Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.

Átírás

1 Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat Hatályos: től

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, ÚTMUTATÓK KAPCSOLÓDÓ BELSŐ SZABÁLYZATOK FOGALMAK BEVEZETÉS ICAAP ALAPELVEK A LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS-ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATÁNAK ELEMEI AZ ICAAP SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK KOCKÁZATI ÉTVÁGY KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZAT STRESSZ-TESZT ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 7 Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat 1

3 1. Kapcsolódó jogszabályok, útmutatók a) évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (továbbiakban: Hpt.) b) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (továbbiakban: CRR) c) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) által közzétett A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) című Útmutató 2. Kapcsolódó belső szabályzatok a) Kockázatvállalási szabályzatrendszert bemutató szabályzat b) Ügyfélminősítési szabályzat: mely a Számviteli Politika 3. sz. melléklete c) Fedezetértékelési szabályzat: mely a Számviteli Politika 4. sz. melléklete d) Ügyletminősítési szabályzat: mely a Számviteli Politika 5. sz. melléklete e) Hitelezési kockázat-kezelési szabályzat f) Kamatkockázat-kezelési szabályzat g) Származtatott ügyletek szabályzata h) Kereskedési könyv kockázatkezelési keretrendszeréről szóló szabályzat i) Derivatív ügyletekre vonatkozó szabályzat j) Működési kockázatkezelési szabályzat k) Belső ellenőrzési rendszerek szabályzata l) Tőkekövetelmény számítási szabályzat m) Likviditáskockázat-kezelési szabályzat és mellékletei 3. Fogalmak a) ICAAP: A Lakástakarékpénztár belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, melynek során az intézmény azonosítja lényeges kockázatait és saját eljárásai szerint meghatározza a tőkekövetelményt minden releváns kockázat vonatkozásában. b) Kockázati térkép: Az ICAAP folyamat részeként a Lakástakarékpénztár kockázati térkép készítésével azonosítja a releváns belső és külső kockázati tényezőket. A kockázati térkép tartalmazza, hogy az intézmény milyen módszerrel határozza meg az adott kockázat vonatkozásában a belső tőkekövetelményt és hogy a kockázatot milyen belső folyamatokkal kezeli. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat 2

4 4. Bevezetés Jelen szabályzat az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. (továbbiakban: Lakástakarékpénztár) belső tőkemegfelelés értékelési rendszerének (ICAAP) működését szabályozza. A hitelintézeteknek a tőkemegfelelést szabályozó direktíva (CRD) szerint az 1. pillérben a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokra kell tőkekövetelményt számítaniuk. A 2. pillérben ezen túl a hitelintézeteknek saját belső módszereik, eljárásaik szerint is meg kell határozniuk a tőkekövetelményt minden releváns kockázatuk vonatkozásában. 5. ICAAP alapelvek A hazai és nemzetközi jogszabályok alapján a Lakástakarékpénztár számára kötelező egy olyan eljárás kialakítása, amelynek során az intézmény felméri, hogy saját számításai alapján mekkora tőkekövetelményt tart szükségesnek az üzleti tevékenységéből adódó kockázatai fedezésére. A tőkekövetelmény számítása jövőorientált módon, előre tekintve történik. A hitelintézet tőkével való ellátottsága a nem várt kockázatok fedezése érdekében szükséges, a várható fizetési kötelezettségeket és a kockázatvállalással összefüggő várható veszteségeket a Lakástakarékpénztár céltartalék képzésével, illetve értékvesztés elszámolásával fedezi. A tőke ugyanakkor a kockázatok fedezésének csak végső eszköze, a Lakástakarékpénztár arra törekszik, hogy kockázatait hatékonyabb kockázatkezelési módszerek és kontrollok alkalmazásával csökkentse. 6. A Lakástakarékpénztár belső tőkemegfelelésértékelési folyamatának elemei a) Minden lényeges kockázatot feltáró és értékelő kockázatelemzés, azaz a kockázati térkép kialakítása. A Lakástakarékpénztár a kockázatok értékelését folyamatosan végzi, az ICAAP folyamatokat és eljárásokat évente felülvizsgálja. A külső környezet változásából, illetve a Lakástakarékpénztár működéséből, üzleti tevékenységének bővüléséből adódóan új kockázatok jelenhetnek meg, illetve korábban kisebb jelentőségű kockázatok lényegessé válhatnak. Ebben az esetben a lényeges kockázatok köre bővítésre kerül, és az ICAAP folyamat a továbbiakban az újonnan azonosított kockázatra is kiterjed. Az ICAAP részét képező kockázatelemzés a következő lépésekből áll: i. A lényeges kockázatok teljes körű feltárása. ii. Az adott kockázat mértékének meghatározása, a kockázat számszerűsítése (amennyiben erre lehetőség van). iii. Kockázatok és a kockázatcsökkentő eszközök összevetése. Ez alapján számítható az intézmény teljes kockázati kitettsége a belső tőkeszükséglet számítási rendszeren belül. iv. Kockázat monitoring. v. Utólagos ellenőrzés, visszajelzés. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat 3

