Üzleti jelentés 2014.

Átírás

1 TISZAVASVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET TISZAVASVÁRI KOSSUTH ÚT 1. Üzleti jelentés Cg.:

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 7 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 7 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 7 6. KÖRNYZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 7 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 7 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA 8 1.sz. melléklet: főbb mutatók 12 2.sz. melléklet: 13 3.sz.melléklet: 14 4.sz.melléklet: 15 5.sz. melléklet: 18 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása 19 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez viszonyítva a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak működési területünkön. A munkanélküliségi ráta megyénkben országos szinten kiemelkedő. Az MNB kamatpolitikája jelentősen befolyásolta gazdálkodásunkat, egyrészt az MNB NHP 2. ütemében való részvételünk növelte a kihelyezéseinket, viszont szűkült a kamatrésünk. A hitel-betét arányunk alacsonynak mondható, a felesleges pénzeszközeinket állampapírokba történő helyezése az alacsony kamatszintek miatt csökkentették a kamatbevételeinket. A pénzügyi rezsicsökkentés is jelentősen rontotta a jövedelmezőségünket. A működési területünkön üzemelő multinacionális cégek, mind a termelő, mind a kereskedelmi szférában egyre nagyobb részarányt képviselnek. Ezek hatása az ügyfélkörünkbe tartozó kis- és közép vállalkozásokra kettős: a beszállítói körnek piacot jelentenek, viszont gyengítik a kereskedelmi kisvállalkozók pozícióját. Növekedett a lakossági megtakarítások állampapírokba történő forgatása. A bank piac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán dominánsan a vállalkozói körünk igényelt hitelt, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 7 alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva ben betétkamatait 7 alkalommal csökkentette, a hitel kamatait nem változtatta. A takarékszövetkezet 2014.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 50 millió Ft,- ezt a célt az Igazgatóság, 39 millió forintra módosította- adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 356 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes-körű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését, amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen kellett csökkenteni, mindemellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. 3

4 A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összehangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 69,2 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy a látra szóló (folyószámlán tartott) megtakarítás arányában növekvő. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források hitelekbe, állampapírokba való kihelyezése jellemezte. A bruttó hitelállomány eft-al csökkent, míg a betétállomány eft-al növekedett. A hitelkihelyezések 25 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 75 % jutott a vállalkozói körnek. A szövetkezet adózás előtti eredménye ben eft, adózott eredménye eft, ami nem éri el sem a tervezettet, sem pedig az előző évi eredményt. A veszteséget az okozta, hogy a céltartalékok összege jelentősen, eft-al növekedett. A évi XXXVIII., és évi XL. törvényben előírtakhoz kapcsolódó céltartalék képzést (Kúria döntés miatti) a Tiszavasvári Takarékszövetkezet végrehajtotta. Ezen negatív eredmény ( eft), az általános tartalékból való felhasználásnak köszönhetően, 0 eft mérleg szerinti eredményt keletkeztetett. Az általános tartalék csökkenése a saját tőkét - figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is- csökkentette. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje a tavalyi évhez képest csökkent. A Szavatoló tőke számításakor, a jegyzett tőkéből, csak a tagok által befizetett részjegy állomány vehető figyelembe. A járulékos tőkelem is csökkent, mivel a kistérségi fejlesztésre kapott alárendelt kölcsöntőke is csökkent, visszafizetési kötelezettségünk volt eft. A Takarékszövetkezet Szavatoló tőkéje én eft. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 egy év alatt 19,88 %-ról 18,77 %-ra csökkent, lényegesen meghaladja az előírt szintet. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került a megtérült, illetve leírt tételeknél. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: a meghibásodott számítástechnikai berendezéseket kicseréltük. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőrzés is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani. 1 Az un. II.Pillér alatti 4

