk területén (a csarnkkal egybeépítve) az aréna térben egy 40m 20m-es versenypálya, center pálya vagy 3 db keresztbe frdíttt bemelegítő pálya (szintén kézilabda pálya mérettel) kerül elhelyezésre 2) A Püspökerdő déli részén, valamint a Rábca hltágban egészség- és rekreációs célú A prgram célja részben a évi Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) infrastruktúrájának fenntartható hasznsításával: szállda építése a Püspökerdő déli részén, alternatív gyógyászati közpnt, sprtgyógyászat és edzőközpnt létrehzása a Hlt-Rábca hullámterében 3) Új ksárlabdacsarnk építése a Széchenyi István Egyetem területén (nem önkrmányzati feladat) 4) Rekreációs célú a Bálványsi-csatrna térségében 5) A Marcal tó menti területek szabadidős-, sprt- és rekreációs célú hasznsítása 1.3. Egészséges, aktív és szlidáris társadalm megerősítése A várs által kitűzött társadalm-fejlesztési célk megvalósításáhz nem csak fizikális beavatkzásk, hanem széles körű ktatási, szemléletfrmálási tevékenységek is kapcslódnak. Ennek elsődleges célja az épített és természeti környezet (helyi és glbális) megóvása, a hagymányk megőrzése, a helyi közösség és az eltérő igényű csprtk integrációjának elősegítése. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Szlidáris és befgadó társadalm 17

18 esélyegyenlőség biztsítása a befgadó társadalm fenntartása, ösztönzése Demkratikus helyi krmányzás hzzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztsításáhz hzzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztsításáhz Egészséges társadalm az egészségügyi és szciális szlgáltatásk bővítése, hatéknyság javítása egészség-tudatsság, prevenció, szemlélet-frmálás időskrúak védelme Kulturált társadalm a laksság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagymányk) Az egészséges, aktív és szlidáris társadalm megerősítését segítő akciók, prgramk ) A as időszakra vnatkzó vársi Egészségfejlesztési Terv megvalósítása A fejlesztési prgram rövid tartalma: 1. Egészséges életkezdet: családi életre nevelés szülésre felkészítés kisgyermekek, családk támgatása 2. Óvdai prgramk: óvdai egészségnevelési prgramk egészséges életmód prgramk a mzgásprgramk tárgyi feltételeinek javítása (trnaszba kialakítása, fkzatsan a lehetőségek függvényében) óvónők tvábbképzése 3. Isklai prgramk: isklai prevenciós prgramk (mentális egészségfejlesztő prgramk, fizikai aktivitást támgató prgramk, egészséges táplálkzást támgató prgramk, drg prevenció) az életmód prgramk tárgyi feltételeinek javítása pedagógus tvábbképzés ktatási, kulturális, szciális és egészségügyi dlgzók részére kiégés megelőzés 4. Aktív krsztály: szűrővizsgálatk az aktív krsztály és az idősek részére életmód prgramk felnőtt krsztálynak 5. Idősek: egészséggel kapcslats ismeretek bővítése magánys, egyedül élő idősek körében a depresszió megelőzése 2) Idősügyi Prgram - Az idősek életminőségének javítása, aktív és egészséges idősödés biztsítása nyugdíjasházak építésével és szlgáltatásfejlesztéssel A többgenerációs családmdellek felbmlásával egyre nő az egyedülálló személyek, idős, beteg emberek, házaspárk száma. Ellátásukat családjuk vagy környezetük nehezen vagy egyáltalán nem tudja megldani. Így a növekvő arányú időskrú népesség szciális ellátórendszerének érdekében szükség van a már meglévő nyugdíjasházak minőségi szlgáltatásfejlesztésére, illetve újak építésére. Főbb fejlesztési célk: a szakmai személyzet létszámának emelése demenseket ellátó, nappali ellátást biztsító Idősek Klubjának kialakítása tartós bentlakáss és átmeneti intézmények, férőhelyek bővítése 18

