Ajánlás. a helyi közszolgáltatások térségi optimalizációjára

Átírás

1 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára (ajánlásk szakmai-ágazati irányítók részére az ellátásszervezés térségi-területi ptimalizációs lehetőségeiről) KÖFOP VEKOP aznsító jelű "Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási prgram" című kiemelt prjekt kapcsán Készítette: HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. és Cllective-Intelligence Kft. knzrcium Készült: március 29.

2 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára TARTALOMJEGYZÉK 1. AJÁNLÁSOK A SZAKMAI-ÁGAZATI IRÁNYÍTÓK SZÁMÁRA BEVEZETŐ AZ AJÁNLÁSHOZ A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁLÁSÁNAK LEGGYAKORIBB SZEMPONTJAI ÉS GYAKORLATI FORMÁI A közszlgáltatásk térségi-területi ptimalizálása srán mérlegelendő legfntsabb szempntk A közszlgáltatásk térségi-területi ptimalizálásának gyakrlati frmái, módjai A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉRINTETT SZEREPLŐINEK RELEVÁNS VÉLEMÉNYEI, IGÉNYEI ÉS ELVÁRÁSAI A felmérésekből levezethető átfgó megállapításk Házirvsi és házi gyermekrvsi ellátással kapcslats részletes felmérési eredmények bemutatása Védőnői ellátással kapcslats részletes felmérési eredmények bemutatása Óvdai neveléssel kapcslats részletes felmérési eredmények bemutatása Bölcsődei ellátással kapcslats részletes felmérési eredmények bemutatása Család- és gyermekjóléti ellátáskkal (járási közpnti, települési ellátásk) kapcslats részletes felmérési eredmények bemutatása Idősek ellátásával kapcslats részletes felmérési eredmények bemutatása A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI A házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás térségi-területi ptimalizációjáhz kapcslódó lehetőségek A védőnői ellátás térségi-területi ptimalizációjáhz kapcslódó lehetőségek Átmeneti tthnk térségi-területi ptimalizációjáhz kapcslódó lehetőségek A család és gyermekjóléti szlgálat térségi-területi ptimalizációjáhz kapcslódó lehetőségek Az idős gndzás térségi-területi ptimalizációjáhz kapcslódó lehetőségek A fgyatékkal élők ellátásának térségi-területi ptimalizációjáhz kapcslódó lehetőségek A hajléktalan ellátás térségi-területi ptimalizációjáhz kapcslódó lehetőségek A JAVASOLT TÉRSÉGI OPTIMALIZÁCIÓS MODELL BEMUTATÁSA A mdellalktás célja, fókusza és alapelvei A mdell lgikai struktúrája, működése A mdellezés krlátai, tvábbfejlesztési lehetőségek A TERÜLETILEG DIFFERENCIÁLT TÁMOGATÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁT TÁMOGATÓ MODELLEZÉSI EREDMÉNYEK A mdell által vizsgált közszlgáltatáskra vnatkzó eredmények A mdell alapján lehatárlt településkategóriák bemutatása ÁTFOGÓ AJÁNLÁSOK ÁGAZATIRÁNYÍTÓK SZÁMÁRA Ajánlás 1: Falubuszk finanszírzása Ajánlás 2: Kiegészítő finanszírzási elem bevezetése Ajánlás 3: A helyi közszlgáltatásk fenntarthatóságát szlgáló helyi tervek elkészítése /81. ldal

3 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára 1. AJÁNLÁSOK A SZAKMAI-ÁGAZATI IRÁNYÍTÓK SZÁMÁRA Az Ajánlás a KÖFOP VEKOP aznsító jelű "Helyi versenyképességfejlesztési kutatási prgram kiemelt prjekt (tvábbiakban: HVK prjekt) 2. célterületének, a helyi közszlgáltatásk feladatellátás-szervezési megldásait érintő kutatásk szakmai-ágazati irányítók számára kidlgztt eredményeit fglalja össze BEVEZETŐ AZ AJÁNLÁSHOZ A kutatási eredmények alapján a helyi önkrmányzatk által nyújttt ugyanazn helyi közszlgáltatásk a különböző településeken élő laksk (igénybe vevők) számára jelentős minőségi különbségek mellett állnak jelenleg rendelkezésre. Jelentős területi különbségek mutathatók ki az egyes helyi közszlgáltatásk szlgáltatási színvnalában, amelyek a szlgáltatásk hzzáférhetőségében (például utazási szükségletek és nyitvatartási idők), valamint a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek egyenlőtlenségeiben érhetők tetten. Az ágazati (jgi) szabályzás, illetve a finanszírzási rendszer a mai napig még csupán krlátzttan aknázza ki az egyes település-, és térségtípusk eltérő igényeinek, sajátsságainak figyelembevételével elérhető ptimalizációs lehetőségeket. Mindez a helyi közszlgáltatásk elvárt szakmai színvnaln történő biztsítását illetően támaszt kihíváskat az ellátásra kötelezett önkrmányzatk számára, és beflyáslja egyes települések más településekkel szembeni versenyképességét, a laksságmegtartó, illetve vállalkzás vnzó erejét. A jelen ajánlásk célja ennek megfelelően a HVK prjekt által vizsgált helyi közszlgáltatásk esetében az, hgy lyan, a feladatellátás szervezését érintő javaslatkat tegyen a szakmai-ágazatirányítók számára, amelyek megvalósításával csökkenthetők az ellátás színvnalában jelenleg is fennálló területi különbségek. A jelen ajánlásk keretein belül a területi szempntból krlátztt elérhetőséggel jellemezhető helyi közszlgáltatásk kerültek vizsgálatra, amelyek közül kiemelt hangsúly helyeződött a települések laksságmegtartó ereje szempntjából kritikusnak ítélt szlgáltatáskra. Az egyes közszlgáltatásk vnatkzásában a kutatás tárgyát képezték: az érintettek (a laksság, a vállalkzásk és az önkrmányzatk) elvárásainak, véleményeinek és preferenciáinak, illetve azk területi vnatkzásainak; az érintett szlgáltatásk ellátásában mutatkzó területi különbségeknek; a differenciált hatáskör-telepítésre vnatkzó törvényi kötelezettség (2011. évi CLXXXIX. törvény 11. ) érvényesülésének; valamint a Mötv. 41. (6) bekezdésében biztsíttt feladat-ellátási szabadságt krlátzó tényezők vizsgálata. A feltárt kihíváskra és elváráskra figyelemmel kerültek megfgalmazásra az ellátásszervezést érintő közszlgáltatás specifikus ptimalizációs lehetőségek, amelyek az előnyök, illetve ráfrdításigények bemutatása mellett a célk elérése érdekében szükséges, knkrét jgszabályfejlesztési javaslatkat is magukba fglalnak. A megfgalmaztt közszlgáltatás specifikus ptimalizációs lehetőségek döntően az adtt szakterület irányításáért felelős igazgatási szerveknek nyújthatnak segítséget a közszlgálta- 3/81. ldal

4 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára tásk hatéknyabb, területi szempntból egyenletesebb színvnalat biztsító szabályzási, támgatási és ösztönzési kereteinek kialakításáhz. A közszlgáltatás specifikus ajánláskn túlmenően a települések laksságmegtartó ereje szempntjából kiemelt jelentőségűnek ítélt helyi közszlgáltatásk (házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás, óvdai nevelés, védőnői ellátás) ptenciális igénybe vevői létszámát, elérhetőségét és a települések társadalmi és gazdasági helyzetét alapul vevő mdellezés eredményeképpen lehatárlásra kerültek lyan kmplex településcsprtk, amelyek vnatkzásában külön-külön átfgó javaslatk kerültek megfgalmazásra a közszlgáltatásk elvárt szakmai színvnaln történő biztsíthatósága érdekében. 4/81. ldal

5 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára 1.2. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁLÁSÁ- NAK LEGGYAKORIBB SZEMPONTJAI ÉS GYAKORLATI FORMÁI A kutatás megalapzó fázisában feltárt módszertani megközelítések, gyakrlati jó példák alapján jelen fejezetben összefglalásra kerültek a helyi közszlgáltatásk térségi-területi ptimalizálása srán az ágazatirányítás ldaláról mérlegelendő legfntsabb szempntk és az ptimalizálás fő gyakrlati módjai, frmái A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁLÁSA SORÁN MÉRLEGELENDŐ LEGFONTOSABB SZEMPONTOK A kutatás megalapzó fázisában megtörtént a helyi közszlgáltatásk ellátásával, szervezésével összefüggő ptimalizálási feladatk vnatkzásában sikeresen alkalmaztt módszerek, módszertani megközelítések áttekintése, jó gyakrlati példák, knkrét ptimalizációs lehetőségek aznsítása. A kutatási eredmények értékelése alapján a közszlgáltatásk térségi-területi ptimalizálása srán az ágazatirányítók részéről figyelembe vételre javaslt szempntk az alábbi táblázatban kerülnek összefglalóan bemutatásra. 1. táblázat: A közszlgáltatásk térségi-területi ptimalizálása srán mérlegelendő legfntsabb szempntk Szempntk 1. Az ellátásra jgsultak/ igénybe vevők hézagmentes lefedése 2. A feladatellátó helyek kapacitásának egyenletes terhelése A szempntk rövid kifejtése Egy közszlgáltatás megszervezése srán az ágazatirányítónak fkzttan ügyelnie kell arra, hgy az adtt közszlgáltatást az ellátásra jgsultak igénybe tudják venni lakhelyüktől függetlenül. A hézagmentes lefedés azt jelenti, hgy nem lehet lyan lefedetlen terület, amely lakóinak senki nem biztsítja az adtt közszlgáltatáshz való hzzáférést. Egy közszlgáltatás szervezésénél fnts szempnt a feladatellátó helyek pénzügyi, humán- és eszköz kapacitásának méretezése az ellátandó feladatkhz képest. Két fajta megközelítés létezik a közszlgáltatásk kapacitás tervezésénél: Az rszág teljes területére vnatkzóan az ellátandó feladatk és hzzá rendelt kapacitásk egyenletes elszlása ellátási körzetenként, feladatellátási helyenként. A helyi sajátsságkat és igényeket figyelembe véve különböző mértékű kapacitásk tervezése az ellátói területek, feladatellátási helyek között. Elvileg mindkét megközelítés alkalmazható, a gyakrlatban aznban az a jellemzőbb, hgy az ellátási körzetek és feladatellátási helyek egyenletes kapacitás terhelésére törekszenek a közszlgáltatásk szervezésének tervezésekr. A terhelések flyamats mnitrzása és összevetése révén megállapítható, hgy az egyenletes elsztás a gyakrlatban is megvalósul-e. 5/81. ldal

6 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Szempntk 3. Szlgáltatást ellátókra eső terhek csökkentése 4. Az ellátás fenntarthatósága (mérethatéknysági és gazdasági szempntk) 5. Esélyegyenlőség a közszlgáltatásk hzzáférhetősége tekintetében (a szlgáltatást igénybe vevőkre eső terhek csökkentése) A szempntk rövid kifejtése Olyan közszlgáltatásk esetében, ahl az ellátók nemcsak a feladatellátási helyen, hanem közvetlenül az igénybe vevők tthnában is ellátják a szlgáltatást, elvégezhető a munkavégzési flyamatk térségi-területi ptimalizációja az ellátási helyek infrmatikai rendszerben történő ptimális útvnaltervezésével. A munkaidőben végzett feladatk vizsgálatával nemcsak az adtt ellátási helyre vnatkzó megállapításk tehetők, hanem az ellátási helyek területi összehasnlításával megmutatkznak a különbségek az egyes területi egységek, ellátási körzetek között, így kimutatható, hgy egyenletes-e a terhelés térségi vagy rszágs léptékben. Amennyiben jelentős anmáliák figyelhetők meg, az ellátási körzethatárk felülvizsgálata is indklt lehet a szlgáltatást nyújtók egyenletes terhelésének elérése érdekében. A közszlgáltatásk szervezésének és térségi-területi ptimalizációjának egyik fnts szempntja a hsszú távú tervezés és a fenntarthatóság, amelynek keretében mérlegelni szükséges a szlgáltatást igénybe vevők számának hsszú távú (10 éves időtávú) alakulását, és ezzel összefüggésben a költséghatéknysági szempntból ptimális méret kialakításnak lehetőségeit. Nemzetközi példák azt mutatják, hgy a fenntarthatósági szempnt priritásként való kezelése a magasabb területi szinten és nagybb elláttti szám mellett történő ellátásáhz vezet, amely elsősrban finanszírzási szempntból indklható. A 2008-as gazdasági válság után, közigazgatási refrm keretén belül, több rszágban is adminisztratív költségcsökkentési céllal szervezték át biznys helyi közszlgáltatásk ellátását, jellemzően a krábbiaktól nagybb területi szinten vagy magasabb elláttti számmal. Az esélyegyenlőség értelmében szempnt a közszlgáltatásk megszervezése srán, hgy a szlgáltatáshz való hzzáférés tekintetében ne mutatkzzanak jelentős egyenlőtlenségek az igénybe vevők körében. Egy közszlgáltatás igénybevétele srán a laksknak is vannak lyan költségei, amit a szlgáltatás megszervezése srán érdemes figyelembe venni. Ilyen költség lehet a statisztikailag jbban számszerűsíthető utazási költség, utazási idő, várakzási idő, de emellett érdemes figyelembe venni a közszlgáltatás igénybevételének gyakriságát vagy az ellátási hely megközelíthetőségét (például tömegközlekedési útvnaln van-e, van-e parkló a közelben). Kisebb területi egységen a felsrlt szempntkat egyszerűbb beleilleszteni egy ptimalizációs mdellbe, rszágs szinten visznt az óriási adatigény és az adatk (területenként vagy időben) váltzó minősége miatt nehéz egy megbízható statisztikai mdell létrehzása. 6/81. ldal

7 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Szempntk 6. Laksságmegtartás és méltánysság 7. Társadalmi és demgráfiai váltzáskból fakadó igények 8. A közigazgatási határkhz való igazdás az ellátási körzetek kialakítása srán 9. A közszlgáltatás kapcsán már kiépült infrastruktúra figyelembe vétele A szempntk rövid kifejtése Minden rszágra sajáts településhálózat és rszágn belüli népességelszlás jellemző, visznt világméretű trend az urbanizáció, aminek következtében a vidéki térségekből a vársk felé vándrl a népesség, jellemzően a fiatalabb krsztály. Ennek hsszútávn kmly hatása van egy térség vagy település vásárlóerő képességére és a gazdasági teljesítőképességre, kihívás elé állítja a vidéki, jellemzően kisebb önkrmányzatkat a közszlgáltatásk ellátásában is. Adtt térség vagy település laksságmegtartási képességének erősítése érdekében helyben célszerű ellátni a laksság egésze vagy egy biznys csprtja számára vnzó közszlgáltatáskat, még ha a gazdasági fenntarthatóság szempntjából nem is indklt. Ilyen vnzó közszlgáltatásk lehetnek például a fiatalabb, gyermekvállalás előtt álló krsztály számára az óvda (bölcsőde) vagy iskla léte, az alapfkú egészségügyi ellátás (házirvsi és házi gyermekrvsi, illetve védőnői ellátás) minősége, az idősebb krsztály számára a szciális szlgáltatásk. Egy adtt közszlgáltatás igénybe vevőit érintő társadalmi és demgráfiai váltzáskból adódó szükségletek, és az ebből következő váltzó lakssági igények figyelembe vétele fnts szempnt a közszlgáltatás megszervezésének és ellátásának módját illetően. A társadalmi mbilitás (el- és davándrlás adtt településre), munkanélküliség csökkenése vagy növekedése egy térségben, a fejlett rszágkra jellemző elöregedő társadalm, vagy épp a magas születési arány új kihíváskat támaszt az egyes települések irányába, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni a közszlgáltatás váltzatlan szintű ellátásának biztsítása érdekében. A váltzó lakssági igények szintén indukálhatják egy közszlgáltatás ellátási körzeteinek felülvizsgálatát, de a közszlgáltatás decentralizációját vagy a krábbinál magasabb területi szintű ellátását is. Az ellátási körzetek tervezésekr szempnt lehet, hgy a fennálló közigazgatási határkn belül legyenek az ellátási körzetek meghatárzva, azk ne terjeszkedjenek túl két azns szintű közigazgatási egységen. Ugyanakkr fnts felhívni a figyelmet arra, hgy a gyakrlatban skszr nem életszerű mereven igazdni a közigazgatási határkhz, mivel a valós térkapcslatk átlépnek ezeken az adminisztratív lehatárláskn. A közszlgáltatásk tervezése srán fnts azkra az infrastrukturális kapacitáskra figyelni, amelyek az ellátási kapacitáskat beflyáslják. A figyelembe veendő infrastrukturális kapacitásk a következők szktak lenni: közszlgáltatás ellátására alkalmas épületek, ellátást lehetővé tévő eszközök/gépek, közlekedési eszközök és hálózatk, kmmunikációs eszközök és hálózat, közművek hálózata. 7/81. ldal

8 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Szempntk 10. Helyben elérhető kmpetenciák krlátai 11. A krszerű technlógiák igénybevételének lehetősége A szempntk rövid kifejtése Egy adtt közszlgáltatás ellátásának fnts feltétele a feladatk által igényelt kmpetencia helyi szintű rendelkezésre állása. A megfelelő kmpetenciával rendelkező humánerőfrrás nem minden települési szinten érhető el, jellemzően az alacsny lélekszámú önkrmányzatknak kzhat gndt egy jgszabály által meghatárztt szakképesítéssel rendelkező szakember helyben való elérése. Több nemzetközi példa esetében, illetve azn kutatáskban melyek egy adtt közszlgáltatás ideális területi szinten való ellátását vizsgálták figyelembe vették a humánerőfrrás kapacitást, a mdellezések srán indikátrként is megjelent. Ha a helyben elérhető kmpetens humánerőfrrás hiánya rszágs szintű prbléma, akkr indukálhatja egy közszlgáltatás magasabb területi szinten (például egy közigazgatási székhelyen) való ellátását, mivel tt nagybb számban kncentrálódik a feladatt ptenciálisan ellátni képes munkaerő. Világméretű trend a közszlgáltatásk digitalizálása. Az állam és az önkrmányzatk egyre több adminisztratív és bürkratikus flyamatkkal járó közszlgáltatást tudnak e- közszlgáltatás frmájában ellátni. A digitalizálás megvalósítása a kutatás fókuszában lévő 25 közszlgáltatás esetében a közszlgáltatáshz való egyszerűbb hzzáférést jelenthet és csökkentheti az adminisztratív terheket mind igénybe vevői, mind ellátói ldaln A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁLÁSÁNAK GYA- KORLATI FORMÁI, MÓDJAI A gyakrlati példák alapján a közszlgáltatásk szervezésével kapcslats szakmai-ágazati irányítói szintű térségi-területi ptimalizálásának hárm fő gyakrlati módja, frmája alakult ki: 1. Az ellátási kötelezettség területi szintjének váltztatása; 2. Két, vagy több közszlgáltatás ellátásának összehanglása, integrálása; 3. Az ellátási körzetek felülvizsgálata Az ellátási kötelezettség területei szintjének váltztatása A térségi-területi ptimalizálási kutatásk egyik leggyakribb vizsgálati területe az egyes közszlgáltatásk kapcsán az ellátás megfelelő területi szintjének keresése. A helyi közszlgáltatásk esetében az ellátási kötelezettség területi szintjének váltztatása a kialakult gyakrlatk közül a legkézenfekvőbb módzat, amelyen belül sajáts frma a szlgáltatásk minőségének szintezésével együtt történő ptimalizálás. Az alábbi táblázat a kapcslódó frmák rövid bemutatását tartalmazza: 2. táblázat: Az ellátási kötelezettség területei szintjének váltztatását érintő ptimalizálási frmák Térségi-területi ptimalizálás frmái Az ptimalizálási frmák rövid kifejtése 8/81. ldal

