játékszín arcok és maszkok fórum négyszemközt világszínház szemle

Átírás

1

2 TARTALOM K O L T A I T A M Á S Tehetségtelen közönség? (1) A SZÍN H Á Z M Ű V É S Z E T I SZÖVETSÉG F O L Y Ó I R A T A V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM SZEPTEMBER játékszín M O L N Á R GÁL PÉTER A httyú rejtélyes fölrepülése (6) VÁGÓ PÉTER A ntúr és mi mögötte vn (11) FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N SZERKESZTŐ: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , K Ö R Ö S P A T A K I K I S S S Á N D O R Nincs mese? (14) H E G E D Ü S GÉZA A Déryné Színház zenés estjeiről (16) N Á N A Y I S T V Á N Az árulkodó ritmus (17) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk. Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámlár. Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, % évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: Atheneum Nyomd. Budpest íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó rcok és mszkok fórum Az első évtized M Á R T O N VERA Vázlt Koncz Gáborról (19) C S I K I S T V Á N Rendezte: Sándor János (22) F Ö L D E S A N N A Színház és ifjúság (26) négyszemközt BENKŐ T I B O R Névváltozás után (32) L U K Á C S Y A N D R Á S A színész és közönség (35) K A L M Á R ÉVA Új helyzetben (37) A címlpon : Oszter Sándor (F. Tóth), Bilicsi Tivdr (Bdri), Koncz Gábor (Fzeks) és Somogyvári Rudolf (Cziegler) Gyurkovics Tibor Ngyvizit című trgikomédiájábn. (Pesti Színház) (lklády László felv. ) világszínház S Z I L Á D I J Á N O S A dolgos elme színház (40) szemle A L M Á S I M I K L Ó S Egy keserű komédiás feltámdás (43) S Z E N T I R M A Y L Á S Z L Ó Műfjok kedveltsége (47)

3 K O L T A I T A M Á S Tehetségtelen közönség? Évdok között, Hevesit olvsv Felelős-e közönség sikerért? A kérdés A httyúé Mdách színházi elődás láttán kell feltennünk. Miért nem hsonló ngy siker Bell Vígszínházbn, mikor Szomory m sokkl inkább nekünk vló ", mint Molnár Ferenc? Az Ígéretek? Ígéretek! című musicl világsikerhez mélttlnul viselkedik Budpesten. Minden siker és bukás mgyrázt színházi elődásbn keresendő. Csk 'ínház lehet tehetséges v g y tehetségtelen - néző soh. Csillár A httyú elődásán Mdách Színházbn (Tervező: Köpeczi Bócz István) Mire ez dolgozt megjelenik, már lezjlott nemcsk z / 72- es kőszínházi, hnem nyári szbdtéri színházi évd is. Össze kellene fogllni. Jobbik énünk ugyn tiltkozik módszer ellen, mivel színház fejlődését nem évdokbn mérik, ám sok éves hgyomány mégis értékelésre ösztönöz. De ne drámírókt, színházkt, rendezőket és színészeket értékeljük, róluk múgy is elég szó esik. Értékeljük közönséget. Az előbbieket h olykor elmrsztljuk is, megbántásukt elkerülendő, illik megjegyezni, hogy zért ennek ellenére tehetségesek. De vjon tehetséges-e közönség? Ról igzán elfogultlnul szólhtunk. A közönség nem sértődékeny. Legföljebb néző. A kérdés föltevésére Hevesi Sándor egyik írás késztetett. A színház és közönség című cikksoroztból, mely z Új Idők 1924-es évfolymábn jelent meg: És hogyh Shkespere közönsége Pucknk gyönyörű szvir elhitte, hogy nem dísztelen flkotmányt lát mg előtt, hnem egy kies prtot, hol kkukkfű nő, hol dús virányt tlál, s iboly nő, kkor z tehetséges közönség volt, mellyel szemben mobnk kell neveznünk z olyn közönséget, melynek igzi tömör oszlop, igzi velencei csillár kell, h cl krják hitetni vele, hogy szlont lát színpdon." A szlon sikere Nos, velencei csillár ott vn Mdách Színház színpdán, A httyú elődásán. Nem z igzi, hnem nnk égi más, z igzir megtévesztően hsonlító ksírozott utánzt, Köpeczi Bócz István mesteri munkáj. Nem kétséges: drb közönségének kell ez csillár. Nevezzük mármost mobnk, mi legenyhébb értelmezés szerint is gyülevész népséget jelent?! Vigyázzunk z elhmrkodott válsszl. Ki fog derülni ugynis, hogy közönségnek nemcsk csillár kell, sőt nem is z kell elsősorbn, hiszen csillár csk része, elválszthttln berendezési tárgy nnk világnk, melyben megjelenik. A közönségnek ez világ kell, hercegi szlon levegője, hercegi házsságszerzés érzékeny klndj, melyben népfi, szegény kis szerelmes házitnító megleckézteti tündöklő előkelőségeket, persze épp csk nnyir, hogy meg-nyugttó trónörökösi nász zért létrejöjjön, plebejus lázdó pedig szegényen, ámde büszkén távozhsson, erkölcsi győztesként, miközben mindnnyin melegséget érzünk szívünk táján, meghtottn m gyengéd és bájos esendőségtől, mely - lyel e szeretetre méltó kékvérűek beeveznek királyi csládb. Eszerint: h Hevesi csknem félszázd mohnk nevezte közönséget, mert igzi csillár kellett neki színpdi szlonhoz, minek nevezzük mi m, mikor már z igzi szlon is régót időszerűtlen, de színpdink még mindig kirobbnó sikere vn?! A közönség színháztörténetben már számos lklomml bizonyult tehetségtelennek. Amikor remekműveket kifütyült. Ilyenkor Hevesi szerint nem volt diszponálv, s olyn gyöngén, vgy rosszul játszott, hogy Crmennek, vgy Figro lkodlmánk meg kellett bukni ". Vn olyn vélemény, mely szerint közönségnek mindig igz vn, h megbuktt vlmit. A fenti példák és jó néhány hsonló eset nem ezt látsznk bizonyítni. Ám h bukásról eltérőek is vélemények, sikerről nnál kevésbé. Azt ugynis még soh senki sem állított, hogy mi sikeres, z feltétlenül művészileg értékes is.,.a s iker he z... mi ngyvárosi üzemben közönségnek olyn megmozdulás szükséges, mely csk ritkán érhető el tisztán művészi eszközökkel, viszont gykrn legcsekélyebb művészi eszközök nélkül is elérhető. " Ez z idézet még mindig Hevesi-cikkből vló. Vjon ebbe ktegóriáb trtozik szlon sikere is? És z évd többi sikere is ilyen szlonsiker volt? A kérdés nem szónoki: gykrn ismétlődő vádként hngzott el z megállpítás, hogy z elüzletiesedés, z olcsó sikervdászt, kommersz szellem, bulvár ízlés veszélye fenyegeti színházinkt. Mi z igzság? Az egyszerűség kedvéért kezdjük zokkl z elődásokkl, melyek bemuttó május végi dátumávl bevllottn nyár eleji szórkozttás feldtát válllták: Vígszínház Szomory-felújításávl, Bellávl, Molnár Ferenc A httyújávl Mdáchbn és z ígéretek? Ígéretek! c. musicllel József Attil Színházbn. Bell és A httyú, vgy színház prdoxon A Bell és A httyú felújítás két egymást követő npon volt Budpesten. (Ősbemuttóik között, hét év telt el. A Belláé s, A httyúé 1920-s keltezésű.) A felújítások sors lig kétséges. A httyú sokkl ngyobb siker lesz, mint Bell. Látszólg egyszerű mgyrázt. A httyú jobb drb, mint Bell, Molnár jobb író, mint Szomory. Lehet, hogy ez fél évszázddl ezelőtt igz volt. M nem. M Szomory jobb. Mindketten ugynnnk pesti polgárnk z írói. Szomorynk még z risztokrtái is polgárok, és nemcsk klpos

4 Szomory Dezső: Bell (Vígszínház). Hlász Judit (Bell) és Drvs Iván (gróf Thurein-Ernőffy Károly) Hbsburg király, II. József, hnem II. Ljos is. Mégsem Szomory, sokkl inkább Molnár polgár igzi kiszolgálój. Világnézetet szállít neki, s ennek világnézetnek z lényege, hogy dolgok z életben lpvetően elrendezettek, s z esetleges pró súrlódások ellenére világ létező világok legjobbik. Ez lól úgyszólván csk Liliom kivétel. A többi drbj, h csipkelődik is, h nykon legyintgeti is polgár-vgy risztokrtpnoptikum egy-egy díszesebb példányát, h ironizál is - mindezt úgy, hogy meghgyj visszkozás lehetőségét. Minden legyintgetés után simogtás jár, gúnyt elnéző mosoly enyhíti, hogy megmrdjon jó közérzet kellemes emléke, minden rendben vn megnyugttó légköre. Szomory nem ilyen jó közérzetű író. Nál világ nincs jól berendezve, nincs méretre szbv, mint Molnárnál, hnem túl bő vgy túl tág, s szereplők legkülönfélébben nevetséges helyzetbe kerülnek, mert mgukt igyekeznek világhoz igzítni, helyett, hogy világot próbálnák átszbni. Szomory tízes években írt polgári szomorújátékibn polgár kétes erkölcsi klndok hőseként jelenik meg, s mivel mindig megtépázv kerül ki belőlük, ezáltl egyértelműen ironikussá válik. A történelmi drámák polgárrá mszkírozott királyi viszont piedesztálr emelt privátok", becsületes mgánemberek, kiket nem hgy szépen élni és trgikus hőssé emel kényszerűen rájuk osztott történelmi szerep. A királydrámákt író Szomory idejétmúlt és történelmietlen. Vígszínházi drbji élnek máig, nem nemzeti színházik. A Hermelin például, melynek első két felvonását Ádám Ottó átérzéssel és elegnciávl rendezte meg Mdách Színházbn. S ilyen Bell is. A polgárt csiklndozó Molnár és polgári dekdenciából kiábrándító Szomory között egyértelműen z utóbbi jvár billen mérleg. Nem meglepő, hogy z kkori közönség Molnárért rjongott, s Szomorynk nem mindig tpsolt lelkesen. De Molnár sikerének, világsikerének egyéb mgyrázt is vn. Már Schöpflin is rámuttott erre, mikor zt írt, hogy drbjin idegen nyelvre lefordítv bjosn lehet észrevenni mgyr eredetet". A nézőt tudtosn kiszolgáló Molnár épp erre ne ügyelt voln gondosn? S h ehhez hozzátesszük, hogy Szomoryt egyáltlán nem is lehet idegen nyelvre lefordítni, mert éppen z visszdhttln, mi legeredetibb benne: nyelve - kkor még világosbbn látszik, hogy már nnk idején milyen hátránnyl indult vetélytársávl szemben. Annál szomorúbb, hogy mi mgunk máig nem vesszük ész-re: mennyivel többet ér számunkr Molnárnál. Hogy menynyivel mrdndóbb drámíró nál, s mennyivel jobb is - h minőségen nem z iprosi kézügyességet értjük. Mert Molnár megmrdt drbgyártónk, rfináltn tökéletes társsjátékok kitlálójánk. De Szomory tétre menő drámákt írt. Molnár bűvészkedik és csl - igz, hogy nem lehet rjtkpni. Szomory nem olyn ügyes, de nem is színpdi klkulátor, hnem belefelejtkezik z írásb, és csodákr gerjeszti mgát. Molnár szbályos és kiszámíthtó - még meglepetései is előreláthtók. De Szomory egyéniség. Molnárnk technikáj vn. Szomorynk stílus. A httyú tlán leggládbb és legellenszenvesebb Molnárdrb. Hiányzik belőle A testőr játékosság és Az ördög vulgárfreudist misztikáj. mi együgyűségüket feledtetve, leglább érdekessé teszi ezeket drbokt. A httyú szimpl szlonnturlizmus iskolpéldáj, rádásul bűvös fénysugárrl rgyogj be hercig " hercegi életformát. A httyúhoz hozzátrtozik velencei csillár, mely ötven éve ugynúgy csillog szereplők feje fölött. A drb ez ltt z idő ltt mit sem változott. Abbn környezetben viszont, melyben elődják, tlán mégiscsk történt egy és más. A Bell viszont ebben z új környezetben is újjáéledt, s nemcsk zért, mert szecesszió újr divtb jött. A drb története ugynúgy idejétmúlt, mint A httyúé. De nem történet fontos, hnem z, hogyn Szomory elődj. S ez z elődásmód bn is nélkülözött minden földszintes nturlizmust. A stílromntik már keletkezése idején is eltávolított - mondjm zt, hogy elidegenített? - Keilits lis Kéji Bell operdívává és nősténnyé válásánk újsághír-hitelességétől. A szomoryzmusok teszik stilizálttá, nem egy-korszkhoz-trtozóvá, lábujjhegyen járóvá Bellát - miként z író sok más drbját. Képtelenné is, h tetszik - és képtelenségében groteszkké, elrjzoltságábn reálissá. Ettől stilizáltságtól még kkor is friss mrdn máig, h nem jött voln közbe groteszk áltlános fölfutás, z bszurd, furcs trtós - és tr-