19 nyugdíjas (garzn) házak építése házi segítségnyújtás kapcsán kapacitásbővítés és eszközfejlesztés, valamint a házi segítségnyújtás kiegészítő szlgáltatásainak (jelzőrendszer, idősvnal) 3) Civil szervezetek szciális területen végzett tevékenységeinek támgatása A prgram célja az e csprtkhz tartzó érintettek és az őket segítők részére: jgsegélyszlgálat működtetése tájékztató hnlap vagy kiadvány elkészítésének kiegészítő támgatása az előítéletek csökkentését, illetve érdekérvényesítésük megerősítését szlgáló rendezvények, nyilváns fórumk, illetve elektrnikus és hagymánys frmátumú alktásk költségeinek a kiegészítő finanszírzása a szervezetek tagjai által működtetett önsegítő, srstárssegítő, krtárssegítő csprtk működési költségeinek a kiegészítő finanszírzása óvdai, isklai integrációs felkészítés támgatása 4) A fenntartható közlekedéssel kapcslats szemléletfrmálás Szemléletfrmáló kampányk, elsősrban az óvdás és isklás célcsprtra fókuszálva. 19

20 2. GAZDASÁG 2.1. Gazdasági területek Győr gazdaságában mindig is jelentős szerepet játsztt, és ma is jelentős szerepet játszik az ipari termelés. Az iparterületek a rendszerváltás óta aznban jelentős átalakulásn mentek keresztül. Az ipari szerkezet átalakulása következtében elsősrban a várs belső területein száms gazdasági területen szűnt meg, vagy csökkent le jelentősen az ipari termelés (pl. Rába-gyár, Növénylajgyár, Keksz- és Ostyagyár). Ezzel párhuzamsan új iparterületek, ipari parkk jöttek létre a várs külső területein (pl. Audi-gyár). A váltzás a várs terület-felhasználásának szempntjából pzitív fejleményként értékelhető, még akkr is, ha a barna mezős területek hasznsítása még sk helyen nem történt meg. A felhagytt egykri üzemi területek ugyanis váltzats fejlesztési lehetőséget biztsítanak (lakás, intézmény, rekreáció, idegenfrgalm) a várs értékes belső területein. Ugyanakkr a meglévő és a távlatban is megmaradó - gazdasági területek elengedhetetlen annak érdekében, hgy a várs és vnzáskörzete laksságának megfelelő számú és minőségű munkahely álljn rendelkezésére. A meglévő gazdasági területeken túlmenően új területek kijelölése is szükséges a megfelelő számú és minőségű munkahely biztsítása érdekében. Az új területek kijelölésénél aznban körültekintően kell eljárni, és a kmpakt várs elvének szem előtt tartásával törekedni kell az értékes mezőgazdasági területek lehetséges megkímélésére. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Krszerű, hatékny ipar Győr közpntú technlógiai régió létrehzása Győri Járműipari Életpálya Mdell tudásigényes iparágak megjelenésének ösztönzése Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság lgisztikai iparágak A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: új gazdasági-szlgáltató területek kijelölése meglévő gazdasági területek AUDI gyár (magánerős) INNONET Innvációs és Technlógiai Közpnt flyamats, kmpetenciaközpnttá történő átalakítása Gazdasági területek fejlesztéséhez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk ) A Győri Nemzetközi Ipari Park A KKV szektr lehetőségeinek bővítése és a munkahelyteremtés érdekében az ipari park flyamats. 2) Járműipari Reginális Innvációs és Technlógiai Tudáscentrum létrehzása (a járműipari életpálya-mdell intézményesítése) A prjekt célja a győri járműipari életpálya-mdellhez kapcslódó K+F bázis kialakítása és a mdell működtetésében szerepet vállaló isklák, szervezetek és cégek együttműködésének intézményesítése. Az életpálya-mdell lényege, hgy az alapfkú ktatástól az egyetemi képzésekig figyelnek arra, hgy kielégítsék a térség járműiparának szakemberigényét, valamint a várs által nyújttt egész életen át tartó perspektívát vázljanak fel az abba belépők számára. 3) A Járműipari Reginális és Technlógiai Tudáscentrumhz kapcslódóan technlógiai park létrehzása 20