5 A kockázati térkép összeállítása során a Lakástakarékpénztár törekszik arra, hogy kockázatait a Felügyelet által kiadott ICAAP útmutatóban ismertetett kockázatoknak megfeleltesse. Ettől eltérő, speciális kockázatot csak akkor jelenít meg, ha a kockázatnak az útmutatóban ismertetett kockázatoktól eltérő tartalma ezt indokolja. Az egyéb kockázatok között minimálisan a stratégiai kockázat és a reputációs kockázat elemzése részét képezi az ICAAP folyamatnak. b) Tőkeelemzés - tőketervezés, melynek során megtörténik az azonosított kockázatok és a fedezésükhöz szükséges tőke számszerűsítése, és összevetésre kerül a rendelkezésre álló és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke szintje. A tőketervezés a Lakástakarékpénztár üzleti tervezésének szerves részeként, három évre előre éves bontásban történik. A tőketervezés felelőse a Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Ügyvezető. c) A Lakástakarékpénztárnál működő információs rendszer részeként elkészülnek a kockázati profilt és a tőkehelyzetet bemutató jelentések, amelyekből az Igazgatóság és a felső vezetés tájékozódik a Lakástakarékpénztár kockázati kitettségéről, és szükség esetén bevonásra kerül a belső tőkemegfelelési eljárás folyamatába. A Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Ügyvezető negyedévente tájékoztatja az AEGON Magyarország Vállalatcsoport kockázatkezelési területét a kockázati profillal és a tőkehelyzettel kapcsolatban. Az RCC (Risk and Capital Committee Az AEGON vállalatcsoport kockázatkezelési bizottsága) figyelemmel kíséri a Lakástakarékpénztár kockázati kitettségeit, a kockázati kitettséggel és tőkehelyzettel kapcsolatos információk részét képezik a Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Ügyvezető által negyedévente az RCC számára készített jelentésnek. A belső tőkemegfelelési eljárás szorosan összekapcsolódik a Lakástakarékpénztár pénzügyi tervezési folyamatával, az intézmény a pénzügyi tervezés során 5 évre előretekintve számba veszi az üzleti tevékenység, az ebből adódó kockázatok és a fedezésükhöz szükséges tőkekövetelmény várható alakulását. Ezt összeveti az aktuálisan, illetve a jövőben várhatóan rendelkezésre álló szavatoló tőke nagyságával, és szükség esetén az Igazgatóság illetve a felső vezetés lépéseket tesz a tőkeszint fenntartása, egy esetleges tőkeemelés, vagy a kockázati kitettség csökkentése érdekében. d) Az ICAAP folyamat felülvizsgálata a Lakástakarékpénztárnál működő független belső ellenőrzési szervezet által. 7. Az ICAAP során alkalmazott módszerek A Lakástakarékpénztár a Felügyelet útmutatójában felsorolt szempontok alapján kis intézménynek minősíti magát, az alábbi feltételek teljesülése miatt: a) tevékenysége nem bonyolult és csak termékek egy jól behatárolható körére irányul, b) kis piaci részesedéssel rendelkezik, c) nem alkalmaz fejlett módszert a hitelezési, a működési vagy a piaci kockázat tőkekövetelményének számítására, d) kizárólag Magyarország területén nyújtja szolgáltatásait és nem végez határon átnyúló szolgáltatásokat. A belső tőkeszámítás során a Lakástakarékpénztár az 1. pillérben meghatározott tőkekövetelményből indul ki, és azt méri, hogy az 1. pillérben nem szereplő kockázatok Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat 4

