Üzleti jelentés 2015.

Átírás

1 HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 4087 Hajdúdorog, Tokaji u. 6. Üzleti jelentés Cg.:

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 7 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 7 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 8 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 8 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 8 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT-, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet 17 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak. A gazdaság továbbra is stagnáló. A munkanélküliségi ráta megyénkben sajnos magas szinten mozog. Az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, másrészről viszont szűkült a kamatmarzs. A Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése. A működési területünkön üzemelő multinacionális cégek, mind a termelő, mind a kereskedelmi szférában egyre nagyobb részarányt képviselnek. Ezek hatása az ügyfélkörünkbe tartozó kis- és középvállalkozásokra kettős: a beszállítói körnek piacot jelentenek, viszont gyengítik a kereskedelmi kisvállalkozók pozícióját. Továbbra is növekedett a lakossági megtakarítások lakóingatlanba történő forgatása, a már hosszabb ideje élő lakásigények kielégítését segítette a lakás támogatási rendszer. A bankpiac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű a működési területünkön, a versenytársak nagybankok és Takarékszövetkezetek. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, dominánsan a lakossági ügyfélkör és a kisvállalkozások igényeltek hitelt, melyet Szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 5 alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2015-ben betétkamatait 3 alkalommal, a hitel kamatait 12 alkalommal változtatta. A Takarékszövetkezet évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodás mellett feleljen meg a 228 tag bizalmának és stabilizálja a Szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes körű megfelelés. A Takarékszövetkezet vezetése a Takarékbank elvárásait szem előtt tartva ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, valamint üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését. Amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni szükséges, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a Szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelen lévő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állampapírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével próbálta a Takarékszövetkezet ellensúlyozni. 3

4 A Szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására. A hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy mint számlavezetőként tartós kapcsolat alakult ki. A Szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, bár az előző évhez képest a lakosság megtakarításai 3,6 %-kal csökkentek, ezzel ellentétben a vállalkozások megtakarításai 48,9 %-kal nőttek. A lakossági betétek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 65,46 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy rövid lejáratú megtakarítások arányában nőttek. A bázis időszakhoz képest a betét állomány 8,8 %-os növekedés ért el. A Szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél rosszabb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány ezer Ft-tal csökkent, a betétállomány ezer Ft-tal nőtt az előző évhez képest évben a hitelkihelyezések nagy része 89,78 %-át vállalkozásoknak nyújtott a Takarékszövetkezet, melynek jelentős részét a megújuló folyószámla hitelek tették ki, csupán 10,22 % jutott a lakossági körnek. A Szövetkezet adózás előtti eredménye 2015-ben ezer Ft, mely az előző évihez képest ( ezer Ft) jelentősen romlott. A Szövetkezet auditált szavatoló tőkéje ezer Ft, amely ezer Ft-os csökkenést jelent, melynek oka a negatív mérleg szerinti eredmény, valamint a felhasznált általános tartalék. A fizetőképességi mutató 22,54 %, ami a egy év alatt 4,9 %-os csökkenést mutat, melyhez hozzájárult az alapvető tőke csökkenése. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 22,74 %-ról 22,54 %-ra csökkent évben, ami lényegesen meghaladja a törvényileg előírt 8 %-os szintet. A Szövetkezet 2015-ben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került. A megképzett értékvesztés összege a bázishoz képest 0,3 %-kal csökkent. Általános tartalék képzésre 2015-ben nem került sor, a negatív adózott eredmény miatt, melynek csökkentésére az egész általános tartalék felhasználásra került. A Takarékszövetkezet infrastruktúráját tekintve a szerverpark helyi üzemeltetésből bekerült központi üzemeltetésbe a Takinfo által, valamint az EuroBank üzemeltetését is ők vették át. A Szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy kevésbé sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a Takarékszövetkezet vagyona csökkent. 4