5 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (Lásd:1.sz.mell) Ennek oka az, hogy az általános költségek csökkentek 20,066 eft-al, a kamatkülönbözet is csökkent, eFt-al. A jutalék bevételek előző évhez mért növekedése eft volt. Az egyéb ráfordítások csökkenése eft volt, mely magába foglalja a Tranzakciós illetéket ( eFt). Összességében a szövetkezet legfontosabb jövedelmezőséget befolyásoló kategóriái, negatívan befolyásolták a mutatók alakulását. Az előző évhez viszonyítva: - a kamatbevételek 30,8%-al csökkentek, - a jutalékbevételek 10,9%-al növekedtek, - az egyéb bevételek 0,5%-al nőttek. - az összes költség, és ráfordítás 11,0%-al csökkentek. A takarékszövetkezet informatikai, bankbiztonsági célú kiadásai növekedtek ben, ezen kívül néhány kirendeltség felújítása elkerülhetetlen volt, amelynek szintén jelentkezett a költségkihatása. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában -4,9 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 6,1 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 7,6 %-os színvonalat ért el, ami 2,1 százalék-ponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet- jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás a tavalyi évhez képest 99,19% volt. Annak ellenére, hogy az MNB NHP hiteleket is folyósítottuk ügyfeleinknek, a hitelállomány 4,83%-al csökkent. A takarékszövetkezet az év folyamán a szigorúbbá váló kölcsönbírálata mellett,1.984 millió Ft hitelt nyújtott. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség -0,4 %, ami az előző évhez képest - 0,5%-pontos csökkenés jelent. A saját tőke -arányos nyereség ben -4,9%-ra csökkent, amely 6,2 %-ponttal alacsonyabb a évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A kamatmarzs 3,39%, az elmúlt évhez viszonyítva,1%-ot csökkent. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége -3,1 %, ami a bázishoz viszonyítva 6,6 %-ponttal alacsonyabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet ben csökkenő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet tőke ellátottsága- mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett - alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett is kielégítő. A mérleg-főösszeg a saját tőke 13,1 -szeresét tette ki. 5

6 A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképeségi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 28,5 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke, mely 19 %-al csökkent. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,4% ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 65 %-os. A hitelek a betétek %-ában 34,0 % -ra csökkent a bázis 36,5 %-ról. Ennek oka, hogy a lakossági körben a hitelek iránti kereslet csökkent. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4.sz melléklet ) A hitelportfolió minősége javult. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. A hitelveszteségi ráta számszerűen alig kifejezhető értéket (0,37%) mutat. A leírt követelésekre is teljes egészében meg volt képezve a céltartalék. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 51,8 %, ami 2013.dec.31.-én 42,9 % volt. Az elszámolt értékvesztés, mérleg főösszeghez viszonyított aránya 2,8 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelés megalapozottságát. (5.sz.melléklet ) A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a tervezettől ugyan elmaradva, de megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszínt 62,0 %, ami 10,3 %-ponttal meghaladja a bázist. 6

7 Az eszközarányos költségszint 4,1 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója elmarad a tervezettől. 3.A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok Lényeges portfolió változás nem történt. Az előzetes számok alapján adózás előtti eredményünk 1,568 eft-ról, -a jelenlegi eft-ra változott. Ezt a Hitelintézeti különadó, átvezetése okozta, melyet a ráfordítások közül át kellett vezetni az adófizetési kötelezettségek közé, ezáltal az adózás előtti eredményünk megnövekedett,illetve a évi XXXVIII., és évi XL. törvényben előírtakhoz kapcsolódó céltartalék képzési (Kúria döntés miatti) kötelezettség is oka volt a változásnak. A céltartalék elszámolása után eft lett az adózott eredmény. A veszteséggel megegyező összegben az általános tartalék felhasználásra került, melynek eredményeként, 0 eft lett a i mérleg szerinti eredmény. Értékvesztés állományunk eft-al nőtt. A befolyt kamatot, jutalékot lekönyveltük. Az előzetes jelentés készítése után érkezett költség számlákat, melyek a 2014 évet terhelték, lekönyveltük. Az eredményt javító és csökkentő tételek, valamint a hitelintézeti különadó átvezetésével változott az előzetes adózás előtti eredmény eft-ra. 4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet elkészítette a 2015.évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett- jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy A források csökkenni fognak, A kihelyezések tekintetében növekedést tervezünk, A szolgáltatások bővülése várható. Az adózás előtti eredmény növekedését prognosztizáltuk. A pénzügyi szervezetek különadója bázis szinten alakul. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környzetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olaj-t, akkumlátort a szervizek kezelik. A veszélyes hulladéknak minősülő eszközöket a szervizelő cég veszi át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma ben 88,84 fő volt, 5,39 fővel több, mint egy évvel korábban. 7

