Kockázati Stratégiája

Átírás

1 Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Tiszafüred, Kossuth tér 17. sz. A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Kockázati Stratégiája Az Igazgatóság 7-12/2012.( ) számú határozatával jóváhagyva. Hatálybalépés: december 01. Tiszafüred, november 21. 1

2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI POLITIKA Kockázatkezelési alapelvek Kockázatkezelési specifikus elvek, célok 4 3. KOCKÁZATI ÉTVÁGY, KOCKÁZATVÁLLALÁSI HAJLANDÓSÁG KOCKÁZATI SZERKEZET KOCKÁZATKEZELÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE LÉNYEGES KOCKÁZATOK Az 1. pillérben fedezett ok Hitelezési Működési Piaci ok Devizaárfolyam Kamat Az 1. pillérben nem teljesen fedezett (ok) Reziduális A 2. pillérben lefedett ok Koncentrációs ok Kereskedési könyvön kívüli kamat Likviditási Ország Egyéb (lényeges) ok Külső tényezők a A Takarékszövetkezet Kockázati Térképe KOCKÁZATI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA MELLÉKLETEK

3 1. Bevezetés A belső tőkeszükséglet számítási rendszer tervezése során a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (a továbbiakban: OTIVA) együttműködve kialakította a okhoz és a kezeléshez való viszonyát, amit az ügyvezetés terjesztett az Igazgatóság elé jóváhagyásra és az Igazgatóság által jóváhagyott jelen Kockázati Stratégiában (a továbbiakban: Stratégia) foglal össze. A Stratégia célja, hogy a következő hároméves időszakra tartalmazza a Takarékszövetkezet tőkemegfelelés belső értékelési folyamattal (ICAAP) kapcsolatos elvárásait, meghatározza a főbb i faktorokat, a felvállalható ok típusát, még elfogadható (maximális) mértékét és az annak betartását segítő kezelési eszközöket, figyelembe véve az üzleti terület célkitűzéseit is. A Stratégia tehát a belső tőkeellátottság biztosítására irányul és az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet okkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a Stratégia terjedelme és tartalma összhangban kell, hogy álljon a Takarékszövetkezet méretével, tevékenységével és az alábbi témakörökre terjedhet ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, vállalási hajlandóság megfogalmazása - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelési szervezet A ok bemutatásánál a Takarékszövetkezet támaszkodik a tapasztalataira, az OTIVA-val együttműködésben végzett i monitoring tevékenységre, a jogszabályokban és a PSZÁF útmutatóiban leírtakra, különös tekintettel a tőkemegfelelés belső értékelési folyamattal és annak felügyeleti felülvizsgálatával kapcsolatos szempontokra. A i típusok elkülönítésénél ezért azt az elvet igyekeztünk érvényesíteni, hogy a jelzett dokumentumban elkülönített i típusokat a Stratégiában is elkülönülő i típusként kezeljük. Jelen Stratégiában bemutatjuk továbbá a Takarékszövetkezet által lényegesnek tartott okat és a kapcsolódó tőkeszükségletet, valamint a kialakított limiteket. 2. Kockázatvállalási politika Az ICAAP a Takarékszövetkezet teljes tevékenységi körére kiterjed. Az egységes és prudens kezelés feltételeként a Takarékszövetkezet vállalási politikájában megfogalmazza és összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott vállalási és kezelési elveket, tartalmává teszi mindazokat a szabályokat, kezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A vállalási politika egyrészt magába foglalja az integrációs szinten elfogadott kezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus célokat, elveket Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja vállalását, kezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kezelési módszerekért, a ok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett okat hordozó üzleti tevékenységgel, vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3

