Üzleti jelentés 2013.

Átírás

1 GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés Cg.:

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 7 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 7 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ KÖRNYZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA 12 1.sz.melléklet: FŐBB MUTATÓK 14 2.sz.melléklet: SZAVATOLÓ TŐKE, KOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNYE 15 3.sz.melléklet: HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 16 4.sz.melléklet: LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS 2013.XII sz.melléklet: KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2013.XII sz.melléklet: TELEPHELYEK BEMUTATÁSA 21 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak. A gazdaság továbbra is stagnáló, a IV. n. évtől indult meg a növekedés, azonban a válságból való kilábalásról még nem lehet beszélni. A munkanélküliségi ráta Békés megyében 10,4 %- ról 10,1 %-ra csökkent egy év alatt, mely így is 1%-kal haladja meg az országos átlagot. Ami lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a hitelezésre, viszont szűkült a kamatmarzs. Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét is erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése. Működési területünk Békés megyében a román határ mellett húzódik, mely mindig is az ország elmaradott térségéhez tartozott. A rendszerváltást követően a meghatározó nagyüzemek bezártak, felszámolásra kerültek vagy kisebb kft-ké alakultak. A jelentősebb fejlesztések a térséget elkerülték. A legnagyobb munkaadó a Kórház, az önkormányzatok és helyi KFT-k, bt-k, egyéni vállalakozók (akik egy része kényszer vállalakozó). Multinacionális termelő cég a működési körzetünkben nincs, csak kereskedelmi tevékenységet végzők vannak jelen. Gyula város az idegenforgalomban, mint kitörési pontban keresi a jövő útját. Működési területünk kisebb településein a mezőgazdasági termelés, ezen belül a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés a legjelentősebb tevékenység. A mikrokörnyezet a Gyulai Takarékszövetkezet működési területén az országos átlagnál lényegesen kedvezőtlenebbül alakult: - az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta, - az infrastruktúra hiányosságai, a közlekedési és útviszonyok előnytelenek (Kecskeméttől nincs autópálya), - a térség üzleti lehetőségeit rontja a főváros centrikusság és az attól való (220 km-es) távolság. A bank piac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű, erős a bankok közötti konkurencia harc. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, főleg a Széchenyi kártya és Agrár Széchenyi kártya valamint az NHP-s hitelek voltak népszerűek, melyeket a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekeztünk minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 12 alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2013-ben betétkamatait 6 alkalommal, a hitel kamatait 16 alkalommal változtatta a jegybanki alapkamat illetve Bubor változása miatt. Jegybanki alapkamathoz kötött hitel esetén a változás napjától, Buborhoz kötött árazás esetén a hónap elsejétől kellett a hirdetményt módosítani. A takarékszövetkezet 2013.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 57 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg az 1700 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, a folyamatosan 3

4 változó jogszabályi környezet problémájának kezelése, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes körű megfelelés. A takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését. Ezek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni kellett, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összehangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet céltudatosan törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására (népszerűek lettek a befektetési termékek), a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A takarékszövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 88 %-át. Az adatok és tapasztalataink azt mutatják, hogy az ügyfelek továbbra is az éven belüli lejáratú konstrukciókat preferálják a sok bizonytalansági tényező miatt. A takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél kedvezőtlenebb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 8,6 %-kal e Ft-tal csökkent, míg a betétállomány 1,2 %-kal e Ft-tal emelkedett. A hitelkihelyezések 49,5 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 50,5 % jutott a vállalkozói körnek. A takarékszövetkezet adózás előtti eredménye 2013-ben elérte az e Ft-ot, amely a tervezett 100,3%-a, az előző évinek pedig 75,1 %-a. Az elért adózás előtti eredmény annak ellenére jónak mondható, hogy a Takarékszövetkezet adóterhelése 2013-ban 79 %-kal haladta meg az előző évit. Ezen nyereség - az általános tartalékot is figyelembe véve- a saját tőkét e Ft-tal növelte. A keletkezett "friss pénz" lehetővé tette a gazdálkodás stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje e Ft-ra emelkedett, amely e Ft-os 7 %-os bővülést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 egy év alatt 24,90 %-ról 32,32 %-ra nőtt, mely lényegesen meghaladja az előírt szintet. 1 Az un. II.Pillér alatti 4

