Üzleti jelentés szeptember 30.-i zárómérleghez

Átírás

1 Dél-Zalai Egyesült TAKARÉKSZÖVETKEZET 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. Üzleti jelentés szeptember 30.-i zárómérleghez... 1

2 1. BEVEZETŐ A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK A K+F TEVÉKENYSÉG: KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT-, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA

3 1. Bevezető A takarékszövetkezet évre kitűzött legfontosabb céljai voltak, hogy javítsa a szövetkezet szolgáltató képességét, feleljen meg a tagok bizalmának, folyamatosan fenntartsa a szövetkezet fizetőképességét, likviditását, valamint eredményes gazdálkodással nyereséget produkáljon. Fontos feladat volt a bankbiztonsági követelményeknek való minél teljesebb körű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, ehhez alakította portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit év folyamán a lakossági hitelek iránt nőtt a kereslet, de nőtt a vállalkozói hitelek iránti igény is, melyet a szövetkezet a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni évben tovább folytatódott az általános kamatszint, valamint a jegybanki alapkamat csökkenése. A takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva évben a betétkamatok mellett, a báziskamathoz kötött (refinanszírozási, jegybanki, illetve bankközi) hitelkamatokat is változtatta. A konkurens bankok továbbra is általában magasabb kamattal kínálták akciós betéteiket, részben ez is elszívó hatást gyakorolt a betétállományra. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlatulajdonossal kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységét tekintve a betétállomány alacsonyabb lett évben is a lakossági ügyfelek előnyben részesítették az értékpapírszámlán történő megtakarításokat. Az értékpapír számlán történő pénzelhelyezéssel az ügyfelek lehetőséget kapnak magasabb hozamú állampapírokba, befektetési alapokba történő pénzlekötésre. Ez azonban a takarékszövetkezet betétállományának csökkenését eredményezi. A lakossági betétek állománycsökkenését nem tudta ellensúlyozni a vállalkozói betétállomány növekedése sem. A mérleg fordulónapján a lakossági betétek állománya az összes betétállományon belül kissé több mint kétharmadot képvisel, a különbözetet a vállalkozói, önkormányzatok míg a non-profit szervezetek betéte teszi ki. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét tekintve megállapítható, hogy a források hitelként való hasznosítása az előző évinél kedvezőbben alakult. A bruttó hitel/betétállomány aránya az előző évi 24,84%-ról 29,18%-ra nőtt. A bruttó hitelállomány E Ft-al nőtt, míg a betétállomány E Ft-al kevesebb, mint a év végi betétállomány. A hitelkihelyezések 63,9%-át a vállalkozóknak és non-profit szervezeteknek történő hitelnyújtások tették ki, míg 31,6% jutott a lakossági körnek, 4,5% pedig önkormányzati szektornak történő hitelnyújtás volt. A szövetkezet adózás előtti eredménye tört évben 25,06 millió forintban realizálódott. 3

4 Ezen eredmény társasági adóval és hitelintézeti különadóval csökkentett összege a saját tőkét figyelembe véve a küldöttgyűlés döntését is E Ft-al növelte. A keletkezett többlet tőke erősíti a gazdálkodást és a törvényi előírásoknak való megfelelést. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje E Ft- ra emelkedett. A banki működés biztonságát kifejező tőkemegfelelési mutató a i 29,03%-os szintről 28,71%-ra változott, ami még így is jelentősen meghaladja az előírt szintet. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket és a céltartalékot. A törvényileg előírt általános tartalék is megképzésre került, az adózott eredmény terhére. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát és kockázatviselő képességét növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet informatikai, bankbiztonsági célú kiadásait elsősorban a biztonságos banki működés feltételeinek megteremtése határozza meg. Törekszünk az állagmegóvó, eszközpótló beruházásokra megvalósítására. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában előző évhez viszonyítva (bázishoz) 1,2%-ról 7,3%-ra nőtt. A bevétel az eszközökre vetítve 4,2 %-os színvonalat ért el, ami 2,9%-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A bevételek alakulásának fő forrását a hitelezési tevékenységhez kapcsolódóan befolyó kamatok, jutalékok, díjbevételek képezik. Az eszközarányos adózott nyereség a évi 0,49-ról %-ra csökkent, tört évben 0,31%-ra változott. A saját tőke arányos adózott nyereség évben 3%, amely évben 5,1% volt. A takarékszövetkezet tevékenységének eredményességét döntően a kihelyezések kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A csökkenő fajlagos kamatmarge mellett a hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 81,4% lett. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet évben 10,2% volt, ami az előző évhez képest 8,6%-os romlást mutat. 4

5 A takarékszövetkezet kamatmarzsa évben 1,97% volt, ami 2015.évi 2,99 %-hoz képest 1,02%-os csökkenést mutat. A takarékszövetkezet tőkeellátottság mutatói minimálisan romlottak. A mérlegfőösszeg a saját tőke 9,8-szorosát tette ki. A hitelintézeti törvényben előírt tőkemegfelelési mutatót a takarékszövetkezet az előírt szint felett teljesítette, mivel a fordulónapi értéke 28,71%. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója (mérlegfőösszeg/kockázattal súlyozott kitettség érték) 6,4 ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kíván a szövetkezet alapvetően változtatni. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés jelentős veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőképesség fenntartásával. A takarékszövetkezet likviditási okból évben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, amit a mérsékelt kihelyezés sem indokolt, ugyanakkor a betétesek bizalma is folyamatos volt, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. A folyó eszközök 39,4%-ban nyújtanak fedezetet a folyó forrásokra. A likvid eszközök aránya 49,9 %. A hitelek aránya a betétek %-ában az előző évi arányhoz képest magasabb lett, 24,84%-ról 29,18%-ra nőtt. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására évben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. A hitelportfolió minősége javult az előző évhez képest. A takarékszövetkezet folyamatosan intézkedéseket tesz a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőképesség és a fizetőkészség nem javult kielégítően, továbbra is szükséges a körültekintő hitelbírálat és a megfelelő fedezettség biztosítása. A szükséges értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 24,3%. Az értékvesztés mérlegfőösszeghez viszonyított aránya 3,2%. Ez amellett, hogy nem veszélyezteti a takarékszövetkezet jövedelmezőségét, elegendő biztosítékot jelent a takarékszövetkezet hitelezési kockázatának fedezésére. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelés megalapozottságát. 5