4 3. A Takarékszövetkezet kezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi alappal a kezelési módszerek fejlesztésében, a ok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a vonatkozó szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni jelen Szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet okat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges át azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető okat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető oknál kontrollokat alkalmaz és a ok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges ok kezelésének elve) 7. A ok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kezelési módszereknek, kontrolloknak és a kezelés költségeinek arányban kell állni a mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a vállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és i limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve, vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a vállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges i típus vonatkozásában felméri a termék ait, meghatározza a kezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, ok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a vállalásra vonatkozó döntéseket, a vállalás mértékének korlátozását, a ok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal ot jogszabályok által tiltott, vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet, vagy más, az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan ot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a i étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken Kockázatkezelési specifikus elvek, célok Általános kezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan okat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat könnyen felismerhetővé, kiszámíthatóbbá teszi a különböző okat, illetve előnyt jelentenek a ok megítélésénél. 3. A Takarékszövetkezet lényeges ainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes i típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat és a limittel kezelt ok esetében 80, illetve 90 %-os limitterhelésnél jelzést küld a vonatkozó egyes ok kezelésére készült szabályzatokban, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban 4

5 meghatározott személyeknek és üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges aira vonatkozó limitek állásáról, feltöltöttségéről, betartásáról negyedévente jelentést/kimutatást készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló i jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok a testületek számára megfelelő betekintést nyújtsanak a hitelintézet i állapotáról, a limitek betartásáról, az esetleg szükségessé váló intézkedések irányáról. 7. A szervezet -tudatosságának erősítése. 8. A Takarékszövetkezet törekszik a i árazás kialakítására és alkalmazására. 9. A Takarékszövetkezet törekszik hozamvezérelt i politikát kialakítani, megvalósítani. Hitel-kezelési célok - Megfelelő adósminősítési rendszer működtetése. - Olyan fedezetértékelési szabályozás alkalmazása, szükség esetén felülvizsgálata, hogy az megfeleljen a tőke-megfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek. - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása. - Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve továbbfejlesztése. - A hitel monitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése. - A válság következtében az elmúlt időszakban romló eszközállomány romlási ütemének csökkentése. - A problémás hitelek részarányának csökkentése. Partner-kezelési célok - A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerot jelentő ügyleteket kötni. Devizaárfolyam-kezelési célok - A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza-, vagy valutaárfolyamhoz kötött forintszerződései tekintetében devizaárfolyam-át úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 8 %-át. Kamat-kezelési célok - Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek egy stressz-helyzetre számolt kamatpozíció romlása miatt a Hpt. 152/A. -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. - A Takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett lehetőleg éven belüli ügyleteket köt és a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét 5 évben maximálja. Működési kezelési célok - Működési i veszteség-események gyűjtése, elemzése. - Működési ok mérséklése hatékony folyamatszabályozással, a szabályzatok betartásával és betarttatásával. - Fokozott figyelem a belső csalás ának megelőzése érdekében. - Összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása. Koncentrációs kezelési célok - A túlzott koncentrációk csökkentése, a szabályzatban rögzített koncentrációs limitrendszer folyamatos figyelése, szükség esetén gyors és határozott beavatkozás. - A koncentrációs i monitoring rendszer kialakítása, fejlesztése. Likviditás kezelési célok - Az eszköz-forrásoldali lejárati összhang javítása a termékstruktúra figyelésével. - Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 25 év maximális futamidő meghatározása. - Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése. 5

