Néhány feladat a ferde helyzetű kéttámaszú tartók témaköréből
|
|
- Kornél Balla
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Néhány feladat a ferde helyzetű kéttámaszú tartók témaköréből Egy korábbi dolgozatunkban melynek címe: A ferde tartó megoszló terheléseiről már jeleztük, hogy a témával kapcsolatban vannak még teendők; most ezt az adósságot pótoljuk, részben. A fő témakör: az igénybevételi ábrák, illetve függvények előállítása. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy ezek alapján akár döntések is születhetnek a szá - mítási modellválasztást illetően. Erre láthatunk példát [ 1 ] - ben, a szarufák statikai számításaival kapcsolatban. A választott feladatok tipikusak és viszonylag egyszerűek; tanulmányozásukhoz csak elemi matematikai és mechanikai ismeretek szükségesek. Ellenben ritkán láthatóak. A szakirodalmat nézegetve az alábbi kérdés merült fel: jó, megoldjuk a feladatot; ám mi hasznát vehetjük egy kipreparált statikai feladatnak a valós szerkezetszámításaink során? A válasz: ~ összefoglalják a fontosabb tudnivalókat; ~ követhető példát mutatnak; ~ segíthetnek a későbbiekben adódó statikai modellválasztási kérdések tisztázásában. 1. feladat: Egyenes tengelyű ferde tartó, középen függőleges hatásvonalú koncentrált erővel terhelve Adott az 1. ábra szerinti kéttámaszú tartó. Állítsuk elő az igénybevételi függvényeket, ill. ábrákat! Megoldás: 1. ábra Szimmetria - alapon vagy egyensúlyi egyenletekkel a reakciók: F A B. ( 1 ) Az igénybevételi függvényeket itt külön nem írjuk fel, hanem rögtön az igénybevételi ábrákat rajzoljuk meg, azok egyszerűsége miatt. Ennek érdekében a tartóra ható külső erőket ( aktív + reakció - erők ) felbontjuk az egyenes tartótengelyre merőleges és azzal
2 párhuzamos összetevőkre. ábra.. ábra Megjegyzések: M1. Az 1. és. ábrák alapján belátható, hogy ebben az esetben lényegtelen, hogy az A vagy a B támasz - e a fix támasz. M. A nyíróerő és a normálerő abszolút maximuma: F Fcos V ; max ( ) F Fsin N. max ( 3 ) A hajlítónyomaték legnagyobb értéke: F l / Fcos l / Fl M max ; cos cos 4 ( 4 )
3 ez megegyezik az l támaszközű vízszintes helyzetű kéttámaszú tartó esetében adódó legnagyobb hajlítónyomaték - értékkel. M3. A ( ) képlet szerint a ferde tartó maximális nyíróereje kisebb, mint a vízszintes tartóé, mivel a ferde tartóra cosα < 1. Azonban a ( 3 ) képlet szerint a ferde elhelyezés normálerőt ébreszt a vízszintes elhe - lyezéshez képest, mivel a ferde tartóra sinα > 0. M4. Látjuk, hogy ferde elhelyezés esetén már igen egyszerű terhelés mellett is egy összetettebb igénybevételi állapot lép fel a tartóban, mint vízszintes elhelyezésnél. Ez adott esetben lényegesen nehezebbé teheti a tartó pontosabb vizsgálatát. M5. Ha a függőleges koncentrált erő nem a tartó felében hat, akkor az igénybevételi ábrák is módosulnak ld. pl.: [ ]! 3 Kiegészítések: Érdekes fejlemények adódhatnak, ha a feladatot a szuperpozíció elvével oldjuk meg, azaz ha az F erő. ábra szerinti felbontásának megfelelően: 1.) meghatározzuk az F tehernek megfelelő igénybevételi ábrákat,.) meghatározzuk az F tehernek megfelelő igénybevételi ábrákat, 3.) összegezzük azokat. 3. ábra A 3. ábrán a rész - reakciók szerkesztéses meghatározását és összegzését szemléltetjük. Ez képezi az alapját az igénybevételi ábrák meghatározásának.
4 A 3. ábráról közvetlenül leolvasható, hogy a második összeadandónál: A F Fsin. ( 5 ) Az első összeadandó szimmetria - viszonyai alapján a rész - reakciókra: A B. ( 6 ) A nagyságuk meghatározása vetületi egyenlettel: A cos F, ( 7 ) innen 4 F Fcos F A. cos cos ( 8 ) Most ( 6 ) és ( 8 ) - cal a rész - reakcióerők nagysága: F A B. ( 9 ) Ezek rúdtengely - irányú és tengelyre merőleges vetületei, az igénybevételi ábrákhoz: F At Bt sin, F ( 10 ) An Bn cos. A két részterhelési esethez tartozó igénybevételi ábrák és azok összege a 4. ábrán látható. Ahol az egyik összeadandó zérus volt, ott az összeget nem rajzoltuk meg újra. A. és a 4. ábra összevetésével megállapítható azok egyezése. A korábban említett, érdekesnek is mondható fejlemények: ~ a merőleges teher rész - esete mindjárt kiadja a görgős támasz teljes reakcióerejét, míg a fix támaszreakciónak csak az egyik részét; ~ a párhuzamos teher rész - esetében a görgős támasz terheletlen, mivel itt a tartót súly - talannak tekintjük. Javasoljuk, hogy az Olvasó végezze el a fenti összegzést arra az esetre is, ha felcseréljük a fíx és a görgős támaszok helyét!
5 5 4. ábra. feladat: Egyenes tengelyű ferde tartó, a tartó ferde hossza mentén intenzitású egyenletesen megoszló függőleges erőrendszerrel terhelve Adott az 5. ábra szerinti kéttámaszú tartó. Állítsuk elő az igénybevételi függvényeket, ill. ábrákat! 5. ábra
6 6 Megoldás: Először ismét tudatosítjuk, hogy az adott kialakítású és terhelésű tartó esetében az A és B támasz szerepe felcserélhető. Ezután meghatározzuk a reakciókat; a szimmetria alapján: Q A B, ( 11 ) ahol Q l, ( 1 ) 1 és az l 1 ferde hosszra: l l 1. cos ( 13 ) Az igénybevételi ábrákat a 6. ábrán mutatjuk meg. 6. ábra Az igénybevételi függvények kifejezései az alábbiak.
