Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

Átírás

1 Budapest F várs XX. kerület Pesterzsébet Önkrmányzata Plgármesteri Hivatala A civil és a vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa Budapest, július 31. IFUA Hrváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefn: +36 (1) Fax: +36 (1) cmpany@ifua.hu A HORVÁTH & PARTNERS csprt tagja THE PERFORMANCE ARCHITECTS Atlanta Barcelna Berlin Bucharest Budapest Düsseldrf Munich Stuttgart Vienna Zurich

2 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 2/17 Tartalm 1. BEVEZETÉS 3 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTM KÖDÉSI LEHET SÉGEI Az önkrmányzatk és a civil szerveztek kapcslata A civil szervezetek helyzete Az együttm ködés lehetséges frmái Az önkrmányzatk és a civil szervezetek közötti szrs együttm ködés feltételei Az önkrmányzatk és a vállalkzói szféra kapcslatának lehet ségei Helyi vállalkzásk, gazdasági társaságk típusai Az együttm ködés célja és frmája Az önkrmányzatk és a vállalkzói szféra közötti szrs együttm ködés feltételei HELYZETELEMZÉS Budapest F várs XX. kerület Önkrmányzata és a kerületi civil szervezetek együttm ködése Budapest F várs XX. kerület Önkrmányzata és a vállalkzói szféra együttm ködése FEJLESZTÉSI JAVASLATOK 15

3 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 3/17 1. Bevezetés A fejlett jóléti demkráciák többségében a közjavak el állításában, a közszlgáltatásk biztsításában a nnprfit szféra, mint harmadik szektr már kivívta helyét az állam és a piac között, illetve mellett. Hazánkban is megfigyelhet a szlgáltatásk decentralizációja, kialakulófélben van a közszlgáltatásk többszektrúsága, els srban a humán területeken (ktatás, kultúra, szciális ellátás). A nylcvanas kilencvenes években lejátszódtt társadalmi gazdasági - plitikai váltzásknak köszönhet en napjainkra jelent s társadalmi támgatttsággal és növekv gazdasági ptenciállal rendelkez, rendkívül hetergén összetétel civil szektr jött létre. A szervezetek a meger södésüknek, gazdasági szerepük növekedésének és az érdekcsprtk társadalmi legitimációjának köszönhet en az 1990-es évek másdik felére a helyi társadalm demkratizálódásának fnts részeivé váltak. Az öntevékeny szervezetek többsége, amellett hgy megteremti az önszervez dés, illetve az érdekek közös megfgalmazásának, érvényesítésének a lehet ségét, nemcsak összefgja tagjait, hanem biznys szlgáltatáskat is nyújt. A plitikai és szakmai döntéshzók számára jelzik a kielégítetlen, illetve újnnan felmerül társadalmi igényeket, szükségleteket, eszközül szlgálnak ezek feltárásáhz és kielégítéséhez, ezútn beflyáslva az egyes szakplitikák kialakítását. Ily módn ma már az önkrmányzatk partnerei közé tartznak, mind a döntések megalapzásában, mind pedig a laksság megváltztt szükségleteire reagáló közszlgáltatásk nyújtásában. E szempntból hasnló váltzásn ment keresztül a vállalkzói szektr is. Annak ellenére aznban, hgy az 1990-es évek elején ez a terület is jelent s váltzáskn ment keresztül, a vállalatk krábbi frmájukban már e váltás el tt is rendszeres kapcslatban álltak az önkrmányzatkkal. Az önkrmányzat területén m köd, illetve telephellyel rendelkez gazdasági társaságk együttm ködése az önkrmányzattal amint az anyagunkban bemutatásra kerül igen skrét, de minden esetben kölcsönös érdekeken nyugszik. Jellege és min sége mindaználtal nagymértékben függ az önkrmányzat nyitttságától, a terület adttságaitól, valamint a településen/kerületben tevékenyked társaságk összetételét l. Az önkrmányzatk feladatait megalapzó törvény elfgadása óta flyamatsan egyre több, a szakellátáskat szabályzó törvény ruházza fel az önkrmányzatkat újabb és újabb feladatkkal. Ezzel párhuzamsan ugyanakkr e jgszabályk (például a szciális igazgatásról szóló törvény, a gyermekvédelmi törvény) egyre több területen megnyitják a lehet séget, a piaci szféra fkzttabb igénybevételéhez és a civil szervezetekkel való együttm ködéshez. Száms esetben e szabályzók kifejezetten ajánlják a szerz déses feladatellátást. Anyagunkban bemutatjuk az önkrmányzat együttm ködési lehet ségeit a civil és vállalkzói szférával, majd a helyi sajátsságk ismeretében javaslatt teszünk a jelenlegi gyakrlat tvábbfejlesztésére, javítására.

