Üzleti jelentés 2012.

Átírás

1 DRÁVAMENTI TAKARÉKSZÖVETKEZET 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 57. Üzleti jelentés Cg.:

2 TARTALOM TARTALOM A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK VÁRHATÓ FEJLŐDÉS KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA GAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ SZAVATOLÓ TŐKE ELEMEI: KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA sz. melléklet: mutatószámok: sz. melléklet: a telephelyek bemutatása sz. melléklet CAB tőkekövetelmény számítás

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az eurózona recessziója, a nemzetközi piacok visszafogottsága volt a jellemző a 2012-es évre. A bizonytalan gazdasági környezet, a külső piacokon tapasztalt lassulás a hazai gazdasági folyamatokat is jelentősen visszafogta. A recessziós környezet ellenére a magyar gazdaság kockázati megítélése 2012 évben kismértékben javult. A kormányzati intézkedések és a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása a munkaerő-piac helyzetét jelentősen befolyásolták, ami azt eredményezte, hogy a hitel-, és fizetőképes ügyfélkör tovább szűkült. Összességében elmondható, hogy nehézségekkel terhelt pénzügyi környezetben és a megnövekedett kockázatok mellett, erős piaci versenyben működtünk, ennek ellenére sikerült eredményesen teljesíteni üzletpolitikai célkitűzéseinket. A Takarékszövetkezet évi célkitűzései közül az egyik legjelentősebb, hogy a jelen gazdasági helyzetben is eredményes gazdálkodást érjen el, ugyanakkor feleljen meg a tagok bizalmának és folyamatosan biztosítsa a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. A DRÁVAMENTI Takarékszövetkezet tevékenységére évben hatással volt a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezettel való egyesülés előkészítésével kapcsolatos feladatok elvégzése, az üzleti folyamatok összehangolása. A Takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. A Takarékszövetkezet versenyképességének megőrzése illetve fokozása érdekében figyelemmel kellett lenni a gazdaság környezeti hatásaira, valamint, hogy az éles kamatversenyben megtartható legyen a már megszerzett forrásállomány, ezzel biztosítva a szabad forrás adta lehetőségeket. Erre ösztönözte a takarékszövetkezetet a konkurenciaként térségben jelenlévő bankok tevékenysége, valamint az állampapírok túlkínálata is. A szűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összehangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A Takarékszövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel már kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 89,3 %-át. Az állományi adatok azt mutatják, hogy a lekötött számla jellegű megtakarítás több mint háromszorosa az okiratos betétkonstrukciónak. 3

4 A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél gyengébb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 29 millió Ft-tal csökkent, a betétállomány pedig több mint 213 millió Ft-tal nőtt az előző évhez képest. A hitelkihelyezések 53,6 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 46,4 %-ot tesz ki az önkormányzati (0,6 %) és vállalkozói (41,3 %), valamint a non-profit szervezetek (1%) által igénybe vett hitelek, továbbá hitelintézet részére nyújtott kölcsön (3,5 %). A Takarékszövetkezet 2012 évi adózás előtti eredménye e Ft., ami az előző évi eredmény 2,6 szorosa, míg a tervezettnek a 2,8 szorosa.. A saját tőke alakulására hatással van a mérlegszerinti eredmény figyelembe-véve a Közgyűlés döntését is amely e. Ft. összeggel növelte azt. A keletkezett "friss pénz" lehetővé teszi a gazdálkodás további stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek megfelelő szintű teljesítését. A takarékszövetkezet auditált szavatoló tőkéje e Ft-ra emelkedett, amely közel 10 %-os növekedést jelent egy év alatt. A biztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 25,7 %, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet és meg felel az II. pillér alatti követelménynek. A Takarékszövetkezet szabályzataiban meghatározott módon évben is megképezte a szükséges értékvesztést és céltartalékot, illetve visszaírásra is sor került a sikeresen behajtott tételeknél. Az értékvesztés állomány eredményre gyakorolt hatása kedvező, mivel az év során közel 42 millió forinttal csökkent, arányaiban ez a csökkenés 4,4 %-ot jelent. A céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett állománya és az általános kockázati céltartalék szintén csökkent, ezzel az állományban bekövetkezett változás az előző évhez képest együttesen 28,4 %-os csökkenést eredményezett. A Takarékszövetkezet a Hpt bekezdésben előirt általános tartalékképzési kötelezettségének eleget tett, azzal, hogy az adózott eredmény 10 %-át e Ft.-ot tartalékba helyezett. Ezzel az Általános tartalék összege e Ft., amely a szavatoló tőkében is meghatározó elem. A Takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztette. A kirendeltségein állag megóvó karbantartást végzett az év során. Informatikai hálózatát fejlesztette, eszköz állományának korszerűsítése folyamatos, az év során a napi üzletmenet zavartalansága folyamatosan biztosított volt. A Takarékszövetkezet tevékenységének szabályozottsága megfelelő. Függetlenített belső ellenőr és kockázat kezelő segíti a vezetés munkáját. Mindezek következtében az auditált mérleg és eredményadatok azt mutatják, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a Takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt és várható veszteségek mellett is növelni. 4