9 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Térségi-területi ptimalizálás frmái (A) Ellátási kötelezettség területi szintjének váltztatása a közszlgáltatás szintezésének váltztatása nélkül (B) Ellátási kötelezettség területi szintjének váltztatása az ellátás szintezésével (C) Ellátási kötelezettség területi szintjének váltztatása társulásra való ösztönzés révén Az ptimalizálási frmák rövid kifejtése Annak vizsgálata, hgy mely területi szinten érdemes ellátni egy közszlgáltatást (például település helyett megyei szintre emelése az ellátásnak) az előző fejezetben bemutattt szempntk mentén tehető meg. Egyes rszágkban (például a skandináv államkban) a közszlgáltatásk nagy részét a decentralizáció elve mentén szervezik meg, ahl egy önkrmányzat nagyszámú közszlgáltatást nyújt. A centralizált elv mentén való közszlgáltatás szervezésénél fnts szempnt a mérethatéknyság, ezért jellemző, hgy az állam vagy annak reginális szervezetei szervezik meg a közszlgáltatáskat, amelyek csak a közigazgatási közpntban érhetők el. A módzat esetében a szlgáltatás minőségi szintjeinek váltztatása nélkül kerül sr az ellátás területi szintjének felülvizsgálatára. Egy közszlgáltatás ellátása srán különböző minőségi szinteket lehet meghatárzni. A szintek számának és tartalmának meghatárzására közszlgáltatásnként az érintett szakplitikai célk figyelembe vételével kerül sr. A gyakrlatban a legmagasabb szintű ellátási frmát a közigazgatási közpntkban (megyei vagy járási) látják el, ahl a közszlgáltatáshz kapcslódó összes feladatkört képesek ellátni. Az alacsnyabb jgállású településeken a szintek számától függően a közszlgáltatásn belül nyújttt szlgáltatásk minősége vagy az elláttt feladatk mennyisége alacsnyabb a közpntéhz képest. A szintek minőségi és tartalmi meghatárzása szakterület-specifikus feladat, egy szint ideális ellátási területe visznt a közszlgáltatás igénybevételére vnatkzó adatk (például igénybe vevők száma, igénybevétel gyakrisága) alapján meghatárzható. A területi szint módsításának egy speciális frmája, amikr magán, az ellátási kötelezettség címzettjén nem váltztat a közpnti irányítás, visznt lyan feltételeket szab meg, melyet a kisebb önkrmányzatk önmagukban nem tudnak teljesíteni. Ezzel burkltan a magasabb területi szinten való ellátás irányába való elmzdulást ösztönzi. A társulásra való ösztönzés explicitebb módja, ha nyíltan támgatja a közpnti irányítás a társuláskat, ahgy történt ez annak idején a többcélú kistérségi társulásk esetében is. Kizárólag a helyi szintű kezdeményezésekre támaszkdva, közpnti támgatás nélkül, a helyi önkrmányzati együttműködések eredményes fejlesztése kétségesnek tűnhet. Többek között szemléletfrmálási célzattal javaslt előírni, hgy az együttműködő önkrmányzatk dlgzzanak ki és fgadjanak el közösen az együttműködés magatartási nrmáit rögzítő etikai kódexet. 9/81. ldal

10 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Két, vagy több közszlgáltatás ellátásának összehanglása, integrálása Szintén gyakri módzata a közszlgáltatásk térségi-területi ptimalizálásának a két, vagy több közszlgáltatás ellátásának összehanglása, amelyen belül az érintett közszlgáltatásk összehanglásának mértéke szerint több frmát is megkülönböztethetünk. Minden egyes kapcslódó módzat fókuszában jellemzően az érintett szakterületek közti krdináció javítása áll. Az alábbi táblázat a kapcslódó frmák rövid bemutatását tartalmazza: 3. táblázat: Közszlgáltatásk összehanglását, integrálását érintő ptimalizálási frmák Térségi-területi ptimalizálás frmái (A) Kettő, vagy több közszlgáltatás ellátásának összehanglása a szinergikus hatásk kiaknázása érdekében (B) Krábban elkülönült szlgáltatásk egyfajta integrálása Az ptimalizálási frmák rövid kifejtése A közszlgáltatásk összehanglása srán több hasnló tényező is fegyelembe vehető, például szakterület, ellátási frma, munkaerőigény, ellátáshz szükséges kmpetenciák, eszközigény. Az ellátásk összehanglása azn közszlgáltatásk esetében releváns, amelyek egymásra épülnek vagy egymásra erős hatással vannak. Ilyen közszlgáltatás csprtk képezhetők többek között a szciális ellátás terén (idősgndzás, házi segítségnyújtás, falugndnki szlgálat), az egészségügy terén (védőnői ellátás és családgndzás, gyermekés házirvsi ellátás). Ezen közszlgáltatásk együtt kezelésével, biznys tevékenységek közös ellátásával nem csak az adminisztratív terhek, az elvégzendő feladatk redundanciája is csökkenthető. Közös feladatellátási hely kialakításával nagyban csökkenthetők a szlgáltatásra frdíttt kiadásk (például üzemeltetési, bérlési költségek), másrészt a szlgáltatást igénybe vevői ldaln is utazási költség és idő takarítható meg, ennek következményeként pedig akár a szlgáltatással való elégedettség is nőhet. A különböző szakterületek közti krdináció javításának szélsőséges esete a szlgáltatásk integrációja (például január 1-jétől a családsegítés és gyermekjóléti szlgáltatás kizárólag egy szlgáltató keretében nyújtható), de látható, hgy az eltérő földrajzi léptékben szervezett, esetleg intézményi szervezeti széttagltsággal sújttt közszlgáltatásk harmnizálása, a szlgáltatók közti jbb krdináció, illetve adtt esetben kperáció érdemben javíthat a közszlgáltatásk minőségén Az ellátási körzetek felülvizsgálata Egy sajáts és az egyik leggyakribb váltzata a közszlgáltatásk térségi-területi ptimalizálásának a közszlgáltatásk által érintett ellátási körzetek felülvizsgálata. Az alábbi táblázat a kapcslódó frma rövid bemutatását tartalmazza: 4. táblázat: Az ellátási körzetek felülvizsgálatát érintő ptimalizálási frmák Térségi-területi ptimalizálás frmái Az ptimalizálási frmák rövid kifejtése 10/81. ldal

11 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Térségi-területi ptimalizálás frmái Ellátás körzetének felülvizsgálata Az ptimalizálási frmák rövid kifejtése Az ellátási körzetek mérete és az ellátttak száma a kutatás srán vizsgált közszlgáltatásnként nagyban különbözik. Azn közszlgáltatásk esetén, ahl az ellátási körzet nem az ellátásért felelős közigazgatási egység (például megye, járás vagy önkrmányzat) határaihz igazdik, hanem annak tvábbi felsztásával lett kijelölve, érdemes megvizsgálni annak a lehetőségét, hgy a körzetek a legmegfelelőbben lettek-e meghatárzva. Társadalmi és demgráfiai flyamatk elemzésével, egy dinamikus mdell segítségével lehet felülbírálni a fennálló ellátási körzethatárkat. Ez nagy segítség lenne lyan közszlgáltatásk esetében, ahl a jgszabályi kötelezettségből kiflyólag biznys időközönként felül kell vizsgálni, hgy a fennálló körzethatárk ideális feladatelszlást eredményeznek-e az ellátási körzetben A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉRINTETT SZEREPLŐINEK RELE- VÁNS VÉLEMÉNYEI, IGÉNYEI ÉS ELVÁRÁSAI A HVK prjekt keretében hárm, rszágsan reprezentatív kérdőíves felmérés került végrehajtásra a laksság, a vállalkzásk és az önkrmányzatk körében. A felmérések egyik kiemelt célja vlt a vizsgált helyi közszlgáltatásk vnatkzásában a fenntartók feladatellátással kapcslats gyakrlatának, illetve a felhasználók igényeinek, preferenciáinak, véleményeinek, elvárásainak a megismerése. A közszlgáltatásk feladatellátásának szervezését, illetve minőségét érintő területi különbségek vizsgálata srán a kérdőívek releváns kérdéseire adtt válaszk értékelése is megtörtént. (A kérdőíves felmérések módszertani vnatkzásai a 3. sz. mellékletben kerülnek bemutatásra.) A Prjekt kutatási hatókörébe tartzó 25 közszlgáltatás közül a térségi-területi ptimalizáció szempntjából releváns közszlgáltatásk kerültek részletesen értékelésre, amennyiben rendelkezésre állt megfelelő számú válasz a vizsgált kérdések vnatkzásában. A kérdőíves felmérések részletes kiértékelése alapján az alábbi fő megállapításk tehetők. A megállapításk közül külön kerülnek bemutatásra az átfgó és külön az egyes közszlgáltatás-specifikus megállapításk. 11/81. ldal

12 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A FELMÉRÉSEKBŐL LEVEZETHETŐ ÁTFOGÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A kérdőíves felmérések kiértékelése alapján az alábbi átfgó megállapításk tehetők: A különböző típusú együttműködéseknek jelentős szerepe van az egyes közszlgáltatáskra jellemző ptimális feladat-ellátásszervezési lépték kialakításában, fenntartásában, illetve a megfelelő méretű szlgáltatási egységek működtetésében. A kérdőíves felmérés alapján megállapítható, hgy az önkrmányzatk többsége más településekkel együttműködésben látja el a közszlgáltatáskat (közszlgáltatásnként eltérő arányban). A településméret e tekintetben meghatárzó dimenzió, hiszen a kisebb jellemzően 2000 fő alatti laksságszámú települések esetében a közös feladatellátás jellemző gyakrlat, míg a népesebb vársk döntően önállóan szervezik az ellátást. Az ellátás frmájának megszlása az egyes helyi közszlgáltatáskat ellátó önkrmányzatk körében CSALÁD ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT CSALÁD ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA FOGYATÉKOSOK NAPPALI INTÉZMÉNYE HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS DEMENS SZEMÉLYEK NAPPALI ELLÁTÁSA HAJLÉKTALANOK ÁTMENETI SZÁLLÁSA IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA VÉDŐNŐI ELLÁTÁS IVÓVÍZ IDŐSEK OTTHONA HÁZIORVOSI ÉS HÁZI GYERMEKORVOSI ELLÁTÁS SZENNYVÍZ, CSAPADÉKVÍZ BÖLCSŐDE ÓVODAI NEVELÉSI FORMÁK SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS GYERMEKÉTKEZTETÉS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁS 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (A közszlgáltatást ellátó, válaszadó önkrmányzatk = 100%) Több településsel együttműködésben Más településsel együttműködésben Önkrmányzat önállóan 1. ábra: Az egyes helyi közszlgáltatásk ellátásának frmája az önkrmányzati kérdőíves felmérés eredményei alapján 12/81. ldal

13 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A lakssági és a vállalkzói visszajelzések alapján a helyi közszlgáltatáskra szükségszerű laksságmegtartó és helyi gazdaságfejlesztést támgató eszközként tekinteni (új befektetéseket generál, a meglévő vállalkzásk telephelyet bővítenek, bővül a fglalkztatttság, illetve javul a fglalkztatás minősége és hzzáadtt értéke) és mindezeken keresztül fnts tényező a helyi versenyképesség tekintetében. A közszlgáltatáskkal való lakssági elégedettség általában alacsnyabbnak mutatkzik azk körében, akik nem szeretnek az adtt településen élni, vagy elköltöznének nnan. Egyes helyi közszlgáltatáskkal való lakssági elégedettség mértéke a költözési szándék függvényében BÖLCSŐDE / CSALÁDI BÖLCSŐDE TELEPÜLÉSEN BELÜLI KÖZUTAK NAPKÖZBENI GYERMEKFELÜGYELET HELYI KÖZPARKOK ÉS JÁTSZÓTEREK HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KÖZBIZTONSÁG A TELEPÜLÉSEN SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMOK GYERMEKÉTKEZTETÉS SZENNYVÍZ, CSAPADÉKVÍZ ÓVODA HÁZIORVOS KÖZVILÁGÍTÁS IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS CSALÁD ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT HÁZI GYERMEKORVOS HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁSA ÉS KEZELÉSE VÉDŐNŐI ELLÁTÁS 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 Átlags elégedettség mértéke (1-5) Költözést tervez Maradna 2. ábra: Az egyes helyi közszlgáltatáskkal való lakssági elégedettség átlags mértéke az elköltözési szándék függvényében A vállalkzásk a közszlgáltatásk minőségét a közepesnél hatéknyabb helyi gazdaságélénkítési eszköznek gndlják. E tekintetben elmndható, hgy kisebb (kétezer fő alatti) településeken az rszágs átlagnál valamivel kisebb szerepet tulajdnítanak a vállalkzásk a közszlgáltatásknak. Ugyanakkr meg kell jegyezni, hgy a megkérdezett vállalkzásk jelenlegi telephelyének kiválasztásában a vizsgált közszlgáltatásk minősége csak kismértékben vlt meghatárzó. 13/81. ldal

14 ÓVODA HELYI KÖZUTAK FENNTARTÁSA SZENNYVÍZ, CSAPADÉKVÍZ HÁZIORVOSI ÉS HÁZI GYERMEKORVOSI ELLÁTÁS KÖZPARKOK ÉS A HELYI KÖZTERÜLETEK KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁS SZOCIÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK IVÓVÍZZEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK KÖZBIZTONSÁG BÖLCSŐDE HULLADÉKKEZELÉS Közszlgáltatást megnevező önkrmányzatk száma 2. célterület: Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Az önkrmányzatk maguk is jelentős mértékben meghatárzónak tartják helyi közszlgáltatáskat a település versenyképessége szempntjából; különösen az óvdai nevelést és a házirvsi ellátást tekintik kiemelkedően fntsnak e tekintetben. Az óvdai nevelést említették a leggyakrabban az önkrmányzatk azn hárm közszlgáltatás között, melyek fejlesztésért/létrehzásáért a legtöbb erőfeszítést (pályázatk, fejlesztési frrásk, együttműködések, stb.) tették 2012 óta (a válaszadók fele nevezte meg). A házirvsi ellátás pedig a másdik leggyakrabban említett humán szlgáltatásnak biznyult (válaszadók harmada). Megjegyzendő, hgy általánsságban a településüzemeltetéshez kötődő közszlgáltatásk (közutak fenntartása, közművek) előkelő helyet fglaltak el az elmúlt évek fejlesztései között, miközben a szciális és különösen a bölcsődei ellátás háttrébb szrult a priritási rangsrban. A helyi önkrmányzatk által TOP3 fejlesztési priritásként kezelt helyi közszlgáltatásk ( ) ábra: A helyi önkrmányzatk által az elmúlt 5 évben TOP3 priritásként kezelt helyi közszlgáltatásk 14/81. ldal

15 HELYI KÖZUTAK FENNTARTÁSA SZENNYVÍZ, CSAPADÉKVÍZ KÖZPARKOK, HELYI KÖZTERÜLETEK SZOCIÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HÁZIORVOSI ÉS HÁZI GYERMEKORVOSI ELLÁTÁS ÓVODA KÖZBIZTONSÁG BÖLCSÖDE KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁS IVÓVÍZZEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK HULLADÉKKEZELÉS NAPKÖZBENI GYERMEKFELÜGYELET Közszlgáltatást fejlesztési priritásként megnevező önkrmányzatk aránya 2. célterület: Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A közeljövő fejlesztési priritásai között a helyi közutak fenntartása, illetve szennyvízzel, csapadékvízzel kapcslats szlgáltatásk a leggyakrabban megjelenő elemek, de minden harmadik önkrmányzat tvábbra is kiemelt helyen kezeli az óvdai nevelést és a házirvsi ellátást, tvábbá a szciális és bölcsődei ellátásk fejlesztésére is várhatóan nagybb hangsúly helyeződik a közeljövőben. Megjegyzendő, hgy míg az óvdai nevelés fejlesztési priritásának csökkenésére lehet számítani, addig a szciális ellátásk esetében erősödés várható. A közeljövő közszlgáltatás fejlesztési priritásai a helyi önkrmányzatk szerint 74% 41% 36% 35% 33% 29% 28% 27% 26% 17% 15% 6% 4. ábra: A közeljövő közszlgáltatás fejlesztési priritásai a helyi önkrmányzatk szerint A helyi közszlgáltatásk jelentőségének ellenére a laksság véleményének megismerése nem élvezett priritást a közelmúltban. A HVK prjekt keretében leflytattt reprezentatív lakssági felmérés adatai alapján a laksság kevesebb 20%-át kérdezték meg valamilyen frmában a HVK által vizsgált közszlgáltatásk vnatkzásában az elmúlt 5 évben. Kivételt a bölcsődei nevelés képez, de tt is csak egy harmad körüli az arány. A laksság által érzékelt minőség tekintetében érzékelhető területi különbségek mutathatók ki: Meghatárzó a térségi elhelyezkedés: a dél-dunántúli régióban (különösen Baranya megyében) élők körében kiugróan alacsny a teljes mértékben elégedettek aránya; az alföldi (különösen a Hajdú-Bihar megyei) települések esetében pedig jellemzően a legmagasabb a közszlgáltatáskkal nagyn elégedetlenek aránya a válaszadók közül. A település méret tekintetében az ezer fő alatti (azn belül is az fő közötti) és a ezer fő közötti településeken élő válaszadók körében kiugróan alacsny a nagyn elégedettek aránya; az is elmndható 15/81. ldal

16 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára tvábbá, hgy a ezer fő közötti települések esetében a legnagybb a nagyn elégedetlen válaszadók aránya. A jgállást tekintve elsősrban a járásszékhely vársk esetében mutatható ki relatív elégedetlenség. A települések ágazati jellege szerint leginkább a mezőgazdasági prfilú településeken élők körében alacsnyabb az elégedettség mértéke. A helyi közszlgáltatásk kapcsán a vizsgálat tárgyát képezte, hgy az előző 5 évben milyen váltzáskat tapasztalt a laksság a szlgáltatásk minőségében és megállapítható, hgy a túlnymó többség szerint nem történt érdemi pzitív irányú váltzás, és kimutatható, igaz nem jelentős, arányt képviselnek azk, akik szerint rmltt a minőség az elmúlt 5 évben. Közszlgáltatásnként eltérő, hgy mely településtípuskban alacsnyabb a javulást érzékelők aránya: az óvdai nevelés, házirvsi és házigyermekrvsi, valamint védőnői ellátásk esetében a kisebb települések laksai érzékeltek legkevésbé javulást, míg a bölcsődei és szciális ellátásk esetében inkább a nagybbak. A feladatellátás szervezés egyik kiemelt eleme, hgy hl történjen meg költséghatéknyan és az egyenletes minőséget is biztsítani tudó ellátás. A felmérésből megállapítható, hgy jelenleg a válaszadók jellemzően a saját településükön veszik igénybe a közszlgáltatáskat. Átlagsan 5% alatt alakul azk aránya, akik kényszerből, vagy önszántukból másik településre utaznak, melynek távlsága jellemzően maximum fél óra. A részletesen vizsgált közszlgáltatásk közül a legnagybb arányú utazási szükséglet a házi gyermekrvsi ellátás, majd srrendben az óvdai nevelés és a házirvsi ellátás esetében mutatkzik. Az utazás kai között elsősrban a szlgáltatáshiányt, illetve a nem megfelelő szlgáltatási színvnalat emelték ki a válaszadók. 16/81. ldal

