Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet 3794 Boldva, Mátyás király út 76.

Átírás

1 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet 3794 Boldva, Mátyás király út 76. Üzleti jelentés Cg.:

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 3 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 9 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 9 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA 17 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet a nehéz gazdasági helyzet ellenére a évet a tervezettől elmaradva, de eredményesen zárta. Beruházási tervét teljesítette, megőrizte szövetkezeti formáját, működési területén megtartotta, illetve erősítette piaci pozícióját, betét és hitelkamatát folyamatosan karban tartotta, hogy piacképességét megtartsa, vállalkozásként nyereséget termelt a saját vagyona (tőkéje) növelése céljából. Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak. A gazdaság továbbra is stagnáló, a IV. negyedévtől indult meg a növekedés, azonban ez régiónkban elmarad az országostól, így válságból való kilábalásról még nem beszélhetünk. A munkanélküliségi ráta megyénkben közepes szinten stabilizálódott. Ami lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a növekedési hitelprogram pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, viszont szűkült a kamatmarzs. A bankpiac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk, így a szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására. 2. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség év folyamán a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, lakossági ügyfeleink hiteligénye mérséklődést mutat, e hiteligényeket szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A növekedési hitelprogram keretében folyósított hiteleink ellensúlyozták a fogyasztási kölcsönök visszaeséséből adódó hatásokat. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 12 alkalommal csökkent, összességében 250 bázisponttal. E folyamathoz alkalmazkodva Takarékszövetkezetünk 2013-ban betétkamatait 6 alkalommal mérsékelte, ügyelve arra, hogy a betétállományunk ne csökkenjen jelentős mértékben, a hitel kamatai csupán indirekt módon változtak a jegybanki alapkamat, illetve bankközi hitelkamatláb változásainak megfelelően. A jegybanki alapkamat csökkenési üteméhez képest betéti kamataink csökkenési üteme lassabb volt, utólag bevezetve, ezzel is a betétállományt és ügyfeleink érdekeit védve. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfeleinket, akik mint betétesei, illetve számlavezetői pénzintézetünknek. 3

4 Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét nagyon erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése. A takarékszövetkezet 2013.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 40 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 485 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes körű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 82,7%-át. Betétállományunk az előző évhez képest 6,5%-os növekedést mutat, mely a mérlegfőösszeg növekedési ütemét meghaladja. Jelen körülmények között a betétek növekedése jó eredménynek tekinthető. Az adatok azt mutatják, hogy a lakossági állományunk nőtt jelentős mértékben. Betétállományunk e Ft-os növekedést mutat. A Takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben meg tudta erősíteni annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben a konkurencia jelentős és folyamatos erősödése volt tapasztalható. A betétnövekedés hátterében az elfogadott jó kamatpolitikánk áll, betéteseink továbbra is bizalmat szavaznak szövetkezeti tevékenységünkhöz. Betét struktúra Adatok ezer Ft-ban, illetve %-ban Ezer/ft Megoszlá Ezer/Ft Megoszlás BÁZIS=2012 s % % Önkormányzati , ,6 144,8 Nem pénzügyi vállalatok (Kft. Bt.) , ,2 124,3 Pénzügyi vállalkozás , ,2 104,8 Lakossági , ,6 102,2 Egyéni vállalkozói , ,1 134,2 Non profit , ,3 133,3 ÖSSZESEN , ,0 106,5 4

