I. BEVEZETİ GONDOLATOK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. BEVEZETİ GONDOLATOK"

Átírás

1 I. BEVEZETİ GONDOLATOK Bács Kiskun megye Területfejlesztési Kncepciójának az elkészítése annak a flyamatnak az egyik fnts állmása, amely a Területfejlesztési Törvény elfgadása után kaptt különösen nagy lendületet. Az Országgyőlés március 19-én emelte törvényerıre a területfejlesztésrıl és - rendezésrıl szóló évi I. törvényt, amely június 5-én lépett hatályba. Ennek értelmében a Bács Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács és a Közgyőlés állást fglalt a megye és kilenc kistérsége hsszú távú területfejlesztési kncepciója, prgramjai megalktásáról, illetve a megyei és kistérségi területrendezési tervek elkészítésérıl. A skldalú elıkészítés és szakmai összefgás eredményeként született kncepció a kiindulópntt jelenti a tvábbi munkálatkhz, a területrendezési feladatk pntsításáhz és a prgramzáshz. A megye jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetébıl kiindulva áttekintettük, elemeztük a ma ismert flyamatkat, váltzáskat, majd összegeztük a területfejlesztés fıbb céljait, lehetséges irányait, priritásait, meghatárztuk több, egymással szervesen összekapcslódó, átfgó fejlesztési prgram lehetıségét, a megye egészét és a különbözı kistérségi körzeteket illetıen egyaránt. A jelen kibıvített, egységes szövegbe fglalt megyei és kistérségi területfejlesztési kncepciót széleskörő plitikai, szakmai, testületi és területi-térségi egyeztetési flyamat elızte meg (lásd 1. sz. melléklet). Dkumentáltan is több mint 300 résztvevı szóbeli, vagy íráss véleményével egészültek ki az elızetes irányelvek. Az észrevételekkel és javaslatkkal bıvített megyei és kistérségi kncepciók alkalmasak arra, hgy alapdkumentumként egy meghatárztt idıre irányt szabjn a megye területfejlesztésének, egységes megyei területi szemlélettel rientálják a területfejlesztési frrásk, támgatásk elsztását, belıle különbözı szintő, kistérségi, területi, megyei pályázatk szülessenek, kmplex módn, az ágazati, területi és települési szempntkat egyaránt figyelembe véve sikeressé tegye Bács Kiskun megyét, annak környezeti, gazdasági, települési, térségi és társadalmi fejlıdését. II. Elızmények, célk, idıtávk 1. A törvény, és a törvény nymán született végrehajtási rendeletek hazánkban teljesen új módn, skszereplıs és demkratikus intézményrendszer kiépítésének igényével, hazánk európai integrációjával, az eurreginális fejlesztési elvekkel, szabálykkal összhangban indíttták útjára a területi fejlıdés skszínő és bnylult együttmőködést igénylı flyamatát.

2 A területplitika által megkívánt szintek közül az elsı törvényesen létrejött szint a megyei szint, amely -- a decentralizált hatáskör-telepítés, a szubszidiaritás elve alapján -- a megyei területfejlesztési tanácsk hatáskörébe utalja a megyei területfejlesztési kncepció kidlgzását és elfgadását, illetve a decentralizált területfejlesztési pályázati pénzalapk elsztásáhz szükséges priritásk meghatárzását, a tanácsban képviselt kistérségi, gazdasági és más szervezetek képviseletének és érdekeik érvényesítésének biztsításával. Bár a területfejlesztési kncepció és a hzzá szervesen kapcslódó területrendezési terv tartalmi és jgi követelményei, a megvalósítás pénzügyi keretei még nem teljesen és pntsan tisztázttak, s feltételezhetı az is, hgy a gyrsan váltzó gazdasági, társadalmi, plitikai körülmények miatt hsszabb távn csak a flyamats tervezés, az egymást megtaláló területfejlesztési szerepelık, partnerek közös, érdemi fellépése, a különbözı tartalmú és szintő (ágazati, térségi) részletes prgramk kibntása, azk fejlesztési és tervezési feltételeinek a fkzats területi megvalósítása lehet igazán sikeres. (A kistérségi kncepciók tartalmára és elfgadására ma még nincs pnts törvényi elıírás, s a szervezeteik jgi és intézményi keretei is bıvítésre szrulnak. A jelenlegi tartalmú kistérségi kncepciók hárm, a térségekkel leflytattt egyeztetés alapján készültek el.) A kncepció fı célja, hgy a területfejlesztés valamennyi lehetséges szereplıje számára, a megye sajátsságaiból, adttságaiból, tradícióiból, jelen és jövı lehetıségeibıl kiindulva elıször elvi, stratégiai, kncepcinális alapkn, majd a flyamats tervezés srán priritásk, fejlesztési célk, ágazatkra és területekre bnttt prgramk, prjektek kmplex szemlélető kidlgzásával, illetve megvalósításával vigye elıre az egész megye területi -- környezeti, gazdasági, társadalmi, települési -- fejlıdését. Az rszág közepén, az Alföld jellegzetes középtáján, a Duna Tisza közén fekvı Bács- Kiskun megye fejlesztési kncepciójának kidlgzását az alábbi fı helyzetértékelı tényezıkbıl lehet elindítani: sajáts frgalmi helyzetébıl, dinamizáló hatású tranzitszerepébıl, európai jelentıségő természeti értékeibıl (Duna, Tisza, Kiskunság, Felsı- Bácska, hévizek), kiemelkedı kmparatív - az adttságk összevetésében mutatkzó - elınyöket jelentı, nagyhagymányú agrár-adttságaiból és mezıgazdasági termelésébıl, valamint erdıgazdálkdásából, különleges a kis- és középüzemi mérető gazdasági vállalkzásk befgadására alkalmas településhálózatából,

3 a déli rszághatár mentén kínálkzó új nemzetközi integrációs (kitörési) lehetıségeibıl, humán erıfrrásainak, társadalmának vállalkzó-készségébıl, innvatív megújíthatóságából. E tényezıkbıl kiindulva a megye jó esélyekkel indul az rszág egyenletes fejlıdését, a területi kiegyenlítést, illetve a fejlıdési gócpntk és a közöttük kiépíthetı mdern gazdasági térszerkezet kifejlesztését egyszerre megcélzó területi versenyben. Az elınyös adttságkra építı fı fejlesztési irányk, a pzitív megközelítéső megyekép, az ún. "elıre menekülı" taktika segítheti talán leginkább az egyes térségek és települések sürgetı felzárkózását, az elmaradttság felszámlását is. Ezt a mdern, kmplex szemlélető vidékfejlesztés keretei között lehet majd megldani. A megye jövıbeli harmnikus területi fejlıdése feltételeinek megfgalmazásakr a megye sajáts történelmi fejıdésének következtében kialakult, igen bnylultan összekapcslódó, különbözı tájegységekhez kötıdı (Duna-mente, Kiskunság, Bácska, Tisza-mente) szerkezetébıl kell kiindulni. Ezek szerint szükséges, hgy a megye saját területplitikája alulról építkezı, a kistérségekre támaszkdó, a területeknek megfelelıen skszínő legyen (ezt szlgálják a kistérségi fejlesztési kncepciók), ugyanakkr szükséges az is - lévén e megye is csak alig fél évszázads területi-közigazgatási képzıdmény -, hgy legyenek valóban közös, valamennyi térségre, településre kiható, a gazdaság ágazati szektrai, valamint a térségi intézményi, társadalmi és civil szereplık, tehát az egész megye számára elfgadható, felvállalható céljai, priritásai. Bács Kiskun megye egésze számára négy ilyen általáns, közös, fı fejlesztési cél adható meg: 2. a megye vársi közpntjainak dinamizálása, a gazdasági-társadalmi fejlıdésük hatásaként területi kisugárzásuk, ellátóképességük növelése a fejletlenebb térségek, települések felé, azk felzárkózása céljából, a megye jelentıs közúti, vasúti, vízi közlekedési, frgalmi és üzleti tranzit szerepébıl kiindulva, kmplex hatású frgalmi tengelyek kiépítése és rájuk épülıen mdernizációs fejlesztések elindítása az észak-nyugatról dél-keletre áramló fejlıdés trendjeibıl, flyamataiból következı közvetítıi kereskedelmi, termelési, lgisztikai kapacitásk kiépítésével, az európai csatlakzási flyamatkból következıen törekedni kell különösen a területplitika és az agrártermelés terén az alapfeltételek megteremtésére, a megye skldalú, kmplex fejlesztésének eurknfrmitására,

4 fkzni szükséges a megye népességmegtartó képességét, tekintettel a helyi társadalm területi-települési harmónia igényeire, s a humán erıfrrásk átfgó fejlesztésére. A fenti fı fejlesztési célk mellett általáns, a megye egészére érvényesíthetı területfejlesztési stratégiai célkként rögzíthetı: a megye egésze népességmegtartó képességének erısítése; 3. a mezı- és erdıgazdálkdás többirányú fejlesztése és a jelenleginél nagybb közvetett és közvetlen támgatása; új típusú termelı és szlgáltató gazdasági ágazatk befgadása, skldalú fejlesztése; az életkörülmények közvetett gazdaságfejlesztésen és közvetlen infrastruktúra-fejlesztésen alapuló javítása, s ahl szükséges tt a szintrehzása; a történelmi kk következtében is erısen taglt, skldalú településállmány értékeinek megırzése és megújítása; a megye térségi települési - társadalmi összefgásának (khéziójának, partneri visznyrendszerének) erısítése; a helyi-megyei kötıdések (identitástudat) erısítése és annak cselekvı társadalmi erıvé való transzfrmálása, a lakssági és civil szervezeti kezdeményezıkészség fejlesztése; a megye és tájegységei (kistérségei) közös és egyedi értékeket felmutató jövıképének, imázsának megfrmálása, fejlesztése, s végül a megye és térségei területi és nemzetközi marketingjének, kapcslatrendszerének, együttmőködési rendszerének javítása. A megyei területfejlesztési kncepciónak - a négy fı cél és az általáns stratégiai célk megvalósításáhz - területplitikai szempntból az alábbi elveket szükséges a különbözı típusú területekre alkalmaznia: 4. mérsékeltebb állami hzzájárulás esetén: az önerıre támaszkdás elve; kmplexen krdinált és kncentrált frrásk esetén: a gazdaságt és a humán szférát együttesen átható, megújító-befgadó (innváció-rientált) fejlesztés elve;

