ÜZLETI JELENTÉS

Átírás

1 ÜZLETI JELENTÉS Tarcal, január 11. Harasztosi Mihályné elnök-ügyvezető Posgai Imre Lászlóné ügyvezető-főkönyvelő Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet Cg.:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 8 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK VÁRHATÓ FEJLŐDÉS A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA sz. melléklet: Főbb mutatók sz. melléklet: Betétállomány sz. melléklet: Hitelállomány és forgalom sz. melléklet: Lejárati összhang elemzése sz. melléklet: Követelések lejárat szerint 22 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása 23 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évi 5,8 százalék után. A naptárhatástól megtisztított adat 4,6 százalékos növekedést mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes számítása alapján. A nem élelmiszer jellegű cikkek forgalma 6,9, az üzemanyag-fogyasztás 5,1, az élelmiszerek értékesítése 2,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest a naptárhatással kiigazított adatok szerint. Tavaly decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6, a naptárhatástól megszűrve 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés 42 hónapja, közepétől megszakítás nélkül tart. A Takarékbank elemzője szerint elmaradt a várakozásoktól a kiskereskedelmi forgalom növekedése, az adatok jelentős lassulást mutatnak. Mindez feltehetően átmeneti, esetleg a hideg időjárás okozhatta. A reálbérek emelkedése, a minimálbér és bérminimum kiemelkedő növelése, valamint a szinte minden ágazatban jelentkező szakember hiány miatt idén tovább gyorsulhat, a kiskereskedelmi forgalom növekedése megközelítheti az 5 százalékot, míg a gyorsuló bérkiáramlás és a meredeken javuló fogyasztói bizalom pozitív meglepetést is okozhat. A kiskereskedelmi forgalom növekedését a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét a kamatcsökkentések hatására a referencia kamatlábakhoz rögzített hitelek csökkenő törlesztő részletei is. Szintén a fogyasztás és a kiskereskedelem bővülését segíti a háztartások mérlegének jelentős javulása, pénzügyi vagyonának érdemi növekedése, a fogyasztói bizalom erősödése, valamint a hitelfelvételi kedv javulása. Az idei év elején ugyanakkor az igen hideg időjárás miatt a magasabb fűtési költségek még kissé visszafoghatják a fogyasztást, így évközben fokozatos élénkülésre lehet számítani. Folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése ebben az évben. A munkaerőpiac szerkezete pedig kedvező irányba mozdulhat, a KSH adatai szerint a múlt év negyedik negyedévében a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal 4,4 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az éves munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos értéke szintén 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél. A foglalkoztatottak száma 4 millió 411 ezer volt a negyedik negyedévben, 3,6 százalékkal, 152 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A Takarékbank elemzője szerint szezonális hatások miatt a következő hónapokban a foglalkoztatottak száma átmenetileg csökkenhet, így az év elején újra 5 százalék közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Az év második felében azonban már 4 százalék közelében lehet a munkanélküliség, így a szakértő az idei év egészében 4,5 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát vár a tavalyi 5,1 százalék után. A foglalkoztatás ütemének 3