7 A függőleges terhelést felbontjuk két összetevőre; egy a tartó tengelyére merőleges és egy a tartó tengelyével párhuzamos összetevőre:. ( 14 ) A részteher - intenzitások nagysága a 6. ábra alapján: cos, sin. 7 ( 15 ) A megoszló rész - erőrendszerek eredőinek nagysága: Q Qcos, Q Q sin. Most ( 1 ), ( 15 ) és ( 16 ) szerint: Q l cos l, Q l sin l. A felbontásnak megfelelő rész - reakciók nagysága, ( 11 ) - gyel is: Q A B, Q A B. ( 16 ) ( 17 ) ( 18 ) A hajlítónyomaték függvénye: x Q l1 M(x) A x x x x x x l1 x x, M(x) l1 x x. ( 19 ) A nyíróerő függvénye: Q l 1 V(x) A x x x l1 x,
8 V(x) l x. 8 1 ( 0 ) A hajlítónyomaték maximumához a V( x 0 ) = 0 feltételből: l 1 x 0, ( 1 ) így ( 19 ) és ( 1 ) szerint: l1 l 1 l1 l1 Mmax M(x 0) l1 x0 x0 l 1, l1 M max. ( ) 8 A nyíróerő maximuma ( 0 ) szerint x = 0 - nál lép fel, nagysága pedig l1 V max. ( 3 ) A normálerő függvénye: Q l1 N(x) B l1 x l1 x l1 x l1 l1 l1 x x l1 x, N(x) l1 x. A normálerő abszolút maximuma x 1 = 0 - nál és x 1 = l 1 - nél lép fel, nagysága: l1 N. max ( 4 ) ( 5 ) Most a ( 15 ), ( 19 ), ( 0 ), ( 4 ) képletekkel:
9 9 cos M(x) l1 x x ; cos V(x) l1 x ; sin N(x) l x. 1 ( 6 ) Megjegyzések: M1. Egy ajánlás: ha jót akarunk, akkor egyszerűen csak ragaszkodjunk az igénybevételi ábrák ferde helyzetben való ábrázolásához, ahogyan azt pl. a 6. ábra esetében is tettük. Ugyanis nem ritkán találkozni a szakkönyvekben azzal a törekvéssel, hogy a ferde tartó esetét vezessék vissza a vízszintes tartó esetére. Nézzük meg ezt feladatunkban! Ehhez tekintsük a 7. ábrát is, az alkalmazott koordináták közti összefüggés bemutatásához! 7. ábra Az ábra szerint: x * x, cos ( 7 ) valamint fennáll ( 13 ) is. Most ( 13 ), ( 6 / 1 ) és ( 7 ) szerint: cos l x * x * cos M(x*) l x * x * cos cos cos cos * l x * x * l x * x *, cos
10 M(x*) l x * x *, 10 * ( 8 ) ahol bevezettük a * cos ( 9 ) képlettel definiált redukált teherintenzitást. Ennek értelmezéséhez tekintsük a 8. ábrát is! 8. ábra Ha a ferde tartó tényleges hossza menti teherintenzitását át akarjuk számítani a ferde tartó vízszintes vetületi hossza mentén megoszlóra, akkor a Q Q* ( 30 ) feltételből: l * l, 1 innen ( 13 ) - mal is: l l cos 1 *, ami ( 9 ) - et adja. Ezek szerint: ha a hajlítónyomatékok szempontjából akarjuk megfe - leltetni a ferde és a vízszintes tartót egymásnak, akkor a ferde hossz mentén megoszló terhelést ( 9 ) szerint redukálni kell az alaprajzi vetületi hossz mentén megoszlóra. A maximális hajlítónyomaték ( ) szerint: l1 cos l cos l l l M max *, 8 8 cos 8 cos cos 8 8 ( 31 ) ahogyan vízszintes tartóra annak lennie kell. Ezzel tehát nincs sok gond. ( * )
11 Most nézzük meg a nyíróerő - függvény átírását! ( 13 ), ( 6 / ) és ( 7 ) szerint: cos l x * cos V(x*) lx * l x *, cos cos cos 11 V(x*) l x *. ( 3 ) Itt már van némi kavarodás: a vetületben mért hossz, ill. koordináta együtt szerepel a ferde hossz mentén megoszló teher intenzitásával. Ennek elkerülésére: cos l x * cos * cos V(x*) l x * l x *, cos cos cos * cos V(x*) l x *. ( 33 ) Ez a kifejezés szerkezetében ugyanolyan alakú, mint ( 6 / ). Majd nézzük a normálerő kifejezését! ( 13 ), ( 6 / 3 ) és ( 7 ) szerint: sin l x * sin tg N(x*) lx * lx *, cos cos cos tg N(x*) l x * ; ( 34 ) ha nem akarunk kavarodást, akkor: sin l x * sin * sin N(x*) lx * l x *, cos cos cos * sin N(x*) l x *. ( 35 ) Ez a kifejezés szerkezetében ugyanolyan alakú, mint ( 6 / 3 ). Ez utóbbival persze egy szemléletbeli bakugrás is jár, hiszen a vízszintes tartóban a függőleges teherre nem ébred normálerő, statikailag határozott megtámasztás és elegen - dően nagy merevség esetén. Látjuk, hogy ferde tartó vízszintes tartó megfeleltetés problémás, így az jó szívvel nem ajánlható. M. A gyakorlati méretezési feladatokban néha csak a hajlítónyomatékot veszik figye - lembe, a nyíróerő és a normálerő hatását elhanyagolják. Ekkor a megfeleltetés viszony - lag egyszerűen működhet. Azonban nem felejthető el, hogy a többi igénybevételi kom - ponens esetében már könnyen elvéthető a lépés.
