Gyula város desztinációfejlesztési stratégiája HONifo Turisztikai és Üzletviteli Tanácsadó Kft.

Átírás

1 Gyula várs desztinációfejlesztési stratégiája HONif Turisztikai és Üzletviteli Tanácsadó Kft. 2015

2 Tartalmjegyzék Tartalmjegyzék... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 HELYZETELEMZÉS... 5 Gyula turisztikai kínálatának elemzése... 5 Gyulai Várfürdő... 6 Kulturális kínálat: múzeumk, Várszínház, rendezvények... 8 Természeti örökségre alapztt turisztikai kínálat... 9 Szállás- és vendéglátóhelyek kínálata... 9 Garantált prgramk kínálata Gyula turisztikai kínálatának SWOT elemzése Gyula iránti turisztikai kereslet elemzése Gyula turisztikai vendégfrgalmának jellemzői A vendégkör elemzése a VisitGyula Card adatbázisa alapján A vendégkör elemzése saját kutatás alapján Célpiack és célcsprtk meghatárzása Gyula versenytársai és turisztikai jellemzőik A turisztikai kapcslatrendszer bemutatása TURISZTIKAI TERMÉKEK SWOT ANALÍZISE JÖVŐKÉP Célk meghatárzása A célk elérésének eszközei FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, PRIORITÁSOK GYULÁN INTÉZKEDÉSI TERV ÉS ÜTEMEZÉS Kckázatelemzés MONITORING, INDIKÁTOROK MELLÉKLETEK... 1 A ptenciális versenytársak gyógyvizeinek összetétele... 1 Intézkedési terv összefglaló táblázata... 2 Indikátrk

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ elejétől Gyula vársa tudatsan készül a 2020-ig terjedő Európai Uniós költségvetési időszakban Magyarrszágn meghirdetendő pályázatkra, melyből adódóan flyamatsan készíti a különböző területekre vnatkzó középtávú stratégiákat. Úgy a várs gazdasági prgramja, mind az Integrált Településfejlesztési Stratégia átfgó célk között szerepelteti a turizmus fejlesztését, Gyula pzícióinak a nemzetközi turisztikai piacn való jelentős erősítését. A célk megvalósítása érdekében fnts, hgy mire a megfelelő frráskat biztsító turisztikai pályázatk kiírásra kerülnek, a várs rendelkezzen erre vnatkzó, széles körben elfgadtt turizmusfejlesztési stratégiával. Gyula vársa abban a szerencsés helyzetben van, hgy már 2011 óta működik a vársban helyi turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet, mely összefgja a turizmusban érdekelt feleket az önkrmányzattól kezdve a nagy szálldákn át a magánszálláshelyek tulajdnsaiig. A helyi szintű TDM szervezet egyik legfntsabb feladata a turisztikai fejlesztések krdinálása és stratégiai tervezése. Cégünket ebben a munkában való kutatással és a tervezéssel bízta meg a helyi szervezet, melynek eredményeit jelen dkumentumban fglaljuk össze. A gyógyhelyi desztinációfejlesztési stratégia tartalmi elemei előre meghatárzttak vltak a NGM Turisztikai fősztálya rén, így természetesen ahhz alkalmazkdtunk. Fglalkztunk a jelenlegi helyzet bemutatásával, melynek megismerése miatt több alkalmmal tartttunk helyszíni bejárást és a várs turizmusát meghatárzó szereplőkkel mélyinterjút is végeztünk. A helyi TDM szervezet idén februárban végzett hasnló kvalitatív kutatást, illetve tavasszal a Gyulai Idegenfrgalmi Egyesület tagjai körében készített kérdőíves lekérdezést. Mindkettő eredményeit felhasználtuk a kncepcióhz. A turisták véleményére is kíváncsiak vltunk, így június első felében nline kérdőívet juttattunk el a flyamán Gyulán éjszakázó vendégekhez részben a szálláshelyek, részben a Turinfrm irda munkatársai segítségel, melyet ezútn is köszönünk. Az ő segítségük nélkül nem jött vlna össze az a mintegy 700 értékelhető vélemény, ami szükséges vlt, hgy tisztán lássuk, ténylegesen mi vnzza Gyulára a turistákat. Természetesen tudmásunk vlt a krábban az egyes attrakciók által végzett elégedettségi kutatáskról és azk eredményeiről, de úgy gndltuk, hgy a lekérdezés helyszíne trzíthatja az eredményeket. Ebben az esetben az a réteg is fnts vlt számunkra, mely a vársban éjszakázik, de jellemzően csak a szálláshelyén tartózkdik. A teljes keresztmetszetre szükségünk vlt ahhz, hgy a lehető legpntsabban ki tudjuk jelölni azkat a prblémákat, melyeket a következő időszakban meg kell ldani, rvslni kell és természetesen a célcsprtk meghatárzását is igyekeztünk bjektív eredményekkel alátámasztani. A várs igen nagy ívű és kmplex elképzeléssel rendelkezik, mely remekül illeszkedik a Gyulai Turisztikai Nnprfit Kft, a helyi TDM szervezet által tömören megfgalmaztt stratégiai alapvetéshez, tradíció kmplexitás minőség hármasáhz. A prjekt a Szigeterőd nevet kapta, mely utal a legnagybb frrásigényű elemre, a téglavár egykri környezetének visszaállítására. Erre az elemre lettek felfűzve a gyógyturisztikai, egészségturisztikai és kulturális elemek, de a prjekt elvi alapjainak kmplexitása lehetővé teszi, hgy bármilyen tvábbi ötletet, turisztikai terméket be lehessen kapcslni a rendszerbe. 3

4 A szerteágazó Szigeterőd prjekt és az előbb említett kmplexitás megköveteli, hgy legyen egy szakmailag kmpetens, az érdekeltek által elfgadtt szervezet, mely betölti a krdinátr szerepét és flyamatsan végzi a turisztikai kapcslódási pntkra vnatkzó feladatkat. Ez teljes mértékben egybevág a Gyulai Turisztikai Nnprfit Kft. feladataival, s a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel is rendelkeznek hzzá. Ezek a feladatk természetesen nem terjednek ki a jövőben megvalósuló attrakciók és turisztikai szlgáltatásk értékesítésére, ahgy a TDM szervezet jelenleg is marketing feladatkat lát el, mely piacépítésre irányul, de nem értékesítésre. Az tvábbra is az egyes turisztikai vállalkzásk, szálláshelyek értékesítő csapatának kmpetenciája. A jövőkép és az átfgó cél megfgalmazása nymán hárm fő stratégiai célt jelöl ki jelen stratégia: a vnzerő-, attrakció- és turisztikai termékfejlesztést, a vársmarketing és az azt végző szervezet fejlesztését, valamint a humán erőfrrás fejlesztését. Ez utóbbi nem csak a turizmus területére vnatkzik, hanem a Gyulai Várfürdőhöz kapcslódó fejlesztések kapcsán is szükség lesz képzett egészségturisztikai szakemberekre. A hárm stratégiai cél megvalósításának eszközrendszeréhez számtalan intézkedés kapcslódik, melyet részletesen mutat be jelen tanulmány. Az intézkedéseket az egyes turisztikai terméktípusk szerint csprtsítttuk a könnyebb érthetőség kedvéért, jóllehet van, amelyik prjekt több csprtba is beleillik, ami a turizmus sajáts jellemzőiből adódik. A stratégia intézkedési tervébe lyan prjektek is bekerültek, melyek frrását jelenleg még nem tudjuk pntsan meghatárzni. Tekintettel arra, hgy a Gyógyhely- és Desztinációfejlesztési Stratégia időtávja 6, számítani lehet a későbbiekben megnyíló pályázatkra és lehetőségekre is, visznt a szóban frgó elemek szervesen kapcslódnak a desztinációhz, mint kmplex termékhez. A nemzetközi piacra történő belépés feltétele, hgy versenyképes, a turisztikai szlgáltatási lánc elemeinek egyediségel kitűnő, magas minőséget képviselő kínálat jöjjön létre. A tervezett gyógyászati és gyógyfürdőfejlesztés, a Medical Wellness Diagnsztikai és Terápiás Közpnt, a Vízi Sprtközpnt, a Szigeterőd kialakítása és az ahhz kapcslódó kisebb kulturális prjektek megvalósulása esetén a jelenlegi szálláshely kapacitás nem lesz elegendő. Meglátásunk szerint mindenképp szükség lesz a középkategóriás szálldai szegmens HtelStars Unin szerinti 3*, 3* superir - jelentős fejlesztésére, amennyiben az újrapzícinálásra és új célcsprtk megcélzására sr kerül. Az attrakciófejlesztések általában spntán módn is elindítják idővel a szálldaipari befektetéseket, legfeljebb némi késéssel. A Gyógyhelyi- és Desztinációfejlesztési Stratégiában szereplő prjektek megvalósítása esetén azk megtérülésére már időben gndlni kell, ezért célszerű az említett magánbefektetéseket ösztönözni. Addig is, míg a nagyberuházásk nem készülnek el, számtalan kisebb vlumenű, itt megtalálható termékfejlesztés valósítható meg. Amennyiben flyamatsan ügyelünk a termék- és piacfejlesztés összhangjára és arányaira, akkr minden biznnyal flyamatsan növekvő vendégfrgalmra számíthat Gyula, a várs vállalkzói pedig növekvő bevételekre és gazdasági helyzetük fkzódó stabilizálódására. Ezek megvalósulása esetén a várs gazdasági prgramjában kitűzött célkhz - a helyi laksság életminőségének és a munkahelyek számának növeléséhez a turizmus ágazat is jelentősen hzzájárul a maga eszközeivel. Reményeink szerint ebben lesz segítségére minden érdekeltnek, minden érintett turisztikai vállalkzásnak, civil szervezetnek az elkészített stratégia. 4