4 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 4/17 2. Az önkrmányzat együttm ködési lehet ségei 2.1. Az önkrmányzatk és a civil szerveztek kapcslata A civil szervezetek helyzete A nyugat-európai kapitalista társadalmakban a múlt század közepén kialakult szciális rendszerek finanszírzása a hetvenes évek óta egyre nagybb prblémát kz. A nylcvanas években ezekben az rszágkban az állam elkezdett kivnulni a jóléti rendszerek fenntartásából, és fkzatsan átadta feladatainak egy részét a már hagymánykkal rendelkez civil szervezeteknek. Következésképpen a szféra gyrs fejl désnek és b vülésnek indult és a kilencvenes évekre az ún. harmadik szektrrá n tte ki magát: a piaci és az állami szféra mellett fnts szerepl jévé vált a társadalmnak. Bár eltér történelmi gyökerekb l fakadóan, de Magyarrszágn is hasnló flyamat zajltt le. A társadalmban krábban er s jelenlétet mutató civil szervezetek szerepe ugyanakkr az államszcializmus éveiben jelent s mértékben lecsökkent. A rendszerváltást követ en, az önkrmányzati rendszer létrejöttével és a költségvetési hiány er södésével párhuzamsan, a civil szféra ismét jelent s fejl désnek indult. A civil szervezetek gyakran egy adtt lakókörnyezet (pl. település) életfeltételeinek (pl. szciális ellátásk) javítását t zik ki célul. Az önkrmányzatk és a civil szervezetek célja tehát gyakran azns, ami indklja a szrs együttm ködést közöttük. A közös célk, a civil szervezetek szerepvállalása az önkrmányzati feladatk ellátásban aznban tudatsan kiépített kapcslatrendszert és a szlgáltatásk megtervezését teszi szükségessé. Ehhez a tevékenységhez elengedhetetlen tvábbá a flyamats párbeszéd, és az önkrmányzatk szervez, krdináló szerepe Az együttm ködés lehetséges frmái Jelenleg az önkrmányzatk és civil szervezetek közötti kapcslatk váltzó min ség ek és intenzitásúak. Er södik az állam kivnulási tendenciája a közszlgáltatáskból, valamint növekednek az önkrmányzatk által ellátandó feladatkkal kapcslats kihívásk is. Ebb l adódóan a laksság részére nyújttt szlgáltatásk egyes eseteiben a megvalósítás nehézségekbe ütközik, ami a civil szféra térnyerését vetíti el re. A szervezetek eltér érdekekkel, célkkal vesznek részt az együttm ködésben. A civil szervezetek részér l valamely feladat ellátása, illetve a frrásszerzés, támgatás keresése a cél. Az önkrmányzatk másrészr l visznt saját frrásaik és kapacitásuk kiegészítésre, a rugalmasság és szaktudás b vítésére törekednek a kapcslatk kiépítése srán. A civil szervezetek és az önkrmányzatk tehát partnerei lehetnek egymásnak, els - srban egy-egy knkrét szakterületet tekintve. A civil szervezetekkel való együttm ködés skrét lehet, ennek kiemelt területeit az alábbiakban röviden ismertetjük. Döntés-el készít tevékenység Tekintettel arra, hgy a civil szervezetekben felhalmztt szaktudás és helyismeret meghatárzó, a döntés-el készítés flyamatába történ bevnásuk sk esetben jelent s hzzáadtt értékkel bír az önkrmányzat helyes döntéseinek meghzataláhz. Különösen igaz ez, amennyiben az önkrmányzatnak valamely szervezetettel együttm ködési megállapdása van (legyen az ellátási szerz dés valamely önkrmányzati feladat elvégzésére, vagy megbízási szerz dés egy önként vállalat feladat teljesítésére), akkr az adtt szervezet véleménye és javaslatai az érintett témában dönt súlyt kell, hgy képvisel-

5 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 5/17 jenek, hiszen ennek a szervezetnek van a legnagybb szaktudása, rálátása a vnatkzó területre. Másrészr l, a döntéshzatali flyamatban való részvételükkel a civil szervezeteknek lehet - ségük nyílik az általuk képviselt csprt, illetve szakterület érdekeinek megfgalmazására, közvetítésére és képviseletére. Az együttm ködés jellemz en az önkrmányzati szakbizttságkn keresztül történik, ahl küls szakért kként jelenhet meg a civilek által képviselt érdek- és szempntrendszer. Laksság tájékztatása Szintén jelent s a civilek szerepe a meghztt döntések, várható váltzásk laksság felé való kmmunikációjában, az érintett célcsprt tájékztatásában. A kmmunikációban vállalt szerepével a civil szervezet képes biztsítani valamennyi érintett számára a releváns infrmációk tvábbítását, az esetlegesen várható váltzáskra való felkészülést. Feladatellátás A civil szervezetekkel való kapcslat egyik jelent s vetülete, az együttm ködés legszrsabb és legnagybb súllyal bíró frmája a feladatellátásban való együttm ködés. A civil szektr a szlgáltatásk területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektrral szemben. Az egyes szaktörvények (közktatási, kulturális, gyermekvédelmi, sprt, stb.) lehet vé tették, s t ösztönözték a civil szervezetek bekapcslódását a feladatk ellátásba. A közfeladat ellátás civil szervezetek útján történ megvalósulását er síti, hgy néhány jelent s, az önkrmányzatk feladatait meghatárzó törvény (szciális igazgatásról szóló törvény, gyermekvédelmi törvény) kifejezetten ajánlja a szervez dést és feladatellátást. A feladatellátáshz kapcslódó együttm ködésnek alapvet en két szintjét különböztethetjük meg. A társadalmi igényre válaszul létrejöv ellátást az önkrmányzat "befgadja", elismeri kötelezettségét az ellátás biztsítására, és az ellátó szervezettel szerz déses visznyt létesítve rendszeres, szabályztt támgatással finanszírzza az ellátást. Az önkrmányzat a már meglév feladatainak ellátására szerz dik civil szervezetekkel az ellátáshz szükséges infrastruktúra és költségvetési keret átadásával. Nem ritka, hgy a tudats civil-plitikát flytató önkrmányzatk mintegy kétlépcs s rendszerként m ködtetik a fenti két megldást. Jellemz en néhány évi lazább együttm ködést követ en, annak tapasztalatait felhasználva kötnek ellátási szerz dést a civil szervezetekkel. Bár az önkrmányzatk számára is kívánats vlna a civil szervezetekkel felépített kapcslatk er sítése, hazánkban ez még els srban csak a kapcslatfelvételre, eseti kmmunikációra krlátzódik, s kevésbé a feladatellátásra. Az önkrmányzatk a lehet ségeikhez képest támgatják a szervezeteket, ám a "kiszerz déses frma a legkevésbé elterjedt. Önkrmányzati támgatás, frrásgy jtés A helyi civil szervezeteknek az önkrmányzat a legbiztsabb támgatója, a szféra bevételei túlnymó részt az önkrmányzatktól származnak. Az önkrmányzatk leggyakribb támgatási frmái: költségvetési támgatás, pályázati alapk, ingyenes vagy kedvezményes ingatlan bérbeadás, természetbeni támgatásk, helyi lapban és önkrmányzati hnlapn való megjelenés. Frdíttt irányú, de szintén frráskhz köthet kapcslat a költségvetési intézmények civil szervezeten keresztüli finanszírzása. Az alapítványi szektrn belül nagy számban találhatunk lyan kis, egycélú szervezeteket, amelyek valamely költségvetési intézmény támgatá-

