2013. évi beszámolójához

Átírás

1 KSH szám: Cg.: ÜZLETI JELENTÉS A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet évi beszámolójához

2 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak. A gazdaság továbbra is stagnáló, a IV.n. évtől indult meg a növekedés, azonban a válságból való kilábalásról még nem lehet beszélni. A munkanélküliségi ráta megyénkben magas szinten stabilizálódott, illetve romlott. Ami lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és szűkült a kamatmarzs. A Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét is erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése. A bank piac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán a vállalkozói hitelek iránt is csökkent a kereslet, a lakossági ügykörünk igényelt hitelt, ami szintén elmaradt a korábbi évektől melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat havonta csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva ben betétkamatait ennek megfelelően, de kisebb mértékben változtatta. A takarékszövetkezet 2013.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érje el a tervezett 20 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 395 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, az új rendszer kialakítása, a tagok és a működésünk problémájának kezelése, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes-körű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését, amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét megfelelően kellett csökkenteni, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint számlavezetővel kialakult a kapcsolat. 2

3 A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 90 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy a rövid lejáratú megtakarítás döntő nagyságú a betétállományon belül. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél gyengébb hasznosítása jellemezte. A hitelállomány 185 millió Ft-al, míg a betétállomány 189 millió Ft-al csökkent. A hitelkihelyezések 70%-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 30%-át a vállalkozói körnek folyósítottuk. A szövetkezet adózás előtti eredménye ban e Ft, ami a tervezett 167%-a az előző évinek pedig 121%-a. Ezen eredmény egyben a saját tőkét figyelembe-véve Takarék Bank és a küldöttgyűlés döntését is 15,9 millió Ft-al növeli. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje e Ft- ra emelkedett, amely e Ft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 egy év alatt 20,46%-ról 25,14%-ra emelkedett, lényegesen meghaladja az előírt szintet. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került javasolt tételeknél. A törvényileg előirt 10% általános tartalék is megképzésre került. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr és a kockázatkezelő segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében nem mutat nagy növekedést, de stabil. (Lásd:1.sz.mell) Ennek oka az, hogy az általános költségek és ráfordítás növekedése 100 millió Ft-al alatta maradt a kamatbevétel és a jutalék bevételek növekedésének, tehát a szövetkezet legfontosabb bevétel kategóriái nagyobb növekedést mutatnak, mint a költségek és a ráfordítások. Az eredmény alakulására viszont negatív hatással volt a 67millió Ft értékvesztés megképzése. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte a 4,7%-ot, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 0,7 százalékponttal emelkedett. A bevétel az eszközökre vetítve 10,8 %-os színvonalat ért el, ami 1,4 százalék-ponttal magasabb, mint a bázisban. 1 Az un. II.Pillér alatti 3

4 A bevételek alakulásának fő forrását a hitelezési tevékenység és nagyobb mértékben az értékpapír befektetési tevékenység biztosította. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 0,5 %, ami az előző évhez 0,1%- pontos emelkedést jelent. A saját tőke -arányos nyereség ban 7 %-ra nőtt, amely 1,4%-ponttal magasabb a évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége elérte az 5,9%-ot, ami a bázishoz viszonyítva 0,6%-ponttal magasabb. A takarékszövetkezet kamatmarzsa ban 4,25% volt, ami 1,03%-ponttal magasabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottság mutatója 2013-ban 13,7%, ami 1,2% al kevesebb a 2012 évhez képest. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképeségi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 25,14%. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 5,2% ami 1,03%-os növekedést 2012 évhez képest és megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet ban sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma kissé megrendült az új törvény előírása miatt, de rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. Likviditási ráta I. 0,82% a gyorsráta 0,62%. Mindkettő az előző év szintjén maradt. A likvid eszközök aránya azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 2013-ban 57,2%-os a mutató. A hitelek a betétek %-ában 29,32%-ra csökkent a bázis 31,95%-ról. Ennek oka, hogy a lakossági és a vállalkozói körben a hitelek iránti kereslet csökkent. A hitel és betét állomány alakulását a 2.sz. és 3.sz. melléklet mutatja. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására ban is figyelmet fordított a takarékszövetkezet. (4.sz. melléklet) 4