5 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A Takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (Lásd:1. sz. melléklet) Az adózott eredmény az összes bevétel arányában -10,6 %-ra változott, ami az előző évhez viszonyítva 12,6 százalékpontos csökkenést jelentett. A mutató romlása a negatív adózott eredmény következménye. A bevétel az eszközökre vetítve 6,9 %-os színvonalat ért el, ami 3,2 százalékponttal kevesebb, mint a bázis. Melynek oka, hogy emelkedett az eszközök nagysága, ugyanakkor mérséklődött a bevétel. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet- jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható a hitelnyújtás nagysága. A Takarékszövetkezet az év folyamán ezer Ft hitelt nyújtott, melynek jelentős részét a vállalkozások megújuló folyószámla hitelei tették ki. A kölcsönbírálata szigorúbbá vált a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez való csatlakozást követően. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség az előző évhez képest 0,9 százalékponttal csökkent, mely a negatív adózott eredmény hatása. A saját tőke arányos nyereség 2015-ben -8,6 %-ra csökkent, amely 10,6 százalékponttal alacsonyabb a évinél, ami szintén a negatív eredményre vezethető vissza. Mint ismeretes, a Szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 82,9 %-ra nőtt, ami 5,2 %-os növekedést mutat az előző évhez képest. Bár évben a kapott kamatok nagysága összességében kevesebb volt az előző évhez képest, de a kamatkülönbözet kapott kamatokhoz viszonyított aránya mégis javult. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége 2015-ben -10,6 %-ra csökkent, ami a bázisidőszakhoz képest 14,2 %-os csökkenést mutat. Aminek oka szintén a negatív eredményre vezethető vissza. A Takarékszövetkezet kamatmarzsa 2015-ben 3,95 % volt, ami 1,22 százalékponttal alacsonyabb a bázisnál, mely a kamatkülönbözet csökkenésének a hatását mutatja. A Takarékszövetkezet tőkeellátottsága 1,7 százalékponttal nőtt, értéke 11,7 %. A mérleg-főösszeg a saját tőke 11,7 szeresét tette ki. A Takarékszövetkezet fizetőképességi mutatója 22,5 %, ami 4,9 %-os csökkenést mutat az előző évhez képest, mely jelentősen meghaladja a törvényben előírt 8 %-os szintet. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke csökkenése, amely a bázishoz képest 7,5 %-kal csökkent. 5

6 A hitelfedezettségi mutató 0,7 %-kal csökkent az előző időszakhoz képest (39,4 %), melynek oka az ügyfelekkel szembeni kötelezettség, valamint a megképzett értékvesztés csökkenése. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,0 %, ami 0,6 %-kal kevesebb a bázis időszakhoz képest. A mutató értéke romlott, bár nőtt az összes eszköz, ugyanakkor nőtt a korrigált mérlegfőösszeg is. Mely megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik, amin a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást, a folyamatos fizetőkészség fenntartásával. A Takarékszövetkezet 2015-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való hitelkihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. Megfelelő nagyságú államilag garantált értékpapír állománnyal és jelentős összegű rövid lejáratú bankközi betéttel rendelkezik a Takarékszövetkezet, ami a folyamatos likviditást garantálja. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatószámai, melyek a következők: A Likviditási ráta I. szinten 0,11 %-kal csökkent. Oka, hogy évben a forgóeszközök csökkentek, a rövid lejáratú kötelezettségek pedig növekedtek. A Likviditási ráta II évben a bázishoz képest 0,08 %-kal csökkent. Oka, hogy az állampapírok állománya számottevően csökkent, felszabaduló pénzeszközeinket számlavezető bankunknál kötöttük le. A likvid eszközök aránya 23,6 %, ami jelentősen, 6,9 %-kal csökkent az előző időszakhoz képest. Melynek oka, hogy visszaeset a Takarékszövetkezet állampapírokba történő betét elhelyezése az előző időszakhoz képest. A Takarékszövetkezet ezeket a felszabaduló pénzeszközeit a számlavezető bankjánál (a Takarékbanknál) kötötte le. A hitelek a betétek %-ában mutató értéke 34,9 %-ra csökkent a bázis időszakhoz képest (4,7 %). Melynek oka, hogy a hitelek iránti kereslet visszaesett, aminek közvetlen következménye az ügyfelekkel szembeni követelésállomány csökkenése. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2015-ben is kiemelt figyelmet fordított a Takarékszövetkezet, ami maradéktalanul nem teljesült. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítás szem előtt tartása. Sajnos a betétek esetében a rövid lejárat a domináns, míg hitelek esetén a hosszabb lejárat a jellemző (4. sz. melléklet), így nehéz a lejárati összhangot biztosítani. A hitelportfolió minősége 11,8 %, mely nem változott az előző időszakhoz képest, ami azon hatékony intézkedéseknek köszönhető, melyet a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében tett a Takarékszövetkezet. A hitelveszteségi ráta számszerűen nem kifejezhető értéket mutat. Minden egyes leírt hitelre teljes mértékben megképzésre került az értékvesztés. 6