4 növekedését a közeljövőben fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, amely azonban támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Továbbra is jelentősek az eltérések a lakáshitel piacon elérhető ajánlatok között. Február elején a legolcsóbb, öt vagy tíz évig fix törlesztésű, húsz évre felvett tízmilliós lakáshiteleket alig több mint háromszázalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) lehetett igényelni, míg a legdrágábbaknál hét százalék felett volt a THM. Szakértők szerint a különbségek pénzben kifejezve még látványosabbak. A vizsgált hitelek közül a legkedvezőbb teljes díja, a hitelösszeg, vagyis a tőketartozás törlesztésén felül fizetendő összeg 3,5 millió forintra rúghat, a legdrágábbaké pedig megközelítette a hétmillió forintot abban az esetben, ha a futamidő végéig nem változnak a kamatfeltételek. Összességében a legolcsóbb lakáshiteleknél a havi törlesztő részlet mintegy ötvennyolcezer forintot tesz ki, míg a legdrágábbaknál több mint hetvenháromezer forintot. Ezek a törlesztő részletek öt vagy tíz évig rögzítettek, tehát abban az esetben is ennyi lesz a kiadás, ha közben változna a kamatkörnyezet, ami öt-tíz éves időtávon nem elképzelhetetlen. Hazai és nemzetközi pénzügyi, gazdasági helyzet Jelentősen növekedett tavaly a kihelyezett vállalati hitelek mennyisége Magyarországon: az éven belüli kamatperiódusú, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek kihelyezett mennyisége meghaladta az 1500 milliárd forintot, ami 28,9 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az új forinthitel-kihelyezések növekedésével párhuzamosan megállt a vállalati hitelállomány hosszú évek óta tartó zsugorodása is: december végén 5914,3 milliárd forintot ért el a vállalatoknál lévő hitelállomány, amely mindössze nagyjából 25 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az új kihelyezések növekedése nyomán ugyanakkor nem változott jelentősen a vállalati hitelportfólió összetétele. A cégeknél lévő állomány bő negyedét teszik ki ugyanis a folyószámla- és egyéb, egy éven belüli lejáratú hitelek és tavaly év végén hozzávetőlegesen 73 százalékot ért el az éven túli lejáratú hitelek aránya. Ezen belül ugyanakkor kissé nőtt az 5 évnél is hosszabb lejáratúak súlya, míg az 1 és 5 év közötti futamidejűeké kicsit visszaesett. (Ez is az új kihelyezések növekedésének lehet az eredménye.) Megállt tavaly a vállalati hitelállomány zsugorodása. Az új kihelyezések bővülésében tavaly is jelentős szerep jutott a jegybank növekedési hitel programjának (NHP). Az MNB korábban közölt adatai szerint tavaly a program harmadik szakaszában részt vevő pénzügyi szolgáltatók 473 milliárd forint összegű szerződésről számoltak be az MNB-nek, ami 16,6 ezer ügyletből adódott össze. Év végén a ténylegesen kinn lévő azaz a múltbeli törlesztéseket, illetve a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó hitelállomány 359 milliárd forintot tett ki. A harmadik szakaszban, december végéig megkötött szerződések 76,5 százaléka új beruházási hitel, a fennmaradó részük pedig új lízingügylet volt. A forinthitelek nyújtását lehetővé tevő I. pillérben megkötött, összesen 320,4 mil liárd forintnyi szerződésből 239,4 milliárdot adtak a beruházási hitelek, 81 milliárdot pedig a lízingszerződések. A devizafinanszírozást lehetővé tévő II. pillérben 152,3 milliárd forintnak megfelelő értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek, az összeg nagyobb része 122,2 milliárd forint beruházási hitelre vonatkozott. Az NHP új kihelyezésekre gyakorolt 4

5 hatásaival idén már jóval kevésbé számolhat a vállalati hitelpiac, hiszen március végével kivezetik a programot. A hitelezési kilátások szempontjából ugyanakkor biztató, hogy a vállalati beruházások értéke növekedhet idén, és az eddig megjelent becslések alapján nem elképzelhetetlen a két számjegyű bővülés sem. A Széchenyi Kártya Program fennállásának legeredményesebb évét zárta 2016-ban, amikor az elmúlt 15 év legmagasabb hitelkihelyezése valósult meg mintegy 180 milliárd forint értékben. A program keretében tavaly év végéig összesen 325 ezer igénylést fogadtak be, és közel 250 ezer hitelügylet jött létre több mint 1700 milliárd forint értékben. Ebből 2016-ban több mint hiteligénylés mellett közel 180 milliárd forint összegű támogatott hitelhez jutottak a kkv-szektor vállalkozásai. A program hiteleit 75 százalékban vidéki vállalkozók veszik igénybe, az elérhető hiteltípusok közül továbbra is a folyószámlahitel a legkeresettebb. Számítások szerint a múlt évben kihelyezett mintegy 180 milliárd forint a költségvetésnek több mint 40 milliárd forint adó- és járulékbevételt hoz. A vállalkozások javaslatai alapján az idén tovább finomítják és egyszerűsítik a program feltételrendszerét, keresik a maximálisan igénybe vehető hitelkeretek emelésének lehetőségét, emellett indokoltnak látják a fiatal vállalkozók finanszírozását elősegítő konstrukció kidolgozását, valamint a mikro- és kisvállalati kör nemzetközi versenyképességet javító program létrehozását, amivel többek között a beszállítóként tevékenykedő kiscégek megsegítésére is lehetőség nyílna. Makrogazdasági kilátások Piaci adottságok: A gazdasági növekedés a évi lassulást követően a lakossági fogyasztás erőteljes bővülésével, a beruházások ismételt fellendülésével (amit a 2020-ig lehívható EU-források intenzív felhasználása is támogat) ismét erőre kap, így 2017-ben és 2018-ban is 3%-ot meghaladó GDP-bővülésre számítunk. A lakosság jövedelme a reálbér-növekedés és a foglalkoztatási helyzet javulása miatt bővül, így jelentősen nő a háztartások fogyasztása, de a lakosság megtakarításainak növekedése is dinamikus marad. A továbbra is alacsony alacsonyabb kamatkörnyezetben a magasabb hozamot biztosító, de még viszonylag alacsony kockázati szintű pénzügyi eszközök (kiemelten az állampapírok) felhalmozása a legjelentősebb. A külső egyensúlyi helyzet javulása és az államháztartási hiány csökkenése jelentősen javítja a magyar pénzeszközök iránti befektetői bizalmat; emellett a hitelminősítések javulása is támogatja a magyar pénzügyi eszközöket. A forint 2016-ot követően enyhén felértékelődhet, de nem várjuk, hogy a 300-as szint alá erősödjön az euróval szemben. Bázishatások ugyan felhúzzák 2016 végén az inflációt, de a középtávú inflációs cél (3%) elérése 2018 végéig nem várható, így az MNB továbbra is laza monetáris kondíciókat tarthat fent, az alapkamatot pedig csak 2018 második felétől kezdi emelni. Összességében tehát megállapítható, hogy már jelen vannak a magyar gazdaság növekedését fenntarthatóvá tevő tényezők. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk 2016-ban is. 5

