Üzleti jelentés 2013.

Átírás

1 ZALAVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET ZALAEGERSZEG, Dísz tér 7. Internet: Üzleti jelentés Cg.:

2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 6 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 9 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 9 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 9 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 9 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 9 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS 10 1.sz. melléklet: főbb mutatók 14 2.sz. melléklet 15 3.sz.melléklet 16 4.sz.melléklet 17 5.sz. melléklet 18 6.sz. melléklet 19 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdasági év rendkívül nehéz év volt a pénzügyi szektorban, így a Zalavölgye Takarékszövetkezetnél is. A második félévében Magyarországot is elérő gazdasági válság kiszámíthatatlanná tette a gazdálkodást, melynek hatásai 2013-ban is jelentkeztek, valamint a hosszú távú kihatásai is jelentősek lehetnek. A gazdaság továbbra is stagnáló, a válságból való kilábalás jelei még nem mutatkoztak. A 2013-as évben olyan jogszabályi változások léptek életbe, amelyek a takarékszövetkezeti szektorban az elmúlt 24 év legnagyobb változását hozták. A szűkülő kamatrés, valamint az a rendkívüli kiadás, mint az I-IV. havi tranzakciós illeték 208 %-ának pótbefizetése, olyan helyzetet okozott a szektorban, amit a szektor tőke- és jövedelmi helyzete már nem nagyon bírt el, ezért az állam a Takarékbank megvásárlásával szakmai felügyelet alá vonta a takarékszövetkezetek működését, és az OTIVA helyett létrehozta a szektor felügyeletét ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, amely részére összesen 134 milliárd forintot juttatott a szektorban jelentkező problémák kezelésére. Ezen kívül elkezdte a takarékszövetkezetek átvilágítását is. Mivel a Zalavölgye Takarékszövetkezet prudenciális helyzete jó, ezért ez különösebben nem érintette a takarékszövetkezet helyzetét. Ez az új integrációs rendszer lehetőséget nyújt a takarékszövetkezetek között egy szélesebb együttműködésre, a piaci lehetőségek jobb kihasználására, és ezáltal a takarékszövetkezetek helyzetének megerősítésére, amely a 2014-től hatályba lépő Bázel III. likviditási- és prudenciális előírások teljesítése érdekében komoly segítséget jelent a szektornak A fentieken kívül a Takarékszövetkezetünk évben elért eredményét jelentősen befolyásolta a működési terület gazdasági helyzete, amire hatással volt az ország hivatkozott gazdasági helyzete. A gazdasági válság miatt újabb munkahelyek szűntek meg, a magánszemélyek folytatták megtakarításaik felélését, és munkahelyeik elvesztése miatt hitelképességük is csökkent. A vállalkozások folyamatosan szűnnek meg, illetve csökkentik termelésüket, és a gazdasági bizonytalanság miatt fejlesztésüket is visszafogják. A bankszektorban az elmúlt években soha nem látott méretűvé nőtt a KHR-ben nyilvántartott rossz adósok száma, ami Takarékszövetkezetünknél a konzervatív hitelezési gyakorlat miatt, nem különösen volt érezhető év folyamán az MNB Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően a vállalkozói hitelek iránt 6,7 %-kal nőtt a kereslet, ugyanakkor a lakossági ügyfélkörünk esetében 10,7 %-kal csökkent az állomány, összességében 4,4 %-kal mérséklődött a kihelyezett állomány, érezhetően visszafogottabb magatartást tanúsítanak az ügyfelek. Takarékszövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni az ügyfélkör igényeit. A jegybanki alapkamat 2013-ban 12 alkalommal havonta változott (a évi 5,75 %-ról fokozatosan 3 %-ra mérséklődött). A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2013-ban a hitel kamatait a jegybanki kamatláb módosításakor változtatta. A passzív üzletág 3

