ÜZLETI JELENTÉS

Átírás

1 ÜZLETI JELENTÉS Tarcal, március 04. Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet Cg.:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 6 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 8 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 9 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA sz. melléklet: Főbb mutatók sz. melléklet: Betétállomány sz. melléklet: Hitelállomány és forgalom sz. melléklet: Lejárati összhang elemzése sz. melléklet: Követelések lejárat szerint 19 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása 20 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A 2014-es meglepetésszerűen kedvező és az EU élmezőnyébe tartozó gazdasági növekedési évet követően felerősödtek a viták, hogy a hazai gazdaság teljesítményét mennyiben határozzák meg egyedi tényezők, mekkora növekedésre lehet számítani azok kifutásával, továbbá az EU-támogatások nélkül valóban erőtlen lenne-e a növekedés, és egyáltalán: mekkora lehet a potenciális növekedési ráta, lehet-e azon javítani, vagyis összességében fenntartható-e a jelenlegi növekedés? A 2014-es növekedést több egyszeri tényező kedvező együttállása is támogatta, míg a évi növekedési ütem már lassulást mutat az előző évhez képest. A széleskörű konszenzus szerint a as EU ciklus lezárását követően 2016-ban elkerülhetetlen a további lassulás az EU források átmeneti visszaesése miatt ben ugyanakkor a várhatóan felfutó as támogatások újra élénkíthetik a hazai gazdaságot, így felmerül, hogy az eddigi növekedés volt átmeneti vagy a várható lassulás az. A mezőgazdaság hektikus alakulása szintén hozzájárul az átmeneti gyorsulásokhoz és lassulásokhoz. Ismert, hogy a 2014-es évet részben az egyes mezőgazdasági termények rekordtermése támogatta, az idei évi hőhullám remélhetőleg egy egyszeri hatása ezzel szemben rontotta az idei növekedési kilátásokat, a mezőgazdaság visszahúzó hatása nélkül a GDP növekedése kényelmesen meghaladhatná a 3 %-ot, ami a régiós versenyben sem lenne szégyellnivaló. Felmerül az a kérdés is, hogy a 2015-ben a GDP 6 %-át bőven meghaladó EU-s támogatás kifizetése vajon gyorsabb növekedést indokolna-e, és hogy enélkül valóban vérszegény lennee a növekedés. Ez a leegyszerűsítés azonban elfedi azt, hogy a támogatások nem kis része az importot növeli, a lehívások jó része az EU támogatások kedvezőtlen szerkezete miatt egyáltalán nem, vagy nem támogatja tartósan a növekedést, valamint hogy az éves alapú gazdasági növekedést az előző évhez viszonyított támogatások növekedése befolyásolja. A növekedés persze lehetne gyorsabb is, azonban a növekedést korlátozza, hogy a hazai gazdaság szereplői még mindig mérlegkiigazítási üzemmódban működnek. Az előző évtizedben fenntarthatatlan mértékben elszaladt a hazai szereplők adósságállománya. Mivel ehhez nem állt rendelkezésre megfelelő hazai forrás, elkerülhetetlen volt a devizahitelek mint külső forrás megjelenése. A mérlegkiigazítás így a válság első éveiben létfontosságú volt, amely azonban feltehetően már igen előrehaladott állapotba került, amit az is tükröz, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona történelmi csúcsra emelkedett, meghaladja a régiós átlagot, valamint a bankok hitel/betét mutatója is 100 % alá süllyedt. A reálbérek és foglalkoztatás növekedése mellett a devizahitelek rendezése mérsékelheti a háztatások óvatossági megtakarítási megfontolásait, így a következő években a többlet reáljövedelem egyre nagyobb hányadát fordíthatják fogyasztásra, beruházásokra. A reálbérek növekedését az szja várható további csökkenése, a lakossági beruházások élénkülését a tartósan alacsony kamatkörnyezet és a lakásáfa csökkentése is támogathatja. A külső finanszírozási képesség a 2015-ben várható rekordértéke után kissé csökkenhet, de tartósan magas maradhat, amely hozzájárul a nettó és bruttó külső adósság igen gyors mérséklődéséhez. Az évized végére pedig hazánk nettó hitelezővé válhat, ami példa 3