6 2016. év folyamán a vállalkozói hitelek iránt csökkent a kereslet, ezzel együtt a lakossági ügyfélkörünk hiteligénye is jelentősen csökkent, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok további csökkenése. A jegybanki alapkamat három alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2016-ban a betétkamatait kettő alkalommal, a hitel kamatait a referencia kamatokhoz meghatározott hitelek esetében szintén változtatta a szerződési feltételek szerint. A magánszemélyek részére nyújtható pici kamatozású lakáscélú és nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására nyújtott hitelek esetében március hónaptól a hitel kamata 6 havi BUBOR és 6 % kamatfelárban lett meghatározva. Az integráción belül a Takarékbank által kidolgozott egységes termékként a harmadik negyedévben a Takarék Személyi Kölcsön kamatát a 3 havi BUBOR és 9,58 %-tól 12,58 %- ig kamatfelár mellett kínáltuk ügyfeleinknek. Akciós Takarék Személyi kölcsönt is hirdetett Takarékszövetkezetünk, amelynek kamata 3 havi BUBOR és 8,48 %-os kamatfelár. Az elmúlt évben elérhető az ügyfelek részére az új CSOK megelőlegezett támogatás, amelynek eredményeképpen 2016-ban 118 db, közel 253 millió forint került folyósításra. A Takarékszövetkezet évre a Takarékbank elvárásait is figyelembe véve azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 1,5 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 212 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, az új szabályzatok előírásainak való megfelelés problémájának kezelése, a bankbiztonsági követelményeknek való teljeskörű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a kamatszínvonal általános csökkenését, amely azt jelentette, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni kellett, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is márciusától a Takarékbank ügynökeként befektetési termékek értékesítését is bevezette Takarékszövetkezetünk december végén ügyfeleink 640 millió forint állampapírral és 192 millió forint befektetési alapban elhelyezett állománnyal rendelkeztek. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt. A lakossági betétállomány a mérleg fordulónapján 3,6 milliárd forint volt, amely 2 %-kal, 80 millió forinttal csökkent az előző évhez képest. 6

7 Az adatok azt mutatják, hogy a folyószámla betétek csökkenése 1,6 %-os volt, míg a lekötött betétállománynál 6,7 %-os csökkenés következett be év végére. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél jobb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 42 millió Ft-tal emelkedett, míg a betétállomány 235 millió Ft-tal csökkent. A hitelkihelyezések 62,6 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 37,4 %-át a vállalkozói körnek folyósítottuk. A folyószámla hitelfolyósítások esetében az újonnan engedélyezett keretet vettük figyelembe. A szövetkezet adózás előtti vesztesége Takarékszövetkezetünknél 2016-ban eft volt. Ezen veszteség egyben a saját tőkét is ezzel az összeggel csökkentette, mivel az általános tartalékból került feltöltésre a tárgyévi eredmény. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje eft-ra csökkent, amely eft-os csökkenést jelentett egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőkemegfelelési mutató 1 egy év alatt 30,24 %-ról 27,5 %-ra csökkent, ami lényegesen meghaladja az előírt 8 %-os szintet. A SREP által meghatározott fizetőképességi mutató decemberben megegyezett a törvényi mutatóval, mivel a Takarékbank által kiadott Tőkemegfelelési Módszertani Szabályzat alapján a tagintézményeknek egyedi szinten nem kell alkalmazniuk az MNB által előírt követelményt. Az MNB az Integráció egészére ír elő SREP többlet-tőkekövetelményt. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került az ügyfelekkel szembeni követelések tételeknél. A céltartalék képzés során a függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék 27 eft-ról, 32 eft-ra növekedett. Általános kockázati céltartalékkal nem rendelkezett szövetkezetünk. A negatív adózott eredmény összegéig a törvényi előírás alapján az általános tartalék felhasználásra került. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: - Számítógépek cseréje, - Kamerarendszer bővítése egy kirendeltségen, - Klímarendszer kiépítése egy kirendeltségen, - Szennyvízrendszerre való csatlakozás kiépítése egy kirendeltségen. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani. 1 Az un. I. Pillér alatti 7