5 A szövetkezet aktív bankműveleti ágazata rendkívül nehéz évet zárt 2013-ban. Tevékenységünk ezen ágának középpontjában a lakossági és vállalkozói hitelkihelyezés állt. A hitelállományunk e Ft-os csökkenést mutat, amely 5,5%-os mérséklődést jelent a év végi hitelállományunkhoz képest. A hitelkihelyezések 20 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 73 % jutott a vállalkozói körnek. Az aktív üzletág tevékenységét nagyban befolyásoló tényező, hogy az elmúlt években előtérbe kerültek az ügyfelek, mint fogyasztók védelmét szolgáló jogszabályi és egyéb szabályozási változások. Az integráció egységesített szabályzatai is nagymértékű változásokat hoztak. Ennek eredményeképp jelentősen szigorodtak a hitelbírálati szabályok is. A gyakorlatban ez azzal a következménnyel járt, hogy jelentősen csökkent a hitelképesnek minősíthető ügyfelek aránya a korábbi évekhez képest. Szövetkezetünk hitelportfoliója én az alábbiak szerint alakult. Adatok ezer Ft-ban Hitelállomány Összeg e/ft Megoszlás %-ban Összeg e/ft Megoszlás %-ban Bázis Index % Problémamentes , ,7 93,8 Külön figyelendő , ,5 106,2 Átlag alatti , ,4 109,2 Kétes , ,0 87,0 Rossz , ,4 68,6 Összesen: , ,0 94,5 Adatok ezer Ft-ban, illetve %-ban Időpont Összes hitelállomány 90 napon túli hitelállomány Portfolió mutató 90 napon túli megképzett értékvesztés Fedezeti mutató ezer Ft ezer Ft % ezer Ft % , , , , , , , , , ,4 5

6 A szövetkezet adózás előtti eredménye 2013-ban elérte a e Ft-ot, ami a tervezett 34,65 %-a. az előző évinek pedig 25,46 %-a. Ezt az eredményt nagymértékben negatívan befolyásolta az év folyamán megjelenő tranzakciós illeték fizetési kötelezettség. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje e Ft. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 egy év alatt 11,69 %-ról 9,79 %-ra mérséklődött, mely még így is meghaladja az előírt szintet. Adatok ezer Ft-ban, illetve %-ban MEGNEVEZÉS Jegyzett tőke (ezer Ft-ban) Szavatoló tőke (ezer Ft-ban) Tőke megfelelési mutató (%) 11,69 9,79 A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket. A 90 napon túli elmaradással bíró követelések tekintetében plusz tőke megképzésére került sor, mely rontotta a tőke megfelelési mutatónkat. A szövetkezet január 1-től általános kockázati céltartalékot nem képez. A törvényileg előirt általános tartalék megképzésre került. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük, az alábbi fejlesztéseket hajtottuk végre 2013-ban: o Működési területünkön 12 egységünk üzemel, melyek karbantartása folyamatos feladatunk évben Borsodsziráki fióktelep teljes felújításon, illetve átépítésen esett át, mely az ügyfelek magasabb színvonalon való kiszolgálását tette lehetővé, nem utolsó sorban arculatunk javításához is hozzájárult. A felújítás értéke a vállalkozói szerződés alapján: e Ft. o A Microsoft Open Value mennyiségi licence birtokában lehetőségünk nyílt a központi dokumentumkezelés Takarékszövetkezeti szintű megvalósítására. Esztétikai előnyein túl, mely az egységes arculatban rejlik, informatikai biztonsági szempontból is jelentős. A tárolt dokumentumok, és a levelezés központi szerveren van elhelyezve, melyekről minden nap biztonsági mentés készül meghatározott mentési architektúra alapján, így csökkentve az informatikai rendszer működéséből adódó kockázatokat. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is- növelni. (Lásd:1.sz.mell) A takarékszövetkezet évi tevékenysége során a kamatkülönbözet e Ft-tal növekedett, a kapott jutalékok és díjbevételek e Ft-tal nőttek. 1 Az un. II.Pillér alatti 6

