Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21)

Átírás

1 Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) Megbízó: Egyeztetési munkaváltzat

2 Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) (Az adatgyőjtés lezárva: szeptember 1.) A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Barabás Eszter, Dbs Kárly, Kézy Béla, Róka László SZAKÉRTİK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRİL: Hargitai Katalin, Dr. Vincze Ferenc SZEPTEMBER 21. 2

3 Tartalmjegyzék Vezetıi összefglaló... 5 A helyi fenntartható fejlıdési terv kidlgzásának módszertana... 5 Helyzetelemzés... 5 Stratégia... 8 A stratégia végrehajtása és mnitringja Bevezetés A munka háttere A szakértıi munka flyamata A kidlgzás módszertana A tervezést meghatárzó általáns alapelvek A fenntartható fejlıdés fgalma A fenntartható fejlıdés alapelvei A helyi fenntartható fejlıdési terv fejlesztésplitikai keretei, meghatárzó dkumentumai A Stckhlmi Nyilatkzat, Közös Jövınk, 1987 (Brundtland-jelentés) Feladatk a 21. századra-agenda-21, 1992, Ri de Janeir A Fenntartható Fejlıdés Világknferencia 2002, Jhannesburg Agenda 21 az utazásról és turizmusról - a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé A Lisszabni Stratégia Az EU Fenntartható Fejlıdési Stratégiája (a Götebrgi stratégia), 2001 és Az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Az Észak-alföldi régió Stratégiai Prgramja Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Kncepciója és Stratégiai Prgramja, Hajdúszbszló Településfejlesztési Kncepciója Hajdúszbszló Integrált Vársfejlesztési Stratégiája Fenntarthatósági helyzetelemzés Földrajzi helyzet Hajdúszbszló környezeti állaptának jellemzése A talajk állapta A levegı állapta A felszíni vizek állapta A felszín alatti vizek állapta Az ivóvíz és szennyvízhálózat jellemzése Hulladékgazdálkdás Térszerkezet, területhasználat, épített környezet A gazdasági környezet jellemzése A vállalkzásk helyzete A szlgáltatási ágazatk jellemzése Ipar A várs költségvetésének helyzete Mezıgazdaság A társadalmi flyamatk jellemzése Demgráfia Fglalkztatttság Oktatás, kultúra Kultúra, civil szervezetek Egészségügy, szciális ellátás A hátránys helyzető csprtk, rmák helyzete A település energetikai helyzetének jellemzése A felhasználható alternatív energiafrrásk Fenntarthatósági SWOT-elemzés

4 4. A stratégia Jövıkép Hajdúszbszló 2030-ban A stratégia céljai Átfgó cél Középtávú tematikus célk Számszerősített fenntarthatósági célkitőzések A stratégia külsı és belsı összefüggései A stratégia fıbb külsı összefüggései A stratégia belsı összefüggései A stratégia végrehajtása Irdalm Mellékletek

5 Vezetıi összefglaló A helyi fenntartható fejlıdési terv kidlgzásának módszertana Az Helyi Fenntartható Fejlıdési Terv (Lcal Agenda 21- a tvábbiakban LA21) egy újszerő stratégiai és tervezési dkumentum a települések számára. Készítését ajánlás szintjén az 1992-ben az ENSZ II. Környezetvédelmi Világknferenciája javaslta. Azóta világszerte száms település dlgzta ki saját prgramját és kezdte el megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalm által létrehztt egyedi térbeli képzıdménynek tekint, melynek tvábbi fejlıdését saját társadalma határzza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetıségeivel összhangban. Ebbıl a szemléletbıl adódóan a helyi fenntartható fejlıdési terv elkészítésének nem alakultak ki határztt, egységes frmai és tartalmi követelményei. Hajdúszbszló Helyi Fenntartható Fejlődési Tervének kidlgzásával a várs önkrmányzata a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Irdát bízta meg, akik a statisztikai adatk és krábbi tervdkumentumk részletes elemzésel, széleskörű társadalmasítással, valamint helyi szakértők bevnásával készítették el ezt az egyedinek számító tervdkumentumt. Az LA21 közpnti gndlata a szemléletváltás elısegítése a település fejlesztésében. Ezért célunk a dkumentum kidlgzásával nem egy új stratégia megalktása vlt, hanem hgy elısegítsük a várs szakmailag jól kifrrtt célrendszerének a fenntarthatósági szempntk szerinti végrehajtását. Helyzetelemzés Hajdúszbszló az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, hárm jellegzetes alföldi táj a Hrtbágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke találkzásánál fekszik. A várs kedvezı térszerkezeti pzíciója a megyeszékhely és a fı közlekedési útvnalak közelségének köszönhetı: Debrecentıl 21 km-re helyezkedik el, a 100. számú vasúti fıvnal és a 4. számú rszágs fıút áthalad a település területén. Közlekedés-földrajzi helyzetét tvább javíttta a 2006 végén átadtt M35 autópálya, mely bár nem érinti a várs területét, Ebes határánál éri el a 4. számú fıutat, mely lehetıvé teszi a sztráda gyrs elérését. A hektár kiterjedéső Hajdúszbszló az azns nevő kistérség közpntja, amely Hajdú-Bihar megye egyik közepes kiterjedéső és közepes lakónépességő statisztikai körzete (területe 506,74 km², népessége fı). Mikrreginális szerepköre jelentıs. Környezeti állapt A várs közigazgatási területén elıfrduló a termıföldek átlags aranykrna értéke magas (32 AK). A humusztartalm az elmúlt 40 ben 0-30 cm között átlagsan 0,6%-kal csökkent A tápanyag-utánpótlásban jelenleg a különbözı mőtrágyák alkalmazása dminál, az istállótrágya, zöldtrágyák és algakivnatk alkalmazása még nem terjedt el. A mőtrágyák bemsódása a talaj rétegeibe gyrs, talaj- és talajvízszennyezı hatásuk jelentıs, csökkentik település minıségi vízbázisának területét. Hajdúszbszló klimatikus adttságai kedvezıek. A levegı páratartalma alacsny, az i átlags csapadékmennyiség mindössze 517 mm, a napfényes órák száma eléri, lykr meg is haladja a kétezer órát. A terület levegıszennyezettségét alapvetıen a kibcsátásk mennyisége és minısége határzza meg. A kibcsáttt primer levegıszennyezı anyagk mennyiségi és minıségi elszlása váltzó, amit egyrészt a gazdasági tevékenységek, másrészt a közlekedés, harmadrészt a lakssági energiafelhasználás beflyásl, különösen a téli idıszakban. 5

6 A várs legjelentısebb vízflyása a Keleti-fıcsatrna, célját tekintve több funkciós csatrna. A mesterséges vízflyás a kiemelt fntsságú ivóvízbázisk közé tartzik, vízminısége ennek megfelelıen I. sztályú. A Keleti-fıcsatrna és várs határában flyó Kösely-ér keresztezésénél halastavak üzemelnek. A felszín alatti vizek vnatkzásában a legnagybb prblémát a talajvíz szennyezése, szennyezettsége jelenti. Ennek ka elsısrban a nyílt közmőlló" vlt krábban, jelenleg a legfntsabb tényezı a mezıgazdaságban használt mőtrágyák talajba msódása. Kiemelkedı jelentıségő a várs területe alatt húzódó rétegvíz: 1925-ben egy sikertelen lajfúrás eredményeként kezdıdött el a termálvízkutatás. Elıször 1091 m mélyrıl 73 C hımérséklető vizet találtak, majd 1926-ban, újabb sikeres fúrást kezdeményezve, 78 C hımérséklető, 2032 m talpmélységő kutat fúrtak. A jóds-bróms, Na-alkáli víz nagy mennyiségő metánt és földgázt is tartalmaz. A település közüzemi szlgáltatáskkal való ellátttsága kedvezınek ítélhetı. A kiépített ivóvízvezeték-hálózat hssza 2008-ban 108,2 km vlt. Az ívóvíz-hálózat kiépítésel együtt a bekapcslt lakásk száma flyamatsan növekedett (10 alatt 17,05%-kal), mely ban lakást jelentett ban a teljes lakásállmány 75%-ából szállíttták el legalább hetente egyszer a kmmunális hulladékt. Az összes elszállíttt települési szilárd hulladék mennyisége gyakri ingadzáskat mutat, jelentısen függ a településre látgató turisták számától. A várs jelenlegi arculatát a XX. század másdik felében nyerte el. Településszerkezetében meghatárzó a kétpólusú felépítés. Az épületek krösszetétele kedvezı, jóllehet az rszágs átlagnál valamivel idısebb fıként a nagykiterjedéső lakótelepek hiánya miatt. A várs belterületén a zöldterületek kiterjedése m² vlt 2008-ban, mely a település teljes területének (kül- és belterületek) 0,09%-a, és a belterületnek is mindössze 1,97%-a. A rendszeresen tisztíttt zöldterületek mérete m². A kedvezı lakókörnyezetnek megfelelıen teleprehabilitációs prgramk indítására nem vlt és a kedvezı társadalmi és infrastrukturális flyamatk miatt nem is lesz szükség. A gazdasági környezet jellemzése 2008-ban 4503 vállalkzás mőködött a vársban. Az egyéni vállalkzásk aránya i 68,7%-ról 2008-ra 73,3%-ra emelkedett, köszönhetıen a turizmus 2000 utáni fellendülésének illetve az ıstermelık 2007 utáni egyéni vállalkzóként történı kötelezı regisztrációjának. A mőködı vállalkzásk száma (1 638 vállalkzás 2007-ben) a megyében Debrecen után a legmagasabb, ennek valamivel több mint 60%-a egyéni vállalkzás A várs gazdaságára jelentıs hatással van a megélénkült a belföldi turizmus. A településen szinte az összes szlgáltatás a gyógyturizmushz kötıdik. A kereskedelem a lakssági igények kielégítésén túl fıleg a településre érkezı vendégek ellátására specializálódtt, magas az igényes élelmiszeripari és ruházati termékeket árusító helyek száma. A turisztikai fejlesztések elsıdlegessége miatt az ipartelepítés a legutóbbi ekig nem számíttt elsıdleges fejlesztési célnak. A várs aznban az ingadzó idegenfrgalmi bevételek miatt törekszik az iparőzési adóból származó bevételek növelésére. A vársvezetés a kibntakzó válság ellenére 2001 óta flyamatsan képes vlt egyensúlyban tartani a várs költségvetését. A mezıgazdaság több szempntból meghatárzó szektra a várs gazdaságának, egyrészt fnts szerepe van a helyi lakónépesség élelmiszeripari ellátásában, másrészt a településre érkezı turisták friss áruval ellátásában. Az erdıterületek aránya alacsny, a szántók aránya aznban 80% feletti. 6

7 A társadalmi flyamatk jellemzése Hajdúszbszlón mind az állandó, mind a lakónépesség száma csökkent 2000 óta, a vársra jellemzı vándrlási különbözet aznban ek óta pzitív, melynek kai a térségi átlaghz képest magas életszínvnalban illetve a szeználisan kedvezı munkalehetıségekben keresendıek. Az állandó népesség krcsprtk szerinti megszlását vizsgálva aznban megállapítható, hgy a várs társadalmának elöregedése megkezdıdött. A i népszámlálás adatai szerint a fglalkztatttak száma fı vlt, ez azóta kissé növekedı tendenciát mutat, ami együtt járt mind az inaktív keresık (2001-ben fı), mind a munkanélküliek (2001-ben fı) számának csökkenésel. A fglalkztatttsági adatk mai napig lényegesen kedvezıtlenebbek, mint a rendszerváltás elıtti tízes idıszakban. Dminánsan nıi munkanélküliségrıl Hajdúszbszlón nem beszélhetünk, aznban a és ek kivételel pályakezdı munkanélküli nık száma lényegesen meghaladta a férfiak számát. A hajdúszbszlói önkrmányzat által fenntarttt 9 ktatási intézményben alapvetı cél az integrált nevelés-ktatás megvalósításáhz, valamint a (halmzttan) hátránys helyzető és sajáts nevelési igényő gyermekek felzárkóztatásáhz szükséges feltételek megteremtése. A településen a beiskláztt gyerekek számának csökkenése miatt 2001 és 2008 között 6-ról 5-re csökkent az általáns isklai feladatellátási helyek száma. Az rszágs átlaghz képest magasabb életszínvnal, valamint az idényszerően jelentkezı magas turisztikai kereslet miatt Hajdúszbszlón a kulturális szlgáltatásk számára kedvezı gazdasági, társadalmi és intézményi feltételek alakultak ki. A különbözı civil szervezetek száma a várs méretéhez képest igen magasnak tekinthetı. A várs szciális ellátásának szervezése alapvetıen az integrált intézményként mőködı Szciális Szlgáltató Közpnt feladata. A településen mindössze egyetlen bölcsıdei ellátást nyújtó intézmény mőködik. Az önkrmányzat a szciális feladatk hatékny ellátásának érdekében támaszkdik a civil szervezetek, egyházi intézmények és vállalkzásk kapacitásira is. Hajdúszbszló egészségügyi ellátó rendszere fejlettnek tekinthetı: a 9 házirvs, a 4 gyermekrvs tevékenysége mellett 5 gyógyszertár mőködik a vársban. Az egészségügyi szlgáltatáskat területileg kncentráltan a Járóbeteg-Ellátó Centrum Szilfákalja utcai épületében biztsítják, kivételt ez alól a kissé távlabb lı mentıállmás jelent. A népesség szciális helyzetét alapvetıen a hátránys helyzető laksság arányának lassú emelkedése jellemzi. A Helyi Cigány Kisebbségi Önkrmányzat becslése szerint a várs cigány lakssága fıre tehetı, akik többnyire a várs teljes területén elszórtan helyezkednek el önkrmányzati lakásban, albérletben vagy saját tulajdnú ingatlanban. Az rszágs tendenciáknak megfelelıen a fıként szeznális munkanélküliség körükben nagybb arányban frdul elı. Idényjelleggel elsısrban a mezıgazdaságban, az építıiparban és a turizmusban dlgznak. Fglalkztatásukat az önkrmányzat is segíti közhasznú fglalkztatással. Energetikai helyzet Hajdúszbszlón a villamsenergia-szlgáltatást a az EON Hungária Zrt. végzi, aki a szükséges energiamennyiséget szén és gáztüzeléső erımővekbıl biztsítja. A háztartási villamsenergia fgyasztók száma 2000 óta 21%-al növekedett. Skkal dinamikusabban, 44%-al nıtt a háztartásk részére szlgáltattt villamsenergia mennyisége. Az utóbbi elsısrban a mdern háztartási berendezések, számítógépek háztartáskban való elterjedésének köszönhetı, amelyek a mőszaki fejlıdés ellenére flyamatsan növelik a lakssági villamsenergia-felhasználást. 7

8 A várs kiemelkedıen magas alternatív energetikai ptenciállal rendelkezik, melyek hasznsítása jelenleg elmarad a gazdaságsan is kihasználható ptenciáltól. Különösen igaz ez a getermikus és a napenergia esetében. Stratégia Jelen dkumentum - Hajdúszbszló Várs Fenntartható Fejlıdési Terve kidlgzása srán messzemenıen figyelembe vettük a várs érvényben lı fejlesztési kncepcióit, prgramzási dkumentumait. Ezek alapján megállapítható a település jelenleg egy szakmailag megalapztt, társadalmasíttt rövid- és középtávú fejlesztési célrendszerrel rendelkezik. A helyi fenntartható fejlıdési tervnek - hasnlóan a 2008-ban elkészült Integrált Vársfejlesztési Stratégiáhz - nem célja egy teljesen új fejlesztési stratégia kialakítása, inkább egy tervezési szemléletváltást kíván elısegíteni a fejlesztési célk megállapítása, csprtsítása és végrehajtása srán a fenntarthatóság elveinek figyelembevételel. A nemzetközileg elismert gyógyüdülı-helyként valamint kistérségi centrumként funkcináló Hajdúszbszló a fenntarthatóságt is figyelembe vevı jövıképének kialakításakr az alábbi külsı illetve történelmileg determinált tényezıket vettük figyelembe: az egykr mezıvársi rangú település múltjából, tradícióiból levezethetı értékek (vársszerkezet, helyi identitás, hagymányk) a termálvíz használatára alapztt egészségturizmus meghatárzó szerepe a gazdaságban, az ehhez kapcslódó fejlesztési igények és lehetıségek, a laksság általáns és váltzó speciális szükségletei a közszlgáltatáskkal és a települési környezettel szemben a fejlesztések megvalósításáhz rendelkezésre álló támgatási frrásk és a szükséges önerı elıteremtésének lehetıségei, amelyek határt szabnak a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának Mindezen tényezıket figyelembe ve Hajdúszbszló 2030-ra a magyarrszági várshálózat dinamikusan fejlıdı tagjává válik, nemzetközi elismertsége a fenntartható turizmus megteremtésének köszönhetıen tvább nı. A környezeti erıfrrásk kíméletes használatára alapztt gazdasági növekedésbıl származó bevételekbıl egészséges és biztnságs lakókörnyezetet hz létre, laksai számára hsszútávú szciális biztnságt teremt. Az ennek érdekében került kialakításra az átfgó cél, a stratégiai és részcélk, melyek számszerősítésére és ezáltal a megvalósulás nymn követésére az egyes célkhz rendelt indikátrk adnak lehetıséget. Hajdúszbszló fenntartható fejlıdési tervének átfgó célja átfgó célja a következıképpen fgalmazható meg: Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése A települési fenntarthatóság megteremtéséhez alapvetı fntsságú a laksság természetes fgyásának csökkentése, az életminıség javítása és a társadalmi khézió megteremtése. Tekintettel arra, hgy a várs tvábbi fenntartható fejlıdésének gazdasági alapját a jövıben is a felszínalatti vízkincs képezi, kíméletes, de ennek ellenére skldalú használata a fenntartható gazdasági fejlıdés alapja a várs esetében. Hsszú távn ugyanakkr javítani szükséges a tıke beáramlásáhz, illetve helyben maradásáhz, valamint a helyi kis- és középvállalkzói szféra megerısödéséhez szükséges feltételeket. A laksság életminıségének emeléséhez és a turizmus multiplikátr hatásainak érvényesüléséhez nagymértékben hzzájárul Hajdúszbszló természeti és épített 8

9 értékeinek megırzése, az egészséges települési környezet kialakítása és az alternatív energiahrdzók arányának növelése az energiaellátásn belül. A közmőllót teljesen be kell zárni, a várs vízgazdálkdását a fenntarthatóság irányába kell elmzdítani. A társadalmi részvétel elısegítése érdekében valamint az átláthatóság megteremtésének céljából lakssági környezettudatsságt intenzív felvilágsító kampánykkal, tudatfrmálással erısíteni kell. A környezeti szempntk beépülése a fejlesztési tevékenységekbe a különbözı önkrmányzati szakplitikák összehanglásával, valamint a plitikai ciklusk átnyúló tervezési idıszakk alkalmazásával biztsítható. Az átfgó cél megvalósulásáhz a fenti feladatk alapján alábbi középtávú célk járulnak hzzá, melyek fenntarthatósági szempntból kerültek meghatárzásra és csprtsításra. 1. stratégiai cél: A társadalmi fenntarthatóság megteremtése 1/1 részcél: Népesedési prblémák kezelése DEM-1: A bölcsıdei férıhelyek számának növelése DEM-2: Családbarát munkahelyek megteremtése DEM-3: A fiatalk elvándrlásának csökkentése 1/2 részcél: A laksság egészségi állaptának javítása: MED-1: Az egészségtudatsság és az egészséges életmód növelése szemléletfrmálással MED-2: A megelızés szerepének erısítése lakssági szőrıprgramk szervezésel, tájékztatással, felvilágsítással MED-3: Az egészségügyi intézmények ellátási színvnalának növelése 1/3 részcél: A fglalkztatási helyzet javítása F-1: A GYES-rıl visszatérık munkába állásának támgatása F-2: A megváltztt munkaképességőek fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése F-3: Egyéb hátránys helyzető társadalmi csprtk (rmák) fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése F-4: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı képzések szervezése 1/4 részcél: A társadalmi khézió erısítése T-1. A szciális szlgáltatásk (idıskri gndzás, pszichiátriai és mentálhigiénés ellátás, mzgássérültek ellátása) hzzáférhetıségének javítása T-2 Egyenlı hzzáférés biztsítása mindenki számára az ktatási és közmővelıdési lehetıségekhez T-3 Közösségfejlesztés a társadalm tagjai közti tlerancia megteremtéséért T-4 A társadalmi devianciák (hajléktalanság, szenvedélybetegségek) kezelése, a deviáns csprtk társadalmba történı reintegrációjának elısegítése 2. stratégiai cél: A környezeti fenntarthatóság megteremtése 2/1 részcél: A települési természeti és épített környezeti értékek védelmének fejlesztése K-1: A természeti értékek és az épített környezet helyi intézményes védelmének tvábbfejlesztése 9

10 K-2: A természeti és épített környezeti értékek védelme elvének integrálása a szabályzási és engedélyezési eljáráskba K-3: A civil szervezetek és a laksság fkztt bevnása a természet és épített környezeti elemek védelmébe K-4 A település környezetfejlesztési tevékenységeit megalapzó stratégiai dkumentumk elkészítése 2/2 részcél: Fenntartható vízgazdálkdás megteremtése FV-1:A csapadékvíz talajba szivárgásának elısegítése a várs belterületén FV-2: A csapadékvíz elevezetı hálózat állaptának feltárása, szükséges reknstrukciója FV-3: A szennyvízcsatrna hálózat tvábbi fejlesztése FV-4: A szennyvíztisztító kapacitásk fejlesztése FV-5: A takaréks vízhasználat lehetıségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a laksság és a közületi fgyasztók számára FV-6- A hsszútávú termálvízhasznsítás elısegítése 2/3 részcél: Felkészülés a klímaváltzás hatásaira CC-1: Tanulmány készítése a klímaváltzás hatásairól Hajdúszbszlóra CC-2: A plgári védelmi tervek aktualizálása CC-3: A laksság felkészítése a klímaváltzás hatásaira, a környezeti válsághelyzetek kezelésére 2/4. részcél: Az alternatív energiafrrásk felhasználása, az energiagazdálkdás szerkezetváltásának elısegítése AE-1: A laksság, a közintézmények és gazdaság energiafelhasználásának csökkentése AE-2: Az alternatív energiahrdzók használatának növelése 2/5. részcél: A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakulásának elısegítése FT-1: A helyi kapcslatrendszerek erısítése, a közlekedés iránti igény csökkentése a térszerkezet átalakításával FT-2: A meglı közlekedési létesítmények felújítása, szerepének erısítése FM-1: E-közigazgatási rendszerek fejlesztése 2/6. részcél: A fenntartható fgyasztóvá válás elısegítése szemléletfrmálással FF-1: A lakssági csprtk, mint fgyasztók tájékztatása a fenntartható fgyasztásról, annak lehetıségeirıl FF-2 A vállalkzásk, mint termékek és szlgáltatásk elıállítóinak és fgyasztóinak tájékztatása fenntartható fgyasztásról FF-3: Az önkrmányzat, mint helyi ökinnvátr szerepének erısítése a helyi fenntartható fejlıdési legjbb gyakrlatk elterjesztésében 3. A helyi fenntartható gazdaság megteremtése 3/1. részcél: Környezettudats, fenntartható helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása HG-1: Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkzásk támgatása 10

