Üzleti jelentés 2014.

Átírás

1 SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Tarcal, Fő út 66. Üzleti jelentés Tarcal, március 03. Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet Cg.:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 6 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 8 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 8 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 9 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 9 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 9 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA 10 1.sz. melléklet: főbb mutatók 13 2.sz. melléklet: a betétállomány 14 3.sz.melléklet: hitelállomány és forgalom 15 4.sz.melléklet: lejárati összhang elemzése 16 5.sz. melléklet: követelések lejárat szerint 17 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása 18 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A 2014-es év második felében tovább romlottak a világgazdasági növekedésre vonatkozó kilátások. Európában komoly az aggodalom egy újabb deflációval kísért visszaesés kialakulást illetően. A korábbi elemzői várakozásokhoz képest az Euroövezetben a monetáris kondíciók lazábbak, ami kedvező finanszírozási környezetet jelent Magyarország számára, ugyanakkor a külső kereslet gyengülése, a bizonytalanság erősödése, valamint a megoldatlan geopolitikai konfliktusok miatt a külső környezet teljes egészében egyáltalán nem mondható támogató jellegűnek. Elemzői vélemények alapján a következő egy, illetve két évben a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés hajtóereje, igaz a fogyasztás eddig még nem indult be igazán, a továbbra is növekvő reáljövedelmek valamint a javuló munkaerőpiaci folyamatok következtében előbbutóbb felpörög majd ben a lakossági devizahitelek rendezése is ad egy egyszeri lökést a háztartások fogyasztási kiadásainak. Az eddig legjelentősebb szerepet játszó beruházások dinamikája viszonylag erősebben lefékeződik majd, hiszen az eddigi kiugróan magas növekedésben komoly jelentősége volt az alacsonyabb bázisadatoknak, az EU-s források koncentrált felhasználásának, valamint az NHP (növekedési hitel program) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló forrásoknak is től az EU-források felhasználása már kiegyenlítettebb lesz, s bár az NHP népszerűsége továbbra is megmarad, a magasabb bázisokon ez már csak visszafogottabb növekedést tehet lehetővé. A negyedik negyedévben minden várakozás felett 3,4 %-kal nőtt a magyar GDP az egy évvel korábbi adathoz képest, így 2014-ben összesen 3,5 %-kal nőtt a hazai gazdaság ben a beruházási dinamika fékeződése, de a lakossági fogyasztás megugrása mellett 2,8 %-os növekedésre számítanak az elemzők, míg 2016-ra továbbra is azt várják, hogy a növekedést támogató lényeges egyedi hatások hiányában a GDP-növekedés a csak lassabban élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő 2,5 %-ot érhet el. A 2014-es év utolsó hónapjait és első hónapját is a negatív inflációs számok jellemezték, az inflációs nyomásnak továbbra sincs jele a gazdaságban év végén -0,9 %-os értéket mutatott a fogyasztói árindex. Az energiahordozók áralakulásában meglévő lefelé mutató kockázatok miatt a 2015-ben is mélyen a jegybank középtávú célsávja (3±0,5%) alatt alakulhat az infláció, átlagos mértékét 2015-ben 1,4 %-on valószínűsítik az elemzők, de akár még ennél is alacsonyabb lehet. Legkorábban év végére kerül látótávolságon belülre a 3 %-os cél, így abban az évben az éves átlagos infláció már 2,7 %-ra emelkedhet. Inflációs félelmek miatt tehát egyelőre nem, legfeljebb a pozitív reálkamat biztosítása miatt lesz szükség arra, hogy a Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdjen. Elemzők úgy látjuk azonban, hogy erre sem kerül sor év előtt. A jelenleg 2,10 %-ig leszállított alapkamat addig változatlan maradhat, sőt, elvileg akár újbóli vágás is kezdődhet, bár ehhez némi változtatás is szükséges az eddigi jegybanki kommunikációban. Lényegesen változott az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel 3

