Üzleti jelentés 2016.

Átírás

1 NAGYKÁTA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2760 NAGYKÁTA, DÓZSA GY. ÚT 10. Üzleti jelentés Cg.: Nagykáta, január 11. 1

2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 8 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK VÁRHATÓ FEJLŐDÉS A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA KOCKÁZATI SZERKEZET 12 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A Takarékszövetkezeti szektor működését alapvetően meghatározták a évi szövetkezetek integrációjáról szóló CXXXV. törvény rendelkezései. A törvény hatályba lépésétől a takarékszövetkezetek intézményvédelmét a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete látja el, amely válságmegelőző és felügyeleti jogkörrel bír, és alapvető feladatának tekinti a szektor hatékonyságának a növelését. Az elmúlt években befejeződött az egységes kockázatviselés biztosítása érdekében folytatott szövetkezeti hitelintézetek átvilágítása, lezárult az Integráció egyetemleges felelősségén alapuló kockázati közösség létrehozása, ezzel is erősítve az Integráció stabilitását és a prudenciális elvárásoknak való megfelelő működést. A Takarékszövetkezet december 10-én felvételt nyert a garanciaközösségbe. Az új betétvédelmi közösségben Garanciaközösségben a takarékszövetkezetnél elhelyezett megtakarítások 100 százalékos védelmet élveznek az OBA mellett. Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményeiben lényeges változások nem voltak. A gazdaság továbbra is stagnáló. A munkanélküliségi ráta megyénkben az átlagos szinten mozog. Az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, másrészről viszont szűkítette a kamatmarzsot, amely a Takarékszövetkezet jövedelmezőségét rontotta. Továbbra is növekedett a lakossági megtakarítások felhasználása, lakóingatlanba történő befektetése. A bankpiac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű a működési területünkön, a versenytársak a nagybankok és a Takarékszövetkezetek. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk. A Takarékszövetkezet küldöttei a május 12. napján megtartott küldöttgyűlésen egyhangúan elfogadták előterjesztés szerint a Takarékszövetkezet évre vonatkozó üzleti terveit. Az üzleti tervszámok alapját a Takarékszövetkezet helyi adottságai, lehetőségei, a várható külső gazdasági környezet, valamint a jövőbeni céljai képezték. A Takarékszövetkezet mérlegfőösszegében és eredményében a szinten tartást terveztük. A 2/ i közgyűlési határozat elvi döntést hozott a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, Turai Takarékszövetkezet, a Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezetbe történő beolvadásról. A beolvadás én létrejött melyet a Cégbíróság határozatával bejegyzett, így ugyanazon nappal a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet működési tevékenysége megszűnt. A Felügyelő Bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte a Takarékszövetkezet gazdálkodását, prudenciális megfelelését és a kockázatokat. Az Igazgatóság a küldöttgyűlés által elfogadott üzleti célok alapján irányította a Takarékszövetkezet gazdálkodását, meghozta azokat a hatáskörébe utalt döntéseket, amelyekkel megfelelő keretet adott az ügyvezetésnek és a dolgozóknak a mindennapi munkavégzésükhöz. 3

4 2016. év folyamán nehéz volt a kitűzött céljainkat megvalósítani, tervünk nem az elvártak szerint teljesült, ennek több oka van, egyrészt az ügyfelek bizalmatlanok a pénzintézetekkel szemben, valamint a szigorodó hitelfelvételi feltételeknek nem mindenki felelt meg, a fizetési morál romlott. Az NHP-s hiteleknek köszönhetően a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, a lakossági ügyfélkör és a kisvállalkozások által igényeltek hiteleket a Takarékszövetkezet a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 3 alkalommal csökkent az év eleji 1,35 %-ról október végére 0,9 %-ra. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2016-ben betétkamatait és hitelkamatait azon konstrukciókban, amelyek az irányadó kamathoz igazodnak, az irányadó kamat változásának megfelelően változtatta. A Takarékszövetkezet évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodás mellett feleljen meg tagjai bizalmának és stabilizálja a Takarékszövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes körű megfelelés. A Takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, valamint üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését. Ezek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni szükséges, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a Takarékszövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelen lévő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állampapírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összehangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével kívántuk ellensúlyozni. A Takarékszövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására. A hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy mint számlavezetőként tartós kapcsolat alakult ki. 4