11 HG-2: A tiszta technlógiát alkalmazó vállalkzásk letelepedésének ösztönzése HG-3: A helyi mikr-, kis- és középvállalkzásk tevékenységeinek segítése 3/2 részcél: Az önkrmányzat költségvetési egyensúlyának megırzése 3/3. részcél: A fenntartható turizmus megteremtése FT-1 A turisták számára vnzó környezet kialakítása a település teljes területén FT-2 A helyi társadalm bevnása a turizmus fejlesztésébe (helyi vállalkzók, humánerıfrrásk) FT-3. Hajdúszbszló Fenntartható Turizmusfejlesztési Kncepciójának kidlgzása és a települési turizmusplitika kialakítása FT-4. A turisztikai attrakciók diverzifikálása FT-5 Turisztikai infrmációs rendszer létrehzása FT-7 Turisztikai desztináció menedzsment-team tevékenységeinek fejlesztése 3/4 részcél. A fenntartható mezıgazdaság megteremtése FA-1: A mővelési szerkezet megváltztatása a helyi élelmiszerellátás biztnságának megteremtése érdekében FA-2: A szciális bigazdálkdás elısegítése Hrizntális stratégiai célkitőzés: A fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban H/1 A lakssági részvétel támgatása a döntéshzatalban LR-1: A társadalm fenntarthatósággal kapcslats tudásbázisának növelése LR-2: Együttmőködési fórumk kialakítása a civil szervezetek és az önkrmányzat között H/2 Az önkrmányzat közplitikáinak fejlesztése, átalakítása KP-1: A hsszútávú, plitikai cikluskn átívelı stratégiai tervezés gyakrlati megvalósítása KP-2: A stratégiák célrendszereinek fenntarthatósági szempntú összehanglása KP-3: A legfntsabb környezetvédelmi alaplevek (elıvigyázatsság, megırzés, megelızés) integrálása a plitikaalktási flyamatkba és a végrehajtásba KP-4: A környezeti infrmációk teljes átláthatóságnak és hzzáférhetıségének biztsítása 11

12 Hsszútávú jövıkép: Hajdúszbszló 2030-ra a magyarrszági várshálózat dinamikusan fejlıdı tagjává válik, nemzetközi elismertsége a fenntartható turizmus megteremtésének köszönhetıen tvább nı. A környezeti erıfrrásk kíméletes használatára alapztt gazdasági növekedésbıl származó bevételekbıl egészséges és biztnságs lakókörnyezetet hz létre, laksai számára hsszútávú szciális biztnságt teremt. Misszió A fenntartható fejlıdés alapelveinek széleskörő alkalmazásával, környezetvédelmi beruházáskkal, a zöld gazdaság megteremtésel Hajdúszbszló megteremti a hsszútávú, környezetileg fenntartható társadalmi és gazdasági fejlıdés alapjait Átfgó stratégiai cél Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése A társadalmi fenntarthatóság megteremtése A környezeti fenntarthatóság megteremtése A gazdasági fenntarthatóság megteremtése Népesedési prblémák kezelése A laksság egészségi állaptának javítása A fglalkztatási helyzet javítása A társadalmi khézió erısítése A települési természeti és épített környezeti értékek védelme Fenntartható vízgazdálkdás megteremtése Felkészülés a klímaváltzás hatásaira Alternatív energiafrrásk felhasználása, az energiagazdálkdás szerkezetváltásának elısegítése Fenntartható fgyasztói szemléletfrmálás elısegítése A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakítása Környezettudats helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása Az önkrmányzat költségvetési egyensúlyának megırzése A fenntartható turizmus megteremtése A fenntartható mezıgazdaság megteremtése Hrizntális stratégiai célkitőzés: a fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban 12 A stratégia célrendszere

13 A stratégia végrehajtása és mnitringja A stratégia végrehajtása srán alapvetı fntsságú az alábbi elvek figyelembe vétele: Integráció elve. A szakplitikák, tervek, prgramk, stratégiák kidlgzása, értékelése és végrehajtása srán a gazdasági, a szciális és a környezeti szempntkat, azk összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hgy azk kölcsönösen erısítsék egymást. Társadalmi részvétel elve. A társadalm minden tagja számára biztsítani kell a bekapcslódási lehetıséget a társadalmi-gazdasági közéletbe, a döntéshzatali flyamatkba. A környezetre vnatkzó minden infrmációt nyilvánsságra kell hzni. Javítani kell a fenntartható fejlıdéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vnatkzásaival, a fenntarthatóbb megldáskkal kapcslats tájékzttságt. A település-menedzsment jelenleg is hatéknyan mőködı szervezeti rendszere a jövıben nagybb átalakítás nélkül alkalmas a fenntartható fejlıdéssel kapcslats tevékenységek átgndlt, ütemezett és eredményes megvalósítására. A stratégia végrehajtásának szervezeti keretei Hajdúszbszló helyi fenntartható fejlıdési tervének végrehajtásában részt vevı önkrmányzati szervezeti egységek Képviselıtestület Fenntartható Fejlıdési Bizttság Fenntartható csprt Fejlıdési Állandó Civil Fórum a Helyi Fenntartható Fejlıdésért Feladatkörök, kmpetenciák A fenntartható fejlıdés általáns irányvnalainak meghatárzása és elfgadása, fenntarthatóság kritériumainak ellenırzése a döntések végrehajtása srán A fenntarthatósággal kapcslats véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közremőködési valamint - a képviselıtestület döntésétıl függıen - felügyeleti jgkör a döntés-elıkészítés srán A fenntarthatósággal kapcslats stratégiai tervezés és krdináció, döntés-elıkészítés, a fenntarthatósággal kapcslats prgramk peratív megvalósítása: pályázati frrásk feltárása prjekt-generálás prjektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztsítása tájékztatás, nyilvánsság stratégiák fenntarthatósági szempntú felülvizsgálata önkrmányzati rendelettervezetek fenntarthatósági szempntú felülvizsgálata Biztsítja a flyamats civil kntrllt és a fenntarthatóság szempntjainak érvényesítését az önkrmányzati döntések meghzatala srán. döntés-elıkészítés önkrmányzati döntések elızetes írásbeli véleményezése prjektgenerálás a fenntartható fejlıdési csprttal együttmőködve az önkrmányzati döntések társadalmasításának szervezése fejlesztési stratégiák elızetes véleményezése a fenntarthatóság szempntjából a társadalm fejlesztési igényeinek felmérése és PARTNERSÉG 13

14 közvetítése a döntéshzók felé fenntarthatósággal kapcslats ismeretterjesztés szervezése az Oktatási, Kulturális és Sprtbizttsággal közösen A stratégiáhz kötıdı peratív feladatk végrehajtására Vársfejlesztési és Kmmunális Irdán belül létre kell hzni egy Fenntartható Fejlıdési Munkacsprtt. A szervezet élén a kinevezett fenntartható fejlıdési referens áll. Tvábbi tagjai: a civil referens, a környezetvédelmi referens, az esélyegyenlıségért felelıs önkrmányzati munkatárs, a vársi fıépítész a pénzügyi fıelıadó prjektmenedzserek, pályázati munkatársak A képviselıtestületen belül az LA21 végrehajtásának ellenırzésére és szervezésére fel kell állítani a Fenntartható Fejlıdési Bizttságt. A szervezet krdinálja és ellenırzi a Fenntartható Fejlıdési Munkacsprt tevékenységét, tvábbá flyamatsan végzi a helyi fenntartható fejlıdési stratégia mnitringját valamint felel az önkrmányzati rendelettervezetek fenntarthatósági szempntú felülvizsgálatáért. A társadalm minél szélesebb körének bevnására életre kell hívni egy állandó fórumt Állandó Civil Fórum Hajdúszbszló Fenntartható Fejlıdéséért nen. A szervezet célja a civil szervezetek, mint a társadalmi csprtkat hatéknyan képviselı önkéntes szervezıdések teljes körő bevnása a helyi krmányzásba. Az állandó fórum elızetes írásbeli minden vársfejlesztési döntés esetében kérni kell. Az ügymenet meggyrsítása érdekében a szervezetnek kevés tagból (maximum 5 fı) kell állnia és reprezentálnia kell a várs társadalmát. Ebbıl kiflyólag tagjainak a helyi közösség által ismert és elismert személyiségeknek kell lenniük. A fórum hatálys írásbeli véleményének elfgadásáhz a tagk 50%-nak jelenléte és egyetértése szükséges 1. Bevezetés 1.1. A munka háttere Hajdúszbszló vársa a település fenntartható fejlıdésének biztsítására az ENSZ és az EU által is ajánltt helyi fenntartható fejlıdési terv (LA 21) kidlgzása mellett döntött. A várs célja a terv megalktásával nem egy teljesen új stratégiai dkumentum kialakítása vlt, hanem a meglı, kifrrtt településfejlesztési célrendszer fenntarthatósági szemléletben történı értelmezésének elısegítése. A célk dkumentumban alkalmaztt csprtsításával és a javaslt intézkedésekkel biztsítható, hgy a célk megvalósításáhz kötıdı fejlesztések srán a fenntarthatósági követelmények maximális figyelembe vételre kerüljenek. Az LA21 kidlgzásáhz kötıdı szakmai feladatkat a Hajdúszbszló Várs Önkrmányzatának megbízásából a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Irda végezte, szrsan együttmőködve az önkrmányzat szakértıivel. Itt fejezzük ki külön köszönetünket Hargitai Katalinnak, aki szakmai tanácsaival valamint hatékny közvetítı tevékenységel jelentısen hzzájárult a terv sikeres elkészítéséhez, valamint Dr. Vincze Ferenc címzetes fıjegyzı Úrnak a haszns tanácsaiért és értékes infrmációiért. 14

15 1.2. A szakértıi munka flyamata A helyi fenntartható fejlıdési terv kidlgzását megelızte egy átfgó, kutatásra és dkumentumelemzésre épülı helyzetfeltárás, melynek srán a szakértık a település jelenlegi helyzetét adttságait, fenntarthatósági prblémáit és lehetséges kitörési pntjait vizsgálták. A helyzetfeltárás elkészítése statisztikai adatk, a településrıl elérhetı fejlesztési dkumentumk elemzése, szakértıkkel történt egyeztetések alapján történt. Az elkészült helyzetfeltárás alkalmas vlt arra, hgy a benne fglalt infrmációk alapján meghatárzhatóak legyenek azk a következtetések, amelyek megalapzták a fenntartható fejlıdési terv összeállítását. Ezt követıen helyi szakértık közremőködésel meghatárzásra került a helyi fenntartható fejlıdés kmplex célrendszere, illetıleg a célrendszer elérése érdekében megvalósítani javaslt stratégia. A kijelölt célkitőzések és a javaslt fejlesztési stratégia az önkrmányzat szakértıi által jóváhagytt fejlesztési részcélkat tartalmazza, valamint meghatárzza az ezek keretében végrehajtandó beavatkzáskat A kidlgzás módszertana A tervezést meghatárzó általáns alapelvek A kncepció kidlgzásakr építettünk az ENSZ, az EU és a kialakuló fenntartható fejlıdési plitikában széles körben elfgadtt általáns alapelvekre. Ezen alapelvek szem elıtt tartása a prgramzás tvábbi szakaszaiban, valamint a prgram megvalósítása srán elengedhetetlen. Ezek az alapelvek az alábbiak: Nyilvánsság elve A nyilvánsság elvének alkalmazása azt célzza, hgy minél nagybb mértékő legyen a helyi erıfrrásk bevnása és a társadalmi támgatttság. Ezen alapelv szerint a tervezés és a prgrammegvalósítás srán egyaránt biztsítani kell az átláthatóságt: csakis ezen keresztül érhet el, hgy a helyi társadalm aznsuljn a megfgalmaztt célkkal és törekvésekkel. Tartamsság elve. Az elv alkalmazása azt jelenti, hgy fejlesztésekhez szükséges erıfrrásk felhasználásakr figyelembe kell venni a környezet eltartóképességének krlátait; hgy megırizzük a jövıbeli fejlıdéshez szükséges frráskat. Integráció elve. A helyi plitikák, prgramk, stratégiák kidlgzása, értékelése és végrehajtása srán a gazdasági, a szciális és a környezeti szempntkat, azk összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hgy azk kölcsönösen erısítsék egymást. Helyi erıfrrásk hasznsításának elve. Törekedni kell a várs közösségének szükségleteinek helyi szinten, helyi erıfrráskból történı kielégítésére. Ez egyaránt jelenti a helyi természeti adttságk, erıfrrásk megırzését; a helyi kulturális közeg egyediségének megırzését és a kulturális örökség megóvását valamint a helyi gazdaság fenntartható fejlesztését. Elıvigyázatsság elve. Ez a megközelítés azt jelenti, hgy ha súlys vagy visszafrdíthatatlan kár kzásának lehetısége merül fel egy fejlesztés srán, a tudmánys biznysság hiánya nem használható a megelızı intézkedések elhalasztására. A beruházáskat ennek az elıvigyázatssági elvnek a figyelembevételel kell tervezni és végrehajtani A tervezés srán alkalmaztt módszerek Figyelembe ve, hgy az LA21 idısíkja 20, a helyzetelemzés keretén belül elengedhetetlen vlt a várs jövıbeni fenntartható fejlıdését meghatárzó tényezık tematikus feltárása. A helyzetfeltárás és az ebbıl levnható következtetések megalapzásáhz a következı módszereket alkalmaztunk: 15

16 A fejlesztési idıtáv meghatárzása. A helyi fenntartható fejlıdési tervek világszerte hsszútávúak, legalább 20 re szólnak. Ez az idıtáv biztsítja a plitikai cikluskn átívelı idıhrizntt, valamit lehetıséget ad a hsszútávú, reális helyi környezeti és társadalmi érdekek tartós érvényesítésére. Tervelemzések, dkumentumelemzések. A hatálys nemzetközi, rszágs, reginális, megyei és települési kncepciók, tervek elemzésébıl a fenntarthatóságra vnatkzó tervelemeket emeltük ki, megvizsgáltuk ezek kapcslódásait, kherenciáját. Ilyeneknek tekintettük az alábbi hatálys, vagy a tervezési sajátsságk miatt egyeztetés alatt álló, valamint munkaanyag szintő állaptban lı dkumentumkat: Nemzetközi szinten A Stckhlmi Nyilatkzat, 1972 Közös Jövınk, 1987 (Brundtland-jelentés) Feladatk a 21. századra-agenda-21, 1992, Ri de Janeir A Fenntartható Fejlıdés Világknferencia 2002, Jhannesburg Agenda 21 az utazásról és turizmusról - a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé A Lisszabni Stratégia Az EU Fenntartható Fejlıdési Stratégiája (a Götebrgi stratégia), 2001 és 2006 Országs szinten A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Új Magyarrszág Fejlesztési Terv Reginális szinten Az Észak-alföldi régió Stratégiai Prgramja Megyei szinten Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Kncepciója és Stratégiai Prgramja, Települési szinten Hajdúszbszló Településfejlesztési Kncepciója Hajdúszbszló Integrált Vársfejlesztési Stratégiája Építés Hajdúszbszló meglı területfejlesztési dkumentumaira. A tervezés srán a jelenlegi helyzetfeltárásban a magasabb szintő tervezési keretek tükrében kiemelt hangsúllyal került vizsgálatra a krábbi Területfejlesztési Kncepció és az Integrált Vársfejlesztési Stratégia, valamint az azkban szereplı stratégiai cél és priritás rendszerek. Az új fejlesztési célrendszer és priritásk meghatárzása srán nem merıben új stratégiai irányvnalak kijelölése a cél, hanem a krábbi célrendszer fenntartahatósági szempntk szerinti felülvizsgálata az újnnan jelentkezı fejlesztési szükségletek figyelembe vételel. Ezeknek az ismereteknek a birtkában kerül sr a helyi fenntartható fejlıdési terv elkészítésére. Primer és szekunder infrmációk összhangja. A szakértıi munka srán a hiteles, primer és szekunder infrmációfrrásk kiegyensúlyztt használatára törekedtünk. Egyaránt támaszkdtunk tehát statisztikai adatkra, krábbi fejlesztési dkumentumkra, ugyanakkr 16

17 a szakértıkkel flytattt személyes interjúk és szakmai fókuszcsprtk keretében zajló primer infrmációgyőjtés is fnts elemei vltak a tervezésnek. Gyakrlatrientált megközelítés. Az elkészült tervezési dkumentumnak tükröznie kell, hgy a fejlesztési elképzelések és a hzzájuk késıbb rendelhetı prjektek nemcsak elméleti síkn mzgnak, hanem a gyakrlatban is megvalósíthatók, illeszthetık az EU Strukturális Alapjainak késıbbi felhasználási feltételeihez is, ezáltal alkalmasak a támgatásk lehívására A fenntartható fejlıdés fgalma 1984-ben az ENSZ megalapíttta a Környezet és Fejlıdés Világbizttságát, melynek vezetésére az akkri nrvég miniszterelnök assznyt, Gr Harlem Brundtlandet kérték fel. A 22 tagú Bizttság célja az ENSZ másdik környezetvédelmi világknferenciájának elıkészítése vlt ben a Bizttság Közös Jövınk címen közétette az azóta híressé vált Brundtland-jelentést, melyben elıször jelent meg a fenntartható fejlıdés fgalma: "a fenntartható fejlıdés lyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hgy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hgy ık is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlıdés hárm alappilléren nyugszik: a szciális, a gazdasági és a környezeti fenntarthatóságn. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek álláspntja szerint ezeket a tényezıket és a köztük lı kölcsönhatáskat figyelembe kell venni a különbözı fejlesztési stratégiák, prgramk kidlgzása srán, illetve a knkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlıdés, mint általáns stratégiai cél bekerült a nemzetközi knferenciák, szervezetek dkumentumaiba és a nemzeti krmányk cselekvési prgramjaiba A fenntartható fejlıdés alapelvei A fenntartható fejlıdés alapelveinek kidlgzására az ENSZ nemzetközi knferenciáin (Ri de Janeir, New Yrk, Kyt, Jhannesburg) került sr a világ rszágainak és a különbözı nemzetközi szervezetek, különösen az EU közremőködésel. Az alábbi alapelveket az Unió is átemelte saját jgi szabályzásába és kötelezıvé tett alkalmazásukat tagállami szinten is: A hlisztikus megközelítés elve. A helyi környezetet, annak váltzásait meghatárzó minden tényezıt (társadalmi, gazdasági, környezeti) egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a különbözı alrendszerek egymással lazább-szrsabb kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkzás hatással lehet az egymástól távli rendszerekre is. A helyi kihíváskra adandó válaszkhz szükséges a tágabb környezet és a glbális trendek ismerete és lyan beavatkzásk végrehajtása, amelyek hzzájárulnak a fenntartható fejlıdés átfgó céljának, a környezetileg is hsszútávn fenntartható társadalmi és gazdasági fejlıdéshez. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szlidaritás elve. A jelen nemzedékek gazdasági, társadalmi fejlıdési igényeit, környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hgy ne veszélyeztessük a jövı nemzedékek esélyét arra, hgy ık is kielégíthessék saját szükségleteiket. Ehhez hsszútávú fejlesztési stratégiák kidlgzása és végrehajtása szükséges, melyekben messzemenıkig figyelembe veszik a környezet adat lehetıségeket és krlátkat. Társadalmi igazságsság elve. El kell ismerni mindenki jgát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztsítani kell az alapvetı emberi jgkat. Mindenki azns eséllyel 17

18 szerezhesse meg azkat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtkában a társadalm teljes értékő tagjává válhat. Tartamsság elve. Az erıfrrásk tartams kezelésének gyakrlata figyelembe veszi a környezet eltartóképességének krlátait; az erıfrrásk körültekintı és takaréks használata által megırzi a jövıbeli fejlıdéshez szükséges frráskat. A bilógiai skféleség is természeti erıfrrás, védelmét kiemelten fnts. Integráció elve. A szakplitikák, tervek, prgramk, stratégiák kidlgzása, értékelése és végrehajtása srán a gazdasági, a szciális és a környezeti szempntkat, azk összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hgy azk kölcsönösen erısítsék egymást. A helyi, reginális és nemzeti szintő tevékenységeket gazdasági, szciális és környezeti szempntk alapján szintén össze kell hanglni. Helyi erıfrrásk hasznsításának elve. Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erıfrráskból történı kielégítésére. Ez egyaránt jelenti a helyi természeti adttságk, erıfrrásk megırzését; a helyi kulturális közeg egyediségének megırzését és a kulturális örökség megóvását valamint a helyi gazdaság fenntartható fejlesztését. Társadalmi részvétel elve. A társadalm minden tagja számára biztsítani kell a bekapcslódási lehetıséget a társadalmi-gazdasági közéletbe, a döntéshzatali flyamatkba. A környezetre vnatkzó minden infrmációt nyilvánsságra kell hzni. Javítani kell a fenntartható fejlıdéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vnatkzásaival, a fenntarthatóbb megldáskkal kapcslats tájékzttságt. Társadalmi felelısségvállalás elve: A fenntartható fejlıdés, a magasabb életminıség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve meg kell szüntetni a termelés és a fgyasztás nem fenntartható módjait. Ehhez tudatsítani kell a társadalm tagjaiban a fgyasztói magatartás terén az egyéni cselekvések felelısséget a fenntartható fejlıdésért és a helyi közösségek, családk jövıjéért. Erısíteni kell a vállalkzásk társadalmi és környezeti felelısségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttmőködést. Elıvigyázatsság és megelızés elve. Az elıvigyázats megközelítés azt jelenti, hgy ha súlys vagy visszafrdíthatatlan kár lehetısége merül fel, a teljes tudmánys biznysság hiánya nem használható fel indkként a környezetrmlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályzó, hatékny intézkedések elhalasztására. Az emberi tevékenységeket ennek az elıvigyázatssági elvnek a figyelembevételel kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell elızni, s ahl ez nem lehetséges mérsékelni kell a környezeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztetı környezetkársító, környezetszennyezı tevékenységeket, illetve lehetıség szerint helyreállítani a kárkat. A szennyezı fizet elv. A termékek, szlgáltatásk árainak tükrözniük kell a fgyasztással és termeléssel kapcslats tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalm számára, beleértve a természeti erıfrrásk használatának költségeit. A környezetkársító, környezetszennyezı tevékenységet flytatóknak meg kell téríteniük az emberi egészségben vagy a környezetben kztt kárkat. 18

