SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

Átírás

1 SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, február 28. A hitelintézetek mérlegfőösszege IV. negyedévben további 1,5%-kal nőtt, év egészében pedig 5,7%-kal emelkedett, így év végén elérte a milliárd Ft-ot. A hitelek mérlegben szereplő nettó állománya a IV. negyedévben kismértékben, 0,2%-kal nőtt, éves szinten azonban 8,0%-kal bővült. Ezen belül a belföldi nem pénzügyi vállalatok nettó hitelállománya 2017-ben 12,7%-kal, a háztartásoké pedig 4,6%-kal nőtt. A nemteljesítő 3 hitelek aránya a nem pénzügyi vállalati szektorban 7,9%-ról 7,2%-ra, a háztartási szektorban 12,4%-ról 10,9%-ra csökkent a IV. negyedévben. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a szeptember végi 4,1%-ról év végére 3,7%-ra tovább mérséklődött. évben a hitelintézetek az adatok alapján 694 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató év végén 20,5% volt. A belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya a teljes szektor mérlegfőösszegéhez viszonyítva év végén 55,4% volt. A hitelintézeti szektorban jan. 1-én 14 hitelintézet tért át a magyar számvitelről a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: IFRS-ek) alkalmazására. Ezen intézmények 2017-től már az IFRS-ek szerint jelentik az adataikat, illetve bejelentették visszamenőleg a év végi, IFRS-ek szerinti adataikat is (továbbiakban: összehasonlító adatok ). Abból a célból, hogy az éves változások mértékét a számviteli keretrendszer változásának hatása ne befolyásolja, az éves változások nem a magyar számviteli keretrendszer szerinti évi végi adatokhoz, hanem a év végi összehasonlító adatokhoz viszonyított változásokat mutatják. A hitelintézetek mérlegfőösszege IV. negyedévben 553 milliárd Ft-tal, 1,5%-kal tovább nőtt, így év végén elérte a milliárd Ft-ot. A hitelállomány mérleg szerinti értéke IV. negyedévben kismértékben, 0,2%-kal nőtt, év végén milliárd Ft-ot ért el. A mérlegfőösszeg 2017-ben éves szinten 5,7%-kal, a nettó hitelállomány pedig 8,0%-kal emelkedett. A hitelállományon belül mind a belföldi nem pénzügyi vállalatok, mind a háztartások nettó hitelállománya nőtt 2017-ben, előbbi jelentősen, 12,7%-kal, utóbbi 4,6%-kal. A külföldi hitelállomány ugyancsak jelentős mértékben, 10,0%-kal bővült, részaránya a hiteleken belül elérte a 16%-ot. A jegybanki betétek állománya közel felére, milliárd Ft-ról 969 milliárd Ft-ra mérséklődött 4. Ezzel szemben az értékpapírok állománya milliárd Ft-tal milliárd Ft-ra emelkedett a tavalyi évben, azaz 11,3%-os volt az éves növekedés. Részaránya az összes eszközön belül elérte a 27%-ot. 1 A hitelintézetek hitel-, illetve betétállományának alakulását további részletezésben az előző hónap végén megjelent, a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló sajtóközlemény tovább részletezve tartalmazza: 2 A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3 A nemteljesítő kitettségek közé sorolandók a 90 napon túl késedelmes kitettségeken túl azon kitettségek is, amelyeknél feltételezhető, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a kötelezettségeit szerződés szerint teljesíteni. 4 A csökkenést a jegybanki eszköztár átalakítása és abból adódóan az egynapos betétbe és egyéb likvid eszközökbe való átrendeződés okozta. 1

