KÍSÉRLETI ÉS NUMERIKUS

Átírás

1 KÍSÉRLETI ÉS NUMERIKUS FESZÜLTSÉGANALÍZIS A TÖRÉSMECHANIKA ÉS AZ ANYAGVIZSGÁLAT TÖRTÉNETE TÓTH LÁSZLÓ Miskolci Egyetem, Bay Zoltán Intézet PETER ROSSMANITH University of Vienna (Austria) Készült: a TEMPUS S_JEP_11271 projekt támogatásával Miskolc

2 Kiadja a Miskolci Egyetem $NLDGiVpUWIHOHOV Dr. Tóth László 0&V]DNLV]HUNHV]W Dr. Tóth László Példányszám: 40 Készült Colitó fóliáról az MSZ és szabványok szerint Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme $VRNV]RURVtWiVpUWIHOHOV Kovács Tiborné TB ME A levonat sokszorosításba leadva: június 15.

3 (/6=Ï A törésmechanika és az anyagvizsgálat története (/6=Ï 0LQGHQW UWpQHOPLNRUV]DNIHMOGpVpQHNPHJYDQDPDJDKDMWyHUHMH0tJD;,;V]i]DGEDQ DWXGRPiQ\HOUHKDODGiViWHJ\pUWHOP&HQDYDV~WLN ]OHNHGpVUREEDQiVV]HU&HOWHUMHGpVHKDWRWWDiW (évente átlagosan km hosszágban építettek új vasútvonalakat), addig jelen korunkban a PLNURHOHNWURQLND DGWD OHKHWVpJHN V]WWpN iw D PLQGHQQDSMDLQNDW tj\ D P&V]DNL pohw QNHW LV V]ROJiOWDWYD DQQDN IHMOGpVpKH] V] NVpJHV KDMWyHUW ( NpW SHULyGXV IHMOGpVpQHN VDMiWRVViJDL természetesen megmutatkoztak a társadalmi struktúra formálódásában is. Az elmúlt században NLDODNXOW D QDJ\ ]HPL PXQNiVViJ PHJYDOyVXOW D WNH NRQFHQWUiFLyMD pv OpWUHM WW D reál - GRPLQiQVDQDP&V]DNLWXGRPiQ\P&YHOLQHNQpSHV WiERUD (] XWyEELDN NLYtYWiN PDJXNQDN D széles társadalmi elismertséget, hisz tevékenységük közvetlenül hozzájárult a társadalom látható IHMOGpVpKH] 1DSMDLQN VDMiWRVViJD D] információs társadalom kialakulása, amelyben a PLNURHOHNWURQLNDLHOHPHNIHMOGpVHiWV] YLDPLQGHQQDSLpOHW QNWHYpNHQ\VpJ QNOHKHWVpJHLW$ P&V]DNLpOHWEHQH]W EEHNN ] WWDV]iPtWiVWHFKQLNDUREEDQiVV]HU&HOWHUMHGpVpWDGLDJQRV]WLNDL vizsgálatok eszközparkjának átalakulását, az anyagok viselkedésének, tulajdonságainak mélyebb PHJLVPHUpVpWV]ROJiOyDQ\DJYL]VJiODWLPyGV]HUHNHV]N ] NOpWUHM WWpWHUHGPpQ\H]WH$IHMOGpV ütemét jól tükrözi az, hogy mindez az utóbbi 20 évben következett be (pl. a számítógépek PLNURSURFHVV]RUDLQDNP&YHOHWLVHEHVVpJHSHULyGXVEDQQDJ\ViJUHQGHWYiOWR]RWW $ QDJ\ puwpn& P&V]DNL OpWHVtWPpQ\HNHW V]HUNH]HWHNHW KLGDNDW HUP&YHNHW Ji] olajfeldolgozó rendszereket, vegyipari üzemeket, tranzit energiaszállító vezetékeket, UHS OJpSHNHW KDMyNDW VWE pyhv ]HPHOWHWpVUH WHUYH]LN D] DGRWW periódusban érvényben OHYV]DEYiQ\RNP&V]DNLLUiQ\HOYHNILJ\HOHPEHYpWHOpYHO(]HNEHQSHGLJD]D]WPHJHO]QpKiQ\ év ismeretszintje, technológiai színvonala testesedik meg. A mikroelektronika által diktált IHMOGpVL WHPOHKHWYpWHV]LD]WKRJ\DQDJ\pUWpN&V]HUNH]HWHNOpWHVtWPpQ\HN ]HPHOWHWKHWVpJL feltételeit, maradék élettartamát egyre nagyobb megbízhatósággal becsüljük, azaz integritását egyre kisebb kockázattal ítéljük meg. $] HO]NEO DGyGyDQ NLDODNXOW HJ\ ~M GLV]FLSOtQD D szerkezetek integritása, vagy szerkezetintegritás IRJDOPDpVOpWUHM WWLQWp]PpQ\UHQGV]HUHV]HUWHDYLOiJRQ$G QWHQPpUQ NL ismereteket integráló tudományterület feladata annak eldöntése, hogy egy adott szerkezet, OpWHVtWPpQ\ PLO\HQ IHOWpWHOHN PHOOHWW ]HPHOWHWKHW D WRYiEELDNEDQ LOO PHQQ\L D PDUDGpN pohwwduwdpd pv H] PLO\HQ PyGRQ PHQHG]VHOKHW $KKR] KRJ\ D V]HUNH]HW ioodsrwiw D OHKHW OHJQDJ\REE EL]WRQViJJDO IHOPpUKHVV N HEEO DGyGyDQ D WRYiEEL ]HPHOWHWKHWVpJ IHOWpWHOHLW D legkisebb kockázattal megbecsüljük - elengedhetetlen az, hogy diagnosztikai vizsgálatokkal felmérjük a szerkezet állapotát, WLV]Wi]]XNDYDOyViJRV ]HPLN U OPpQ\HNUHMHOOHP]PHFKDQLNDLiOODSRWRW, megítéljük a beépített anyagok károsodásának folyamatát és mértékét az adott üzemeltetési feltételek mellett. 1\LOYiQYDOy HJ\UpV]W D] KRJ\ D] HO]NEHQ HPOtWHWW KiURP I WHU OHW PpUpVWHFKQLND - PHFKDQLND DQ\DJ HJ\IRUPD MHOHQWVpJJHO EtU D V]HUNH]HW LQWHJULWiViQDN PHJtWpOpVpEHQ pv bármelyik terület elhanyagolása, súlyának csökkentése hibás döntéshez, esetleg katasztrófákhoz YH]HWKHW 1\LOYiQYDOy PiVUpV]W D] KRJ\ PLQGHQ P&V]DNL G QWpVEHQ tj\ D] ]HPHOWHWKHWVpJ feltételeinek megítélésében is, bizonyos kockázat rejlik, hisz a tudomány adott szintjét hasznosítjuk és a rendelkezésre álló eszközpark maga is az adott kor V]tQYRQDOiWNpSYLVHOL(EEO

4 A törésmechanika és az anyagvizsgálat története (/6=Ï DGyGyDQ PpUOHJHOQL NHOO D] HVHWOHJHV KLEiV G QWpV P&V]DNL MRJL N ]JD]GDViJL pv környezetvédelmi következményeit. Ezek együttes figyelembevételével viszont már kialakíthatók D]pVV]HU&NRFNi]DWYiOODOiVIHOWpWHOHL A szerkezetintegritás tehát egy igen komplex terülhw$nlnh]wp&yholnd]rnqdnképesnek NHOO OHQQL N DUUD KRJ\ D] ]HPHOWHKHWVpJJHO NDSFVRODWRV SUREOpPiNDW WHOMHV N U&HQ iwoivvin kiemeljék a meghatározó paramétereket, kérdéscsoportokat és alkalmasak legyenek arra, hogy az érintett tudományterületek szakembereivel érdemben szakmailag konzultálni tudjanak. A szerkezetek integritásának, reális állapotának, maradék élettartamának megítélése mind D] ]HPHOWHWNPLQGSHGLJDEL]WRVtWyWiUVDViJRNDODSYHWpUGHNH$] ]HPHOWHWV]HPSRQWMiEyOD WXGDWRV WHUYH]pV IHMOHV]WpV PHJNHU OKHWHWOHQ VDURNSRQWMD D] ]HPEHQ OHY NpV] OpNHN P&V]DNL ioodsrwd EL]WRQViJD D V] NVpJHV EL]WRVtWiV WHNLQWHWpEHQ SHGLJ D] pvv]hu& NRFNi]DWYiOODOiV EL]WRVtWiVL VV]HJ DODSHOHPH D UHiOLV ioodsrw LVPHUHWH(]HN MHOHQWVpJpW PpUOHJHOYH WiPRJDWWD D] Európai Unió a TEMPUS program keretében a Teaching and Education in Structural Integrity in Hungary FtPPHO VV]HiOOtWRWW SiO\i]DWRW DPHO\QHN I FpONLW&]pVH H]HQ ~M GLV]FLSOtQD meghonosításán kívül egyrészt a szerkezetintegritás oktatási anyagainak kidolgozása, másrészt a Szerkezetintegritás - Biztosítási Mérnök Szakmérnöki Szak beindítása. A négy hazai intézmény - 0LVNROFL(J\HWHP%XGDSHVWL0&V]DNL(J\HWHP.RVVXWK/DMRV7XGRPiQ\HJ\HWHP0&V]DNL.DUD pv D 6]pFKHQ\L,VWYiQ 0&V]DNL )LVNROD V]DNHPEHUHLQHN EHYRQiViYDO HOpUHQG FpORN PHJYDOyVtWiViWQDJ\EDQVHJtWHWWpNDN YHWNH]N OI OGLSDUWQHUHLQN 3URI79DUJD%pFVL0&V]DNL(J\HWHP Prof. H. P. 5RVVPDQLWK%pFVL0&V]DNL(J\HWHPHI ]HWWiUVV]HU]MH Dr. J. Blauel, Fraunhofer Institut für Werkstoffmechanik Prof. S. Reale, Universitá Degli Studi di Firenze Prof. G. Pluvinage, Universitz of Metz Dr. S. Crutzen, Joint Research Centre, European Commission Miskolc, Június 15. Tóth László egyetemi tanár a projekt koordinátora 2

5 Tartalomjegyzék A törésmechanika és az anyagvizsgálat története Tartalomjegyzék (/6=Ï 1 Bevezetés 4 1. Tóth László: Az anyagvizsgálat rövid története 6 $]DQ\DJYL]VJiODWIHMOGpVpWHOVHJtWOHJIRQWRVDEEHVHPpQ\HNNURQROyJLD) 36 Néhány háztartási eszköz, gép szabadalma (Kronológia) Tóth László: A törésmechanika rövid története Tóth László: Ludwig von Tetmajer Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok 50 Az Anyagvizsgálók Közlönye 57 Tetmajer Lajos portréja (dr. Péter József) 60 7HWPDMHU/DMRVPXQNiLD]2UV]iJRV0&V]DNLpV'RNXPHQWiFLyVKözpontba Tóth László: A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója 81 Az Anyagvizsgálók Közlönye 85 Az Anyagvizsgálók Közlönye c. lapban publikált közlemények adatai Peter Rossmanith: 7 UpVPHFKDQLNDpVDQ\DJYL]VJiODW$;;6]i]DGHOIHOHMWHWW~WW UL Peter Rossmanith: Joseph $.LHVpVDIHV] OWVpJLQWHQ]LWiVLWpQ\H]Dtörésmechanikában Peter Rossmanith: G.R. IRWIN A törésmechanika atyja. Rövid életrajz 136 3

6 BEVEZETÉS A törésmechanika és az anyagvizsgálat története Bevezetés $ EHUHQGH]pVHN V]HUNH]HWHN JpSDONDWUpV]HN MHOHQWV UpV]pW PD LV IRO\iVKDWiUUD méretezik. Az anyag és energiatakarékosság, a szerkezetekkel szemben támasztott egyre Q YHNY N YHWHOPpQ\HN DUUD NpV]WHWLN D WHUYH]NHW pv J\iUWyNDW KRJ\ D] pv]v]hu& NRFNi]DW YiOODOiVRQ EHO O Q YHOMpN D WHUKHOKHWVpJHW 0iV PHJIRJDOPD]iVEDQ H] D]W MHOHQWLKRJ\FV NNHQWLNDEL]WRQViJLWpQ\H]pUWpNpWDPHO\DWHUYH]pVDJ\iUWiV pv D] ]HPHOWHWpV VRUiQ MHOHQWNH] pv D WHUYH]pVNRU ILJ\HOHPEH QHP YHKHW NHGYH]WOHQ hatások ellensúlyozását szolgálja. Ennek érzékeltetésére tekintsük át az egyes WHU OHWHNHQMHOHQWNH]SUREOpPiNDW A tervezéskor bizonytalanságot jelent a szerkezet tényleges mechanikai állapota és a V]iPtWiVKR] IHOKDV]QiOW PRGHOO N ] WWL HOWpUpV (] D KLED HJ\V]HU& V]HUNH]HWL NLDODNtWiVRNHVHWpEHQQHPMHOHQWVGHDERQ\ROXOWDEEUpV]HNNHUHV]WPHWV]HWYiOWR]iVRN HOiJD]iVRN Q\RPiVWDUWy HGpQ\HN FVFVRQNMDL HVHWpEHQ VWE PiU V]iPRWWHY D PD KDV]QiODWRVDODNpVIRUPDWpQ\H]NNHOFVDNSRQWDWODQXON ]HOtWKHW A feszültségi és alakváltozási állapot tisztázatlanságán kívül bizonytalanságot jelent D] DQ\DJ LOO D KDV]QiODWRV DQ\DJMHOOHP]N SRQWRV LVPHUHWpQHN KLiQ\D ÈOWDOiQRVDQ KDV]QiOW D] DQ\DJPLQVpJKH] N WG OHJNLVHEE IRO\iVKDWiU DONDOPD]iVD DPHO\QpO D beépített anyag folyáshatára általában nagyobb. Ugyanakkor ez a megközelítés nem YHV]LILJ\HOHPEHDPDPpJV] NVpJV]HU&HQPHJOHYPHJHQJHGHWWDQ\DJIRO\WRQRVViJL hibákat. A tervezéskor nem, vagy csak korlátozottan lehet figyelembe venni bizonyos, gyártás N ]EHQMHOHQWNH]KDWiVRNDW1HYH]HWHVHQDWHFKQROyJLDLP&YHOHWN ]EHQNHOHWNH]GH PpJ PHJHQJHGKHW KLEiNDW SO KHJHV]WHWW N WpVHN KLEiL LOO D PHJPXQNiOiV N YHWNH]WpEHQOpWUHM YPDUDGyIHV] OWVpJHNHW A normál üzemeltetés során is adódnak olyan járulékos terhelések, amelyek a WHUYH]pVNRUIHOVHPPHU OWHNLOOYDQQDNRO\DQRNDPHO\HNDWHUYH]V]iPiUDLVPHUWHN GHV]iPV]HU&VtWpV NQHKp]NHVpVtJ\QHKH]HQYHKHWNILJ\HOHPEH3pOGDNpQWHPOtWKHWN D KPpUVpNOHWYiOWR]iVRNEyO D V]pOO NpVHNEO D] LQGtWiVL pv OHiOOiVL IRO\DPDWRN tranziens hatásaiból, stb. származó járulékos terhelések. $]HO]NDODSMiQHJ\pUWHOP&KRJ\DIRO\iVKDWiUUDYpJ]HWWKHO\HVPpUHWH]pVPHOOHWW is számolni kell a szerkezeti elemek, alkatrészek egyes helyeinek túlterhelésével, amelyek a szívós anyagok képlékeny alakváltozását okozzák. Ez a hatás egyszeri, VWDWLNXVWHUKHOpVHVHWpQDIHV] OWVpJFV~FVRNOHpS OpVpWDIHV] OWVpJHNiWUHQGH]GpVpWpV ezeken keresztül a teherbíró-képesség növekedését eredményezheti. Ezt a lehetséges NHGYH]KDWiVWDPDLNRQVWUXNWU NWXGDWRVDQNLLVKDV]QiOMiN$EEDQD]HVHWEHQKDD NHGYH]WOHQ KDWiVRN W EEV] U LVPpWOGQHN D IHV] OWVpJJ\&MW KHO\HNHQ D NpSOpNHQ\ DODNYiOWR]iVRN LV LVPpWOGQHN DPL YpJ O LV YLV]RQ\ODJ NLV V]iP~ LJpQ\EHYpWHO XWiQ repedések kialakulásához, majd töréshez vezethet. Ezért kell foglalkozni a folyáshatár N U OL LVPpWOG LJpQ\EHYpWHOOHO WHUKHOW V]HUNH]HWL HOHPHN DONDWUpV]HN PpUHWH]pVL HOOHQU]pVLNpUGpVHLYHOLV Jelen A törésmechanika és az anyagvizsgálat története c. füzet igyekszik támpontokat adni annak megismeréséhez, hogy miképpen alakultak ki a mai ismereteink a mechanika, anyagvizsgálat területén és ebben milyen szerepet játszottak a közép-európai 4

7 A törésmechanika és az anyagvizsgálat története BEVEZETÉS V]DNHPEHUHN% OFV HOGHLQN MRJJDO V]RNWiN HPOHJHWQL KRJ\ DNL D P~OWDW QHP LVPHUL nem értheti meg igazán a MHOHQW pv HVpO\H VLQFV D M Y WXGDWRV IRUPiOiViUD.LVVp finomabban fogalmazva úgy is mondhatjuk, hogy Qp]]DP~OWEDpVPHJOiWRGDM YW Most, a XXI. század N V] EpQKDYLVV]DWHNLQW QNOHHJ\V]HU&VtWYHD]WPRQGKDWMXNKRJ\ a XIX. évszázad a mérnökök százada, a XX. a fizikusokéyrowkdshgljhouhwhnlqw QN akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a XXI. század meghatározó tudományterülete a biológia OHV] ( IHMOGpVL WHQGHQFLD WHOMHV mértékben összhangban van azzal, hogy a természet megismerésének méret- skáláján egyre a kisebb és kisebb méretek felé, az egyre bonyolultabb és bonyolultabb rendszerek irányába haladunk. Így a mérnökök magával a mérnöki szerkezetek, alkatrészek tervezésével fogalakoztak, amelyek mérete a néhány mm-wo D QpKiQ\ V]i] PpWHULJ WHUMHGW D IL]LNXVRN PiU D] DWRPL VNiOiLJ W UHNHGWHN D MHOHQVpJHN PHJLVPHUpVpUH D ELROyJXVRN D] poyloijedq OHMiWV]yGy IRO\DPDWRNW UYpQ\V]HU&VpLQHNPHJLVPHUpVpWW&]WpNNLFpOXO(KKH]WHUPpV]HWHVHQHJ\UH NLVHEE pv NLVHEE PpUHW& pu]pnhonuh van szükség, hisz a megismerés folyamatát (az érzékelés - elvont gondolkozással prognosztizálás, elmélet felállítása az elmélet által SURJQRV]WL]iOWHVHPpQ\HNMHOHQVpJHNNtVpUOHWLHOOHQU]pVH) G QWHQ PHJKDWiUR]]iN D UHQGHONH]pVUHiOOypU]pNHOpVLOHKHWVpJHN 0LQGHQWiUVDGDOPLNRUIHMOGpVpQHNPHJYROWpVPHJOHV]DPDJDKDMWyHUHMHD]D]D]D WHU OHW DPHO\QHN KDWiVD G QWHQ NLVXJiU]yGLN D] DGRWW NRU JD]GDViJLWiUVDGDOPL MHOHQVpJHLQHNIRUPiOyGiViUD(QQHNPHJIHOHOHQD]LSDULIRUUDGDORPPHJLQGXOiViWyOD] 1800-DVpYHNHOHMpWONLVVp QNpQ\HVHQDJ]JpSDJpSNRFVLDUHS OpVDWiYN ]OpVpV informatika, információtechnológia korszakairól beszélhetünk. Ha meggondoljuk e felsoroltak mindegyike olyan címszó, amelyhez kapcsolódó tevékenységek át-, meg iwv]wwpndjd]gdvijlpvwiuvdgdoplpohwplqghqwhu OHWpW $ PpUQ NL WXGRPiQ\RN NLDODNXOiVD MHOHQWVpJpQHN WiUVDGDOPL WXGDWRVRGiVD pv D N O QE ]WXGRPiQ\WHU OHWHLQHNLJHQURKDPRVIHMOGpVHD]LSDULIRUUDGDORPNH]GHWpKH] N WKHW (]W D SHULyGXVW MRJJDO QHYH]KHWM N D g]jps NRUiQDN hisz feltalálása és V]pOHVN U& EHYH]HWpVH IRUUDGDOPDVtWRWWD D N ]OHNHGpV PLQGHQ ijiw (vasúti és vízi), PHJWHUHPWHWWH D QDJ\ ]HPL J\iUWiV HUIRUUiV IHOWpWHOHLW (a korábban elképzelhetetlen WHOMHVtWPpQ\&KDMWyP&YHNHW), létrehozva ezzel új gyártási kultúrát és ennek mindenfajta WiUVDGDOPLYHW OHWpWYRQ]DWiWLVEpUPXQNiVPpUQ NVWE(NRUIHMOGpVpQHN WHPpW jellemezze csupán egyetlen adat: az 1825-ben megindult vasúti közlekedés a századforduló idején már km hosszúságú sínpályán folytatódott. Ez azt jelenti, hogy évente több mint km (!KRVV]~ViJEDQQWWDYDV~WYRQDODN VV]HVKRVV]D *RQGROMXN PHJ HQQHN DQ\DJ pv PXQNDHU LJpQ\pW -HOHQ I ]HW H NRU DODSRVDEE megismeréséhez kíván adalékokkal szolgálni. Mint minden új kezdeményezésnek, e füzetnek is nyilvánvalóan meglesznek a maga KLiQ\RVViJDLpVDM YEHQV]iPRVWHU OHWHQNLHJpV]tWpVUHV]RUXO(]WQDJ\EDQVHJtWHQp D] KD D 7LV]WHOW 2OYDVyN pv]uhypwhohlnhw MDYDVODWDLNDW D V]HU]NQHN YDJ\ D SURMHNW YH]HWMpQHN HOMXWWDWQiN $ 7(0386 SURJUDP Q\~MWDWWD WiPRJDWiV OHKHW OHJMREE kihasználása érdekében az elkészült tananyagokat INTERNET-en is közreadjuk ( annak érdekében, hogy a szerkezetintegritás diszciplínája hazánkban minél gyorsabban és minél szélesebb körben elfogadásra és elterjedésre találjon. Tóth László Peter Rossmanith 5

8 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története Az anyagvizsgálat rövid története Dr. Tóth László egyetemi tanár Miskolci Egyetem, Bay Zoltán Intézet Bevezetés Az emberiség történetének bármely periódusában a létfenntartáshoz, a mindennapi élethez szükség volt használati eszközökre, amelyeket az adott kor anyagainak felhasználásával, a PLQGHQNRU PHJOHY WHFKQROyJLDL OHKHWVpJHN NLKDV]QiOiViYDO D NRU JD]GDViJL - társadalmi NRUOiWDLDGWDNHUHWHNN ] WWiOOtWRWWiNHO(EEODGyGyDQPLQGHQNRUV] NVpJYROWD]DQ\DJRN felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságainak ismerétére, következésképpen YL]VJiODWiUD $] Q\LOYiQYDOy KRJ\ D IHOKDV]QiOW DQ\DJRN WtSXViEDQ PLQVpJpEHQ pv PHQQ\LVpJpEHQ D W UWpQHOHP IRO\DPiQ MHOHQV YiOWR]iVRN N YHWNH]WHN EH tj\ D] anyagvizsgálat tárgya is folyamatosan változott. Erre adhat utalást az 1iEUDDKRODN O QE ] DQ\DJIpOHVpJHN UHODWtY IRQWRVViJD OiWKDWy D W UWpQHOPL LG I JJYpQ\pEHQ $] ieud PHJJ\]HQ LJD]ROMD D]W KRJ\ NRUiEEDQ PHJKDWiUR]y DQ\DJPLQVpJ D N pv D ID YROW D] LSDULIRUUDGDORPNH]GHWpWODIpPHNMHOHQWVpJHQ YHNHGHWWPHJXJUiVV]HU&HQ(]DIRO\DPDW a XX. század közepéig tartott, majd napjainkban a fémek visszaszorulásának és ezzel a társított, NRPSR]LWDQ\DJRNUREEDQiVV]HU&HOWHUMHGpVpQHNOHKHW QNWDQ~LKDV]RQpOYH]L 1. ieud$ihokdv]qiowv]hunh]hwldq\djlqnylv]rq\odjrvmhohqwvpjpqhnyiowr]ivdd N O QE ]W UWpQHOPLNRURNEDQ 6

9 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története 1. Középkortól az 1700-as évek végéig Gyakran hangoztatott mondás: Aki a múltat igazán nem ismeri, a jelent sem értheti meg, és nem is értékelheti. Így van ez a tudomány bármely területén, beleértve az anyagvizsgálatot is. Természetes igény volt már az ókorban is az anyagok felhasználás szempontjából legfontosabb tulajdonságainak megismerése. Ez nyilvánvalóan nem jelentett mást, mint a tapasztalatok halmazát. Mégis azt kell mondani, hogy ez önmagában egy meghatározott tudást, ismeretet jelentett a maga korában. Ugyancsak természetesnek WHNLQWKHWKRJ\DPHJLVPHUpVW QHP FVXSiQ pv QHP DODSYHWHQ D] HPEHU OpQ\HJpEO IDNDGy NtYiQFVLViJKDMWMDKDQHPDN OVPRWLYiFLyOHJDOiEEDQQ\LUDHUVDNRUV]DNWyOI JJHQPpJ HUVHEELV$V]LV]WHPDWLNXVDQ\DJYL]VJiODWRNPHJLQGXOiViQDNLGV]DNiEDQD EHOV HPEHUL PRWLYiFLy PpJ OpQ\HJHVHQ HUVHEE YROW *RQGROMXQN FVXSiQ LEONARDO DA VINCI (1452. április május 2.) klasszikus szakító kísérletére (kb ben), amelyet az anyagvizsgálattal, az anyagok tulajdonságainak megismerésével, a szilárdságtan történetével foglalkozó számos publikáció szívesen idéz 1,2,3,4. A 2. ábrán feltüntetett elrendezés szerint a KX]DOUD HJ\ NRVDUDW HUVtWHQHN DPHO\EH D IHOV ÄWDUWiO\EyO DGGLJ HQJHGLN D KRPRNRW DPHGGLJ D KX]DO HO QHP V]DNDG $ KX]DO WHKHUEtUiVD tj\ HJ\pUWHOP&HQ PHJKDWiUR]KDWy $ világ egyik legismertebb, legértékesebb festményét, a /RXYUH0~]HXPIpOWYHU] WWNLQFVpWD Mona Lisa-t alkotó Leonardo da Vinci zsenialitása 5,6 e területen nem e kísérlet elvégzésében rejlett, hanem annak felismerése, hogy a huzal hosszának növekedésével a teherbírás csökken. A ridegtörés, a szilárdságtan statisztikai elméletének ismeretében (amelyet a svéd W. Weibull 1939-ben ismertet) H] PD PiU Np]HQIHNY KLV] D] XQ leggyengébb láncszem amely a töréshez vezet a WpUIRJDW Q YHNHGpVpYHO HJ\UH QDJ\REE YDOyV]tQ&VpJJHO IRUGXOHO ábra Leonardo da Vinci szakítókísérlete 2 1. vizsgált huzal 2. kosár, amelybe a homokot engedik 3. a homokot tartalmazó tartály A középkor másik géniuszának, GALILEO GALILEI- 1 G. Krankenhangen, H. Laube: Wekstoffprüfung, Von Explosionen, Brüchen und Prüfungen. Deutsches Museum, G.R.Irwin: Structural Aspects of Brittle Fracture. Applied Materials Research, Vol.3.No April. p H. Sigwart: Aus der Geschichte der Wekstoffprüfung und Festigkeitslehre. Deutscher Verbanbd für Materialprüfung H. Sigwart: Frühe Wegbreiter der Werkstoffprüfung und Festigkeitslehre. Ferrum No.56.p R. Friedenthal: Leonardo, Életrajz Képekben. Gondolat, Budapest H. Maschat: Leonardo da Vinci und die Konstituierung der modernen Maschninenelementente. Öterreichische Ingenieru und Architkten-Zeitschrift. 1990, Heft 10. p