21 4) A 83-as út menti területek gazdasági célú hasznsítása A 83. sz. út és az M1 gyrsfrgalmi út csmópntjától délre eső területek gazdasági célú hasznsítása Idegenfrgalmi célú Győr kiváló adttságkkal rendelkezik a turizmus fejlesztéséhez. A gazdag történelmi örökség, az egyedülálló természeti környezet, a termálvízre alapztt fürdő, a földrajzi helyzet (hárm rszág fővársáhz való közelség), a kulturális- és sprtkínálat, a szabadidő-eltöltési lehetőségek lyan vnzerőt jelentenek, amelyek kiemelkednek a hazai turisztikai kínálatból, és nemzetközi szinten is mérhetőek. A várs üzleti- és knferenciaturizmus frgalma évről évre növekszik, amely jelentős vendégfrgalmat és turisztikai bevételt generál, ezért szükséges a szálláshelyek és a knferenciahelyszínek bővítése, minőségi. A fentiekből látni kell, hgy mind hazai, mind nemzetközi szinten igen kiélezett a verseny turisztikai területen, így a vársnak törekednie kell turisztikai kínálatának még színesebbé tételére. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság az idegenfrgalm A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: EYOF-hz kapcslódó meglévő rekreációs területek (Püspökerdő, Állatkert) vízi turizmus (személyhajózás, jachtkikötő létesítése) térségi turisztikai együttműködés Idegenfrgalmi célú hez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk ) Ökturisztikai, kulturális és gasztrnómiai kitörési pntk aznsítása és közös Győr funkcinális várstérségében Pannnhalmával és a pannnhalmi brvidékkel, valamint a Szigetközzel közösen a szakrális-, gasztrnómiai- és brkultúra közös. Közös turisztikai termékek, csmagk összeállítása és prmtálása. 2) Kiskút területének idegenfrgalmi, szabadidős és rekreációs célú, zöldterületek megújítása A antus Jáns Állatkert i A győri antus Jáns Állatkert a Várs és a régió egyik leglátgatttabb, legkedveltebb kulturális és idegenfrgalmi létesítménye, melyet évről-évre egyre többen keresnek fel. Az intézmény fejlesztési tervei: 1,5 hektárs afrikai bemutatótér kialakítása közönségszlgáltatásk színvnalának zpedagógiai ktatóközpnt létrehzása az ktató-nevelő tevékenységek kiterjesztése A Műjégpálya krszerűsítése, bővítése 3) Kerékpárs turizmus A kerékpárs turisták népszerű útvnalainak, valamint a szlgáltatási színvnal növelése az alábbiak szerint: az EurVel6 nemzetközi turisztikai az rszágs törzshálózati 8.A jelű kerékpárút győri szakaszának a 82. sz. főút mellett, a Győr-Pannnhalma-Balatn kerékpárút várst érintő szakaszának kiépítése infrmációs-rendszer (kerékpárs térkép, nline infrmációk, kitáblázttság, stb.) 21

22 kerékpársbarát vendéglátás (szálláshelyek és vendéglátóhelyek megléte az útvnalak mentén) kerékpárs szlgáltatásk (biciklikölcsönző, tárló, szerviz, szállítási lehetőség megléte az útvnalak mentén) 2.3. Kereskedelmi-lgisztikai Győr gegráfiai helyzete hárm fővárshz való közelsége és infrastrukturális adttságai autópályán, vasútn és vízi útn való jó megközelíthetősége kiváló lehetőséget biztsítanak a kereskedelmi, lgisztikai számára. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság lgisztikai iparágak differenciált kereskedelmi ellátás erősítése A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: lgisztikai megvalósítása (kiemelten a Győr-Gönyű kikötőhöz kapcslódó ) vársrészi alközpntk funkcióbővítő az intermdális csmópnthz kapcslódó kereskedelmi célú a belvársi kiskereskedelem támgatása az újvársi szciális vársrehabilitációhz kapcslódó kiskereskedelmi 2.4. A gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal A gazdaság fejlesztéséhez gyakran nem csak a költséges beruházásk, hanem az emberi erőfrrásk fejlesztését célzó, ún. sft prgramk is nagymértékben hzzájárulhatnak. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú cél: A gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: A munkaerőpiacra való eljutás elősegítése KKV elősegítése, K+F tevékenységek, kísérleti előmzdítása, startup vállalkzásk támgatása. Gazdaságfejlesztéshez kapcslódó sft prjektcsmagk ) A munkaerőpiacra való eljutás/átképzés elősegítése prevenciós, életvezetési és képzési prgramkkal Megyei, valamint térségi gazdasági és munkaerő-piaci szereplők együttműködésének ösztönzése és térségi fglalkztatási prgramk és munkaerő-mbilitási alternatív akciók támgatása, KKV kultúra megismertetés és terjesztése, az infrastrukturális hez kapcslódóan. 2) Szakképzési ösztöndíjrendszer működtetése Az ösztöndíjrendszer célja az úgynevezett hiányszakmák körébe tartzó, első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő tanulók támgatása. Hiányszakmák közé azkat a szakmákat srljuk, amelyekhez a helyi munkaerő-piaci és gazdasági szempntk alapján a vársi és megyei igényeknek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztsítható. A tanulók piacképes szakmaválasztását a hiányszakmák meghatárzása is rientálja, amelyet a szakképzési ösztöndíjrendszer támgat. 22