5 tós művészi eredményeket hozó - divtj. De közbejött, s ettől Szomory élőbb, mibb, mint vlh. Föl kellett fedezni. A színházi fölfedezés Vígszínház elődásán elmrdt. A httyú viszont óriási siker Mdáchbn. Azt kell tehát mondnunk, hogy ezúttl rosszul játszott közönség, indiszponált volt, vgy éppen tehetségtelen? Nem beszéltünk még z elődásokról. Két ellentétes rendezői fölfogás áll szemben egymássl. Lengyel György hitt A httyúbn. Színpdr állított úgy, hogyn tlán Molnár is elképzelte. Azzl z enyhe iróniávl és enyhe érzelmességgel, mi benne vn drbbn. Meg-nyerő és becsületes lpállás: egy drbot zért kell eljátszni, mi benne vn. Legfeljebb zon érdemes elgondolkodni, hogy Mgyrországon 1972-ben érdemes-e ilyen gyengéd fény-be vonni 1920 osztrák-mgyr risztokráciájánk életformáját. A httyú színpdi világ eredetiben nem sugllht mást, mint ennek z életformánk z pológiáját. A néző könnyezik és elndlodv mosolyog ennyi finomságon, pompán, előkelő ngylelkűségen, külső és belső szépségen. Szórkozik, és szórkozás közben kikpcsolódik - bból környezetből, bból társdlomból, melyben él. H ez siker, kkor igencsk kétes z értéke. Furcs módon egy színészi lkítás emeli ki z elődás ellentmondásosságát. Márkus László egyszerűen zseniális Albert trónörökös szerepében. Ironikus, de figurán belül mrdó játékábn Hbsburg-gylágyultságot nnyi finom okossággl, z egész helyzetet áttekintő fölénnyel poentírozz, teljes emberi portrét vázolv egy hercegről, ki bölcs emberséggel egyensúlyoz biológii hjlmi és z urlkodóház iránti kötelezettsége között, hogy zon vesszük észre mgunkt: kezdjük megszeretni Hbsburg-dinsztiát. Éppen ez z lkítás - melynek, h rjtm múln, z évd színészi díját jutttnám - döbbent rá színdrb menthetetlen vultságár. Mrton László másként közelít Bellához. Nem fogdj el drám világát, mert érzi, tudj, hogy társdlmi miliő túlhldott. Ezért idézőjelbe tesz mindent - kivéve egyvlmit, legfontosbbt: cslódott Bell osztályöntudtos bosszú-ját nemesi hím fölött. Pedig Mrtonnk vn érzéke z idézőjelek hsználtához, ezt Feydeu Bolh fülbe c. komédiájánk megrendezésével már bizonyított. Nemes szándék is: mi Vígszínház színpdán ironizálni krj vígszín-házi hgyományokt " s nnk minden mögöttes társdlmi trtlmát. Mjdnem z egész elődásbn következetes önmgához, csk befejezés érzelmességével tesz engedményt (régi) Vígszínház nézőjének. Egészében mégis ngyot tévedett. Idézőjelbe tette zt, mit Szomory már eredetileg is idézőjelben írt meg - vgy h nem, hát z elmúlt évtizedekben m-gától is idézőjelbe került. Így z elődás kettős mcskkörmök között zjlik, kettős tgdás pedig, úgy tűnik, állítás: kisszerűvé zsugorítj fenségesen ironikust - miből így hol-mi kispolgári érzelgősség lett, s ezen túl, zvrb ejtő bizonytlnkodás címszereplő értelmezése körül. Az történt ezen két elődáson, hogy z színház, melyik megpályázv biztos sikert, hűségesen fölelevenített egy elvult stílust és egy hmis gondoltiságot, ezzel minden kétséget kizárón célt ért közönségnél. A másik pedig, melyik - szintén siker reményében - megkérdőjelezett és sblon-vígjátékr hngszerelt egy letűnt világot ábrázoló s zt részben ironizáló prózoperát, zzl szándékkl, hogy ne csk kiszolgálj közönséget, hnem szolgálj is vlódi érdekeit - tévedett, és tévedéséért vlószínűleg vártnál jóvl kevesebb elődássl fizet. A Mdách Színház hű mrdt bemuttott drám szelleméhez, de hűtlennek bizonyult sját korához. A Vígszínház korrl kötelezte el mgát, de megcslt színlpon válllt szerzőt. M A httyút kell gyilkos iróniávl játszni és Szomoryt őszintén. Fordítv történt, és ennek eredményeként néző most kipirultn lelkesedik főhercegékért Mdách Szín-házbn, és némi értetlenséggel, megindultn könnyezik polgári lib Bell sorsán, kit két felvonáson át, fnylogv, ki kellett nevetnie. Ez is színház prdoxonjink egyike. Levegő - Ígéret"-töltelékkel Tnulságos József Attil Színház esete Neil Simon és Burt Bchrch musicljével. Az Ígéretek? Ígéretek! meglehetős siker. De mégsem kkor, mint mekkorát egy világsikertől " elvárhtnánk. Igz, hogy eléggé közepes minőségű tuctáru, de ettől még több százs fényes szériákt futott be Nyugt-Európ és Amerik bulvárszínházibn. Budpesten nem fog. Vjon zt jelenti-e ez, hogy Budpesten tehetséges közönség? Mondjuk zt, hogy jól játszott, mert átlglelkesen fogdott egy átlgmusiclt? Mindez nem vlószínű. Túlságosn szép lenne. A József Attil Színház z elmúlt évdbn tiszteletre méltó buzglomml kereste színvonlsn szórkozttó népszínház új útjit. Berényi Gábor évdvégi zenés drbnk érthetően válsztott z ódivtú" zenés vígjáték helyett egy zeneileg mindenképpen igényesebb musiclt. Elméletileg igz volt. Válsztás gykorltbn mégis tévedésnek bizonyult. A musicl egy dolgot örökölt z operettől: látványosságot. Többek között ez válsztj el! zenés vígjátéktól. A musicllátványosság zonbn - eltérően ngy kiállítású " operettekétől - nem öncélú. Az operettben főszereplők éne-kelnek. Igz, prózát mondni is tudniuk kellene, de hzi gykorltr ez kevés kivétellel nem jellemző. Táncolni blettkr táncol, külön táncos betétekben, legföljebb még táncoskomikus és szubrett részvételével. A musiclben viszont nincs külön énekes és táncos szerep. Csk szerep vn. A prózánk, z éneknek és táncnk zonos z értéke: szerephez szervesen hozzátrtozik, hogy színész egyszer ezt csinálj, egyszer zt. Egyform szinten. Elképzelhetetlen, hogy vlki csk táncol, vgy csk énekel, de nincs szövege - és viszont. Mindez kétszer-kettő. A József Attil Színházbn mégis z történik, hogy megjelenik egy httgú tánckr, és időnként mozdultművészeti gykorltokt végez, minden funkció nélkül. Semmi közük drbhoz. Nem szerepek. Táncosok. Nincs egyéniségük, nincs feldtuk. Betétként vnnk jelen. Ez pedig visszoperettesíti musiclt. A József Attil Színházbn egyébként sem dottk musicllátványosság techniki feltételei. Színpdjár nem lehet belezsúfolni több ezer hivtlnokot fogllkozttó biztosítási társság jelzett tmoszféráját sem, hiányzik színváltásokt ngyvonlú szemkáprázttá vrázsló msinéri, tér, melybe rendezői fntázi mozglmsságot, techniki csodákt és látványosságot álmodht, hogy így töltse meg vlmivel zt ngy-ngy semmit, mi ez színdrb önmgábn. A Hmletet el lehet játszni kmrszínpdon is, mert gondolt elfér kis helyen. Az Ígéretek? Ígéretek! nnyir üres, hogy fel kell fújni ngy színpdr, különben teljesen észrevétlen mrd.

6 A vígszínházi cst A kérdés most már ez: búsuljunk A httyú 1972-es didlán, és örüljünk nnk, hogy z Ígéretek? Ígéretek!-et csk ötven-ezren fogják megnézni, mert z elődás nem elég jó hhoz, hogy százezren nézzék meg? Botorság voln. Nem ildomos néző szemére vetni, hogy hosszú szériát biztosít érdemtelen színdrboknk - melyeket színház zért muttott be, hogy hosszú szériát biztosítson önmgánk. A közönség ligh hibás zért, hogy megnéz vlmit, mit zért mutttk be, hogy megnézze. Hevesi is felmenti nézőt korábbn már idézett cikkében:.. ugynz közönség, mely százszor néz meg egy sekély drbot, teljesen tisztábn vn drb minéműségével és értékével, és sját bevllás szerint nem is zért nézi meg, hogy műélvezetben lehessen része, hnem cskis zért, hogy gyonüsse egy estéjét. Fárdt emberekkel, kik z idegeiket krják pihentetni, igzán nem lehet és nem szbd vittkozni." Úgy látszik, már ötven évvel ezelőtt is divtos volt szétválsztni szórkozást és művelődést. Mi színházi közszellemünkben művészfilm vgy közönségfilm" hmis lterntívájánk beszűrődése frissítette fel ezt z lpjábn téves szemléletet. Nincs szórkozttás közönségnevelés, és nincs közönségnevelés szórkozttás nélkül. Még kkor sem, h ez küzdelem néh vártln eredményeket hoz. A Vígszínház például szemmel láthtó és rendkívül rokonszenves hrcot folytt sját hgyományi ellen, vígszínházink" becézett polgári ízlés kiszorításár. Szembe kellett néznie zzl, hogy közönsége z évek során fokoztosn elöregedett, sőt, egyszerűen z veszély fenyegeti, hogy egy korosztállyl együtt kihl. A Vígszínházb lig járnk fitlok. A Pesti Színházb sok fitl jár. Ki is lkult z munkmegosztás, mely szerint z nyszínház kielégíti vígszínházi" igényeket, Pesti Színház pedig válllkozó expedíciókt indít (A trükk, A nyár stb.). Az elmúlt évdbn zonbn meglepetés történt. A Pesti Színház kizárólg mgyr drámákt muttott be, és ezek z elődások - korábbi mgyr sikerekkel, Örkény Mcskjátékávl és Szkonyi Adáshibájávl együtt - eltrtották ngy-színházt, mely rászorult erre. A ngyszínházi közönség el-pártolását nem lehet kizárólg Fegyverletétel bemuttójávl mgyrázni. A Fegyverletétel kétségkívül kihívás volt szín-ház bérlőivel szemben. Olyn kihívás, melyért elismerés jár - írónk, színháznk, rendezőnek. Glmbos drámáj nem hibátln, sok ponton vitázni kell vele, z elődásnk viszont si- Neil Simon-Burt Bchrch: Ígéretek? Ígéretek! (József Attil Színház). Szomory Dezső: Bell (Vígszínház). Hlász Judit (Bell) és Thi Tóth Bodrogi Gyul (Chuck Bxter) és Bodnár Erik (Frn Kubelik) László (Tlp-Mgyr Ede) (Iklády László felvételei)