7 Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 86,7 %, ami a bázis időszakban 83,2 % volt, így 3,5 %-os javulás figyelhető meg. Ami azt mutatja meg, hogy a nem problémamentes hitelek mögött milyen mértékben van megképezve az értékvesztés. A mérlegfőösszeghez viszonyított arány 3,1 %, ami 0,2 %-os csökkenést mutat az előző időszakhoz viszonyítva. A mutató alacsony értéke azt jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetételét az 4. sz. melléklet tartalmazza. A különböző hatékonysági mutatók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a Szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a lehetőségeihez mérten tervezettől számottevően elmaradva, nem tudott eredményesen gazdálkodni. Melynek oka a csökkenő hitelkihelyezés, valamint a tartósan alacsony jegybanki alapkamathoz igazodó szabad pénzeszközök értékpapírba történő elhelyezéséből származó kamatbevételek jelentős visszaesése. A bevételarányos költségszint 74,5 %, ami 10,5 százalékponttal meghaladja a bázist, melynek oka, hogy a tárgyévben a költségekkel együtt a bevételek is csökkentek. Az eszközarányos költségszint 5,1 %, ami 1,2 %-kal csökkent, mely a lecsökkent költségek hatása. A bérarányos adózott eredmény mutatója -23,8 % mely az előző évhez viszonyítva 28,7 %- os csökkenést jelent. A mutató értékének csökkenése a negatív adózott eredmény hatását jelzi. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolió-változás nem történt. b) Tovább folytatódott a kamatrés színvonal csökkenése. 4. Várható fejlődés A Takarékszövetkezet elkészítette a évi üzleti tervét a Takarékbank jóváhagyása mellett. A terv készítésénél a Takarékbank által meghatározott szempontok kerültek figyelembevételre. Ezek a felülvizsgálati szempontok a tervezés alábbi, 4 területére terjedtek ki: 1. Állományok, naturáliák: a hitelek, a bankszámlanyitások és a befektetések esetében is minimum és maximum értékek kerültek meghatározásra, melyeket a évi adatokhoz képest állapítottak meg, a korrekció mértéke hiteltípusonként más és más, új bankszámlanyitások esetében egységesen 105 %, betétek esetében 95 % % közötti értékek, míg a befektetések esetében központi leosztás alapján kerültek meghatározásra a tervek 2. Kamateredmény: a hitelek és betétek kamat eredményének korrekciója a évi tervezett állomány alapján kerültek meghatározásra 7