12 1 M3. További probléma, hogy a szakirodalomban nem ritkán találni olyan feladat - megoldást, hogy nem tesznek élesen különbséget az itteni és * között. Ilyennel talál - kozhatunk az általunk is kedvelt [ ] - ben is. Ez abból is adódhat, hogy eleve csak egyfajta pl. alaprajzi vetületre vonatkoztatott megoszló terheléssel dolgoznak, de a statikai vázlatrajzon a terhelést a ferde hosszra rajzolják rá. Ez félreértés, ill. elvi hiba forrása lehet. Érdekes, hogy a kiváló [ 3 ] műben is találtunk egy hasonló bibit. Szerencsére a [ ] és [ 3 ] munkákban a szövegben közli a szerző, hogy a terhelés alap - rajzi vetületben értendő. 3. feladat: Egyenes tengelyű ferde tartó, a tartó ferde hossza mentén egyenletesen megoszló, a tartóra merőleges intenzitású erőrendszerrel terhelve Ehhez tekintsük a 9. ábrát! 9. ábra Itt két eltérő megtámasztási esetet tüntettünk fel. Látjuk, hogy az 1. és a. eset csak a támaszok elhelyezésében tér el egymástól. Hamarosan belátjuk, hogy megkülönbözteté - sük fontos. A feladat: az igénybevételi ábrák / függvények előállítása. Megoldás: Először előállítjuk a reakcióerőket, majd felbontjuk azokat rúdtengelyre merőleges és rúdtengellyel párhuzamos összetevőkre. A megoldás menete a 10. ábrán követhető. Látható, hogy ~ az 1. esetben a tartó igénybevétele: húzás + nyírás + hajlítás, ~ a. esetben a tartó igénybevétele: nyomás + nyírás + hajlítás. Ez bizony jelentős különbség! Ez rögtön arra is figyelmeztet minket, hogy Csak óvatosan a statikai modell megválasztásával! A reakcióerők nagysága mindkét esetre: Q l / cos l A1 B1 A B. cos cos cos ( 36 )
13 ábra A reakciók összetevői: Q Q l A1 B1 A B cos ; cos cos ( 37 ) Q Q l lsin A1 B1 sin tg tg, ( 38 ) cos cos cos l sin A B. cos ( 39 ) Az 1. és. eset igénybevételi ábráit a 11. ábra együtt mutatja. Az igénybevételi függvények az alábbiak. A hajlítónyomaték függvénye ( mindkét esetre ): l l M(x) A x x x x x x, cos cos
14 14 l cos M(x) x x. 11. ábra ( 40 ) A nyíróerő függvénye ( mindkét esetre ): l l V(x) A x x x, cos cos l V(x) x. cos ( 41 ) A nyomatéki maximum helye a V( x 0 ) = 0 feltételből, ( 41 ) - gyel: l x 0. cos ( 4 )
15 15 A nyomatéki maximum értéke ( 40 ) és ( 4 ) - vel: l l l l Mmax M(x 0) x0 x 0 cos cos cos 4cos l l 4cos 8cos, l max M. 8 cos ( 43 ) A nyíróerő abszolút maximuma x 1 = 0 - nál és x 1 = l 1 = l / cosα - nál lép fel; nagysága: l V. max ( 44 ) cos A normálerő függvénye: l sin N(x) 1, A 1, cos l sin N(x) 1,. cos ( 45 ) Itt a ( + ) előjel az 1. esetre, a ( ) előjel a. esetre vonatkozik. A normálerőnek nincs helyi szélső értéke. Megjegyzés: Itt is elmondhatjuk, hogy az 1. és a. megtámasztási eset közötti különbségtétel csak akkor válik fontossá, ha a tartó méretezése során a normálerők hatását is figyelembe kívánják venni. Ez bizonyos esetekben elkerülhetetlen ld.: szabványok! Kiegészítés: A [ ] munkában a következőket olvashatjuk a szelemeneken nyugvó szarufa statikai helyzetéről 1. ábra : Ebben az esetben a tartó terhelési módja teljesen azonos a vízszintes helyzetű, függőleges erőkkel terhelt tartóéval. Az A és B támaszerők irányát a tartó tengelyére merőlegesnek vehetjük fel, mert feltételezhetjük, hogy az alátámasztások valamelyike a tartótengely irányában elmozdulhat.
16 16 1. ábra forrása: [ ] Ezek szerint a szelemeneken nyugvó, a tengelyére merőleges egyenletesen megoszló erőrendszerrel terhelt szarufa statikai modellje a 13. ábra szerinti. 13. ábra Ekkor a hajlítónyomaték és a nyíróerő függvénye az előző szerinti, a normálerő függvé - nye pedig azonosan zérus. Olyan ez, mint egy salamoni döntés. Azonban az a baj vele, hogy ugyanazon statikai modellt kell alkalmazni, többféle terhe - lés megléte esetén is. Másképpen mondva: nem válthatunk statikai modellt ugyanazon szerkezet más terhelésére. Vagy igen? Látjuk, nagyon gondosan kell mérlegelni a statikai modell megválasztását. Persze lehet, hogy ezt mások már elvégezték, majd tankönyvek - ben, szakkönyvekben, szabványokban közölték velünk. Ettől azonban nem lettünk sok - kal jobban, mert tudjuk, hogy a valóság és a modell eléggé felemás kapcsolatban állnak. 4. feladat: Egyenes tengelyű ferde tartó, a tartó ferde hossza mentén egyenletesen megoszló, a tartóval párhuzamos intenzitású erőrendszerrel terhelve Ehhez tekintsük a 14. ábrát! Itt is a korábbi két megtámasztási esetet tüntettük fel. A feladat: az igénybevételi ábrák és függvények előállítása.
17 ábra Megoldás: Ehhez tekintsük a 15. ábrát is! 15. ábra A hajlítónyomaték függvénye ( mindkét esetre ): M(x) 0. ( 46 ) A nyíróerő függvénye ( mindkét esetre ): V(x) 0. ( 47 ) A normálerő függvénye: 1. eset: A reakcióerők: l A ; cos B 0. ( 48 )
18 A normálerő: l N(x) x. cos 18 ( 49 ). eset: A reakcióerők: A 0 ; l B. cos ( 50 ) A normálerő: N(x) x. ( 51 ) Minden esetre fennáll, hogy l 0 x. cos ( 5 ) Ezzel a feladatot megoldottuk. Megjegyzés: Látjuk, hogy az 1. megtámasztási esetben a tartó igénybevétele nyomás, míg a. esetben húzás. A két megtámasztás teljesen más viselkedést vált ki a tartóból. Kiegészítés: Most vegyük úgy, hogy a 3. és a 4. feladatban szereplő teherintenzitásokra fennáll ( 15 ), azaz: cos, sin. ( 53 ) Ekkor a. feladat megfelelő igénybevételi ábrái, ill. függvényei a szuperpozíció / az egymásra halmozás elve alapján is előállíthatók. Most nézzük meg ezt, a két esetre külön - külön!