10 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története nek (1564. február december 29. LOOHWYHD]LGV]iPtWiVLN O QEVpJHNPLDWW január 8.) a 3. ábrán látható képe ugyancsak a sokat idézett munkák egyike ábra Galileo Galilei vizsgálata a befogott tartók szilárdságának meghatározására $N O QE ]KRVV]~ViJ~NHUHV]WPHWV]HW& befogott gerendákat törésig terhelve keresett kapcsolatot a kísérleti eredmények magyarázatára, amelyek az 1638-ban kiadott DISCORSI E DIMOSTRAZIONI MATEMATICHE c. munkában is megtalálhatók (4. ábra). 4. ábra A 'LVFRUVL FtP&PXQND címlapja Igaz, ezen eredmények a mai ismeretek szerint nem helytállóak, hisz feltételezte, hogy a hajlítással szembeni ellenállás a keresztmetszettel és nem a keresztmetszeti ténye- ]YHO ± DUiQ\RV (QQHN HOOHQpUH D]W NHOO mondani, hogy Galilei munkája ugyancsak DODSYHW YROW DEEyO D V]HPSRQWEyO KRJ\ kísérleti eredmények alapján matematikai modelleket állított fel azok magyarázatára, azaz deduktív gondolkodással az általánosításra törekedett. 7 W. Ruske: 100 Jahre Materialprüfung in Berlin. BAM, Berlin,

11 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története A matematikai gondolkodásmóddal való általánosítási W UHNYpVHN D *DOLOHLW N YHW LGV]DN OHJMHOOHJ]HWHVHEE YRQXODWD (QQHN HJ\LN NLHPHONHG DODNMDROBERT E. HOOKE (1635. július március 3.), aki arra a megállapításra jutott, hogy a rugók megnyúlása arányos a terheléssel és a rugók hosszával. Ezt spirál- és torziós rugó, valamint huzal vizsgálatával is igazolta (5. ábra). A Royal Society titkáraként, az 1675-ben kapott eredményeit 1678-ban az 6. ábrán látható könyvben foglalta össze. 5.ábra Robert HOOKE kísérletei huzalon, csavarrugón és spirálrugón a megnyúlás, a terhelés és az eredeti hossz közötti kapcsolat feltárására A rugók mozgásának tanulmányozása vezetett a zsebórák megalkotásához. Az alapkérdésben ±KRJ\PHQQ\LEHQKDV]QiOKDWyNDVSLUiOUXJyND]VHEyUiNOHJIEEHOHPHLNpQWÄPRWRUMDNpQW ± PHJOHKHWVHQ pohv SULRULWiVL YLWD DODNXOW NL W EE DONRWy 7203,21 ORQGRQL yudnpv]tw 785(7SiUL]VLyUDNpV]tWpV+22.(N ] WW Az 1600-as évek második felének és az 1700-as éveknek meghatározó tudományos egyéniségei DODSYHWHQ D PDWHPDWLNDL iowdoiqrvtwiv LUiQ\iED fordultak. E korszak a tudományos szervezetek megalakításának periódusa, hisz 1662-ben életre hívják Londonban a Royal Society-t, Párizsban az Académie Royale des Sciences-t 1672-ben, Berlinben pedig 1770-ben Kurstfürstliche Sozietität der Wissenschaften-t. Párizsban március 11-én megalakítják az anyagok szilárdságának, tulajdonságainak megismerésében PHJKDWiUR]y V]HUHSHW MiWV]y GH DODSYHWHQ katonai indíttatású L École Polytechnique-t. 6. ábra Robert HOOKE tapasztalatait, megállapításait összefoglaló munka címlapja (1678) $ NRU HJ\LN NLHPHONHG HJ\pQLVpJH EMDE MARIOTTE ( május 12.) érdekes megjegyezni, hogy a rugalmasságtan történetét igen alaposan iwwhnlqw 8 HJ\EDQNLDGRWWP& Mariotte születési dátumát 1620 (?) formában 8 K. Pearson, M. A.: A History of the Theory of Elasticity and Strength of Materials. Vol.I. From Galilei to Saint-Venant, , Vol.II. Saint-Venant to Lord Kelvin. Cambridge: At the University Press

12 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története jelöli. Mariotte éppen Hooke eredményeit figyelembe véve igyekszik korrigálni Galilei PHJiOODStWiVDLWD]]DOKRJ\DUXJDOPDVDODNYiOWR]iVUDLVWHNLQWHWWHONHOOOHQQLPLHOWWDtörés EHN YHWNH]LN,JD] D KDMOtWRWW WDUWyNUD YRQDWNR]y KHO\HV HUHGPpQ\W HOV] U CHARLES AUGUSTIN COLUMB ( ) adta meg 1773-ban. Ezen korszak óriásai között van a Bernoulli család több tagja: Jakob (I) (1655. január augusztus 16.), a matematikus, fizikus és orvos Daniel Bernoulli (1700. február március 17.), a pétervári akadémia tagja, a mindössze 30 évet élt Jakob (II) Bermoulli (1759. október augusztus 15.), és a nehézségi gyorsulás (g) megfogalmazója Johann Bernoulli (1667. augusztus MDQXiU ( SHULyGXV HJ\ ~MDEE NLHPHONHG PDWHPDWLNXV IL]LNXV óriása EULER ( ), aki többek között részletesen foglalkozott a nyomott tartók kihajlásának kérdéseivel is. Ez a kor építészeti stílusát tekintve nem véletlen. +DDIHOKDV]QiOWV]HUNH]HWLDQ\DJRNUDJRQGROXQNDNNRUQ\LOYiQYDOyKRJ\DIDpVDN]HWHN DONDOPD]iVD MHOHQWHWWH D GRPLQiQV V]HUHSHW (] HJ\UpV]W D KDMy pv KtGpStWpVEO ± PLQW VWUDWpJLDL V]HUHSEO PiVUpV]W D N ]psnru ]VHQLiOLV pv QDSMDLQNLJ J\ Q\ UN GWHWpVUH pv ipxodwud NpV]WHW HJ\Ki]L DONRWiVDLEyO N YHWNH]LN (] XWyEELDNDW SpOGi]]iN D PpOWiQ YLOiJKtU&WHPSORPRNED]LOLNiNGyPRNDPHO\HNH]HQLGV]DNEDQpS OWHNLOOHWYHNpQ\V]HU& vagy tervezett átépítésre, modernizálásra kerültek Köln, Milánó, Bécs, Metz, Párizs, Budapest, Eger, Esztergom, Reims, München, Berlin, Prága. London, Padova, Moszkva, Leningrád, Kiev és még igen hosszan lehetne sorolni a világ azon építészeti csodáit, amelyek valamilyen módon részben, vagy egészben történelmünk e periódusához kapcsolódnak 9. A hajóépítés pedig kifejezetten stratégiai fontosságú volt, hisz amelyik nemzet nagyobb PpUHW&KDMyWpStWHWWDQQDNIHGpO]HWpQW EEiJ\~WKHO\H]KHWHWWHON YHWNH]pVNpSSHQW&]HUHMH pv H]]HO J\]HOPL HVpO\HL LV PHJQWWHN $ J\DUPDWRVtWiV LGV]DNiEDQ SHGLJ D Ätengerek urá -nak lenni meghatározó volt. Az 1700-as évek az angol francia gyarmatszerzési versengésben teltek el. Az 1870 és 1914 között pedig szinte hajsza indult meg a gyarmatok ~MUDIHORV]WiVipUW (]HQ LGV]DNEDQ D KR]]iYHWOHJHVHQ PLOOLy NP 2 gyarmatbirodalom mintegy 2/3 részén Franciaország és Anglia osztozott 10, következésképpen a hajóépítések területén is igen kemény küzdelem alakult ki e két ország között mind a gyarmatok V]HU]pVpQHNPLQGSHGLJ~MUDIHORV]WiViQDNLGV]DNiEDQ $]DVpYHNEHQDQDJ\REEKDMyNpStWpVpQHNDODSIHOWpWHOHDIDDQ\DJRNEDQUHMOV]LOiUGViJL WDUWDOpNRNPHJLVPHUpVHYROWKLV]D]HOVSiQFpOODONLHJpV] OYDVWHVW&KDMyWD+06Warriort amely jelenleg Portsmouth-ban (Anglia) van lehorgonyozva (lásd a 7. ábrát) csupán az DV pyhnehq pstwhwwpn $ J] HEEHQ D] LGV]DNEDQ PiU D KDMWyHUW V]ROJiOWDWWD ± LJD] HVHWHQNpQWFVXSiQNLHJpV]tWHQHUJLDIRUUiVNpQWDV]pOPHOOHWWDKDMyFVDYDUSHGLJPiULVPHUW volt. Igaz ezt a hajót is mint általában mindent legalább két oldalról kell megítélni. (J\UpV]WDÄSiQFpOR]iV PLDWWVpU OpNHQ\VpJHFV NNHQWPiVUpV]WDV~O\iQDNQ YHNHGpVpEO DGyGyDQPDQYHUH]NpSHVVpJHLVFV NNHQW $ IDDQ\DJRN WHKHUEtUiViQDN PHJKDWiUR]iViEDQ MHOHQWV HOUHOpSpVW MHOHQWHWW D IUDQFLD FRANCOIS BUFFON (1707. szeptember április 16.)DNLDIDDQ\DJRNV&U&VpJH és szilárdsága közötti kapcsolatra 11 a 8. ábrán látható elrendezésben végzett szisztematikus 9.DWHGUiOLVRN $] HXUySDL WHPSORPpStWpV]HW V]i]HJ\ UHPHNP&YH Dunakönyv Kiadó. Budapest, Egyetemes Guinness Enciklopédia. Pannon Könyvkiadó Budapest, 1992.p G. Pluvinage, P. Triboulot: Sur le Mémoire de BUFFON Intitulé Experiences sur la Force du Bois Revue Forestiére Francaise p

13 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története YL]VJiODWRN HUHGPpQ\HLEO N YHWNH]WHWHWW UHJLV]WUiOYD D] HUW D IHOUDNRWW N YHN V~O\iW D behajlás függvényében (9. ábra). ieud$]hovydvwhvw&siqfpoodonlhjpv] OKDMyD+06Warrior * (Portsmouth) $] LSDUL IRUUDGDORP ÄHOHVWpMpQHN NLHPHONHG JRQGRONRGyL N ] O D] DQ\DJYL]VJiODWKR] kapcsolódva mindenképpen ki kell emelni az 56 évet élt angol THOMAS YOUNG ( ), illetve az 51 éves kort megért francia LOUIS MARIE HENRI NAVIER ( ) nevét. E nevekkel napjaink szakirodalmában is rendszeresen találkozhatunk egyrészt a Young ±PRGXOXVNDSFViQPiVUpV]WDODSYHWHQD]iUDPOiVWDQpVDVWDWLNDWHU OHWpQ 8. ábra A fagerendák szilárdságának vizsgálata <281* PHJILJ\HOpVHL V]HULQW D] D]RQRVDQ WHUKHOW D]RQRV NHUHV]WPHWV]HW& DQ\DJRN PHJQ\~OiVD N O QE ] OHV] 5HQGV]HUH]HWW PHJILJ\HOpVHLW 1807-ben publikálja Londonban. Innen már csak egy lépés a keresztirányú alakváltozás definiálása. Ezt S. DENIS POISSON * $ V]HU] IHOYpWHOH 11

14 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története ( ) tette meg, aki úgy vélte, hogy keresztirányú alakváltozás a hosszirányúénak 25%-a. Navier DODSYHW VDMiWRVViJD D] HOPpOHW pv D J\DNRUODWL DONDOPD]iV V]RURV VV]HNDSFVROiVD (ODGiVDLQDN VV]HIRJODOiVD KDOiOiW QHP VRNNDO PHJHO]HQ 1833-ban került kiadásra Résumé des lecons sur l appliaction de la mécanique á l létablissement des constructions et des machines.(p&ehqlvphuwhwhwwhnqdj\upv]hd]pstwpv]hwdvwdwlnd területén még napjainkban is helytálló. Értékét tükrözi az a tény is, hogy az anyagok szilárdságával, a szilárdságtan történetével foglalkozó, e században íródott legidézettebb könyv külön-külön alfejezet szentel egyrészt az L École Polytechnique-nek, másrészt Navier hivatkozott munkájának ismertetésére 12 0&YpQHN HOV]DYiEDQ N O Q PpOWDWMD D]W KRJ\ Navier munkájának harmadik kiadása rendelkezésére áll. 9. ábra. Gerendák vizsgálata során UHJLV]WUiOWHUEHKDMOiVGLDJUDPRN 7,026+(1.2HPpOWiQLGp]HWWN Q\YV]HU]MH±DKievi Polytechnic Institute (alapítva 1898-ban) anyagvizsgálati tanszékét (Szoprotivlenija Materialov) szervezte meg. Munkatársa, pvnpveehwdqv]pnyh]hwmh*6]3,6$5(1.2prqrjuiiliedqirjodowd VV]HD]EHQ 86$EDHPLJUiOWNLHPHONHGHOPpOHWLWXGiV~pVJ\DNRUODWLDONRWyszakember irigylésre méltó hosszúságú ( ) életútját a. ábra Az 1700-as évek mechanikai anyagvizsgálatának eszközei 1 - Szakítóvizsgálat 2 - A próbatest befogása 12 S. P. Timoshenko: History of Strength of Materials. McGraw-Hill Book Company, INC G. Sz. Pisarenko: Stepan Prokofjevich Timoshenko. Moskva. Nauka

15 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története $] LJD]iQ V]LV]WHPDWLNXV DQ\DJYL]VJiODW HOYpJ]pVH D]RQEDQ D V]i]DGIRUGXOyW PHJHO]HQ mintegy negyedszázaddal korábbra datálódik. Ez FRANZ CARL ACHARD ( ) QHYpKH]I&]GLNDNLN O QE ]anyag szakító-, hajlító- és keménységvizsgálatát végezte el a kor adta vizsgálati technikával. Eredményeit 1788-ban ismerteti. E korszak legfontosabb DQ\DJMHOOHP]MH D KDMOtWiVVDO K~]iVVDO Q\RPiVVDO YDODPLQW D KRVV]~ Q\RPRWW RV]ORSRN kihajlással szembeni ellenállása volt. Ezek mérésére használt eljárásokat szemléltetik a 10. a és 10. b ábrák b. ábra Az 1700-as évek mechanikai anyagvizsgálatána k eszközei 2 1 nyomóvizsgálat 2 hajlítóvizsgálat 2. Az ipari forradalomtól az I. világháborúig Mint a korábbiak is érzékeltették, az anyagok tulajdonságainak megismerésével foglalkozó tudományos tevékenység centruma az 1700-as évek végéig mindenképpen az európai kontinensre ezen belül Franciaországra és részben Németországra koncentrálódott. Ez Q\RPRQN YHWKHW Karl PEARSON már hivatkozott 1886-ban kiadott kiváló összefoglaló PXQNiMD DODSMiQ LV KLV] HQQHN D *DOLOHLWO 6DLQW9HQDQWLJ HOWHOW LGV]DNQDN D] HUHGPpQ\HLUO D] HV LGLQWHUYDOOXPRW iwirjy HOV N WHWpEHQ PtJ PiVRGLN kötetében ( es évek eleje) 626 db irodalmi hivatkozás található. E hivatkozások nem formálisak, hanem az idézett munkák rövid kivonatait, összefoglalását tartalmazzák. Miközben az európai NRQWLQHQVG QWHQD]HOPpOHWLNpS]pVIHOpRULHQWiOyGRWWDPDJDPyGMiQ HO]iUNy]RWW $QJOLiEDQ P&V]DNL PpUQ NL WHYpNHQ\VpJ HUV G WW PHJ DPHO\ NpVEE természetesen az elméleti megalapozottság igényét is kikényszeríttette. Ennek pedig természetes következménye volt az, hogy az ipari haladás mozgatórugója az 1700-as évek YpJpQ D] DV pyhn HOHMpQ iwkho\h]g WW $QJOLiED $ ÄIUDQFLD LVNROD PpJ puh]whwl HUV hatását, hisz AUGUSTIN CAUCHY ( ) a napjainkban is használatos mechanikai feszültség fogalmát definiálja 1822-ben. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy ebben a periódusban az európai kontinens szakemberei lesték árgus szemekkel az Angliában történteket. +D PHJJRQGROMXN DNNRU Q\LOYiQYDOyQDN OiWV]LN KRJ\ D P&V]DNLWHFKQLNDL IHMOGpV HJ\LN legkönyörtelenebb hajtóerejét a bekövetkezett káresetek szolgáltatják. Mai korszakunk 13

16 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története tevékenységének szerkezetét tekintve, a világ összes lakosát figyelembe véve 10 8 yuiud HV KDOiORVEDOHVHWHNV]iPDKR]]iYHWOHJHVHQDN YHWNH]iWODJRVVWDWLV]WLNiYDOMHOOHPH]KHW 14 : 2WWKRQ DXWyEXV]RQ YRQDWRQ NHUpNSiUR]iV N ]EHQ UHS OEDOHVHW VRUiQ PRWRUNHUpNSiURQ Yt]L VSRUW &]pvh VRUiQ V]LNODPiV]iV VRUiQIYHV]tWLpOHWpW az ipari balesetek miatt a vegyiparban 3.5, az angol iparban 4, az acéliparban 8, a halászatban 35, a V]pQEiQ\iV]DWEDQ D YDV~WL V]iOOtWiV NDSFViQ I veszíti életét. Ezen gyakoriságok nagyságrendekkel kisebbek a profi bokszolóknál tapasztalt 7000, illetve a zsokéknál regisztrált mintegy halálos balesettel szemben. Mégis azt kell mondanunk, KRJ\ D P&V]DNL KDODGiVW D] LSDUL EDOHVHWHN JHUMHV]WLN D]RN PR]JDWMiN pv ezen keresztül PRWLYiOMiN.pWVpJWHOHQ KRJ\ D KDGLLSDU V]HUHSH OHJDOiEE HQQ\LUH VW PpJ OpQ\HJHVHEEHQ MHOHQWVGHDP&V]DNLIHMOHV]WpVLWHYpNHQ\VpJEHQHJ\pUWHOP&HQQHPYiODV]WKDWyNHOD]LSDUL KDGLLSDULNiUHVHWHN(]WHJ\pUWHOP&HQDOiWiPDV]WMiNDW UWpQHOPLSpOGiN Ezek közül csupán néhány jellegzetes esetet ragadjunk ki. JAMES WATT ( ) J]JpSHNUH YRQDWNR]y HJ\LN PHJKDWiUR]y V]DEDGDOPiW 1769-ben beadva, majd 1783-ban MATTHEW BOULTON-nal társulva ( között számos eredményt felmutatva) PHJNH]GGKHWHWW 15 DJ] V]pOHV N U& LSDUL DONDOPD]iVD $KKR] KRJ\ PHJIHOHOPLQVpJ& DONDWUpV]HNHW OHKHVVHQ HOiOOtWDQL WHUPpV]HWHVHQ D PHJPXQNiOiVL WHFKQROyJLiNQDN LV IHMOGQL N kellett 16. O Q VHQ D KHQJHUHV IHO OHWHN HOiOOtWiVD NDSFViQ KLV] D J]JpSHN GXJDWW\~LKHQJHUHLHJ\pEDONDWUpV]HLSRQWRVPHJPXQNiOiVWLJpQ\HOWHN(IHMOGpVHJ\LNHOV GH MHOHQWV OpSFVMH D WLV]WiQ YDVEyO NpV] OW HV]WHUJD DPHO\HW D] DQJRO HENRY MAUDSLAY készített 1797EHQ $ J]JpSHN EiQ\iV]DWL IHOKDV]QiOiVD PHOOHWW LJD]L forradalmi lépést jelentett ROBERT FULTONJ]KDMyMiQDNPHJLQGXOiVD(a Hudson folyón Augusztus 9-én). Ezt követte GEORGE STEPHENSON ( ) HOV N ]IRUJDOP~ J] ]HP& YDV~WMiQDN PHJWHUYH]pVH LOOHWYH ]HPEHiOOtWiVD Stockton és Darlington között. Ünnepélyes megnyitója szeptember 27. Németországban július 12-én 1 QEHUJ) UWK N ] WW DGMiN iw QQHSpO\HVHQ D] HOV YRQDODW (]W DOLJ pyhv NpVpVVHON YHWLD]HOVhazai vasútvonal megnyitása (Budapest Vác útvonalon, július 15$]LSDULIHMOGpVNLNpQ\V]HUtWWHWWHDMREEDQ\DJRNJ\iUWiVLWHFKQROyJLiLQDNNLGROJR]iViW (QQHN HJ\LN OHJIEE HUHGPpQ\H D] DFpOJ\iUWiV PHJLQGXOiVD YROW RNWyEHU pq HENRY BESSEMER eljárás, 1864-ben SIEMENS-MARTIN eljárás, amely a Siemens fivérek regeneratív tüzelési rendszerét alkalmazza acélgyártásra, ban a Thomas eljárás SIDNEY GLICHRIST THOMAS bevezetése). Gondoljuk csak meg, hogy EHQ $QJOLiEDQ DQQ\L QW WWYDVDW pv DFpOW iootwrwwdn HO PLQW D YLOiJ PiV RUV]iJDLEDQ összesen 17. Igaz, a századfordulóra ez az arány megfordul, hisz pl ben, miközben az USA termelése 9 Mtonna felett van, addig az európai termelést meghatározó Németország (5.2 Mtonna), Anglia (1.8 Mtonna) és Franciaország (1 Mtonna) össztermelése legalább 1 Mtonnával kevesebb, mint az Amerikai Egyesült Államoké Szabó M 0pUQ NWRYiEENpS] HODGiV 0LVNROFL (J\HWHP 15 $J]JpS PHJDONRWiViQDN HOYH D IUDQFLD Denis Papin ( ) QHYpKH] I&]GLN DNL 1609EHQ pstwhwwh D] HOV DWPRV]IpULNXV WtSXVW Részletesebb leírás megtalálható pl. Erik Eckermann: Vom Dampfagen zum Auto, Motorisierung des Verkehrs. Deutsches Museum, K.H. Mommertz: Bohren, Drehen und Fräsen Geschichte der Verkzeugmaschinen. Deutsches Museum A.G.S. Josephson: Books on the History of Industry and Industrial Arts. The John Crerar Library, January, Chicago. 18 H.R. Meinhold: Henry Bessemer, Sidney Gilchrist Thomas. BSB B.G. Teubner Verlagsgesellschaft

17 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története $] LSDUL IHMOGpV PHJOyGXOiVD D] ~M DQ\DJRN EHYH]HWpVH D] HOUH QHP YiUKDWy W UpVHN sorozatát produkálták. Így Angliában között 936 kazánrobbanást regisztráltak. Ennek következményeként 1615 haláleset és 2097 sérülés következett be. Németországban között mintegy 500 kazánrobbanás kb. 300 halálesettel járt 19. E törések természetes igényeként vetették fel az okok megismerését, és ennek birtokában a WRYiEELDNEDQHONHU OpVpWV]ROJiOyP&V]DNLPHJROGiVRNNHUHVpVpW $YDV~WLN ]OHNHGpVUREEDQiVV]HU&IHMOGpVpYHO±DYLOiJYDV~WYRQDODLQDN VV]HVKRVV]DD 11. a. ábrán látható 20 ±HJ\LGHM&OHJ D MHOOHJ]HWHV W UpVHN HJ\ ~MDEE WtSXVD D NLIiUDGiV MHOHQWNH]HWW(MHOHQVpJPHJLVPHUpVpUHWHWWHUIHV]tWpVHNHWMyOW NU ]LDNLIiUDGiVWpPDN UpYHO foglalkozó publikációk számának növekedése (11. b. ábra). H]HU NP 11. a. ábra A világ vasútvonalainak összhossza 11. b. ábra A kifáradással foglalkozó publikációk száma )LJ\HOHPEHYpYHD]WKRJ\DNLIiUDGiVEHN YHWNH]pVpKH]LGUHYDQV] NVpJDYDV~WYRQDODN összes hossza és a kifáradás jelenségével foglalkozó publikációk száma közötti kapcsolat HJ\pUWHOP& Ezek a tények természetesen kihatással voltak egyrészt az anyagok tulajdonságainak kísérleti megismerésével, az anyagvizsgálattal, másrészt a viselkedést elméletileg leíró, a szilárdságtannal foglalkozó tevékenységekre. E két irány nyilvánvalóan nem különülhet el PHUHYHQHJ\PiVWyOpVN O Q VHQQHPDNH]GHWLLGV]DNEDQ$V]HUYH]HWLIHOpStWpVWWHNLQWYH azonban eltérés tapasztalható az európai kontinens és Anglia között. Mivel az ipari forradalom N ]pssrqwmd $QJOLD YROW D] DQ\DJYL]VJiODW WHU OHWpQ LV YH]HW V]HUHSHW W OW WW EH $] LSDUL KiWWpUEL]WRVtWRWWDOHKHWVpJHNUHDODSR]YDD]EDQV] OHWHWWDAVID KIRKALDY ban (más források szerint 1860-ban, illetve 1865-ben) SOTHWARK -ban (London) megnyitja D]HOVSULYiWDQ\DJYL]VJiOyODERUDWyULXPiW ( ODERUDWyULXP D NRUQDN PHJIHOHO WHFKQLNDL 19 Blumenauer H., Pusch G.: Technische Bruchmechanik. Deutsche Verlag für Grundstoffindustrie, Leipzig-Stuttgart Tóth L.: Material Testing, Vol. 1. Hardness Testing. Miskolci Egyetem

18 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története V]tQYRQDORQ LJHQ MyO IHOV]HUHOW KLV] LJHQ QDJ\WHOMHVtWPpQ\& IHNY HOUHQGH]pV& V]DNtWyJpS (300 tonna!!) 21 és a próbamegmunkáláshoz szükséges egyéb szerszámgép is rendelkezésre ioow(]hneodgqdnt]hotwwdpvieuin 12. ábra Kirkaldy laboratóriumának szakítógépe Kirkaldy irányításával az ipari megrendelések teljesítése mellett igen szisztematikus PHJILJ\HOpVHNHWNXWDWiVRNDWIRO\WDWQDNDODERUDWyULXPEDQËJ\SO.LUNDOG\MDYDVROWDHOV] U a kontrakció, mint képlékenységi mutató, a W UpVNRU IHOOpS YDOyGL IHV] OWVpJ, mint WpQ\OHJHV V]LOiUGViJL MHOOHP] V]iPtWiViW (OHPH]YH D próbatest alakjának hatását a V]LOiUGViJL PpUV]iPRNUD D]W WDSDV]WDOWD KRJ\ D PpUHWHN Q YHNHGpVpYHO D] DQ\DJ YHV]tW NpSOpNHQ\VpJpEO 13. ábra A próbatestek kimunkálására alkalmas berendezések Kirkaldy laboratóriumában A szakítási sebesség Q YHNHGpVH ÄKLUWHOHQ WHUKHOpV XJ\DQFVDN ULGHJtW $] HO]HWHV képlékeny alakításkdwiviw~j\puwpnholkrj\d]änrqv]rolgiomdd]dq\djrw D]D]D]HO]HWHV WHFKQROyJLDLP&YHOHWHNQHNMHOHQWV V]HUHSH YDQ (] D] DQ\DJRN IHOGROJR]iVL HOMiUiVDLEDQ LV hasznosítható. Elemzi a KNH]HOpVVHOHOLGp]KHW KDWiVRNDW $ONDOPD]WD D PDL IRJDOPDLQN szerinti mélymaratást a képlékeny alakváltozott területek kimutatására, tanulmányozva a szakítópróbatestek viselkedését a vizsgálat folyamán. Eredményeinek egyik összefoglalója 21 A. J. Fenner: Mechanical Testing of Materials. Tower House, George Newnes Limitred