4 nélküli, radikális változás lenne a haza gazdaság történetében. Így nem csupán a sérülékenység csökken, a hazai deviza is a menedékdevizák közé tartozhatna. Igen kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2015 harmadik negyedévében a GDP 0,8 %-át tette ki, ennek köszönhetően az egy évre visszatekintő finanszírozási igény 0,6 % volt. Mind a harmadik negyedévben elért többlet, mind a négy negyedéves kumulált rendkívül alacsony finanszírozási igény rekordnak tekinthető. Mivel az első három negyedévben mindössze 0,2 %-os GDP arányos hiány keletkezett, igen nagy a valószínűsége, hogy 2015-ben a tényleges hiány messze elmarad a tervezett 2,4 %-tól, így a hiány jelentős negyedik negyedéves megugrása mellett is jóval 2 % alatti hiányra számítunk. Az igen kedvező bázis, valamint a folyamatok növekvő adóbevételek, csökkenő kamatkiadások várható folytatódása miatt a következő években jelentős mozgástér keletkezhet további adócsökkentésekhez, amelyek támogathatják a középtávú növekedést, egyes szektoradók csökkentése pedig javíthatja az üzleti bizalmat, beruházási hajlandóságot is. Mindezt a hiány romlása nélkül. A csökkenő külső adósság, mérséklődő sérülékenység, kedvező államháztartási folyamatok végül a hazai adósság felminősítéséhez vezethetnek, ami tovább csökkentheti a kockázati felárakat, így a kamatkörnyezet is tartósan alacsony maradhat. Összességében tehát megállapítható, hogy már jelen vannak a magyar gazdaság növekedését fenntarthatóvá tevő tényezők. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk 2015-ben is év folyamán a vállalkozói hitelek iránt csökkent a kereslet, ezzel együtt a lakossági ügyfélkörünk hiteligénye is jelentősen csökkent, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok további csökkenése. A jegybanki alapkamat öt alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2015-ben a betétkamatait kettő alkalommal, a hitel kamatait a referencia kamatokhoz meghatározott hitelek esetében szintén változtatta a szerződési feltételek szerint. A magánszemélyek részére nyújtható pici kamatozású lakáscélú és nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására nyújtott hitelek esetében március hónaptól a hitel kamata 6 havi BUBOR és 6 % kamatfelárban lett meghatározva. Az integráción belül a Takarékbank által kidolgozott egységes termékként a harmadik negyedévben a Takarék Személyi Kölcsön kamatát a 3 havi BUBOR és 9,58 %-tól 12,58 %- ig kamatfelár mellett kínáltuk ügyfeleinknek. A harmadik negyedévtől elérhető az ügyfelek részére az új CSOK megelőlegezett támogatás. A takarékszövetkezet évre a Takarékbank elvárásait is figyelembe véve azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 35,01 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 213 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés 4

5 biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, az új szabályzatok előírásainak való megfelelés problémájának kezelése, a bankbiztonsági követelményeknek való teljeskörű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a kamatszínvonal általános csökkenését, amely azt jelentette, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni kellett, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is márciusától a Takarékbank ügynökeként befektetési termékek értékesítését is bevezette Takarékszövetkezetünk. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 101,4 %-át, amely az előző évhez növekedést jelentett. Az adatok azt mutatják, hogy a folyószámla betétek növekedése közel 30 %-os volt, ezzel szemben a lekötött betétállománynál 10,5 %-os csökkenés következett be év végére. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél rosszabb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 305 millió Ft-tal csökkent, míg a betétállomány 69 millió Ft-tal emelkedett. A hitelkihelyezések 18,2 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 81,8 %-át a vállalkozói körnek folyósítottuk. A folyószámla hitelfolyósítások esetében az engedélyezett keretet vettük figyelembe. A szövetkezet adózás előtti eredménye Takarékszövetkezetünknél 2015-ben eft volt, amelyből a hitelezetek különadója eft-ot tett ki. Ezen eredmény egyben a saját tőkét - figyelembe véve a küldöttgyűlés döntését is 252 efttal növelte. A keletkezett "friss pénz" lehetővé tette a gazdálkodás stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje eft-ra emelkedett, amely 188 eft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőkemegfelelési mutató 1 egy év alatt 26,72 %-ról 30,24 %-ra emelkedett, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. A SREP által meghatározott fizetőképességi mutató decemberben megegyezett a törvényi mutatóval, mivel a Takarékbank által kiadott Tőkemegfelelési Módszertani Szabályzat alapján a tagintézményeknek egyedi 1 Az un. I. Pillér alatti 5