19 19 A 3. feladat hajlítónyomaték - függvénye az 1. és a. esetre: l M(x) x x. cos A 3. feladat nyíróerő - függvénye az 1. és a. esetre: l V(x) x. cos A 3. feladat normálerő - függvénye az 1. és a. esetre: lsin N(x) 1 ; cos lsin N(x). cos ( M / 3 1, ) ( V / 3 1, ) ( N / 3 1, ) A 4. feladat hajlítónyomaték - függvénye az 1. és. esetre: M(x) 0. ( M / 4 1, ) A 4. feladat nyíróerő - függvénye az 1. és. esetre: V(x) 0. ( V / 4 1, ) A 4. feladat normálerő - függvénye az 1. és a. esetre: l N(x) 1 x ; cos N(x) x. Most érvényesítve ( 53 ) - at is, a 3. feladat eredményei: cos l M(x) x x ; cos cos l V(x) x ; cos coslsin N(x) 1 ; cos cos l sin N(x). cos ( N / 4 1, ) ( M; V; N / 3 1, )
20 0 Hasonlóan a 4. feladat eredményeire: M(x) 0 ; V(x) 0 ; l N(x) 1 sin x ; cos N(x) sin x. ( M; V; N/ 4 1, ) Most a két utóbbi képletcsoport tagonkénti összegzésével: cos l cos M(x) M(x) M(x) x x 0.feladat 3.feladat 4.feladat cos l cos x x, cos l cos M(x) x x..feladat ( 54 ) Az ( 54 ) kifejezés megegyezik ( 19 ) - cel, a jelölésektől eltekintve. Folytatva: cos l V(x) V(x) V(x) x 0.feladat 3.feladat 4.feladat cos cos l x, cos cos l V(x) x..feladat cos ( 55 ) Az ( 55 ) kifejezés megegyezik ( 0 ) - szal, a jelölésektől eltekintve. Folytatva:
21 1 cos lsin l N(x) N(x).feladat 1.eset,3.feladat N(x) 1.eset,4.feladat sin x cos cos l l l sin x sin x cos cos cos sin l x, cos sin l N(x) x,.feladat cos ( 56 / 1 ) ami a jelölésektől eltekintve megegyezik ( 4 ) - gyel. Hasonlóképpen a. eset N - képleteivel is: coslsin N(x) N(x).feladat.eset,3.feladat N(x).eset,4.feladat sin x cos sin l x, cos sin l N(x) x,.feladat cos ( 56 / ) mint előbb. Megjegyezzük, hogy nem teljesen felesleges egy feladat kétféle úton való megoldása, mint ahogyan itt is tettük, a. feladat esetében; ugyanis a hibák ( tévesztések, elírások ) kiszűrésének ez egy jól bevált módja: a befektetett többletmunka többszörösen megtérül.
22 5. feladat: Egyenes tengelyű ferde tartó, többféle egyenletesen megoszló erőrendszerrel terhelve Ehhez tekintsük a 16. ábrát is! 16. ábra Adott a 16. ábra szerinti tartó az ( l, α ) geometriai és a (, w, s ) teher - adatokkal. Utóbbiak jelentése: ~ : önsúlyteher, a tartó ferde hosszára vonatkoztatva; ~ w: szélteher, a tartó ferde hosszára vonatkoztatva; ~ s: hóteher: a tartó vízszintes vetületi hosszára vonatkoztatva. A feladat: az igénybevételi függvények felírása. Megoldás: A megoldás lényege: a szuperpozíció elvének alkalmazása. Ehhez a meglévő terhelése - ket egy és egy megoszló erőrendszerbe foglaljuk, majd alkalmazzuk az előző feladatok eredményeit. A függőleges terhek összefoglalása: scos. ( 57 ) 1 A második tag a ( 30 ) utáni ( * ) képletből adódik. A megoszló erőrendszerek intenzi - tásai ( 15 ) - höz hasonlóan: w 1 cos w cos s cos ; ( 58 ) sin sin ssin cos. 1 ( 59 )
23 3 Az igénybevételi függvények részekre bontása a szuperpozíciónak megfelelően: M(x) M(x) M(x) ; V(x) V(x) V(x) ; N(x) N(x) N(x). ( 60 ) De tudjuk, hogy az elsőrendű elmélet keretében maradva: M(x) 0, V(x) 0, N(x) 0, ( 61 ) ezért ( 60 ) és ( 61 ) szerint: M(x) M(x) ; V(x) V(x) ; N(x) N(x). ( 6 ) Most a 9., a 15. és a 16. ábra összevetéséből adódik, hogy az 1. terhelési esettel van dolgunk, így a terheléshez tartozó igénybevételi függvényeket a 3. feladatból, a terheléshez tartozót pedig a 4. feladat 1. esetéből vesszük át. A ( 40 ) és ( 6 / 1 ) képletek szerint: l M(x) x x. cos ( 63 ) A ( 41 ) és ( 6 / ) képletek szerint: l V(x) x. cos ( 64 ) A ( 49 ) és ( 6 / 3 ) képletek szerint: l N(x) x. cos ( 65 ) Most érvényesítve ( 58 ) és ( 59 ) - et a ( 63 ), ( 64 ), ( 65 ) képletekben:
24 4 w cos scos l M(x) x x, cos w cos scos l V(x) x, cos l N(x) sin ssin cos x. cos ( 66 ) A ( 66 ) képletek már a kitűzött feladat megoldását adják. Megjegyzések: M1. Javasoljuk, hogy az Olvasó önállóan végezze el a. megtámasztási esetre is a megfelelő képletek felírását, a fentiek alapján! M. Egyenes tengelyű, ferde helyzetű tartóval kapcsolatos további feladatokat talál az érdeklődő a [ 4 ] munkában is. M3. Ha a statikai modell megválasztásával kapcsolatban erős kétségek merülnek fel, gondoljunk arra, hogy a kérdés eldöntéséhez vezető jó út lehet kísérletek végzése is. A Szilárdságtan kísérleti módszerei ma már kellően fejlettek ahhoz, hogy pl. nyúlásmé - rések elemzésének eredményeiből visszafelé haladva következtessünk a szerkezet számítása során alkalmazandó statikai / erőtani modellre. Irodalom: [ 1 ] Szerk. Palotás László: A fa mint építőanyag Benne Tobiás László: Faszerkezetek a magasépítésben A Budapesti Építőmesterek Ipartestülete, Budapest, [ ] Tobiás Loránd ~ Visy Zoltán: Szilárdságtan Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 196. [ 3 ] Rudolf Saliger: Praktische Statik 6. Auflage, Franz Deuticke, Wien, [ 4 ] Csonka Pál: Statikai példatár Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 197. Sződliget, 011. szeptember 5. Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár
A ferde tartó megoszló terheléseiről
A ferde tartó megoszló terheléseiről Úgy vettem észre az idők során, hogy nem nagyon magyarázták agyon azt a kérdést, amivel itt fogunk foglalkozni. Biztos azt mondják majd megint, hogy De hisz ezt mindenki
RészletesebbenTető - feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra.