4 területén a jegybanki alapkamat csökkenéssel összhangban került sor a fizetési számlák látra szóló kamatainak, a takarékbetétkönyvek kamatának, valamint az egyes betéti termékeink kamatkondícióinak mérséklésére. A Takarékszövetkezet évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 23,332 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg az 592 tag bizalmának és stabilizálja a Takarékszövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladatának tekintette a Takarékszövetkezet, hogy növelje a lakásépítési, lakásvásárlási és felújítási hitelek folyósítását, valamint a vállalkozói és intézményi kör hitelezését és erősítse az önkormányzati számlavezetést. Kiemelt feladatának tartotta a takarékossági intézkedések keretében az ésszerű költségmegtakarítás elvén történő gazdálkodást. A Takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, változtatta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, az év folyamán kialakult gazdasági és pénzügyi helyzetet, a kamatszínvonal mozgását, a nem mindenáron történő forrásszerzést, amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjének csökkentése ellenére a betétállomány növekedését is sikerült elérni. Takarékszövetkezetünk e körülmények között a évre kitűzött üzletpolitikai célkitűzéseit teljesítette, de éppen a fent említett okok miatt - nem minden területen érte el a várt eredményt. Gazdálkodásunkban a jövedelmezőséget és a biztonságot tekintettük prioritásnak, nem pedig a mindenáron való növekedést. Ennek köszönhetően a takarékszövetkezet prudenciális helyzetét megerősítettük, nyereségesen zártuk az üzleti évet, ugyanakkor a jövedelmezőségi mutatók alulmaradtak a megelőző évhez képest. A kereskedelmi bankok tovább folytatták versenyüket a források megszerzése érdekében, és továbbra is az inflációt többszörösen meghaladó kamatokat kínáltak a forintbetétekért. A Takarékszövetkezet nem él a nagybankok által alkalmazott betétcsalogatási technikákkal. A meglévő és új ügyfeleinknek azonos nem feltételekhez kötött kamatokat biztosítunk. A nálunk lévő ügyfeleink ezért hűségesek a Takarékszövetkezethez, és összességében csökkenő ügyfélszám mellett is tovább növelték betét elhelyezéseiket. A meglévő lakossági ügyfelek köre passzív üzletág szempontjából két részre osztható. Az egyik fele a megtakarításait fokozatosan csökkenti (feléli) és meg is szünteti, míg a másik fele megtakarításait tudja növelni. A 2013-as évben nagyobb mértékű volt a megtakarítók köre, mint a felélőké. A Takarékszövetkezet továbbra is céltudatosan törekszik az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A Takarékszövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 75,9 %-át. 4

5 Az adatok azt mutatják, hogy az ügyfelek megtakarításaikat elsősorban a rövid lejáratú számlás lekötött betétekben helyezik el, valamint emelkednek a folyószámlán tartott összegek. Ugyanakkor csökkenés mutatkozott az úgynevezett értékpapírszerű megtakarítások, a takarékbetétek és a hosszú lejáratú számlás lekötött betétek esetében. A Takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél mérsékeltebb hasznosítása jellemezte. A hitelállomány eft-tal csökkent, míg a betétállomány eft-tal növekedett. A hitelkihelyezések 58,4 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, 41,4 % jutott a vállalkozói körnek, míg az önkormányzat és egyéb szervezet részére folyósított hitelek állománya 0,2 %- os értéket mutat. A Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye 2013-ben elérte a eft-ot, ami a tervezett értéket több mint 16 %-kal haladta meg, ugyanakkor az előző évi eredményhez képest 60,7 %-os a visszaesés mértéke. Ezen eredmény egyben a saját tőkét eft-tal növelte figyelembevéve a küldöttgyűlés döntését is. A keletkezett "friss pénz" lehetővé tette a gazdálkodás stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". A Takarékszövetkezet auditált szavatoló tőkéje eft-ra emelkedett, amely eftos növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőkemegfelelési mutató az új Basel-i előírásoknak megfelelően egy év alatt 28,03 %-ról 29,67 %-ra változott, az előírt szintet jelentősen meghaladja. A Takarékszövetkezet a évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, és visszaírásokat. A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékot 2013-ban sem képzett, az általános kockázati céltartalék meglévő eft-os összege a Hpt.234/Q. -a és a Számviteli politika alapján átvezetésre került az eredménytartalékba. A törvényileg előírt általános tartalék is megképzésre került. A Takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: a központi címtár megvalósítása miatt számítástechnikai eszközök, vagyoni értékű jogok beszerzésére került sor a központban. A Takarékszövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített kettő fő belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a Takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is - növelni. 5