6 A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a takarékszövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszint 76,6 %, ami 13%-ponttal nagyobb az előző évinél. Az eszközarányos költségszint 3,2%, ami 0,8%-pontos romlást mutat. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok Lényeges portfólió változás nem történt. 4. Várható változások VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK A magasabb tőke biztosítása érdekében tartottuk fontos lépésnek azt, hogy a évben egyesültek a környék takarékszövetkezetei, egymást erősítve lépjenek a piacra. A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet és a Somogy Takarék Szövetkezet szeptember 30.-i időponttal egyesültek. 6

7 5. A K+F tevékenység: Nemleges 6. Környezetvédelem bemutatása A takarékszövetkezet tevékenysége közvetlenül nincsen hatással a környezetre. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma szeptember 30.-án 58,3 fő volt. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) Származékos ügyletet a takarékszövetkezet nem kötött és jelenleg sem rendelkezik jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. ilyen Pénzügyi instrumentumok állománya I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b) szerződéses megállapodáson alapuló követelések pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől történő átvételére % c) szerződéses megállapodás alapján biztosított jogok pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel d) más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (más vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés a befektetőnél) % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettségek pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására % b) szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettségek pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel 7

8 9. Kockázatkezelési politika A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja a takarékszövetkezeti integráció szintjén elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Főbb kockázatkezelési alapelvek 1. A takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelő hatóság ne korlátozhassa tevékenységét. A takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4. A takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek, kontrolloknak és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 6. A takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 7. A takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 8. A takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a takarékszövetkezet vagy más, az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 9. A takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. 8

9 Főbb kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok - A takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. - A takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. - A takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os, illetve 90 %-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. - A takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. - A takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. - A takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázat-kezelési célok - Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása. - A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek, és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását. - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása. - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése. - A problémás hitelek részarányának csökkentése. Kamatkockázat kezelési célok - Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt intézkedéseket kelljen foganatosítania. - A takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét 1 évben korlátozza. Működési kockázat kezelési célok - működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése, - működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja, - működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással, - fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre, - összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása. Koncentrációs kockázat kezelési célok - a túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése, - a koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése. 9

10 Likviditás kockázat kezelési célok - a lejárati összhang javítása, - az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 20 év maximális futamidő meghatározása, - túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A kockázati étvágyát a takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a takarékszövetkezet igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitűzéseit. 10. Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása Árkockázat 1 A takarékszövetkezetnek árkockázata a részesedések hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn, melyek kezelését az instrumentumhoz kapcsolódó cég éves gyakoriságú elemzésével kezelni tudja. Hitelkockázat 2 A takarékszövetkezet évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. Kamatlábkockázat 3 A takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számol. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is részlegesen kezelni lehetett azzal, hogy a hitelek egy jelentős része a piaci kamatokhoz kötött és kamatszintje együtt mozgott a többségében szintén jegybanki alapkamathoz rögzített kamatozású betétállomány kamatával. Likviditási kockázat 4 A takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. Két szinten működik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése (money-cash), másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén (loan position management). A takarékszövetkezet mindenkor biztosította és biztosítja a jegybanki tartalékolási kötelezettséget, annak a megfelelő menedzselését évben egyetlen mérési időszakban sem csökkent az 1 Az IAS32 43.bek. Az árkockázatnak három fajtája van: devizakockázat, kamatlábkockázat és piaci kockázat. 2 Az IAS32 definícióban a hitelkockázat annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentum egyik szereplője esetünkben a hitelt felvevő ügyfél- nem fogja teljesíteni vállalt kötelmét, és ez a másik félnek(takarékszövetkezetnek) veszteséget fog okozni. 3 Az IAS32 az árkockázat egyik típusaként definiálja a kamatláb kockázatot. A kamatlábkockázat annak a kockázata, hogy egy pénzügyi instrumentum értéke a piaci kamatlábváltozások következtében változni fog. 4 Másképpen finanszírozási kockázatként is hivatkozott likviditási kockázat annak a kockázata, hogy pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök előteremtése a gazdálkodónak nehézséget fog okozni. Likviditási kockázat származhat abból, ha egy pénzügyi eszköz nem értékesíthető gyorsan valós értékhez közeli áron. 10

11 elhelyezés- a tartalékolás- az előírt szint alá. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el. Cash-flow kamatláb kockázat 5 A takarékszövetkezet változó kamatozású éven túli betét kitettséggel nem rendelkezik. A kamatláb kezelési politika az előző fejezetben lett bemutatva. Kelt: Nagykanizsa, november 9. nap Dr Tófeji Edina elnök-ügyvezető.. Rétiné Pusztai Gyöngyi ügyvezető 5 A Cash-flow kamatláb kockázat annak a kockázata, hogy a egy pénzügyi instrumentumból származó jövőbeli cash-flow ingadozni fog, mert a piaci kamatlábak változnak. Egy változó kamatozású adósság instrumentum esetében ezek az ingadozások megváltoztatják a pénzügyi instrumentum effektív kamatlábát, miközben az instrumentum valós értéke rendszerint változatlan marad. 11