6 - A betéti konstrukciók átlagos futamidejének fokozatos növelése. 3. Kockázati étvágy, vállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet i étvágya, vállalási hajlandósága azt mutatja, hogy: - Milyen oknak milyen mértékben kívánja magát kitenni! - Mely okat tart elfogadhatónak és melyeket nem! - Milyen módon ellenőrzi és jelenti a okat! A i étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő i limiteket állítson fel. Kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a Stratégia időhorizontjára határozza meg és az üzleti stratégiával együtt évente rendszeresen felülvizsgálja. A i étvágyat a i stratégia részeként a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet üzleti célkitűzéseit. A takarékszövetkezeti ok a vállalás szempontjából két csoportra oszthatók: - Vállalt ok, amelyeknél a Takarékszövetkezet az elvárt eredmény érdekében tudatosan vállal okat. (Így: hitelezési, piaci, koncentrációs, kereskedési könyvön kívüli kamat, likviditási.) - Azok a tűrt, de nem vállalt ok, amelyeknél a Takarékszövetkezet a veszteséget akaratán kívül elszenvedi. (Így: külső tényezők a, reziduális, működési, reputációs, irányítási.) Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillér) 161 %-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet-tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; b) Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (2. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet; c) Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet-tőkekövetelmény összege; d) Hpt.-ben engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. Ha a Takarékszövetkezet a b) pont alatti tőkeszükséglet fedezeteként a szavatoló tőkébe be nem számítható elemeket is figyelembe vesz, vagy a szavatoló tőkében szereplő valamely tételt, vagy tételeket részben és egészében kihagyja, akkor ezek egyenlegét, mint korrekciót a belső tőkeszükségletnél figyelembe veszi. A Takarékszövetkezet meghatározza i étvágyát, amelyet a minimális tőkekövetelmény feletti minimálisan tartandó többlettőke mértékében (COREP tábla CAB32) és az ez alapján számolt tőkemegfelelési mutatóban (COREP tábla CAB321) határoz meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, a minimális tőkekövetelmény aktuális értékét, a belső tőkeszükségletet és a jogszabályi, valamint felügyeleti követelményeket. Minimálisan tartandó többlettőke Tőkemegfelelési mutató Adatok eft-ban Év T Tárgyév 2012 Év T Év T ,59 16,06 15,11 17,91 6

7 Kockázati étvágyat meghatározó pénzügyi célkitűzések A Takarékszövetkezet i étvágyát a következő 3 (három) éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: - a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény minden évben érje el az 5-7 %-ot; - a minimális szavatoló tőkeszintre vetített átlagos éves adózott eredmény minden évben érje el a 7-10 % -ot. A Takarékszövetkezet i étvágyát, vállalási hajlandóságát i típusonként az alábbi minőségi mértékek egyikével jelöli meg: - alacsony - mérsékelt - közepes - jelentős - magas A Takarékszövetkezet i étvágyát, vállalási hajlandóságát a lényegesnek ítélt okat illetően az alábbi táblázat mutatja. Kockázat típusa Kockázati étvágy, vállalási hajlandóság mértéke Indoklás Hitelezési ügyfél Közepes Több vállalása, mérsékelt, de folyamatos növekedés a pénzügyi, üzleti céloknak megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében. Hitelezési partner Alacsony Partnerot hordozó ügyleteket lehetőleg alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával közösen vállalunk. Hitelezési elszámolási Alacsony A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. Hitelezési ügyfélszegmensenként Hitelezési koncentrációs ok Alacsony Jelentős A mezőgazdasági ágazat vállalkozói és kisvállalkozásai terén őrizni erős pozíciónkat, a mezőgazdasági őstermelők és a lakossági ügyfélkör terén erősíteni. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz, hogy a térségben betöltött szerepét tudja tartani. Devizaárfolyam- Alacsony A Takarékszövetkezet igyekszik fedezett devizapozíciókat vállalni, a nyitott pozíciókat a minimális szintre csökkenteni. Kereskedési könyvön kívüli kamat Mérsékelt Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően változó kamatozás mellett történik. Betéti termék esetében rövid futamidőre és egyedi betéteknél alkalmaz fix kamatozást. Fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között lehetnek. Működési Jelentős Alacsony tűrés mind a megfelelési, mind az egyéb működésből eredő okra. 7