19 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története Results of an Experimental Inquiry into the Tensile Strength and other Properties of various kinds of Wrought Iron and Steel (1. kiadás 1862., 2. kiadás 1864., Glasgow) c. P&YH $ ROGDOQ\L VV]HIRJODOy UpV]EHQ WHWW PHJiOODStWiVDLW PLQWHJ\ XJ\DQLO\HQ terjedelemben táblázatokkal, kísérleti eredmények bemutatásával illusztrálja. A UXJDOPDVViJWDQ HOPpOHWpW DODSRVDQ IHOGROJR]y 3($5621 LV PHJOHKHWVHQ VRNDW LGp]L KIRKALDY munkáit. A laboratórium nemzetközi elismertségét híven tükrözi az, hogy a 14. ieuiq OiWKDWy EpO\HJ]W PLQGHQKRO HOIRJDGWiN pv HJ\ LGHLJ D.5833 P&YHN LV H KHO\HQ végeztette meghatározó vizsgálatait. 14. ábra $.,5.$/'<ODERUDWyULXPEpO\HJ]MH $NRQWLQHQVHQDODERUDWyULXPRNV]HUYH]pVHDODSYHWHQPiVUHQGV]HUEHQNH]GG WW(J\UpV]W YDODPLYHONpVEEYDJ\SHGLJD]HJ\HWHPHNUHILVNROiNUDODSR]YD$]HOVUHOHJ\HQSpOGDD] Eisenbehnreperaturwerkstatt Frankfurtban, ahol AUGUST WÖHLER ( ) YL]VJiODWDLQDN MHOHQWV UpV]pW YpJH]WH PLQW YDV~WL DONDOPD]RWW $QQDN HOOHQpUH KRJ\ D kifáradás alapjainak megteremtését mai ismereteink szerint Wöhler-nek tulajdonítjuk, és a : KOHU * UEH PLQW IRJDORP V]HUHSHO V]yNLQFV QNEHQ D IiUDGiVVDO IRJODONR]y HOV N ]OHPpQ\QHPWOHV]iUPD]LN$QpPHW $OEHUW : $ GUyWN WHOHN IiUDGiViW PiU EDQ ismertette 22. A vasúti tengelyek fáradásának megismerése területén sem : KOHUYROWD]HOV aki tapasztalatait nyilvánosságra hozta, hanem RANKIE 1843-ban 23. : KOHUHOVN ]OHPpQ\H 1858-ban jelent meg 24, melyet egy sorozat követett (1860, 1863, , , stb.). 0XQNiMiQDN OHJQDJ\REE HUHGPpQ\H D V]LV]WHPDWLNXV HOHP]pV HOYpJ]pVH pv PHJIHOHO YL]VJiODWL EHUHQGH]pV HONpV]tWpVH YROW $] EDQ NpV]tWHWW JpSpYHO WHOMHV PpUHW& YDV~WL NRFVL WHQJHO\HQ IRUGXODWSHUF PtJ D NLVPpUHW& SUyEDWHVW YL]VJiODWiUD WHUYH]HWW IRUJy hajtogató berendezésen kb. 60 fordulat/perc igénybevételi ciklussal végezhette vizsgálatait. $]iowdodwhuyh]hwwjpsp&n GpVLHOYpWV]HPOpOWHWLDiEUD 15. ábra Wöhler fárasztógépe, amely két próbatest HJ\LGHM&YL]VJiODWiUD alkalmas a meghajtó tengely b állvány c meghajtás d a próbatestek befogása e a terhelés átadása f a terhelés beállítására szolgáló dinamométer 22 Albert. W.A.: Über Treiseile am Harz. Archiv für Minerologie, Geognostic, Bergbau und Hüttenkunde. Vol.10, 1838, p Rankie, W.J.M.: On the causes of fracture of the axles of railway carriages. Min.Proc.Inst.Civ.Eng.Vol.3,Session 1843, Wöhler, A.: Bericht über die Versuche, welche auf der Königl. Niederschleesisch-Märkischen Eisenbahn mit Apparaten zum Messen der Biegung und Verdrehgung von Eisenbahnwagen-Achsen während die Fahrt, nagestellt wurden. Zeitschrift für Bauwesen. Vol P

20 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története Ezen eredmények alapján szerzett tapasztalatok, ismeretek lényegesen növelték a vasúti közlekedés biztonságát. Ugyancsak vállalati indíttatású volt a Krupp-cég laboratóriumának létrehozása Essenben. Ennek alapja az volt, hogy 1863-ban ALFRED KRUPP egy kémiai labort rendezett be Karl GERSTENER vezetésével, miközben az 1862-ben tett angliai utazása során vásárol egy Greenwood & Batley gyártmányú univerzális anyagvizsgáló berendezést (16. ábra), amely egy 1883-ban alapított általánosabb laboratórium egyik berendezése is. 16. ábra $.UXSSP&YHN $QJOLiEyOYiViUROWHOV univerzális anyagvizsgáló gépe (1862) Az igazi változást az egyetemek környezetében létrehozott laboratóriumok jelentették. 7HNLQWHWWHODUUDKRJ\HEEHQDNRUEDQPHJOHKHWVHQQDJ\V]HUHSHWMiWV]RWWDNDEiQ\iV]DWEDQ KDV]QiOWHV]N ] NLVLJHQQHKp]HON O QtWHQLD]HJ\HWHPHNDODStWiViQDNHJ\pUWHOP&FpOMiWpV SURILOMiW 0&V]DNL DODSNpS]pVL céllal 1717-ben Prágában DODStWDQDN HOV] U HJ\HWHPHW (Polytechnikum) majd a Selmecbányán 1735EHQDODStWRWWEiQ\DNpS]WDPHO\HWD0LVNROFL (J\HWHP MRJHOGMpQHN WHNLQW Freibergben a Bergakademie (1765), Berlinben a Bergakademie (1770) PDMG D PiU HPOtWHWW DODSYHWHQ KDGL LQGtWWDWiV~ párizsi École Polytechnique (1794) után Berlinben Bauakademie (1799), Bécsben augusztus 15-én kifejezetten Politechnikum alakul. Ezután sorra alapítják az egyetemeket az európai iparban PHJKDWiUR]yV]HUHSUHW UHNY1pPHWRUV]iJEDQKalsruhe 1825, München 1827, Drezda 1828, Stuttgart 1829, Hannover 1831, Braunschweig 1835, Aachen E sorba a Budapesten 1846-ban megalapított k. k. Joseph Polytechnikum 25, illetve a Zürichben EHQLQGtWRWWP&V]DNLNpS]pVpNHOG WWEH1RKDD]86$EDQpV-DSiQEDQLVVRUUDQ\LWMiNPHJ kapuikat az egyetemek 26 DNRUDGWDLQIRUPiFLyiUDPOiVLOHKHWVpJHNPLDWWDN OFV QKDWiVQHP pu]pnhokhw (XUySD YH]HW V]HUHSH D] LSDUEDQ PHJPDUDG GH D] DV pyhn PiVRGLN IHOpEHQYDJ\PpJHUVHEEHQpU]pNHOKHWHQD]pYV]i]DGXWROVyQHJ\HGpEHQDQQDNV~O\SRQWMD IRNR]DWRVDQ 1pPHWRUV]iJED KHO\H]GLN iw (EEO DGyGyDQ D] DQ\DJRN WXODMGRQViJDLQDN PHJLVPHUpVpUH IRUGtWRWW HUIHV]tWpVHN LV LGH NRQFHQWUiOyGQDN(] D W EEQ\LUH HJ\HWHPHNKH] azok meghatározó egyéniségeihez kötött laboratóriumok létrehozásának sorozatában is W NU ]GLN.LVHEE ODERUDWyULXPRN OpWUHKR]iVD XWiQ D] HOV LJD]iQ MHOHQWV HOUHOpSpVW D müncheni egyetem Mechanikai Technológiai Laboratóriumának beindítása jelentette. Ez JOHANN 25 Artinger I.: 100 éves a Mechanikai Technológiai Tanszék. Gép. XLI. Évf P Rossmanith, H.P.: Teaching and Education in Engineering A Brief Social History. ICF-8. Kiev, július

21 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története BAUSCHINGER ( )QHYpKH]I&]GLNDNLH]W1871-ben szervezte meg, miközben 1868-tól az 1893-ban bekövetkezett haláláig az egyetem professzora volt. Munkásságát nehéz OHQQHW~OEHFV OQLtJ\FVXSiQDOHJOpQ\HJHVHEEPRWtYXPRNDWFpOV]HU&NLHPHOQL Meghonosítja az un. finomyúlásmérést, 10-4 mm pontossággal méri a megnyúlást (tükrös extenzométer alkalmazásával), Definiálja az arányossági határt, amelyen belül az anyag rugalmasan viselkedik, (OHP]LD]LVPpWOGWHUKHOpVKDWiViWD]DQ\DJRNDUiQ\RVViJLKDWiUiUD Definiálja a folyási határ fogalmát azon anyagokra, amelyeknél a kifejezett IRO\iVQHPpV]OHOKHW Felismeri a vizsgálati módszerek, eljárások egységesítésének szükségességét, és elnökletével nemzeti konferenciát szervez 1884-ben Münchenben (79 UpV]WYHYYHO EDQ 'UH]GiEDQ EHQ %HUOLQEHQ PDMG D] XWROVyW KDOiOiWN ]YHWOHQ OPHJHO]HQEDQPiU%pFVEHQ A Párizsi Világkiállítás során 1889-ben az Alkalmazott Mechanika tárgyú konferencián az általa vezetett egyik munkacsoport külön helyet kap (az anyagok tulajdonságainak vizsgálata a konferencia kiadványának 3. kötete), LOOHWYH H NRQIHUHQFLD WDSDV]WDODWDL DODSMiQ PHJHUV GLN D QHP]HWN ]L HJ\ WWP&N GpVLJpQ\H %HUHQGH]pVHL D NRU YH]HW V]tQYRQDOiQDN PHJIHOHOHN tj\ D] EHQ LUDWIG WERDER ( )iOWDOWHUYH]HWWHOVWRQQiVV]DNtWyHUW produkáló német gyártmányú gép amelyet 1854-ben a müncheni ipari vásáron aranyéremmel tüntettek ki is a laboratóriumában van egyéb kisebb kapacitású gépekkel együtt (Werder Nünbergben épített a 17. ábrán látható HOYHNHQP&N GEHUHQGH]pVHLDNRUNHGYHOWQDJ\WHOMHVtWPpQ\&JpSHLDPHO\HN többek között megtalálhatók pl: Bécsben, Zürichben és Berlinben is). 17. ábra A WERDER típusú 100 tonnás V]DNtWyJpSHNP&N GpVLHOYH KARL von JENNY (1819. január október 9.) 1873-ban Bécsben Mechanikai Technológiai Intézetet alapít. Mint az egyetem professzora (1866-tól) átvéve egy 15 tonnás V]DNtWyJpSHW PDMG EDQ PHJYiViUROYD HJ\ :(5'(5 EHUHQGH]pVW DODSYHWHQ drótkötelek, láncok vizsgálatára rendezkedik be. E területen hatósági jogokkal rendelkezik. A mai Technische 9HUVXVFKVDQVWDOW7)9$HOGMH Budapesten megalakul 1874EHQD]$Q\DJYL]VJiOy,QWp]HWD-y]VHI0&HJ\HWHPHQG QWHQD WHFKQROyJLDLWiUJ\DNKR]N WYH(]HNHODGyLPilch Ágoston és dr. Wartha Vincze. ADOLF MARTENS ( ) vezetésével 1884-ben megalakul a Versuchsanstalt der Technischen Hochschule zu Berlin-Charlottenburg a 18. ábrán látható épületben. 19

22 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története 17. ábra A berlini Mechanikai Technológiai Vizsgálóközpont épülete (1884) (a Bundesanstalt für 0DWHULDOSU IXQJHOGMH 0$57(16 V]DNPDL WHYpNHQ\VpJH LV PHJOHKHWVHQ V]HUWHiJD]y QHYpW QDSMDLQN LV U]LN (UHGPpQ\HLN ] OPLQGHQNpSSHQNLHPHOHQGNDN YHWNH]N Olyan fémmikroszkópot konstruál 1880-ban, amellyel kb. 200-szoros nagyítás pukhwho$]hovplnurv]nysrvyl]vjiodwd]dqjrohenry CLIFTON SORBY ( ) QHYpKH] I&]GLN DNL D Royal Society 1864-ben tartott ülésén ismertette megfigyeléseit, majd 1885-ben az Iron and Steel Institute konferencián megismételve annak módosított változatát 1887-ben publikálta 27.) $ /(,7= FpJJHO HJ\ WWP&N GYH HONpV]tWLN D YHUWLNiOLV LOOXPLQiWRUW DPHO\ D mikroszkópos vizsgálatot forradalmasítja. (E területen Henry le Chatelier XJ\DQFVDN PHJKDWiUR]y V]HUHSHW MiWV]LN $ KD]DL LVNROD PHJWHUHPWpVH 5HMW 6iQGRUQHYpKH]I&]GLN 1886-ban elkészíti a megnyúlást 10-4 mm pontossággal mérni képes tükrös Q\~OiVPpUWDPHO\DV]DNPDLN ]pohwehqmartens-tükrös eljárásként honosodott meg. 1HYpKH] I&]GLN D NDUFNHPpQ\VpJ EHYH]HWpVH DPHO\ D] DGRWW pohvvpj& szúrószerszámnak a 0 PP V]pOHVVpJ& NDUF OpWUHKR]iViKR] V] NVpJHV HU grban kifejezve. Új 50 tonna kapacitású szakítógépet konstruál, amelyet ugyancsak az Ausburg - Nünberg-i Gépgyár gyárt le. A Karlsruhe-ban október 25-én alapított Német Anyagvizsgálók Egyesületének (Deutschen Verbandes für Materialprüfung) elnöke, illetve az 1895-ben Ludwig von TETMAJER által alapított Anyagvizsgálók Nemzetközi Egyesületének (Internationalen Verbandes für die Material-prüfungen der Technik ±,90±YDJ\DKLYDWDORVNpWQ\HOY&VpJPLDWWAssociation International d Essais des Matériaux - AIEM) általános helyettese. Stuttgartban ugyancsak 1884-ben alakul anyagvizsgáló intézet CARL von BACH ( ) vezetésével 28. Szakmai sikerei mellett 29 OHJIEE pughphl N ] WW HPOHJHWL D V]DNPD 27 A history of Metallography. The Development of Ideas on the Structure of Metals Before The University of Chicago Press, Carl Julius von BACH ( ) Pionier-Gestalter-Forscher-Lehrer-Visionär. Stuttgart 1998.Herausgegeben von Friedrich Naumann. Verlag Kondrad Wittwer 20

23 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története W UWpQHOPH KRJ\ NH]GHPpQ\H]MH YROW D QpPHWRUV]iJL XQ %DXVFKLQJHU NRQIHUHQFLiN elindításának. Ennek részbeni elismerése a Német Anyagvizsgálók Egyesületének titkári posztja, annak alapításakor. A születési helye szerint magyar származású LUDWIG von TETMAJER (1850. július január 31.) Zürich-ben alapít anyagvizsgáló intézetet 1874-ben. A tartók kihajlásának SUREOpPDN UpEHQYpJ]HWWWHYpNHQ\VpJHDPDLQDSLJKHO\WiOOy(OVHOQ NHD]Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetének, ennek Zürichben PHJUHQGH]HWW HOV PDMG D Stockholmban (1987) megrendezett második konferenciája után a harmadiknak Budapest DGRWWRWWKRQW(WpQ\DQHP]HWN ]LKtUQHYHPHOOHWWYDOyV]tQ&VtWLV]DNPDLGLSORPiFLDL érzékét is. Nyilvánvaló, hogy a Budapesten rendezett nemzetközi anyagvizsgáló kongresszus KDWiVD D KD]DL DQ\DJYL]VJiODWRN WHU OHWpQ PpJ KRVV]~ LGHLJ puh]khw YROW (] PLQG 5HMW Sándor tevékenységén aki ekkor a gépészmérnöki szakosztály dékánja mind pedig a N U O WWHNLDODNXOyV]DNPDLN UP&N GpVpQNHUHV]W OQ\RPRQN YHWKHW$]$Q\DJYL]VJiOyN Nemzetközi Szervezetének további konferenciáit Brüsszelben (1906), Koppenhágában (1910)PDMGD],9LOiJKiERU~WPHJHO]XWROVyWNew York-ban (1912) tartották. A német anyagvizsgáló intézetek sorát Drezdában 1904-ben, illetve Darmstadtban 1907-ben gyarapították. SvédországbanHOV] U D] LSDUL Ei]LVRQ KR]QDN OpWUH DQ\DJYL]VJiOy ODERUDWyULXPRW PDMG 1896EDQHWHYpNHQ\VpJKHO\H]GLNiWG QWHQD0&V]DNL(J\HWHPUHPolytechnical Institute) Stockholmba. Nem szabad elfelejteni, hogy ezen intézetek meghatározó egyéniségei egyben az egyetemek YH]HWSURIHVV]RUDLYROWDNDNLNHODGiVDLNPHOOHWWUHQGV]HUHVHQSXEOLNiOWDNN Q\YHNHWtUWDN E tevékenységek ötvözése egyrészt közvetlen szakmai tapasztalatok levonását, másrészt az ismeretek átadási módjának tökéletes elsajátítását követelték meg. Ezek összessége tette OHKHWYpHJ\UpV]WD] iskolateremtést PiVUpV]WDMyOP&N GODERUDWyULXPRNUHQGV]HUpQHN létrehozását. Az angol acélkirály Sir ROBERT HADFIELD QHP VRNNDO D] HOV YLOiJKiERU~ HOWW LJHQ HOLVPHUHQ Q\LODWNR]RWW D QpPHW ODERUDWyULXPRN V]HUYH]HWWVpJpUO WHYpNHQ\VpJpQHNV]tQYRQDOiUyOPLQWHJ\HOLVPHUYHD]WKRJ\D]LSDULYH]HWV]HUHSV~O\SRQWMD iwkho\h]g WW1pPHWRUV]iJED $] DQ\DJYL]VJiODWL WHFKQLNiN IHMOGpVpQHN WHPH D] ~MDEE pv ~MDEE EHUHQGH]pVHN megjelenésében, valamint az ezeket gyártó, a napjainkban is ismert cégek alapításában W NU ]GLN $ PiU HPOtWHWW WRQQiV :(5'(5 pv WRQQiV 0$57(16 JpS PHOOHWW egyrészt a kisebb WHUKHOKHWVpJ&WRQQiV Mohr-Federhaft, Losenhausen) berendezések MHOHQQHN PHJ D SLDFRQ DPHO\HN iowdoiedq PpUOHJNDURV HOYHQ P&N GWHN YiOWR]WDWKDWy YDJ\ mozgó súlyokkal szabályozva a mérési tartományt. Másrészt természetes igényként jelentkezik a nagyobb WHUKHOKHWVpJ& JpSHN HOiOOtWiVD ËJ\ &+233( WRQQiV IHNY HOUHQGH]pV& JpSHWNRQVWUXiODPHOO\HONLVPpUHW&SUyEDWHVWHNWO NH]GYH D P KRVV]~ViJLJ képes vizsgálatokat végezni. A. BORSING 7HJHOEHQIOHJFV YHNYL]VJiODWiUD UHQGH]NHGLN EHiOOyHOUHQGH]pV&WRQQiVJpSpYHO$QJOLiEDQWRQQDK~]yWRQQDQ\RPyHU NLIHMWpVpUHDONDOPDVEHUHQGH]pVWiOOtWDQDN ]HPEH(]HQEHUHQGH]pVHNP&N GpVLHOYHLN ] O 29 Zweckbronner, G.: Materialprüfung in Wechselwirkung zur technisch-industriellen Entwicklungdargestellt am Beispiel von Carl Bach. Ferrum, Nr

24 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története néhányat a 19. a és 19. b. ábrák szemléltetik. Részletesebb áttekintés egy 1935-ben publikált könyvben is található DiEUD$;,;V]i]DGPiVRGLNIHOpEHQKDV]QiOWDQ\DJYL]VJiOyEHUHQGH]pVHNP&N GpVL elvei (EEHQ D] LGEHQ VRUUD DODNXOQDN D] DQ\DJYL]VJiOy EHUHQGH]pVHN gyártására szakosodott cégek, pl. Mohr-Federhaft, Alfred Amsler, Carl Schenk (Darmstadtban), Schopper (Lipcsében), Losenhausen, Tinius Olsen az USA-ban, Riehle, Baldwin, Tarnogorocki ((VVHQEHQ IOHJ KX]DORN GUyWRN YL]VJiODWiUD VSHFLDOL]iOyGYD $] ~M DQ\DJYL]VJiODWL eljárások közül a svéd JOHAN AGUST BRINELL ( ) a párizsi világkiállítás 30 C. H. Gibbons: Materials Testing Machines. Pittsburg,

25 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története kapcsán rendezett konferencián ismerteti (1900)NHPpQ\VpJPpUpVLHOMiUiViW$N U OWHNLQW alapos vizsgálatainak érzékeltetésére külön ki kell hangsúlyozni, hogy: D QDSMDLQNEDQ KDV]QiOW WHUKHOpVL SDUDPpWHUHN pv D JRO\y iwppumpqhn megválasztási szempontjai azonosak az általa javasoltakkal, a keménység és szakítószilárdság között felállított korrelációs összefüggés is WOH V]iUPD]LN NtVpUOHWL HUHGPpQ\HL DODSMiQ 5 m =0,36 HB kapcsolatot talált szénacélokra). 19EiEUD$;,;V]i]DGPiVRGLNIHOpEHQKDV]QiOWDQ\DJYL]VJiOyEHUHQGH]pVHNP&N GpVL elvei (folytatás) 23

26 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története 8J\DQFVDN DODSYHWHQ ~M HOMiUiVW D] ütvehajlító vizsgálatot javasolta a francia GEORGE CHARPY ( ) az Anyagvizsgálók Nemzetközi Egyesületének Budapesten tartott kongresszusán 31 (1901). Próbatestének mérete 30X30 mm, amelynek 15 PP PpO\VpJ& EHPHWV]pVpW PP iwppum& I~UyYDO NpV]tWHWWpN D PP KRVV]~ SUyEDWHVW W UpVpKH] mm-es támaszköz mellett 200 PNSRV WP&YHWKDV]QiOWDN(QQHNHJ\LNSpOGiQ\iWV]HPOpOWHL D ieud $ NpVEELHNEHQ LOOHWYH PNSRV WP&YHN YiOWDN iowdoiqrvvi FV NNHQ próbatest méretek mellett. Az anyagok ridegtörési hajlamával kapcsolatos mai ismereteink V]HULQW D QDJ\REE PpUHW& SUyEDWHVWHNHQ V]HU]HWW WDSDV]WDODWRN KtYHEEHQ W NU ]WpN D]RN YiUKDWyYLVHONHGpVpWDV]HUNH]HWHNEHQeYV]i]DGXQNEDQD] WYL]VJiODWRNMHOHQWVIHMOGpVH N YHWNH]HWWEHDODSYHWHQDGLQDPLNXVIRO\DPDWRNUpV]OHWHLQHNPHJLVPHUpVHérdekében 32. E vizsgálatokat napjainkban nem csupán acélokon, hanem P&DQ\DJRNRQ 33 és az igen rideg keramikus anyagokon is széles körben végzik. A Charpy vizsgálat bevezetésének centenáriuma alkalmából 2001 október 3-5. között nemzetközi konferencia kerül megszervezésre Poitiers-ben (Franciaország). 20. ábra A Charpy által jevesolt 200 PNSRV WP& A mechanikai anyagvizsgálatok területén egyrészt ABRAHAM ERICHSEN 1912-ben V]DEDGDOPD]WDWRWW PpO\K~]KDWyViJL YL]VJiODWD SXEOLNiOYD EHQ PiVUpV]W D N O QE ] NHPpQ\VpJPpUpVL HOMiUiVRN PHJMHOHQpVH MHOHQWHWW DODSYHW ~MGRQViJRW (]HN W EEQ\LUH D] HJ\pE HOMiUiVRN KiWUiQ\DLQDN NLN V] E OpVpUH V] OHWWHN $ NHPpQ\VpJPpUpV PyGV]HUHLUO D]RNOpQ\HJpUOQ\~MWiWWHNLQWpVWD1. táblázat. $] HOV YLOiJKiERU~W PHJHO] pyhn D]RQEDQ HJ\ WHOMHVHQ ~M LUiQ\]DWRW LV PHJQ\LWRWWDN nevezetesen a roncsolásmentes anyagvizsgálatokat. Ennek alapja a würzburgi egyetem tanára, WILHELM CONDRAD RÖNTGEN ( ) által 1896-ban felfedezett sugárzás, amely áthatol a fémeken is. Tekintettel arra, hogy a sugárzás jellegét, természetét a felfedezést N YHWLGV]DNEDQQHPLVPHUWpND]W;±VXJiU]iVQDNQHYH]WpNHOD]DQJROV]iV]LURGDORP 31 M.G. CHARPY: Note sur l essai des métaux á la flexion par choc de barreaux entaillés. Budapest. Société anonyme d imprimerie de Pest Impact Testing of Metals. ASTM STP A. Savadori: Impact Testing of Plastics: Present Knowledge. Polymer Testing, 1985/5. P

27 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története 1. táblázat A keménységmérési módszerek áttekintése Eljárás Név Év Szúrószerszám Keménység definiálása Karckeménység Barba HV]HO Összehasonlítás Karckeménység Moos 1822 N O QE ] kemény- VpJ& DQ\DJ Összehasonlítás Makrokeménység Hertz 1881 Félgömb, sík Képlékeny nyom megjelené- VpKH] V] NVpJHV HU IHO OHW Karckeménység Adolf Martens PP V]pOHVVpJ& NDUF OpWUHKR]iViKR] V] NVpJHV HU Dinamikus Martel 1895 Acél gúla Energia / térfogat Makrokeménység J. A. Brinell 1900 Acélgolyó (U EHQ\RPyGiV IHO OHW Makrokeménység P. Ludwik os acél kúp (U IHO OHW Makrokeménység Stanley P. Rockwell os gyémánt kúp A benyomódással fordítottan arányos Dinamikus A. F. Shore 1918 Acélgolyó A rugalmas visszapattanás alapján definiálva Karckeménység Birbaum 1920 Gyémánt kocka Terhelés 3 gr. Karckeménység Hankiss 1923 V - alakú gyémánt Terhelés gr. Makrokeménység os gyémánt gúla (UEHQ\RPyGiV IHO OHWH Dinamikus Poldi Acélgolyó Összehasonlítás Dinamikus Kuznecov 1931 Kalapács Csillapodás Mikrokeménység Lipps 1936 Vickers gúla Terhelés 35 gr. Mikrokeménység Knoop, Peters, Emmerson /7 átló arányú gyémánt gúla (UEHQ\RPyGiV IHO OHWH Makrokeménység M. S. Drozd 1958 Acélgolyó Rugalmas-képlékeny alakváltozás szétválasztása Megjegyzés: $ NHPpQ\VpJPpUpVL HOMiUiVRN VDMiWRVViJDLUyO W UWpQHWL iwwhnlqwpvuo EYHEE információk több munkában találhatók 34,35, Krigorovich, V. K.: Tverdost i mikrotrverdost metallov. Nauka. Moskva Borbál L.: Keménységmérés. Anyagvizsgálók Lapja 1992/3. Melléklete. 36 Czinege I., Réti T., Sárossy Gy (UEHKDWROiVL ~W PpUpVpQ DODSXOy NHPpQ\VpJPpUpVL HOMiUiVRN $Q\DJYL]VJiOyN /DSMD S. 25

28 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története még napjainkban is többnyire az X - Ray elnevezést használja). Az anyagvizsgálat V]HPSRQWMiEyO HJ\NRU W UWpQHOPL MHOHQWVpJ& IHOYpWHOW D YDGiV]IHJ\YHUpUO NpV]tWHWWH (]W szemlélteti a 20. ábra. 20. ábra 5 QWJHQYDGiV]IHJ\YHUpUO az általa készített felvétel (1896) A röntgensugárzás természetének kihasználása az emberi test megismerésében azonnal PHJLQGXOW ËJ\ D] HJ\LN HOV IHOYpWHO D IHOHVpJpQHN NH]pUO NpV] OW DPHO\HW ieud V]HPOpOWHW $] HOV röntgen felvétel elkészítése az emberi csontvázról sem váratott sokáig magára. ieud5 QWJHQIHOHVpJpQHNNH]pUONpV]tWHWWNpS DPHO\HQMyOOiWV]LNDJ\&U& $ U QWJHQVXJiU]iV DODSYHW VDMiWRVViJDLQDN megismerése, a hullámtermészet kísérleti bizonyítása MAX von LAUE ( ) QHYpKH] I&]GLN $] DQ\DJRNOHKHWVpJHVIHOpStWpVpWHOHP]Bravais munkáján elindulva arra a következtetésre jutott, hogy ha a U QWJHQVXJiU]iV KXOOiPWHUPpV]HW& pv D Bravais által feltételezett zárt kristályrend igaz, akkor a kristályokat besugározva, azokról reflektált sugárzást kell kapni. Ezt 1912-ben bizonyította, amellyel megalapozta az anyagszerkezettani vizsgálatok egy teljesen új ieud$]hpehulwhvwuonpv]twhwwhovu QWJHQIHOYpWHO (1896) 26