19 2. A helyi fenntartható fejlıdési terv fejlesztésplitikai keretei, meghatárzó dkumentumai 2.1. A Stckhlmi Nyilatkzat, 1972 Az emberi környezet megóvásával fglalkzó elsı világmérető prgram kidlgzására ben került sr Stckhlmban, az ENSZ!. Környezeti Világknferenciáján, melyet a világszervezet a Római Klub elsı jelentéseire reagálva hívtt össze. A knferencián a résztvevık elsı alkalmmal fgadtak el nyilatkzatt a környezetvédelem mai napig érvényes alapelveirıl és feladatairól. Az együttmőködés irányítására, a nemzetközi erıfeszítések összehanglására létrehzták az ENSZ Környezeti Prgramját (UNEP). Az I. Környezetvédelmi Világknferenciát záró Stckhlmi Nyilatkzat keretében fgadták el hivatalsan az emberhez méltó környezethez való jgt, mely a fenntartható fejlıdés alapvetı céljává vált. A nyilatkzatban a krmányk kötelezettséget vállaltak, hgy megóvják és jbbá teszik az ember környezetét a mai és a jövı nemzedékek számára. A dkumentumban elfgadást nyert a gazdasági fejlıdés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás felismerése is, emellett megfgalmazta az öklógiailag "egészséges" fejlıdés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkdás gndlatát. A fenntartható fejlıdés stratégiáinak szempntjából a legfntsabb eredményként a generációkn átnyúló tervezés igényének megjelenését, valamint a környezetvédelmi alapelvek megalktását kell kiemelnünk, mely meghatárzóvá vált mind a helyi, mind nemzeti fenntartható fejlıdési stratégiák kidlgzása srán Közös Jövınk, 1987 (Brundtland-jelentés) 1984-ben az ENSZ Közgyőlés a II. Környezetvédelmi Világknferencia elıkészítésére létrehzta a Környezet és Fejlıdés Világbizttságt, melynek vezetésel a nrvég miniszterelnök assznyt, Gr Harlem Brundtland-et bízták meg. A 22 tagú bizttság, melynek feladata a környezetvédelmi szempntk a társadalmi fejlıdés összefüggéseinek vizsgálata, a prblémák feltárása és javaslatk kidlgzása vlt, 1987-re készítette el jelentését Közös Jövınk címmel. A dkumentum megállapítja, hgy mind glbálisan, mind lkálisan az elmaradtt területek felzárkózása gazdasági növekedés nélkül nem lehetséges, de az akkri technikai színvnaln az ugrászerő gazdasági fejlıdés társadalmi és öklógiai katasztrófáhz vezetett vlna (ez a megállapítás mai napig helytálló). Megldásként kidlgzta a fenntartható fejlıdés kncepcióját, mely mennyiségi növekedést és a minıségi fejlıdés egyaránt tartalmazza, s kimndja, hgy a gazdaság csak a környezet megırzésel növekedhet, annak érdekében, hgy a jövı generációk is esélyt kapjanak saját társadalmi és gazdasági szükségleteik erıfrrásigényeinek kielégítésére. A fenntartható fejlıdés tehát nem veti el, sıt szükségesnek tartja a gazdasági fejlıdést, de a környezeti szempntk maximális figyelembevétele mellett, a természeti erıfrrásk jelentette határk tiszteletben tartásával. A megvalósítás eszközrendszerének elemeként a dkumentum több helyen is felhívja az rszágk és a helyi közösségek figyelemét az új típusú fejlesztési stratégiák kidlgzására ( világnak gyrsan ki kell dlgzni lyan fejlesztési stratégiákat, amelyeknek segítségel az egyes rszágk kiszakadnak jelenlegi, gyakran rmbló fejlıdési flyamatukból ) 19

20 2.3. Feladatk a 21. századra-agenda-21, 1992, Ri de Janeir Az ENSZ elsı fenntartható fejlıdéssel fglalkzó világknferenciáját 1992-ben hívták össze a brazíliai Ri de Janeir-ban. A knferencián több dkumentum is elfgadásra került, ezek közül a fenntarthatóság szempntjából kiemelkedik az Agenda-21 nyilatkzat. A dkumentum 4 részbıl áll. I. rész: Gazdasági és társadalmi dimenziók II. rész: Az erıfrrásk megırzése és kezelése a fejlıdés érdekében III. rész: Nagybb csprtk szerepének megerısítése IV. rész: A megvalósítás eszközei A nyilatkzat III. részének 28. fejezete (Helyi hatóságk kezdeményezése az Agenda 21 támgatására) fglalkzik a helyi fenntarthatósági tervek (Lcal Agenda 21), prgramk kidlgzásának lehetıségeivel és szükségességel. Knkrét frmai és tartalmi követelményeket nem ad meg, az irányelvekkel fglalkzik. Ezek a következık: Minden helyhatóságnak párbeszédet kell kezdenie a lakssággal, a helyi szervezetekkel és a magánvállalkzókkal, majd pedig elfgadni egy helyi Agenda 21-et. A tárgyalásk és a közmegegyezés srán a helyi hatóságk megismerhetik az államplgárk, a helyi, a civil, a közösségi, az üzleti és az ipari szervezetek egyéni, sajáts kezdeményezéseit és megszerezhetik a legjbb stratégiák kialakításáhz szükséges infrmációkat. A tárgyalásk nymán növekedne a háztartásk tudatssága a fenntartható fejlıdés különbözı területein. A helyi hatóságk prgramjait, plitikáját, törvényeit és szabályzását az Agenda 21 céljainak elérése érdekében fel kellene mérni és módsítani kell az elfgadtt helyi prgramknak megfelelıen Az Agenda-21 az ajánlásk sikerességét a krmányzatk plitikai felelısségvállalásának és elkötelezettségének függvényé teszi. Több helyen is utal arra, hgy a hagymánys ágazati szemléletmód tervezésben nem alkalmas a jövı gazdasági és társadalmi prblémáinak megldására, a fenntarthatósági prblémák kezelésére sem rszágs, sem helyi szinten. A dkumentum knkrétan megfgalmazza: a fenntarthatósági elvek integrációjának szükségességét a fejlesztési stratégiákba, az ágazati fejlesztések fenntarthatósági szempntú összehanglásának fntsságát, a társadalmi csprtk bevnásának szükségességét a tervezései és döntési flyamatkba A Fenntartható Fejlıdés Világknferencia 2002, Jhannesburg 2002 augusztus végén - szeptember elején a dél-afrikai Jhannesburgban rendezték az ENSZ harmadik nagyszabású találkzóját Fenntartható Fejlıdési Világknferencia elnevezéssel. Ezen áttekintették a riói knferencia óta eltelt tíz et, értékelték az elért eredményeket, a kitőzött célk megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályzó tényezıket, az elmaradásk kait. Annak ellenére, hgy az elmúlt tizedek srán egyre nyilvánvalóbbá, nemzetközileg általánsan elfgadttá vált a társadalmi-gazdasági fejlıdés és a környezet védelme közötti szrs kölcsönhatás, a krmányzatk nem tettek hatékny intézkedéseket a környezeti 20

21 és fejlesztési szempntknak a gazdasági tervezésben és döntés-hzatalban történı integrálása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi együttmőködés száms területén történt ugyan jelentıs elırelépés, de a közösségek általáns környezeti állapta összességében mégis erıteljesen rmltt. Az óznréteg elvéknydásának, a glbális éghajlatváltzás növekvı kckázatának és a természeti erıfrráskkal is kapcslats más környezeti prblémáknak a világmérető nemzetközi összefgás rén történı kezelése egyre sürgetıbbé vált. Ezzel párhuzamsan a társadalmak közötti fejlettségi, átlags életminıségi különbségek is nagy mértékben nıttek, s ebben is óriási szerepe van az erıfrráskhz való hzzáférésben, azk hasznsításában, hasznsításának hatéknyságában megmutatkzó különbségeknek. A jhannesburgi világknferencia srán a résztvevı államk elfgadtak egy plitikai nyilatkzatt és a végrehajtási tervet, amely az alábbi fıbb pntkat tartalmazza: vízellátás/közegészségügy: a cél 2015-ig felére csökkenteni azknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szlgáltatáskat is nélkülözik. energia: megegyezés született az energiahrdzókhz való minél szélesebb hzzájutásról, de az Európai Unió és az Egyesült Államk közötti nézeteltérések miatt nem sikerült knkrét célkat meghatárzni a megújuló energiafrrásk (például nap- és szélenergia) egyre növekvı kihasználásával kapcslatban. halászat: 2015-ig újra kell szaprítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajkat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élıvilágát. A tengeri élıvilág egyensúlyának felbrulása a halászat által biztsíttt élelem-utánpótlásban is gndkat kzhat késıbb. vegyi anyagk: 2020-ig el kell jutni dáig, hgy a vegyi anyagkat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elı. A veszélyes hulladék tárlását vagy megsemmisítését szintén ellenırzött és bizts módn kell végrehajtani. egészségügy: elfgadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) krábbi határzatát, amely kimndta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályzhatják meg a szegény rszágkat, hgy akár nem szabadalmaztattt gyógyszerekkel is enyhítsék a rászrulók bajait. Ez abból a szempntból fnts kérdés, mivel a legtöbb fejlıdı rszág nem képes például a drága AIDS-gyógyszerek megvételére, így a kór áldzatainak élete megpecsételıdik. nık helyzete: az egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvetı emberi jgkra, de a helyi vallási és kulturális hagymánykra is. segélyek: az akcióterv a fejlıdı rszágk számára juttattt segélyek növelését támgatja, szrgalmazza, hgy a gazdag rszágk nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át segélyként számukra. glbalizáció: a terv elismeri, hgy a glbalizációnak van jó és rssz ldala. Miközben új lehetıségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvnal eléréséhez, a szegényebb rszágk különleges hátránykat szenvednek, s emiatt a sürgısen bevnandók a prfitálók körébe. kereskedelem: a tervezet támgatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hgy említést tenne a WTO néhány határzatáról, amelyek ellentétben állnak nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lbbigyızelmének fgható fel, hgy az akcióterv ezen kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatású gázk kibcsátás-csökkentésel fglalkzó kitói jegyzıkönyvet. A gazdag rszágk megerısítették, hgy csökkentik a saját termelıiknek juttattt pénztámgatáskat. 21

22 bilógiai skféleség: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lı állat- és növényfajk pusztulásának flyamatát. krmányzat: az akcióterv kimndja, hgy a fenntartható fejlıdéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvetı fntsságú a felelısségteljes plitikai krmányzati tevékenység. A gazdag rszágk szándéka szerint a segélyeket csak lyan államkba vlna szabad eljuttatni, amelyekben a demkratikus intézmények már mőködnek és a krrupció visszaszrulóban van. stratégiák: a részt vevı rszágk megállapdtak, hgy 2005-ig stratégiai terveket dlgznak ki az erıfrrásk megırzésérıl a jövı nemzedékek számára. szegénység: a szöveg megállapítja, hgy a szegénység jelenleg a "legnagybb glbális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie". A résztvevık megállapdtak a segélyeket kiegészítı szlidaritási alap létrehzásában, amelybe önkéntes módn utalhatnak át összegeket az államk. A helyi fenntarthatósági terv elkészítésére vnatkzó legfntsabb részt a Jhannesburgi Végrehajtási Terv 19. cikkelye fglalja össze: Ösztönözzék minden szinten az érintett hatóságkat, hgy a fenntartható fejlıdés szempntjait vegyék figyelembe a döntéshzatalban, beleértve a nemzeti és a helyi szintő fejlesztési tervezést, az infrastrukturális beruházást, a vállalkzásfejlesztést és a közbeszerzést Agenda 21 az utazásról és turizmusról - a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé Az 1987-ben kiadtt Brundtland-jelentés, valamint az 1992-es rii knferencián elfgadtt Agenda 21 hatására mely nem fglalkztak a turizmussal, mint önálló szektrral- a WTO Turisztikai Világszervezet, az Utazási és Turisztikai Világtanács valamint az Earth Cuncil 1995-re kidlgzta a Agenda 21 az utazásról és turizmusról a környezetvédelmileg fenntartható fejlesztés felé címő jelentést. A dkumentum a fenntartható turizmusra az alábbi, ma már világszerte elfgadtt fgalmat határzza meg: a fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és a fgadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövı lehetıségeit. Az elképzelések szerint lehetıvé teszi az erıfrrásk lyan módn történı menedzselését, hgy miközben az emberiség kielégítheti társadalmi, gazdasági, esztétikai igényeit, ugyanakkr megırizheti az alapvetı öklógiai flyamatkat, a bilógia váltzatsságt és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különbözı népek és csprtk kulturális integritását is. (WTO, 1998, p.21.) A WTO által kiadtt dkumentum értelmezi az utazás és a turizmus szereét a fenntarthatóság céljainak elérésében. Hangsúlyzza a krmányzat, a turisztikai ipar és a civil szervezetek közti együttmőködések fntsságát, elemzi az utazás és a turizmus gazdasági és stratégia szerepét a világ és a nemzetek gazdaságában és társadalmi fejlıdésében valamint bemutatja azkat az elınyöket, melyek az ágazat fenntarthatóvá tételébıl fakadnak. A fenntartható turizmus alapelveit az alábbiakban határzza meg: A turizmus természeti, történeti, kulturális és egyéb erıfrrásait úgy kell megırizni a jövıbeli flyamats felhasználáshz, hgy közben a jelen társadalmnak is hasznt hzzanak. A turizmus fejlesztéseit úgy kell tervezni és menedzselni, hgy ne kzzn súlys környezeti vagy társadalmi-gazdasági prblémákat a térségben. A turisztikai térség általáns környezetvédelmi minıségét fenn kell tartani, és ahl lehet, tt fejleszteni kell. 22

23 A turisták magas elégedettségi szintjét úgy kell fenntartani, hgy a turisztikai desztinációk megtartsák értékesíthetıségüket és népszerőségüket A turizmus haszna az egész társadalmban érzékelhetı, így a helyi közösség támgatni fgja azt A jelentés knkrét feladatkat határz meg a turizmus szereplıi számára a fenntartható fejlesztések megvalósítása érdekében. Annak céljából, hgy a szereplık döntéseinek középpntjába a fenntarthatósággal kapcslats teendık kerüljenek, az alábbi priritáskat határzza meg: 1. A fenntartható turizmust elısegítı szabályzási, gazdasági és önkéntes keretek kapacitásának felmérése 2. A turizmus szervezeti mőködésének gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti vnatkzásainak felmérése 3. Képzés, ktatás szervezése, a közvélemény felvilágsítása a fenntartható turizmusról 4. A fenntartható turisztikai fejlesztések tervezése 5. A fenntartható turizmussal kapcslats infrmációs szakértelem és technlógia cseréjének segítése a fejlıdı és fejlett rszágk közt 6. A részvétel lehetıvé tétele a társadalm tagjai számára a turisztikai tervezés flyamatában 7. A Fenntarthatóságt középpntba helyezı új turisztikai termékek tervezése 8. A fenntartható fejlıdés elérési arányának felmérése 9. Társulásk létrehzása a fenntartható fejlesztés érdekében A turizmussal fglalkzó társaságk számára fı cél lyan rendszerek és eljárásk létrehzása, amelyek a fenntartható fejlesztést a kiemelten fnts menedzsmentfunkciók részé teszik, és megállapítják a fenntartható turisztikai fejlesztés megvalósításáhz szükséges teendıket. Ebben a srban a következı tíz tevékenység élvez priritást: a hulladék minimumra csökkentése, újrahasznsítása az energia hatékny és takaréks felhasználása az ivóvízbázisk kezelése a szennyvíz kezelése a veszélyes anyagk kezelése szállítás a földhasználat tervezése és menedzselése a személyzet, az ügyfelek és a közösségek bevnása a környezeti hatásk felmérésébe és a prblémák megldásába a fenntarthatóságt figyelembe vevı tervezés társulásk a fenntartható turizmus fejlıdése érdekében Tekintettel arra, hgy a turizmus és a és az utazásipar alapját a természeti, kulturális és társadalmi erıfrrásk képezik, hsszútávú megırzésük, kíméletes használatuk és fejlesztésük alapvetı fntsságú a szektr jövıje szempntjából A Lisszabni Stratégia március én Lisszabnban üléseztek Európa állam- és krmányfıi, akik ez alkalmmal hívták életre a Lisszabni Stratégia címő dkumentumt. A stratégia egy átfgó refrmprgram, mely célként tőzi ki, hgy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlıdı tudásalapú gazdaságává váljn, mely képes a fenntartható fejlıdésre, több és jbb munkahely és nagybb társadalmi khézió megteremtésére. Ezt 2001-ben a Götebrgi csúcstalálkzón kiegészítették a környezet iránti tisztelet kívánalmával (a fenntartható fejlıdés stratégiájával), amelynek lényege, hgy az EU 23

24 jövıstratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szciális elırehaladás kmbinált szempntrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni. A stratégia fı célkitőzései az alábbiak: Hatékny belsı piac megteremtése: a már mőködı belsı piac a sikerek ellenére sk prblémával néz szembe. Hatékny mőködésének legfıbb akadálya, hgy a szlgáltatásk piacának liberalizálódása még tvábbra is elmarad a kívánatstól. Mivel ez a szektr adja az Unió GDP-jének több mint kétharmadát, ezért a szlgáltatási piac liberalizálása alapvetı a versenyképesség növelése szempntjából Energetikai és közlekedésfejlesztések: A több mint 10 millió embert fglalkztató szállítási/közlekedési ágazat adja az EU GDP-jének egy tizedét. A közúti szállítás jelenlegi ágazati dminanciája zsúfltsághz és környezeti kárkhz vezet, amelyet a lisszabni stratégia a vasúthálózatkba való fkztt befektetés rén kíván ellensúlyzni. Kiemelt célkitőzés tvábbá a Galile mőhldas navigációs rendszer támgatása, a tagállamk közötti légi irányítás összehanglása és az, hgy 2010-ig az EU energiafelhasználásból 12%-kal részesedjenek a megújuló energiafrrásk. A K+F tevékenységek ösztönzése: Az EU világpiaci versenytársainál jóval kisebb mértékben, összesített nemzeti össztermékének valamivel kevesebb, mint 2%-ával támgatja a K+F-et (fıleg a magánberuházásk aránya csekély). Ezért a lisszabni stratégia célja, hgy 2010-ig a GDP 3%-ára kell emelni a K+F arányát az EU-ban. Ezt leginkább a magánszféra számára megteremtett innvációbarát gazdasági környezettel lehet elérni (innvatív KKV-k támgatása, kckázati tıkéhez való hzzájutás megkönnyítése stb.). Szintén kmly gndt jelent, hgy Európában az USA-hz és Japánhz képest kevés a tudós és kutató, illetve jelentıs a kivándrlás az európainál skkal inspirálóbb kutatói környezetet kínáló tengerentúlra. Mbilitásuk és szakmai feltételeik javításával növelni kell Európa vnzerejét a kutatók számára. Az európai gazdaságk tvábbi gyengesége, hgy nem képesek kutatóik eredményeit megfelelı mértékben a gyakrlatba átültetni. Ez az egyetemek és a vállalkzásk közötti K+F kapcslatk erısítésel lehet serkenteni A fglalkztatás bıvítése: A Lisszabni Stratégia egyik legfıbb célja a fglalkztatttság növelése. Ehhez az EU vezetıi knkrét célkitőzéseket állítttak föl: a teljes fglalkztatttsági rátát 63-ról 70%-ra kell növelni, a nıi fglalkztatttságt 55-rıl 60%-ra, az 55 nél idısebbekét pedig 40-rıl 50%-ra 2004 és 2010 között. A célk elérésének egyik eszköze a munkavállalói mbilitás növelése, és az Európai Szciális Alap frrásainak képzésre, az aktív munkaerı-piaci plitikákra való frdítása. Ezekkel egy idıben kerülne sr a tagállamk átfgó munkaerı-piaci refrmjaira, amelyek legfntsabb elemei: a KKV-k támgatása; az élethsszig tartó tanulás (amely a tudásalapú társadalm egyik elıfeltétele), a fiatalk, a nık és az idısek fglalkztatttságának növelése, illetve a reáltudmányk támgatása. Az Európai Tanács 2005 tavaszán értékelte a stratégia elsı öt ét, és megállapíttta, hgy a kitőzött célkból csak kevés valósult meg. Az eredményesség fkzása érdekében úgy döntöttek, hgy az átstrukturált és leegyszerősített stratégia középpntjába a növekedést és a fglalkztatást állítják, és a nemzeti akciótervek rén erısítik a tagállamk elkötelezettségét a refrmk végrehajtása iránt. Az újraindíttt, stratégia hárm kulcseleme: a gazdasági növekedés és a fglalkztatás elısegítése. 24

25 a refrmk iránti elkötelezettség megteremtése érdekében a tagállamk egységes irányelveken alapuló nemzeti akcióterveket nyújtanak be, a krábbi több száz dkumentum helyett egyetlen uniós és egyetlen nemzeti szintő jelentés készül. A tagállamknak 2005 któberéig kellett elkészíteniük és benyújtaniuk az erre vnatkzó cselekvési prgramjaikat, melyek legfntsabb elemei: a hatékny belsı piac, tisztességes és szabad kereskedelem, jbb szabályzás, magasabb színvnalú infrastruktúra, K+F támgatása, innváció ösztönzése, erıs ipari bázis megteremtése, több és jbb munkalehetıség, alkalmazkdó képesebb munkaerı, nívósabb ktatás és képzés Az EU Fenntartható Fejlıdési Stratégiája (a Götebrgi stratégia), 2001 és 2006 A fenntartható fejlıdés az Unió alapszerzıdésben rögzített, hsszú távú célkitőzése júniusában az Európai Tanács Götebrgban elfgadta a Bizttság által készített Fenntartható Fejlıdés Stratégiát, amely ahgy a Tanács is rámutat, egy harmadik dimenziót ad a Lisszabni Stratégiának, mely figyelmen kívül hagyta azt a felismerést, hgy a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések és prblémák összefnódnak és nem lehetséges ıket egymással gyakrta ellentmndó külön stratégiákban, külön priritásrendszerek mellett kezelni. A Stratégia egyértelmően leszögezi, hgy a Lisszabni flyamat plitikai célkitőzésére kell épülnie, miszerint az EU-nak "a világ leginkább versenyképes és dinamikus tudásalapú gazdaságává kell válnia, ami alkalmas a fenntartható gazdasági növekedésre több és jbb munkahellyel és szciális khézióval". Ez alapján a Stratégia megállapítja, hgy a gazdasági növekedésnek, társadalmi khéziónak és környezetvédelemnek együtt kell járnia. Az EU saját fenntartható fejlıdését fenyegetı veszélyekként az alábbiakat aznsítja: a glbális felmelegedés; új antibitikum rezisztens kórkzó törzsek megjelenése; veszélyes kémiai anyagk hsszú távú hatásai; élelmiszerbiztnsági veszélyek; szegénység; öregedı társadalm; a bidiverzitás csökkenése; a gyrsan növekvı hulladékmennyiség; a talajpusztulás; a közlekedési trlódásk; a növekvı reginális különbségek. A fenntartható fejlıdés megvalósítása érdekében az alábbi hsszú távú célkat fgalmazza meg: az éghajlatváltzás megállítása és a tiszta energia felhasználásának növelése; a közegészséget rntó prblémák kezelése; nagybb felelısségtudat a természeti erıfrrásk kezelésében, a bilógiai skféleség megırzése; a közlekedés, szállítás és földhasználat fenntarthatóvá tétele. Ennek érdekében szükségesnek tartja a gazdasági különbözı szektrainak összehanglását, a környezeti szempntk termékek árába történı beépítését, a befektetéseket a tudmányba és kutatásba, a kmmunikáció fejlesztését, 25