6 miatt indokolt-e többlet tőkekövetelmény meghatározása. Ennek értékelését a Lakástakarékpénztár két lépésben végzi el: a) az 1. pillérben meghatározott tőkekövetelmény elégséges-e a kockázatok fedezésére b) mennyi tőkét kell allokálni a 2. pillér, valamint a külső tényezők miatti kockázatokra. 8. Kockázati étvágy A Lakástakarékpénztár a Kockázatvállalási szabályrendszerről szóló szabályzatában fekteti le a kockázatkezelés általános elveit, az egyes kockázatokkal kapcsolatos részletes szabályokról külön szabályzatok rendelkeznek. Az évente felülvizsgált és frissített üzleti stratégia fogalmazza meg az egyes kockázatokkal szembeni toleranciát, összhangban a Lakástakarékpénztár üzleti céljaival. A Lakástakarékpénztár tevékenységének jellegéből és üzletpolitikájából adódóan a hitelezési kockázatok minimalizálására törekszik. A Lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt nem nyújt, hitelezési kockázatot csak forintban, csak lakáscélra és csak azon természetes személy ügyfeleivel szemben vállal, akik a kiutalási feltételeket teljesítették. Az intézmény hitelezési kockázatát tovább mérsékli az, hogy a hitelnyújtás időpontjában a megtakarítási időszak tapasztalatai alapján már rendelkezésére fog állni az ügyfele fizetési képességével és hajlandóságával kapcsolatos információ. A kockázatvállalás maximumának meghatározása során a Lakástakarékpénztár minden esetben figyelembe veszi az ügyfél jövedelmét, ezen kívül az ingatlan fedezet bevonása további biztosítékot jelenthet. A Lakástakarékpénztár működési kockázatainak minimalizálására törekszik, ezt jól behatárolt és szabályozott üzleti tevékenysége, viszonylag kevés telephelye, valamint a telephelyeken a készpénzforgalom hiánya teszi lehetővé. A Lakástakarékpénztár kiterjedt, átfogó működési kockázati keretrendszert működtet, ami részét képezi az AEGON Magyarország működési kockázatkezelési rendszerének. Ez a rendszer magában foglalja a kockázatok felmérését, a veszteségadatok gyűjtését, kulcs kockázati mutatószámokat és a hozzájuk kapcsolódó limiteket és a működési kockázati tőkekövetelmény meghatározását. A Lakástakarékpénztár kereskedési könyvet nem vezet, derivatív ügyleteket kizárólag fedezeti céllal köt. A derivatív ügyletekhez típusonként előre jóváhagyott partnerlimitek és Treasury limitek kapcsolódnak. A banki könyvi kamatkockázat-kezelés elsődleges célja az, hogy a Lakástakarékpénztár optimális egyensúlyt találjon a (korlátok közt tartandó) kamatkockázat és a kockázatvállalásból eredő várt hozam közt. A Lakástakarékpénztár célja a banki könyvi kamatkockázat kezelése során az, hogy egy hosszabb stressz időszakot is kibírjon. A vonatkozó jogi szabályozás szerint a Lakástakarékpénztár betét- és hitelállománya egyaránt forintban denominált, és a Lakástakarékpénztár befektetéseit magyar állampapírban kívánja elhelyezni, így deviza nyitott pozícióból adódó kockázat nem keletkezik. A Lakástakarékpénztár árukockázatot nem vállal. A Lakástakarékpénztár likviditási kockázattal szembeni toleranciájának azt kell biztosítania, hogy a Lakástakarékpénztár likviditását a normál időszakokban olyan szigorúan kezelje, hogy egy elhúzódó válságnak is ellen tudjon állni. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat 5

