Az atlétika gyakorlata és módszertana

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BERZSENYI DÁNIEL PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE2202 Beadandó Téma: A kislabdahajítás általános iskolai oktatásának gyakorlatai, alsó tagozat Kurzus vezető: Dr. Koltai Miklós Ph.D Kovács Tamás Neptun azonosító: CIDEDB

2 Tartalomjegyzék 1. A kislabdahajítás általános iskola alsó tagozatában oktatott technikájának leírása A kislabdahajítás jellemzése Mindennek az alapja a szer fogása A hajítás oktatását kezdjük helyből folytassuk lendületből A kislabdahajítás legfontosabb versenyszabályai Előkészítő gyakorlatok A kislabdahajítás oktatásának előfeltételei A technika kivitelezésében domináns izmok db előkészítő játék és gyakorlat Cél- és rávezető gyakorlatok Irodalomjegyzék

3 1. A kislabdahajítás általános iskola, alsó tagozatában oktatott technikájának leírása 1.1 A kislabdahajítás jellemzése A természetes mozgásokból indul ki. a kisiskolás kortól elkísér minket a középiskolás korig. A technika végrehajtása megegyezik a gerelyhajításéval, csak könnyebb feltételek mellett (Kolati és Oros, o.) A korábbi évekkel ellentétben, a kölyökatlétikai programnak köszönhetően, a gerelyhajítás már megjelenik a legkisebbeknél is. Célja a lehető legnagyobb távolság elérése a dobás során, valamint a hajító mozdulat elsajátítása, beidegzése. (Hajduné, ) A kerettanterv így jelöli ki a kislabdahajítás helyét az általános iskola 1-2. osztályban: Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban vagy a Kölyökatlétika jellegű játékokban. OFI (2012): Kerettanterv (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklete Módosítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 3. mellékletének megfelelően) 1.2 Mindennek az alapja a szer fogása A legelterjedtebb fogásmód: 1. a három ujjas ( sport fogás): A labdát az egymáshoz közel tartott három ujjra helyezzük, a hüvelyk- és a kisujj oldalt támasz. A sport fogás: 3

4 1.3 A hajítás oktatását kezdjük helyből Nagyon fontos momentum a megfelelő dobóterpesz kialakítása. A jobb kezes dobóknak a bal lába van elől, míg a bal kezeseknél a jobb. Gyakori hiba az ezzel ellenkező fordított alapállás. A helyből (dobóterpeszből) történő kislabdahajítás mozdulatsora: A helyes dobóterpesz felvétele 1-2. kép A szer elhajításának mozzanatai 3-4. kép, ami meghatározza a szer kirepülési szögét. Fontos elem az ívképzés, mikor is a tanuló a függőleges tengelye körül elfordítja a felső testét, míg e közben a labdás kéz kicsit hátra maradva enyhén nyújtott állapotban helyezkedik el (a könyök megelőzi a vállat a felkart és az alkart). Néhány gondolat a felállásról. A dobás irányától negyed fordulattal elfordulva a dobókéz irányába, terpeszállásba, míg a dobókézzel azonos lábfej kissé előbbre helyezkedik el. Az a helyes felállás, amikor a jobb kezes dobó esetén a bal láb talpának első harmada, és a jobb sarok van azon a képzeletbeli vonalon rajt, ami a dobás irányába esik (természetesen a bal kezes dobóknak ellenkezőleg kell felállni). Ha a jobb sarok a vonal elé kerül, vagy mögé, akkor nagy esély van arra, hogy a szer a kidobás után szektoron kívülre kerül. A hajítás Elsődleges cél, hogy a szert minél hosszabb úton tudjuk gyorsítani, ehhez célszerű a dobó kezet oldalra-hátra nyújtani és a vele azonos oldali térdet hajlítani. Gyakori kitámasztási hiba, amikor a dobó kézzel ellentétes oldali térd behajlik (A rossz kitámasztás rontja a lendületátadás hatásfokát.) A tekintet a dobás irányába néz, míg a másik kéz hajlítva a törzs előtt helyezkedik el. Jobbkezes dobó esetén a hajítást az azonos oldali láb munkája indítja (a dobás irányába fordít). Befordulva, a dobó kar is enyhén hajlik és a labda fejmagasságnál kicsit feljebb kerül, e közben a bal kéz balra lendül, támogatva a balra történő fordulást. Rendkívül fontos elem a dobó kar csapódó mozdulata, amely mozgást az utolsó ujjpercek fejeznek be, meghatározva a labda irányát és a kirepülési szögét. Gyakori hiba ennek a koordinálatlansága, és a csapódás hiánya. Az ilyen dobóknál, extrém esetben, a szer túl rövid úton a talajon landol (túl kicsi kirepülési szög), vagy túl magasra repülve visszaesik közvetlen a dobó elé. A szer kirepülését a törzs előrehajló mozgása kíséri. A lendületből előre is lehet lépni, azonban arra nagy gondot kell fordítani, hogy a vonalat nem szabad átlépni. 4