8 Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. Takarékszövetkezetünk nagy hangsúlyt fektet a dolgozók továbbképzésére. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b) szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % 0% % % % 0% 9. Kockázatkezelési politika Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult élesedő versenyben a Takarékszövetkezet fenn tudjon maradni, egyrészt alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz, másrészt az 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 8

9 eddigieknél kockázatosabb üzleteket kénytelen vállalni. Ezt felismerve alakítottuk ki a kockázatkezelési politikánkat. A kockázatainkat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Környezeti kockázatok: jogi kockázatok versenyképességi kockázatok szabályozási kockázatok gazdasági kockázatok Menedzsment kockázatok: az érdekeltségi rendszer kockázata szervezeti kockázat Szolgáltatási kockázatok: működési kockázat technológiai kockázat új-termék kockázat stratégiai kockázat Pénzügyi kockázatok: piaci kockázatok hitelkockázat likviditási kockázat cash-flow kamatláb kockázat A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony működési költségekkel fenn tudjuk tartani. Vannak mérhető és nem mérhető kockázataink. A fejlett számítástechnikának köszönhetően egyre teljesebben tudjuk számszerűsíteni és behatárolni a kockázatokat és olyan kockázatcsökkentő eljárásokat tudunk alkalmazni, hogy a működésünket rendkívüli események sem veszélyeztethetik A jövedelmezőség, a likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos működési kritérium. A Takarékszövetkezet egyik legjelentősebb feladatának tekinti, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság évben elkészített kamatlábkockázat menedzsmentjére vonatkozó alapelvek alapján a kockázat folyamatos mérésével, ellenőrzésével a 15 alapelv érvényesüljön. Az Eszköz-Forrás Bizottság évben több alkalommal tárgyalt kamatlábbal kapcsolatos előterjesztést és mindig meghozta a szükséges döntéseket a piaci kamatmozgások megfelelő kihasználására. A Takarékszövetkezet megfelelő információs rendszerrel rendelkezik a kamatkockázati kitettség mérésére, figyelésére, ellenőrzésére és jelentésére. A hitelkockázat kezelésére, a prudens működésre kötelez bennünket a jogi környezet és a szabályozás. Megemlítjük, hogy szigorúan a törvényi keretek között végezzük az engedélyezett tevékenységeket. Az ügyfélkockázatot az ügyfelek minősítési rendszere nagymértékben kezelni tudja. A partnerkockázat igen alacsony szintű, hiszen a Takarékbank Zrt. a fő partnerünk, amelynek egyben meghatározó tulajdonosai is vagyunk szövetségi szinten. A hitelkockázat kézben tartása az alábbi módszerekkel, eszközökkel történik alapvetően: Pozíciók korlátozásával: ennek fő eszköze a limitrendszerünk Kárvalószínűségek csökkentésével: Diverzifikáljuk hitel termékeinket, szektor, futamidő, fedezet stb. oldalról. Alapvető követelmény a biztosítékok rendszere, a 9

10 fedezetalapú hitelezés, a jövedelemalapú hitelezés esetén pedig az ügyfél mögötti biztosítékok alkalmazása. Tőkemegfelelés: Az I. pillér alatti fizetőképességi mutatónk az előírt 8%-al szemben 17,27% volt a mérleg fordulón, jelenleg pedig 18,77%. A II. pillér alatti fizetőképességi mutatónk 15,38%-os. A Takarékszövetkezet egyik legjelentősebb feladatának tekinti, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság alapelvei alapján a kockázat folyamatos mérésével, ellenőrzésével az alapelvek érvényesüljenek. Lényeges kockázatok: A hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. A hitelezési kockázat tőkekövetelmény és belső tőkeszükséglet szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Takarékszövetkezetünk hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A piaci kockázatok devizaárfolyam-változás kockázatára sem szabályozási tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számítunk, mivel nincs deviza és valutapozíciónk. A működési kockázat a kisintézmények legjelentősebb kockázatai közé tartozik. Tényleges tőkeszükséglet a takarékszövetkezet mérete miatt kisintézményekben nem becsülhető. Ezért a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri külön utasításban leírtak szerint. A nem kereskedési könyvi kamatkockázat a felvállalható kamatkockázat maximális mértékére állományi, veszteség-korlátozó és érzékenységi limitek kerültek megállapításra. A limitek megállapításakor elsődleges szempont az arányosság elve. A limitrendszer összhangban áll takarékszövetkezetünk sajátosságaival. Tevékenységünk során törekszünk az átárazódási egyensúlyra, ezáltal a kamatláb kockázat mérséklésére azzal, hogy változó kamatozást alkalmazunk. Takarékszövetkezetünk a hitelintézeti törvényben megfogalmazott, prudens működésre vonatkozó előírások betartásával és a rábízott idegen és saját forrásokkal úgy gazdálkodik, hogy folyamatosan fenntartja a likviditását. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az esedékes és jogos kötelezettségek azonnali kifizetéséhez mindig rendelkezzen a szükséges mennyiségű pénzeszközzel. A cél a likviditás folyamatos fenntartása úgy, hogy közben a jövedelemtermelő képesség maximális szinten alakuljon. A Koncentrációs kockázat a lényegesnek minősülő kockázatok közé tartozik. A koncentrációs limiteket a takarékszövetkezet azon az elvi alapon alakítja ki, hogy ha a koncentráció miatt a kitettségek 10%-a nem térül meg, a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb, mint 25%. Az egyéb kockázatokról: 10