29 Az anyagvizsgálat rövid története Tóth László 3. Az I. világháborútól napjainkig $]DQ\DJYL]VJiODWW UWpQHWpQHNiWWHNLQWpVpEHQWDOiQH]DOHJQHKH]HEESHULyGXVKLV]D]DODSYHW mechanikai vizsgálatok vagy azok elvei már léteztek, legfeljebb ezek modernizálására került VRUDNRUDGWDPpUpVWHFKQLNDLIHOWpWHOHNQHNPHJIHOHOHQ(NLVVpVHPDWLNXVHJ\V]HU&VtWpVPHOOHWW D]RQEDQPpJLVYDQQpKiQ\LJD]iQÄPpUI OGN HNRUV]DNEDQLV(QQHNHOOHQpUHD]RQEDQD]WNHOO PRQGDQL KRJ\ D YL]VJiODWRN G QW KiQ\DGD D] DQ\DJRN YLVHONHGpVpQHN PHJLVPHUpVpUH LUiQ\XOW (]PiUD]HOVYLOiJKiERU~WPHJHO]ÄEpNHEHOL LGV]DNEDQMyOpU]pNHOKHW(UUHHJ\SpOGDKRJ\ %DXVFKLQJHU KDOiOiW N YHWHQ D KHO\pUH NHU OW AUGUST FÖPPL ( ) a nyomóvizsgálatoknál a felületi súrlódás miatt bekövetkezett hordósodás kiküszöbölésére már 1900-ban parafint alkalmaz..pveesiebel és Pomp 1927EHQRO\DQN~SRVIHO OHW&SUyEDWHVWHWMDYDVRODPHO\QHNDN~SV] J WDQJHQVHDV~UOyGiVLWpQ\H]YHOD]RQRV$IUDQFLDAUGUSTIN MESNAGER a Párizsban tartott konferencián javasolja az un. valódi nyúlás (a pillanatnyi hosszra vonatkoztatott) fogalmának bevezetését. A már említett CARL von BACH 1904-ben definiálta az acélok DOVypVIHOVIRO\iVL határát, KRÁMÁN TÓDOR 1911-ben bizonyította, hogy hidrosztatikus nyomással az olyan ULGHJ DQ\DJRN PLQW D PiUYiQ\ YDJ\ D NVy LV DODNtWKDWyN $ PiVLN LUiQ\]DW D] DQ\DJRN WHKHUEtUiViQDN OHtUiViUD LUiQ\XOW DODSYHWHQ PiU VV]HWHWW IHV] OWVpJiOODSRW HVHWpQ ( WHU OHWHQ anélkül, hogy a legkisebb mértékig is elmélyednénk olyan nevek szerepelnek, mint a drezdai egyetem professzora OTTO CHRISTIAN MOHR ( ), BELTRAMI, vagy M. T. HUBER ( NpUGpVFVRSRUWWDO NDSFVRODWRV YpOHPpQ\HN pv D]RN IHMOGpVpQHN EHPXWDWiVD D PiU idézett TIMOSHENKO munka mellett más forrásokban is megtalálhatók 37,3839,40. Az anyagok szakítás során való viselkedésének feltárásában PAUL LUDWIG ( ) volt D]HOVDNLD]WEL]RQ\tWRWWDKRJ\DVLPDSUyEDWHVWV]DNDGiVDDSUyEDWHVWN ]HSpUOLQGXO(1928).,JHQpUGHNHVHUHGPpQ\HLV] OHWWHNDN O QE ]EHPHWV]pV&SUyEDWHVWHNV]DNtWyYL]VJiODWDDODSMiQ OHYRQW N YHWNH]WHWpVHLEO 9L]VJiOWD D] DQ\DJRN YDOyGL V]DNDGiVL IHV] OWVpJpQHN ± DPHO\HW PpJ Kirkaldy javasolt és a folyási határának arányát. Ennek alapján értelmezte az anyagok szívós rideg átmenetét. $ YLOiJKiERU~ PHJNH]GGpVpYHO WHUPpV]HWHVHQ PHJV]DNDGWDN PLQG D QHP]HWN ]L HJ\ WWP&N GpVHN PLQG D ÄN ] V JRQGRONR]iV (] FVDN MyYDO NpVEE ± pv DNNRU LV D,, 9LOiJKiERU~ PLDWW FVXSiQ U YLG LGUH ± DODNXO NL ~MUD Amsterdamban 1927-ben újjáalakul az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezete (Neue Internationale Verband für Materialprüfung, NIVM), amelynek elnöke a francia AUGUSTIN MESNAGER, titkára pedig MIRKO ROS. Az ~MMiDODNXOWV]HUYH]HWHOV OpVpUHDKDJ\RPiQ\RNQDNPHJIHOHOHQ= ULFKEHQNHU OWVRUEHQ A roncsolásmentes anyagvizsgálatban forradalmi változást jelentett az ultrahang alkalmazása. Ez az orosz S. J. SOKOLOVQHYpKH]I&]GLNDNLHOMiUiViW1929-ben szabadalmaztatta. Ugyancsak 37 Grigorjan, A.T., Progrebysskij, I.B.: Istorija Mekhaniki. Nauka, Moskva Ponomarjov Sz.D.: 6]LOiUGViJL V]iPtWiVRN D JpSpV]HWEHQ, N WHW 0&V]DNL. Q\YNLDGy %XGDSHVW 39 Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve I. és II. kötet. 40 Ten Bosch *pshohphn 0&V]DNL. Q\YNLDGy %XGDSHVW 27

30 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története LO\HQQDJ\MHOHQWVpJ&YROWFRIEDRICH FÖRSTER mágneses repedésvizsgálatának bevezetése 1937-ben. Ennek elvét WALTER GERHARD 1934-ben ismertette. Mind az anyagvizsgálati technikát, mind pedig a kísérleti feszültséganalízist gyökeresen új alapra KHO\H]WHDQ\~OiVPpUEpO\HJJ\DNRUODWLDONDOPD]iVD1RKDD]HOYHW:LOOLDP7KRPVRQYDJ\DKRJ\ jobban ismert LORD KELVIN ( )) már 1856-ban ismertette (vannak olyan vélemények is, hogy CHARLES WHEASTONE ( ) már 1843-ban tisztában volt ezzel a jelenséggel), a gyakorlati alkalmazás 1939LJ YiUDWRWW PDJiUD $] HOVEEVpJ WHNLQWHWpEHQ PHJOHKHWVHQ pohv SULRULWiVL YLWD DODNXOW NL ARTHUR CLAUDE RUNGE (Massachusetts Institute of Technology) és E. E. SIMONS (California) között. A szakirodalom általában Runge nevét említi, mint feltalálót 41 ( YLWiWyO I JJHWOHQ O OHKHWYpYiOWD]HU pv D] HOPR]GXOiV UHJLV]WUiOiVDHOHNWURPRV~WRQ(]DODSYHWHQ~MPpUpVWHFKQLNDLOHKHWVpJHNHWWHUHPWHWWpVMHOHQWV IHMOGpVWLQGtWRWWHODPHFKDQLNDLDQ\DJYL]VJiODWDNtVpUOHWLIHV] OWVpJDQDOt]LVWHU OHWpQ $J]JpSHNDPiU ]HPHOEHQ]LQPRWRURND]~MDEEND]iQUREEDQiVRNYDV~WLV]HUHQFVpWOHQVpJHN PLDWW XJ\DQFVDN HOWpUEH NHU OW D kúszásvizsgálat $] HOV LJD] PLQG VV]H QpKiQ\ H]HU yuiv vizsgálat eredményeit a francia P. CHEVENARD ismerteti 1919-ben. Ezt követi az angol J. H. DICKENSON kísérleti eredményeinek bemutatása 1922-ben. Honfitársa R. W. BAILEY egyrészt rámutat a kúszási folyamat második szakaszának, az un. állandósult kúszás -nak PpUQ NLMHOHQWVpJpUHPiVUpV]W1930EDQyORPFV YHNNpWWHQJHO\&WHUKHOpVVHO±D[LiOLVWHUKHOpV EHOV Q\RPiV ± V]REDKPpUVpNOHWHQ YpJ]HWW N~V]iVYL]VJiODWiQDN HUHGPpQ\HLW LVPHUWHWL F. L. EVERETT 1939EHQ PiU Q YHOW KPpUVpNOHW& YL]VJiODWRN HUHGPpQ\HLUO V]iPRO EH $ N~V]iV mellett új lendületet vett a kifáradás folyamatának megismerése. (EEHQ QDJ\ V]HUHSHW MiWV]RWWDN D KtGpStWpVHN NpVEE D UHS OJpSHN PHJMHOHQpVH D] DXWy]iV PLQGHQQDSRVVi YiOiVD D PLQGHQ PpUQ NL V]HUNH]HWEHQ PHJWDOiOKDWy IHV] OWVpJJ\&MW KHO\HN YiUKDWy YLVHONHGpVpQHN N ]HOtWpVpUH DONDOPDV HOMiUiVRN NLGROJR]iVD ( WHU OHWUO D VYpG A. PALMGREN QHYpW PLQGHQNpSSHQ NL NHOO HPHOQL KLV] HOVNpQW YHWHWWH IHO 1924-ben a károsodások halmozódásának elméletét, és elindította a további munkát e területen. A kialakult WHOMHVHQ ~M WXGRPiQ\WHU OHWHW LJHQ VRNDQ EYtWHWWpN V]pOHVtWHWWpN ( Szerenszen, Föppl, Langer, Miner, Locati, Manson, Coffin és még nagyon hosszan lehetne sorolni). A problémakör V]HUWHiJD]yViJiW OHJHJ\V]HU&EEHQ ~J\ OHKHWQH V]HPOpOWHWQL KRJ\ HJ\ D NLIiUDGiV MHOHQVpJpW W UWpQHOPLOHJ iwwhnlqw LJD]iQ NLYiOy EDQ SXEOLNiOW PXQND GE LURGDOPL KLYDWNR]iVW sorol fel 42. E közlemény azonban az orosz nyelvterületen született eredmények közül csak azokat tudja figyelembe venni, amelyek a nemzetközi szakirodalomban már kivívták a maguk helyét. Ennél pedig lényegesen több született. A kor egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a SUyEDWHVWHNHQ YpJ]HWW YL]VJiODWRN FVDN NHOO yydwrvvijjdo YLKHWN iw D V]HUNH]HWHN YiUKDWy YLVHONHGpVpQHNMHOOHP]pVpUH(EEHQD]LGEHQERNST GAßNER fogalmazta meg a szerkezeti szilárdság fogalmát úgy, hogy abban a próbatestek vizsgálata során kapott eredmények csak HJ\HWOHQ SDUDPpWHUQHN WHNLQWKHWN $]1941EHQ LO\ PyGRQ NLIHMWHWW pv DODSYHWHQ KHO\HV HOY WDQtWyPHVWHUpWO DWWyO D] AUGUST THURM-tól indul ( ) DNL HOVNpQW DODStWKDWRWW Anyagismereti Tanszéket (Lehrstuhl für Werkstoffkunde) Németországban, Darmstadtban EHQ $ N O QE ] V]HUNH]HWHN EHUHQGH]pVHN ÄV]HUNH]HWL V]LOiUGViJiQDN PHJLVPHUpVH V]LQWH forradalmasította a mechanikai anyagvizsgálatot, hisz megindultak a szerkezetvizsgálatok, szerkezetfárasztások. Ez egyben azt is jelentette, hogy a kifejezetten alapkutatás és az adott szerkezet viselkedésének megítélésére végzett vizsgálatok fokozatosan eltávolodnak helyileg 41 Starr J. E., Dorsey J., Perry C. C.: 50 Years of the Bonded Resistance Strain Gage An American Retrospective. History of Strain Gages, Brittle Coatings and Loadcells 50-year jubliee. IMEKO XI World Congress, Texas. October P W. Schütz: Zir Geschichte der Schwingfestigkeit. Material Wissenschaften und Werkstofftechnik P

31 Az anyagvizsgálat rövid története Tóth László HJ\PiVWyO $] HOEELHN D] HJ\HWHPHNHQ NXWDWy LQWp]HWHNEHQ NDSQDN KHO\HW PtJ D] XWyEELDN D] üzemekben honosodnak meg. Teljes új tudományterület alapozódik meg az angol A. A. GRIFFITH ( ) 1921-ben közölt munkájával, amiben a repedést tartalmazó szilárd testek teherbírásának leírására javasol HQHUJHWLNDL PHJIRQWROiVW,JD] H]W PHJHO]WpN D]RN D PXQNiN DPHO\HN D] LJHQ pohv EHPHWV]pV N UQ\H]HWpEHQ NLDODNXOy IHV] OWVpJL YLV]RQ\RNDW WiUJ\DOWiN (]HN N ] O D] HOV KARL WIEGHARD ( ) volt, aki 1907-ben készített publikációjában kimutatja, hogy a nagyon éles bemetszés környezetében a feszültségek a bemetszés csúcsától mért távolság hatványával és az adott pont szögkoordinátájával arányosak. C. E. INGLIS 1913-ban közölt munkájában amelyet korábban a törésmechanika megalapozó cikkének tekintettek hasonló eredményre jut. A W UpVPHFKDQLND IHMOGpVW UWpQHWpUH H I ]HW HJ\ PiVLN IHMH]HWH DG iwwhnlqwpvw ËJ\ PRVW FVXSiQ D OHJOpQ\HJHVHEEHOHPHNHWHPHOM NNLPHJMHJ\H]YHKRJ\DWpPDLUiQWpUGHNOGNPiUPRVWV]iPRV LJHQ KDV]QRV LQIRUPiFLyKR] MXWKDWQDN QpKiQ\ ± GH N O QE ] V]HPSRQWRN V]HULQWL W UWpQHWL áttekintést tartalmazó munkából 43,44,45,46,47,48,49,50. A törésmechanika gyakorlati, mérnöki alkalmazhatóságában az egyik forradalmi lépést GEORGE RANKINE IRWIN ( ) 1956-ban publikált cikke jelentette, amelyben bevezetésre kerül DUHSHGpVWHUMHV]WpVpWÄV]ROJiOyHU DUHSHGpVKRVV]UDYRQDWNR]WDWRWWHQHUJLD*$EHN YHWNH]HWW törések okainak elemzésére, az újabb törések elkerülését szolgáló módszerek kidolgozására, valamint a nagyszilárdságú anyagok alkalmazhatósági feltételeinek megismerésére ASTM Special Technical Committee alakul 1959-ben. PAUL C. PARIS, R. E. COMEZ, W. E. ANDERSON a törésmechanikai elveket fáradásos repedés terjedési feltételeinek leírására alkalmazza 1961-ben. Kidolgozásra kerül a törési szívósság vizsgálati eljárása, amelyet J. E. SRAWLEY és W. F. BROWN 1965-ben ismertet $ $ YL]VJiODWRNUD YRQDWNR]y HOV V]DEYiQ\ 1970-ben jelenik meg (ASTM E 399). A fárasztó-, valamint a törésmechanikai vizsgálatok technikai hátterét biztosító géppark kialakítása PHJOHKHWVHQJ\RUVLUDPEDQLQGXOWPHJDKDWYDQDVpYHNEHQ(EEHQWHOMHVHQ~MLUiQ\WNpSYLVHOWHND Ä]iUWUHQGV]HU&YH]pUOpVVHO FORVHGORRSUHQGHONH]HOHNWURKLGUDXOLNXVEHUHQGH]pVHNDPHO\HND] 1960-as évek elején kerültek piacra 51. Ez egyrészt megnövelte a lehetséges vizsgálatok körét, PiVUpV]W MDYtWRWWD D]RN UHSURGXNiOKDWyViJiW $] DWRPHUP&YHN QDJ\YDVWDJViJ~ V]HUNH]HWL HOHPHLQHN NYi]LVWDWLNXV pv LVPpWOG WHUKHOpVVHO YpJ]HWW YL]VJiODWL QDJ\WHOMHVtWPpQ\& berendezések kialakítását igényelték. Ezen igényeket a Material Testing Systems cég a kezdeti pillanattól felismerte, azok kielégítésében az élre állt. Az 1966RV pyhnehq NpV]tWHWW HOV JHQHUiFLyV ]iuw YH]pUOpV& NHUHVNHGHOPL IRUJDOPD]iV~ JpSHW D ieud PXWDWMD $ NpVEELHNEHQ D QDJ\REE 43 Fracture Mechanics Retrospective- Early Papers ( ) Edited by John E. Barson, ASTM S. T. Rolfe, J. M. Barsom: Fracture and Fatigue Control in Structures. Application of Fracture Mechanics. Prentice-Hall, Inc. Englewood Cliffs, New Jersey, V. Weiss, S. Yukawa: Critical Appraisal of Fracture Mechanics. ASTM STP H. P. Rossmanith: Biographical Sketch of Prof. Dr. G. R. Irwin, ISTLI Founding Symposium, Bécs november Panasjuk V. V.: An Outline of the Development of Fracture Mechanics and Stength of Materials Investigations. ICF 8, Kiev, A View from the Eastern Eurpoe. Lviv, Czoboly E $ W UpVPHFKDQLND IHMOGpVH pv IEE LUiQ\DL 0&V]DNL 7XGRPiQ\ 3 49 Tót h L.: Fémek és szerkezetek törése. Alkalmazott törésmechanika. GTE kiadvány. Budapest, II. fejezet 50 G. R. Irwin $ W UpVPHFKDQLND IHMOGpVH $ 7HFKQLVFKH 9HUVXFKVDQVWDOWRQ QRYHPEHU iq WDUWRWW HODGiV DPHO\UO YLGHRIHOYpWHO készült. 51 ilan L. S., A. Braun: Historical Perspective: The Evolution of Testing Equipment Used in Fracture Mechanics Research. ICF 8. Kiev, June 29

32 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története WHOMHVtWPpQ\&pV01RVEHUHQGH]pVHND]HOEELWOiVGD ieuiq XWiQ HONpV] O D] LJD]iQ QDJ\WHOMHVtWPpQ\&01RVUH]RQDQFLDIiUDV]WyLVNE1968-ban. Ez a 25. ábrán látható. ieud$]hovjhqhuiflyv]iuwyh]puopv&076uhqgv]hu A törési szívósság kísérleti meghatározására adottak a vizsgálatok egységes végzésének a feltételei az 1970-ben elkészült ASTM szabvány révén. A törésmechanikai szemléletmód általánosítására a V]HPLQiULXPRN HJpV] VRUR]DWD V]HUYH]G WW (]HN HODGyL N ] WW N O Q VHQ D] DPHULNDL GH UpV]EHQ DQJRO YH]HW V]DNHPEHUHN WDOiOKDWyN tj\ SO G. IRWIN, PAUL C. PARIS, H. CORTEN, A. WELLS, R. WEI $] HODGiVRNDW N YHW J\DNRUODWL EHPXWDWyNDW D] 076 FpJ tartja. Ilyen szemináriumok szervezésére került sor egyrészt az amerikai államokban, másrészt Európában (1967-ben Denver, Colorado, Lehigh University-Pennsylvania, Sheffield, Lehigh University, Delft, Lafayette-Indiana állam, Cleveland, Stuttgart, Stuttgart ~MEyO$6WXWWJDUWEDQWDUWRWWHOVV]HPLQiULXPUpV]WYHYMHpVD]HODGyNOiWKDWyND ieuiq $ NpSHQ OiWKDWy V]DNHPEHUHN V]iPRWWHY UpV]H D W UpVPHFKDQLND WXGRPiQ\WHU OHWpQ napjaink meghatározó egyéniségei. A szeminárium gyakorlati bemutatója során használt MTS berendezés Freiburgba került a Fraunhofer Insitut für Wersoffmechanik intézetbe, ahol még QDSMDLQNEDQ LV ]HPHO 1pPHWRUV]iJEDQ H] YROW D] HOV 076berendezés 52. A szeminárium alkalmából kiadott bizonyítvány aláírói között a tudományterület alapítói szerepelnek (27. ábra). $] DQ\DJYL]VJiOy EHUHQGH]pVHN IHMOGpVpQHN ~M JHQHUiFLyMiW MHOHQWHWWH D V]iPtWyJpSSHO YDOy VV]HNDSFVROiVÒJ\W&QLNKRJ\HUUH1964 környékén került sor George Irwin laboratóriumában, a 1DYDO 5HVHDUFK /DERUDWyULXPEDQ $] DQDOyJ V]iPtWyJpSHW HOV] U PHIL MAST használta szervohidraulikus berendezéseknél (28. ábra) arra, hogy a repedés terjedési sebességét konstans 52 E. Sommer 3ULYiW N ]OHPpQ\HN DPHO\HN WDUWDOPD]]iN D V]HPLQiULXP UpV]WYHYLQHN OLVWiMiW LV GHFHPEHU 30

33 Az anyagvizsgálat rövid története Tóth László ieud$]hovmn-os szervohidraulikus MTS rendszer értéken tartsa a plexiüvegen végzett vizsgálatai során. Az MTS cégnél az 1967-es években elindult fejlesztés eredményeként PDP-8 PLNURV]iPtWyJpSSHO NHU OWHN SLDFUD D] HOV EHUHQGH]pVHN PiU EDQ$]HOVEHPXWDWNR]iVHJ\$670UHQGH]YpQ\HQCaliforniában volt júniusában, ahol a szakítás, kisciklusú fárasztás a random terheléssel végzett fárasztás programrendszere lett GHPRQVWUiOYDiEUD $ N YHWNH] pyehq Hannoverben már a törésmechanikai szabványnak PHJIHOHO DXWRPDWLNXV YL]VJiODWUD DONDOPDV berendezés került kiállításra. A személyi V]iPtWyJpSHN pv D GLJLWiOLV WHFKQLND PHJMHOHQpVpYHO PHJOHKHWV PpUWpNEHQ EY OWHN D] DQ\DJYL]VJiODWLPpUpVWHFKQLNDOHKHWVpJHL,O\HQÄ~MJHQHUiFLyV EHUHQGH]pVWPXWDWDiEUD A vizsgálattecnikai fejlesztésekre szükség is van, hisz újabb és újabb anyagok jelennek meg, DPHO\HNWXODMGRQViJDLQDNPHJEt]KDWyPpUpVHDODSYHWLJpQ\*RQGROMXQNFVDNDNHUDPLNXVDQ\DJ V]LOiUGViJLDODNYiOWR]iVLW UpVLMHOOHP]LQHNPHJKDWiUR]iVDVRUiQWiPDV]WDQGyN YHWHOPpQ\HNUH YDJ\ D] WpViOOy P&DQ\DJRN IHMOHV]WpVpQpO DONDOPD]DQGy YL]VJiODWL WHFKQLNiN N O QE ]VpJpUH Az egyik esetben igen lassú alakítási sebesség mellett igen kis alakváltozásokat kell mérni igen QDJ\KPpUVpNOHWHNHQLVPtJDPiVLNHVHWEHQQpKiQ\PVHFRV WpVLVHEHVVpJHVHWpQNHOOHOHJHQG DGDWRWJ\&MWHQLD]DQ\DJYLVHONHGpVpUOHOOHQiOOiViUyO$]LO\HQ EHUHQGH]pVHN PpU UHJLV]WUiOy pv DGDWIHOGROJR]y HV]N ] N PHJMHOHQpVH WHUPpV]HWHVHQ HJ\ IRO\DPDW HUHGPpQ\H $ N ]EHQV OpSpVHN EHPXWDWiViUD H I ]HW N W WW NHUHWHL QHP DGQDN OHKHWVpJHW $] pughnogn UpV]OHWHVHEE információkat szerezhetnek mind a vizsgáló berendezések 53, mind pedig a méréstechnikai 53 Erisman, T.: Prüfmaschienen und Prüfanlagen

34 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története megoldásokról 54 D]RN IHMOGpVpUO V]iPRV VV]HIRJODOy PXQNiEDQ YDJ\ D]RN irodalomjegyzékében. 25.iEUD$]HOV01RV rezonancia fárasztó rendszer (Bundesanstalt für Materialprüfung, Berlin, kb. 1968) 26. ábra. A 6WXWWJDUWEDQEHQWDUWRWWW UpVPHFKDQLNDV]HPLQiULXPUpV]WYHYMHpVHODGyL 54 Rohrbach, C.: Handbuch für Experimentelle Spannungsanalyse. VDI-Verlag. Düsselforf

35 Az anyagvizsgálat rövid története Tóth László 27. ábra. A Stuttgartban 1970-ben tartott törésmechanika szeminárium 64 UpV]WYHYMHV]iPiUD kiállított látogatási bizonyítvány 28. ábra. George IRWINODERUDWyULXPiEDQHONpV]tWHWWHOVDQDOyJV]iPtWyJpSYH]pUHOWH anyagvizsgáló berendezés (1964) 33

36 Tóth László Az anyagvizsgálat rövid története ieud$]hov3'3 mikroszámítógéppel összekapcsolt anyagvizsgáló berendezés (1968) (A képen 3DXO 3$5,6 DNL D W UpVPHFKDQLNiW HOVV] U alkalmazta a fáradásos epedés terjedési körülményeinek leírására és Fia) ieud1dsmdlqngljlwiolvyh]puopv&pv adatfeldolgozású anyagvizsgáló rendszere 34

37 Az anyagvizsgálat rövid története Tóth László Összefoglalás A történetek ismertetését csak abbahagyni, befejezni sohasem lehet. Így van ez a mérnöki WXGRPiQ\RNIHMOGpVpWG QWHQPHJKDWiUR]yDQ\DJYL]VJiODWDQ\DJWXGRPiQ\pVDWHUYH]pVDODSMDLW EL]WRVtWy PHFKDQLNiYDO NDSFVRODWEDQ LV $] HPOtWHWW KiURP WpPDN UW WHNLQWYH NHWW D] anyagtudomány és mechanika) mindenképpen beletartozik a tudomány kategóriájába, azaz olyan WHU OWHWQHNWHNLQWKHWNDPHO\HNG QWHQPHJKDWiUR]]iNDP&V]DNLIHMOGpVOHKHWVpJHL WHPpWpV H]iOWDO D SURILW WHUPHOpV NHUHWHLW D]D] PDJiQDN D JD]GDViJL IHMOGpVQHN D OHKHWVpJHV KDWiUDLW $ WHUPHOpVDOHKHWVpJHVSURILWHOiOOtWiViQDNN U OPpQ\HLQHNYLV]RQWWHUPpV]HWV]HU&OHJPHJYDQQDN D WiUVDGDOPL YHW OHWHL 9LVV]DWHNLQWYpQ D ;,; V]i]DG IHMOGpVpUH DPHO\QHN KDMWyHUHMH mindenképpen a közlekedés felgyorsulását HUHGPpQ\H]J]JpSPHJMHOHQpVHYROWDPHO\HW~J\ is jellemezhetünk, hogy több mint km/év hosszúságú új vasútvonal megjelenése nyilvánvalóvá válik, hogy annak a kornak a mérnökök WHYpNHQ\VpJH YROW G QWHQ D PHJKDWiUR]yMD$IHMOGpVHUHGPpQ\HNpSSHQQHPFVXSiQDQDJ\PpUHW&V]HUNH]HWHNMHOHQWHNPHJ KDQHP D] HJ\UH NLVHEE PpUHWWDUWRPiQ\ PHJILJ\HOpVL OHKHWVpJHL LV D]D] D] DQ\DJV]HUNH]HWL sajátosságok megértése irányába is megnyíltak az utak. Ez eredményezte azt, hogy a V]i]DGIRUGXOyWyO NH]GGHQ D fizikusok WHYpNHQ\VpJH NHU OW HOWpUEH pv YiOW D WiUVDGDOPL JD]GDViJL IHMOGpV KDMWyHUMpYp $] pohwwhohq WHUPpV]HW HJ\UH NLVHEE pv NLVHEE PpUHWHNEHQ YDOy ÄPHJpUWpVH HUHGPpQ\H]WH HJ\UpV]W D]W KRJ\ D] LQIRUPDWLND UREEDQiVV]HU& IHMOGpVHQ PHQW NHUHV]W OpVPHJWHUHPWHWWHDOHKHWVpJpWD]pOHWWHOHQQpOVRNNDOERQ\ROXOWDEED]pOWHUPpV]HWEHQ lejátszódó folyamatok egyre finomabb részleteinek megfigyelését és megismerését. Napjaink IHMOGpVL WHPpQHNMHOOHP]pVpUHWHNLQWV NDiEUiW DKRO D],17(/ SURFHVV]RURN P&YHOHWL VHEHVVpJpQHN változás látható a PC-k PHJMHOHQpVpWO WyO NH]GGHQ 0LOOLy XWDVtWiV PiVRGSHUFHQNpQW ieud$],17(/surfhvv]rurnp&yhohwl sebességének változása évek közötti periódusban $] ieud HJ\pUWHOP&HQ PXWDWMD HJ\UpV]W D] KRJ\ mindössze 20 év alatt három nagyságrendet változott a P&YHOHWL VHEHVVpJ PiVUpV]W HOUHYHWtWL D P&V]DNL JD]GDViJL IHMOGpV WHPpW KLV] D PLNURHOHNWURQLNDL alkatrészek, az információ-technológia minden ága PHJMHOHQLNDQDSMDLQNPLQGHQQDSLpOHWpEHQ(IHMOGpV dacára sem szabad elfeledni sohasem azt, hogy minden termék valamilyen anyagból, valamilyen HOiOOtWiVL WHFKQROyJLiYDO D NRU DGWD JD]GDViJL feltételrendszer által meghatározott finanszírozási körülmények között készül. Az anyagoknak pedig.lerfviwiv pyh mindig vannak a felhasználás szempontjából lényeges WXODMGRQViJDL DPHO\HNHW HOOHQUL]QL YL]VJiOQL NHOO WHKiWD]DQ\DJYL]VJiODWOpWH]QLIRJDM YEHQLVFVXSiQD]HOMiUiVDLPyGV]HUHLYiOWR]QDN $ P~OWDW WHNLQWYH D] LGUHQGL HOLJD]RGiVW VHJtWL D PHOOpNHOW WiEOi]DW D P&V]DNL IHMOGpV ÄPLQGHQQDSL HUHGPpQ\HNpQW MHOHQWNH] Ki]WDUWiVL HV]N ] N PHJMHOHQpVpW D menetes dugóhúzótól az elektromos dugóhúzóig tekinti át a 2. táblázat GÉP. 1992/4. p