4 pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, viszont szűkült a kamatmarzs. Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét is erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése tól lényegesen fokozatosabb kamatemelést várnak az elemzők, így annak az évnek a végére most legfeljebb 2,75 %-ig visszaemelkedő kamatszintet várnak, amennyiben nem történik olyan változás a külső finanszírozási környezetben, amely ennél erőteljesebb beavatkozást kényszerítene ki. A munkaerőpiacon továbbra is nagy az aktív állami foglalkoztatáspolitika jelentősége, hiszen a közfoglalkoztatásnak nem elhanyagolható szerepe van abban, hogy a foglalkoztatás a rendszerváltást követő visszaesés óta a legmagasabb szinteken jár, míg a munkanélküliség többéves mélypontokra szállt. Az elmúlt év utolsó hónapjainak javuló dinamikájában azonban már a versenyszektor növekvő munkakereslete bizonyult a legkomolyabb tényezőnek, és a foglalkoztatási szándékra vonatkozó felmérések alapján valószínű, hogy élénk maradhat a munkahely-teremtés a magánszektorban. Emellett nem számolnak továbbra sem az elemzők a közmunkaprogram intenzitásának csökkenésével sem, hiszen a teljes foglalkoztatottság a kormány egyik deklarált stratégiai célja lett, ennek megközelítése pedig csak a magánszektorra támaszkodva még sokáig irreális lenne. Így továbbra is jelentős marad a közfoglalkoztatás, aminek segítségével a 2013-ban még 10,2 %-os munkanélküliségi ráta az 2014-es év átlagában mindössze 7,8%-os lesz, és innen lassúbb ütemben tovább csökkenhet és folyamán is. A GDP-arányos államadósságot, a végleges számokat figyelembe véve valószínűleg 2014-ben is éppen csak sikerül csökkenteni, de a gyorsuló gazdasági növekedés és a fegyelmezett költségvetés ennek számottevőbb mérséklődését is elősegíti az elkövetkező két év folyamán. Így elemzői várakozások szerint év végére már 74 % alá eshet az államadósság a GDP arányában. Az elemezői várakozások alapján a GDP-arányos bruttó külföldi adósság év végére már a GDP 100 %-a alá is csökkenhet. Bár a devizahitelek év eleji rendezése egy jelentősebb kockázati forrást eltávolít a forint árfolyamának alakulásából, a csak lassan mérséklődő államadósság, valamint külső eredetű kockázatok miatt a forint árfolyamában még hosszabb ideig nem fog tükröződni a javuló makrogazdasági fundamentumok hatása. A nagy hitelminősítő cégek 2014-ben érdemben nem javították Magyarország adósbesorolását, de az általunk prognosztizált folyamatok mentén legkésőbb második felében a felminősítés már indokoltnak tűnik. Addig viszont a forint még átmehet egy kisebb gyengülési fázison, de a felminősítést követően a jövő év végére a mostani (2014. végi) szintjére erősödhet vissza. Így mind az idei, mind a jövő év átlagában egyaránt körüli árfolyammal számolnak az elemzők az euróval szemben. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk 2014-ben is év folyamán a vállalkozói hitelek iránt csökkent a kereslet, ezzel együtt a lakossági ügyfélkörünk hiteligénye is jelentősen csökkent, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat hat alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2014-ben betétkamatait három alkalommal, a hitel kamatait a referencia kamatokhoz meghatározott hitelek esetében szintén változtatta a szerződési feltételek szerint. 4

5 A takarékszövetkezet évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 10 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 214 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, az új szabályzatok előírásainak való megfelelés problémájának kezelése, a bankbiztonsági követelményeknek való teljeskörű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését, amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni kellett, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 81 %-át, amely az előző évhez képest csökkent. Az adatok azt mutatják, hogy a folyószámla betétek növekedése okozta a betétállomány 10,5 %-kos emelkedését. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél rosszabb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 273 millió Ft-tal csökkent, míg a betétállomány 461 millió Ft-tal emelkedett. A hitelkihelyezések 46,9 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 53,1 % jutott a vállalkozói körnek. A folyósítási százalékokat torzítja a folyószámla hitelfolyósítások, amennyiben a folyószámlahitel folyósítások esetében az engedélyezett keretet vesszük figyelembe, akkor a hitelkihelyezések 58 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, még a vállalkozói körnek 42 % jutott. A szövetkezet adózás előtti eredménye 2014-ben elérte a eft-ot, ami a tervezett 102,5 %-a, az előző évinek viszont csak a 61 %-a. Ezen eredmény egyben a saját tőkét - figyelembe véve a küldöttgyűlés döntését is eft-tal növelte. A keletkezett "friss pénz" lehetővé tette a gazdálkodás stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje eft-ra emelkedett, amely eft-os növekedést jelent egy év alatt. 5