26 a glbális dimenziók számbavételét A stratégia akciótervei: Az éghajlatváltzás megállítása: a kitói kritériumk teljesítése az EU és más fejlett rszágk által (az üvegházhatású gázk kibcsátásának mérséklése 8%-al az 1990-es szinthez lépest); az energiatermékek adójáról szóló direktíva kidlgzása (2002-ig); 2010-ig összes üzemanyag fgyasztás 7%-ka, 2020-ig 20%-ka megújuló frrásbó történjen; az energiahatéknyság növelése; az összes energia 12%-ka megújuló energia-frrásból származzn 2010-ig; GDP növekedésének szétválasztása a közlekedés, energiafelhasználás növekedésétıl; direktíva kidlgzása az üvegházhatású gázk kereskedelemérıl. A környezet-egészségügyi helyzet javítása az élelmiszerbiztnság és minıség javítása; a járványk kitörésének megakadályzása és az antibitikum rezisztencia kezelése; az Európai Élelmiszerügyi Hatóság felállítása; a fgyasztók infrmálása; minıségi mezıgazdasági termelés kialakítása; Közösségi Stratégia az Egészséges és Biztnságs Munkahelyek érdekében. A természeti erıfrrásk fenntartható használata, a bilógiai skféleség csökkenésének megállítása: a fajk csökkenésének megállítása 2010-re a bilógiai biztnság megteremtése a Madár- és Élıhely Direktívák jbb végrehajtása a közösségi agrárplitika refrmja: a direkt kifizetéseket jó környezeti teljesítményekkel kell pársítani, integrált termékplitika kidlgzása, a Fenntartható Erıfrrás-használati Stratégia kidlgzása A környezeti szempntk integrációjáhz szükséges eszközök fejlesztése: integrált termékplitika kidlgzása a teljes termékciklusra vnatkzóan; a hulladékképzıdés megelızése, minimalizálása, újrahasznsítása; a környezetvédelmi innvációk kidlgzásának támgatása a 7. kutatás-fejlesztséei keretprgramban; piaci szabályzó eszközök kialakítása és önkéntes megállapdásk ösztönzése. A közlekedés, szállítás, földhasználat fenntartható fejlesztése a GDP és közlekedés növekedésének szétválasztása; a tömegközlekedés elıtérbe helyezése; a közúti közlekedés szintje 2010-re azns legyen az 1998-as szinttel; Szállítás tartalmazza a külsı költségeket 2005-re; 2003-ra úthasználati díj bevezetése; a távmunka támgatása; a vidékfejlesztés támgatása. A stratégia és akcióprgram lehetséges és várható gazdasági hatásai 26

27 öklógiai adórefrmk végrehajtása az adózás az anyag és energiafelhasználást érinti, a beszedett adó a munkaldali terheket csökkenti, a támgatási plitikák felülvizsgálata a környezetileg kárs támgatásk megszüntetése, a támgatásk környezeti hatásainak mérlegelése, a környezeti felelısség érvényesítése a környezeti kárért az kzó viseli a felelısséget Az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv Az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv (ÚMFT) egy nemzeti fejlesztési tervdkumentum amelynek célja, hgy az rszág hsszútávú területfejlesztési céljaival összhangban álló stratégiát fgalmazzn meg az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és Khéziós Alapjából származó támgatásk közötti felhasználására. Az ÚMFT-ben Magyarrszág számt ad arról, hgy milyen stratégia alapján tervezi saját és az Európai Unió fejlesztési frrásainak a felhasználását a hsszú távú célk elérése érdekében. Az ÚMFT átfgó célként a gazdasági növekedés támgatását és a fglalkztatás bıvítésének ösztönzését fgalmazza meg. Az egyes átfgó célk érdekében teendı legfntsabb lépések a következık szerint kerültek aznsításra: Fglalkztatás bıvítése: - a munkaerı-kínálat növelése: az egyén fglalkztathatóságának javítása, - a munkaerı-kereslet bıvítése: munkahelyteremtés, - a kereslet és a kínálat összhangját biztsító fglalkztatási környezet kialakítása. Tartós növekedés elısegítése: - a versenyképesség növelése, - a gazdaság bázisának a szélesítése, - az üzleti környezet fejlesztése: az elérhetıség javítása, valamint a szabályzási környezet javítása, az állami szlgáltatásk hatéknyságának növelése. A célk megvalósítását az alábbi tematikus és területi priritásk alapján tervezett peratív prgramk segítik elı (zárójelben a kapcslódó priritás): Gazdaságfejlesztési Operatív Prgram (gazdaságfejlesztés) Közlekedésfejlesztési Operatív Prgram (közlekedésfejlesztés), Társadalmi Megújulás Operatív Prgram (társadalmi megújulás) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prgram (társadalmi megújulás) Környezet és Energia Operatív Prgram (környezeti és energetikai fejlesztés), Nyugat-dunántúli Reginális Operatív Prgram, Közép-dunántúli Reginális Operatív Prgram, Dél-dunántúli Reginális Operatív Prgram, Észak-magyarrszági Reginális Operatív Prgram, Észak-alföldi Reginális Operatív Prgram, Dél-alföldi Reginális Operatív Prgram, Közép-magyarrszági Reginális Operatív Prgram (területfejlesztés) Államrefrm Operatív Prgram (államrefrm) Elektrnikus Közigazgatás Operatív Prgram (államrefrm) A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Reginális Fejlesztési Alapra, az Európai Szciális Alapra és a Khéziós Alapra vnatkzó általáns rendelkezések megállapításáról (tvábbiakban: Általáns Rendelkezések) a támgatásk (egyik, hrizntáis) alapelveként (17. cikk) határzta meg a fenntartható fejlıdés biztsítását. Az alapk célkitőzéseit a 27

28 fenntartható fejlıdés kereten, valamint a környezet védelme és állaptának javítása céljánakak a Közösség általi elımzdítása keretében kell megvalósítani, a szerzıdés 6. cikkelyében megállapítttak szerint. Az EU támgatási frrásk felhasználását szabályzó ÚMFT ezért stratégiai célként határzza meg a fenntartható fejlıdéshez való hzzájárulást, és mint a hrizntális célkitőzéshez való hzzájárulást minden prjektjavaslat esetén befgadási feltételként határzza meg. Minden támgattt prjekt esetében mind a tervezés, mind a megvalósítás srán a fenntartási idıszakban a következı célk eléréséhez szükséges hzzájárulni a természetes térszerkezet megırzése a természeti erıfrrsák megırzése a jó környezet-egészségügyi állapt megırzése (a kársdásk elkerülése a közösségek megırzése (társadalmi felelısségvállalás) Az UMFT által támgattt prjektek abban az esetben tekinthetıek teljes egészében fenntarthatónak, ha a prjektre értelmezhetı hrizntálisan és nem hrizntálisan meghatárztt fenntarthatósági szempntk mindegyike érvényesül, ezzel hzzájárul a természeti és humánerıfrrásk takaréks használatáhz, funkcióik megırzéséhez és kársdásuk megelızéshez. A figyelembe veendı fenntarthatósági szempntkat az peratív prgramkhz külön-külön készített fenntarthatósági útmutatók tartalmazzák A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia A magyar krmány az EU götebrgi stratégiai célkitőzéseinek nemzeti szintő megvalósítása érdekében, széleskörő társadalmi egyeztetéseket követıen 2007 júniusában hzta nyilvánsságra Magyarrszág Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégiáját. Stratégia fı célkitőzése, hgy elısegítse a hazai társadalmi-gazdasági-környezeti flyamatk közép-, illetve hsszú távn fenntartható pályára való áttérését, figyelembe ve a hazai adttságkat és a tágabb flyamatkat, feltételeket. Egy hsszú távú keretstratégiai jellegő dkumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pzitív, fenntartható, társadalmasítható jövıképhez vezetı, hsszú távú cél- és ennek megfelelı eszközrendszert vázl fel, mely illeszkedési alapként szlgál más szakágazati és területfejlesztési stratégiák, települési fenntarthatósági tervek számára. Hrizntális célkitőzések: a közösségi tudásbázis növelése, a tudmánys kutatás és tudáscsere erısítésel, és a kutatási eredmények elérhetıvé tételel; a fenntarthatóságról szóló tudás két irányból, a közktatás és a média felıl történı közvetítése; a társadalmi csprtk és a gazdasági szereplık bevnása a közplitikai döntési flyamatkba; a közplitikák fejlesztése, illetve átalakítása és hatékny megvalósítása a fenntarthatóság elvei és gyakrlata alapján; az intézményrendszer fejlesztése, illetve átalakítása; a váltzásk mnitringja és értékelése, amelynek eredményei visszahatnak a tudásbázisra, illetve minden más cselekvési területre is. A stratégia priritásai: 28

29 1. A fenntartható népesedési plitika kialakítása, amely növeli a gyermekvállalási kedvet, biztsítja a vállalt gyermekek nyugdt felnevelését, emellett kialakítja a harmnikus együttlét feltételeit a különbözı generációk, valamint a hazai és migráns rétegek között. 2. A társadalm egészségi állaptának javítása, melynek eredményeként nı a laksság születéskr várható élettartama és az egészségben eltöltött ek száma. Új lakssági szőrıprgramk indítása a betegségek megelızésére. 3. A társadalmi khézió és a fglalkztatás javítása: melynek eredményeként javul a hátránys helyzető csprtk (rmák, testi és mentális sérüléssel élık, nık) társadalmi elfgadttsága. A fglalkztatás arányának kiterjesztése a hátránys helyzető csprtk munkáhz juttatásával és a nyugdíjask munkaerıpiacn tartásával, mely elısegíti a ezen csprtk társadalmi integrációját. 4. A természeti értékek védelme. a természetes ökszisztémák mőködıképességének megırzésel, a természeti értékek védelmének hatéknyabbá tétele az intézményes és az önkéntes természetvédelem megerısítésel. 5. A klímaváltzás elleni küzdelem az üvegházhatású gázk légkörbe való kibcsátásának csökkentésel és a váltzó idıjárási és éghajlati hatáskra való állami és lakssági felkészülés elısegítésel. 6. A fenntartható vízgazdálkdás megteremtése az ivóvízminıség javításával, a közmőlló bezárásával, a felszíni vizek védelemel és minıségének javításával, a felszín alatti vízkészletek szennyezıdésektıl való védelmel és kímélı használatával. 7. A versenyképesség fenntartható erısítése a hazai Lisszabni Stratégia kidlgzásával és flyamats mnitringjával, javításával. 8. A fenntartható termelési eljárásk és fgyasztói szkásk erısítése a termelés természeti erıfrrásigényeinek csökkentésel, a tiszta technlógiák hazai elterjesztésel, aktív fgyasztói szemléletfrmálással. 9. Az energiagazdálkdás átalakítása a hazai megújuló energiafrrásk feltárásával és használatuk növelésel, az energiatakaréksság és a megújuló energetikai innvációk ösztönzésel. 10. A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakítása a területi különbségek mérséklésel, a kiegyensúlyztt funkcinális várshálózat megteremtésel, mely csökkenti a hsszútávú lakssági közlekedési igényt. A környezetbarát tömegközlekedés szerepének erısítésel és az úthálózat fejlesztésel csökkenthetı a közlekedés üvegházhatású gáz kibcsátása. 11. A fenntartható fejlıdést elısegítı gazdaságösztönzési rendszer kialakítása a költségvetési egyensúly megteremtésel, a megelızı szemlélető törvényi szabályzással, az adóterhek élımunkáról a környezethasználatra történı átcsprtsításával, a környezeti irányítási rendszerek és a termékciklusmenedzsment bevezetésének ösztönzésel Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia célja, hgy hsszú távra, krmányzati cikluskat átívelı módn jelölje ki az ágazat fejlesztési irányait, és szlgáljn iránymutatásul a turizmus területén tevékenykedı vállalkzásknak és szakmai szervezeteknek. A stratégia megalapztt helyzetfeltárás következtetéseire alapzva fgalmazza meg az ágazat fejlesztésének sarkpntjait. A stratégiai átfgó céljai: 1 Magyar Turisztikai Hivatal: Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia

30 Emberközpntú és hsszútávn jövedelmezı fejlıdés Turistafgadás feltételeinek javítása Attrakció-fejlesztés Emberi erıfrrás fejlesztés Hatékny mőködési rendszer kialakítása Hrizntális célk A célk elérése a stratégia megvalósítása a dkumentum szerint a következı priritásk mentén kezdhetı el: 1. A hazai turizmus versenyképességének növelése 2. A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintő priritásai 3. Innváción alapuló kínálatfejlesztés 4. Reginális szintő desztináció-fejlesztés 5. A piaci igényeknek megfelelı szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása 6. Az isklarendszerő képzés erısítése 7. A turizmus általáns megítélésének és elfgadttságának a javítása 8. Reginális intézményrendszer átalakítása Az egészségturizmus, az ök- és kngresszusi turizmust megelızve a turisztikai termékfejlesztés legfntsabb területe nemzeti szinten, ennek megfelelıen kiemelt, és fejlesztendı turisztikai desztinációként veszi számba a gyógy- és üdülıhelyeket. Az egészségturizmus következı 10 es idıszakára a belföldi és külföldi versenypzíció javítását tőzi ki célul a prgram, amelynek alapját a kmplex termékek jelenthetik. Az egészségturizmusn belül markánsan elkülönül a gyógyturizmus és a wellness turizmus. Gyógyturizmus esetén sajáts arculattal rendelkezı gyógyhelyek kialakítását ösztönzi a stratégia, amely a turisztikai és egészségügyi szakmai elvárásk összehanglásával történhet meg. Közvetlen cél a gyógyhelyek számának növelése, illetve a gyógytérségek létrehzása. A gyógytérség egy lyan funkcinális kistérség, amely egy (természetes vagy speciális) gyógytényezı jbb kihasználása érdekében összehangltan fejleszti a hasznsítást elısegítı és ehhez kapcslható egészségügyi szlgáltatáskat, valamint a specifikus és általáns turisztikai szlgáltatáskat és desztináció-menedzsment elemeit. A gyógy- és üdülıhelyek fejlesztése tekintetében a stratégia a gyógy- és termálvíz adttságaira épülı, kmplex kritériumknak megfelelı településtípusk fejlesztését tartja indkltnak. Területi menedzsment szempntjából mind a gyógy- illetve üdülıhelyei igazgatási intézmények kialakítása, mind pedig a hálózatba szervezés egyaránt indklt. A stratégiai mindemellett száms a gyógy- és termálfürdık, illetve a gyógy- és termálturizmust additív módn érintı fejlesztési célkitőzést tartalmaz, amelyek a közlekedés fejlesztésének területétıl kezdıdıen a humánerıfrrás fejlesztésen át, a turisztikai szervezeti struktúra átalakításáig több, az ágazathz kapcslódó tevékenység területét is érintik. Fentiekbıl következik, hgy a gyógy és wellness turizmus fejlesztése a következı idıszakban az ágazati feladatk mellett, az eddigieknél markánsabban település illetve kistérség-fejlesztési feladattá is válik. Egyre fntsabbá válik, sk esetben a tvábbi fejlıdés elıfeltétele, hgy az adtt település egésze, annak szlgáltatásaival, infrastruktúráinak fejlesztésel térségi szinten is megteremtse a turizmus kmplex kínálatát, a fenntartható fejlıdés elveinek figyelembe vételel. 30

31 2.11. Az Észak-alföldi régió Stratégiai Prgramja Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szlnk és Szabcs-Szatmár-Bereg megyék által alkttt Észak-alföldi régió fejlesztési prgramját teljes mértékben áthatja a fenntartható fejlıdés szemléletmódja. Az ennek megvalósítására való törekvés a régió stratégiájában mind az átfgó, mind a specifikus célk között, valamint egyes priritásk és ezek intézkedései között is megjelenik. Ezek a következık: A stratégia átfgó célja: A vízkészlet-gazdálkdás, a környezetgazdálkdás, a területhasználat összefüggésrendszerének öklógiai alapú megteremtésel és az erre alapztt versenyképes gazdaság- és humánerıfrrás-fejlesztéssel a régió Kelet-Közép-Európa minıségi élet-, egészség- és rekreációs közpntjává válik. Az átfgó cél középpntjában fenntartható módn történı fejlıdés elısegítése áll, ennek megfelelıen az átfgó cél az Észak-alföldi régió endgén ptenciáljaira alapztt, öknómiai, öklógiai és társadalmi szempntból fenntartható fejlıdésének az elısegítése, amely a környezeti értékek megırzésel és fejlesztésel biztsítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámlását. A specifikus célk közül közvetlenül érintik a fenntartható fejlıdés megvalósítását következık: 2. specifikus cél: A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megırzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. ( Ök-régió ). Az Ök-régió stratégiai cél a régió lakssága és gazdasága számára az egészséges, tiszta, rendezett és biztnságs természeti és települési környezet kialakítását, védelmét és hsszú távú fennmaradásának biztsítását fgalmazza meg. Ezen célkitőzés elérésében közpnti szerepet tölt be a felszínalatti és felszíni vizek védelme, jó állaptuk elérése és megırzése, környezetbarát és fenntartható módn történı hasznsításuk feltételeinek megteremtése, valamint a vizek kártétele elleni hatékny védelem kialakítása. A célkitőzés fnts eleme, hgy a régióban a természeti és települési környezet értékeit megismerje a régiós társadalm, ami hzzájárul azk védelméhez, megırzéséhez és fenntartható használatáhz. A specifikus céln belül a 2.1. Priritás (A régió környezeti állaptának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztnságs környezet megteremtése) a térségek és települések környezetvédelmi infrastruktúrájának (hulladéklerakók, szennyvízelvezetı csatrnák, ívóvíz-hálózatk, stb) fejlesztését, míg a 2.2. Priritás (Környezeti adttságkra épülı gazdasági tevékenységek környezeti szempntból fenntartható fejlesztése) a környezetvédelmi ipar megteremtését ösztönzi. 3. specifikus cél: A régióban az egészséges élet lehetıségeinek biztsítása, a kapcslódó endgén ptenciál hasznsítása. ( Egészséges-régió ) Az egészséges-régió priritás célja, hgy a régió lakssága hsszabb, egészségben eltöltött életet tudjn megélni, fizikális és mentális egészségi állapta javuljn. Cél tvábbá - az egészséges társadalm és munkaerı kialakításán túl - a természeti értékek egészség- és tudásközpntú hasznsítása és fejlesztése, kmplex egészségvertikum kialakítása, valamint az ehhez szükséges humánerıfrrás és kapcslódó/megalapzó kutatás-fejlesztés. A célhz kapcslódó 3.1. priritásn (a laksság egészségi állaptának javítása) belül elsısrban az egészségügyi rendszer helyi igényekhez való igazítása, az egészségügyi prevenció fejlesztése valamint az egészséges életmóddal kapcslats lakssági szemléletfrmálás elısegítése áll priritásn belül (A régió ptenciáljára, természeti adttságaira alapztt kmplex egészség-vertikum kialakítása) kiemelt hangsúlyt kap a természeti értékekre alapztt környezettudats fenntartható turizmusfejlesztés. 31

32 4. specifikus cél: A régió versenyelınyeire alapztt piacvezérelt és innvációrientált agrárvertikum kialakítása. ( Agrár-régió ) A stratégiai cél keretében a versenyképes, endgén ptenciálra támaszkdó agrárgazdaság megteremtése kap a legnagybb hangsúlyt a fenntartható agrár-környezetvédelem (tájgazdálkdás) megteremtésel és a vidékfejlesztés egyes elemeivel párhuzamsan. 5. specifikus cél: A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi khézió erısítése, a fglalkztatás bıvítése. ( Esélyteremtı és Felzárkózó régió ) Az Esélyteremtı és Felzárkózó régió, mint spcefikus cél egyik alapvetı törekvése a rurális térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése, a hátránys helyzetőek társadalmi integrációjának elısegítése, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése, ennek érdekében pedig a társadalmi innváció elımzdítása, a tudatfrmálás, az egyének és közösségek bekapcslódásának segítése a helyi civil életbe, a települési közösségek élettel való megtöltése. Ezen belül 5.2. Priritás a vidéken élık és hátránys helyzetőek életminıségének és életesélyeinek javításával, az 5.3. priritás a vidéki társadalm életminıségének javítása 5.4. priritás a települési környezet fejlesztését helyezi elıtérbe Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Kncepciója és Stratégiai Prgramja, A prgram elkészítésének célja a hsszú távú fejlıdéshez szükséges stratégiai irányvnalak és célrendszer kialakítása az EU és Magyarrszág közötti prgramzási idıszakára vnatkzóan. A tervdkumentum Hajdú-Bihar megye jövıképét a következı módn fglalja össze: A tudásvezérelt fejlıdésre, és a Hajdú-Bihar megye adttságaira épülı versenyképes gazdaság kiemelten a környezet- és egészségipar biztsítja a laksság magas szintő életminıségét. A jövıkép legfntsabb közpnti eleme a magas szintő életminıség biztsítása a megye lakssága számára. Ennek egyik alapfeltétele a dkumentum szerint az erıs, nemzetközileg is versenyképes gazdaság, amely a megye adttságaira és tudásalapú fejlıdésére támaszkdik. A megye széleskörő helyzetelemzése, jövıképe alapján került sr a térség fejlesztéseit megalapzó misszió, a stratégiai célk valamint a javaslt fejlesztési priritásk megfgalmazására. A fejlesztések céljait képezı misszió a következı: A megye elhelyezkedésére, természeti kincseire, valamint Debrecen ktatási és tudmánys szerepére építve tudásalapú, fenntartható gazdasági-társadalmi fejlıdés megteremtése a területi esélyegyenlıség biztsítására törekedve. A stratégiai célk a gazdasági versenyképesség erısítése és az életminıség javításaelérése érdekében a prgram a megye adttságainak figyelembe vételel az alábbi fejlesztési priritáskat határzta meg: - Tudásbázis fejlesztése - Idegenfrgalmi versenyképesség növelése - Vállalkzási környezet fejlesztése - Agr-business ágazat erısítése - Területi felzárkózás és a megye belsı khéziójának erısítése 32

33 A stratégiai dkumentum a fenntartható fejlıdés elveinek figyelembe vételét hrizntális elvként minden, a célkhz kapcslódó fejlesztési tevékenység tervezéséhez és megvalósításáhz kötelezı módn elıírja. Ezt Hajdú-Bihar megye belsı flyamatai is indklják: a harmnikus társadalmi és gazdasági fejlődés nem valósítható meg a megye környezeti lehetőségeinek kíméletes használata és a társadalmi khézió megteremtése nélkül Hajdúszbszló Településfejlesztési Kncepciója Hajdúszbszló 2002 ıszén indíttta el a várs településszerkezeti tervéhez bemeneti adatkat (inputkat) adó településfejlesztési kncepció megalapzását. A helyzetfeltáró elemzésekre épülve készült el 2003 augusztusára Hajdúszbszló Településfejlesztési Kncepciója, amely jelenleg is érvényben van. A település fejlesztésének szempntjából az alábbi célkat határzza meg: Idegenfrgalmi, gyógy-idegenfrgalmi, turisztikai adttságk tvábbi hasznsítása, az idegenfrgalmra épülı kereskedelemi, szlgáltató, vendéglátó szálláshely szlgáltató funkciók erısítése Üdülıterületeket és azkat kiegészítı rekreációs és sprt területek fejlesztése, elsısrban a belsı területi tartalékk föltárásával és a külterületen Ipari-gazdasági övezet kialakítása Kereskedelmi szlgáltató övezet kialakítása Infrastruktúra fejlesztése Természet- és értékvédelem: a tájkarakter, a település és tájérték megırzése, öklógiai flysók megtartása és bıvítése Települési értékvédelem Környezetvédelmi célkitőzések tájhasználati szabályzásk, talajvédelem, környezetterhelı hatásk csökkentése, vízrendezés, vízminıség, zaj- és levegıtisztaság-védelem Településplitikai célkitőzések: a település vnzásának megtartása, a település vársi arculatának fejlesztése, a településkép kedvezı alakítása A várs kulturális, ktatási és egészségügyi közpnti szerepének megtartása, az ellátórendszer fejlesztése A tekintettel arra, hgy dkumentum az I. Nemzeti Fejlesztéséi Terv idején készült - mely nagy hangsúlyt helyezett a fenntarthatóságra -, hrizntális elvként fgalmazza meg a fenntartható fejlıdés elvét, melyet minden fejlesztési tevékenység srán figyelembe kell venni Hajdúszbszló Integrált Vársfejlesztési Stratégiája A vársfejlesztési tevékenységek jbb összehanglásának céljából, valamint a vársrehabilitációra frdítható közösségi frrásk megszerzésének érdekében a várs ban Integrált Vársfejlesztési Stratégiát dlgztt ki. A stratégia célkitőzései illeszkednek a településfejlesztési kncepcióhz, ugyanakkr fizikai beruházásk kiegészülnek szciális és társadalmi célú fejlesztésekkel is. A stratégia átfgó célja: Hajdúszbszló az egészségturisztikai szegmensre kncentrálva ismert fürdıhelybıl nemzetközileg elismert fürdıvárssá, igazi gyógyhellyé fejlıdjön úgy, hgy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a vársban és a térségben megmutatkzó lakssági igények kielégítésére, a magas életszínvnal biztsítására, amihez nagymértékben hzzájárul a megerısödött és differenciált helyi vállalkzói szférára épülı kiegyensúlyzttabb gazdasági szerkezet. Ennek érdekében az alábbi, vársi szintő középtávú célkat határzta meg: 33