5 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében javult az előző évhez képest. (Lásd: 1. sz. melléklet) Ennek okai: Az év során felszabadított több mint 41 millió forint értékvesztés pozitív hatással volt az eredményre. Az általános költségek bázishoz viszonyítottan csökkentek 1,5 %-kal, a tervezettet 5,2 %-kal meghaladóan alakultak. A kamatkülönbözet az előző évhez képest 22,1 %-kal nőtt, ami pozitívan befolyásolta az eredményességet, a tervezettet 27,5 %-kal haladja meg. A jutalék és díjeredmény bázishoz mért 1,2 %-os növekedése kedvezően hatott az eredményességre. A Takarékszövetkezet működési költségei között nagyobb aránnyal megjelenő számítástechnikai, informatikai célú kiadások közel 53 %-kal nőttek a bázishoz mérten, ennek hatása kedvezőtlen az eredményre. Az eredmény az összes bevétel arányában 13,87 %, ami az előző évhez viszonyítva 8,1 %- os növekedést mutat. A bevétel az eszközökre vetítve 10,6 %-os szintet ért el, ami 1 százalékponttal magasabb, mint a bázis. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 1,5 %, ami az előző évhez 0,9 százalékpontos növekedést jelent. A saját tőke - arányos nyereség 2012-ben 12,6 %, amely 7,7 százalékponttal haladja meg a bázist. A Takarékszövetkezet alaptevékenységének eredményességét a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatráfordításai határozzák meg elsősorban. A kamatkülönbözet 140 millió forintot meghaladó növekedése kedvezően befolyásolta az eredményességet. A kamatmarge 5,3 %, ami kismértékkel (0,7 %) meghaladja a bázist. A Takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből érzékelni lehet a magas jövedelmezőségi szint mellett tovább erősödött. A mérleg-főösszeg a saját tőke több mint 8,7-szeresét teszi ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a Takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi érték 25,7 %. A mutatót meghatározó szavatoló tőke 10 %- os növekedése kedvezően alakult, a kockázati kitettség a mutató nevezője, a 14 %-os csökkenésével kedvezően hat a mutató alakulására. Mindezek együttes hatása az előző évhez képest 4,67 %-os növekedést eredményezett. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 24,7 %, ami az előző évhez képest 5,1 %- kal alacsonyabb, amely óvatos üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. 5

6 A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és fizetőképesség (szolvencia) fenntartásával. A Takarékszövetkezet 2012-ben is kellő nagyságrendű szabad likvid eszközökkel rendelkezett, a betétesek bizalma révén rendkívüli betétkivonásra sem került sor az év során. A teljes körű pénzügyi szolgáltatás biztosítása érdekében vált szükségessé korábban banki forrás bevonása egyes hitelcélok kielégítéséhez. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási mutatók is. Változatlanul biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya a mérleg főösszeghez 49,3 %, - azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélyük van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak - ez 15,4 %-os növekedést mutat a bázishoz mérten. A Takarékszövetkezetnél a hitel - betét arány 37,2 %, a bázishoz képest minimális (0,8 %) a csökkenés. A lejárati összhang biztosítására 2012-ben is kiemelt figyelmet fordított a Takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá még sem vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. A lejárati összhang az eszköz és forrás átcsoportosítást követően biztosított, a korrigált finanszírozási rés elég fedezetet biztosít és arányban áll a várható forgalommal. A hitelportfolió minősége kis mértékben (5,2 %-kal) romlott. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Portfólió tisztítás, azaz követelés eladás is történt az év során. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a kintlévőség behajtására. A gazdasági környezet kedvezőtlen hatása is további hatékony intézkedéseket sürget. A hitelveszteségi ráta nem kifejezhető értéket mutat, mivel a leírt és eladott követelések aránya minimális volt, és értékvesztéssel fedezettek voltak. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 19,4 %, ez megegyezik a december 31-i 19,4 %- os aránnyal. A mérleg-főösszeghez viszonyított arány 5,9 %, ami jelzi, hogy kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követeléskezelés megalapozottságát. A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a Takarékszövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a tervezettet meghaladóan a tervet túlteljesítve, megfelelően gazdálkodott. 6