5 A takarékszövetkezet évben is elszámolta - a szabályzataiban meghatározott módon - a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került az ügyfelekkel szembeni követelések tételeinél. Az értékvesztés állomány e Ft-os értéke év végére e Ft-os összegben realizálódott. A függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre kockázati céltartalékot képeztünk. Az integrációs Számviteli Rend részét képező Számviteli Politika előírta a Takarékszövetkezet részére, hogy a 2013.december 31-én fennálló általános kockázati céltartalékot át kell vezetni az eredménytartalékba, mely e Ft-os összegben meg is történt. A törvényileg előirt általános tartalék is megképzésre került e Ft-os értékben. A takarékszövetkezet gyulai kirendeltségén november hónapban ATM került üzembe helyezésre az ügyfelek színvonalasabb kiszolgálása érdekében. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is - növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében vegyes képet mutat.(lásd: 1.sz. melléklet) Ennek főbb okai, hogy a kamat és kamatjellegű bevételek csökkentek, valamint a jutalék bevételek növekedtek az általános költségek emelkedése mellett. Jövedelmezőségi mutatók: Az adózott eredmény az összes bevétel arányában (bevétel arányos nyereség) 8 %, mely 2,3 % ponttal alacsonyabb az előző évi értéknél. A bevétel az eszközökre vetítve (eszközarányos bevétel) 11,7 %-os színvonalat ért el, amely 1 százalék ponttal alacsonyabb mint a bázisban, összefüggésben a bevétel csökkenésével. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet- jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás negatív iránya nem változott egyrészt a bruttó hitelállomány csökkenése valamint a mérséklődő hitelkamat szint miatt. A takarékszövetkezet az év folyamán (folyószámlahitel nélkül) e Ft hitelt folyósított, mely 48,3 %-kal alatta marad az előző évinek. Az eszközarányos nyereség az alacsonyabb nyereség miatt - 0,3 % ponttal alatta marad az előző évi 1,2 %-os értéknek. A saját tőke arányos nyereség 2013-ban 6,3 %, amely 2,8 %-ponttal alacsonyabb a 2012 évinél. Ennek oka, hogy a saját tőke emelkedésével szemben az adózott eredmény értéke alatta maradt az előző évinek. 5

6 Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenységének eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége 2013-ben 9,8 % volt, mely 2,3 % ponttal alatta marad az előző évinek, a hitelállomány és a kamatszint csökkenése miatt. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2013-ban 1 % ponttal alacsonyabb, mint a bázisban volt. Tőkeellátottsági mutatók: A takarékszövetkezet tőkeáttételi mutatója alapján a mérleg-főösszeg a saját tőke7,3- szeresét tette ki az időszak végére, szemben a bázis időszak 7,6-szeres értékével szemben. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 32,32 % az előző évi 24,90 %-kal szemben. A mutató értékét pozitívan befolyásolta, hogy a tárgyévi eredményes gazdálkodás miatt 7 %- ot emelkedett a szavatoló tőke. A kockázattal súlyozott (mérlegen belüli és mérlegen kívüli összesített) kitettségi érték e Ft, mely 27,5 %-kal alatta marad az előző évinek. A kitettségi érték csökkenése összefügg azzal, hogy a Takarékbankkal szembeni kitettséget %- os kockázati súllyal kellett figyelembe venni a tárgyév végén. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 5,5 (bázis 3,8) amely a bázishoz képest emelkedett. A mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségi értéke e Ft, mely 27,8 %-kal alatta marad a bázis értékének, a mérleg-főösszeg 3,5 %-os növekedése mellett. Likviditás: A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2013-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra. A kötelező tartalékráta biztosításához nem kellett áthidaló folyószámlahitelt igénybe venni. Rendkívüli betétkivonásra nem került sor, a betétállomány egész évben stabil volt és év végével az állomány 1,2%-kal emelkedett a területalapú támogatások egy részének számlákon jóváírása miatt. A hitel-betét arány 43,9 %-ról 40,4 %-ra romlott, melyet az eredményezett, hogy a bruttó hitelállomány 7 %-os csökkenésével szemben a betétállomány 1,5 %-kal emelkedett. A működés biztonságát szemléltetik a likviditási ráta mutatók, a takarékszövetkezet likviditása egész éven át biztosított volt, ahogyan a bázis és megelőző években is. A likviditási ráta I. mérséklődése a hitelintézetekkel szembeni éven belüli lejáratú követelések 77 %-os csökkenésének a következménye, mivel az I betét átkerült az éven túli lejáratúba valamint átcsoportosítás történt a forgatási célú állampapírokba a kedvezőbb kamatozás miatt. A mérleg-főösszeghez viszonyított likvid eszközök aránya a bázis év 36,9 %-os értékéhez viszonyítva 10,8 % ponttal javult, az állampapír állomány emelkedése miatt. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. 6