34 T1. A külsı és belsı megközelíthetıség és elérhetıség javítása T2. A természeti és épített környezet állaptának javítása a magas életminıség elérése érdekében T3. Hajdúszbszló nemzetközi idegenfrgalmi szerepének megerısítése a gyógy-, wellnes- és termálturisztikai adttságk és szlgáltatásk fejlesztésel T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innvatív vállalkzói infrastruktúra megteremtésel T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedı humánerıfrrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szlgáltatásk ügyfélbarát jellegének megerısítése T7. A helyi társadalm közösségi életének fejlesztése T8. A laksság egészségi állaptának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése kmplex szciális ellátórendszer kialakításával A között rendelkezésre álló közösségi frráskat két egységre a belvársi és a sprt-, turisztikai és rekreációs akcióterületre- kncentrálja. Ezekhez az alábbi vársszintő célkitőzések kapcslódnak: V1. A belvárs funkcinális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyztt vársi fejlıdés érdekében V2. A turisztikai vársrész átfgó fejlesztése és bekapcslása a várs mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznsítású vársrész puffer szerepének erısítése a turisztikai és a közszlgáltatásk fejlesztésel V4. A lakóövezet települési környezetének minıségi javítása intenzívebb hasznsítással és a közösségi funkciók erısítésel V5. A külterület multifunkcinalitásának megırzése kiemelt figyelmet frdítva a fenntartható hasznsításra A stratégia külön fejezetet szentel a fejlesztések srán fellépı környezeti és társadalmi hatásk értékelésének, mely hrizntális szempntként beépül minden, a célkitőzésekhez kapcslódó prjekt fejlesztésébe. 3. Fenntarthatósági helyzetelemzés 3.1. Földrajzi helyzet Hajdúszbszló az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, hárm jellegzetes alföldi táj a Hrtbágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke találkzásánál fekszik. A képet árnyalja, hgy a várs a régió leginkább prsperáló megyéjében, Hajdú-Bihar megyében található. A várs kedvezı térszerkezeti pzíciója a megyeszékhely és a fı közlekedési útvnalak közelségének köszönhetı: egyrészt Debrecentıl 21 km-re helyezkedik el. A 100. számú vasúti fıvnalnak és a 4. számú rszágs fıút áthalad a település területén, melynek közlekedés-földrajzi helyzetét tvább javíttta a 2006 végén átadtt M35 autópálya, mely bár nem érinti a várs területét, Ebes határánál éri el a 4. számú fıutat, mely lehetıvé teszi a sztráda gyrs elérését. Emellett megközelítıleg félútn fekszik két másik térségi jelentıségő várs, Derecske és Balmazújvárs között. 34

35 A hektár kiterjedéső Hajdúszbszló az azns nevő kistérség közpntja, amely Hajdú-Bihar megye egyik közepes kiterjedéső és közepes lakónépességő statisztikai körzete (területe 506,74 km², népessége fı). A várs mikrreginális szerepköre jelentıs Hajdúszbszló környezeti állaptának jellemzése A talajk állapta A várs közigazgatási területén elıfrduló talajk zöme csernzjm, amely löszön, illetve hmks vagy agyags löszön alakult ki, ennek köszönhetı, hgy a termıföld átlags aranykrna értéke magas (32 AK). A település térségében a talajk kémhatása jelentıs mértékben nem váltztt, enyhén savanyú. 1. ábra: Hajdúszbszló környékének talajtérképe Frrás: Víg Róbert Dbs Attila Pngrácz Zltán et al A talaj alapkızete (lösz, agyags lösz) általában cm mélyen helyezkedik el, de helyenként cm mélyen található Az elmúlt negyven srán a só-, a humusz és nitrgéntartalm csökkent, míg a fszfr- és káliumtartalm növekedett. A só mennyisége a talaj felsı 30 cm-es rétegében átlagsan 0,07%-kal, cm között 0,04%- kal csökkent. Hajdúszbszló környékén flytattt talajmővelés srán talaj mély (35-40 cm) szántása, a 3-4 ente végzett mélylazítás jellemzı gyakrlat, mely elısegíti a víz lefelé irányuló mzgását és a sók kilúgzódását. A talajban lefelé mzgó só a mélyebb talajrétegekben halmzódik fel. A humusztartalm az elmúlt 40 ben 0-30 cm között átlagsan 0,6%-kal csökkent. A csökkenéstıl függetlenül a talajk humusszal való ellátttsága kedvezı. A várshz tartzó közigazgatási terület talajainak több mint 90%-a nitrgénben közepesen elláttt. A talaj felsı 30 cm-es rétegében a fszfrtartalm átlagsan 116 ppm-el, a káliumtartalm 133 ppm-el növekedett 1966 óta, de nagy számban frdulnak elı nitrgénnel és káliummal közepesen illetve gyengén elláttt területek is. A tápanyag-utánpótlásban jelenleg a különbözı mőtrágyák alkalmazása dminál, az istállótrágya, zöldtrágyák és algakivnatk alkalmazása még nem terjedt el. A mőtrágyák bemsódása a talaj rétegeibe gyrs, talaj- és talajvízszennyezı hatásuk jelentıs, csökkentik település minıségi vízbázisának területét. 35

36 A levegı állapta Hajdúszbszló klimatikus adttságai kedvezıek. A térségben az északnyugati szél a jellemzı. A várs éghajlata szárazföldi (kntinentális), a téli napk száma 0 C átlaghımérséklettel 30-40, a nyári napk száma, amikr a hımérséklet átlaga 25 C, A levegı páratartalma alacsny, amit ellensúlyz a fürdı és parksíttt környékének mikrklímája. Az i átlags csapadékmennyiség mindössze 517 mm, ellenben a napfényes órák száma eléri, lykr meg is haladja a kétezer órát. A terület levegıszennyezettségét alapvetıen a kibcsátásk mennyisége és minısége határzza meg. A kibcsáttt primer levegıszennyezı anyagk mennyiségi és minıségi elszlása váltzó, amit egyrészt a gazdasági tevékenységek, másrészt a közlekedés, harmadrészt a lakssági energiafelhasználás beflyásl. 1. táblázat: Hajdúszbszló légszennyezése a jelentésre kötelezett frrásk alapján 2006-ban és 2007-ben Emisszió (t/) Szennyezı anyag SO 2 0,1 2,4 CO 16,6 33,564 NO x 29,7 27,531 Szilárd anyag 1,9 0,868 CH 5,3 1,137 összesen 53,6 65,53 Frrás: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség A levegıszennyezettség 2006-s és 2007-es adatait vizsgálva feltőnı a kén-dixid valamint a szénmnxid mennyiségének növekedése, melynek ka a lakssági gázáremelések után a főtési célú földgáz-felhasználás csökkenése és a tőzifa valamint a kıszén fkzttabb megjelenése a lakssági főtésben. A nitrgén xidk drasztikus csökkenése 2004 után indult meg, a 4. számú fıút Hajdúszbszlót elkerülı szakaszának átadása után, mely zaj és rezgésterhelésre is pzitívan hattt. 2. táblázat: a kén-dixid, a nitrgén-dixid és az ülepedı pr mennyiségének váltzása a 2006/2007-es illetve a 2007-es nem főtési fél srán 2006/2007 főtési fél 2007 nem főtési fél SO 2 (t/) 1,65 1,71 NO 2 (t/) 30,26 21,12 Ülepedı pr g/m2 x30 nap 4,91 11,05 Frrás: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség A felszíni vizek állapta A várs legjelentısebb vízflyása a Keleti-fıcsatrna, célját tekintve több funkciós csatrna. Az Alföldet észak-déli irányban átszelı vízflyás Tiszalöktıl indulva, 98 flyami kilméter után Baknszegnél a Kállóba, azn keresztül a Hrtbágy-Berettyóba trkllik. A tiszalöki duzzasztómő hatására vizét a Tiszából gravitációsan nyeri. A csatrna maximális vízáteresztı képessége 60 m 3 /s, ami a vízkivételek miatt a Kálló bukónál 15 m 3 /s-ra csökken. A vízkrmányzást hárm zsilip; a tiszavasvári-, a balmazújvársi- és a hajdúszbszlóibukó teszi lehetıvé. Ennek köszönhetıen a vízszintet egy magasabb nyári és egy alacsny téli vízszint között egész ben a vízkivételi igényeknek megfelelıen lehet váltztatni, de ez biztsítja azt is, hgy elkerülhetık a nagybb árvizek hatásai. A csatrna teljes hssz-szelvényében a meder vízmélysége átlagsan 3-4 méter között van, szélessége 36

37 kb méter. A keresztszelvény kialakítására jellemzı az 1,2 m mélységő padka. Itt nád dminanciájú szegélynövényzet található. A csatrna a kiemelt fntsságú ivóvízbázisk közé tartzik, vízminısége ennek megfelelıen I. sztályú. A szállíttt flyóvízi üledék lerakódásával a vízátlátszóság az alsó szakasz irányába növekszik. A víz kalcium-hidrgénkarbnáts intípusba tartzik, vezetıképessége alacsny-közepes, jellemzıen nem haladja meg az 500 S/cm értéket. A csatrna vizének kémhatása az enyhén savanyú és enyhén lúgs értékek kötött váltzik (ph= 6,5-7,5) Az xigén ellátttság megfelelı, alacsnyabb értékek helyileg a pangó részeken, az üledék közelében alakulhatnak ki. A növényi tápanyagk közül az NH 3 -nitrgén nem jellemzı, a NO 2 és NO 3 kncentrációi egész ben alacsny értéket mutatnak (NO 3 = 0,007-0,05 mg/l). A hárm nitrgén-frma aránya a nitrát felé tlódik, ami a víztér megfelelı xigénellátttságát támasztja alá. A nitrgén kncentráció az alsó szakaszk irányába csökkenı. A vízben ldtt rtfszfát értékei szintén alacsnynak tekinthetık (0,01-0,2 mg/l). A nitrgén frmák szakasznkénti csökkenı tendenciája és a fszfr ettıl eltérı váltzásai azt mutatják, hgy a csatrna növényi tápanyagait a felvehetı nitrgén limitálja. A csatrnában az összes szennyezıanyag csprt az I. sztályú vízminıség határértéke alatt marad. A klrfill-a tartalm, amely a vízben a lebegı ftszintetizáló szervezetek mennyiségét mutatja a teljes szakaszn alacsny értékő. A vízflyásban a planktn szervezetek mennyisége is igen alacsny. Növényzetére jellemzı teljes hsszn a padka növényszegélye, amelyben a nád (Phragmites australis) dminál, emellett jellemzı a harmatkása (Glyceria maxima) és fıleg az alsó szakaszn a különbözı gyékény fajk (Typha angustiflia, T. latiflia, T. laxmanni). A padkán, és részben a mederrézsőn jellemzıek a különbözı gyökerezı- és lebegı hínárállmányk (Nuphar luteum, Sparganium erectum szubmerz hajtásai, Ptamgetn ndsus, Ceratphyllum demersum, Hydrcharis mrsus-ranae, Spirdela plyrrhiza), amelyek brítása az alsóbb szakaszk irányába növekszik A Keleti-fıcsatrna jelentısége az elmúlt idıszakban a gyakri vízhiánys idıszakk miatt felértékelıdött. Az es vízhasználatk az alábbi átlagértékekkel jellemezhetık: öntözés: 8-20 millió köbméter; halastó: millió köbméter; ipari: millió köbméter; kmmunális: 3-4 millió köbméter; öklógiai: millió köbméter; vízátadás millió köbméter, Az elmúlt 50 ben döntı részt zavartalan Keleti-fıcsatrna üzemet tudtt biztsítani a mindenkri üzemeltetı. A várs közigazgatási területe a 48. számú KFCS menti belvízrendszer 481b számú Kösely belvízöblözetben helyezkedik el. A Kösely-fıcsatrna egy szakasza rendezetlen, nádas ısmeder. Közepes vízhzama 2 m 3 /s. Árhullámk csak tavasszal és nagybb esızések alkalmával jelentkeznek, az többi részében alig van víz a medrében. Vízminıségét Debrecen szennyvizei nagymértékben rntják. Keleti-fıcsatrna és Kösely keresztezésénél halastavak üzemelnek. A Hrtbágy halastavai a Kungyörgy-tavakat leszámítva körtöltésesek, ami azt jelenti, hgy a mély fekvéső területek körbegátlásával hzták ıket létre, lényegében természetes eredetőek. Méretük átlagsan 60 ha körül mzg, általában ha közötti kiterjedésőek. A vízszlp brítása átlagsan 1,2 méter. A használat miatt jelentıs mértékő bennük az üledékképzıdés, az iszap helyenként eléri a fél méter vastagságt is. A tavak vizére - bár mutat tavankénti eltéréseket a talaj minıségétıl, illetve a tápláló víz minıségétıl függıen - a következı táblázatban szereplı vízkémiai paraméterek jellemzınek tekinthetık. 37

38 3. táblázat: A Hajdúszbszló környéki halastavak vízkémiai jellemzıi Paraméterek Jellemzõ érték intervallum Vezetõképesség (ms/cm) ph 7,6-9,5 KOI (mg/l) 7,0-15,0 NH3 (mg/l) 0,008-0,1 NO2 (mg/l) 0,03-0,2 NO3 (mg/l) 0,3-1,2 O-PO4 (mg/l) 0,05-1,0 Frrás: Frrás: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség A tavak körül, elsısrban partvédelmi célzattal már az építés srán nádtelepítés történt. A tavak körüli nádszegély kiterjedése az ek alatt jelentısen megnıtt, mellette nagybb kiterjedéső gyékény sávk is kialakultak. A szegély mellett a magasabb, hátas részeken is jellemzı a gyékény- illetve nádszigetek képzıdése. A nádas teljes területe jelenleg hzzávetılegesen 500 ha. A tavak növényzetére a mcsári növények mellett a gyökerezı hinarak is jellemzıek. Legnagybb állmányban a hínárs, fésüs és imblygó békaszılı, a tündérfátyl, sulym, vízitök, valamint a szegélyben a békatutaj található. A halastavak vízellátása a Nyugati-fıcsatrnából, a Keleti-fıcsatrnából, valamint a Hrtbágy-flyóból történik A felszín alatti vizek állapta A felszín alatti vizek vnatkzásában a legnagybb prblémát a talajvíz szennyezése, szennyezettsége jelenti. Ennek ka elsısrban a közmőlló" tágra nyílása vlt krábban. Jelenleg fnts tényezı a mőtrágyák használata a mezıgazdaságban. A környéken a talajvíz szintjét beflyáslja a várstól nyugatra elterülı nagymérető halastó. Ennek köszönhetıen talajvizek a felszíntıl számítva 1,5-5 méter közötti mélységben helyezkednek el a várs közigazgatási területén. Kiemelkedı jelentıségő a várs területe alatt húzódó rétegvíz: 1925-ben egy sikertelen lajfúrás eredménye vlt a termálvízkutatás. Elıször 1091 m mélyrıl 73 C hımérséklető vizet találtak, majd 1926-ban, újabb sikeres fúrást kezdeményezve, 78 C hımérséklető, 2032 m talpmélységő kutat fúrtak. A jóds-bróms, Na-alkáli víz nagy mennyiségő metánt és földgázt is tartalmaz. Hajdúszbszló termálvizei az ún. Észak-Alföldi prózus termálvíztestben tárzódnak, mely pannóniai krú (12-1,8 millió ) képzıdmény. A Magyar Állami földtani Intézet által elvégzett vizsgálatk és mdellezések azt mutatják, hgy Hajdúszbszló térségében a jelenlegi hideg víztermelés a hasznsítható készletet meghaladja, bár az utánpótlódás értékét nem. Ezért bár a víztestet kckázatsként tartják számn, de a MÁFI szakértıinek véleménye szerint az vízigény értéke felülvizsgálandó, amely után a besrlás módsítható. 38

39 2. ábra: A termál gyógyhelyek és a termál víztestek kapcslata Magyarrszágn Hajdúszbszló Frrás:Magyar Állami Földtani Intézet A nyugalmi vízszintadatk (részben mélységi mérésekkel alátámasztva) a prózus termálvíztesteket megcsapló kutaknál 5-30 m vízszlpnyi nymáscsökkenéseket mutatnak az Alföldön. Hajdúszbszlón és Debrecenben aznban 50 m körüli depressziókat is mértek, mely jelentısen drágítja a termálvíz-kutak üzemeltetését, a túlhasználat pedig már középtávn a kinyerhetı vízmennyiség csökkenését fgja kzni. Hajdúszbszlón sérülékeny földtani közegő vízbázisra épült vízmő is üzemel. A vízvezetı szintek iszapsak és finmhmksak. A talajtól számíttt m mélységben található az ún. felsı vízadó szint. Itt már a prózus, vízadó képzıdmények túlsúlya jellemzı m mélységközben található a felsı és alsó vízadó szintet elválasztó féligáteresztı vízadó szint. 100 m alatt a pleisztcén (1,8 millió ) aljazatig helyezkedik el az alsó vízadó összlet. 3. ábra: A felszín alatti víztestek kckázatssága Magyarrszágn Hajdúszbszló Frrás: Magyar Állami Földtani Intézet 39

40 Az ivóvíz és szennyvízhálózat jellemzése A település közüzemi szlgáltatáskkal való ellátttsága kedvezınek ítélhetı. A kiépített ivóvízvezeték-hálózat hssza 2008-ban 108,2 km vlt. A 4. ábra tanúsága szerint az ívóvízhálózat kiépítésel együtt a bekapcslt lakásk száma is flyamatsan növekedett (10 alatt 17,05%-kal), mely 2008-ban lakást jelentett. 4. ábra: A közmőlló alakulása Hajdúszbszlón Közcsatrnahálózatba bekapcslt lakásk száma (db) Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcslt lakásk száma (db) Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcslt lakásk száma (db) Közcsatrnahálózatba bekapcslt lakásk száma (db) Frrás: KSH T-Star A közüzemi szennyvízcsatrna-hálózat kiépítésének szempntjából a nagy jelentıségő vlt, hssza ekkr egy európai uniós támgatásnak köszönhetıen duplájára emelkedett, jelenleg 82 km, így 1 km ivóvízvezetékre 758 m szennyvízcsatrna jut. A közcsatrna-hálózatba bekapcslt lakásk száma szintén 2005-ben duplázódtt meg és 2008-ig enyhén emelkedett (7 896 lakás). A szennyvízcsatrna-hálózat jelenleg még 47 utcában hiánys a hiányzó szakaszk kiépítésére a várs benyújttta pályázatát, amely már befgadásra került és várhatóan bezárja a várs kismértékben nyittt közmőllóját. 5. ábra: A szlgáltattt víz mennyiségének összetétele ábra ábra Háztartásknak szlgáltattt víz mennyisége (1000 m3) Összes szlgáltattt víz mennyisége (1000 m3) Közcsatrnába tisztítttan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) Frrás: KSH T-Star 40

41 A háztartásknak szlgáltattt víz mennyisége 2000 és 2008 között enyhe ingadzást mutattt, aznban aránya az összes szlgáltattt vízmennyiségen belül flyamatsan nıtt, köszönhetıen egyrészt az életszínvnallal növekvı lakssági vízfgyasztásnak, másrészt a településen mőködı vállalkzásk víztakarékssági intézkedéseinek.az összes szlgáltattt víz mennyiségében a kiugró értékek a fkzttan meleg nyaraknak köszönhetıek. A település szennyvíz-beruházásainak köszönhetıen 2005-tıl a tisztítttan elvezetett szennyvíz mennyisége is dinamikus növekedést mutat. A szennyvíziszap kmpsztálása a szennyvíztisztító telepen megldtt. A megfelelı minıségő kmpszt tvábbi elhelyezése, hasznsítása jelentıs feladat. A csatrnahálózat elválaszttt rendszerő, szinte kizárólag gravitációs üzemő Hulladékgazdálkdás A rendszeres hulladékgyőjtésben bevnt lakásk száma 2003 óta flyamats növekedést mutat, 2008-ban a teljes lakásállmány 75%-ából szállíttták el legalább hetente egyszer a kmmunális hulladékt. Az összes elszállíttt települési szilárd hulladék mennyisége gyakri ingadzáskat mutat, jelentısen függ a településre látgató turisták számától. Idıszak 4. táblázat: A hulladékgyőjtés jellemzı statisztikai adatai Hajdúszbszlón Összes A laksságtól elszállíttt Rendszeres elszállíttt települési szilárd hulladékgyőjtésbe bevnt települési szilárd hulladék (tnna) lakásk száma (db) hulladék (tnna) n.a. n.a n.a. n.a n.a n.a. n.a n.a. n.a Frrás: KSH T-Star A vársban keletkezı szilárd hulladék jelentıs része (hulladékudvarn és győjtıpntkn begyőjtött hasznsítható anyagk kivételel) a Hajdúszbszlótól 22 km-re lı Nádudvari lerakóba kerül. Az átszállítás többletköltsége illetve az ártalmatlanítás jelentıs terhet jelent a várs önkrmányzatának. A várs gazdasági társasága, amely egyben közszlgáltató is, rendelkezik egy saját tulajdnú kmplex hulladékgazdálkdási teleppel. Ezen belül mőködik: egy kmpsztáló tér a vársban keletkezı ág, gally, nyesedék, főkaszálék stb. kmpsztálásának céljából, egy hulladékudvar PET palack, üveg, papír, textil, elektrnikai felszerelések, akkumulátrk stb. győjtésére, egy átrakó állmás a keletkezı hulladékszállításn felül keletkezı települési szilárd hulladék fgadására. A szelektív hulladék győjtése a vársban jelenleg 30 győjtıszigeten történik. 41