8 3. Jutalékbevétel: a korrekció minimális mértéke a évi bevételszint 102%-a a pénzforgalmi jutalékbevétel esetén, és 110 %-a a hitelezéssel és befektetéssel kapcsolatos jutalékbevételek esetén 4. Működési költségek: ebben az esetben a Takarékbank a korrekciók maximális mértékét határozta meg, szintén a évi szinthez képest, a személyi és anyagjellegű költségek esetén 100 %-ban, jogi költségek esetén 80 %-ban, egyéb esetben 95 %-ban írta elő a tervezést, valamint a marketing és oktatási költségek esetében a központi leosztás figyelembevételével Az adózás előtti eredmény 2016 évi tervezett összege ezer Ft. A pénzügyi szervezetek különadója címen a következő évre is ezer Ft-ra számolunk. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagok közül az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat és akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2015-ben 28 fő volt. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a Szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet az, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. Dolgozóink folyamatos továbbképzéseken vesznek részt. Támogatjuk őket szakmai előrehaladásuk érdekében végzett tanulmányaikban. Az értékesítési tevékenységet a RÉV támogatásával próbálta a Takarékszövetkezet kedvező irányba befolyásolni. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 8

9 Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között A pénztárakban és az ATM-ekben fellehető készpénz állomány jelentősen csökkent a bázis időszakhoz képest, melynek oka az ügyfélkiszolgáláshoz szükséges készpénzigény csökkenése. Az állampapírok állománya jelentős mértékben csökkent, viszont nagymértékben nőtt a Hitelintézetekkel szembeni követelés nagysága. Oka, hogy a Takarékszövetkezet a felszabaduló pénzeszközeit a számlavezető bankjánál kötötte le. Az ügyfelekkel szembeni követelése csökkent. Az előzőekben felsorolt három változás együttes hatása mindössze 7 %- os emelkedést jelentett. A pénzügyi kötelezettségek 8 %-os növekedése az ügyfelekkel szembeni követelések emelkedéséből adódott. 9. Kockázatkezelési politika a) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája 1. A Takarékszövetkezet, mint kis intézmény, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kontroll folyamatait, rendszerint ilyen irányban törekszik fejleszteni. 3. Elsősorban olyan kockázatot vállal, amelynél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, a termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, elemzi az egyes típusokra vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében limittúllépés 9

10 esetén jelez az Elnök-ügyvezetőnek, illetve a kockázatkezelési szabályzatokban megjelölt testületeknek. 5. A lényeges kockázatokra vonatkozóan a felügyeleti jelentéssel összhangban tájékoztatást ad az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalásait, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működést és a felügyelet ne korlátozza tevékenységét. A törvényi előírásokat betartja. Általános szabály, hogy a kockázatvállalásra vonatkozó döntések meghozatalában a négy szem elv érvényesül, ami azt jelenti, hogy a döntéseket két kompetens döntéshozó személy együtt hozza meg. A Kockázati Stratégia összefoglalja a Takarékbank által meghatározott és a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, a kockázatkezelési szabályzatokkal együttesen tartalmazza mindazon szabályokat és kockázatkezelési célokat, amelyek alkalmazása a Takarékszövetkezet egészére kötelező. b) I. Pillér szerinti tőkeszükséglet tervezése, meghatározása, számítása A Tőkemegfelelési Módszertani Szabályzat tartalmazza, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetnek csak az egyedi 1. pilléres szavatoló tőkeszükségletet kell mérnie, így kell teljesítene a minimális 8 %-ot. A szavatoló tőke számítására vonatkozó részletes szabályok is itt kerülnek meghatározásra. A 2. pilléres tőkemegfelelés és a SREP szerinti tőkemegfelelés csak Integrációs szinten kerül megállapításra. c) A kockázatkezelés szervezeti felépítése: A Takarékszövetkezetnél a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére, a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő személyek a felelősök. A kockázatkezelő hatáskörébe tartozik a nagyobb összegű kockázatvállalással kapcsolatos ügyiratoknak a kérelem befogadásától a hitel kifolyósításáig történő részletes átvizsgálása. A kockázatkezelő a vonatkozó dokumentumokba irat betekintési joggal rendelkezik. Munkája során a kockázatvállalásban résztvevő dolgozók kötelesek az ellenőrzéshez szükséges minden adatot, dokumentumot és információt haladéktalanul a kockázatkezelő rendelkezésére bocsátani. A kockázati stratégia a Takarékbank által kiadott közvetlen hatályú szabályzat, melyet az ügyvezetők közösen implementálnak, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A stratégiában foglaltak évente egy alkalommal felülvizsgálatra kerülnek. 10