6 A bankbiztonságot kifejező tőkemegfelelési mutató 1 egy év alatt 23,82 %-ról 26,72 %-ra emelkedett, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. A SREP által meghatározott tőkekövetelmény az I. pillér 122 %-a, ennek alapján a SREP által előírt tőkekövetelmény eft, a tőkemegfelelési mutató 21,90 %. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került az ügyfelekkel szembeni követelések tételeknél. A céltartalék képzés során a függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék 3 eft-ról, 26 eft-ra növekedett. Általános kockázati céltartalékkal nem rendelkezett szövetkezetünk. A törvényileg előirt általános tartalék is megképzésre került. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: - Számítástechnikai gépek cseréje (számítógép, nyomtató) - Riasztórendszer teljes felújítása két kirendeltségen - Clavis licensz megvásárlása a befektetési tevékenység végzéséhez. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is - növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (1 sz. melléklet szerint) Ennek oka az, hogy az általános költségek eft-tal csökkentek, a kamatkülönbözet 57,469 eft-tal volt kevesebb a bázis időszakhoz képest. A jutalék és díjbevételek előző évhez képest 323 eft-tal csökkentek, még az fizetett jutalék- és díjráfordítások eft-tal emelkedtek. Az értékvesztés képzés és visszaírások eredményeképpen eft-tal növelte a takarékszövetkezet eredményét. A takarékszövetkezet informatikai, bankbiztonsági célú kiadásai kis mértékben csökkentek 2014-ben, amely a költségek csökkenéséhez is hozzájárult. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában 1,2 %-os volt, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 0,9 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 8,7 %-os színvonalat ért el, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A bevételek jelentős részét a kamatbevételek adják szövetkezetünknél, mivel a jegybanki alapkamat jelentősen csökkent az elmúlt évben, ennek következménye a bevételek csökkenése, a mérlegfőösszeg viszont a betétállomány növekedésének is köszönhetően emelkedett. 1 Az un. I. Pillér alatti 6

7 A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet - jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás intenzitása jelentősen csökkent. A takarékszövetkezet az év folyamán 491 millió Ft (a folyószámlahitel forgalommal korrigált folyósítás) hitelt nyújtott. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség elérte a 0,1 %-ot, ami az előző évhez 0,1 %-pontos csökkenés jelent. A saját tőke arányos nyereség 2014-ben 1,1 %-ra csökkent, amely 1,1 %-ponttal alacsonyabb a évinél. Az adózott eredmény 39 %-os csökkenése mellett 0,6 %-kal emelkedett a saját tőke állomány szövetkezetünknél 2014-ben. Számokban kifejezve az adózott eredmény eft-os csökkenése mellett a saját tőke eft-tal emelkedett. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarzs ellenére a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége elérte a 78,2 %-ot ért el, ami a bázishoz viszonyítva 4,4 százalékponttal magasabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2014-ben 2,3 % volt, amely az év eltelt időszakában is csökkenő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2014-ban 5,19 % volt, ami 1,8 %-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett - alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérlegfőösszeg a saját tőke 10,3-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 26,72 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel 0,6 %-kal emelkedett, ugyanakkor a korrigált mérlegfőösszeg, a mutató nevezője 14,8 %-kal csökkent, így növelően hatott a mutató alakulására. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,5, ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2014-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 17,3 %-os. 7

8 A hitelek a betétek %-ában 29,4 % -ra csökkent a bázis 38,7 %-ról. Ennek oka, hogy mind a vállalkozói körben, mind a lakossági körben a hitelek iránti kereslet csökkent. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2014-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4.sz melléklet ) A hitelportfolió minősége kis mértékben javult. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. A hitelveszteségi ráta számszerűen nem kifejezhető érték, mivel leírt követelés nem volt 2014-ben. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 67,3 %, ami december 31-én 58,2 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított arány 4,2 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelésének megalapozottságát. (5.sz.melléklet ) A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a tervezetnek megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszínt 68,3 %, ami 9,4 %-ponttal meghaladja a bázist. Az eszközarányos költségszint 5,6 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója kissé elmarad a tervezettől. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolióváltozás nem történt. b) Tovább folytatódott az alacsony kamatrés színvonal. c) A hitelállomány csökkenése tovább folytatódott, viszont a hitelek minősítése javulást mutatott. 4. Várható fejlődés A Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció a közös üzleti célok elérése érdekében közös tervezési és visszamérési struktúrát alakított ki Takarékszövetkezetünkkel a évi üzleti tervezés és a középtávú tervezés terén. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett - jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A gazdasági növekedés, jövedelmek 8