7 került szerencsésen fellzítni színház megmerevedni látszó stílusát. (H Koncz Gábor blesete nem jön közbe, közönségsikere is trtósbb lett voln.) A Fegyverletétel bemuttój önmgábn még csk jelezhette - jóllehet sokkhtásszerűen - Vígszínház elhtározott, nemes szándékát profilváltozttásr. (A profil szót nem kedvelik szkmi körökben, de egyelőre z áltl jelölt foglomr nem tláltk jobbt.) Nem is nnyir drbbn, mint inkább kemény és szikár elődásbn láthtó z elszkdó hd-mozdult, s ebben nem kis része vn kívülről jött " rendezőnek, Székely Gábornk. Az évd többi elődásábn - tlán egyedül Bolh fülbe kivételével, mely otthon érezte mgát ezen színpdon - nem látszott ilyen tisztánk és egy-értelműnek stilisztiki szándék. A Vígszínház m bátrbbn válszt drbot, mint eddig, de még mindig bátortln z elődásmód tekintetében. Elmúlt évdj eklektikusbb volt, mint vlh, s ez érthető, hiszen nem lehet egyik npról másikr áttérni egy új műsorpolitikár. De különböző szellemi rcultú művek most már jobbn elkülönülhetnének. Úgy tetszik, hogy rendezők egyes esetekben félnek drbválsztás merészségétől, s hogy ne risszák el közönséget, lekerekítik, megszelídítik drámákt. Némi túlzássl, z elődások ezáltl csknem egyformává válnk: ugynbbn z elegánsn könnyed társlgási stílusbn zjlnk. Az Érzékeny egyensúly iszpbirkózó meriki csládj, Viszontlátásr, drág háborús lelki rokkntji, Ngyvizit mgukt és egymást gyötrő szürnturlist " betegei, Bell mindent túllihegő mániákusi és Donn Rosit állndó vörösizzásbn trtott költői lkji ngyjából ugynzon szobhngon beszélnek, ugyn-z társsági jómodor jellemző rájuk. Kifogásolni persze könnyű, színházszemléleti átértékelést következetesen végrehjtni (nélkül, hogy közönség egyik npról másikr eltűnjön nézőtérről) nnál nehezebb. A Vígszínház fölismerte mg útját. Csk fárdságos, fokoztos munkávl érhet el eredményeket. Tlán h z Operett-színház helyett Huszonötödik Színházzl dn ki közös bérletet... Itt ugynis nem szűkölködnek fitl nézőkben. Hogyn nevelődik néző? A Huszonötödik Színházról szólv újbb Hevesi-idézet kívánkozik ide: A közönség nevelődésének titk bbn rejlik, hogy mihelyt vn ngyvárosbn egy bizonyos réteg, vgy társdlmi kör, vgy kár csk pár száz ember (és hol ne voln ez), kiknek finombb z ízlésük, kényesebbek z igényeik, kik színháztól nemcsk multságot és szórkozást, hnem okulást és nemesülést várnk, s mihelyt ezek teremtenek mguknk bármily kis színházt, már z körülmény, hogy bizonyos divtot képviselnek és bizonyos exkluzivitássl lépnek fel: htássl vn közönség egyéb rétegeire, és ezren és ezren kdnk, kik szintén be krnk jutni rr helyre, hol százk multnk mguk módj szerint. " Hevesi példát is hoz: Deutsches Theterét, melynek óriási közönsége Freic Bühne tgdíjs nézőiből lkult ki. Hogy is vn ez? Nem z emberek sznob hjlmir hivtkozik Hevesi? De bizony rr. Akkor pedig Budpest nem nevezhető sznobok városánk. A fenti leírás pontosn ráillik Huszonötödik Színházr - hová egyelőre főként fitlok járnk. Tévedések elkerülése végett: ez legkevésbé sem bj. A Huszonötödik Színházt meglkulás ót máig bizonyos gynkvás veszi körül, mind szkmi, mind ngyközönség részéről. Ez vlószínűleg oldódni fog, h elmúlik kezdeményezést fogdó trtózkodás és más " -ságát tlán kissé túlhngsúlyozv hirdető progrmnyiltkozt htás. De Huszonötödik Színház - remélhetően - ezután sem fog kombináttá terebélyesedni. Nyilvánvlón nem is kr. Nem ez feldt. A Huszonötödik Színház zért jó, mert pontosn meghtározt mg helyét - nemcsk színházi életünkben, hnem z egész társdlombn -, s igyekszik is ezt helyet természetes htárokig betölteni. Jó voln persze, h szélesíteni tudná közönségbázisát. De z sem éppen elkeserítő, h fitlok színház mrd. Végül is belőlük lesz jövő közönsége. S ki megszokott itt, z ligh fog beülni bármilyen más színházb, hol silánysággl trktálják. Jó lenne leszámolni ugynis zzl z önigzoló pologetikávl, mely közönség igényére és tervteljesítésre hivtkozv enged utt sekélyességnek. Könnyen kimutthtó, hogy Nemzetiben nemcsk Az utolsó hősszerelmes ngy siker, h-nem Csák végnpji, Bölcsek fán és A szecsuáni jólélek is. A Mdáchbn pedig nemcsk A httyú, hnem A mizntróp és Peer Gynt is. Es siker Brtókián és siker Fényes szelek és siker Bál pusztán. A Pesti Színházbn már eddig es szériát ért el Mcskjáték és Szkonyi Adáshibáj. A Dunántúli Színházi Npok Flnszter-elődásán kétoldlt álltk zok nézők, kiknek nem jutott ülőhely, pedig Hernádi Gyul drámáj nem trtozik hbkönnyű szórkozások közé. Ezek példák zt bizonyítják, hogy sját igénytelenségének igzolásár egyre kevésbé lesz kifizetődő bárkinek is közönség elvárásir " hivtkozni. És ugynígy érdemes len-ne leszámolni egy másik legendávl is. Azzl, melyik csk bizonyos műfjok, színházformák és stílusok befogdásár trtj lklmsnk z efféle szempontok lpján ktegorizált nézőt. Eszerint, ki vígjátékot szereti, z untkozni fog, h trgédiát lát; Vidám Színpd nézője legföljebb hosszs ön-nevelés árán érezheti jól mgát Nemzetiben; ki pedig szbdtéri látványosságokr specilizált mgát, zon kitör klusztrofóbi egy studiószínházbn. Mindez csk kényelmes színházi lelkiismeret megnyugttásár jó. Komlós János Mikroszkóp Színpdon, mely évekig politiki kbrér volt hitelesítve ", bemuttott egy szovjet háborús drámát, Csendesek hjnlokt. Ugynnnk közönségnek. És ez közönség jól fogdt szoktln " helyen szoktln " produkciót. Nyilván zért, mert színháznk mindkét esetben ugynzokt z idegvégződéseket, vgy h jobbn tetszik: ugynzt társdlmi tudtszférát sikerült mozgósítni. Végül is közönség nem játszht jól vgy rosszul - csk színház. A közönség nem lehet tehetséges vgy tehetségtelen - csk színház. Akkor is színház tehetségtelen, h közönség hosszú távon megbuktt egy jó drámát vgy egy jó elődást. És kkor is színház tehetségtelen, h hosszú távon újr és újr kikényszeríti sikert egy olyn drámávl vgy elődássl, mely csk közönség npi élvezeti igényeit elégíti ki, nem törődve zzl romboló munkávl, melyet társdlom szempontjából végez benne. E gondolt jegyében utoljár bízvást idézhetjük ismét Hevesit: A legngyobb társdlmi és nemzeti feldt, jövő ngy kérdése tehát z: milyen ideálokt, világnézetet, milyen erkölcsi felfogást lehet z emberek lelkébe plántálni; mert jövő nemzedéknek is csk olyn színház lesz, milyet kíván és milyet megérdemel. "

8 játékszín MOLNÁR GÁL PÉTER A httyú rejtélyes fölrepülése vgy Márkus László hercegi pályáj A httyú fölújításánk Márkus László játék d rngot. Albert hercegének úri biztonság" zért korszerűbb z ilyen szerepek elődói hgyományinál, mert átjátsztj máb. Márkus kitűnő lkítás ellenére is megmrd z elődás prdoxonj : Mitől siker Molnár csökkentett szellemességű" színdrbj, mely már megírásánk idején is időszerűtlen volt. Némi prdoxon csiholhtó elő bból furcs színházi tüneményből, hogy Márkus László éppen Molnár Ferenc A httyújánk Albert-szerepéből állított elő színészi pályájánk egyik legmélyebb, de mindenképpen legsikeresebb lkítását. Albert ellen-mntovi herceg, kinek Gild mmáj minduntln z orr lá dugdoss árttln leánykáját, ddig-ddig, míg mg lesz helyzet Rigolettój, mert vlósággl hercegi házsság bohócává változik. A herceg nnyir fárdt és fád már, hogy bohócmm kénytelen leányszöktetés be nem következése okán fiúszöktetést csinálni: szökteti leglábbis tnár-fiút, hogy leány kívántosbbnk tűnjön z álmos-indultú herceg szemében. A mntovi herceg modelljeként emlegetett I. Ferencben még volt nnyi vérnősző indult, nnyi kéjvágy, nnyi játékosi erő és elevenség, hogy udvroncink hölgyeit sorr megszeplősítette, egy Hbsburg-modellben már csk elgyengült ulikus modor rejtezik. Ő mg nincs is: csupáncsk srj, utód, leszármzott. Szellemes butság Amikor Albert először jelenik meg színpd közepén levezető lendületes és rnyozott lépcsőn: előbb csk hngj jelenik meg. Többször hirdetik ki már lklmi heroldok pihegve, hogy jön... jön, mint beszámolnk rról is kulcs-lyukon át leselkedők, hogy éppenséggel másik oldlár fordult lvás közben. A hngj jelenik meg előbb, mint kíséretéhez beszél németül. Pontosbbn: osztrákul. A lépcsőn lefelé elmerülten fecseg. Semmiségekről, semmiségeket. Egy-egy gondolttln gondoltmenet kiemelésére megállítj menetét. Kíséretének tgji ilyenkor udvrisn és szolgáltkészen megmerevítik léptüket levegőben, ddig, meddig herceg őfőméltózttik továbbhldni. Márkus László Albertje z első pillnttól fogv áttekinti z ellene (érte) szőtt cselszövényt. Tud mindent. Jege pillntássl titkolj zonbn véleményét. Á számár kiszemelt leányt még lehetőnél is jegesebben szemléli. Tárgynk tekinti. Csk hercegi nevelő iránt tnúsít némi szeretetreméltóságot. Minth voltképpen tnár tetszene neki igzán. Erre vn is utlás szövegben, néhány elrejtett megjegyzés motiválj házsság elől menekülő, túlzottn nyás öreg fiú jellemét - Httyú megjegyzi például, hogy zért nem szereti Albertet, mert egyszer, diákkorábn női ruhábn szerepelt egy színi-elődáson. Márkus megrgdj ezeket z utlásokt és felépíti szerepét egy fegyelmezett ember, egy fegyelmezett politikus, egy fegyelmezettségének és kötelességtudásánk rbságábn szenvedő, mgányos ember rcképeként. Ez herceg nem teheti zt, mit szeretne. Nem szeretheti zt, kit kedvelne. Csup önmérséklet és indultleplezés, csup ellentétes regálás z élete. Akkor hrgszik, mikor voltképpen kedvére tesznek, és kkor mutt örömet, mikor egy csepp kedve sincsen hozzá. A hrmdik felvonásbn búcsúzkodván z elutzó tnártól, megcsókolj. Ági válsz: Ngyon köszönöm, Fenség. Erre igzán nem voltm elkészülve." Albert gyermekien érdeklődik: Jólesett? " Ági: Ez jól, Fenség. " Mi-re trónörökös: Akr még egyet? " Márkus várkozik, de Ági Miklós így válszol: Köszönöm, Fenség, z sok voln. Igy ez éppen elég. " És trónörökös rcán lehetetlen észre nem venni némi cslódást és szomorúságot. Voltképp egy ngyon okos butát rjzol meg Márkus László. Nem úgy but, hogy but színészek butát ábrázolnk. Hnem úgy, hogyn ngyon okos vgy ngyon tehetséges színészek szokták megmuttni z emberi butságot: eszességgel leplezetten és csk időnként villntv elő korlátoltságot. Márkus trónörököse nem operett-but, nem bohózti-but. Még okos is, csupán történelmi helyzete teszi hutává, mert válllj szerepét, mely szerint nem is illik okosnk lennie. Illetlen voln, h igzából tájékozottnk muttkozn, és felszínes csevegésen túlmenően érdeklődne vlmely komoly dolog iránt. Egy ilyen kronprinznek protokoll z élete, és kedvtelést mímelve kell rohnni tehénistállót megszemlélni. Úri viselkedés" Az sztli beszélgetés, második felvonásbn, színpdi remeklés. Elsősorbn, természetesen, e ngy tudású színész szkmi technikáját, szín-pdi tudását, fokozásánk merészségét kell dicsérni. Ilyen htlms szüneteket, ilyen gyötrelmesen lomh luftpuzákt nem szokás, nem szbd s veszedelmes is színpdon trtni. Ági: Igen, tyám, ott tnít. Albert: Mit tnít?" (És mielőtt kimondj htlms szünetet trt, minth vlmi ngyon szellemeset krn kérdezni, és ehhez hozzáfoglmzná tökéletes kifejezéseket.) "Ági: Asztrokémiát. Albert (Jácinthoz) : Kérlek lássn, mi z? Jácint: Csillgászti vegytn. Albert: Brvó. " Itt ismét rettenetes szünetet trt, mielőtt kimondná brvót". És szóbn benne vn z, hogy foglm sincs rról, mi z, mit deréknek trt. Később :,.Albert: Csillgászti vegytn... Ági: Tessék? Albert: Semmi. Csillgászti vegyt n... Ági : Igen. Albert: Igen." Ez egy tökéletes párbeszéd, tökéletesen eljátszv. Tökéletes butsággl. Márkus olyn súlyt d minden jelentéktelenségnek, nnyir erős hngsúlyt helyez minden szór, hogy megvilágosodik teljes tudtlnság és érdektelensége. Egy-egy jelentéktelen szób lelkileg és szellemileg teljesen beledűl, beledj teljes énjét. És zárópoén, mikor botrány után kimegy és így szól: A zene folytss. A zene mindig folytss. Minél... inkább, nnál jobbn " - ttól olyn förgetegesen multságos, mert vlóságos shkespere-i hevülettel, tel-