11 Az Irányítási kockázat táblázat formájában tartalmazza a lényeges kockázati típusokra a fontosabb funkciókat (felelős szervezeti egységek, felelős személyek beosztását). A külső tényező kockázata jelentős mértékben befolyásolja takarékszövetkezetünk eredményének stabilitását. Három fokozat figyelembevételével közepes minősítésű kategóriába tartozunk. A külső tényezők kockázatát évente minősítjük. A reziduális kockázat működési kockázat jellegű, mert a belső folyamatok hibás működésével, külső tényezőkkel függ össze, amelyeket nem a takarékszövetkezet idézett elő. A reputációs kockázat a jó hírnév kockázata a kevéssé számszerűsíthető kockázatok közé tartozik. Amennyiben a kockázatnak veszteséghatása van, az a működési kockázat körébe tartozik, és tőkeszükséglete is ott jelentkezik. A belső tőkeszámítás céljára a takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza, a Hpt.-ben, illetve az 575/2013/EU rendeletben foglalt korlátozások figyelembe vételével. A takarékszövetkezet a felügyeleti adatszolgáltatás beküldését megelőzően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését. A takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. Együttműködik a Takarékbankkal: - a módszerek fejlesztése, - az elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása, - a belső, valamint a Takarékbanknak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása, - az adatgyűjtés, adatszolgáltatás, belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása terén is. Tőkemegfelelés: a fizetőképességi mutatónk az előírt 8%-al szemben 17,27% volt a mérleg fordulón, jelenleg (január 31.-én) pedig 18,77%. Tőke-megfelelési mutatónk a felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembe vételét követően 15,38%. Tiszavasvári, február 26. ügyvezető. ügyvezető 11

12 1.sz. melléklet: főbb mutatók 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 1,2% -4,9% -6,1% 2 Eszközarányos bevétel % 9,6% 7,6% -2,1% 3 Eszközarányos nyereség % 0,1% -0,4% -0,5% 4 Saját tőke arányos nyereség % 1,4% -4,9% -6,2% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 61,6% 73,4% 11,8% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 3,5% -3,1% -6,6% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 8,8% 5,2% -3,6% 8 Kamatmarge % 4,39% 3,39% -1,0% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 11,6 13,1 1,6 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 27,9% 28,5% 0,01 11 Hitelfedezettségi mutató % 39,6% 35,5% -0,04 12 Kockázatvállalási mutató 3,3 4,4 1,10 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 52,7% ####### ####### 14 Likviditási ráta I. 0,80 0,65-0,15 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,31 0,29-0,01 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 26,6% 25,3% -0,01 Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 22,6% 18,6% -4,0% 18 Hitelveszteségi ráta % 2,44% 0,37% -2,07% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 42,9% 52,3% 9,4% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 3,1% 2,8% -0,3% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 51,6% 62,0% 10,3% 22 Eszközarányos költségek % 4,5% 4,1% -0,4% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 4,3% -15,0% -19,3% 12