23 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.1. Épített környezet Győr Magyarrszág egyik legrégibb múltra visszatekintő települése, és mindemellett az rszág harmadik műemlékekben leggazdagabb vársa. Több évszázads vársfejlődés srán nyerte el mai szerkezetét, és fejlődése napjainkban is töretlen. A században az erőddé alakult középkri vársmag átépülésével Magyarrszág egyik legszebb barkk vársává vált. A 19. század végén ipari közpnttá fejlődött, és ezt a szerepét máig őrzi. A fejlődéssel járó új építések mellett a várs nagy figyelmet frdít a történelmileg kialakult vársszerkezet és épületállmány megóvására, megújítására. A kncepcióban meghatárztt az épített környezet témakörét érintő hsszú távú célk és részcélk: Plicentrikus várs vársi közterületek megújítása, krszerűsítése kaputérségek Vársrehabilitáció flytatása tömbrehabilitáció, tömbfeltárásk flytatása, műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Minőségi lakókörnyezet megteremtése minőségi önkrmányzati bérlakás-állmány megteremtése egészséges lakókörülmények biztsítása szlömösödés elleni harc (a közbiztnság javítása) Az épített környezet témakörét érintő középtávú célk és beavatkzásk: Közterületek rehabilitációja, lakóutca-prgram flytatása Győr a Belvárs reknstrukciójával a magyar vársk srában az elsők között kezdte meg közterei megújítását. A győri Belvárs rehabilitációja száms hazai és nemzetközi elismerést vívtt ki, és jelentős szerepet játsztt a várs idegenfrgalmának fellendítésében. A közterületek minősége alapvetően meghatárzza a várslakók és a vársba látgató vendégek közérzetét. A közterületek rehabilitációját flytatni kell a Belvársban és a Belvársn kívüli vársrészekben is. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: a Belvárs közterületi rehabilitációjának flytatása (II. Jáns Pál tér, Dunakapu tér, Dunakrzó, Bécsikapu tér, Virágpiac) az újvársi rehabilitáció flytatásának keretén belül a Kssuth utca közterületi megújítása Lakóutca-prgram: lakóutca rehabilitáció és csapadékvíz-kezelés együttes megldása Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás A történelmi vársrészekben található sűrű beépítésű tömbök rehabilitációjának flytatása nemcsak a lakók közérzetének javítása, hanem azk kereskedelmi, vendéglátási funkcióinak kihasználása érdekében is fnts. Ezzel szemben a külső vársrészekben található alacsny sűrűségű, gyér beépítésű tömbök feltárása tvábbi hasznsítási lehetőségeket kínál, és mindezt összhangban a kmpakt várs elvével. A tömbfeltárásk elősegítik a várstestben található alulhasznsíttt területek intenzív felhasználását, ezáltal csökkentik az extenzív területfelhasználást, az értékes mezőgazdasági területek beépítését. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: a Belvársi tömbrehabilitációk flytatása (Barss út menti tömbök rehabilitációja: Arrabna-tömb, Árpád tömb) 23