5 A hitelportfolió minősége az előző évi szinten maradt, 264 millió Ft. Az összes állományon belül képviselt arányban viszont kismértékben a bázis 16,8%, a 2013-as 18,9%. Ennek oka, hogy 2013-ban csökkent az összes hitelállomány, és az mind a problémamentes állományban volt. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. Az értékvesztés elszámolása a szükséges mértékben megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 67,6 %, ami 2012.dec.31.-én 40,2% volt. A mérleg főösszeghez viszonyított a hitelek után képzett év aránya 3,4%, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelés megalapozottságát. (5.sz.melléklet ) A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszínt 31,7 %, ami 31,7%-ponttal kevesebb a bázistól. Az eszközarányos költségszint 3,4%, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény 24,3%, a bázistól 4,1%-al több. 3.A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok A mérleg fordulónapja után semmilyen lényeges esemény nem történt, a gazdálkodásunkban. 4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet elkészítette a 2014.évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett- jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy A források túlnyomóan a takarékszövetkezet sajátosságából adódóan továbbra is a lakossági betétek biztosítják. Terv: 4930E Ft. A kihelyezés: cél a hitelezési aktív. növelése terv: 1480 millió Ft. A szolgáltatások bővülése: nem tervezünk új szolgáltatás bevezetését. A takarékossági intézkedések, folytatjuk a korábbi évek folyamatát, a lehetőségekhez képest. Az üzlethálózat fejlesztése: nincs jelentős beruházási terv, kisebb szükséges felújítást felmerüléskor elvégzünk. Az adózás előtti eredmény 20 mó Ft, saját tőke 410 e Ft. Mérlegfőösszeg: 5400 e Ft. 5. A K+F tevékenység: Nem jellemző tevékenység a Takarékszövetkezetre. 5

6 6. Környzetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki jellemzően a nyomtatók és a fénymásolók festékpatronjai. Az üres festékpatronokat az ellátó cég visszaszállítja. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma ban 23 fő teljes munkaidős és 4 fő részmunkaidős fő volt, ugyanannyi mint 2012-ben Változást 2014-ben nem tervezünk. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók egyben tagjai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, mellett ez a tulajdonosi szemlélet is jellemzi a foglalkoztatáspolitikát. A telephelyek bemutatása a 6.sz. mellékletben történik. 8. Kamatkockázat Hitelkockázat A Takarékszövetkezet 2013-as évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A hitelkockázatot számszerűen a kockázattal súlyozott kitettség értékével fejezzük ki, amelynek összege az előző évhez viszonyítva 22,5%-al nőtt, összege: E Ft (mérleg tételek: E Ft, mérlegen kívüli tételek: 52373E Ft. Kamatlábkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatláb kockázat mérése valamennyi kamatkockázatnak kitett mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételre kiterjed. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. Mindenkor biztosítottuk és biztosítjuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket, annak a megfelelő menedzselését ban az átlagos tartalékolási előírás E Ft, a tényleges teljesítés E Ft volt. Egyetlen napon sem csökkent az elhelyezés, a tartalékolás- az előírt szint alá. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét. 9. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. 10. Kockázatkezelési politika a.) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája b) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények e) A kockázatkezelés szervezeti felépítése: (szövegesen) 6

7 a.) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következő 3 éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény 6% a minimális szavatoló tőke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény 2-4% Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. b.) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkeszükséglet számítása A Takarékszövetkezet tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát úgy alakítja ki, hogy az 7

8 kiterjedjen minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére. A Takarékszövetkezet az arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást. Viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik. A hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A takarékszövetkezet a belső tőke számítása során az egyszerű sztenderd módszert alkalmazza. A belső tőke megfelelés folyamatának kialakítása során az OTIVA által kidolgozott metodika alapján számszerűsíti belső tőkeszükségletét. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelés méréséhez alkalmazott módszerek: - Hitelezési kockázat sztenderd módszer - Működési kockázat alapmutató módszer c.) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése A Takarékszövetkezet - havi gyakorisággal - közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás beküldését megelőzően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: Havonta kell számolni a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; Havonta kell számolni a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; Legalább negyedévente a felügyeleti adatszolgáltatáshoz illeszkedően - kell elvégezni a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét. Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. d.) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az elnök-ügyvezető a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. e.) A kockázatkezelés szervezeti felépítése 8

