Üzleti jelentés 2013.

Átírás

1 Kápolnásnyék és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 2475 Kápolnásnyék, Fő u. 29. Internet: Üzleti jelentés Cg.:

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK: 8 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 8 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 8 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 8 7. TELEPHELYEK BEMUTATÁSA: 8 8. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 9 9. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATI STRATÉGIA Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete KOCKÁZATOK TŐKEKÖVETELMÉNYE, TŐKEMEGFELELÉS SZÁMÍTÁSA: 12

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A magyar gazdaság az előző évi csökkenés után folyamatosan erősödött, a bruttó hazai termék 2013 utolsó negyedévben már 2,7%-kal növekedett. A Takarékszövetkezet szűkebb környezetében, Fejér megyében, a foglalkoztatás 1,9%-kal főre emelkedett, de ez elsősorban a közmunka programnak köszönhető, amely a pénzügyi szolgáltatások iránti keresletet érdemben nem növelte. A Takarékszövetkezet operatív működési területének déli részén elsősorban a mezőgazdaság, míg a működési terület középső és északi részén a kereskedelem, szállítmányozás és a feldolgozóipar, valamint szállás-vendéglátás iparágak vannak jelen, melyek teljesítménye meghatározó a Takarékszövetkezet eredményessége szempontjából ban az infláció éves szinten 1,7%-ra csökkent. Az alacsony infláció mellett a Magyar Nemzeti Bank folyamatos alapkamat csökkentést végzett, így a jegybanki alapkamat 12 lépésben 5,75%-ról 3,00%-ra csökkent. A pozitív nemzetközi pénzügyi hangulat, illetve a fundamentális alapok lehetővé tették az állampapír hozamok is folyamatos csökkenését is, továbbá a bankközi kamatszint is csökkent 2013-ban. A forint árfolyama év közben CHF/HUF szint között mozgott, az évközi erősödést követően az előző év végi szint közelébe gyengült vissza. A pénzügyi és adó jogszabályok több alkalommal változtak az év során, melyből kiemelten a tranzakciós illeték bevezetése, évközi emelése, illetve egyszeri illeték előírása gyakorolt hatást a Takarékszövetkezet jövedelmezőségére. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról megalkotott törvény pedig a Takarékszövetkezet működésre, elsősorban a kockázatvállalások menetére, és testületek működésére, tagsági jogviszonyra gyakorolt hatást. A lakossági szegmensben megfigyelhető volt az óvatos fogyasztói magatartás, mely egyrészt a megtakarítások növekedésében, másrészt a hitelkereslet csökkenésében mutatkozott meg. Az óvatos fogyasztói magatartáson kívül a hitelkeresletet a háztartások meglevő magas adósságszolgálati rátája korlátozta. A lakossági hitelportfolióban a nem fizetési ráta a korábbi években tapasztalt növekedés után stagnált. A vállalkozások terén beruházási célú hitelek utáni kereslet továbbra is alacsonynak mondható, elsősorban folyószámla, illetve likviditási hitelek iránt van érdeklődés. Az MNB által évközben meghirdetett növekedési hitelprogram, mely a kis és középvállalatok finanszírozását, illetve beruházás ösztönzést tűzte ki célul, ezt a hitelkeresletet pozitívan befolyásolta. A vállalkozásoknál a nem fizetési ráta emelkedett, különösen az építőipari, valamint szállítmányozással foglalkozó vállalkozások terén tapasztalja a Takarékszövetkezet az egyes vállalkozások vagyoni és pénzügyi helyzetének romlását. A pénzügyi szolgáltatások terén a korábbi években megszokott erős verseny tapasztalható, melyben különösen a magasabb jövedelmű fogyasztók, illetve megfelelő pénzügyi mutatókkal rendelkező kkv szereplők esetén mutatkozik meg. A Takarékszövetkezet számára a megtakarítások gyűjtése során elsősorban a Magyar Posta Zrt. jelenti a konkurenciát, míg a hitelezés területén 2013-ban a K&H Bank, OTP és Erste Bank esetén volt érezhető ügyfélelszívó hatás. A pénzügyi szolgáltatások iránt kevésbé fogékony ügyfélszegmens terén