7 A lejárati összhang biztosítására 2013-ban is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet, törekszik arra, hogy a kihelyezések szerkezete a betételhelyezések szerkezetéhez igazodjon. (4.sz melléklet ) Eszközminőségi mutatók: A hitelportfolió minősége romlott, a nem problémamentes állomány aránya (KF,ÁA,K, R) 23,6 %-ra nőtt a bázis 19,9 % pontjával szemben, jelentősebb növekedés - vállalkozói hitel miatt - főleg az átlag alatti állománynál jelentkezik. Hatékony intézkedéseket tettünk, a problémás állomány megtérülése, behajtása érdekében, illetve portfólió tisztítást végeztünk a követelések leírásával. A hitelveszteségi ráta mindkét évben nulla, mivel a leírt követeléseknél az értékvesztés teljes egészében meg volt képezve így hitelezési veszteség nem keletkezett. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva én 34,2 % a bázis 35,61 %-ával szemben, mert a megképzett értékvesztés 4,4 %-os emelkedésével szemben a minősített követelés állomány 8,8 %-kal nőtt. A mérleg főösszeghez viszonyított arány 2,7 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelésértékelés megalapozottságát. (5. sz. melléklet) Hatékonysági mutatók: A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszint 47,8 %, a bázis 43,2 %-os értékével szemben az igénybe vett szolgáltatások értékének 16 %-os emelkedése miatt. Az eszközarányos költségszint 5 %, amely nem változott. A személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség 25,1 %, amely a bázisban 34,8 % volt. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok A hitel üzletág eredményt növelő kamat és díjbevételeinek elszámolása re (a mérlegkészítés időpontja) vonatkozóan e Ft bevétel növekedést eredményezett. Értékvesztés képzésére e Ft összegben került sor a nem fizetők körének i növekedése miatt. Lényeges portfólió változás nem történt. Tovább folytatódott a kamatrés színvonal csökkenése. A jegybanki alapkamat től 3 %-ról 2,85 %-ra mérséklődött. 4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet elkészítette a évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett- jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy: 7