8 Likviditási Mérsékelt A piaci igények miatt a Takarékszövetkezet kénytelen hosszúlejáratú kihelyezéseit növelni, melynek ellensúlyozását részben a forrásoldali lejárat növelésével igyekszik megteremteni, részben a növekvő lejárati transzformációból adódó ot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégiai Mérsékelt A Takarékszövetkezet rendelkezik üzleti és i stratégiai tervekkel, melyeket évente felülvizsgál és szükség esetén módosít. 4. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet i szerkezetét i típusonként és a hitelezési i kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A i szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a i profilban és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb típusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A i szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a Kockázati Stratégia. A i szerkezetet az egyes i típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőkekövetelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a stratégia készítésének idején a Hkr. 4. -a szerint 3. hitelminősítési besorolásnak felel meg és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. (Magyarország külső minősítését a Takarékszövetkezet folyamatosan figyelemmel kíséri.) Kockázati típus Szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény Ezer Ft Év T Tárgyév 2012 Év T Év T Hitelezési Devizaárfolyam Működési Szükséges tőke-puffer i étvágynál meghatározott minimális tőkeszinthez A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési sztenderd módszer Hitel mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam sztenderd módszer Működési alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet i étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott i szintek között maradjon, a számszerűsíthető ok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken: - vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a Kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre; 8

9 - nagy-vállalás állami ot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek, vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően; - nagy-vállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs okra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint; - ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs okra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagyi kitettségre; - egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs okra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra; - devizaárfolyam- a devizaárfolyam- kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra; - kereskedési könyvön kívüli kamat a kereskedési könyvön kívüli kamatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra; - likviditási a likviditási ra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvideszközök minimális szintjére; - egyes termékcsoportok a belső szabályozásban meghatározottak szerint. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított i zónákat jelző mércéket és az OTIVA által az egyes i típusokra kidolgozott mintaszabályzatát és az azokban javasolt limitmértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel, mint számlavezető bankjával szembeni vállalására nem alkalmaz limitet. A Takarékszövetkezet i szerkezetét és szavatoló tőkekövetelményét a stratégiai terv időszakában továbbra is a hitelezési kimagasló jelentősége határozza meg. 5. Kockázatkezelés szervezeti felépítése A Takarékszövetkezet kezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kezelés szervezetének áttekintéséhez a Takarékszövetkezet a lényeges i típusokra vonatkozóan elkészítette és folyamatosan karbantartja a vonatkozó táblázatokat (rendelkezik róla: A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló szabályzat). A táblázatok az egyes lényeges i típusokra a fontosabb funkciókat, a felelős szervezeti egységeket, vagy a felelős személyek beosztását, valamint a funkció gyakorlásának gyakoriságát tartalmazzák. A funkciók gyakorlásának gyakorisága a funkcióhoz kapcsolt feladatoktól és a Takarékszövetkezet sajátosságaitól függően lehet: eseti, folyamatos, napi, heti, havi, negyedéves, féléves, éves. A Takarékszövetkezet a hivatkozott táblázatokat a nyilvánosságra hozatal szempontjából nem lényeges információnak tartja, mivel közlésének elmaradása sem előnyként, sem hátrányként nem érinti az azt esetlegesen felhasználó személyt gazdasági döntésének meghozatalában, vagy értékítéletében. A Takarékszövetkezetnél a i típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a számviteli osztály a kezelési osztály közreműködésével gazdasági ügyekért felelős ügyvezetője (főkönyvelő) a felelős. A kezelési szervezetet a Felelős belső irányításról szóló szabályzat, az irányítási nál szereplő tényezők, a Takarékszövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzata, a Belső tőkemegfelelés értékelés folyamatról szóló szabályzat (abban szereplő táblázatok) és mellékletei, továbbá a jelen Stratégia határozza meg. 9

