Üzleti jelentés 2014.

Átírás

1 HAJÓS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 6344 HAJÓS, RÓZSA U. 2. Üzleti jelentés Cg

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 4 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 7 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 7 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 7 6. KÖRNYZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 7 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 7 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA 10 1.sz. melléklet: főbb mutatók 11 2.sz. melléklet: a betétállomány 12 3.sz.melléklet: hitelállomány sz.melléklet:l ejárati 14 5.sz. melléklet: követelések 15 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása 16 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen változtak. A gazdaság továbbra is stagnáló, a IV. negyedévtől indult meg a növekedés, azonban a válságból való kilábalásról még nem lehet beszélni. A munkanélküliségi ráta megyénkben magas szinten stabilizálódott. Ami lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, viszont szűkült a kamat marzs. A Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét is erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése. A 2014.évi XL. tv. előírása alapján egyéb céltartalékot nem kellett képeznünk a fogyasztási kölcsönszerződések felülvizsgálata alapján kiszámított, 2015-ben esedékes kötelezettségekre, mert takarékszövetkezetünk nem élt a kamatmódosítás lehetőségével. A bank piac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán a vállalkozói hitelek iránt csökkent a kereslet, dominánsan a vállalati ügyfélkörünk igényelt hitelt, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 7 alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva ben betétkamatait 3 alkalommal, a hitel kamatait 2 alkalommal változtatta. A takarékszövetkezet 2014.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 25 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 452 tag bizalmának és fenn tartsa a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, a jövedelmezőség szinten tartás problémájának kezelése, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes-körű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését, amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni kellett, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával sikerült ellensúlyozni. 3

4 A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 84,20 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy a látra szóló és folyószámla jellegű megtakarítás arányában növekvő. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél kedvezőtlenebb hasznosítása jellemezte. A hitelállomány e Ft-tal csökkent, míg a betétállomány e Ft-tal. A hitelkihelyezések 43,75 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 56,25 % jutott a vállalkozói körnek. A szövetkezet adózás előtti eredménye ben elérte a e Ft-ot, ami a tervezett 124,84 %-a. az előző évinek pedig 80,34 %-a. Ezen eredmény egyben a saját tőkét figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is e Ft-tal növelte. A keletkezett nyereség lehetővé tette a gazdálkodás stabilizálásának megőrzését, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje e Ft- ra emelkedett, amely e Ft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 egy év alatt 48,00 %-ról 46,68 %-ra csökkent, ami a csökkenés ellenére is lényegesen meghaladja az előírt szintet. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került a nem pénzügyi vállalatok hiteleinél. A törvényileg előirt általános tartalék is megképzésre került. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük, a évben felújításra került a takarékszövetkezet bátyai kirendeltsége. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő, a vezetés munkáját függetlenített belső ellenőr is segítette. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is- növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében javult. 1 Az un. II. Pillér alatti 4

5 (Lásd:1. sz. mell.) Ennek oka az, hogy az általános költségek csökkenése E Ft-tal haladja meg a kamatkülönbözet és a jutalék bevételek előző évhez mért növekedésének, tehát a szövetkezet legfontosabb bevétel kategóriái nagyobb növekedést mutatnak, mint a költségek és a ráfordítások. A takarékszövetkezet informatikai, bankbiztonsági célú kiadásai nőttek ben, ezen kívül a bátyai kirendeltség felújítása elkerülhetetlen volt, amelynek szintén jelentkezett a költségkihatása. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte a 6,7 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) nem változott. A bevétel az eszközökre vetítve 6,4 %-os színvonalat ért el, ami 1,7 százalék-ponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet- jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás csökkenő volumenű volt. A takarékszövetkezet az év folyamán millió Ft hitelt nyújtott, annak ellenére, hogy kölcsönbírálata szigorúbbá vált. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség elérte a 0,4 %-ot, ami az előző évhez 0,1 %-pontos csökkenést jelent. A saját tőke - arányos nyereség 2014-ben 2,9 %-ra csökkent, amely 0,7 %-ponttal alacsonyabb a évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamat marzs ellenére a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége elérte a 71,5 %-ot, ami a bázishoz viszonyítva 12,9 %-ponttal magasabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet ben 7,8 % volt, és az év eltelt időszakában is növekvő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet kamat marzsa 2014-ban 3,6 % volt, ami 0,4 %-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett - alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 6,77 - szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 46,68 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel 2,44 %-kal emelkedett, ugyanakkor a korrigált mérlegfőösszeg, a mutató nevezője 16,52 %-kal nőtt, így csökkentően hatott a mutató alakulására. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,2%, ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. 5

6 A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2014-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási rátamutatók is. 0,77-szeresen biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 17,7 %-os. A hitelek a betétek %-ában 27,88 % - ra csökkent a bázis 32,3 %-ról. Ennek oka, hogy a egy év alatt a hitelállományunk csökkent. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2014-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4. sz. melléklet) A hitelportfolió minősége javult. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. A hitelveszteségi ráta 7,94% értéket mutat. A évben leírt nagy összegű követelésre teljes egészében meg volt képezve az értékvesztés. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 20,4 %, ami 2013.dec.31.-én 32,9 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított arány 0,9 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés - értékelés megalapozottságát. (5. sz. melléklet) A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszínt 42,7 %, ami 1,7 %-ponttal meghaladja a bázist. Az eszközarányos költségszint 2,7 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója eléri a tervezettet. 6