8 A mérleg-főösszeg e Ft körüli összegben realizálódik. A 2014.évi üzleti tervünkben a betéti és hitel kamatszint további csökkenésével számolunk, várakozásunk szerint a jegybanki alapkamat 2,5-2,7 % körül alakul év végével. Hitelezési üzletágban új ügyfelek akvirálása, a meglévő vállalkozói ügyfélkör részére a népszerű NHP-s, Széchenyi és Agrár Széchenyi kártyatermékek és egyéb hitelek kiajánlása és a keresztértékesítés növelése. A befektetési szolgáltatási tevékenység ügynöki jutalékbevételének növelése, a kirendeltségi ügyintézők anyagi motiválása az egyéni teljesítmények alapján. A devizaszámla vezetési és valutaváltási tevékenység elindítása, az ügyfélkiszolgálás színvonalának javítása. Betétgyűjtés, új lakossági és pénzforgalmi számlák nyitása, keresztértékesítés keretében pl. a bankkártya és biztosítási termékek értékesítéséből származó jutalékbevétel bővítése. Az internetes bankolás népszerűsítése ügyfeleink körében. Takarékos költséggazdálkodással kell hozzájárulnunk a tervezett jövedelmezőség eléréséhez. Mérlegterv Eszközök várható alakulása Az eszközállomány alakulása, szerkezete Adatok: e Ft-ban M e g n e v e z é s Mo. tény terv Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,3% ,7% -0,6% 2. Állampapírok ,3% ,3% -1,0% 3. Hitelint.szembeni követelések ,2% ,9% 4,7% 4. Ügyfelekkel szembeni követelések ,2% ,4% -2,8% 5.Részvények,részesedések bef.célra ,2% ,2% 0,0% 6. Immateriális javak ,1% ,1% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,5% ,5% 0,0% 8. Egyéb eszközök ,3% ,4% 0,1% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,9% ,5% -0,4% E S Z K Ö Z Ö K ,0% Alapvető változást eszköz oldalon a Takarékszövetkezet nem tervez. A mérleg-főösszegen belül a szabad és leköthető pénzeszközök (állampapírok és a bankközi kihelyezések) együttes súlya várhatóan emelkedik, mivel a bruttó hitelállomány növekedésére nem számítunk. A Takarékszövetkezet a nettó hitelállomány csökkenését prognosztizálja az értékvesztés bázis szintű alakulása mellett. Várakozásaink szerint a hiteleken belül növekedésre a vállalkozói hiteleknél van lehetőség pl. az NHP-s hitelek kereslete miatt. A lakossági hitelállomány emelkedésére a lakosság leterheltsége miatt nem számítunk. A lakáspiac élénkülése jelenthet bővülést a lakáscélú hiteleknél. 8

9 Források várható alakulása Adatok: e Ft-ban A források alakulása, szerkezete Megnevezés Mo Mo. Eltérés +,- tény terv 1 Ügyfelekkel szembeni kötelezettség ,7% ,2% Hitelintézetekkel szembeni kötel ,2% ,3% Egyéb kötelezettségek ,2% ,0% Passzív időbeli elhatárolások ,0% ,8% Céltartalékok ,2% ,2% 9 5 Hátrasorolt kötelezettségek 0 0,0% 0 0,0% 0 6 Saját tőke ,7% ,5% F O R R Á S O K Ö S S Z E S E N % ,0% A terv az ügyfél betétállomány 0,2 %-os növekedésével számol, mely a 2014-es év kiemelt feladata lesz, figyelembe véve a jövedelmezőségi elvárásokat. Az állampapírok és befektetési alapok hozama konkurenciát jelent az alacsony betéti kamatszintnek. A saját tőke összege a pozitív mérleg szerinti eredmény miatt tovább bővül, de csökkentőleg hat rá az értékelési tartalék és részjegy állomány mérséklődése. A 2014.évi tervezett mérleg szerinti eredmény levezetése: Adózás előtti eredmény: e Ft - Társasági adó ( 10 % ) e Ft - Hitelintézeti különadó e Ft Adózott eredmény: e Ft Általános tartalékképzés ( 10 % ) e Ft Osztalékfizetés: e Ft Mérleg szerinti eredmény: e Ft Az eredmény összetevőinek tervezett alakulása S.sz. Megnevezés KÖLTSÉGNEMEK tény terv Vált. 01. Anyagköltség ,7% 02. Igénybevett szolgáltatások értéke ,5% 03. Egyéb szolgáltatások értéke ,9% I. Anyagjellegű ráfordítások ,1% 06. Bérköltség ,1% 07. Személyi jellegű egyéb kifizetések ,1% 08. Bérjárulékok ,9% II. Személyi jellegű ráfordítások ,9% III. Értékcsökkenési leírás ,6% * I.-II.-III. Összesen ,9% 9