5 A kncepció idıtávjai: a megye karakteres területi különbségeibıl kiindulva, elsısrban a kistérségeket célzó címzett és céltámgatási frrásk esetén: az alulról építkezı táji, kistérségi és települési összefgás fejlesztési elve; a megye sajáts vársdttságából kiindulva, a régi és új vársk kisugárzó szerepét támgató lehetıségek esetén: a tervezett vársfejlesztés (dezurbanizáció) és a minıségi vidék-(falu, tanya) fejlesztés elve, megfelelı frgalmi, infrmációs és kmmunikációs rendszerek kiépítésével. 5. a stratégiai célkból következı feladatk, prgramk egy részének megvalósíthatósága már rövidtávn (kb. 2 év) is eredményes lehet, a két fı célt tekintve a középtáv (3-6 év) tekinthetı reálisnak, míg a teljes megvalósulás elsısrban hsszú távú (7 éven túl) cél lehet. III. A megyei területfejlesztési kncepció elvárható kapcslódási területei és az azkból levnható következtetések 1. Az európai reginális plitikai, területfejlesztési elıírásk és kívánalmak rendszeréhez való igazdás és kapcslódás a megyének a frmálódó Duna Körös Mars Tisza Eurrégióban betöltött helyzetét illetıen is alapkövetelmény. Ugyanakkr hazánk remélt EU integrációja esetén megyénk esélyes lehet mind a környezetileg különösen érzékeny területek támgatására, mind a fenntartható fejlıdést biztsító (rurális) mezıgazdasági területek prgramjaihz való kapcslódásra. Az általáns fejlesztést igen fnts lehet - a stratégiai irányként már fentebb meghatárztt a tranzit szerepkörre építeni, azaz a Duna flyam tengelyére (ennek kidlgzása flyik a nemzetközi Duna-prgram keretében), a Bécs-Budapest-Belgrád kmplex fejlesztési tengelyre (közút, vasút), valamint a határmentén jelentkezı új lehetıségek feltárására. Ez utóbbi feladatk és prgramk kulcsterülete a Tmpa, Kelebia, Bácsalmás, Hercegszántó átkelık különleges fejlesztési zónája lehet. A gazdasági, társadalmi és üzleti transzmissziós, integrációs feladatk támgatása remélhetı a nyittt és átjárható új, határk nélküli Európa itteni feladatainak megldására, megvalósítására. 2.

6 Az elfgadtt Országs Területfejlesztési Kncepció elvrendszere megfelel az általáns EU területplitikai elveinek. A kncepciónak az e megyére vnatkzó knkrét részeit figyelembe vettük. Az OTK alapján a krmányzattól elsısrban környezetfejlesztési (csatrnázási, hulladék-elhelyezési, természetvédelmi) prgramk, s a területi kiegyenlítés elve mellett a különbözı beavatkzási (kis)térségtípuskra (elmaradtt, mezıgazdasági - rurális, tartós munkanélküliséggel sújttt) meghatárzható, de felépítésében és végrehajtásában kmplex szemlélető, skldalú vidékfejlesztési prgramk támgatása remélhetı. 3. Az Alföld Prgram irányelveibıl, az MTA Elnöksége és a Krmány által elfgadtt Alföld fejlesztési dkumentumkból az a fı kívánalm következik Bács-Kiskun megye fejlesztési kncepciója számára, hgy a fejlesztéseket az Alföld jelentıs környezeti érzékenységének, az öklógiai és az öknómiai feltételeknek, a tájhajlamnak, tájptenciálnak és a lkális társadalm adaptív készségének és lehetıségeinek egyszerre megfelelve kell megtervezni és végrehajtani. Az Alföld - mint egységes, nagy természeti táj és visznylag hmgén nagyrégió - a megye és természeti határk tekintetében a szmszéds (sıt a határn túli) alföldi területek között nyittt, integrált területfejlesztési megldáskat igényel. Meghatárzó fntsságúak a vízrendszerek (a Duna és a Tisza tengelye, vízválasztójukn a Hmkhátság) prblémái, szükség van a kmplex vízgazdálkdás új alapjainak megteremtésére, de a táji-történeti határkn átnyúló skldalú társadalmi kapcslatk lehetıségei is (elsısrban Pest és Csngrád megye felé, de a többi alföldi és kelet-dunántúli megye felé) számsak, s ma még nagyrészt kihasználatlank. 4. Az Alföld nagyrégiónak a felsztása szerint a Dél-Alföld statisztikai tervezési régióban (NUTS II.) - és annak PHARE mintarégió prgramjának elfgadása esetén - Bács Kiskun pzíciója és átkelı-tranzit szerepe tvább növekedhet. A Dél-Alföldi Területfejlesztési Régió megalakításával és a benne frmálódó új típusú fejlesztési együttmőködések, a közösen kidlgzandó reginális területfejlesztési kncepció nymán szintén új lehetıségek nyílhatnak a megye számára. Ezen a szinten vlna elérhetı pl. az egész Hmkhátság kmplex környezetgazdálkdás fejlesztési (természetvédelmi, vízpótlási, stb.) prgramjának a kidlgzása és megvalósítása. A megye valamennyi jelentıs tranzitútvnalának és fnts átkelıhelyeinek (Duna, Tisza és hídjaik, valamint flyami hajózásuk, a közúti és vasúti fıvnalak) fejlesztésével ebben a reginális szervezıdésben - a partnerség elvére építve - ptenciális lehetıségek rejlenek. Ezek feltehetıen a megye frgalmi-helyzeti energiáinak fejlesztésével és kihasználásával elsısrban a várskat érintenék. A jelenlegi és a tervezett közlekedési-frgalmi tengelyek, sávk, flysók mentén él ugyanis a megye népességének mintegy 2/3-a. 5. Végül a fenti - részben külsı, nemzetközi igazdást elıíró, részben belsı, hazai, hrizntálisan és vertikálisan is meglehetısen taglt - területfejlesztési dkumentumk, irányelvek, a belılük adódó lehetıségek csak akkr hathatják át érdemben Bács-Kiskun megye területfejlesztési kncepciójának a megalktását, elfgadását, és remélhetıen sikeres megvalósítását, ha megvan hzzá a szükséges adaptivitás, ha az azkban fglaltakat a megye és a kistérségek területfejlesztési szereplıi is a maguk képére frmálják, s alulról,

7 demkratikusan építkezve, kncepciózusan, fürtszerően összekapcslják elképzeléseiket, terveiket. Az elıbbiek miatt is fnts, hgy legyen a megyének, a kistérségekkel egyetértésben elkészített - a terület adttságaiból kiinduló, ahhz igazdó, világs elvekre építı, a lehetséges stratégiai iránykat vázló, a sikeres végrehajthatóságt (majd a prgramk szintjén is) biztsító saját, írtt és dkumentált területfejlesztési kncepciója. Ennek érvényessége túl kell hgy mutassn a plitikai cikluskn, ágazati és települési részérdekeken, s nyitttnak kell lennie a flyamats aktualizálás igényeire is. IV. A megyei területfejlesztési stratégia priritásainak megalapzását segítı fntsabb megyei területi flyamatk és következményeik A megye helyzete a kmplex szemlélető területfejlesztés szempntjából számba vehetı flyamatk tekintetében ellentmndáss. Egyszerre vannak jelen a kedvezı, dinamikus irányú váltzásk és a kedvezıtlen elemek. A legtöbb "mérhetı" tényezıt tekintve a megyén belül az egyes térségek és az adtt térségeken belül a települések között is számttevı differenciák tapasztalhatók. Párhuzamsan kell tehát a fejlesztési góckat dinamizálni és elmaradtt térségek szintrehzását elvégezni Bács Kiskun megye - alföldi társaihz hasnlóan - közepesen fejlett megye. A területi GDP alapján szttt nrmatív frráskból is ennek megfelelıen részesedhet, aránysan, közepes mértékben. 3. A természeti-környezeti adttságk különleges megyei feltételei között a természet- és környezetvédelem feladatai igen fntsak. A tanyák, a tanyás települések és agártermelésük különleges területi összekapcslódást mutatnak. Harmnikus fejlıdésük is csak közösen, a védelem maradandósága és a fejlesztés váltzás-igényének összehanglásával lehetséges. Ugyanakkr e térségek jól összekapcslhatók a falusi-tanyai turizmussal, de egy nagyléptékő, átfgó, kmplex turisztikai prgram kidlgzásáhz és megvalósításáhz is hzzájárulhatnak. 4. A demgráfiai flyamatkat tekintve megindult az egész megyére jellemzı lassú öregedés. Sajns - részben a munkanélküliség miatt - az aktív keresık száma is csökkent az elmúlt nylc év alatt. A demgráfiai flyamatkat együttesen tekintve a megyei humán erıfrrásk jbb kihasználása és az új munkahelyek teremtése alapvetı fejlesztési iránya kell, hgy legyen a területfejlesztési kncepciónak, amit a megye közvéleménye is igényel.

