ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

Átírás

1 1.BEVEZETÉS ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Zemplén Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény( Hpt.) 137/A - a és a A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) kormányrendelet előírásainak megfelelően az alábbi információkat hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozott adatok a évre vonatkozó auditált éves jelentésen alapulnak, melyet a Takarékszövetkezet Küldöttgyűlése a május 25.-i ülésen hagyott jóvá. A nyilvánosságra hozatal kiterjed a Takarékszövetkezet kockázatkezelésével kapcsolatos nyilvánosságra hozandó valamennyi lényeges információra. 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény ( Hpt.) - 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről (Nykr.) - a 196/2007. (VII.30.) Kormányrendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről ( Hkr.) - 381/2007.(XII.23.) Kormányrendelet a hitelintézetek partnerkockázatainak kezeléséről (Pkr.) - 244/2000. (XII.24.) kormányrendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (Kkr.) - 200/2007. (VII.30.) Kormányrendelet a működési kockázat kezelésről és tőkekövetelményéről (Mkr.) A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára a kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. 3.FOGALMAK Lényeges információ: amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt használó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét.(hpt) védett információ: amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutatása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. (Hpt) bizalmas információ: amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. (Hpt) 1

2 4. Kockázati elvek, módszerek A Hpt. vonatkozó rendelkezései értelmében a hitelintézetek kockázatvállalásának megbízható és belső szabályzatban rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, a hitelintézet a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, figyelésére, jelentésére és ellenőrzésére hatékony eljárásokat köteles alkalmazni. A Takarékszövetkezet ennek megfelelően, illetve a Bázel II. követelményekkel összhangban alakította ki kockázatkezelésére vonatkozó belső szabályzatait. Kockázati stratégia A Zemplén Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati stratégia a belsőtőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete Kockázatvállalási politika A Zemplén Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Kockázatvállalási és kockázatkezelési elvek 1. Biztonságos működés elve:.a Takarékszövetkezet úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett 2 Összeférhetetlenség elve:a Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. 3. Együttműködés elve:a Zemplén Takarékszövetkezet az OTIVA tagjaként úgy alakítja a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. 2

3 4 Lényeges kockázatok kezelésének elve:a Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja és méri. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz. 5. Költség-haszon elve:a kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. 6. Hasonlóakkal történő összemérés elve: A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. 7. Tiltott tevékenységek elve: A Zemplén Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarék vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. A Zemplén Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet, lényeges kockázataira vonatkozóan, negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandóságát az Igazgatóság állapítja meg figyelembe véve az üzletpolitikai célkitűzéseket és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A Zemplén Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, Garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. 3

4 A Zemplén Takarékszövetkezetnél a kockázatok előzetes kiszűrését alapvetően az illetékes döntési szinteken lévő személyek végzik (vezetők, ügyvezetők, igazgatóság). A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az ügyvezetés a felelős. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belső ellenőrzés biztosítja. Az ellenőrzésnek minimum ki kell, hogy terjedjen az alábbiakra: a kitettségi osztályokba történő besorolás megfelelőségére, a kockázati súlyok alkalmazása, a hitelezési kockázat mérséklés feltételeinek szabályzati szintű megfelelésének és a a kockázatok fedezetéhez szükséges szavatoló tőke igény számításának ellenőrzésére. A Zemplén Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke az ügyvezetés szubjektív értékelése szerint egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10 %-át, c.) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart. A lényegesnek minősített kockázatok csoportosítása az alábbiak szerint történik: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; amelyek: hitelezési kockázat, működési kockázat, piaci kockázat. az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők: irányítási kockázat, reziduális kockázat, reputációs kockázat. a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja meg, hogy milyen kockázatokat, milyen mértékben vállal, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem és milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázatok kezelése, illetve a tőkeszükséglet meghatározása két szinten történik. A minimális tőkeszükséglet meghatározása mellett a kockázati limitek és a kockázati stressz tesztek hatásvizsgálatai szintén határt szabnak a túlzott kockázatvállalásnak. 4

5 A kockázatok stressz-tesztje arra próbál válaszolni, hogy ritka, váratlan, előre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tőkéje, illetve tőkekövetelménye. Stressz-tesztet csak a számszerűsíthető kockázatok esetében lehet alkalmazni. A Takarékszövetkezet a stressz tesztet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A lényeges kockázatokat a táblázat szerint minősítjük Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Devizaárfolyam kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes Alacsony Indoklás Több kockázat vállalása, mérsékelt, de folyamatos növekedés a pénzügyi, üzleti céloknak megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében. Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTBvel,az integráció központi bankjával. Alacsony A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. Közepes A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket ritkán alkalmaz. nemleges ilyen tevékenységet a Takarékszövetkezet nem végez Közepes Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Működési kockázat Közepes Alacsony kockázattűrés mind a megfelelési, mind az egyéb működésből eredő kockázatokra. Kiemelt figyelem a 2/2010-es vezetői körlevélre Likviditási kockázat Közepes A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Közepes A Takarékszövetkezet rendelkezik üzleti és kockázati stratégiai tervekkel, melyeket évente felülvizsgál és szükség esetén módosít. 5

