ÜZLETI JELENTÉS

Átírás

1 MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉS ÜZLETI JELENTÉS Dátum: Beled, május 28. Kis-Rába menti Takarékszövetkezet Szarkáné Horváth Valéria Kozma Lajosné 1

2 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A évben tovább romlottak a világgazdasági növekedésre vonatkozó kilátások. Ázsiában újabb gazdaságpolitikai élénkítő csomagokkal igyekezne fenntartani az növekedési dinamikát, ész az Egyesült Államok helyzete is reményt keltő. Európában viszont komoly az aggodalom egy újabb deflációval kísért visszaesés kialakulását illetően. Összességében a külső kereslet gyengülése, a bizonytalanság erősödése miatt a külső környezet egészében nem mondható támogató jellegűnek. Ebből a szempontból szerencsés, hogy a magyar export kapacitások az elmúlt időben a konjuktúrára valamelyest kevésbé érzékeny szegmensben bővültek, így a külpiacaink gyengébb növekedése ellenére sem kell kivitelünk dinamikájának meredek fékeződésétől tartani. A következő években várhatóan a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja, bár a fogyasztás eddig még nem indult be igazán, a továbbra is növekvő reáljövedelmek, valamint a javuló munkaerőpiaci folyamatok következtében előbb-utóbb felpörög. Várhatóan a lakossági devizahitelek rendezése is ad egy egyszeri lökést a háztartások fogyasztási kiadásainak évben a beruházási dinamika fékeződése és a lakossági fogyasztás megugrása mellett 2,8 %-os növekedésre lehet számítani. Az elmúlt hónapokat negatív inflációs számok jellemezték, ráadásul a maginfláció is komolyan enyhült, és inflációs nyomásnak továbbra sincs jele a gazdaságban. A munkaerőpiacon továbbra is nagy az állami foglalkoztatáspolitika jelentősége, hiszen a közfoglalkoztatásnak továbbra is nagy szerepe van abban, hogy a foglalkozatás a magas szinten jár, a munkanélküliség többéves mélypontra csökkent. A munkanélküliségi ráta alakulása a Nyugat-Dunántúli régióban (%) Nyugat-dunántúl Győr-Moson-Sopron 5,4 3 Vas 7,5 3,6 Zala 11,6 8,1 A évben a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló, július 19-ével hatályba lépett évi XXXVIII. törvényhez deviza hitelek várható hatására eft egyéb céltartalékot képzett a Takarékszövetkezet. Forint hitelekhez kapcsolódóan kamat, díj és költségemeléssel érintett hitelállománya nincs Takarékszövetkezetünknek. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán a jellemzően a vállalkozói hitelek iránti a kereslet volt a jellemző, a lakossági hiteligényre továbbra is a kereslet csökkenése a jellemző. A hiteligényeket a hiteldöntés során a Takarékszövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. 2

3 A jegybanki alapkamat az év eleji 2,85 %-ról július végére 2,1 %-ra csökkent, mely az év végéig nem változott. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva változtatta betétt és hitel termékeinek kamatát. A Takarékszövetkezet 2014.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 43,5 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 239 tag bizalmának és stabilizálja a Takarékszövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása. A Takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését, amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a Takarékszövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A Takarékszövetkezet továbbra is törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A Takarékszövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 74 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy továbbra is a lakossági fizetési számlák mellett lekötött betétekben történő elhelyezések a keresettek ügyfeleink körében. A Takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évihez képest alacsonyabb hasznosítása jellemezte. A hitelállomány eft-al csökkent, míg a betétállomány csökkenése eft. A hitelkihelyezések több mint 70 %-át a vállalkozói hitelnyújtások tették ki. A lakossági ügyfélkörben a hitelfelvétel továbbra is visszafogott volt évben. A Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye évben eft-ot, ami a tervezett 20 %-a. az előző évinek pedig 24 %-a. Ez az eredmény egyben a saját tőkét figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is- 952 eft-al növelte. A Takarékszövetkezet auditált szavatoló tőkéje eft- ra emelkedett, amely eft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató (II. pillért) egy év alatt 15,75 %-ról 17,68 %-ra emelkedett, ami a lényegesen meghaladja az előírt szintet. A Takarékszövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került. A törvényileg előirt általános tartalék is megképzésre került (adózás előtti eredmény 10 %-a). A Takarékszövetkezet tevékenységének szabályozottsága jó, 2 fő függetlenített belső ellenőr segítette a vezetés munkáját. 3