13 2.sz. melléklet: BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Bázis e/ft Tényleges e/ft Index Tény/bázis Megoszlás Megoszlás Betét Önkormányzati , ,14 119,17 Lakossági , ,21 99,33 Nem pénzügyi vállalkozói , ,01 109,66 Háztartások, egyéni vállalkozók , ,64 103,60 Mindösszesen: , ,00 102,13 Betétállomány lejárat szerint Bázis e/ft Tényleges e/ft Index Tény/bázis Megoszlás Megoszlás Látraszóló , ,39 121,02 Rövid lejáratú, lekötött , ,07 93,97 Hosszú lejáratú, lekötött , ,54 86,00 Összesen , ,00 102,13 Betétállomány alakulása tervhez és bázishoz Bázis eft Terv eft Tény eft Index Tény/Terv Index Tény/Bázis Betét típus Kamatozó betét ,14 95,96 Lakáscélú betét ,88 86,85 Takaréklevél + kamata ,69 87,44 Folyószámla betét ,59 117,62 Értékpapír jellegű betét ,81 82,37 Összesen ,16 102,13 13

14 3.sz.melléklet: Folyósítás hiteltípusonként Terv e/ft Bázis eft (ezer Ft-ban) Index Tény/Terv Tény Hitel típus e/Ft Építési ,67 Zálog hitel ,23 Fogyasztási, jelzáloghitel ,96 Lakossági hitel összesen ,65 Mezőgazdasági, egyéni vállalkozó ,61 Vállalkozói, nem pénzügyi ,23 Mindösszesen ,19 Hitelállomány alakulása hitelfajtánként Bázis eft Terv eft Tény eft Index Tény/Terv (ezer Ft-ban) Index Tény/Bázis Hitel típus Önkormányzat , ,00 Építési ,78 87,61 Záloghitel ,45 71,17 Fogyasztási + Jelzáloghitel ,26 87,27 Mezőgazdasági Ősterm., Egyéni v ,72 120,87 Nem pénzügyi vállalkozói hitel ,49 98,50 Összesen ,56 95,17 14

15 MNB sorszám 4.sz.melléklet: LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS 2014.XII.31. PSZÁF kód Megnevezés Lejárt (a) 1-30 nap (b) nap (c) nap (d) nap (e) 1-2 év között (f) 2-3 év között (g) 3-5 év között (h) 5-10 év között (i) 10 év felett (j) Lejárat nélkül (k) Összesen (a+...+k) (l) 1 4AA01 Mérlegtételek 2 4AA011 Eszközök 356, , , , , , , , , , , , AA0111 Pénztár és elszámolási számlák 654, , AA0112 Államkötvény, MNB kötvény, diszkont kincstárjegy , , , AA0113 Egyéb értékpapír , , , AA0114 Jegybankkal szembeni betétek AA0115 Hitelintézetekkel szembeni betétek , , AA0116 Hitelek 356,431 79, , , , , , , , , , AA01161 Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel AA01162 Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel 94,64 12,318 86,006 97, , , , , ,594 22, , AA01163 Háztartásoknak nyújtott hitel 261,791 66,73 68, , ,03 263,53 246, , , , AA01164 Egyéb belföldieknek nyújtott hitel 0 0 0, ,253 1,253 1,671 3,759 6, , AA01165 Külföld hitelei AA0117 Egyéb követelések 0 90, , AA0118 Vagyoni érdekeltségek 86,07 86, AA0119 Saját eszközök 248,04 248, AA012 Források 64, , , , ,459 0,01 0, , ,524 3,5 1045, , AA0121 Betétek 64, , , , ,459 0,01 0,405 3,852 0,015 3, , AA01211 ebből:nem pénzügyi vállalatok betétei , ,307 8,297 12, , AA ebből: látra szóló és folyószámla betét , , AA lekötött betét 0 193, ,307 8,297 12, , AA01212 Háztartások betétei 64, , , , ,837 0,01 0,405 3,852 0,015 3, ,784 15