24 Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Győr egyik legfőbb vnzerejét a gazdag építészeti, vársépítészeti örökség képezi, melynek megóvása és magas szinten tartása a várs elemi érdeke. Győr építészeti örökségségének megóvása jóval nagybb feladatt jelent a szrsabb értelemben vett Belvárs rehabilitációjánál. Egyrészt az épített környezet értékei nem krlátzódnak a Belvársra, más vársrészek is érintettek (Újvárs, Sziget, Nádrvárs, Gyárvárs). Másrészt az építészeti örökség egy része magántulajdnban van, ennek az értéknek a megőrzéséről is más, közvetett eszközökkel gndskdni kell. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: a Belvárs kiterjesztése nyugati irányba (Újvárs kapuja, Olajgyár és környezete, Fürdőközpnt és környezete, Bercsényi liget reknstrukciója) Apátúr-ház és környezetének funkcióbővítő a Belvárs kiterjesztése déli irányban (Barss híd, Frigyes laktanya, Eszperantó út keleti szakasza) Szent István út 51. (egykri Kisalföld szerkesztőség) épületének funkcióváltása, felújítása műemléki területen magánerős felújításk krdinálásának, támgatásának flytatása (Belvárs és Újvárs) az újvársi szciális vársrehabilitáció flytatása Gyárvárs műemléki védettségű területeinek megóvása Minőségi lakókörnyezet megteremtése (lakóterületi, új lakóterületek kijelölése) A laksság száma Győrben évek óta stagnál, a jövőben legfeljebb kismértékű növekedés várható. A lakásépítés fő hajtóereje jelenleg a háztartás-méretek csökkenése és a minőségi lakásigény. Ha a minőségi lakásigények kielégítése túlnymórészt új területek bevnásával történne, akkr növekvő mértékben kellene szembenézni a meglévő lakóterületek lermlásával. Ezért fkztt jelentősége van nemcsak a történeti értékek megőrzése miatt a rehabilitációs prjekteknek. A kmpakt várs elve is megköveteli, hgy a szerkezeti tervben kijelölt tartalékterületek beépítése csak fkzatsan, krdináltan történjen, ellenkező esetben a területpazarlás a vársi szlgáltatásk (közösségi közlekedés és alapfkú ellátásk) színvnalának csökkenéséhez vezethet. Új lakóterületek beépítése tehát csak krlátztt mértékben, területfelhasználási és/vagy vársszerkezeti megfntlásból és a minőségi lakókörnyezet megteremtésének igényével lehetséges. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: a megkezdett lakóterület- flytatása lakóterület- beépítetlen, alulhasznsíttt területeken minőségi bérlakás-állmány kialakítása lakóterületek környezetvédelme (levegő-tisztaság védelme, frgalmi utak, vasút felőli zajvédelem) lakótelepi intézményeken zöldtetők kialakítása Az épített környezet fejlesztéséhez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk ) Szciális vársrehabilitáció Győr-Újvársban, II. ütem Elsősrban a Kssuth utca 17., 32., 34., 36., 38., 40. épületek funkcióbővítő felújítása (földszinten üzlethelyiségek, az emeleten megújult szciális bérlakásk, a meglévő kulturális infrastruktúra kiegészítő funkcióinak biztsítása, emellett kereskedelmi, szlgáltatási funkciók bővítése), a Refrmátus Egyház közösségi ingatlan, Kssuth utca útburklatának megújítása, Bercsényi liget É/D-i határló útjainak megépítése. 24

25 2) A Belvárs kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő ( Lüktető Belvárs ) A fejlesztési prgram rövid tartalma: Az Apátúr-ház (krábban: antus Jáns Múzeum) kmplex funkcióbővítő felújítása (Teljes körű építészeti és gépészeti rehabilitáció, valamint az udvar lefedésével multifunkcinális rendezvénytér kialakítása. A II. Jáns Pál tér Schweidel utca kmplex funkcióbővítő rehabilitációja (szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas tér kialakítása a színház előtt, a Schweidel utcában kulinárisgasztrnómiai sétálóutca kialakítása), valamint a parklási helyzet kezelése. A Bécsikapu tér felújítása és funkcióbővítő magánpartnerek bevnásával (turisztika, gasztrnómia, szlgáltatásk), valamint a parklási helyzet kezelése. A Virágpiac és környezetének felújítása és funkcióbővítő (Virágpiac felújítása, az Aradi vértanúk útja és a Zechmeister u. felújítása a Bécsi kapu tértől a Bajcsy-Zsilinszky utcáig), valamint a parklási helyzet kezelése. 