38 Tóth László Az anyagvizsgálat mérföldkövei 1. Táblázat Az anyagvizsgálat fejlõdését elõsegítõ legfontosabb események 1495 huzal szakítóvizsgálata Leonardo da Va befogott gerendák hajlítóvizsgálata Galileo Galilei a rugók megnyúlásának vizsgálata Robert E. Hooke hajlított gerendák rugalmas alakváltozása Emde Mariotte hajlított gerendák alakjának matematikai leírása Jacob Bernoulli I virtuális elmozdulás elvének definiálása John Bernoulli variációs elv megfogalmazása Daniel Bernoulli rugalmasan alakváltozó tartók alakjának leírása Leonard Euler hajlított gerendák terhelhetõségének számítása Augustin Columb terhelés-behajlás regisztrálása fagerendák hajlításánál Francois Buffon gõzgép szabadalom James Watt szisztematikus anyagvizsgálat 906 anyagon Franz Carl Achard teljes egészében vasból készült eszterga Henry Maudslay rugalmassági modulus definiálása Thomas Young gõzhajózás kezdete (1807. október 7) Robert Fulton mechanikai feszültség fogalmának definiálása Augustin Cauchy rendszeres vasúti közlekedés megindulása (Stockton Darlington,) George Stephenson Stockton - Darlington keresztirányú alakváltozás definiálása (µ=0.25) S. Denis Poisson rendszeres személyszállító vonatok megindulása Liverpool- Manchester, 53 km 1835 vasúti közlekedés megindulása Németországban Nünberg Fürth, 6,1 km 1838 elsõ publikáció a kifáradás jelenségérõl Albert W.A vasúti közlekedés megindulása hazánkban Budapest Vác, 39 km 1852 Werder 100 tonnás szakítógépe Ludwig Werder Bessemer acélgyártás megindulása Henry Bessemer huzal elektromos ellenállása és a hosszának kapcsolata Lord Kelvin elsõ anyagvizsgáló laboratórium megnyitása David Kirkaldy Wöhler publikációsorozatának kezdete August Wöhler Simens-Martin acélgyártás megindulása Siemens fivérek metallográfia vizsgálatok megindulása Henry Clifton Sorby Mech. Technológiai Laboratórium Münchenben Johann Bauschinger Mech. Technológiai Laboratórium Bécsben Karl von Jenny Anyagvizsgáló Intézet Budapesten 1877 Thomas acélgyártás megindulása S. Glichirst Thomas Anyagvizsgáló Intézet Zürichben Ludwig von Tetmajer

39 Az anyagvizsgálat mérföldkövei Tóth László 1880 Martens 200-szoros nagyítású mikroszkópja Adolf Martens piezoelektromos jelenség felfedezése Pierre Curie elsõ Bauschinger konferencia Münchenben 1886 Martens tükrös finomnyúlás-mérése Adolf Martens maradó feszültségek mérése anyagleválasztással N. Kalakutzky 1895 Anyagvizsgálók Nemzetközi Egyesületének megalakítása, Zürichben Elnök: L.Tetmajer Német Anyagvizsgáló Egyesület megalakulása Elnök:A. Martens röntgensugárzás felfedezése W. Conrad Röntgen A Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének megalakulása Elnök: Czigler Gyõzõ Brinell keménységmérés Johan Agust Brinell valódi nyúlás fogalmának bevezetése Augustin Mesnager 1901 ütõvizsgálat bevezetése George Charpy acélok alsó- és felsõ folyási határa Carl von Bach feszültségeloszlás éles bemetszés csúcsánál Karl Wieghard Rockwell keménységmérés Stanley P.Rockwell 1911 háromtengelyû nyomással a márvány is képlékeny Kármán Tódor mélyhúzhatósági vizsgálat szabadalma Abraham Erichsen 1912 rozsdamentes acél elõállítása (Krupp mûvek) 1912 röntgen-finomszerkezet vizsgálat bevezetése Max von Laue Anyagvizsgálók Közlönyének megjelenése Szerkesztõ: Miklósi B Shore keménységmérés A.F. Shore 1919 kúszásvizsgálatok megkezdése P.Chevenard 1920 repedést tartalmazó rideg anyagok szilárdsága A.A. Griffith károsodások halmozódásának elmélete A. Palmgren 1925 Vickers keménységmérés Smith R., Sanland G.E sima szakítópróbatest törése középrõl indul Paul Ludwik az ultrahangvizsgálat szabadalmaztatása S.J.Sokolov 1930 kúszásvizsgálat kéttengelyû terheléssel R.W.Bailey 1931 maradófeszültség számítás rétegmaratása után N.N. Davidenkov mágneses repedésvizsgálat elve Walter Gerhard 1937 automatikus repedésvizsgáló készülék Friedrich Förster 1939 nyúlásmérõ bélyeg készítése E.E.Simons, A.C.Ruge 1941 "szerkezeti szilárdság" fogalmának bevezetése Ernst Gaßner 1944 Anyagvizsgálók Közlönyének utolsó száma 1960 HOHNWURKLGUDXOLNXV ]iuw YH]pUOpV& anyagvizsg. Berend analóg számítógéppel vezérelt anyagvizsg. Berend. Phil Mast 1967 MTS automatikus szervo-hidraulikus anyagvizsg. berend. 37

40 Tóth László Néhány háztartási eszköz szabadalma 2. táblázat Néhány háztartási eszköz, gép szabadalma 1792 Gázvilágítás a lakásban W. Murdock (GB) 1795 Menetes dugóhúzó S. Hershew (GB) 1800 Csavarással elzárható csap T. Grylt (GB) 1800 Egyenáramú áramforrás A. Volta (I) pjjho P&N G K&WV]HNUpQ\ F. Cheteau (F) 1802.iYpI]JpS Cafeolette) Jacob Bernoulli I $] HOV LSDUL YDUUyJpS B. Thimmonnier (F) 1840 $] HOV IpQ\HUV portréobjektív Petzvai József (H) 1876 )RUJ NHIpV V]Q\HJVHSU M. Bissel (USA) 1877 Fonográf A. G. Bell (USA) 1879 $PPyQLiYDO P&N G K&WJpS K. von Linde (D) 1879 Szénszálas izzólámpa T. A. Edison (USA) 1882 Elektromos vasaló H. W. Seely (USA) OWWROO L. Waterman (USA) 1885 Gázharisnya gázlámpához C. Auer (A) 1885 Grafofon íráshang készülék C.H.Bell (GB/USA), Tainter (USA) 1890 Elektromos vasaló német szabadalom Zipernowsky Károly (H) HUPRV] NHWWVIDO~ YHJHGpQ\ J. Dewar (USA) 1894 Rádióhullámok felhasználása információközlésre G. Marcoai (I) iJQHVHV KX]DORV KDQJU J]tW D PDJQDWRIRQ VH Y. Poulsea (DK) 1899 Vízpermetes mosogatógép Mrs. Cockram (USA) 1901 Elektromos porszívó H.C. Booth (GB) 1901 Elektromos mosógép A. Fischer (USA) 1901.pWpO& YpNRQ\SHQJpV ERURWYD K. Gilette (USA),W. Nickerson (USA) 1902 Légkondicionáló berendezés W. Carner (USA) 1905 Wolfram-szála izzólámpa Just és Hansman (H) 1909 Tölcsér nélküli gramafon 3UHV]WHU 5H]V $] HOV KDV]QiOKDWy YLOODQ\ERURWYD R. Cromplon (GB) 1913 (OHNWURPRV Ki]WDUWiVL K&WV]HNUpQ\ '20(/5( 1919 Mechanikai-optikai TV készülék, TELEHOR Mihály Dénes (H) t]PHOHJtW NDQQD A. Large (GB) &N G 79 NpV] OpN J. Baird (GB), A. Karolus (D) 1927 Automata kidobós kenyérpirító S. Sinte(USA) 1928 Villanyborotva J. Schick (USA) 1929 Elektromos konyhai PL[HOJpS SUNBEAM cég (USA) 1935 Mágnesszalagos magnetophon AEG cég (USA) 1938 Golyóstoll Bíró László (H/Argentina) 1938 *] OV YDVDOy E. Schreyer (USA) 1940 Színes TV mechanikus-elektronikus rendszer P.C. Goldmark (H/USA) RODURLG IpQ\NpSH]JpS E. Land (USA) 1948 Mikrobarázdás hanglemez P.C. Goldmark (H/USA) 1954 Tranzisztoros rádió REGENCY Co. (USA) 1956 Mágnesszalagos QUADRUPLEX videomagnó A. Posiatoff (USA) HQWLOOiWRURV I&WNpV] OpN B. Eck (D) 1958 Teflonbevonatú V WWHSVL M. Grigorie (F) 1975 Eldobós, félpengés önborotva BIC cég (F) LDFUD NHU O D] HOV Ki]L %(7$0$; UHQGV]HU& SONY cég (J) mágneskazettás videomagnó 1978 Gázpatronos vasaló H.E. Frecletros (GB), J.S.Bird (GB) 1983 Programozható robotporszívó AUTOMAX cég (J) 1984 Elektromos dugóhúzó PHILIPS cég (NL) 38

41 A törésmechanika rövid története Tóth László A törésmechanika rövid története * Dr. Tóth László egyetemi tanár Miskolci Egyetem, Bay Zoltán Intézet "It has been said that no man is civilized or mentally adult until he realises that the past, the present, and the future are indivisible". (Azt tartják, hogy az ember nem civilizált vagy V]HOOHPLOHJQHPpUHWWPLQGDGGLJDPtJWXGRPiVXOQHPYHV]LKRJ\DP~OWDMHOHQpVM YHJ\pV oszthatatlan). Igaz ez a tudomány bármely területére, így a törésmechanikára nézve is. E N ]OHPpQ\HJ\U YLGiWWHNLQWpVWNtYiQDGQLPLQGD]RQPpUI OGN YHNUODPHO\OHKHWYpWHWWHD]W hogy a Royal Society már 1979-ben "Fracture Mechanics in Design and Service - Living with Defects" címmel szervezhette meg konferenciáját. 1. BEVEZETÉS Tudván azt, hogy a "történetnél" már csak a "történelmet" nehezebb és kockázatosabb írni QHP YiOODONR]KDWRP D W UpVPHFKDQLND WHOMHV UpV]OHWHVVpJ& W UWpQHWL KiWWHUpQHN EHPXWDWiViUD (QQHNQ\LOYiQYDOyDQW EERNDYDQ$]HJ\LNpVOHJNp]HQIHNYEED]KRJ\LVPHUHWHLPEL]RQ\iUD KLiQ\RVDN$PiVLNRNRWD WHUMHGHOPL N W WWVpJHN RNR]]iN +RJ\ PpJLV V] OHWEHQ YDQ H U YLG iwwhnlqwpv D] HJ\UpV]W D NLHPHOW HOV PRQGDW N YHWNH]PpQ\H PiVUpV]W D]RQ HOKDWiUR]iVp KRJ\ PLGQ D] Anyagvizsgálat rövid története [1@ FtP& NLV I ]HWHW tuwdp V]iPRV RO\DQ DQ\DJRW J\&MW WWHP VV]HDPHO\HWV]tYHVHQPHJRV]WRNDWXGRPiQ\WHU OHWpUGHNOGLYHO(JRQGRODWDLPDW FVDN HUVtWHWWH D] KRJ\ D] EHQ V] OHWHWW George Rankie IRWIN-nel, a törésmechanika gyakorlati alkalmazásának "apjával" két alkalommal is hosszan beszélgethettem Bécsben (1989. júliusában és novemberében) **. 1. ábra. Az júliusában folytatott EHV]pOJHWpVUpV]WYHYL%pFV G.R. IRWIN T. VARGA L. TÓTH $ WHFKQROyJLD pv P&V]DNL pohw IHMOGpVpW * Jelen átdolgozás az V. Országos Törésmechanikai Konferencián HOKDQJ]RWW HODGiV DODSMiQ NpV] OW Áprlis 3-6. P ** * 5,5:,1 pyhv NRUiEDQ RNWyEHU iq KXQ\W HO DPHO\UO D I ]HW WiUVV]HU]MH 3URI $1,7+ D N YHWNH]NpSSHQ WiMpNR]WDWRWW: He did on Friday, October at 6,30 p.m. a very peaceful death while sleeping on his sofa. We have lost a great great man! I have never seen any person in my life that would have been such kind gentleman personally and professionally

42 Tóth László A törésmechanika rövid története WDJODOyPXQNiNiOWDOiEDQHJ\HJ\NRUV]DNRWiWIRJyDQD]DUUDOHJMHOOHP]EEHOQHYH]pVVHOLOOHWLN Az egyik nemrégen megjelent, igen jó szellemben íródott könyv [61] a különbözteti meg. NNRUV]DNRWLGV]iPtWiVHOWWLJa IpPNRUV]DNRWLGV]iPtWiVHOWWWODPDJ\DUKRQIRJODOiVLJa Yt]pVDV]pONRUV]DNiWWOLJDPHFKDQLNXVPR]JDWiV~J\RUVYHWpOV V] YV]pNEHYH]HWpVpLJD] ipari forradalom korszakát ( ), az izzólámpa bevezetéséig, az elektromosság korát ( ), a számítógép megjelenéséig, az elektronika korát ( ), és az informatika korát (KiURPXWyEELWD]LQIRUPiFLyVOHKHWVpJHNEY OpVHV]HPSRQWMiEyOa telefon kora ( ), a rádió és a televízió kora ( ), a számítógép kora ( ), a személyi számítógép kora ( ) és a PXOWLPpGLDNRUDWOQDSMDLQNLJ megnevezéssel is széles körben használják. $6=,/È5'6È*0(&+$1,.$,7È5*<$/È6È1$.)(-/'e6( $W UpVVHODQQDNN U OPpQ\HLQHNYL]VJiODWiYDOPLQGHQNRUEDQIRJODNR]WDNDNV]HUV]iPRNWyO napjaink ipari és természeti problémájáig pl. földrengés). Mégis azt kell mondani, hogy a 2. ábra 3. ábra LEONARDO DA VINCI szakítókísérlete GALILEO GALILEI vizsgálata a befogott 1 vizsgált huzal tartók szilárdságának meghatározására 2 - kosár, amelybe a homokot engedik 3 - a homokot tartalmazó tartály 40

43 A törésmechanika rövid története Tóth László V]LOiUGViJ WHUKHOKHWVpJ PHJLVPHUpVH YpJ]HWW HOV V]LV]WHPDWLNXV YL]VJiODWRNDW FVXSiQ D N ]psnruedqypjh]wpnhov] U(]HNN ] ONLHPHONHGLEONARDO DA VINCI szakítókísérlete (2. ábra) és Galileo GALILEI befogott tartók szilárdságának megismerésére végzett vizsgálatai (3. ábra). Leonardo da VINCI megállapította azt, hogy a hosszabb huzalok szilárdsága kisebb, de ennek okára nem tudott matematikai elveken nyugvó magyarázatot adni. Noha Galilei elvileg hibásan V]iPtWRWWDDN O QE ]NHUHV]WPHWV]HW&WDUWyNV]LOiUGViJiWPpJLVYROWD]HOVDNLPDWHPDWLNDL absztrakciókat alkalmazott. Ezen lépése indította el a modern mechanikai szemlélet kialakulását. $ PLNURV]NyS D WHOHV]NyS D OHYHJ SXPSD D Yt] IDJ\iVSRQWMiKR] N W WW KPpUVpNOHWL VNiOD megalkotója, az életének egy részét Cambridge-ben eltöltött építész Robert HOOKE volt az, aki a rugóelmélet megalkotásával az 1660-as évek elején útjára bocsátott egy új tudományterületet, a rugalmasságtant. Az november 12.-én a Királyi Akadémia kurátorává (Curator of the Experiments for the Royal Society) választott, mindössze 27 éves Hooke e területen folytatott tevékenységének össze-foglalása, az 1678-ban kiadott könyvének címlapja látható a 4. ábrán. 4. ábra Robert HOOKE 1678-ban megjelentett munkájának címlapja a rugók YLVHONHGpVpUO Emde MARIOTTE volt, az aki kísérleteivel bizonyította, hogy Galilei tévedett, és a hajlított tartóknál van semleges szál. Ez a munka az 1680-as évekre datálódik. A három generáción át nyolc kiváló matematikust és fizikust adó Bernoiulli családból. Jacob BERNOULLI volt az, aki 1694-ben megadta a rugalmasan alakváltozó hajlított tartók rugalmas szálának leírására alkalmas összefüggést. Az 1707-ben Baselban született és 1783-ban St. Petersburgban meghalt Leonhard EULER volt az aki a tartók elméletét megteremtette. Az 1757-ben írt, és ben kiadott "Sur la force de collonnes, Mémories d l'académie de Berlin" címmel megjelent munkát a szi- OiUGViJWDQ HJ\LN PHJDODSR]y P&YpQHN WHNLQWLN D] H területtel foglakozó történészek. Charles Auguste COULOMB ( ) bevezette a nyírási alakváltozás fogalmát, a semleges szál helyzetét leíró összefüggést. E munkákat a Párizsi Tudományos Akadémián publikálta ban. Az 1773 június 13.-án született, és mindössze 24 évesen a Royal Society tagjává választott, ben Göttingenben fizikából, 1798-ban Cambridgében orvostudományokból doktorált Thomas YOUNG 1807-ben a "Lectures on Natural Philosophy" c. munkában publikálta a nevét azóta is U] rugalmassági modulus definícióját. Ezzel az anyagok rugalmas viselkedésének megismerésére irányuló kutatások elméletileg is megalapozottá váltak. Marie Henri NAVIER ( ) volt az aki május 14.-én a Párizsi Tudományos Akadémián ismertette a rugalmasságtan általános matematikai elméletét majd 1826-ban az DQ\DJRNPHFKDQLNiMiYDONDSFVRODWEDQSXEOLNiOMDD]HOVN Q\YHW"Résumé des Lecons données á l'école des ponts et chaussées sur l'application de la Mécanique a l'établissement des 41

44 Tóth László A törésmechanika rövid története constructions et des machines"ftpphodpho\hwhoee Navier (1833-ban), majd Saint-Venant dolgozott át 1864-ben. A Párizsban 1789-ben született Augustin CAUCHY ( ) szeptember 30.-án a Párizsi Tudományos Akadémián " Recherces sur l'équilibre et le mouvement intérieur des corps solides ou fluides élastiques ou non-élastiques"ftpphowduwrwwhodgiviedqghilqliomddmechanikai feszültség fogalmát megteremtve ezzel a mai értelemben vett szilárdságtan alapjait. A rugalmasságtan matematikai elméletének gyakorlati alkalmazása is &DXFK\QHYpKH]I&]GLNPDMG 1827-ben megállapítja, hogy a rugalmas alakváltozási viszonyok általános leírására két, egymástól független rugalmas anyagállandóra van szükség. 0LG VV]HHJ\pYYHONpVEE1828. április 14.-én a francia matematikus és fizikus Simeon Denis POISSON ( ) a Párizsi Tudományos Adémián "Mémoire sur l'équilibre et le mouvement des corps élastiques" FtPPHO WDUWRWW HODGiViEDQ D UXJDOPDVViJWDQ iowdoiqrv HOYpW DGMD PHJ EHYH]HWYpQ D NHUHV]W pv KRVV]LUiQ\~ DODNYiOWR]iV KiQ\DGRViW NLIHMH] DQ\DJL SDUDPpWHUW D napjainkban Poisson számnak nevezett fogalmat. G. WERTHEIM ( ) július 12.-én a Párizsi Tudományos Akadémián "Rechereches sur OpOVWLFLWpFtPPHOWDUWRWWHODGiViEDQEHYH]HWLDrugalmassági határ fogalmat. A rugalmasságtan általános elméletének kidolgozása után NpWLUiQ\~IHMOGpVLQGXOWPHJ$]HJ\LN D]HOPpOHWJ\DNRUODWLDONDOPD]iVDDPiVLNSHGLJDWHUKHOKHWVpJLKDWiUIHOWpWHNHWOHtUyYLV]RQ\RN WLV]Wi]iVD $] HOV WHU OHWHQ M. G. LAMÉ ( ) 1852-ben "Lecons sur la theorie mathématique de l'élasticité des corps solides" munkája a UXJDOPDVViJL MHOOHP]N szükséges számának tekintetében, és SAINT-VENANT ( ) a prizmatikus rudak csavarási IHODGDWiQDN PHJROGiViEDQ YROW DODSYHW (] XWyEEL PXQND június 13.-án hangzott el a Párizsi Tudományos Akadémia ülésén "Mémoires des Savants étrangers"ftppho.pvee ben a fémek képlékeny alakváltozási feltételeinek jellemzésére használható folyási kritériumot fogalmazta meg. $WHUKHOKHWVpJLKDWiUiOODSRWWHNLQWHWpEHQDP~OWV]i]DGPiVRGLNIHOpEHQDQpPHWLVNRODNpSYLVHO voltak a meghatározó egyéniségek. Így a Holstein-ben született Otto MOHR ( ) ben javasolta a napjainkban nevével fémjelzett folyási, avagy rideg anyagoknál a törési kritériumot. Az alakváltozási és törési folyamatok természetének megismerésében igen sokat köszönhetünk Johann BAUSCHINGERNEK ( ), aki egyben az anyagvizsgáló szakemberek periodikus találkozóit, konferenciáit is elindította. A Lemberg-ben (Lviv-ben) született Richard von MIESES ( ) 1913-ban adta meg a folyási avagy rideg anyagoknál a törési kritériumot (függetlenül M. T +XHEHUWWO DNL EDQ publikálta elképzelését) ***. *** M. T. HUBERT: Wlasciwa praca odksztalcenina jako miara wytezenia materyalu. Przyczyek do podstaw teoryi wytrzymalosci. LWOW, Czasopismo Techniczne Organ Towarzystwa Politechnicznego we Lwowie. p , , , 42

45 A törésmechanika rövid története Tóth László $6=,/È5'6È*0(&+$1,.$,7È5*<$/È6È1$.)(-/'e6(7Ï/ $] LSDUL IRUUDGDORP PHJOyGXOiViYDO J\DNRUODWLODJ D] DV pyhn HOHMpWO GH NpVEE DQQDN N ]HSpWO N O Q VHQ D PHFKDQLND pv H]HQ EHO O D V]LOiUGViJWDQ V]iPRV J\DNRUODWL SUREOpPD megoldását célozta. Ezek közül kétségtelenül az anyagok makroszkopikus folyási határa alatt EHN YHWNH] W UpVHN NLN V] E OpVpUH LUiQ\XOWDN 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D PpUQ NL V]HUNH]HWHN PLQGHQ HVHWEHQ WDUWDOPD]QDN IHV] OWVpJJ\&MW KHO\HNHW D] LWW NLDODNXOy PHFKDQLNDL YLV]RQ\RN WLV]Wi]iVDIRNR]DWRVDQHOWpUEHNHU OW Karl WEIGHARD ( ) volt az HOV DNL NLPXWDWWD KRJ\ QDJ\RQ éles bemetszés N UQ\H]WpEHQ peuhg IHV] OWVpJHN D EHPHWV]pV FV~FViWyO PpUW WiYROViJJDO DUiQ\RV YDODPLQW D EHPHWV]pVVtNMiYDO EH]iUW V] JHW NLIHMH] I JJYpQ\HN V]RU]DWDNpQW V]iPtWKDWyN (] D IHOLVPHUpV WHNLQWKHWDW UpVPHFKDQLNDPHJDODSR]iViQDN ****. A rugalmasságtan síkbeli feladatinak általános megoldására G. V. KOLOSOV disszertációjában 1909-ben kidolgozott, a komplex függvények alkalmazásán nyugvó módszer teljesen új utakat Q\LWRWW D IHV] OWVpJJ\&MW KHO\HN N UQ\H]HWpQHN HOHP]pVpUH ( WHU OHWHQ D konformis leképzés VDMiWRVViJDLEyODGyGyOHKHWVpJHVHOQ\ NHWNLKDV]QiOYDN.I. MUSHELLISVILI oldott meg igen sok feladatot. Weighardtól függetlenül INGLISH C. E. közöl megoldást az éles bemetszések környezetében kialakuló feszültségek számítására 1913-ban. Az angolszász - és részben a kelet-európai - RUV]iJRNKRVV]~LGHLJHPXQNiWWHNLQWHWWpNDW UpVPHFKDQLNDPHJDODSR]yMiQDN$%pFVL0&V]DNL Egyetem munkatársa, H. P. Rossmanith az idézett :HLJKDUG FLNN DQJRO Q\HOY& YiOWR]DWiQDN elkészítésével sokat tett annak érdekében, hogy az említett hegemónia megtört. A törésmechanika tényleges megalapítójának mégis az angol A. A. GRIFFITH ( ) WHNLQWKHW DNL 1920-ban közölt munkájában a repedést tartalmazó szilárd test teherbírásának leírására javasol energetikai megfontolást. (]W N YHWHQ H. M. WESTERGAARD 1939-ben a repedéscsúcs környezetében kialakuló IHV] OWVpJPH]V]iPtWiViUDLVPHUWHWWHPHJROGiViWUXJDOPDVN ]HJHVHWpQ$],,,pV,,,UHSHGpV VtNMiUD PHUOHJHV D]]DO SiUKX]DPRV Q\tUy pv FVDYDUy WHUKHOpVL PyGRNUD N ] OW PHJROGiVRN D.RORVRYIpOHiOWDOiQRVPHJROGiVUpV]HVHWHLQHNWHNLQWKHWN I. N. SNEDDON 1946-ban ismertetett közleménye az egyik legátfogóbb elemzés a rugalmas N ]HJEHQ OHY UHSHGpVHN N UQ\H]HWpEHQ NLDODNXOy IHV] OWVpJL DODNYiOWR]iVL PH] számítási módszerére. E megoldások jellegzetessége az, hogy a feszültségek tekintetében 1/ r MHOOHJ& szingularitás van, ahol r - a repedéscsúcstól mért távolság. $ W UpVPHFKDQLND PiVRGLN YLOiJKiERU~W N YHW IHMOGpVH XJUiVV]HU&YROW(]WDODSYHWHQ NpW dolog motiválta. Egyrészt a /LEHUW\ KDMyN W PHJHV VpU OpVpW ULGHJ W UpVpW HOLGp] RNRN HJ\UH alaposabb megismerésének - és ezzel e törések kiküszöbölésének igénye, másrészt az új, nagyobb szilárdságú anyagok hadipari bevezetése kapcsán észlelt váratlan törések. ****. :(,*+$5' PXQNiVViJiQDN MHOHQWVpJpUH H I ]HW WiUVV]HU]MH 3URI $1,7+ W EE N ]OHPpQ\pEHQ hívta fel a figyelmet (An Introduction to K. Wieghardt s Historical paper. Fatigue and Fracture of Engineering Materials and 6WUXFWXUHV S $] HUHGHWL N ]OHPpQ\ DQJRO Q\HOY& IRUGtWiVD. Wieghhard: On Splitting and Cracking of Elastic Bodies.. Fatigue and Fracture of Engineering Materials and Structures. 1995/12. p ) 43