5 HELYZETELEMZÉS Ebben a fejezetben összefglalva mutatjuk be a jelenlegi állaptt Gyula turisztikai kínálata, az iránta jelentkező kereslet és a versenytársak tekintetében. Ennek pnts meghatárzása azért bír kiemelt jelentőséggel, mivel egyrészt alapvetően kijelöli a közötti időszak turisztikai téren elérendő céljait, másrészt meghatárzza a stratégia megvalósulását jelző indikátrk kiindulási értékét. A desztinációfejlesztési stratégiáhz szrsan hzzá tartzó elemzéseken túl kitérünk a gyógyhelyi státusz kán fnts tényezők bemutatására is, melyek támpntt nyújthatnak majd a Gyógyhelyfejlesztési stratégia kialakításáhz. Gyula turisztikai kínálatának elemzése Gyula turisztikai piacn betöltött szerepének erősödésében a legfntsabb tényező a várs kmplex kínálata, melyben meghatárzó a Várfürdő, a Vármúzeum, a Várszínház, a várs épített öröksége és jellegzetes gasztrnómiai kínálata. Nha a stratégia készítéséhez imázskutatásra nem került sr, a felsrltak minden biznnyal markánsan megjelentek vlna, akárcsak a gyulai klbász. Ahhz, hgy a várs településfejlesztési céljai megvalósuljanak, a turizmusban érdekelt vállalkzásk fejlődhessenek, bővíthessék munkahelyeik számát, az is kell, hgy a fő attrakciók miatt a vársba érkező turisták igényeit minél inkább ki tudja elégíteni a turisztikai infrastruktúra. Ennek szerkezete és kapacitása alapvetően beflyáslja a turisták költését és tartózkdási idejét. Ez indklja, hgy a turisztikai infrastruktúrával is részletesen fglalkzzunk. Szintén a vársba érkező turisták számára nyújttt kmplex élmény szempntjából fnts, hgy milyen prgramkat kínál a várs és környéke és ezek praktív értékesítése milyen szinten valósul meg. Az utóbbi ekben a TDM szervezet működésének köszönhetően jelentősen nőtt a garantált prgramk kínálata, melyre szintén kitérünk a tvábbiakban. Rögtön elöljáróban meg kell említeni, hgy a stratégiát megalapzó kutatásk és mélyinterjúk srán a legnagybb prblémát a turizmusban érdekeltek a várs megközelítésében látják. Autópálya, vagy autóút nem vezet a vársba a fő küldő területek felől, a legtöbbek által használt 44-es út már igencsak felújításra szrul. Békéscsaba és Gyula között a vasút még nincs villamsítva, ezért közvetlen vnatk sem járnak a fővárs, a többi megyeszékhely és Gyula között, az átszállás visznt jelentősen megnöveli a menetidőt. A távlsági buszkat üzemeltető cégek igyekeznek betölteni ezt a rést, így napnta több közvetlen járat is közlekedik Szeged, Debrecen és Gyula között, Budapestről egy közvetlen járat indul minden nap. A menetidő visznt legalább 2 és ½ óra, de sk visznylatban eléri a 3-4 órát, attól függően, hgy hány településen áll meg útközben az autóbusz. Az infrastrukturális fejlesztések jellemzően nem tartznak a turizmusban érdekeltek kmpetenciájába, ettől függetlenül nem kérdőjelezhető meg az ilyen irányú fejlesztések pzitív hatása a turisztikai vendégfrgalmra. Jelen pillanatban úgy lehet csökkenteni e tényező kedvezőtlen hatását, hgy minél több lyan célcsprtt is meg kell célzni, amelyik kevésbé érzékeny erre. 5

6 hnnan? távlság (km) autóval (óra) vnattal (óra) Budapest 236 3,5 3 Szeged 113 2,25 2,75 Debrecen 120 1,75 3 Nyíregyháza ,75 Szlnk 121 2,5 1,5 Székesfehérvár ,5 Pécs 310 5,5 - Kecskemét 141 2,5 3,5 Arad 74 1,25 2,5 Szabadka 168 2,5 - Megldást jelentene a külföldi vendégek idecsalgatásában a békéscsabai repülőtér fejlesztése, de ez jelen pillanatban nincs napirenden. Kisgépeket persze fgad a repülőtér, így a magángéppel utazók számára már van megldás, de az így érkező vendégek aránya elhanyaglható. A legközelebbi plgári repülőtér Debrecenben van és a várssal, valamint a repülőteret üzemeltető céggel már történt kapcslatfelvétel is egy esetleges jövőbeni együttműködést illetően. A megközelítés prblémáját mindenképp meg kell ldani, amennyiben a reménybeli piack közé a nyugati rszágk Németrszág, Ausztria, Hllandia, stb. - is felkerülnek a jövőben. Az elvi lehetőség megvan, hgy ebben az EU-s költségvetési időszakban felújításra kerüljön a 44-es út egy szakasza, illetve megtörténjen a Békéscsaba-Gyula vasútvnal villamsítása. Amíg visznt ez nem fejeződik be, meg kell találni a módját annak, hgy a Budapestre, vagy Debrecenbe érkező utask hgyan tudnak a legkényelmesebben Gyulára érkezni, esetleg több útmegszakítás, prgram közbeiktatásával. Gyulai Várfürdő A Várfürdő látgatóinak száma alapján a 7. helyen áll rszágs szinten, így elmndható, hgy rszágs szinten is kiemelkedő jelentőségű fürdővel büszkélkedhet Gyula vársa. Alkáli-hidrgénkarbnáts-klrids frrásainak köszönhetően már tizedekkel ezelőtt megtörtént a gyógyvízzé minősítés, a fürdő környékének gyógyhellyé emelésének is nemrég vlt a harminc es frdulója. A Várfürdő négy különböző területen kínál szlgáltatáskat: Gyógyfürdő, gyógyászat AquaPalta, élményfürdő strand uszda A négy jól elkülönülő terület közül hárm rendelkezik a legmagasabb fkzatú, 5 csillags besrlású Nemzeti Tanúsító Védjeggyel (NGM, Magyar Fürdőszővetség). A gyógyvíz különböző mzgásszervi-, bőr- és ideggyógyászati panaszk kezelésére alkalmas. Az alábbi betegségek kezelésére ajánltt a két-hárm hetes fürdőkúra: 6