6 A Takarékszövetkezet kockázati étvágya mérsékelt a teljes tevékenységét tekintve. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a minimális tőkeszükséglet nagyságával jellemezhető. A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A Takarékszövetkezet a következő lényeges kockázati típusok tekintetében számít minimális tőkeszükségletet: - hitelezési kockázat - piaci kockázat - működési kockázat. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőkeképzés. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Takarékszövetkezet az alábbi szabályozás szerinti (I. pillér) választható, PSZÁF által elfogadott módszerek közül az alábbiakat alkalmazza: Hitelezési kockázat: sztenderd módszer (Hpt.76/A., Hkr. Második rész) Hitelezési kockázat mérséklés: o Pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer o Garanciák, készfizető kezességek esetében: sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat: sztenderd módszer Működési kockázat: alapmutató módszere (Hpt.76/J. (1) a) és (2) bek. Mkr. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében az alábbi területeken állapít meg limiteket: a) vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségekre, b) nagykockázat vállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően, c) nagykockázat vállalás vállalkozások a jogszabályban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint, d) ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össz nagykockázati kitettségre, e) egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra, f) ország kockázat- az ország kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra, g) devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra, 6

7 h) nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra, i) likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére, j) egyes termékcsoportok a belső szabályozásban meghatározottak szerint (pl.: projektfinanszírozás, konzorciális hitelezés, egyes lakossági terméktípusok.) 6.A Zemplén Takarékszövetkezet tőkemegfelelése Szavatoló tőke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. A Zemplén Takarékszövetkezet 2010.december 31. időpontra vonatkozó szavatoló tőkéjét az alábbi táblázat tartalmazza: Alapvető tőke e/ft Jegyzett tőke e/ft Eredménytartalék e/ft Általános tartalék 0 e/ft Általános kockázati céltartalék 0 e/ft Mérleg szerinti eredmény e/ft Immateriális javak e/ft Lekötött tartalék 0 e/ft Járulékos tőke figyelembe vehető része e/ft Összesen: e/ft Belső tőkeszámítás folyamata A január 1-től életbe lépő 196/2007-es Kormányrendelet alapján, megváltozott a fizetőképességi mutató számítása, a Basel II szabályozás bevezetésének hatására. Basel Pillér I. tőkeigény: Hitelezési kockázat: 196/2007. Korm.r. szerint Standard módszer alapján Piaci kockázat: Kereskedési könyvi kockázat (Takarékszövetkezet nem rendelkezik) Deviza kockázat (Takarékszövetkezet nem rendelkezik) Működési kockázat: 200/2007. Korm. rendelet alapján alapmutató módszerrel (3 év bevétel adatai alapján) 7

8 2011. december. 31.-i adatok alapján: Hitelezési kockázat e/ft Piaci kockázat: -- Működési kockázat: e/ft Pillér I-ben számított tőkeigény: e/ft Hitelezési kockázat kitettség i osztályonként (e/ft). Kitettség br. értéke Korrigált kitettségi érték Tőkeigény (korr.k.é. x8%) Kormányzati kitettség Önkormányzati kitettség Hitelint. és bef. váll Vállalkozói kitettség Lakossági kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes kitettség Egyéb tételek Összesen: Minimális tőkekövetelmény 2011.december 31.-én e/ft. A kitettség bruttó értéke a szavatoló tőkéből levont tételek (immateriális javak) kivételével, a mérlegfőösszeggel egyező nettófüggő kötelezettséggel egyező. A korrigált kitettségi érték az értékvesztéssel, céltartalékkal és kockázatmérséklési technikákkal csökkentett eszközérték a Hpt. 76/A -a szerint (korrigált mérleg főösszeg). 1. Pillér I-ben számított tőkeigény a 196/2007. és a 200/2007. Korm.rend. előírásai alapján: A Bázel II.1 pillére minimum tőkekövetelmény megállapítását teszi kötelezővé a hitelezési, a piaci és a működési kockázatok tekintetében. A minimális tőkekövetelmény adatai: Hitelezési kockázat sztenderd módszer: Működési kockázat, alapmutató módszer Összesen: e/ft e/ft e/ft Fizetőképességi mutató: 17,01 % 8

9 2. Tőkeigény ICAAP alapján (belső tőkemegfelelés)(bázel II.-2. pillér) A pénzintézeteknek a minimum tőkekövetelmény kiszámítása mellett minden lényeges kockázat tekintetében olyan belső eljárásokat és rendszereket kell kidolgozniuk, amelyek hosszú távon biztosítják a megfelelő tőkeszükséglet meglétét. A belső tőkeértékelési folyamat az alábbi elemekből tevődik össze: - kockázati stratégia meghatározása - lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések. - tőketervezés- a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének meghatározása és összehasonlítása a rendelkezésre álló tőkével. A Takarékszövetkezet a Hpt.13/C - ban, a 76/K -ban és a 145/A - ban szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal tartalmaz. - termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást. - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, - a Hpt. 76 ( 1) bekezdésében meghatározott hitelezési,partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg hozzákapcsolódóan, a tőkeszükségletet: 1. hitelezési kockázat 2. piaci-devizaárfolyam kockázat 3. piaci- kereskedési könyvi kockázat 4. működési kockázat 5. likviditási kockázat (limittúllépés estén) 6. koncentrációs kockázat (limittúllépés esetén) 7. nem kereskedési könyvi kamatkockázat ( ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20%-ot.) a) Pillér I. tőkeigény e/ft Hitelezési többlettőke igény e/ft Tőkepuffer (szav.tőke 15%-a) e/ft e/ft Fizetőképességi mutató 12,80%. 9

10 A belső tőkeszükséglet számításának második szakaszában a takarékszövetkezet a következő stressz teszteket végzi el (a sorszámozást folytatva) 8. Hitelezési stressz teszt 9. Koncentrációs kockázat stressz teszt 10. Devizaárfolyam stressz teszt 11. Kamatkockázat stressz teszt 12. Likviditási stressz teszt 13. Önértékelés 3. Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak tőkekövetelménye: Pillér I. tőkeigény PSZÁF előírás Pillér I. 20 %-a e/ft e/ft e/ft Fizetőképességi mutató: 10,67 % Fentiekből megállapítható, hogy Takarékszövetkezetünk megfelel a Hpt. 76 (1) bekezdésében előírt 8 %-os minimum tőkeelvárásnak. 7. HITELEZÉSI KOCKÁZAT A hitelezési kockázat az ügyfelek és partnerek felé fennálló követelések nem teljesítéséből fakadó kockázat, amikor az ügyfél vagy a partner nem tudja szerződés szerint (vagy nem pontosan a szerződés feltételei szerint), határidőben teljesíteni a takarékszövetkezet felé fennálló kötelezettségét. A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet mérete, üzleti volumene nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A hitelezési kockázat a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, néhány eltéréssel. Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Zemplén Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint - a hitelezési kockázat mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, - illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszer szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettségét a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorolja be. 10

11 A kitettség - i osztályok a következők: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tételek, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, n) egyéb tétel. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.- ben foglaltakat, a PSZÁF nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF- nak az adatszolgáltatással kapcsolatos nyilvánosságra hozott útmutatásait,állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettség- i osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Kezességet vállalók hitelminősítási kategóriája 2011.december 31-én Garanciát nyújtó megnevezése Minősítési kategória (AAA-AA - ) (A + -A - ) (BBB- -BBB - ) (BB + -BB - ) (CCC + -CCC - ) Központi kormány,központi bank X 11

12 Hitelezési kockázat mérséklés A Hitelezési kockázat mérséklésénél a Takarékszövetkezet által figyelembe vett fedezetek. 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a hitelnyújtó illetve nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) állami garancia és készfizető kezesség (vagy az állam által viszontgarantált) Kitettségek kezességvállalással korrigált értékei 2011.december 31-én (eft) Kezességvállalás Kitettségi osztály Kitettség (állami viszont garancia) Pénzügyi Korrigált nettó értéke Hitelgarancia Zrt és AGHVA Zrt fedezet érték Vállalkozók Lakosság Összesen A kitettségek kitettség- i osztályonkénti értéke a hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtt: Mérleg-és mérlegen kívüli kitettség -i értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele nélkül 2011.december 31-én Kitettség- i osztály Kitettségi értékek (bruttó) (eft) Fajlagos kitettségi érték (bruttó) (eft) Központi kormány és központi bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Egyéb kitettségek Összesen

13 8.A késedelem és a hitelminőség-romlás megközelítése A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a Takarékszövetkezet a hitelminősítést a évi C. sz. törvény valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat a következők szerint sorolja a minősítési kategóriák valamelyikébe: 1. Az egyszerűsített minősítési eljárás alá vont tételek esetén a minősítési kategóriába történő besorolás és hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. 2. A kintlévőségek egyedi minősítése során az eszközminősítési kategóriában való besoroláskor pedig megvizsgálja az alábbiakat, mely alapja a minősítési kategóriába történő besorolásnak: - az ügyfél adósminősítését pénzügyi helyzetét, stabilitását, jövedelemtermelő képességét és az ezekben bekövetkező változásokat, - a törlesztési rend betartását, fizetőképességét és - a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, hozzáférhetőségét és az ezekben bekövetkezett változást. Az egyszerűsített minősítés alá a takarékszövetkezet az 3 millió forintot meg nem haladó lakossági,vállalkozói,önkormányzati és egyéb követeléseket sorolja. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket egyedileg kell minősíteni. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a veszteség keletkezésének valószínűségét és nagyságát, a megtérülés valószínűségét, az eszköz minősítési kategóriáját, és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokat. Amennyiben a minősítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyv szerinti értéknél, azaz a minősítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függő és 13

14 jövőbeni kötelezettség megszűnésekor illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. A takarékszövetkezetnél a hitelkockázatok értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítésre, a meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára negyedéves gyakorisággal kerül sor. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés mértékét az egyszerűsített eljárással minősített tételeknél az alábbiak szerint határozza meg, mely mérték a bruttó könyv szerinti érték százalékban értendő. Külön figyelendő 3% Átlag alatti 20% Kétes 50% Rossz 100% Az egyedileg minősített tételek esetében minősítési kategóriánként egyedi minősítésű elszámolt értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási illetve bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokon belül a megadott százalékos mértékek között legyen: Külön figyelendő 1-10% Átlag alatti 11-30% Kétes 31-70% Rossz % Elszámolt értékvesztés ügyfél kategória szerinti megoszlásban 2011.december 31-én Értékvesztés (eft) Ügyfél kategória Nyitó Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés Tárgyévi változás Záró értékvesztés állomány Hitelek jogi személyiségű vállalkozásoknak Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen Hitelek lakosságnak Hitelek egyéni vállalkozók Hitelek - háztatrásoknak összesen Hitelek - egyéb szervezeteknek (önkormányzat, nonprofit) Hitelek összesen

15 Elszámolt céltartalék 2011.december 31-én Céltartalék (eft) Megnevezés Nyitó Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés Tárgyévi változás Záró értékvesztés állomány Függő kötelezettségre képzett céltartalék Összesen PIACI KOCKÁZAT 9.1. Devizaárfolyam kockázat A piaci kockázatok között a Takarékszövetkezet devizaárfolyam kockázatot nem visel Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, részesedések Kereskedési könyvben nem szereplő befektetési célú részvények 2011.december 31.-én Mérleg szerinti érték Megnevezés (eft) Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 500 Banküzlet Zrt. 500 ÉM Garancia Szövetkezet 100 Összesen Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik A Takarékszövetkezet a durationgap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változást mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. 15

16 10. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A működési kockázat a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek külső események vagy személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítés miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. A Takarékszövetkezet a működési kockázatát az alapmutató módszer szerint számítja. A működési kockázat alapmutató módszere szerint tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerint a tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezet az eredménykimutatás alapján számolja az irányadó mutatót: - kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből(osztalékok, részesedések),kapott (járó) jutalék,- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék,- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete- összegének három éves számtani átlaga. A számítást s megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem vehető figyelembe: o az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalék felhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel. o az általános igazgatási költség, o a kereskedési könyv részét nem képező tételek- ide nem értve a devizáteladásából realizált bevétel, a pénzügyi műveletek nettő nyereségében és a pénzügyi műveletek nettó veszteségében szereplő eredmény, az egyéb bevétlek között szereplő, üzleti tevékenységből származó bevétel. o az egyéb bevételek üzleti tevékenységből származó biztosítási esemény miatti kártérítésből származó bevétel. Az irányadó mutató számítása során csak pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív, vagy nulla akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerével határozza meg a tárgyévet megelőző 3 év bruttó jövedelem átlagának 15 %-a. Működési kockázat Összeg (eft) Tárgyévet megelőző 3 év B o jöv. Tárgyévet megelőző 2 év B o jöv Tárgyévet megelőző 1 év B o jöv Tőkekövetelmény

17 11. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Zemplén Takarékszövetkezet rendelkezik a hitelintézet méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával. A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására. A Zemplén Takarékszövetkezet folyamatosan biztosítja, hogy a Javadalmazási Politika hozzáférhető legyen valamennyi érintett vezető állású személy, tisztségviselő és munkavállaló számára, illetve minden további olyan személy részére a betekintés lehetőségét, aki az érdekeltségét igazolja. A belső érintettek a felső- középvezetők, tisztségviselők, munkavállalók, a Zemplén Takarékszövetkezet Javadalmazási Politikáját a Takarékszövetkezet a Hpt.137/A par. 4.c pontja alapján bizalmas információnak minősítette így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik. Sátoraljaújhely, 2012.május 31. Dr. Pálmainé Ákos Mária sk. Tóth Lajosné sk. Elnök-igazgató Ügyvezető 17