8 5. A periférikus helyzetbıl, az infrastrukturális elmaradttságból és a sajáts térszerkezetbıl következı flyamatk szerint megállapítható, hgy biznys területeken (telefn, gázellátás, lakásépítés üteme) jelentıs felzárkózásban van szinte a megye egésze, de e váltzásk még sajns nem ösztönzik eléggé a gazdasági fejlıdést. Rendkívül nagy a vízkivétel, de igen gyengék például a csatrnázttság mutatói (a közmőlló nyitttsága az érzékeny és veszélyeztetett környezet miatt igen fnts elem). Jgs és általáns vélemény a megyében, hgy az elérhetıség és a közúti közlekedés minısége, áteresztıképessége, biztnsága nem elégséges, fnts hidak hiányznak az átmenı frgalm nagyságáhz visznyítva. Mindezekbıl az következik, hgy az infrastrukturális lemaradás fkzats felszámlását a közelmúltban megindult ütemben szükséges flytatni, de azt jbban közelíteni kellene a gazdasági szféra remélhetıen növekedı igényeihez, s a laksság keresletéhez, teherbíró-képességéhez. Fnts az is, hgy általában és önmagában az infrastruktúra fejlesztése nem vált ki gazdasági szerkezetváltást vagy növekedést, de elmaradása esetén nem is remélhetı, hgy a gazdaság élénkül. 6. Ez azért is fnts, mert a megye gazdasága elmzdulni látszik az es évek mélypntjáról. A külföldi tıke megjelenése nymán az általuk szervezett beruházási érték növekszik. Száms gazdasági ágazatban több tízezer vállalkzás mőködik a megyében. Bár e vállalkzásk tekintélyes része egyéni (vagy kényszer-) vállalkzás, magának a vállalkzási szellemnek a megléte alapt adhat több kis- és akár középüzemi mérető vállalkzás beindítására, kifejlesztésére. Ebbıl a helyzetbıl egyértelmően következik, hgy a gazdasági-termelési tevékenység skldalúbbá tételének, diverzifikálásának szükségessége. Ehhez a pénzügyi (tıke) és a humán feltételek (képzettség, idegennyelvtudás) lényeges javítása is kívánalm. 7. A megye mezıgazdasága a nagy piacvesztés skkja után részben stabilizálta termelését. A mezı- és erdıgazdálkdásban is több ezer vállalkzás mőködik. A mai szintet tartva és az integrációt lényegesen növelve valószínősíthetı, hgy a mezıgazdasági termelést kiegészítı más tevékenységekkel (a krábbi háztáji és melléküzemági megldáskhz hasnló vállalkzási frmákkal, integrátrkkal) lehetne az ágazat tvábbi stabil fejlıdését biztsítani. Ennek egyik iránya a tradicinális és piacképes agrárágazatk sikeres fejlesztése lehet, a másik a fenntartható, a részben önellátó, intenzív, illetve más területeken az extenzív, de skldalú kisgazdaságk iránya. Nem szabad aznban lemndani arról a hsszabb távn érvényesíthetı gazdasági szerkezetátalakításról, amely a világ hasnló alföldi jellegő agrártérségeiben fkzatsan és sikeresen vezette be a kis nyersanyag- és energiaigényő, de magas munkakultúrára és hzzáadtt értékre alapzó, ún. tudásigényes - játék-, kézmő-, bútr-, vagy elektrtechnikai - ipart. A gazdaság teljes átalakulása és mdernizációja irányába mutatnak visznt azk a megyei gazdasági mutatók, amelyek a tercier és a quaterner (szlgáltató, kereskedelmi, szállítási, felsıktatási, pénzügyi, stb.) szférában jelentkeznek. A megye e téren prgnsztizálható 8.

9 szerepe kitüntetett fntsságúvá teszi ezeket a kedvezı jeleket (fıisklák integrációja, ipari parkk létesítése, a banki fiókhálózat bıvülése, szállítmányzási és ingatlanközvetítı vállalkzásk fejlıdése). 9. A megye humán erıfrrásainak jelentıs része a várskba kncentrálódik. Ebbıl mind a gazdaság, mind az infrastruktúra fejlesztésére kedvezı hatéknyságú megldásk kínálkznak. Ugyanakkr az egyes térségek falusi településein növekszik az elöregedés, csökken a kisebb települések népességmegtartó képessége, nı az egyes társadalmi csprtk jövedelmi elkülönülése, ami a szciális gndskdást-fglakztatást, illetve a közmunkarendszer növelését teheti szükségessé. Ha a fenti fıbb flyamatkat területi-települési elrendezıdésükben is megvizsgáljuk, akkr válik igazán láthatóvá és érzékelhetıvé, hgy a megye területfejlesztési kncepciójának egyszerre több elvet kell követnie, a különféle kidlgzható és megadható priritáskat az egyes térségekben más-más hangsúllyal szükséges alkalmazni, s térségenként jelentısen eltérı beavatkzási fejlesztési - cselekvési prgramk kidlgzására van szükség A megye településeinek és térségeinek demgráfiai, fglalkztatási, gazdasági, és infrastrukturális helyzetét - a megye valamennyi településének fajlags adatai alapján, az egymáshz visznyítva elfglalt rangsrhelyük minısítı besrlásai szerint - vizsgálva megállapítható, hgy a megyében szinte alig vannak minden tekintetben hasnló, hmgén, azns besrlást, s ebbıl következıen hasnló beavatkzást igénylı területek. Bár az is igaz, hgy összefüggı, súlysan elmaradtt, vagy teljes mértékben fejlett kistérségek sincsenek. Ez megnehezíti a területi fejlesztési elképzelések közös nevezıre hzását. 12. Az infrastruktúra területi fejlettségi képe megerısíti azt a feltételezést, hgy a megye erısödı és szinte hálószerően összekapcslódó közlekedési-térszerkezeti tengelyei mentén - Kecskemét-Sltvadkert-Baja - (Budapest)-Lajsmizse-Kecskemét Kiskunfélegyháza-(Szeged) - (Budapest) Kunszetmiklós/Tass Slt Kalcsa Baja Hercegszántó - (Dunaföldvár)-Slt Kecskemét (Békéscsaba) - Slt Kiskırös Kiskunhalas-Kelebia-Tmpa - (Bátaszék)-Baja Mélykút (Szeged) - (Szlnk)-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-Kelebia

10 - Duna (Bécs-Budapest-Belgrád) kncentrálódó fejlesztések sikeresek és eredményesek lehetnek. V. Bács Kiskun megye területfejlesztési kncepciójának stratégiai irányai és javaslt priritásai 1. A fentiekbıl, vagyis a megye rendkívül differenciált adttságaiból, fejlıdési esélyeibıl és annak száms krlátjából kiindulva Bács-Kiskun megye területfejlesztési kncepciójának skldalúnak, - de a fıbb irányk szintjén - mégis kellıen aggregáltnak, szintetizáltnak kell lennie. Tekintettel az erıteljes és sk tekintetben tartós flyamatkként még nem értékelhetı, biznytalan váltzáskra, a stratégiai irányk és priritásk csak a legfntsabb mőködési területeket (szférákat) tekintve rögzíthetik azkat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek a környezetre, a gazdaságra, a mőszaki és a humán infrastruktúrára, a társadalmra, valamint a településszerkezetre építı megyei területi fejlıdést a mai ismereteink szerint az elvárható, kedvezıbb, harmnikus irányk felé segíthetik, terelhetik. 2. Alapvetıen hárm fejlesztési frgatókönyv (scenari) adható ma meg, amely az rszágs területi plitika és annak garantált finanszírzása függvényében a lehetıségeket részben a megye számára is kijelölheti: 1. plarizált fejlıdés elsısrban Baja és Kecskemét kiemelt szerepének és a többi várs súlyának tvábbi növekedésével, alig mérséklıdı területi egyenlıtlenségekkel; 2. közepesen kncentrált fejlesztés - a tudásalapú ipar és az élelmiszergazdaság erısödésével, a növekedı közlekedési és együttmőködési tengelyek szerepének felértékelıdésével, de tvább hanyatló perifériákkal; 3. dekncentrált (kiegyenlített) fejlesztés - egy feltételezett gyrs gazdasági növekedés nymán - erıs nemzetközi integrációs irányk kibntakzásával, fkztt területi szlidaritás alapján jelentıs kiegyenlítıdéssel, általánsságban és skldalúan érvényesített fenntartható fejlıdéssel. Jelentıs beavatkzásk nélkül az elsı irány valószínősíthetı, a priritáskat és a fejlesztési célkat tekintve a másdik váltzatt szükséges preferálni, míg hsszabb távn a harmadik lenne az ideális. Bács-Kiskun megye - tradíciói, lehetıségei, adttságai alapján - a harmadik fejlesztési irány megvalósítására törekszik. 3.