6 szinten nem kell alkalmazniuk az MNB által előírt követelményt. Az MNB az Integráció egészére ír elő SREP többlet-tőkekövetelményt. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került az ügyfelekkel szembeni követelések tételeknél. A céltartalék képzés során a függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék 26 eft-ról, 27 eft-ra növekedett. Általános kockázati céltartalékkal nem rendelkezett szövetkezetünk. A törvényileg előirt általános tartalék is megképzésre került. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: - Számítástechnikai gépek cseréje (számítógép, nyomtató) - Kamerarendszer bővítése egy kirendeltségen - Szennyvízrendszerre való csatlakozás illetve közmű hozzájárulás két kirendeltségen. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is - növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (1 sz. melléklet szerint) Ennek oka az, hogy a működési költségeket sikerült jelentősen, eft-tal csökkenteni, de a kamatkülönbözet eft-tal volt kevesebb a bázis időszakhoz képest. A jutalék és díjbevételek előző évhez képest eft-tal emelkedtek, még a fizetett jutalék- és díjráfordításoknál eft-os növekedés következett be. Az értékvesztés képzés és visszaírások eredményeképpen eft-tal (figyelembe véve a behajthatatlan követelés leírását) növelte a takarékszövetkezet eredményét. A takarékszövetkezet személyi jellegű ráfordításait 13,4 %-kal, közel 30 millió forinttal csökkentette 2015-ben az előző évhez viszonyítva. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában 0,1 %-os volt, mivel minimális 258 ezer forintos adózott eredményt sikerült csak elérni Takarékszövetkezetünknek. Az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 1,1 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 7,3 %-os színvonalat ért el, ami 1,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A bevételek jelentős részét a kamatbevételek adják szövetkezetünknél, mivel a jegybanki alapkamat jelentősen csökkent az elmúlt évben, ennek következménye a bevételek csökkenése, a mérlegfőösszeg viszont a betétállomány növekedésének is köszönhetően emelkedett. 6

7 A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet - jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás intenzitása jelentősen csökkent. A takarékszövetkezet az év folyamán 430 millió Ft (a folyószámlahitel esetében csak az új szerződéssel korrigált folyósítás figyelembe vételével) hitelt nyújtott. A bázis időszakban a korrekciós hitelfolyósítás szintén alacsony volt, 447 millió forintot tett ki. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereséget nem lehet kifejezni százalékban, bázis időszakbank is csak 0,1 %-os volt a mutatószám. A saját tőke arányos nyereség ben szintén nulla az alacsony eredmény miatt, mivel számokban kifejezve az adózott eredmény 258 eft, saját tőke eft a tárgyidőszak végén. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarzs ellenére a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége 82,4 %-os szintet ért el, ami a bázishoz viszonyítva 4,2 százalékponttal magasabb, mivel a kamatbevételek csökkenése 23,2 %-os volt, viszont a fizetett kamatok csökkenése még ennél is magasabb szintű volt, 38,1 %-os. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2015-ben 0,4 %, amely az év eltelt időszakában is csökkenő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2015-ben 4,16 % volt, ami 0,91 %-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett - alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérlegfőösszeg a saját tőke 10,5-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 30,24 %. Ennek egyik tényezője a szavatoló tőke szinte változatlan maradt (188 eft-tal emelkedett), ugyanakkor a korrigált mérlegfőösszeg, a mutató nevezője 14,3 %-kal csökkent, így növelően hatott a mutató alakulására. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,5-ről 5,4-ra emelkedett, ami magasnak mondható, és az eredményes gazdálkodást már hátrányosan befolyásolja. A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és a jövőben is elsődleges célja a likviditási problémák megelőzése, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A Takarékszövetkezet 2015-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatói is. 7