17 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A válaszadók számának megszlása a helyi közszlgáltatásk igénybevételének helye szerint KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMOK HÁZI GYERMEKORVOS ÓVODA 6 8 HELYI KÖZPARKOK ÉS JÁTSZÓTEREK HÁZIORVOS NAPKÖZBENI GYERMEKFELÜGYELET 1 3 IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA 1 BÖLCSŐDE / CSALÁDI BÖLCSŐDE 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% 20% (Az összes válaszadó száma = 100%) 9: Több településen is 8: >2h 7: <2h 6: <1h 5: <40p 4: <30p 3: <15p 2: Másik kerületben (Bp.) 1: Településen belül 5. ábra: A helyi közszlgáltatásk igénybevételének helye a lakssági kérdőíves felmérés eredményei alapján A laksság közszlgáltatáskkal kapcslats igényeit jól mutatja, hgy a laksság jelentős része (30-50%-a) lenne hajlandó jellemzően maximum fél órás többletutazást vállalni egy jbb minőségű szlgáltatásért, ami azt jelzi, hgy van még fejlesztési ptenciál a közszlgáltatásk területén. Ugyanakkr csak feltételezésekkel lehet élni arra vnatkzóan, hgy a gyakrlatban miért nem realizálódik a kinyilváníttt utazási hajlandóság: egyrészt a laksság egy jelentős része nincs abban a helyzetben, hgy utazni tudjn; másrészt könnyen elképzelhető, hgy a laksságnak nincs is infrmációja az elérhető tvábbi feladatellátási helyek szlgáltatási színvnaláról; harmadrészt pedig magyarázat lehet az is, hgy térségi szinten nincsenek akkra mértékű minőségbeli különbségek az egyes szlgáltatóhelyek között, melyek a jelenlegi közlekedési lehetőségek mellett utazásra ösztökélnék a laksságt. 17/81. ldal

18 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A válaszadók számának megszlása a szerint, hgy mennyivel utazna többet egy jbb minőségű közszlgáltatásért KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMOK HÁZI GYERMEKORVOS BÖLCSŐDE / CSALÁDI BÖLCSŐDE HÁZIORVOS ÓVODA HELYI KÖZPARKOK ÉS JÁTSZÓTEREK NAPKÖZBENI GYERMEKFELÜGYELET IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA (IDŐSEK KLUBJA) fő nem utazna 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% (Az összes válaszadó = 100%) Akár többet is max. 2h max. 1h max. 40p max. 30p max. 15p Nem utazna többet 6. ábra: Utazási hajlandóság mértéke egy jbb minőségű közszlgáltatásért a lakssági felmérés eredményei alapján A laksság elvárásai, igényei között leggyakrabban a szlgáltatásk hzzáférhetősége (helyben való igénybe vehetőség, illetve rugalmas, megfelelően hsszú nyitvatartási idők), illetve a megfelelően képzett és megfelelő számú humán erőfrrás rendelkezésre állása emelhető ki. Az igénybe vevők száma, aránya alapján jelentős eltérések mutatkznak a különböző típusú települések között, amely a differenciált feladattelepítés, és a feladat megfelelő (vagyis minimum szakmai követelményeket kielégítő) ellátására is kmly hatást gyakrl. Alacsny lélekszámú, valamint kedvezményezett besrlású települések esetén skkal nagybb azn igénybe vevők aránya, akik a szciális ágazat szlgáltatásait veszik igénybe, mint például a nagybb lélekszámú várskban, ahl a köznevelési szlgáltatásk iránt mutatkzhat magasabb arányú igénybe vétel. Az igénybe vevők tényleges száma mellett a jövőbeni szlgáltatás tervezésnél célszerű lenne figyelemmel lenni a látens igényekre (ha egy adtt településen egy adtt szlgáltatás nem elérhető, az nem jelenti azt, hgy nem is lenne rá igény) HÁZIORVOSI ÉS HÁZI GYERMEKORVOSI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZ- LETES FELMÉRÉSI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA A házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás a legalapvetőbb helyi humán közszlgáltatás, mely minden embert érint. A lakssági kérdőíves felmérés releváns válaszadóinak közel teljes egésze nyilatkztt úgy, hgy biznys rendszerességgel (jellemzően havi, vagy ritkábban, de évente) igénybe veszi a szlgáltatást. A nagybb, és fejlettebb településeken az igénybevétel gyakrisága valamivel ritkábbnak mutatkzik, ami adódhat abból, hgy ezeken a településeken a különböző szakellátásk köny- 18/81. ldal

19 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára nyebben hzzáférhetőek és elérhetőek, amelyeket a helyi laksk gyakrabban igénybe is vesznek. Ezzel összhangban a helyi önkrmányzatk településmérettől és fejlettségtől függetlenül a házirvsi és házi gyermekrvsi ellátást a település versenyképessége szempntjából jelentős mértékben meghatárzónak tartják. A válaszadó önkrmányzatk közel harmada nyilatkztt úgy, hgy a szlgáltatás benne van azn 3 közszlgáltatás között, amelyek fejlesztésért/létrehzásáért a legtöbb erőfeszítést (pályázatk, fejlesztési frrásk, együttműködések, stb.) tették 2012 óta. Ez az arány a jövőre vnatkzó fejlesztési priritáskat tekintve sem módsul érdemben: minden harmadik önkrmányzat fntsnak tartja a házirvsi és házi gyermekrvsi szlgáltatás fejlesztését a közeljövőben. Az egészségügyi alapellátás fejlesztésének priritása erős öszszefüggést mutat a térségi fejlettséggel: a kevésbé fejlett régiókban jóval több figyelmet szentelnek a szlgáltatás fejlesztésének, mint a fejlettekben. Az önkrmányzatk több mint fele más településsel együttműködésben látja el a házirvsi és házi gyermekrvsi szlgáltatást. Jellemzően minél alacsnyabb a laksságszám annál alacsnyabb a szlgáltatást önállóan ellátó települések aránya: 2000 fő alatt már kevesebb, mint 30%. Összefüggés mutatkzik tvábbá a települési fejlettséggel is: míg a 105/2015 krmányrendelet alapján kedvezményezett települések esetében egyharmad körüli a szlgáltatást önállóan ellátó települések aránya, addig a nem kedvezményezettek esetében közel 50% ez az arány. Az elmúlt öt évben jellemzően a kisebb települések illetve községek kezelték inkább priritásként a szlgáltatás fejlesztését, ami összefügg azzal, hgy jellemzően a hátránys helyzetű térségekben a kistelepüléseken vlt lehetőség a házirvsi ellátás infrastrukturális fejlesztésére (például házirvsi rendelő felújítása). Ennek ellenére a lakssági kérdőív alapján e kategóriák esetében érzékelhető a legkevésbé a házirvsi ellátás minőségében történt pzitív elmzdulás: az ezer fő alatti településeken élő válaszadók közül csak minden tizedik nyilatkztt pzitívan, míg Budapesten több mint egyharmad az arányuk. A házi gyermekrvsi ellátás esetében hasnló tendenciák figyelhetők meg, azzal a különbséggel, hgy a fővárs jbban kiemelkedik (~40%), míg az ezer fő alatti települések kevésbé maradnak el (~20%). Érdekesség, hgy a közeljövő fejlesztési priritásai között visznt a népesebb vársk említik többször a házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás fejlesztését. A közelmúlt váltzásainak érzékelése összefüggést mutat a település fejlettségével, illetve gazdasági erejével: jellemzően a magasabb adóerővel rendelkező településeken, illetve a fejlettebb régiókban érzékelt a laksság jelentősebb pzitív irányú elmzdulást. A házi gyermekrvsi ellátás esetében ez a fajta reginális meghatárzttság skkal erősebb. A házirvsi és házi gyermekrvsi ellátással általánsságban elégedett a laksság. Településméret, jgállás, vagy adóerő alapján nincsenek lényegi eltérések a házirvsi ellátás tekintetében. A házi gyermekrvsi ellátás esetében aznban meg kell említeni, hgy az alacsny laksságszámú (jellemzően ezer és kétezer fő közötti) települések, valamint jgállás szerint vizsgálva a községek esetében némileg alacsnyabb a laksság elégedettsége. A különbségek ugyanakkr mindkét altípus esetében inkább reginális bntásban mutatkznak meg: a kevésbé fejlett térségekben általában kevésbé elégedettek a házirvsi ellátással a válaszadók. Ennek valószínű ka, hgy ezekben a térségekben több a betöltetlen praxis és a házirvsk túlterheltek. Megjegyzendő, hgy a gyermekrvsi ellátás esetében erősebb ez kapcslat. 19/81. ldal

20 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A házirvsi ellátással való elégedettség, illetve a minőség váltzásának megítélése összefüggést mutat a település laksságmegtartó erejével (és ezáltal versenyképességével). A szlgáltatással való elégedettség, illetve a pzitív váltzást érzékelők aránya alacsnyabb azk körében, akik nem szeretnek az adtt településen élni, vagy elköltöznének nnan, függetlenül a település általáns jellemzőitől (például méretétől, jgállásától, vagy fejlettségétől). Ugyanakkr téves lenne közvetlen k-kzati kapcslatt feltételezni a szlgáltatás minősége és a költözési szándék között, hiszen egyrészt száms más tényező is közrejátszhat a döntés meghzatalában, másrészt az összefüggés jellemzően inkább frdíttt irányú, tehát a költözni vágyók általánsságban negatívabban ítélik meg az életkörülményeiket, mint azk, akik szeretnek a településen élni. A vállalkzáskat tekintve aznban a helyi egészségügyi alapellátás minősége nagyn alacsny jelentőségű telephelyválasztási tényezőnek biznyult. A laksság jellemzően a saját településén veszi igénybe a házirvsi ellátást. Az utazni kényszerülő kisebbség (<3%) túlnymó többsége maximum 30 percet utazik a szlgáltatásért. A 15 percen belüli elérési idők esetében jelentősen felülreprezentáltak az ezer fő alatti települések, míg a perc közötti kategória esetében már jóval egyenletesebb az érintett települések laksságszám szerinti megszlása. Az utazási szükséglet indklásai között nem vlt hangsúlys a szlgáltatás hiánya vagy hiányssága, skkal inkább a költözés után is a megszktt házirvshz való ragaszkdást említették a válaszadók. A házi gyermekrvsi ellátás esetében valamivel magasabb az utazni kényszerülők aránya (~7%), de az utazási távlság tekintetében nincs különbség, a többség maximum 30 percet utazik. A település laksságszámát tekintve az ezer fő alatti települések nem emelkednek ki, de tény hgy jellemzően 10 ezer fő alatti településekről történik az utazásk többsége. Az indkk között skkal nagybb arányban jelenik meg az rvs személyének fntssága (jó szakember) a mellett, hgy sk esetben nincs is helyben gyermekrvs a településen. Feltételezhető tvábbá, hgy a munkavállalási célú ingázás is szerepet játszhat az utazásban, hiszen ha a szülőnek a nagybb vársban van a munkahelye, elképzelhető, hgy néhány közszlgáltatást is tt vesz igénybe. A lakssági kérdőív aznban nem igazlta vissza ezt: a válaszadók nem indklták ilyesmivel az utazási szükségletet. Az általáns elégedettség ellenére a laksság közel 40%-a (gyermekrvsi ellátás esetében 50%-a) lenne hajlandó jellemzően maximum 30 perccel többet utazni egy jbb minőségű szlgáltatásért. Ugyanakkr csak feltételezéseket lehet tenni arra vnatkzóan, hgy a gyakrlatban miért nem realizálódik a kinyilváníttt utazási hajlandóság, annak fényében, hgy lehetséges a szabad rvsválasztás: egyrészt a laksság egy jelentős része nincs abban a helyzetben, hgy utazni tudjn; másrészt könnyen elképzelhető, hgy a laksságnak nincs is infrmációja az elérhető tvábbi feladatellátási helyek szlgáltatási színvnaláról; harmadrészt pedig magyarázat lehet az is, hgy térségi szinten nincsenek akkra mértékű minőségbeli különbségek az egyes szlgáltatóhelyek között, melyek a jelenlegi közlekedési lehetőségek mellett utazásra ösztökélnék a laksságt. Kisebb településeken az idősebb krsztályk kevésbé hajlandóak az utazásra, mint a nagybb népesség számmal rendelkezők esetében, ami a közlekedési 20/81. ldal

21 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára adttságkkal hzható összefüggésbe (vársn belül könnyebb mzgni, mint települések között). A 105/2015 krmányrendelet szerint kedvezményezett településeken élők körében az utazási hajlandóság lényegesen alacsnyabb, mint a nem kedvezményezett települések esetében, hltt az ellátással való elégedettséget tekintve nincs különbség a két csprt között. Ennek valószínű ka, hgy a kevésbé fejlett térségekben található kistelepüléseken az elmúlt évben nem vlt jelentős fluktuáció az egészségügyi humán erőfrrásban. A hsszú évek alatt erős bizalmi kapcslat alakulhattt ki a házirvs és a páciensek között, amely ellensúlyzni képes a közszlgáltatás esetleges egyéb hátrányait (például házirvsi rendelő rsszabb műszaki állapta, ritkább rendelési idő a településen stb.) VÉDŐNŐI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES FELMÉRÉSI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Az önkrmányzatk közel kétharmada más településsel együttműködésben biztsítja a védőnői ellátást. A 2000 főnél kisebb települések esetén ez az arány minimálisan meghaladja a hármnegyedet, míg az ennél nagybb települések esetében 20% alatt marad. Összefüggés mutatkzik tvábbá a települési fejlettséggel is: míg a kedvezményezett települések besrlásáról és a besrlás feltételrendszeréről szóló 105/2015 (IV. 23.) Krm. rendelet alapján kedvezményezett települések közel harmada látja el önállóan a szlgáltatást, addig a nem kedvezményezettek esetében több, mint 40% ez az arány. A lakssági kérdőív alapján a megyei illetve régió-szintű adatkban a védőnői ellátás igénybevételének gyakrisága nem mutat összefüggést a térség gazdasági fejlettségével, és kismértékű összefüggést mutat a település laksság általi megítélésével (az igénybe vevők aránya valamelyest magasabb azk körében, akik elköltöznének az adtt településről, ha vlna rá lehetőségük). Ezenkívül a válaszk alapján a védőnői ellátás igénybevételének gyakrisága valamelyest nagybb a kedvezményezett települések 1, ágazati jelleg szerint a mezőgazdasági jellegű települések, lakástípus szerint pedig a családi házas övezetek, ugyanakkr kisebb az 1000 fő alatti települések esetében. (Az igénybevétel gyakrisága ezenkívül vélhetően más tényezőkkel, például az aktuális gndzttak földrajzi elhelyezkedésével, a gndztti igény mértékével, vagy a közlekedési lehetőségekkel mutat közvetlen összefüggést.) A lakssági kérdőív alapján a válaszadók kevesebb, mint negyede érzékelt javulást az elmúlt 5 évben a védőnői ellátás minőségében. A nem megyeszékhely vársk esetében ez az arány az egyharmadt közelíti, míg községek körében a 20%-t sem éri el; különösen negatív értékítéletet fgalmaztak az ezer fő alatti településeken élők, akik közül csak minden 10. ember érzékelt pzitív irányú váltzást. A település fejlettségével illetve térségi elhelyezkedésével nem mutat szignifikáns kapcslatt a javulást érzékelők aránya. A laksság ennek ellenére jelenleg elégedettnek tekinthető a szlgáltatást illetően és markáns területi különbségek e tekintetben nem mutathatók ki, csupán Hajdú- Bihar és Jász-Nagykun-Szlnk megye esetében érzékelhető alacsnyabb elégedettség az rszágsan jellemző mértéknél. 1 a kedvezményezett települések besrlásáról és a besrlás feltételrendszeréről szóló 105/2015 (IV. 23.) Krm. rendelet alapján 21/81. ldal

22 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A szlgáltatás minőségének váltzása összefüggést mutat a település laksság általi megítélésével, hiszen a pzitív váltzást érzékelők aránya lényegesen alacsnyabb azk körében, akik nem szeretnek az adtt településen élni. A szlgáltatással való aktuális elégedettség ugyanakkr nem tűnik meghatárzónak a település laksságmegtartó ereje (és ezáltal versenyképessége) szempntjából: nem alacsnyabb az elégedettség a településről elköltözni szándékzó válaszadók körében. A laksság védőnőnői ellátással szemben támaszttt legfntsabb elvárásai közül a következők emelhetők ki: szakértelem, alapsság; barátságsság; segítőkészség; szűrés/prevenció; rendszeres kapcslattartás; tanácsadás. A laksság a következő főbb területeken érzékel hiánysságkat, illetve fgalmaz meg igényeket a védőnői ellátással kapcslatban: megfelelő kapacitásk hiánya (túlterheltség); empátia, emberség; több szűrővizsgálat (isklásknak is) ÓVODAI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES FELMÉRÉSI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA A helyi önkrmányzatk településmérettől és fejlettségtől függetlenül az óvdai nevelést a település versenyképessége szempntjából jelentős mértékben meghatárzónak tartják. A válaszadó önkrmányzatk fele nyilatkztt úgy, hgy a szlgáltatás benne van azn 3 közszlgáltatás között, amelyek fejlesztésért/létrehzásáért a legtöbb erőfeszítést (pályázatk, fejlesztési frrásk, együttműködések, stb.) tették 2012 óta. Ez az arány az 1-5 ezer fő közötti településeken 60% körüli. Ezzel szemben az önkrmányzatk kevesebb mint harmada tartja csak fntsnak az óvdai nevelés fejlesztését a közeljövőben, amit indklhat, hgy sk helyen a közelmúltban történtek fejlesztések. A kisebb várskban ez az arány valamivel kisebb (~20%), míg a megyei jgú várskban illetve a fővársban kiemelt fejlesztési priritásként kezelik az óvda fejlesztéseket, ami összefügg elsősrban a bevándrlás révén az igénybe vevői kör növekedése következtében kialakuló kapacitáshiánykkal. Az önkrmányzatk több mint fele más településsel együttműködésben biztsítja az óvdai nevelést főnél kisebb települések esetén ez az arány a kétharmadt közelíti, míg az ennél nagybb települések esetében 20% alatt marad. Összefüggés mutatkzik tvábbá a települési fejlettséggel is: míg a 105/2015 krmányrendelet alapján kedvezményezett települések esetében 40% körüli a szlgáltatást önállóan ellátó települések aránya, addig a nem kedvezményezettek esetében több mint 50%-ról beszélhetünk. Az elmúlt öt év erőfeszítésinek eredményei az érintett laksság körében is kimutathatóak vltak: a lakssági kérdőív alapján a válaszadók közel fele javulást érzékelt az óvdai nevelés minőségében. A kistelepüléseken (<2000 fő), annak ellenére, hgy priritásként kezelték az óvdai nevelést az elmúlt 5 évben, az átlagnál kevesebben (~40%) érzékeltek pzitív váltzáskat. A település fejlettségével illetve térségi elhelyezkedésével nem mutat szignifikáns kapcslatt javulást érzékelők aránya. Az óvdai neveléssel kapcslats lakssági elégedettség jónak mndható (~76%), és markáns területi különbségek e tekintetben nem mutathatók ki. Az óvdai neveléssel való elégedettség, illetve a minőség váltzásának megítélése összefüggést mutat a település népességmegtartó erejével (és ezáltal versenyképességével). A szlgáltatással való elégedettség, illetve a pzitív váltzást érzéke- 22/81. ldal