7 3.A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolió - változás nem történt. b) Tovább folytatódott a kamatrés színvonal csökkenése. c) A takarékszövetkezeti szektorban végbe menő negatív változások, takarékszövetkezetek felszámolása rossz fényt vet a tisztességesen működő takarékszövetkezetekre is. 4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet elkészítette a 2015.évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett- jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy A források az előző évhez képest kis mértékben növekedni fognak. A kihelyezés területén részleges bővülés várható. A szolgáltatások bővülése a folyamatosan felmerülő igényeket elégíti ki. A takarékossági intézkedések továbbra is az alacsony költségek szinten tartását igénylik, melyek a jelen gazdasági helyzetben nélkülözhetetlen. Az üzlethálózat fejlesztését a következő évben nem tervezzük. Az adózás előtti eredmény az előző évihez képest csökkenni fog. A pénzügyi szervezetek különadója 2015-ben további terheket ró a takarékszövetkezet működésére. 5. A K+F tevékenység Szövetkezetünk gazdálkodásában nincs jelen K + F tevékenység. 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot nem bocsátja ki. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2014-ben 26 fő volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosa is a szövetkezetnek (65,39%-ban). A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet az, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 7

8 Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b) szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % # 9. Kockázatkezelési politika Takarékszövetkezetünk kockázatkezelési elveit, módszereit úgy alakította ki, hogy minimális szintre csökkentse a működése során felmerülő, különböző típusú kockázatait és megfeleljen a prudenciális előírásoknak. Kockázatainkat folyamatosan figyeljük, mérjük, számszerűsítjük és a fedezésükre szükséges tőkekövetelményt biztosítjuk. Takarékszövetkezetünknél felmerülő főbb kockázati elemek, melyekre kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiak: hitelezési kockázat; irányítási kockázat; koncentrációs kockázat; devizaárfolyam kockázat; nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat; működési kockázat; likviditási kockázat Tőkeszámítás és belső tőkeszámítás alakulása: Az 1. pillér méréséhez alkalmazott módszereink: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezességek esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek piaci árazás módszere Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Belső tőkeszámításunk két részből áll: egyrészt minden kockázati típusra tőkekövetelményt számítunk, másrészt ún. tőkepuffert és stresszpuffert is számszerűsítünk. A számítási eredmények összesítése adja meg takarékszövetkezetünk belső tőke szükségletét. 8

9 A belső tőkeszámítás során az alábbi kockázati típusokra számítunk tőkekövetelményt: hitelezési kockázat, devizaárfolyam kockázat, működési kockázat, likviditási kockázat (limittúllépés esetén), koncentrációs kockázat (limittúllépés esetén), nem kereskedési könyvi kamatláb kockázat (ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 15%-ot) A belső tőkeszámítási folyamat részeként a következő stressz teszteket végezzük el: hitelkockázat stressz teszt, koncentrációs kockázat stressz teszt, devizaárfolyam stressz teszt, kamatkockázat stressz teszt, likviditási stressz teszt Fentieken túl önértékelés végzésével is megállapítunk tőkekövetelményt, amennyiben az önértékelés eredménye azt indokolttá teszi. Általános kockázatkezelési célok: A takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése A takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására A takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Tőketervezés A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban, a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet, belső tőkeszükséglet számítása, a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján, a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása, a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása, a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel. 9

10 Tőketervezés módszere A tőketervezés a takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban gördülő módon - három évre előre éves bontásban számszerűen határozza meg a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet jelen szabályzatban meghatározott fő elemeit. A tőketervezést a következő 12 hónapos időszakra gördülő módon negyedéves bontásban is el kell végezni. Kockázatkezelés szervezeti felépítése: Takarékszövetkezetünk kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a főkönyvelő és a kockázatkezelő felelős. A kockázatkezelési feladatokat a takarékszövetkezet kockázatkezelője látja el. A kockázatkezelés célja, hogy a takarékszövetkezet olyan eljárásokkal és szabályzatokkal rendelkezzen, amely alapján meg tudja határozni, hogy milyen kockázatokat vállal fel, azt hogy méri, limitálja, kontrollálja, s szükség esetén intézkedést hoz azok korrigálására. A kockázatkezelő az üzleti döntések előtt kockázati véleményezést tesz, kialakítja a kockázatkezelés módszertanát, azt folyamatosan karbantartja beleértve a tőkemegfelelést és a belső tőkeértékelést valamint monitorozza a kockázatokat. Munkája független az üzleti területtől, csak az Igazgatóságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. A kockázatkezelő a takarékszövetkezet lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság számára. Kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák az MNBnek küldött felügyeleti adatszolgáltatás - kockázati szempontból - főbb adatait, melynek segítségével az Igazgatóság teljeskörű képet kap a takarékszövetkezet negyedév végi kockázati helyzetéről. Hajós, március 4. 10