9 jes személyiségét beledv mondj, nem csk odveti, nem csk megjegyzi, h-nem vlóbn ngyon bölcsnek és élet-igzságnk szánj, egy kínos helyzet cl-simításául, végső megoldásául. Erőteljesen hngsúlyozz hngsúlyozni nem vlót. Jelentőséget d jelentéktelenségnek. Szerényen urlkodik. Olyn lzán-lezseren, mgától értetődően képviseli sugárzó npot, mint-h vlóságos természeti jelenség, nem pedig társdlmi tünet voln. Htlms belső nyuglom tlpztán nyugszik ez vígjátéki Hbsburg. Egy szilárd és erős birodlom nyúl lá védően és bizttón. Nem kell hidegnek és ki-mértnek lennie, zon túl, hogy betrtj szigorú udvrissági formákt. Ezek zonbn számár nem merev nyűgök - mint például spnyol udvri etikett Ruy Bls-bn, forrdlmár Hugo művében, hol zsenge királynő lélegzetét fojtogtj kimért illem és áthághttln udvri szbályzt. Nem, neki kellemes és tetszetős form ez mgtrtás. Márkus nem sztirizálj el jó modort és társsági illemet, h lkításánk más vontkozási erősen sztirikusk is. Egyetért vele, színészként is, mgánemberként is jól érzi mgát egy jól szervezett közmegállpodás csiszolt formái között. Kimértségében vn vlmi vonzó. Az önfegyelemnek ez begykorolt távolság és hűvössége, történelmi szerepnek ez válllás és tökéletes lejátszás rokonszenvet és már-már emberi ngyságot kölcsönöz trónörökös lkjánk Márkus felfogásábn: nélkül, hogy közönség roylistává váln nézőtéren, vgy bármiféle lojális vágykozás ébredne benne. De eléggé hercegi-e? Vn-e elegendő úri biztonság? Nem rr z új keletű és vidékies színészi fogásr célzok, mivel megjátszni" szokták sblonosn színpdi urskodást mostnábn. Nem zt mgsr emelt fejtrtást, kimért távolság-trtást, pózos tekintetelrévedést keresem nál, nem ezeket rossz színészi közhelyeket. Hnem zt belső biztonságot, lelki és illembeli szilárdságot, mi úrrá teszi ( színpd urává is), ellent-mondást nem tűrő htározottságúvá. Tud-e olyn erős biztonságot mgávl hozni, hogy nem kell megfeszítetten urlkodni, mint vlmely uborkf-mászó új-úrnk, ki élete vlmennyi percébenpillntábn meghrcol, meg kell hogy hrcoljon fensőségéért? Tud-e lzán urlkodni mások fölött? Somly Artúr csk bejött, csk meg-állt - és úr volt. Fejedelem. Császár: zkóbn is. Háy Gyul drbjábn, Az élet hídjábn, perzsglléros, kurt kbátbn, kucsmásn, Rákosivl telefonozv is úr volt, szuverén lény, kinek nem prncsol senki, csk önfegyelme, ízlése, kultúráj és józn belátás. Gyerekkorombn látott Lerje kevésbé volt urlkodói, mint Mihjlov és Szmoljov Titkos háborújábn játszott állm-biztonsági őrngy szerepében. Kérem, nyissák ki z blkot!" - mondt, itt és versben szólt ez prózi kívánság, f-lkt döntögető, szbdb kívánkozó utálkozást jelentett, megvetését minden befülledt rosszszgúságnk. S mint felemelte kissé fejét z Ármány és szerelem Metternichírósztl mellett, nem prncsolólg, csk felpillntv, bbn is nnyi kényszerítő erő volt, hogy házi főpróbán lkáj szerepébe beugró főiskolás megbénult tekintetétől, képtelen volt elmondni jól megtnult egyetlen mondtot. (Somly így szólt: Mgánk most zt kellett voln mondni, hogy von Klb udvrmester úr őexcellenciáj vár bebocsátásr! N, menjünk tovább!) Ury Tivdr elegáns úr mrdt színészélete végéig, némi dzsentroid hivlkodássl, feszélyezett, túlpiperézett dndységgel volt úr. Rjny Gábor úri lkj rejtett iróniákt kp emlékezetemben, minth jólöltözöttségéhez és szlonképességéhez csepp szélhámosság-féle segítette voln hozzá, minth hátsó szándékként tisztességtelen célok lebegtek voln előtte. Ő már nem szándéktln úr volt, ki csk szép kr lenni, ki csk urlkodni kr, csk élvezni kívánj z életet: néki mindez már nem dtott meg kkor történelmi biztonsággl (mint Somlynk, királyi vd-nk), néki rvszkodni kellett, furfngosnk lenni, hogy rngjánk tiszteletet prncsoljon. Akinek emberi lénye fejedelmi, és kinek csk rngj okán jár ki tisztelet - e kettő között összehozhttln távolság. E válsztóvonl szemem előtt olvdt el színpdon. Tímár József urlkodói vonásib beleszivárgott titkolt plebejusság. Ő mindig népfi mrdt, legelegánsbb és legurlkodóibb szerepeiben is. Népből jött értelmiséginek éreztük, olynnk, ki mg hrcolt meg helyzetéért, nem örökölte zt, nem szármzássl kpt Márkus László Albert herceg szerepében A httyú b n ( M d á c h S z í n h á z ) jándékb: meg kellett véreznie, meg kellett kopllni tekintélyéért. Helyzetét minth mindig kívülről is szemlélte voln. Leglábbis erre muttott mindig jelenlevő eszes iróniáj, önmgát is át-világító szellemi készenléte. Ajty Andor polgárin úri, bnkigzgtóin, vezérigzgtóin, történelmietlenül z. Tlán ők voltk z utolsó úri " színészek mgyr színpdon. A történelem olvsztott le sorukt színpdjinkról, mert modellek társdlmi jelenvlóság múlt ki életünkből, vgy színészi kultúr hiányzik, vgy tlán z életünkben megcsúszott emberi biztonságot jelzik z erőszkosn úris lkítások? Időszerűsítés? Tgdhttln, hogy Márkus lkítás hiteles üzenetet hoz egy régi világ viselkedéséről, szelleméről és levegőjéről. Ezt csk Lázár Mári tudj megismételni színpdon. Lázár őrmesteri viselkedése, csikorgón rozsdás nevetései. mélyről feltörő, hirtelen durvsági hitelesen festenek egy risztokrt sszonyt, egy ngy étvágyú, de rokonszenves Auguszt főhercegnőt. Lázár közönségességben tlálj föl nemességet míg körülötte, néhány prtnere minden színpdi risztokrtáskodás mellett mérhetetlenül közönséges mrd. Lázár Mári ngyszerű megfigyeléseket hot egy régi világból, de z ű ngyszerű lkításánál meglepőbb, hogy háború után felnőtté váló Márkus miként tud összesűríteni nnyi tudást rról világ ról, melyben nem is élt. Vitthttln, hogy Márkus lkítás átjátszik máb. Rossz színész voln leglábbis: csökkent intelligenciájú -

10 resen. Nemcsk szép lányok járnk korzór csúny brátnővel, szépségüket kiemelendő, de még legbölcsebb ember is hitvány eszű - sokszor hitvány jellemű - udvrtrtássl veszi körül mgát. Természetesen nem elmeéle csillogttás végett, hnem hogy gondoltit eleven közegben tehesse próbár, no meg zért, hogy ne kelljen unos-untln védekeznie szellemi fölénnyel szemben. Biztonságot teremtenek mguknk, mikor mélyen szellemi szintjük ltti környezettel erősítik belső egyensúlyukt. Ez kellemessé teszi z urlkodást és kellemessé társsági légkört, hiszen dönteni úgyis csupán középpontbn álló, hivtlból bölcs ember dönthet. A többiek eleve buták. Márkus színpdi butság kellemes dolog, és egyáltlán nem fenyegető mgtrtás. Válllt butság. Krbn trtott butság. Korlátok közé terelt, művelt butság. Olyn szép formákr meg-nyesett, mint egy frnci prk André Le Nôtre tervei szerint. Csinos butság. Közérdekű butság. Pártfogolndó butság. Bölcs butság. Molnár Ferenc: A httyú (Mdách Színház). Sunyovszky Szilvi (Alexndr), Pécsi Sándor (Jácint), Blázsovits Ljos (Ági Miklós ) h nem ezt kívánná tenni minden erejével. H elszljtná z áthllás-átjátsztás lklmát: kieresztené kezéből z egyetlen mgyráztot e Molnár-drb felújításár. Márkus megcsillntj történelmiben trtott figuráj ltt zt lehetőséget, hogy ne egy Hbsburg-ivdékot lássunk benne. Nem úsztt rá egy mi urt " figurár. Csk szembesít egy évszázdokon át csiszolt udvri illemet, társsági mgtrtás elegnciáját és teátrális szépségét renyhe mi szokásokkl, fogvájót beszéd közben is szájbn trtó hetyke rossz modorrl, z lnt levőket lefitymáló és lekezelő mgtrtássl. Márkus Albert hercegének viselkedéstrtlm minth zt mondná: ez méltóságteljes viselkedés, mit mgmon hordok, nem nnyir császári és királyi ház tekintélyének védelmében vn (rr nincs is szükség, z ön-mgától vló), sokkl inkább lttvlóimt vgy z lcsonybb rngúkt tisztelem meg mgtrtásom higgdtságávl. Nekik jár megbecsülés. Nekik jár z udvrisság. Őértük emelem meg mgmt, mert szükségük vn erre hhoz, hogy vlóbn tisztelni tudjnk engem és csládomt. Albert hercege csk lényegtelen dolgokbn ostob. Lényegesekben bölcsen dönt. Ostobság elsősorbn már érintett illemszbályból fkd. S tlán még udvrisságból is. Hiszen egyáltlán nem kellemes dolog okos, nálunk okosbb emberekkel érintkezni rendsze- Alkítás! Alkításábn értékes vonás, hogy lkítás. Tán lpos dolog vlmit önmgávl mgyrázni, de időnként nem árt egy-egy szó jelentése mögé pillntni. Alkítni - ezt főnévi igenevet gykrn írjuk le, de ritkán gondolunk mögé. Gykrn osztogtjuk mostnábn z lkítás szót, kkor is, h csk egyszerű színpdi fellépésről vn szó. S nem vesszük észre eközben, milyen mértékben pusztul ki színpdjinkról z igzi lkítás. Egyre kevesebb z lkító színész. A természetesség évdjit járjuk. Az eszköztelenség szentesíti célt. A példképként hirdetett szürkék " honosították meg színpdjinkon, félreértett relizmus jelszvként, színpdi semmittevést. Á színész nem tesz semmit, csk természetesen viselkedik és érez. Csk nem csinálni semmit! Jelen lenni csupán színpdon! Egyetlen mgtrtás elegendő, többi menni fog mgától, őszintén", mesterkéletlenül". Sztnyiszlvszkij elájuln, h hlln erről z új divtról. Nálunk mindenki és mindig önmg kr lenni színpdon. Azok is, kik voltképpen nincsenek is. Eszköztelen" színpdi létezésünk másik ok rendezőktől ered. Egyre kevesebbet érnek rá fogllkozni most-

11 nábn színésszel, egy-egy színészi lkítás kibontásávl és részletes kidolgozásávl. A rendezőket drb egyéni értelmezése köti le elsősorbn. Sját rendezői önkifejezésük fogllj le őket. Hogy z eredeti értelmezést vgy rendezői önkifejezést színészen keresztül lehet megvlósítni, zt persze jól tudj vlmennyi színházi rendező. Mégis: erre jut legkevesebb idő. Így zután színész munkábn mgár mrd kissé. Nem kell kilépnie ön-mgából. Nem kell átköltöznie egy másik ember jellemébe, egyéniségébe. Nem kell megjelenítenie egy másik ember életét. Csk sját mgát szükséges nyújtni. A néző nem kpj meg színésztől várt átváltozás és átlkulás örömét. Márkus László hirtelen, erőteljes knyrodássl vissztért z lkításhoz. Megvlósít egy tőle idegen jellemet és mgtrtást. S ezt mgtrtást igyekszik zután lehető legkevesebb műviséggel igzolni, színpdi létezése min-den pillntábn. Igz viselkedésre szorítj Albert herceg figuráját. Á legérdekesebb ebben, hogy Márkus z izzó komédiások közül vló, sosem engedi ki szívesen mrkából tpsos lehetőségeket. Most - ngy jellem-színésszé éretten - ngyúrin ereszti el bohókás pillntokt, tréfásnk hitt kiegészítő játékokt, mindzt ziccert, mit csk szerepe fölkínál. Megelégszik zzl, hogy lposn végiggondolt és fölépített figuráját belehelyezi drámi helyzetbe, és engedi természetesen viselkedni. De ez nem zonos zzl, mi-kor szánész viselkedik természetesen! Márkus esetében nem Márkus László természetes viselkedéséből kpunk bemuttót, hnem egy Hbsburgherceg természetes viselkedéséből, kit Márkus László elevenít meg. Nem szeretném zt mondni, hogy Hbsburg-herceggé lényegült át vgy hogy átélte Albert herceget. Ezek megint reménytelenül tisztáztln kifejezések, melyek hosszú ideje ködösítik színházi szkm ház táját. A trónörökös prdoxonj Elöljáróbn prdoxonról esett szó. Próbálkozzunk hát fölpttintni vgy föloldni ezt z ellentmondást. Korhoz szóló, trtlms színészi lkítást olyn drbbn létrehozni, mely fél évszázddl ezelőtt is csk szórkozttásr készült. Amikor Molnár Ferenc ötven esztendeje megírt A httyút, már ppírr vetés pillntábn időszerűt-len és vult volt környezet, problém, mese, figurák. Arnyozott pnoptikumnk érződött, érződhetett Vígszínház színpdán Hbsburg-bohózt. Mgyrország megszűnt királyság lenni. Trónfosztott lett Hbsburg-ház. Forrdlom után vgyunk. IV. Károly és csládj Svájcbn él. Egykori császári szárnysegéd ül király helyén. A httyú drblttij 1920 decemberében tlán csk nnyi, hogy z igzi rngnál fontosbb z emberi trtlom. De mi élteti m ezt színdrbot? Miért újítják föl, miért újíthtó föl időről időre? Csk egy hmis legend éltetné? A Molnár Ferenc színpdi mindenhtóságáb vetett hit támsztná föl lklmnként? De Molnár-életművön belül sem trtozik A httyú ki-emelkedő, legsikeresebb művek közé S hiáb kdnk hívők mégnnyin is: egy drb életrevlóságánk igzi próbáj mégiscsk z elődás. A színpdon derülhet csk ki: vn-e üzenete műnek mindennpi m közönségéhez? Hányszor kísérleteztünk mindnnyin párbeszédes irodlmi értékeket színpdr szorglmzni, bbn meggyőződésben, hogy od vló, és igzi szépségeit z elődás során nyerheti el - de min-den hitünk és meggyőződésünk ellenére közönség hideg megvetéssel nézett át költő feje felett; s bukás lett vége. Kegyeletet nem lehet színre vinni. Egy színházi legend nem éltet elődásról elődásr. Miféle titok rejtezik hát A httyú szárnyi ltt? Különösen rejtélyesnek látszik most fölröpülése. Semmi sem indokolná sikert, pedig nézőtérről kihllhtó, hogy z emberek örvendezve fogdják z elegáns csevegést, míves fordultokt és z egész színpdi szmárságot. Mert - h szó szerint vesszük - A httyú tgdhttlnul ngy cscsiság. De vjon z írott tényekhez vló odtpdás nem kizárólg kritikusok sjátság és ki-váltság; közönség, drbot nem olvsó, hnem működésében élvező ngy-közönség nem érti-e jobbn, nem érti-e másképpen Molnár drbját, mint hivtásos mgyrázók?! Miközben leírom e sorokt, ridtn veszem észre, hogy krtom és meggyőződésem ellenére vlóságos védőbeszédféle kerekedik ki Molnár Ferenc örökérvényűsége mellett. Holott, szinte rémülten fogdtm mgm is sikert; s nem trtom minden őrültségtől mentesnek, hogy 1972-ben sebzett szívű, nincstelen házitnító és márványkeblű risztokrt mzon érzelmi fölizzás, házssági cselszövényrendszere miféle szíves fogdttásr tlál minden józn ész ellenére. A Iegkönnyebben zzl voln elintézhető jelenség, h rámondnánk, hogy polgári ízlés ül didlt Mdách Színház nézőterén, hol z áltlm látott főprób z eredeti bemuttó eredeti közönségével folyt le, vlóságos ggok telt házként. A nézők hjdni élmény újrgyújtásánál krtk melegedni. Nem járnánk el célrvezetően, h egyetlen fölényesen undorodó kézmozdulttl hessegetnénk el mgunktól Molnár-siker felelősségét. Nemcsk Molnárt nem látnánk tisztán, hnem jövő színházát illetően is hmis következtetésekre jutnánk. Végül is, nem lehet merőben elméleti úton kikövetkeztetni színház jövőjét. Veszedelmes írósztlkonstrukció voln színházi néző-terek visszhngját figyelmen kívül rekeszteni, és dolgozószobábn kigylni: mi is kell igzából népnek; s z-után mérgelődniszomorkodni, h nép z istennek sem kr kulturálisn felemelkedni, vgy nem rrfelé emelkedik, merre mi szerettük voln. Mit szerethetnek m - túl legendán - Molnár A httyújábn? Molnár Ferenc: A httyú (Mdách Színház). Albert herceg: Márkus László