7 Az általános költségek növekedése e Ft. A takarékszövetkezet informatikai, bankbiztonsági célú kiadásai is növekedtek. Ezen kívül Borsodszirák kirendeltség felújítása elkerülhetetlen volt, amelynek szintén jelentkezett a költségkihatása. A bevétel az eszközökre vetítve 15,68 %-os színvonalat ért el, ami 3,39 százalék-ponttal magasabb, mint a bázisban. A bevételek alakulásának fő forrását, a hitelezési tevékenységet szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás intenzív volta ellenére, összhitelállományunk 5,54%-os csökkenést mutat. A takarékszövetkezet az év folyamán (a zálog- és folyószámlahitellel együtt) 9.142,665 millió Ft hitelt nyújtott, annak ellenére, hogy kölcsönbírálata szigorúbbá vált. A fentiek együttes hatására az eszközarányos bevétel mutatószáma 11,7 %, ami az előző évhez 0,1 %-pontos csökkenést jelent. A saját tőke arányos nyereség 2013-ban 1,8 %-ra csökkent, amely 5,4 %-ponttal alacsonyabb a évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége elérte a 63,5 %-ot, ami a bázishoz viszonyítva 8 %-ponttal magasabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége 2012-ben 6,3 % volt, és az év eltelt időszakában csökkenő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2013-ban 6,97 % volt, ami 0,5 %-ponttal magasabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 11,7-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 17,94%. 7

8 Főbb mutatószámaink az alábbiak szerint alakultak a évi auditált adatok alapján Főbb mutatószámok % Saját tőke/mfő 9,0 8,5 Saját eszköz/mfő 6,4 7,0 Bruttó hitel/betétállomány 61,3 54,4 Kamatkülönbözet/MFŐ 5,5 5,7 Jutalék és díj eredmény/mfő 1,2 1,9 Általános ig. költség/mfő Személyi jell. Költség/MFŐ 4,5 4,8 2,8 3,1 ROA (AEE/MFŐ) 0,7 0,1 ROE(AEE/Saját tőke) 8,1 1,8 Kamatkülönb./ált. ig. ktg-ek 122,9 121,8 A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. 1,03-szorosan biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 33 %-os. A hitelek a betétek %-ában: 54,4 %-ra csökkent a bázis 61,3 %-ról. Ennek okai, hogy a vállalkozói körben a hitelek iránti kereslet növekedésével egyidejűleg a betétállomány is bővült. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2013-ban is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4. sz melléklet ) A hitelportfolió minősége romlott. Intézkedéseket tettünk a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. 8

9 én az átlagosan elszámolt értékvesztés az alábbiak szerint alakult: Hitelportfolió Képzett értékvesztés % Képzett értékvesztés % Problémamentes 0 PM rend. előírt % Külön figyelendő 6,2 5,5 Max.10 Átlag alatti 14,9 20, Kétes 31,9 33, Rossz 47,0 40, Összesen A hitelveszteségi ráta számszerűen 3,3% értéket mutat. A leírt követelésekre is teljes egészében megképzésre került takarékszövetkezetünknél az értékvesztés. Az értékvesztés elszámolása megtörtént. Az értékvesztés aránya a 90 napon túli elmaradással bíró követelésekhez viszonyítva 32,39 %, amely a december 31-i állapothoz képest 4,38 %-kal növekedett. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelés megalapozottságát. (5. sz. melléklet) A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a tervezettől elmaradva, megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszint 45 %. Az eszközarányos költségszint 5,1 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója elmarad a tervezettől. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok Lényeges portfolió változás nem történt. Tovább folytatódott a kamatrés színvonal csökkenése. 4. Várható fejlődés Az elmúlt évi eredmények alapján takarékszövetkezetünk elkészítette a évi feladatait, célkitűzéseit. A kialakult pénzügyi és gazdasági válság még hosszú ideig rányomja hatását az 9