8 A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 15,4 %-os. Ezen mutató nem veszi figyelembe a bankközi betétállományt, amely jelentős súlyt képvisel a mérlegben, és bármikor felmondható. A hitelek a betétek %-ában 22,8 %-ra csökkent a bázis 29,4 %-ról. Ennek oka, hogy mind a vállalkozói körben, mind a lakossági körben csökkent a hitelek iránti kereslet. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2015-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4.sz melléklet) A hitelportfolió minősége javult, amelyhez hozzájárult a konzorciumban kihelyezett hitel leírása is. Hatékony intézkedéseket tettünk a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. A hitelveszteségi ráta 1,02 %-os volt a tárgyidőszak végén, mivel leírásra került 52 millió forint követelés. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 66,7 %, ami december 31-én 67,3 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított értékvesztés arány 2,8 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelésének megalapozottságát. (5.sz.melléklet) A különböző hatékonysági mutatók csökkentek a tárgyidőszakban, mivel a kamatszint és a hitelállomány folyamatos csökkenése a jövedelmezőség csökkenését eredményezte. A bevételarányos költségszínt 68,8 %, ami 0,5 %-ponttal haladta meg a bázist. Az eszközarányos költségszint 5 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója elmaradt a tervezettől. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolióváltozás nem történt. b) Tovább folytatódott az alacsony kamatrés színvonal. c) A hitelállomány csökkenése tovább folytatódott, viszont a hitelek minősítése javulást mutatott. 8

9 4. Várható fejlődés A Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció a közös üzleti célok elérése érdekében közös tervezési és visszamérési struktúrát alakított ki Takarékszövetkezetünkkel a évi üzleti tervezés és a középtávú tervezés terén. Figyelembe véve a Takarékbank elvárását évre nem tervezett eredményt, a hitelek bővülésével és a betétállomány csökkenésével számolt Takarékszövetkezetünk. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett - jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A gazdasági növekedés 2016-ban kissé lassul, főként a beruházások enyhébb visszaesése miatt (rendelkezésre álló EU-források átmeneti csökkenése). Tranzakciós alapon azonban mind a vállalati, mind a lakossági hitelnyújtás növekszik. A lakosság jövedelme a reálbér-növekedés és a foglalkoztatási helyzet javulása miatt bővül, így a növekedés motorja a fogyasztás lesz, de a lakosság megtakarításainak növekedése is dinamikus marad. Az alacsonyabb kamatkörnyezetben a magasabb hozamot biztosító, de még viszonylag alacsony kockázati szintű pénzügyi eszközök (állampapírok, befektetési jegyek) felhalmozásában jelentkezik. A külső egyensúlyi helyzet javulása és az államháztartási hiány csökkenése jelentősen javítja a magyar pénzeszközök iránti befektetői bizalmat; a forint 2016 folyamán enyhén felértékelődhet, de a külső környezet kockázataira tekintettel nem várjuk, hogy a 300-as szint alá erősödjön az euróval szemben. Bázishatások ugyan felhúzzák 2016 elején az inflációt, de a középtávú inflációs cél (3 %) meghaladása jövőre semmiképpen nem várható, így az MNB tarthatja a jelenlegi rekordalacsony szinten (1,35%) az alapkamatot, akár 2017 közepéig is, ehhez igazodva a betétiés hitelkamatok is alacsonyak maradnak. Bár tranzakciós alapon mind a lakosság, mind a vállalatok növelik 2016-tól hiteleiket, 2017-ig még a vállalati szektor is nettó megtakarítói pozícióban marad, a lakosság nettó megtakarítói pozíciója pedig tartósan meghaladja a GDP 5%-át ban a lakossági megtakarítások piaca viszonylag enyhébben emelkedik (+1,9 %), mert a korábbról elhalasztott fogyasztás a jövedelmi helyzet javulásával felerősödik, így az alacsonyabb GDP-növekedés mellett valamivel kisebb arányban takarít meg a lakosság. Az állampapírok növekednek a legdinamikusabban a háztartások pénzügyi eszközei között, mivel kedvező hozamot biztosítanak. A befektetési jegyek állománya is gyarapszik, de valamelyest kevésbé, mert csak a nagyobb kockázatúaknál van kilátás érdemi hozamtöbbletre. A betétállomány csak 2017-től, a kamatszint várható emelkedésétől kezdve fordul ismét növekvőbe, addig csökken. A biztosítási jellegű termékek vonzereje növekszik, de csak igen fokozatosan. Feltételezzük, hogy a magyar lakossági állampapírokra fizetett prémium érdemben nem csökken 2016-ban. A bankok elszámoltatását követő nagy évi csökkenést követően 2016-ban állományi szinten még stagnál a jelzálog-piac. Az új folyósítások ugyan dinamikusan növekednek, de ez csak a még mindig magas törlesztések ellensúlyozására elegendő jövőre. Piaci oldalról az ingatlanárak emelkedése, szabályozói oldalról a fair banking szabályok által támogatott alacsony kamatszint is növelheti a hitelfelvételi kedvet. A fogyasztási hitelek piaca 2016-ban még zsugorodik (közel 4 %-kal), utána is csak lassan pörög fel. 9

