Üzleti jelentés évi

Átírás

1 Kápolnásnyék és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 2475 Kápolnásnyék, Fő u. 29. Internet: Üzleti jelentés évi Cg.:

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK: 8 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 8 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 8 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 8 7. TELEPHELYEK BEMUTATÁSA: 9 8. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 9 9. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATI STRATÉGIA Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete KOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNYE, TŐKEMEGFELELÉS SZÁMÍTÁSA: 12 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A magyar gazdaság az előző évben beindult növekedés után 2014-ben folyamatosan erősödött, a bruttó hazai termék negyedéves bázison 3,2-3,9% között növekedett. A Takarékszövetkezet szűkebb környezetében, Fejér megyében, a foglalkoztatás emelkedett, mely részben a közmunka programnak, részben a gazdasági növekedésnek köszönhető. A Takarékszövetkezet operatív működési területének déli részén elsősorban a mezőgazdaság, míg a működési terület középső és északi részén a kereskedelem, szállítmányozás és a feldolgozóipar, valamint szállás-vendéglátás iparágak vannak jelen, melyek teljesítménye meghatározó a Takarékszövetkezet eredményessége szempontjából ban az infláció havi szinten 0,1% érték alatt mozgott, átlagosan -0,3% volt, azaz ben. Az alacsony infláció mellett a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot 2,1%-ra csökkentette és az alapkamatot alacsony szinten tartotta. A pozitív nemzetközi pénzügyi hangulat, illetve a fundamentális alapok lehetővé tették az állampapír hozamok is folyamatos csökkenését is, továbbá a bankközi kamatszint is alacsony 2% körüli szintre süllyedt ben. A forint árfolyama év közben EUR/HUF és CHF/HUF szint között mozgott, az év végére mindkét devizával szemben a forint gyengült. A pénzügyi jogszabályok több alkalommal változtak az év során, melyből kiemelten a évi XXXVIII. törvény és a évi XL. törvény, az úgynevezett elszámolási törvények gyakoroltak hatást a Takarékszövetkezet jövedelmezőségére. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló évi CXXXV. törvény alapján napján létrejött Garanciaközösség tagja lett a Takarékszövetkezet is, kockázatvállalásai során az integráció által megalkotott szabályzatokat alkalmazza. A lakossági szegmensben megfigyelhető volt az óvatos fogyasztói magatartás, mely egyrészt a megtakarítások növekedésében, másrészt a hitelkereslet csökkenésében mutatkozott meg. Az óvatos fogyasztói magatartáson kívül a hitelkeresletet a háztartások meglevő magas adósságszolgálati rátája korlátozta. A lakossági hitelportfolióban a nem fizetési ráta stagnált. A vállalkozások terén beruházási célú hitelek utáni kereslet továbbra is alacsonynak mondható, elsősorban folyószámla, illetve likviditási hitelek iránt van érdeklődés. Az MNB által meghirdetett növekedési hitelprogram, a hitelkeresletet pozitívan befolyásolta, beruházási hitel kihelyezés 95%-ban az NHP keretein belül történt. A vállalkozásoknál a nem fizetési ráta emelkedett, különösen az építőipari, valamint szállítmányozással foglalkozó vállalkozások terén tapasztalja a Takarékszövetkezet az egyes vállalkozások vagyoni és pénzügyi helyzetének romlását. A pénzügyi szolgáltatások terén a korábbi években megszokott erős verseny tapasztalható, melyben különösen a magasabb jövedelmű fogyasztók, illetve megfelelő pénzügyi mutatókkal rendelkező kkv szereplők esetén mutatkozik meg. A Takarékszövetkezet prémium ügyfeleit konkurens kereskedelmi bankok célzottan próbálják átszerződtetni, alacsonyabb árakat, illetve jobb szolgáltatást, vagy nagyobb biztonságot ígérve. A évben történt takarékszövetkezeti felszámolások a szektor jó hírét csorbították, ügyfelek körében a bizalmat gyengítették, óvatosabb magatartás figyelhető meg egyes ügyfelek körében. A Takarékszövetkezet számára a megtakarítások gyűjtése során elsősorban a Magyar Posta Zrt. 3