10 egész ország fejlődésére, így takarékszövetkezetünk további növekedésére is. Terveink, feladataink meghatározásánál figyelembe vettük a negatív gazdasági folyamatokat, a makrogazdasági környezetet, az ország gazdasági helyzetét, a lakosság teherbíró képességét. A Takarékszövetkezet üzletpolitikája, az üzleti stratégiája a évi feladatait, célkitűzéseit foglalja össze. Mivel Takarékszövetkezetünk szerepvállalása a működési körzetében jelentős, ezért olyan célokat határozunk meg, amelyek hosszú távon is értéket teremtenek, és alacsony kockázattal bírnak. Főbb feladataink közé tartozik megőrizni a szövetkezeti jelleget, a tulajdonos tagjaink számának növelése, törekedni arra, hogy az újonnan belépők a tagságból adódó jogaikkal és kötelezettségeikkel éljenek, valamint járuljanak hozzá a takarékszövetkezet fejlődéséhez. További cél korszerű és versenyképes pénzintézeti termékek forgalmazása, jutalék bevétel növelése, biztosítások kötése, kedvező kamatozású hitelek folyósítása, kis-és középvállalkozások hitelezési aktivitásának fokozása, A nem problémamentes állomány hatékony kezelése, különös tekintettel a 90 napon túli kintlévőségekre. Különösen fontos cél a bizalom megtartása a nemzetközi pénzügyi válság elhúzódásának időszakában. A stabilitás és növekedés összhangjának megteremtése a 2014-es üzleti évnek a legfontosabb feladata lesz. A környezeti hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy kihelyezéseink összállománya csekély mértékű mérséklődést, forrásaink növekedést fognak mutatni. Szolgáltatásaink bővülése egyebek közt az állampapírok, biztosítási termékek, fundamenta, takarékmatrica, csemete számla forgalmazásán keresztül fog megvalósulni. Fióktelepeink folyamatos karbantartásán felújításán keresztül igyekszünk megfelelni ügyfeleink elvárásainak. Főbb célkitűzéseink: Mérlegfőösszeg: millió Ft elérése Adózás előtti eredmény: 12 millió Ft elérése Betétállomány: millió Ft elérése Hitelezés: millió Ft elérése 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2013-ban 55 fő volt, amely 5 fővel volt magasabb az egy évvel korábbitól. 10

11 Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók tulajdonosai is a szövetkezetnek (7,2 %- ban). A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. A dolgozók képzésében és oktatásában is folytatjuk a kitűzött feladatokat. Fontosnak tartjuk a munkatársaink szakmai továbbképzését, hiszen így megfelelő partnerei és szolgáltatói tudunk lenni az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak és a lakosságnak egyaránt. Célunk, olyan szervezeti kultúra kialakítása, ahol a munkatársak szakmailag fejlődhetnek, erősíteni kell a belső motivációt, és biztosítani azt, hogy mindenki a szakterületéhez tartozó legmagasabb képességgel rendelkezzen. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. Megnevezés Index% 01 Jegyzett tőke (3A111) % 02 Tőketartalék (3A112) Eredménytartalék % 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék % 06 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve ,9% 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével % 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE ,8% 12 Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék (számviteli) ,2% 14 Járulékos tőkelemek csökkentése 3A2132, 3A22 15 JÁRULÉKOS TŐKE ,2% 16 Levonások előtti szavatoló tőke 3A ,7% 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51-19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) ,7% 21 Fizetőképességi mutató-tmm 15,90% 17,94% +2,04% 22 Tőkemegfelelési mutató-icaap 11,69% 9,79% -1,9% mérlegtábla km7 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 11

12 9. Kockázatkezelési politika A kockázatok kezelésével a Takarékszövetkezet korlátozza a tőkéjére és eredményére nézve kedvezőtlen események hatását, a kockázati stratégia kialakításával és rendszeres felülvizsgálatával pedig meghatározza a kockázatkezelés szervezeti kereteit, elveit és módszereit, valamint a tevékenysége során vállalható kockázatok méreteit. Takarékszövetkezet a kockázatkezelési tevékenységét a jogszabályi követelményeknek, és a felügyeleti elvárásoknak a figyelembevételével kidolgozott belső szabályozás szerint végzi, a CXXXV. tv. követelményeinek megfelelően. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika, mely összefoglalja Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. (Összeférhetetlenség, együttműködés, lényeges kockázatok kezelésének, költség-haszon, hasonlóakhoz történő viszonyítás, illetve tiltott tevékenységek elve.) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére, az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése 12

13 Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának figyelése Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A kockázati stratégiát a kockázatkezelő készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a MNB felügyeleti szervének küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék az adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése Az intézményünk törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására Az intézményünk törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére Kockázatvállalási hajlandóság, kockázati étvágy: Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A kockázatvállalási hajlandóságot a Takarékszövetkezet öt évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitűzéseit. 13