11 Bács-Kiskun megye számára az irányelvek szintjén - öt fejlesztési priritás elfgadása ajánlható. Elsı priritás: A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-településitársadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakrlati alkalmazása Mindhárm frgatókönyv szerint ez alap-priritásnak vehetı, lyannak, ami ma a mdern területi fejlıdés alapkövetelménye. A megyét illetıen ez a priritás az alábbiakat fglalja magába: az igen értékes nemzeti parki, tájvédelmi, természetvédelmi területek és a helyi értékek szigrú védelmét, ezek hatásterületén az agrártermelés és az idegenfrgalm tájkímélı módszereinek, frmáinak alkalmazását, támgatását; a Hmkhátság vízpótlásának megldását, a táji szempntból igen értékes területek öklógiai és öknómiai alapú fejlesztését; tvábbi erdısítéseket a magasabb öklógiai értékek elérése érdekében, a környezeti állapt javítása céljából (fıleg a Hmkhátságn akáctelepítéssel) a megye kmplex vidékfejlesztésre alkalmas tvábbi területeinek a tájtermesztés és bigazdálkdás felé való elmzdítását, a talaj- és vízvédelem fkzását; a települések megváltztt gazdasági körülményei között a külterületek fkztt védelmét, az alföldi tájrészleteknek a krábbi arculatukhz hasnló reknstrukcióját, a bidiverzitást biztsító zöldflysó-rendszer kialakítását. Összefglalva: a tájhajlam érvényesítését a területrendezési tervezés srán, összekapcslva mindezeket a megldáskat a falusi-tanyai-pusztai-vízi-kisvasúti és az ún. ökturizmus fejlesztésével, tvábbi erdısítésekkel, illetve a települések belterületének igényes fejlesztésével és csatrnázásával. A krszerő szennyvízkezelés és hulladékgazdálkdás az e priritáshz tartzó feladatk kiindulópntját jelentik. A kncepciókészítés elızetes egyeztetései srán megállapítható vlt, hgy az e priritáshz kapcslódó fejlesztések sikere csak valamennyi érintett szerepelı környezet- és természetvédelem, vízgazdálkdás, agrárszféra, erdészet, turizmus, településgazdálkdás, hulladékkezelés - együttes és knkrét területre, településekre szabtt felismert, közös érdekei harmnizált tervei alapján remélhetı. Egyik alágazat sem kerülhet kizárólags helyzetbe, ugyanakkr valószínősíthetı, hgy kmplex szemlélető közös fejlesztésekre ma még együtt nem alkalmasak. Másdik priritás: Kmplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a krszerő vertikumú mezı- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelı és szlgáltató ágazatk befgadására A megye kmplex gazdaságfejlesztésének kereteit - a hazai és külföldi tıke irányába mutatkzó kellı fgadókészség esetén - a kis- és közepes mérető vállalkzásk kitüntetett támgatása jelölheti ki. E priritás tartalma a következı lehet:

12 a megye gazdaságának diverzifikálása. A megye adttságai nymán igen skszínő, skldalú ipari fejlesztési prgramk is életképesek lehetnek (élelmiszeripar, kis nyersanyagigényő gépipar és/vagy alkatrészgyártás, faipar, bútripar ún. beszállítói-alvállalkzói iparágak fejlesztése). a mezıgazdaságt illetıen a prfitrientált, extenzív és intenzív termelés mellett a szciális típusú, fenntartható, részben önellátó, bitermelés centrikus, tájkímélı típusú vegyes állattartás és növénytermesztés is eredményes lehet, ha az magas színvnalú feldlgzással és más kiegészítı tevékenységekkel pársul (kézmőipar, szlgáltatásk), s a megélhetést is javítja; gazdasági és vállalkzói övezetek létesítése; a megye kmplex gazdaságfejlesztésének távlati lehetıségei a humán erıfrrásk jbb kihasználásával (átképzési és új képzési prgramkkal) és a hzzá adttságként meglévı kedvezı méretezettségő településhálózatával nemcsak a termelı, hanem a termelést segítı-kiszlgáló, a területi kperációt fkzó, szállításifuvarzási, raktárzási, csmaglási, technlógiai-transzfer, (nagy) kereskedelmi ágazatkban is adttak; az elmaradtt térségekben a szciális alapú gazdaságfejlesztés munkahelyteremtı beruházásait több ágazat krdinációjával ajánlats biztsítani; fnts kiegészítı ágazata lehet a gazdaságfejlesztésnek az idegenfrgalm; a megyei területfejlesztés elsısrban érdemi krdinációval, a szükséges infrastruktúra, a vállalkzói készség és -kultúra fejlesztésével közvetetten járulhat hzzá a gazdaságfejlesztéshez, hiszen maga a gazdaságfejlesztés eredményessége annak szereplıin múlik. A kncepciókészítés elızetes egyeztetései srán a gazdaságfejlesztésben elsıdlegesen érintett szervezetek (MVA, mindhárm gazdasági kamara) maximális kperációs és kölcsönös együttmőködési készségüket fejezték ki a területfejlesztési kncepció kialakítása és érdemi megvalósítása terén. A skszereplıs területfejlesztés igényeit figyelembe véve jövendıbeli szerepüknek - mind az ágazatk érdekérvényesítését, mind a kmplex szemlélető területi fejlesztések összehanglását tekintve - növekedni kellene. A piaci alapn mőködı és sajáts önmzgású gazdasági, illetve a tervezésben kitüntetett szerepő önkrmányzati szféra ma még nem halad közös pályán. A partnerségük rendkívüli fntsságú. Harmadik priritás: A megye és vársai tranzit szerepkörének fejlesztése, a periférikus helyzet felszámlása A területi gazdasági-társadalmi kapcslatk fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hgy a megye gazdaságának és társadalmának a fejlettebb magyar és európai gazdasági övezetekkel való kperációs lehetıségei kibıvüljenek. A megyét illetıen ez a priritás az alábbiakat fglalja magában: a megye valamennyi fnts közútjának, vasútvnalának (különösen a Budapest Kelebia vasúti fıvnalnak) a sürgıs fejlesztését, a közös közútivasúti hidak használati prblémáinak megszüntetését és a vársk elkerülı útjainak kiépítését, de növekvı lehetıségek rejlenek a vízi közlekedésben is;

13 a bajai kikötı és lgisztikai közpnt fejlesztését, tekintettel azk térbeli kisugárzó, valamint gazdaságfejlesztı hatásaira is; a határátkelık átbcsátóképességnek fejlesztését, áttételes (externált) hatásaik kihasználását; szükség esetén új kishatár-átlépık megnyitását; a kmbinált szállítási frmák (közúti, vasúti, vízi, légi szállítás) tudats fejlesztését a remélhetıen erısödı balkáni gazdasági erıterek igényeinek kiszlgálásával; hsszabb távn a legmdernebb kmmunikációs-infrmációs rendszerek fı- és alközpntjainak kiépítését, ami mtrja lehet mind a gazdaságnak, az üzleti életnek, mind a kül- és belkereskedelemnek, mind a ma még visznylag elmaradtt területek felzárkózásának, sıt a mdern területi marketingnek és az idegenfrgalmnak is. A kncepciókésztés elızetes egyeztetései srán a gazdasági szakértık általában támgatták a transz-európai fejlesztési flysók kialakítását, a szükséges hidak megépítését, ugyanakkr másk felhívták a figyelmet a nagy tranzitfrgalm súlys környezeti és társadalmi veszélyeire. A gazdaságfejlesztés skldalúsága biztsításának egyik elıfeltétele ez a priritás, ami kmly ptenciális adttságkat jelenthet az idegenfrgalm fejlesztésében is. Negyedik priritás: A sajáts történelmi-táji hagymánykból is következıen, fürtszerően összekapcslódó kistérségfejlesztési prgramk alkalmazása A Felsı-Bácska, a Kiskunság, a Kalcsai Sárköz, a Duna-mente térsége és különleges (vlt mezı-) vársaik, a sajáts nagyközségek, az elmúlt két évtizedben várssá lett települések, a karakteres nemzetiségi falvak lyan eltérı területi-táji-társadalmi adttságkkal rendelkeznek, amelynek lehetıségeit csak úgy lehet egy közös megyei kncepcióba összefgni, ha különbségeik, s a területek eltérı igényei megjeleníthetık, s akár nrmatívan támgatttak. (A késıbbiekben a kistérségekrıl még részletesebben is szólunk.) Általánsan tekintve e priritás az alábbiakat fglalja magában: a várs-várs, várs-falu, falu-falu kapcslatk javítását, az elérhetıség fejlesztését, prfesszinális területfejlesztı-menedzser irdák létrehzását, infrmációs rendszereik kiépítését és összekapcslását; az alapellátás és infrastruktúra tényezıinek területi szintre hzását, kiegyenlítését, különös tekintettel az intézményrendszer tvábbfejlesztésére és a leszakadó települések, térségek felé kinyilváníttt és érvényesített szlidaritásra; a kistérségi területfejlesztési kncepciók és prgramk megyei összehanglása csak úgy képzelhetı el, ha a térségek sajáts adttságaiból megfgalmaztt eltérı helyi priritásk megyei szinten nem ltják ki egymást, területi és tartalmi összekapcslódásuk visznylag tágan értelmezett, ha a knszenzussal elfgadtt közös megyei és térségi kncepciókban megtalálják saját helyüket, érdekeik szakmai és plitikai érvényesítésére képesek.