10 Cél: a Takarékszövetkezet olyan eljárásokkal és szabályzatokkal rendelkezzen, amely alapján meg tudja határozni, hogy milyen okat vállal fel, azt hogyan méri, limitálja, kontrollálja, s szükség esetén intézkedést hoz azok korrigálására. Kockázatkezelési főbb feladatkörök: az üzleti döntés előtti i véleményezés; kezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és belső tőkeértékelést; a ok kontrollja, monitoringja. A Takarékszövetkezetnél a fent sorolt kezelési feladatokat a gazdasági ügyekért felelős ügyvezető (főkönyvelő), a számviteli osztály vezetője és a kezelési osztály három fős létszáma látja el. Minden, a kezeléssel foglalkozó szervezet és munkatárs független az üzleti területtől, s közvetlenül az ügyvezetésnek (elnök-ügyvezetőnek) és közvetve az Igazgatóságnak tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A Takarékszövetkezet vállalással, kezeléssel, a belső kontrollrendszer működésével kapcsolatos fontosabb elveket, módszereket és az alkalmazott gyakorlatot a nyilvánosságra hozatali követelményeknek megfelelően a nyilvánosságra hozatali dokumentumában minden évben közzéteszi. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVA-val, mint a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetével az alábbi területeken: - Kockázatkezelési módszerek kidolgozása, fejlesztése; - Adatok gyűjtése elemzések készítéséhez, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása; - Belső, valamint az OTIVA-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása; - Adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének kidolgozása, fejlesztése, adatminőség ellenőrzés; - Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. 6. Lényeges ok A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan i típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke a Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10 %-át; c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített ait az alábbiak szerint csoportosítja: - az 1. pillér alatti ok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait (1. pillérben fedezett ok); - az 1. pillér alatt nem kezelt ok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs ok, a kereskedési könyvön kívüli kamatok és a likviditási (2. pillérben lefedett ok); - az 1. pillér alatt nem kezelt ok, amelyek nem számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők (Egyéb (lényeges) ok); - a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen osnak tekintett portfoliók és termékek ai. Ezek a hitelezési 10

11 kezelésén belül követendők nyomon. A Takarékszövetkezet e os portfoliók közt szereplő tevékenységek közül egyiket sem végezte, így ezek után tőkeszükséglet nem keletkezett. A lényeges okról a Takarékszövetkezet külön szabályzatokban részletesen rendelkezik Az 1. pillérben fedezett ok Hitelezési A hitelezési a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kezelésére vonatkozó szabályokat külön belső szabályzatok szabályozzák. A hitelezési kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, vállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) alapúak, de a Takarékszövetkezet méretei, üzleti volumenei egyelőre nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható mérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési ának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A sztenderd módszer szerinti minimális tőkekövetelmény számítást és a mérséklés hatásának legegyszerűbb módszerekkel történő számítását a belső szabályzatok tartalmazzák. A hitelezési belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, néhány eltéréssel: Ezek a következők: - Figyelembe véve, hogy a Takarékszövetkezet tevékenységét a magyar piacon folytatja és a kitettségek egésze belföldi, függetlenül a sztenderd módszer szerint alkalmazható irányadó minősítéstől, a belső tőkeszükséglet számítás céljaira Magyarország nem EU tagállam devizájában denominált adósságának irányadó minősítését a Hkr. szerint 2. hitelminősítési besorolásúnak tekinti és a táblázatban szereplő esetekben a más kitettségi osztályban szereplő kitettségek i súlyozását is ennek megfelelően módosíthatja. - A Hkr. nem említett a Magyar Állam által vállalt egyszerű kezességet is mérséklőként veheti figyelembe, mivel állami egyszerű kezességvállalás esetén a hitelintézetet végső veszteség nem éri. Ezért a Magyar Állam egyszerű kezességvállalását is nulla százalékos i súllyal vesszük figyelembe. - Az egyszerű módszer mellett a magyar tőzsdei cégek minősítése miatt a BUX-ban szereplő részvények nem mérséklők. Tekintettel ezen instrumentumok magas fokú likviditására, a belső tőkeszámítás céljára a táblázatban szereplő i súllyal a BUX-ban szereplő részvények mérséklőként figyelembe vehetők. A Hkr. második részében leírt sztenderd módszer i súlyozásától való eltéréseket a következő táblázat tartalmazza: Kitettség ICAAP súly Kitettségek i súlyozása Magyar állammal szembeni deviza kitettségek 20 % Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó 20 % pénzügyi vállalkozások i súlyozása 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén HUF kitettségek Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások i súlyozása 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén deviza kitettségek Magyar önkormányzatok 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén 50 % ÁKK, Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 0 % 50 % Kockázatcsökkentő tételek i súlyozása (óvadékok egyszerű módszerét feltételezve) Forintban denominált magyar állampapír fedezet Ft kitettség mögé 10 %-os diszkont alkalmazása a 20 % helyett 0 % Devizában denominált magyar állampapír fedezet (változatlan) 20 % 11