10 Jövedelmezőség terve Tétel megnevezése tény terv A mérlegfőösszeg 0,3 %-ában prognosztizáljuk az adózás előtti eredmény nagyságát, melyre negatívan hat a pénzügyi rezsicsökkentés miatti díjbevétel kiesés (2 ingyenes készpénz felvétel Ft-ig). A e Ft hitelintézeti különadó fizetési kötelezettség továbbra is megmarad. A befolyó árbevétel mérséklődésére számítunk a banki lekötött betéteknél és a hitel üzletágnál is a jegybanki alapkamat további csökkenése miatt. Az értékvesztés eredményrontó hatásával ebben az évben már nem számolunk. Takarékos költséggazdálkodás mellett 1,9 %-os költségemelkedést prognosztizálunk. Vált. Kapott kamatok és kam.jell.bev ,7 - állampapír ,6 - jegybanki és bankközi betét ,3 - hitelek ,4 - egyéb 0 0 0,0 Fizetett kam.és kam.jell.ráford ,3 - betétek ,3 -egyéb 0 0 0,0 Kamatkülönbözet ,3 Fizetett osztalék ,0 Jutalék és díjeredmény ,0 Egyéb üzleti tev.eredménye ,3 Általános igazg.költségek, értékcsökk ,9 Értékvesztés,céltartalék változás ,0 Szokásos üzleti tev.eredménye ,2 Rendkívüli eredmény ,0 Adózás előtti eredmény ,2 Adófizetési kötelezettség ,5 Adózott eredmény ,2 Általános tartalék képzése ,1 Osztalék fizetés ,1 Mérleg szerinti eredmény ,4 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ Takarékszövetkezetünk K+F tevékenységet nem végez. 6. Környzetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet a környezetszennyező anyagok közül az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsi (cégautó) üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. A kiselejtezett informatikai berendezéseket a gyulai MÉH telepre szállítjuk. 10

11 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos statisztikai állományi létszáma 2013-ban 52 fő volt, mely 1 fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet az ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, mely nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 Adatok: e Ft-ban I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % % % 9. Kockázatkezelési politika Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult versenyben a Takarékszövetkezet fenn tudjon maradni, egyrészt alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz, másrészt az eddiginél kockázatosabb üzleteket kénytelen vállalni. Ezt felismerve alakítottuk ki a kockázatkezelési politikánkat. 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 11

12 A hitelintézetek számára január 1-től hatályos, a tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály-módosítások előírják, hogy A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza, és folyamatosan fenntartsa. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A stratégia/politika célja hogy számba vegye a Takarékszövetkezet tevékenysége során vállalt kockázatokat, valamint e kockázatok kezelésének alapvető elemeit. Stratégiailag fontos, hogy a folyamatosan változó piaci, makrogazdasági környezetben biztosítsuk az üzleti célok, valamint a kockázatkezelési szempontok közötti egyensúly kialakulását, figyelembe véve a jogszabályok által meghatározott korlátokat, valamint a kockázatkezeléssel kapcsolatos szakmai követelményeket. Elengedhetetlen, hogy az Igazgatóság által elfogadott kockázatkezelési stratégia/politika mentén a Takarékszövetkezeti kockázatok megfelelő kontroll alatt álljanak. Jelen kockázati stratégiától való eltérést csak a Takarékszövetkezet Igazgatósága engedélyezhet. A kockázatok mérése, kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is fenn tudjuk tartani. Meg kell teremteni a biztonságos és hatékony ügyfélkiszolgáláshoz elengedhetetlen informatikai hátteret és a hozzá tartozó belső szabályozottságot. A jövedelmezőség, likviditás és a biztonság egyformán fontos működési kritérium. Igazgatósági döntés született a választható módszerekről: a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményeiről szóló rendelet előírásait figyelembe véve a Takarékszövetkezet a sztenderd módszert, a működési kockázat felmérésére pedig az alapmutató módszert alkalmazza. A Takarékszövetkezetnél a kockázatkezelői munkakört 1fő teljes munkaidőben látja el. A kockázatok tőkekövetelményét és a szavatoló tőke állományát a 2.sz. melléklet szemlélteti. 10. Az ár-, hitel-, kamat, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása A kockázatainkat az alábbiak szerint foglaljuk össze: Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. Ügyfélkockázat a hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségeiket nem szerződésszerűen teljesítik Partnerkockázat az ügyletben érintett partnernek az ügylet pénzáramlása végleges elszámolása előtti nem-teljesítésének kockázata. Olyan ügyleteket érint, amelyeknél a piaci 12