14 E priritás vitája srán felmerült a megye különbözı területi szervezeteinek külön-külön létrehztt kistérségi irdáinak, infrmációs egységeinek közös mőködtetése. A területfejlesztés és tervezés flyamatának legalább kistérségi szinten való prfesszinalizálása alapkövetelmény. A kistérségekben, a falvak és a vársaik közösen létrehztt tervezı, fejlesztı, menedzser irdáiban - a fenti irdakezdeményekkel közösen - kell biztsítani e priritás megvalósíthatóságát. Ötödik priritás: A megyei, térségi, helyi identitás fejlesztése, prfesszinális területfejlesztési együttmőködési és intézményrendszer kiépítése a területi - gazdasági - társadalmi khézió erısítésével A megye területfejlesztése, kncepciójának megvalósíthatósága feltehetıen akkr lehet sikeres, ha benne a résztvevı szereplık és szervezeteik, intézményeik a saját szakterületükön is sikeresek, ha megértik egymást, ha az ágazatk, a tervezı-kutató-fejlesztı szakemberek és a helyi plitika prminensei, a humán szféra és civil szervezetek képviselıi képesek rövid és hsszú távú közös megyei és térségi célk meghatárzására, összefgásra, ha fejlesztési elképzeléseiket a társadalmi igényekhez igazítva, demkratikusan egyeztetik, ha pntsan tudják, hgy az éles piaci versenyben mennyiben partnerei és mennyiben knkurensei egymásnak. Ezért a területi identitás és a települések, térségek közötti összetartó khézió erısítése, a mdern területfejlesztés európai gyakrlatáhz igazdó megyearculat (imázs) megteremtés és a megye-marketing is alapkövetelmény. E priritás az alábbiakat fglalja magában: a megyei területi-társadalmi-plitikai khézió erısítését a helyi önkrmányzatk és a kistérségi szervezetek illetve a megye között; a területfejlesztés megyei és helyi szereplıi közötti partneri viszny kiépítése, az alulról építkezı és térségi-megyei szinteken összekapcslható, a kncepcióban lefektetett kmplex területfejlesztési elvek érvényesítése; az identitást is erısítı új ktatási (NAT), képzési tanácsadási lehetıségek és a lkális kmmunikáció fejlesztése, különös tekintettel a megye fejlett, ám területileg erısen kncentrált középiskla-hálózatára; a nemzetiségi és a kulturális javak megırzése, bıvítése, az ezekbıl adódó határn túli együttmőködési lehetıségek kiszélesítése; a természeti és kulturális értékekhez egyaránt kötıdı idegenfrgalm fejlesztése. A kncepció elıkészítı vitái srán a megye vezetı értelmisége rendkívül fntsnak tarttta a tehetséggndzást, a szakemberek idevnzását és itt-tartását, a legkülönbözıbb szakterületeknek az egymásrautaltságukban is megnyilvánuló flyamats párbeszédét, a

15 knstruktivitást, a társadalmi nyilvánsság frmáinak és szervezeteinek fejlesztését, a helyi, térségi és megyei összefgás szükségességét, a humán szféra és a gazdaság vezetıinek intenzív párbeszédét, a fejlesztések szellemiségét és fkzatsságát. VI. Bács Kiskun megye lehetséges funkcinális beavatkzási terei és a kistérségek A megyei és a kistérségi területfejlesztési kncepciók megvalósításáhz a legmegfelelıbb beavatkzási tereket, területi egységeket kétféle módn határzhatjuk meg: 1. egyik szerint a nagybb hatásterülető, a szélesebb kitekintést igénylı, nemzetközi és hazai reginális flyamatkhz igazdó, illetve biznys ágazati fejlesztésekhez, a stratégia egyes fnts részelemei általáns megvalósításáhz célszerő különbözı övezeteket, körzeteket és zónákat elkülöníteni. Ezek akár a megyén is túlnyúló, vagy több kistérségre kiterjedı különleges adttságkkal, vagy fejlesztési lehetıségekkel rendelkezı területi egységek (pl. frgalmi - közlekedési zóna, tanyás övezetek, védett területek, speciális agrártermelési tájkörzetek, stb.). a másik szerint az eleve adtt, meglévı, vagy elıre meghatárztt terekhez, kistérségi szervezıdésekhez rendelhetünk hzzá különbözı - szintén a fenti priritáskhz kötıdı - fejlesztési iránykat, prgramkat. Eredményesek lehetnek a több kistérség tevékenységét összefgó szervezıdések (pl. FEBÖSZ). Az elsı, a zónás vagy övezetes váltzat a hsszú távú tervezés igényeit elégítheti ki, hiszen lényege, hgy az átalakuló nagyrendszerekhez visznyítva biztsítsa a megye és térségei integrációját. A másik, a kistérségi váltzat a rövid- és középtávú tervezés igényeit elégítheti ki, illetve fgalmazza meg, és fkzatsan, az alulról építkezı prgramk segítségével biztsítja a fürtszerő és skldalú összekapcslódást, a felzárkózást a települések számára. A funkcinális övezetek, körzetek és zónák elvi meghatárzása a kncepció szintjén csak egyfajta tervezési rientációt, biznys, - mai tudásunk szerinti - lehetséges priritásk területi kijelölését jelenti. Ezek a flyamats tervezés és az átalakuló nagyreginális váltzásk nymán módsulhatnak. Meghatárzásuk azért szükséges, hgy az érintettek - a másik módn, tehát az alulról építkezı kistérségi prgramk - számára a sajáts kitörési irányaikat, lehetıségeiket, a különbözı települési-területi adttságk nymán kihangsúlyztt "másságaikat" kijelölhessék, egyeztethessék és a nagybb területi hatású rendszerekhez igazíthassák. Bács-Kiskun megye hsszú távú fejlesztési övezetei és zónái

16 1. Országs és nemzetközi jelentıségő tranzit, illetve kmmunikációs flysók és övezeteik Ezeknek az övezeteknek a településein (64 település) él a megye népességének 75,4 %-a. A különbözı színvnalú megyei frgalmi flysók elınyei és hátrányai egyaránt érintik ezeket a településeket. Fejlesztésük ezen az alapn meghatárzó fı tényezıi: az elérhetıség, a hazai, sıt nemzetközi gazdasági termelési kperációs készség és lehetıség, a falvak számára is fnts ellátásk fejlesztése. 2. Környezetileg érzékeny, védett területek és tanyás térségeik zónája Ezek a legkedvezıtlenebb talajadttságú, részben védett, vagy védelemre, erdısítésre, illetve extenzív mezıgazdasági hasznsításra alkalmas területeket jelentik. A 36 tanyás településen a népesség 13 %-a él, de a megye területének mintegy 27 %-át fglalják el. Fenntartható fejlesztésük igen fnts kívánalm, különös tekintettel - a frgalmi flysók kedvezıtlen hatásainak ellensúlyzására - a mdern környezetgazdálkdás zöld(öklógiai)flysó-rendszerének kialakítására is. A két flysórendszer (közlekedési és zöld) knfliktusterületeinek meghatárzása és prblémáik felldása igen fnts feladat. 3. Vársi fejlesztési területek Kecskemét, Baja, Kalcsa, Kiskunfélegyháza, Kiskırös, Kiskunhalas teljes körő vársi szlgáltatáskat nyújtó, urbanizálódó megyei közpntjai és közvetlen vnzáskörzetük települései tartznak ide. A megye népességének több mint 50 %-a érintett lehet ebben a fejlesztési beavatkzási térségtípusban. Az öt - biznys tekintetben az egész megyére kiterjedı vnzó hatást gyakrló - várs fejlesztése az innvációt, a területre kisugárzó mdern, minıségi jegyekkel mérhetı tvábbi urbanizációjukat jelenthetné, figyelemmel a magyarrszági és azn belül a dél alföldi vársk kibntakzó versenyében betöltendı szerepükre is. 4. Kisvársk és a sajáts adttságú nagyközségek fejlesztési területei A különleges történelmi, települési fejlıdés következtében kialakult Duna Tisza közi településhálózat e 4000 fınél népesebb településein él a megye népességének csaknem 30 %-a. Ezeknek a nagymérető és nagyhatárú településeknek a kmplex területfejlesztési integrációja csak akkr lehetséges, ha térségi szerepük, hatásuk kibıvül. (Bácsalmás, Izsák, Jánshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajsmizse, Slt, Sltvadkert, Szabadszállás, Tiszakécske, Dunapataj, Dunavecse, Hajós, Harta, Kerekegyháza, Lakitelek, Mélykút, Sükösd, Tiszaalpár, Tmpa) 5. Határmenti fejlesztési zóna E különleges övezetben ma inkább a hátrányk, mint az elınyök dminálnak (11 településén a megye népességének 4,6 %-a él). A nemzetközi határmenti területekre vnatkzó sajáts fejlesztési prgramkhz való kapcslódáskkal új lehetıségeket