7 A bevételarányos költségszint 31,5 %, ez 5,3 %-os csökkenést jelent a bázishoz mérten, így elmondható, hogy a Takarékszövetkezet gazdálkodása költségtakarékos. Az eszközarányos költségszint 3,2 %, ez 0,3 % csökkenést mutat, tehát bázis alatt maradt. A személyi jellegű ráfordítással arányos adózott eredmény mutatója növekvő, ezzel a hatékonyság megfelelő szintjét jelzi. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolióváltozás nem történt. b) A befektetési szolgáltatás végzéséhez a feltételek biztosítottak, a gyűjtött állomány minimális, növelésére érdeklődés hiányában kicsi az esély. 4. Várható fejlődés 1. Monetáris szféra A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a H-EN-I-1726/2012. számú határozatával engedélyezte a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet és a DRÁVAMENTI Takarékszövetkezet beolvadással történő átalakulását. A Takarékszövetkezet a évi üzleti tervét ennek figyelembe vételével alakította ki. A terv készítésénél az ismert jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számolt. A 2013-as évre vonatkozó piaci előre jelzések továbbra is bizonytalanságokkal teli működési környezetett vetítenek előre. A bankok között a verseny tovább éleződhet a piaci pozíciók megtartása érdekében. A Takarékszövetkezeti szférában a tőkeegyesítés, illetve külső tőkebevonás gyakoribbá válhat. Mindezek alapján várhatóan a bankoknál a mérlegfőösszeg bázis közeli tartása lesz a cél a jövedelmezőség kismértékű csökkenése mellett. A pénzeszközök kihelyezése területén a nagyobb fedezettség, mint követelmény továbbra is előtérben marad, és a saját jogú hitelezés bázis szinten tartása a cél. A monetáris politika mozgásterét érdemben befolyásolja az ország kockázati megítélésének alakulása. Tervezés során 4,5 5,5 %-os jegybanki alapkamattal lehet kalkulálni, figyelemmel azonban arra, hogy váratlan jelenségek előfordulhatnak. 2. Üzletpolitika a) Forrásgyűjtés számlavezetés Stratégia 13 milliárd feletti betétállomány megtartása - meglévő 27 önkormányzat részére a számlavezetési pozíció megtartása - a piaci viszonyokat és a változó jogszabályi környezetet követő, ahhoz igazodó üzleti tevékenység, - az alacsony költségű források (bankszámlapénzek) növelése, lekötött betétek átcsoportosítása számlához kötött lekötésekbe. 7

8 Operatív teendők: - az ügyfelek megtakarítási hajlandóságának növelése részben kedvező kondíciók alkalmazásával, részben a meglévő tőke erősítésével o gyors, piackövető kamatpolitika, o ügyfelek részére alternatívák biztosítása, o minden részletre kiterjedő széleskörű tájékoztatás. - olcsó forrás arányának növelése o számlákhoz kapcsolódó betétek általánossá tétele, o bankkártyák számának növelése a kártyás vásárlások propagálásával, o konkurens pénzintézetek elégedetlen ügyfeleinek megnyerése, b) Hitelezés Stratégia: - a hitelállomány tudatos alakítása a jövedelmezőségi és prudenciális szempontok egyensúlya mellett. - a hitelállomány növelésének biztosítása - potfólió tisztítás a problémás hitelek arányának 20 % alatt tartásával. Operatív teendők: - 50 %-os hitel-betét arányhoz történő közelítés, - a tőkemegfelelési mutató prudenciális feltételeknek megfelelő szinten tartása, - a lakossági hitelek megfelelően fedezett részének növelése a jelzáloghitelek és forgalmazó bankszámlákhoz kötődő hitelek révén - vállalkozói hitelek szintjének megtartása, - vállalkozói komplex igények kielégítése, - agrárkonstrukciók teljes körű forgalmazása. - konzorciális hitelezésre vonatkozóan a szektoron belüli ajánlatok mérlegelése és optimális esetben csatlakozás - önkormányzati és intézményi finanszírozás keretében a költségvetések alapján folyamatos rulírozó hitelezés limiten belül - pályázatos előfinanszírozás okiratok alapján. - követeléskezelés keretében a szabályozás szerinti minősítés, értékvesztés elszámolásának biztosítása - hitel-monitoring fokozása, belső ellenőrzés hatékony növelése - portfólió tisztítás éves gyakorisággal (eladás, leírás) - garanciaalapok bevonása biztosítékul minden lehetséges esetben - területen kívüli és egyéb fokozottan kockázatos hitelek visszaszorítása. - piaci viszonyokhoz igazodó, bázis kamattól függő kamatok alkalmazása - az alacsonyabb és magasabb kamatú hitelkonstrukciók helyes arányának megtartása - túlzott kockázatvállalás elkerülése. 8