46 Tóth László A törésmechanika rövid története $] HO]NEO N YHWNH]HQ PLQG D] HOPpOHWL PLQG SHGLJ D J\DNRUODWL DONDOPD]iV WHU OHWpQ LJHQ MHOHQWVHOUHOpSpVHNW UWpQWHN $] HOPpOHWL PHJIRQWROiVRN DODSYHWHQ DQQDN PpUOHJHOpVpUH NRQFHQWUiOyGWDN KRJ\ PLNpSSHQ V] QWHWKHWPHJDIHV] OWVpJPH] UMHOOHJ&szingularitása a repedés csúcsának környezetében. (QQHNNp]HQIHNYPHJROGiVDYROWD]KRJ\DUHSHGpVFV~FVN ]YHWOHQN UQ\H]HWpEHQD]DQ\DJEDQ valamilyen feszültségeloszlást feltételeznek. A repedést tartalmazó elem egyensúlyi viszonyait így annak feltételezésével elemzik, hogy a csúcs környezetében egy, a repedés hosszától független, FVDN D] DQ\DJL VDMiWRVViJRNWyO I JJ IHV] OWVpJHORV]OiV DODNXO NL PLQWHJ\ HJ\ FVLSHV]NpQW viselkedve. E feladat megoldására az 1950-es évek végéig nem születtek igazán átfogó elméleti PXQNiN (J\V]HU&EE pv QpPLOHJ IRUPiOLV N ]HOtWpVW D PDJ\DU V]iUPD]iV~ OROWAN Ede adott 1945-ben a töretfelület röntgendiffrakciós vizsgálatával, majd IRWIN 1948-ban. Az igazi PHJROGiVRND]HPOtWHWWV]HU]NEHQLOOEHQSXEOLNiOWPXQNiLEDQOHWWHNLVPHUWHWYH> 29]. A "Moszkvai Mechanikai Iskola"NLHPHONHGDODNMDG. I. BARENBLATTYROWD]HOVDNL 1959EHQ iwirjy PDWHPDWLNDL HOHP]pVW DGRWW H]HQ D WpUHQ 0RGHOOMpQHN DODSYHW IHOWpWHOH]pVH YROW KRJ\ D UHSHGpVFV~FV N UQ\H]HWpEHQ peuhg IHV] OWVpJHN HORV]OiViQDN MHOOHJH PHJHJ\H]LN D] DWRPRN N ] WWL N WHUN HORV]OiViYDO 1RKD NRUUHNW PDWHPDWLNDL PHJROGiVW DG mégis azt kell mondani, hogy a gyakorlatban nem alkalmazhatók eredményei. Ennek oka az, hogy DPRGHOOEHQV]HUHSODQ\DJLMHOOHP]NDNRKp]LyVV]LOiUGViJQHPPpUKHWPHQQ\LVpJHNV. V. PANASJUK és M. Ja. LEONOV, az "Ukrán Mechanikai Iskola" NpSYLVHOL XJ\DQH]HQ pyehq 1959EHQN ] OQHNULGHJDQ\DJRNUDRO\DQPRGHOOWDPHO\EHQV]HUHSODQ\DJMHOOHP] PpUKHW [33]. Az angol D. S. DUGDALE 1960-ban közölt, és azóta is állandóan hivatkozott munkájában >@ D]]DO D IHOWpWHOH]pVVHO pow KRJ\ D UHSHGpVFV~FV N UQ\H]HWpEHQ peuhg IHV] OWVpJHN QHP haladják meg az anyag folyási határát. Ez az. un. "képlékeny ék" hossza a terhelés nagyságától, a repedés hosszától és az anyag folyási határától függ. Az ugyancsak angol A. A. WELLS volt az HOVDNL1961EHQDUHSHGpVFV~FVV]pWQ\tOiViQDNNULWLNXVpUWpNpWPLQWDQ\DJMHOOHP]WGHILQLiOMD [39] és mérésére módszert javasol. D. S. DUGDALE V. V.PANASJUK M. BILY 5. ábra. A repedéscsúcsmodellek megalkotói D.S. DUGDALE és V93$1$6-8.DV]HU] felvétele, Sheffield) A. Ja. KRASOWSKY Az 50-es évek második felében az 86ÈEDQLVLJHQQDJ\HUYHOIRO\QDNDW UpVKH]NDSFVROyGy elméleti kutatások. Az európai irányzattól ez abban tér el, hogy a gyakorlati alkalmazás is igen HUVHQHOWpUEHNHU O(NNRUV] OHWLNGorge IRWINV]iPRVDODSYHWSXEOLNiFLyMD$VRUWD]1956- ban publikált UHSHGpVWHUMHV]WpVpWV]ROJiOyHU a G koncepció nyitja - George vagy feleségének *HRUJLQDQpYHOVEHW&MpWKDV]QiOYDMHO OpVQHN>@$N ]OHPpQ\HOVPRQGDWDtJ\KDQJ]LN"In 44

47 A törésmechanika rövid története Tóth László this discussion a crack extension force tendency concept will be used". Munkatársa, Joe KIES * - akit IRWIN így jellemzett "this terrific guy never had a PhD but was the best co-worker"- javasolta, hogy a West Coast Aircraft Company-nak, hogy az anyagok repedés terjedéssel szembeni ellenállását a G x E szorzattal jellemzezzék (E - Young modulus). Ezt a javaslatot KRQRUiOWiNDIHV] OWVpJLQWHQ]LWiVLWpQ\H]QHNDK (Kies) jelölés bevezetésével a korábban használt k jelölés helyett. Paul PARIS volt aki a fáradásos repedés WHUMHGpVL N U OPpQ\HLQHN OHtUiViUD HOV DONDORPPDO javasolta a IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVLWpQ\H]DPSOLW~GyMiWD K-t 1961-ben. Igaz a leadott közleményt HOV] UHOXWDVtWRWWiNtJ\YpJ Oa University of Washington kiadványában jelent meg a napjainkban minden egyes tankönyvben használt, és a fáradásos repedés terjedésével foglalkozó publikációkban szinte nélkülözhetetlen Paris összefüggés(uuod]hoxwdvtwivuyo Paul PARIS így írt 1982-ben "Ironically, the paper was promtly rejected by three leading journals, whose reviewers uniformly felt that 'it is not possible that an elastic parameter such as K can account for the self-evident plasticity effects in correlating fatigue crack growth rates." $W UpVPHFKDQLNDW UWpQHWpEHQ~MIHMH]HWNH]GG WWDW UpVPHFKDQLNDLHOYHNHWUXJDOPDVNpSOpNHQ\ DQ\DJHJ\HQOHWUHNLWHUMHV]W-LQWHJUiOIRJDORPUHQGV]HUpQHNEHYH]HWpVpYHO$]DQJROV]iV]pVQpPHW nyelvterületen J. R. RICEQDN WXODMGRQtWRWW NRQFHSFLyW D]RQEDQ HOV] U CHEREPANOV G. P. publikálta 1967-ben. Annak ellenére, hogy 5LFH N ]OHPpQ\H HJ\ pyyho NpVEE 1968-ban jelent meg minden tankönyv, közlemény a 5LFHQHYpWPHJ U NtWJ-integrál jelölést alkalmazza. ÒMDEE MHOHQWV HOUHOpSpVW D UXJDOPDV DQ\DJHJ\HQOHWUH GH iowdoiqrv WHUKHOpVUH puypq\hv DODNYiOWR]iVLHQHUJLDV&U&VpJ kritériumrendszer publikálása jelentette. A G. C. SIH által közölt modell lényege az, hogy a repedés akkor terjed, ha egy adott térfogat-egységben (vagy IHO OHWHJ\VpJEHQD]DQ\DJUDpVDYL]VJiODW IHOWpWHOHLUH MHOOHP] NULWLNXV QDJ\ViJ~ DODNYiOWR]iVL HQHUJLD KDOPR]yGLN IHO D UHSHGpV SHGLJ DEED D] LUiQ\ED WHUMHG DPHO\LNEHQ D] DGRWW PH]EHQ felhalmozott energiának minimuma van. E koncepciót a szakirodalom SIH nevének NH]GEHW&MpQHNPHJIHOHOHQS-kritériumként használja. A görög P. S. THEOCARIS 1982-ben javasolja azt, hogy a SIH által definiált térfogat- vagy felületegységet a repedéscsúcs rugalmas-képlékenyen alakváltozott zóna határán - ahol a torzulási energia konstans - kell felvenni [64]. Ez így tulajdonképpen a térfogatváltozásra, a feszültségi WHQ]RUHOVskalár invariánsára vonatkoztatott törési kritérium. A szakirodalom ezt a modellt T- kritériumként használja..pvee 1987-ben a feszültségi tenzor harmadik LOO pyyho NpVEE 1989-ben egy újabb közleményében a második) skalár invariánsára alapozott törési kritériumot [65] definiál a görög G. A. PAPADOPOULOS DETNULWpULXP QpYHQ 0LQGNpW NULWpULXPRW HUVHQ NULWL]iOMD 6S\URSRXORV HJ\ EHQ PHJMHOHQW PXQNiMiEDQ ( N ]OHPpQ\ HJ\EHQ HOUHYHWtWL QDSMDLQN IHODGDWDLW LV D NRUUHNW D NtVpUOHWHNNHO LJD]ROW D] DQ\DJ YLVHONHGpVpW ILJ\HOHPEH YHY UHSHGpVWHUMHGpVL IHOWpWHOHNHW OHtUy NULWpULXPRN IHOiOOtWiViQDN V] NVpJHVVpJpW W EEWHQJHO\& terhelésre. * -.,(6 PXQNiVViJiQDN MHOHQWVpJpW D I ]HW WiUVV]HU]MH $1,7+ IRJODOWD VV]H 45

48 Tóth László A törésmechanika rövid története A NYi]LVWDWLNXV pv LVPpWOG WHUKHOpVUH NLGROJR]RWW W UpVPHFKDQLNDL HOYHNQHN Q YHOW KPpUVpNOHWHNHQ YpJEHPHQ N~V]iVRV UHSHGpVWHUMHGpV N U OPpQ\HLQHN OHtUiViUD V]iPRV próbálkozás született az 1970-es évek második felében. E munkák közül NICHOLSON és FORMBY valamint LANDES és BEGLEY közleményei mellett TAIRA és munkatársainak N ]OHPpQ\HLNLHPHONHGN $W UpVPHFKDQLNDIHMOGpVpQHN~MDEEQDJ\OHQG OHWHWDGRWWDJ\DNRUODWLDONDOPD]iVLJpQ\HDEEDQ az esetben, ha DWHUKHOpVW EEWHQJHO\&pVDQ\DJULGHJLOO KDDWHUKHOpVHJ\WHQJHO\&pVDQ\DJUXJDOPDVNpSOpNHQ\YLVHONHGpV& $]HOEELUHQp]YHV]iPRVNULWpULXPUHQGV]HUWIRJDOPD]WDNPHJD] F (K I, K II, K III, K Ic, K IIc, K IIIIc )=0 törési kritérium alakjára nézve. Ezek feszültségi, alakváltozási vagy pedig energetikai megfontolásokon alapulnak. A gyakorlati alkalmazás szempontjából lényegesebb a rugalmas képlékeny törésre vonatkozó NULWpULXPUHQGV]HU (QQpO D OHJQDJ\REE SUREOpPiW D NpSOpNHQ\ DODNYiOWR]iV PLDWW MHOHQWNH] PpUHWKDWiVILJ\HOHPEHYpWHOHMHOHQWL(EEODGyGyDQV]iPRVXQNHWWVNULWpULXPRW dolgoztak ki a törés feltételeinek kijelölésére. Ezek összefoglalása a D. G. H. LATZKO által szerkesztett N Q\YEHQPHJWDOiOKDWytJ\LVPHUWHWpV NWOHOWHNLQWHN 4. UTÓSZÓ Mint ahogy azt a bevezetésben említettem "történetnél" csak a "történelmet" nehezebb és kockázatosabb írni. A terjedelmi kötöttségek miatt a "történet" írásnál is igen-igen nagy a NRFNi]DW$W UpVPHFKDQLNDIHMOGpVpWWHNLQWYHQHPtUKDWWDP D]HOV] UEDQPHJILJ\HOWNLIiUDGiVUyOH]WDIRJDOPDWDIDWLJXHV]yYDOHOV] U 1853-ben %UDLWKZDLWH KDV]QiOWD >@ DQQDN W UWpQHWpUO >@ D PDJ\DU V]iUPD]iV~ HOLVPHUpVUH PpOWyDQ KRVV]~ pohw& Kármán Tódor (1881. május 11. %XGDSHVWPiMXV$DFKHQV]HUHSpUOHWXGRPiQ\WHU OHWIHMOGpVpEHQ>@ DYDV~WLN ]OHNHGpVIHMOGpVpQHNpVDNLIiUDGiVWHU OHWpQIRO\yNXWDWiVRNNDSFVRODWiUyO D] XJ\DQFVDN PDJ\DU V] OHWpV& Ludwig von Tetmajer-nek a szilárdságtan és az DQ\DJYL]VJiODWIHMOGpVpEHQEHW OW WWV]HUHSpUO *, D KD]DL V]DNHPEHUHNQHN tj\ HOVVRUEDQ D "Budapesti Iskola" PHJWHUHPWMpQHN Gillemot LászlónakpVN YHWLQHNPXQNiVViJiUyO D] DONDOPD]RWW V]LOiUGViJWDQEDQ LJHQ MHOHQWV V]erepet vállaló, a.lhyl 0&V]DNL Egyetemen tanszéket alapító, majd 1922-ben USA-ba emigrált, irigylésre méltó hosszú életet élt (1878. december 23. Spotovka, május 29.-én Wuppertálban meghalt, * 7(70$-(5 /DMRV PXQNiVViJiQDN MHOHQWVpJpUO H I ]HWEHQ LV WDOiOKDWy DGDWRN 46

49 A törésmechanika rövid története Tóth László urnáját lakóhelyén Palo-Altóban helyezték el lánya kívánságára) Sz. P. Timoshenko-ról [11-13], DP&V]DNLIHMOGpVpVDW UpVLHVHWHNJ\DNRULViJDN ] WWLNDSFVRODWUyOHQQHNV]HUHSpUO visszahatásairól az egyes területeken folyó kutatásokra, azok irányaira, D]HJ\HVW UWpQHWLSHULyGXVRNEDQNpV]tWHWWiWWHNLQWWDQXOPiQ\RNUyOD]RNQDNDWRYiEEL SXEOLNiFLyNWpPDYiODV]WiViEDQMiWV]RWWV]HUHSpUO E hiányosságok egy részét igyekszem azzal pótolni, hogy az említett problémákhoz kapcsolódva V]iPRVLURGDOPDWJ\&MW WWHP VV]HpVDGWDPPHJD]LURGDORPMHJ\]pNEHQ IRODALOM [1] Tóth L., Haase D.W., Sebek M.: Az anyagvizsgálat rövid története. MTS Tréning Centrum. Miskolc p. [2] Czoboly E.: A törésmechanika fejlõdése és jelenlegi fõbb irányai. 0&V]DNL Tudomány évf. p [3] Fracture Mechanics Retrospective: Early Classic Papers.( ). Szerk.: Barsom J. M. ASTM, [4] Weiss, V., Yukawa.: Critical Appraisal of Fracture Mechanics. ASTM STP [5] Rossmanith H.P.: Biographical Sketch of Prof. Dr. G.R. Irwin. ISTLI Founding Symposium. Bécs November [6] Panasjuk V. V.:An Outline of the Development of Fracture Mechanics and Strength of Materials Investigations. ICF 8. Kiev. A View from the Eastern Europe. Lviv, p [8] Tóth L.: Fémek és szerkezetek törése. Alkalmazott törésmechanika. GTE Kiadvány. Budapest II. fejezet. [9] Irwin G. R.: A törésmechanika IHMOGpVHA Technische Versuchsanstalt-on November 18-án tartott elõadás, amelyrõl videofelvétel készült. [10] Girvin H. F.: A Historical Appraisal of Mechanics. International Textbook Company. Scranton. Pennsylvania p. [11] Timoshenko S. P.: History of Strength of Materials. Mc.Graw-Hill Book Company. Inc [12] Timoshenko S. P.: Strength of Materials. D. V. Nostrand Company, Inc. 1. Kiadás 1936, 2. kiadás 1941., 3. kiadás [13] Timoshenko S. P.: Vospominanija. Párizs 1963., Kiev Naukova Dumka. 424 p. [14] Pisarenko G. Sz.: Stephan Prokofjevich Timoshenko. Moskva. Nauka p. [15] Örvények és Repülõk. Kármán Tódor élete és munkássága. Kármán Tódor, Lee Edson. Akadémiai Kiadó. Budapest p. [16] Fatigue of Aircraft Structures. Szerk. Barros W., Ripley. Pergamon Press International Series of Monographs in Aeronautics and Astronautics. [17] Mekhanika v CCCP za 50 let. Szerk. Szedov, L. I., Lavrentev, M. A., Mikhajlov, G. K., Muszhelisvili H. I., Chernov, G. G. Nauka. Moszkva Parton V. Z., Cherepanov G. P. Mekhanika Razrushenija. p [18] Barenblatt G. I.: O ravnovesnykh treshhinakh, obrazujushhissja pri khrupkom razrushhenii. Obshhie predstavlenija i gipotezy. Osesimmtrichnye treshhiny. Prikladnaja Matematika i Mekhanika Vol. 23. vyp. 3. p

50 Tóth László A törésmechanika rövid története [19] Barenblatt G. I.: O ravnovesnykh treshhinakh, obrazujushhissja pri khrupkom razrushhenii. Prjámolinejnye treshhiny v ploskikh plastinkakh. Prikladnaja Matematika i Mekhanika Vol. 23. vyp. 4. p [20] Barenblatt G. I.: The Mathematical Theory of Equilibrium Cracks in Brittle Fracture. Prikladnaja Matematika i Tekhnicheskaja Fizika. 1961/4. p [21] Wieghard K.: Über das Spalten und Zerreißen elastischer Körper. Zeitschrift für Mathematik und Physik pp [22] Inglis C. E.: Stresses in a Plate due to the Presence of Cracks and Sharp Corners. Transactions of Naval Architects. Vol p [23] Griffith A. A.: The Phenomena of Rupture and Flow in Solids. Philosophical Transactions of the Royal Society. Vol [24] Westergaard H. M.: Bearing Pressures and Cracks. Trans. ASME 61. A [25] Sneddon I. N.: The Distribution of Stress in the Neighbourhood of Crack in an Elastic Solid. Proc. R. Soc. Ser. A 187, [26] Irwin G. R.:"Fracture Dinamycs". Fracturing of Metals. American Society for Metals. Clevland p [27] Irwin G. R.: Onset of Fast Crack Propagation in High Strength Steel and Aluminium Alloys. Sagamore Research Conference Proceedings. Vol p [28] Irwin G. R.: Relation of Stress Near a Crack to the Crack Extension Force. Int. Congr. Appl. Mech. Brussels p [29] Irwin G. R.: Analysis of Stresses and Strains Near the End of a Crack Traversing Plate. Journ. of Applied Mechanics. Vol. 24. p [30] Cherepanov G. P. On Crack Propagation in Continuum. Prikladnaja Matematika i Mekhanika No.3. p [31] Rice J. R.: A Path Independent Integral and Approximate Analysis of Strain Concentration by Notches and Cracks. Trans. ASME. J. Appl. Mech [32] Begley J. A., Landes J. D.: The J-Integral as a Failure Criterion. ASTM STP p [33] Leonov M. Ja., Panasjuk V. V.: Razvitok hajdribnishikh trishhin v tverdomu tili. Prikladnaja Mekhanika, Vol. 5. vyp. 4. p [34] Vitvickijj P. M., Panasjuk V. V., Jarema S. Ja.: Plasticheskaja deformacija v okresnosti treshhiny i kriterii razrushenija. Problemy Prochnosti. 1973/2. p [35] Panasjuk V. V.: Predelnye ravnovesie khrupkikh tel s treshhinami. Kiev. Naukova Dumka p. [36] Panasjuk V. V.: O vaznejjsikh zadachakh issledovanijj po fiziko-khimicheskojj mekhanike razrushenija. Fiziko-khimicheskaja Mekhanika Materialov. 1974/4. p [37] Panasjuk V. V.: O sovremennykh problemakh mekhaniki razrushenija. Fiziko-khimicheskaja Mekhanika Materialov. 1982/2. p [38] Panasjuk V. V.: Deformacionnye kriterii v mekhanike rarrushenija. Fiziko-khimicheskaja Mekhanika Materialov. 1986/1. p [39] Wells A. A.: Critical Crack Opening Displacement as Fracture Criterion. Proc. of the Crack Propagation Symp. Cranfield. Vol. I p [40] Dugdale D. S.: Yielding of Steel Sheets Containing Slits. Int. Journ. of Mech. and Phys. of Solids. Vol p [41] Sih G. C.: Some Basic Problems in Fracture Mechanics and New Concepts. Engineering Fracture Mechanics. Vol p [42] Landes J. D., Begley J. A.: Fracture Mechanics Approach to Creep Crack Growth. ASTM STP p

51 A törésmechanika rövid története Tóth László [43] Nicholson R. D., Formby C. J.: The Validity of Various Fracture Mechanics Methods at Creep Temperatures. International Journal of Fracture. Vol. 11, p [44] Taira S., Ohtani R., Kitamara T.: Application of J-Integral to High Temperature Crack Propagation. Trans. of the ASME Vol. 101., p [45] Albert W. A.: Über Triebseile am Harz. Archiv. für Minerologie, Geognostik, Bergbau und Hüttenkunde. Vol p [46] Rankie W. J. M.: On the Causes of Fracture of the Unexpected Breakage of Journals of Railway Axles; and on the Means of Preventing such Accidents by Observing the Law of Continuity in their Construction. Min. Proc. Inst. Civ. Eng. Vol. 2. Session 1843, p [47] Braithwaite F.: On the Fatigue and Consequent Fracture of Metals. Min. Proc. Inst. Civ. Eng., Vol p [48] Wöhler A.: Bericht über die Versuche, welche auf Königlichen Niederschleesisich- Märkischen Eisenbahn mit Apparaten zum Messen der Biegung und Verdrehung von Eisenbahnwagen-Achsen während die Fahrt angestellt wurden. Zeitschrift für Bauwesen. Vol p [49] Smith R. A.: The Versailles Railway Accident of 1842 and the First Research into Metal Fatigue. Proc. of 4 th. International Conference on Fatigue and Fatigue Thresholds July, Honolulu. Ed. by H. Kitagawa, T. Tanaka. Materials and Component Engineering Publications Ltd. Birmingham. Vol. IV. p [50] Mann J. Y.: Bibliography on the Fatigue of Materials, Components and Structures Pergamon Press. 291 p. [51] Paris P. C., Gomez R. E., Anderson W. E.: A Rational theory of Fatigue. The Trend in Engineering. Vol.13. No p [52] Paris P. C.: Twenty Years of Reflection on Questions Involving Fatigue Crack Growth. In Fatigue Thresholds - Fundamentals and Applications. Edited by Bäcklund J., Blom A. F., Beevers C. J., EMAS, Warley, Birmingham. p [53] Schütz W.: Zur Geschichte der Schwingfestigkeit. Mat.-wiss. und Werkstofftechnik. Vol p [54] Grigorjan A. T., Pogrebiysskijj I. B.: Istorija Mekhanikii. Nauka. Moskva [55] Fatigue Crack Growth. 30 Years of Progress. Pergamon Press Szerk. R. A. Smith. [56] Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete. Gondolat, Budapest p. [57] Derry T. K., Williams T. I.: A Short History of Technology. From the Earliest Times to A.D Dover Publications Inc. New York p. [58] Messadié G.: Great Inventions through History. Chambers p. [59] Rolt L. T. C.: Victorian Engineering. Penguin Books p. [60] Bunch B., Hellemans A.: The Timetables of Technology. Simon & Schuster p. [61] Paturi F. R.: A Technika Krónikája. Officina Nova. Budapest [62] Orowan E.: Energy Criteria of Fracture. Welding Journal. Vol p [63] Orowan E.: Transactions Inst. Engrs. Shipbuild. Scotland p.165. [64] Theocaris P. S., Andrianopulos N. P.: The Mieses Elastic-plastic Boundary as the Core Region Fracture Criteria. Engineering Fracture Mechanics. Vol p [65] Papdopulos G. A.: The Influence of Geometry of Edge-cracked Plates on Crack Initiation. Engineering Fracture Mechanics. Vol p [66] Spyropoulos C. P.: Some Remarks on the DET.-Criterion and Caustics. Engineering Fracture Mechanics. Vol. 43. No. 6. p [67] Latzko D. G. H., Turner C. E., Landes J. D., McCabe D. E., Hellen T. K. : Post-Yield Fracture Mechanics. Elsevier Applied Science Publishers. [68] Tetmajer L.: Die angewandte Elastizitäts- und Fetigkeitslehre. Franz Deuticke

52 Tóth László 7HWPDMHU /DMRV V]HUHSH D KD]DL DQ\DJYL]VJiODWRN IHMOGpVpEHQ Ludwig von Tetmajer - Tetmajer Lajos szerepe a hazai DQ\DJYL]VJiODWRNIHMOGpVpEHQ * Dr. Tóth László egyetemi tanár Miskolci Egyetem, Bay Zoltán Intézet Bevezetés $NLDNDUFV~UXGDNNLKDMOiViQDNWpPDN UpUOKDOORWWDQQDND]iEUDpVDTetmajer" név azonnal eszébe jut. σ k TETMAJER Nem rugalmas kihajlás EULER Rugalmas kihajlás 1. ábra (J\HQHVUXGDNNLKDMOiViWHOLGp] feszültség (σ k DNDUFV~ViJLWpQ\H]λ) függvényében λ 0 λ (]HNV]HULQWDNLKDMOiVWHOLGp] UXJDOPDV IHV] OWVpJ σ k =Eπ/λ 2 összefüggéssel számítható, amelyben E - a rugalmassági (Young) modulus, λdndufv~vijlwpq\h] amely a λ= l k / I/A összefüggéssel számítható. Ez utóbbi kifejezésben l k - a szabad kihajlási hossz, IDPiVRGUHQG&Q\RPDWpNADNHUHV]WPHWV]HW$]HO]NV]HULQWD NDUFV~ViJL WpQ\H] FV NNHQpVpYHO D NLKDMOiVW HOLGp] IHV] OWVpJ KLSHUEROLNXVDQ növekszik. Ez az (8/(5WO V]iUPD]y PHJiOODStWiV Q\LOYiQYDOyDQ FVDN HJ\ meghatározott értékig, valamilyen λ 0 értékig igaz. Hogy meddig, és ezen érték alatt hogyan számítható a kihajlást okozó feszültség a századforduló egyik kutatási területe volt. Ha csak a híres magyar származású szakembereket tekintjük, akkor is két névnek feltétlenül eszünkbe kell jutni. Az egyik a hazánknak oly sok neves szakembert adó (Nicholas Káldor és Thomas Balogh közgazdászokat, Szilárd Leó, Hevesy György Nóbel-díjas) budapesti Treford Gimnáziumot (amelynek neve akkor Minta volt) EHIHMH]DpYHWPHJpOWKármán Tódor ( ) volt. Tanulmányait 1889-ben a * Emlékülés az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetének alapítása 100 éves évfordulója alkalmából FtPPHO UHQGH]HWW NRQIHUHQFLiQ HOKDQJ]RWW HODGiV DODSMiQ VV]HiOOtWYD 0LVNROF 'HFHPEHU 50

53 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ TóthLászló NLU -y]vhi 0&HJ\HWHPHQ NH]GWH WO NH]GGHQ Budapesten 1 PDMG NpVEE Göttingenben 2,3 Ludwig 3UDQGWOQiODNLKDMOiVWpPDN UpEHQIRO\WDWRWWWHYpNHQ\VpJpUO több publikációban számolt be 4 W YpJ O LV QHP D] DQ\DJYL]VJiODW KDQHP D QHYpW YLVHO UYpQ\HNWHWWpNKDOKDWDWODQQi(WpPiWNXWDWyPiVLNKD]iQNILD" Ludwig von TETMAJER volt, akinek nevét a kihajlással foglalkozó minden szakkönyvben megtalálhatjuk. Tetmajer Lajos - Ludwig von TETMAJER ** De ki is volt Ludwig von TETMAJER és hogyan kapcsolódik hazánkhoz, Magyarországhoz és az anyagvizsgálathoz? Születését tekintve Miskolctól nem is oly messze kb. 100 km távolságra, a századforduló Magyarországának Szepes megyéjében (2. ábra), július 14.-én Krompán született. 2. ábra A századforduló Magyarországának megyéi 1 Kármán T.: A kihajlás elmélete és a hosszú rudakon végzett nyomó-kísérletek. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közleménye. XI. és XII.sz. 2 Kármán T.: Die Knickfestigkeit gerade Stäbe. Physikalische Zeitschrift. Heft 9. 3 Kármán T.: Untersuchungen über Knickfestigkeit. Verein Deutscher Ingenieure. Heft Kármán T /HH (GVRQ guypq\hn pv UHS ON.iUPiQ 7yGRU pohwh pv PXQNiVViJD $NDGpPLDL.LDGy Budapest p. ** 7HPDMHU /DMRV UpV]OHWHVHEE pohwudm]d PHJWDOiOKDWy D N YHWNH] PXQNiNEDQ: 1. Jan Zielinski: Ludwig von Tetmajer Przerwa, és ennek magyar fordításában: 2. Emlékülés az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetének alapítása 100 éves évfordulója DONDOPiEyO FtPPHO UHQGH]HWW NRQIHUHQFLiQ HOKDQJ]RWW HODGiVRN NLDGYiQ\D S 0LVNROF December 5. 51