13 árfolyammozgások miatt az ügylet futamideje alatt a kölcsönös fizetési kötelezettségek figyelembe vétele után vagy az egyik fél tartozik a másiknak vagy fordítva. Koncentrációs kockázat olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered. Ország kockázat olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Elszámolási kockázat - Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is. Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat annak a kockázata a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak. Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. Működési kockázat a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. Reputációs kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Irányítási kockázat az irányítási kockázat a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti. Jövedelmezőség kockázata: az intézmény jövedelemtermelő szerkezetének nem megfelelő kialakítása, diverzifikáltsága, illetve a megfelelő szintű jövedelemtermelő képesség elérése és tartós fenntartása képességének hiányából fakadó kockázat. Külső tényezők kockázata: a külső tényezők kockázata magában foglalja a gazdasági környezetből fakadó kockázatot és a szabályozói környezetből adódó kockázatot. Gyula, február Gyulai Takarékszövetkezet Bakonyi Ferencné Szűcsné Mózes Erzsébet elnök-ügyvezető ügyvezető 13

14 1.sz.melléklet: FŐBB MUTATÓK S.sz. Megnevezés 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet Jövedelmezőségi mutatók Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség % 10,3% 8,0% -2,3% 2 Eszközarányos bevétel % 11,7% 10,7% -1,0% 3 Eszközarányos nyereség % 1,2% 0,9% -0,3% 4 Saját tőke arányos nyereség % 9,1% 6,3% -2,8% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 60,8% 63,2% 2,4% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 12,2% 9,8% -2,4% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 12,3% 10,3% -2,0% 8 Kamatmarge % 6,7% 5,7% -1,0% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 7,6 7,3-0,3 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 33,6% 43,1% 9,5% 11 Hitelfedezettségi mutató % 45,7% 53,8% 8,1% 12 Kockázatvállalási mutató 3,8 5,5 1,7 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 54,7% 40,5% -14,2% 14 Likviditási ráta I. 0,56 0,41-0,15 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,43 0,57 0,14 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 36,9% 47,6% 10,7% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 19,9% 23,6% 3,7% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,00% 0,00% 0,00% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 35,6% 34,2% -1,4% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 2,6% 2,7% 0,1% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 43,2% 47,8% 4,6% 22 Eszközarányos költségek % 5,0% 5,0% 0,0% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 34,8% 25,1% -9,7% 14