9 A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az Ügyvezetés a felelős. Az üzleti, a banküzemi, számviteli, IT, kockázatkezelés és belső ellenőrzési területek elkülönítettek, szabályozottak. A Takarékszövetkezetnél mindenkor biztosított a kockázatkezelés és belső ellenőrzés függetlensége. Alapelv az egyes funkciók függetlenségének a biztosítása azoktól a tevékenységektől és üzletágaktól, amelyeket felügyelnek és ellenőriznek, valamint egymástól is függetlenek. 11. Cash flow kockázat A működési és nettó pénzáramlás jelentős eltérést mutat 2013 és az előző év viszonylatában. A 01 kamatbevételek mintegy 20 millió Ft-al maradt el 2013-ban, ami a jó hitelek csökkenésének, illetve az értékpapirok kamat csökkenésének tudható be. 02 Egyéb szolg. Bevétel 75 millió Ft-al több a 2012-es évtől, ebből 55 millió Ft a 2019/A értékpapír eladás, illetve egyéb vállalati kötvény eladásából származó árfolyam nyereség. A felügyelet 2013.október 07-től október 18-ig helyszíni ellenőrzést tartott szövetkezetünknél, és akkor megállapítást nyert, hogy a 2019/A értékpapír fix kamatozású, és nem jó helyen van jelentve a kamatkockázat táblán. A takarékszövetkezet a következeő kamatfizetési periódushoz jelentette és nem a lejárathoz. A felügyeleti előírás szerint a hosszúlejáratú fix kamatozású értékpapíron a takarékszövetkezetnek kamatvesztesége lehet, ezért a lejárathoz kell jelenteni, aminek tőke vonzata is van. Megjegyzésként, hogy ez a feltevés csökkenő alapkamatnál nem releváns, mint az elszámolt árfolyam nyereség is mutatja, mégis azt a döntést hoztuk, hogy értékesítjük a papírt. Az értékpapír összegét aztán az MTB Zrt-nél kötöttük le, sokkal kisebb kamatra, mint az értékpapír korábbi hozama. 08 Kamatráfordítások 66.8 millió Ft csökkenés a bázishoz, ami a csökkenő állomány, illetve az alapkamat csökkenés miatti kamatváltoztatások eredménye. 10 Egyéb ráfordítások 50 millió Ft növekedés a bázishoz, amiből 40 millió Ft a tranzakciós illeték összege. 18 Kötelezettség változás 190 millió Ft ami a betétállomány csökkenését mutatja ben 256 millió Ft betétnövekedés volt a takarékszövetkezetnek. Az Integrációs tv. megjelenése nagy riadalmat váltott ki a betétesekből, és a tagokból, igen nagy rábeszélés és meggyőzés eredményeként nem alakult ki pánikhangulat! 21 Forgóeszközök között kimutatható értékpapír állomány 69 millió Ft csökkenésés keletkezett éves szinten. Ez a fentebb leírt értékpapír eladásból következtethető évben ez az állomány 230 millió Ft növekedést (a betétnöv. által) mutatott. 32 Nettó pénzáramlás jelentős 46 millió Ft összege - pénz csökkenése- a bankközi betét elhelyzésekben növekedésként realizálódott. A felesleges túltartalékolás összegét hó végén 9

10 lekötöttük, amit év elején visszavezettünk a számlára. A 2013 as évben is minden hónapban teljesítettük a tartalékolási kötelezettséget, likviditási problémánk átmenetileg sem volt ben is jelentősebb készpénz mozgásra számítunk a pénzügyi rezsikökkentés miatt, mivel ez sajnos ösztönzi az ügyfeleket, hogy otthon jelentősebb készpénzt tartsanak! 2 db ATM gépet üzemeltetünk, aminek a feltöltésére fokozottan figyelnünk kell évi és évi cashflow (7.sz. és 8.sz. melléklet.) Kiszombor, május 09. vállalkozás vezetője 10

11 1.sz. melléklet: főbb mutatók S.sz. Megnevezés A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet Jövedelmezőségi mutatók Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség % 4,0% 2,8% -1,2% 2 Eszközarányos bevétel % 9,4% 10,8% 1,4% 3 Eszközarányos nyereség % 0,4% 0,3% -0,1% 4 Saját tőke arányos nyereség % 5,6% 4,1% -1,5% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 36,9% 49,8% 12,9% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 5,2% 3,9% -1,3% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 12,4% 11,6% -0,8% 8 Kamatmarge % 3,22% 4,25% 1,0% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 14,8 13,7-1,2 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 20,5% 25,1% 4,60 11 Hitelfedezettségi mutató % 32,1% 45,9% 0,14 12 Kockázatvállalási mutató 4,2 5,2 1,03 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 36,3% 32,8% -3% 14 Likviditási ráta I. 0,87 0,82-0,05 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,62 0,62 0,00 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 57,4% 57,2% 0,00 Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 22,2% 17,7% -4,5% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,00% 0,00% 0,00% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 28,9% 50,0% 21,1% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 2,7% 4,2% 1,5% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 34,1% 31,7% -2,4% 22 Eszközarányos költségek % 3,2% 3,4% 0,2% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 20,2% 15,0% -5,2% 11