6 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A Takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében összességében kedvezőtlen képet mutat. (Lásd: 1. sz. melléklet) Ebben szerepet játszott, hogy a kamatkülönbözet 10,6 %-kal visszaesett, a jutalék és díjeredmény 36,1 %-kal növekedett, ugyanakkor az általános igazgatási költségek közel 8 %- kal mérséklődtek az előző évhez mérten, mindez összességében pozitív eredményességet jelentett a Takarékszövetkezetnek. Az elkerülhetetlen eszközbeszerzések és elvégzett beruházások (a legjelentősebb központi címtár kialakításához eszköz és szoftver beszerzés) miatt az értékcsökkenési leírás összege szemben a 2011-ig tartó tendenciával 2012-ben 27 %-kal, 2013-ban 5 %-kal emelkedett, ami negatívan befolyásolta a jövedelmezőséget. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte az 1,8 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva 6,1 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 10,3 %-os színvonalat ért el, amely érték 2013-ban 0,8 százalékponttal visszaesett ban a bevételek alakulásánál a évben elindult tendenciának megfelelően a fő bevételi forrást az értékpapír és bankközi befektetések után kapott kamatbevételek jelentik (arányaiban 58,9 %), míg a hitelezési tevékenységből származó bevételek aránya 37,6 %-ra mérséklődött. A hitelezési tevékenységet szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a Takarékszövetkezetnél az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben visszaesett a hitel folyósítások összege (1,270 millió Ft a csökkenés), ezzel együtt a törlesztések is közel azonos mértékben mérséklődtek a bázis időszakhoz képest, ugyanakkor továbbra is meghaladták a tárgyévi folyósítások összegét, mindezzel együtt az állomány jelentősen visszaesett. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 0,2 %-on alakult, ami az előző évhez 0,7 % pontos csökkenést jelent. A saját tőke arányos nyereség 2013-ban 2,0 %-ra mérséklődött, 7,5 % ponttal alacsonyabb a évinél. Mint ismeretes, a Takarékszövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei (2013-ban csökkentek) és a betétgyűjtés kamatköltségei (2013-ban mérséklődtek) határozzák meg elsősorban. Mindezeket negatívan befolyásolta, hogy az irányadó MNB kamatláb csökkenés miatt az állampapír és bankközi piacon a szabad források értékesítésénél realizált kamatbevétel is elmaradt a bázis értékektől. A csökkenő kamatmarzs és kamatbevételek ellenére a hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 65 %-ot ért el, ami a bázishoz viszonyítva 1,3 % ponttal magasabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2013-ban 4,1 % volt, az elmúlt év időszakában csökkenő (6,9 % pontos) tendenciát mutatott. A Takarékszövetkezet kamatmarzsa 2013-ban 4,87 % volt, ami 0,84 % ponttal alacsonyabb a bázisnál. 6