4 jelenti a konkurenciát, míg a hitelezés és számlavezetés területén 2014-ban a K&H Bank, OTP esetén volt érezhető ügyfélelszívó hatás. A pénzügyi szolgáltatások iránt kevésbé fogékony ügyfélszegmens terén melyben a Takarékszövetkezet jelentős ügyfélkörrel rendelkezik a verseny, tekintettel e szegmens alacsony, illetve megszűnő (pénzügyi rezsicsökkentés) jövedelemtermelő képességre csökkent. Gazdálkodási körülmények főbb hatásai: A jegybanki és piacon tapasztalható általános kamatszint csökkenés a Takarékszövetkezet kamatmarzsát 5,98%-ról 4,67%-ra csökkentette, és jelentős hatás gyakorolt az eredményre. Az eszközök és források különböző átárazódási idejéből eredő különbség is rontotta az eredményt. A forint árfolyamának alakulása a nyitott kamatswap ügylet kapcsán meghatározó volt a Takarékszövetkezet eredményére. Az ügylet október 7-én lejárt. Figyelembe véve 250/2000. (XII.24.) Korm. Rendelet 23 (2) bekezdésben előírtakat a Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet az ügyletet negyedévente minősített, céltartalékot képzett. Az ügylet lezárását követően a céltartalék felszabadításra került. A tranzakciós illeték fizetése során, tekintettel a díjmentes készpénzfelvételi lehetőségre, melyet az ügyfélkör fele használt ki, jelentős, több mint 100 m. forint többlet teher nehezedett a Takarékszövetkezetre, mivel a díjmentes szolgáltatás után illetéket kellett fizetnie, így az nettó veszteséget okozott számára. A verseny hatására tömeges ügyfélvesztés nem történt, szórványos ügyfélvesztés ugyan előfordult, de azt részben új ügyfélszerzéssel tudta pótolni a Takarékszövetkezet. A meglevő ügyfeleknél a nem teljesítések aránya stagnál, főbb problémát egy-egy nagyobb ügyfél (elsősorban építőipar, szállítmányozás területén) nem teljesítése okozott. Főbb üzleti célkitűzések: A takarékszövetkezet 2014.évben az előző évben is megfogalmazott aktív üzletpolitikát tűzött ki, növelni kívánta a mérlegén belül a kihelyezett hitelek részarányát, hogy a tervezett kamatszint csökkenést, és marzs szűkülést ellensúlyozza. A Takarékszövetkezet célja, volt, hogy eredményes gazdálkodással érjen el legalább 10 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 210 tag bizalmának, piaci részesedés növekedést érjen el, és folyamatosan fenntartsa a szövetkezet fizetőképességét. Fontos feladat volt az szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, a működési kockázatok csökkentése. A Takarékszövetkezet csekély piaci súlya kapcsán alapvetően piackövető magatartást tanúsít a kamatpolitikája, illetve termék politikája kapcsán. Az üzletpolitikában a fiókhálózat településein a helyi együttműködés erősítése, az egyszerű és átlátható termékkínálat, valamint az ember közelibb kiszolgálás nagyobb teret kapott. Az új ügyfelek szerzése, az ügyfélkör fiatalítása, valamint a mikro-, kis és középvállalkozási szegmensben történő térnyerés fontos cél volt, csakúgy, mint a már meglevő ügyfélkör aktívabb számlahasználatra ösztönzése. 4