7 kpáss eredetű gerinc- és ízületi betegségek idült karideg-zsába ülőideg zsába (akut tünetek lezajlása után) rtpédiai műtétek után idegsebészeti műtétek után traumák, balesetek utáni rehabilitáció csntritkulás kzta izm- és idegfájdalmak esetén idült nőgyógyászati gyulladásk kezelésére idült urlógiai gyulladásk kezelésére érszűkületek kezelésére bőrbetegségekre (ekcéma, lichen, psriasis) A kúra srán napi egy-két perces fürdőzés javaslt, melyet a túladaglás elkerülése miatt érdemes betartani. (Frrás: varfurd.hu/gygyaszat) Az AquaPalta jelenleg a legújabb fejlesztése a Gyulai Várfürdőnek, mely 2013 végén lett kész. A fiatal baráti társaságk mellett számítanak a családkra is, mely törekvés a belső kialakításban is megnyilvánul úgy a medencék, mint a csúszdák kialakításában és az általuk nyújttt élményekben. Található itt baba-mama szba, vízi bár és különböző krsztálykhz igazíttt játszótér. A Gyulai Várfürdő strandja szeznális jelleggel működik és itt is jellemzők a különböző élményelemeket is felsrakztató medencék. Az uszda 25 és 50 méteres medencéje elsősrban a helyiek számára nyújt sprtlási lehetőséget ben összesen 571ezer látgatója vlt a Gyulai Várfürdőnek, melynek mintegy 15%-a kifejezetten a gyógyászatt kereste fel. A látgatók 30%-a az új AquaPaltára vlt kíváncsi. A strandt és az uszdát döntő többségében a várs és a környék lakói látgatják. Természetesen a fürdőben a szkáss gyógy- és fizikterápiás kezelések mellett a különböző masszázsk igen széles kínálata vehető igénybe. Külön részleg a Castell nevet viselő Wellness és Szaunapark, melynek szlgáltatásait szmbatnként éjfélig tudják a vendégek igénybe venni. GYÓGYKEZELÉSEK FIZIKOTERÁPIÁS KEZELÉSEK MASSZÁZSOK Gyógyvizes medence- és kádfürdő Súlyfürdőkezelés Szénsavas fürdőkezelés Magnetterápia Interferencia Ultrahang Lymphmat 15 féle armaterápiás masszázs 10 féle szépészeti masszázs 12 féle egyéb különleges masszázs Víz alatti vízsugármasszázs tangentr kezelés Víz alatti gyógytrna Csprts gyógyúszás Gyógymasszázs kezelések Iszaps kezelés Kmplex fürdőgyógyászati kezelés Terápiás nyirkmasszázs Diadynamic Szelektív ingeráram TENS Orsz stimuláció Rekeszes galván Kriterápia (Frrás: varfurd.hu) 7

8 Kulturális kínálat: múzeumk, Várszínház, rendezvények Gyula jelképe, a turisztikai marketingben is hangsúlysan megjelenő vár, mely egyedülálló épített örökségeink egyike, ahl a felújíttt Vármúzeum is működik. A 16. századi téglavár udvarán működik nyaranta az immár fél százads múltra visszatekintő Gyulai Várszínház. A Vármúzeum 2011 óta a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nnprfit Kft. üzemeltetésében működik, mely gazdasági társaság ezen kívül több gyulai múzeumnak is gazdája. Hzzá tartzik az Erkel Ferenc Emlékház, a Khán Képtár, a Ladics-ház, valamint a nemskára átadásra kerülő, felújíttt Almásy-kastély. A legtöbb látgatója nem meglepő módn a Vármúzeumnak van, ahl ről re flyamatsan emelkedik a látgatószám az újításknak köszönhetően (65ezer fő). A várhz tartzó Rndellában rendszeresen szerveznek prgramkat, kisebb előadáskat ben a Gyulai Várszínház 52. adjának megnyitójára kerül sr júniusban. A minden ben hat héten át tartó eseménysrzat előadásai ente 26ezer nézőt vnzanak. Az előadásk részben a vár udvarán, részben a Tószínpadn kerülnek megrendezésre. Minden ben júliusban rendezik meg a Nemzetközi Shakespeare Fesztivált, melynek keretében az előadásk mellett tudmánys knferenciákra is várják az érdeklődőket ben fg megnyílni Gyula legújabb kulturális fejlesztése, az Almásy-kastély Látgatóközpnt, melyben a legmdernebb eszközök és technikák segítségel eleveníthető fel a krabeli főúri kastélyk élete. A várs számtalan érdekes, kisebb kiállítással is rendelkezik, mint a Százes Cukrászda kiállítása, a TÁJVÍZHÁZ kiállítás, a Rádiótörténeti Kiállítás, vagy a Húsipari Történeti Kiállítás. A várs környékén a Gyulavári kastély kedvelt úti célja a turistáknak, ahl a térség népi hagymányaival, kultúrájával, valamint a térség természeti kincseivel és a bigazdálkdás jelentőségel ismerkedhetnek meg. A várs számtalan színvnalas prgramt kínál részben a vendégek, részben helyi laksai számára. Természetesen a turistákat is megcélzó prgramkra, fesztiválkra leginkább a főszeznban július és augusztus flyamán kerül sr, de emellett egyre több sprtverseny is megszervezésre kerül főleg az amatőr sprtlók számára. Ezeket a kezdeményezések mind sk érdeklődőt vnzanak, függetleníthető a főszezntól és a résztvevők számára sem a távlság, sem a megközelítés esetleges kényelmetlensége nem döntést beflyásló tényező. KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK időtartam (nap) Kisüsti Pálinkafesztivál 3 Gyulai Sódarmustra - 3 Gyulavári Napk 3 Összművészeti Fesztivál 45 Gyulai Nyári Krzó 70 Körös-völgyi Skadalm és Határ menti Összművészeti Találkzó 5 Shakespeare Fesztivál 11 Gyulai Vár Jazz Fesztivál 1 Gyulai Vár Blues Fesztivál 1 Gyulai Végvári Napk 3 Minden Magyark Nemzetközi Néptáncfesztiválja 3 Gyulai Méz és Mézeskalács Fesztivál - 3 SPORTRENDEZVÉNYEK (nap) Várfürdő Szaladás 2 Gyula Bike Jam 2 Pcaks Triatln 1 Országs Senir Úszóbajnkság 2 Hallween futás 1 Országs Senir Atlétikai verseny 2 Gyulai Várfürdő Kupa Terep rally 3 Gyulai Medivid Agility Kupa Paragility Kupa 2 8