14 A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken: vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek, nagykockázat vállalás (állam, hitelintézet, befektetési váll, vállalkozások), ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja, egy ágazattal szembeni kitettségek (meghatározott ágazatokra), devizaárfolyam kockázat, nem-kereskedési könyvi kamatkockázat, likviditási kockázat, egyes termékcsoportok. A takarékszövetkezet az MTB Zrt-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. Kockázatkezelés szervezete: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A takarékszövetkezet 1 fő főállású, a törvényi előírásoknak megfelelő képzettséggel rendelkező dolgozót alkalmaz a kockázatokkal kapcsolatos feladatok ellátására. A kockázatkezelő tevékenysége minden egyéb területtől független, felügyeletét közvetlenül az elnök-ügyvezető látja el. Beszámolási kötelezettséggel tartozik munkájáról és a kockázatok alakulásáról az Igazgatóságnak. A Takarékszövetkezet kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázatkezelő a felelős. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre: A szabályozói és a belső tőkemegfeleléséről, a releváns kockázatok alakulásáról legalább negyedévente készül jelentés az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a kockázatok és a tőkemegfelelés alakulását havonta nyomon követi. A limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél azonnali 14

15 jelzésküldés történik a döntéshozók felé. A kockázatkezelő a belső kockázati jelentések útján tájékoztatja a vezetést és a testületeket a kockázatok alakulásáról. A kockázatok és a tőkekövetelmény vonatkozásában külső adatszolgáltatást készítünk. A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet a végzett tevékenységek kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiája: A tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály módosítások előírják, hogy a Takarékszövetkezetnek a tőkemegfelelés megfelelősségére belső értékelési folyamattal kell rendelkezni. A tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a 15

16 Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a Takarékszövetkezet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: Kockázati stratégia meghatározása Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőke puffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A belső tőkeszámítás folyamata a következő: A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokra meghatározzuk a minimális tőkeszükséglet nagyságát: - Hitelezési kockázat - Piaci-devizaárfolyam kockázat - Piaci-kereskedési könyvi kockázat - Működési kockázat A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó stressz-puffert határoz meg az alábbi kockázatokra stressz tesztek segítségével: - Hitelkockázat - Koncentrációs kockázat - Devizaárfolyam kockázat - Kamatkockázat - Likviditási kockázat - Működési kockázat A Hpt. 145/A. -ban leírt felügyeleti felülvizsgálat elvárásaira való felkészülés érdekében a Takarékszövetkezet évente egyszer az éves üzleti terv és tőketervezés keretében kockázati 16

17 önértékelést végez, melynek alapján meghatározza a következő évre vonatkozó tőke puffer érékét. A tőkeszükséglet összegzése az építő-kocka elv alapján, összeadással történik. A Takarékszövetkezet a stressz alatti tőkeszükségletet két forgatókönyvvel számítja, az egyik enyhe, a másik erős stressz hatásokat feltételez. A két forgatókönyv számítási elvei azonosak, eltérés csak a feltételezett stressz hatások mértékében van. Az egyes kockázati típusok stressz alatti tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet külön-külön határozza meg, majd a teljes tőkeszükségletet az egyes kockázati típusok közötti feltételezett korrelációs mátrix alkalmazásával számítja ki. 10. Az ár-, hitel-, kamat, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása Hitelezési mutató alakulása NPL ráta alakulása 28,3% 19,4% A késedelmes hitelek teljes hitelállományhoz viszonyított aránya 19,4 %, amely a bázisévhez viszonyítva 8,9%-os javulást mutat. Hitelezési kockázat A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezetnél a hitelezési kockázatok mérését stressz teszt vizsgálat keretében mérjük, amely feltételezi a hitelportfólió minőségének negatív változását. E feltételezésből adódóan válsághelyzetben e Ft plusz tőkével kell rendelkeznünk, valamint az értékvesztésünk e Ft-tal nő. A portfólió minőség-romlása e Ft-tal növelné a hitelezési kockázatunkat. Takarékszövetkezetünk hitelállományának mérlegfőösszeghez viszonyított aránya 44,9 %. A bruttó hitelállományunk 221 millió Ft-tal csökkent az előző évhez képest. A minősített állományunk 42 millió Ft-tal csökkent az előző évhez képest. A megképzett értékvesztés értéke e Ft. Szövetkezetünk hitelportfóliója a következőképpen alakult: Adatok ezer Ft-ban Összeg Megoszlás Összeg Megoszlás Változás Problémamentes , ,7-0,5 Külön figyelendő , ,5 1,2 Átlag alatti , ,4 1,1 Kétes , ,0-0,5 Rossz , ,4-1,3 Összesen