4 Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a Takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett isnövelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A Takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (Lásd:1.sz.mell) Ennek oka az, hogy az általános költségek növekedése alatta maradt a kamatkülönbözet és a jutalék bevételek előző évhez mért növekedésének, tehát a Takarékszövetkezet legfontosabb bevétel kategóriái kisebb növekedést mutatnak, mint a költségek és a ráfordítások. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában 0,2 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 1,2 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 7,9 %-os színvonalat ért el, ami 1,8. százalék-ponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet- jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható a hitelnyújtás intenzivitása. A Takarékszövetkezet év folyamán a folyószámla hitelek igénybe vételével nem számolva millió Ft hitelt nyújtott, annak ellenére, hogy kölcsönbírálat során a szükséges fedezetek figyelembe vétele az előírásoknak megfelelően megtörtént. Folyószámla hitelek igénybe vétele hasonló nagyságendű volt, mint évben. A hitelek a betétek %-ában 41,4 % -ra csökkent a bázis 44,5 %-ról. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség minimális, ami az előző évhez 0,1 %-pontos csökkenést jelent. A saját tőke-arányos nyereség évben 0,2 %-ra csökkent, amely 1,6 %- ponttal alacsonyabb a évinél. Mint ismeretes, a Takarékszövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarzs mellette a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége 0,9 %, ami a bázishoz viszonyítva 2,3 %-ponttal alacsonyabb. A Takarékszövetkezet kamatmarzsa évben 3,8 % volt, ami 0,6 %-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A Takarékszövetkezet tőkeellátottsága- mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett -alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 13-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a Takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke a hitelezési kockázat szintjén 20.9 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke emelkedett, szabályozói tőkekövetelmény 8 %-al csökkent, mely növelően hatott a mutató alakulására. A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. 4

5 A Takarékszövetkezet évben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. A likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 34,4 %-os. A hitelportfolió minőségi mutatja 30,1 %, mely 8,5 %-kal magasabb, mint évben. Hatékony intézkedések következtében a nem problémamentes állomány (külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz minősítésű hitelállomány) 34 %-kal csökkent évben az összes hitelállomány 15 %-át tett ki, mely évben 22 %-os mértékű volt. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 4,7 %, ami december 31-éhez képest nem változott. A költség-bevétel arány 74,1 %, ami 6.5 %-ponttal meghaladja a bázist. Az eszközarányos költségszint 4,7 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója 0,6 %, ami 4,5 %-ponttal elmarad az előző évtől. 3.A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) A mérlegkészítés időpontjáig befolyt kamatok, költségek, illetve az ismertté vált a beszámolási időszakot érintő bevételek és költségek elhatárolásra kerültek. b) A jegybanki alapkamat mértéke nem változott. c) Az alacsony kamat miatt szabad forrással rendelkező, betétkapcsolatban álló ügyfelek megtakarítási hajlandósága csökkent, illetve az állampapírok kedvezőbb kamata miatt a betétállomány csökkenése tapasztalható. d) Takarékszövetkezetünkkel hitelkapcsolatban álló ügyfelek egy része továbbra is fizetési nehézségekkel küzd, mely további értékvesztés elszámolását, céltartalék képzést tett szükségessé. Összességében azonban lényeges portfolió változás nem történt. 4. Várható fejlődés- A Kis-Rába menti Takarékszövetkezet elkészítette évi üzleti tervét. A évre elfogadott üzletpolitika főbb megállapításai és javaslatai a mai napig jellemzőek Takarékszövetkezetünkre, így azt jelentős mértékben felhasználva az azóta eltelt időszakban bekövetkezett jogszabályi (2013. évi CXXXV tv. Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjáról szóló törvény) és gazdasági változásokhoz igazítjuk. 1. Lakossági ügyfelek - fő ügyfélkörünk Minden eddiginél nagyobb erőfeszítések árán kell megerősíteni az eddig elért forrásgyűjtési pozícióinkat mind forintbetétek mind devizabetétek terén. Mindezt nem csupán a jövedelmezőség árán magas szinten tartott betéti kamatokkal szeretnénk elérni, hanem jövedelmezőbb és marketing szempontból is jobban kommunikálható kombinált termékekkel illetve befektetési termékek értékesítésével. Ezáltal tehát forrásköltségeinket igazítjuk, ami kedvező irányban hat eredményünkre. Továbbra is kiemelt feladatunk az olcsó források állományának bővülése, cél a teljes állományból, az optimális 20 %-os olcsó forrás arány biztosítása. 5