23 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára lők aránya alacsnyabb azk körében, akik nem szeretnek az adtt településen élni, vagy elköltöznének nnan. Ugyanakkr téves lenne közvetlen k-kzati kapcslatt feltételezni a szlgáltatás minősége és a költözési szándék között, hiszen egyrészt száms más tényező is közrejátszhat a döntés meghzatalában, másrészt az összefüggés jellemzően inkább frdíttt irányú, tehát a költözni vágyók általánsságban negatívabban ítélik meg az életkörülményeiket, mint azk, akik szeretnek a településen élni. A válaszadók jellemzően a saját településükön veszik igénybe az óvdai ellátást. Az utazni kényszerülő kisebbség (<5%) maximum 30 percet utazik a szlgáltatásért, és jellemzően kisebb településeken él (kétharmaduk 2000 fő alatti településeken). Az utazási szükségletet 15 perc alatti utazási távlság esetén az óvda, vagy a férőhelyek hiányával indklták, míg a távlabbi ingázás esetén már inkább a minőségi faktrk, speciális igények vltak meghatárzóak. A munkavállalási célú ingázás nem jelenik meg a válaszk között, amit elsősrban a szabad óvdaválasztás krlátzttsága magyarázhat. Az általáns elégedettség ellenére a laksság több mint harmada lenne hajlandó jellemzően maximum 30 perccel többet utazni egy jbb minőségű szlgáltatásért. A vállalkzáskat tekintve a helyi köznevelés minősége nagyn alacsny jelentőségű telephelyválasztási tényezőnek biznyult. A vállalkzásk kevésbé elégedettek (~70%) az óvdai szlgáltatással, mint a laksság. Leginkább a megfelelő kapacitáskat, elérhetőséget, rugalmas és hsszabb rendelkezésre állást, illetve a megfelelő ellátási színvnalat hiánylják, ami érthető, hiszen hatással van a gyermekekkel rendelkező munkatársak munkaidejére, szabadságigényére BÖLCSŐDEI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES FELMÉRÉSI EREDMÉ- NYEK BEMUTATÁSA A helyi önkrmányzatk körében végezett kérdőíves felmérés tanúsága alapján a vársi jgállású települések a bölcsődei ellátást a település versenyképessége szempntjából jelentős mértékben meghatárzónak tartják, míg a 2000 fő alatti községi önkrmányzatk érzékelhetően szerényebb szerepet tulajdnítanak neki. Ugyanígy elmndható, hgy a fejlettebb, jbb helyzetben lévő települések vezetői általában nagybb jelentőséget tulajdnítanak a bölcsődei ellátásnak. A válaszadó önkrmányzatk alig több mint 10%-a nyilatkztt úgy, hgy a szlgáltatás benne van azn 3 közszlgáltatás között, amelyek fejlesztésért/létrehzásáért a legtöbb erőfeszítést (pályázatk, fejlesztési frrásk, együttműködések, stb.) tették 2012 óta. Ez az arány a 2 ezer fő feletti településeken 20% felett alakul. Ezzel szemben a községi önkrmányzatk több mint negyede, a vársk több mint harmada, a megyei jgú vársknak pedig több mint fele fntsnak tartja a bölcsődei ellátás fejlesztését a közeljövőben. Árnyalja a képet, ha település méretkategória szerint is megvizsgáljuk a priritáskat: az ezer fő alatti települések alig több mint 10%-a tekint csak priritásként a bölcsődei ellátás fejlesztésére, míg a 2-5 ezer fő közötti települések majdnem fele fntsnak véli. Ez részben, vagy akár nagyrészben is betudható lehet a szabályzási váltzásnak és az új ösztönzőknek (költségvetési frrás, rugalmasabb szervezeti frmák), másrészt pedig szerepet játszhat benne a településre jellemző krszerkezet is. Az önkrmányzatk átlagsan kétharmada nem biztsítja a bölcsődei ellátást. Ez az arány a település méretének csökkenésével növekszik: a 2000 fő alatti települé- 23/81. ldal

24 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára sek közel hármnegyedében nem érhető el a szlgáltatás, akik visznt ellátják, többségében (>70%) más település(ekk)el együttműködésben teszik. A vársk közül elsősrban a nagybb népességszámmal rendelkező, jellemzően megyeszékhelyek esetében tapasztalható nagybb mértékben (~30%) a más település(ekk)el együttműködésben történő ellátás, melynek valószínű ka, hgy a megyei jgú vársk egy részében talán van elég hely ahhz, hgy be tudjanak fgadni környező településekről bejárókat. A bölcsődei ellátás esetében akkr van elsősrban relevanciája az ingázásnak, ha azn a településen van a bölcsőde, ahl a szülő dlgzik. Az elmúlt öt év erőfeszítésinek eredményei az érintett laksság körében is kimutathatók vltak: a lakssági kérdőív alapján a válaszadók több mint harmada érzékelt javulást bölcsődei ellátás minőségében. A minta elemszáma (n=66) ugyan csak biznytalan következtetések levnását teszi lehetővé, de azért azt meg kell jegyezni, hgy az elmúlt évek flyamataival a legkevésbé a megyeszékhelyeken és fővársban élők vltak megelégedve, ahl tvábbra is hiány van. Ennek ka, hgy a szakplitikai fókusz az utóbbi időszakban eltlódtt a szlgáltatás hiánys térségekben mutatkzó igények kielégítésének irányába, tvábbá a családi bölcsődés megldásk remélt sikerének árnyékában némileg elfelejtődtek a várskra jellemző jelentős várólisták. Ezzel együtt a bölcsődei ellátással kapcslats lakssági elégedettség jónak mndható (~75%), mely a községekben alacsnyabbnak mutatkzik, mint a várskban. Árnyalja a képet, hgy a vársk közül a nagybb népességgel rendelkező megyeszékhelyek érezhetően átlagn alul teljesítenek e tekintetben. A bölcsődei ellátással való elégedettség, illetve a minőség váltzásának megítélése összefüggést mutat a település laksságmegtartó erejével (és ezáltal versenyképességével). A szlgáltatással való elégedettség, illetve a pzitív váltzást érzékelők aránya alacsnyabb azk körében, akik nem szeretnek az adtt településen élni, vagy elköltöznének nnan. Ugyanakkr téves lenne közvetlen k-kzati kapcslatt feltételezni a szlgáltatás minősége és a költözési szándék között, hiszen egyrészt száms más tényező is közrejátszhat a döntés meghzatalában, másrészt az összefüggés jellemzően inkább frdíttt irányú, tehát a költözni vágyók általánsságban negatívabban ítélik meg az életkörülményeiket, mint azk, akik szeretnek a településen élni. A válaszadók kivétel nélkül a saját településükön veszik igénybe a bölcsődei ellátást, ami érthető a szlgáltatás jellegét tekintve. Ugyanakkr figyelemre méltó, hgy a válaszadók közel fele hajlandó lenne jellemzően maximum 30 perccel többet utazni egy jbb minőségű szlgáltatásért. A vállalkzáskat tekintve a bölcsődei ellátással való elégedettség alacsnyabb (~66%), mint a laksság esetében. A kisebb települések esetében jellemzően alacsnyabb a vállalkzásk elégedettsége, ami elsősrban a szlgáltatás hiányára vezethető vissza. Leginkább a szlgáltatás létét, a megfelelő kapacitáskat, rugalmas és hsszabb rendelkezésre állást (kiemelten a nyári időszakban), illetve a megfelelő ellátási színvnalat hiánylják, ami érthető, hiszen hatással van a gyermekekkel rendelkező munkatársak munkaidejére, szabadságigényére. 24/81. ldal

25 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOKKAL (JÁRÁSI KÖZPONTI, TELEPÜ- LÉSI ELLÁTÁSOK) KAPCSOLATOS RÉSZLETES FELMÉRÉSI EREDMÉNYEK BE- MUTATÁSA A helyi önkrmányzatk körében végezett kérdőíves felmérés tanúsága alapján a válaszadó önkrmányzatk (n=1015) közel mindegyike biztsítja a család- és gyermekjóléti szlgálatt, döntően más településsel együttműködésben. A település mértének csökkenésével növekszik a szlgálatt más településsel közösen ellátó önkrmányzatk aránya: 2000 fő alatt szinte teljes egészében (~95%) településközi összefgás jellemző, zömében hárm vagy több település részvételével. A család- és gyermekjóléti közpntk esetében járásszékhelyhez kötődő ellátási kötelezettségük révén már jóval magasabb (egyharmad) azn önkrmányzatk aránya, akik nem látják el a közszlgáltatást. Az ellátást biztsítók között pedig elenyésző azk aránya, akik önállóan gndskdnak a szlgáltatásról; jellemzőbb a több település együttműködése. Jgszabályi mulasztást sejtet az a tény, hgy a járásszékhelyek között az önkrmányzati kérdőív válaszai alapján vannak lyan vársk (válaszadók 4%-a), amelyek nem biztsítják a család- és gyermekjóléti közpnt működését, hltt jgszabályi kötelezettségük van rá. A lakssági kérdőívre adtt válaszk (n=66/55 2 ) alapján a család- és gyermekjóléti ellátáskkal általánsságban mérsékelten elégedett (~70%) a laksság és az elmúlt 5 év vnatkzásában csak a válaszadók negyede érzékelt javulást a szlgáltatás minőségében. A népesebb megyeszékhelyeken, illetve a magasabb adóerővel rendelkező településeken az elégedettség, és a pzitív váltzást érzékelők aránya relatíve alacsnyabb, mint az rszágs átlag. A laksság család- és gyermekjóléti ellátáskkal szemben támaszttt legfntsabb elvárásai között hangsúlysan jelenik meg a megfelelő kvalitáskkal rendelkező szakemberek által nyújttt valódi segítség iránti igény IDŐSEK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES FELMÉRÉSI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA A helyi önkrmányzatk körében végezett kérdőíves felmérés tanúsága alapján a válaszadó önkrmányzatk (n=1002) a szciális ellátást mely magába fglalja az idősek ellátását is a település versenyképessége szempntjából jelentős mértékben meghatárzónak tartják. Az alacsnyabb népességszámmal rendelkező települések, illetve a fővársi kerületek jellemzően nagybb jelentőséget tulajdnítanak a közszlgáltatásnak, mint a nagybb vársk, ami összefüggésben áll a szciális ellátásban részesülők arányának településtípusnkénti különbségeivel. A válaszadó önkrmányzatk 20%-a nyilatkztt úgy, hgy a szciális ellátás benne van azn hárm közszlgáltatás között, amelyek fejlesztésért/létrehzásáért a legtöbb erőfeszítést (pályázatk, fejlesztési frrásk, együttműködések, stb.) tették 2012 óta. Ez az arány a 10 és 50 ezer fő közötti vársk esetében mindössze 5% körül alakul. 2 A család- és gyermekjóléti közpnttal kapcslatban kevesebben (55-en) mndtak véleményt, mint a szlgálat vnatkzásában (66 válasz). 25/81. ldal

26 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A közeljövő fejlesztési priritásai között minden harmadik válaszadó esetében megjelenik a szciális ellátásk létrehzása/fejlesztése. A legkevésbé a megyei jgú vársk tekintik fntsnak e szlgáltatásk fejlesztését (~15%), míg a legnagybb mértékben az egyéb vársk (~40%). Település méret szerint a 2-5 ezer fő közötti települések emelkednek ki e tekintetben. Nem meglepő módn, markáns különbség mutatkzik a települési fejlettség tekintetében is: 105/2015 krmányrendelet szerint kedvezményezett települések jóval nagybb figyelmet frdítanak a szciális ellátásra, mint a nem kedvezményezettek (~40% vs. ~30%). Az önkrmányzatk közel fele nem biztsítja az idősek nappali ellátását, míg az ellátást biztsítók között többségben vannak azn önkrmányzatk, amelyek több településsel együttműködésben végzik a feladatt. A közszlgáltatást el nem látók aránya növekszik a település méretének csökkenésével, ez az arány a 2 ezer fő alatti településeken a legmagasabb, 50%-t meghaladó, míg az 50 ezer fő feletti laksságszámmal rendelkező települések mindegyikén elláttt a közszlgáltatás. A lakssági kérdőívre adtt válaszk (n=76) alapján az idősek nappali ellátásával településtípustól függetlenül kiemelkedően elégedett (~84%) az érintett laksság. Az elmúlt 5 év vnatkzásában megállapítható, hgy kisebb, községi jgállású településeken élők körében magasabb vlt a közszlgáltatás minőségében javulást érzékelők aránya (~60%), mint a vársk esetében (~50%), ami összefüggést mutat azzal a felmérési eredménnyel, hgy a 10 és 50 ezer fő közötti vársk nem kezelték kiemelt priritásként a szciális ellátásk fejlesztését az elmúlt 5 évben. A szlgáltatást a megkérdezettek a saját településükön veszik igénybe és a többség nem is utazna többet egy magasabb színvnalú szlgáltatásért, ami elsősrban az idősek krlátzttabb mbilitási képességével van összefüggésben. Ugyanakkr nem elhanyaglható, hgy a válaszadók 15%-a hajlandó lenne utazni, amennyiben egy jbb minőségű szlgáltatást tudna igénybe venni. A laksság idősek nappali ellátásával támaszttt legfntsabb elvárásai között hangsúlysan jelenik meg a megfelelő, színvnalas prgramk, valamint a szakszerű ellátás iránti igény. A vállalkzáskat tekintve a szciális ellátással kapcslatban elmndható, hgy a megkérdezettek alacsny jelentőséget tulajdnítanak az ellátásnak, telephelyük kiválasztásban alacsny jelentőségűnek ítélték meg a közszlgáltatást. 26/81. ldal

27 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára 1.4. A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI A helyi közszlgáltatásk térségi-területi ptimalizációjának kutatása srán a 3.5. fejezetben bemutatásra kerülő átfgó mdellszámításk mellett az egyes helyi közszlgáltatásk biztsításának térségi szempntból eltérő frgatókönyvei is egyenként vizsgálatra kerültek. Az alábbiakban bemutatásra kerülő közszlgáltatás specifikus ptimalizációs lehetőségek az előnyök, illetve ráfrdításigények bemutatása mellett a célk elérése érdekében szükséges, knkrét jgszabályfejlesztési javaslatkat is magukba fglalnak. A megfgalmaztt közszlgáltatás specifikus ptimalizációs lehetőségek döntően az adtt szakterület irányításáért felelős igazgatási szerveknek nyújthatnak segítséget a közszlgáltatásk hatéknyabb, területi szempntból egyenletesebb színvnalat biztsító szabályzási, támgatási és ösztönzési kereteinek finm hanglásáhz A HÁZIORVOSI ÉS HÁZI GYERMEKORVOSI ELLÁTÁS TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK A helyi közszlgáltatás főbb jellemzői: Vizsgált helyi közszlgáltatás Igénybevételre jgsultak köre Ellátás jelenlegi területi szintje a jgi szabályzás alapján Házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás A házirvs köteles ellátni az ellátási területén lakó, és a hzzá bejelentkezett és az általa elfgadtt biztsítttakat ( szabad rvsválasztás ). A házi gyermekrvs az ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztsítja, de felkérésre a év közötti személyeket is el-láthatja. A (felnőtt) házirvs pedig a 14. életévüket betöltött személyeket látja el. Minden helyi önkrmányzat köteles gndskdni az ellátásról. A körzetek kialakítása az önkrmányzatk feladata, de a körzethatár kialakításában és módsításában véleménynyilvánító az OTH és OALI. A települési önkrmányzat társulás útján is elláthatja feladatát Frgatókönyv 1 Házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás keretében jelenleg csak járóbeteg szakellátásban elérhető egyszerű szűrővizsgálatk elvégzése. A frgatókönyv indkltsága, relevanciája: Az életkrhz kötött és rendszeres szűrővizsgálatknak nagy szerepe van az egészségmegőrzésben és a betegségmegelőzésben, illetve az érintettek egészségi állaptának szinten tartásában. Jelenleg száms szűrővizsgálat elvégzéséhez az érintett laksk csak utazás srán tudnak hzzáférni, amelynek srán igazdni szükséges a szűrővizsgálatkat végző szakrendelések rendelési idejéhez. A helyben elvégzett szűrővizsgálatk az utazási költségeket csökkentik, nagybb igénybevételt eredményeznek, amelyek a megelőzés és a gyógyítás hatéknyságát növelik. 27/81. ldal

28 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) nézőpntja Előnyei: nő a házirvsi rendelő kihasználtsága; helyi laksság elégedettebb les, az életminőség feltételei javulnak. Hátrányai: az ellátandó szűrővizsgálatk miatt bővülnek a házirvsi rendelő felszereltségének minimumfeltételei, amelyeket visznt az önkrmányzatnak kell biztsítania; nagybb igénybevétel miatt a házirvsi rendelő esetleg bővítése is szükséges lehet (például rendelési idő meghszszabbdása kán); nagybb igénybevétel miatt gyrsabb a házirvsi rendelő amrtizációja. Igénybe vételre jgsultak (ügyfelek) nézőpntja Előnyei: nő a helyi laksság elégedettségi szintje a helyben elérhető szlgáltatásk bővülése miatt; prevenció hatéknyságának növekedésével párhuzamsan javul a laksság egészségi állapta; egyéni kiadásk csökkenése az elmaradt utazási költségek miatt. Hátrányai: házirvsk és házi gyermekrvsk megnövekedett feladatai miatt várólisták alakulhatnak ki; rendelés idő besztása nehezedik. Ágazatirányítók nézőpntja Előnyei: szűrővizsgálatk egy részének szakmai és területi kncentrációja valósulhat meg; javul az alap- és a szakellátás közötti együttműködés; javul a házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás hatéknysága; részben kiadási költségek csökkennek. Hátrányai: megnövekedett feladatkat a finanszírzásban is figyelembe kell venni; kialakuló például szállítási költségeket is figyelembe kell venni a finanszírzásban; jgszabálykat aktualizálni kell a minimumfeltételekre és a feladatellátásra vnatkzóan. Házirvsk, házi gyermekrvsk nézőpntja Előnyei: gyrsabb és hatéknyabb lesz a prevenció és a gyógyítás; ptimálisan szervezhető a betegút; rendelési idő egy részében csak szűrővizsgálatkkal lehet fglalkzni; kedvezőbben alakulnak a teljesítményindikátrk. Hátrányai: megnövekedett számú feladatk miatt nagybb a leterheltség; több kiadással jár a fgyóeszközök beszerzése; rendelési idő meghsszabbdik; megnövekedett feladatk miatt áplók munkabére nő. A fejlesztési ptenciál mértéke: A fejlesztés nagymértékben hzzájárul a prevenció szerepének erősítéséhez a házirvsi és házi gyermekrvsi ellátásban, aminek alapja az életkrhz kötött és rendszeres szűrővizsgálatk elvégzése, amelyeken nagy arányban vesznek részt az érintettek. Ezzel jelentős mértékben lehet javítani a laksság egészségi állaptát és életminőségének szintjét. Megvalósítása részben a szervezési jellegű feladatk krdinálását, részben a finanszírzási mechanizmusk módsítását igényli. 28/81. ldal