18 Hitelezési kockázatunk kitettség értéke 368 millió Ft-tal, tőkekövetelménye pedig 29 millió Ft-tal csökkent bázis évhez viszonyítva december a hitelállomány és a 90 napon túli késedelemmel rendelkező ügyletek alakulása Szektorok Bruttó hitelállomány 90 napon túli hiteláll Fedezet 90 napon túli fedezet Értékveszté s Adatok e Ft-ban 90 napon túli értékvesztés Pénzügyi vállalkozás Nem pénzügyi vállalkozás Lakosság ebből: jelzáloghitel Egyéni vállalkozó Egyéb Összesen december a hitelállomány és a 90 napon túli késedelemmel rendelkező ügyletek alakulása Adatok e Ft-ban Szektorok Bruttó hitelállomány 90 napon túli hiteláll Fedezet 90 napon túli fedezet Értékveszté s 90 napon túli értékvesztés Pénzügyi vállalkozás - Nem pénzügyi vállalkozás Lakosság ebből: jelzáloghitel Egyéni vállalkozó Egyéb Összesen A bruttó hitelállomány az év végi auditált adatokhoz képest 5,5 %-os csökkenést mutat. A nem pénzügyi vállalkozás hitelállománya 65 millió Ft-tal csökkent, a lakossági hitelállomány 247 millió Ft-os csökkenést mutat. Az egyéni vállalkozói hitelállományban 73 millió Ft-os növekedés figyelhető meg. A hitelezési kockázatunknál a devizahitelezés is szerepet játszik, de ez továbbra is csekély mértékben. A devizakockázat szövetkezetünknél csak közvetetten jelentkezik, mivel a deviza hitelállomány aránya az összes hitelállományhoz viszonyítva 2,4 %. A növekedési hitelprogram keretében deviza vállalkozói hitel kiváltásra került sor, így szinte felére csökkent a devizahitel állományunk. Takarékszövetkezetünk számára a deviza hitelek és a minden egységünkre kiterjedő devizaszámla vezetés, valutapénztár működtetés alacsony kockázatot jelent. Törekszünk a folyósított és felvett hitelállomány egyeztetésével a minimálisra csökkenteni az ebből adódó árfolyamkockázatot. 18