12 Vcsorjelenet A httyúból (Mdách Színház). Némethy Ferenc (Cesr udvrmester), Pécsi Sándor (Jácint), Dózs László (Ági Miklós), Bencze Ilon (Alexndr), Márkus László (Albert herceg), Szemere Ver (Symphoros), Kéry Gyul (Wunderlich ezredes) és Tolny Klári (Betrix hercegné) (Iklády László felvételei) A szép ruhákt. Elegáns viseleteket. Csillogó terítékeket. A hlk és elmés és előkelő közeget, hol lepereg mese. Csinos fölstilizáltságot. Megemeltséget. A hátsó lépcsők és mosókonyhák, npfénymentes, zárt szobák helyett széttárt teremjtókt. A beleképzelés, z odképzelés lehetőségét. A mesét. A sodró történetet. (Akármilyen vlószerűtlen legyen is.) Mindez nem kevés. Mégis kevés mgyrázthoz. Mit d még A httyú? Nyilvánvló elmésségeket. Molnár ugynis nnyir szellemes ember volt, hogy drbjibn z legszellemesebb, hogy nem is olyn szellemes. Csökken-tett szellemességek A httyú szellemességei. Bárki könnyen megértheti csvros mondásit. Bárki könnyen lehet ily módon szellemes, h utánozz szerkezetüket. Érthető-befogdhtó, könnyed szellemességek. Nem kell gondolkodni megértésükön, nem kell szellemi előiskolázottság, sem különösebb humorérzék, hogy egy szempillntás ltt megértsük: itt élccel volt dolgunk. Hogy mitől mozog és eleven A httyú, hhoz tlán éppen Márkus lkítás segít hozzá. Márkus Mdách Színház Molnárelődásánk főszerepét játssz egy nem- főszerepben. Ő áll középpontbn. Körülötte forog minden. Ő mozgtj játékot. Hozzá mérjük többieket is --nem művészi rngbn vgy emberábrázoló mélységben (ez reménytelen voln), hnem történet belső hierrchiáját számlálhtjuk hozzá és tőle, h eligzodni kívánunk történésben. Miként lesz vlki főszereplő egy mellékszerepben? december i8-án, bemuttón Tny Frigyes játszott szerepet, ki Rákosi Szidi Betrix, Hegedüs Gyul Jácintj, Csortos Ági Miklós mellett nem volt nnyir z előtérben. A drb természetes rnglistáj szerint szerep ugyncsk súlytlnbb, kurtább, hát-térbe szorulóbb. Inkább Betrix lehetne főszereplő, leglábbis: fő mozgtó. De mindenképpen címszereplő, vgy tnár (tehát fitlok) főszereplők. Ők zonbn Mdáchbn nem csupán psszívk, de még stílusr is képtelennek muttkoznk. Albert herceg egy cspásr főszereppé lett. Mert Márkus játssz? Azért is. Márkus lkítás átrendezi drbot, átcsoportosítj z erővonl kt. Átírj drbot. Megjelenik színpdon bohózti bbák-bábuk között egy ember. Jelleme vn, élete és drámáj. Sors. Érdekes. Titokztos és megrázó. A vlóbn teljes vígjátéki lkítások nemcsk elszórkozttnk és elmultttnk, hnem meg is ráznk, mert elmondnk vlmi keserűszépet z emberi természetről. Mi megrázó lehet egy vígjátéki Hbsburgbn? Az, mi rokon velünk. Mert sosem egy Hbsburg-komédiát néz közönség: mindig emberi komédiánk nézi. III. Richárd sem York-trgédi, végén megjelenő Richmonddl, hnem emberi trgédi. Molnár legrosszbb drbjibn is, hol z egész nem igz: részletek teli vnnk igzsággl, élettel, megfigyeléssel. Ez teszi lehetővé, hogy színész belehelyezkedjen Molnár fölvázolt lkb, és emberré teremtse színpdon. De ez csk kkor következhet be, h kellő érzelmi-gondolti föltöltöttséggel képes átrjzolni-átírni szerepet, drbot. H újr képes teremteni, h új hngsúlyokt csl elő belőle, h rárímelteti mi életre. Emberi kpcsoltok átvilágításáért és emberi jellemek minél teljesebb megleséséért járunk színházb. A többi: járulékos elem. Cslogtó külsőségek, jóllehet: fontos külsőségek.

13 VÁGÓ PÉTER A ntúr és mi mögötte vn A Ngyvizit Pesti Színházbn Flherty klsszikus dokumentumfilmjében, Nnuk, z eszkimóbn láthtó következő jelenet: Nnuk fókár vdászik. Amikor szigony eltlálj z ál-ltot, z lebukik mélybe. Nnuk pedig megfeszített erővel, jégen állv húzz kötelet. Félelmetesen groteszk élethlálhrc kezdődik. A prémekbe burkolt kis lk klsszikus burleszkek stílusábn hempereg, bukdácsol, bukfencezik jégen, míg fók utolsó erejét is megfeszíti, hogy szbdulhsson. Nnuk z életéért hrcol, betevő fókáért, fennmrdásért. Minél ngyobb erőt fejt ki, nnál komikusbb, Nevetünk Nnukon, mert reflexeink ezt prncsolják nekünk, de közben tudjuk, hogy mit látunk, zon voltképpen nincs semmi nevetnivló. Flherty egy groteszk, egyedi eset segítségével rgd meg egy életjelenséget. Gyurkovics trgikomédiájábn egy életjelenség, betegség szolgál groteszk ábrázolásmód lpjául. Négyen feküsznek kórteremben. Bdri és Cziegler súlyosbb esetek, F. Tóth és Fzeks z enyhébbek. Bdri, bár legbetegebb négyük között, szünet nélkül és látványosn él ". Ugrálttj z egyet-len járóképest, Fzekst, z egykori dublőrt, állndó megjegyzésekre készteti sebével bjlódó Czieglert s mozdultlnságr késztetett fitl sofőrt, F. Tóthot is, kihez két hét ót nem jött be felesége. Minden és mindenki ér-dekli, mindenhez hozzászól, nem nyugszik egy pillntr sem, s többiek sem nyughtnk tőle. Agresszíven kihsználj, de ezzel ugynkkor, jótékonyn tápot dv indultiknk, életben " is trtj őket. Infúziós tűvel vénájábn, szinte tpinthtó erőfeszítéssel él óráról órár. Berendezkedik sját betegségében. Mozdultlnságr kárhozttott teste ellenére tevékenyebb ", érdekesebb és reménydúsbb, tlán még boldogbb életet is él, mint egészségesen. A mozgásképtelen ember felfokozott, komikus ktivitás groteszk jelleget kölcsönöz lkjánk. A Főorvost - kit külföldi útjáról várnk hz - meg- különböztetett tisztelettel sűrűn emlegeti. Szüksége vn erre, tlán még inkább, mint mgár Főorvosr. Cziegler már második műtét után vn, sebe nehezen gyógyul. A Donnál érzett rettegés, hogy oldlb lőhetik, most kp utólgos igzolást fájdlombn. Szenvedését folymtosnk érzi: Sose gyógyulok m e g... z egész csládom, érti? Egy nővérem mrdt. Nem merek csládot lpítni. " Bdri regálás: Cslád! Ki kr csládot?... z én életem vlmi fényes volt? A feleségem meghlt. Szerettem én vlkit? " Bdri és Cziegler kettőséhez cstlkozik másodszólm, F. Tóth: Vnnk tények. Például, hogy feleségem nem látogt. Ez tény. " Fzeks: Öt drbr tört krom, két éve. Próbáljon meg mg ugrálni, törött krrl." Egymástól elszigetelten, négy egyform ágyon fújj mindegyik mgáét, Bdri és Cziegler figuráj zonbn drb elejétől kezdve gondosbbn, összetettebben megformált másik kettőnél. A puszt kórterem-szituáción túlmuttó trtlmk hordozásár látsznk lklmsnk, s z író sejteti is, hogy szán nekik ilyen szerepet. Mégis vissznyesi őket bjbn mindenki egyenlő" elegyengetett szintjére. Tréfálkozások, viccek követik egymást. Kitűnőek, figurából srjdók, nem csikorgó klisék. De nem viszik előbbre drbot, helye-sebben előre tlán igen, mélyebbre nem. H. Dezső érkezik sofőrjével, Cziegler sógor. Mgs rngú miniszteriális tisztviselő. Illetékessége szinte korlátln kiterjedésű: Brnyától, hol nehéz helyzet ", egészen Bdrink feljánlott lúdtlpbetét beszerzéséig terjed. Túl kórterem világán Ngyon kegyetlenre fordul itt játék. Gyurkovics mesterien hívj elő " z eddig rejtett erővonlkt, s emeli túl drbot kórtermi szituáción nélkül, hogy kizökkentené eddigi ritmusából, hngvételéből és vonlvezetéséből. Czieglernek sját sógor, ki elhlmozz jándékokkl, éppen olyn ellensége, mint Főorvos, ki gyógyítj. Dezső pedig Főorvos természetes szövetségese. Mári, tkrítónő szinte állndón érzékelteti, hogy kórtermet hullkmr előszobájánk trtj. Klári nővér, bár vonzz Fzeks, önkínzó ridegséggel utsítj vissz férfit. Szervilis, torz, ellehetetlenült kpcsoltok Még z egymást kihsználó, egymástó] szinte elpusztuló betegek viseltetnek legemberibb indulttl egymás iránt. Tökéletesen és egyértelműen kilátástln képet fest Gyurkovics. Meg is rid tőle. Dezsőék távozás után Cziegler már feleslegesen kötteti el szál-. kt. Értelmezi látogtást: Segíteni! Szlámivl meg ruhávl? Bejönnek nézni, hogy döglök meg!... Úristen, meg Brny, meg szlámi... Mindenki jót kr?... Micsod mennyország!" Levezetődik gondolti feszültség, másik" mögöttes drb kontúrji felszívódnk, Cziegler vékonyk sors veszi át gondolti struktúr terhét, s kegyetlenül következetes írói mondndó hígulni kezd. Rádásul Klári nővér meghódítását sikertelenül megmegkísérlő Fzeks távozás előtti kimondom z igzságot z élet nevében" jellegű monológj, mellyel porb zúzz " Bdrit, kifejezett törést jelent. Nemcsk stílustörést, többet nnál. Az író egyszerűen kicseréli flegm, üzletelő, stricigynús vgányt végtelen prérik Keményöklű Billére. A második rész eleje Cziegleré. Fájdlomcsillpítóktól bódultn monologizál, sebét visszutlj Donhoz: Ez seb!... egy lövés... nem gyógyul. Elmérgesedik bennem. A gyógyulás külön képesség. Nincs ilyen képességem... idesoroztk... Nem sikerült megmenekülnöm! " Gyurkovics önéletrjzot mondt el Czieglerrel, s egyúttl bizonyítványt is kiállíttt vele. Még jóvátétel se mrd ki. S mindezt nrkózisos félálombn teszi Cziegler, hogy hihető " legyen. Pedig itt néhány jelzés is elég voln. F. Tóth pár szóbn össze tudj fogllni, mit tudnunk kell ról: nem látogtj felesége. Bdri ugyn rengeteget beszél, de életének egyegy epizódját ő is röviden intézi el, legfeljebb számtlnszor ismétli ugynzt. Csk Cziegler kénytelen rekvizitumok tömegével igzolni, hogy zsidó munkszolgáltos volt, ki megjárt Dont. Cziegler ugyn vlóbn mániákus, számár főorvos, ki elfuserált " műtétet, keretlegények jogutód; kkor nem érte el sorozt, most eltlált. Egyre megy. De ngymm temetési kívánsági, z elhurcolt nővérek és ny, hlott p, nem válllt gyerekek, jóvátétel stb. feleslegesek. Cziegler zsidóbb nem lesz tőlük, drb viszont megterhelődik egy újbb, legngyobb mértékben közhelyszerű síkkl.