9 A táblázat jól mutatja, hgy prgramban nincs hiány. A látgatószámról sajns nincs adatunk, ahgy arról sem, hgy a látgatók mekkra hányada érkezett kifejezetten a rendezvény miatt a vársba. Leginkább a sprtrendezvényeknél egyértelmű ez a mtiváció és mivel nevezésre mindig sr kerül, így nem lesz nehéz a jövőben az adatk begyűjtése sem. A nem belépőjegyes rendezvények vnzerejét nem könnyű mérni, nha nagy szükség lenne rá, tekintettel arra, hgy a szpnzrk számára is egyre ritkábban felelnek meg a becsült adatk, az ő támgatásukra visznt általában minden kulturális prgramnak szüksége van. A várs már rendelkezik működő turisztikai kártyával, a VisitGyula Card-dal, melynek háttérrendszere minden tvábbi nélkül alkalmas lenne erre a funkcióra is. A magunk részéről mindenképp javasljuk ezen bjektív mérőeszköz bevetését. A rendezvények közül krábban a gyulai Összművészeti Fesztivál rendelkezett kiváló minősítéssel a művészeti fesztiválk kategóriájában. Természeti örökségre alapztt turisztikai kínálat Gyula amellett, hgy nemzetközi hírű gyógyhely és rszágs jelentőségű kulturális kínálattal is rendelkezik, bővelkedik természeti adttságkban. Gyógyhelyre jellemző módn nagyméretű zöldterületek jellemzik pl. Csigakert, Göndöcs-kert és mindenhl virágk nyílnak, amivel méltán nyerte el a várs a Virágs Európa verseny I. helyezését. A várs zöldfelületei a nagyn tudats fejlesztés és karbantartás jellemzi. A várst átszelő Élővíz-csatrna nem csak üdítő pntja a vársnak, hanem aktív kikapcslódásra, evezésre, vízi túrázásra is lehetőséget nyújt. Gyuláról a környék száms természeti érdekessége is könnyen elérhető, mint például a Szanazug, a Várserdő, Mályvádi erdő, a Pósteleki Szabadidőközpnt. A Körösök Völgyében kialakíttt kerékpárs és lvas útvnalak mind érintik, vagy épp át is haladnak Gyulán, aminek következtében az itt tartózkdók válgathatnak a hsszabb-rövidebb túrák között. Szállás- és vendéglátóhelyek kínálata Eddig áttekintettük azn tényezőket, melyek a várst vnzóvá teszik a bel- és külföldi turisták számára és arra ösztönzi őket, hgy ne csak egy napt töltsenek el Gyulán. Ebben az alfejezetben bemutatjuk a várs szállás- és vendéglátóhelyi kapacitását, melyek nélkülözhetetlen a turizmus tvábbi fejlődéséhez és fejlesztéséhez ben a vársban 371 egységet tartttak nyilván, mely összesen férőhelyet jelentett. Ha az üzleti céllal működő egységeket vesszük csak figyelembe azaz a vállalati üdülők és kllégiumk nélkül -, ez a kapacitás férőhelyre csökken. A szálláshelyek között legnagybb arányban a krábbi elnevezéssel magánszálláshelyek szerepelnek, a 10 szállda a férőhelyek alig több mint egy harmadát (1312) képviselik. A szálldák fele nem rendelkezik hivatals besrlási védjeggyel, ez a kapacitás 27%-át teszi ki. A négy 4*-s htel rendelkezik a szálldai kapacitásk 70%-ával. Ez azt mutatja, hgy a középkategóriás szálldai 9

10 kapacitás igen csekély a vársban. Ez alatt a HtelStars Unin rendszer szerinti hivatalsan 3*-s és 3* superir besrlást elnyert egységeket értjük, melyből jelenleg egyetlen darabt tud kínálni a várs. Az üzleti célú szálláshelyek kapacitásának megszlása (2014) camping 4% szállda 35% egyéb 48% üdülőház 10% panzió 3% Frrás: KSH Gyula turisztikai versenyképességét ez a szálláshelyi szerkezet alapvetően meghatárzza. Hasnló szálldai kapacitással rendelkezik Harkány, de tt két és félszeres a magánszálláshelyek kapacitása, így a vársban majd hétezer ágy áll rendelkezésre. Sárvárn másfélszeres a szálldai kapacitás, de jelentős különbség, hgy az 1950 férőhely több mint 77%-a az öt 4-5*-s házban van. Azt, hgy egészen más célcsprtkra épít Sárvár, az is jelzi, hgy a szálláskapacitás egy negyedét sem teszik ki a magánszálláshelyek. A jelenlegi szálláskapacitás szerkezete nem kedvez a knferenciaturizmusnak sem. Általában jellemző erre a szegmensre, hgy a szeznn kívüli hétköznapkn tartózkdnak tt, igen fizetőképes vendégek a résztvevők és sk egyéb szlgáltatást is igénybe vesznek. Ráadásul igen magas a visszatérési hajlandóságuk, amennyiben pzitív tapasztalatkat szereznek. Nem véletlen, hgy a szlgáltatók között nagyn nagy verseny van ezen a piacn. Az elmndtt jellemzőkből adódik, hgy mindenképp szükség lenne a színvnalas, legalább középkategóriás szálláshelyek bővítésére, akárcsak a megfelelő technikai eszközökkel felszerelt knferenciatermekre. Jelenleg a Hunguest Htel Erkel képes fős rendezvényt teljes körűen kiszlgálni. Az Erkel Ferenc Művelődési Ház teremkapacitását is gyakran bérbe adják, melyek felújítása valószínűleg a közeljövőben meg is történik. Az Almásy-kastélyban a következő ekben készül majd el a rendezvényterem, mely prfesszinális értékesítése jelentős mennyiségű vendégéjszakát hzhat a vársba. Ugyanakkr fnts ügyelni a különböző szlgáltatástípusk egymással összhangban történő fejlesztésére. A kereskedelmi szálláshelyek i kapacitáskihasználtsága 2014-ben átlagsan 42,7% vlt, ami elmarad az rszágs átlagtól, visznt az elmúlt ekben flyamatsan javuló tendenciát mutat. A szeznalitásnak és a belföldi turisták utazási szkásainak megfelelően a kihasználtság december és február között a legalacsnyabb, július és szeptember között a legmagasabb. A nyári hónapkban ez az érték 62-67% között ingadztt az utóbbi tíz ben, ami arra utal, hgy még a főszeznban is van szabad kapacitás. 10

11 A kereskedelmi szálláshelyek árbevételei az elmúlt tíz ben flyamatsan nőttek, kive a 2010-es et, mikris 30%-s csökkenést regisztrált a KSH. A mélypntt követően 2012-ben sikerült a hárm vel azelőtti eredményt túlszárnyalni. Ez rszágsan megfigyelhető tendencia vlt, visznt negatív hatásai az lyan településeken erőteljesebben jelentkeztek, ahl a külföldi vendégfrgalm emelkedésére kevésbé lehetett számítani. Sajns Gyulán is a kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek kevesebb mint 15%-a származik külföldi vendégektől. A 2014-es adatk alapján készült belföldi vendégfrgalmn alapuló települési listán Gyula az előkelő 5. helyet fglalja el a látgatók száma alapján, visznt a 27. az egy éjszakára jutó szállásdíjbevételek tekintetében. Ezek és az előbbiek arra enged következtetni, hgy a kereskedelmi szálláshelyek jövedelmezősége igen alacsny szintű, ami nem segíti a fejlesztési kedvet a vállalkzói körben júniusában a KSH adatk szerint 204 működő vendéglátóhely vlt a vársban, melyek száma az utóbbi ek srán gyakrlatilag nem váltztt. Kereskedelmi vendéglátóhelyek megszlása Gyulán (2014) cukrászda 9% italüzlet, zenés szórakzóhely 46% étterem, büfé 45% Frrás: KSH A működő éttermek és büfék száma 2014-ben 89 egység vlt, mely adat magában fglalja a szálláshelyeken működő vendéglátó üzleteket is. A vársban 17 cukrászda és kávézó rendelkezik működési engedéllyel, de erre az adatra is vnatkzik, hgy nem mind önálló üzletként működnek. A vendéglátás kapcsán ejtünk szót a várs gasztrnómiájáról, mely mint krábban említettük megfelelő imázsépítő elem is egyben. Ezen a téren persze vannak még kihasználatlan tartalékk. Országs hírű cukrászdája a Százes Cukrászda, de a kevésbé hsszú múltra visszatekintő Kézműves Cukrászda legalább akkra népszerűségnek örvend a vendégek körében. Ehhez kapcslódik a Bnbn Manufaktúra is, Gyula egyik legújabb gasztrnómiai attrakciója. A Gyulai Pálinka Manufaktúra egy közel 300 es hagymányt flytat, teljes mértékben gyümölcsből készült pálinkáik számtalan díjat érdemeltek ki a hazai és nemzetközi versenyeken. A kóstlóházban nem csak a pálinkafőzés frtélyaival ismerkedhet meg a látgató, hanem teljes körű gasztrnómiai élmények részese is lehet: a pálinka mellé hagymányőrző hentestál is rendelhető, melyen természetesen a klbászk is megtalálhatók. 11