7 A Takarékszövetkezet tőkeellátottsága összességében javult. A mérlegfőösszeg a saját tőke 10,6-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a Takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 45,5 % (a hitelezési kockázat szintjén), ami 2,6 % ponttal emelkedett az előző évhez képest. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel 2,7 %-kal emelkedett, ugyanakkor a mutató nevezője is (azaz a kockázattal súlyozott kitettség értéke) is pozitívan alakult, 3,1 %-kal visszaesett. A Takarékszövetkezet 2013-ban is a 2008-ban bevezetett új tőkekövetelmény számítási módszert alkalmazta. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy - mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, - a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, - a Takarékszövetkezet megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. A tőkemegfelelési mutató értékének számításánál a korrigált mérlegfőösszeg helyett a kockázattal súlyozott kitettség tőkekövetelményét veszi figyelembe a Takarékszövetkezet az új Baseli előírásoknak megfelelően. A tőkekövetelmény figyelembevételével számított tőkemegfelelési mutató értéke decemberben az 1. Pillér alatt 29,67 %. Ez az érték nem tartalmazza a belső tőkeszükséglet alapján számított tőkepuffer értékét, melynek összege decemberben 28,750 MFt, valamint a nem kereskedési könyvi kamatkockázat tőkekövetelményét, ami 96,760 MFt. A tőkepufferrel és a kamatkockázat tőkekövetelményével így a tőkeszükséglet az ICAAP alatt: 316,253 MFt. A stressz hatások figyelembevételével is számított belső tőkeszükséglet 365,080 MFt, mivel ez az érték a magasabb, ez lesz a belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembevéve (stressz tesztek tőkeszükséglete: 48,827 MFt). A tőkemegfelelési mutató értéke decemberben a belső tőkeszükséglet számítása során (figyelembevéve a tőkepuffer értékét, valamint az enyhe stressz hatást is) a korrigált szavatoló tőkével (azaz a belső tőkével) 15,52 % a korrigált szavatoló tőke nélkül 15,50 %. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,5 ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A Takarékszövetkezet 2013-ban sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a Takarékszövetkezet nem vállalt fel megalapozatlan betétkamat emelkedést, a mindenáron történő forrásszerzést, ugyanakkor betéti kamat csökkentésekre került sor az irányadó kamatláb folyamatos csökkenése miatt, 7

8 ennek ellenére a betétesek bizalma is erősödött, lényeges betétállomány elhelyezésre került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. 0,35-szeresen biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 49 %-os. A hitelek a betétek %-ában 30,9 %-ra mérséklődött a bázis 33,5 %-ról. Ennek oka, egyrészt a mérsékeltebb hitelkihelyezés, valamint a betétállomány nagyobb mértékű növekedése. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2013-ban is kiemelt figyelmet fordított a Takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4. sz. melléklet) A hitelportfolió minősége 0,6 % ponttal romlott. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében, a mutató emelkedése elsősorban a külön figyelendő kategória növekedése miatt történt. Elsősorban az ügyfelekkel történő megegyezésre törekszünk (pl.: részletfizetés, halasztott fizetés, futamidő hosszabbítás stb.). A hitel behajtás jogi útra terelése az utolsó lehetőség a behajtásra. A hitelveszteségi ráta 1,04 %-os értéket mutat. A leírt behajthatatlan követelésekre teljes egészében meg volt képezve az értékvesztés. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 23,9 %, ami december 31-én 28,8 % volt. A bruttó követelés 10,39 %-ára képzett decemberben a takarékszövetkezet értékvesztést év végéhez (11,63 %) viszonyítva ez a mutató 1,24 % ponttal visszaesett. A mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés 3,4 %-ról 2,7 %-ra mérséklődött, mivel az értékvesztés állomány közel 15 %-kal csökkent, ugyanakkor a mérlegfőösszeg 4,5 %-os emelkedést mutat. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelésértékelés megalapozottságát. (5. sz. melléklet) A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a Takarékszövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel az előző évhez képest a romló külső gazdasági és pénzpiaci hatások miatt nem tudott kedvezőbb hatékonyságot elérni. A bevételarányos költségszint 48,3 %, ami 4 % ponttal kedvezőbb a bázisnál. 8