9 esetében a GDP-növekedést évre 2,9 %-ban, a háztartási fogyasztás változását 2,8 %- ban feltételezzük. A munkaerőpiac bruttó átlagkereset növekedése 4,2 %-os, a bruttó átlagkereset 247 eft lesz 2015-ben. Az éves átlag infláció a fogyasztói árindex esetében 1,9 %-os, míg a maginfláció 2,5 %-os lesz 2015-ben. A jegybanki alapkamat százaléka változatlan marad, 2,1 % várható év végére is. Ezen környezeti hatásokat figyelembe véve az üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy A források az alacsony kamatszint miatt csökkeni fog 11 %-kal, valamint a befektetési termékek értékesítésének következtében a betétállomány egy része átcsoportosításra kerül. A kihelyezések terén a nettó hitelállomány jelentős emelkedésével számolunk. A szolgáltatások bővülése terén a befektetési tevékenységet szeretnénk az ügyfelek részére bevezetni, a dolgozók részére oktatásokat szerveztünk 2014-ben, amit ez évben is bővíteni szeretnénk. A takarékossági intézkedéseket tovább kívánjuk folytatni, a költségek esetében 2,6 %-os csökkenést terveztünk évre. Az üzlethálózat fejlesztését nem tervezzük a következő években. Az adózás előtti eredménynek a jelentős emelkedésével számolunk 2015-ben, 35 millió forintban kívánjuk meghatározni. A pénzügyi szervezetek különadója 2015-ben is megmarad, ennek kigazdálkodása is nagy feladat a környezetünkben, mivel térségünkre a magas munkanélküliség jellemző. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet nem rendelkezik veszélyes hulladékkal és környezetre káros anyagokkal. A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. A nyomtatók, fénymásolók festékpatronjait illetve toner kazettáit cseréljük, tehát az üresek átadásra kerülnek a beszállítók részre újratöltésre. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2014-ben 44,8 fő volt, 1,6 fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek, az aktív dolgozók, nyugdíjas illetve tisztségviselők a részjegy állomány 67,2 %-ával rendelkeznek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 9

10 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Pénzeszkök % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % 0% % % % 0% 9. Kockázatkezelési politika a.) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul. A kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbiakra terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 10

11 A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. b) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A takarékszövetkezet tőketerve: Adatok eft-ban Rendelkezésre álló szavatoló tőke Szabályozói minimum tőkekövetelmény Belső tőkekövetelmény (ICAAP) * Tőke többlet/hiány** * Az első oszlopban a tényadatok, míg az utolsó 3 oszlopban a tervszámok kerültek feltüntetésre ** A szabályozói minimum tőke és a belső tőkekövetelmény közül a nagyobb összeg csökkentve a rendelkezésre álló szavatoló tőkével A rendelkezésre álló szavatoló tőkét eredményágon kívánjuk növelni a következő három évben, mivel a tőke-megfelelési mutatónk nem tesz indokolttá nagyobb összegű szavatoló tőke növekedést. A tervszámok készítésénél a gazdasági recesszió hatására és a kormányzat által előírt hitelintézeti különadó további fennmaradása és a tranzakciós illeték megfizetési kötelezettsége miatt az elkövetkező években növekvő emelkedéssel számoltunk az aktív területen, addig a passzív területen csökkenést feltételeztünk. A tőketervezés Takarékszövetkezetünknél a tervezés szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban három évre előre éves bontásban számszerűen meghatározzuk a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális tőkekövetelmény értékeit. A hitelezési kockázat a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított felügyeleti adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint végzi a Takarékszövetkezet, így a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése Tőkemegfelelés alakulásának figyelése érdekében: 11

12 Havonta számoljuk a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásában. Negyedévente számoljuk a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásában, Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer, Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer, Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere), Működési kockázat alapmutató módszer. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belső ellenőrzés biztosítja. Az ellenőrzésnek minimum ki kell, hogy terjedjen az alábbiakra: a kitettségi osztályokba történő besorolás megfelelőségére, a kockázati súlyok alkalmazása, a hitelezési kockázat mérséklés feltételeinek szabályzati szintű megfelelésének és a kockázatok fedezetéhez szükséges szavatoló tőke igény számításának ellenőrzésére. d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények Takarékszövetkezetünk a szabályozói és belső tőkemegfelelésről legalább évente jelentést készít az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az ügyvezetés negyedévente nyomon követi a tőkemegfelelés alakulását. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát a belső ellenőr a rendes évi munkaterve keretében évente megvizsgálja. Tarcal, március