4 melyben a Takarékszövetkezet jelentős ügyfélkörrel rendelkezik a verseny, tekintettel e szegmens alacsony, illetve megszűnő jövedelemtermelő képességre csökkent. Gazdálkodási körülmények főbb hatásai: A jegybanki és piacon tapasztalható általános kamatszint csökkenés a Takarékszövetkezet kamatmarzsát 7,08%-ról 5,98%-ra csökkentette, és jelentős hatás gyakorolt az eredményre. Az eszközök és források különböző átárazódási idejéből eredő különbség is rontotta az eredményt. A forint árfolyamának alakulása a nyitott kamatswap ügylet kapcsán meghatározó volt a Takarékszövetkezet eredményére. Az ügylet fordulónapján, illetve év végi értékelésekor is a forint az éven belül tapasztalt árfolyam sáv gyengébb oldalán helyezkedett el, így jelentős veszteséget, illetve céltartalék képzést indukált. A tranzakciós illeték bevezetése során mivel az meghaladta a Takarékszövetkezet teherviselő képességét az illeték jelentős részben áthárításra került az ügyfelekre, ahol az a fogyasztói szokásokat érzékelhetően befolyásolta, csökkent a bonyolított tranzakciók száma és emelkedett az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, ami az eredményt, az előírt illeték megfizetésén túl, negatívan befolyásolta. A verseny hatására tömeges ügyfélvesztés nem történt, szórványos ügyfélvesztés ugyan előfordult, de azt új ügyfélszerzéssel tudta pótolni a Takarékszövetkezet. A meglevő ügyfeleknél a nem teljesítések aránya stagnál, főbb problémát egy-egy nagyobb ügyfél (elsősorban építőipar, szállítmányozás területén) nem teljesítése okozott. Főbb üzleti célkitűzések: A takarékszövetkezet 2013.évre a korábbinál aktívabb üzletpolitikát tűzött ki, növelni kívánta a mérlegén belül a kihelyezett hitelek részarányát, hogy a tervezett kamatszint csökkenést, és marzs szűkülést ellensúlyozza. A Takarékszövetkezet célja, volt, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 10 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 214 tag bizalmának, piaci részesedés növekedést érjen el, és folyamatosan fenntartsa a szövetkezet fizetőképességét. Fontos feladat volt az szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, a működési kockázatok csökkentése, és a kiterjed, ám eredményt nem termelő fiókhálózat problémájának kezelése. A Takarékszövetkezet csekély piaci súlya kapcsán alapvetően piackövető magatartást tanúsít a kamatpolitikája, illetve termék politikája kapcsán. Az év közben bevezetett önkormányzati, illetve pályázat elő-, önrész finanszírozási termékek új elemként jelentek meg a portfólióban. Az árazásban, különösen a betéti termékek terén a jelentős betétállomány csökkenést megakadályozandó a fokozatosság elvére törekedett a Takarékszövetkezet. Az üzletpolitikában a fiókhálózat településein a helyi együttműködés erősítése, az egyszerű és átlátható termékkínálat, valamint az ember közelibb kiszolgálás nagyobb teret kapott. Az új ügyfelek szerzése, az ügyfélkör fiatalítása, valamint a mikro-, kis és közép vállalkozási szegmensben történő térnyerés fontos cél volt, csakúgy, mint a már meglevő ügyfélkör aktívabb számlahasználatra ösztönzése.

5 Tervteljesítés: A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 91,57%-át. Az adatok azt mutatják, hogy a látra szóló jellegű megtakarítás arányában növekvő. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél jobb hasznosítása jellemezte. A hitelállomány e/ft-tal csökkent, míg a betétállomány e/ft-tal emelkedett. A hitelkihelyezések 35,54 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 64,46 % jutott a vállalkozói körnek. A szövetkezet adózás előtti eredménye ban elérte a e/ft-ot, ami a tervezett 252 %-a, az előző évinek pedig 64%-a. A tranzakciós illeték miatti pótbefizetés sújtotta a legjobban a Takarékszövetkezet nyereségét. Ezen eredmény egyben a saját tőkét figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is e/ft-tal növelte. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje e/ft-ra emelkedett, amely e/ft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 egy év alatt 14,5 %-ról 15,67 %-ra emelkedett, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került. A törvényileg előírt általános tartalék is megképzésre került. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát az elszámolt veszteségek mellett is növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében az alábbiak szerint alakult: A hitelek után a kamatbevételek a folyamatos jegybanki alapkamat csökkenésnek és a visszafogott hitelfolyósításnak köszönhetően 12,04 %-kal csökkentek. Az értékpapír állomány az előző évhasonló időszakához képest e/ft-tal növekedett, kamatbevételei 6,51 %-kal csökkentek. A bankközi betétek állománya e/ft-ra e/ft-tal nőtt, az állomány után járó kamatbevételek pedig 19,75 %-kal mérséklődtek. 1 Az un. II.Pillér alatti