29 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A fejlesztési ptenciál kiépítése elsősrban a működési feltételek biztsításáhz, a szakmai együttműködések kialakításáhz, és a költségek finanszírzásáhz kötődik. Alacsny költségszintű ráfrdítást igényelhet az önkrmányzatk részéről a működési feltételek bővítése miatt, ami elsősrban a kisebb települések számára jelenthet újabb terheket. Közepes költségszintű ráfrdítást igényelhet az állam részéről a házirvsi ellátás finanszírzásának módsítása miatt (például fix díj, teljesítményfinanszírzás). A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: Szűrővizsgálatk elvégzéséhez külön rendelési idő biztsítása (ún. egészséges rendelés ), amely összeköthető életmód- és egyéb tanácsadással. Megvalósító: házirvsi/házi gyermekrvsi szlgáltató, akik adtt településen praxisjggal rendelkeznek és kötelesek rendelési idejüket összehangltan kialakítani. Aktuális jgszabály a rendelési idő települési besztásáról: évi II. törvény az önálló rvsi tevékenységről; önkrmányzattal kötött feladat-ellátási szerződés. Az ún. egészséges rendelés időtartamát (heti óraszámát) adtt házirvshz/házi gyermekrvshz bejelentkezett biztsítttak létszámáhz lehet kötni. Megvalósító: ágazatirányítók. Aktuális jgszabály a rendelési idő minimumfeltételeiről: évi II. törvény az önálló rvsi tevékenységről; 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet; a házirvsi, házi gyermekrvsi és fgrvsi tevékenységről. Az ún. egészséges rendelés a minimumfeltételek között szereplő rendelési idő meghsszabbítását és összehanglt megszervezését jelenti, ami többleterőfrrásk (tárgyi és humán erőfrrásk) biztsítását igényelheti. Megvalósító 1: ágazatirányító többlet-finanszírzás biztsítása (például ápló/nővér többletfeladatai miatt). Jgszabály: 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a házirvsi, házi gyermekrvsi és fgrvsi tevékenységről. Megvalósító 2: házirvsi/házi gyermekrvsi szlgálat rendelési idő összehanglása a flyamats ellátás érdekében, szükséges eszközök beszerzése (például szűrővizsgálatk eszközei). Jgszabály: 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szlgáltatásk nyújtásáhz szükséges szakmai minimumfeltételekről. Megvalósító 3: helyi önkrmányzat rendelőhelyiség és egyéb tárgyi feltételek biztsítása kiegészítő finanszírzás mellett. Jgszabály: feladat-ellátási szerződés Frgatókönyv 2 Házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás esetében praxisközösségek és csprtpraxisk feltételeinek egyértelműsítése, javítása a vnatkzó szabályzás pntsításával. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A házirvsk és a házi gyermekrvsk együttműködése más népegészségügyi szakemberekkel is (például védőnő, dietetikus, gyógytrnász, egészségpszichlógus, ápló stb.) a praxisközösség keretében, illetve a házirvs és házi gyermekrvs szakmai együttműködése más szakképesítéssel rendelkező szakrvskkal a csprtpraxis keretében lehetővé teszi az interszektrális hatásk érvényesülését a házirvsi és házi gyermekrvsi ellátásban. 29/81. ldal

30 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A praxisközösség lehetővé teszi többletszlgáltatásk nyújtását (például életmódtanácsadás, közösségi egészségfejlesztés stb.), így a helyi laksság egészségi állapta javulhat. A csprtpraxis egyúttal lehetővé teszi, hgy a házirvs és a házi gyermekrvs végezhessen szakrvsi szakképesítésüknek megfelelő szakmai tevékenységeket is, így a településen elérhető egészségügyi szlgáltatásk köre bővülhet. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) nézőpntja Előnyei: javulnak az ellátás feltételei; nő a laksság elégedettségi szintje; település vnzóvá válik a helyben elérhető kmplex egészségügyi szlgáltatásk miatt. Hátrányai: bővülhetnek a működési minimumfeltételek, amelyek kiadással járhatnak; helyi többlet támgatásk mértéke növekedhet (például szlgálati gépkcsi biztsítása házirvs számára). Igénybe vételre jgsultak (ügyfelek) nézőpntja Előnyei: helyben több és kmplex egészségügyi szlgáltatásk érhetőek el; javulnak az esélyegyenlőségi szempntk; nő az elégedettség; javul az egészségi állapt és az életminőség szintje; utazási idő és költség csökken. Hátrányai: házirvs mellett más egészségügyi szakdlgzóval is bizalmi visznyt kell kialakítani; újszerű rendelési időhöz kell alkalmazkdni. Ágazatirányítók nézőpntja Előnyei: egészségügyi ellátás hatéknysága növekedhet, javulhatnak a népegészségügyi mutatók. Hátrányai: egyelőre csak helyi tapasztalatk vannak, amelyeket rszágs szintre szükséges kiterjeszteni, amihez a szabályzás feltételeit is igazítani kell; finanszírzási mechanizmuskat is módsítani szükséges az új feltételrendszerhez. Házirvsk, házi gyermekrvsk nézőpntja Előnyei: szakmai együttműködések erősödnek; betegút hatéknyabban szervezhető; több infrmáció áll rendelkezésre a páciensről; prevenció és gyógyítás feltételei egyszerre alkalmazhatók; rendelési idő hatéknyabban megszervezhető. Hátrányai: utazási idő és költségek növekedhetnek; szakmai együttműködések feladatainak krdinálása adminisztrációs terhek növekedésével járhat; leterheltség növekedhet a vállalt többlet-szlgáltatásk miatt; egyelőre kevés tapasztalat áll rendelkezésre. A fejlesztési ptenciál mértéke: Az ptimalizálási javaslat nagymértékben hzzájárul az életminőség javításáhz a prevenciós szemlélet hangsúlyzásával a praxisközösségek révén, illetve a szakmai együttműködések megerősítésével az ellátás hatéknyabbá tétele érdekében a csprtpraxisk révén. Ezzel jelentős mértékben lehet javítani a népegészségügyi mutatókat. 30/81. ldal

31 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Megvalósítása szervezési, szabályzási és finanszírzási feladatkat igényel. A fejlesztési ptenciál kiépítése elsősrban az eddigi helyi tapasztalatk rszágs kiterjesztésére irányulhatnak. Közepes költségszintű ráfrdítást igényelhet az önkrmányzatk részéről a működési feltételek módsulása miatt. Közepes költségszintű ráfrdítást igényelhet az állam részéről a finanszírzás mechanizmusainak módsításával. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: Házirvsk/házi gyermekrvsk szakrvsi képesítésének elismerése és a gyakrlásuk engedélyezése. Megvalósító: ágazatirányító. Aktuális jgszabály: 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a házirvsi, házi gyermekrvsi és fgrvsi tevékenységről. Tárgyi és humán erőfrrás biztsítása a többlet-szlgáltatásk megvalósítása érdekében. Megvalósító 1: önkrmányzat - helyi önkrmányzat rendelőhelyiség és egyéb tárgyi feltételek biztsítása kiegészítő finanszírzás mellett. Jgszabály: feladat-ellátási szerződés. Megvalósító 2: házirvsi/házi gyermekrvsi szlgálat - szükséges eszközök, műszerek beszerzése (például szűrővizsgálatk eszközei). Jgszabály: 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szlgáltatásk nyújtásáhz szükséges szakmai minimumfeltételekről. Praxisközösség keretében vállalt többlet-szlgáltatásk finanszírzása összehanglt feladatmegsztás igényel a fenntartók, a szlgáltatók és az ágazatirányítók között. Megvalósító 1: ágazatirányító többlet-frrás biztsítása. Jgszabály: 43/1999. (III. 3.) Krm. rendelet az egészségügyi szlgáltatásk Egészségbiztsítási Alapból történő finanszírzásának részletes szabályairól. Megvalósító 2: helyi önkrmányzat helyi szintű feltételek biztsítása kiegészítő finanszírzással. Jgszabály: önkrmányzati feladat-ellátási szerződés. Megvalósító 3: házirvsi/házi gyermekrvsi szlgáltató társas vállalkzás frmájában esetlegesen növekvő kiadásk finanszírzása. 216/2011. (X. 19.) Krm. rendelet a házirvsi, házi gyermekrvsi és fgrvsi alapellátási vállalkzásk támgatásáról. 31/81. ldal

32 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Frgatókönyv 3 Házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás keretében egyes szakrvsi kmpetenciába tartzó gyógyszerek felírásának lehetősége. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: Jelenleg a járóbeteg-szakellátó rendelőkbe kell utaznia az érintetteknek és az egyes szakellátáskat igénybe vennie gyógyszerfelírás céljából (rendszeres gyógyszerszedés miatt). Biznys betegségek esetében ha a gyógyszerfelírás nem igényel rendszeres szakrvsi ellátást a szakrvstól kaptt igazlás birtkában a házirvs is jgsulttá válhat a gyógyszerfelírásra. Ezzel az érintettek utazási költsége és utazási ideje csökkenthető, illetve ez a szakrvsk tehermentesítésével jár együtt. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) nézőpntja Előny: helyi laksság elégedettsége nő. Hátrány: nincs. Igénybe vételre jgsultak (ügyfelek) nézőpntja Előny: utazási idő csökken; utazási költség csökken; nő az elégedettség. Hátrány: szakrvsi knzultáció ritkább lehet. Ágazatirányítók nézőpntja Előny: szakrvsk tehermentesítése miatt a szakrvsi ellátás hatéknysága nő. Hátrány: egyértelműen szabályzni kell a gyógyszerfelírás és a szakrvsbeteg találkzó feltételeit. Házirvsk, házi gyermekrvsk nézőpntja Előny: betegút-szervezés hatéknyabb lehet; rendszeressé válik a házirvs-páciens találkzás; több infrmáció áll rendelkezésre a páciens egészségi állaptáról. Hátrány: több házirvs-páciens találkzó miatt növekedhet az rvs és az ápló leterheltsége. A fejlesztési ptenciál mértéke: Az ptimalizálási javaslat nagymértékben hzzájárul az egészségügyi alap- és szakellátás együttműködésének megerősítéséhez, valamint a szakmai feladatk összehanglt megszervezéséhez. Ezzel jelentős mértékben lehet javítani az egészségügyi ellátás működésének hatéknyságát és a kncentrált feladatellátás lehetőségeit. Megvalósítása szervezési jellegű és szabályzási feladatk krdinálását igényli. A fejlesztési ptenciál kiépítése elsősrban a szakmai együttműködések kialakításáhz és a szabályzási feltételek megteremtéséhez kötődik. 32/81. ldal

33 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A fejlesztés lényegében nem igényel többlet anyagi és egyéb ráfrdítást az önkrmányzatk részéről. Alacsny költségszintű ráfrdítást igényelhet az állam részéről a szabályzási feltételek aktualizálása. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: Házirvs/házi gyermekrvs gyógyszerfelírási kmpetenciájának bővítése a szakrvsi javaslatra felírható gyógyszerekkel kapcslatban. Szakrvsi javaslat támgatással történő gyógyszerrendeléshez. Megvalósító: ágazatirányító. Aktuális jgszabály: Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV.28) ESzCsM rendelet. Páciensek/betegek tájékztatása a házirvs/házi gyermekrvs részéről a házirvsi rendelőben felírható gyógyszerekről, amelyhez a szakrvsi igazlást a páciensnek/betegnek kell beszereznie. Megvalósító: házirvs/házi gyermekrvs. Aktuális jgszabály: nincs. Tárgyi (infrmatikai) és humán erőfrrás (adminisztrátr) biztsítása a gyógyszerfelírásból eredő többlet-feladatk ellátásáhz. Minimumfeltétel biztsítása: infrmatikai fejlesztés és csatlakzás az Elektrnikus Egészségügyi Szlgáltatási Térhez (a tvábbiakban: EESZT). Megvalósító: házirvs/házi gyermekrvs. Aktuális jgszabály: 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szlgáltatásk nyújtásáhz szükséges szakmai minimumfeltételekről Frgatókönyv 4 A házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás keretében egyes szakrvsi kmpetenciába tartzó feladatk ellátása. A javaslat indkltsága, relevanciája: A minőségfejlesztés egyik lehetősége a szakmaközi együttműködéseken alapuló integrált, krdinált ellátás feltételeinek flyamats és fkzats javítása. Ennek keretében szükséges biztsítani a házirvsk/házi gyermekrvsk számára a szakrvsi jgsultságk megszerzésének feltételeit, például 1,5-2 éves képzések srán a (például diabetlógia, pszichiátria, pulmnlógia területén). Ez lehetővé teszi, hgy a településen az egészségügyi alapellátás keretében szakrvsi feladatk megszervezése is megjelenjen. Ezzel hasnlóan a gyógyszerfelírási kmpetenciák bővítéséhez az érintettek utazási költsége és utazási ideje csökkenthető, illetve ez a szakrvsk tehermentesítésével is együtt jár. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) Előny: szakrvsi feladatk helyben szervezhetők, integrált ellátás valósítható meg a településen, ellátás hatéknysága javul, laksság elégedettsége nő. Hátrány: többlet-feladatk ellátása kiegészítő finanszírzást igényel (duális finanszírzás). 33/81. ldal

34 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Igénybe vételre jgsultak (ügyfelek) Előny: ellátáshz való hzzáférés és az elérhetőség javul, egészségi állapt javul, életminőség feltételei javulnak, elégedettség nő. Hátrány: nincs. Ágazatirányítók Előny: szakrvsi ellátás terheltsége csökken, helyben megszervezhető a laksságközeli ellátás, csökkennek a szakellátással kapcslats utazási költségek. Hátrány: helyi szinten megjelenő többlet-feladatk finanszírzása. Házirvsk, házi gyermekrvsk Előny: hatéknyabb betegút-szervezés, szakrvsi képesítés gyakrlása helyben, házirvsi pályaválasztás mtivációs tényezője lehet, szakmai elismertség növekedése, házirvsk elégedettség nő. Hátrány: többlet-feladatk leterheltséghez vezethetnek, adminisztrációs terhek növekednek. A fejlesztési ptenciál mértéke: Az ptimalizálási javaslat elősegíti az alapellátáshz és a szakrvsi ellátáshz való hzzáférés esélyeinek és az ellátás elérhetőségének javulását. A fejlesztési ptenciál megteremtése és biztsítása kmplex módn hzzájárul a közszlgáltatás térségi-területi ptimalizációjáhz: ugyanis a javaslat összhangban van a krábbi javaslatkkal, amelyek a preventív szemlélet erősítésére, a szakrvsi gyógyszerfelírási kmpetenciák növelésére és a praxisközösség/csprtpraxis fejlesztésére vnatkztak. Ezzel megvalósítható, a házirvs és a házi gyermekrvs végezhessen szakrvsi szakképesítésüknek megfelelő szakmai tevékenységet is a praxisközösség és/vagy a csprtpraxis keretében. A szabályzással egyértelműsíteni szükséges a házirvsk és házi gyermekrvsk jgsultságát a gyógyszerfelírásban, valamint a szakrvsi képesítésük gyakrlásában. A fejlesztési ptenciál hzzájárul a házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás minőségfejlesztéséhez, vagyis az egyre magasabb minőségi ellátási szintre való előrelépéshez. Megvalósítása részben szervezési, képzési és szabályzási jellegű feladatk krdinálását, részben finanszírzási kiegészítéseket igényel. A fejlesztési ptenciál kiépítése elsősrban a szakmai együttműködések kialakításáhz, a képzési ptenciál bővítéséhez, és részben a költségek finanszírzásáhz kötődik. Nagybb költségszintű ráfrdítást igényelhet az állam (ágazatirányító) részéről a képzések megszervezése és biztsítása miatt. Alacsny költségszintű ráfrdítást igényelhet az önkrmányzatk részéről a működési feltételek bővítése miatt. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: Életpályamdell bevezetése a házirvsi/házi gyermekrvsi ellátásban, amely segítségével a szakma pályaválasztása és a későbbi karrierépítés lehetőségei is biztsítttak. ennek egyik lehetősége lehet a szakrvsi kmpetenciák megszerzésének biztsítása. Megvalósító: ágazatirányító. Szakdkumentum: Az egészség- 34/81. ldal

35 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára ügyi alapellátás megerősítésének kncepciója (2015); "Egészséges Magyarrszág " Egészségügyi Ágazati Stratégia (2014) - tervezési váltzat! Tvábbképzések, kiegészítő képzések biztsítása házirvsk/házi gyermekrvsk számára a szakrvsi jgsultságk megszerzéséhez. Megvalósító: ágazatirányító. Aktuális jgszabály: 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a házirvsi, házi gyermekrvsi és fgrvsi tevékenységről. Tárgyi (rendelő, eszközök) és humán erőfrrás (például nővér, szakápló) biztsítása a házirvs/házi gyermekrvs számára a szakrvsi tevékenység flytatásáhz. Megvalósító: önkrmányzat. Aktuális jgszabály: 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szlgáltatásk nyújtásáhz szükséges szakmai minimumfeltételekről A VÉDŐNŐI ELLÁTÁS TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁHOZ KAPCSO- LÓDÓ LEHETŐSÉGEK A helyi közszlgáltatás főbb jellemzői: Vizsgált helyi közszlgáltatás Igénybevételre jgsultak köre Ellátás jelenlegi területi szintje a jgi szabályzás alapján Védőnői ellátás Az ellátttak köre a településen bejelentett lakcímmel rendelkező, tvábbá életvitelszerűen tt tartózkdó várandós, gyermekágyas anyák, gyermekek (újszülött krtól a tanulói jgviszny megkezdéséig) és az ktatási intézménybe nem járó tthn gndztt tanköteles krú gyermekek. Minden helyi önkrmányzat köteles gndskdni az ellátásról. A települési önkrmányzat társulás útján is elláthatja feladatát Frgatókönyv 1 Védőnői ellátás esetében az ellátási körzetek és a gndzttak száma meghatárzásának felülvizsgálata: nem a bejelentett lakcím alapján, hanem méltánysabb módn, például a TAJ-kártya alapján vlna fnts számítani, illetve mérni. Tvábbá nagybb rugalmasságra vlna szükség, és egyes esetekben (különösen a nagyvárskban) indklt vlna a körzeten kívüli ellátás engedélyezése. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A védőnői körzet és a gndzttak számának a jgszabály (49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról) szerinti meghatárzása sk esetben nem életszerű (például lakcím nélküli, életvitelszerűen az adtt körzetben lakó gndzttak, az éves körzethatár-felülvizsgálatt követően a körzetbe költöző gndzttak) és érzéketlen a gndztti szükségletekre (például hátránys helyzetű gndzttak), ezért aránytalanságkhz, túlmunkáhz vezet. Körzeten kívüli ellátás nem engedélyezett (például új gyermek születése és néhány utcával arrébb költözés miatt a család más körzetbe és ezáltal más védőnőhöz kerül, ami minden érintett számára nehézséget kz). 35/81. ldal

36 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Amennyiben a gndzttak létszámának és a gndztti igényeknek az év közbeni váltzásai közvetlenül beflyáslnák a kapacitástervezést, akkr a feladatellátás hatéknyabban igazdna a flyamatsan váltzó, valós elváráskhz. A rugalmas megközelítés hzzájárulna az aránytalanságk például ideiglenes túlterheltség csökkentéséhez, és lehetővé tenné az akár év közbeni, a rendszeres éves körzethatár-felülvizsgálatknál gyakribb körzetkialakítást, illetve körzethatár-módsítást. Ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) nézőpntja Előnyei: Jbb kapacitástervezés és kihasználás; védőnői leterheltség miatti prblémák megelőzése; nagybb mértékű lakssági elégedettség. Hátrányai: Körzethatárk évente többszöri felülvizsgálata miatti többlet munkaigény. Igénybe vételre jgsultak (gndzttak) nézőpntja Előnyei: Megbízhatóbb ellátási színvnal. Hátrányai: Jelenleginél nagybb esély a védőnő személyének esetleges váltzására a gndzási időszakban. Ágazatirányítók Előnyei: Valós igényekhez igazdó, költséghatéknyabb feladatellátás, méltánysabb rendszer. Hátrányai: Nagybb adatmennyiség kezelése szükséges. A fejlesztési ptenciál mértéke: A bemutattt ptimalizációs javaslat igény szerint vlna alkalmazható mindazkn a településeken, illetve településrészeken, ahl a jelenlegi kapacitásk nem fedik a valós gndztti igényeket. A javaslat életszerű és reálisan megvalósítható, például a jelenlegi szabályzás, vagy a jelenleg érvényes elszámlási rendszer megváltztatásával. A módsítás a feladatszervezést jelentősen érintő módsításnak tekinthető. Az érintett településeken, illetve településrészeken jelentős ptimalizációs ptenciállal bír, ugyanakkr beruházással vagy kialakítással összefüggő jelentősebb ráfrdítási igényt nem támaszt sem állami, sem önkrmányzati ldaln. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: Az ágazatirányítók (szaktárca) számára: a gndzttak létszámának pnts meghatárzása, és az életvitelszerűen az adtt körzetben lakó gndzttak, valamint az éves körzethatár-felülvizsgálatt követően a körzetbe költöző gndzttak tényleges számának figyelembe vétele. Ehhez a lakcím-alapú nyilvántartás helyett életszerűbb nyilvántartásra (például TAJszámra) alapztt feladatellátás szükséges, ennek érdekében pedig a védőnői ellátási kötelezettség és finanszírzás rendszerének módsítása a vnatkzó jgszabálykban. körzethatár-kialakítás rendszerének felülvizsgálata a szabályzás módsításával, ezen belül az éves körzethatár-felülvizsgálat mellett igény szerinti felülvizsgálati lehetőség kialakításával, valamint kivételes esetekben a körzethatárn kívülre köl- 36/81. ldal