12 Garantált prgramk kínálata A helyi TDM szervezet Gyulai Turisztikai Nnprfit Kft. - működésének egyik leglátványsabb eleme a hét minden napjára megszervezett garantált prgramk széles kínálata. Napnta 5-6 prgram közül választhatnak a turisták, vagy akár több prgramn is részt vehetnek egymás után. A legtöbb 2-3 órát vesz igénybe, de természetesen megtalálhatók az egész naps prgramk is. A prgramkra a szálláshelyeken is lehet jelentkezni, a vendéglátók egyszerűen tudnak helyet fglalni az interneten keresztül, de egyelőre még kevesen használják a rendszert. A prgramk népszerűsítése valójában a szálláshelyek érdeke lenne, hiszen ezeken keresztül tapasztalhatná meg a vendég, hgy milyen széles kínálata is van Gyulának, ami a hsszabb tartózkdást, vagy a visszatérést generálja. prgram időtartama (óra) gyakriság (alkalm/hét) vársnézés 2,5 3 Puszta túra - Steigerwald 3,5 2 Vadvirág túra 1,5 2 Hajózás a Fekete-Körösön 4,5 3 Piaclás 3 1 Hintózás Póstelekre 3 2 Történelmi séta (Szigeterőd területén) 2 1 Fényfestés a Bréda kastélynál 3,5 2 Wenckheim túra 4 1 mcsárjárás 2 2 Gasztr csmag (pálinka,klbász) 3 1 Aradi kirándulás 10 1 lvas ktatás 1 1 lvaglás 2 1 Nagyszalnta, Nagyvárad túra 8 1 Pálinkakóstló 1,5 1 Kcsmatúra 3 1 Kézművesvásár 4 1 Hajókázás Szanazugba 4 napnta Éjszakai hajókázás 4 napnta kisvnatzás 1 napnta, óránként Itt kell még megemlíteni a Visit Gyula Card kedvezményadói kártyát, melyet a TDM szervezet tagjainál éjszakázó vendégek kapnak kézhez. A turisztikai kártya ahgy a világ többi pntján is kiváló marketing eszköze az lyan termékeknek, melyek több elemből állnak és igénybe vételük eltérő helyeken, eltérő időben lehetséges. Egy lyan kmplex termék, mint egy desztináció mindenképp megfelel ezen kritériumnak. Segítségel lyan szlgáltatáskra is fel lehet hívni a vendégek figyelmét, melyek igénybe vételét, meglátgatását nem tervezte előre. E működési tulajdnságának köszönhetően generálnak a kártyák magasabb látgatószámt és magasabb költést, azaz bevételt. Ezért mindenképp fnts, hgy a következő időszakban a VisitGyula Card tvábbi fejlesztése, szlgáltatásainak és partnerkörének bővítése megtörténjen. 12

13 Gyula turisztikai kínálatának SWOT elemzése ERŐSSÉGEK: GYENGESÉGEK: nemzetközi hírű a Gyulai Várfürdő a várs felé vezető rszágs úthálózat a várs az rszág jól ismert települése rssz minősége (különösen a 44-es út) flyamatsan fejlesztések a fürdőben a Békéscsaba-Gyula vasútvnal nincs megyei kórház megfelelő kapacitása villamsítva, ezért csak átszállással nagy múltú és rszágs hírű Várszínház közelíthető meg a várs gyógyhelyhez illő, nagyméretű zöldterületek főszeznn kívüli időszakban kevés a több naps rendezvény rendezett, tiszta és virágs közterületek szálláshelyek alacsny es az Élővíz-csatrna kishajók számára kapacitáskihasználtsága járható színvnalas, középkategóriás sk színes fesztivál és rendezvény a szállásszegmens hiánya főszeznban a VisistGyula Card szintjén az rszágs szinten mzgósító sprtrendezvények együttműködés még gyenge, ezért sk lehetőség marad kihasználatlanul kedvező éghajlati adttságk kulturális rendezvények kiszámíthatatlan Európai szinten is ritkaságnak számító támgatási rendszere téglavár egészségügyi és turisztikai szakemberek a várs neve a jó minőségű ételekhez is hiánya kapcslódik (gyulai klbász) megbízható statisztikai adatk hiánya, a Százes Cukrászda rszágsan ismert különösen a rendezvények és jó állaptban lő épített örökség intézmények látgatószáma terén felújíttt Almásy-kastély adta lehetőségek jól szervezett garantált prgramk a hét minden napjára jól működő TDM szervezet vendéglátóhelyek széles választéka LEHETŐSÉGEK: VESZÉLYEK: infrastrukturális fejlesztések a következő EU infrastrukturális fejlesztések elmaradása költségvetési szakaszban attrakciófejlesztés elmaradása krdinált attrakciófejlesztés frráshiány miatt bevált jó gyakrlatk tanulmányzása és az tudats innváció helyett a knkurencia adttságkhz alakítása máslása célcsprtrientált prgram- és a stratégiai célkkal csak részben szlgáltatásfejlesztés elő- és utószeznban több naps egyetértő vállalkzói kör rendezvények, knferenciák szervezése nem bjektív adatkra épülő tervezés szálláshelyek minőségi fejlesztése a különböző érdekeltségű csprtk színvnalas, középkategóriás szálldai összefgása elmarad kapacitás bővítése frráshiánys turisztikai vállalkzásknál krdinált, praktív marketingtevékenység a fejlesztések elmaradása együttműködési hajlandóság növelése a vállalkzói érdektelenség turizmusban érdekelt vállalkzásk körében következetlen marketingtevékenység VisitGyula Card kínálta lehetőségek jbb rendelkezésre álló marketing kihasználása költségvetés elaprózódása szakmai tvábbképzések szervezése a munkavállalók és a turisztikai vállalkzók elhúzódó döntések számára szakmaiságt nélkülöző döntések adatgyűjtési rendszer kialakítása 13