10 Különösen a gépjárműhitelek alakulása jelentős visszahúzó erő, de az áruvásárlási hitelek is csökkenő pályán maradnak. Ezekkel szemben a személyi hitelek és a folyószámla-hitelek (ezek között a kártyahitelek) körében várható jelentősebb bővülés ban a vállalati hitelállomány növekvőbe fordul. Ugyan még mindig magasak a törlesztések, amiket a régebbi kondíciójú hitelek előtörlesztése is felgyorsít, de az MNB további programokkal segíti a vállalati hitelezést. Kivezetésre kerül ugyan az NHP, 600 milliárdos meghirdetett kerettel azonban bevezetésre kerül az NTP (Növekedéstámogatási Program), míg a bankokat a PHP (Piaci Hitel Program) elemeivel ösztönzi a jegybank a vállalati hitelezés bővítésére. Továbbra is prioritást élveznek a KKV-k, amelyek az NTP-n túl 700 milliárd forintnyi visszatérítendő támogatáshoz is jutnak, ami viszont valamelyest tompítja a banki hitelforrások bővülésének ütemét. Ebben a szegmensben várható a legélesebb verseny a bankok között 2016-ban. Összességében az MNB programjai segítségével a jövő évben kiugró lehet az új vállalati hitelfolyósítás, és ez segíthet növekvő pályára állítani a vállalati hitelállományt. A vállalati betétek állománya eleinte enyhébben növekszik, csak 2017-től, a kamatszint növekvőbe fordulásától várható érdemi növekedés ban a folyószámla-betétek állománya nő ugyan, azonban főként a lekötött rövid betétek terhére, kisebb részben a tranzakciós alapon már növekvő hitelezés hatására. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet nem rendelkezik veszélyes hulladékkal és környezetre káros anyagokkal. A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. A nyomtatók, fénymásolók festékpatronjait illetve toner kazettáit cseréljük, tehát az üresek átadásra kerülnek a beszállítók részre újratöltésre. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2015-ben 45,4 fő volt, ami 0,6 fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A megnövekedett központi feladatok ellátása érdekében létszámbővítésre került sor a központi aktív üzletág területén. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek, az aktív dolgozók, nyugdíjasok illetve tisztségviselők a részjegy állomány 66,4 %-ával rendelkeznek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 10