8 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (1 sz. melléklet szerint) Ennek oka az, hogy a működési költségeket sikerült 4,8 eft-tal csökkenteni, de a kamatkülönbözet 30,2 eft-tal volt kevesebb a bázis időszakhoz képest. A jutalék és díjbevételek előző évhez képest 10,8 eft-tal emelkedtek, még a fizetett jutalék- és díjráfordításoknál 17 eft-os növekedés következett be. Az értékvesztés képzés és visszaírások eredményeképpen 18 eft-tal növelte a Takarékszövetkezet eredményét. A takarékszövetkezet személyi jellegű ráfordításai 2,2 %-kal, 4,1 millió forinttal növekedett 2016-ban az előző évhez viszonyítva. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában -10,6 %-os volt, mivel minimális nem sikerült nyereségesen gazdálkodni 2016 évben. Az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 10,7 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 7 %-os színvonalat ért el, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A bevételek jelentős részét a kamatbevételek adják szövetkezetünknél, mivel a jegybanki alapkamat jelentősen csökkent az elmúlt évben, ennek következménye a bevételek jelentős csökkenése. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenység - hitelnyújtás intenzitása jelentősen csökkent. A takarékszövetkezet az év folyamán 362 millió Ft (a folyószámlahitel esetében csak az új szerződéssel korrigált folyósítás figyelembe vételével) hitelt nyújtott. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereséget -0,8 %-os, viszont a bázis időszakban nem lehetett kifejezni százalékban. A saját tőke arányos nyereség 2016-ban -8,1 % a negatív eredmény miatt. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarzs ellenére a hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 88,6 %-os szintet ért el, ami a bázishoz viszonyítva 6,2 százalékponttal magasabb, mivel a kamatbevételek csökkenése 20,4 %-os volt, viszont a kamatkülönbözet csökkenése alacsonyabb volt, 14,4 %-os. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2016-ban -10,8 %- os, amely az év eltelt időszakában is csökkenő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2016-ban 3,83 % volt, ami 0,33 %-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett - alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult, mivel a mérlegfőösszeg is csökkent közel 5 %-kal. A mérlegfőösszeg a saját tőke 10,8-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 27,5 %. Ennek egyik tényezője a szavatoló tőke szinte 7 %-kal csökkent, a korrigált mérlegfőösszeg, a mutató nevezője 10,1 %-kal 8

9 emelkedett, így mind a két tényező csökkentő hatást gyakorolt a mutatóra, de a törvényi előírásnak így is közel a 3,5-szerese. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 5,5-ről 4,7-ra csökkent, ami még így is magasnak mondható, és az eredményes gazdálkodást már hátrányosan befolyásolja. A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és a jövőben is elsődleges célja a likviditási problémák megelőzése, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A Takarékszövetkezet 2016-ban sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatói is. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 14,8 %-os. Ezen mutató nem veszi figyelembe a bankközi betétállományt, amely jelentős súlyt képvisel a mérlegben, és bármikor felmondható. A hitelek a betétek %-ában 24,8 %-ra emelkedett a bázis 22,8 %-ról, de még így is nagyon alacsonynak mondható. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2016-ban is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4.sz melléklet) A hitelportfolió minősége javult, amelyhez hozzájárult a késedelmes hitelek végrehajtási tevékenységének a fellendülése. A hitelveszteségi ráta 0 %-os volt a tárgyidőszak végén, mivel csak 30 ezer forint összegű hitel került leírásra 2016-ban. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 66,6 %, ami december 31-én 66,7 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított értékvesztés arány 2,7 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelésének megalapozottságát. (5. sz. melléklet) A különböző hatékonysági mutatók csökkentek a tárgyidőszakban, mivel a kamatszint és a hitelállomány folyamatos csökkenése a jövedelmezőség csökkenését eredményezte. A költség bevétel arány 93,5 %-os volt, amely emelkedett a bázishoz képest 8,3 %-kal. Az eszközarányos költségszint 5,1 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója elmaradt a tervezettől. 9

10 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolióváltozás nem történt. b) Tovább folytatódott az alacsony kamatrés színvonal. c) A hitelállomány csökkenése tovább folytatódott, a hitelek minősítésében sem történt jelentős változás. 4. Várható fejlődés A Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció a közös üzleti célok elérése érdekében közös tervezési és visszamérési struktúrát alakított ki Takarékszövetkezetünkkel a évi üzleti tervezés és a középtávú tervezés terén. Figyelembe véve a Takarékbank elvárását évre nem tervezett eredményes gazdálkodást, a hitelek bővülésével és a betétállomány csökkenésével számolt Takarékszövetkezetünk. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett - jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. Integrációs tervezési iránymutatások 2017-re Üzleti állományok, naturáliák Lakossági megtakarítások növelése (lakossági betétek + értékpapírok): +3-5%, Lakossági jelzáloghitelek állománynövelése, Lakossági fogyasztási hitelek állománynövelése, Lakossági bankszámla darabszám növelése, Vállalati és egyéni vállalkozói hitelek állománynövelése: +5-10%, Vállalati és egyéni vállalkozói bankszámla darabszám növelése, Értékpapír-számla darabszám-növelése: +10%. Eredménytételek Jutalékbevételek növelése, Személyi jellegű költségek szinten tartása (egyedi esetekben a növelés üzleti bővüléshez kötött), Anyag jellegű költségek szinten tartása (költségemelkedés a központi szolgáltatásokból eredhet), EIR-hez kapcsolódó szakértői díjak várhatóan 2017-ben sem jelentkeznek. Lakossági megtakarítások Piaci adottságok: 2017-ben is jelentősebben emelkednek a lakossági megtakarítások, mert bár a fogyasztás is bővül, a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a megtakarítások növekedésének is helyet hagy. Az állampapírok növekednek a legdinamikusabban a háztartások pénzügyi eszközei között, mivel kedvező hozamot biztosítanak, likvidek és biztonságosak. A befektetési jegyek állománya 2017-ben nem nő érdemben, legfeljebb bizonyos alapok (pl. a magasabb hozamot ígérő ingatlanalapok) bővülhetnek. A betétállomány ugyan nő, de jobbára csak a nem lekötött betétek. A lekötött betétek csak 2018-tól kezdenek nőni, amikor már érdemi hozamot tudnak biztosítani. Ezzel egyidejűleg a folyószámlabetétek és a készpénztartás csökkenni kezd. 10