6 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 6/17 sára jöttek létre. Ezen szervezetek célja jellemz en az adtt költségvetési intézmény frrásainak kiegészítése, illetve az ennek érdekében szervezett admánygy jtés. Ez a frma els - srban az ktatásügyben és az egészségügyben népszer Az önkrmányzatk és a civil szervezetek közötti szrs együttm ködés feltételei Az évi LXV. törvény a helyi önkrmányzatkról 8.. (5) bekezdése szerint a települési önkrmányzat a feladatai körében támgatja a laksság önszervez d közösségeinek a tevékenységét, együttm ködik e közösségekkel. A civil szervezetek munkájának krdinálása, összefgása és támgatása tehát jgszabályban rögzített kötelezettsége az önkrmányzatknak. Az egyes feladatkhz kapcslódóan aznban egyedileg szükséges kialakítani a hzzájuk kapcslódó mechanizmuskat: a flyamat lefutását és rendszerét, az érintettek körét, a knkrét feladatkat, illetve a hzzájuk kapcslt felel söket. Az alábbiakban a pntban ismertetett kapcslódási frmák mentén határzzuk meg az együttm ködés feltételeit. Döntés-el készít tevékenység Miután kiválasztásra került az adtt döntéshzatali flyamatban érintett, abba bevnandó civil szervezetek köre, meg kell határzni a bevnás mértékét és mikéntjét, azaz mely lépésben kívánja az önkrmányzat az együttm ködést er síteni a kiválaszttt civil szervezetekkel: például még a döntés el készítése srán vagy csak közvetlenül a döntés jóváhagyása el tt, mit jelent pntsan a szervezet bevnása: az önkrmányzat javaslatt vár a partnert l vagy csak a meglév tervezet véleményezését, kötelez vagy pcinális a véleményezés lehet sége stb. Laksság tájékztatása A döntés-el készít tevékenységhez hasnlóan az együttm ködés feltétele itt is az átgndlt, jól kialakíttt és alkalmaztt flyamat. Ezen belül minden esetben egyedileg mérlegelend a tájékztatás célcsprtja, illetve a velük leginkább kapcslatba kerül civil szervezetek kiválasztása, kmmunikáció tárgyának, céljának és frmájának rögzítése. Annak érdekében, hgy a civil szervezet által átvállalt tájékztatás ne csupán kiegészítse, de adtt esetben helyettesíteni is tudja az önkrmányzatt e feladat ellátásában, íráss frmában rögzíteni szükséges a civil szervezet és az önkrmányzat közötti, a tájékztatásra vnatkzó feladatmegsztást és kölcsönös elváráskat, illetve vállaláskat. Feladatellátás Abban az esetben, ha az önkrmányzati feladatk, szlgáltatásk ellátásába az önkrmányzat be kívánja vnni a civil szférát, feltétlenül szükséges a saját szervezetét is ehhez igazítania. Meg kell találni, hgy mely szervezeti egység feladatkörébe tartzzn pl. a nnprfit szférával kapcslats szerz déskötés, kapcslattartás, az esetleges viták kezelése. A feladat-ellátás átadásáhz mindenképpen szükséges, hgy az önkrmányzat lyan módn specifikálja az ellátandó feladatkat, hgy azk alapján a civil szervezet kötelezettségei egyértelm ek legyenek. Ez segíti a szervezet munkáját is, és megalapzza a kés bbi ellenrzéseket is.

7 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 7/17 Szerz déskötéskr tehát az alábbi pntkat célszer rögzíteni: mennyiségi (kapacitás) és min ségi elvárásk, az egyes szervezeti egységek hzzájárulása a mennyiségi és min ségi elvárásk teljesítéséhez (hl van szükség vagy lehet ség a hatéknyság javítására), az önkrmányzat által elvárt mennyiségi és min ségi követelményekhez szükséges feladatelemek, illetve az ezekhez kapcslódó, szervezeti egységenként meghatárztt er frrásk, a felel sség számnkérésének módja, rendje, ösztönz i, a szlgáltatásk el állításáhz szükséges er frrásk bekerülési ára. Természetesen ehhez ismerni kell az adtt feladat kapacitás- és költségérzékenységét, a feladat-ellátásáhz tartzó költségelemek viselkedési módját 1. Célszer az önkrmányzatnak az együttm ködést szabályzó megállapdásban, szerz - désben rögzíteni a civil szervezet éves beszámlási kötelezettségét és annak tartalmát is, hiszen a közpénzekkel való elszámlás csak részben ldható meg azáltal, hgy a szervezetek elszámlnak a rájuk bíztt vagyn alakulásáról, és a tárgyévben részükre biztsíttt el irányzatk felhasználásáról. Az elszámlás részeként az érintetteknek be kell mutatniuk a tevékenységüket is, vagyis, hgy az elköltött el irányzatk fejében milyen értéket adtak át az államplgárknak, a közösségnek. Önkrmányzati támgatás, frrásgy jtés A civil szervezetek finanszírzása akkr lehet igazán hatékny, eredményes a szervezetek számára is kielégít, ha annak rendszere a frrás-elsztás tekintetében átlátható és a rendszer m ködését, a támgatásk rendszerességét tekintve pedig kiszámítható. Annak érdekében tehát, hgy a civil szervezetek támgatását célzó frrásk elérjék céljukat, ki kell alakítani a frráselsztás kiszámítható és áttekinthet rendszerét, s egyben az igazságs és hatékny pénzfelhasználást Az önkrmányzatk és a vállalkzói szféra kapcslatának lehet ségei Helyi vállalkzásk, gazdasági társaságk típusai Egy önkrmányzat területén nagyn sk kisebb-nagybb vállalat, vállalkzás m ködhet, munkahelyeket teremtve ezzel a laksság számára és bevételt az önkrmányzatnak (iparzési adó frmájában). A vállalkzói szféra tagjait két f csprtba srlhatjuk alapvet en az alapítás körülményei és a tulajdnsk függvényében: Helyi vállalkzásk, melyek az önkrmányzattól függetlenül jöttek létre, s els dleges köt désük a településhez/kerülethez a fizikai elhelyezésükb l adódik. Önkrmányzati tulajdnú gazdasági társaságk, melyeket amint arra nevük is utal az önkrmányzat hztt létre valamely önkrmányzati feladat ellátására. 1 A szlgáltatásk egységköltségei a szlgáltatás mennyiségének váltzásával aránysan, vagy valamely más törvényszer ség szerint váltznak.