5 A helyes sorrend tehát: a láb, csípő, törzs, váll, kar, végül az utolsó ujjpercek. A helyből végzett hajítás (elfordulás nélkül) fázisainak szemléltetése: A helyből végzett hajítás (már elfordulással) fázisainak szemléltetése: A tanulás folyamatában a helyből történő hajításnak kiemelkedő szerepe van, mert a mozdulatsor fázisait könnyebb nyomon követni, és egyszerűbb az esetleges hibákat javítani. 1.4 folytassuk lendületből A következő lépcsőfok a mozgástanulás folyamatában a lendületből történő dobás. A lendület összekapcsolása a kidobással az előkészítő lépések alatt történik. Az előkészítő lépések végrehajthatók hármas, ötös vagy hetes lépésritmussal is. Alsó tagozatban legfeljebb a hármas lépésritmust oktassuk, de később eredményesebb az öt és hét lépéses technika (ez felel meg legjobban a dobás ritmusának). Koltai és Takács, (1990) szerint a hármas lépéses technikát inkább csak az 5-8. osztályban oktassuk. Szerintük fokozatosan kell áttérni a lendületből történő dobásra. Kezdjük el először járásból, majd csak később térjünk át a futásból történő lendületszerzésre. A nekifutás alatt a szer felső tartásban van, míg az előkészítő lépések alatt jobb kezes dobó esetén a váll fokozatosan jobbra fordul (a dobás irányának megfelelően) s ekkor kerül hátra a kidobó helyzetbe a labda. A lendületszerzésből történő kislabdahajítás szakaszai: o Lendületszerzés, nekifutás, o A nekifutás összekapcsolása a hajítással o A hajítás előkészítése, ívképzés, 5

6 o o Hajítás A hajítás utáni helyzet: (Koltai, o.) 2. A kislabdahajítás legfontosabb versenyszabályai A kislabda hajításnál a gerelyhajításnál alkalmazott szabályok érvényesek. Részei (az alábbi Turbojav ábra szerint): gerelyhajító nekifutó dobószektor, melynek talaja leggyakrabban salak, vagy fű (amelyen a szer nyomot hagy) kidobóív MASZ (2010): Atlétikai Szabálykönyv Kísérletek A kislabdahajítást nekifutóról végzik. Érvénytelen a kísérlet, ha a kislabdahajításnál a dobás megkezdése után testének bármely részével érinti a kidobóhelyet határoló vonalakat vagy ezeken kívül a talajt. Nem érvényes a dobás, ha a kislabda a talajjal való első érintkezéskor érinti szektorvonalat, vagy azon kívül a talajt MASZ (2010): Atlétikai Szabálykönyv Mérések A szer becsapódási pontja és a kidobó ív közepe közötti távolság a dobás eredménye. MASZ (2010): Atlétikai Szabálykönyv

7 Diákolimpián: A kislabdahajítás már az I. korcsoporttól megjelenik, igaz ott még helyből és szöges cipő használata nélkül. A II. korcsoporttól már nem tiltott a nekifutásos lendületvétel és a szögescipő használata. Elfogadott sportszere: 12dkg-os kislabda (plastoball) Egyéni versenyen: 3 dobást hajthatnak végre, és a legjobb 8 újabb három kísérlethez jut a döntőben. Összetett versenyeken: 3 kísérletet hajthatnak végre (MASZ Atlétikai Szabálykönyv o.) ( október 19.) 3. Előkészítő gyakorlatok 3.1 A kislabdahajítás oktatásának előfeltétele A kislabdahajítás oktatásának előfeltételei: a tanuló értelmi szintje a feladatok megértéséhez a tanulók koordinációs szintje a technika elsajátításához (Polgár és Béres, 2011) Koordinációs előfeltételek A dobások általános-és a hajítás speciális koordinációs mintájának ismerete az alkalmazás szintjén. Kondicionális előfeltételek - Dobó gyorsaság - Ízületi lazaság Ezen képességek kialakítása és fejlesztése, medicinlabda dobásokkal, illetve, nyújtó-lazító hatású gimnasztikai gyakorlatokkal történik. (Kósa és Vas, 2014) Mint minden dobáshoz megfelelő testi erő, ügyesség és robbanékonyság szükséges. Erőkifejtés szempontjából rendkívül fontos a kar- váll- és törzsizomzat mellett az erős és ruganyos láb. Az ügyesség szintén rendkívül fontos a dobás technikai elsajátítása, a helyes mozgás végrehajtása szempontjából, valamint elengedhetetlen a megfelelő ízületi mozgékonyság és lazaság megléte is. 7