9 c) Jövedelmezőség Stratégia: - a Takarékszövetkezet a szektorban elért kedvező pozíciójának megőrzése, kiemelkedő jövedelmezőségi mutatóinak megtartása. Operatív: - a Takarékszövetkezeti eredményeinek rendszeres összevetése, a Takarékszövetkezeti szektor átlagos mutatóival, következtetések levonása, - hatékony költséggazdálkodás megtartása o kontrolling funkció erősítése, o rendszeres költségelemzés, o vezetői információs rendszer továbbfejlesztése, d) Kiegészítő szolgáltatások - Bankkártya üzletág o nemzetközi kártyák népszerűsítése o bankkártya darabszám növelése, o bankjegykiadó automaták számának növelése, kihasználtságuk ösztönzése. - Deviza üzletág: o az ügyfelek teljes körű kiszolgálása érdekében devizaszámla-vezetés folytatása, o pontos, gyors ügyintézés, o szakmai képzések folyamatos biztosítása. - Biztosítás: o hitelügyletek biztosítékául rendszeresség megtartása, o egyéb biztosítási ügyletek ügyféligény szerint. e) Marketing A Takarékszövetkezet kedvező megítélésének, kialakult képének folyamatos tudatosítása ügyfelek felé: - lehetséges marketingeszközök folyamatos felhasználása, - termékbevezetések, akciók kiemelt reklámozása f) Informatika Az informatikai rendszer folyamatos bővítése és kiterjedt használata: - szolgáltató helyek korszerű felszereltségének folyamatos biztosítása, avuló technika cseréje, - elektronikus banki szolgáltatások körének, igénybevevőinek folyamatos bővítése, - VIR rendszer informatikai keretek közötti működtetése. g) Hálózati korszerűsítés, fejlesztés Egységes, esztétikus megjelenés a szolgáltató helyeken. - együttműködés majd tőkeegyesítés más takarékszövetkezettel - rendszeres karbantartással, felújítással méltó színvonal megtartása. 9

10 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezetszennyező anyagot csak fűtés idején bocsát ki. Mértéke nem ütközik érvényes előírásokba. A számítástechnikai veszélyes hulladék kezelését a karbantartó cég végzi, selejtezett anyagokat dokumentálva átveszik. A személygépkocsi üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2012-ban 58 fő volt, az előző évvel azonos Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A tudás, képesség, motiváció jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. A támasztott újabb követelmények a létszám növelését, míg a piaci lehetőségek szűkülése a csökkentését indokolnák. A kettő közötti összhang megteremtésére törekszünk, és a zavartalan működéshez szükséges létszámot biztosítjuk. 8. Gazdálkodást meghatározó szavatoló tőke elemei: A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. Megnevezés 2011.XII XII.31. Index% 01 Jegyzett tőke % 02 Tőketartalék % 03 Eredménytartalék % 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv. vagyon Általános tartalék % 06 Általános kockázati céltartalék % 07 Mérleg szerinti eredmény, könyvvizsgáló ált. hitelesítve % 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke Immateriális javak % 10 Kockázati céltartalék adótartama, és értékvesztés hiány % 11 ALAPVETŐ TŐKE % 12 Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék (számviteli) % 14 Járulékos tőkeelemek csökkentése 15 JÁRULÉKOS TŐKE % 16 Levonások előtti szavatoló tőke % 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) % 21 Tőkemegfelelési mut. Hitelezési kockázat szintjén 34,05% 43,31% 9,26% 22 Tőkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt-tőkepuffer értéke nélkül 26,30% 32,13% 5,83% 23 Tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt 21,04% 25,70% 4,67% 10