2 A kereskedési célú hitelek 5 nélküli bruttó hitelállomány milliárd Ft volt év végén (1. táblázat), ami 6,7%- kal haladta meg a év végi állományt. A nemteljesítő hitelek aránya 6 (1. táblázat) a IV. negyedévben tovább mérséklődött, 7,1%-ról 6,6%-ra. Ez az arány szektor szinten egy évvel korábban még 10,0% volt. A nem pénzügyi vállalatok hitelei között a nemteljesítő hitelek aránya a III. negyedév végi 7,9%-ról 7,2%-ra mérséklődött (ez az arány szektor szinten év végén még 12,8% volt). A háztartások nemteljesítő hiteleinek aránya szintén tovább csökkent, a végi 14,9%-ról 10,9%- ra. 1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő hitelállományai Állomány (bruttó, Mrd Ft) Nemteljesítési arány (%) 1. Hitelállomány összesen ebből: nemteljesítő ,0 7,6 7,1 6,6 1.1 Nem pénzügyi vállalatok ebből: nemteljesítő ,8 8,8 7,9 7,2 1.2 Háztartások ebből: nemteljesítő ,9 12,9 12,4 10,9 **01.01-től a nemteljesítő hiteleket bemutató táblázat a kereskedési célú hiteleket nem tartalmazza folyamán jelentősen (72%-ról 55%-ra) csökkent azon hitelintézetek számaránya, melyek NPL rátája akár a vállalati, akár a háztartási hitelek, vagy mindkettő vonatkozásában magasnak minősül, azaz meghaladja a 10 %- ot év végén a 69 hitelintézetből 38 hitelintézetnél volt a vállalati és háztartási szektorok közül legalább az egyiknél magas az arány. A teljes bruttó késedelmes hitelállomány a IV. negyedévben 9,5%-kal, az előző év végéhez képest pedig 20,6%- kal csökkent, így milliárd Ft-ot tett ki év végén. Ezen belül a 90 napon túl késedelmes hitelek állománya 11,6%-kal mérséklődött a IV. negyedévben és 691 milliárd Ft volt év végén, ami több, mint 30%-kal alacsonyabb az előző év végi adatnál. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a teljes bruttó hitelállományon belül a III. negyedév végi 4,1%-ról a IV. negyedév végére 3,7%-ra csökkent, míg egy évvel korábban 5,6% volt. Az egyes szektorokat tekintve a belföldi nem pénzügyi vállalatok bruttó hitelállománya (2. táblázat) további 2,4%-kal bővült a IV. negyedévben, az előző év végéhez viszonyítva az éves növekedés 9,8% volt. A vállalati hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya éves szinten 16,6%-kal csökkent, ezen belül a 90 napon túl késedelmes hitelállomány 33,3%-kal mérséklődött. A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya 7,5%-kal, devizahiteleinek állománya pedig 13,0%-kal emelkedett 2017-ben. A késedelmes forint- és devizahitelek állománya egyaránt csökkent 2017-ben, előbbi 12,6%-kal, utóbbi 22,8%-kal. Ezen belül a 90 napon túl késedelmes állomány mind a forint-, mind a devizahiteleken belül szintén tovább csökkent, előbbi 29,7%-kal, utóbbi 38,2%-kal éves szinten. A vállalati hiteleken belül a devizahitelek aránya érdemben nem változott, a év eleji 42,5%-ról év végére 43,8%-ra emelkedett. 5 A kereskedési célú hitelek az összes hitel mindössze 0,05%-át teszik ki. 6 A csökkenés a csoporton belüli és kívüli követeléskezelő szervezetek (pénzügyi vállalkozások) irányába történő eladások hatását is tartalmazza. 2