8 3.2 A technika kivitelezésében domináns izmok A legfontosabb izmok félkövéren kiemelve (szerk.) A sportág specifikus törzsizmok elölről nézve Trapéz izom M. trapezius Delta izom M. deltoideus (vállízületben: abductio -elülső r.: medialis rotatio anteflexio -hátulsó r:. lateralis rotatio retroflexio) Nagy mellizom M. prectoralis (vállízületben: adductio, kar lehúzása belégzési segédizom) Egyenes hasizom M. rectus abdominis (hasűri nyomás fenntartása gerinc: flexio ventralis, lateralis torsio, retorsio) Ferde hasizom - M. obliques externus e internus (hasűri nyomás fenntartása gerinc: flexio ventralis, lateralis torsio, retorsio) Bordaközi izmok Musculus intercostalis (Miltényi, o.) 8

9 A sportág specifikus karizmok elölről nézve Delta izom M. deltoideus (a törzs izmaihoz tartozik) Kétfejű karizom M. biceps brachii (könyökízületben: flexio,supinatio vállízületben: anteflexio,ab-adductio) Háromfejű karizom M. triceps brachii (könyökízületben: extensio vállízületben: adductio,retroflexio csak a caput longum) Hengeres borító izom M. pronator teres (alkar pronatioja könyökízületben: flexio) (Miltényi, o.) 9

10 A sportág specifikus lábizmok elölnézetből Combközelítő (Szabóizom) M. sartorius (csípőízület: flexio térdízületben : flexio, med.rotatio) Négyfejű combizom - M. quadriceps femoris (csípőízületben: flexio) a, Egyenes combizom - M. rectus femoris b, Belső vaskosizom - M. vastus medialis c, Középső vaskosizom - M. vastus intermedius d, Külső vaskosizom - M. vastus lateralis Nagy-, közép- és kis farizom - M. gluteus maximus, medius e minimus (csípőízületben: abductio) Csípőhorpasz izom - M. iliopsoas (csípőízületben: flexio,lateralis rotatio) a, Nagy horpaszizom - - M. psoas major b, Csípőizom - M. iliacus (Miltényi, o.) 10

11 db előkészítő játék és gyakorlat Az előkészítő feladatok, játékok (speciális előkészítés) Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kisiskolás korban a gyerekek tanulási folyamatának alapvető formája a játék, ezért az előkészítő feladatokat is ehhez alkalmazkodva kell végrehajtani, elsajátítani. Kiemelt cél terület a motoros képességek közül: gyorsaság az erő a koordinációs képességek valamint az ízületi mozgékonyság lazaság fejlesztésére. Gyakorlat száma: 1. Gyakorlat megnevezése: pecsenyeforgatás Forrás: Felföldi László, Lázár Katalin, Martin György, Niedermüller Péter, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc Vargyas Lajos: Magyar Néprajz Magyar Népi Játékok című Fejezete Alkalmazási területe: Általános Iskola alsó tagozat 2-4. osztály. Sokoldalú gyakorlat, hisz a váll, a törzs, a kar, és láb izmainak előkészítése mellett a mozgáskoordináció fejlesztésében is részt vállal. Eszközök: - A résztvevők száma: Az egész osztály A gyakorlat leírása: A játszók körben állnak, a kör közepén van a pörgető, a körön kívül a fogó. A pörgető odaszalad valakihez, lehetőleg a fogótól minél távolabb, és pördül vele egyet, majd fut a másikhoz, harmadikhoz, és azokat is megforgatja. Közben vagy ő, vagy a körben állók minden pörgetést számolnak: Som egy, som kettő, som három, egészen tízig. A fogó igyekszik megfogni a pörgetőt perdülés közben, de ez nem könnyű, mert a fogó csak a körön kívül futhat (72. ábra). Ha sikerül, szerepet cserélnek és kezdik elölről. Ha viszont som tíz -ig sem tudja megfogni, marad fogó, a pörgető pedig cserél azzal, akit utoljára forgatott meg. (Vö. MNT I. II B 3 b.) - A som egy, som kettő, som három számolás a számláló ráolvasást idézi: sem 8, {6-606.} sem 7, sem 6 stb., amiről azt hitték, hogy a csökkenő számsor analógiájára a baj is csökken, majd elmúlik. Kritikus momentum: Hívjuk fel a gyerekek figyelmét a baleset veszélyre (a körben ne álljanak túl közel egymáshoz. Megjegyzés: Játékos formában, mondókákkal (A som egy, som kettő, som három ) végeztessük a gyakorlatot. Változatok: fogó játékként és kocsizás a ház 11