11 9. Kockázatkezelési politika Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult élesedő versenyben a Takarékszövetkezet fenn tudjon maradni, egyrészt alkalmazkodnia kell a környezeti változásokhoz, másrészt az eddigieknél kockázatosabb üzleteket kénytelen vállalni. Ezt felismerve tovább szigorította az eddig is konzervatívnak nevezhető kockázatkezelési politikáját, amely a prudens gyakorlat betartását támogatja. A kockázatkezelési politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvár. A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony működési költségekkel fenn tudjuk tartani. Vannak mérhető és nem mérhető kockázataink. A fejlett számítástechnikának köszönhetően egyre teljesebben tudjuk számszerűsíteni és behatárolni a kockázatokat és olyan kockázatcsökkentő eljárásokat tudunk alkalmazni, hogy a működésünket rendkívüli események sem veszélyeztethetik A jövedelmezőség, likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos működési kritérium. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. A Takarékszövetkezet egyik legjelentősebb feladatának tekinti, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által felállított valamennyi kockázatkezelési alapelv, a kockázatok folyamatos mérésével, ellenőrzésével teljes körűen érvényesüljön. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A Takarékszövetkezet az 1. pillér keretében a hitelezési, piaci és működési kockázatára meghatározott minimum tőkekövetelményen túl a 2. pillér keretében saját belső eljárása szerint is számít tőkekövetelményt. A belső tőke számítása során megállapításra kerül, hogy az intézmény saját számításai alapján mekkora összegű tőkekövetelményt tart szükségesnek az általa vállalt és felmerülő kockázatok kezelésére. A különböző típusú kockázatokat a Takarékszövetkezet az építőkocka-elv alapján összesíti. A belső tőkeszámítás két fő részre bontható: egyrészt kockázattípusonként számítja a szükséges tőkét, másrészt ezen felül tőkepuffert is számszerűsít. A belső tőkeszámítás kiinduló értéke az I. pillér alatti tőkekövetelmény, melyre a kockázati önértékelés alapján évente megállapított mértékű többlettőkét számszerűsítünk. A belső tőke számítás keretében a Takarékszövetkezet egyes kockázati típusokra enyhe stressz tesztet készít, amely adatok alapján szintén számít egy többlet tőke követelményt. A tőkepuffer mértéke az enyhe stressz hatások és a kockázati önértékelés közül a nagyobb, december 31.-i állapot szerint önértékeléssel számított tőkeszükséglet e. Ft, a stressz hatás figyelembevételével a belső tőkeszükséglet e. Ft. A Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembevételét követő tőkekövetelmény mértéke december 31.-én 133 %, tőkeszükséglet összege e. Ft. 11

12 A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége előnyt jelent a kockázatok megítélésében. A hitelkockázat kezelésére, a prudens működésre kötelez bennünket a jogi környezet és a szabályozás. Megemlítjük, hogy szigorúan az törvényi keretek között végezzük az engedélyezett tevékenységeket. Az ügyfélkockázatot az ügyfelek minősítési rendszere nagymértékben kezelni tudja. A hitelkockázat kézben tartása az alábbi módszerekkel, eszközökkel történik alapvetően: fedezetek értékének kellő gyakoriságú felülvizsgálatával, problémás ügyletek folyamatos figyelésével, veszteség valószínűség méréshez kapcsolt értékvesztés képzéssel. Alapvető követelmény a fedezetalapú hitelezés. granularitás számítással: a vállalkozói portfolióba soroljuk mindazon kitettségeket, melyek meghaladják a lakossági összportfolió 1%-át, ezáltal 100%-os súlyt rendelve hozzájuk. A lakossági és vállalkozói kockázati súlyok meghatározása a hitelezési kockázatok tőkével való lefedését segíti. Tőkemegfelelés: A II. pillér szerinti szabályozás van érvényben, a hitelezési kockázat szintjén a fizetőképességi mutatónk az előírt 8%-al szemben 43,31 % volt a mérleg auditált adatainak figyelembe vételével. A tőke-megfelelési mutató a II. pillér alatt 25,7 %-a megfelelő stabilitást tükröz. A kockázatainkat 3 sz. mellékletként csatolt táblázatban foglaljuk össze. Árfolyamkockázat: A Takarékszövetkezetnek árfolyamkockázata a részvények és részesedések hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn, melyek kezelését az instrumentumhoz kapcsolódó cég éves gyakoriságú elemzésével kezelni tud. Jellemző a stratégiai tehát nem spekulatív befektetés, így az árfolyamkockázat nem mérvadó. Devizaügyletből származó árfolyamkockázat a Takarékszövetkezetnél nincs, devizahitelt nem forgalmaz, számlavezetést megbízásból végez. Nem kereskedési-könyvi kamatlábkockázat A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A stressz teszt eredményének hatására a gazdasági érték csökkenése nem haladhatja meg a mindenkori szavatoló tőke 20%-át. A súlyozott pozíciók szavatoló tőkéhez viszonyított aránya december 31-én 6,9% volt, amely a limitet nem haladta meg, így a nemkereskedési könyvi kamatkockázat tőkefedezetét a számszerűsített tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer jelenti. A Takarékszövetkezetnél a kamatlábkockázat saját termékkörét tekintve a következő ügyleteknél jelentkezik nagyobb arányban: - A hitelezési kockázatot követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az árazási kockázatot megfelelően tudtuk kezelni annak ellenére, hogy hiteleink jelentős része a jegybanki alapkamathoz kötött és annak változása, a jövedelmezőségre közvetlen hatással van. 12