6 Folyószámla és számlabetétek darabszám és állománynövelés Betétek területén elért pozíciók megtartása és további növelése a cél A kijelölt húzótermék - lakossági bankszámla értékesítésének további fokozása kiemelt figyelemmel fiatal kirendeltségeinkre. Elektra Banking szolgáltatás bővítése ügyfeleink körében. Saját jogú devizaszámlák értékesítése. Jutalékos termékek körének növelése, a szolgáltatás csomag bővítése Területi Vezetőink bevonásával Értékpapír ügynöki tevékenység fokozása, mely tevékenysége Takarékszövetkezetünknek mindegyik kirendeltségünkön elérhető, hiszen a személyi-tárgyi feltételek biztosítottak. Clavis rendszerrel rendelkező fiókok, értékpapír forgalmazásban részt vevő munkatársak számának növelését az állományi tervek megvalósítása érdekében biztosítjuk. - Nyugdíj-előtakarékossági számla - Állampapírok - Kötvények - Befektetési Alapok Biztosítási termékek értékesítése biztosítási alkusz segítségével - független ügynöki biztosítási tevékenység beindítása - bevonásával. Széles biztosítási termékpaletta. FUNDAMENTA lakás előtakarékossági betéti és hitel termékek értékesítése. Bankkártya Üzletág A kibocsátott kártyák darabszámának növelése. ATM hálózatunkban 9 db ATM üzemel. Bankkártya értékesítés aktivitásának növelése, a lakossági számlák darabszámának növelésével együtt kiemelt cél. Biztosítással ellátott bankkártyák értékesítése. POS kártyaolvasó berendezések telepítése kereskedő cégeknél. Saját jogú deviza számlavezetés A takarékszövetkezeti szolgáltatások teljes körűvé tétele érdekében végezzük e tevékenységet. A devizaklíring által a saját jogú deviza számlavezetés hozzájárul a Takarékszövetkezet deviza betéti állományának növekedéséhez. Mindegyik kirendeltségünkön nyújtjuk ügyfeleinknek e szolgáltatásunkat. Hitelezés Ezen üzletág esetében az ügyfél akvirálás során komoly szakmai kihívás kiszűrni azokat az ügyfeleket, akikre hosszabb távon is lehet építeni elkerülni a nem kívánt hitelezési veszteségeket - ez soha nem volt olyan nehéz feladat, mint ma. A Takarékbank által fejlesztett Termékekkel, mint a Gazdakártya Gazdahitel, valamint Gazdahitel Plusz Termékkel, a SAPS Támogatások Megelőlegezésére nyújtott kölcsönnel az agrár vállalkozások finanszírozására kiemelt figyelmet kívánunk fordítani. Szintén a Takarékbank által fejlesztett Társas vállalkozásoknak nyújtható TakarékHitel Plusz éven túli beruházási és forgóeszköz hitel termékkel a Takarékszövetkezet vállalkozói termékpalettája tovább bővült, mellyel további vállalkozói réteg kiszolgálható, célunk ezen termék eljuttatása vállalkozói ügyfeleink részére, valamint ezen termékkel további ügyfélakvizíció. Takarékszövetkezetünk év során az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram II. ütemében továbbra is aktívan részt kíván venni. A kormány által meghirdetett pályázati programokból aktív részt szeretnénk vállalni. A KAVOSZ-szal és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-vel, valamint az Agrár Vállalkozás Hitelgarancia Alapítvánnyal együttműködve a Széchenyi Kártyán túl a Széchenyi Hitel termékek teljes körét 6