3 A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a nem pénzügyi vállalati szektorban IV. negyedévben 3,8%-ról 3,3%-ra tovább mérséklődött, míg egy évvel korábban 5,4%-ot tett ki. Ezen belül a forint- és devizahitel állomány minősége is tovább javult. Forinthiteleknél 3,5%-ra, devizahiteleknél 2,9%-ra csökkent év végére az arány. 2. táblázat: A nem pénzügyi vállalati bruttó hitelállomány és késedelmességének alakulása Állomány (bruttó, Mrd Ft) és arány (%) Változás (%) 12./ 12./ Vállalati hitelállomány (2.+3.) ,8 2,4 1.1 ebből: késedelmes állomány ,6-5, ebből: 90 napon túli állomány ,3-12,1 90 napon túli arány (%) 5,4 4,2 3,8 3,3 2. Forinthitelek ,5 2,0 2.1 ebből: késedelmes állomány ,6-5, ebből: 90 napon túli állomány ,7-13,4 90 napon túli arány (%) 5,4 4,7 4,1 3,5 3. Devizahitelek ,0 2,9 3.1 ebből: késedelmes állomány ,8-5, ebből: 90 napon túli állomány ,2-10,1 90 napon túli arány (%) 5,4 3,7 3,4 2,9 4. Devizahitelek aránya (%) 42,5% 43,7% 43,6% 43,8% *IFRS-re áttért hitelintézetek esetében IFRS szerinti adattal. A késedelmes háztartási hitelállomány 10,8%-kal, 912 milliárd Ft-ra mérséklődött a IV. negyedévben (3. táblázat). Éves szinten 20,0%-kal csökkent a késedelemben lévő háztartási hitelek állománya. A 90 napon túl hátralékos háztartási hitelállomány a IV. negyedévben 11,4%-kal, éves szinten az előző év végéhez képest pedig 28,4%-kal 5, 435 milliárd Ft-ra csökkent. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya a teljes háztartási hitelállományban a III. negyedév végi 8,5%-ról 7,6%-ra mérséklődött. A forint hiteleken belüli arány 8,4%-ról 7,4%-ra csökkent. A forintosított lakossági deviza jelzáloghiteleken belül a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya folyamatosan csökkent, év végén 16,5%, míg az előző év végén még 19,6% volt. A háztartási hitelállományon belül a devizahitelek aránya továbbra is rendkívül alacsony, 0,7%, mely állomány 39 milliárd Ft-ot tett ki év végén. 3. táblázat: A háztartási bruttó hitelállomány és késedelmességének alakulása Állomány (bruttó, Mrd Ft) és arány (%) Változás (%) 12./ 3 12./ Háztartási hitelek összesen ,8-0,2 ebből: késedelmes állomány ,0-10,8 ebből: 90 napon túli állomány ,4-11,4 90 napon túli arány (%) 10,9 9,2 8,5 7,6 1.1 Háztartások lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelei ,1 0,0 ebből: 90 napon túli állomány ,1-11,4 90 napon túli arány (%) 11,2 9,0 8,4 7, Forintosított lakossági deviza jelzáloghitelek ,4-7,2 ebből: 90 napon túli állomány ,5-11,4 90 napon túli arány (%) 19,6 18,0 17,3 16,5 *IFRS-re áttért hitelintézetek esetében IFRS szerinti adattal.

4 Az átstrukturált hitelállomány IV. negyedévben további 9,3%-kal csökkent, így 746 milliárd Ft-ot tett ki év végén. Az előző év végéhez viszonyítva 56,0%-os volt az átstrukturált hitelállomány éves visszaesése, amelybe a portfolió tisztításokon túl a szabályozási változás is jelentős szerepet játszott. 7 A teljes hitelállományon belül az átstrukturált hitelek aránya a III. negyedév végi 4,4%-ról tovább mérséklődött a IV. negyedévben, 4,0%- ot tett ki év végén. Az újra késedelembe esett hitelek állománya a IV. negyedévben 11,9%-kal, éves szinten 50,3%-kal csökkent. Az átstrukturált hitelek 55,5%-át a háztartási hitelek, 33,0%-át pedig a nem pénzügyi vállalati hitelek tették ki év végén. Egy évvel korábban az átstrukturált hitelek 72,9%-a kapcsolódott a háztartásokhoz. 4. táblázat: Hitelintézetek átstrukturált hitelállománya Állomány (Mrd Ft) Változás (%) Arány az összes átstrukturált %-ában. 12./ / 09. Hitelállomány (bruttó) ,7 0, Auditált. 1. Átstrukturált hitelek ,0-9,3 100,0 100,0 100,0 ebből: késedelmes ,3-11,9 38,0 44,2 42,9 90 napon belül ,5-7,0 13,9 17,7 18,2 90 napon túl ,9-15,3 24,1 26,5 24,7 1.1 Nem pénzügyi vállalatok ,4-13,1 20,0 34,4 33,0 1.2 Háztartások ,6-7,8 72,9 54,5 55,5 *01.01-től az átstrukturált hiteleket bemutató táblázat a kereskedési célú hiteleket nem tartalmazza. évben az adatok szerint a hitelintézetek összesen 694 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el, amely a évi, részben IFRS szerinti (továbbiakban: összehasonlító 8 ) eredménynél 37,8%-kal magasabb. A 69 hitelintézetből 49 hitelintézet 705 milliárd Ft nyereséget, a maradék 20 hitelintézet pedig 11 milliárd Ft veszteséget könyvelt el 2017-ben. A évi kamateredmény (775 milliárd Ft) 0,5%-kal maradt el a évi kamateredménytől. Ezzel szemben a jutalékeredmény 5,0%-kal nőtt a megelőző évi értékhez képest. A működési költségek 1,3%-kal alacsonyabbak voltak 2017-ben az előző évinél. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék változása 188 milliárd Ft-tal növelte a hitelintézetek eredményét 2017-ben, azaz szektorszinten nettó visszaírás történt. 5. táblázat Hitelintézetek eredménytételei (Mrd Ft) Változás (Mrd Ft) 1. Kamateredmény Nem kamateredmény ebből: jutalékeredmény ebből: egyéb nem kamateredmény Működési költségek Értékvesztés és kockázati céltartalék változása Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény ( ) Adófizetési kötelezettség*** Adózott eredmény Az átstrukturált fogalom január 1-től megváltozott. A előtti szigorúbb rendelkezés szerint ebben a kategóriában kellett nyilvántartani az átstrukturált kitettségeket a követelés lejártáig (gyűjtőszámlahiteleket és kapcsolódó devizahiteleket/forintosított hiteleket is). A január 1-től hatályos 39/2016 (X.11.) MNB rendelet 7 szerint azonban a hitelintézeteknek lehetőségük van bizonyos feltételek teljesülése esetén az átstrukturált minősítés megszüntetésére. A 39/2016 (X.11.) MNB rendelet elérhető a következő linken: 3f 8 Részben IFRS szerinti: az átálló intézmények esetében év végére vonatkozó IFRS szerinti adattal számolva. 4