42 Térszerkezet, területhasználat, épített környezet A 900 es múltra visszatekintı település szerkezetében mai napig megfigyelhetıek a jellegzetes mezıvársi ólaskertes szerkezet jegyei, annak ellenére, hgy különösen az elmúlt száz ben végbement népességnövekedés miatt a krábbi külsı kertek beépültek. A várs jelenlegi arculatát a XX. század másdik felében nyerte el. Településszerkezetében meghatárzó a kétpólusú felépítés. A vársközpnt a középkri település belsı lakóterületét fglalja magában, ezt veszi körül a külsı kertségbıl kialakult lakóterületek győrője. A település funkcióbıvítı vársrehabilitációját megalapzó Integrált Vársfejlesztési Stratégiában a szakértık két, településfejlesztési szempntból markáns vársszerkezeti egységet különítettek el: a várs északi-északkeleti részén elhelyezkedı HungarSpa Hajdúszbszló Gyógyfürdı egy lyan kmplex, szlgáltatáskkal nagy mennyiségben és magas minıségben elláttt üdülıövezet kialakulását indukálta, amely a vendégek számára a nyári idıszakban ténylegesen közpntként funkcinál; a várs térbelileg közpnti része a közszlgáltatásk elérését és igénybevételét teszi lehetıvé fıként a helyi laksság számára, a turisták csak alkalmanként keresik fel, közpnti funkcióját elsısrban az idegenfrgalmi idényen kívül tölti be. A két közpnti rész földrajzilag és funkcinálisan is elkülönül egymástól, más célcsprtk számára nyújt szlgáltatáskat. 6. ábra: Hajdúszbszló településszerkezeti egységei belvárs turisztikai vársrész, üdülı övezet lakógyőrő Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata, IVS délkeleti, vegyes hasznsítású vársrész A várs közlekedési hálózatára jelentıs hatással vlt a 4. sz. fıút átmenı frgalma. Az elkerülı szakasz megépítése után a belvárs tehermentesült az átmenı frgalm kárs hatásaitól. A teljes vársközpnt élı utcává alakítása északi elkerülı út megépítésel valósulhat meg, ami által a 33. számú útról érkezı frgalm nem a vársn áthaladva fg csatlakzni a 4. számú fıúthz. 42

43 A várs belterületén a zöldterületek kiterjedése m² vlt 2008-ban, mely a település teljes területének (kül- és belterületek) 0,09%-a, és a belterületnek is mindössze 1,97%-a. A rendszeresen tisztíttt zöldterületek mérete m². A közterek és parkk elsısrban a vársközpntra és a gyógyfürdı környékére kncentrálódnak. A közparkk növényállmánya vegyes, általában felújításra szrul, a várs utcafásítttsága jelenleg nem kielégítı, a vársi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védıfásításk hiánysak. 1. kép: Harangház a Szent István parkban A nagybb kiterjedéső belterületi parkk elsısrban a gyógyfürdı környékén helyezkednek el. A várs legnagybb közösségi célú zöldterülete, a Szent István park, ahl a Szabadtéri Színpad mellett száms emlékmő és köz-téri szbr található (pl. Várs-alapítási emlékmő, Növekedés-szbr, Harangház) és 2008 között a várs lakásállmánya 15,6 %-kal nıtt a KSH adatai szerint, 2008-ban a lakásk száma darab vlt a településen. Az épületek krösszetétele kedvezı, jóllehet az rszágs átlagnál valamivel idısebb fıként a nagykiterjedéső lakótelepek hiánya miatt. 7. ábra: Az új lakásk számának alakulása Hajdúszbszlón Az flyamán értékesités céljára épített lakásk száma (db) Az flyamán saját használatra épített lakásk száma (db) Frrás: KSH T-Star Az elmúlt idıszakban a lakásállmány a várs egyes részein jelentıs megújulásn ment keresztül ben még a lakásk csaknem 60%-a 1970 elıtt épült, arányuk azóta az 43

44 építési kedv növekedésének és a várs idegenfrgalmi adttságainak köszönhetıen jelentıs mértékben csökkent. A saját használatra valamint az értékesítés céljából épített lakásk száma fıként a közpnti lakástámgatási rendszernek köszönhetıen 2000 után megemelkedett, a saját használatú lakásk esetén 2004-ben, az értékesítési célú lakásépítések esetén 2005-ben érte el csúcspntját után a kedvezmények visszavágása miatt a saját használatra épített lakásk esetén ingadzáskkal bár, de csökkenı tendencia érvényesül, míg az értékesítés céljából épített lakásk esetén az idegenfrgalmi hasznsítás miatt egy újabb építési hullám kezd kibntakzni. A i népszámlálási adatk tükrében a lakásk kmfrtfkzata jónak tekinthetı. Az összkmfrts (3 738 db) és kmfrts (3 971 db) lakásk száma magas, míg a félkmfrts (321 db), kmfrt nélküli (893 db), szükség és egyéb lakásk száma (402 db) visznylag alacsny. Ez utóbbiak a várs belterületi peremterületén elszórtan helyezkednek el, illetve jelentıs részét az üdülıövezetben lı üdülı- és hétvégi házak alktják. Az önkrmányzat az utóbbi ekben alapvetı fntsságúnak tarttta, hgy összefüggı, rssz közegészségügyi és mentális tulajdnságkkal rendelkezı lakóhelyi környezet ne alakuljn ki a vársban. Ezt a törekvést segítette az ente legalább egyszer szeználisan megemelkedı munkaerı-piaci kereslet, ami a nyári idıszakban állandó bevételt jelent a családk számára. A kedvezı lakókörnyezetnek megfelelıen teleprehabilitációs prgramk indítására nem vlt és a kedvezı társadalmi és infrastrukturális flyamatk miatt nem is lesz szükség. A meglı iparterületek a várst délrıl elkerülı vasútvnal építését követıen, fıleg a vasútvnal mellé települtek. A várs területi terjeszkedése a területrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak megfelelıen az északi és keleti irányban indult meg. A beépítésre alkalmassá tett nyugati és délnyugati peremek beépülése a zöldmezıs lakssági és vállalati beruházásknak köszönhetıen megkezdıdött. Hajdúszbszlón két rszágs védettség alatt álló mőemlék található: a refrmátus templm és a középkri templmk maradványa. Az egyhajós refrmátus templm kibıvítéséhez 1810 májusában fgtak hzzá Rabl Crnelius debreceni kımőves vezetésel, és a munkálatk 1813-ban fejezıdtek be. Az épületet két ldalhajóval került kibıvítésre, majd hzzákezdtek a templm belsejét kialakítani. A legnagybb munkát a karzatk elkészítése adta a készítıknek. Brs István és Agárdi István helybeli asztals mesterek 1811-ben kezdték a munkálatkat, ami 1816-ig tarttt. A megújult templm rgnáját Krämmer Jáns nagyváradi rgnakészítı mester készítette. Az építési munkálatk közben, 1814-ben a trnyba villám csaptt, és a tetıszerkezet alapsan megrngálódtt, ebbıl az kból kiflyólag átépítésre került sr. Ezekkel a munkálatkkal ben végeztek. Ekkr került megépítésre a templm 50 méter magasságú trnya, amelynek csúcsát egy trnygmb ékesítette. Az átépítések flyamán az eredetileg gótikus épület klasszicista stílust kaptt. Többszöri felújítási munkák után a templm ma ebben a frmájában tekinthetı meg a nagyközönség számára. Legutóbb ben restaurálták az épületet. Ezzel egy idıben került kialakításra a templm esti díszkivilágítása. A Refrmátus templm körül megmaradt a védıfal egy szakasza a sarkbástyával. Maga a fal a régészeti kutatásk szerint XV. századi eredető, de azt a hajdúvitézek a saját igényeik szerint tvább erısítették. A mintegy húsz méter hsszú faln láthatók a hajdúk által annak idején nyittt körte alakú lırések, a sarkbástya kör alakú. Az 1961-es helyreállítás srán a kifagytt, elprladt, sérült téglákat pótlták, a sarkbástya tetızetét pedig zsindelyfedéllel látták el. Valamennyi hajdúvárs templma erıdített vlt, a szbszlói aznban különbözött a többitıl: vizesárkkal vették körbe, a vizet az akkr még vízimalmk hajtására is alkalmas Köselybıl vezették ide. A belvárs kijelölt határain belül helyi védelemre javaslják vársközpnt eredeti állaptban fennmaradt szerkezetét, utcahálózatát, a római katlikus templmt, a refrmátus 44

45 gyülekezeti termet, egy lakóházat, egy éttermet, valamint a vársháza, a rendırség, a Járóbeteg-Ellátó Centrum, a Gönczy Pál Általáns Iskla és a Gönczy Pál utcai napközi tthn épületét. Megırzendı és lakssági rekreációs zöldfelületként hasznsítható a Kösely Zrt. arbrétuma. A vizes, revitalizált élıhelyek (pl. Belsı-Kösely) jelentıs fejlesztési ptenciállal rendelkeznek. A Hrtbágyi Nemzeti Park 3568 m 2 védett területet tart nyílván Hajdúszbszló közigazgatási területén. Az rszágsan védett területek közé tartzik a Hrtbágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében lı Angyalházi ısgyepes, valamint valamennyi élıvízflyás, ér és hlt-meder. A Hrtbágyi Nemzeti Park Igazgatósága a várs északi és nyugati legelıterületeit fkzttan védett természeti területnek terjesztette fel a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Az ex lege védett területek közé a várs területén található 7 kunhalm tartzik. Keleti rész Nyugati rész 5. táblázat: Kunhalmk Hajdúszbszló külterületén Kunhalm neve Bárány halm Hegyes halm Tekintı halm Kurta halm Két halm Krpád halm Zslds halm Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata Magasság 100,2 m 100,0 m 105,5 m 94,1 m 99,8 m 96,1 m 95,0 m A várstól 17 km-re Nagyhegyes és Nádudvar után elhelyezkedı Angyalháza-puszta 3566,7 hektárs védett területe szerepel a ramsari egyezményben meghatárztt nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek között is. A krábban a várs legelıjeként funkcináló területen csak krlátztt és természetkímélı mezıgazdasági mővelés lehetséges, néhány tanyán jelenleg is bigazdálkdást flytatnak ıshns magyar háziállatk tartásával, ami a falusi turizmus egyik alapjaként is szlgál. 8. ábra: Hrtbágyi Nemzeti Park védett területei Hajdúszbszló területén Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata 45

46 Szintén a várs környéki szabadidıs tevékenységekre nyújtanak lehetıséget a többnyire mesterséges állóvizek (hrgásztavak, bányató). Az egyik legnagybb mértékben hasznsíttt tó a Nádaspart hrgásztó és szabadidıs park, amely száms szlgáltatást kínál a hrgászástól kezdve a strandlásn át a rendezvényszervezésig. 2 kép: A Nádaspart hrgásztó Frrás: Az Állami Erdészeti Szlgálat Debreceni Igazgatósága adatszlgáltatása alapján Hajdúszbszló területén 413,9 ha erdı helyezkedik el, mely az elsıdleges rendeltetés szerint védelmi és gazdasági erdı részekre szlik. A külterületen lı erdık zömét a település környéki erdıfltk, kisebb részét az utak, csatrnák és mezıgazdasági üzemek melletti keskenyebb erdısávk alktják. Az erdıalktó fatípusk nyárfélék, akác, kcsánys tölgy és több más elegyfa A gazdasági környezet jellemzése A kilencvenes ek elejétıl kibntakzó gazdasági szerkezetváltás Hajdúszbszló gazdaságát és társdalmát 1950-es ektıl kialakult sajáts, szlgáltatás-alapú gazdasági struktúrájának köszönhetıen kevésbé érintette érzékenyen, mit az rszág többi részét A vállalkzásk helyzete 2008-ban 4503 vállalkzás mőködött a vársban és 2008 között a regisztrált vállalkzásk száma 56,7%-kal növekedett. Ezen belül az egyéni vállalkzásk aránya i 68,7%-ról 2008-ra 73,3%-ra emelkedett, köszönhetıen a turizmus 2000 utáni fellendülésének illetve az ıstermelık 2007 utáni egyéni vállalkzóként történı kötelezı regisztrációjának. 46

47 9.ábra: Az egyéni vállalkzásk és a társas vállalkzásk arányának váltzása az összes regisztrált vállalkzásn belül Regisztrált társas vállalkzásk száma (db) Regisztrált egyéni vállalkzásk száma (db) Frrás: KSH T-Star Hajdúszbszlón a mőködı vállalkzásk száma (1 638 vállalkzás 2007-ben) a megyében Debrecen után a legmagasabb, ennek valamivel több mint 60%-a egyéni vállalkzás. A legtöbb mőködı vállalkzás a kereskedelemben, az ingatlanügyletek és gazdasági szlgáltatás valamint az építıipar gazdasági ágakban mőködik, melyek közvetlenül kapcslódnak a várs húzóágazatát jelentı idegenfrgalmhz (idegenfrgalmi ingatlank építése, értékesítése, üzemeltetése, a vársba érkezı turisták kiszlgálása). 10. ábra: A regisztrált vállalkzásk számának alakulása Hajdúszbszlón 2000 és 2008 között Regisztrált vállalkzásk száma (db) Mőködı vállalkzásk száma (db) Frrás: KSH T-Star A vállalkzásk közül a legtöbb az ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás valamint a kiskereskedelem szakágakban mőködik. Kiemelkedı ugyanakkr az építıipar és a szálláshely-szlgáltatás szerepe is. A mőködı vállalkzásk jelentıs része az idegenfrgalmhz kötıdı szlgáltatásk fejt ki gazdasági tevékenységet. 47

48 11. ábra: A mőködı vállalkzásk megszlása gazdasági ágak szerint, % 3% 10% 4% 8% 10% mezıgazdaság (db) ipar (db) építıipar (db) kereskedelem (db) szálláshely-szlgáltatás (db) 22% szállítás, raktárzás, psta, távközlés (db) pénzügyi közvetítés (db) 22% ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás (db) ktatás (db) 4% 6% 9% egészségügyi, szciális ellátás (db) egyéb közösségi, személyi szlgáltatásk (db) Frrás: KSH T-Star, 2008 A várs legnagybb fglalkztatója a HungarSpa Hajdúszbszlói Gyógyfürdı és Egészségturisztikai Zrt., amely 414 fıt fglalkztat. Jelentıs szerepet tölt be tvábbá a várs munkaerıpiacán a Hajdúszbszlói Vársgazdálkdási Zrt. (118 fı) és a mezıgazdasági tevékenységet flytató Kösely Zrt, MOL Zrt., MOL Földgázszállító Zrt., Chemstart Kft., Hajdú-Mbil Trans EC, Tigáz Zrt., OTP Zrt., Htel Béke, Htel Aquasl ban Hajdúszbszlón 437 kiskereskedelmi üzlet mőködött, amely a i értékhez képest 7,3%-s növekedést jelent. 8,5%-uk élelmiszer jellegő és 2006 között a nagykereskedelmi raktárak számában következett be jelentıs, 60%-s növekedés, mely vársi települési vállalkzásösztönzési plitika sikerét is jelenti, mellyel a várs kedvezı közlekedés-földrajzi adttságait kihasználva képest vlt a lgisztikai szerepkör erısítésére is Debrecen árnyékában. Hajdúszbszlón a vendéglátóhelyek a i értékhez képest 56%-al nıtt ban a vendéglátóhelyek 74,1%-a cukrászda és étterem vlt. 48

49 6. táblázat: a kiskereskedelmi üzletek és nagykereskedelmi raktárak számának alakulása 2000 és 2008 között Idıszak Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) n.a n.a. Nagykereskedelmi raktárak száma összesen (db) Frrás: KSH T-Star A szlgáltatási ágazatk jellemzése A mőködı vállalkzásk összevnt nemzetgazdasági ágankénti megszlását tanulmányzva látható, hgy Hajdúszbszló gazdaságában meghatárzó jelentısége van a szlgáltatási ágazatknak: a mőködı vállalkzásk csaknem 80%-a ebben a szektrban mőködött ben. 12. ábra: A mőködı vállalkzásk megszlása gazdasági ágazatk szerint, % 17% mezıgazdaság (db) ipar és építıipar (db) szlgáltatásk (db) 79% Frrás: KSH T-Star A szlgáltatáskn belül elsısrban az ingatlanügyletek és gazdasági szlgáltatásk valamint a kereskedelem dminálnak a statisztikai adatk szerint, együttes részesedésük a szektrból 55%. A szálláshely szlgáltatással illetve az egyéb személyi szlgáltatáskkal fglalkzó mőködı vállalkzásk részaránya 13% illetve 12%. Feltőnı, hgy pénzügyi közvetítéssel a mőködı vállalkzásk mindössze a 5%-a fglalkzik, zömmel nagy pénzügyi intézetek, biztsítótársaságk illetve bankk helyi képviseletei. A településen szinte az összes szlgáltatás a gyógyturizmushz kötıdik. A kereskedelem a lakssági igények kielégítésén túl fıleg a településre érkezı vendégek ellátására specializálódtt, magas az igényes élelmiszeripari és ruházati termékeket árusító helyek száma. Az ingatlanügyletek és a szálláshely-szlgáltatás szintén szrsan összefnódtt a település életében. Az utóbbi öt ben több nagyértékő turisztikai ingatlanfejlesztés is történt a vársban, mely egyrészt növelte a magas nívójú kereskedelemi szálláshelyek számát, másrészt jelentıs bıvülést indukált az ingatlanpiaci vállalkzásk számában és bevételében egyaránt. 49

50 13. ábra: A mőködı vállalkzásk megszlása a szlgáltatási ágazatn belül, % kereskedelem (db) 3% 4% 27% szálláshely-szlgáltatás (db) szállítás, raktárzás, psta, távközlés (db) pénzügyi közvetítés (db) 28% 12% 8% 5% Frrás: KSH T-Star ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás (db) ktatás (db) egészségügyi, szciális ellátás (db) egyéb közösségi, személyi szlgáltatásk (db) Turizmus A 2000 és 2008 közötti idıszakban a helyi gazdaság húzóágazatát jelentı turizmusban alapvetı váltzásk zajlttak le. A magas színvnalú szálldák száma 8 alatt megduplázódtt. Megélénkült a belföldi turizmus, ami pzitívumként értékelhetı, mivel az idegenfrgalmi fejlesztések eredményességét a belföldi turisztikai kereslet nagymértékben beflyáslja. ÉRTÉKEK 7. táblázat: Hajdúszbszló idegenfrgalmi attrakciói Gyógy- és termálvíz Keleti-fıcsatrna Hrtbágy közelsége Természeti Fürdı-tó Nádaspart (hrgásztó) Refrmátus templm (mőemlék) Erıdfal (mőemlék) Katlikus templm (helyi védettség) Építészeti Vársháza (helyi védettség) Rendırség épülete (helyi védettség) Harangház Bcskai István Múzeum Fazekas-ház Gönczy Pál-emlékszba Kulturális Múzeumi Galéria Nemzetközi Mdern Múzeum Népmővészeti kiállítás Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata A vársban és környékén található építészeti és kulturális értékek mellett leginkább gyógyés termálvizérıl ismert gyógyfürdı és strand jelenti a legfntsabb turisztikai vnzerıt. 14. ábra: A külföldi és a belföldi vendégek arányának alakulása 2001 és 2008 között 50

51 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% Külföldi vendégek száma sz összes szálláshelyen belföldi vendégek száma az összes szálláshelyen 30% 20% 10% 0% Frrás: KSH T-Star A vársban található összes szálláshely száma az utóbbi 10 ben mintegy másfélszeresére növekedett a KSH adatai alapján tıl 2003-ig flyamats vlt az emelkedés (944-rıl re), 2004-tıl visznt csökkenés indult meg, aminek eredményeként 2006-ban szálláshely mőködött. A csökkenı tendencia elsısrban a magán-szállásadás vendéglátóinak számában követhetı nymn, de így is ez adja a szálláshelyek csaknem 95%-át. A várs aznban kereskedelmi szálláshelyek szempntjából is jól elláttt: 24 szállda, 21 panzió, 2 kemping, 1-1 ifjúsági szállás és turistaszálló, valamint 33 üdülıház várja a vendégeket. 15. ábra: A szállásférıhelyek számának és összetételének váltzása 2001 és 2008 között Magánszállásadás férıhelyeinek száma (db) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférıhelyeinek száma (db) Frrás: KSH T-Star Az összes szálláshely szállásférıhelyeinek száma 2001 óta ról re, 38,3%-al emelkedett. A magánszállásadás férıhelyeinek száma ennek köszönhetıen 2001 és 2008 között 46,2%-al nıtt, míg a kereskedelmi szállásférıhelyek száma ingadzáskkal 2001 óta 27,4%-s növekedést könyvelhetett el. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken megfrduló vendégek száma az elmúlt 8 alatt 90,5%-kal növekedett: mind a kereskedelmi szálláshelyek, mind a magánszállásadás 51

52 vendégeinek száma csaknem megduplázódtt. A vendégéjszakák számának növekedése kevésbé dinamikus, de kisebb ingadzásk kivételel flyamatsnak tekinthetı: a kereskedelmi szálláshelyeken 2001-hez képest 21,2%-s növekedést követıen 2008-ban 800 ezer alatt maradt, mely éjszakával kevesebb, mint 2007-ben. A magánszálláshelyeken 2001 és 2008 között törtetlen az emelkedés üteme (63,7%), ban összesen vendégéjszakát regisztráltak. Az idegenfrgalm jelentıségét a vársban, illetve a várs jelentıségét a megye idegenfrgalmában jól mutatja, hgy a szálldai szbák, az összes vendég, valamint az összes vendégéjszaka tekintetében Hajdúszbszló részesedése a megyei érték 55-65% között mzg ek óta.. A kereskedelmi szállásférıhelyek 1000 laksra jutó számát tekintve Hajdúszbszló szintén kiemelkedı értéket tudhat magáénak: a megyeszékhely értékének (32) több mint tízszeresét (380). A krábbi tendencia, miszerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma nagymértékben meghaladta a belföldiekét, egyértelmően megfrdult, amiben a belföldi kereslet fkzats növekedése mellett az is szerepet játszik, hgy a buszs utazásszervezés egyre kevésbé vnzó a fı külföldi célcsprtk számára, és inkább a könnyebben, rövidebb idı alatt elérhetı desztinációkat választják A fenntartható turizmus helyzete Hajdúszbszlón Hajdúszbszló önkrmányzata flyamatsan figyelemmel kíséri a turisztikai szektr településen belüli kncentrációjából eredı hatáskat és mindent megtesz annak érdekében, hgy gyógyturizmusból eredı pzitívumk (jbb egészségügyi ellátás, magasabb minıségő településkörnyezet) a várs teljes területén minden társadalmi csprt számára érzékelhetıek legyenek. Tvábbi törekvése a vezetésnek, hgy turisztikai szektr- a fenntarthatóság elveit messzemenıen figyelembe ve településre érkezı turisták legmagasabb igényeit is teljesíteni tudja, és Hajdúszbszló hsszútávn egy európai hírő, elismert fürdıhellyé váljn. Az Integrált Vársfejlesztési Stratégia is ennek szellemében került kidlgzásra. A lefektetett célk, amelyeket a fejlesztésplitikai részben is bemutattunk, elsıdlegesen az alábbi fenntartható turisztikai törekvéseket szlgálják: A turisztikai attrakciók diverzifikálása a vársn belül, újabb településrészek bevnása turisztikai körfrgásba A vársn belüli elérhetıség javítása környezetbarát infrastruktúrákkal és eszközökkel (kerékpárút hálózat és élı utcák fejlesztése) A meglı zöldfelületek fejlesztése és újabbak kialakítása, települési öklógiai flysó létrehzása Újabb közösségi terek kialakítása, ahl a vársba érkezı turisták és a helyi társdalm tagjai találkzhatnak Hajdúszbszló jelenlegi fejlesztési célrendszerében maximálisan törekszik a WTO által meghatárztt fenntartható turizmus megteremtésére, ennek stratégiai feltételeit tervezési és közplitikai szinten megteremtette és a jövıben várhatóan lyan fejlesztési prjekteket fg végrehajtani a szektrban, amelyek képesek lesznek biztsítani a várs mdern kri létének gazdasági és társadalmi bázisát adó gyógyturizmus fenntartható fejlıdését. A fenntartható turizmus megteremtésében az önkrmányzat mellett a magánszféra is részt vesz. Az rszágban egyedülálló módn a HungarSpa Zrt egy lyan gázmtrs kiserımővet helyezett üzembe az Európai Közpnti Bank támgatásával, mely a termálvíz természetes metántartalmát választja le és használja fel energiatermelésre. Az erımő üzemeltetésébıl által többféle gazdasági elınyük is származik a pzitív környezeti hatásk mellett. A metán megsemmisítése srán egyrészt az üvegházhatású gáz 52