15 2.sz.melléklet: SZAVATOLÓ TŐKE, KOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNYE Adatok: e Ft-ban Tőkekövetelmény alakulása Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés Sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény % IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye 0 0 0% Összes tőkekövetelmény hitelezési és partner kockázatokra % Elszámolási kockázat tőkekövetelménye 0 0 0% Tőkekövetelmény: pozíció, devizaárfolyam, árú kockázatokra 0 0 0% Működési kockázat tőkekövetelménye % Egyéb és átmeneti tőkekövetelmény 0 0 0% Tőkekövetelmény minimális szintje % Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) % Belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) % Szavatoló tőke % Sztenderd módszer szerinti Tőkekövetelmény Index tőkekövetelmény szerkezete Előző év Tárgy év Teljes é. kitettség Átl.súly% Teljes é. kitettség Átl.súly% Kp.i kormánnyal sz. kitettség 0 0 0% ,0% Reg.korm.-Önkorm % 0 0 0,0% 0 0 0,0% Hitelint.-bef.i vállalkozás % ,8% ,0% Vállalkozással sz % ,7% ,9% Lakossággal sz % ,5% ,7% Ingatlannal fedezett % ,9% ,5% Késedelmes tételek % ,8% ,6% Egyéb % ,7% ,0% Összesen: % ,4% ,8% 15

16 3.sz.melléklet: HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM Adatok: e Ft-ban S.sz. HITELFAJTA Állomány Hitel nyújtás Hitel nyújtás Hitel törlesztés Hitel törlesztés Egyéb terhelés Egyéb jóváírás Állomány 2012.XII XII.31 Épitési,lakás-, ingatlan hitelek Régi "kedv." kölcs Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (3+4) Lak. folyószla +Egyéb hitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek MINDÖSSZESEN: Munkáltatói

17 4.sz.melléklet: LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS 2013.XII.31. Megnevezés Lejárt (a) 1-30 nap (b) nap (c) nap (d) nap (e) 1-2 év között (f) 2-3 év között (g) 3-5 év között (h) 5-10 év között (i) 10 év felett (j) Adatok: millió Ft-ban Lejárat nélkül (k) Összesen (a+...+k) (l) Mérlegtételek Eszközök 138, , , , , , ,15 242,97 566, ,189 52, ,549 Pénztár és elszámolási számlák 183, ,466 Államkötvény, MNB kötvény, diszkont kincstárjegy 0 250, , , , , ,417 Egyéb értékpapír Jegybankkal szembeni betétek Hitelintézetekkel szembeni betétek Hitelek 137,434 46,905 89, , , , , ,97 363, , ,149 Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel 13,163 2,101 7,764 17,212 34,799 40,227 25,687 57,27 53,594 7, ,83 Háztartásoknak nyújtott hitel 124,271 44,804 81,903 90, , , , ,7 309, , ,318 Egyéb belföldieknek nyújtott hitel 0 0 0, ,001 Külföld hitelei Egyéb követelések 1,468 19, , , ,09 Vagyoni érdekeltségek 8,977 8,977 Saját eszközök 43,45 43,45 Források 1530, , , , ,246 31,632 28,248 40,688 24, , ,426 Betétek 1530, , , , ,246 0, ,218 ebből: Nem pénzügyi vállalatok betétei 3, , , ,455 ebből: látra szóló és folyószámla betét 0 271, ,773 lekötött betét 3, , ,682 Háztartások betétei 1526, , , , ,24 0, ,09 17

18 ebből: látra szóló és folyószámla betét 0 702, ,497 lekötött betét 1526, , , , ,24 0, ,593 Külföld betétei Bankközi betétek Belföldi hitelintézetek betétei Külföldi hitelintézetek betétei Pénzpiaci alapok betétei Felvett hitelek ,688 24, ,467 Külföld Belföld ,688 24, ,467 Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Egyéb kötelezettségek 32,08 0,699 1, ,972 28, ,198 Saját tőke 764, ,543 Finanszírozási rés (gap) I. (Mérleg: Eszközök-Források) -1391, , ,771-14,207-16, , , , , , ,116 Mérlegen kívüli biztos jövőbeni poziciók Követelések Kötelezettségek Finanszírozási rés (gap) II.(Mérleg: Eszközök-Források+ Mérlegen kívüli biztos jövőbeni poziciók: követelések- kötelezettségek) -1391, , ,771-14,207-16, , , , , , ,116 Eredménytételek Kamatbevételek 40,433 80, ,3 242, ,2 Egyéb bevételek 5,8 11,6 17,4 34, ,6 Kamatkiadások Egyéb kiadások 24,417 48,833 83,25 146, Finanszírozási rés (gap) III.(Eredménytételekkel korrigált) -1391, , ,137-6,757 17, , , , , , ,116 Eszközmódosítások Lejárt tételek miatti korrekciók Lejárt tételek várható megtérülése