12 Rajz: 72. ábra. Pecsenyeforgatás (Haider Borsai Kovács 1976: 66 nyomán) Gyakorlat száma: 2. Gyakorlat megnevezése: KOMÁMASSZONY, HOL AZ OLLÓ? (fit-ball labdával) Forrás: Népi játék (sok változata ismert) Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4 osztály. Szintén sokoldalú gyakorlat az egyensúlyérzékelés, térérzékelés, ritmus, gyorsaság, a törzs és a láb izmainak előkészítésére. Eszközök: osztálylétszámhoz mért számban (létszám -1 db) fit-ball labda A résztvevők száma: az egész osztály, de célszerűbb nagyobb osztály esetén 2 csoportra osztani a résztvevőket. A gyakorlat leírása: Minden gyermek pl.: kört alakítva egy egy fit-ball labdán egyensúlyozik, ugrál helyben. A szabó legényt beállítjuk a kör közepére. A középen álló gyermek elkiáltja magát: Komámasszony, hol az olló? Erre minden gyermeknek egy másik labdához kell szaladnia, vagyis egymással kell helyet cserélniük. A középső játékos feladata, hogy a labdák közül találjon magának egyet, amire rá tud ülni. Amennyiben ez sikerül neki, akkor a körből kimaradt gyermek áll be a helyére, a kör közepére, és ez egész kezdődik elölről! Kritikus momentum: Labdaméret. Hívjuk fel a figyelmet a balesetveszélyre, nehogy a gyerekek összeszaladjanak, vagy felborítsák egymást. Megjegyzés: Azé a labda, aki hamarabb megérinti. Változatok: A játékvezető meghatározza a felvehető testhelyzetet (pl.: háton egyensúlyoz, ezzel az ívképzés helyzetéhez készít elő, nyújt) Rajz: 12

13 Gyakorlat száma: 3. Gyakorlat megnevezése: Páros kötélhajtás Forrás: Saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 2-4. osztály. Lábizom erősítő ügyességi játék, ütemérzék fejlesztő, váll ízület lazítása. Eszközök: páronként egy ugrókötél (de legjobb a méretre vágott hegymászó kötél) A résztvevők száma: Párok A gyakorlat leírása: A párok egymás mellett egy irányban állva a külső kézzel hajtják a kötelet, majd (pl.: 4 ütem múlva), kifele fordulva (180 fok) hajtják tovább, majd ismét visszafordulnak az előző helyzetbe. Lehetőleg hasonló magasságú párok legyenek együtt (ha differenciálni szeretnénk, akkor ügyesebb még ügyesebb felosztásban). Célszerű ütemezve végrehajtani (pl.: 4 ütem bent, négy ütem kint). Fontos, hogy mindenki végrehajtsa a másik kézzel is. Kritikus momentum: Megfelelő előképzettség és magassághoz igazodó kötélhossz. Megjegyzés: - Változatok: A párból csak az egyik hajtja a kötelet, míg a másik szemből 4 ütem után belép, míg 4 ütem szökdelés után kilép Rajz: Gyakorlat száma: 4. Gyakorlat megnevezése: Labdaadogatás sorverseny formájában a fej és a láb között Forrás: - Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály. A törzs, váll és a kar izmainak előkészítése, és a váll ízület határainak tágítása. Eszközök: kosárlabda, vagy 1kg-os tömött labda A résztvevők száma: 6-8 ember csapatonként A gyakorlat leírása: A csapat tagjai egyes oszlopban helyezkednek el. Az utolsó csapattag a terpeszben álló társak lába között előregurítja a labdát. Előre fut és a saját labdáját összeszedve az élre áll, és magas tartásba emeli a labdát. Eközben a társak már egy lépéssel hátrébb lépnek. A labdát magas tartásban hátra adja a társnak, aki átvéve törzshajlításban a lába között adja tovább. A hátra érkező labda ismét a lábak között kerül előre. 13

14 Kritikus momentum: A társak egy lépésre álljanak egymástól, hogy csak homorítva tudják hátra adni a labdát, így nyugodtan előre tudnak hajolni, amikor a labdát a lábak között kell hátra adni. Megjegyzés: A labdát csak két kézzel szabad hátra adni, azonban előre gurítani egy kézzel is lehet. Változatok: Különböző nagyságú és súlyú szerekkel is elvégezhető Rajz: Gyakorlat száma: 5. Gyakorlat megnevezése: Labdaadogatás törzsfordítással (sorverseny) Forrás: saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály. Összetett hatású gyakorlat, fejleszti a törzs, és a láb izmait. Eszközök: kosárlabda, vagy 1 kg-os tömöttlabda. A résztvevők száma: 8-10 fő csoportonként A gyakorlat leírása: Ugyan az, mint az előző feladat, csak a labda hátra adása törzsfordítással történik. Fontos, hogy aki a baloldalon kapta, az a jobb oldalon adja tovább, és ellenkezőleg. Itt a váltás a labdával való előre futással történik. Kritikus momentum: ha túl közel állnak egymáshoz, akkor nem tudnak szabadon hátra fordulni. Megjegyzés: - Változatok: A labda hátra adását végezhetjük különböző magasságokban (alacsony, közép, magas) Rajz: 14