11 1. sz. melléklet: főbb mutatók 1. A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzet S. sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 6,7% 6,7% 0,0% 2 Eszközarányos bevétel % 8,1% 6,4% -1,7% 3 Eszközarányos nyereség % 0,5% 0,4% -0,1% 4 Saját tőke arányos nyereség % 3,6% 2,9% -0,7% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 58,6% 71,5% 12,9% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 7,8% 7,9% 0,1% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 0,6% 0,6% 0% 8 Kamat marge % 4,01% 3,60% -0,4% Tőke ellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 6,6% 6,8 0,2 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 0,0% 0,0% 0,00 11 Hitel fedezettségi mutató % 70,3% 68,1% -0,02 12 Kockázatvállalási mutató 4,6 4,2% -0,45% Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 91,3% 3,8% -88% 14 Likviditási ráta I. 0,63 0,77 0,14 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,27 0,23-0,05 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 21,1% 17,7% -0,03 Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége (nem problémamentes arány) % 28,6% 18,8% -9,9% 18 Hitelveszteségi ráta % 1,45% 7,94% 6,48% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 32,9% 20,4% -12,5% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 2,6% 0,9% -1,8% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i - bef. szolg. bev.) % 41,1% 42,7% 1,7% 22 Eszközarányos költségek % 3,2% 2,7% -0,5% 23 Szem.i jellegű ráford. arányos nyereség % 27,7% 22,1% -5,6% 11

12 2. sz. melléklet: a betétállomány BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA 2013.XII XII Takarékbetétek Életciklus betétek Lakáscélú megt. (ifj., otthon) Betét I Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Betét II Takarékszelvény Kamatjegy Egyéb ép. szerű betétek Takaréklevél Betét III Mindösszesen

13 3. sz. melléklet: hitelállomány.. Adatok: ezer Ft-ban HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2014.év S. sz. HITELFAJTA Állomány Hitelnyújtás Hitelnyújtás Hiteltörlesztés Hiteltörlesztés Egyéb terhelés Egyéb jóváírás Állomány 2013.XII XII.31 Építési, lakás-, ingatlan hitelek Régi "kedv." kölcsön Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek 05. (3+4) Lak. folyószámla +Egyéb 06. hitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek MINDÖSSZESEN: Munkáltatói

14 4. sz. melléklet LEJÁRATIÖSSZHANG ELEMZÉS 2014.XII.31. Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap n. 1-2 év 2-5 év 5 év felett Lej. nélk. CT Összesen a d e f g h i j k l 4A21 Bázispozíció A11 Eszközök A12 Bevételek 0 4A13 Források A14 Ráfordítások 0 4A22 Halmozott bázispozíció 0 4A31 Betétek átcsoportosítása 0 4A32 Betétek becsült kif.-e 0 4A33 Lejárat nélküli források átcsop. 0 4A34 Lejárttá tétel 4A35 Óvadékul adott ép. 4A36 Tőzsdei ép. Lejárat nélküli eszk. 4A37 átcsop.-a 4A41 Módosított bázispoz A51 Mérlegen kívüli kötelez. 0 4A52 Mérlegen k. köv.-ek 0 4A61 Nettó bázispozíció Korrekciós tételek 4A7 egyenlege A8 Nettó fedezettség

15 5. sz. melléklet: követelések PSZÁF Megnevezés KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2014.XII.31. Portfolió elemzés-lejárt követelések (bruttó könyv sz. értéken) Adatok: ezer Ft-ban Nem lejárt Újra tárgy nap nap nap 1-2év 2 év felett Prolongált Összesen a b c d e g h a i 8A0 Köve te lé se k össz , , , , , , ,000 0, ,000 8A11 Forgatási célú értékpapírok 738,000 0, ,000 0, ,000 0, ,000 0, ,000 8A3 111 kötvények , , ,000 8A3 112 egyéb hitelviszonyt megtestesítő ért.p. 738, , , ,000 8A12 Bef.i célú értékpapírok 0,000 0,000 0,000 0, , , ,000 0, ,000 8A3 121 részvénnyé konvertálható kötvény 8 580, ,000 8A3 122 hitelviszonyt megtestesítő értékp , , , ,000 8A2 Bankközi betétek , , , , ,000 8A3 31 Hitelek-Hit, PBBS 0,000 8A32 Hitelek- nem pü.i vállalkozások ,000 0, , , , ,000 0,000 0, ,000 8A33 Hitelek-Háztartásoknak , , , , , ,000 0,000 0, ,000 8A331 hitelek egyéni vállalkozóknak , ,000 0,000 2, , ,000 8A332 hitelek lakosságnak , , , , , , ,000 8A35 Hitelek-Egyéb 2 633, , ,000 8A4 Egyéb követelések 8 469,000 15

16 6. sz. melléklet: a telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői S. sz. Cím Létszám Fő Betétáll. MFt Hitel. áll. MFt 1. Hajós, Rózsa u Miske, Fő u Homokmégy, Kossuth u Fajsz, Dózsa u Bátya, Mikes u Érsekhalma, Fő u Kalocsa, Hunyadi u fsz. ajtó