54 Tóth László 7HWPDMHU /DMRV V]HUHSH D KD]DL DQ\DJYL]VJiODWRN IHMOGpVpEHQ Ez a helység kb. azonos távolságra van Rozsnyótól és Kassától (lásd a 3. ábrát). Az 1905 január 30.iQD%pFVL0&V]DNL)LVNRODHJ\LNHODGyWHUPpEHQDJ\YpU]pVWNDSRWW és másnap hajnalban elhunyt. A mindössze 55 évet élt Tetmajer Lajos rövid élete során igen maradandót alkotott az anyagvizsgálat területén. Zürichben 1880-ban megalapította az Eidgenössische Materialprüfungs- und Forschungsanstalt-ot, az (03$ HOGMpW szeptember 9-11 között Zürichben rendezett nemzetközi anyagvizsgáló kongresszuson életre hívta az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetét D]DQ\DJYL]VJiOyNHOVQHP]HWN ]LV]HUYH]HWpWEHQD%pFVL0&V]DNL)LVNROD professzorakéntpdmgnpveeedqrektoraként igen sokat tett e tudományterület IHMOGpVppUW $ VRNLUiQ\~ WHYpNHQ\VpJpQHN UpV]OHWHV taglalása 5 helyett most csak a KD]DL DQ\DJYL]VJiODWRN IHMOGpVpEHQ EHW OW WW V]HUHSpW HOHPH]] N $KKR] KRJ\ H]W PHJWHKHVV NFpOV]HU&VWLQGRNROWDNRUezirányú tevékenységét áttekinteni. 3. ábra Tetmajer LajosV] OKHO\HKROMPACH Az anyagvizsgálók nemzetközi és hazai szervezetének megalakulása A múlt század második felében az ipari forradalom fontosabb vívmányainak FHQWUXPD $QJOLiEyO IRNR]DWRVDQ WHYG WW iw D NRQWLQHQVUH DKRO 1pPHWRUV]iJ NpWVpJWHOHQ ODPRWRUV]HUHSpWW OW WWHEH(]PDUDGpNWDODQXOQ\RPRQN YHWKHWD] LSDULWHUPHOpVDODNXOiViEDQD]RNWDWiVIHMOGpVpEHQD]LSDULNXWDWiVRNDODNXOiViEDQD NXWDWy LQWp]HWHN V]iPiEDQ D] LSDU IHMOGpVpEHQ (EEO DGyGyGyQ D] DQ\DJRN felhasználási tulajdonságainak meghatározására, az anyagok szállítási feltételeinek HJ\pUWHOP& GHNODUiOiViUD HJ\UH IRNR]yGRWW D] LJpQ\ (]HQ N YHWHOPpQ\HN 5 Jan Zielinski: Ludwig von Tetmajer Przerwa 52

55 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ TóthLászló maradéktalanul csak szabványosított, azaz minden vizsgáló helyen azonos N U OPpQ\HNN ] WWYpJUHKDMWRWWYL]VJiODWRNNDOHOpJtWKHWNNLJohann Bauschinger ( ) a 0 QFKHQL0&V]DNL)LVNROD professzora volt az, aki felismerte ennek V] NVpJHVVpJpW $KKR] KRJ\ HKKH] PHJQ\HUMH D V]DNPD QHYHV NpSYLVHOLW pv WXGDWRVtWVD V]pOHV N UEHQ HQQHN MHOHQWVpJpW HOHQJHGKHWHWOHQHN YROWDN D V]DNPDL tanácskozások, megbeszélések. Ez a törekvés indította el az ún. Bauschingerkonferenciákat. (]HN D N YHWNH]N YROWDN 1884 München, 1886 Drezda, 1990 Berlin, 1993 Bécs. Bauschinger 1903-ban bekövetkezett halála felvetette a hogyan tovább kérdését. Ez oldódott meg azzal, hogy az szeptember között Zürichben tartott konferencia hivatalosan az V. Kongresszus volt, tehát a Bauschinger - konferenciákat mintegy folytatta e rendezvény, ahol megalakult az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezete. A VI. Kongresszusra augusztus között Stockholmban került sor. A Párizsba tervezett kongresszus 1899-ben a világkiállítás PLDWWHOPDUDGW$N YHWNH]1901. szeptember között Budapesten volt. Ezen HVHPpQ\WHUPpV]HWHVHQLJHQQDJ\KDWiVWJ\DNRUROWDKD]DLDQ\DJYL]VJiODWIHMOGpVpUH DPHO\DNRUV]DNGRNXPHQWXPDLEDQLVQ\RPRQN YHWKHW Az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetének megalakulása magával hozta a nemzeti szervezetek formálódását mindazon országokban, ahol az ipar produktuma V]iPRWWHY YROW DKRO D] LSDUL WHUPHOpV D] RUV]iJ K~]y ijd]dwd YROW DKRO D] H[SRUW OHKHWVpJH D WRYiEEL IHMOGpVW VHJtWHWWH ËJ\ 1pPHWRUV]iJEDQ Karlsruhe-ban október 25.-én a Német Anyagvizsgálók Egyesülete (Deutscher Verband für Materialprüfung), míg NHYHVHEEPLQWHJ\pYYHONpVEE%XGDSHVWHQ1897. június 16.- án a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alakul meg a Kassán született5hmw6iqgru (1853. augusztus 21. Kassa február 4. Budapest) kezdeményezésére. Érdekes és egyben elgondolkozató e két egymástól nem több mint km-re született szakember - Tetmajer Lajos és 5HMW6iQGRU- lehetséges kapcsolata és ennek szerepe a KD]DL DQ\DJYL]VJiODW IHMOGpVpEHQ gqpdjiedq D] D WpQ\ KRJ\ %XGDSHVW RWWKRQW DGKDWRWWDQHP]HWN ]LV]HUYH]HWNRQJUHVV]XViQDNQ\LOYiQYDOyDQMHOHQWVKDWiVVDOYROW H WXGRPiQ\WHU OHW VRUViQDN DODNXOiViUD $ UpV]OHWHNEH PHQ iwwhnlqwpv KHO\HWW ragadjunk ki csupán két momentumot. Az egyik legyen egy olyan vizsgálati technika meghonosodásának folyamata, amelyet a Budapesten tartott konferencián javasolt HOV] U George CHARPY ( ). Ez az ütvehajlító vizsgálat. A másik szemszög pedig legyen a szakemberek folyamatos kapcsolattartását biztosító folyóirat, az Anyagvizsgálók Közleményének megjelenése és "pályafutása". Az WYHKDMOtWyYL]VJiODWKD]DLIHMOGpVH A múlt század második felében a gazdasági élet fellendüléséhez igen nagymértékben hozzájárult a vasúti közlekedés, szállítás meghonosodása, elterjedése. Kissé sarkosan fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy az országok fejlettségében, ipari NDSDFLWiVDLN IHOIXWiViEDQ D YDV~WYRQDODN KRVV]iQDN Q YHNHGpVH G QW V]HUHSHW MiWV]RWW(QQHN RND NHWWV(J\UpV]W PDJD D YDV~WpStWpV WpQ\H KLV] H] QPDJiEDQ LV QDJ\ IHOKDV]QiOy PLQG Q\HUVDQ\DJ PLQG SHGLJ NpV] P&V]DNL PHJROGiVRN 53

56 Tóth László 7HWPDMHU /DMRV V]HUHSH D KD]DL DQ\DJYL]VJiODWRN IHMOGpVpEHQ (mozdonyok, kocsik, hidak, stb.) tekintetében, másrészt az is nyilvánvaló, hogy a szállítási feltételek javulásával az országok nyitottá, termékeik ismertté váltak. Ezzel PHJDGDWRWWDQQDNOHKHWVpJHKRJ\N O QE ]WHUPpNHNHJ\V]HUUHQDJ\PHQQ\LVpJEHQ LV V]iOOtWKDWyN OHWWHN $ YDV~WL N ]OHNHGpV IHMOGpVpW MHOOHPH]]H D YLOiJ vasútvonalainak teljes hosszát bemutató 4. ábra. Az ábrán látható, hogy az addig ( ) megépített mintegy km összes hosszúsága az közötti periódusban megduplázódott. Úgy is fogalmazhatunk, hogy 20 év alatt nagyobb KRVV]~ViJEDQ NHU OW NLpStWpVUH D YDV~WL KiOy]DW PLQW D] D]W PHJHO] pyehq $ KLUWHOHQIHOIXWiVVDOD]RQEDQV] NVpJV]HU&HQHJ\ WWMiUWDNDQHPYiUWYDV~WLEDOHVHWHN is. Ezek közül a legjellegzetesebbnek a síntörések és az ütésnek kitett alkatrészek nem YiUW W UpVHL EL]RQ\XOWDN (QQHN DODSYHW RND D] YROW KRJ\ D W UpVHN D] DQ\DJRN képlékeny alakváltozása nélkül következtek be, azaz a szakítóvizsgálat során képlékenynek mutatkozó anyagok ütés hatására rideggé váltak. E problémák két IRQWRV NpUGpVW LQGXNiOWDN HJ\UpV]W KRJ\DQ N V] E OKHWN NL H W UpVHN PiVUpV]W PLO\HQYL]VJiODWLPyGV]HUHNNHOPLQVtWKHWNDVtQHN" 4. ábra A világ vasútvonalainak összes hossza Ez a tény vezette George Charpy-t, hogy a budapesti kongresszuson javaslatot tegyen D]DQ\DJRNV]tYyVViJiQDNYL]VJiODWiUDEHPHWV]HWWSUyEDWHVWHNHQOHKHWYpWpYHH]]HOD NLVHEE PpUHW& SUyEDWHVWHNHQ D] DQ\DJRN WpVVHO V]HPEHQL HOOHQiOOiViQDN PHJKDWiUR]iViW pv H]]HO D]RN PLQVtWpVpW (]HQ NpUGpV NRUDEHOL MHOHQWVpJpW V]HPOpOWHVVH D] WiEOi]DW DPHO\EHQ D] HJ\PiVW N YHW QpJ\ NRQJUHVV]XVRQ HOKDQJ]RWWHODGiVRNWHPDWLNiLQDNUpV]DUiQ\DOiWKDWy A táblázatot szemlélve két igen lényeges megállapítást tehetünk: D V]i]DGIRUGXOyQ IOHJ D] DQ\DJRN V]iOOtWiVL IHOWpWHOHLQHN GHILQLiOiViYDO IRJODONR]WDN D V]DNHPEHUHN pv H NpUGpV V~O\D LGYHO FV NNHQW PLYHO D megegyezések szabványok formájában kikristályosodtak, és ezeket a V]DEYiQ\RNDW PLQG D V]iOOtWyN PLQG SHGLJ D YHYN HOIRJDGWiN PDJXNUD Qp]YHN WHOH]pUYpQ\&QHNWHNLQWHWWpN D] WYL]VJiODWUpV]DUiQ\DIRNR]DWRVDQQ YHNHGHWW 54

57 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ TóthLászló 1. táblázat Az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetének Kongresszusain HOKDQJ]RWWHODGiVRNWHPDWLNiLQDNUpV]DUiQ\D TÉMA Mechanika, eljárástechnika Szállítási feltételek Ütôvizsgálat Keménységmérés Metallográfia Alapanyagok Mágneses, elektromos méréstechnika Hegesztés, hegeszthetôség Tartamszilárdsági viszonyok Korrózió, korrózióvédelem Budapest 1901 Brüsszel 1906 Koppenhága 1909 New York 1912 (]DWpQ\DKD]DLV]DNPDLpOHWEHQLVQ\RPRQN YHWKHWDr. Bartel János 6 volt az, aki figyelmét e vizsgálati technikára fordította. Nem véletlenül tette ezt, hisz 1915-ben NLQHYH]WpN D 5LPDPXUiQ\L6DOJyWDUMiQL 9DVP& 5W LJD]JDWyMiYi pv tj\ D] DQ\DJRN szívósságának megítélése számára napi problémát jelentett. Az Anyagvizsgálók Közlönyének 1915 évi (második évfolyam) HOV 7 és második 8 számában mintegy 50 oldalas közleményt publikált. Igen figyelemre méltó, ahogyan a közleményt indítja: "Minden szerkezeti anyagot arra a sajátságára nézve kell kipróbálni, amelyre azt használat közben igénybevesszük. Ezért a lökésnek kitett szerkezetek anyagait, mint pl. DYDV~WLVtQHNHW WSUyEiYDOLVYL]VJiOMiN'HD]DN U OPpQ\KRJ\RO\DQVtQHNHQpV HJ\pEV]HUNH]HWLHOHPHNHQLVHOIRUGXOWDNW UpVHNDPHO\HNDQ\DJD WSUyEDDOiYHWYH MyQDNPXWDWNR]RWWLQGRNROWWiWHWWHDN ] QVpJHV WSUyEDKHO\HWWpU]pNHQ\HEEQHNt.i. DEHPHWV]HWWUXGDN WSUyEiMiQDNDONDOPD]iViW(QQHND]HOMiUiVQDNQHPFVDND]az HOQ\H KRJ\ UHQGNtY O pu]pnhq\ KDQHP D] LV KRJ\ PHJHQJHGL D] DQ\DJRN PLQVp gileg más, a gyakorlathoz közelebb álló osztályozását, mint amelyre a szakítókísérlet alkalmat ad". Példaképpen a Zeitschrift d.v. Deutscher Ing évfolyamának oldaláróln ]OLDN YHWNH]WiEOi]DWRW 2. táblázat Két azonos szilárdsági és alakváltozási MHOOHP]M&DQ\DJV]tYyVViJiQDNN O QEVpJH Szakító szilárdság Tejes nyúlás % Kontrakció % kg/mm 2 Fajlagos WPXQND mkg/cm 2 I. anyag II. anyag Terplán Z: %DUWHO -iqrv 0&V]DNL QDJ\MDLQN N WHW *7(.LDGiV %XGDSHVW 7 %DUWHO -iqrv $ EHPHWV]HWW UXGDN KDMOtWy WSUyEiMD $Q\DJYL]VJiOyN. ]O Q\H S 8 %DUWHO -iqrv $ EHPHWV]HWW UXGDN KDMOtWy WSUyEiMD $Q\DJYL]VJiOyN. ]O Q\H S 55

58 Tóth László 7HWPDMHU /DMRV V]HUHSH D KD]DL DQ\DJYL]VJiODWRN IHMOGpVpEHQ $WiEOi]DWV]iPDGDWDLEyOOiWKDWyKRJ\DV]DNtWyYL]VJiODWWDOD]RQRVQDNPLQVtWHWW DQ\DJRN EHPHWV]HWW WSUyEiLQ PpUW V]tYyVViJD MHOHQWVHQ N O QE ]LN D] HOWpUpV mintegy ötszörös. EbbeQ D] LGV]DNEDQ NRPRO\ pughnogpv pv H]]HO YLWD LV DODNXOW NL D SUyEDWHVWHN NLDODNtWiVD JHRPHWULDL PpUHWHLQHN pv D YL]VJiOy JpS MHOOHP]LQHN WHNLQWHWpEHQ $ Koppenhágában 1909-ben tartott kongresszuson elfogadták a 30x30x160 mm-es és a jelenleg is minimális módosítással használt 10x10x53 mm (napjainkban 10x10x55 PP PpUHW& SUyEDWHVWHN KDV]QiODWiW $ EHPHWV]pV WHNLQWHWpEHQ QDSMDLQNEDQ PiU MHOHQWVHOWpUpVYDQKLV]NRUiEEDQDSUyEDWHVWN ]HSpLJEHQ\~OyPPLOOHWYHPP iwppum& IXUDWRW IRJDGWiN HO $ WiPDV]N ] puwpnh PP LOOHWYH PP YROW $ bemetszés és a vizsgálat milyensége körül zajló szakmai vitákat már önmagában is jól érzékelteti az a tény, hogy a precizitásukról híres német anyagvizsgálók egyik ben kiadott lexikona 9 a "Kerbschlagbiegeversuch" címszó alatt (p ) 27-féle SUyEDWHVWWtSXVWIRJODOWiEOi]DWED$YL]VJiOyEHUHQGH]pVMHOOHP]LQHNWHNLQWHWpEHQD] említett, Koppenhágában tartott kongresszus a 10 mkg, a 25 mkg, a 75 mkg és a 250 mkg energiájú &KDUS\IpOH LQJiV WP&YHNHW MDYDVROWD Bartel említett cikkeiben HOHP]L D PpUHWKDWiV D KPpUVpNOHW pv D] WpVL VHEHVVpJ V]HUHSpW 0XQNiMiW DQQDN részeit nyilvánvalóan már korábban is publikálta, hisz a Nemzetközi Anyagvizsgáló Szövetség Közleményei szerint 10 az orosz cár védnökségével augusztus között St. Pétervárott tartott kongresszusán a G. Charpy vezette "Bemetszett rudak vizsgálata ütéssel" FtPHWYLVHO PXQNDFVRSRUW WDJMD YROW eughnhv pv HJ\EHQ ILJ\HOHPUHPpOWyKRJ\DN O QE ]PXQNDFVRSRUWRNQDNKpWPDJ\DUWDJMDYROW $QpON O KRJ\ UpV]OHWHVHEEHQ HOHPH]QpQN H V]i]DGEDQ D] WYL]VJiODW KD]DL alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet azt mondhatjuk, hogy e területen sikerült a KDJ\RPiQ\RNDW PpOWyNpSSHQ NpSYLVHOQL (] NLW&QLN D Gillemot László akadémikus köré csoportosult kutatók, illetve a Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai 7DQV]pNH V]DNHPEHUHLQHN PXQNiLEyO LV 3pOGDNpQW PHJHPOtWKHW KRJ\ PLQG D KDJ\RPiQ\RV PLQG SHGLJ D YL]VJiODWRN PDJDVDEE V]LQWMpW MHOHQW ~Q P&V]HUH]HWW WYL]VJiODWRN LQIRUPiFLyWDUWDOPiQDN YL]VJiODWiW WHNLQWYH QHP]HWN ]L WpUHQ LV elfogadott eredmények születtek. Ezek Konkoly Tibor, Rittinger János, Fehérvári Attila, Gillemot Ferenc, Tóth László és Lenkeyné Biró Gyöngyvér nevéhez I&]GQHN 11 PLQW DKRJ\ D] NLW&QLN D 0LVNROF7DSROFiQ isulolv N ] WW UHQGH]HWW 9 7 UpVPHFKDQLNDL 6]HPLQiULXP DQ\DJiEyO LV $ W UWpQHOPL K&VpJ megkívánja, hogy Ziaja György, valamint Vizy György és Sárvári József törekvéseit, WHYpNHQ\VpJpW LV PHJHPOtWV N DPHO\HW D P&V]HUH]HWW WYL]VJiODWRN PHJKRQRVtWiVD érdekében tettek. Napjainkban az European Structural Integrity Society keretében a P&V]HUH]HWW WYL]VJiODW WpPDN UpYHO pv H]HQ HOMiUiV V]DEYiQ\RVtWiViYDO IRJODONR]y munkacsoportban hazánkat Lenkeyné Biró Gyöngyvér képviseli. A hazai tevékenység HJ\LN QHP]HWN ]L HOLVPHUWVpJpQHN HJ\LN IRNPpUMH OHKHW D] LV KRJ\ D YL]VJiODW EHYH]HWpVpQHN FHQWHQiULXPD DONDOPiEyO V]HUHYH]HQG QHP]HWN ]L NRQIHUHQFLiQ 9 Lueger Lexikon der Technik. Band 3. Werkstoffe und Werkstoffprüfung. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart p. 10 A NemzetköziAnyagvizsgáló Szövetség Közleményei. Anyagvizsgálók Közlönye p V. Törésmechanikai Szeminárium. Miskolc-Tapolca április

59 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ TóthLászló (CHARPY Centenary Conference CCC 2001, Poitiers, Franciaország, 2001 október D YL]VJiODW IHMOGpVW UWpQHWpYHO IRJODONR]y V]HNFLy PHJV]HUYH]pVpUH pv YH]HWpVpUHDNRQIHUHQFLDV]HUYH]EL]RWWViJDIHONpUW Az Anyagvizsgálók Közlönye $ SH]VJ V]DNPDL pohw Q\LOYiQYDOyDQ NLN YHWHOL PDJiQDN D] tuiveholvpj PHJMHOHQpVpW LV OHKHWYp WpYH H]]HO KRJ\ D] HUHGPpQ\HN V]pOHVHEE N U& megismertetését. A lap június 25.-pQPHJMHOHQWHOVV]iPiEDQD]HOQ N5HMW SándorHUUOtJ\tU)RO\ypYLN ]J\&OpV QN Q;9,,UHQGHV. ]J\&OpViSULOLV 25.) 12 kifejtettem, hogy egyesületünknek szellemi kapocs létesítése céljából tudományos színvonalon álló szaklapra van szüksége, amelynek útján tagjaink a PDJ\DU WDJRN PXQNiVViJiUyO YDODPLQW D N OI OGLHN H] LUiQ\~ WHYpNHQ\VpJpUO WiMpNR]WDWiVWQ\HUQpQHNKRJ\HV]PHWiUVXOiVDODSMiQDWXGRPiQ\WHOEEUHYLKHVVpN(] D V]DNODS J\DNRUODWEDQ P&N G V]DNWiUVDLQNDW D WXGRPiQ\ OHJ~MDEE YtYPiQ\DLYDO LVPHUWHWQp PHJ KRJ\ D]RNDW D J\DNRUODWL pohweh KRVV]DV HOWDQXOPiQ\ QpON O átvihessék s ezzel iparunk KDODGiViW pv YHUVHQ\NpSHVVpJpW HOPR]GtWViN. Miklósi Kornél D ODS V]HUNHV]WMH PpJ XJ\DQHEEHQ D] pyehq H]W D IHODGDWRW 9DUJD %iolqw veszi át "hadbavonult" HOGMpWO 13,14 HOV]DYiEDQ D N YHWNH]NpSSHQ IRJDOPD] " Hazánk ipara elég nagy ahhoz, hogy az anyagvizsgálat problémáival behatóan IRJODONR]]XQN V PHUW HQQHN IHMOGpVH V PLQGHQ WpUHQ YDOy puypq\hv OpVH NHGYH] befolyást gyakorol az iparra, azért azzal a kéréssel fordulok hazánk mérnökeihez, KRJ\DJ\DNRUODWLP&N GpV NIRO\DPiQWDOiOWHUHGPpQ\HNHWPLQpOQDJ\REEV]iPEDQ engedjék át közlésre lapunknak, másrészt, hogy a külföldi irodalom újabb termékeit lapunkban ismertessék" $IHQWLLGp]HWHNEOW EEN YHWNH]WHWpVUHLVMXWKDWXQN$]HJ\LNQ\LOYiQYDOyDQD] KRJ\EHQPiUN ]J\&OpVpWWDUWKDWWDD0DJ\DU$Q\DJYL]VJiOyN(J\HV OHWH amelynek megalakulása csupán két évvel követte az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetének létrehozását, azaz a hazai szakemberek szinte azonnal belátták a QHP]HWN ]LV]DNPDLV]HUYH]HWpVD]DEEDQYpJ]HQGWHYpNHQ\VpJIRQWRVViJiW(]WD PXQNiWDODSYHWHQ5HMW6iQGRUIRJWD VV]HDNLPiMXViQUHQGNtY OLWDQiU kinevezést kap a NLU-y]VHI0&HJ\HWHPUH$QpPHWQ\HOYWHU OHWHQDNNRUiOWDOiQRVDQ HOIRJDGRWW PHFKDQLNDL WHFKQROyJLiN RNWDWiViQDN IHOIXWWDWiViYDO HWWO D] LGSRQWWyO WHNLQWKHW QiOOyWDQV]pNQHND%XGDSHVWL0&V]DNL(J\HWHP0HFKDQLNDL7HFKQROyJLDL Tanszéke 15 $] DQ\DJYL]VJiODW KD]DL MHOHQWVpJpW IpPMHO]L KRJ\ D] DNNRU PpJ HJ\HWOHQ P&V]DNL LVPHUHWHNHW RNWDWy HJ\HWHP D NLU -y]vhi 0&HJ\HWHP PDMG %XGDSHVWL0&V]DNL(J\HWHPKiURPYROWUHNWRUD5HMW6iQGRUMisángyi Vilmos és 12 D V]HU] PHJMHJ\]pVH 13 OiVG D] QRYHPEHU pq NHOW 9iODV]WPiQ\L hopv -HJ\]N Q\YpW $Q\DJYL]VJiOyN. ]O Q\H p Varga Bálint: Második évfolyamunk. Anyagvizsgálók Közlönye. 1915/1. p Artinger I.: 100 éves a Mechanikai Technológi Tanszék. Gép XLI. évf szám. p

60 Tóth László 7HWPDMHU /DMRV V]HUHSH D KD]DL DQ\DJYL]VJiODWRN IHMOGpVpEHQ Gillemot László LV V]RURVDQ N WG WW D] DQ\DJYL]VJiODW WXGRPiQ\WHU OHWpKH] megteremtve ezzel e tudományterület súlyát az oktatásban is. $]HOQ NLEHN V] QWEOOHYRQKDWyPiVLNOpQ\HJHVN YHWNH]WHWpVD]KRJ\LSDUXQN fejlett volt hisz, mintegy kikövetelte a lap megjelenését. Az iparunk helyzetének HOHP]pVH KHO\HWW HOHJHQG FVXSiQ KD PD LV MyO LVPHUW QHYHNHW pv OpWHVtWPpQ\HNHW sorolunk fel, Bánki Donát ( ) Pattantyús-Ábrahám Géza ( ), Csonka János ( ), Jendrassik György ( ), Mechwart András ( ), Zipernowsky Károly ( ), Déri Miksa ( ), Kandó Kálmán ( ), Bláthy 2WWy 7LWXV] D PiU HPOtWHWW pv pohwpqhn G QW KiQ\DGiW N OI OG Q INpSSHQ D] 86$EDQ HOW OW WW.iUPiQ 7yGRU illetve Galamb József ( ) és még hosszasan sorolhatnánk a napjainkban is LVPHUVHQFVHQJQHYHNHW 16 +DVRQOyIHOVRUROiVWDGKDWQiQND]RQOpWHVtWPpQ\HNUOLV amelyekben ma is gyönyörködhetünk. Az Anyagvizsgálók Közlönyének megindítása és fenntartása természetesen a PHJIHOHO DQ\DJL KiWWpU PHJWHUHPWpVpW LJpQ\HOWH ( IRUUiVRNUyO pv D]RN felhasználásáról rendszeresen tájékozódhattak az olvasók a lapban. A lap indításához V] NVpJHVWNHHOWHUHPWpVHNDSFViQ5HMW6iQGRUtJ\tU"Én bennem azonban élt a hit, hogy Magyarországon a technikai tudományok tisztelete már általános és hogy az iparunk élén álló szakférfiak ismerik a tudománynak az iparra gyakorolt általános KDWiViWpVNpV]HNDQQDNIHMOGpVpWPpJDQ\DJLiOGR]DWRNiUiQLVHOVHJtWHQL+LWHPEHQ nem csalódtam." (QQHNPHJIHOHOHQNRURQDJ\&OW VV]HDODSLQGtWiViKR] A hányatott sorsú lapnak összesen 22 évfolyama és 116 száma jelent meg, PLN ]EHQ D] HOV YLOiJKiERU~W N YHWHQ Wt] pylj V] QHWHOW D NLDGiVD pyiro\dp 1918., 6. évfolyam 1928). A Gillemot László IHOHOV NLDGy QHYpYHO MHJ\]HWW XWROVy V]iPEHQMHOHQWPHJWpPiMDD NRU LJpQ\HLYHO HJ\H]HQ "A háborús gyorsacélok" 17 volt. A közölt cikkeket áttekintve igen sok érdekes dolgot lehetne említeni azok közül, amelyek 5HMW 6iQGRU és Miklósi Kornél DODSHOV V]iPiEDQ megfogalmazott törekvéseinek helyességét igazolják. A Miskolci Egyetem volt oktatói N ] OD0HFKDQLNDL7HFKQROyJLDL7DQV]pNYROWYH]HWMHZorkóczy Béla ( ) hegesztés témakörben ban, Sályi István volt rektorunk és a Mechanika Tanszék YROW YH]HWMH SHGLJ EDQ D ZDVKLQJWRQL National Bureau of Standards-ról írt, amelynek meglátogatását az évekre kapott Smith Jeremiás ösztöndíj tett OHKHWYp V]iPiUD 19. Ugyancsak Sályi István publikál 1936-ban is, az 1935-ben EHQ\~MWRWW P&V]DNL GRNWRUL puwhnh]pvpqhn WpPDN UpEO, 20 a beton lassú alakváltozásának sajátosságairól. 16 0&V]DNL QDJ\MDLQN *7(.LDGiV N WHW 17 Vietorisz József: A háborús gyorsacélokról. Anyagvizsgálók Közlönye. 1944/1. p =RUNyF]\ %pod $ KHJHV]WpV WHFKQROyJLiMD pv NRUV]HU& DONDOPD]iVDL $Q\DJYL]VJiOyN. ]O Q\H p Springer István: A washingtoni National Bureau of Standards. Anyagvizsgálók Közlönye p Sályi (Springer) István: A beton lassú alakváltozása. Anyagvizsgálók Közlönye. 1936/