19 Devizaárfolyam kockázat Ahhoz, hogy a devizaárfolyam kockázat miatt ne lépjen fel tőkeszükséglet, valamint a jelentősebb árfolyam veszteség elkerülése érdekében a devizában lévő pozícióinkat naponta figyeljük, hogy a számunkra kedvező árfolyam változás esetén a szükséges intézkedéseket meg tudjuk hozni. Tőkelimit: Ha a Takarékszövetkezet teljes (összesített) nyitott devizapozíciója meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2 %-át, akkor a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye a nyitott devizapozíció 8 %-a. Ennek a limitfelállításnak a célja, hogy a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelmény teljesítése ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet egészének tőkemegfelelését decemberben nyitott hosszú devizapozíciónk e Ft. A szavatoló tőke 2 %-a e Ft. Mivel a nyitott pozíciónk nem haladja meg a szavatoló tőke 2 %-át, így tőkekövetelményt ebben a hónapban nem kell a deviza műveletek után állítanunk. Likviditási kockázat Betétállományunk bázisidőszakhoz viszonyítva 423,607 millió Ft-tal nőtt. A betétek struktúrája évek óta változatlan, továbbra is a lakossági megtakarítások a meghatározóak. Szövetkezetünk a következő mutatószámokat alkalmazza: Nettó likviditási pozíció mérése A nettó likviditási pozíció a kiegyensúlyozó kapacitások és egy meghatározott időhorizonton mért kumulált nettó finanszírozási igény különbsége. Ez a mutató általános esetben nem lehet negatív. A nettó likviditási pozíciónk december 31-én e Ft, a likviditási pozíciós mutatónk 1965 %, míg a likviditási többlettartalékunk e Ft. Hitelek bruttó állományának aránya a betétekhez 54,4 %, amely bázisidőszakhoz viszonyítva 6,9%-kal alacsonyabb.. A lejárati összhang-elemzés során figyelembe veendő, hogy az ügyfélbetét-állomány egy része tartósan a Takarékszövetkezet forrásai között szerepel, ezért a lejárat nélküli számlapénzeket és a lejárattal rendelkező ügyfélbetéteket át kell sorolni más, az eredeti hátralévő lejárati sávból egy későbbi hátralévő lejárati sávba. Szövetkezetünknek a folyamatos fizetőképességét kell fenntartania, és ehhez ad segítséget a lejárati összhangra vonatkozó előírások betartása. Az ügyfélbetét-állomány tartós részét meg kell becsülni. Tartós állománynak a minimum összeg 85 %-át tekintjük, mellyel a Takarékszövetkezet hosszú távon gazdálkodhat. 90 napos lejárati összhanghiányra vonatkozó mutató A 90 napos lejárati összhanghiány ráta a likvid eszközöknek a finanszírozási hiányhoz viszonyított arányát jelzi. A 90 napos lejárati összhanghiány rátára vonatkozó integrációs szintű limit mértéke január 1.-től 100 %. A 90 napos lejárati összhanghiány ráta mutatónk 120 %. Nagy egyedi betétektől való függőség szövetkezetünket nem fenyegeti. A szavatoló tőke 15 %-át kettő betétesünk haladta meg december végével. 19

20 Feltételezett likviditási stressz helyzetben felmerülő veszteség számítása, azaz a stressz alatti tőkeszükséglet meghatározása. A stressz teszt során számszerűsített veszteség értéke december 31-én e Ft. Működési kockázat A működési kockázatokra is az I. pillér alatt képezzük meg a tőkét, az alapmutató módszer alapján. Ez az érték az év folyamán állandó, mert a szabályozás értelmében, az előző 3 üzleti év könyvvizsgálóval hitelesített éves beszámoló Eredmény kimutatásának átlaga alapján számított érték 15 %-a, ami 2013 évben e Ft. Kereskedési könyvi kockázat Takarékszövetkezetünk azért köteles kereskedési könyvet vezetni, mert a Takarék Alapkezelő Zrt.-vel portfólió kezelési megbízási keretszerződés jött létre. A kereskedési könyvben tartjuk nyilván azokat a pozíciókat, illetőleg kockázatvállalásokat, amelyek nem befektetési célokat szolgálnak, hanem kereskedési célból kerültek a portfolióba, azzal a céllal, hogy a vételi és eladási ár különbsége, illetőleg a kamatváltozások révén, lehetőleg rövidtávon nyereséget realizáljon. A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvi pozíciókat naponta értékeli és folyamatos nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza mindazon adatokat, amelyek a kereskedési könyv vezetéséhez, illetve kereskedési könyvi pozíciók tőkekövetelményének számításához szükségesek. Értékpapír állományunkból e Ft értékben tartunk nyílván kereskedelmi céllal vásárolt értékpapírt, ez az összállományunk 58,47 %-a. A kereskedési könyvi kockázat tőkeszükséglete decemberben e Ft. Boldva, január.31. Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet Tóth Bálintné ügyvezető elnök Vékei Béláné ügyvezető 20