1 Tető - feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Most ezt oldjuk meg, részletesen. A feladat szövegének ( saját, hevenyészett
RészletesebbenEgymásra támaszkodó rudak
1 Egymásra támaszkodó rudak Úgy látszik, ez is egy visszatérő téma. Egy korábbi írásunkban melynek címe: A mandala - tetőről már találkoztunk az 1. ábrán vázolthoz hasonló felülnézetű szerkezettel, foglalkoztunk
RészletesebbenA síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről
1 A síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről Statikai tanulmányaink egyik mérföldköve az egyensúlyi egyenletek belátása és sikeres alkalmazása. Most egy erre vonatkozó lehetséges tanulási / tanítási útvonalat
RészletesebbenA magától becsukódó ajtó működéséről
1 A magától becsukódó ajtó működéséről Az [ 1 ] műben találtunk egy érdekes feladatot, amit most mi is feldolgozunk. Az 1. ábrán látható az eredeti feladat másolata. A feladat kitűzése 1. ábra forrása:
RészletesebbenKiegészítés a három erő egyensúlyához
1 Kiegészítés a három erő egyensúlyához Egy régebbi dolgozatunkban melynek jele és címe : RD: Három erő egyensúlya ~ kéttámaszú tartó már sok mindent elmondtunk a címbeli témáról. Ez ugyanis egy megkerülhetetlen
RészletesebbenEgy érdekes statikai - geometriai feladat
1 Egy érdekes statikai - geometriai feladat Előző dolgozatunkban melynek címe: Egy érdekes geometriai feladat egy olyan feladatot oldottunk meg, ami az itteni előtanulmányának is tekinthető. Az ottani
RészletesebbenFelső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya
1 Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya Az [ 1 ] példatárban találtunk egy érdekes feladatot, melynek egy változatát vizsgáljuk meg itt. A feladat Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra
RészletesebbenEgy háromlábú állvány feladata. 1. ábra forrása:
1 Egy háromlábú állvány feladata Az interneten találtuk az alábbi versenyfeladatot 1. ábra Az egyforma hosszúságú CA, CB és CD rudak a C pontban gömbcsuklóval kapcsolódnak, az A, B, D végükön sima vízszintes
RészletesebbenT s 2 képezve a. cos q s 0; 2. Kötélstatika I. A síkbeli kötelek egyensúlyi egyenleteiről és azok néhány alkalmazásáról
Kötélstatika I. A síkbeli kötelek egyensúlyi egyenleteiről és azok néhány alkalmazásáról Úgy találjuk, hogy a kötelek statikájának népszerűsítése egy soha véget nem érő feladat. Annyi szép dolog tárháza
RészletesebbenVégein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.
1 Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó. A feladat Ehhez tekintsük a 2. ábrát is! 1. ábra forrása:
RészletesebbenFa rudak forgatása II.
Fa rudak forgatása II. Dolgozatunk I. részében egy speciális esetre oldottuk meg a kitűzött feladatokat. Most egy általánosabb elrendezés vizsgálatát végezzük el. A számítás a korábbi úton halad, ügyelve
RészletesebbenAz igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén.
Alkalmazott előjelszabályok Az igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén. A kényszererők számításánál a következő a szabály: Az erők iránya a pozitív
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenAz ötszög keresztmetszetű élszarufa keresztmetszeti jellemzőiről
1 Az ötszög keresztmetszetű élszarufa keresztmetszeti jellemzőiről Bevezetés A kontytetők és az összetett alaprajzú tetők akár nyeregtetők szerkezeti elemei között megtaláljuk az él - és a vápaszarufákat
RészletesebbenAz elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról
1 Az elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról Előző dolgozatunkban melynek címe: Az ellipszisbe írható legnagyobb területű négyszögről már beharangoztuk, hogy találtunk valami érdekeset
RészletesebbenA karpántokról, a karpántos szerkezetekről I. rész. Bevezetés
A karpántokról, a karpántos szerkezetekről I. rész Bevezetés Ezek a régi faépítészetből ismert szerkezeti elemek ma is sok helyen feltűnnek. Egy díszes megvalósítása az 1. ábrán látható. Forrása: http://www.motivumfa.hu/termekeink-karpantok.html.
RészletesebbenAz eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész. Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete
1 Az eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete Az alábbi ábrát találtuk az interneten 1. ábra 1. ábra forrás( ok ): http://www.sema-soft.com/de/forum/files/firstpfettenverschiebung_432.jpg
RészletesebbenEgy általánosabb súrlódásos alapfeladat
Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat Az előző dolgozatunkban címe: Egy súrlódásos alapfeladat, jele: ( E D ) tárgyalt probléma általánosítása az alábbi, melynek forrása [ 1 ]. Tekintsük az 1. ábrát!
RészletesebbenEgy rugalmas megtámasztású tartóról
Egy rugalmas megtámasztású tartóról Ezzel a témával gyakran találkozunk, még ha nem is így nevezzük azt. Ne feledjük, hogy a statikailag határozatlan tartók megoldásához szinte mindig alakváltozási felté
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenForogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.