7 9. Koncentrációs kockázat A Lakástakarékpénztár a kockázati térkép kialakítása során a koncentrációs kockázatot önálló kockázati típusként kezeli. A koncentrációs kockázat kezelése integráltan, valamennyi kockázattípusra kiterjedően és azok kölcsönhatásait is figyelembe véve történik. A hitelezés koncentrációs kockázata tekintetében a Lakástakarékpénztár a CRR nagykockázat vállalási előírásait tekinti kiindulópontnak. A CRR 392. cikk szerint nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha annak értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százalékát. A Lakástakarékpénztár egyes termékmódozataihoz tartozó szerződéses összegek maximumát a hatályos Üzletszabályzat tartalmazza. A szerződéses összegek nagyságrendje miatt a Lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékossági tevékenység körében nem tud nagykockázatot vállalni. Befektetési tevékenység során bankközi kihelyezéseknél vagy jelzáloglevél befektetéseknél lehetséges még nagykockázat vállalás, de ilyen kihelyezéseket induláskor nem tervez a Lakástakarékpénztár. A kormánnyal és a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni követelések a CRR 400. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján kivételnek számítanak a nagykockázat vállalás szempontjából. A kockázati koncentráció tágabb értelmezése kiterjed a következőkre is: ágazati koncentráció, földrajzi koncentráció, adott külföldi devizanemben fennálló koncentráció, illetve a hitelkockázat csökkentő eszközök koncentrációja. A Lakástakarékpénztár termékeivel elsősorban a lakossági ügyfélszegmenst célozza meg, így kitettségei és hitelkockázati biztosítékai országosan szétszórtan helyezkednek el, ezért a túlzott koncentrálódás egy térségre nem jellemző. A lakossági fókusz miatt szintén nem jellemző a valamely gazdasági ágazat irányában fennálló koncentráció. A betétgyűjtés és a későbbiekben a hitelezési tevékenység egyaránt forintban történik, és a Lakástakarékpénztár befektetéseit magyar állampapírban kívánja elhelyezni, így a külföldi devizanemben fennálló koncentráció nem értelmezhető. A hitelezési tevékenység megkezdését követően a Lakástakarékpénztár elsősorban magyarországi lakóingatlanokat tervez biztosítékként elfogadni, az ebből eredő kockázati koncentráció mérséklése érdekében a Lakástakarékpénztár egyrészt konzervatív ingatlanértékelési gyakorlatot alkalmaz, másrészt a hitelösszegeknek az ingatlan piaci értékéhez viszonyított aránya korlátozott. A Lakástakarékpénztár a hitelkockázati fedezetek alkalmazásából eredő koncentrációs kockázat mérését elsősorban stressz-tesztekkel tervezi megvalósítani. Ennek során egy közös ok (pl. lakáspiaci forgalom illetve árak csökkenése) hatását tervezi vizsgálni a nem-teljesítések és a nem-teljesítés esetén várható veszteség arányára. 10. Stressz-teszt Az ICAAP részeként készített tőkeelemzés során a Lakástakarékpénztár a körülmények esetleges kedvezőtlen alakulásának hatásait vizsgálandó stressz teszteket alkalmaz. A Lakástakarékpénztár a banki könyvi kamatlábkockázat-kezelés részeként rendszeresen stressz-elemzéseket végez, amelyek megmutatják egy azonnal bekövetkező, tartós kamatváltozás hatását az intézmény rövid távú jövedelmezőségére és hosszú távú tőkeértékére. A stressz-elemzés során a Lakástakarékpénztár a stressz-scenariokat a hozamgörbe mindkét irányú változására kiterjeszti. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat 6

8 A Lakástakarékpénztár a koncentrációs kockázat mérésére szolgáló módszereit is kiegészíti stressz-tesztelési eljárásokkal (elsősorban a hitelkockázat csökkentő eszközök koncentrációja tekintetében). 11. Záró rendelkezések (a) Jelen Szabályzatot a Lakástakarékpénztár Igazgatósága fogadta el május 26. napján. (b) Jelen Szabályzat május 29. napján lép hatályba. (c) Jelen Szabályzat rendszeresen, legalább egy évben egyszer, az aktuális változásoknak megfelelően felülvizsgálatra és módosításra kerül. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat 7