9 Az eszközarányos költségszint 4,9 % (pozitív irányban változott). A takarékszövetkezet működése során törekszik a költséghatékonyságra. A szolgáltatások igénybevételénél, az eszközök vásárlásánál fontos szempont a számunkra kedvező árak elérése. A bérarányos adózott eredmény mutatója jelentősen romlott 17,4 % ponttal a bázishoz viszonyítva. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok Lényeges portfolió változás nem történt. 4. Várható fejlődés A Takarékszövetkezet elkészítette a évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy a Takarékszövetkezet: A források és eszközök állományát (mérlegfőösszeg) közel azonos szinten tervezi tartani. A kihelyezés területén a lakásépítési, lakásvásárlási és felújítási hitelek folyósítása kerül továbbra is előtérbe (már bevezetett és bevezetésre kerülő támogatott hitelek), valamint a vállalkozói és intézményi kör hitelezésének növelése a Takarékszövetkezet célja. A szolgáltatások körének bővítése az elmúlt évben megkezdődött (TÉB biztosítás, új számlacsomagot vezettünk be), valamint az önkormányzati számlavezetést kívánjuk erősíteni. A takarékossági intézkedések (a személyi és az infrastrukturális költségek) az ésszerű költségmegtakarítás elvét tükrözik. Az adózás előtti eredmény tervezett értéke 15,5 millió Ft. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyezőanyagként az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos statisztikai állományi létszáma 2013-ban 53 fő volt, 2 fővel csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest. 9

10 Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. Minden dolgozó egyben tulajdonosa is a Takarékszövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság, és a termelékenység rovására. Cél a humán erőforrás minél optimálisabb kihasználása a jövedelmezőség érdekében. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS XII XII.31. Eltérés % I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval % d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % Belső tőkemegfelelés A hitelintézetek számára 2013-ban a január 1-től hatályos a tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály-módosítások előírják, hogy a hitelintézeteknek a tőkemegfelelésük biztosítására belső értékelési folyamattal kell rendelkezniük. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 76/K. (1) bekezdése szerint A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza, és folyamatosan fenntartsa. Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon Takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 10

11 a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. 1. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete. A Takarékszövetkezetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Kockázatkezelési célok: Általános kockázatkezelési célok Hitelkockázatkezelési célok Partnerkockázat kezelési célok Devizaárfolyam kockázatkezelési célok Kamatkockázat kezelési célok Működési kockázat kezelési célok Koncentrációs kockázatkezelési célok Likviditás kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. 11

12 2. A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfoliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon. Lényeges kockázatok: Hitelezési kockázat Piaci kockázatok Devizaárfolyam kockázat Kereskedési könyvi pozíciós és nagykockázat vállalások Működési kockázat Koncentrációs kockázatok Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat Likviditási kockázat Országkockázat Egyéb kockázatok Irányítási kockázat Reziduális kockázat Reputációs kockázat Külső tényezők kockázata Stratégiai kockázat 3. A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban, a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet, belső tőkeszükséglet számítása, a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján, a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása, a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása, 12

13 a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel. A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony működési költségekkel fenn tudjuk tartani. A jövedelmezőség, a likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos működési kritérium. Zalaegerszeg, március 11. Dr Tóth László Elnök-ügyvezető... Cziráki Melinda Ügyvezető igazgató 13

14 1.sz. melléklet: főbb mutatók 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet Sors Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés zám Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 7,9% 1,8% -6,1% 2 Eszközarányos bevétel % 11,1% 10,3% -0,8% 3 Eszközarányos nyereség % 0,9% 0,2% -0,7% 4 Saját tőke arányos nyereség % 9,5% 2,0% -7,5% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 63,7% 65,0% 1,3% 6 Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége % 11,0% 4,1% -6,9% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 4,6% 4,6% 0,0% 8 Kamatmarge % 5,71% 4,87% -0,84% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10,9 10,6-0,3 10 Tőkemegfelelési mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 42,9% 45,5% 2,6% 11 Hitelfedezettségi mutató % 55,2% 56,1% 0,9% 12 Kockázatvállalási mutató 4,2 4,5 0,3 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 45,0% 29,8% -15,2% 14 Likviditási ráta I. 0,43 0,35-0,08 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,52 0,56 0,04 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 45,8% 49,0% 3,2% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfolió minősége(nem problémamentes arány) % 18,9% 19,5% 0,6% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,05% 1,09% 1,04% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 28,8% 23,9% -4,9% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 3,4% 2,7% -0,7% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 52,3% 48,3% -4,0% 22 Eszközarányos költségek % 5,6% 4,9% -0,7% 23 Személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség % 23,2% 5,8% -17,4% 14