37 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára töző gndzttak esetében lehetőség biztsítása arra, hgy a gndztt a krábbi védőnőnél maradjn, amennyiben az életszerűen megvalósítható (például az új lakóhely adtt távlságn belül van, illetve adtt idő alatt elérhető) Frgatókönyv 2 Védőnői ellátás esetében, megfelelő térségi szerveződésben lehetőség biztsítása védőnői praxisközösségek létrehzására a feladatmegsztás és a szélesebb spektrumú feladatellátás megteremtése érdekében (például méhnyakrák szűrések elvégzése). A fejlesztés indkltsága, relevanciája: Területileg jelentősen eltér az ellátás iránti igény. Differenciált, helyi igényekre és feltételekre szabtt szlgáltatásként megszervezett védőnői ellátás a jelenlegi körülmények között nem biztsítható megfelelően. A méhnyakrák szűrés kötelező és általáns bevezetése és a krmányhivatalk vlumenelvárása tvábbi kapacitásprblémákhz vezet(het). Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Amennyiben igény szerint lehetőség vlna védőnői praxisközösségek létrehzására, a védőnők között feladatmegsztás jöhetne létre, ami sk esetben fkzná az ellátás hatéknyságát. Ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) nézőpntja Előnyei: Jbb kapacitástervezés és kihasználás; védőnői szaksdás miatt egységesebb színvnalú ellátás. Hátrányai: Helyi védőnő jelenleginél több települést/körzetet is ellát, illetve több védőnő lát el nagybb gndztti kört. A munkamegsztás miatt szervezettebb adminisztráció szükséges. Igénybevételre jgsultak (gndzttak) nézőpntja Előnyei: Kiszámíthatóbb, elérhetőbb ellátás (például védőnő betegsége, szabadsága esetén is). Hátrányai: Kapcslat egynél több védőnővel, bizalmi viszny kialakítása nehezebb lehet. Ágazatirányítók nézőpntja Előnyei: A védőnői hivatás vnzereje nőhet, a pályaelhagyás csökkenhet. Hátrányai: Jgszabály-módsítást igényel és a feladatellátást sk esetben magasabb területi szinten kell tervezni (például járási szinten). A fejlesztési ptenciál mértéke: A javaslat azkn a településeken vlna alkalmazható, ahl a praxisközösségnek létjgsultsága vlna a jelenlegi rendszerhez képest, például a közlekedési visznyk, infrastrukturális háttér, betöltetlen védőnői álláshelyek területi elhelyezkedése stb. miatt. 37/81. ldal

38 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A módsítás közepes kmplexitásúnak tekinthető. A praxisközösség által elláttt településeken, illetve településrészeken jelentős ptimalizációs és hatéknysági ptenciállal bír, ugyanakkr beruházással vagy kialakítással összefüggő jelentősebb ráfrdítási igényt nem támaszt sem állami, sem önkrmányzati ldaln. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: Az ágazatirányítók (szaktárca) számára: a körzet, mint ellátási egység megtartása mellett a praxisközösség mint működési frma lehetőségének biztsítása. A praxisközösség akkr működhet hatéknyan, ha a feladatellátás peratív szakmai irányítása megvalósítható. A praxisközösségre vnatkzó részletszabályk kialakítása szabályzói feladat, a védőnői ellátás feladatszervezésének és a finanszírzás rendszerének módsítását igényli a vnatkzó jgszabálykban. Az ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) számára: feladatellátás megszervezése, feladatellátási szerződéses jgvisznyk kialakítása, illetve társulás létrehzása. praxisközösség működési feltételeinek biztsítása Frgatókönyv 3 Védőnői ellátás esetében a kapcslódó közszlgáltatáskkal való összhang megteremtése. A társszakmák által ellátandó/ellátható feladatk lehatárlása. Együttműködés társszakmák szakembereivel (például csprts esetmegbeszélés, adatk kétirányú megsztása). Tvábbá releváns szakrendelésekre történő beutaló írásának engedélyezése a védőnők számára (például lúd-talp/rtpédiai szűrés, látás-vizsgálat, hallásvizsgálat). A fejlesztés indkltsága, relevanciája: Társszakmákkal való együttműködés jelenleg krlátztt (jellemzően a védőnők által gyűjtött adatkat használják a társszakmák), bár egyre javuló tendenciát mutat. A védőnői alapfeladatk felülvizsgálatával, illetve átcsprtsításával több idő juthatna a fkztt gndzási igényű családkra (például több védőnői feladat ellátása óvdai keretek között történik). A védőnő a szakrendelések javarészére nem jgsult beutalót írni, hltt egyes nyilvánvaló esetekben például lúdtalp/rtpédiai szűrés, látásvizsgálat, hallásvizsgálat ez hatékny megldás vlna, és egyúttal tehermentesítené a házi gyermekrvst is. Ennek nem vlna akadálya a finanszírzó NEAK részéről sem, szakmai döntés vlna szükséges a kérdésben. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): A feladatellátás hatéknyságát növelné a védőnői feladatk pnts, részletekbe menő lehatárlása (társszakmák például gyermekrvs, családsegítő feladataitól), valamint praktikum szerinti újratervezése, valamint flyamatszabályzása és minőségirányítási rendszerbe fglalása. 38/81. ldal

39 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) nézőpntja Előnyei: Védőnői feladatkör letisztítása miatt egyértelmű munkáltatói elvárásk megfgalmazásának lehetősége. Hátrányai: Több szervezési feladat a társintézményekkel való együttműködés fkzása miatt. Igénybe vételre jgsultak (gndzttak) nézőpntja Előnyei: Egyértelműbb elvárásrendszer a védőnőkkel szemben. Hátrányai: Kapcslatfelvétel szükségessége más intézményekkel (ha a védőnő kizárólag a védőnői feladatkat látja el). Ágazatirányítók nézőpntja Előnyei: Ágazatra szabtt minőségirányítási rendszer kialakítása és alkalmazása segítségével átláthatóbb vlna a feladatellátás, magasabb a minőség. Hátrányai: Jgszabály-módsítást igényel és az együttműködés jelentős javítását célzó elvárás miatt több knfrntáció lehetséges a társszakmákkal. A fejlesztési ptenciál mértéke: A javaslat megfelelő szakmai szándék és támgatás esetén reálisan megvalósítható. A javaslat összhangban van a védőnői feladatellátás megújítását célzó jelenlegi szakmai törekvésekkel, ezért teljességgel életszerűnek minősíthető. A módsítás kmplex, a feladatszervezést jelentősen érintő módsításnak tekinthető. A módsítás jelentős ptimalizációs ptenciállal bír, ugyanakkr beruházással vagy kialakítással összefüggő jelentősebb ráfrdítási igényt nem támaszt sem állami, sem önkrmányzati ldaln. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: Az ágazatirányítók (szaktárca) számára: a védőnői feladatk félreértésektől mentes, egyértelmű meghatárzása és lehatárlása a társszakmák feladataitól, valamint a minőségirányítás általáns bevezetésének előírása. Szabályzói feladat, a védőnői ellátás feladatainak felülvizsgálatát és módsítását igényli a vnatkzó jgszabálykban. a védőnők jgszabályi felhatalmazása arra, hgy az általuk végzett szűrések kapcsán és nyilvánvaló esetekben jgsultak legyenek a vnatkzó szakrendelésre beutalót írni például lúdtalp/rtpédiai szűrés, látásvizsgálat, hallásvizsgálat. A beutaló minden esetben tartalmazná a védőnő aznsítását, így a beutalás gyakrlata nymn követhető, hatéknysága mérhető, a szakrendelésen elvégzett vizsgálatk eredménye pedig visszacsatlásra kerülne, ezért nymn követhető vlna a védőnő számára. Az ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) számára: minőségirányítási rendszer kialakításának és működtetésének biztsítása. 39/81. ldal

40 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Frgatókönyv 4 Védőnői ellátás esetében különböző ellátási szintek meghatárzása, melyhez differenciált hatás- és feladatkör társulna. Biznys szlgáltatásk csak közpntsítttabb frmában, esetleg térítési díj ellenében lennének igénybe vehetők. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A különböző minőségi szintek alkalmazásának előfeltétele a védőnői feladatk pnts, részletekbe menő rögzítése és lehatárlása a társszakmák feladataitól. A feladatk meghatárzását követően csprtkba rendezhetők és listázhatók azk a feladatk, amelyeket mindenképpen a gndzttak lakóhelye szerinti településen, helyben kell ellátni, valamint azk, amelyek más településen (is) elláthatók. Ezenkívül a kötelező például prevenciós jellegű feladatkn túl meghatárzhatók tvábbi, védőnők által ellátható pcinális feladatk, amelyek adtt esetben lehetnek térítéses szlgáltatásk is (például babamasszázs, babamérleg-kölcsönzés). A feladatk ilyen jellegű pntsítása, illetve újratervezése jelentősen hzzájárulna a gndzás minőségének javításáhz. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): A védőnői feladatk pnts, részletekbe menő rögzítése és lehatárlása elősegítené különböző minőségi szintek alkalmazását. Ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) nézőpntja Előnyei: Védőnői feladatkör letisztítása miatt egyértelmű munkáltatói elvárásk megfgalmazásának lehetősége, valamint kiegészítő szlgáltatásk esetén teljesítmény-ösztönzési lehetőség. Hátrányai: Feladatszervezés módsulása miatt nagybb tudatsságt igényel a munkáltató részéről. Igénybe vételre jgsultak (gndzttak) nézőpntja Előnyei: Magasabb színvnalú védőnői ellátás. Hátrányai: nem említhető hátrány. Ágazatirányítók nézőpntja Előnyei: Tisztább, átláthatóbb, hatéknyabban működő rendszer. Gndztti igények magasabb szintű ellátása miatt a védőnői szlgálat társadalmi megbecsültségének fkzódása. Hátrányai: Jgszabály-módsítás szükséges; finanszírzási rendszer módsítását igényli. A fejlesztési ptenciál mértéke: A javaslat megfelel a védőnői ellátással kapcslats váltzó igényeknek, a gndzás krszerűsítését, megújítását célzó törekvéseknek. Megfelelő szakmai szándék és támgatás esetén reálisan megvalósítható. A módsítás közepesen kmplex módsításnak tekinthető, jelentős fejlesztési ptenciállal bír, ugyanakkr beruházással vagy kialakítással összefüggő jelentősebb ráfrdítási igényt nem támaszt sem állami, sem önkrmányzati ldaln. 40/81. ldal

41 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: Az ágazatirányítók (szaktárca) számára: a védőnői feladatk egyértelmű meghatárzása elősegítené a differenciált ellátási szintek rendszerének kialakítását. Az ellátási szintek egyben minőségi szinteknek minősülnek, a szintek közötti különbségek a közszlgáltatás finanszírzásában is megjeleníthetők. A védőnői ellátás minőségi szintjeinek kialakítása a jelenlegi feladatrendszer felülvizsgálatát és módsítását igényli a vnatkzó jgszabálykban. a magasabb szlgáltatási minőség érdekében az ellátási szintekhez rendelt ösztönzők rendszerének kialakítása a vnatkzó jgszabálykban. a védőnők jgszabályi felhatalmazása arra, hgy a kötelező feladatkn túl térítéses szlgáltatást is nyújtsanak. Ennek finanszírzást érintő elemei a vnatkzó jgszabályk módsítását igénylik. Az ellátásra kötelezettek (helyi önkrmányzatk) számára: amennyiben ezt az ágazati szabályzás nem rögzíti, a magasabb szlgáltatási minőség érdekében az ellátási szintekhez rendelt ösztönzők kialakítása és működtetése a védőnők számára ÁTMENETI OTTHONOK TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁHOZ KAPCSO- LÓDÓ LEHETŐSÉGEK A helyi közszlgáltatás főbb jellemzői: Vizsgált helyi közszlgáltatás Igénybevételre jgsultak köre Ellátás jelenlegi területi szintje a jgi szabályzás alapján Gyermekek átmeneti tthna A gyermekek átmeneti tthnában az a családban élő, tizenkettedik életévét betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az ellátás időtartama legfeljebb 12 hónapig tarthat. A főnél több állandó lakssal rendelkező települések kötelesek gyermekek átmeneti tthnát működtetni. Családk átmeneti tthna A családk átmeneti tthnának célcsprtja az átmenetileg tthntalanul maradt, veszélyeztető környezetből menekülő, családn belüli erőszak áldzatává vált gyermek és szülője, illetve a válsághelyzetben lévő várandós anya. A főnél több állandó lakssal rendelkező települések kötelesek családk átmeneti tthnát működtetni Frgatókönyv 1 Gyermekek átmeneti tthna esetében a szlgáltatáshiánys térségekben a növekvő igények kielégítését az egyre bővülő lefedettséggel rendelkező helyettes szülői hálózatkkal összehangltan javaslt megldani. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A helyettes szülői hálózatt minden települési önkrmányzatnak biztsítania kell, ahl család- és gyermekjóléti szlgálat működik (a szlgálat feladata a hálózat megszervezé- 41/81. ldal

42 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára se), tehát a gyermekek átmenti tthnánál jóval szélesebb a ptenciális ellátási helyek köre, így a várshiánys térségekben is elérhetővé válna az ellátás. A helyettes szülői hálózat segítségével skkal családiasabban, a gyermekek számára jóval elviselhetőbb módn lehet megldani az átmeneti elhelyezést, mint az tthnkban. Ahl stabilan, megfelelő kapacitással működnek a helyettes szülők, tt nincs szükség a gyermekek átmenti tthnára. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Előnyök: az átmeneti prblémával küzdő családk, szülők családiasabb, a szülők által napnta is jbban elérhető helyen tudnák elhelyezni gyermekeiket, ami ezáltal kisebb traumát kzna a gyermekeknél. Csökkenne a területi egyenlőtlenség, és kevesebb gyermeket kellene hsszú távú intézményi elhelyezésben részesíteni. Ezek az előrelépések minden érintett számára előnyt jelentenek. Hátrány: jelentős frrásbevnás szükséges a helyettes szülői hálózat éves nrmatív finanszírzásáhz. A fejlesztési ptenciál mértéke: Az új, kibővített rendszer kialakítása nem jár jelentős költséggel (szervezés, képzés), de a működés fenntartása éves szinten jelentős nrmatív finanszírzási többletet jelent. De ezzel létrejöhet egy területileg lefedett, az átmeneti prblémákkal küzdő családknak tényleges segítséget nyújtani tudó ellátás. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módsítása: Jelenlegi szabályzás: 40. (2) d bekezdés: (A család- és gyermekjóléti szlgálat) szervezi a legalább hárm helyettes szülőt fglalkztató helyettes szülői hálózatt, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket fglalkztathat. 50. (5) bekezdés: A gyermekek átmeneti tthna önálló helyettes szülőt vagy helyettes szülői hálózatt működtethet és ebben az esetben ellátja az ezzel kapcslats a 49. (4) bekezdésében meghatárztt feladatkat. Javaslt módsítás: 40. (2) d bekezdés: (A család- és gyermekjóléti szlgálat) helyettes szülői hálózatt szervez és működtet. Az önkrmányzat (közös önkrmányzati hivatal esetén a hivatalhz tartzó önkrmányzatk együttes) laksságszáma Helyettes szülők száma fő minimum 3 fő 1001 fő 5000 fő minimum 5 fő 5000 fő felett 5000 fő laksságszámnként min. 5 fő 42/81. ldal

43 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára 50. (5) bekezdés: A gyermekek átmeneti tthna legalább 12 helyettes szülőt fglalkztató helyettes szülői hálózatt működtet és ellátja az ezzel kapcslats a 49. (4) bekezdésében meghatárztt feladatkat Frgatókönyv 2 Családk átmeneti tthna esetében a szlgáltatás nagybb területi lefedettséggel legyen elérhető (például járásközpntnként). A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A várshiánys térségekben nincs elérhető közelségben lyan település, amelynek kötelező lenne az ellátást biztsítani. (8 megyében csak a megyeszékhelyeken kötelező az ellátás megszervezése a jgszabály szerint). Ezen térségekben sérül a lakóhelyhez közeli ellátás elve, hltt fnts szempnt lenne, hgy a gyermek az addig látgattt intézményben (óvda, iskla) maradhassn. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Előny: a tényleges igényeket, szükségleteket fedné le az ellátás, csökkenne a területi egyenlőtlenség. Ezek az előrelépések minden érintett számára előnyt jelentenek. Hátrány: jelentős frrásbevnás szükséges az új telephelyek kiépítéséhez és fenntartásáhz, ami egyaránt érinti az ágazatirányítást és az önkrmányzatkat. A fejlesztési ptenciál mértéke: A javaslat alapján mintegy 100 új intézményt (lakástthnt) kellene létrehzni, ami hsszabb időtávra (például 10 év) elsztva reálisan megvalósítható. A ráfrdítás a működés nrmatív finanszírzását nem számlva mindösszesen 8-10 milliárd frint (a megvalósítás helyszínétől függően váltznak a költségek). Ezzel létrejönne egy területileg lefedett, az átmeneti prblémákkal küzdő családknak tényleges segítséget nyújtani tudó ellátás. A jgi szabályzás könnyen megvalósítható a jelenlegi szabályk kiegészítésével. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módsítása Jelenlegi szabályzás: 94. (3) bekezdés: Az a települési önkrmányzat, fővársban a kerületi önkrmányzat, amelynek területén a. tízezernél több állandó laks él, bölcsődét; 43/81. ldal

44 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára b. húszezernél több állandó laks él, az a) pntban meghatárzttak mellett gyermekek átmeneti tthnát; c. harmincezernél több állandó laks él, az a) és b) pntkban meghatárzttak mellett családk átmeneti tthnát köteles működtetni. Javaslt módsítás: 94. (3) bekezdés: Az a települési önkrmányzat, fővársban a kerületi önkrmányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó laks él, bölcsődét; b) húszezernél több állandó laks él, az a) pntban meghatárzttak mellett gyermekek átmeneti tthnát köteles működtetni. 94. (3b) bekezdés: Minden járásszékhely település önkrmányzata, fővársban a kerületi önkrmányzat családk átmeneti tthnát köteles működtetni A CSALÁD ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK A helyi közszlgáltatás főbb jellemzői: Vizsgált helyi közszlgáltatás Igénybevételre jgsultak köre Ellátás jelenlegi területi szintje a jgi szabályzás alapján Család- és gyermekjóléti szlgálat A településen állandó, vagy tartózkdási hellyel rendelkező, szciális és mentálhigiénés prblémákkal küzdő, veszélyeztetett és /vagy krízishelyzetben lévő egyének, családk és gyermekek. Minden helyi önkrmányzat köteles gndskdni a lakóhely szintű minimum és alapszlgáltatásk biztsításáról. A települési önkrmányzat társulás útján is elláthatja feladatát. Család és gyermekjóléti szlgálat esetében a hátránys helyzetű családk egyenlőtlen területi elszlását figyelembe vevő finanszírzás bevezetése. Ennek alapja lehetne a településeken rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családk száma, vagy a kedvezményezett térségek besrlási mutatói. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A finanszírzás a család- és gyermekjóléti közpntk kiegészítő finanszírzásával ellentétben jelenleg nem veszi figyelembe a hátránys helyzetű családk aránytalan elszlását a települések, járásk között. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Előnyei: A javaslat előnye, hgy magasabb színvnalú ellátást tesz lehetővé a hátránys helyzetű térségekben. A hátránys helyzetű településeken több a prblémás, támgatásra szruló család, magasabb létszámigény mutatkzik a család- 44/81. ldal