13 - A forrásköltséget szintén jelentősen befolyásolja a jegybanki alapkamat változása, a betétek árazása szintén alapkamat követő. A kamat bevételek nőttek, a ráfordítások csökkentek az előző évhez viszonyítva, ezek együttes hatására a kamatból származó jövedelem nőtt. Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázatot a Takarékszövetkezet az I. pillér alatt tőkével fedezi, a II. pillér alatt vizsgálja, hogy szükség van-e addicionális tőkére ezen felül. A többlet tőke szükségességének vizsgálata portfolió koncentráció mérésére kialakított limitekkel és stressz teszttel történik. A koncentrációs stressz teszt tőkeszükséglete december 31-én 44,017 millió Ft. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. A Takarékszövetkezet a likviditási kockázatra vonatkozóan a 2. pillér alatt automatikusan, közvetlenül nem teljesít tőkekövetelményt. Két mutató vonatkozásában (90 napos halmozott nettó bázispozíció, Nettó finanszírozási pozíció) a limittúllépést szavatoló tőkével kell fedezni. A limiten belül a likviditási kockázat tőkefedezetét a belső tőkeszükséglet feletti tőkepuffer jelenti. Operatív likviditáskezelés: Két szinten működik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése (money-cash), másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén (loan position management). Mindenkor biztosítottuk és biztosítjuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket, annak a megfelelő menedzselését ben az átlagos tartalékolási előírás e Ft, a tényleges teljesítés pedig e Ft volt. Egyetlen napon sem csökkent az elhelyezés - a tartalékolás - az előírt szint alá. A havi tartalék egy hónapban sem maradt el a kötelezőtől. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét. Barcs, január 31. Elnök-ügyvezető. ügyvezető 13

14 1. sz. melléklet: főbb mutatók S.sz. Megnevezés 1. A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzet Jövedelmezőségi mutatók Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség % 5,7% 13,8% 8,1% 2 Eszközarányos bevétel % 9,6% 10,6% 1,0% 3 Eszközarányos nyereség (ROA) % 0,5% 1,5% 0,9% 4 Saját tőke arányos nyereség (ROE) % 4,9% 12,6% 7,7% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 50,5% 52,7% 2,2% 6 Pénzügyi és befekt.-i szolgáltatás eredményessége % 7,2% 16,6% 9,4% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 10,6% 12,5% 1,9% 8 Kamatmarge % 4,58% 5,30% 0,7% Tőke ellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 9,0 8,7-0,3 10 Tőkemegfelelési mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 34,1% 43,3% 9,3% 11 Hitelfedezettségi mutató % 66,4% 72,5% 6,1% 12 Kockázatvállalási mutató 3,2 3,9 0,69 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 79,2% 61,8% -17,5% 14 Likviditási ráta I. 0,98 0,94-0,04 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,41 0,57 0,16 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 33,9% 49,3% 15,4% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problémament. arány) % 38,1% 32,9% -5,2% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,00% 0,01% 0,01% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 52,1% 60,3% 8,1% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 6,5% 5,9% -0,7% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 36,8% 31,5% -5,3% 22 Eszközarányos költségek % 3,5% 3,2% -0,3% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 25,4% 77,3% 51,9% 14