14 Gyula iránti turisztikai kereslet elemzése Gyula turisztikai kínálatának áttekintése után megvizsgáljuk a vendégkör jellemzőit is. Ehhez áttekintjük az elmúlt ek vendégfrgalmi statisztikai adatait, a VisitGyula Card adatbázisában összegyűlt infrmációkat és az elmúlt egy ben Gyulán megfrdult vendégek körében végzett saját nline kutatásunk eredményeit. Ezek alapján úgy gndljuk, hgy sikerül bjektív képet kapnunk a jelenlegi helyzetről, a vendégkör összetételéről és igényeiről. Bemutatjuk a szóba jöhető célcsprtk fő jellemzőit is, ami reményeink szerint segít abban, hgy a következő ek fejlesztési irányainak kijelölésénél a ptenciális vendégek igényeit minél jbban figyelembe vegyük. A jelenleg már meglevő, valamint a fejlesztések nymán létrejövő új attrakciók és termékek piacra vitelének sikerét a megfelelő célcsprtk kiválasztása biztsítja. Ennek megalapzása érdekében fglalkzunk részletesen is ezzel a kérdéssel. Gyula turisztikai vendégfrgalmának jellemzői A várs vendégfrgalmi statisztikai adatk egyértelműen mutatják, hgy Gyula idegenfrgalmára a belföldi vendégek erős túlsúlya a jellemző. Igaz, hgy az utóbbi hét ben több mint duplájára nőtt az itt éjszakázó külföldiek száma, de így is számuk mindössze fő vlt ben, ami a vendégek 13%-át jelentette. Vendégek számának alakulása Gyulán ( ) Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégek száma az üzleti célú egyéb szálláshelyeken (fő) Frrás: KSH Tekintettel arra, hgy a külföldi vendégek tartózkdási ideje csökkent ezzel párhuzamsan, a külföldi vendégéjszakák aránya is csökkenő részesedét mutat mindkét szálláshelytípus esetében. Ezt érzékelik a szálláshelyek tulajdnsai is. A Várfürdő egyértelműen ennél jelentősen magasabb külföldi főleg Rmániából érkező - látgatóarányt jelzett a nyári időszakra, amiből arra következtetünk, hgy az egynaps látgatók körében kiemelt vnzerőt képvisel a fürdő, visznt a várs által kínált többi lehetőség nem ösztönzi őket a maradásra. A fürdő számára természetesen nagyn fntsak az egynaps vendégek is. A külföldi vendégek 80%-a kereskedelmi szálláshelyen éjszakázik, de arányuk épp hgy eléri a 12%-t ebben a szállástípusban. 14

15 A vendégek megszlása a kereskedelmi és az üzleti célú egyéb szálláshelyek esetében (2014) belföldiek külföldiek 12% 16% 84% 88% Frrás: KSH A vendégéjszakák számának váltzása szintén egyértelmű emelkedő trendet mutat. Gyakrlatilag a tíz alatt megduplázódtt a vársban eltöltött vendégéjszakák száma, s nha a gazdasági válságt az üzleti célú egyéb szálláshelyek jbban megérezték, a tavalyi számukra is csúcs vlt. Vendégéjszakák számának alakulása Gyulán ( ) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma az üzleti célú egyéb szálláshelyeken (fő) Frrás: KSH A tíz alatt jelentős kapacitásbővülés is történt a kereskedelmi szálláshelyek körében, melynek hatása megmutatkzik a vendégéjszakaszám váltzásában is és 2014 között 6 a fele szállda - kereskedelmi szálláshellyel bővült a kínálat Gyulán, ami 346 szbát jelentett összesen. Azt is fntsnak tartjuk megjegyezni, hgy a vizsgált időszakban minőségi fejlesztések is történtek ebben a szegmensben, melynek köszönhetően a 4*-s kategóriában 445 szbára bővült a szálldai kínálat. (A besrlási rendszer váltzása miatt ennél részletesebb összehasnlító elemzésnek nem látjuk értelmét, mert az adatk váltzása mögött sk egyéb k húzódhat meg.) 15

16 A statisztikai rendszer váltzásai ellenére azt kijelenthetjük, hgy a szálldai kapacitásbővítés és minőségi fejlesztés egyértelműen nagybb vendégfrgalmat generál. A 2014-es kiugró eredményében a 2013 decemberében átadtt AquaPalta iránti fkztt érdeklődés is megmutatkzik. Összegezve az eddigieket kijelenthetjük, hgy a fürdő, mint fő attrakció és a szálláshelyek párhuzams fejlesztése adja meg a lehetőségét a növekvő vendégfrgalmnak. Az adatk mögötti összefüggések világsan mutatják a két terület szinergiáját, amit a jövőbeni fejlesztéseknél is tudatsan célszerű kihasználni. Átlags tartózkdási idő váltzása között Vendégek átlags tartózkdási ideje kereskedelmi szálláshelyeken (éj) Vendégek átlags tartózkdási ideje üzleti célú egyéb szálláshelyeken (éj) 3,7 3,4 3,9 2,3 4,2 3,6 3,7 3,3 3,6 3,5 4,3 3,9 3,7 3,7 2,9 2,9 3 3,1 3,5 2, Frrás: KSH A tartózkdási időt vizsgálva világsan látszik az a nemzetközi turisztikai trend, miszerint csökken a tartózkdási idő. A visznylag csekély mértékű süllyedés a gyógyhelyek általáns jellemzője. A trendkutatók szerint az utazási szkásk terén a közeljövőben nem várható frdulat. Inkább azt a célt kell szem előtt tartani, hgy a vendégeket visszatérésre ösztönözzük, mivel az is jellemző trendje napjaink turizmusának, hgy gyakrabban kelnek útra az emberek. Mtiváció - belföldi többnaps utazásk esetében (2014) hbbi jellegű hivatals út munkavégzés 2% 3% kulturális rendezvény, sprtrendezvény 1% egészségmegőrzés, wellness 5% rkn, barát, ismerős meglátgatása 60% szórakzás, pihenés, sprt 29% Frrás: KSH 16

17 Ezzel összefüggésben érdemes vizsgálni a többnaps belföldi utazáskn résztvevők mtivációit ben kifejezetten egészségturisztikai céllal a többnaps utazásn résztvevők 5%-a utaztt, akik jellemző tartózkdási ideje 3,5 éjszaka, ami a tábrzáskat leszámítva a többi mtivációval összevetve a legmagasabb. A Gyulára érkező külföldieknek átlagsnál rövidebb időt töltenek a vársba mindkét szálláshelytípus esetében, amiből arra következtetünk, hgy valószínűleg nem gyógykezelésre érkeznek. A vendégkör elemzése a VisitGyula Card adatbázisa alapján Annak ellenére, hgy egy sem telt el a gyulai turisztikai kártya, a VisitGyula Card bevezetése óta és a rendszer teljes körűen még nem épült ki, a 2014 júliusa és 2015 június közepe között kiadtt kártyáknak köszönhetően néhány infrmációt megtudhatunk a Gyulára érkező vendégekről. Tekintettel arra, hgy ente átlagsan 120ezer vendégérkezést regisztrálnak a vársban, a 11 hónap alatt kiadtt kártyák nagyjából a vendégek 2,5%-áhz jutttak el. A működés első 11 hónapjában 38 szálláshelyen jutttak hzzá a vendégek a kártyáhz, melyek között 30 apartman, vagy vendégház és 8 kereskedelmi szálláshely található. Ez a üzleti célú egyéb szálláshelyek 9%-át és a kereskedelmiek 32%-át jelenti. Ezek az arányszámk mutatják, hgy a jövőben van még tartalék a rendszerben. A várs turisztikai piacn való versenyképességének szempntjából megfntlandó, hgy mennyiben tudja a VisitGyula Card betölteni a funkcióját ilyen feltételek mellett. Meglátásunk szerint a szálláshelyi ldal bővítése jelentősen javítaná a felhasználók számát, így a kedvezményadói kör is elégedettebb lenne a kártyás frgalmmal. A szlgáltatói kör bővülése szintén kívánats lenne annak érdekében, hgy a rendszer megfeleljen az idegenfrgalmi adó befizetési fegyelmének erősödésel kapcslats elvárásknak. Ugyanis ez feltételezi, hgy a vendég kéri a VisitGyula Card-t, mivel élvezni szeretné annak előnyeit. Az egyensúlyt a rendszer hátterében meghúzódó refinanszírzás hivattt biztsítani, ahgy az a kártya megvalósíthatósági tanulmányában szerepel is. Az eredeti elképzelések teljes körű megvalósítása a következő időszakban mindenképp kívánats az előbb már említett versenyképesség miatt. A kiadtt mintegy 3200 db kártya 52%-át a kereskedelmi szálláshelyeken aktiválták, azaz átlagsan szálláshelyenként 196 darabt, a fennmaradó 1450 pedig az apartmankban, vendégházakban került kiadásra 11 hónap alatt. Az összes aktivált VisitGyula Card közül mindössze 132 darab került külföldiek kezébe. A kezdeti nehézségek ellenére 2736 felnőtt és 383 fő 12 alatti gyerekre vnatkzó adat áll rendelkezésünkre. A helyzetelemzésünk szempntjából a vendégkör összetételének és tartózkdási idejének időbeni váltzása bír jelentőséggel. Az világsan látszik, hgy a nyári hónapkban júliusban és augusztusban a vendégek legnagybb csprtját a gyerekes családk teszik ki, míg az elő- és utószezni időszakban a 26 és 45 közötti párk vannak a legtöbben, illetve a másdik legnagybb csprtként a senir krsztály. A tartózkdási idő is eltérő az szakk függvényében: a legfeljebb 3 éjszakát eltöltő vendégek 73%-a szeznn kívüli időszakkban érkezik. A gyerekes családk jellemzően nyárn érkeznek, és 4-6 éjszakát töltenek a vársban. 17