15 Gyakorlat száma: 6. Gyakorlat megnevezése: Pók-rák röplabda lufival Forrás: saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály. Sokoldalú játék, mert egyaránt hasznos a térérzék, kar, váll, a láb, a törzs izmainak fejlesztésére. Eszközök: Vastag falu felfújt lufi, alacsonyan kihúzott zsinór, vagy háló A résztvevők száma: Az egész osztály A gyakorlat leírása: Két csapat helyezkedik el a játéktéren. Az a cél, hogy a másik térfelére kel juttatni a lufit. A saját térfélen nem pattanhat le, a levegőben kell tartani. Kritikus momentum: Fel kell hívni a figyelmet a sportszerű játékra. Megjegyzés: Csak egykezes felső ütéssel lehet pontot elérni. A kiinduló helyzeteket lehet variálni céljainknak megfelelően (térdelés, féltérd, guggolás, dobóterpesz, dobóterpesz tözsfordítással, ívképzéssel ), de akkor már rávezető gyakorlatok közé is besorolhatjuk. Változatok: Kihúzott gumiszalag, vagy felfüggesztett karikák (pl.: magasugró lécre erősítve) fölött lehet csak átjuttatni a lufit a félpályán. Rajz: Gyakorlat száma: 7. Gyakorlat megnevezése: evezős verseny - Melyik a leggyorsabb hajó? Forrás: saját (heti két órát az uszodában töltünk, ahol a víz csak mellig ér) Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 2-4. osztály. Egyensúly, kar, törzs izmai Eszközök: Játékosok számától függően szörfdeszkák A résztvevők száma: Az egész osztály 15

16 A gyakorlat leírása: szörfdeszkán (úszásoktatásnál használt eszköz, minta az úszódeszka, csak nagyobb) hármasával ülnek. El kell evezni az uszoda másik partjára (nálunk vissza is kell érni, mert csak 18 méteres medencénk van) Kritikus momentum: Fel kell hívni a figyelmet a sportszerű játékra, nem kapaszkodhatnak a kötélbe Megjegyzés: Csak páros karral evezhetnek, a kar szorosan a deszka mellett haladjon és most nincs szabadvíz fogás, mint az úszásnál Változatok: váltóban is lehet, így jobban fejleszti az ügyességet (fel és leszállás), malom evezés vagy ugyan ez szárazföldön gördeszkára helyezett szivacs szőnyeggel vagy gördeszkára ülve Rajz: Gyakorlat száma: 8. Gyakorlat megnevezése: Szánhúzó verseny Forrás: saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály. Sokoldalú téli heves-havas játék az egyensúly, a törzs, a kar és a láb előkészítésére. Eszközök: szánkó és hó A résztvevők száma: párok A gyakorlat leírása: Egy kijelölt pályán váltó verseny (akár úgy is, mint a társ hordás karikában a játékos sportvetélkedő gyakorlatanyagában). Megvalósítható egy kézzel és két kézzel is. Kritikus momentum: a jeges pálya nagyon veszélyes. Megjegyzés: - Változatok: Rendőr kanyar (a lendületszerzés utáni hirtelen irányváltások) Rajz: 16

17 Gyakorlat száma: 9. Gyakorlat megnevezése: Babzsákolás alacsonypalánkra Forrás: Saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 2-4. osztály. Ruganyosság, lendítés, manipulatív izmok, a labdaérzék fejlesztése, váll ízület lazítása, hasizom nyújtása. Eszközök: babzsák A résztvevők száma: váltóverseny elemeként (8-10 fő csapatonként) A gyakorlat leírása: Kifutva a palánkhoz felugrás (akár zsámolyról, vagy dobbantóról, két kezes zsákoló mozdulattal juttatja bele magas tartásban a gyűrűbe a szert. Lehet váltó versenybe illesztve is végre hajtani. Kritikus momentum: a zsámolynak a gyűrű előtt kell lennie, hogy a felugrás után ne fordulhasson elő, hogy a zsámolyra érkezzen vissza Megjegyzés: a feladat lényeges eleme az elrugaszkodás és a kéz csuklóból történő előre borító mozdulata Változatok: szivacs szőnyegről elrugaszkodva labilis helyzetből végre hajtva Rajz: Gyakorlat száma: 10. Gyakorlat megnevezése: kötélhúzó bajnokság Forrás: szintén a játékos sportvetélkedő gyakorlatanyagából Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 2-4. osztály. Kar, törzs előkészítése Eszközök: Húzókötél 17