6 Az összes kamat és a kamatjellegű bevételeink e/ft-tal, a kamat és a kamatjellegű ráfordításaink pedig e/ft-tal mérséklődtek. Így a kamatkülönbözet e/ft-tal csökkent. Az eszközök jövedelemtermelő képessége 11,42 %-kal, a forrás utáni költségek 10,09 %-kal mérséklődtek az előző évhasonló időszakához viszonyítva. A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a kamat és a kamatjellegű bevételeink nagyobb mértékben csökkentek, mint a kamat és a kamatjellegű ráfordításaink. Így a kamatkülönbözet 12,1 %-kal mérséklődött. A jutalék bevételeink, amelyeket a lakossági és az elszámolási számlák forgalma után számolunk fel, egy év alatt e/ft-tal növekedtek. A növekedés azonban a január 01-től bevezetett tranzakciós illeték okán történt díjemeléseknek köszönhető. A Takarékszövetkezet az állam részére egy év alatt e/ft tranzakciós illetéket fizetett be, amely tartalmazta a díjemelésből befolyt összeget és az egyszeri e/ft befizetést. Az egyszeri díjat a Takarékszövetkezetnek nem állt módjában az ügyfelekre áthárítani. Egyéb bevételeink 91,49 %-kal e/ft-tal növekedtek. Az egyéb bevételek növekedésének az oka az, hogy az előző évben e/ft értékpapírok utáni árfolyamnyereséget számoltunk el az idei e/Ft-tal szemben. Egyéb ráfordításaink 130,31 %-kal e/ft-tal nőttek. Ennek oka az, hogy január 01-től a tranzakciós illeték bevezetése miatt a Takarékszövetkezet e/ft-ot ráfordításként számolt el. A hitelportfólió tisztítás miatt e/ft értékben hitelállomány eladásra, illetve leírásra került az előző évi e/ft-tal szemben. A Takarékszövetkezet éves működési költségei e/ft. Az előző évhasonló időszakához képest 12,11 %-kal, e/ft-tal csökkentek. A legnagyobb csökkenés a személyi jellegű kifizetések között tapasztalható, mintegy e/ft-tal. A Takarékszövetkezet évi eredménye az alábbiak szerint alakult: évre 10 M/Ft nyereséget tervezett a szövetkezet, a teljesítés e/ft. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte a 1 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva 1,2 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 13,5. %-os színvonalat ért el, ami 0,6 százalék-ponttal magasabb, mint a bázisban. A bevételek alakulásának fő forrását a hitelezési tevékenység adta. A takarékszövetkezet az év folyamán e/ft hitelt nyújtott. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség elérte a 0,1 %-ot, ami az előző évhez 0,2. %-pontos csökkenést jelent. A saját tőke-arányos nyereség ban 2 %-ra csökkent, amely 2 %-ponttal alacsonyabb a évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban.

7 A csökkenő kamatmarzs mellet a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége elérte a 65,8 %-ot, ami a bázishoz viszonyítva 0,5 %-ponttal alacsonyabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet évben 1,1 % volt, és az év eltelt időszakában is csökkenő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet kamatmarzsa ban 5,98 % volt, ami 1,1 %-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 14,6-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előírt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 15,67 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel 0,4 %-kal emelkedett, ugyanakkor a korrigált mérleg-főösszeg, a mutató nevezője 0,3 %-kal nőtt, így növelően hatott a mutató alakulására. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 3,22, ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. A Takarékszövetkezet fontos feladata a likviditás figyelése, az azonnali fizetőképesség folyamatos biztosítása, a követelések és kötelezettségek lejárati összhangjának napi figyelése és biztosítása. Ezen a téren van pótolni valónk. Jellemző a hosszú lejáratú hitelek és rövid lejáratú betétek elhelyezése. A Takarékszövetkezet a kötelező jegybanki tartalékot minden hónapban teljesítette. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási rátamutatók is. 0,83-szorosan biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak 43,6 %-os. A hitelek a betétek %-ában 40,96 %-ra csökkentek a bázis 44,16. %-ról. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2013-ban is kiemelt figyelmet fordított a Takarékszövetkezet. A hitelportfolió minősége kis mértékben romlott. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Folyamatosan figyeljük a hátralékos állomány alakulását, a nem teljesítő hitelek behajtása érdekében szükség esetén személyesen is megkeressük az ügyfeleket. A 60 napot meghaladó késedelmű követeléseket a kirendeltségek a központba küldik további ügyintézésre. A nap közötti hitelek nagy részét a Takarékszövetkezet külső követeléskezelőnek adja ki behajtásra. A hitelveszteségi ráta számszerűen alig kifejezhető értéket mutat. A leírt, értékesített követelések jelentős részére meg volt képezve az értékvesztés. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 52,04 %, ami 2012.december 31.-én 36,9% volt.