5 A Takarékszövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, bár az előző évhez képest a lakosság megtakarításai csökkentek, ezzel ellentétben a vállalkozások megtakarításai nőttek. A lakossági betétek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 76 %-át. A lakossági szektorban elmozdulás történt az ügynöki tevékenység keretében történő értékpapír állomány növekedés irányába. adatok ezer Ft-ban FORRÁSOK mol mol 2016/2015 Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ,64% ,95% 98,09% Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek ,58% ,96% 87,77% Kibocsátott kötvények (takaréklevél) ,21% ,21% 89,79% Egyéb kötelezettségek ,47% ,65% 121,60% Passzív időbeli elhatárolások ,40% ,97% 123,54% Céltartalékok 0 0,00% 851 0,01% Hátrasorolt kötelezettségek ,06% ,07% 100,00% Saját tőke ,64% ,84% -250,17% Források összesen ,00% ,00% 87,39% Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek az előző évhez képest 12 %-os csökkenése a betétkivonással magyarázható. A Takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél rosszabb hasznosítása jellemezte, pedig a jövedelmezőség alapvető feltétele a hitelezési tevékenység. A bruttó hitelállomány ezer Ft-tal nőtt az előző évhez képest, ennek oka új hitelek folyósítása. adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK mol mol 2016/2015 Pénzeszközök ,24% ,37% 90,25% Állampapírok ,63% ,03% 77,48% Hitelintézetekkel szembeni követelések 15,41% ,72% 60,80% Ügyfelekkel szembeni követelések ,61% ,54% 111,35% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 13,22% ,13% 99,97% Részvények, részesedések és más változó hozamú értékpapírok 1,21% ,38% 100,00% Immateriális javak és tárgyi eszközök ,61% ,75% 95,16% Egyéb eszközök ,07% ,55% 126,92% Aktív időbeli elhatárolások ,01% ,53% 133,20% ÖSSZESEN ,00% ,00% 87,39% 5

6 A küldöttgyűlés és a Takarékbank által elfogadott terv 2016 évre: megnevezés terv adatok millió Ft-ban ig teljesítése Lakossági fogyasztási hitel (bruttó állomány) 220 Lakossági fogyasztási hitel (új folyósítás) ,743 Lakossági jelzálog hitel (bruttó állomány) 950 Lakossági jelzálog hitel (új folyósítás) ,638 Vállalati és egyéni vállalkozói hitel (bruttó állomány) Vállalati és egyéni vállalkozói hitel (új folyósítás) ,076 Új lakossági bankszámla nyitás Új vállalkozói bankszámla nyitás Lakossági betét Vállalati és Egyéni vállalkozói betét Befektetési számla záró darabszáma Ügyfelek befektetési jegy állománya Ügyfelek állampapír állománya évben a hitelkihelyezések 39%-át a vállalkozók részére nyújtott hitelek adták, ezen belül az MNB-NHP hitel 12% míg a mezőgazdasági hitelfolyósítás 32 %. A Takarékszövetkezet új, szorosabb integrációja közös termékstratégia kialakítását célozta meg, ennek hatására új központi termékek kerültek, illetve kerülnek kialakításra, bevezetésre, mely várhatóan állományi változást is eredményez én a Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye negatív ezer Ft. A Takarékszövetkezet auditált szavatoló tőkéje ezer Ft 6

7 Eredmény összetevői: adatok ezer Ft-ban Megnevezés Kamatkülönbözet Osztalékbevételek részesedésekből Jutalékokból és díjakból származó nettó eredmény Pénzügyi műveletek nettó eredménye Üzleti tevékenység egyéb eredménye Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei Értékvesztés és céltartalék képzés miatti eredmény Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség 0 0 Adózott eredmény Általános tartalék képzése, felhasználása 0 0 Kifizetendő osztalék 0 0 Tárgyévi eredmény A Takarékszövetkezet 2016-ben elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztést, valamint a szükséges céltartalékot megképezte. adatok ezer Ft-ban értékvesztések Nyitó Képzés Visszaírás Egyéb* Záró Ügyfelekkel szembeni követelésekre Befektetési szolgáltatásból származó követelésekre 0 0 Befektetési célú részvényekre, részesedésekre 0 0 Készletekre 0 0 Befektetési célú kötvényekre 0 0 Befektetési célú befektetési jegyekre 0 0 Egyéb követelésekre Összesen Általános tartalékot nem képzett a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztette, főleg a bankbiztonság területén kerültek beszerzésre eszközök (monitor, szerver csere stb). Függetlenített belső ellenőrzés segítette a vezetés munkáját. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartotta a Takarékszövetkezet, sajnos a negatív eredmény miatt a vagyon tovább csökkent. 7