14 A vizit viszont ismét telitlált. Tuljdonképpen z lpsztori nem több egy kbrétréfánál, de tévedhetetlen biztonsággl írt meg Gyurkovics. A tűnődő, betegek s ágyk fölött lebegő Főorvos Kisdoktorrl betűszámtn rb lpítóiról s mór stílusú épületek izzó fehérségéről vált szót. Bdri ngyon él. Mindenre és mindenkire vn gondj. A közben visszérkezett Fzeks sebére is. F. Tóth egy sját megműtött fenekét meggyűlölt ember konokságávl jelenti ki: Hz krok menni." Bdrit lelőni se lehetne. A főorvos kis idő után beleszédül egy ágyb, s ott is mrd. Az elcsendesedő színhely előtt Mári, tkrítónő s korábbn időn-ként vártlnul felbukknó Borbély beszélgetnek. Ez színre lépésével bszurd szituációt teremtő figur kérdéseket inspiráló közönyével, tlányos megjelenésével időről időre felhsítj drb nturális burkát. Félszvkból is ér-tik egymást Máriávl. Gyurkovics ezt z álbszurd technikát már előző drbjábn, Az öregben is sikerrel művel-te. A dilógus betétszerű, de éppen ezért kitűnő. Mári s Borbély egy monológot mondnk - ketten. Egyik másikét egymásnk. Nem trtoznk sem z ágyon fekvőkhöz, sem kintiekhez, sem fentiekhez. Gyurkovics Tibor: Ngyvizit (Pesti Színház). Oszter Sándor (F. Tóth), Bilicsi Tivdr (Bdri) Koncz Gábor (Fzeks) ás Somogyvári Rudolf (Cziegler) Betegség és egészség átfolyik egymásb, mindenki mg bjávl törődik, s mindenkinek vn is vlmi bj. Mári s Borbély nyvlyáikt sorolják. Közöttük fekszik z ájult Főorvos. Cziegler nem bírj tovább fájdlmkt. Ki kr ugrni z blkon. Bdri ngy erőfeszítéssel kimászik z ágyból és vissztrtj. Megmenti és kibékül vele. Ennek megfelelően érzelmes véget ér drb is, Bdri párnár hnytló feje még zt is jelentheti, hogy belehlt megerőltetésbe. Pedig Bdri mgánk trtj vissz Czieglert. Se élni, se hlni nem tud nélküle. Ahogyn Dezső tiltkozott z ellen, hogy Cziegler feljelentse neki Főorvost, úgy Bdrink is rá kellene Czieglerre üvöltenie, mikor leszedi z blkpárkányról: Nem fogsz nekem kiugrni!" Mert erről vn szó. Bdri és Cziegler gyűlölködő együttélése és továbbélése: ez drb perspektíváj. Új főorvosokkl, más szobtárskkl, z idők végezetéig. De még ez is, ez nyomorult vegetálás is többet jelent Bdrink, mint hlál. Önmgát győzi le, hogy Czieglert is visszrángss z életbe. Fenntrtásim mellett rendkívül tehetséges és érdemes munkánk trtom Ngyvizitet. Gyurkovics színmű nturális síkját szinte tökéletesen építette fel. Nem kevésbé sikerült Bdri és Cziegler, vlmint Főorvos és Dezső figurájánk elhelyezése drám szerkezetében. Itt már zonbn mrdéktlnul csk z lpvetést lehet dicsérni, drámi erőtér megteremtését. A négy figur működtetését" Gyurkovics különböző htásfokkl végzi. Az elvontkozttás és vlmire vontkozttás sokszor csupán áttételesen vgy még inkább, közjátékokon" keresztülbukdácsolv vlósul meg. Ez bukdácsolás" természetesen nem olyn mérvű, hogy zt bárki igényes néző befogdás nominális szintjén érzékelhetné. Az író jól játszhtó szerepeket, formás szituációkt ír és teremt, s mi egyáltlán nem csekélység, kitűnő poénokt d figurák szájáb. Létrejön tehát színjátéknk egy olyn szintű egysége, melyet már önmgábn is feltétlenül dicsérettel kell felemlíteni. De h z író ennél jóvl többet is sejtet, kkor számon kérés is indokolt. Gyurkovics időnként szárnyát szegi sját lehetőségeinek, s nturális közeget, melyről figurái el rugszkodhtnánk, nehezékül lábikr ksztj.

15 G yu rk o vi c s T i b o r : Ng yvi zi t ( Pe s t i Szí nhá z). Bi l i c s i T i v d r ( B d r i ) és So mo g yvá ri Rud o l f ( Cz i e g l e r) ( Ik l á d y L á s z l ó f e l vé t e l e i ) Színdrb vgy kbré? Az elődás, noh remek szórkozást nyújt, sjnos, nem éri el drb szín-vonlát. Kpás Dezső rendezése nem segített hozzá különösebben drb értelmezéséhez. Kétségkívül kellemesen, ízléssel megoldott színpdr állításról vn szó; minden szolid, mértéktrtó, ebben tekintetben egységesnek is mondhtó hngvétellel történik. Ez zonbn ligh segíti elő drb rétegeinek érvényesülését, sőt, elfedi zokt. Nemcsk mögöttes trtlom válik így nehezebben hozzáférhetővé, de felszíni, nturális réteg is bevonódik ngyrelizmus kmrváltoztánk diszkrét csillogású mázávl. A drámi erőtér megvilágításár, z erővonlk mrkánsbb kirjzolásár tett próbálkozás így természetszerűleg lig lelhető fel. A rendezői állásfogllás hiányánk s groteszk játékstílus szinte teljes mellőzésének természetszerű következménye, hogy drb kbrétréfák soroztává válik, s egészen egyszerűen nem lehet tudni, hogy miről szól. Illetőleg zt benyomást kelti, hogy nem szól semmiről. Kétségtelen tény, hogy trtlms és igényes szórkozás sem kis dolog, de h egy nygbn ennél több is vn, nnk kibontásár leglábbis kísérletet kellene tenni. Annál is inkább, mert ez semmiképpen sem megy szórkozás rovásár. Bilicsi Tivdr Bdrij színész és szerep tlálkozásánk örömében fognt lkítás. Munkáját bölcs és lehiggdt derű jellemzi. A figur gresszivitását, fékezhetetlen Iocsogását, öregsszonyos sirámit mind z élnivágyás érzékeltetésére fordítj. Rendkívül színes lkítás ez, egy élet és egy pály tpsztltitól sűrű. Erőtlen legyintései, fejrázási, elnyújtott mgánhngzói figur szüntelen, csökönyös, htványozott jelen lenni krását sugározzák. Nturális eszközökkel él ő is többnyire, de zokkl fölényes biztonsággl bánik. Két lkítás, Tábori Nór Máriáj és Kozák László Dezsője képviseli zt minden mondtbn és gesztusbn tudtos, egyszerre zonosuló és idézőjelbe tevő stílust, mely drb legoriginálisbb részeinek is sjátj. Tábori Nór visszeres lábú, elnehezült testét női öntudttl hordozó, mozdultln rcú tkrítónője nem tesz egy felesleges mozdultot sem, mondtit is fkó egyhngúsággl mondj. Minden lépésnek, szónk pró, de érezhető nyomtékot d, elkülöníti többitől. Erősen srkár lép, teste meg-megdöccen, órbérben közlekedik prtvissl és felmosóronggyl. Nem lehet kikezdeni, megbántni. Túl vn dolgokon, tkrításon is, mindenen. Gumikesztyűjét úgy hordj, mint más kitüntetését. Kozák Dezsőjéből sugárzik tevé- kenységre kész mgbiztosság. Ahol éppen áll, minth kis mgslt támdn tlp ltt. Gzdszemmel néz körül kórteremben. Ez is rá vár. Tuljdonképpen minden rá vár. Kozák kisterpeszben, kezét csípőre téve, kissé előre-hjtott fejjel vizsgálj dolgokt. Az-tán rövid összpontosítás után felveti fejét, jobb lábát kissé előrecsúszttv lzít, és kimondj szentenciát. Egy ember, ki tudj, mi helyzet. Kozák tisztán tgolj és értelmezi Dezső színpdi jelenlétének minden egyes pillntát. Kísérője, sofőr szerepében Kern András kitűnő árnyék". Precíz, ruglms és könnyed. Somogyvári Rudolf Czieglerjének sors már szereposztásnál eldőlt. Pedig Somogyvári mindent elkövet - nem mindenáron vló sikerért, nnál sokkl igényesebb önmgávl szemben - h-nem zért, hogy megoldj feldtot. Megcsinál, kidolgoz minden pró kis részletet, járást, trtást, gesztust, hngsúlyt, hngszínt, nézést, fintort. Elkezd és befejez, átköt, vált, fokoz, építkezik, kivár, regál. Dolgozik, észrevehetően és leleplező módon. Hiáb. Benkő Gyul, mint Főorvos, elegáns és rutinos. Koncz Gábor kissé komolybbn veszi mgát Fzeksként, mint kellene. Oszter Sándor nem sokt tud kezdeni F. Tóthtl. S h ezeknek ki-tűnő színészeknek -- vgy Oszter Sán-

16 dor, Egri Márt és Lukács Sándor esetében: ígéreteknek nem sikerül többet nyújtniuk, ezért is rendezés mrsztlhtó el. Venczel Ver rebbenő és bájos, mint mindig, főiskolás Egri Márt szép, mgs lány. Lukács Sándor orgánum kellemes együttest lkot Benkő hngjávl. Deák Sándor egészséges np-brnítottságán kifkul Borbély Gyurkovics megírt figuráj. * Gyurkovics igen jelentős utt járt be z Estére meghlsz bemuttás ót. Ott még távolról sem volt birtokábn nnk fölényes drámépítési és szituációteremtő érzéknek, melyről N g y v i z i t - ben tnúságot tett. Múltt, jelent, jövőt krt egybemrkolni első drbjábn: világ, művészet, férfieszmék", romntik, hősszerep, zseni és nők, vllás. otthon, szerető, gyerek, tiszt szerelem. minden összezsúfolódott három felvonásbn. Szereplői gátlástnul, terjengősen jellemezték önmgukt, szenvedtek és éreztek intellektuális vitáik közben, festőhős Iván szent szörnyetegként" vonult végig drbon. Az öregben z író már lemondott mindenségről, de még mindig túl sokt mozgtt" drbot, nem volt kifutásuk jeleneteknek. Alpvető változás történt zonbn Gyurkovics stílusábn élő színpdi nyelven beszéltek már figurák. Erősödött törekvés szerkezeti egységek htározottbb rögzítésére z egyes részek gondosbb kimunkálásár, következetesebb vonlvezetésre Minden bizonnyl igen komoly drmturgii munk előzte meg bemuttót Az Öreg figuráj zonbn z író gyenge " és erős " keze nyomát egy ránt mgán hordj még. Gyurkovics végül is rálegyintett mg felállított kérdésekre, s hőse sors fölötti meg htódást válsztott. A Ngyvizitben kiforrott színpd szerzővel tlálkozunk, kinél hiányos ságok legtöbbjét már sját mg ellen tett engedményekként könyvelhetjük el Mindenképpen dicséret illeti szín házt, hogy kitrtott z író mellett. Gyurkovics Tibor: Ngyvizit, Pesti Színház. Rendezte: Kpás Dezső, díszlet: Fehér Miklós, jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Bilicsi Tivdr, Somogyvári Rudolf, Koncz Gábor, Oszter Sándor, Venczel Ver, Deák Sándor, Tábori Nór, Kozák László, Kern András, Benkő Gyul, Egri Már t f. h., Lukács Sándor f. h. KÖRÖSP AT AKI KISS SÁNDOR Nincs mese? Bánki Zsuzs elődóestje A. két háború között voltk " szvlóestek. Á színpdi érvényesülés lehetőségétől politiki meggyőződésük vgy szármzásuk mitt megfosztott művészek tüntetésnek is beillő rendezvényei. Ezeket rendőrség egy-két elődás után betiltott. De hngultuk, jelentőségük méltán nőtt legendássá z idősebbek emlékezetében. A felszbdulás utáni első évtizedekben minth kettévált voln színészet és elődóművészet. Álig kdt olyn mű-vész, ki egyszerre mindkét területen működött. Az elődóművészek temtikus esteket trtottk. Volt, ki blldák specilistájává" emelkedett, mások klsszikus költőink József Attilávl, Rdnótivl záruló soroztivl keltettek figyelmet, szereztek újbb és újbb versbrátokt. Fordultot jelentett z elődói estek hzi történetében Mensáros László fel-lépése. Azót ez műfj már nem csupán egy költő vgy költészet szolgált, hnem z önkifejezés nyílt eszköbánki Zsuzs pódiumon ze. A színész, nem lévén lkotóművész, úgy tudj legőszintébben, legemlékezetesebben elmondni önmgát, h kiválsztj világirodlomból legszemélyesebb élményeit. Minden elődó tudj, mi siker első feltétele: kell vlmi közösnek lenni z elődóbn és z elő-dott műben. Vlljuk be: Mensáros ót minden ön-álló est önvllomás-gynús. Különösen nyugtln, művészi pályájukkl elégedetlen művészek estjein válik fájdlms méretűvé ez z lnyiság. Bánki Zsuzs elődóestje szkít ezzel z újmódi szokássl: nem önmgáról kr mindent elmondni, hngját bizonyos trtózkodás jellemzi. Csínján bánik személyes vllomásokkl, inkább sját színészi teherbíró képességével kísérletezik. Műsor z emberi élet három ngy korszkáról, gyermekkorról, felnőtt életéről és z öregségről szól. A középső részhez még egy lfejezet is kpcsolódik, mely közéleti kérdésekben fogll állást. A válogtás nyomttott műsor lpján kissé cspongónk látszott. Gyerek-vers, részlet bibliából, újságcikk, dl, szótáridézet, Molnár Ferenc-novell, részlet Mici Mckóból. Hmr kiderült, hogy ebben szertelenségben, s műfji sokféleségben szilárd eszmei rendszer vn, s z est színésznő tudtosn válllt próbtétele. Bánki Zsuzs nem trtozott mellőzött művészek közé, de eddigi szerepeiben nem tudt be-muttni játékskálájánk szélességét. Tehetségét megbecsülték, klsszikus és modern drbokbn egyránt módj volt izglms drámi szerepeket eljátszni.