11 A lakossági betéteknél 2,9%-os növekedés, a lakossági értékpapír-megtakarításoknál 6,4%-os növekedés várható. Tervezési feltételezések: SZH ügyfelek állampapír befektetéseinek nettó növekménye 2017-ben +40 mrd ( mrd), SZH ügyfelek befektetési jegy állományának nettó növekménye 2017-ben +7 mrd (78 85 mrd), Lakossági betétállomány 5%-os csökkenés (-38 mrd) várható 2017-ben, a betétállomány csökkenő mértékben mérséklődik 2018-ig ban és 2021-ben már 4%-os növekedést tervezünk. A megtakarítások összesített növekménye 2017-ben +9 mrd Ft. Befektetési számlák nettó növekménye 2017-ben: +10 ezer db (80 ezer db 90 ezer db). Lakossági hitelek Jelzálog hitelek Piaci adottságok: A lakossági jelzáloghitel-piac 2017-ben minimálisan már bővülhet, érdemi növekedés azonban csak 2018-tól várható. Piaci oldalról az ingatlanárak emelkedése, szabályozói oldalról a fair banking szabályok által támogatott alacsony kamatszint is növelheti a hitelfelvételi kedvet. Ugyanakkor továbbra is néhány nagyvárosra (agglomerációra), illetve jelentősebb ipari fejlesztések helyszíneire korlátozódik a jelzáloghitelezés dinamikus bővülése. A hitelállomány az új folyósítások dinamikus növekedése ellenére is csak 2020-ra éri el a 2010-évi szintet, miközben a háztartások jövedelmi és foglalkoztatottsági kilátásai az akkorinál lényegesen kedvezőbbek. Tervezési feltételezések: Jelzálog hitelek tervezett nettó állományváltozása 2017-ben +7 mrd (+0,2%), A 2017-ben tervezett új folyósított állomány +35 mrd (6 ezer ügylet, átlagos ügyletnagyság 5,83 millió), amelyből 3 mrd ügynöki értékesítésen keresztül valósul meg, s amely 5 mrd Ft-tal magasabb a évi várható értéknél (30 mrd), Jelzálog hitelek amortizációja 2017-ben 28 mrd (csakúgy, mint az előző két évben), A szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának csökkenése, Új központi termék: fix kamatozású jelzáloghitel, Markáns budapesti jelenlét hiánya miatt a piaci részesedés növelése rövidtávon korlátokba ütközik. Lakossági hitelek Fogyasztási hitelek Piaci adottságok: A fogyasztási hitelek piaca várakozáson felüli ütemben pörgött fel 2016-ban, és ez a dinamika tartós lehet, Egyértelműen a személyi kölcsönök adják a húzóerőt, amelyek esetében a hosszabbodó futamidő és a kedvezőbb kondíciók is növelik a hitelfelvételi kedvet, Az áruvásárlási hitelek piacának méretében nem várunk változást, míg a gépjárműhitelek piaca 2018-at követően fordulhat csak növekvőbe. Tervezési feltételezések: Lakossági fogyasztási hitelek a piacot követve bővülnek, 2017-ben 3 mrd nettó növekmény (+8%) várható, Lakossági fogyasztási hitel új folyósítása 2017-ben 13,5 mrd Ft-ra nő (18 ezer ügylet, átlagosan 750 ezer Ft-os ügyletnagysággal) (2015-ben 8,4 mrd, 2016-ban 12 mrd), Lakossági fogyasztási hitelek erős amortizációja 2017-ben még jelentős marad (11 mrd) (2015-ben: 14 mrd, 2016-ban: 11 mrd), 11