12 Kitettség és az óvadék devizaneme eltérő, az óvadékkal fedezett kitettség-rész súlyozása az 0 % óvadék értékének 10 %-os csökkentése mellett. Csak EU devizákra vonatkozóan és kizárólag akkor, ha a Tagintézmény fedezetértékelési szabályzatban szerepel, hogy árfolyamváltozás esetén az adós pótfedezetet bevonására kötelezhető; illetve ennek hiányában a Tagintézmény az óvadékból elégítheti ki követelését. Ennek hiányában nem alkalmazható a kedvezményes i súly. Állampapír alapok befektetési jegyei piaci érték 10 %-os csökkentése mellett 0 % Magyar hitelintézettől kapott bankgarancia, bankkezesség 3 hónapon túl HUF 20 % kitettséggel Magyar hitelintézettől azonos devizanem kapott deviza-bankgarancia, bankkezesség 3 hónapon túl 50 % kitettséggel azonos devizanem HG Zrt, AVHGA készfizető kezességvállalásának saját ra vállalt része 20 % A i súlyok meghatározásakor a Takarékszövetkezet minden esetben figyelembe veszi a Felügyelet által közzétett, kiemelten osnak tekintett termékekre és portfoliókra vonatkozó ajánlását és ezen portfoliókra vonatkozóan többlet-tőkeszükségletet határoz meg a felügyeleti útmutatóban foglaltaknak megfelelően. Minden egyéb, a táblázatban fel nem sorolt tétel az 1. pillér alatt felhasznált, a Hkr. által meghatározott i súlyokat kapja meg. A kitettség-érték számítása mérséklés előtt a belső tőkeszükséglet szempontjából megegyezik a Hkr. második részében meghatározott sztenderd módszer szerinti számított kitettségértékkel. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint kell elvégezni. Ily módon a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. Amennyiben a Takarékszövetkezet a szabályozásában meghatározott sztenderd módszer szerinti eltérítési lehetőséggel él, akkor az eltérített i súlyozásokat a belső tőkeszükséglet számítását segítő EXCEL file vonatkozó munkalapján köteles bemutatni. A belső tőkeszükségletet a Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak minimálisan a hitelezési kezelésének és tőkekövetelménye megállapításának szabályait tartalmazó szabályzatban foglaltak szerinti szerkezetben és tartalommal jelenti Működési A működési ok a kisintézmények legjelentősebb ai közé tartoznak. A működési kezelésének rendszeréről külön szabályzat rendelkezik, amely felsorolja az egyes részkérdéseket szabályozó egyéb belső előírásokat is. A működési tényleges tőkeszükséglete az intézmény mérete miatt (kisintézményekben) nem becsülhető. Ezért a Takarékszövetkezet a működési tőkekövetelményét és a működési belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri a külön szabályzatban leírtak szerint Piaci ok Devizaárfolyam- A Takarékszövetkezet a devizapozícióit a Kkr. 8. -ában foglaltak szerint értékeli és a devizaárfolyam-át a Kkr bekezdésében foglaltak szerint méri azzal, hogy a 40. (2) bekezdésében meghatározott nettó jelenérték-számítást a devizapozíciókra nem alkalmazza. A Takarékszövetkezet a devizaárfolyam- tőkekövetelményét és a devizaárfolyam- belső tőkeszükségletét ugyanazon a szabályozásban meghatározott módszerrel számítja. A devizaárfolyam- kezeléséről, a deviza nyitott pozíciós limitek megállapításáról és figyeléséről, a devizaárfolyam-okkal kapcsolatos jelentésekről és a kapcsolódó felelősségi körökről külön szabályzat ( Szabályzat a devizaárfolyam ról, a deviza nyitott pozícióról, a kapcsolódó limitrendszerről és a devizaárfolyam- tőkekövetelményének meghatározásáról ) rendelkezik. 12