18 A résztvevők száma: két csapatban felállva akár az egész osztály (de érdekesebb ha 3 csapatot alakítunk, akik körmérkőzésen döntik el a helyezések sorsát). A gyakorlat leírása: A talajra helyezett húzó kötél mindkét térfélen, mindkét oldalára helyezkednek el a csapatok. A kötélhez a rajt jelig nem szabad hozzáérni. A játék addig tart, amíg a kötél felét jelző szalag egy adott sávban tartózkodik, de mihelyt kilép onnan, véget ér a játék. Az győz, aki a saját irányában lépteti át a határon a szalagot. Kritikus momentum: a csúszó kötél felhorzsolhatja a kezet, ezért erősen kell azt szorítani. Megjegyzés: a gyengébb csapatok kaphatnak engedményeket (létszámkülönbség Változatok: Négy csapat egyszerre két egymáson átfűzött kötéllel Hegymászó kötelekkel a sekély vízben végrehajtva. Rajz: 4. Cél- és rávezető gyakorlatok Gyakorlat száma: 1-2 Gyakorlat megnevezése: Hajító iskola a fallal szemben Forrás: saját. Alkalmazási területe 1-4. osztály. A hajító mozdulat elemekre bontása és gyakorlása A törzs, felkar, alkar, kéz és az utolsó ujjpercek mozgásának összehangolása, koordinálása, különös tekintettel a csapódó mozgás érzékeltetésére (A láb munkája a következő feladatnál kapcsolódik be). Eszközök: kislabda, esetleg babzsák A résztvevők száma: Az egész osztály, párokban vagy csoportokban. A gyakorlat leírása: K.h.: a fallal szemben 2-3 vonalban Lebonyolítás: mindig csak az első sor hajt végre feladatot, majd a feladata végeztével az utolsó sor mögé áll, miközben a többiek előre lépnek. 18

19 1. k.h.: fél térdre ereszkedve a dobó könyök alátámasztása A könyök alulról jövő megütésére, a csukló előre borít, és a labda elrepül 2. k.h.: fél térdre ereszkedve az alkar rögzítése a csukló alatt Hajító mozdulat csuklóból a falra, majd a labda kirepülése után célra történő rámutatás 3. k.h.: u.a. mint az előző, de most a felkart rögzítjük Hajító mozdulatsor végrehajtása sorrendben: alkar, kéz, és az utolsó ujjpercek, végül célra mutatás 19

20 4. k.h.: u.a. most csak a törzset rögzítjük, a dobó kart pedig hátra készítjük Hajító mozdulatsor végrehajtása sorrendben: felkar, alkar, kéz, és az utolsó ujjpercek, végül célra mutatás 5. Az előző feladat, csak törzsfordítással egybekötve. A hajító mozgás lényege a csapódás, ami csak akkor jöhet létre, ha a hajított szer, és az azt fogó kéz visszamarad. A törzs, a hajítást végző kar válla és könyöke, a felsorolás sorrendjében kell, hogy megelőzze a végrehajtó kezet. Kritikus momentum: Kidobáskor ellentétes kar-láb helyzet, célra tartás (mutatás) Megjegyzés: Természetesen jobb és bal kézzel is el kell végezni a feladatokat. Fontos még a megfelelő ismétlésszám, hibajavítás, képalkotás (a jó végrehajtás bemutatása nagy segítséget jelent), célt is jelölhetünk a falra, mondjuk krétával. Változatok: különböző eszközökkel pl.: babzsákkal 20

21 Gyakorlat száma: 3. Gyakorlat megnevezése: Gyakorlat az ívképzésre, a hajító mozdulatsor javítására Cél: A láb, törzs, felkar, alkar, kéz és az utolsó ujjpercek mozgásának összehangolása, koordinálása, különös tekintettel a csapódó mozgás érzékeltetésére Forrás: saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály Eszközök: maroklabda A résztvevők száma: Az egész osztály párokban A gyakorlat leírása: K.h.: dobóterpesz, törzsfordítás a labdát tartó kéz irányába, a labda hátra készített helyzetben, a társ hátulról fogja a dobó kéz csuklóját. A társ hátulról, késlelteti, lassítja a mozgást, hogy a következő sorrendben történjen a mozgás sor: térdnyújtás, törzsfordítás, felkar, alkar, kéz, utolsó ujjpercek és végül a célra mutatás. A társ utasításaival javítja a hibákat, segíti a csapódó mozgás és az ívképzés végrehajtását. A gyakorlatot többször megismételjük labda kidobása nélkül, majd a szer eldobásával. Kritikus momentum: A késleltetés nem mehet a technika rovására Megjegyzés: Természetesen a kisebbekkel csak egyszerűbb formában valósítható meg Változatok: Különböző kiindulási helyzetből, is végre lehet hajtani. Szemléltetés: Lásd a korábbi mozgás sorokat Gyakorlat száma: 4. Gyakorlat megnevezése: Fuss a kötelek fölött, majd csúsztasd el a szőnyeget Forrás: Saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály. A megfelelő lépéshossz kialakítására, és a kitámasztás gyakorlására 21