12 Lejáratok hosszabbítása legalább 3 évre, aktív kampányok. Lakossági hitelek Folyószámla hitelek Piaci adottságok: A folyószámla-hitelek (ezek között a kártyahitelek) körében a korábban várttal szemben inkább az állomány lassú zsugorodása várható, mert egyre kevésbé szorulnak rá a háztartások ezekre a drágább hitelekre, és inkább a kedvezőbb kondíciójú személyi kölcsönöket preferálják. Tervezési feltételezések: Lakossági folyószámlahitel végi tervezett állománya 6,8 mrd Ft-ra növekedhet (2016 várható: 6,0 mrd), A folyószámlahitel-keret penetrációjának növelése, Akciók a lakossági bankszámlák aktivizálása érdekében. Vállalati és egyéni vállalkozói hitelek Piaci adottságok: Nem egyenletesen, de bővülőbe fordult a vállalati hitelpiac is. Továbbra is vannak még jelentősebb előtörlesztések, amelyek időnként megakasztják ezt a folyamatot, Ennek ellene hat azonban, hogy az NHP kivezető szakaszát meghosszabbította az MNB, és a hitelezést ösztönző egyéb jegybanki programok is támogatják a hitelpiac kínálati oldalát, Továbbra is prioritást élveznek a KKV-k, amelyek viszont visszatérítendő támogatás formájában is forráshoz tudnak jutni, így banki hitelfelvételük nem nő kiugró mértékben (MFB Pontok), Ebben a szegmensben marad a jövőben is a bankok közötti legélesebb verseny terepe. Tervezési feltételezések: Vállalati és egyéni vállalkozói hitelek tervezett nettó állományváltozása 2017-ben +50 mrd (+11%), amelyből: MTB: +20 mrd (+13%) (2016-ban: +27 mrd) SZH: +30 mrd (+9%) (2016-ban: +35 mrd) Vállalati és egyéni vállalkozói hitelek új folyósított állománya 2017-ben +220 mrd (MTB: +65 mrd, SZH: +155 mrd) ban az SZH-k által folyósított új állomány várhatóan 140 mrd lesz, A szövetkezeti hitelintézeti állomány amortizációja 2015-ben 132 mrd volt, várhatóan 2016-ban 105 mrd, 2017-ben 125 mrd lesz, Növekedési célszegmensek: agrárfinanszírozás, nagyobb kkv-k finanszírozása, építési projekthitelek. Vállalati betétek Piaci adottságok: A vállalati betétek állománya annak ellenére is bővül, hogy alacsonyak a kamatok, ugyanis az élénkülő gazdaság és ezen belül a bővülő (tranzakciós alapon jelentősen bővülő) hitelpiac következtében magasabb betétállományt tartanak fent a vállalkozások. Tervezési feltételezések: Vállalati és egyéni vállalkozói betétek tervezett nettó állományváltozása 2017-ben +15 mrd (+4%), amelyből: MTB: szinten tartás SZH: +15 mrd (+5,5%). Önkormányzatok: 2017-ben az önkormányzati számlavezetés és betétgyűjtés várhatóan a évi szinten folytatható. 12

13 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet nem rendelkezik veszélyes hulladékkal és környezetre káros anyagokkal. A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. A nyomtatók, fénymásolók festékpatronjait illetve toner kazettáit cseréljük, tehát az üresek átadásra kerülnek a beszállítók részre újratöltésre. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2016-ben 44,9 fő volt, ami 0,5 fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek, az aktív dolgozók, nyugdíjasok illetve tisztségviselők a részjegy állomány 66,6 %-ával rendelkeznek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS I. Pénzügyi eszközök ,7 % a) Pénzeszközök ,2 % b) szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval % 0% 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 13

14 d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % ,6 % ,6% 0% 9. Kockázatkezelési politika a.) Takarékszövetkezet kockázati stratégiája Az Szhitv (5), a szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelet 10. cikke szerint minősül, és így mentesül a rendelet másodiknyolcadik részében meghatározott követelmények alkalmazása alól, mivel a magára a központi szervre vonatkozó említett rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a Központi Bank, az Integrációs Szervezet és a vele kapcsolt szövetkezeti hitelintézetek által együttesen alkotott egységre azok a rendelkezések összevont alapon vonatkoznak. A Hpt a (A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása) előírja, hogy a hitelintézetnek megfelelő folyamatokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a kockázatai fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét folyamatosan fenntartsa. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának (Internal Capital Adequacy Assessment Process, ICAAP) keretében ki kell alakítani azokat a szabályzatokat, amelyek alapján az Integráció mind a tagintézményei egyedi szintjén, mind összevont alapon meghatározza a szavatoló tőkéjét, a tőkekövetelményét, illetve a tőkemegfelelését. A hitelintézeteknek az 1. Pillér keretében meghatározott szabályozói tőkekövetelményen túl a 2. Pillér keretében saját belső eljárásuk szerint is kell tőkeszükségletet számítaniuk. Az 1. pillér alatti, szabályozó tőkekövetelmény megállapítására vonatkozó előírásokat január 1-től a CRR tartalmazza. A kockázatok 2. pillér alatti kockázatainak megállapítására és számszerűsítésére az MNB ICAAP/ILAAP útmutatója ad iránymutatást. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket szintén az Integráció szintjén kell teljesíteni. A Takarékbank a CRR-rel összhangban elkészítette a szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályzatot, a Tőkemegfelelési Módszertani Szabályzatot, amely a tagintézmények részére egyedi szinten, illetve az Integrációra konszolidált szinten teljesítendő szabályokat is magában foglalja. 3 Szhitv évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról 4 Hpt évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 14