5 Az adózás utáni eredményből görgetett módszerrel számolt éves átlagos 9 eszközjövedelmezőség (ROA) az előző évhez képest 1,3%-ról 1,8%-ra növekedett, ezzel párhuzamosan az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig a évi 12,7%-ról 2017-re 16,1%-ra emelkedett. Adózás utáni 6. táblázat: A hitelintézetek jövedelmezőségi mutatói (%) ROA -0,9% -0,5% 0,1% -1,7% -0,1% 1,3% 1,8% ROE -9,9% -5,8% 1,0% -17,9% -1,0% 12,7% 16,1% A hitelintézetek tőkeellátottsága érdemben nem változott évben. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató év végén 20,5% volt ben a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 5,6%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük 2,5%-kal nőtt év végéhez képest. A szavatoló tőke elemei között az elsődleges alapvető tőke aránya továbbra is magas, 90% körüli. 7. táblázat: A hitelintézetek tőkemegfelelése Auditált Szavatoló tőke (mrd Ft) Ebből: elsődleges alapvető tőke (CET 1) (mrd Ft) Elsődleges alapvető tőke aránya (%) 90,7% 91,5% 91,2% 90,6% 89,8% 4. Teljes kockázati kitettségérték (mrd Ft) Pillér I Teljes tőkemegfelelési mutató (%) (1./4.) 21,1 21,3 21,4 21,5 20,5 6. Pillér I. CET1 tőkemegfelelési mutató (CET1) (%) 19,2 19,5 19,6 19,5 18,4 A belföldi irányítású hitelintézetek konszolidált szemléletű 10 mérlegfőösszegének aránya a teljes mérlegfőösszeghez viszonyítva a IV. negyedévben ismét nőtt, végén 55,4% volt. 8. táblázat: A hitelintézetek tulajdonosi szerkezetének alakulása irányítás alapján Előzetes Belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya (%) 54,7 54,1 54,4 54,9 55,4 Külföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszegének aránya (%) 45,3 45,9 45,6 45,1 44,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 MAGYAR NEMZETI BANK STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG Részletes táblázatok: Táblázatok Módszertani anyagok: Módszertani megjegyzések 9 A részletes módszertani leírás a Módszertani megjegyzések 13. pontjában található. 10 A részletes módszertani leírás a Módszertani megjegyzések 16. pontjában található. 5

6 Elérhetőség: MNB Kommunikációs osztály Tel.: + 36 (1) Fax: + 36 (1)