19 Értékpapírok átcsoportosítása Lejárat nélküli eszközök átcsoportosítása Hitel-tőke konverzióból származó vagyoni érdekeltségek és átvett eszközök Egyéb eszközmódosítások Forrás átcsoportosítások Háztartások betétei -1462, , ebből: látra szóló és folyószámla betétek lekötött betétek Nem pénzügyi vállalatok betétei ebből: látra szóló és folyószámla betétek lekötött betétek Egyéb források átcsoportosítása Módosított finanszírozási rés (gap) IV.(Eszköz módosításokat és Forrás átcsoportosításokat követően) 0 2,956 18,863 3,243 7,946 27,058 41,902 2, , , ,214 Egyéb állományváltozások Eszközállomány változások hitelállomány egyéb eszközállományok Forrásállomány változások betétállomány egyéb forrásállományok Finanszírozási rés (gap) V. (Egyéb állomány változásokkal korrigált) 0 2,956 18,863 3,243 7,946 27,058 41,902 2, , , , ,923 Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletekből Befektetésekhez kapcsolódó ügyletekből

20 5.sz.melléklet: KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2013.XII.31. Adatok: millió Ft-ban Megnevezés Követelések Nem lejárt (a) Követelések Átstrukturált (b) Követelések 1-30 nap (c) Követelések nap (d) Követelések nap (e) Követelések 1 év felett (f) Követelések Összesen (g) MÉRLEGTÉTELEK ÖSSZESEN 5049,687 20, ,365 39,721 16,327 97, ,002 Értékpapírok 2476, ,417 Jegybanki és bankközi betétek 1141, ,282 Hitelek 1306,267 20, ,97 39,648 16,327 96, ,149 Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalatok ebből: Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalkozások Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) 120,19 16,457 97,18 0 7,052 17, ,83 Hitelek - Belföld - Háztartások 1186,077 4, ,789 39,648 9,275 78, ,318 Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság 997,062 4, ,51 33,194 9,275 78, ,57 ebből: Jelzáloghitel 734,325 0,571 78,444 13, , ,337 Hitelek - Belföld - Háztartások - Önálló vállalkozók 189, ,279 6, ,748 Hitelek - Belföld - Egyéb 0 0 0, ,001 ebből: Hitelek - Belföld - Egyéb - Önkormányzatok Hitelek - Külföld Egyéb követelések 114,974 0,01 0,395 0, , ,407 Egyéb eszközök 10, ,747 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN 97, ,13 1, ,042 Függő kötelezettségek származtatott ügyletek nélkül 97, ,13 1, ,042 peres ügyekkel kapcsolatos állományok követelésértékesítés miatt fennmaradó függő kötelezettség egyéb függő kötelezettség 97, ,13 1, ,042 Jövőbeni kötelezettségek származtatott ügyletek nélkül Származtatott ügyletek MÉRLEG- ÉS MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÖSSZESEN 5147,173 20, ,495 41,147 16,327 97, ,044 20

21 6.sz.melléklet: TELEPHELYEK BEMUTATÁSA A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői: Adatok: e Ft-ban Betétállomány ** Bruttó hitelállomány Kirendeltségek Létszám* Vált.% Vált.% Gyulavári ,3% ,0% Elek ,0% ,3% Doboz ,4% ,3% Újkígyós ,3% ,2% Sarkad ,7% ,3% Mezőgyán ,7% ,0% Méhkerék ,2% ,4% Kétegyháza ,2% ,7% Gyula ,7% ,5% Összesen ,2% ,4% *ügyviteli létszám **Mérleg/Források 2-3 pontja összesen 21