53 kibcsátás-csökkentése által a széndixid kvótájuk értékesítésébıl bevételre jgsultak, másrészt az erımő segítségel megtermelt villams és hı energia a fürdı által eddig megvásárlt mennyiségeket részben kiváltja, tvábbá a felesleges villams energia kapacitásk értékesítésére is lehetıség mutatkzik Emellett hıszivattyús és hıcserélıs rendszereket is mőködtetnek, melyek segítségel a HungarSpa Zrt. Magyarrszág egyik leg környezettudatsabb turisztikai szlgáltatójává vált Ipar Az ipar szerepe a várs gazdaságában nem tekinthetı jelentısnek, a befektetés-ösztönzés tekintetében nrmatív jellegő kedvezményeket az önkrmányzat nem biztsít, ezekrıl egyedi tárgyalás és elbírálás alapján hz döntést. A kijelölt ipari fejlesztési területek a várs nyugati és déli részén, az 4. számú fıút várst elkerülı szakaszáhz közel, az idegenfrgalmi vársrész határától megfelelı távlságra helyezkednek el. A turisztikai fejlesztések elsıdlegessége miatt az ipartelepítés a legutóbbi ekig nem számíttt elsıdleges fejlesztési célnak. 8. táblázat: A legtöbb iparőzési adót fizetı hajdúszbszlói cégek 2000-ben és 2007-ben MOL Rt. MOL Földgázszállító Zrt. Tigáz Rt. Hunguest Htels Zrt. Htel Béke Kft. MOL Nyrt. Civis Htels Rt. E.ON Földgáz Strage Zrt. Kösely Rt. Róna-IM Kft. Tigáz Gepa Kft. OTP Bank Nyrt. Luximpex Kft. Tigáz-DSO Kft. Chemstart Kft. Chemstar Kft. Hajdúföld Szövetkezet Getherm-Üdülı Kft. Jancsa Kft. Hajdú-Mbil Trans Egyéni Cég Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata A 2008-ban kirbbanó gazdasági válság aznban hatással vlt az idegenfrgalmi bevételek alakulására. A várs az ingadzó idegenfrgalmi bevételek miatt törekszik az iparőzési adóból származó bevételek növelésére, amire a vasútn túli területeken történı zöldmezıs ipari beruházásk ösztönzése jó lehetıséget teremt. Ezzel tvább növelhetı a helyi adóbevételek ma már csaknem 2/3-át kitevı iparőzési adó összeg, mely stabilizálhatja az önkrmányzat gazdasági helyzetét. 53

54 16. ábra: Az iparőzési adó mértéke (Ft) és az iparőzési adót fizetı vállalkzásk száma (db) Iparőzési adó Iparőzési adót fizetı vállalkzásk száma Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata A 10 legnagybb iparőzési adót fizetı vállalkzás köre 2000-hez képest részben megváltztt, a legnagybb összeget váltzatlanul a MOL fizeti, de jelentıs összegek származnak a különbözı közüzemi és turisztikai cégek mőködésébıl is A várs költségvetésének helyzete Az vársban zajló termelés, a növekvı gazdaság és a bıvülı kereskedelmi és vendéglátóipari frgalm jelentıs adóbevételeket biztsít az önkrmányzat számára: a helyi adóztatás, valamint az átengedett közpnti adók az önkrmányzat költségvetésének több mint 1/3-át fedezik. Az önkrmányzat az ingadzó bevételek ellenére következetes gazdálkdással 2001 óta flyamatsan képes vlt egyensúlyban tartani a várs költségvetését. 17. ábra: A hajdúszbszlói önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak alakulása 2001 és 2007 között A helyi önkrmányzatk tárgyi bevételei (1000 Ft) A helyi önkrmányzatk tárgyi kiadásai (1000 Ft) Frrás: KSH T-Star Mezıgazdaság A mezıgazdaság több szempntból meghatárzó szektra a várs gazdaságának: egyrészt a település talajvisznyai kedvezıek, a várs közigazgatási területén található löszös talajk átlags aranykrna értéke 32. Másrészt a vársba érkezı turisták élelmiszerellátásában 54

55 alapvetı szerepe van a helyi gazdálkdóknak, akik napnta friss árukkal látják el a telelpülés kiskereskedelmi egységeit, az üdülıövezetben akár napnta többször is. A flyamats kereslet miatt a mezıgazdasági termékek árai magasabbak a környezı településeknél, ezért megfigyelhetı a helyi laksság vásárlási célú ingázása, amely fıleg a reggeli jelentıs közlekedési környezetterheléssel jár. A mezıgazdaságilag hasznsíttt földterületek jelentıs része, 84%-a szántó, 4,8% legelı. A magas ráfrdításk mellett jelentıs árbevételt hzó igényes mezıgazdasági kultúrák, kertészetek, gyümölcsösök aránya visznylag alacsny. Az erdık a várs közigazgatási területén található földterületek 2,6%-át brítják. 18. ábra. A földterületek megszlása mővelési ág szerint Hajdúszbszló közigazgatási területén, ,1% 0,5% 0,2% 0,7% 1,1% 2,6% 2,9% 3,0% 4,8% szılı, gyümölcsös kert nádas rét erdı halastó mővelés alól kivett terület legelı szántó Frrás: KSH T-Star A földterületek tulajdnvisznyai jelentısen megváltztak rendszerváltás után, és az átrendezıdés mai napig is tart: a termelıszövetkezetek szétestek, megjelentek a társas vállalkzásk, a mezıgazdasági vállalkzók, az ıstermelık. A kedvezıtlen flyamatk hatására csökkent a felvásárló/értékesítı szerep, helyi feldlgzó kapacitás hiányában az agrárium lehetıségei nincsenek megfelelı mértékben kihasználva. Ez hsszútávn veszélyeztetheti a turisták és a laksság ellátását, munkanélküliséghez és az inaktivitási ráta növekedéséhez vezethet az ıstermelık körében illetve élénkítheti a bevásárlási célú utazáskat, melynek negatív környezeti hatásai jelentısek A társadalmi flyamatk jellemzése Demgráfia Hajdúszbszló népesedési visznyait vizsgálva kiderül, hgy mind az állandó, mind a lakónépesség száma csökkent 2000 óta ban a várs 238,7 km²-nyi területén fınyi lakónépességnek adtt tthnt. Különösen számttevı lakónépesség számának természetes fgyás miatti csökkenése. 55

56 19. ábra: a lakónépesség és az állandó népesség számának alakulása 2000 és 2008 között Lakónépesség száma az közepén (a népszámlálás végleges adataiból tvábbszámíttt adat) (fı) Állandó népesség száma (fı) Frrás: KSH T-Star A vársra jellemzı vándrlási különbözet ek óta pzitív: 2008-ban 49 fıvel több vlt az davándrlásk száma, mint az elvándrlásk száma, melynek kai a térségi átlaghz képest magas életszínvnalban illetve a szeználisan kedvezı munkalehetıségekben keresendıek. Ennek ellenére a munkalehetıségek egyldalúsága miatt a fiatalk szelektív elvándrlása jelentıs mértékő. 20. ábra: Az elvándrlásk és az davándrlásk számának alakulása 2000 és 2008 között Frrás: KSH T-Star Odavándrlásk száma (eset) Elvándrlásk száma (eset) Az állandó népesség krcsprtk szerinti megszlását vizsgálva megállapítható, hgy a várs társadalmának elöregedése megkezdıdött, mely megfelel az rszágs tendenciának. A születésszám csökkenése megmutatkzik a 17 alatti gyermek és fiatalkrú népesség számának fgyásában, mely bár nem nevezhetı drasztikusnak mégis markánsan kirajzlódó flyamat az öregedést pedig a 60 feletti laksság számának és arányának jelentıs növekedése (2001-ben fı, 2008-ban fı) jelzi. Az állandó népesség legnagybb hányadát a es krcsprt (60%) képviseli. A 60 feletti krcsprt aránya 23%, míg a 0-17-esek krsztálya az állandó népességnek csak 17%-át képezi. 56

57 21. ábra: Az állandó népesség krcsprtk szerinti megszlása Hajdúszbszlón 2000 és 2008 között 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% Állandó népességbıl a 60-x esek száma (fı) Állandó népességbıl a esek száma (fı) Állandó népességbıl a 0-17 esek száma (fı) 20% 10% 0% Frrás: KSH T-Star A laksság nemek szerinti megszlása megfelel a hazai tendenciáknak: a gyermek és fiatal krban jellemzı férfitöbblet a közötti krsztályban szőnik meg, innentıl a nık száma lényegesen magasabb a férfiakéhz képest. Míg 60 alatt átlagsan 1,1 nı jut egy férfira, addig ez az érték a 60 nél idısebbek esetében már megközelíti az 1,5-öt. 22. ábra: Hajdúszbszló krfája (2005) életkr nık férfiak Frrás: KSH T-Star A házasságkötések és a válásk számát tekintve elmndható, hgy mindkét mutató flyamats csökkenése mellett egészen 2006-ig a házasságkötések száma meghaladta a válásk számát után a házasságkötések száma drasztikusan csökkenni kezdett, ra 10 megkötött házasságra már 8 válás juttt, mely fkzódó érzelmi instabilitást jelez a családk körében. 57

58 23. ábra: A házasságkötések és válásk számának alakulása 2000 és 2008 között Házasságkötések száma (eset) Válásk száma (eset) Házasságkötések száma (eset) Frrás: KSH T-Star Fglalkztatttság A i népszámlálás adatai szerint a fglalkztatttak száma fı vlt, ez azóta kissé növekedı tendenciát mutat, ami együtt járt mind az inaktív keresık (2001-ben fı), mind a munkanélküliek (2001-ben fı) számának csökkenésel. A fglalkztatttsági adatk mai napig lényegesen kedvezıtlenebbek, mint a rendszerváltás elıtti tízes idıszakban ben 100 háztartásra átlagsan 263 személy és 92 fglalkztattt juttt. Az összes háztartás (8 906 db) 41,6%-a vlt fglalkztattt nélküli. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsny, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vnulás követi. 9. táblázat: A laksság gazdasági aktivitása (2001) Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Fglalkztattt Munkanélküli Inaktív keresı Eltarttt fı % fı % fı % fı % , , ,6 Hajdúszbszló , , , , , , , ,3 Frrás: végére kisebb ingadzásk után a nyilvántarttt álláskeresık száma 972-re, a 180 napnál hsszabb ideje állástalank száma 357-re csökkent. A nyilvántarttt álláskeresık nemek szerinti megszlását tanulmányzva kiderül, hgy dminánsan nıi munkanélküliségrıl Hajdúszbszlón nem beszélhetünk, sıt 2003 elıtt a férfiak körében lényegesen magasabb vlt az állástalank aránya. 58

59 24 ábra: A nyilvántarttt álláskeresık számának és nemek közti elszlásának alakulása 2000 és 2008 között Nyilvántarttt álláskeresık száma, férfi (fı) Nyilvántarttt álláskeresık száma, nı (fı) Frrás: KSH T-Star Egészen más tendencia bntakzik ki abban az esetben, ha a nyilvántarttt pályakezdı munkanélküliek nemek közötti elszlását vizsgáljuk. A és kivételel pályakezdı munkanélküli nık száma lényegesen meghaladta a férfiak számát. Ennek negatív demgráfiai hatásai jelentısek, mivel a szülıképes nıi krsztály gyermekvállalásának idıpntja a hsszú álláskeresési idıszak miatt jelentısen kitlódik, ennek következtében a csökken a megszületett gyermekek száma, mely tvább erısíti a társadalm elöregedési flyamatait és a népesség fgyását. 25. ábra: A nyilvántarttt pályakezdı álláskeresık számának és nemek közötti megszlásának alakulása 2000 és 2008 között Nyilvántarttt pályakezdı álláskeresık száma, férfi (fı) Nyilvántarttt pályakezdı álláskeresık száma, nı (fı) Frrás: KSH T-Star A nyilvántarttt álláskeresık közül a legtöbben szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, ıket követik 27-27%-al az általáns isklai valamint a középisklai végzettségő álláskeresık. Az általáns iskla nylc sztályt el nem végzettek valamint a szakisklai végzettségőek alacsny arányának ka egyrészt az alacsny arányuk a munkaképes krúak körében, másrészt a körükben jellemzı jelentıs inaktivitás. 59

60 26. ábra: A nyilvántarttt álláskeresık isklai végzettség szerinti megszlása 2008-ban 27% 3% 5% Általáns iskla 8 sztályánál kevesebb végzettséggel rendelkezı nyilvántarttt álláskeresık száma (fı) 27% Általáns isklai végzettségő nyilvántarttt álláskeresık száma (fı) Szakmunkás végzettségő nyilvántarttt álláskeresık száma (fı) Szakisklai végzettségő nyilvántarttt álláskeresık száma (fı) 3% 35% Szakközépisklai, technikumi, gimnáziumi végzettségő nyilvántarttt álláskeresık száma (fı) Felsıfkú végzettségő nyilvántarttt álláskeresık száma (fı) Frrás: KSH T-Star A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív krúakn belül 44,7%, ami régiós összehasnlításban kedvezı. Közülük csaknem minden harmadik személy legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezik Oktatás, kultúra A hajdúszbszlói önkrmányzat által fenntarttt 9 ktatási intézményben alapvetı cél az integrált nevelés-ktatás megvalósításáhz, valamint a (halmzttan) hátránys helyzető és sajáts nevelési igényő gyermekek felzárkóztatásáhz szükséges feltételek megteremtése. A várs ennek érdekében tudats fejlesztésplitikát flytat, melynek alapvetı dkumentumai: Közktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése valamint Hajdúszbszló Várs Esélyegyenlıségi Terve. Az óvdásk között visznylag magas a hátránys helyzető gyermekek aránya, az ebbıl származó esetleges prblémákat a várs a fkztt integrációval képes ellensúlyzni. 60

61 OM aznsító Intézmény neve Egyesített Óvdai Intézmény Bárds Lajs Általáns Iskla Gönczy Pál Általáns Iskla Pávai Vajna Ferenc Általáns Iskla Thököly Imre Általáns Iskla Éltes Mátyás Általáns és Speciális Szakiskla, Kllégium és Gyermektthn Hıgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskla Közgazdasági Szakközépiskla Bcskai István Szakképzı Iskla 10. táblázat: Hajdúszbszló ktatási intézményei tanulólétszám az sztályszervezés módja szerint tanulólétszám az intézményben nrmál (általáns) tanterv emelt szintő és/vagy két tanítási nyelvő ktatás gyógypedagógiai tagzat összes HH/H SNI összes HH/H SNI összes HH/H SNI összes HH/H / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata Hajdúszbszlón az óvdai ellátásért a nylc tagintézményt magába fglaló Egyesített Óvdai Intézmény felel. A férıhelyek száma ban vlt a legmagasabb (993 fı), 2006-ra 836-ra csökkent. A fgyatkzó gyerekszám miatt ma már a férıhelyek csökkentése mellet is jelentıs kapacitástöbblet alakult ki az óvdai ellátásban. Idıszak 11. táblázat: Az óvdai ellátás adatai Hajdúszbszlón 2000 és 2008 között Óvdai Az óvdai Óvdai feladatellátási Óvdába beírt gyermekcsprtk férıhelyek száma helyek száma gyermekek száma száma (gyógypedagógiai (gyógypedagógiai (gyógypedagógiai (gyógypedagógiai neveléssel neveléssel neveléssel együtt) (fı) neveléssel együtt) együtt) (fı) együtt) (db) (db) Frrás: KSH T-Star A településen a beiskláztt gyerekek számának csökkenése miatt 2001 és 2008 között 6-ról 5-re csökkent az általáns isklai feladatellátási helyek száma. A sajáts nevelési igényő tanulók isklai ktatásának, fejlesztésének körülményei aznban az elmúlt ekben kedvezı irányban váltztak: az ktatási infrastrukturális feltételei javultak, a rehabilitációra frdítható óraszámk nıttek, fejlesztı-pedagógus és gyógypedagógus szakemberek is bekapcslódtak a hátránys helyzető gyermekek felzárkóztatásába. A vársban egy 61

62 középfkú gyógypedagógiai intézmény mőködik: a már említett Éltes Mátyás Általáns és Speciális Szakiskla, Kllégium és Gyermektthn az egészségkársdtt és fgyatéks, tanulásban krlátztt tanulók ktatását, szakképzését és rehabilitációját látja el. Idıszak 12. táblázat: Az általáns isklai ktatás adatai Hajdúszbszlón 2000 és 2008 között Általáns isklai feladatellátási helyek száma(gyógypedagógiai ktatással) (db) Általáns isklai sztálytermek száma (gyógypedagógiai ktatással együtt) (db) Az általáns isklai sztályk száma a nappali ktatásban (gyógypedagógiai ktatással együtt) (db) Általáns isklai tanulók száma a nappali ktatásban (gyógypedagógiai ktatással együtt) (fı) Általáns isklában tanuló elsı flyamsk száma a nappali ktatásban (gyógypedagógiai elıkészitı sztályk tanulóival együtt) (fı) Frrás: KSH T-Star 2001 és 2008 között a gimnáziumi feladatellátási helyek száma nem váltztt (1 db), a tanulók létszáma aznban flyamatsan nıtt, míg az sztálytermek száma stagnált. A szakközépisklai feladatellátási helyek száma 3-ról 2-re csökkent, míg a diákk száma nıtt (366-ról 473-ra). A szakisklai és speciális szakisklai feladatellátási helyek számában nem történt váltzás 2001 óta, a tanulók és az indíttt sztályk száma aznban ingadzó. Összefglalásként megállapítható, hgy 2000 és 2008 között az érettségit adó intézményekben tanulók számát emelkedés, míg a szakisklai ellátásban részesülık számát csökkenés jellemezte. Hajdúszbszlón jelenleg 2 kllégium biztsít elhelyezést a középisklai képzésben résztvevık számára. A kllégiumban lakó középisklásk száma 2001 óta enyhe, de flyamats csökkenést mutat, míg a környezı településekrıl napnta bejáró középisklásk száma 2001 óta 71,5%-al nıtt. 62

63 27. ábra: A kllégiumban lakó diákk és a bejáró diákk számának alakulása 2001 és 2008 között Kllégiumban lakó középisklai tanulók száma a nappali ktatásban (fı) Napnta bejáró középisklai tanulók száma a nappali ktatásban (fı) Frrás: KSH T-Star Kultúra, civil szervezetek Az rszágs átlaghz képest magasabb életszínvnal, valamint az idényszreően jelentkezı magas turisztikai kereslet miatt Hajdúszbszlón a kulturális szlgáltatásk számára kedvezı gazdasági, társadalmi és intézményi feltételek alakultak ki. A kulturális rendezvényeken résztvevık száma flyamatsan növekszik, 2006 és 2008 között 44%-al nıtt ( fırıl fıre). Az állandó jellegő alktó mővelıdési közösségek tagjainak száma a i 345 fıs értékrıl 376 fıre nıtt. 28. ábra: A hajdúszbszlói könyvtár adatai 2000 és 2008 között A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állmány) (db) A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma (db) A települési könyvtárak beiratkztt lvasóinak száma (fı) Frrás: KSH T-Star A település könyvtárába beiratkztt lvasók száma 2000 óta flyamatsan csökken, a kölcsönzött könyvtári egységek száma aznban az ingadzásk ellenére nı. Mindez a könyvtárat látgató közönség magas isklai végzettségő társadalmi csprtkra történı 63

64 specializálódására, igényességének növekedésére utal, mely hsszútávn aznban gátlhatja a könyvtárat közmővelıdési feladatkörének betöltésében. A várs legnagybb mővelıdési intézménye, a Kvács Máté Mővelıdési Közpnt és Könyvtár közpnti kulturális és közösségfrmáló szerepet tölt be a várs életében. különbözı kulturális lehetıségeket biztsít többek között klubk (nyugdíjas klub, pedagógus klub, ezterikus klub), szakkörök frmájában (matematika, tőzzmánc gyerekeknek-felnıtteknek, mővészeti csprtk, fltvarrás, mazsrett); helyet biztsít a különbözı egyesületek összejöveteleihez, találkzóihz, ingyenesen vagy minimális árn (Vendéglátók Egyesülete, Kulturális Közösség, Méhészek Egyesülete, Gazdakör, véradás, lakógyőlések, pártgyőlések). 13. táblázat: Hajdúszbszló kulturális, sprt- és közösségi szereplıi Önkrmányzat Civilszervezet Vállalkzás Kultúra Sprt Egyéb Bcskai István Múzeum Bcskai Mzi Kvács Máté Mővelıdési Közpnt és Könyvtár Fazekas Ház Szbszlói Kulturális Közösség Bcskai István Hagymányırzı Egyesület Kvács Máté Vársi Könyvtárért Alapítvány Hajdúszbszló Bárds Lajs Vársi és Pedagógus Énekkar Egyesület Hajdúszbszló Vársi Pedagógus Énekkarért Alapítvány Hajdúszbszló Múzeumáért Alapítvány Hajdúszbszlói Árpád SE Hajdúszbszlói Dmin Diáksprt Közhasznú Egyesület Hajdúszbszlói Szabadidı Sprtegyesület (HAJSZA SE) Ten-Shin Karate SE AERO KLUB Gázláng Súlyemelı Egyesület Hajdúszbszlói Asztalitenisz Klub Hajdúszbszlói Sakk Sprtegyesület Hajdúszbszlói Thermál Sprtegyesület Hajdúszbszló Kézilabda Sprtjáért, Kultúrájáért Közhasznú Egyesület HungarSpa Hajdúszbszlói Gyógyfürdı és Egészségturisztikai Zrt. Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata Hajdúszbszlói Lapkiadó Intézmény Hajdúszbszlói Vársi Televízió Hajdúszbszlói Magyar-Német Baráti Kör Hajdúszbszlói Nyugdíjas Pedagóguskért Alapítvány Magyar-Finn Baráti Kör Hajdúszbszlói Kör V-181. sz Magyar Galambtenyésztık Egyesülete Életerı Egyesület Hajdúszbszló Jövıjéért Egyesület Hajdúszbszlói Vársszépítı Egyesület Plgárır Közhasznú Egyesület Hajdúszbszló A különbözı civil szervezetek száma a várs méretéhez képest igen magasnak tekinthetı. Tevékenységük gyakran helyettesíti a várs közösségi, kulturális és sprt életébıl hiányzó szlgáltatáskat ill. szervezeteket. A várs prgramkínálata nemcsak a 64