8 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség évben is tartó alapkamat csökkenési folyamat, valamint a kamatozó állományok változásának hatására mind az eszköz, mind a forrás tételek után elszámolt kamatok összege csökkent. A jutalék, illetve pénzügyi eredmény hasonlóan alakult az előző évhez képest, míg a működési költségek összegében csökkenés következett be. A Takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók Bevételarányos nyereség -9,9% -36,6% -26,7% Eszközarányos bevétel 16,5% 7,0% -9,5% Eszközarányos nyereség -1,6% -2,6% -0,9% Saját tőke arányos nyereség 0,0% 0,0% 0,0% Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 82,7% 89,8% 7,1% Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége -19,0% -37,8% -18,8% Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége 14,5% 19,7% 5,2% Kamatmarge 4,48% 3,33% -1,1% A bevétel csökkenése, az eszközök és a saját tőke alacsony szintje, valamint a tárgyévi negatív eredmény hatására a mutatók értékei elmaradtak a várttól. A jövedelmezőség javítása az aktív üzletág élénkítésével növelhető. A Takarékszövetkezet tőkeellátottsága az alacsony jövedelmezőségi szint tükrében: Megnevezés Eltérés+,- Tőke ellátottsági mutatók Tőkeáttételi mutató 156,0-54,5-210,5 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) 1,3% -3,8% -0,05 Hitelfedezettségi mutató 27,5% 21,7% -0,06 Kockázatvállalási mutató 6,9 4,4-2,54 A Takarékszövetkezet az előző évi és az ez évi veszteségével a saját tőkéje a negatív, ami a jogszabályi kötelezettségeknek nem felel meg. A Takarékszövetkezet likviditási mutatóinak értékei: Megnevezés Eltérés+,- Likviditás, szolvencia 3 hónapos fedezettség 24,9% 16,4% -9% Likviditási ráta I. 63,85% 54,12% -0,09 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez 44,9% 40,4% -0,04 A Takarékszövetkezet fontos feladatának tartotta a likviditásának biztosítását, a folyamatos fizetőkészség és képesség fenntartását. A Takarékszövetkezet 2016-évben sem kényszerült 8

9 banki pénzpiaci forrásbevonásra. A betétesek bizalma nem csökkent, ezért nagyobb összegű betét kivonásra nem került sor. A Takarékszövetkezet kizárólag a Takarékbanknál vezette bankszámláját, pénzforgalmát a Takarékbankon keresztül bonyolította, le nem kötött pénzeszközeit a Takarékbank által forgalmazott eszközökben tartotta. A Takarékszövetkezet a tartalékkötelezettségét is a Takarékbankon keresztül teljesítette. A Takarékszövetkezet az Integrációs likviditási rendszer támogatása érdekében bankközi betétet helyezett el a Takarékbanknál, melynek célja az átmeneti likviditási hiánnyal küzdő más tag takarékszövetkezet likviditásának helyreállítása. A Takarékszövetkezet a lejárati összhang biztosítására folyamatosan kiemelt figyelmet fordított. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítás szem előtt tartása. Sajnos a betétek esetében a rövid lejárat a domináns, míg a hitelek esetében a hosszabb lejárat a jellemző, így nehéz a lejárati összhangot biztosítani. A Takarékszövetkezet eszközminőségi mutatói: Megnevezés Eltérés+,- Eszközminőségi mutatók Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) 15,7% 16,6% 0,8% Hitelveszteségi ráta 1,44% 0,72% -0,72% Elszámolt értékvesztés arány 60,1% 77,9% 17,8% Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés 5,4% 8,1% 2,7% A eszközportfolió minősége nőtt az előző időszakhoz képest, amely azon hatékony intézkedéseknek köszönhető, melyet a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében tett a Takarékszövetkezet. A hitelveszteségi rátában a leírt hitelekre teljes mértékben megképzésre került az értékvesztés. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva a bázishoz képest nőtt. A Takarékszövetkezet hatékonysági mutatói: Megnevezés Eltérés+,- Hatékonysági mutatók Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) 57,5% 63,6% 6,1% Eszközarányos költségek 5,1% 4,4% -0,7% Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség -65,7% -97,7% -32,0% A hatékonysági mutatók alapján a Takarékszövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a tervezettől elmaradva alacsony szinten gazdálkodott. 9