8 A mérleg főösszeghez viszonyított arány 3,5 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A bevételarányos költségszint 56 %, ami 13 %-ponttal meghaladja a bázist. Az eszközarányos költségszint 5,9 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója 3,6 %, amely 2,6 %-kal elmarad a bázistól. 3.A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok: Nemleges 4. Várható fejlődés A évre a Takarékszövetkezet az alábbi fő tervszámok teljesítését tűzi ki: Betétállomány szinten tartása, Hitelállomány növekedés: 600 millió forint, Forrás kihasználtság: 40 %, Beruházási terv: 50 millió forint, Az adózás előtti eredmény 10 millió forint, Marketing költségek: 5 millió forint, Működési költségek: 5%-os csökkenés. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsájt ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olaját, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. Telephelyek bemutatása: Kirendeltségek: 2476 Pázmánd, Fő u Agárd, Balatoni u Martonvásár, Brunszvik T. u. 1/B Kápolnásnyék, Fő út Seregélyes, Fő u Lovasberény, Rákóczi u. 1/a Pátka, Kossuth u Székesfehérvár, Budai u Velence, Gerle u Budapest, Árpád u Szabadbattyán, Csíkvár tér 10.

9 8143 Sárszentmihály, Fő út Lepsény, Vasút út Kisláng, Szent I. út 52/a Enying, Kossuth út Aba, Petőfi út Iszkaszentgyörgy, Rákóczi út Polgárdi, Deák út A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma ban 87 fő volt, 6-fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a Takarékszövetkezetnek. 9. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b) szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben

10 10. A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, kockázatvállalási hajlandóságát. Az MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelés szervezete. A kockázati stratégia az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, kockázatvállalási hajlandóságát. 1. Kockázatvállalási politika A Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az igazgatóság az egész intézményen belül elvárja. Kockázatkezelési alapelvek 1. Biztonságos működés elve 2. Összeférhetetlenség elve 3. Együttműködés elve 4. Lényeges kockázatok kezelésének elve 5. Költség-haszon elve 6. Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve 7. Tiltott tevékenységek elve Kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint a kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége vagy a sztenderd termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet kockázatkezelője a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a MNB-nek, illetve az MTB-nek küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve MTB adatszolgáltatás struktúráját.

11 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. Az általános kockázatkezelési célokon túlmenően specifikus kockázatkezelési célok is meghatározásra kerültek a következőek alapján: 1. hitel kockázatkezelési célok; 2. partner kockázat kezelési célok; 3. devizaárfolyam kockázat kezelési célok; 4. kamatkockázat kezelési célok; 5. működési kockázatkezelési célok; 6. koncentrációs kockázat kezelési célok; 7. likviditási kockázat kezelési célok. 2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázatvállalás meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. 3. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és kitettségi osztályonként mutatja be. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Takarékszövetkezet az alábbi módszereket alkalmazza: Hitelezési kockázat sztenderd módszer; Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer; garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer; Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere); Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer; Működési kockázat alapmutató módszer. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandósága a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. 4. Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél az egyes kockázati típusok méréséért, nyomon követéséért, csökkentésére vonatkozó javaslatok tételéért, valamint az információk igazgatóság részére történő összefogásáért a kockázatkezelő, a tőketervezésért a számviteli és pénzügyi ügyvezető a felelős. A Takarékszövetkezet együttműködik az MTB-val az alábbi területeken: 1. Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések; 2. Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása; 3. Belső, valamint az MTB-nek szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása; 4. Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés;

12 5. Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. 11. Kockázatok tőkekövetelménye, tőkemegfelelés számítása: Megnevezés (e/ft) Kockázatok tőkeszükséglete összesen I. pillér ebből: hitelezési működési (alapmutató módszer) Tőke puffer értéke: max. (stressz tesztek, önértékelés) Összes tőkeszükséglet a 2. pillér alatt tőke pufferrel és stressz pufferrel Tőke megfelelési mutató a 1. pillér alatt 15,67 % Tőke megfelelési mutató a 2.pillér alatt 14,48 % Kápolnásnyék, május 23. Nagy Norbert Elnök- ügyvezető Nagy Marina ügyvezető