5 Tervteljesítés: A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 83,35%-át. Az adatok azt mutatják, hogy a látra szóló jellegű megtakarítás arányában növekvő. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél jobb hasznosítása jellemezte. A hitelállomány e/ft-tal csökkent, míg a betétállomány e/ft-tal emelkedett. A hitelfolyósítás is minden területen, összességében ,- Ft-tal elmaradt az előző év hasonló időszakához képest, annak ellenére, hogy a Növekedési Hitelprogram keretében, mely a kis- és középvállalatok finanszírozására terjedt ki, a Takarékbankon keresztül ig e/ft refinanszírozási hitelt vettünk igénybe, amely folyósításra is került. A Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye ban elérte a e/ft-ot, ami a tervezett -470,38 %-a, az előző évinek pedig -299,69%-a. Az állam részére egy év alatt e/ft tranzakciós illeték befizetése és az egy oldalú fogyasztói kölcsönszerződések módosítása (kamat csökkenése) miatt e/ft céltartalék elszámolása sújtotta a legjobban a Takarékszövetkezet nyereségét. Ezen eredmény egyben a saját tőkét figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is e/ft-tal csökkentette. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje e/ft-ra csökkent, amely e/ft-os csökkenést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 egy év alatt 15,67 %-ról 15,15 %-ra mérséklődött, ami lényegesen meghaladja az előírt 8%-os szintet. Összességében megállapítható, hogy a Takarékszövetkezet szavatoló tőke és a tőkemegfelelési mutatója a törvényi előírásoknak megfelel. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került. A általános tartalék e/ft veszteségrendezésére felhasználásra került. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében az alábbiak szerint alakult: A hitelek után a kamatbevételek a folyamatos jegybanki alapkamat csökkenésnek és a visszafogott hitelfolyósításnak köszönhetően 23,84 %-kal csökkentek. Az értékpapír állomány az előző évhasonló időszakához képest e/ft-tal, kamatbevételei 40,5 %-kal e/ft-tal csökkentek. 1 Az un. II.Pillér alatti 5

6 A bankközi betétek állománya e/ft-ra változott, e/ft-tal nőtt, az állomány után járó kamatbevételek pedig e/ft-tal mérséklődtek. Az összes kamat és a kamatjellegű bevételeink e/ft-tal, a kamat és a kamatjellegű ráfordításaink pedig e/ft-tal mérséklődtek. Így a kamatkülönbözet is e/ft-tal csökkent. Az eszközök jövedelemtermelő képessége 30,35 %-kal, a forrás utáni költségek 57,38 %-kal mérséklődtek az előző évhasonló időszakához viszonyítva. A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a kamat és a kamatjellegű bevételeink kisebb mértékben csökkentek, mint a kamat és a kamatjellegű ráfordításaink. Így a kamatkülönbözet 16,31 %-kal mérséklődött. A jutalék bevételeink e/ft-tal növekedtek. A növekedés a bevezetett tranzakciós illeték miatti díjemeléseknek köszönhető. A jutalék ráfordítások e/ft-tal növekedtek, ami a bankkártyával kapcsolatos jutalék és díjak növekedésének következménye. Egyéb bevételeink 55,78 %-kal e/ft-tal csökkentek. Ez annak a következménye, hogy az előző évben jelentős összegű ( e/ft) bevételt (árfolyamnyereséget) számoltunk el az Állampapírok értékesítése miatt évben csupán e/ft került elszámolásra. Az előző évben hat kirendeltség bezárása után a saját tulajdonú ingatlanok értékesítésre kerültek. Az ingatlanok eladása után e/ft bruttó árbevételt számoltunk el (nettó e/ft a TE nyilvántartásából e/ft kivezetése után). Egyéb ráfordításaink 9,14 %-kal e/ft-tal nőttek. A növekedés a swap ügylet án e/ft kiegyenlítése miatt, az előző évi e/ft-tal szemben ( e/ft-os növekedés), a követelés fejében átvett ingatlan értékesítésekor 8 m/ft könyv szerinti érték kivezetése miatt, a helyi adók befizetésének e/ft-tal történő csökkenése miatt, a Takarékszövetkezet az állam részére egy év alatt e/ft tranzakciós illetéket fizetett be az előző évi e/ft-os befizetéssel szemben, mely 50 m/ft egyszeri befizetést tartalmaz. Ha ezt az összeget nem veszünk figyelembe, akkor 41 m/ft növekedés volt évben. A Takarékszövetkezet évi működési költsége e/ft volt, ami az előző év hasonló időszakához képest 15,89 %-kal, e/ft-tal csökkent. A legnagyobb csökkenés a személyi jellegű kifizetések között tapasztalható, mintegy e/ft-tal. A Takarékszövetkezet több éven keresztül visszafogott gazdálkodást folytat. A kirendeltségek bezárása, összeolvadása, nem csak a személyi jellegű kifizetések közötti költségek mérséklését eredményezte, hanem az egyéb más költségekét is. A Takarékszövetkezet évi eredménye az alábbiak szerint alakult: évre 10 M/Ft adózás előtti eredmény tervezett a szövetkezet, a teljesítés e/ft. 6