65 turisztikai idényben, hanem azn kívül is visznylag magas. A Szbszlói Kulturális Közösség jelentıs szerepet tölt be a várs közösségi életében. A kulturális és szabadidıs rendezvények szervezésében a mővelıdési közpnt mellett nagy szerepet játszik a gyógyfürdı is, míg aznban az elıbbi mintegy 70%-ban ingyenes prgramkat kínál, addig utóbbi nagymértékben épít a fizetıképes keresletre. A fenntartható fejlıdéssel fglalkzó civil szervezetek aránya szakértıi becslések alapján 15%-t tesz ki a várs nn-prfit szervezetei körében. Ez az arány visznylag magas, bár tekintettel a szervezetek szerteágazó tevékenységére és több lábn állására, a valóban aktív fenntartható fejlıdéssel fglalkzó civil szervezetek száma ennék alacsnyabb. A legaktívabb ezek közül a már említett Szbszlói Kulturális Közösség, az Életerı Egyesület, a Hajdúszbszló Jövıjéért Egyesület és a Hajdúszbszlói Vársszépítı Egyesület Egészségügy, szciális ellátás A várs szciális ellátásának szervezése alapvetıen az integrált intézményként mőködı Szciális Szlgáltató Közpnt feladata. A településen mindössze egyetlen bölcsıdei ellátást nyújtó intézmény mőködik, ahl a 2000 óta váltzatlan 60 férıhelyre 74 beírattt gyermek jut, amely jelzi az intézmény túlterheltségét. A bölcsıdei férıhelyre várakzók száma jelentıs, a kapacitáshiány különösen nehezíti a GYES-rıl visszatérı nık munkába állását. A gyermekfelügyelet egyéb frmái fejletlenek (pl. családi napközi, helyettes szülıi hálózat). 14. táblázat: A bölcsıdei ellátás adatai Hajdúszbszlón 2000 és 2008 között Idıszak Mőködı, önkrmányzati bölcsıdei férıhelyek száma (db) Bölcsıdébe beírt gyermekek száma (fı) Frrás: KSH T-Star A szciális étkeztetést július 31-ig egy vállalkzás biztsíttta, azóta visznt az idıskrú, csökkent munkaképességő vagy munkaképtelen személyek számára az egyszeri meleg étkezést a Szép Ernı Középisklai Kllégium biztsítja. 65

66 15. táblázat: Az idısek nappali intézményeinek adatai 2000 és 2008 között Idıszak Idısek nappali intézményeinek engedélyezett férıhelyei (db) Idısek nappali intézményeiben ellátttak száma (fı) Frrás: KSH T-Star Az idısek nappali ellátását 2005-ig egy intézmény biztsíttta 60 férıhelyen. A növekvı igények 2005-tıl 2 feladatellátási helyen 90 fı számára nyújtanak szlgáltatást maximális kapacitáskihasználtság mellett, sıt 2008-ban ismét túlterheltség mutatkztt az intézményekben. 15. táblázat: Az idıskrúak bentlakáss intézményeinek adatai 2000 és 2008 között Idıszak Az idıskrúak tthnainak száma (db) Az idıskrúak tthnaiban a gndzttak száma (fı) Az idıskrúak tthnai mőködı férıhelyeinek száma (gndzóházakkal együtt) (db) Frrás: KSH T-Star Az önkrmányzat a szciális feladatk hatékny ellátásának érdekében támaszkdik a civil szervezetek, egyházi intézmények és vállalkzásk kapacitásira is. A Refrmátus Egyházközösség által fenntarttt Anna Idısek Otthna térségi hatókörő intézmény, mindössze 29 férıhelye aznban jelentısen elmarad az igényektıl. A Hajdú-Bihar Megyei Önkrmányzat által fenntarttt Idısek Otthna és Módszertani Intézménye 238 fı ellátását biztsítja. A két bentlakáss intézmény kihasználtsága ek óta 100% körüli. 66

67 16. táblázat: Szciális intézmények Hajdúszbszlón Gyermekek Idısek Hátránys helyzetőek Vársi Bölcsıde Gyermekjóléti Szlgálat Nevelési Tanácsadó Gndzási Közpnt Anna Idısek Otthna Idısek Otthna és Módszertani Intézménye Hajdúszbszlói Szciális Szlgáltató Közpnt Családsegítı Szlgálat Derős Alkny Nyugdíjas Klub Frrás: Hajdúszbszló Várs Önkrmányzata Vakk és Gyengénlátók Hajdúszbszlói Egyesülete Lvasterápia a Fgyatéks Gyermekekért Alapítvány Hajdúszbszló egészségügyi ellátó rendszere fejlettnek tekinthetı: a 9 házirvs, a 4 gyermekrvs 2 tevékenysége mellett 5 gyógyszertár mőködik a vársban. Emellett kiépült az iskla-egészségügyi és járóbeteg ellátás, a védınıi szlgálat, a házi szakáplási hálózat, valamint az idısek házi áplása is. Ennek ellenére az egy házi és gyermekrvsra jutó laksk száma (1 799 fı) a régió átlagáhz (1 630 fı) visznyítva is kedvezıtlen, az EUajánlásaiban megfgalmaztt 1300fı/rvs átlagtól pedig messze elmarad. A házirvsi ellátásban megjelentek száma a 2007-es egészségügyi refrmig dinamikus emelkedést mutattt, ezt követıen aznban a megjelenések száma mind a házirvsi, mind a járóbeteg ellátásban erıteljes csökkenésnek indult. 17. táblázat: Az egészségügyi ellátás néhány jellemzı adata Hajdúszbszlón 2000 és 2008 között Megjelenési esetek Mőködı Mőködı házi A házirvsi ellátásban száma a járóbeteg házirvsk gyermekrvsk a megjelentek és a szakellátásban száma száma én meglátgatttak száma (székhely szerinti adat én (fı) (fı) összesen (eset) Idıszak (eset) n.a n.a n.a n.a Frrás: KSH T-Star Az egészségügyi szlgáltatáskat területileg kncentráltan a Járóbeteg-Ellátó Centrum Szilfákalja utcai épületében biztsítják, kivételt ez alól a kissé távlabb lı mentıállmás jelent. Az ÁNTSZ helyi kirendeltsége az elmúlt ekben rendszeresen végzett felméréseket a laksság állaptára vnatkzóan, valamint aktívan együttmőködött a prevenciós tevékenységekben is. Egy 2006-ban végzett lakssági felmérés alapján gyakrlatilag minden hajdúszbszlói háztartás kapcslatban áll a település valamelyik egészségügyi szlgáltató intézményel. A házirvsi rendelık és a gyógyszertárak igénybe vétele lényegében minden háztartásra jellemzı (97% feletti arányk), de igen magas (86,2%) a szakrendelések említési aránya is. 2 Hajdúszbszló Várs Képviselıtestületének 10/2002. (IX. 30.) sz. rendelete a házirvsi körzetek megállapításáról 67

68 A hátránys helyzető csprtk, rmák helyzete A népesség szciális helyzetét alapvetıen a hátránys helyzető laksság arányának lassú emelkedése jellemzi, amely aznban nem jár együtt autmatikusan a támgatásk mértékének és esetszámának növekedésel: A rendszeres szciális segélyre frdíttt összegek 2006-ig flyamatsan csökkentek, míg a lakásfenntartási támgatáskra frdíttt összeg 2003-ban érte el mélypntját, azóta flyamatsan növekszik. A rendkívüli gyermekvédelmi támgatás esetei és összegei enként jelentıs ingadzást mutatnak. A közcélú fglalkztatásban résztvevık száma a 2003-as érték csaknem egyötödére csökkent, melyet az erre frdíttt összegek aránya ig követett, ekkr a minimálbérek emelése miatt a kiadásk is emelkedtek. A közgyógyellátási igazlvánnyal rendelkezık száma 2004 óta flyamatsan csökken, ban a i érték 65%-a. 18. táblázat: Segélyek és támgatásk Hajdúszbszlón Idıszak Rendszeres szciális segélyre felhasznált összeg ig (1000 Ft) Lakásfenntartási támgatás esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Rendkívüli gyermekvédelm i támgatás esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Rendkívüli gyermekvédelm i támgatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) (1000 Ft) Közcélú fglalkztatásban részt vettek száma (fı) Közcélú fglalkztat -ásra frdíttt összeg (1000 Ft) Közgyógyellátási igazlványnyal rendelkezık száma (2) (fı) n.a n.a Frrás: KSH T-Star A Helyi Cigány Kisebbségi Önkrmányzat becslése szerint a várs cigány lakssága fıre tehetı, akik többnyire a várs teljes területén elszórtan helyezkednek el önkrmányzati lakásban, albérletben vagy saját tulajdnú ingatlanban. Az rszágs tendenciáknak megfelelıen a fıként szeznális munkanélküliség körükben nagybb arányban frdul elı. Idényjelleggel elsısrban a mezıgazdaságban, az építıiparban és a turizmusban dlgznak. Fglalkztatásukat az önkrmányzat is segíti közhasznú fglalkztatással. A rma laksság földrajzi, területi mbilitására vnatkzóan pnts adatk nem ismertek, de a szciális szakemberek tapasztalatai alapján a vizsgált laksság körében nem jellemzı a földrajzi mbilitás. Ennek ka elsısrban a vársra jellemzı sajáts ingatlanpiaci flyamatkban keresendı: a magas ingatlanárak miatt a rsszabb anyagi körülmények között élık nem Hajdúszbszlót választják letelepedésük helyszínének. Hajdúszbszló teljes területén 2001-ben összesen lyan fı vlt, akik legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkeznek, és nincs rendszeres munkajövedelmük, azaz ptenciálisan a várs laksságának 10,5%-a felel meg a szegregációs mutatónak. Azt aznban, hgy a hátránys helyzetőek többnyire integrált lakókörnyezetben élnek, jól mutatja, hgy mindössze egy szegregátum rajzlódtt ki a várs keleti ldalán, a lakóövezeti vársrészben. 68

69 29. ábra: A szegregátum elhelyezkedése Frrás: KSH A szegregáció térbeli megjelenése A várs egyetlen szegregált területe az Alktás és a Szedres utca közötti néhány utcában (Veres Pálné, Szabadság, Haladás, Br Jáns, Kender, Csnts utcák) rajzlódtt ki a KSH adatai alapján. Bár a terület fekvése visznylag periférikus megközelíthetısége tömegközlekedési eszközzel nem kz nehézséget: a helyközi járatkat is fgadó autóbuszállmás 10 percre fekszik, valamint idıszaksan a terület peremét alktó Hıfrrás utcán közlekedik a 3-as jelzéső helyi járatú busz. A szegregátum laksainak száma 164 fı, akiknek a vársi átlagnak megfelelıen 17%-a 14 nél fiatalabb, míg az idısek aránya (22%) nagybb a vársi átlagnál. A munkaerıpiaci visznykat jól jellemzi, hgy a fglalkztatttak aránya a es népességen belül 36,6%, ami csaknem 15 százalékpnttal marad el a vársi értéktıl, így nem meglepı, hgy a fglalkztattt nélküli háztartásk aránya meghaladja az 50%-t. A munkanélküliség a munkaképes krúak több mint ¼-ét érinti, az állástalank 25%-a tartós munkanélküli. Összességében tehát a gazdasági aktivitás alacsny: a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 65,9%. Ez a segélyezésre is kihat: azn aktív krúak (15-59 es) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemfrrásuk kizárólag állami vagy helyi támgatás vlt, megközelíti a 20%-t A település energetikai helyzetének jellemzése A fenntartható fejlıdés megvalósításának egyik kulcsprblémája az energiaellátás hsszútávú biztnságának megteremtése. Magyarrszágn jelenleg az energiaellátásban döntı szerepet játszanak a fsszilis energiahrdzók. A lakssági és közintézményi főtésben jelenleg az rsz imprtból fedezett földgáz dminál (exprtfüggıségünk csaknem 80%). A villamsnergiatermelésben különösen kiemelkedı a nukleáris energia szerepe: a Paksi Atmerımő Zrt. az rszág energiaszükségletének 36%-át állítja elı, a többit szén és földgáz erımővek biztsítják. A megújuló energiák aránya jelenleg mindössze 3,6%. A növekvı energiaigény megújuló energiákból történı kielégítése nemcsak környezetvédelmileg, hanem fejlesztésplitikailag is fnts, mivel a dráguló fsszilis energiahrdzók rnthatják a térségek gazdasági kilátásait, szőkíthetik a gazdasági mzgásterüket, másrészt csökkenthetik a laksság életszínvnalát, mivel az energiák drágulása kihatással van az élet minden területére. 30. ábra: A villamsenergia-fgyasztásra jellemzı adatk váltzásai 2000 és 2008 között 69

70 Háztartási villamsenergia fgyasztók száma (db) A háztartásk részére szlgáltattt villamsenergia mennyisége (1000 kwh) Frrás: KSH T-Star Hajdúszbszlón a villamsenergia-szlgáltatást a az EON Hungária Zrt. végzi, aki a szükséges energiamennyiséget szén és gáztüzeléső erımővekbıl biztsítja. A háztartási villamsenergia fgyasztók száma 2000 óta 21%-al növekedett. Skkal dinamikusabban, 44%-al nıtt a háztartásk részére szlgáltattt villamsenergia mennyisége. Az utóbbi elsısrban a mdern háztartási berendezések, számítógépek háztartáskban való elterjedésének köszönhetı, amelyek a mőszaki fejlıdés ellenére flyamatsan növelik a lakssági villamsenergia-felhasználást. 31. ábra: A villamsenergia-fgyasztásra jellemzı adatk váltzásai 2000 és 2008 között Az összes szlgáltattt gáz mennyiségébıl a háztartásk részére szlgáltattt gáz mennyisége (1000 m3) Az összes szlgáltattt vezetékes gáz mennyisége (1000 m3) Frrás: KSH T-Star A település gázfgyasztásában váltzó tendenciáknak lehetünk tanúi az 30. ábra alapján és 2003 között mind a laksság, mind az önkrmányzati és gazdasági szektr számára szlgáltattt gázmennyiség dinamikusan emelkedett után aznban gáz világpiaci árának emelkedése miatt közel 10%-s csökkenés következett be, különösen a lakssági gázfgyasztásban után a gázár-támgatásk csökkentése miatt újabb visszaesés következett be a lakssági szektrban. Az ábrából kitőnik, hgy a település gázszükségletének váltzását a lakssági fgyasztás határzza meg. A lakssági gázfgyasztásra elsısrban a főtési célú gázfelhasználás jellemzı. A kiesı gázmennyiséget a település lakói a téli idıszakban elsısrban nagy kén és hamutartalmú szénfélék és tőzifa felhasználásával pótlták, mely 70

71 jelentıs hatással van a település levegıjének minıségére, növeli a kibcsáttt üvegházhatású gázk, a szén-mnxid, a kén-dixid és krm kncentrációját A felhasználható alternatív energiafrrásk Napenergia Magyarrszág napfénytartam térképére tekintve látható, hgy Hajdúszbszló abban a sávban fekszik, amelyben az i napsütéses órák száma megközelíti a 2000 órát. 32. ábra: Az i napsütéses órák száma Magyarrszágn Hajdúszbszló Frrás: Országs Meterlógiai Szlgálat Ez azt jelenti, hgy az teljes idejének (8760 óra) 22,8%-ában direkt napsugárzás van jelen, amely elméletileg lehetıséget biztsít az energiatermelésre. A fennmaradó nappali órákban (2380 óra/) szórt sugárzás tapasztalható, amely energiatermelés szempntjából nem igazán kedvezı, a szláris energiatermelı rendszerek ilyen körülmények között teljesítményük 10-30%-ára képesek. 33. ábra: A vízszintes felületet elérı glbális napsugárzás értékei Magyarrszágn Hajdúszbszló Frrás: Országs Meterlógiai Szlgálat 71

72 Évi átlagban a várs területére 1250 KWh/m 2 / érkezik, mely lehetıvé teszi a napenergia gyakrlati hasznsítását is a település közigazgatási területén (m 2 -enként és ente 1000 kwh kb. 100 liter főtılaj energiatartalmának felel meg). Egy- és kétlakáss családi házak esetén szkáss méretezés mellett - az es használati melegvíz-igény (HMV-igény) kb %-a fedezhetı. A nyári félben majdnem az egész szükséges hıenergiát szlgáltatja a Nap. HMV-készítésre szlgáló szlárrendszer esetén az es besugárzás %-a vákuumcsöveknél pedig azk nagybb hatásfka rén az es besugárzás %-a effektíven hasznsítható Szélenergia A szélenergia ptenciál jellemzésében nagy nehézséget jelent a szélenergia-térképek hiánya. Az eddig elkészült térképek magánvállalkzásk tulajdnában állnak és üzleti titkt képeznek. A várs szélenergetikai jellemzéséhez éppen ezért az Országs Meterlógiai Szlgálat és Debreceni Egyetem Meterlógiai Tanszékének publikus térképeit és dkumentumait használtuk fel. 19. táblázat: Az uralkdó szélirányk és relatív energiatartalmuk Hajdúszbszló területén Uralkdó szélirány Uralkdó szélirány relatív energiatartalma tél DDNY 15,5 tavasz ÉÉK 13 nyár ÉÉK 14,2 ısz DDNY 13,3 ÉÉK 13,6 Frrás: Tar K., 2007 Hajdúszbszló szélenergia-ptenciálját az uralkdó szélirányk relatív energiatartalmával jellemezhetjük. Ez, ahgyan a neve is elárulja, egy relatív mennyiség, mely megmutatja, hgy egy jellemzı szélirány magasságtól függetlenül- hányszr annyi energiát szállít, mint egy, a területre nem jellemzı szélirány. Ennek alapján a legnagybb energiamennyiséget a januártól márciusig jellemzı DDNY-i szelek szlgáltatják. A tavaszi és nyári idıszakban az ÉÉK-i szelek meghatárzóak, majd ısszel egy jelentısebb csökkenéssel ismét a DDNY-i szélirány válik legnagybb energiamennyiséget hrdzó iránnyá. Ebbıl is látszik, hgy Hajdúszbszlón a szélenergia irányk szerinti megszlása közel sem egyenletes, hasznsítás szempntjából egy-egy markáns, szaksan váltzó ÉÉK-i és DDNY-i irány rajzlódik ki. A szélenergia hasznsításra leginkább a 3 m/s feletti sebességő szelek a legalkalmasabbak. Ennek ptenciáljának jellemzéséhez a szélsebességek vertikális megszlását kell vizsgálnunk, melyhez az Országs Meterlógiai Szlgálat térképeit használjuk fel. 72

73 34. ábra: A szélsebességek magasság szerinti elszlása Magyarrszágn Hajdúszbszló Hajdúszbszló 10m 25m Hajdúszbszló 50m Hajdúszbszló 75m Frrás: Országs Meterlógiai Szlgálat Az átlags szélsebesség a talajszint feletti magassággal együtt nı. A minimálisan szükséges 3 m/s-s érték Hajdúszbszló környékén már 10 méteres magasságnál is várható, aznban mind a szélturbinák, mind a szélerıgépek minimálisan gazdaságs mőködéséhez legalább 4 m/s-s szélsebességek szükségesek, melyek a térségben 50 méteres magasság fölött jelentkeznek stabilan, de a nagyteljesítményő szélturbinák mőködtetéséhez szükséges sebességi tartmány 75 méter fölött található. A szélsebességek irány szerinti ill. magasság szerinti elszlása alapján elmndható, hgy a környék szélenergia-ptenciálja tehát lehetıvé teszi a kisteljesítményő, vízkiemelésre alkalmas mezıgazdasági szélerıgépek üzemeltetését vagy a kisléptékő, szigetszerő lakssági energetikai hasznsítást, aznban nagymérető szélturbinák telepítésére a magas beruházási költségek valamint természetvédelmi szempntk miatt nem alkalmas A getermikus energia A Magyarrszág alatti földkéreg az milliók srán bekövetkezett tektnikus mzgásk és a földköpeny termikus feláramlásai miatt erıteljesen töredezett szerkezetővé vált és elvéknydtt. Az aljzatt ÉK-DNY-i irányú szerkezeti vnalak és haránttörések taglják, valamint jelentıs vertikális különbségek (kiemelkedések és süllyedékek) jellemzik. A víz- és szénhidrgén kutatásk Hajdúszbszló környékén 1920-as ektıl napjainkig tucatszámra tárták fel a felszín alatti tárló szerkezeteket, rengeteg infrmációt nyújtva ezek 73

74 készleteirıl, hımérsékleteirıl és telepenergiáiról. Különösen Pávai-Vajna Ferenc kutatásai nymán tárultak fel száms helyütt hízmezık. Napjainkra a Kárpát-medence, ezen belül is Hajdúszbszló környéke mélyfúráskkal és gefizikailag a világ legsőrőbben megkutattt területei közé tartzik. Különösen a szénhidrgén kutatásk nyújtttak nagy tömegő infrmációt és mára már az üzemelı hízkutak több tizedes tapasztalatai is haszns adatbázist jelentenek a szakszerő getermikus energiagazdálkdáshz. A várs alatt a híztartó felszín alatti képzıdmények a felsı-pannóniai (8-2,5 millió es) hmk-hmkkı összletek, melyek visznylag bıséges vízutánpótlódással rendelkeznek a felettük települı pleisztcén-hlcén (2,5 millió tıl napjainkig) durvább törmelékes flyóvízi üledéksr vízkészletébıl, illetve a beszivárgási ablakk (pl.: Nyírség) csapadékából. Hajdúszbszló hízkútjai m mélységbıl 30 % przitású, átlagsan 10 m vastag lencseszerő híztárlóból 1926 óta szlgáltatnak 70 C körüli hıfkú vizet. A termelés sajns itt is meghaladja a hı és vízpótlódás ütemét, így a kutak szabad kiflyását a fkztt termelés miatt ma már itt is veszély fenyegeti. 35. ábra: A prózus termálvíztestek és az üzemelı termálvízkutak kiflyó vízhımérséklete Magyarrszágn Hajdúszbszló Frrás: Magyar Állami Földtani Intézet Az elızıekben vázlt földtani kép és a mélyfúrásk, valamint gefizikai szelvények alapján megállapítható, hgy a település getermikus energiakészletének kitermelése termálvízkivétel segítségel kb m mélységig lehetséges, ameddig víztartó szerkezetek és vízutánpótlás feltételezhetı. A mélység növekedésel aznban rhamsan csökken a víztartó kızetek przitása és a vízutánpótlódás lehetısége. 74

75 36. ábra: A felszín alatti hımérséklet váltzása a talajszint alatti mélység szerint Hajdú-Bihar megyében Frrás: NNK Kft. Hajdúszbszló környékén a termálvíz hıhasznsításának bıvítése a földtani adttságk ismeretében a jövıben tvábbra is lehetséges. A hıhasznsítás a vársban történhet temálvízkitermeléssel illetve a termálvíz kitermelése nélkül is. A hı hasznsítás termálvíz kitermeléssel két módn történhet. közvetlenül: amikr a termálvíz kedvezı fizikai és kémiai tulajdnsággal rendelkezik, nem hajlams üledékképzésre, nem fejt ki krróziós hatást a 75