17 kaphat a terület, illetve településeik. Újabb kishatárátkelık nyílhatnak meg, de jelentıs lehet a közúti vasúti frgalm közös, összehanglt fejlesztése is a határ mindkét ldalán. (Bácsalmás, Hercegszántó, Kelebia, Tmpa átkelıinek közvetlen hatásterületei) 6. Fenntartható vidékfejlesztési övezetek A megye különleges természeti adttságaiból, jellegzetességeibıl következıen - sajáts módn - a kecskeméti és a bajai kistérségek vársi magterületeit kivéve szinte a megye egészére értelmezendık ezen övezetek kívánalmai, összhangban a fenntartható, tájkímélı mezıgazdasággal, a természeti értékek védelmét, a bidiverzitást biztsító zöldflysókkal, a jelenleginél skkal átgndltabb és tervezettebb külterület-használattal. Mind a hmki (kétszintő kertkultúrás) gazdálkdás, mind a vízvédelem, mind a hulladékhasznsítás területi összehanglása fnts kívánalm. A megye kistérségeinek rszágs támgatttságú beavatkzási térségtípusai A rövid és középtávú fejlesztési célknak, a kistérségek szintjén igazdniuk kell az Országs Területfejlesztési Kncepció beavatkzási térségtípusaihz. Törekedni kell - az Országgyőlés által már elfgadtt céltámgatási rendszerek segítségével - az azkból származó fejlesztési frrásk minél jbb kihasználására. A megyében - az ipari válságtérséget kivéve - valamennyi beavatkzási térségtípus elıfrdul. Ez jó esélyeket biztsít arra, hgy biznys jól meghatárztt kistérségi fejlesztési prgramk megvalósításáhz additív módn, közpnti frráskat lehessen szerezni. Az elmaradtt és tartós munkanélküliséggel sújttt kistérségekben a képzés, átképzés, a munkahelyteremtés, az infrastrukturális elmaradttság felszámlása lehet a fı cél, a mezıgazdasági (rurális) kistérségekben a fenntartható fejlesztés lehetıségeit kell kimunkálni, különös tekintettel az agráradttságkra és a természetvédelmi kritériumkra, a falusi tanyai turizmusra. A megye kistérségei és kncepcióik priritásai (A kistérségi kncepciók priritásait alátámasztó munkarészek a. fejezetben találhatók.) 1. A kecskeméti kistérség A dinamikus, hírös várs és nagy vnzáskörzete Kncepciója elkészült, priritásai jól illeszkednek a fentiekhez. A megyei várs és a megye közös fellépése nemcsak a kistérségi, de az egész megyei kncepció megvalósíthatóságának kulcskérdése. (A kecskeméti kistérségrıl készült kmplex fejlesztési kncepciót e kistérség külön megbízás alapján készíttette el. Ez a dkumentum a Területfejlesztési Tanácsnál megtalálható. A megyei kncepcióban érvényesítettük az abban fglaltakat, illetve a

18 megyei szintő egyeztetések srán e térség vezetıinek és szakembereinek véleményét is integráltuk.) A térség fejlesztési priritásai 2. A kiskunfélegyházi kistérség Elsı priritás: A kis- és középvállalkzók számának bedlgzói lehetıséget biztsító ipari centrum kialakítása külföldi, tıkeerıs vállalatk letelepedésének ösztönzésével. Másdik priritás: Élelmiszergazdasági marketing-szervezet létrehzása, amely a térségben eredményesen elıállítható, vagy specifikumt jelentı mezıgazdasági termékek piacrajutását segíti (nagybani piac kialakítása). Harmadik priritás: Idegenfrgalmi szövetség létrehzása, amelynek célja a térség- és idegenfrgalmi marketing feladatk ellátása, és ezen kívül fnts szerepe van a kistérség ıshns természeti flórájának és faunájának megırzésében, helyi természetvédelmi kncepciók kidlgzásában. Negyedik priritás: Az infrastruktúra fejlesztése a gazdaság, a helyi laksság, valamint a turizmus igényeinek kielégítése érdekében. Ötödik priritás: Az ktatás és kutatás integrációja a nemzetközi kapcslatk fejlesztése és a munkaerıpiac igényeinek kielégítése érdekében. A kiskun közpnt és térsége a fejlesztési tengelyen A visznylag skldalú ipari közpnt Kiskunfélegyháza és tanyaközségei, illetve a kistérségébe tartzó nagyközségek (Bugac, Tiszaalpár) figyelembe véve a kiváló frgalmi helyzetet, a jó agrár- és idegenfrgalmi adttságkat - egyenletes, harmnikus fejlıdésre számíthatnak. A térség fejlesztési priritásai Elsı priritás: Kistérségi fejlesztı, menedzser irda létrehzása, infrmációs közpnttal, INTERNET- bázisn. Másdik priritás: A gazdaságnak a több lábn állást és jövedelmet biztsító fejlesztése, az ipar, a szállítás, a szlgáltatásk és az idegenfrgalm terén, a kedvezı frgalmi közlekedési helyzet maximális kihasználásával, a vnalas infrastruktúra egyes elemeinek szükségszerő fejlesztésével, vállalkzási övezet létrehzásával. Harmadik priritás: Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés kmplex települési és térségi prgramjainak adaptálása, különös tekintettel az idegenfrgalmra.

19 3. A kiskunmajsai kistérség Negyedik priritás: Az intenzív és magas színvnalú mezıgazdasági kultúrák színvnalának, termelési kultúrájának fenntartása, az egyedi feldlgzttság szintjének és minıségének növelése. A skldalú, sajáts kisvársi közpntú kiskunmajsai kistérség A krábbi mezıvárs Majsa vlt tanyaközségeivel alkt szerves területi egységet, melyben a jelentıs szanki energiafrrás, a majsai gyógyvíz, s az agrárhagymányk jelentik a legfntsabb fejlesztési lehetıségeket. A települések és társadalmuk összefgása a kistérségen túlnyúló fejlesztési- és térkapcslatkban is megnyilvánulhat. A térség fejlesztési priritásai 4. A kiskırösi kistérség Elsı priritás: A kistérség szervezeti-intézményi jövıjének meghatárzása (az önállóság megtartásával, esetleg szrsabb integráció a szmszéds kistérségekkel). Másdik priritás: A mezıgazdaság kmplex fejlesztése (termelés, feldlgzás, értékesítés, szállítás, marketing, képzés, stb.). Harmadik priritás: Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés alkalmazása. Negyedik priritás: A térség szciális prblémáit megldó közös prgramk megszervezése. A hárm kisvárs és a környezı községek különleges tér-együttese A hagymánys szılı- és brkultúra, valamint az élénk vállalkzási készségre való hajlam és önerı fenntartása mellett a térség számttevı munkaerı-tartalékkkal is bír, melynek kihasználását skldalú gazdaságfejlesztéssel kellene biztsítani, részben számítva a térség megyében elfglalt centrális helyzetére, részben pedig a frgalmi flysók várhatóan növekedı fejlesztı hatására. A térség fejlesztési priritásai Elsı priritás: A mezıgazdaság kmplex, minıségi fejlesztése, diverzifikálása, a termelés feldlgzás értékesítés teljes vertikumának kialakítása, a jövedelmezıség növelése. Másdik priritás: A gazdaság több lábn állását és jövedelmét biztsító fejlesztések az ipar, a szállítás, a kereskedelem, a szlgáltatásk terén.

20 5. A kunszentmiklósi kistérség Harmadik priritás: A kulturális adttságk, néprajzi értékek, nemzetiségi hagymányk összehanglt kihasználása, a turizmus skldalú fejlesztése. Negyedik priritás: Az infrastruktúra széleskörő fejlesztése, különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre, a közúti és vasúti hálózat bıvítésére és krszerősítésére. Ötödik priritás: Összehanglt humán képzési, átképzési, szciális jellegő prgramk kidlgzása és megvalósítása, a térségi összefgás erısítése. A Felsı-Kiskunság és a Duna mente a belsı periférián A frgalmi árnyékban fekvı, jelentıs infrastrukturális elmaradttsággal és munkanélküliséggel küzdı területre már eddig is készültek kistérségi prgramk, melyek fkzats megvalósítását a megyei területfejlesztésnek is skkal hatéknyabban kellene támgatnia. Nagy távlatban új lehetıségek nyílhatnának a Duna tengely fejlesztésével, az M8-as út és új Duna-híd megépítésével, illetve a belgrádi vasútvnal krszerősítésével. A térség fejlesztési priritásai Elsı priritás: Jól mőködı, prfesszinális kistérségi fejlesztı, tervezı, tanácsadó szervezet létrehzása. Másdik priritás: Szintrehzó infrastruktúrafejlesztés a mezıgazdaság szelektív és az ipar, valamint a szlgáltatásk skldalú munkahelyteremtı, vállalkzói alapú fejlesztésével. Harmadik priritás: Összehanglt humán képzési, átképzési, szciális jellegő és közmunka prgramk kidlgzása és elindítása. Negyedik priritás: Az idegenfrgalm, a falusi-, a zöld- és vízparti turizmus fejlesztése. 6. A kiskunhalasi kistérség A belsı és a külsı integrációs energiák lehetıségeinek a térsége A skldalú halasi térségközpnt belsı erıfrrásai alapján az élelmiszergazdaságtól a kis- és középüzemi mérető termelı üzemekig képzelhetı el a fejlıdés, bár számttevı lehet a vársi szlgáltatásk területre kisugárzó fejlesztése is, számlva a közlekedési adttságkkal, a két fnts határátkelıvel és a Szeged, Baja, Kecskemét hármszög középpntjában fekvı várs hiánypótló közpnti szerepével. A térség fejlesztési priritásai

21 7. A kalcsai kistérség Elsı priritás: Kistérségi fejlesztı, menedzser irda létrehzása, infrmációs közpnttal, INTERNET- bázisn. Másdik priritás: A határmenti különleges gazdasági övezet kialakítása a nemzetközi együttmőködés lehetıségeinek kihasználásával. Harmadik priritás: A gazdaságnak a több lábn állást és jövedelmet biztsító fejlesztése, a könnyőipar, a szállítás, a szlgáltatásk és az idegenfrgalm terén. Negyedik priritás: A mezıgazdaság szintentartása, fenntartható vidékfejlesztési megközelítéső fejlesztései. Ötödik priritás: Több település összefgására építı társadalmfejlesztési prgramk a közbiztnság, a képzés-átképzés, a hagymányırzés terén. A hagymányk és a megújulás térsége A megye egyik legszervesebben összekapcslódó kistérsége, melyet közpnti kisvársa, szállásközségeinek, nagy- illetve nemzetiségi községeinek különleges együttese, együttélése határz meg. Mezıgazdasági és kulturális hagymányai, tradíciói a Dunáhz való kapcslódás új lehetıségeivel, a munkahelyteremtés, a szlgáltatásk és az idegenfrgalm fejlesztésével - de a magas színvnalú agrártermeléssel is - kmplex kistérségfejlesztést igényelnek. A térség fejlesztési priritásai Elsı priritás: Prfesszinális kistérségi fejlesztı, menedzser irda létrehzása, infrmációs közpnttal, INTERNET- bázisn, turisztikai marketing feladatkkal. Másdik priritás: Az intenzív, öntözéses kultúrájú agrártermelés magas színvnalának, termelési kultúrájának fenntartása, feldlgzttsági szintjének növelése, hzzá kiegészítı vidékfejlesztési típusú termelési prgramk csatlása (népmővészet, gasztrnómia, kézmőipar, stb.). Harmadik priritás: Az európai típusú fenntartható vidékfejlesztés kmplex települési és térségi prgramjainak adaptálása (a sknemzetiségőségre is tekintettel). Negyedik priritás: A visznylag elöregedı kistérség települései számára közös, szciális ellátó-prgramk kidlgzása és megvalósítása.