11 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS I. Pénzügyi eszközök % a) Pénzeszközök % b) szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % 0% % % % 9. Kockázatkezelési politika a.) Takarékszövetkezet kockázati stratégiája Az Szhitv (5), a CRR cikke, valamint az MNB H-JÉ-I-209/2014. számú egyedi mentesség megállapításáról szóló határozata értelmében a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció (Integráció) egyetemleges felelősségvállalási körbe tartozó tagintézményei, az 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 3 Szhitv évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról 4 CRR. - Az Európai Parlament és a Tanács június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról 11

12 egyetemleges felelősségvállalás egyedileg, a Takarékbank Igazgatósága által meghatározott kezdő időpontjától 5 mentesülnek a prudenciális követelményeknek való egyedi megfelelés alól, a prudenciális előírásoknak az Integrációnak konszolidált alapon, csoport szinten kell teljesítenie. A Hpt a (A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása) előírja, hogy a hitelintézetnek megfelelő folyamatokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a kockázatai fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét folyamatosan fenntartsa. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának (Internal Capital Adequacy Assessment Process, ICAAP) keretében ki kell alakítani azokat a szabályzatokat, amelyek alapján az Integráció mind a tagintézményei egyedi szintjén, mind összevont alapon meghatározza a szavatoló tőkéjét, a tőkekövetelményét, illetve a tőkemegfelelését. A hitelintézeteknek az 1. Pillér 7 keretében meghatározott szabályozói tőkekövetelményen túl a 2. Pillér 8 keretében saját belső eljárásuk szerint is kell tőkeszükségletet számítaniuk. Az 1. pillér alatti, szabályozó tőkekövetelmény megállapítására vonatkozó előírásokat január 1-től a CRR tartalmazza. A kockázatok 2. pillér alatti kockázatainak megállapítására és számszerűsítésére az MNB ICAAP/ILAAP útmutatója 9 ad iránymutatást. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket szintén az Integráció szintjén kell teljesíteni. A Takarékbank a CRR-rel összhangban elkészítette a szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályzatot, a Tőkemegfelelési Módszertani Szabályzatot, amely a tagintézmények részére egyedi szinten, illetve az Integrációra konszolidált szinten teljesítendő szabályokat is magában foglalja. Az Integrációt mérete és rendszerkockázati jelentősége miatt az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a november 25-i döntésével komplex SREP alá tartozó csoportnak minősítette. Integráció egésze pénzügyi helyzetének bemutatásakor, az MNB által a prudenciális konszolidáció módszerét meghatározó H-EN-I-832/2014. számú határozata szerint, a teljes körű bevonás módszerével kell figyelembe venni a prudenciális konszolidáció során. Ezek alapján a tőkemegfelelési számításokat a következőképpen kell alkalmaznia az Integrációnak és az Integráció tagintézményeinek: A Szövetkezeti Hitelintézetnek egyedi szinten az SZHISZ által a Tőkemegfelelési Szabályzat 10 szerint egyedileg előírt belső szavatoló tőke szintet kell az egyedi szintű, csak az Integráción belül értelmezett belső szavatoló tőkéjével fedeznie, amely legalább a minimális szabályozói tőkekövetelménnyel egyenlő (1. pillér szerinti 8 %). Az SZHISZ által megállapított egyedileg elvárt belső szavatoló tőke szint 1. pillér plusz addicionális tőkeelőírás alapján határozható meg. 5 A Takarékbank Igazgatósága a én hozott IG(3)-16/3/2014. sz. határozattal zárta le a folyamatot, ekkor vált teljessé az egyetemleges felelősségi kör. 6 Hpt évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 7 Jogszabályi minimális tőkekövetelmény meghatározása. 8 Belső módszertannal történő tőkekövetelmény meghatározása. 9 A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk Útmutató a felügyelt intézmények részére 10 4/2015. sz. SZHISZ Szabályzat Tőkemegfelelési Szabályzat 12