18 Vendégek megszlása tartózkdási idő szerint ( ) 7-14 éj 9% 4-6 éj 29% 1-3 éj 62% Frrás: VGYC adatbázis adatai Az adatkból ennél pntsabb megállapításkat még nem lehet levnni, de mindenesetre fntsnak tartttuk bemutatni. A szlgáltatók a helyszíni beszélgetésekben egyébként egyöntetűen megerősítették az előbb leírt tendenciát. Ahhz, hgy ezt trendként kezelhessük, még szükség van a következő adatainak ismeretére is és valószínűleg 2015 flyamán a szálláshelyek is nagybb gyakrlatra tesznek szert a kártya kiadásában, így jóval több adat áll majd rendelkezésre. A legnépszerűbb kedvezmény nem meglepő módn a Százes Cukrászda által nyújttt vlt, melyet jelentősen kisebb arányban követtek a többiek: a kerékpárkölcsönzés és a vársnéző garantált prgram. Nvember és március között lehetett a Várfürdőben található Castell Szaunapark szlgáltatásait igénybe venni, mellyel a kártyatulajdnsk 13%-a élt. Jóval több infrmáció állna rendelkezésre a turisták vársn belüli mzgásáról és tevékenységéről, ha az előbb már említett váltzásk a kibcsátási és az elfgadói ldaln megtörténnek a közeljövőben. Ráadásul a kártyát számtalan lyan elektrnikus funkcióval is lehetne bővíteni, ami tvábbi knkrét adatkat biztsítana a tervezéshez, vagy a létrejött attrakciók mnitringzásáhz. A vendégkör elemzése saját kutatás alapján 2015 júniusában nline lekérdezést flytattunk a flyamán, Gyulán legalább egy éjszakát eltöltő vendégek körében, melyben segítségünkre vltak a szálldák és vendégházak, apartmank munkatársai is. Június 17.-ig mintegy 700 értékelhető válasz érkezett be, melynek eredményeit mutatjuk be az itt következőkben. A kitöltés még tvább flytatódik, a későbbiekben még pntsabb infrmációk állnak majd rendelkezésre. A fő tendenciák bemutatására úgy gndljuk ez a minta is támpnt lehet. A válaszadók 61%-a már többször is járt a vársban, így külön is tudjuk vizsgálni az esetleges eltéréseket. Érdekes, hgy az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégei esetében ez az arány alacsnyabb, azaz 51%-uk járt már többször Gyulán, a 3*-s szálldákban megszállók között 58%-s a visszatérők aránya, míg a 4*-s htelek vendégeinél 65%-ban vltak visszatérők. Úgy tűnik, hgy a magasabb színvnalú szlgáltatás és vendégkezelés erősebb mtivációt jelent a későbbiekben a 18

19 visszatérésre. A megkérdezettek 76%-a az utlsó másfél ben tartózkdtt Gyulán, 9%-uk 2012 előtt, azaz a többség megfelelően friss élményekkel és infrmációkkal rendelkezik. Megszlás az igénybe vett szálláshelyek szerint üdülőszövetkezet 6% htel 1-2* 1% szbakiadónál 3% panzió 5% bérelt apartman 12% htel3* 24% kemping 1% barát, rkn 1% htel 4* 50% saját kutatás alapján A kérdőív kiküldésében a szálldák munkatársai vltak segítségünkre, ez tükröződik a szálláshelyek szerinti megszlásban. Ugyanakkr a hivatals KSH vendégéjszaka adatk megszlását nézzük a szálláshelytípusk között, pntsan ezt látjuk, azaz a kereskedelmi szálláshelyeken realizálódik a frgalm 87%-a, míg az egyéb szálláshelyeken a 13%. A KSH statisztikából az is kiderül, hgy a vendégérkezések 51%-át regisztrálják Gyulán a 4*-s kategóriában. Ezek alapján kijelenthetjük, hgy a minta megfelel a reprezentativitás ezen feltételének. Utazási mtiváció pihenés, szabadidő eltöltése fürdőzés (gyógykezelés nélkül) várslátgatás AquaPaltában wellnessezés gyógykezelés aktív kínálat Várszínház előadása rknlátgatás hivatásturizmus 6% 8% 2% 2% 2% 19% 49% 46% 80% saját kutatás alapján A mtivációkra vnatkzó kérdés esetében többet is be lehetett jelölni, amivel éltek is a megkérdezettek. A különböző keresztszűrések elvégzése srán eltérést nem tapasztaltunk, egyedül a 19

20 gyógykezeléseket megjelölő szegmensben vlt eltlódás az igénybe vett szállástípus esetén a középkategória felé. Olyan, aki a pihenést, szabadidő eltöltését nem jelölte meg, a minta közel 10%-a, 59 fő vlt. E csprt fele fürdőzés miatt érkezett, egyharmaduk a vársra is kíváncsi vlt. Kifejezetten csak várslátgatási céllal a teljes minta 5%-a érkezett Gyulára. A teljes minta 36%-ára vlt jellemző, hgy úgy a várslátgatást, mint a Várfürdő valamelyik egységének felkeresését megjelölte, azaz a Gyulán járva nem hagyta ki sem a fürdőzést, sem a látnivalókat. Erre a csprtra jellemző, hgy 70%-ban a gyógykezeléseket nem, de a fürdőt, vagy/és az AquaPaltát mindenképp igénybe veszik. A megkérdezettek 40%-a a mtivációi között a Várfürdő egyetlen szlgáltatását sem jelölte be, miközben majd 90%-ban a pihenés, szabadidő eltöltése vlt utazásának fő mtivációja. A részletesebb vizsgálatk egyértelműen kimutatták, hgy ez a kör döntő többségben a 4 és 3*-s szálldák vendége vlt, ahl wellness részleg is található a házban, mely úgy tűnik az ő igényeiket kielégítette. Minta megszlása tartózkdási idő szerint 1 éj 7, vagy több éj 2% 6% 4-6 éj 30% 2 éj 36% 3 éj 26% saját kutatás alapján A krábbiakban már részletesen elemeztük a keresleti ldalt, így azzal teljes összhangban áll a lekérdezés eredménye. A 2 éjszakát Gyulán töltő vendégek 85%-a szálldában száll meg, a 4-6 éjszakásk között már nagybb arányban (25%) szerepelnek a magánszálláshelyek. 20