11 10. Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása a) Árkockázat a beszerzési, értékesítési árak nem várt alakulásából adódó kedvezőtlen többlet teher. Az ár alakulásának a kockázatára hatást gyakorolnak a kamatlábak, a piaci likviditás, az árfolyam változása, a fedezeti ügyletekből származó kockázat, mely a részvények és a részvények hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn. b) Hitelkockázat azt mutatja meg, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy a kötelezett nem, vagy nem az előírt időben és módon teljesít. A hitelkockázat a legalapvetőbb banki kockázat, melynek kezelése meghatározó fontosságú a Takarékszövetkezet számára, mivel a bevételek jelentős része ebből az üzletágból származik. Amit nagymértékben befolyásol az ügyfél nemfizetésének a valószínűsége. Ennek elkerülésére a Takarékszövetkezet a hitelkihelyezés előtt minősíti az ügyfelet, limiteket állapít meg, továbbá fedezeteket von be. A kihelyezés után pedig folyamatos monitoring alatt tartja a hitelt. Amennyiben nem várt esemény következik be, megpróbálja a lehető leghamarabb, a lehető legjobb megoldást megtalálni a tartós nemfizetés elkerülése érdekében. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázata az első pillér szerinti tőkeszükséglet számításakor a kockázattal súlyozott kitettségei az előző időszakhoz képest 22 %-kal nőttek (összegben Ft). Melynek hatására a tőkemegfelelési mutató 27,44 %-ról 22,54 %-ra csökkent, ami az előírt 8 %-os szinttel szemben igen kedvező. c) A kamatkockázat jellemzően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) érintő kockázat, melyek értékét az elvárt hozamszint változása befolyásolhatja. A hozamok emelkedése (kamatemelés, inflációs várakozások változása, leminősítés stb.) hátrányosan érinti az ilyen értékpapírok piaci értékét, míg azok csökkenése előnyösen. Jellemzően minél hosszabb a futamidő, illetve minél alacsonyabb a fix kamatfizetés, annál jelentősebb az árfolyammozgás. A kamatkockázaton belül a kamatláb kockázatot, vagyis az átárazódási kockázatot megfelelően tudja kezelni a Takarékszövetkezet. A hitelek jelentős része a három havi BUBOR-hoz vagy a jegybanki alapkamathoz van kötve. d) Likviditási kockázat alatt megkülönböztetjük a piaci likviditási kockázatot, valamint a finanszírozási likviditási kockázatot. A piaci likviditási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank csak számottevő árveszteséggel tudja értékesíteni piaci eszközeit a piaci zavarok miatt. A finanszírozási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank nem képes teljesíteni vagy csak számottevő jövedelmezőségi veszteségek árán tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét. A likviditási kockázat mérésének egyik legalapvetőbb eszköze a lejárati összhangelemzés. A leggyakrabban használt likviditási mutatók a következők: o általános likviditási mutató (forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek), o azonnali likviditási mutató (pénzeszközök+piacképes értékpapírok/rövid távú kötelezettségek), 11

12 o a saját tőke multiplikátor (összes eszköz/saját tőke). A Takarékszövetkezetnek a likviditáskezelés területén egyik alapvető feladata a napi likviditás folyamatos kezelése. A Takarékszövetkezet évben mindenkor megfelelt a jegybanki kötelező tartalékolási kötelezettségének. e) Cash-flow kockázat a működési- a befektetési-, és pénzügyi műveletekből származó pénzáramok vonatkozásában fellépő kockázat. Amely magába foglalja az árbevétel, a fix, és a változó költségek változását. A cashflow számítása az eredménykimutatás alapján történik. A Takarékszövetkezet betét állománya jellemzően rövid lejáratú forrásokból áll, éven túli lejáratú változó kamatozású betétekkel nem rendelkezik. Hajdúdorog, március 04.. Kiss Gizella Elnök Ügyvezető Korondán Miklós Ügyvezető 12