13 1.sz. melléklet: főbb mutatók 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 2,1% 1,2% -0,9% 2 Eszközarányos bevétel % 11,0% 8,7% -2,3% 3 Eszközarányos nyereség % 0,2% 0,1% -0,1% 4 Saját tőke arányos nyereség % 2,2% 1,1% -1,1% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 73,8% 78,2% 4,4% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 3,0% 2,3% -0,7% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 1,6% 1,3% -0,3% 8 Kamatmarge % 6,94% 5,19% -1,8% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 9,5 10,3 0,8 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 36,7% 43,8% 7,1% 11 Hitelfedezettségi mutató % 55,1% 65,8% 10,7% 12 Kockázatvállalási mutató 3,5 4,5 1,0 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 42,5% 58,4% 15,9% 14 Likviditási ráta I. 0,60 0,67 0,07 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,37 0,21-0,16 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 29,4% 17,3% -12,1% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 10,6% 7,0% -3,6% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,8% 0,00% -0,8% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 58,2% 67,3% 9,1% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 5,0% 4,2% -0,7% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 58,8% 68,3% 9,5% 22 Eszközarányos költségek % 6,4% 5,6% -0,8% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 5,2% 2,7% -2,5% 13

14 2.sz. melléklet: a betétállomány BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet adatok ezer Ft-ban Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA Takarékbetétek Lakáscélú megtakarítások (ifjúsági betét) Betét I Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Önkormányzat folyószámla + lekötött betét Nonprofit váll. folyószámla + lekötött betét Betét II Takarékszelvény Matrac betétjegy Egyéb értékpapírszerű betétek Takaréklevél Betét III Mindösszesen

15 3.sz.melléklet: hitelállomány és forgalom S.sz. HITELFAJTA Állomány HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Hitel nyújtás Hitel nyújtás Hitel törlesztés Hitel törlesztés Egyéb terhelés Adatok: ezer Ft-ban Egyéb jóváírás Állomány Lakáscélú hitelek Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (2+3) Lakossági folyószla hitelek Lakossági záloghitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek (beruh, forgóe) Vállalkozói folyószámla, Széchenyi Önkormányzati hitelek Egyéb hitelek MINDÖSSZESEN: Munkáltatói hitel

16 4.sz.melléklet: lejárati összhang elemzése LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉSE Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap 4A nap nap 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év között 5-10 év között 10 év felett Lejárat nélkül a b c d e f g h i j k l Finanszírozási rés (gap) Mérleg: Eszközök-Források A011 Eszközök A012 Források A Bevételek A Ráfordítások A061 Finanszírozási rés (gap) Eredménytetelekkel korrigált A Betétek átcsoportosítása A Betétek becsült kifizetése A083 Egyéb források átcsoportosítása 0 4A0711 Lejárt tételek miatti korrekciók A0712 Lejárt tételek várható megtérülése A072 Értékpapírok átcsoportosítása A073 4A091 Lejárat nélküli eszközök átcsoportosítása Módosított finanszírozási rés (gap) A032 Mérlegen kívüli kötelezettségek 0 4A031 Mérlegen kívüli követelések 0 4A061 Nettó bázispozició 0 4A111 Finanszírozási rés (gap) Összesen 16

17 5.sz. melléklet: követelések lejárat szerint KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT Adatok: ezer Ft-ban Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv sz. értéken) PSZÁF Megnevezés Nem lejárt 0-30 nap nap nap 1 év felett Összesen Nem lejárt értékveszt 0-30 nap értékveszt nap értékveszt nap értékveszt 1 év felett értékveszt Összesen értékvesztés a b c d e i a b c d e i 8NAC0 Követelések összesen NAC1 Értékpapírok NAC2 Jegybanki és bankközi betétek NAC3 Hitelek NAC31 Hitelek - Pénzügyi vállalatok 0 0 8NAC32 Hitelek - Nem pénzügyi vállalatok NAC33 Hitelek - Háztartások NAC331 Hitelek - Háztartások - Lakosság NAC332 Hitelek - Háztartások - Önálló vállalkozók NAC34 Hitelek - Egyéb NAC35 Hitelek - Külföld NAC4 Egyéb követelések

18 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői S.sz. Cím Létszám Fő Betétállomány eft Hitelállomány eft Tarcal, Fő út Mezőzombor, Rákóczi út 14. 2, Szerencs, Rákóczi út , Bekecs, Honvéd út Taktaharkány, Magtár út Tiszalúc, Széchenyi út 9. 2, Taktaszada, Petőfi út Megyaszó, Monoki út Prügy, Szabadság út Tállya, Rákóczi út 36. 2, Rátka, Kossuth út 58. 2, Mád, Rákóczi út Monok, Kossuth út 9/a. 2, Szerencs, Rákóczi út