7 nyújtjuk ügyfeleinek. (Széchenyi Forgóeszköz hitel, Széchenyi Beruházási Hitel, Agrár Széchenyi Kártya, Önerő Finanszírozási Hitel) Az ingatlanpiaci változásokhoz kapcsolódóan, együttműködve a FUNDAMENTA lakástakarék pénztárral kedvezményes hitelcsomagokat kell a lakásszövetkezetek és a társasházak részére kidolgozni és kiajánlani. Lakossági hitelezés terén évben a devizahitelek forintosításából kiindulva a Takarékbank központi terméket fejleszt ki Kiváltó Hitel -ként. Célunk, ezen hitellel további lakossági ügyfelek akvirálása. Lakossági hitelezés terén továbbá a től újra induló, majd 2015 évben tovább bővülő lakáscélú támogatások (lakásépítési kedvezmény, CSOK) és támogatott hitelek (Fiatalok és Többgyermekes családok lakáshitele, Otthontermetési Kamattámogatott hitel) nyújtásával nyerhetünk teret. Saját jogú deviza számlavezetési és betétgyűjtési tevékenységünk során ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatás-lehetőségen túl célunk, hogy ügyfeleink devizahitel állománya mögött teljes mértékben devizabetét állomány álljon rendelkezésre. 2. Vállalkozói ügyfélkör Vállalkozói oldalon a hitelkihelyezések során az alábbi területeken kell koncentrálnunk: - Agrárvállalkozások hitelezése stratégiai jelentőséggel bír - Takarékbank által fejlesztett központi termékekkel pl. Gazdahitel-gazdakártya, Gazdahitelgazdakártya Plusz termékkel, valamint a SAPS Támogatások előfinanszírozására nyújtott kölcsönnel egyedüli lehetőség nyílt az agrárvállalkozások kiszolgálására a támogatott hitelkonstrukciók mellett - Az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-vel a hitelek intézményi kezességvállalásának érdekében együttműködünk - a pályázati lehetőségek kiaknázása a kiemelt jelentőségű - MNB forrás (NHP II. ütem) közvetítése kiemelt jelentőségű évben is - A VOSZ pontok (teljes körű, egy helyben történő Széchenyi kártya ügyintézés a Kapuvári és a Soproni kirendeltségeken) adta lehetőségeket is kihasználva az ügyfélkör aktív megkeresése és Széchenyi kártya illetve más hiteltermékek értékesítése 3. Önkormányzati ügyfélkör Az Önkormányzatok stratégiai szerepet töltenek be Takarékszövetkezetünk életében. Egyedüli magyar tulajdonú hitelintézetekként, olyan szolgáltatást viszünk ezen településekre, amely a vidék pénzügyi kiszolgálásában fejlődésében is meghatározó szerepet játszik. Így a helyi Önkormányzati kapcsolatok minél szélesebb körű kiépítésével a helyi vállalkozókhoz, fejlesztésekhez és lakossági ügyfélkörhöz is közelebb tudunk kerülni év célja önkormányzati ügyfélkörünk további bővítése. 4. Civil szervezetek Kapcsolódva önkormányzati múltunkhoz szeretnénk igazán a CIVIL SZERVEZETEK BANKJA-vá válni. 5. Biztosítás, Lakás-takarékpénztár Az ilyen típusú ügynöki termékértékesítés jutalék oldali bevételi forrást jelenthet. Takarékszövetkezetünknél jelenleg működik az NBA Biztosítás Alkusszal kötöttünk együttműködési megállapodást. E két biztosító kapcsán kiterjedt termékértékesítést kell megvalósítani. 7

8 A Fundamenta Zrt. az eddigiekhez képes erősebben üzleti alapra helyezte az együttműködést és a kapcsolódó feltételrendszert, melynek keretében elvárt éves értékesítési tervhez köti a szerződéskötést. Mivel a termékkörük nem csak kiegészítő szolgáltatásként értékesíthető, hanem a hitelezési tevékenység aktív részét képezi, így a lakás hitelezési piacon való versenyhelyzet okán szükséges az értékesítési tervek teljesítése, melyre fokozottabb figyelmet kell fordítani. 6. Bankközi betétek, likviditásmenedzselés, államkötvény, befektetések Takarékszövetkezetünk szabad pénzeszközeit a évi CXXXV. Isz. tv. rendelkezései alapján szabad pénzeszközeit a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-nél helyezheti el. III. Eredmény alakulása A kamatrés az idei év folyamán tovább szűkül. Ennek alapvető oka a jegybanki alapkamat csökkenése mellett, hogy a betét oldalon nagy a harc a forrásoldali ügyfélbázis védelme érdekében. A fajlagos kamatbevételek nagyobb mértékben esnek, mint a fajlagos kamatráfordítások. Ennek kompenzálása jutalékbevételeink növelésén keresztül, valamint az éves tervteljesítéseink által végrehajtandó komoly állománybővülésből adódóan valósul meg. IV. Hálózatfejlesztés Az elmúlt években végrehajtott hálózatfejlesztés során újonnan indított kirendeltségeink állományának további bővítése a feladat, cél. A célok megvalósításához szükséges feltételek Informatikai fejlesztések / támogatás: - A Hpt.-ben meghatározott Az informatikai rendszer védelme tárgyában előírt elvárásoknak való megfelelés, évi CXXXV. Isz. tv. rendelkezései alapján az integrációban közös informatikai rendszer valósul meg Aktív marketing politika: - Törekedni kell a helyi reklámozási lehetőségek kihasználására (szórólap, kábel-tv, reklámújságok, napilapok, reklámtáblák), társadalmi szerepvállalás kapcsán megjelenés civil szervezetek, önkormányzatok rendezvényein évi CXXXV. Isz. tv. rendelkezései alapján az integrációban közös marketing valósul meg Oktatások: - Az oktatási stratégiát a Takarékbank által kiadott Integrációs Képzési és Fejlesztési Szabályzat határozza meg - Takarékszövetkezetünknél emellett, a Takarékbank által kiadott közös szabályzatok bevezetésével kialakult új folyamatok megismertetése minden munkatárssal, valamint másik döntő eleme, hogy a célzott tréning típusú oktatások mellet (pl. értékesítési oktatás) fokozott figyelmet kell kapjon a rendszeres termékoktatás is, - Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal, jól képzett (szakirányú felsőfokú végzettség, nyelvismeret) akár pályakezdő dolgozók felvételére, akiket megfelelő belső képzésben kell részesíteni. - Új dolgozók oktatása kiemelt jelentőségű 8