1 Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. Feladat Egy G gépkocsi állandó v 0 nagyságú sebességgel egyenes úton
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk
RészletesebbenSíkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya
Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya Két korábbi dolgozatunkban melyek címe és azonosítója: [KD ]: Egy érdekes feladat, [KD ]: Egy másik érdekes feladat azt vizsgáltuk, hogy egy csuklós rúdnégyszög milyen
RészletesebbenEgy sajátos ábrázolási feladatról
1 Egy sajátos ábrázolási feladatról Régen volt, ha volt egyáltalán. Én bizony nem emlékszem a ferde gerincvonalú túleme - lés ~ átmeneti megoldásra 1. ábra az ( erdészeti ) útépítésben. 1. ábra forrása:
RészletesebbenPélda: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén
Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.
RészletesebbenGyakorlat 04 Keresztmetszetek III.
Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. 1. Feladat Hajlítás és nyírás Végezzük el az alábbi gerenda keresztmetszeti vizsgálatait (tiszta esetek és lehetséges kölcsönhatások) kétféle anyaggal: S235; S355! (1)
RészletesebbenAz elliptikus hengerre írt csavarvonalról
1 Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról Erről viszonylag ritkán olvashatunk, ezért most erről lesz szó. Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi részt 1. ábra. 1. ábra Itt a ( c ) feladat és annak megoldása
RészletesebbenNavier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás
Navier-formula Akkor beszélünk egyenes hajlításról, ha a nyomatékvektor egybeesik valamelyik fő-másodrendű nyomatéki tengellyel. A hajlítást mindig súlyponti koordinátarendszerben értelmezzük. Ez még a
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉHNYI ISTVÁN GYT LKLZOTT HNIK TNSZÉK 6. HNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa gy létrát egy
RészletesebbenA= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező
Statika méretezés Húzás nyomás: Amennyiben a keresztmetszetre húzó-, vagy nyomóerő hat, akkor normálfeszültség (húzó-, vagy nyomó feszültség) keletkezik. Jele: σ. A feszültség: = ɣ Fajlagos alakváltozás:
RészletesebbenA visszacsapó kilincs működéséről
1 A visszacsapó kilincs működéséről A faipari forgácsoló gépek egy részén a munkadarab visszasodródása ellen visszacsapó kilincset / kilincssort alkalmaznak. Ilyen gépek például a felülről vágó körfűrészek
RészletesebbenEllipszis átszelése. 1. ábra
1 Ellipszis átszelése Adott egy a és b féltengely - adatokkal bíró ellipszis, melyet a befoglaló téglalapjának bal alsó sarkában csuklósan rögzítettnek képzelünk. Az ellipszist e C csukló körül forgatva
RészletesebbenEgy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.
1 Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen egy út tengelyvonalának egy pontjában tüntették
RészletesebbenNéhány véges trigonometriai összegről. Határozzuk meg az alábbi véges összegek értékét!, ( 1 ) ( 2 )
1 Néhány véges trigonometriai összegről A Fizika számos területén találkozhatunk véges számú tagból álló trigonometriai össze - gekkel, melyek a számítások során állnak elő. Ezek értékét kinézhetjük matematikai
RészletesebbenEgy érdekes mechanikai feladat
1 Egy érdekes mechanikai feladat 1. ábra forrása: [ 1 ] A feladat Az 1. ábra szerinti rudazat A csomópontján átvezettek egy kötelet, melynek alsó végén egy m tömegű golyó lóg. A rudak egyező nyúlási merevsége
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2013. szeptember 23. Javítva: 2013.10.09.
RészletesebbenPoncelet egy tételéről
1 Poncelet egy tételéről Már régebben találkoztunk az [ 1 ] műben egy problémával, mostanában pedig a [ 2 ] műben a megoldásával. A probléma lényege: határozzuk meg a egyenletben szereplő α, β együtthatókat,
RészletesebbenRugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész
Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I rész evezetés rugalmas láncgörbe magyar nyelvű szakirodalma nem túl gazdag Egy viszonylag rövid ismertetés található [ 1 ] - ben közönséges ( azaz
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
RészletesebbenEgy érdekes nyeregtetőről
Egy érdekes nyeregtetőről Adott egy nyeregtető, az 1 ábra szerinti adatokkal 1 ábra Végezzük el vetületi ábrázolását, az alábbi számszerű adatokkal: a = 10,00 m; b = 6,00 m; c = 3,00 m; α = 45 ; M 1:100!
RészletesebbenEgy geometriai szélsőérték - feladat
1 Egy geometriai szélsőérték - feladat A feladat: Szerkesztendő egy olyan legnagyobb területű háromszög, melynek egyik csúcsa az a és b féltengelyeivel adott ellipszis tetszőlegesen felvett pontja. Keresendő
RészletesebbenForgatónyomaték mérése I.
Forgatónyomaték mérése I Bevezetés A forgatónyomaték az erőpár mint statikai alapalakzat jellemzője A nevéből is következően a testekre forgató hatást fejt ki Vektormennyiség, melyet az M = a x F képlettel
RészletesebbenA befogott tartóvég erőtani vizsgálatához II. rész
A befogott tartóvég erőtani vizsgálatához II. rész A második feladat Az első feladat alapfeltevése az volt, hogy a gerendavég kellően merev, így a terhelések hatására is egyenes marad. A valóságos testek
RészletesebbenAszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.
1 Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! Itt az A és B pontok egy nyeregtető oromfali ereszpontjai, a P pont pedig a taréj pontja. Az ereszek egymástól való távolságának
RészletesebbenEgy furcsa tartóról. A probléma felvetése. Adott az 1. ábra szerinti kéttámaszú tartó. 1. ábra
Egy furcsa tartóról Az alábbi probléma ha jól emlékszem tanulói felvetés, melyet tanáruk volt kol - légánk G. A. továbbított. ( Üdv Néked, Nagy Király! ) Hogy a probléma valós - e vagy mondvacsinált, azt
RészletesebbenAz ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról
1 Az ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról Előző dolgozatunkban melynek címe: ED: Az ötszög keresztmetszetű élszarufa σ - feszültségeinek számításáról elkezdtük / folytattuk
RészletesebbenA lengőfűrészelésről
A lengőfűrészelésről Az [ 1 ] tankönyvben ezt írják a lengőfűrészről, működéséről, használatáról: A lengőfűrész árkolásra, csaprések készítésére alkalmazott, 150 00 mm átmérőjű, 3 4 mm vastag, sűrű fogazású
RészletesebbenAz egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről
1 Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről Vegyünk egy a és b féltengelyekkel bíró ellipszist a vezérgörbét, majd az ellipszis O centrumában állítsunk merőlegest az ellipszis síkjára. Ez a merőleges
RészletesebbenEgy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.