13 1. sz. melléklet A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzet mutatói S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 2,0% -10,6% -12,6% 2 Eszközarányos bevétel % 10,1% 6,9% -3,2% 3 Eszközarányos nyereség % 0,2% -0,7% -0,9% 4 Saját tőke arányos nyereség % 2,0% -8,6% -10,6% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 77,7% 82,9% 5,2% 6 Pénzügyi és befektetésii szolgáltatás eredményessége % 3,6% -10,6% -14,2% 7 Kamatmarge % 5,17% 3,95% -1,22% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10,0 11,7 1,7 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 27,4% 22,5% -4,9 11 Hitelfedezettségi mutató % 39,4% 38,7% -0,7 12 Kockázatvállalási mutató 4,6 4,0-0,6 Likviditás, szolvencia 14 Likviditási ráta I. 0,55 0,44-0,11 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,36 0,28-0,08 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 30,5% 23,6% -6,9 Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége (nem problémamentes arány) % 11,8% 11,8% 0,0% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,10% 0,00% -0,10% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 83,2% 86,7% 3,5% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 3,3% 3,1% -0,2% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 64,0% 74,5% 10,5% 22 Eszközarányos költségek % 6,3% 5,1% -1,2% 23 Személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség % 4,9% -23,8% -28,7% 13

14 2. sz. melléklet BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány Adatok: ezer Ft-ban BETÉTFAJTA 2014.XII XII Takarékbetétek Életciklus betétek Lakáscélú megt. (ifj.,otthon) Betét I Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Betét II Takarékszelvény Kamatjegy Egyéb ép.szerű betétek Takaréklevél Betét III Mindösszesen

15 3. sz. melléklet HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Adatok ezer Ft-ban S.sz. HITELFAJTA Állomány Hitel nyújtás Hitel nyújtás Hitel Hitel Egyéb Egyéb törlesztés törlesztés terhelés jóváírás Állomány 2014.XII XII Épitési,lakás-, ingatlan hitelek , Régi "kedv." kölcs Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (3+4) Lak. folyószla +Egyéb hitelek , LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek MINDÖSSZESEN: 1323, Munkáltatói

16 4. sz. melléklet LEJÁRATI ÖSSZHANGELEMZÉS Adatok: ezer Ft-ban Lejárat Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap év 2-3 év 3-5 év 5-10 év 10 év felett nélküli Összesen a b c d e f g h i j k l 4AT11 Eszközök AT12 Források AT21 Finanszírozási rés(gap) I AT31 Követelések AT32 Kötelezettségek AT41 Finanszírozási rés(gap) II AT51-52 Bevételek AT53-54 Kiadások Finanszírozási rés(gap) 4AT61 III AT7 Eszközmódosítások AT8 Forrás átcsoportosítások AT91 4AT111 4AT112 4AT121 4AT 1221 Finanszírozási rés(gap) IV , ,123-49,347-12, , , , , , Eszközállomány változások Forrásállomány változások Finanszírozási rés(gap) V Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek

17 5. sz. melléklet A Takarékszövetkezet telephelyei és azok főbb jellemzői: S.sz. Cím Létszám Fő Adatok: ezer Ft-ban Betét állomány Hitel állomány 1 Hajdúdorog, Tokaji u , ,456 2 Hajdúböszörmény, Kossuth u , ,363 3 Hajdúböszörmény-Vid, Krúdy Gyula u ,110 60,967 4 Hajdúnánás, Kossuth u , ,966 5 Debrecen, Pásti u. 1/E 2 231, ,745 Összesen: , ,497 17