13 A tagintézményeknek egyedi szinten nem kell alkalmazniuk az MNB által az Integráció egészére előírt SREP többlet-tőkekövetelményt. A tagintézményeknek egyedi szinten nem kell 2. pillér alatti, belső tőkemegfelelést számítaniuk. Az Integrációnak konszolidált szinten kell teljesítenie az MNB által a számára előírt teljes tőkekövetelményt, amely az alábbi tényezőkből áll össze: o a minimális szabályozói tőkekövetelmény; o az MNB által az Integráció egészére előírt SREP többlet-tőkekövetelmény; o az MNB által az Integráció egésze számára előírt kombinált pufferkövetelmény 11 ; o a szabályzatban leírt módszertan alapján az Integráció konszolidált szinten 2. pillér alatt megállapított belső tőkeszükségletnek (ICAAP tőkeszükséglet) a fentieket meghaladó része. b) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A Takarékszövetkezet tőketerve Adatok eft-ban * Belső szavatoló tőke Teljes kockázati kitettségérték (I. pillér) - Hitelezési kockázat teljes kockázati kitettségértéke - Működési kockázat teljes kockázati kitettségértéke Belső tőkemegfelelési mutató % ,24 % 25,37 % 24,88 % 24,29 % * Az első oszlopban a tényadatok, míg az utolsó 3 oszlopban a tervszámok kerültek feltüntetésre A rendelkezésre álló szavatoló tőkét eredményágon kívánjuk növelni a következő három évben, mivel a tőkemegfelelési mutatónk nem tesz indokolttá nagyobb összegű szavatoló tőke növekedést. A tervszámok készítésénél a gazdasági recesszió hatására és a kormányzat által előírt hitelintézeti különadó további fennmaradása és a tranzakciós illeték megfizetési kötelezettsége miatt az elkövetkező években növekvő emelkedéssel számoltunk az aktív területen, addig a passzív területen csökkenést feltételeztünk. A tőketervezés Takarékszövetkezetünknél a tervezés szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban három évre előre éves bontásban számszerűen meghatározzuk a szabályozási tőkekövetelmény értékeit. 11 A Hpt. és a CRD IV. a tőkefenntartási puffert írja elő, mint kötelezően bevezetendő elemet. További tőkepufferek megállapítása az MNB, mint nemzeti felügyelő hatóság jogköre. Későbbi fejezetben a tőkepufferek részletesen ismertetésre kerülnek. A tőkepuffer-követelményeket elsődleges alapvető tőkével kell fedezni. 13

14 A hitelezési kockázat a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése Tőkemegfelelés alakulásának figyelése érdekében: Negyedévente számoljuk a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásában. Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer, Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer, Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere), Működési kockázat alapmutató módszer. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belső ellenőrzés biztosítja. Az ellenőrzésnek minimum ki kell, hogy terjedjen az alábbiakra: a kitettségi osztályokba történő besorolás megfelelőségére, a kockázati súlyok alkalmazása, a hitelezési kockázat mérséklés feltételeinek szabályzati szintű megfelelésének és a kockázatok fedezetéhez szükséges szavatoló tőke igény számításának ellenőrzésére. d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények Takarékszövetkezetünk a szabályozói tőkemegfelelésről legalább évente jelentést készít az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az ügyvezetés negyedévente nyomon követi a tőkemegfelelés alakulását. Tarcal, március 04. Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet 14

15 1. sz. melléklet: Főbb mutatók 1. A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 1,2% 0,1% -1,1% 2 Eszközarányos bevétel % 8,7% 7,3% -1,4% 3 Eszközarányos nyereség % 0,1% 0,0% -0,1% 4 Saját tőke arányos nyereség % 1,1% 0,0% -1,1% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 78,2% 82,4% 4,2% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 2,3% 0,4% -1,9% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 1,3% 0,8% -0,5% 8 Kamatmarge % 5,07% 4,16% -0,91% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10,3 10,5 0,2 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 43,8% 51,1% 7,3% 11 Hitelfedezettségi mutató % 65,8% 73,6% 7,8% 12 Kockázatvállalási mutató 4,5 5,4 0,9 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 58,4% 66,1% 7,7% 14 Likviditási ráta I. 0,67 0,75 0,08 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,21 0,19-0,02 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 17,3% 15,4% -1,9% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége (nem problémamentes arány) % 7,0% 4,8% -2,2% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,0% 1,02% 1,02% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 67,3% 66,7% -0,6% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 4,2% 2,8% -1,4% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 68,3% 68,8% 0,5% 22 Eszközarányos költségek % 5,6% 5,0% -0,6% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 2,7% 0,1% -2,6% 15