9 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumlátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma évben 62 fő volt, 1-fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Üzletpolitikai stratégiánk alapja a szellemi tőke. A foglalkoztatási politikában vissza kell tükröződnie az üzletpolitikai célok megvalósításához szükséges jól képzett, szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársak foglalkoztatásának. Az oktatási stratégia döntő eleme, hogy célzott tréning típusú oktatások mellett (pl. értékesítési oktatás) fokozott figyelmet kell, hogy kapjon a rendszeres termékoktatás is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal, jól képzett (szakirányú felsőfokú végzettség, nyelvismeret) akár pályakezdő- dolgozók felvételére, akiket megfelelő belső képzésben kell részesíteni. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 adatok ezer Ft-ban I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 9

10 a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 9. Kockázatkezelési politika Kockázatkezelési politika a.) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. (1) bekezdése a) pontja szerint a Takarékszövetkezetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. b) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A Takarékszövetkezet ügyvezetése az évzáró küldöttgyűlést követetően évente felülvizsgálja kockázati stratégiáját, melynek keretében a következő 3 évre elkészíti tőketervét, melyet az Igazgatóság május 31-éig megtárgyal és elfogad. A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet belső tőkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése Takarékszövetkezet által számított belső tőkeszükségletet számítása az alábbi kockázati típusokra történik: o Hitelezési kockázat 10

11 o Devizaárfolyam kockázat o Működési kockázat o Koncentrációs kockázat o Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat o Likviditási kockázat o Országkockázat o Tőkepuffer - Stressz tesztek miatti tőkeszükséglet - Kockázati önértékelés Belső tőkeszükséglet számítását havonta elvégezzük, kockázati döntéseket megelőzően a tőkeszükséglet alakulását, változását számszerűsítjük. d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények A kockázatkezelő a Takarékszövetkezet Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának rendszeresen beszámol. A beszámoló részét képezi a kockázatok kezelésére kialakított limitrendszer alakulása, a működési kockázatokat képező események részletes leírása. e) A kockázatkezelés szervezeti felépítése - Igazgatóság - Elnök-ügyvezető - Kockázatkezelő A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az ügyvezetés a felelős A kockázatkezelő közvetlenül az elnök-ügyvezető irányítása alá tartozik. 8. Az ár-, hitel-, kamat, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása Árkockázat A Takarékszövetkezetnek árkockázata a részesedések hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn, melyek kezelését az instrumentumhoz kapcsolódó cég éves gyakoriságú elemzésével kezelni tudja. Hitelkockázat A Takarékszövetkezet évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A hitelkockázathoz kapcsolódó szabályozói tőkekövetelmény eft, mely eft-tal alacsonyabb az előző évhez viszonyítva. A kockázatokat eft szavatoló tőkével fedeztük. Kamatlábkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A jegybanki alapkamat csökkenésének hatására a forrásköltségeink is csökkentek. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is megfelelően kezelni tudtuk azzal, hogy hiteleink és betéteink egy igen jelentős része a referencia (jegybanki alapkamat, három havi BUBOR) kamathoz kötött, így jövedelem kiesés nem következett be. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. Két szinten működik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése, másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén. Mindenkor biztosítottuk és biztosítjuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket, 11