16 23 4AA ebből: látra szóló és folyószámla betét , , AA lekötött betét 64, ,6 1790, , ,837 0,01 0,405 3,852 0,015 3, , AA01213 Külföld betétei AA0122 Bankközi betétek AA01221 Belföldi hitelintézetek betétei AA01222 Külföldi hitelintézetek betétei AA01223 Pénzpiaci alapok betétei AA0123 Felvett hitelek 0 0 7, , , ,44 585, AA01231 Külföld AA01232 Belföld 0 0 7, , , ,44 585, AA0124 Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok AA0125 Egyéb kötelezettségek 18, , AA0126 Saját tőke 1029, , AA021 Finanszírozási rés (gap) I. (Mérleg: Eszközök- Források) 292, , ,4 1083, , , , , , , , AA03 Mérlegen kívüli biztos jövőbeni poziciók 38 4AA031 Követelések AA032 Kötelezettségek 0 344, , AA AA05 Eredménytételek Finanszírozási rés (gap) II.(Mérleg: Eszközök- Források+ Mérlegen kívüli biztos jövőbeni poziciók: követelések- kötelezettségek) 292, , ,4 1083, , , , , , , , AA051 Kamatbevételek AA052 Egyéb bevételek AA053 Kamatkiadások AA054 Egyéb kiadások AA AA07 Eszközmódosítások Finanszírozási rés (gap) III.(Eredménytételekkel korrigált) 292, , ,4 1209, , , , , , , , AA0711 Lejárt tételek miatti korrekciók AA0712 Lejárt tételek várható megtérülése AA072 Értékpapírok átcsoportosítása 2268, , ,

17 51 4AA073 Lejárat nélküli eszközök átcsoportosítása AA074 Hitel-tőke konverzióból származó vagyoni érdekeltségek és átvett eszközök AA075 Egyéb eszközmódosítások AA08 Forrás átcsoportosítások 55 4AA081 Háztartások betétei AA0811 ebből: látra szóló és folyószámla betétek AA0812 lekötött betétek AA082 Nem pénzügyi vállalatok betétei AA0821 ebből: látra szóló és folyószámla betétek AA0822 lekötött betétek AA083 Egyéb források átcsoportosítása AA091 Módosított finanszírozási rés (gap) IV.(Eszköz módosításokat és Forrás átcsoportosításokat követően) , , ,686 3, , , , , , , AA10 Egyéb állományváltozások 64 4AA101 Eszközállomány változások AA1011 hitelállomány AA1012 egyéb eszközállományok AA102 Forrásállomány változások AA1021 betétállomány AA1022 egyéb forrásállományok AA111 Finanszírozási rés (gap) V. (Egyéb állomány változásokkal korrigált) , , ,686 3, , , , , , , , AA1221 Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletekből AA1222 Befektetésekhez kapcsolódó ügyletekből

18 5.sz. melléklet: KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2014.XII.31. Adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Követelések Nem lejárt (a) Követelések Átstrukturált (b) Követelések 1-30 nap (c) Követelések nap (d) Követelések nap (e) Követelések 1 év felett (f) Követelések Összesen (g) MÉRLEGTÉTELEK ÖSSZESEN 11968, , ,754 86,902 81, , ,657 Értékpapírok 3843, ,325 Jegybanki és bankközi betétek 5144, ,190 Hitelek 2848, , ,754 86,902 81, , ,999 Hitelek - Belföld Pénzügyi vállalatok ebből: Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalkozások Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) 752,457 21, ,195 29,306 28,662 82, ,585 Hitelek - Belföld - Háztartások 2080,851 85, ,559 57,596 52, , ,376 Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság 1589,220 70, ,940 50,450 37, , ,061 ebből: Jelzáloghitel 1352,109 54, ,640 49,212 37, , ,684 Hitelek - Belföld - Háztartások - Önálló vállalkozók 491,631 14,799 42,619 7,146 15,099 81, ,315 Hitelek - Belföld - Egyéb 15,038 15,038 ebből: Hitelek - Belföld - Egyéb - Önkormányzatok 15,038 15,038 Hitelek - Külföld Egyéb követelések 46,299 3,774 50,073 Egyéb eszközök 86, ,07 18

19 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői Sorszám Egységek Létszám Betét állomány ezer Ft Hitelállomány (bruttó) ezer Ft 1 Tiszavasvári Tiszadada Tiszadob Nyíregyháza I Nyíregyháza II Nyíregyháza III Baktalórántháza Ófehértó Nagyhalász Demecser Nyírbogdány Vasmegyer Ibrány Buj Kótaj Nyírszőlős Kemecse Sóstóhegy Tiszabercel Mindösszesen