7 Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte a -4,91 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva 5,94 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 9,27 %-os színvonalat ért el, ami 4,22 százalék-ponttal elmarad a bázistól. A bevételek alakulásának fő forrását a hitelezési tevékenység adta. A takarékszövetkezet az év folyamán e/ft hitelt nyújtott. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség elérte a -0,46 %-ot, ami az előző évhez 0,59 %-pontos csökkenést jelent. A saját tőke-arányos nyereség ban -7,67-ra csökkent, amely 9,7 %-ponttal alacsonyabb a évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarzs mellet a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége elérte a 79,08 %-ot, ami a bázishoz viszonyítva 13,27 %-ponttal magasabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet évben -5,11 % volt, és az év eltelt időszakában is csökkenő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet kamatmarzsa ban 4,67 % volt, ami 1,31 %-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 16,86-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előírt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 15,15 %. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 3,39, ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. A Takarékszövetkezet fontos feladata a likviditás figyelése, az azonnali fizetőképesség folyamatos biztosítása, a követelések és kötelezettségek lejárati összhangjának napi figyelése és biztosítása. Ezen a téren van pótolni valónk. Jellemző a hosszú lejáratú hitelek és rövid lejáratú betétek elhelyezése. A Takarékszövetkezet a kötelező jegybanki tartalékot minden hónapban teljesítette. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási rátamutatók is. 87,85-szorosan biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak 36,8 %-os. A hitelek a betétek %-ában 38,87 %-ra csökkentek a bázis 40,96. %-ról. 7

8 A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2014-ban is kiemelt figyelmet fordított a Takarékszövetkezet. A hitelportfolió minősége az előző év hasonló időszakához képest javulást mutat. A kockázatos állomány e/ft-tal csökkent (átlag alatti- rossz min. állomány). A problémamentes állomány változásának (csökkenésének) oka a rendszeres törlesztések, illetve a hitelkihelyezések csökkenése. A külön figyelendő állomány növekedése egy ügyfélcsoport hitelügyletei átstrukturálásainak következménye. Az átlag alatti állomány csökkenése a kétes állományba történő átsorolásnak köszönhető. A kétes és rossz állományok csökkenésének oka a behajthatatlan követelések leírása és eladása. A hitelportfólión belül a problémamentes bruttó állomány annak 83,67 %-át, a rossz minősítésű állomány csupán 6,69 %-át tesz ki. Az átstrukturált hitelek állománya e/ft volt, ez az összes hitelállomány 5,16%-át teszi ki. A hitelveszteségi ráta számszerűen alig kifejezhető értéket mutat. A leírt, értékesített követelések jelentős részére meg volt képezve az értékvesztés. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 48,2 %, ami 2013.december 31.-én 47,31% volt. A mérleg főösszeghez viszonyított arány 2,56 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A bevételarányos költségszint 54,15 %, ami 8,14 %-ponttal meghaladja a bázist. Az eszközarányos költségszint 4,6 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója -16,19 %, amely 19,8 %-kal elmarad a bázistól. 3.A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok: Nemleges 4. Várható fejlődés A évre a Takarékszövetkezet az alábbi fő tervszámok teljesítését tűzi ki: Betétállomány növekedés: 119 millió forint, Hitelállomány növekedés: millió forint, Az adózás előtti eredmény 60 millió forint, Működési költségek: 1,5%-os csökkenés. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsájt ki: 8