17 Mégis, jellemző, hogyh rá gondolunk, elsőnek Bródy Tnítónője és z Optimist trgédi Komisszárnője jut eszünk-be, tehát hőstípusok. Lágybb, líri lkítási, Viol Vízkeresztben vgy Izold Trisztánbn már távolbbi képzet-társítások. Csk legutóbbi három évben vette észre néhány rendező, hogy Bánki másr is lklms. Így születhetett meg Klevlábn Észk úrsszony sejtelmes, színes intrikusfiguráj, egy remek vígjátéki lkítás Vidám kísértetben és egy kozmikus méretű rettegésben élő, idegbeteg meriki sszony z Érzékeny egyensúlybn. Akár-hány közelmúltbeli szerepére gondolunk, mindegyik totális újrkezdés, más mint többi. A Nincs mese? című elő-dóest keretében percenként vlósítj meg zt, mire színpdon csk legújbb időkben kezd lehetősége nyílni; hngok, stílusok, kifejezőeszközök gyors váltogtását, színész fegyverzetének teljes felvonulttását. A legérdekesebbek egy ilyen esten zok számok ", melyek ismerősek, másoktól is sokszor hllottk. Puskin-szvltát nem kisebb színésznő, mint Bjor Gizi tolmácsolásávl vethetjük össze. Bjor sokkl tisztábbn, értelmezve mondott Puskin-mesét. Bánki z értelmet összemost, rr törekedett, hogy rengeteg kép hngsúlyozásávl mesevilág burjánzását, gyermeki képzelet vlóságos dzsungelét teremtse meg. Milne könyvéből közismert léggömb-klndot mondt el. Itt sem kínálkozó módon járt el. Nem két szereplő beszédének felnőttes válsztékosságát ütköztette vlóságos cscskságukkl, hnem z árttln és tpsztltln Mi ci Mckóbn ösztönösen jelentkező humorérzéket és öniróniát húzt lá. A vártln élmények soráb trtozott A négyökrös szekér is, melyet eddig már hllottunk álmodozv, emlékezőn visszmerengve, de mindig fitl költő szemszögéből nézve. Bánki csevegve, tárgyilgos hngon dt elő, vlhogy z hngzott ltt: hát igen, fitlon ilyen kevés elég boldogsághoz. H egy-egy klsszikus vers érzelemgzdgságát soknk tlált, gyorsn után-eresztett vlmi fnyrbb, mi szerelmes verset, s mindjárt visszhuppntunk z illúziók festett egéből vlóság kemény és sokszor csúny tljár. Kitűnő pillntbn érkeztek humoros írások, jó hngon oldották fel trgikus, keserű gondoltokt. A komikumml mesterien bánó első rész legemlékezetesebb drbj Rdicskov Mese z oldlbordáról című írás, mely teknősbékák szerelmi élete ürügyén férfiúi gondolkodásmód kcgttó persziflázs. A közélettel kpcsoltos versek, soktmondó újságcikkek keserű indult után szintéziserejűek z olyn szellemes, játékos írások, mint Bárány Tmás Ki lehet ngyvezír?-j e. Bánki Zsuzs ezekben humoros írásokbn muttt meg legismeretlenebb oldlát. Mindig mrdt még vlmi meglepő eszköze, mi- (Iklády László felv.) vel fokozni tudt htást. Komikus képességei kkor is rgyogtk, mikor olysmit dott elő, mit írój eredetileg egyáltlán nem szánt humorosnk. (Például npilpból idézett beszámolót lbdrúgó-válogtott sikertelen délmeriki szerepléséről, vgy Népszv cikkét, Szbd-e ittsn vezetni vállltot ".) Elemezni kellene Molnár Ferenc Pletykáját elődó színésznő beszéd- és légzéstechniki brvúrjit, mégis, megelőző írások utórezgéseként kápráztos és multságos szózuhtg közben z jár fejünkben, hogy z öregség egyik legtrgikusbb vonás; már csk zzl szórkozht z ember, mi mássl történik. Komikus és, trgikus élmények groteszk egymásr játszás állndón vissztérő eszköze Bánki Zsuzsánk. Ezt z nyg válogtásávl úgy tudt elérni, hogy nyugtos" nemzedék íróit, Kosztolányit, Bbitsot Örkénnyel, Ldányi Mihállyl, Keresztes Ágnessel ütköztette. Ez játékos polémi, kétféle életszemlélet és stílus szüntelen váltogtás htás fokozásánk egyik eszköze volt. Bánki Zsuzs olyn sokféle hngon szóllt meg, hogy nehéz volt tetten érni, kit érez mgához legközelebb, melyik z költő, ki leginkább szívéből beszél. Ldányi Tündérmese című ngyon is közéleti fognttású, Mrožekre emlékeztető, ironikus ciklusát, mely úgy kezdődik, hogy Meseországból először belügyminiszter disszidált, mert nem volt többé meseellenes senki ", úgy dt elő, minth Jncsi és Juliskát mesélné pici gyerekeknek. Kosztolányi Hlotti beszédét olyn nyugodtn, belső fegyelemmel mondt, minth Brecht-szöveg lett voln. Egyetlenegyszer engedte el mgát, mikor Hjnli részegség következett. Itt nem krt meglepetést, hgyt, hogy elsodorj z érzések árj, teljesen zonosult z elmúlássl viskodó költő gondoltivl. Megtehette. A vers már z est vége felé hngzott fel. A hllgtóságot már megfürdette hidegben, melegben, groteszkben, trgikumbn, pjzánságbn, szójátékbn. Búcsúzóul régi" hngon szóllt meg. Fel-rgyogttt késői impresszionizmus csodáltos, őszi színeit.

18 távol ülnek színházi élet tűzhelyeitől? Akinek vlmi nem tetszik, álljon közébük vgy leglábbis melléjük, és jvítson A Déryné Színház zenés képességei szerint... de senkinek sincs estjeiről erkölcsi jogosultság kétségbe vonni létjogosultságukt. Ez létjogosultság kétségtelen. Csk h ezt egyértelműen elismertük, kkor vitázhtunk műsorpolitikájukról, rendezői elveikről, jánemrég hllottm, hogy Déryné Szín- tékuk színvonláról. Ennyit áltlábn. ház Auber Fr Divolójánk elődásár De vígoperáikról ne áltlábn bekészül. Örültem hírnek, mert szeretem Auber könnyed operáit, és szeretem széljünk. Itt tnú vgyok, tehát ítéletet Déryné Színház vígoper-elődásit. befolyásoló vllomást tehetek. Ezeknek Amikor Kulich téri kis színpdon be- művészi színvonláról személyes élmények muttnk egy újbb vígoperát, mely lpján jogosult vgyok szólni. A Déryné zenés elődásink lelke zután útnk indul z ország minden táj színház főrendezője, kitűnő színpdi. felé, hogy szó szoros értelmében ngy képzeletű, lkokt leleményesen és mutömegek gyönyörűségére szolgáljon - rám ltságosn mozgtó Kertész László. számítni lehet, mindig ott vgyok z első Bármelyik fővárosi vgy ngyvárosi elődások egyikén. De nemcsk én: színház nyeresége lehetne, hogy rendezői észrevehettem, hogy szinte szektáj vn között tudhtná. Ő zonbn hosszú évek már Déryné vígoperáink. Tessék csk megkérdezni zenekedvelő írókt - tíz ót jókedvvel válllj több meg-szólást, közül kilencről ki fog derülni, hogy ők is mint elismerést hozó feldtot: jó zenét lelkes tgji Kulich téri szektánk. És jutttni ngy tömegekhez. Ehhez célhoz nyilván nem-csk én olvstm hökkent eszményi műfj vígoper vgy jó zenéjű értetlenséggel, hogy itt-ott kifogások operett. Gondoljuk csk meg, hogy z esnek Déryné művészeinek igzán utóbbi években Offenbch, Nicoli, Donizetti vidám dllmit vitte áldoztos munkáj ellen. országszerte tov"; és most következik Nem kívánok problém egészéhez Auber. hozzászólni, hiszen z újmódi vándoraz zene, melyet felsorolt nevek színháznk lig-lig ismerem prózi jeleznek, éppen középhelyet fogll el z repertoárját, és múgy is bizonyos vgyok úgynevezett könnyű és z úgynevezett benne, hogy z ő dottságik és játéknehéz zene között. Én egyébként sohkörülményeik között nem vehetnék fel versenyt legngyobb és legfelszereltebb sem tudtm megbrátkozni könnyű és prózi színházinkkl. De nem is ez nehéz zene elkülönítésével. Vjon ki feldtuk. És ki esztétiki okfejtéssel ebben foglomkörben gondolkozik, z kifogásolj színvonlukt - z próbálj hová tesz mondjuk egy Hydn-menüettet? utánuk csinálni. De míg nem csinálj Nemegyszer rr gynkszom, hogy híg utánuk, ddig ne is kárhoztss muzsikát nevezik eufémikusn könnyű munkájukt, mert mi t ők tesznek, zt zenének. H így vn, kkor például vlkiknek tenniök kell! A színházi kultúrát Offenbch vgy Kálmán Imre gzdg vlhogy el kell vinni zokhoz, kik dllmvilág nem is lenne idesorolhtó, máskülönben nem juthtnk szín-házi még kevésbé Donizetti vgy Auber. Holott kultúrához. Meghtott emlékezéssel nem lehet kétséges, hogy ezek méltányoljuk hjdni vándorko- zeneszerzők igzán könnyen érthetők, médiásokt, m ngyszerű Dérynét, kit ezek ngy tömegeknek dnk jó muzsikát. Déryné Színház nevében idéz, és H viszont nehéz" zene csk mindegyik sorstársát. Ők még nehezebb körülmények között, tehát vélhetőleg vájtfülűeknek vló, kkor Hydn, Mozrt, olykor még bírálhtóbb produkciókkl sőt nemegyszer Schubert vgy Chopin sem végezték postoli munkájukt. De em- trtozik nehéz muzsikusok közé, és h könnyű" kkor kár lékezeteiket csk áldás illeti. Hát miért nem zenéjük odsorolhtó könnyű zene címszv lá, djuk meg ennek z elismerésnek leglábbis morzsáit nekik, kik mi kö- és egy ktegóriáb eshet leghígbb rülményeink között válllják fárdságos táncdlll. Ami képtelenség! Ki kellene tehát tlálni vlmi hszművészi feldtot, hogy színházi gyönyörűséget djnk zoknk, kik nálhtóbb felosztást, mint ez könnyűnehéz ktegóri, mi csk rr vló, HEGEDŰS GÉZA _ hogy zűrzvrt okozzon zenei foglomvilágunkbn. Jó lenne, h zenészek és zeneesztéták hozzászólnánk ehhez kérdéshez. z zonbn bizonyos, hogy vn zene, mely könnyebben hozzáférhető ngytömegek számár, és vn zene, melyhez ngyobb zenekultúr szükséges. Továbbá könnyebben hozzáférhető zene egy része igen-igen híg holmi (szándékosn nem krom hsználni itt giccs címszót, mert mgm is nnyit töprengtem már rról, hogy mi giccs, és nnyit olvstm felőle, hogy már végképpen nem tudom, mi is z), másik része zonbn vlóbn szép, rendszerint derűs és derűt ébresztő, régebben úgy mondták voln, hogy léleknemesítő'' zene. Nos, Déryné zenés estéin éppen ez léleknemesítés" folyik derűsen és leleményesen. Jó játék keretén belül jó zenét kp ngyközönség. Ez pedig zért olyn ngyon fontos, mert nnk ngyközönségnek ngyobbik hányd sehol másutt nem kpj meg ezt jó ze né t... Azz megkphtj rádióbn. A rá-dió igzán minden réteg számár d megfelelő zenei élményt. Csk z bj, hogy kultúr tűzhelyeitől távol eső helyeken élő emberek nem mindig tudják, hogy mi is számukr megfelelő zenei élmény; és hol minden kphtó, ott válogtó nemegyszer inkább kpcsol csábító hígzenére, mint tudt számár ismeretlen jó - noh könnyen érthető - zenére. De mikor Déryné Színház elviszi hozzá Donizettit vgy Aubert, kkor néző ámulv ismeri fel, milyen szép, és mennyire kell neki. Mert kell neki, hiszen zenei képzése igen jól kezdődött. Ne felejtsük el, hogy áltlános iskoli zeneokttásunk világszínvonlbn mérve is kitűnő (hál Kodály hlhttln munkásságánk!). De százezrek vnnk úgy, hogy tizenhárom éves korukig jó zenekultúr-lpozást kptk, és után jött ngy sem-mi. Az áltlános iskolából többség úgy lép z életbe, hogy ott körülveszi híg-zene... és hmrosn ízlése is ehhez idomul. A flvkbn nincs hng-versenyélet, de még kisvárosokbn sincs. De ngyobb helyeken, hol vn, ott sem várhtó el többségtől, hogy Bch vgy Brtók zenei környezetében érezze otthon mgát. Hiányzik színvonls, népszerű zenei kultúr, mely szerves folyttás lehetne z áltlános iskolák jó zenei lpozásánk. Úgy veszem észre, hogy pillntnyi-