45 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára segítő munkatársak iránt. A területi különbségekre reagál a javaslat, ami segíti az igénybe vevők helyzetén. Hátrányai: A kutatás eredményei alapján hátrány nem került aznsításra. A fejlesztési ptenciál mértéke: A jgi szabályzás könnyen megvalósítható a jelenlegi szabályk kiegészítésével, és finanszírzási szempntból sem jelent óriási többletköltséget a szciális kiadásk visznylatában; mintegy új fglalkztatást jelent. A fejlesztés nem tekinthető kmplexnek, inkább csak praktikus válasz a területi egyenlőtlenségekből következő feladatkra. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: A mindenkri költségvetési törvénybe szükséges beépíteni egy plusz kiegészítő létszám finanszírzást a fővársi kerületek krrekciós szrzójának mintájára, például az alábbiak szerint: Azknál az önkrmányzatknál (közös önkrmányzati hivatal esetén a hivatalhz tartzó önkrmányzatk együttes vnatkzásában), ahl a tárgyévet megelőző év május 31-én a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5 százalékt, tt az alaplétszám finanszírzását 1,5-tel kell beszrzni AZ IDŐS GONDOZÁS TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁHOZ KAPCSO- LÓDÓ LEHETŐSÉGEK A helyi közszlgáltatás főbb jellemzői: Vizsgált helyi közszlgáltatás Igénybevételre jgsultak köre Ellátás jelenlegi területi szintje a jgi szabályzás alapján Idősek tthna (áplást, gndzást biztsító intézmény) Az idősek tthnában elsősrban a napi 4 órát meghaladó gndzási szükséglettel rendelkező vagy a gndzási szükségletet megalapzó egyéb körülménnyel rendelkező, és rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkrhatárt betöltött személy látható el. Ezen felül még ellátható még: az a 18. életévét betöltött személy is amennyiben ellátása más típusú, áplást-gndzást nyújtó intézményben nem biztsítható aki betegsége vagy fgyatékssága miatt önmagáról gndskdni nem képes, és szintén napi 4 órát meghaladó gndzási szükséglettel vagy a gndzási szükségletet megalapzó egyéb körülménnyel rendelkezik; az idősek tthnába bekerülő személlyel legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fgyatéks közeli hzzátartzója gndzási szükséglet hiányában is felvehető; a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig a 4 órát meg nem haladó gndzási szükséglettel rendelkező személy, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy vállalja a szlgáltatási önköltséggel azns mértékű személyi térítési díj megfizetését. A szciális törvény a Fővársi Önkrmányzat és a megyei jgú vársk számára írja elő kötelező önkrmányzati feladatként az ellátás biztsítását, de a társadalmi igényekre reagálva ez a szlgáltatás a leginkább nem kötelező feladatként is biztsíttt önkrmányzati ellátási frma. 45/81. ldal

46 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Vizsgált helyi közszlgáltatás Idősek nappali ellátása Igénybevételre jgsultak köre Az ellátttak köre főként az időskrúak köréből tevődik össze, akik amúgy a településen saját tthnukban élnek, és nem szrulnak állandó áplásra, felügyeletre, de indklt estben felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi és szciális helyzete miatt támgatásra szrul. Ellátás jelenlegi területi szintje a jgi szabályzás alapján Az a települési önkrmányzat, amelyiknek területén hármezer főnél több állandó laks él idősek nappali ellátását köteles biztsítani Frgatókönyv 1 Idősek tthna esetében járásszékhelyek számára történő ellátási kötelezettség előírása a jelenlegi szabályzás (megyeszékhelyek és fővársi önkrmányzat) helyett. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A demgráfiai flyamatkat, a váltzó szükségleteket nem követte az önkrmányzatk ellátási kötelezettségének váltzása, így több tízezres várólista alakult ki. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Előny: a tényleges igényeket, szükségleteket fedné le az ellátás, csökkenne a területi egyenlőtlenség, és a jövedelmi egyenlőtlenségekből fakadó életesélyek különbsége. Ezek az előrelépések minden érintett számára előnyt jelentenek. Hátrány: jelentős frrásbevnás szükséges az új telephelyek kiépítéséhez és fenntartásáhz, ami egyaránt érinti az ágazatirányítást és az önkrmányzatkat. A fejlesztési ptenciál mértéke: A fejlesztés csak hsszabb időtávban (10 15 év) alatt valósítható meg, mert nagyn kmly ráfrdítást igényel a idősek tthna felépítése. Ezzel visznt létrejönne egy területileg lefedett, a magukról gndskdni nem tudó (növekvő számú) időskrú személynek segítséget nyújtani tudó ellátórendszer. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: A szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló évi III. törvény módsítása (IV. cím A személyes gndskdás megszervezésére köteles szervek) Jelenlegi szabályzás: 88. (2) bekezdés: A fővársi önkrmányzat köteles gndskdni a) idősek tthnának, a hajléktalank tthnának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének megszervezéséről és fenntartásáról. 90. (2) bekezdés: A megyei jgú várs saját területén köteles az alapszlgáltatási feladatkat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek tthnát, valamint amennyiben a lakssági szükségletek indklják hajléktalank tthnát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. 46/81. ldal

47 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Javaslt módsítás: 87. (1) bekezdés: Minden járásszékhely település önkrmányzata, fővársban a kerületi önkrmányzat idősek tthnát köteles működtetni. 88. (2) bekezdés: A fővársi önkrmányzat köteles gndskdni a) a hajléktalank tthnának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének megszervezéséről és fenntartásáról Frgatókönyv 2 Idősek nappali ellátása esetében az ellátási kötelezettség jelenleginél (3000 fő) alacsnyabb laksságszámhz (például 1000 fő), illetve a ptenciális elláttti kör (idősek) számáhz kötése. Emellett az idősek nappali ellátása a jgszabályk jelenlegi előírásinak egyezően ténylegesen elláthatna nemcsak időskrú, hanem fgyatéks (elsősrban nem értelmi sérült, hanem mzgás vagy érzékszervi fgyatéks felnőtt személyeket. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: Az időskrúak számának és arányának flyamats növekedése következtében a kisebb településeken is növekvő igény mutatkzik az ellátásra. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Előny: A javaslat előnye, hgy reagál a demgráfiai váltzáskra, igényekre, egyben megldást nyújt a nem értelmi fgyatéks emberek napközbeni támgatására is. Jóval nagybb számú idős ember napközbeni ellátását teszi lehetővé. Hátrány: Többlet frrásigény, ami az infrastruktúra létrehzáskr az önkrmányzatknál, a nrmatív finanszírzás srán az államnál (ágazatirányításnál) jelentkezik. A fejlesztési ptenciál mértéke: 1000 fő laksságszám feletti kötelező ellátás esetében a mintegy 500 új ellátás kialakítása jelenti a legnagybb költséget, ami 10 milliárd frint körüli összeg. A javaslat hatalmas ptimalizációs ptenciált jelent, nagyn nagy igénybe vevői körrel. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: A szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló évi III. törvény módsítása (IV. cím A személyes gndskdás megszervezésére köteles szervek) Jelenlegi szabályzás: 86. (2b) bekezdés: Az a települési önkrmányzat, amelyiknek területén hármezer főnél több állandó laks él, idősek nappali ellátását köteles biztsítani. 47/81. ldal

48 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Javaslt módsítás: 86. (2b) bekezdés: Az a települési önkrmányzat, amelyiknek területén ezer főnél több állandó laks él, idősek nappali ellátását köteles biztsítani A FOGYATÉKKAL ÉLŐK ELLÁTÁSÁNAK TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK A helyi közszlgáltatás főbb jellemzői: Vizsgált helyi közszlgáltatás Igénybevételre jgsultak köre Ellátás jelenlegi területi szintje a jgi szabályzás alapján Fgyatékkal élők nappali ellátása A fgyatéks személyek nappali ellátása elsősrban a saját tthnukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszlgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szruló fgyatéks, illetve autista személyek részére biztsít lehetőséget a szlgáltatásk igénybevételére. A nappali ellátás leggyakrabban a már nem iskláztatható, de a munkaerőpiacról kiszrult fgyatéks embereknek nyújt gndzási lehetőséget. Nappali ellátás megszervezéséről jelenleg az a települési önkrmányzat köteles gndskdni, amelyiknek a területén főnél több állandó laks él. Fgyatékkal élők nappali ellátása esetében az igényekhez igazdó, a jelenleginél egyenletesebb területi lefedettségű ellátás kialakítása, kiemelten a várshiánys térségekben. A megyeszékhelyeken a jgszabály alapján, a járásszékhelyeken csökkentett infrastrukturális és személyi elváráskkal, kisebb létszám ellátására alkalmas intézmények/telephelyek kialakításával kell biztsítani az ellátást. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A jelenlegi szabályzás a várshiánys, alacsny laksságszámú térségekben élők számára skkal nehezebben elérhető, mert a legközelebbi minimum fős település messze van. Ennek megfelelően a szlgáltatáskhz való hzzáférés nagyn egyenlőtlenül szlik el az rszágban, szélsőséges különbségek tapasztalhatók. Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): Előny: a tényleges igényeket, szükségleteket fedné le az ellátás, csökkenne a területi egyenlőtlenség. Ezek az előrelépések minden érintett számára előnyt jelentenek. Hátrány: jelentős frrásbevnás szükséges az új telephelyek kiépítéséhez és fenntartásáhz, ami egyaránt érinti az ágazatirányítást és az önkrmányzatkat. A fejlesztési ptenciál mértéke: A javaslat alapján mintegy 100 új intézményt (járási fgyatéks nappali ellátást) kellene létrehzni, ami hsszabb időtávra (például 10 év) elsztva reálisan megvalósítható. A ráfrdítás a működés nrmatív finanszírzását nem számlva mindösszesen 8-10 milliárd frint (a megvalósítás helyszínétől függően váltznak a költségek). 48/81. ldal

49 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Ezzel létrejönne egy területileg lefedett, a fgyatéks személyeknek, a fgyatéks gyermeket, fiatalt nevelő családknak tényleges segítséget nyújtani tudó ellátás. A jgi szabályzás könnyen megvalósítható a jelenlegi szabályk kiegészítésével. A fejlesztés megvalósításhz szükséges knkrét intézkedések: A szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló évi III. törvény módsítása (IV. cím A személyes gndskdás megszervezésére köteles szervek) Jelenlegi szabályzás: 86. (2) bekezdés: Az a települési önkrmányzat, amelyiknek területén b) hármezer főnél több állandó laks él, idősek nappali ellátását; c) tízezer főnél több állandó laks él, a b) pnt szerinti alapszlgáltatást és a b) pntban nem említett nappali ellátást köteles biztsítani. Javaslt módsítás: 87. (1) bekezdés: Minden járásszékhely település önkrmányzata, fővársban a kerületi önkrmányzat fgyatéksk nappali ellátását köteles működtetni. A járásszékhely által működtetett nappali ellátás részletes szabályait A személyes gndskdást nyújtó szciális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben kell szabályzni A HAJLÉKTALAN ELLÁTÁS TÉRSÉGI-TERÜLETI OPTIMALIZÁCIÓJÁHOZ KAP- CSOLÓDÓ LEHETŐSÉGEK A helyi közszlgáltatás főbb jellemzői: Vizsgált helyi közszlgáltatás Igénybevételre jgsultak köre Ellátás jelenlegi területi szintje a jgi szabályzás alapján Hajléktalank átmeneti szállása Az átmeneti ellátás eredeti célcsprtja azk a hajléktalan személyek vltak, akik élet-vitelszerű lakáshasználat és a szciális munka segítségével képesek az önellátásra, és vállalják az intézménnyel való együttműködést. A legújabb jgszabályi módsításk felismerve a lakhatás önállóan is létező prblémáját már lehetővé teszik, hgy kizárólag a lakhatási szlgáltatást vegye igénybe a hajléktalan személy az átmeneti ellátás keretében, legfeljebb 3 évig. A főnél több állandó lakssal rendelkező települések kötelesek hajléktalank átmeneti szállását működtetni. Hajléktalank átmeneti szállása esetében az ellátás kapcslódó közszlgáltatáskkal (különösen a pszichiátriai ellátással, idősek, fgyatékkal élők, illetve szenvedélybeteg ellátásával, valamint az egészségügyi ellátással) való összehanglása. A fejlesztés indkltsága, relevanciája: A férőhelyek nagybb részén lyan, nem munkaképes hajléktalan emberek számára nyújtanak elhelyezést, akiknek tartós bentlakáss intézményben vagy egészségügyi intézményben lenne a helye. 49/81. ldal

50 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Előny és hátrány rövid értékelése (az érintettek nézőpntjából): A hajléktalan ellátás túlterheltségén segítene, ha a szlgáltatást a tényleges célcsprt venné igénybe, és nem azk az emberek, akik valójában más ellátórendszerből (pszichiátriai betegek, fgyatéks személyek, tartós áplásra-gndzásra szruló személyek ellátása) szrultak ki. Ez az ügyfelek számára jelent egyértelmű előnyt, de áttételesen előnyként jelentkezik a fenntartók ldalán is. Hátránya a javaslatnak, hgy ágazatközi, összehanglt fejlesztést igényel, aminek nehézkes a megvalósítása. A fejlesztési ptenciál mértéke: A javaslat megvalósításáhz szükséges az ápló-gndzó, tartós elhelyezést nyújtó időstthnk, pszichiátriai tthnk, fgyatéks személyek tthnainak, lakótthnknak a jelentős férőhelyszám bővítéssel fejlesztése, ami jelentős ráfrdítást igényel. 50/81. ldal

51 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára 1.5. A JAVASOLT TÉRSÉGI OPTIMALIZÁCIÓS MODELL BEMUTATÁSA A helyi közszlgáltatásk biztsításának módja szempntjából meghatárzó jelentősége van az egyes települések társadalmi-gazdasági adttságainak. A laksság demgráfiai összetétele, jellemzői (népesség krcsprtk és nemek szerinti száma, a halandóság, termékenység, stb.) közvetlenül meghatárzzák az egyes közszlgáltatásk ptenciális igénybe vevőinek számát. A település gazdasági fejlettsége, adóerőképessége pedig a közszlgáltatásk finanszírzásának szab keretet. E tényezők és a jelenlegi feladatellátási gyakrlat figyelembe vételével meghatárzhatók a települések megkülönbözetett csprtjai, melyek esetében a helyi közszlgáltatásk biztsítását különböző módkn lehetséges és célszerű támgatni. A kutatás keretében kidlgzásra került egy Excel alapú, paraméterezett mdell, melynek segítségével statisztikai alapn, egzakt, transzparens módszertan alapján, az adatk frissülésének függvényében tetszőleges jövőbeni időállaptban lehatárlhatók e településcsprtk A MODELLALKOTÁS CÉLJA, FÓKUSZA ÉS ALAPELVEI A mdellalktás célja egy lyan eszköz rendelkezésre bcsátása a szakmai-ágazat irányítók számára, amellyel meghatárzható, illetve rendszeresen felülvizsgálható a helyi közszlgáltatásk biztsítását illetően kihíváskkal küzdő települési önkrmányzatk köre, megalapzva ezzel a valós szükségletekhez jbban igazdó, területileg differenciált támgatási rendszer kialakítását. Ennek megfelelően mdell a következő alapelvekre figyelemmel került kialakításra: Egyszerű reprdukálhatóság ágazatirányítói szinten: a mdell lyan módszertani kmplexitás szerint kerüljön kialakításra, hgy annak reprdukálhatósága külső szakértői kmpetenciaigény nélkül is megvalósítható legyen, tvábbá a felhasznált adatk közpnti elérhetősége a jövőben is biztsíttt legyen. Átláthatóság: a mdell világs, jól dkumentált módszertan és transzfrmációk szerinti pntsan definiált és az érintettek számára könnyen beszerezhető adatfrráskból épüljön fel. Teljeskörűség: a mdellezés minden településre kiterjedően valósuljn meg. A kidlgztt térségi-területi ptimalizációs mdell a települési mélyinterjúk és az ágazati szereplőkkel történő egyeztetések alapján a települési önkrmányzatk által legfntsabbnak ítélt alábbi helyi közszlgáltatásk vizsgálatára terjed ki: Egészségügyi alapellátás: házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás, illetve védőnői ellátás; óvdai nevelés. E hárm helyi közszlgáltatás népességmegtartó erő szempntjából való jelentőségét a HVK prjekt keretében leflytattt rszágs reprezentatív kérdőíves lekérdezések is visszaigazlták. A települések jövője szempntjából kritikus, hgy a település társadalmigazdasági tőkéjét reprdukálni (sőt, adtt esetben gyarapítani) képes réteg ne vándrljn el. Ennek megfelelően az elsődleges célcsprtt e tekintetben a laksság aktív krú csprtjai képezik, melyek esetében meghatárzó a fent nevezett közszlgálta- 51/81. ldal

52 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára tásk megfelelő színvnalú elérhetősége. A vállalkzásk szempntjából ugyancsak fnts e szlgáltatásk jelenléte, hiszen hatással van a családs munkavállalóik munka idejére és szabadságigényére A MODELL LOGIKAI STRUKTÚRÁJA, MŰKÖDÉSE A mdell az alábbi hárm fő flyamatlépés mentén srlja a településeket kategóriákba: 1. A mdell első lépésben a vizsgált hárm helyi közszlgáltatás vnatkzásában külön-külön kiszámlja a ptenciális igénybe vevők becsült számát minden település esetében a rendelkezésre álló demgráfiai statisztikai adatk alapján. 2. A következő lépésben az előre meghatárztt minimális, illetve költséghatéknysági szempntból ptimális igénybe vevői létszámra vnatkzó küszöb értékek alapján meghatárzásra kerül, hgy az egyes települések az egyes közszlgáltatásk vnatkzásában milyen kategóriába srlhatók (küszöb érték alatt, szubptimális, ptimális). 3. Utlsó lépésben a közszlgáltatásnként megállapíttt kategrizálást együttesen vizsgálva és figyelembe véve a települések adóerő képességét, kmplex településcsprtk kerülnek lehatárlásra. A mdell lgikai felépítését az alábbi ábra a szemlélteti. 7. ábra: A térségi ptimalizációs mdell lgikai felépítése 52/81. ldal