9 A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olaját, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. Telephelyek bemutatása: Kirendeltségek: 2476 Pázmánd, Fő u Agárd, Balatoni u Martonvásár, Brunszvik T. u. 1/B Kápolnásnyék, Fő út Seregélyes, Fő u Lovasberény, Rákóczi u. 1/a Pátka, Kossuth u Székesfehérvár, Budai u Velence, Gerle u Budapest, Árpád u Szabadbattyán, Csíkvár tér Sárszentmihály, Fő út Lepsény, Vasút út Kisláng, Szent I. út 52/a Enying, Kossuth út Aba, Petőfi út Iszkaszentgyörgy, Rákóczi út Polgárdi, Deák út A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma ban 76 fő volt, 11-fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a Takarékszövetkezetnek. 9. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 9

10 c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % % % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 10. A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, kockázatvállalási hajlandóságát. Az MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelés szervezete. A kockázati stratégia az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, kockázatvállalási hajlandóságát. 1. Kockázatvállalási politika A Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az Igazgatóság az egész intézményen belül elvárja. Kockázatkezelési alapelvek 1. Törvényesség elve 2. Biztonságos működés elve 3. Összeférhetetlenség elve 4. Együttműködés elve 5. Lényeges kockázatok kezelésének elve 6. Költség-haszon elve 7. Mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartásának elve 8. Óvatosság elve 10

11 9. Tiltott tevékenységek elve Kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége vagy a sztenderd termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet kockázatkezelője a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a MNB-nek, illetve az MTB-nek küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve MTB adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. Az általános kockázatkezelési célokon túlmenően specifikus kockázatkezelési célok is meghatározásra kerültek a következőek alapján: 1. hitelezési kockázatkezelési célok; 2. partnerkockázat kezelési célok; 3. devizaárfolyam-kockázatkezelési célok; 4. kamatkockázat-kezelési célok; 5. működési kockázatkezelési célok; 6. koncentrációs kockázatkezelési célok; 7. likviditási kockázatkezelési célok. 2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázatvállalás meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. 3. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és kitettségi osztályonként mutatja be. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Takarékszövetkezet az alábbi módszereket alkalmazza: Hitelezési kockázat sztenderd módszer; 11

12 Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer; garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer; Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere); Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer; Működési kockázat alapmutató módszer. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandósága a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. 4. Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél az egyes kockázati típusok méréséért, nyomon követéséért, csökkentésére vonatkozó javaslatok tételéért, valamint az információk Igazgatóság részére történő összefogásáért a kockázatkezelő, a tőketervezésért a számviteli és pénzügyi ügyvezető a felelős. A Takarékszövetkezet együttműködik az MTB-val az alábbi területeken: 1. Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések; 2. Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása; 3. Belső, valamint az MTB-nek szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása; 4. Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés; 5. Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. 11. Kockázatok tőkekövetelménye, tőkemegfelelés számítása: Megnevezés (e/ft) Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előtti tőkekövetelmény ebből: hitelezési működési (alapmutató módszer) A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó tőkekövetelmény Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembe vételét követő tőkekövetelmény Tőke megfelelési mutató a 1. pillér alatt 15,15 % Tőke megfelelési mutató a 2. pillér alatt 12,73 % Kápolnásnyék, Nagy Norbert Elnök- ügyvezető Nagy Marina ügyvezető 12