22 Eszközök: műanyag borítású (parkettán jól csúszó) szivacs szőnyeg, pályánként 6 ugrókötél A résztvevők száma: az osztály tanulói A gyakorlat leírása: Váltó versenybe is beilleszthető feladat, mikor is az induló játékos elfut menetirányra merőlegesen kihelyezett ugrókötelek felett (a nekifutás lépéshosszának beállítása), majd dobóterpesz kitámasztásának helyzetében (az elől lévő láb nyújtva, míg a másik hajlítva) ráugorva az addig megszerzett lendülettel el kell csúsztatni a szőnyeget. Vissza fut a kötelek felett és kézráütéssel vált. Minden versenyző csak egyszer csúsztat, de a kívánt hatás eléréséhez több futam szükséges. Az a csapat győz, amelyik hamarabb éri el az adott jelet, vagy akiknek a jelhez legközelebb van a szőnyege. Kritikus momentum: A támasz láb nyújtott legyen Megjegyzés: Ha túlzottan tapad a szőnyeg, akkor egy-két karton darab csodákra képes. Rajz: Gyakorlat száma: 5. Gyakorlat megnevezése: Céllövölde Forrás: Saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály. A dobó erő megéreztetése, a labdaérzék fejlesztése, csapódás, hajító mozdulat Eszközök: céltárgyként homokkal töltött kis petpalackok, maroklabdák, csapatonként 1-2 db zsámoly, 1db szőnyeg (hogy védje a terem burkolatát) A résztvevők száma: megvalósítható csapat és egyéni játékként is A gyakorlat leírása: A kézilabda kapu tetejére helyezett céltárgyakat (kisméretű) térdelésből, dobóterpeszből fordulásból zsámolyról felvett labdával kell eltalálni. Kritikus momentum: Melyik a nyújtott és melyik a hajlított térd. Megjegyzés: Fontos hogy mindkét oldalról és mindkét kézzel elvégeztessük. A tanuló helyzetéhez magasságához igazodva még egy zsámoly behelyezésével emelhetünk a labdafelvétel magasságán. 22

23 Változatok: Alkalmazhatunk kényszerítő helyzetet is pl.: láb közé, vagy láb alá tett pad, Fitt-ball labda. Rajz: Gyakorlat száma: 6. Gyakorlat megnevezése: szalagröptetés Forrás: saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály. Az optimális kidobási szög érzékeltetése. Eszközök: maroklabdára erősített 1-2m-es szalag (testmagassághoz mért hossz) A résztvevők száma: Az egész osztály hármas oszlopban, vagy párokban. A gyakorlat leírása: Az egymással szemben elhelyezkedő tanulók a labda kidobási szög és a szer repülési ívét figyelik meg. Végrehajtása egyaránt lehet helyből és nekifutásból. Kritikus momentum: Ha túl hosszú a szalag, akkor a repülés íve rövid lesz. Megjegyzés: Figyeljünk a helyes technika alkalmazására, és a hibajavításra. Változatok: - Rajz: 23

24 Gyakorlat száma: 7. Gyakorlat megnevezése: Falhoz verő karikán át Forrás: Saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 1-4. osztály A megfelelő dobó mozdulat, kirepülési szög kialakítása, labdás ügyesség fejlesztése (pl.: célra tartás) Eszközök: Falra lefüggesztett karika, kislabda, gumilabda A résztvevők száma: Az egész osztály, 8-10 fős csapatokra bontva A gyakorlat leírása: K.h.: A tanulók oszlopban állnak a fallal szemben Az első tanuló a falra szerelt karikába dobja a labdát, úgy, hogy a mögötte lévő társ el tudja kapni. Az eldobás pillanatában félre áll, majd a sor végére áll. Az a csapat győz, amelyik hamarabb végez. Csak az a passz hiteles, amelyik a karikából pattan tovább.. Kritikus momentum: A tanulók tudásához mérten kell megválogatni a labdát és a faltól mért távolságot, és a karika nagyságát. Megjegyzés: - Változatok: népi játék mondókával Újabb népi játék a falhoz verő szintén országosan elterjedt játék. Egyelőre, két kettőre kezdetű {6-565.} mondókájának legrégibb lejegyzése 1835-ből való. Egyénileg is játszható, de érdekesebb, ha többen vannak, mert akkor lehet versenyezni. Az első játékos a falhoz dobja, majd elkapja a labdát (32. ábra). Közben mondja: Gyakorlat száma: 8. Gyakorlat megnevezése: Kiszorító fütyülős labdával Forrás: Saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 2-4. osztály A megfelelő dobó mozdulat, kirepülési szög kialakítása, labdás ügyesség fejlesztése (pl.: célra tartás) Eszközök: Fütyülős labda (Kölyökatlétikai program) A résztvevők száma: Ideális párokban lenne, de eszközigénye miatt két csapat A gyakorlat leírása: 24