10 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok A mérleg fordulónapját követően lényeges esemény nem következett be. A mérlegkorrekciós tételek elszámolásra kerültek. 4. Várható fejlődés A Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet jegyzett tőkéjében előző években jelentős változás történt és így a jegyzett tőke negatív értéket képviselt. A én megtartott küldöttgyűlésen határozattal elfogadásra került, hogy a Takarékszövetkezet ével egyesül, a Hatvan és Vidéke, a Tura és Vidéke, a Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezettel. A Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, a Turai Takarékszövetkezet, a Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet, Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezetbe történő beolvadásával jött létre Mátra Takarékszövetkezet, melyet a Cégbíróság 2016.október 31-ével határozatával bejegyzett, így ugyanazon nappal a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet működési tevékenysége megszűnt. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagok közül az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat és akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. Az informatikai rendszer és az irodai alkalmazás során keletkező festékszalagok, tonerek, patronok elszállítását a karbantartást végző cég intézi illetve vásárlás esetén csere történik. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatási politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma évben 48 fő volt én ténylegesen állományban lévő dolgozók létszáma: i létszám adatok Teljes munkaidős szellemi 39 Teljes munkaidős fizikai 1 Részmunkaidős szellemi 0 Részmunkaidős fizikai 1 Összes dolgozói létszám: 41 Gyes-en lévők 6 Dolgozói létszám összesen: évben kilépők évben belépők 11 10

11 Nyugdíjazás és gyermekvállalás miatt kieső munkaerőt belső átcsoportosítással próbáltuk pótolni. Az egyesülés bizonytalansága miatt több dolgozó más munkahelyet keresett. Dolgozóink folyamatos továbbképzéseken vettek részt, támogattuk őket szakmai előrehaladásuk érdekében végzett tanulmányaikban. A Takarékbank által megalkotott és hatályba helyezett Fejlesztési és Oktatási Szabályzat alapja a Takarékszövetkezet oktatási és továbbképzési stratégiájának. Továbbra is fontosnak tartjuk a dolgozók szakirányú képzését, kiemelve az integrációs központi termék kampányaihoz kapcsolódó oktatásokat. Fontos feladat az üzleti aktivitás és az eredményesség érdekében az értékesítési és hálózat fejlesztési terület oktatása. A Takarékszövetkezet szervezeti felépítése az egyesüléssel jelentős mértékben átalakul. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 Megnevezés Elt.+,- I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval % d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között adatok ezer Ft-ban A pénzügyi eszközök között a pénzeszközön kívül állampapírt, hitelintézettel, ügyfelekkel szembeni követeléseket, illetve egyéb hitelviszonyt és tulajdoni jogot megtestesítő értékpapírokat tart nyilván a Takarékszövetkezet. Származékos ügyletet a Takarékszövetkezet nem kötött és jelenleg sem rendelkezik ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. 11

12 9. Kockázatkezelési politika Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet a évi CXXXV. tv. A Szövetkezeti Hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény értelmében tagja az Integrációs Szervezet és így a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának. A kockázati stratégia a belső tőke ellátottság biztosítására irányul, továbbá bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Az egységes és prudens kockázatkezelés biztosítása érdekében a Takarékszövetkezet kockázati stratégiája megfogalmazza és összefogja a Takarékszövetkezeti Integráció központi szervei által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, kitér mindazokra a kockázatkezelési szabályokra és célokra, amelyek egységes alkalmazása a Takarékszövetkezeti Integráción belül elvárt. Az integrációs törvény alapján a Takarékbank és a Takarékszövetkezetek a Hpt. értelmében összevont felügyelet alá tartoznak. A Hpt értelmében a Takarékbank felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló Szövetkezeti Hitelintézetek együttesére is biztosított legyen a prudens (óvatos, körültekintő és megbízható) működés, a kockázatvállalási előírások betartása, a tőkemegfelelési előírások betartása Az egyedi limitek betartásával biztosítható az összevont szinten előírt korlátozások betartása. A kockázatkezelés szervezeti felépítése A Takarékszövetkezet belső irányításának- és kontroll rendszerének (belső védelmi vonalak) struktúrája: A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési szervezetét úgy alakította ki, hogy az hatékonyan, a vonatkozó jogszabályokban, illetve a felügyelet kapcsolódó ajánlásaiban, útmutatóiban foglaltaknak megfelelően biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések, megvalósítását. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési szervezete biztosította minden lényeges kockázat kezelését. 10. Kockázati szerkezet a) Hitelkockázat azt mutatja meg, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy a kötelezett nem, vagy nem az előírt időben és módon teljesít. A hitelkockázat a legalapvetőbb banki kockázat, melynek kezelése meghatározó fontosságú a Takarékszövetkezet számára, mivel a bevételek jelentős része ebből az üzletágból származik. Amit nagymértékben befolyásol az ügyfél nemfizetésének a valószínűsége. Ennek elkerülésére a Takarékszövetkezet a hitelkihelyezés előtt minősíti az ügyfelet, limiteket állapít meg, továbbá fedezeteket von be. A kihelyezés után pedig folyamatos monitoring alatt tartja a hitelt. Amennyiben nem várt esemény 12