19 NÁNAY ISTVÁN Az árulkodó ritmus A trtui Vnemuine színház lenyűgöző Az ember trgédiáj-elődásánk ligh-nem legemlékezetesebb, legdrámibb része XIII. szín, z űrjelenet. A Trgédi eszmeileg szinte leglényegesebb, de nemegyszer unlomb fúló jelenete itt z Emberré válás legdrámibb pontj lett, melyben Ádám vívódás, lét és nemlét, z előbbre törés és kényszerű visszfogó erők koncentrált konfliktusánk belső cselekvése mint fiziki cselekvés is megjelent. Az egész jelenet ltt egyenletes mozgásbn vn forgószínpd, rjt levő, egyenlőtlenül elhelyezett három-három pnelszerű díszletelemmel. Ádám mozgó és mozdultln htárán, színpd mozgásirányávl ellentétesen, z elemek között bukdácsol előre " - száguld térben. Időnként sikerül fel-felküzdenie mgát forgó térre, el-eltűnik z elemek között, mögött, hogy mjd újr kivesse forgó tér, s folytss földi kötöttségeitől szbdulni kró útját. z egyre erőtlenebbül mozgó, mind szggtottbbn beszélő Ádám lehetőségeinek htárához érve Föld szellemének prncsár kidobódik forgó térből, s htlms üvöltés közepette színész messze előre, színpd srkáb röpül. Az erős hnghtás utáni ném, hosszú csöndben lép előre Lucifer vinnyogó Ádám mellé, Lucifer mind ez idáig színpd hátterében volt, csk egy-egy pillntr tűnt fel. Megjelenése jele lg tervszerűen cskis Déryné Színház vígoperái igyekeznek mguk lehetőségein belül kielégíteni szükségletet. (Lehet, hogy tévedek, és ngyon örülnék, h kár hrgos hngon is megmgyráznák, hogy nincs igzm, tájékoztln vgyok, illetéktelenül szóltm bele olysmibe, mi nem z én szkmám.) Eddigi tpsztltom szerint ezek kisszínpdr leegyszerűsített, igzi népszerű játékokt teremtő, mindig multságos elődások, melyek nézők-hll net fordulópontján, látszólgos győzelmének pillntábn, egyszeriben hngsúlyossá teszi Lucifert, s jelenet további része már újból kettejük vitáj lesz, együtt mrdnk. Sjátos ritmus vn e jelenetnek. A díszletelemek egyenletes forgásánk monotóniáját megtöri és ellenpontozz Ádám dinmikus mozgás. A jelenet erőviszonyi térbeli képben, színészek elhelyezésében, mozgásábn is megjelennek, jelenet ritmusát, belső lüktetését, hullámzását képi elemek változásávl, átcsoportosításávl tették többek között közvetlenül érzékelhetővé. Ugyncsk ebben z elődásbn, XV. z utolsó - színben ritmizálás más módjávl tlálkozunk. Elöl, színpd két szélén Ádám és Lucifer ül, középen hátul Év szunnyd. Egy háromszög, legsttikusbb térform három csúcs. Ádám, z űrjelenet győztes optimizmusár lesújtó pesszimist válszt dó eszkimójelenet után z ember sorsát illetően kétségek között hánykódv viskodik mgábn: tehet-e még vlmit, lehet-e még győztes mgán és z Úr krtán? A flt kprássz, szinte nyüszít döntés felelősségétől. Lucifer hátát flnk támsztv ösztökéli Ádámot cselekvésre. S Ádám dönt: leveti mgát sziklflról, elindul színpd mélye felé. De Év felébred. Együtt z emberpár, háromszögből egy digonális egyenes lett. Ádám megnyugttj Évát, de ez momentum már elég hhoz, hogy elhtározását megváltoztss, vissztér színpd bl szélére. Visszáll háromszög, melyet zonbn most Év bont meg, előrejön színpd közepére, s egy vonlb kerül három szereplő. Ádám újr htározott, s újból elindul z előző irányb. Év megszóll: Anyánk érzem, oh, Ádám, mgm. " Ádám megtorpn, megfordul, áll, áll hosszn, mjd lssn előrejön, letérdel Év mellé, és kezet csókol. Az elmondott jelenetsor második részében csk z idézett egy mondt hngzik el. De belső cselekvésnek megfelelően z kciók hosszú sorát játsszák el, melyet betetőz hosszú, ngyon hosszú csend. A jelenet ritmusát ebben z esetben döntően térkompozíció állndó megbontás, és ezáltl hngsúlyos trtlmk és hngsúlyos térrészek, szereplők megfeleltetése, vlmint z kció és nyuglom, beszéd és csönd virtuóz váltkozttás dt. gtók élményévé teszik jó muzsikusok nemes dllmit - művészileg is igen színvonlsk. A legkényesebb ízlésű kritikus sem illetheti művészietlenség vádjávl. Tehát betölti népművelés ízlésfejlesztő feldtát is. Úgy hiszem ebben egyetért velem Kulich téri színház vlmennyi lelkes látogtój. De h ez így vn, kkor nem kellene több gondot fordítnunk rájuk? Nem kellene-e kultúrpolitiki feldttá tenni, hogy z eddigieknél ngyobb lehetőségeik legyenek? Nem lenne jó, h z eddigi né- hány helyett több vígoperát tudnánk még több helyre elvinni? Ezeket kérdéseket nemcsk mgmnk teszem fel, hnem legkülönbözőbb illetékeseknek: hivtásbeli zenészeknek, hivtásbeli kritikusoknk, hivtásbeli kultúrpolitikusoknk. Aki nem ért egyet velem, ám vitázzék, de ki úgy véli, vn vlmi igzm, z se hllgsson. Hogy Déryné zenés estéi minél szélesebb körben tölthessék be hivtást, mely-re színház, művészgárdáj oly sok nehézség közt válllkozott. * A színpdi lkotás legösszetettebb htáseleme ritmus. Az egész elődás ritmus, melyet minden más htáselem befolyásol. Ez éppen ezért komplex htás, melyet zonbn lpvetően drbok belső rendje htároz meg. A ritmus - lüktetés. Hngsúlyos és hngsúlytln részek egymásutánj. A természetben, z építészetben, zenében, verses szövegekben éppen úgy, mint színpdon. A hngsúlyos részeket drámábn drb szerkezete, mához szólni tudó és kró rendezői hngszerelés, mű belső rendje, szereplők belső cselekvéseinek rendszere együttesen szbj meg. Ugynnnk műnek más-más korbn, más színészekkel, 'külső és belső feltételek-kel természetesen gyökeresen eltérő lesz ritmus. A mű belső lüktetésének színpd eszközeivel kell megjelennie. Azz, Hermnn István tláló szóhsználtávl, mű szellemi súlypontjit, szellemi súlyeloszlását térben, képkompozícióbn, gesztusbn - fiziki cselekvésben és be-

20 szédben - kell megvlósítni. Így különkülön beszélhetünk rról, hogy jelenetek egymásutánjánk milyen ritmus, hogy készíti elő z egyik másikt, milyen eszközökkel lesz kézzelfoghtó egy-egy színpdi pillnt hngsúlyos, lényeges volt, milyen színészi lkítások ritmus, és így tovább. Tehát, mint ez már z eddigiekből is kitűnt, z elődások időtrtm, gyorsság - mit nálunk gykorltilg beszéd gyorsságávl és jelenetezés gyorsságávl szokás zonosítni - nem elsősorbn ritmus kérdése, hnem tempóé. Mnpság ilyen, trtui színházhoz hsonló koncepciózus, minden pró részletet z egész lá rendelő, ritmikilg is tökéletes elődást ritkán lehet látni. Ennek sok ok közül hzi színházi gykorltbn kettőt érdemes kiemelni. Színházink áltlábn szövegközpontúk. A szöveg szent, és zt kell eljátszni. Tehát nem szövegben mint prtitúrábn rejlő lehetőséget váltják szín-pdi lkotássá, hnem csk szöveget interpretálják. Ebből dódik, hogy szöveget deklmálják, szépen, érthetően (néh ez nem sikerül) fölmondják, minden szó, szótg fontos, tehát hngsúlyozzák, zz éppen ezért kiirtják hng-súlyt, s ezzel beszéd ritmusát. Az eredmény monotóni és tempótlnság. Mivel szöveget játsszák el mához szóló belső történés helyett, hngsúlyok külsőlegesek, műviek, ez színpdi élet külső képein is meglátszik, szín-pdi létezés, kompozíciós vgy színészi mozzntok esetlegesek, részenként jók is lehetnek, z egésznek mégsem lesz ritmusos képe ", nem lesz meg feszüléselernyedés lpvető dinmikáj. A Kton József Színház Pirndello Ahogy szeretsz elődás beszédes példát szolgáltt minderre. A mű lényege z, hogy Lukács Mrgit játszott főhősnő jelenetenként vált: hol Elm, tlánszélhámosnő, hol Júli, megtlált hitves, szeretett csládtg. Az elődás ritmusát ezek váltások dják. Az virtuóz, önmgávl, környezetével és nézőkkel külön-külön elhitetés, melynek során cselekményt mindig tovább-vivő belső lüktetést z váltkozás idézi elő, hogy néző egyszer Júliánk, más-kor Elmánk drukkol, hogy úgy érzi, be vn vtv egy játékb, de mindjárt ki is rekesztődik belőle, hogy hol kívülállóként szemléli nő környezetét, hol mg is tgjává lehetne. Ezzel vibrálássl, belső logik megszbt ritmussl dós mrdt z elődás. Az, hogy belső rend nem lkult ki, s így nem is érvényesülhetett, részletek komponáltlnságát is eredményezte. Péld erre Ungvári László lkítás, mely mgánszám z elődáson belül. Olyn mgánszám, mely rról árulkodott, hogy z lk nem illeszkedett bele drb figurrendszerébe, s melyben már említett szép. beszéd" urlkodott. Ezzel szemben pontos, tökéletes színészi ritmus volt A szecsuáni jólélek nemzeti színházi elődásábn Törőcsik Mri lkításánk. Kettős szerepének mindegyikében mindig érzékeltette másikt is. Úgy volt Sui T, hogy egy-egy mozdulttl, hngváltássl Sen Tét is jelezte, és fordítv, Sen Te szerelmes feloldódásábn is ki-kiütközött Sui T keménysége. Ez z állndó, vártlnnk tűnő átváltás, vibrálás volt z egyik ritmizálási módj. A másik - nálunk igen ritk - megoldás beszédmódbn meg-nyilvánuló kiemelések rendszere. Törőcsik mindkét szerepében, mindegyikben másként, hlltlnul gyorsn beszél. De zokt szvkt, félmondtokt, mondtokt, melyek figur és drb egésze szempontjából döntőek, fontosk, ütemváltássl, lssítv hngsúlyossá teszi. A jelenetek egymásutánj z egyik legdöntőbb ritmizálási lehetőség. A Nemzeti Színház Neveletlenek-elődásán nem éltek eléggé ezzel. A drb szerkezete eleve olyn, hogy szbályosn ismétlődnek mozglms, több szereplős és z intimebb jelenetek. Nyilvánvló ezek ellenpontozó szerepe. Az első részben vd, táncos kvrgás és hosszúr nyúlt expozíció betetőzése konfliktust kirobbntó incidens között egy ezekkel ellentétes hngultú, prncsnok és hitvese között lezjló idilli " jelenet. Az eredetileg érzelmes jelenet zonbn hrsányr sikerült, lényegében megelőző és követő jelenet ritmusábn, hngultábn játszották. Így z előkészítés, kirobbnás előtti kis pihenő, csendes kikpcsolódás elmrdt, s ezzel ngyjelenet " htás is csök-kent. A kposvári Csiky Gergely Színház Koldusoper-elődás jó értelemben vett ellenpéld. A jelenetek és különösen songok és jelenetek egymást ellenpontozó htás, gondolti befejezetlensége és lekerekítettsége más eszközökkel egyetemben - jól szolgálták z elődás célját: gondolkodttás elérését. Egészen különös ritmusproblémát jelent Albee Érzékeny egyensúly című drbj. Ht ember állndó készenlétben párbeszédre, veszekedésre, ugynkkor ennek lehetőségétől félve, zt kikerülve, egymás mellett monologizál. Nincs tétre menő összeütközés, z egyen-súly mindig megbillen, de sohsem borul fel. H egyikük társsági összezártság libikókáját megbiccenti, másikuk tüstént helyrepöcköli. Olynnk kellene lennie mű elődásánk, mint egy összeszokott kmrzenei szextetté. A szólmok egyéniek, csk részletet bontják ki, s z összehngzás új minőséget hoz létre, vlódi művet. Természetesen egyszer: z egyik hngszer viszi prímet, másszor másik, hol z egyik szól fortébn, hol másik. A Vígszínház legjobb erőit felvonulttó elődásábn ez kmrzenei hngzás mrdt el. A szólmok gyönyörűen szóltk, de nem voltk hngsúlyok, ki-trtott hngok és szünetek. Nem billent meg z egyensúly. A színtér közepére helyezett óriási bárszekrény került z elődás középpontjáb is, s nem z emberi kpcsoltok képtelenségének bizonyul kórképe. Így mélyben kvrgó, lefojtott indultok helyett felszíni jelenségeket láthttunk, lényeg ritmus helyett látszt monotóniáját kptuk. A Huszonötödik Színház Fényes szelek című elődásábn ritmuskilkítás számos kiváló formájávl tlálkozhttunk. A tömegjelenetek és néhány személy kpcsoltár koncentráló epizódok váltkozás, zene és z ének, tánc, rohnás és lerohnás meg kopogó léptű körbejárások, párbeszéd és nézőkhöz intézett költői kérdések kvlkádj, dobogó és nnk kitüntetett helyei, z előcsrnok és nézőtéri járás változó helyszínei, színészek szerep-váltási, és mindenekelőtt ezen elemek állndó ellentéteiből előrehldó belső cselekvés ritmus, e vázltosn felidézett formák teszik z elődást lüktetővé. S z mód, hogy néző pillnton-ként változó módon kénytelen együtt élni kritikávl vgy önfeledten - cselekvéssel, gondolti trtlomml. Együtt énekelni és vittkozni szeretne, egyik vgy másik tábor segítségére sietni, sját emlékeit felidézni vgy sértetten kivonulni teremből. A színészek áltl nézőben felidézett, közönség közösségével együtt lélegzés ritmus z elődás vlódi, igzi lüktetése.