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA (A békéscsabai AGÓRA intézménytípusú multifunkcinális közösségi közpnt és területi közmővelıdési tanácsadó szlgálat kialakítása) ELİZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232 Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd

Részletesebben

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás 1. A szlgáltatás célja Helyi (térségi) fglalkztatási tanácsadás 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, szakmai, módszertani segítségnyújtással hzzájárulni az adtt térségben, településen a fglalkztatási helyzet

Részletesebben

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

Vállalkozóvá válást elısegítı tanácsadás

Vállalkozóvá válást elısegítı tanácsadás Vállalkzóvá válást elısegítı tanácsadás 1. A szlgáltatás célja 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja a munkát keresık vállalkzóvá válásának elısegítése, új vállalkzásk indítása. 1.2. Operatív cél A vállalkzóvá

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás Mikr-, kis- és középvállalkzásknak nyújttt tanácsadás 1. A szlgáltatás célja 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, hgy a már mőködı mikr-, kis- és középvállalkzásk ismereteinek bıvítése révén hzzájáruljn

Részletesebben

1. A portálrendszer keretében elérhetı alkalmazások továbbfejlesztése keretében:

1. A portálrendszer keretében elérhetı alkalmazások továbbfejlesztése keretében: 2.2. - ÁFSZ 1 prtál funkciók bıvítése, elektrnikus krmányzati szlgáltatásk tvábbfejlesztése Az alprjekt bemutatása Az alprjekt célja, indklása, kapcslódás a kiemelt prjekt általáns céljáhz Az alprjekt

Részletesebben

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák?

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák? Felkészülés az éghajlatváltzásra: mit tehetnek a gazdák? Beszámló kistérségi szemináriumról 2011. február 21, Havad község, Mars megye, Rmánia 15 18 óra Bemutatkzó kör A rendezvényen helyi gazdák, vadászk,

Részletesebben

NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK "ÉLETET AZ ÉVEKNEK" ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012.

NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK ÉLETET AZ ÉVEKNEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012. NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK "ÉLETET AZ ÉVEKNEK" ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012. 2 A Nyugdíjasklubk és Idısek Életet az éveknek Országs Szövetsége 1989. március 29-én alakult 139 klub részvételével.

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2013. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárspatak Várs Plgármesterétıl 3950 Sárspatak, Kssuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarspatak@sarspatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - az ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0009 aznsítószámú

Részletesebben

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása A Fiatalk vállalkzóvá válásának támgatása a Közép-Magyarrszági Régióban Tükörprgram bemutatása Budapest. 2014. március 6. Előadó: Pákzdi Szablcs ügyvezető igazgató 1200000 Vállalkzás összesen 1.645.438

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Közép-Dunántúli Operatív Prgram Reginálisan kiegyensúlyztt, vnzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása Kódszám: KDOP-2007-1.1.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával,

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében A turisztikai fgadóképesség javítása c. támgatására Kódszám: KMOP-2007-3.1.2/A/B/D A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21)

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) Megbízó: Egyeztetési munkaváltzat Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) (Az adatgyőjtés lezárva: 2010.

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

Az ipari parkok szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Dr. Tóth Tamás egyetemi docens

Az ipari parkok szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Dr. Tóth Tamás egyetemi docens Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalmtudmányi Kar Reginális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Az ipari parkk szerepe a reginális gazdaságfejlesztésben Dr. Tóth Tamás egyetemi dcens

Részletesebben

Jogi környezet, városfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések

Jogi környezet, városfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések Jgi környezet, vársfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések Előadás felépítése 1. Alapfgalmak 2. Helyi jgrendszer 3. Jgi és tervi hierarchia bemutatása 4. Tervfajták tartalma 5. Szabályzási terv

Részletesebben

A KézenFogva Alapítvány észrevételei és javaslatai

A KézenFogva Alapítvány észrevételei és javaslatai A KézenFgva Alapítvány észrevételei és javaslatai FELHÍVÁS a nagylétszámú intézeti ellátási frma kiváltásának, és magas minőségű, hzzáférhető közösségi ellátási frmák kialakításának megvalósítására A Felhívás

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Végleges váltzat 2014. szeptember Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása NYITOK Hálózat a Társadalmi befgadásért prgram bemutatása A Nyittt Tanulási Közpntk (NYITOK) kncepciójának kidlgzója, a prgram szakmai fejlesztő- és támgató partnere: A SZETT bemutatása A 20 éves múltra

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prgram Múzeumk isklabarát fejlesztése és ktatási-képzési szerepének infrastrukturális erısítése c. pályázati felhívásáhz Kódszám: TIOP 1.2.2/09/1

Részletesebben

Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen 2006. szeptember 28.

Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen 2006. szeptember 28. Kraiciné Szkly Mária: Az andragógus szakma kulcskmpetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékknferencia Debrecen 2006. szeptember 28. A TÉMA KUTATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A LLL gndlat és EU dkumentumk

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Egyeztetési váltzat 2014. június Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése Felhívás a Kazincbarcika és vnzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése című és SH1/1 számú prjekt keretében megvalósíttt Vállalkzásk munkahelyteremtést szlgáló támgatása pályázati alap szakmai értékelői

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16.

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16. SZÉKELY ERIKA Szaktanácsadás támgatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában Kecskemét, 2014. 05.16. Hangsúlyban a tudásátadás és az innváció A VP 2014-2020-ban a tudásátadás és az innváció előmzdítása

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 EURÓPAI UNIÓ Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia- Ukrajna Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 Közös Operatív Prgram Végleges javíttt váltzat, 2008. július 23.

Részletesebben

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella Budapest,

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.

Részletesebben

- 1 - Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó. Budapest, 2010. REevolutio Kft.

- 1 - Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó. Budapest, 2010. REevolutio Kft. - Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális

Részletesebben

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs A KFI Stratégia sarkpntjai és a reginális intelligens szaksdási stratégiák összefüggései Brsi Balázs Nemzetgazdasági Minisztérium, Innvációs és K+F Fősztály Budapest, 2013. április 3. Az egyetemi-akadémiai,

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza.

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza. 2 0 1 5 előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM prjekt jövőjével kapcslats elgndláskat, javaslatkat tartalmazza. Az értekezés minden aspektusában a fgyasztói és visznteladói

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KIEMELT, POLGÁRŐR BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM PROGRAMINDÍTÓ FÓRUM 2014. február 15. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2014. JANUÁR 17-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/5/2014. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv vezetıi összefoglaló

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv vezetıi összefoglaló Közép-dunántúli Operatív Prgram 2. priritás: Reginális turizmusfejlesztés Akcióterv vezetıi összefglaló 2008. február 11. 1 1. Priritásk bemutatása 1.1. Priritásk tartalma Priritás neve, száma Reginális

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 3. egyeztetési váltzat 2013. január 30. 1 Vezetői összefglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye. Ez

Részletesebben

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900

Részletesebben

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

- 1 - Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó. Budapest, 2010. REevolutio Kft.

- 1 - Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó. Budapest, 2010. REevolutio Kft. - Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella

Részletesebben

Az Észak magyarországi Régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzései (2007-2013)

Az Észak magyarországi Régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzései (2007-2013) Az Észak magyarrszági Régió középtávú fejlesztésplitikai célkitűzései (2007-2013) A tervezést beflyásló keretfeltételek Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Reginális Fejlesztési Alapról

Részletesebben

A duális felsőfokú képzés alapelvei

A duális felsőfokú képzés alapelvei A duális felsőfkú képzés alapelvei 1. A duális felsőfkú képzés definíciója A duális képzés definícióját az Nftv. 108. 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, infrmatika, agrár, természettudmány

Részletesebben

1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK 1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális Fejlesztési Alap társfinanszírzásával valósulnak

Részletesebben

Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) 2003. április 1-2.

Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) 2003. április 1-2. AGRÁRINFORMATIKAI OKTATÁS/KÉPZÉS MINT A TUDÁSALAPÚ ÁGAZAT MEGALAPOZÁSÁNAK ESZKÖZE Herdn Miklós Debreceni Egyetem, ATC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar A számítástechnikai ktatás és különböző képzések,

Részletesebben

3.1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1 humánerıforrás gazdálkodási rendszerének megújítása

3.1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1 humánerıforrás gazdálkodási rendszerének megújítása 3.1. Az Állami Fglalkztatási Szlgálat 1 humánerıfrrás gazdálkdási rendszerének megújítása Az alprjekt bemutatása A Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat humán erıfrrás gazdálkdási rendszerének megújítása c. alprjekt

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA

GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A 2016-2020-AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA! 1 Jgszabályi háttér Bevezetés Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

Részletesebben

Projekt címe: Az IKT fejlesztése a sopronhorpácsi Általános Iskolában

Projekt címe: Az IKT fejlesztése a sopronhorpácsi Általános Iskolában www.ujszechenyiterv.gv.hu A prjekt bemutatása Mttó: "Az embereknek mindenben a tökéletességet kell célul kitűzniük maguk elé, még akkr is, ha meghaladja erejüket. Ha azt hinnék valóban, hgy csak da jutnak

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 Zala Termálvölgye Egyesület TERVEZET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 Zala Termálvölgye Egyesület TERVEZET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 Zala Termálvölgye Egyesület TERVEZET A Zala Termálvölgye Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájának akcióterülete Zalaszentgrót térségének 30 települését fedi

Részletesebben

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1.

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Prgram Dél-Dunántúli Operatív Prgram Észak-Alföldi Operatív Prgram Észak-Magyarrszági Operatív Prgram Közép-Dunántúli Operatív Prgram Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat. 4. Stratégia Melléklet

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat. 4. Stratégia Melléklet Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) kivnat 4. Stratégia Melléklet (Az adatgyőjtés lezárva: 2010. szeptember 1.) A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Barabás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Prgram A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznsítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai prgramk fejlesztése c. pályázati

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014. augusztus KÉSZÍTETTÉK MEGBÍZÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. Révi Zslt Plgári István Babs Anikó főépítész

Részletesebben

"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."

A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS. MADRIDI NYILATKOZAT "A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS." Mi, a Madridban összegyűlt Európai Fgyatéksügyi Kngresszus több mint 400 résztvevője melegen

Részletesebben

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Visszajelzı anyag. Fıfolyamat-átvilágításról

Visszajelzı anyag. Fıfolyamat-átvilágításról Visszajelzı anyag Taksny Nagyközség Plgármesteri Hivatalának részére a Budapesti Kmmunikációs és Üzleti Fıiskla által készített Fıról Az átvilágítás idıtartama: 2009 április 1.- nvember 5. Készítette:

Részletesebben

Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program

Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Európai Területi Együttműködés Célkitűzés Magyarrszág Rmánia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 Összefglaló 2007. május 03. 1 Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 1. Prgramzási flyamat... 3 2. A prgramterület

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) kivnat Vezetıi összefglaló (Az adatgyőjtés lezárva: 2010. szeptember 1.) A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Barabás Eszter,

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia 2014. május 07. Budapest

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia 2014. május 07. Budapest Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarrszágn knferencia 2014. május 07. Budapest TELEPÜLÉS, KÖZÖSSÉG, CSELEKVÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS CÉLTERÜLETEI Kvács Edit, Közösségfejlesztők Egyesülete Arra kaptam

Részletesebben

FALUVÁLLALAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT ÉS MÓDSZETANI KÉZIKÖNYV

FALUVÁLLALAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT ÉS MÓDSZETANI KÉZIKÖNYV FALUVÁLLALAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT ÉS MÓDSZETANI KÉZIKÖNYV Milleflium Stratégia Kft. 2012 Tartalmjegyzék 1 Bevezetés... 4 2 Működő mdellek elemzése, értékelése... 5 2.1 Elemzés módszertana... 5 2.2 Elemzési

Részletesebben

Tantárgyi tematika (nappali tagozat) Piac-konform korszerűsített változat, (2010.jun.25).

Tantárgyi tematika (nappali tagozat) Piac-konform korszerűsített változat, (2010.jun.25). Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: 06-1-2733090 Fax: 06-1-2733099 E-mail: mail@bkf.hu Tantárgyi tematika (nappali tagzat) Piac-knfrm krszerűsített váltzat, (2010.jun.25). A tantárgy adatai:

Részletesebben

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül.

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül. Mikr- és kisvállalkzásk technlógia fejlesztése Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A Alapvetı cél A mikr- és kisvállalkzásk jövedelemtermelı képességének növelése technlógiai fejlesztésen, krszerősítésen keresztül.

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Adaptált testkultúra és sprt_kkk 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ADAPTÁLT TESTKULTÚRA ÉS SPORT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK (10/2006.(IX. 25.) OKM RENDELET ALAPJÁN) 1.

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében. Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése

KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében. Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prgram keretében Innvatív, integrált térségi szlgáltatásk létesítése címő tervezési felhíváshz Kódszám: TIOP- 3.5.1-09/1 A prjektek az Európai

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

6. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program

6. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program 6. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Prgram A Képzésbe Ágyaztt Fglalkztatás szakmai támgatása c. pályázati felhívásáhz Kódszám: TÁMOP 3.3.6 C-10/01 A prjektek az

Részletesebben

A Mobile2020 projekt magyarországi munkacsoportjának ajánlásai. Mezei Csaba

A Mobile2020 projekt magyarországi munkacsoportjának ajánlásai. Mezei Csaba A Mbile2020 prjekt magyarrszági munkacsprtjának ajánlásai Mezei Csaba 11.11.2013. Baltic Envirnmental Frum Deutschland e. V. Osterstraße 58 20259 Hamb urg Germany www.mbile2020.eu Part -financed by the

Részletesebben

A TAPOLCAI JÁRDÁNYI PÁL ALAPFOKÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A TAPOLCAI JÁRDÁNYI PÁL ALAPFOKÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A TAPOLCAI JÁRDÁNYI PÁL ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYERMEK - ÉS SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ NEVELÉS A ZENE ESZKÖZEIVEL Az emberiség bldgabb lesz, ha megtanul zenével élni, s aki valamit

Részletesebben

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP - 3.3.14.B-14/1 Hazai és nemzetközi testvérisklai kapcslatk kialakítása Pályázók köre: általáns iskla, szakiskla, gimnázium, szakközépiskla, alapfkú művészeti iskla fenntartói Támgatás vehető igénybe:

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás 2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára

Részletesebben

Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló külföldi diákok az egyetem és a város életében. Kell-e számolni velük az egyetem és a város fejlesztése során?

Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló külföldi diákok az egyetem és a város életében. Kell-e számolni velük az egyetem és a város fejlesztése során? Az egészségügyi felsőktatásban tanuló külföldi diákk az egyetem és a várs életében. Kell-e számlni velük az egyetem és a várs fejlesztése srán? Prf. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Dr. Tistyán László PTE ÁOK Magatartástudmányi

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója A budapesti kerékpárs közlekedés fejlesztési kncepciója 2013 Tartalm 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés... 9 2. BEVEZETÉS...12 2.1. llleszkedés a magasabb szintű

Részletesebben

Ötleted van? Vállalkozz! - Vállalkozás menedzselés a válság idején

Ötleted van? Vállalkozz! - Vállalkozás menedzselés a válság idején Ötleted van? Vállalkzz! - Vállalkzás menedzselés a válság idején Helyszín: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. emelet Tlna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. március 6-7. 2013. március 6. (szerda)

Részletesebben

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák

Részletesebben

Dr. Görög István jegyző. Dr. Görög István jegyző

Dr. Görög István jegyző. Dr. Görög István jegyző Eszközbeszerzési pályázat az önkrmányzati ASP rendszerhez történő csatlakzás érdekében Dr. Görög István jegyző Dr. Görög István jegyző Az előterjesztést Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló 2011. évi

Részletesebben

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt prjekt céljai Előadó: Nesztinger Péter közigazgatási főtanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail cím: nesztingerp@lab.hu Telefnszám: +36

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék

Részletesebben

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta

Részletesebben

Ö N K O R M Á N Y Z A T I V Á L A S Z T Á S I P R O G R A M 2 0 1 0-2 0 1 4

Ö N K O R M Á N Y Z A T I V Á L A S Z T Á S I P R O G R A M 2 0 1 0-2 0 1 4 Ö N K O R M Á N Y Z A T I V Á L A S Z T Á S I P R O G R A M 2 0 1 0-2 0 1 4 A plitikusnak az a dlga, hgy jövőképet vázljn fel és annak megvalósítását lehetővé is tegye. Nichlas Sarkzy Francia Köztársaság

Részletesebben

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pr-Team Nnprfit Kft.-nél 1. A szlgáltatás átfgó és peratív célja A Pr-Team Nnprfit Kft. megváltztt munkaképességű munkavállalókat fglalkztató cég, ahl a tranzitfglalkztatás,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-dunántúli Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-dunántúli Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-dunántúli Operatív Prgram A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznsítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai prgramk fejlesztése c. pályázati

Részletesebben

Pressonline kommunikációs audit. Módszertani leírás

Pressonline kommunikációs audit. Módszertani leírás Pressnline kmmunikációs audit Módszertani leírás 2009. Jelen anyag a Pressnline szellemi terméke, az anyag szerzıi jgai a Pressnline Kmmunikációs Tanácsadó Kft. tulajdnát képezik. [székhely] 1026 Budapest,

Részletesebben

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Budapest F várs XX. kerület Pesterzsébet Önkrmányzata Plgármesteri Hivatala A civil és a vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa Budapest, 2009. július 31. IFUA Hrváth

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben