A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 21 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a figyelembe vehető tőke fogalommeghatározása megfelelőségének az 575/2013/EU rendelet 517. cikke szerinti felülvizsgálatáról HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE ÉS A SZAVATOLÓ TŐKE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE FOGALMÁNAK ALKALMAZÁSI KÖRE A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE FOGALMÁNAK MEGFELELŐSÉGE KÖVETKEZTETÉS

3 1. BEVEZETÉS A korlátozott befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmények, az intézmények pénzügyi szektoron kívüli befolyásoló részesedésének prudenciális kezelése és az intézmények nagykockázat-vállalásának fogalommeghatározása, valamint annak korlátai december 31-ig a szavatolótőke 1 fogalmán alapultak január 1-jétől a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, június 26-i 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: a tőkekövetelményekről szóló rendelet vagy CRR) által szabályozott, fent említett területeken a szavatoló tőke fogalma helyett a figyelembe vehető tőke fogalma használandó. A figyelembe vehető tőke fogalommeghatározása hatásvizsgálat lefolytatása nélkül került bevezetésre. Ezen okból az új rendszer végrehajtására azonban egy három éves átmeneti időszak vonatkozik, (amely december 31-én zárul) 2, és az új rendszert annak teljes végrehajtása előtt felül kell vizsgálni. A jelentés a tőkekövetelményekről szóló rendelet 517. cikkében lefektetett kötelemnek tesz eleget, amely szerint a Bizottság megvizsgálja, hogy megfelelő-e a figyelembe vehető tőkének a CRR második része III. címe céljára, valamint negyedik része céljára alkalmazott fogalommeghatározása, és erről adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés az Európai Bankhatóság (EBH) február 17-i véleményén alapul, amelyet az EBH a nemzeti illetékes hatóságokkal folytatott konzultáció után adott ki A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE ÉS A SZAVATOLÓ TŐKE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG A CRR 4. cikke (1) bekezdésének (71) albekezdése figyelembe vehető tőke néven új szabályozói tőkét vezetett be a rendelet második része III. címének és 97. cikkének alkalmazásában. E cikk szerint a figyelembe vehető tőke az alapvető tőke és a járulékos tőke összege. A figyelembe vehető tőkeként elismert járulékos tőke összege az átmeneti időszak végére nem haladhatja meg az alapvető tőke egyharmadát 4. 1 A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet európai parlamenti és a tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja (HL L 176., , 1. o.). 2 A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 494. cikke (HL L 176., , 1. o.). 3 Az EBH véleménye a figyelembe vehető tőke fogalommeghatározása megfelelőségének az 575/2013/EU rendelet 517. cikke szerinti felülvizsgálatáról, február 17. (EBA Opinion on the review of the appropriateness of the definition of 'eligible capital' pursuant to Article 517 of Regulation (EU) N. 575/2013, 17 February 2015.) 4 A befolyásoló részesedés kiszámításának céljából használt figyelembe vehető tőke meghatározása némileg eltér a más célból használt figyelembe vehető tőke fogalommeghatározásától. 3

4 A figyelembe vehető tőke fogalma tehát korlátozóbb, mint a szavatoló tőkéé, amiatt, hogy a járulékos tőkének számító tőkeinstrumentumok egyharmados küszöböt meghaladó összege nem számít figyelembe vehető tőkének 5. Ezzel szemben a járulékos tőke szavatoló tőkeként való beszámítása nincs korlátozva; a szavatoló tőke nem más, mint az alapvető tőke és a járulékos tőke összege 6. A figyelembe vehető tőke fogalmát azért vezették be a tőkekövetelmény-rendeletbe, hogy a hitelintézeteket és a befektetési vállalkozásokat elriasszák attól, hogy járulékos tőke kibocsátásával kikerüljék a szabályozási korlátokat (vagyis például a további járulékos tőke kibocsátása lehetővé tenné ezen intézmények számára, hogy az alapvető tőke kibocsátása helyett a könnyebbik utat választva a partnereikkel szembeni kockázatukat vagy a befolyásoló részesedésük mennyiségét növeljék). A járulékos tőke minősége valójában alacsonyabb, mint az alapvető tőkéé. Ugyanakkor az alapvető tőkét a vállalkozás folytatása mellett is lehet a veszteségek elnyelésére használni, a járulékos tőkét viszont csak felszámoláskor. 3. A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE FOGALMÁNAK ALKALMAZÁSI KÖRE január 1-jétől a figyelembe vehető tőkét szabályozói tőkeként alkalmazzák az alábbi célokra: 1. A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés prudenciális kezelésének meghatározása. Az új rendszerben a tőkekövetelmény-rendelet 89. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságoknak két eltérő prudenciális szabályt kell alkalmazniuk a nem pénzügyi tevékenységeket folytató vállalkozásokban lévő befolyásoló részesedésekre: - megtiltja, hogy i. az ilyen befolyásoló részesedés meghaladja az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 15 %-át, valamint ii. az ilyen befolyásoló részesedések összessége meghaladja az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 60 %-át, %-os kockázati súlyt alkalmaz a 15 %-os és 60 %-os küszöböt meghaladó összegekre. 2. A tőkekövetelmények meghatározása korlátozott befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató befektetési vállalkozások számára. A tőkekövetelmény-rendelet 95. cikke (1) bekezdésében, 96. cikke (1) bekezdésében és 4. cikke (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában említett befektetési vállalkozásoknak a tőkekövetelményekről szóló rendelet 97. cikkében foglaltak szerint az előző évi fix általános költségeik legalább egynegyedének megfelelő, figyelembe vehető tőkével kell rendelkezniük. 3. A nagykockázat-vállalás meghatározása Egy intézmény kockázata egy ügyféllel szemben akkor tekinthető nagykockázat-vállalásnak, ha a tőkekövetelményekről 5 A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet európai parlamenti és a tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 71. pontja (HL L 176., , 1. o.). 6 A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet európai parlamenti és a tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja (HL L 176., , 1. o.). 4

5 szóló rendelet 392. cikkében foglaltak szerint értéke eléri vagy meghaladja az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 10 %-át. 4. Azon felső határ meghatározása, amely felett az intézmények nem vállalhatnak kockázatot egy adott ügyféllel szemben. A tőkekövetelményekről szóló rendelet 395. cikkében foglaltak szerint egy intézmény valamely adott ügyféllel szembeni kockázata eltérő rendelkezés hiányában nem haladhatja meg a figyelembe vehető tőkéjének 25 %-át. A tőkekövetelmény-rendelet 494. cikke szerint a figyelembe vehető tőke fogalmának alkalmazására 3 éves átmeneti időszak vonatkozik, amely 2014-ben kezdődött ben még a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások a járulékos tőkét az alapvető tőke 100%-a mértékében számíthatták be figyelembe vehető tőkeként, 2015-től azonban a járulékos tőkét az alapvető tőke 75 %-ig számíthatták be, 2016-ban pedig az alapvető tőke 50 %-ig számíthatják majd be. Az átmeneti időszak végeztével az uniós rendszer az alapvető tőke egyharmadának mértékében fogja korlátozni a járulékos tőke figyelembe vehető tőkeként való beszámítását, ezzel az uniós előírások közelednek a nemrégiben kibocsátott, nagykockázat-vállalásra vonatkozó bázeli standardokhoz, amelyek kizárják, hogy a járulékos tőkét figyelembe lehessen venni a nagykockázat-vállalási szabályok céljából A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE FOGALMÁNAK MEGFELELŐSÉGE A Bizottság az Európai Bankhatósággal (EBH) és a nemzeti hatóságokkal konzultált annak érdekében, hogy információkat szerezzen be az új rendszer intézményekre gyakorolt hatásairól. A figyelembe vehető tőke fogalom alkalmazásának első évében szerzett tapasztalatok nem vetettek fel különösebb aggályokat. Az EBH véleményében arra a megállapításra jutott, hogy nincs tudomása az intézmények által felvetett aggályokról a fogalom használatával kapcsolatban és semmilyen empirikus bizonyítékról sem, amely arra engedne következtetni, hogy a nagykockázat-vállalási szabályokban előírt új és szigorúbb szabályozói tőke káros hatással lenne az intézmények kockázatvállalására. Az értékelés eredményei azonban a mostanáig szerzett korlátozott tapasztalatokon alapulnak. Az új rendszert 2014 óta alkalmazzák és csak 2016-ban hajtják végre teljes körűen. Megfelelő adatgyűjtést csak az átmeneti időszak végén lehet végezni. 5. KÖVETKEZTETÉS A rendelkezésre álló információk elemzése során mostanáig nem merült fel semmilyen probléma, amely megkérdőjelezhetné a figyelembe vehető tőke fogalma használatának megfelelőségét a tőkekövetelményekről szóló rendelet második részének III. címe, valamint negyedik része és 97. cikke alkalmazásában. Ebben a szakaszban tehát nem tűnik indokoltnak a jelenlegi rendszert módosító jogalkotási javaslat benyújtása. 7 Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, A nagykockázat-vállalások mérésére és ellenőrzésére szolgáló felügyeleti keret, április, (Supervisory framework for measuring and controlling large exposures, April 2014) elérhető: 5

6 Ennek ellenére a Bizottság az Európai Bankhatósággal együttműködésben folytatja az új rendszer alkalmazásának ellenőrzését, és a begyűjtött adatok alapján mérlegelni fogja, hogy a figyelembe vehető tőke fogalommeghatározását fenn kell-e tartani. Az illetékes hatóságok által a figyelembe vehető tőke fogalmának alkalmazása terén az átmeneti időszak alatt szerzett tapasztalatok hozzá fognak járulni a Bizottság azzal kapcsolatos megfontolásaihoz, hogy helyénvaló lenne-e a jelenlegi rendszert módosítani. 6