13 következik be, megpróbálja a lehető leghamarabb, a lehető legjobb megoldást megtalálni a tartós nemfizetés elkerülése érdekében. Takarékszövetkezetünk kockázatvállalási hajlandósága nem csökkent az elmúlt évben, azonban kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy felmérjük a hitelezési tevékenységben rejlő összes kockázatot, különös tekintettel arra, hogy a működési területünkön az eladósodottság és a munkanélküliség aránya még mindig igen magas. A hitelezési kockázat az első pillér szerinti tőkeszükséglet számításában, és a belső tőke módszertanban is szerepel. b) Piaci kockázat jellemzően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) érintő kockázat, melyek értékét az elvárt hozamszint változása befolyásolhatja. A hozamok emelkedése (kamatemelés, inflációs várakozások változása, leminősítés stb.) hátrányosan érinti az ilyen értékpapírok piaci értékét, míg azok csökkenése előnyösen. Jellemzően minél hosszabb a futamidő, illetve minél alacsonyabb a fix kamatfizetés, annál jelentősebb az árfolyammozgás. Takarékszövetkezetnek kereskedési céllal tartott árfolyamváltozásnak kitett eszközei nincsenek. Nem foglalkozunk határidős ügyletekkel, nincs partnerkockázat valamint árkockázat. Piaci kockázatnak minősülő kitettséget mégis tart könyveiben mivel deviza hitel, és a hozzá kapcsolódó felvett deviza hitel állomány van. Ennek megfelelően piaci kockázatot a devizában kimutatott eszközökben, forrásokban kimutatott tételek nyitott pozíciója alkotja. c) Likviditási kockázat alatt megkülönböztetjük a piaci likviditási kockázatot, valamint a finanszírozási likviditási kockázatot. A piaci likviditási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank csak számottevő árveszteséggel tudja értékesíteni piaci eszközeit a piaci zavarok miatt. A finanszírozási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank nem képes teljesíteni vagy csak számottevő jövedelmezőségi veszteségek árán tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét. A likviditási kockázat mérésének egyik legalapvetőbb eszköze a lejárati összhangelemzés. A leggyakrabban használt likviditási mutatók a következők: általános likviditási mutató (forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek), azonnali likviditási mutató (pénzeszközök+piacképes értékpapírok/rövid távú kötelezettségek), a saját tőke multiplikátor (összes eszköz/saját tőke). A Takarékszövetkezet likviditása megfelelő. e.) Működési kockázat a tevékenységgel összefüggő kockázat. A Takarékszövetkezet a sztender módszeren alapuló számítást alkalmazza. A mutató a tevékenység méretével arányosan növekszik. 13

14 Kockázatok tőke követelménye: adatok ezer Ft-ban Megnevezés Szavatoló tőke Alapvető tőke (tier 1 vagy t1 tőke) elsődleges alapvető tőke (cet1 tőke) kiegészítő alapvető tőke (at1 tőke) járulékos tőke (t2 tőke) 0 Hitelezési és partnerkockázat tőkekövetelménye Piaci kockázat tőkekövetelménye Működési kockázat tőkekövetelménye Összes tőkekövetelmény Nagykáta, január 11. Juhász Ferenc elnök-ügyvezető Fain Lászlóné ügyvezető-főkönyvelő 14