Egy forgáskúp metszéséről Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben. Az O csúcsú, O tengelyű, γ félnyílásszögű kúpot az ( XY ) sík itt két alkotóban
RészletesebbenKét statikai feladat
1 Két statikai feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] feladatgyűjteményt és benne két érdekes feladatot. Úgy tűnik, hasznos lehet megoldásuk, feldolgozásuk. Az 1. feladat nagyon ismerősnek tűnt. Ez nem
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon
Érdekes geometriai számítások 7. Folytatjuk a sorozatot. 7. Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon Korábbi dolgozatainkban már többféle módon is bemutattuk
RészletesebbenEgy nyíllövéses feladat
1 Egy nyíllövéses feladat Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 / 1 ] Igencsak tanulságos, ezért részletesen bemutatjuk a megoldását. A feladat Egy sportíjjal nyilat
RészletesebbenA tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához
1 A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához Bevezetés Ehhez először tekintsük az 1. ábrát! 1 Itt azt szemlélhetjük, hogy hogyan lehet el - kerülni egy épület tűzfalának eláztatását. A felső ábrarészen
RészletesebbenKosárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt.
osárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt. A feladat Az 1. ábrán [ 1 ] egy tornaterem hosszmetszetét
RészletesebbenKERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,
Részletesebben1. ábra forrása: [ 1 ]
Merev test emelése négy kötéllel Előző dolgozatunkban melynek címe: Lépcső beemelése már foglalkoztunk a témával. Akkor elmondtuk, hogy a négyköteles teheremelés feladata statikailag egyszeresen hatá -
RészletesebbenSzabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással
Szabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással Előző dolgozatunkban jele: ( E ), címe: Szimmetrikusan szélezett körkeresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
RészletesebbenA Cassini - görbékről
A Cassini - görbékről Giovanni Domenico Cassini, a 17-18 században élt olasz származású francia csillagász neve egyebek mellett a róla elnevezett görbékről is ismert lehet; ilyeneket mutat az 1 ábra is
RészletesebbenA csavarvonal axonometrikus képéről
A avarvonal axonometrikus képéről Miután egyre jobban megy a Graph ingyenes függvény - ábrázoló szoftver használata, kipróbáltuk, hogy tudunk - e vele avarvonalat ábrázolni, axonometrikusan. A válasz:
Részletesebbent, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész
A kúpra írt csavarvonalról I. rész Sokféle kúpra írt csavarvonal létezik. Ezek közül először a legegyszerűbbel foglalko - zunk. Ezt azért tesszük mert meglepő az a tény hogy eddig még szinte sehol nem
RészletesebbenA csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról
A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról A vágás, ill. a forgácsolás célja: anyagi részek egymástól való elválasztása. A vágás, ill. a forgácsolás hagyományos eszköze: a kés. A kés a v haladási irányhoz
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
RészletesebbenKeresztezett pálcák II.
Keresztezett pálcák II Dolgozatunk I részéen a merőleges tengelyű pálcák esetét vizsgáltuk Most nézzük meg azt az esetet amikor a pálcák tengelyei nem merőlegesen keresztezik egymást Ehhez tekintsük az
RészletesebbenA loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.
1 A loxodrómáról Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen a térképen a szélességi
RészletesebbenEgy kinematikai feladat
1 Egy kinematikai feladat Valami geometriai dologról ötlött eszembe az alábbi feladat 1. ábra. 1. ábra Adott az a és b egyenes, melyek α szöget zárnak be egymással. A b egyenesre ráfektetünk egy d hosszúságú
RészletesebbenAz egyszeres rálapolásról
Az egyszeres rálapolásról A téma felvezetése Az idő múlásával egyre inkább kikristályosodik az ember véleménye, mintegy magától. Így van ez az egyszeres rálapolásnak nevezett kötés esetén is, mely a műszaki
RészletesebbenFüggőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához
1 Függőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához Az interneten való nézelődés során találkoztunk az [ 1 ] művel, melyben egy érdekes és fontos feladat pontos(abb) megoldásához
RészletesebbenEgy érdekes statikai feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal.
1 Egy érdekes statikai feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal. A feladat A szabályos n - szög alakú, A, B, C, csúcsú lap az A csúcsán egy sima függőleges fal - hoz támaszkodik,
RészletesebbenA hordófelület síkmetszeteiről
1 A hordófelület síkmetszeteiről Előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról azon hiányérzetünknek adtunk hangot, hogy a hordószerű test görbe felülete nem kapott nevet. Itt elneveztük
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 2. rész
1 A gúla ~ projekthez 2. rész Dolgozatunk 1. részében egy speciális esetre a négyzet alapú egyenes gúla esetére írtuk fel és alkalmaztuk képleteinket. Most a tetszőleges oldalszámú szabályos sokszög alakú
RészletesebbenDEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár
DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár web-lap : www.sze.hu/~deme e-mail : deme.ferenc1@gmail.com HÁROMCSUKLÓS TARTÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ REAKCIÓ ERŐINEK SZÁMÍTÁSA, A TARTÓ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁINAK RAJZOLÁSA
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
RészletesebbenKerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról
1 Kerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról Előző dolgozatunkban melynek címe: A kerekes kútról a végén azt írtuk, hogy Az elengedett vödör a saját súlya hatására erősen felgyorsulhatott. Ezt személyes
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
RészletesebbenA mozgásmódszerről II.