12

13 2.sz. melléklet: HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM S.sz. HITELFAJTA Állomány Hitel nyújtás Hitel nyújtás Hitel törlesztés Hitel törlesztés Egyéb terhelés Egyéb jóváírás Állomány 2012.XII XII.31 Épitési,lakás-, ingatlan hitelek Régi "kedv." kölcs. 03. Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (3+4) Lak. folyószla +Egyéb hitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek MINDÖSSZESEN:

14 3.sz.melléklet: BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA 2012.XII XII Takarékbetétek Életciklus betétek Lakáscélú megt. (ifj.,otthon) 0 04 Betét I Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Betét II Takarékszelvény Matrac betétjegy Egyéb ép.szerű betétek 0 11 Takaréklevél Betét III Mindösszesen

15 4.sz.melléklet: Lejárati összhang elemzés Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap n n 1-2 év 2-3 év 3-5 év 5-10 év 10- év lejár. nélk Összesen a b c d e f g h i j k l 4A21 Bázispozició A11 Eszközök A12 Bevételek A13 Források A14 Ráfordítások A22 Halmozott bázispoz. 0-4A31 Betétek átcsoport A32 Betétek becsült kif.-e 0 4A33 Lejárat nélküli források átcsop. 0 4A34 Lejárttá tétel 4A35 Övadékul adott ép. 4A36 Tőzsdei ép. 4A37 Lejárat nélküli eszk.átcsop.-a 4A41 Módosított bázispoz A51 Mérlegen kívüli kötelez. 0 4A52 Mérlegen k.köv.-ek 0 4A61 Nettó bázispozició Korrekciós tételek 4A7 egyenlege 0 4A8 Nettó fedezettség

16 5.sz. melléklet: követelések KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2013.XII.31. Adatok: ezer Ft-ban Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap n n 1-2 év 2-3 év 3-5 év 5-10 év 10- év lejár. nélk Összesen a b c d e f g h i j k l 4A21 Bázispozició A11 Eszközök A12 Bevételek A13 Források A14 Ráfordítások A22 Halmozott bázispoz. 0-4A31 Betétek átcsoport A32 Betétek becsült kif.-e 0 4A33 Lejárat nélküli források átcsop. 0 4A34 Lejárttá tétel 4A35 Övadékul adott ép. 4A36 Tőzsdei ép. 4A37 Lejárat nélküli eszk.átcsop.-a 4A41 Módosított bázispoz A51 Mérlegen kívüli kötelez. 0 4A52 Mérlegen k.köv.-ek 0 4A61 Nettó bázispozició Korrekciós tételek 4A7 egyenlege 0 4A8 Nettó fedezettség

17 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői S.sz. Cím Létszám Fő Betétáll. EFt Hitel.áll. EFt 1 Kiszombor, József A. u Makó, Úri u Földeák, Szent L.tér 8/a Maroslele, Szabadság tér

18 7.sz melléklet: évi CASH-FLOW KIMUTATÁS adatok: ezer Ft-ban 01 Kamatbevételek Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.) Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és céltartaléktöbblet 03 visszavezetésének és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével) Befektetési szolgáltatások bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.-el) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Osztalék bevétel Rendkívüli bevétel Kamatráfordítások Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékp. értékv. és köv. (-)ÉK kiv.-el) Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével) Befektetés szolgáltatások ráfordítása (értékp. értékv. és (-)ÉK kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Általános igazgatási költségek Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési köt.) Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség Kifizetett osztalék Működési pénzáramlás Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -) Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) 0 Beruházások (beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) 24 Immateriális javak állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökk. +) Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növ. +, ha csökk. -) Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök 30 - Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök 31 - Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke 32 Nettó pénzáramlás ebből: készpénz ( forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizásban vezetett pénzforgalmi számla és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi számla) állományváltozása

19 8. sz melléklet évi CASH-FLOW KIMUTATÁS adatok: ezer Ft-ban 01 Kamatbevételek Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.) Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és céltartaléktöbblet visszavezetésének és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével) Befektetési szolgáltatások bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.-el) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Osztalék bevétel Rendkívüli bevétel Kamatráfordítások Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékp. értékv. és köv. (-)ÉK kiv.-el) Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével) Befektetés szolgáltatások ráfordítása (értékp. értékv. és (-)ÉK kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Általános igazgatási költségek Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési köt.) Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség Kifizetett osztalék Működési pénzáramlás Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -) Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) -207 Beruházások (beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) 24 Immateriális javak állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökk. +) Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növ. +, ha csökk. -) Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök 30 - Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök 31 - Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke Nettó pénzáramlás ebből: készpénz ( forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizásban vezetett pénzforgalmi számla és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi számla) állományváltozása