21 VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZET S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 5,5% 1,3% -4,2% 2 Eszközarányos bevétel % 11,8% 11,7% -0,1% 3 Eszközarányos nyereség % 0,6% 0,2% -0,5% 4 Saját tőke arányos nyereség % 7,2% 1,8% -5,4% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 55,5% 63,5% 8,0% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 6,3% 0,4% -5,9% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % -! - -! 8 Kamatmarge % 6,47% 6,97% 0,5% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 11,1 11,7 0,6 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 15,9% 17,94% 2,04 11 Hitelfedezettségi mutató % 27,3% 25,7% -0,02 12 Kockázatvállalási mutató 1043,7 1297,3 253,64 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % Likviditási ráta I. 0,97 1,03 0,06 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,41 0,50 0,09 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 28,2% 33,0% 0,05 Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 27,8% 28,3% 0,5% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,00% 0,00% 0,00% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 29,8% 23,0% -6,8% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 4,4% 3,1% -1,3% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 41,2% 45,0% 3,8% 22 Eszközasrányos költségek % 4,8% 5,1% 0,3% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 23,1% 4,8% -18,2% mérleg tábla mutató füle 1.sz. melléklet Adatok ezer Ft-ban 21

22 BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2.sz. melléklet Adatok ezer Ft-ban Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA 2012.XII XII Takarékbetétek Életciklus betétek Lakáscélú megt. (ifj.,otthon) Betét I Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Betét II Takarékszelvény Kamatjegy 0 10 Egyéb ép.szerű betétek 0 11 Takaréklevél Betét III Mindösszesen

23 HITELÁLLOMÁNY 3.sz.melléklet Adatok ezer Ft-ban Hiteltípus Index (%) Önkormányzati Nem pénzügyi vállalkozások ,57 ebből deviza Lakossági ,20 Éven belüli fogyasztási ,51 Éven túli fogyasztási ,69 Deviza alapú ,31 Folyószámlahitel ,38 Lakáscélú ,17 Záloghitel ,92 Egyéni vállalkozói ,09 Non - profit ,77 Pénzügyi vállalkozások ,66 Összesen ,46 23

24 LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS 4.sz.melléklet Adatok ezer Ft-ban év 2-3 év 3-5 év 10 év Lejárat Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap nap nap között között köz 5-10 köz felett nélk Összesen a b c d e f g h i j k l 4AT011 Eszközök 401, , , , , , ,23 411, , , , ,629 4AT012 Források 1523, , , , ,611 77,835 10,553 8,521 1,78 64,01 665, ,815 4AT05 Eredménytételek 0 4AT07 Eszközmódosítások 0 4AT0711 Lejárt tételek miatti korrekciók AT0712 Lejárt tételek várható megtérülése AT072 Értékpapírok átcsoportosítása 1343, , , , ,1-147,811-39, AT073 Lejárat nélküli eszközök átcsop AT074 Hitel-tőke konverzióból származ vagyoni érdekeltségek és átvett eszközök AT075 Egyéb eszközmódosítások AT081 Háztartások betétei -1065, , , , AT0811 ebből: látra szóló és folyószla betétek ,75 45,8 11, AT0812 Lekötött betétek -1065, , ,55 458,2 1718, AT082 Nem pénzügyi vállalatok betétei 0-442, ,4 223,725 60,25 110, AT0821 ebből: látra szóló és folyószla betétek ,4 193, AT0822 Lekötött betétek 0-200, ,125 60,25 110, AT083 Egyéb források átcsoportosítása

25 5.sz. melléklet KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT Adatok ezer Ft-ban 25

26 A telephelyek bemutatása 6.sz. melléklet Adatok ezer Ft-ban Cím Betétállomány ezer Ft Hitelállomány ezer Ft Boldva, Mátyás király u Sajóbábony, Erkel Ferenc u 2/ Lak, Kossuth L. u. 1/c Borsodszirák, Fő út Edelény,Tóth Á. u Sajókeresztúr,Rákóczi F. u. 83/a Sajóvámos. Hunyadi J. u. 2/a Miskolc I., Szentpéteri kapu 66. (bérleti jog) Miskolc II., Tizeshonvéd 23. Fsz Miskolc III., Bajcsy Zs. E. u Miskolc IV., Árpád út Miskolc V. Miskolc-Szirma, Hajnóczy u Összesen