16 2. sz. melléklet: Betétállomány BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet adatok ezer Ft-ban Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA Takarékbetétek Lakáscélú megtakarítások (ifjúsági betét) Betét I Lak. folyószámla + lekötött betétek Váll. folyószámla + lekötött betétek Önkormányzat folyószámla + lekötött betét Nonprofit váll. folyószámla + lekötött betét Betét II Takarékszelvény Matrac betétjegy Takaréklevél Takaréklevél kamat Betét III Mindösszesen

17 3. sz. melléklet: Hitelállomány és forgalom S.sz. HITELFAJTA Állomány HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Hitel nyújtás* Hitel nyújtás* Hitel törlesztés Hitel törlesztés Egyéb terhelés Adatok: ezer Ft-ban Egyéb jóváírás Állomány Lakáscélú hitelek Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (2+3) Lakossági folyószámla hitelek Lakossági záloghitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek (beruházási és forgóeszköz) Vállalkozói folyószámla (Széchenyi, Gazdakártya) Önkormányzati hitelek VÁLLALKOZÓI HITELEK 11. (8+9) MINDÖSSZESEN: Munkáltatói hitel

18 4. sz. melléklet: Lejárati összhang elemzése LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉSE Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap 4A nap nap 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év között 5-10 év között 10 év felett Lejárat nélkül a b c d e f g h i j k l Finanszírozási rés (gap) Mérleg: Eszközök-Források A011 Eszközök A012 Források A Bevételek A Ráfordítások A061 Finanszírozási rés (gap) Eredménytetelekkel korrigált A Betétek átcsoportosítása A Betétek becsült kifizetése A083 Egyéb források átcsoportosítása 0 4A0711 Lejárt tételek miatti korrekciók A0712 Lejárt tételek várható megtérülése A072 Értékpapírok átcsoportosítása A073 4A091 Lejárat nélküli eszközök átcsoportosítása Módosított finanszírozási rés (gap) A032 Mérlegen kívüli kötelezettségek 0 4A031 Mérlegen kívüli követelések 0 4A061 Nettó bázispozició 0 4A111 Finanszírozási rés (gap) Összesen 18

19 5. sz. melléklet: Követelések lejárat szerint KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT Adatok: ezer Ft-ban Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv sz. értéken) Megnevezés Nem lejárt 0-30 nap nap nap 1 év felett Összesen Nem lejárt értékveszt 0-30 nap értékveszt nap értékveszt nap értékveszt 1 év felett értékveszt Összesen értékvesztés a b c d e i a b c d e i Követelések összesen Értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek Hitelek - Pénzügyi vállalatok 0 0 Hitelek - Nem pénzügyi vállalatok Hitelek - Háztartások Hitelek - Háztartások - Lakosság Hitelek - Háztartások - Önálló vállalkozók Hitelek - Egyéb Hitelek - Külföld Egyéb követelések

20 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői S.sz. Cím Létszám Fő Betétállomány eft Hitelállomány eft Tarcal, Fő út 66. 3, Mezőzombor, Rákóczi út 14. 2, Szerencs, Rákóczi út , Bekecs, Honvéd út Taktaharkány, Magtár út 7. 2, Tiszalúc, Széchenyi út 9. 2, Taktaszada, Petőfi út 35. 2, Megyaszó, Monoki út Prügy, Szabadság út Tállya, Rákóczi út 36. 2, Rátka, Kossuth út 58. 2, Mád, Rákóczi út 46. 2, Monok, Kossuth út 9/a Szerencs, Rákóczi út ,