21 Utazási döntést beflyásló tényezők krábbi tapasztalatk 46% interneten találtam egy számmra vnzó ajánlatt 30% ismerősök ajánlása 25% interneten láttt hirdetés keltette fel az érdeklődésemet 20% a szálláskupnt itt lehetett beváltani 5% TV, rádió, újság hirdetés keltette fel az érdeklődésemet 5% rknaim, barátaim élnek itt 3% ajándékba kaptam az utazást 3% rvsm ajánltta 2% üdülési jg 2% nyertem az utazást 1% Az utazási döntést beflyásló tényezők szintén az előzetes várakzásknak megfelelően alakultak. A kellemes krábbi tapasztalatkkal rendelkezők egyharmada ugyanakkr az interneten láttt hirdetés, vagy kedvező ajánlat miatt is választtta Gyulát úti célnak. Ez méginkább így történik az ismerősök ajánlása esetén, azaz mindenképp tájékzódnak az interneten is az emberek. Az interneten hirdetést és jó ajánlatt találók között is természetesen egy jelentős közös halmaz is található (40%). Ugyanez látható a hagymánys médiumk által felkeltett érdeklődés esetén: keresnek az interneten számukra megfelelő ajánlatt. Meglátgattt helyek előfrdulási gyakrisága Gyulai Várfürdő Gyulai Vár cukrászdák szervezett vársnézés múzeumk, kiállításk várs látnivalói séta a vársban Várszínház, kncertek, rendezvények aktív kikapcslódás kirándulásk a környékre gyulai gasztrnómia szálldai prgramk 23% 21% 19% 17% 15% 13% 10% 7% 4% 35% 57% 57% saját kutatás alapján A résztvevők arról is nyilatkzhattak, hgy itt tartózkdásuk alatt milyen attrakciókat látgattak meg, mivel töltötték el az időt. Itt is a várakzásknak megfelelő eredményeket kaptunk, azaz a vár és a fürdő egyfrma népszerűségnek örvend. Vltak, akik knkrét rendezvényt, vagy prgramt neveztek meg. Az adatkból mindenképp látszik, hgy az egészségturisztikai és a kulturális kínálat remekül kiegészíti egymást, ezáltal is növelve a várs iránti érdeklődést. 21

22 kulturális turizmus ökturizmus sprtturizmus aktív turizmus medical wellness egészségturizmus gyógyturizmus Célpiack és célcsprtk meghatárzása A helyzetelemzés végeztel egyre világsabban láthatók azk a Gyula számára kívánats fejlesztések, melyek hsszú távn biztsítják a turizmus prsperitását. Anélkül, hgy a knkrét szlgáltatáskat, vagy termékeket felsrlnánk, a terméktípuskat srra ve jelöljük itt mst ki a célpiackat és célcsprtkat, melyeket majd frissíteni kell a megvalósítástól függően. terméktípus külföld célcsprt(k) és jellemzőik belföld célcsprt(k) és jellemzőik RO, SRB, SK, UA EU nyugati rszágai* RO, SRB EU nyugati rszágai* RO, SRB EU 1. betegségükből gyógyulni vágyók, átlags, vagy a feletti jövedelemmel rendelkezők, fürdőkultúrára nyittt, egészségtudatsak 2. speciális igényű, gyógyulni vágyó, kísérővel utazó emberek, 1. fiatal párk, baráti társaságk, élménykereső életstílus 2. családk nagybb gyerekkel egészségtudats, igényes, átlag feletti jövedelmű középkrúak és senirk 1. egészség- és környezettudats fiatal párk, baráti társaságk 2. családk nagybb gyerekkel amatőr és prfi sprtlók, sprtegyesületek fővárs és az agglmeráció, megyeszékhelyek, a várs körzetében található települések Dunától keletre eső és Tiszántúli megyék nagybb vársai fővárs és az agglmeráció, Kecskemét, Debrecen, Győr Alföld, É-M., Közép-M. rszágs ua., mint a külföldieknél 1., 2., 3. tartósan beteg gyereket nevelő családk** ua., mint a külföldieknél 1., 2., 3. középkrú párk, gyerek nélkül (50+) 1.ua., mint a külföldieknél 2. hazai nagyvállalatk menedzsmentje ua.,mint a külföldieknél gyerekes családk 1. ua., mint külföldiek 2. parasprtlók egyesületei RO, SRB 1. zenei- és gasztrnómiai érdeklődésű felnőttek 2. testvérvársk lakói Alföld, É-M., Közép-M. fővárs és az agglmeráció, megyeszékhelyek, a várs körzetében található települések 1. isklásk (itt a tanárk lesznek majd a célcsprt) 2. környezettudats, nyittt fiatalk 3. gyerekes családk 4. nyugdíjas természetjárók 1. ua., mint a külföldiek 2. nyittt, átlags jövedelmű, szellemi munkát végzők 3. szakmai érdeklődők, tanulni vágyó felnőttek *: abban az esetben, ha a nyugati egészségpénztárakkal lesznek kötve a szerződések - **: a szlgáltatás és a személyi feltételek esetén 22

23 Gyula versenytársai és turisztikai jellemzőik A versenytársak tekintetében megszlanak a vélemények. Ennek ka az, hgy különböző szempntk alapján kereshetjük a hasnlóságkat az egyes turisztikai desztinációk között, vagy elkülönítve, az egyes kínálati elemek között. Ez utóbbi alapján Gyula, mint gyógyhely versenytársainak tekinthető Hajdúszbszló, Bük, Sárvár, Zalakars, Harkány. Ha az alkáli-hidrgénkarbnáts gyógyvíz kerül a középpntba, akkr Zalakars és Debrecen. Itt nyilván figyelembe kell venni a gyógyvíz hatását és a betegségek körét, melynek megelőzésében, gyógyításában a víz összetétele a döntő, hiszen a gyógyturizmus körében egész más szempntk beflyáslják az úti cél kiválasztását. Ráadásul az utazási mtivációra vnatkzó kutatásk mintegy 5%-t jeleznek az egészségturizmus terén összesen. Ha a legújabb fejlesztés, az AquaPalta élményelemeit vesszük alapul, akkr skkal sűrűbb a mezőny. A nyitás ében tapasztalt érdeklődést fenntartani és tvább növelni kmly feladat. A nemzetközi szakirdalm által elfgadtt elveket alapul ve, az ilyen jellegű attrakciók vnzáskörzete 100 km, azaz ezen a körön belül vizsgálandó a ptenciális vásárlóerő, azaz a piac mérete. Ha ezt vesszük alapul, akkr a versenytársak Mórahalm, Szeged, Orsháza és esetleg Debrecen. n, vagy várs medence (db) csúszda (db) szauna (db) AquaPalta, Gyula Aquaticum, Debrecen Szt. Erzsébet, Mórahalm Aquaplis, Szeged Hagymatikum, Makó Orsháza A mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő látgató elszívó hatását a Gyulai Várfürdő vezetői is érzékelik, mintegy 150ezerre teszik az ennek köszönhető veszteséget. Főleg a Szerbiából érkezők körében tapasztalható ez a hatás látványsan, igaz ezek a vendégek többnyire csak egy napra érkeznek Magyarrszágra. A versenytársak számbavételénél a fürdők esetében természetesen a határ túlldalán épülő aquaparkkat, fürdőket is figyelemmel kell kísérni, mivel hasnló hatásra az ő esetükben is lehet számítani. Amennyiben a várst egy lyan desztinációnak tekintjük, melynek ma már nem egyes attrakciói, hanem kmplex kínálata a vnzó a turisták számára, akkr jóval árnyaltabban tudjuk kijelölni a célcsprtk, s ebből adódóan, a versenytársak körét. Gyula abban a szerencsés helyzetben van, hgy nem egyetlen attrakcióval a gyógy- és élményfürdővel rendelkezik, mint például Bükfürdő, vagy Zalakars, hanem mindezt egy kmly történelmi és kulturális múlttal rendelkező településen kínálja. Ahgy a várs szlgenje is utal rá: Gyula a történelmi fürdővárs. A desztináció menedzsment szemlélete megkívánja azt a rendszerben történő gndlkdást, mely egyszerre veszi figyelembe az érintett célcsprtkat és azk életstílusát, értékrendjét és döntési mechanizmusát. Gyula esetében megcélztt csprtk számára a vársi környezet, a kulturális kínálat legalább lyan vnzó, mint a Várfürdő. Ebben a vnatkzásban skkal inkább versenytárs Eger és Sárvár. 23