8 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 8/17 A helyi vállalkzásk biznys esetekt l eltekintve meglehet sen mbilnak tekinthet k. Ha nem kedvez ek a feltételek számukra, elköltözhetnek, így jelent s adóbevételt l, munkahely- és szlgáltatási lehet ségt l eshet el az önkrmányzat. E veszélyt növeli a f vársi kerületek egymáshz visznyíttt közelsége: az egyik kerületb l a másikba való költözés itt jóval egyszer bben megldható, mint vidéken, nagybb távlságk és fejlettségben, infrastruktúrában tapasztalt jelent sebb eltérések esetén. A vállalkzásk esetében az önkrmányzat lyan indirekt együttm ködést tud biztsítani, amely a vállalkzásk m ködési környezetét javítja, a letelepedésüket el teremti. Ilyen területek: Infrastruktúrafejlesztés; Közlekedésfejlesztés, beleértve a közösségi közlekedést; Oktatásfejlesztés; Közigazgatási eljárásk fejlesztése; Helyi vállalkzói érdekek képviselete. Célszer tehát jó kapcslatt áplni a helyi f leg nagybb vállalatkkal, és az ket érint döntések meghzatalába bevnni ket. Egészen más a helyzet az önkrmányzat alapíttta gazdasági társaságkkal. Az esetükben nincs szó az elköltözés veszélyér l, aznban általában nem is nagyméret cégekr l van szó, melyeket meghatárztt feladatk ellátására hztt létre az önkrmányzat. Alapításukból és tulajdnsi szerkezetükb l, valamint az általuk elláttt feladatkból adódóan az együttm ködésük az önkrmányzattal, valamint annak intézményeivel rendszeres és skrét Az együttm ködés célja és frmája A vállalkzói szférával való együttm ködés frmáját és min ségét annak célrendszere határzza meg. Az együttm ködés célja skrét lehet, s ez beflyáslja az együttm ködés frmáját. Az együttm ködés idejét tekintve beszélhetünk állandó, illetve eseti együttm ködésekr l. Míg el bbi csprtba a stratégiai partnerséget, együttm ködési megállapdáskat, addig utóbbiba a knzrciális együttm ködéseket srlhatjuk. A szabályzttság alapján lehet e kapcslat frmális, illetve infrmális. Az önkrmányzat és a vállalkzói szféra együttm ködésének lehetséges céljai Munkahelyteremtés / megfelel munkaer fellelése Fejlesztési frrásk megszerzése Településfejlesztés Helyi vállalkzói kapcslatk fejlesztése Válságmenedzselés

9 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 9/17 Munkahelyteremtés / megfelel munkahely fellelése Az államplgárk irányában els dlegesen és legegyszer bben kmmunikálható cél a munkahelyteremtés. Azáltal, hgy egy vállalkzás az adtt településen/kerületben alakítja ki székhelyét és/vagy telephelyeit tevékenységi kört l függ en jellemz en munkahelyeket is teremt. Ennek f vársi kerületek esetében a könnyebb mbilitásból adódóan alacsnyabb jelent sége van, mindaználtal az alacsnyabb végzettség ek körében itt is kiemelt fntssággal bír a munkahely közelsége. Az önkrmányzattal való együttm ködés a vállalkzónak is érdeke, tekintettel arra, hgy helyismeretének és kapcslatrendszerének köszönhet en a vársvezetés segítségére lehet a megfelel munkaer fellelésében. Az önkrmányzat a helyi ktatási rendszeren keresztül el segítheti a nagybb fglalkztatók igényeihez illeszked képzések fejlesztését, illetve a pályaválasztásn keresztül a tanulók rientációját. Fejlesztési frrásk megszerzése A fejlesztési frrásk megszerzése céljából született együttm ködések magukban fglalják a közös pályázat benyújtását, az öner megteremtését (vállalkzói t ke bevnását), valamint a frrásk allkálását és végrehajtását. A fejlesztések önkrmányzat számára biztsíttt hzadéka minden biznnyal nem igényel b vebb kifejtést, hiszen a település/kerület flyamats fejl dése, mdernizációja napjaink alapvet elvárása, mely nagymértékben növeli annak elismertségét, pzitív megítélését. A fejlesztések a vállalkzásk számára pedig azk jellemz en nagy vlumenéb l adódóan jelentenek vnzó üzleti lehet séget. A nagybb vállalkzáskkal együttm ködve az önkrmányzatk a fejlesztés frrásait megsztva elvégezhetnek lyan pl. közlekedési csmópntt érint beruházáskat, ami egyaránt szlgálja a vállalkzás és település érdekeit. Településfejlesztés A kedvez környezet megteremtése egyaránt érdeke az önkrmányzatnak és a területén m köd vállalkzásknak, hiszen a vnzó körülmények a laksság megelégedettségét, illetve a vállalkzásk frgalmának növekedését eredményezik 2. A környezet részének tekinthet a termel tevékenységet szlgáló infrastruktúra fejlesztése mellett a ktatási, jóléti és kulturális szlgáltatásk, illetve szórakztatási lehet ségek fejlesztése. Sk esetben a multinacinális vállalatk a telephely kiválasztásakr mérlegelik, hgy az ide települ vezet k és családjuk számára milyen szlgáltatáskat, illetve feltételeket tudnak biztsítani. Helyi vállalkzói kapcslatk fejlesztése A helyi vállalkzókkal való együttm ködés a vállalkzói szféra fejlesztését is célzhatja, mert a helyi vállalkzói réteg er sítése a fent említett többi cél elérését is el segíti. A helyi vállalkzókkal való kapcslatk fejlesztését többféleképpen is meg lehet valósítani: a helyi beszállítói kapcslatk fejlesztése, illetve a kiépített beszállítói kapcslatk tvábbi er sítése, a helyi vállalkzói közösség fejlesztése a vállalkzói képességek, a vállalkzók közötti kapcslatrendszer, és az együttm ködés fejlesztése által. 2 Ha a vállalkzásk által nyújttt szlgáltatásk igénybe vev i akár a település/kerület határain belülr l vagy kívülr l érkezett emberek a környezetet vnzónak találják, szívesen térnek vissza da.

10 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 10/17 Válságmenedzselés Szerencsére a körülményekb l adódóan ritkábban el térbe kerül cél a krízishelyzetek közös kezelése, mely mind az önkrmányzat, mind a vállalkzói szféra ehhez kapcslódó feladatait megkönnyíti, a meghztt lépések és intézkedések eredményességét és hatéknyságát növeli Az önkrmányzatk és a vállalkzói szféra közötti szrs együttm ködés feltételei Az önkrmányzatk és a vállalkzói szféra szrs, tartós és eredményes együttm ködésének két alapvet feltétele a vállalkzóbarát önkrmányzat és az önkrmányzatbarát vállalkzó. Azaz kölcsönösen egymásra találó érdekek, s a két fél együttm ködési készsége nélkül nem tud ténylegesen m köd képes lenni e két szféra kapcslata. Az alábbi ábra szemlélteti az önkrmányzat, illetve a vállalkzói szféra részér l a másik fél irányában megfgalmaztt igényeket, elváráskat. Az önkrmányzat és a vállalkzói szféra egymással szemben támaszttt elvárásai Önkrmányzat részér l megfgalmaztt igények A település gazdasági m köd képessége fennmaradásának biztsítása. A településanyagi és természetbeni támgatása (útépítés, sprtklubk, alapítványk stb.). A plitikai elit számára támgatás (pl. kampány srán, kedvezmények biztsítása stb.) Vállalkzói szféra részér l megfgalmaztt igények Kedvez gazdasági környezet biztsítása a helyi vállalkzásk számára (alacsny ipar zési adó, vállalkzóbarát szabályk stb.) Részesedésa jelent s bevételekkel kecsegtet önkrmányzati beruházáskból. A gazdaság váltzásaival szembeni tlerancia(pl. létszámleépítések, új technlógiák). Plitikai támgatttság a gazdasági szerepl k lbbytevékenysége srán. Az, hgy egy önkrmányzat mennyiben mndható vállalkzóbarátnak, részben küls adttságktól, részben visznt beflyáslható tényez kt l függ. Adttságnak kell tekintenünk a település/kerület elhelyezkedését, és a társadalmi, kulturális, természeti er frrásk rendelkezésre állását, valamint középtávn az infrastruktúra színvnalát. A beflyáslható tényez k között els helyen a rugalmasság, vállalkzókkal szembeni nyitttság, valamint a kedvez szabályzási környezet említend. Emellett a közvetlen együttm ködés srán el nyként értékelik a helyi gazdasági szféra tagjai, ha az önkrmányzat megbízható fizet partner és kiszámítható befektet. A fentieken túl jelent s szerepet kapnak az önkrmányzat által a vállalkzóknak biztsíttt kedvezmények, melyek jellemz en közvetett támgatásban nyilvánulnak meg. Ide srlhatjuk a kedvezményes telekhez jutást, az ipari parkt, valamint az alacsny ipar zési adót vagy adófizetési mratóriumt.

11 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 11/17 A hsszú távú együttm ködést szlgálják a gazdaságfejlesztési prgramk, a településmarketing kidlgzása, valamint a térségi társuláskban való részvétel. De amint fent említettük, a sikeres együttm ködéshez nem elegend csupán az önkrmányzat pzitív hzzáállása, a vállalkzói szféra tagjainak nyitttsága is szükséges. Ennek legf bb megnyilvánulása a megbízhatóság: a törvényes m ködés és a megbízásk teljesítése. Az önkrmányzat szempntjából jó egy vállalkzó, ha az huzamsabb ideje a településen/kerületben tevékenykedik (kiszámíthatóság), valamint sk helyi lakst fglalkztat.