1 A mozgásmódszerről II. Bevezetés Dolgozatsorozatunk e II. részében egy egyszerű kialakítású és terhelésű síkbeli keret - szerkezet számítási példáját vesszük végig, az [ 1 ] munka alapján. Ennek fontos
RészletesebbenVontatás III. A feladat
Vontatás III Ebben a részben ázoljuk a ontatási feladat egy lehetséges numerikus megoldási módját Ezt az I részben ismertetett alapegyenletre építjük fel Itt az egy ontatott kerékpár esetét izsgáljuk feladat
RészletesebbenCölöpcsoport elmozdulásai és méretezése
18. számú mérnöki kézikönyv Frissítve: 2016. április Cölöpcsoport elmozdulásai és méretezése Program: Fájl: Cölöpcsoport Demo_manual_18.gsp A fejezet célja egy cölöpcsoport fejtömbjének elfordulásának,
RészletesebbenA mandala - tetőről. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! θ = 360/n. 1. ábra [ 6 ].
A mandala - tetőről Úgy tűnik, a mandala tető angol nevén: reciprocal roof egy kicsit mostoha gyermeke a magyar építészeti szakirodalomnak. Ezt abból gondoljuk, hogy alig találkoztunk magyar nyelvű anyaggal
RészletesebbenFiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Fiók ferde betolása A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt azt látjuk, hogy egy a x b méretű kis kék téglalapot
RészletesebbenEllipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához
1 Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához Előző dolgozatunkkal melynek címe: A ferde körkúp palástfelszínének meghatározásához már mintegy megágyaztunk a jelen írásnak. Több mindent
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 1. rész
1 A gúla ~ projekthez 1. rész Megint találtunk az interneten valami érdekeset: az [ 1 ], [ 2 ], [ 3 ] anyagokat. Úgy véljük, hogy az alábbi téma / témakör kiválóan alkalmas lehet projekt - módszerrel történő
RészletesebbenA kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról
1 A kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról Sok korábbi dolgozatunkban foglalkoztunk kötélstatikai feladatokkal. Ez a mostani azon - ban még nem került szóba. A feladat: az egyenes körhengerre feltekert,
RészletesebbenGyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015.
Gyakorlati útmutató a tárgyhoz Fekete Ferenc 5. gyakorlat Széchenyi István Egyetem, 015. 1. ásodrendű hatások közelítő számítása A következőkben egy, a statikai vizsgálatoknál másodrendű hatások közelítő
RészletesebbenA K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-
A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például
RészletesebbenEgy újabb látószög - feladat
1 Egy újabb látószög - feladat A feladat Adott az O középpontú, R sugarú körön az α szöggel jellemzett P pont. Határozzuk meg, hogy mekkora ϑ szög alatt látszik a P pontból a vízszintes átmérő - egyenes
RészletesebbenEgy kinematikai feladathoz
1 Egy kinematikai feladathoz Az [ 1 ] példatárból való az alábbi feladat. Egy bütyök v 0 állandó nagyságú sebességgel halad jobbról balra. Kontúrjának egyenlete a hozzá kötött, vele együtt haladó O 1 xy
RészletesebbenSzökőkút - feladat. 1. ábra. A fotók forrása:
Szökőkút - feladat Nemrégen Gyulán jártunk, ahol sok szép szökőkutat láttunk. Az egyik különösen megtetszett, ezért elhatároztam, hogy megpróbálom elemi módon leírni a ízsugarak, illete az általuk leírt
RészletesebbenEgy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként
1 Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként Most megint egyik kedvenc témánkat vesszük elő. Bízunk benne, hogy az itt előforduló ismétlések szükségesek, ámde nem feleslegesek. A más módon való megoldás
RészletesebbenVonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra
1 Vonatablakon át Sokat utazom vonaton, és gyakran elnézem a vonatablakon át a légvezeték(ek) táncát. Már régóta gondolom, hogy le kellene írni ezt a látszólagos mozgást. Most erről lesz szó. Ehhez tekintsük
Részletesebbenw u R. x 2 x w w u 2 u y y l ; x d y r ; x 2 x d d y r ; l 2 r 2 2 x w 2 x d w 2 u 2 d 2 2 u y ; x w u y l ; l r 2 x w 2 x d R d 2 u y ;
A négysuklós mehanizmus alapfeladata másképpen Előző dolgozatunkban melynek íme: A négysuklós mehanizmus alapfeladatáról egy általunk legegyszerűbbnek gondolt megoldási módot ismertettünk. Ott megemlítet
RészletesebbenAz R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész
Az R forgató mátri [ ] - beli képleteinek levezetése: I rész Az [ ] forrás kötetében a ( 49 ), ( 50 ) képletek nyilván mint közismertek nem lettek levezetve Minthogy az ottani további számítások miatt
RészletesebbenA főtengelyproblémához
1 A főtengelyproblémához Korábbi, az ellipszis perspektivikus ábrázolásával foglalkozó dolgozatainkban előkerült a másodrendű görbék kanonikus alakra hozása, majd ebben a főtengelyrendszert előállító elforgatási
RészletesebbenUTÓFESZÍTETT SZERKEZETEK TERVEZÉSI MÓDSZEREI
UTÓFESZÍTETT SZERKEZETEK TERVEZÉSI MÓDSZEREI DR. FARKAS GYÖRGY Professor emeritus BME Hidak és Szerkezetek Tanszék MMK Tartószerkezeti Tagozat Szakmai továbbképzés 2017 október 2. KÁBELVEZETÉS EGYENES
RészletesebbenEgy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere. Az egyenletek felírása
1 Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere Az egyenletek felírása Korábbi dolgozataink már mintegy előkészítették a mostanit; ezek: ~ KD - 1: Általános helyzetű
RészletesebbenA szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez
1 A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez A síkmértani szerkesztések között van egy kedvencünk: a szabályos n - szög közelítő szerkesztése. Azért vívta ki nálunk ezt az előkelő helyet, mert nagyon
RészletesebbenA ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét
A ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét A szabadforgácsolást [ 1 ] az alábbiak szerint definiálja, ill. jellemzi. Ha a forgácsolószerszám élének minden pontjában a forgácsolási
RészletesebbenTovábbi adalékok a merőleges axonometriához
1 További adalékok a merőleges axonometriához Egy szép összefoglaló munkát [ 1 ] találtunk az interneten, melynek előző dolgoza - tunkhoz csatlakozó részeit itt dolgozzuk fel. Előző dolgozatunk címe: Kiegészítés
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA GÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
GÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A. Ismertesse az anyagok tűzveszélyességi, valamint az építmények kockázati osztályba sorolását! B. Ismertesse a szerelési
Részletesebben