12 annak megfelelő menedzselését évben az átlagos tartalékolási előírás eft, melyet saját forrásból biztosítottunk. A kötelező tartalék elhelyezése egyetlen hónapban sem csökkent az előírt szint alá. A napi likviditás alapvetően a fizetető képesség tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét. Cash-flow kamatláb kockázat A Takarékszövetkezetünk változó kamatozású éven túli betét kitettséggel nem rendelkezik. 12

13 1. sz. melléklet Vagyoni és jövedelmi helyzet Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Jövedelmezőségi mutatók Bevételarányos nyereség % 1,4% 0,2% Eszközarányos bevétel % 9,7% 7,9% Eszközarányos nyereség % 0,1% 0,0% Saját tőke arányos nyereség % 1,9% 0,2% Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 60,4% 72,0% Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 3,2% 0,9% Átlagos kamatmarge % 3,8% 3,2% Tőkeellátottsági mutatók Tőkeáttételi mutató 13,3 13,2 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 19,1% 20,9% Hitelfedezettségi mutató % 24,3% 18,8% Likviditás, szolvencia 3 hónapos fedezettség % 260,7% 111,0% Likviditási ráta I. 0,62 0,50 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,35 0,41 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 29,7% 34,4% Eszközminőségi mutatók Hitelveszteségi ráta % 0,00% 0,00% Hitelportfólió minőségi mutatója % 21,6% 30,1% Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 1,8% 1,6% Hatékonysági mutatók Költség - bevétel arány % 67,6% 74,1% Eszközarányos költségek % 4,5% 4,7% Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 5,0% 0,5% 13

14 2. sz. melléklet Hitelállomány alakulása Megnevezés Változás eft % Önkormányzatok ,44% folyószámla hitelek rövid ,68% hosszú ,00% Nem pénzügyi vállalkozások ,96% folyószámla hitelek ,21% rövid ,19% hosszú ,36% deviza ,86% Lakosság ,66% folyószámla hitelek ,48% rövid ,95% hosszú ,89% deviza ,90% Egyéni vállalkozások ,44% folyószámla hitelek ,13% rövid hosszú ,32% deviza ,00% Non profit szervezetek ,04% folyószámla hitelek ,04% rövid Külföld folyószámla hitelek Összesen ,02% 14

15 3. sz. melléklet Hitelfolyósítások és törlesztések alakulása Folyószámla hitelek nélkül adatok ezer Ft-ban Megnevezés Folyósítás Törlesztés Változás Mo. Önkormányzat ,44% 0,05% Nem pénzügyi vállalkozások ,35% 47,14% Lakosság ,76% 40,25% Egyéni vállalkozások ,01% 12,56% Non profit szervezetek ,00% Összesen ,95% 100,00% Folyószámla hitelek adatok ezer Ft-ban Megnevezés Folyósítás Törlesztés Változás Mo. Önkormányzat ,00% 0,00% Nem pénzügyi vállalkozások ,21% 83,10% Lakosság ,48% 1,91% Egyéni vállalkozások ,13% 13,38% Non profit szervezetek ,04% 1,62% Külföld ,00% 0,00% Összesen ,98% 100,00% 15

16 4. sz. melléklet Betétállomány alakulása Megnevezés Változás eft % Önkormányzatok ,85% folyószámla éa látraszóló ,04% lekötött ,51% deviza - folyószámla ,13% deviza - lekötött ,00% Nem pénzügyi vállalkozások ,00% folyószámla éa látraszóló ,60% lekötött ,47% deviza - folyószámla ,16% deviza - lekötött ,31% Lakosság ,65% folyószámla éa látraszóló ,93% lekötött ,90% deviza - folyószámla ,94% deviza - lekötött ,29% Egyéni vállalkozások ,76% folyószámla éa látraszóló ,93% lekötött ,17% deviza - folyószámla ,80% deviza - lekötött ,00% Non profit szervezetek ,32% folyószámla éa látraszóló ,44% lekötött ,39% deviza - folyószámla ,61% Külföld ,84% folyószámla éa látraszóló ,39% lekötött ,51% deviza - folyószámla ,46% Összesen ,94% 16

17 5. sz. melléklet A takarékszövetkezet telephelyei és állományi adatai S.sz. Cím Betétállomány Hitelállomány eft Beled, Rákóczi F. u Mihályi, Hunyadi u Veszkény, Fő u Kapuvár, Fő tér Győr, Riesz F. u. 11/A Sopron Széchenyi tér Keszthely, Bem J. u Szombathely, Gyöngyösparti s Celldömölk, Kossuth u Győr, Semmelweis u Babót, Fő u