12 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 12/17 3. Helyzetelemzés 3.1. Budapest F várs XX. kerület Önkrmányzata és a kerületi civil szervezetek együttm ködése A XX. kerületben igen gazdag a civil élet, az önkrmányzatnak jelenleg 98 szervezettel van kapcslata. Az önkrmányzat és a civil szervezetek közötti kapcslat közel 50 esetben szrs és rendszeres (az önkrmányzat helyet biztsít a szervezetek számára, a civilek meghívják az önkrmányzatt a prgramjaikra, tevékenységükr l beszámlót küldenek), míg a szervezetek másik fele csak bejelentkezett az önkrmányzatnál. A civil szervezetek közül az önkrmányzat 4 szervezettel kötött együttm ködési megállapdás, melyek a szciális ellátás és a gyermekvédelem területén tevékenykednek. A kerületi civil szervezetek tevékenysége szerteágazó. Sk például az lyan hagymány rz alapítvány, amely a kerület történelmét, vagy híresebb lakójának emlékét áplja. Általában elmndható, hgy a kerületi szervezetek között jelent s súlyt képviselnek a valamilyen módn (pl. életmód vagy szabadid területén) az ifjúsággal fglalkzó szervezetek. Szintén számttev az egészségüggyel fglalkzó (rákbeteg, cukrbeteg, stb.) és az egy-egy szciális témát felkarló alapítványk, egyesületek száma (nyugdíjas szervezetek, hátránys helyzet eket támgató szervezetek, stb.), valamint a sprt, egészségmeg rzés területén tevékenyked szervezetek száma. De találhatóak a kerületben a környezetvédelemmel és kultúrával fglalkzó szervezetek is. Az önkrmányzatnak nincs lyan íráss civil stratégiája, mely meghatárzná az önkrmányzat civil szervezetekkel való kapcslatát. Bár az önkrmányzat nagy hangsúlyt fektet a civilekkel történ kapcslatk áplására, a kapcslatk célja, tartalma és frmája nem végiggndlt, hanem pusztán a krábbi években kialakult szkáskn alapszik. (A civil stratégia kialakításának igénye felmerült már az alább említett Civil Fórumn, de a jól m köd gyakrlat miatt egyel re még nem frdíttt senki id t és kapacitást egy el terjesztés elkészítésére.) Az önkrmányzat és a civil szervezetek közötti kmmunikáció jónak mndható. Nem csupán a hivatals út áll a felek rendelkezésére, hanem -en, telefnn is tartják a napi kapcslatt szükség esetén. Az önkrmányzatt els srban a civil tanácsnk személyesíti meg, tartja a kapcslatt a szervezetekkel és jelent így egyben hidat az önkrmányzat és a civilek között. A civil tanácsnk nem az önkrmányzat alkalmazttja, hanem a képvisel testületi tagk közül kerül ki. Az önkrmányzatnál civil referens nincs. Az önkrmányzat és a civil szervezetek kapcslatának a különböz kmmunikációs csatrnák mellett egyik f pillére a Civil Fórum, amely srán a civil tanácsnk évente 3-5 alkalmmal találkzik a kerületi, vagy kerületi köt dés civil szervezetek vezet ivel. Azn túl, hgy fórumn a szervezetek tájékztatást kapnak az önkrmányzat tevékenységér l, valamint az új szervezeteknek lehet ségük van a bemutatkzásra, a találkzók srán egy-egy témát részletesebben is körbejárnak a résztvev k, legtöbbször a meghívtt vendégek el - adása, majd azt követ kötetlen beszélgetés segítségével. (Az szi fórum témája például a fgyasztóvédelem lesz.) A civil szervezeteket lehet ségeihez mérten anyagi támgatásban részesülnek: évente egyszer a m ködési költségek fedezésére nem, hanem csak prgramk, rendezvények szervezésére pályázhatnak az érintett szervezetek. Az elmúlt id szakban az önkrmányzat rendelkezésére álló pénzügyi frrásk növekedtek, a hivatal legutóbb közel 2 millió frinttal tudtt támgatni közel 40 szervezetet. Egy meghatárztt adatlapn benyújttt pályázatkat a civil tanácsnk összegzi, mely alapján javaslatt tesz rendelkezésre álló keret szétsztására. A frakciók képvisel inek el zetes egyeztetését követ en a támgatásk mértékét a Kép-

13 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 13/17 visel testület szavazza meg. Az daítélt támgatáskról a civil szervezeteknek el kell számlniuk, a támgatásk felhasználásáról való beszámlás az éves költségvetési beszámló részét képezi. A gyakrlat azt mutatja, hgy a támgatásk elaprózttak, s emiatt száms esetben inkább eszmei, mint gyakrlati értéke van (pl ezer Ft összeg támgatásk) Az anyagi támgatás mellett az önkrmányzat infrastrukturális támgatást is nyújt a civil szervezetek számára: bármely civil szervezet igényelhet helyet prgramjaihz a kerületi Civil Házban, emellett a Csili M vel dési Közpntban is el frdulnak civil rendezvények. Az idén felújíttt Civil Házban a civil szervezetek rendezvényei mellett, a frissen felújíttt épületszárnyban, és ezáltal kissé szeparáltan, a kisebbségi önkrmányzatk is helyet kaptak. Mindezek mellett a Civil Ház a Civil Fórumnak is helyszínt biztsít. Az anyagi és infrastrukturális támgatásn túl az önkrmányzat a pályázati lehet ségek kihasználásában is (adtt esetben a pályázat elkészítésében való támgatással), valamint az akciók és prgramk szervezésében (akár meghívók megfgalmazása, stb.) is segíti a civil szervezeteket. Ez utóbbi szakmai támgatást aznban csak abban az esetben nyújtja az önkrmányzat, ha azt az adtt civil szervezet igényli. Mindezek mellett a civil szervezetek is részt vesznek az önkrmányzat által szervezett prgramkn és akciókban is (pl. lmgy j- tésben, park takarításban, stb.). Kevéssé jellemz még a kerületben valamely, az önkrmányzat által ellátandó kötelez vagy önként vállalt feladat ellátásáról való szerz déskötés a civil szervezetekkel. Mindössze 4 lyan szervezet van, amelyekkel az önkrmányzat ellátási, vagy támgatási szerz dést kötött. (A Keresztény Advent Közösség által a kerületben m ködtetett Hajléktalank nappali meleged jének m ködését az önkrmányzat a lehívható nrmatíván túl átadtt pénzeszközökkel, és infrastrukturális támgatással biztsítja. Az S.O.S. Krízis Alapítvánnyal és az Anyaltalmazó Alapítvánnyal az önkrmányzatnak határzatlan idej ellátási szerz dése van, míg a családi napközit üzemeltet Csipet Csapat Családi Napközivel mivel az önkrmányzatnak is van saját napközis szlgáltatása csak támgatási szerz dést kötött a Hivatal.) A kerület jelenlegi gyakrlatában a civil szervezetek döntéshzatali flyamatkba történ bevnása biztsíttt: az önkrmányzat minden bizttságában van egy-egy civil képvisel tanácskzási jggal, akik ezáltal véleményt frmálhatnak az ket érint kérdésekben a döntéshzatal minden szakaszában (a döntés-el készítésben, a döntésben, és a tájékztatásban is). Ám míg bizttsági tagsággal a döntéshzatalban való részvétel elvileg biztsíttt, a gyakrlatban a Képvisel testület elé kerül ügyekr l a pusztán bizttsági döntést igényl ügyekkel ellentétben, amely srán az el terjesztéseket írásban eljuttatják a bizttsági tagkhz nem jutnak el el zetesen infrmációk a civil tagkhz, így azk csak a helyszínen frmálhatnak véleményt. A bizttságk civil tagjai a Civil Fórum el tt beszámlnak munkájukról. A civil tagk a lelkesedés apadása, vagy egyéb kk miatt általánsságban két évente váltznak a bizttságkban Budapest F várs XX. kerület Önkrmányzata és a vállalkzói szféra együttm ködése A XX. kerületben 1999 és 2005 között mintegy 14,32%-kal n tt a m köd vállalkzásk száma, mely így 2005-ben 5278 vlt 3. Ez a növekedés az ugyanezen id szakban mért f vársi átlagnál (19,48%) alacsnyabb vlt. A f várs átlagértékét tekintve területaránysan 252-vel több, népességaránysan visznt 1554-gyel kevesebb vállalkzás m ködött Pesterzsébeten. A kerületi vállalkzásk száma a f vársban m köd összes vállalkzás keve- 3 Frrás: Integrált Vársfejlesztési Stratégia