15 2. sz. melléklet: a telephelyek bemutatása Kirendeltségek és egyéb banküzemi ingatlanok főbb adatai S.sz. Megnevezés Alapterület évi piaci érték Hrsz. ezer Ft Üzlet Egyéb 1. Barcs központ + kirendelt. 1819/16/A/9 591, /A/11 247,6 2. Babócsa 535/2 129, Csokonyavisonta 82/1 93, Darány 495/4 88, Homokszentgyörgy 95/1 106,0 15, Lakócsa 167/2 52, Szulok 422/1 70,4 12, Vízvár , Csurgó 936/A/4 106,0 26, garázs 939/1/B/4 10. Berzence 927/1 93, Zákány 323/A 90, Gyékényes+parkoló , Somogyudvarhely Bérelt 50,0 Bérlemény 14. Porrog Bérelt 20,0 Bérlemény 15. Kaposvár Bérelt 48,0 Bérlemény 16. Balatonlelle, Napsugár u /A/47 39,

16 3. sz. melléklet: CAB HITELINTÉZETEK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA Sorszám PSZÁF sorkód Megnevezés Összeg (a) Mód (z) 1 CAB2 TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE 467,009 2 CAB21 3 CAB211 4 CAB21111 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA 346,439 Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye 346,439 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) 346,439 5 CAB Központi kormányok és központi bankok 1CS 6 CAB Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 3,315 2CS 7 CAB Közszektorbeli intézmények 3CS 8 CAB Multilaterális fejlesztési bankok 4CS 9 CAB Nemzetközi szervezetek 5CS 10 CAB Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 69,782 6CS 11 CAB Vállalkozások 74,759 7CS 12 CAB ebből: rövid lejáratú követelések 8,715 71CS 13 CAB Lakosság 107,277 8CS 14 CAB Ingatlannal fedezett követelések 32,575 9CS 15 CAB Késedelmes tételek 13,324 10CS 16 CAB Fedezett kötvények 12CS 17 CAB Kollektív befektetési értékpapírok 14CS 18 CAB Egyéb tételek 45,407 15CS 19 CAB CAB21112 ebből: Hkr. 16. (1)-(2) bekezdések szerinti kitettségek Tartós mentesítés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékp 21 CAB Központi kormányok és központi bankok 22 CAB Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 23 CAB Vállalkozások 24 CAB Lakosság 25 CAB Részesedések Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő 26 CAB eszközök 27 CAB21113 Fokozatos bevezetés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (érté 151CS 16

17 28 CAB Központi kormányok és központi bankok 29 CAB Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 30 CAB Vállalkozások 31 CAB Lakosság 32 CAB Részesedések Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő 33 CAB eszközök 34 CAB2112 Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tőkekövetelménye 35 CAB212 IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye 36 CAB2121 FIRB módszer tőkekövetelménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) 37 CAB Központi kormányok és központi bankok 38 CAB Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 39 CAB ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások 40 CAB Vállalkozások 41 CAB2122 AIRB módszer tőkekövetelménye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) 42 CAB Központi kormány és központi bank 43 CAB Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 44 CAB ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások 45 CAB Vállalkozások 46 CAB Lakosság 47 CAB2123 Részesedések IRB módszer szerint tőkekövetelménye 48 CAB CAB CAB22 Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tőkekövetelménye Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök tőkekövetelménye ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE 51 CAB23 52 CAB CAB2311 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként Kereskedési célú,hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 54 CAB2312 Részvények 55 CAB2313 Deviza 56 CAB2314 Áruk 57 CAB232 Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belső model szerinti tőkekövetelménye 58 CAB24 59 CAB241 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) 120,57 120,57 OP1,g 17

18 60 CAB CAB243 Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelmény (TSA/ASA módszer) Működési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelmény (AMA módszer) E E 62 CAB26 EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNY 0,00 63 CAB261 Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet E 64 CAB3 ÖSSZEGZŐ ADATOK E 65 CAB31 66 CAB CAB32 Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt Tőkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után 1 408,543 E 32,129 E 1 408,543 E 68 CAB321 TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után 32,129 E 69 CAB33 70 CAB3301 FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE 1 875,552 E FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY 621, % 71 CAB CAB CAB CAB34 Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE 1 254,43 301,962 E 24,157 E 1 875,552 E 75 CAB CAB CAB342 BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően 618,832 E 1 256,72 303,079 E 78 CAB343 TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően 24,246 E 18