15 Az Integrációt mérete és rendszerkockázati jelentősége miatt az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a november 25-i döntésével komplex SREP alá tartozó csoportnak minősítette. Integráció egésze pénzügyi helyzetének bemutatásakor, az MNB által a prudenciális konszolidáció módszerét meghatározó H-EN-I-832/2014. számú határozata szerint, a teljes körű bevonás módszerével kell figyelembe venni a prudenciális konszolidáció során. Ezek alapján a tőkemegfelelési számításokat a következőképpen kell alkalmaznia az Integrációnak és az Integráció tagintézményeinek: A Szövetkezeti Hitelintézetnek egyedi szinten az SZHISZ által a Tőkemegfelelési Szabályzat szerint egyedileg előírt belső szavatoló tőke szintet kell az egyedi szintű, csak az Integráción belül értelmezett belső szavatoló tőkéjével fedeznie, amely legalább a minimális szabályozói tőkekövetelménnyel egyenlő (1. pillér szerinti 8 %). Az SZHISZ által megállapított egyedileg elvárt belső szavatoló tőke szint 1. pillér plusz addicionális tőkeelőírás alapján határozható meg. A tagintézményeknek egyedi szinten nem kell alkalmazniuk az MNB által az Integráció egészére előírt SREP többlet-tőkekövetelményt. A tagintézményeknek egyedi szinten nem kell 2. pillér alatti, belső tőkemegfelelést számítaniuk. Az Integrációnak konszolidált szinten kell teljesítenie az MNB által a számára előírt teljes tőkekövetelményt, amely az alábbi tényezőkből áll össze: o a minimális szabályozói tőkekövetelmény; o az MNB által az Integráció egészére előírt SREP többlet-tőkekövetelmény; o az MNB által az Integráció egésze számára előírt kombinált pufferkövetelmény; o a szabályzatban leírt módszertan alapján az Integráció konszolidált szinten 2. pillér alatt megállapított belső tőkeszükségletnek (ICAAP tőkeszükséglet) a fentieket meghaladó része. b) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A Takarékszövetkezet tőketerve Adatok eft-ban * Belső szavatoló tőke Teljes kockázati kitettségérték (I. pillér) - Hitelezési kockázat teljes kockázati kitettségértéke - Működési kockázat teljes kockázati kitettségértéke Belső tőkemegfelelési mutató % ,50 % 22,37 % 19,83 % 17,74 % * Az első oszlopban a tényadatok, míg az utolsó 3 oszlopban a tervszámok kerültek feltüntetésre 15

16 A rendelkezésre álló szavatoló tőke csökkenését tervezte Takarékszövetkezetünk, mivel a kamatok alacsony szintje és szövetkezet mérete nem teszi lehetővé az eredményes gazdálkodást, ezért negatív eredménnyel számoltunk. Ennek eredményeképpen a szavatoló tőke csökkenését terveztük a középtávú tervezésnél. A tőkemegfelelési mutató ennek következtében csökken, de még így is a törvényi előírás több mint kétszerese marad a középtávú terv végén is. A tervezési adatoknál is látható, hogy a jelenlegi üzemméret nem tartható fenn, más takarékszövetkezettel való egyesülést, beolvadást tervezünk. A tőketervezés Takarékszövetkezetünknél a tervezés szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban három évre előre éves bontásban számszerűen meghatározzuk a szabályozási tőkekövetelmény értékeit. A hitelezési kockázat a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése Tőkemegfelelés alakulásának figyelése érdekében: Negyedévente számoljuk a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásában. Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer, Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer, Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere), Működési kockázat alapmutató módszer. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belső ellenőrzés biztosítja. Az ellenőrzésnek minimum ki kell, hogy terjedjen az alábbiakra: a kitettségi osztályokba történő besorolás megfelelőségére, a kockázati súlyok alkalmazása, a hitelezési kockázat mérséklés feltételeinek szabályzati szintű megfelelésének és a kockázatok fedezetéhez szükséges szavatoló tőke igény számításának ellenőrzésére. 16

17 d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények Takarékszövetkezetünk a szabályozói tőkemegfelelésről legalább évente jelentést készít az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az ügyvezetés negyedévente nyomon követi a tőkemegfelelés alakulását. Tarcal, március. Harasztosi Mihályné elnök-ügyvezető Posgai Imre Lászlóné ügyvezető-főkönyvelő Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet 17