15 2.sz. melléklet BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA 2012.XII XII Takarékbetétek Lakáscélú megt. (ifjúsági, otthon) Betét I Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Betét II Takarékszelvény Kamatjegy Egyéb ép.szerű betétek Takaréklevél Betét III Mindösszesen

16 3.sz.melléklet HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2013.év Sorsz. HITELFAJTA Állomány Hitel nyújtás Hitel nyújtás 01 Épitési, lakás, ingatlan hitelek Hitel törlesztés Hitel törlesztés Állomány 2012.XII XII Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (2+3) Lak. folyószla +Egyéb hitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek (önkorm.+egyéb hitelek is) MINDÖSSZESEN: Munkáltatói

17 4.sz.melléklet LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS 2013.XII.31. Hiv. Megnevezés Lejárt 1-30 nap nap nap nap 1-2 év 2-3 év 3-5 év 5-10 év 10 év felett Lej.nélk. Összesen a b c d e f g h i j k l 4A061 Finanszírozási rés III A011 Eszközök A051, 4A052 Bevételek A012 Források A053, 4A054 Ráfordítások A07 Eszközmódosítások A08 4A091 4A101 4A102 Forrás átcsoportosítások Módosított finanszírozási rés IV. Eszközállomány változások Forrásállomány változások A111 Finanszírozási rés V

18 5.sz. melléklet KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2013.XII.31. PSZÁF Megnevezés Portfolió összetétel-kockázatvállalás ügyfelenként a legrégebben lejárt követelés szerint (bruttó könyv szerinti értéken) Nem lejárt Átstrukturált 1-30 nap nap nap 1 év felett Összesen a b c d e h i 8AB0 MÉRLEGTÉTELEK ÖSSZESEN AB1 Értékpapírok AB2 Jegybanki és bankközi betétek AB3 Hitelek AB31 Hitelek - Belföld - Pénzügyi váll. 0 8AB311 ebből: Hitelek - Belföld pü.v. 0 8AB32 Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (jár. vállalkozásokkal) AB33 Hitelek - Belföld - Háztartások AB331 Hitelek - Belföld Házt. Lak AB3311 ebből: Jelzáloghitel AB332 Hitelek - Belföld Házt. Egy.váll AB34 Hitelek - Belföld - Egyéb AB341 ebből: Hitelek - Belföld - Egyéb - Önkormányzatok AB35 Hitelek - Külföld 0 8AB4 Egyéb követelések AB5 Egyéb eszközök AB6 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN AB61 Függő kötelezettségek származtatott ügyletek nélkül AB613 egyéb függő kötelezettség AB7 MÉRLEG- ÉS MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN

19 6.sz. melléklet A Takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői: S.sz. Cím Létszám Betét áll. Hitel áll. Fő MFt MFt 1 Zalaegerszeg, Körmendi u ,00 372,00 2 Bagod, Kossuth Lajos u.60/a 1 371,67 10,26 3 Csonkahegyhát, Fő u ,29 14,09 4 Egervár, Széchenyi Ferenc u ,59 7,97 5 Gellénháza, Széchenyi István u ,73 13,33 6 Zalaegerszeg, Kovács Károly tér ,07 404,37 7 Zalaszentiván, Hunyadi János u ,75 20,06 8 Pókaszepetk, Petőfi Sándor u ,05 12,54 9 Türje, Szabadság tér ,23 3,11 10 Zalalövő, Petőfi u ,14 258,45 11 Zalaszentgrót, Nefelejcs u ,62 98,47 12 Zalaegerszeg, Erdész u ,42 11,42 13 Zalaszentgyörgy, Kossuth L.u.83 27, Salomvár, Vass J.u.2 62, Zalaegerszeg, Kossuth u ,91 546,78 19