53 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A ptenciális igénybe vevők számának településenként történő kiszámítását követően mind a hárm közszlgáltatás esetében előre meghatárztt küszöbértékek figyelembe vételével hárm különböző csprtba kerültek besrlásra az egyes települések: 1. A közszlgáltatás ptimálisan ellátható: a ptenciális igénybe vevők becsült száma a költséghatéknysági szempntból ptimális küszöb felett alakul, tehát jó eséllyel hsszú távn fennmarad az igény, és a finanszírzás relatíve gazdaságsan megldható. 2. A közszlgáltatás helyben történő ellátása indklt, de nem ptimális: a ptenciális igénybe vevők becsült száma a minimális elláttti küszöb felett, de a költséghatéknysági szempntból ptimális küszöb alatt alakul, ami azt jelenti, hgy célszerű az ellátást helyben megszervezni, de kiemelt figyelmet kell frdítani a fenntarthatóság és a finanszírzás kérdésére. 3. A közszlgáltatás helyben történő ellátása nem indklt: a ptenciális igénybe vevők becsült száma a minimális elláttti küszöböt sem éri el, mely esetekben a helyben történő ellátás helyett, a közszlgáltatás más településekkel közösen történő megszervezése javaslt. A közszlgáltatásnként kialakíttt kategrizálás a kiinduló feltétele a települések kmplex tipizálásának, melynek révén beaznsíthatók a helyi közszlgáltatásk biztsításának különböző típusú támgatására javaslt települések (lásd 3.6. fejezet). A mdell módszertani vnatkzási részletiben a 4. sz. mellékletben kerülnek bemutatásra A MODELLEZÉS KORLÁTAI, TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A mdellezési tevékenység generalizáló természetéből fakadóan sha nem képes a valóságt teljes kmplexitásában leírni. A mdellalktást krlátzó külső adttságk, illetve a szándéklt egyszerűsítések kán a mdellezési eredmények csak az előre definiált kiindulási peremfeltételek, kmprmisszumk figyelembe vétele mellett értékelhetők megfelelően. A következő táblázatban a bemutattt térségi-területi ptimalizációs mdellel kapcslats peremfeltételek, krlátk kerülnek értékelésre, a releváns tvább fejlesztési lehetőségekre is figyelemmel. 5. táblázat: A térségi-területi ptimalizációs mdell krlátainak értékelése A mdell krlátai A krlátk rövid értékelése A mdell nem alkalmazható minden helyi közszlgáltatásra A mdell tudatsan a települések népességmegtartó ereje szempntjából leginkább meghatárzó közszlgáltatáskra kncentrál, ugyanakkr a bemutattt módszertan alapján tvábbi lyan közszlgáltatásk esetében is elvégezhető az értékelés, amelyek esetében egy meghatárztt igénybe vevői létszámhz kötődik az ellátás helyben történő megszervezése, illetve gazdaságs fenntarthatósága. 53/81. ldal

54 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A mdell krlátai A krlátk rövid értékelése A mdellben kezelt ptenciális igénybe vevők száma népességre vnatkzó statisztikai adatk alapján történt szakértői becslés A mdell a várható tendenciákat csak krlátzttan képes megragadni: a migrációs flyamatkat nem tudja figyelembe venni; a halálzási rátákat (túlélési valószínűségeket) illetően nem veszi figyelembe területi különbségeket és a jövőben az egészégügyi helyzet javulása révén várható élettartam növekedést; A termékenységi arányszámk vnatkzásában a területi sajátsságkat csak krlátzttan képes figyelembe venni és nem száml a gyermekvállalási hajlandóság jövőbeni váltzásával (tvábbi kitlódásával, illetve az elmaradt születésszámk pótlásával). Kis mintán végzett vizsgálatk alapján megállapíthatók lyan krrekciós knstansk, amelyek alkalmazásával az elérhető statisztikai adatkból jól becsülhetők a ptenciális igénybe vevők. A települési szintű népesség előre becslés száms biznytalanságt hrdz magában. A migrációs flyamatk települési szinten jelentős ingadzáskat mutatnak, ezért trzító hatásuk a mdellszerű kezelést nem teszi lehetővé. Az egyes települések szintjén aznban végezhetők egyedi mikr elemzések, melyek figyelembe tudják venni a migrációs trendeket. A mdell szempntjából a halálzási rátákat illető területi különbségek elhanyaglható mértékűnek biznyultak és a 10 éves időtáv miatt a halálzási mutatók javulása sem kzna érzékelhető különbségeket az eredményekben, így az egyszerűség elvének szem előtt tartásával e tényezők sem kerültek figyelembevételre a mdell kidlgzása srán. A termékenységi mutatók esetében a megye és jgállás szerint rendelkezésre álló adatk kerültek súlyzásra a települési sajátsságk figyelembevételével. A 10 éves időtáv ez esetben is megengedi az időben váltzatlan gyermekvállalási hajlandósággal való kalkulációt. 54/81. ldal

55 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára 1.6. A TERÜLETILEG DIFFERENCIÁLT TÁMOGATÁSI RENDSZER KIALA- KÍTÁSÁT TÁMOGATÓ MODELLEZÉSI EREDMÉNYEK A MODELL ÁLTAL VIZSGÁLT KÖZSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ERED- MÉNYEK Alábbiakban összefglalóan bemutatásra kerülnek a kidlgztt térségi-területi ptimalizációs mdell segítségével vizsgált hárm helyi közszlgáltatás (a házirvsi és házi gyermekrvsi ellátás, a védőnői ellátás és az óvdai nevelés) vizsgálati eredményei A házirvs és házi gyermekrvsi ellátást érintő mdellezési eredmények A mdellezés eredményei alapján megállapítható, hgy a magyarrszági települések több mint 60%-ában a ptenciális igénybe vevők száma az önálló körzet alakításáhz meghatárztt minimális küszöb érték alatt van. Esetükben a feladatellátás más településekkel együttműködésben javaslt. A települések tvábbi 8%-a esetében ugyan meghaladja az igénybe vevői létszám a minimális küszöböt, de a gazdaságsan fenntartható ellátáshz szükséges ptimális elláttti számtól elmarad. Az önállóan történő ellátás ilyen esetekben kiegészítő finanszírzást vnhat maga után az önkrmányzatk részéről. Az egyes települések vnatkzó jellemzőit a 2. sz. mellékletként, külön Excel fájlban (Ter_pt_mdell.xlsb) rendelkezésre álló térségi-területi ptimalizációs mdell, Mdell munkalapjának K szlpa tartalmazza A védőnői ellátást érintő mdellezési eredmények A mdellezés eredményei alapján megállapítható, hgy a magyarrszági települések több mint 60%-ában a ptenciális igénybe vevők száma az önálló körzet alakításáhz meghatárztt minimális küszöb érték alatt van. Esetükben a feladatellátás más településekkel együttműködésben javaslt. A települések tvábbi közel 20%-a esetében ugyan meghaladja az igénybe vevői létszám a minimális küszöböt, de a gazdaságsan fenntartható ellátáshz szükséges ptimális elláttti számtól elmarad. Az önállóan történő ellátás ilyen esetekben kiegészítő finanszírzást vnhat maga után az önkrmányzatk részéről. Az egyes települések vnatkzó jellemzőit a 2. sz. mellékletként, külön Excel fájlban (Ter_pt_mdell.xlsb) rendelkezésre álló térségi-területi ptimalizációs mdell, Mdell munkalapjának M szlpa tartalmazza Az óvdai nevelést érintő mdellezési eredmények A mdellezés eredményei alapján megállapítható, hgy a magyarrszági települések több mint 20%-ában a ptenciális igénybe vevők száma az önálló intézményfenntartáshz 55/81. ldal

56 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára meghatárztt minimális küszöb érték alatt van. Esetükben a feladatellátás más településekkel együttműködésben javaslt. A települések tvábbi közel negyedében ugyan meghaladja az igénybe vevői létszám a minimális küszöböt, de a gazdaságsan fenntartható ellátáshz szükséges ptimális elláttti számtól elmarad. Az önállóan történő ellátás ilyen esetekben kiegészítő finanszírzást vnhat maga után az önkrmányzatk részéről. Az egyes települések vnatkzó jellemzőit a 2. sz. mellékletként, külön Excel fájlban (Ter_pt_mdell.xlsb) rendelkezésre álló térségi-területi ptimalizációs mdell, Mdell munkalapjának L szlpa tartalmazza A MODELL ALAPJÁN LEHATÁROLT TELEPÜLÉSKATEGÓRIÁK BEMUTATÁSA Jelen fejezetben a mdell segítségével lehatárlt településkategóriák jellemzői kerülnek vizsgálatra. A települések megszlása a mdell által lehatárlt településkategóriák szerint A magyarrszági települések közel kétharmadában a ptenciális igénybe vevők becsült száma az önálló körzet alakításáhz meghatárztt minimum küszöbérték alatt van legalább a mdell által vizsgált hárm közszlgáltatás egyikének esetében. A legnagybb kihívással a települések azn 20%-a néz szembe, ahl egyik közszlgáltatás esetében sem éri el a minimum küszöböt az igénybe vevők száma ( (3) küszöbérték alatt kategória). Kizárólag e települési körre jellemző, hgy az óvdás krúak száma a minimum küszöb érték alatt alakul, ami elsősrban annak köszönhető, hgy a küszöb értékek e közszlgáltatás esetében a legalacsnyabbak (ahl az óvdáskrú népesség nem éri el a 8 főt, tt teljes népesség száma is 1200 fő alatt alakul). Az egyharmads részarányt képviselő (2) küszöbérték alatt kategória esetében ennek megfelelően csak a házirvsi és a védőnői ellátás ptenciális igénybe vevői létszáma marad a minimum küszöb alatt, az óvdai nevelés önmagában megszervezhető lenne önállóan a településen, nha többségében szubptimális létszám mellett. Kicsi (5%), de annál sajátsabb kategóriát ( (1) küszöbérték alatt kategória) képviselnek az óvódásk számát tekintve ptimális helyzetben lévő azn települések, ahl vagy a házirvsi vagy a védőnői ellátás tekintetében nem éri el a minimum küszöböt a ptenciális igénybe vevők száma. A szubptimális helyzetben lévő települések (~15%) mind a hárm közszlgáltatás esetében elegendő igénybe vevővel rendelkeznek a szlgáltatás önállóan, helyben történő megszervezéséhez, ugyanakkr elsősrban a védőnői ellátás, kisebb részben a házirvsi ellátás tekintetében a szakmai ajánlásknak megfelelő ptimális létszámt nem éri el a ptenciális igénybe vevők száma. Az igénybe vevők számát tekintve mindegyik vizsgált közszlgáltatás szempntjából ptimális helyzetben lévő települések (~15%) esetében indklt a közszlgáltatásk helyben, akár önálló módn történő megszervezése. 56/81. ldal

57 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára Minden tizedik település egy főre jutó adóerőképessége alapján (>32 ezer Ft/fő) önállóan képes biztsítani a feladatellátás megszervezését a saját településén, vagy adtt esetben együttműködés keretében egy másik településen, mivel az esetek jelentős részében a ptenciális igénybe vevők száma a szakmai ajánlásknak megfelelő küszöbértékek alatt van e települések esetében is. Települések száma a mdell kmplex kategóriai szerint, (3) küszöbérték alatt (2) küszöbérték alatt (1) küszöbérték alatt Szubptimális Optimális Önállóan biztsítani képes 8. ábra: A települések megszlása a mdell kmplex kategóriai szerint Várható átrendeződés a mdell által lehatárlt településkategóriák között A mdell segítségével a jövőben várható váltzásk is vizsgálatra kerültek. Az rszágra jellemző népességfgyási és elöregedési tendencia a közszlgáltatásk igénybe vevőit is érinti. Ennek megfelelően jellemzően negatív irányú átrendeződések várhatók az elkövetkező 10 évben a mdell által lehatárlt településkategóriák között, amelyek a települések 14%-át érintik. A kategóriák közötti mzgásk fő magyarázatát a gyermekek számának váltzásában kell keresni 3 : a (2) küszöbérték alatt és a (3) küszöbérték alatt kategóriák közötti nagyszámú átrendeződést (mind pzitív, mind negatív irányban) teljes egészében óvdai nevelés ptenciális igénybe vevői számának várható alakulása indukálja; míg az összes többi kategória közötti mzgásért elsősrban a védőnői ellátás ptenciális igénybe vevői létszáma a felelős. (Kis arányban a házirvsi elláttti létszámban várható váltzásk is beflyással bírnak a kategóriaváltáskra.) 3 Mindez a mdell lgikájából is fakad, mivel a népesség előre becslés srán kizárólag a természetes népmzgalmi flyamatk (születés, halálzás) kerül figyelembe vételre. Az igénybe vevői létszámt drasztikusan módsítani képes migráció mdellbe való megbízható módn történő beépítése települési szinten nem vlt lehetséges. 57/81. ldal

58 (települések száma) 2. célterület: Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára 1200 Kmplex kategóriák várható váltzása 10 éves időtávban (3) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT (2) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT (1) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT SZUBOPTIMÁLIS OPTIMÁLIS ÖNÁLLÓAN BIZTOSÍTANI KÉPES Negatív irányú váltzás Stagnálás Pzitív irányú váltzás 9. ábra: Várható átrendeződés a mdell által lehatárlt településkategóriák között A mdell által lehatárlt településkategóriák társadalmi-gazdasági jellemzői A mdell által lehatárlásra került településkategóriák társadalmi-gazdasági jellemzőinek vizsgálata alapján az alábbi főbb megállapításk tehetők: A vársi jgállású települések döntő többségében nagybb méretükből is következően a vizsgált közszlgáltatásk ptenciális igénybe vevőinek száma ptimálisnak tekinthető. Az igénybe vevők hiánya elsősrban a községekben, illetve a kisebb lélekszámú (jellemzően 3000 fő alatti) településeken jelent kihíváskat a közszlgáltatásk biztsítását illetően. A kihíváskkal küzdő települések nagybb arányban kedvezményezettek a 105/2015. krmányrendelet alapján társadalmi-gazdasági szempntból, mint azk, ahl az igénybe vevők száma megfelelőnek tekinthető. A települések lélekszámának csökkenésével természetszerűleg csökken a ptenciális igénybe vevők száma is. Az 1600 fő alatti települések esetében valamely közszlgáltatás igénybe vevőinek ptenciális száma már nem éri el az ptimális létszámt, 1200 fő alatti települések esetében pedig a minimum küszöböt sem. A mdell által lehatárlt kmplex településkategóriák krszerkezete nem mutat jelentős eltéréseket, ugyanakkr megállapítható, hgy a legnagybb kihívással küzdő települések ( (3) küszöbérték alatt kategória) esetében a legkedvezőtlenebb a demgráfiai krszerkezet: legalacsnyabb a fiatalkrúak aránya (alig meghaladva a 10%-t) és a legmagasabb az időseké (>20%). 58/81. ldal

59 Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A ptenciális igénybe vevők számát tekintve egyébként is kedvezőtlen helyzetben lévő települések ( (1-3) küszöbérték alatt kategóriák) kilátásait tvább rntja a kategóriára jellemző negatív vándrlási egyenleg. Sajáts helyzetben vannak azk a települések, amelyek esetében csak az egyik közszlgáltatás (jellemzően vagy a házirvsi, vagy a védőnői ellátás) ptenciális igénybe vevőinek száma alakul a minimum küszöb alatt ( (1) küszöbérték alatt kategória): krszerkezetük a legfiatalsabb az összes kategória közül és szciális helyzetük kiugróan kedvezőtlen mind a halmzttan hátránys helyzetű gyermekek arányát, mind a munkanélküliségi rátát tekintve. Tvábbi jellemzője e településeknek, hgy körükben a rma (rmani, beás) népesség aránya hármszrsa az rszágs átlagnak 4. Az igénybe vevők számát tekintve kedvezőtlenebb helyzetben lévő települések elérhetőségi jellemzői tendenciózusan rsszabbak mind a közpnti funkciókkal rendelkező megyeszékhelyek, illetve járásközpntk vnatkzásában, mind pedig a főbb közlekedési csmópntk (autópálya, vasút) tekintetében. Települések jgállás szerinti megszlása a mdell kmplex kategóriáiban Települések kedvezményezettség szerinti megszlása a mdell kmplex kategóriáiban (105/2015. (IV. 23.) Krm. rendelet alapján) (3) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT 100% 0% (3) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT 48% 52% (2) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT 100% 0% (2) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT 39% 61% (1) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT 95% 5% (1) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT 48% 52% SZUBOPTIMÁLIS 98% 2% SZUBOPTIMÁLIS 25% 75% OPTIMÁLIS 54% 46% OPTIMÁLIS 20% 80% ÖNÁLLÓAN BIZTOSÍTANI KÉPES 65% 35% ÖNÁLLÓAN BIZTOSÍTANI KÉPES 9% 91% Község Várs Kedvezményezett NEM kedvezményezett 10. ábra: A községi jgállású települések aránya a mdell kmplex kategóriáiban 11. ábra: A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempntból kedvezményezett települések aránya a mdell kmplex kategóriáiban 4 A 2011-es Népszámlálás adati alapján 59/81. ldal

60 (Állandó népesség százalékában) (perc) (Állandó népesség száma) 2. célterület: Ajánlás a helyi közszlgáltatásk térségi ptimalizációjára A települések átlags mérete mdell kmplex kategóriáiban, Budapest nélkül (2016) A mdell kmplex kategóriáira jellmező krszerkezet az állandó népesség száma alapján (2016) (3) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT (2) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT (1) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT SZUBOPTIMÁLIS OPTIMÁLIS (3) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT (2) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT (1) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT SZUBOPTIMÁLIS OPTIMÁLIS ÖNÁLLÓAN BIZTOSÍTANI KÉPES ÖNÁLLÓAN BIZTOSÍTANI KÉPES 0% 20% 40% 60% 80% 100% x 12. ábra: A mdell kmplex kategóriáira jellemző átlags településméret 13. ábra: A mdell kmplex kategóriáira jellmező krszerkezet A mdell kmplex kategóriáinak vándrlási jellemzői ( átlaga) Átlags elérési idők a mdell kmplex kategóriái szerint, ,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 3,3% 2,9% (3) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT 2,9% 2,7% (2) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT 2,8% (1) KÜSZÖBÉRTÉK ALATT Elvándrlás 2,6% 2,5% 2,5% 2,2% 2,2% 1,9% 1,9% SZUBOPTIMÁLIS OPTIMÁLIS ÖNÁLLÓAN BIZTOSÍTANI KÉPES Odavándrlás JÁRÁS KÖZPONTIG MEGYE SZÉKHELYIG AUTOPÁLYA CSOMÓPONTIG VASÚTIG 5 (3) küszöbérték alatt (1-2) küszöbérték alatt Szubptimális Optimális Önállóan biztsítani képes 14. ábra A mdell kmplex kategóriáinak vándrlási jellemzői 15. ábra: A mdell kmplex kategóriáira jellemző átlags elérési idők Hátránys helyzetű fiatalk aránya a 0-25 éves krú állandó népességből a mdell kmplex kategóriái szerint (2016) A mdell kmplex kategóriáinak munkaerőpiaci jellemzői az rszágs átlag százalékában (2016) 35% 180% 30% 25% 20% 15% 10% 22,2% 24,8% 31,3% 21,7% 19,7% 16,2% (3) küszöbérték alatt (2) küszöbérték alatt (1) küszöbérték alatt Szubptimális Optimális 160% 140% 120% 100% 80% 60% 72% 77% 74% 82% 115% 89% 136% 137% 165% 130% 123% 70% (3) küszöbérték alatt (2) küszöbérték alatt (1) küszöbérték alatt Szubptimális Optimális 5% 0% 7,4% RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÍTETTEK ARÁNYA 6,6% 9,2% 7,3% 6,5% 1,2% HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS NAGYKORÚVÁ VÁLT GYERMEKEK ARÁNYA Önállóan biztsítani képes 40% 20% 0% EGY ADÓZÓRA JUTÓ JÖVEDELEM EGY AKTÍV KORÚRA JUTÓ ÁLLÁSKERESŐ Önállóan biztsítani képes 16. ábra: Hátránys helyzetű fiatalk aránya a mdell kmplex kategóriai szerint 17. ábra: A mdell kmplex kategóriáinak munkaerőpiaci jellemzői 60/81. ldal