3) Otthnteremtési prgram Győrött A fejlesztési prgram célja: fiatalk lakáshz való jutásának támgatása - előtakarékssági rendszer az önkrmányzati bérlakás-állmány 4) Lakóterületi Pinnyéd észak-nyugati részén 5) A Körtöltés utca és környékének alközpnt jellegű 6) Marcalvárs déli területeinek lakóterületi célú hasznsítása 7) Lakóterületi Szabadhegy vársrészben 8) Győr várs stratégiai zajtérképének felülvizsgálata Az élhetőbb, minőségi lakókörnyezet biztsítása érdekében a zajterhelés csökkentése elsődleges szempnt, ezért szükséges a várs zajvédelmi állaptát felmérő stratégiai zajtérképek és a zajcsökkentést szlgáló döntések megalapzását alátámasztó intézkedési tervek törvény szerinti felülvizsgálata Természeti környezet Győr különleges adttságkkal rendelkezik a természeti környezet területén is. A flyók, a hltágak és a közöttük elterülő erdők rekreációs és idegenfrgalmi szempntból is nagy értéket képviselnek. A célja ezért elsődlegesen ezen meglévő értékek megóvása, megújítása lehet. A beépítésre szánt területek növelése csak indklt esetben, a pihenő funkcióhz kapcslódóan; nagy körültekintéssel és csekély mértékben lehetséges. A kncepcióban meghatárztt, a természeti környezet témakörét érintő hsszú távú részcélk: Zöldfelületek zöld ujjak megőrzése mikrklimatikus hatásk biztsítása Vízpartk revitalizációja mederrendezések hullámterek zöldfelületi rendszerbe kapcslása, vízparti sétányk összefüggő közhasználatú rendszerének kialakítása A környezet védelme a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelme a várs-sziluett védelme, kilátásvédelem 25

26 Az természeti környezet témakörét érintő középtávú célk és beavatkzásk: Zöldfelületek megóvása, megújítása, A várs környékét eredetileg ligeterdők bríttták. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött flyóágak, a mrtvák hínár-szövetei, a nádask és sásrétek szakíttták meg. Az ármentesítések és lecsaplásk után aznban az erdők jelentős része eltűnt. Ma már csak a Msni-Duna árterein (Püspökerdő, Likócs és Győrszentiván között, tvábbá Győrszentivántól keletre) találhatók nagybb erdőségek. A várs nyugati részén elterülő Püspökerdőt Győr tüdejének is nevezik, mivel a vársmaghz képest az uralkdó szél irányába esik, így élénkebb északnyugati szél esetén a Belvársba tiszta levegő érkezik. A jövőben elsődleges szempnt a még meglévő zöldfelületek csökkenésének megállítása, az átszellőző flysók megőrzése, a vársi zöldterületek megújítása és a zöldfelületi rendszer lehetőség szerinti bővítése. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: Pihenőerdők, megújítása (Püspökerdő, Marcalvárs II.) Vársi zöldfelületek megújítása (Bercsényi liget) Vízpartk revitalizációja Győr a flyók vársa. Ennek a különleges adttságnak a kihasználásában még jelentős tartalékk vannak. A flyópartk rendezése, a vízparti sétányk kiépítése, a vársn belüli hajózáshz szükséges műszaki feltételek biztsítása növelheti a várs idegenfrgalmi vnzerejét, és a várs lakóinak életminőségét is. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: A Msni-Duna és a Rába rehabilitációja a várs közigazgatási határán belül, A flyópartk belvársi szakaszának rehabilitációja (mederrendezés, sétányk, zöldfelületek rendezése), A Rábca-hltág rehabilitációja, parti sétányk kialakítása (Sziget, Újvárs), A Msni-Duna trklatának rendezése (vízszintemelő műtárgy és kishajó zsilip), A Marcal-tó rehabilitációja, ktrásának befejezése, Aranyparti szabadstrandk rehabilitációja, Bácsai csatrna rehabilitációja, ktrásának befejezése, Bálványs mederfelújítása, rehabilitációja. A természeti környezet fejlesztéséhez kapcslódó prjektek ) A Bercsényi-liget megújítása, zöldterület rehabilitáció 3.3. Műszaki infrastruktúra Az európai történelmi vársk úthálózata évszázadk alatt alakult ki. A mindennapi élet minősége szempntjából fnts a lakóhelyek és a munkahelyek közötti jó közlekedési kapcslatk biztsítása, a kényelmes és gyrs utazás elősegítése mind az egyéni, mind a közösségi közlekedés terén. Győr belvársa a mai napig megőrizte kiemelt, vársközpnti szerepét: az itt csprtsuló igazgatási, ktatási, kulturális intézményeket és a mindennapi élethez szükséges egyéb szlgáltatáskat a várs lakói nap mint nap felkeresik. 26