14 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 14/17 sebb mint 3%-át tette ki, mely szám a többi kerülethez visznyítva alacsny vállalkzási aktivitást mutat. Az alacsny vállalkzói aktivitás egyik ka, hgy kevés a krszer vállalkzásk betelepítésére alkalmas terület a kerületben. A kerületben klasszikus ipartelep, ipari park nincs, a régi gyártelepek helyén lakóparkk épülnek. A Srksári út mentén kis létszámmal m ködnek még kisebb telepek, de a kisebb ipari üzemek, vállalkzásk többsége szétszórtan, hagymánys ingatlanban m ködik. A kerület cégeinek helyet adó irdaházak száma is alacsny. A megfelel terület hiányán túl a kerület kedvez tlen gazdasági és versenyképességi adttságai, valamint az önkrmányzatt, a vállalkzáskat és a laksságt egyaránt sújtó t keszegénység, és az alacsny küls beruházási aktivitás is akadályzza a vállalkzásk m - ködését. Az önkrmányzatnak a civil szervezetekkel ellentétben a helyi vállalkzáskkal jellemz - en csak érint leges, eseti kapcslata van, a plgármester a nagybb beruházásk és fejlesztések esetén veszi fel a kapcslatt legtöbbször hivatalsan, de kevésbé frmálisan az érintett vállalkzáskkal. A vállalkzáskkal való kapcslat er sítése érdekében tavaly év végén a vállalkzásk napja alkalmából az önkrmányzat a Kerület aranykez mestere díjat alapíttt kifejezetten lyan kisvállalkzásk és kisiparsk számára, akik több évtizede közmegelégedettségre és megbízhatóan végzik munkájukat. A díjra a laksság jelölhetett, valamint maguk a mesterek jelentkezhettek. A gazdasági társaságkat vizsgálva nem feledkezhetünk meg az önkrmányzat által alapíttt gazdasági társaságkról, melyb l a legjelent sebb az Integrit XX. Kft. Tevékenységi köre szerteágazó, az önkrmányzati tulajdnú lakásk és a Kis-Duna partján lév csónakházak karbantartásán, értékesítésén vagy bérbeadásán túl a Civil Ház, a Jégcsarnk és a kerületi uszda üzemeltetése is a társaság feladataihz tartzik. E társaság tulajdnsi szerkezetéb l adódóan sajátsan szrs kapcslatban áll az önkrmányzattal. Ennek legf bb megnyilvánulása az önkrmányzati feladatk ellátása, a költségvetési támgatás, valamint az ehhez és a m ködéshez kapcslódó beszámlási kötelezettség.

15 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 15/17 4. Fejlesztési javaslatk Budapest F várs XX. kerületi Önkrmányzata száms érintettet számlál, melyek közül kiemelt jelent sége van, illetve lehet a civil és a vállalkzói szférának. Míg a civil kapcslatk terén száms együttm ködési lehet séget véltünk felfedezni, addig a helyi vállalkzáskkal kapcslatban kevesebb infrmációhz jutttunk vélhet en a kapcslat alacsnyabb aktivitásából adódóan. Az alábbiakban fejlesztési javaslatkat fgalmazunk meg a civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésére, valamint az ebb l adódó lehet ségek kiaknázására. Civil stratégia kialakítása A jelenlegi jól m köd gyakrlat ellenére indkltnak tartjuk a civilekkel való kapcslat és együttm ködés újragndlását, majd ezt követ en egy civil stratégia kidlgzását, mely egyben tartalmazná az önkrmányzat civilekkel kapcslats céljait és szemben támaszttt elvárásait. Egy részletesebb kncepció tartalma az alábbi lehet: A civil kncepció szükségessége, el zmények. Értékek és elvek. A civil kncepció célja, feladata (f célk vertikális és hrizntális bntásban). A civil szervezetek bevnása a döntéshzatalba. Kmmunikáció, együttm ködés, partnerség (kmmunikáció frmái, az együttm ködés nyilvánssága, a hivatal civil területért felel s munkatársa, az együttm ködés lehet ségei az egyes szakterületeken). Feladatvállalás. A civil szervezetek és közösségek támgatása (pénzügyi támgatásk, szlgáltatásk, támgatásk daítélésének és igénybevételének keretei). A civil szervezetek tevékenységének önkrmányzati elismerése. Civil szervezetek támgatási rendszerének újragndlása A jelenlegi finanszírzási gyakrlat, miszerint a rendelkezésre álló frráskra pályázó civilek szinte mindegyike kap is támgatást, nem készteti fejl désre a szervezeteket. Jellemz en nagyn sk szervezetnek jut egy kevés frrás, ami jelent sebb ötletek, fejlesztések megvalósításáhz mindaználtal nem elég. Amennyiben a támgatásk egy-egy a civilekkel közösen kiválaszttt téma köré csprtsulnának, s az adtt évben az e területen tevékenyked szervezetek élveznének priritást, úgy lehet ség nyílna egy-egy téma elmélyültebb fejlesztésére, abban érdemi el relépésekre. Amennyiben ez a fókuszterület évr l-évre váltzik, akkr id vel minden szervezet srra kerülhet, így nem érheti az a vád az önkrmányzatt, hgy biznys témákat hanyagl máskkal szemben. Együttm ködés szervezeti hátterének b vítése Megfntlásra javasljuk, hgy amennyiben az önkrmányzat egy, a jelenleginél kmlyabb együttm ködést képzel el a jöv ben a civil szervezetekkel, akkr javaslt egy referensi munkakör kialakítása a kapcslattartás és egyéb kapcslódó feladatk ellátására. Egyetlen személy, a civil tanácsnk, csupán töredékét képes ellátni azn feladatknak, melyeket az önkrmányzat és a civil szervezetek közötti széleskör kapcslat igényel.