25 K.h.: A két csapat egymással szemben 20 méterre helyezkedik el vonalban. Meghatározott sorrendben (1., 2., 3., ) hajítanak a versenyzők. Ahova leesik a labda, vele egy vonalba állnak a társak, jelezve, hogy az adott pillanatban mekkora pályát foglalt el a csapat. A csapatok felváltva következnek mindaddig, amíg valamelyik csapat elfoglalja az egész pályát, azaz valakinek a labdája a túloldali alapvonalon át nem jut. (pl.: kézilabda pálya). Nagy előnye, hogy szabadtéren is játszható.. Kritikus momentum: A felállásnál vegyük figyelembe, a gyerekek képességeit. Megjegyzés: A labda első becsapódásának helye a mérvadó. Változatok: játszható különböző kiinduló helyzetekből (kislabdahajítás módszertani elemei) játszható különböző súlyú labdákkal (ami nem okoz sérülést) Gyakorlat száma: 9. Gyakorlat megnevezése: Tenyeres futó méta Forrás: Saját (népi játék újragondolása) Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 3-4. osztály Hajító mozdulat, kitámasztás, reagálási képesség, térérzék Eszközök: Kislabda, bója A résztvevők száma: Az egész osztály A gyakorlat leírása: Két csapat játsza. A rajz szerinti vonalak mögött sorakoznak fel a csapatok (ütők csapata, a kapók csapata). A kapók szétszóródnak. Közülük egyik lesz az adogató, aki az ütőkkel szemben a futóméta-vonalon áll. Ő dobja az ütő játékosnak a labdát. Az első ütő a tenyerével juttatja (egykezes felső ütés) a játéktérre a labdát, majd átszalad a játéktéren, a szemben levő vonalon túlra. Ezalatt a másik csapat igyekszik elkapni vagy minél hamarabb megszerezni a labdát, s ha a játékost futás közben eltalálni (csak a játéktéren belül érvényes). Ha eltalálják, akkor a két csapat szerepet cserél. Csak a deréktól fölfelé ér a találat. Nincs futás labdával a kézben, de passzolni lehet! Találat nélkül, jöhet az ütő csapat második játékosa, ami alatt az előbbi játékos is visszafuthat a csapatához, ismét megszerezheti a szerva jogát. Az ütő játékosok dönthetnek úgy, hogy nem szaladnak, megvárhatják a következő játékos ütését. Így fordulhat elő, hogy egy- ütés után öten-hatan is lehetnek a játéktéren, akik oda- és vissza 25

26 futnak egyszerre. A csapatok akkor is cserélnek, ha az ütők elfogynak, mert a játékosok a túloldalon rekednek. Kritikus momentum: Hívjuk fel a tanulók figyelmét a labda pontos továbbítására. Követeljük meg a dobóterpeszből történő dobást. Megjegyzés: Jó az eredeti ütővel végzett változat is, de azt a kicsik még nem tudják egy kézzel megfogni, és így a csapódó mozdulatsort nem tudják végrehajtani. Változatok: Játszhatják pontozásra is. Ütőnek lenni érdekesebb, ezért a résztvevők igyekeznek ebbe a pozícióba kerülni. Nehezített formája, ha a megszerzett labdával csak akkor passzolhat, vagy dobhat, ha előtte a háta mögött megérinti vele a földet (mintegy a hajító mozdulat előkészítéseként) Rajz: Gyakorlat száma: 10. Gyakorlat megnevezése: Ingafutás megkötéssel a teniszpálya vonalai között vonalérintéssel ( kis halál ) Forrás: saját Alkalmazási területe: Általános iskola alsó tagozat 3-4. osztály Kitámasztás, törzs mozdulatai Eszközök: Bóják A résztvevők száma: Az egész osztály A gyakorlat leírása: A teniszpálya oldalvonaláról indulva futás a felezőig, a szimpla vonalig, végül a páros vonalig és vissza. Minden vonalérintés után vissza kell térni a kiindulási ponthoz, és minden vonalat meg kell érinteni. Kritikus momentum: - Megjegyzés: Változatok: Bóják után 3 keresztlépéssel, kar oldalsó középtartásban és vonalérintéssel 26

27 cikk-cakkban a kézilabda pályán a 6-os és a 9-es vonalak között keresztlépéssel Rajz: 5. Irodalomjegyzék Hajdu Lászlóné Zita (2014). Az atlétika mozgásanyagának oktatása kisiskoláskorban Szakmódszertani kézikönyv 6-10 éves gyermekek képzéséhez. Virágmandula kft., Pécs Horváth Zoltán (1994). 99 Játék mindenkinek. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely Koltai Jenő (1975). Az atlétika oktatása. Sport kiadó Budapest Koltai Jenő (1980). Atlétika II. Sport Kiadó Budapest Dr. Kolati Jenő és Dr. Oros Ferenc, (2004): Az atlétika oktatása TF jegyzet. Budapest 233. Kósa László és Vas László,(2014): Módszertani kézikönyv az Atlétika oktatásához II. (1-8. osztály, Altamira Grafikai Stúdióban, Nyíregyháza Dr. Miltényi Márta (1988): A sportmozgások anatómiai alapjai II. Testnevelési Főiskolai Tankönyv. Sport Kiadó, Budapest (MASZ Atlétikai Szabálykönyv ) Odonits István (1985): A testnevelés tanítása 1-8. Tanári kézikönyv a kisegítő iskolai testnevelés tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest Diáksport Letöltve: október Letöltve: október 19. DVD: Sportiskolai kerettanterv (2012). Kölyökatlétika sportág módszertani anyaga Magyar Atlétikai Szövetség Budapest 27

28 Zalakaros, Kovács Tamás 28