18 1. sz. melléklet: Főbb mutatók 1. A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 0,1% -10,6% -10,7% 2 Eszközarányos bevétel % 7,3% 7,0% -0,3% 3 Eszközarányos nyereség % 0,0% -0,8% -0,8% 4 Saját tőke arányos nyereség % 0,0% -8,1% -8,1% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 82,4% 88,6% 6,2% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 0,4% -10,8% -11,2% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 0,8% 0,2% -0,6% 8 átlagos kamatmarzs % 4,16% 3,8% -0,3% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10,5 10,8 0,3% 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 51,1% 42,9% -8,2% 11 Hitelfedezettségi mutató % 73,6% 63,6% -10,0% 12 Kockázatvállalási mutató 5,5 4,7-0,8 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 66,1% 64,6% -1,5% 14 Likviditási ráta I. 0,75 0,73-0,02 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,19 0,18-0,01 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 15,4% 14,8% -0,01 Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége (nem problémamentes arány) % 4,7% 4,5% -0,2% 18 Hitelveszteségi ráta % 1,0% 0,0% -1,0% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 66,7% 66,6% -0,1% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 2,8% 2,7% -0,1% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 85,2% 93,5% 8,3% 22 Eszközarányos költségek % 5,0% 5,1% 0,1% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 0,1% -20,9% -21,0% 18

19 2. sz. melléklet: Betétállomány BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet adatok ezer Ft-ban Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA Takarékbetétek Lakáscélú megtakarítások (ifjúsági betét) Betét I Lak. folyószámla + lekötött betétek Váll. folyószámla + lekötött betétek Önkormányzat folyószámla + lekötött betét Nonprofit váll. folyószámla + lekötött betét Betét II Takarékszelvény Matrac betétjegy Takaréklevél Takaréklevél kamat Betét III Mindösszesen

20 3. sz. melléklet: Hitelállomány és forgalom HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Adatok: ezer Ft-ban S.sz. HITELFAJTA Állomány Hitel nyújtás Hitel nyújtás Hitel törlesztés Hitel törlesztés Egyéb terhelés Egyéb jóváírás Állomány Lakáscélú hitelek Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (2+3) Lakossági folyószámla hitelek Lakossági záloghitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek (beruházási és forgóeszköz) Vállalkozói folyószámla (Széchenyi, Gazdakártya) Önkormányzati hitelek VÁLLALKOZÓI HITELEK 11. (8+9) MINDÖSSZESEN: Munkáltatói hitel

21 4. sz. melléklet: Lejárati összhang elemzése LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉSE Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap 4A nap nap 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év között 5-10 év között 10 év felett Lejárat nélkül a b c d e f g h i j k l Finanszírozási rés (gap) Mérleg: Eszközök-Források A011 Eszközök A012 Források A Bevételek A Ráfordítások A061 Finanszírozási rés (gap) Eredménytetelekkel korrigált A Betétek átcsoportosítása A Betétek becsült kifizetése A083 Egyéb források átcsoportosítása 0 4A0711 Lejárt tételek miatti korrekciók A0712 Lejárt tételek várható megtérülése A072 Értékpapírok átcsoportosítása A073 4A091 Lejárat nélküli eszközök átcsoportosítása Módosított finanszírozási rés (gap) A032 Mérlegen kívüli kötelezettségek 0 4A031 Mérlegen kívüli követelések 0 4A061 Nettó bázispozició 0 4A111 Finanszírozási rés (gap) Összesen 21

22 5. sz. melléklet: Követelések lejárat szerint KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT Adatok: ezer Ft-ban Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv sz. értéken) Megnevezés Nem lejárt 0-30 nap nap nap 1 év felett Összesen Nem lejárt értékveszt 0-30 nap értékveszt nap értékveszt nap értékveszt 1 év felett értékveszt Összesen értékvesztés a b c d e i a b c d e i Követelések összesen Értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek Hitelek - Pénzügyi vállalatok 0 0 Hitelek - Nem pénzügyi vállalatok Hitelek - Háztartások Hitelek - Háztartások - Lakosság Hitelek - Háztartások - Önálló vállalkozók Hitelek - Egyéb Hitelek - Külföld Egyéb követelések

23 6. sz. melléklet: a telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői S.sz. Cím Létszám Fő Betétállomány eft Hitelállomány eft Tarcal, Fő út 66. 3, Mezőzombor, Rákóczi út 14. 2, Szerencs, Rákóczi út , Bekecs, Honvéd út Taktaharkány, Magtár út 7. 2, Tiszalúc, Széchenyi út 9. 2, Taktaszada, Petőfi út 35. 2, Megyaszó, Monoki út Prügy, Szabadság út Tállya, Rákóczi út 36. 2, Rátka, Kossuth út 58. 2, Mád, Rákóczi út 46. 2, Monok, Kossuth út 9/a Szerencs, Rákóczi út ,