16 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 16/17 Több önkrmányzat esetében úgynevezett Civil Szlgáltató Irda m ködik, ami azn túl, hgy infrmációs közpntként és a szervezetek napi m ködését támgató szervezetként m ködik, egyben inkubátr funkciót is betölt a frissen alakult, kicsi civil szervezetek számára. Vállalkzói szférával kiépített kapcslatk élénkítése Bár jelenleg a helyi vállalatkkal nem ápl mélyebb kapcslatkat az önkrmányzat, mindenképpen megfntlandónak tartjuk a civil szféráhz hasnlóan a vállalati szférával is a mélyebb együttm ködés kialakítását. A vállalkzói szférával áplt kapcslatk tudats és következetes kezelése nagymértékben hzzájárulhat a kerület hsszú távú fejl déséhez. Ennek két eltér jelleg elemét emeljük ki: Helyi kisebb vállalkzásk támgatása: els srban munkahelyteremtés, másdsrban a helyben rendelkezésre álló szlgáltatásk körének b vülése szempntjából jelent el nyt az államplgárk, s ily módn az önkrmányzat számára. Ennek els lépése lehet a kerület hnlapján a helyi cégek, mesteremberek elérhet ségének felt ntetése (cégjegyzék), ezzel is ösztönözve a lakskat, hgy a helyi vállalakzáskat keressék a különböz szlgáltatásk tekintetében. Stratégiai együttm ködés a kerületben m köd nagyvállalatkkal els - srban fejlesztési, beruházási kérdésekben. Az ilyen típusú együttm ködés látványs eredményeket eredményezhet. Helyi vállalkzók együttm ködésének fejlesztése A helyi vállalatkkal, vállalkzókkal való önkrmányzati kapcslatk er sítése mellett érdemes fejleszteni a helyi vállalatk, vállalkzók egymás közötti kapcslatát, együttm ködését is a kerületi vállalkzói szféra meger sítése érdekében. A helyi vállalkzók együttm ködését az alábbiakkal lehet el segíteni: Beszállítói kapcslatk er sítése: a vállalatk, vállalkzásk m ködésének kiszámíthatóságát és telephelyük kerületben maradását er síti. A beszállítói kapcslatrendszerek kialakítása srán érdemes lehet akár más, szmszéds kerületekkel is együttm ködni. Helyi vállalkzók közötti kapcslatk er sítése helyi klaszterek kialakításával, önszabályzás er sítésével, az önkrmányzatk és a vállalkzásk által kezdeményezett prgramk indításával (pl. köztisztaság javítására, isklák fejlesztésére, játszóterek felújítására, közös kiadványk támgatására). Az ktatás, feln ttképzés fejlesztése a helyi vállalkzói igényekhez illeszkedve A helyi vállalkzásk er sítéséhez, és kerületben tartásáhz elengedhetetlen, hgy a vállalatk és vállalkzásk számára megfelel számú és képzettség munkaer álljn rendelkezésre, lehet leg a kerületi laksság között. A megfelel képzettség munkaer biztsítása érdekében az önkrmányzat a lehet ségeihez mérten el segítheti a helyi vállalkzói igények kielégítéséhez szükséges képzések és ktatásk fejlesztését a kerületben az alábbiakkal: a kerületi munkalehet ségek és a helyi vállalkzásk aktuális álláslehet ségeinek bemutatása (pályarientáció srán), kerületi állásbörze szervezése, helyi érdekek képviselete a térségi szakképzésben (TISZK), ösztöndíjak kialakítása (akár vállalkzáskkal együtt), tehetséggndzás,

17 Budapest F várs XX. kerület A civil és vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa 17/17 helyi vállalkzásk bevnása szakmai gyakrlati helyek biztsításáhz, feln ttképzési lehet ségek bemutatása, állástalank flyamats tájékztatása az átképzési lehet ségekr l, álláshirdetéseknek ingyenes felület biztsítása (helyi újságban, önkrmányzati prtáln). Vállalkzói ismertek, a vállalkzásk m ködtetéséhez szükséges tudás fejlesztése A kerületi vállalkzói szféra meger sítéséhez nélkülözhetetlen a vállalkzók vállalkzási ismereteinek b vítése, a vállalkzáskhz szükséges ismeretek átadása, mindebben az alábbiakkal az önkrmányzat is támgathatja a vállalkzáskat: ingyenes, vagy önköltség alapú képzések biztsítása a helyi vállalkzásk részére a vállalkzási ismeretek b vítése céljából, helyi tájékztatás a vállalkzáskat érint jgszabály-váltzáskhz kapcslódóan, fórumk, találkzók szervezése a fntsabb hatóságkkal (APEH, ÁFSZ, OEP, ONyF, ÁNTSZ, VPOP, MKEH, stb.) a vállalkzásk tájékztatása és kérdezési lehet ség biztsítása érdekében.