61 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ TóthLászló A lap - mint említettem - a II. világháború után nem jelent meg. A hazai anyagvizsgáló szakemberek számára új lap e témakörben csupán 1991-ben jelent meg újból, az anyagvizsgáló eszközöket forgalmazó TESTOR Bt. kiadásában. A QHJ\HGpYHQNpQW QDSYLOiJRW OiWy ODS HOV V]iPiQDN HOV]DYiEDQ D NLDGy YH]HWMH Szappanos György így ír: 1HP QFpO~ SXEOLFLV]WLNiN J\&MWHPpQ\pW NtYiQMXN NLDGQL hanem gyakorlati tapasztalatokat közvetíteni és feladatok vizsgálati megoldásainak sok kísérletezéssel megszerzett know-how-ját átadni. Szeretnénk írásos fóruma lenni annak, hogy megtalálják egymást az azonos feladatokkal foglakozó kollégák". Érdemes összevetni a két - az 1914-ben és a 77 évvel NpVEEPHJMHOHQWEHYH]HWW 0LQGNHWW D] DQ\DJYL]VJiODWWDO DQQDN J\DNRUODWL DONDOPD]iViYDO IRJODONR]y KD]DL szakembereknek kíván fórumot adni. Ezen tevékenység megindulásához pedig igen MHOHQWVHQ MiUXOW KR]]i 7(70$-(5 /DMRV DNL QHP]HWN ]L WHYpNHQ\VpJH WHNLQWpO\H IRO\WiQ VRNDW WHWW D]pUW KRJ\ V]DNHPEHUHLQN LGEHQ IHONHU OMHQHN DUUD D N ] V nemzetközi hajóra", amelyet anyagvizsgálatnak nevezünk. A 7HWPDMHUUONLDODNtWRWWKD]DLNpSQHPOHKHW WHOMHV DQpON O KRJ\ QH HPOtWHQpQN PHJ PHO\HN D]RQ PXQNiL DPHO\HN D] 2UV]iJRV 0&V]DNL. Q\YWiUEDQ PD LV megtalálhatók, amelyek ma is forgathatók. Ezen munkák - többnyire könyvek címlapjainak másolatát a melléklet tartalmazza. 59

62 Tóth László 7HWPDMHU /DMRV V]HUHSH D KD]DL DQ\DJYL]VJiODWRN IHMOGpVpEHQ 60

63 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 61

64 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 62

65 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 63

66 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 64

67 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 65

68 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 66

69 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 67

70 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 68

71 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 69

72 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 70

73 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 71

74 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 72

75 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 73

76 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 74

77 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 75

78 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 76

79 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 77

80 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 78

81 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 79

82 Tetmajer Lajos szerepe a hazai anyagvizsgálatok IHMOGpVpEHQ Tóth László 80

83 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója 1 Dr. Tóth László Egyetemi tanár Miskolci Egyetem, Bay Zoltán Intézet BEVEZETÉS Az anyagvizsgálat olyan hosszú múltra tekint vissza, mint maga az emberiség, hisz a MILYEN CÉLRA, MILYEN ANYAGOT DONDOPD]]XQN NpUGpVH PLQGHQNRU DODSYHW MHOHQWVpJ& YROW $ válaszhoz pedig az anyagok felhasználás szempontjából leglényegesebb tulajdonságainak LVPHUHWpEHQMXWKDWXQND]D]D]DQ\DJYL]VJiODWRQNHUHV]W O(WXGRPiQ\WHU OHWOiWYiQ\RVIHMOGpVH WHUPpV]HWHVHQ D] LSDUL IRUUDGDORP PHJLQGXOiViYDO pv D] ]HPV]HU& WHUPHOpV PHJV]HUYH]pVpYHO indult meg. A tömeges közlekedés elterjedésével a káresetek, a katasztrófák, törések száma és az H]]HO HJ\ WW MiUy JD]GDViJL YHV]WHVpJHN URKDPRVDQ Q YHNHGWHN VRNV]RU MHOHQWV HPEHUiOGR]DWRW N YHWHOYH $] HOLGp] RNRN DODSRVDEE PHJLVPHUpVpQHN LJpQ\H SHGLJ HJ\UH LQNiEE HOWpUEH helyezte az anyagok tulajdonságainak megismerését, azok vizsgálatát. $P~OWV]i]DGIHMOGpVpQHN WHPpWMHOOHPH]]HDKD]DLYDV~WLKiOy]DWKRVV]iQDNQ YHNHGpVH$] július 15.-én Pest és Vác között a Magyar Középponti Vasút Társaság által megnyitott 33.9 km hosszúságú szakasz a századfordulóra, azaz 54 év alatt km-re gyarapodott. Ezt a IHMOGpVWV]HPOpOWHWLD]iEUDDPHO\HQOiWKDWyKRJ\DNLHJ\H]pVHOWWpYHQWHW EEPLQWNPD kiegyezés után pedig évente mintegy 450 km hosszban fektettek le új vasútvonalat. (]HU NP Területre korrigált Magyarország 1. ábra. Magyarország vasúti hálózatának hossza A világ vasúti hálózata is hasonló ütemben változott, azaz kb. a századfordulóig rohamosan Q YHNHGHWWPDMGDIHMOGpVWUHQGMHOHODVVXOWPLQWDKRJ\D]WDiEUDV]HPOpOWHWL*RQGROMXNFVDN PHJ D YDV~WL N ]OHNHGpV PHJLQGXOiViWyO V]HSWHPEHU WO D] DQJOLDL Stockton és Darlington között megnyitott szakasztól a századfordulóig mintegy km hosszúságban 1 EMLÉKÜLÉS A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100. Évfordulója c. rendezvényen elhangzott HODGiV DODSMiQ VV]HiOOtWYD 0LVNROF 2NWyEHU 81

84 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója fektették le a vasútvonalat. Ez még átlagosan is több mint km/év vasútépítést jelent a KR]]iWDUWR]yFVDWODNR]yP&WiUJ\DNNDOKLGDNiOORPiVRNVWEHJ\ WW! A korlátozott ismeretek, az adott technológiai színvonal következtében a káresetek sorozata következett be. 2. ábra A világ vasúti hálózatának változása H]HU NP ey Érzékeltesse ezt az Észak-amerikai vasutakon bekövetkezett hídkatasztrófák száma 2 alapján rajzolt 3.ábra. +tgndwdv]wuyiin V]iPD 3. ábra Hídleszakadások száma az Észak-amerikai vasutakon Az ábrán látható, hogy évente 28±8 híd szakadt le az periódusban. Hasonló diagramok rajzolhatók a kazánrobbanásokkal kapcsolatban is. (QQHNMHOHQWVpJpWpU]pNHOWHVVHDN YHWNH]DGDWVRU Angliában között 936 kazánrobbanás 1615 emberéletet követelt, Németországban között 500 kazánrobbanás kb. 300 ember életét oltotta ki. $] LSDUL IHMOGpV IHOJ\RUVXOiVD pv H]]HO HJ\ WW EHN YHWNH]HWW QDJ\V]iP~ NiUHVHW NLYL]VJiOiVD V] NVpJHVVpWHWWHD] ]HPV]HU&DQ\DJYL]VJiODWEHYH]HWpVpW(QQHNHOVOiWYiQ\RVPHJQ\LOYiQXOiVD YROWD]HOV$Q\DJYL]VJiOy/DERUDWyULXPPHJQ\LWiVD/RQGRQEDQEDQ(ODERUDWyULXPHJ\LN pughnhvvpjh D PpJ PD LV P&N GNpSHV WRQQiV IHNY HOUHQGH]pV& V]DNtWyJpS *RQGROMXQN FVDN EHOH D] HOV WHOMHVHQ YDVEyO NpV] OW HV]WHUJDSDGRW FVXSiQ PLQWHJ\ pyyho NRUiEEDQ NpV]tWHWWpNpVD]DFpOJ\iUWiVLVFVDNNpVEEKRQRVRGRWWPHJ 2 Hídkatasztrófák az Észak-amerikai vasutakon. Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye (XXXI. Kötet, VIII. füzet) p

85 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László $ P~OW V]i]DG PiVRGLN KiERU~NWyO PHQWHV SHULyGXViEDQ YpJEHPHQW LJHQ QDJ\DUiQ\~ IHMOGpV KDMWyHUHMH NpWVpJWHOHQ O D YDV~WL N ]OHNHGpV iowdoiqrv WpUKyGtWiVD YROW (EEO DGyGyDQ D] DQ\DJYL]VJiODWIHMOGpVpWLVDODSYHWHQH]PRWLYiOWD$IHMOGpVHJ\HVPR]]DQDWDLWIRJODOMD VV]H D]PHOOpNOHWDPHO\EHQNLHPHOWHQW QWHWW NIHODKD]DLIEEHVHPpQ\HNHW. $]DQ\DJYL]VJiODWIHMOGpVHKD]iQNEDQDQHP]HWN ]LWHQGHQFLiN tükrében $ V]DEDGViJKDUF EXNiVD XWiQ KD]iQN P&V]DNL V]tQYRQDOiQDN HPHONHGpVpW QDJ\PpUWpNEHQ YLVV]DK~]WD D] LJ WDUWy PHJWRUOiV (QQHN HOOHQpUH LV W EE PLQW NPUHO EY OW D KD]DL YDV~WYRQDODNKRVV]DpYHQWH$NLHJ\H]pVWN YHWHQDIHMOGpVXJUiVV]HU&YROW(QQHNHJ\LNOiWKDWy MHOHYROWDNpWP&V]DNLIRO\yLUDWV]LQWHHJ\LGHM&PHJMHOHQpVHMagyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, Bányászati és Kohászati Lapok). Ezekben megjelent közlemények tartalmukat WHNLQWYH D NRU WXGRPiQ\RV YpUNHULQJpVpEH HVWHN (] MyO Q\RPRQ N YHWKHW D] H IRO\yLUDW lapszemléiben, tudósításaiban. $QDJ\W PHJ&DQ\DJIHOKDV]QiOiVPLQWHJ\NLNpQ\V]HUtWWHWWHHJ\UpV]WD]DONDOPD]RWWDQ\DJiWYpWHOL eljárások egységesítését (mai terminológia szerinti szabványosítást), másrészt újabb vizsgálati HOMiUiVRN NLGROJR]iViW 0LQGH]HN SHGLJ D V]DNHPEHUHN HJ\ WWP&N GpVpW N YHWHOWpN PHJ (]HN HJ\ WWHVHQYH]HWWHNDN O QE ]laboratóriumok létrehozásához és szervezetek megalakításához. Hazánk mindkét területen az élenjáró országok csoportjába tartozott, hisz Münchenben, Bécsben pv %XGDSHVWHQ V]LQWH D]RQRV LGEHQ DODStWRWWDN DQ\DJYL]VJiOy ODERUDWyULXPRNDW $ YL]VJiODWRN szabványosításának érdekében a német Johann Bauschinger által indított konferenciasorozat (München-1884, Drezda-1886, Berlin-1890, Bécs-1893) munkájába a magyar szakemberek is igen LQWHQ]tYHQEHNDSFVROyGWDNG QWHQ1DJ\'H]VYH]HWpVpYHO%DXVKLQJHUKDOiOiWN YHWHQ D P&V]DNL V]DNHPEHUHN iowdo MyO LVPHUW Tetmajer Lajos vezetésével a Zürichben, szervezett konferencián (1895 szeptember 9-11) megalakul az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezete. Ezt N YHWHQHOV] Ua Német Anyagvizsgálók Egyesülete (1896. október 25., Karlsruhe) majd pedig a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alakul meg (1897. június 16.) (] OHKHWYp WHWWH KRJ\ hazánk az 1897 augusztus között Stockholmban megrendezett VI. Kongresszuson már QiOOyDQ MHOHQKHWHWW PHJ $] HJ\HV OHW HOQ NL WLV]WVpJpW DQQDN PHJV]&QWpLJ D N YHWNH] szakemberek töltötték be: &]LJOHU*\] (P&HJ\WDQiU 1DJ\'H]V (P&HJ\WDQiU Czékus Aurél (min. tanácsos) 5HMW6iQGRU (P&HJ\WDQiU Zielinski Szilárd (P&HJ\WDQiU Gállik István (mint alelnök, államtitkár) Czakó Adolf (P&HJ\WDQiU Zorkóczy Samu (P&V]YH]pULJD]JDWy 0LKDOLFK*\] (P&HJ\WDQiU Quirin Leo (P&HJ\WDQiU Misángyi Vilmos (P&HJ\WDQiU 83

86 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója $] HJ\HV OHWL PXQND D,, YLOiJKiERU~ XWROVy pypehq PHJV]&QW (]W N YHW pyhnehq SHGLJ D V]DNPDL WHYpNHQ\VpJ PiV V]HUYH]HWL IRUPiED D] M~QLXV pq PHJDODNXOW 0&V]DNL pv Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretében az február 19.-én létrejött Gépipari 7XGRPiQ\RV (J\HV OHW WHFKQROyJLDL V]DNRV]WiO\iED WHUHOG WW gqiooy V]DNPDL pohw FVXSiQ D] július 4.-H XWiQ NH]GG WW ~MEyO DPLNRU PHJDODNXOW D *7( $Q\DJYL]VJiOy 6]DNRV]WiO\D Gillemot László akadémikus elnökletével; alelnök: Zorkóczy BélaD1HKp]LSDUL0&V]DNL(J\HWHP WDQV]pNYH]HWWDQiUDWLWNiUDSHGLJ5pWL3iODFVHSHOLDQ\DJYL]VJiOyRV]WiO\YH]HWMH$]HOP~OW év történéseit dr. Lehofer Kornél foglalta össze részletesen, aki között a szakosztály titkára, között pedig elnöke volt. $ 0DJ\DU $Q\DJYL]VJiOy (J\HV OHW HOQ NHLQHN pv WLV]WVpJYLVHOLQHN LJHQ VRNDW N V] QKHW D V]DNPDL pohw QN I JJHWOHQ O D]RN SROLWLNDL HON WHOH]HWWVpJpWO /iwkdwy D]RQEDQ D] LV KRJ\ D] HJ\HV OHWLpOHWHWG QWHQDIYiURVEDQDP&HJ\HWHPHQIRUPiOWiNDODNtWRWWiNPLQGDKD]DLPLQG SHGLJ D QHP]HWN ]L NDSFVRODWRN WHNLQWHWpEHQ (] XWyEEL VLNHUHVVpJpW PHJJ\]HQ LJD]ROMD D] hogy az Anyagvizsgálók VII. Nemzetközi Kongresszusát Budapesten tartották (1901 szeptember 8-13). A kor szakmai színvonalát, központi kérdései, azok változásának tendenciája jól nyomon N YHWKHWD]HOKDQJ]RWWHODGiVRNWpPDN UHLQHNDUiQ\iEyO(]WV]HPOpOWHWLD]WiEOi]DW 1. táblázat Az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetének Kongresszusain HOKDQJ]RWWHODGiVRNWHPDWLNiLQDNUpV]DUiQ\D TÉMA Mechanika, eljárástechnika Szállítási feltételek Ütôvizsgálat Keménységmérés Metallográfia Alapanyagok Mágneses, elektromos méréstechnika Hegesztés, hegeszthetôség Tartamszilárdsági viszonyok Korrózió, korrózióvédelem Budapest 1901 Brüsszel 1906 Koppenhága 1909 New York 1912 /iwkdwykrj\dv]i]dgirugxoyphjkdwiur]ywppimdd]dq\djrnv]iootwivlihowpwhohlqhnhj\puwhop& GHILQLiOiVD D]D] D YL]VJiODWL PyGV]HUHN V]DEYiQ\RVtWiVD YROW ( WpPD MHOHQWVpJH D PHJIHOHO szabványok megfogalmazása után csökkent és a további konferenciák tematikáinak súlypontja az ~MDEEYL]VJiODWLHOMiUiVRNNLGROJR]iVDLUiQ\iEDPR]GXOWHO WYL]VJiODWPHWDOORJUiILDNRUUy]Ly stb). A szabványosítás szerepét egyre inkább átveszik a nemzeti szabványosítási bizottságok, amelyek sorra alakulnak meg az egyes országokban (lásd a mellékletben). Hazánk e területen is az HOVNN ] WWYDQKLV]1921 április 28-án megalakul a Magyar Mérnök- és Építészegylet keretében a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság, amelynek Herman Miksa az elnöke és Kandó Kálmán az alelnöke. A nemzeti szabványosító bizottságok tevékenységét az International Federation of the National Standardising Association- ISA koordinálja. Hazánk e szervezetnek is tagja lesz ben. Szerepünket jól érzékelteti az a tény, KRJD],6$pYLN ]J\&OpVpW%XGDSHVWHQWDUWMiN $]DQ\DJRNYL]VJiODWiKR]NDSFVROyGyPDJ\DUV]DEYiQ\RNIRO\DPDWRVDQMHOHQQHNPHJDPHO\HNUO az Anyagvizsgálók Közlönye rendszeresen tájékoztat. 84

87 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László 2. Az Anyagvizsgálók Közlönye $ SH]VJ V]DNPDL pohw Q\LOYiQYDOyDQ NLN YHWHOWH PDJiQDN D] tuiveholvpj PHJMHOHQpVpW LV OHKHWYp WpYH H]]HO D] HUHGPpQ\HN V]pOHVHEE N U& PHJLVPHUWHWpVpW $] Anyagvizsgálók Közlönyének június 25.-pQPHJMHOHQWHOVV]iPiEDQD]HOQ N5HMW6iQGRUHUUOtJ\tU )RO\y pyl N ]J\&OpV QN Q ;9,, UHQGHV. ]J\&OpV isulolv ) 3 kifejtettem, hogy egyesületünknek szellemi kapocs létesítése céljából tudományos színvonalon álló szaklapra van szüksége, amelynek útján tagjaink a magyar tagok munkásságáról, valamint a külföldiek ez irányú WHYpNHQ\VpJpUO WiMpNR]WDWiVW Q\HUQpQHN KRJ\ HV]PHWiUVXOiV DODSMiQ D WXGRPiQ\W HOEEUH YLKHVVpN (] D V]DNODS J\DNRUODWEDQ P&N G V]DNWiUVDLQNDW D WXGRPiQ\ OHJ~MDEE YtYPiQ\DLYDO LVPHUWHWQpPHJKRJ\D]RNDWDJ\DNRUODWLpOHWEHKRVV]DVHOWDQXOPiQ\QpON OiWYLKHVVpNVH]]HO iparunk KDODGiViWpVYHUVHQ\NpSHVVpJpWHOPR]GtWViN. Miklósi KornélDODSV]HUNHV]WMHPpJ ugyanebben az évben ezt a feladatot Varga Bálint veszi át "hadbavonulthogmpwo 4,5 - HOV]DYiEDQ D N YHWNH]NpSSHQ IRJDOPD] "Hazánk ipara elég nagy ahhoz, hogy az DQ\DJYL]VJiODWSUREOpPiLYDOEHKDWyDQIRJODONR]]XQNVPHUWHQQHNIHMOGpVHVPLQGHQWpUHQYDOy puypq\hv OpVH NHGYH] EHIRO\iVW J\DNRURO D] LSDUUD D]pUW D]]DO D NpUpVVHO IRUGXORN KD]iQN PpUQ NHLKH]KRJ\DJ\DNRUODWLP&N GpV NIRO\DPiQWDOiOWHUHGPpQ\HNHWPLQpOQDJ\REEV]iPEDQ engedjék át közlésre lapunknak, másrészt, hogy a külföldi irodalom újabb termékeit lapunkban ismertessék" $IHQWLLGp]HWHNEOW EEN YHWNH]WHWpVUHLVMXWKDWXQN$]HJ\LNnyilvánvalóan az, hogy EHQPiUN ]J\&OpVpWWDUWKDWWDD0DJ\DU$Q\DJYL]VJiOyN(J\HV OHWHDPHO\QHNPHJDODNXOiVD csupán két évvel követte az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szervezetének létrehozását, azaz a hazai V]DNHPEHUHN V]LQWH D]RQQDO EHOiWWiN D QHP]HWN ]L V]DNPDL V]HUYH]HW pv D] DEEDQ YpJ]HQG WHYpNHQ\VpJIRQWRVViJiW(]WDPXQNiWDODSYHWHQ5HMW6iQGRUIRJWD VV]HDNLPiMXV án rendkívüli tanár kinevezést kap a NLU -y]vhi 0&HJ\HWHPUH $ QpPHW Q\HOYWHU OHWHQ DNNRU iowdoiqrvdq HOIRJDGRWW PHFKDQLNDL WHFKQROyJLiN RNWDWiViQDN IHOIXWWDWiViYDO HWWO D] LGSRQWWyO WHNLQWKHW QiOOyWDQV]pNQHND%XGDSHVWL0&V]DNL(J\HWHP0HFKDQLNDL7HFKQROyJLDLTanszéke 6. $]DQ\DJYL]VJiODWKD]DLMHOHQWVpJpWIpPMHO]LKRJ\D]DNNRUPpJHJ\HWOHQP&V]DNLLVPHUHWHNHW oktató egyetem, a kir. -y]vhi0&hj\hwhppdmg%xgdshvwl0&v]dnl(j\hwhpkiurpyrowuhnwrud 5HMW 6iQGRU Misángyi Vilmos és Gillemot László LV V]RURVDQ N WG WW D] DQ\DJYL]VJiODW tudományterületéhez, megteremtve ezzel e tudományterület súlyát az oktatásban is. $]HOQ NLEHN V] QWEOOHYRQKDWyPiVLNOpQ\HJHVN YHWNH]WHWpVD]KRJ\LSDUXQNIHMOHWWYROW hisz, mintegy kikövetelte a lap megjelenését. $]LSDUXQNKHO\]HWpQHNHOHP]pVHKHO\HWWHOHJHQG csupán, ha ma is jól ismert neveket és létesítményeket sorolunk fel, Bánki Donát ( ) Pattantyús-Ábrahám Géza ( ), Csonka János ( ), Jendrassik György ( ), Mechwart András ( ), Zipernowsky Károly ( ), Déri Miksa ( ), Kandó Kálmán ( ), Bláthy Ottó Titusz ( ), a már említett és életének G QW KiQ\DGiW N OI OG Q INpSSHQ D] 86$EDQ HOW OW WW.iUPiQ 7yGRU LOOHWYH *DODPE -y]vhi pv PpJ KRVV]DVDQ VRUROKDWQiQN D QDSMDLQNEDQ LV LVPHUVHQ FVHQJ neveket 7 +DVRQOy IHOVRUROiVW DGKDWQiQN D]RQ OpWHVtWPpQ\HNUO LV DPHO\HNEHQ PD LV gyönyörködhetünk (pl. a milleneumi földalatti, parlament épülete, múzeumok, pályaudvarok, stb). 3 D V]HU] PHJMHJ\]pVH 4 OiVG D] QRYHPEHU pq NHOW 9iODV]WPiQ\L hopv -HJ\]N Q\YpW $Q\DJYL]VJiOyN. ]O Q\H S 5 Varga Bálint: Második évfolyamunk. Anyagvizsgálók Közlönye. 1915/1. p Artinger I.: 100 éves a Mechanikai Technológi Tanszék. Gép XLI. évf szám. p &V]DNL QDJ\MDLQN *7(.LDGiV N WHW 85

88 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója $]$Q\DJYL]VJiOyN. ]O Q\pQHNPHJLQGtWiVDpVIHQQWDUWiVDWHUPpV]HWHVHQDPHJIHOHODQ\DJL háttér megteremtését igényelte. E forrásokról és azok felhasználásáról rendszeresen WiMpNR]yGKDWWDND]ROYDVyNDODSEDQ$ODSLQGtWiViKR]V] NVpJHVWNHHOWHUHPWpVHNDSFViQ5HMW Sándor így ír "Én bennem azonban élt a hit, hogy Magyarországon a technikai tudományok tisztelete már általános és hogy az iparunk élén álló szakférfiak ismerik a tudománynak az iparra J\DNRUROWiOWDOiQRVKDWiViWpVNpV]HNDQQDNIHMOGpVpWPpJDQ\DJLiOGR]DWRNiUiQLVHOVHJtWHQL Hitemben nem csalódtam." (QQHNPHJIHOHOHQNRURQDJ\&OW VV]HDODSLQGtWiViKR] A hányatott sorsú lapnak összesen 22 évfolyama és 116 száma jelent meg (2. táblázat), PLN ]EHQ D] HOV YLOiJKiERU~W N YHWHQ Wt] pylj V] QHWHOW D NLDGiVD pyiro\dp., 6. évfolyam 1928). A Gillemot László IHOHOV NLDGy nevével jegyzett utolsó szám ben jelent PHJWpPiMDDNRULJpQ\HLYHOHJ\H]HQ"A háborús gyors-acélok" 8 volt. 2.táblázat Anyagvizsgálók Közlönyének megjelent számai Kiadja: Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete Évfolyam Év Számok ,2-9, ,2-9, A lap V]HUNHV]WLIHODGDWiWDN YHWNH]V]DNHPEHUHN látták el: Miklósi Kornél Varga Bálint Czakó Adolf Misángyi Vilmos (1933/1 és /2 szám) Czakó Miklós Jáky József (1942/4.-ig) Nemesdy József A közölt cikkeket áttekintve igen sok érdekes dolgot lehetne említeni azok közül, amelyek a 5HMW6iQGRU és Miklósi Kornél iowdo D ODS HOV V]iPiEDQ megfogalmazott törekvéseknek a helyességét igazolják. Ezek közül néhányat az 1. mellékletben emeltem ki. Ezen összeállítás egyes hazai tények figyelembevételével kiegészíti a jelen füzet oldalán közölteket. Ezeket kiemeléssel hangsúlyozza. (]HNHW N YHWYH LJHQ MyO pu]pnhokhw KRJ\ KD]iQN mind az anyagvizsgálattal foglalkozó laboratóriumok, mind a szakmai szervezetek alakítása, mind a szabványosítás, mind pedig a szakmai színvonal tekintetében a világ élvonalába tartozott. A Miskolci Egyetem volt oktatói közül a Mechanikai Technológiai Tanszék volt YH]HWMHZorkóczy Béla ( ) hegesztés témakörben ban, Sályi István volt rektor és a 0HFKDQLNDL7DQV]pNYROWYH]HWMHSHGLJEDQDZDVKLQJWRQLNational Bureau of Standards-ról írt, amelynek meglátogatását az évekre kapott 6PLWK -HUHPLiV V]W QGtM WHWW OHKHWYp 8 Vietorisz József: A háborús gyorsacélokról. Anyagvizsgálók Közlönye. 1944/1. p Zorkóczy Béla$ KHJHV]WpV WHFKQROyJLiMD pv NRUV]HU& DONDOPD]iVDL $Q\DJYL]VJiOyN. ]O Q\H S 86

89 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László számára 10. Ugyancsak 6iO\L,VWYiQSXEOLNiOEDQLVD]EHQEHQ\~MWRWWP&V]DNLGRNWRUL puwhnh]pvpqhnwppdn UpEO, 11 a beton lassú alakváltozásának sajátosságairól. A lap - mint említettem - a II. világháború után nem jelent meg. Az anyagvizsgálathoz NDSFVROyGyNXWDWiVRNUyOD]RNHUHGPpQ\HLUOW EEQ\LUHD*e3FIRO\yLUDWKDViEMDLQV]iPROWDNEH V]DNHPEHUHLQN (]HNUO DG U YLG iwwhnlqwpvw dr. Lehofer Kornél a lap ezen számában. A hazai anyagvizsgáló szakemberek számára új lap e témakörben csupán 1991-ben jelent meg újból, az anyagvizsgáló eszközöket forgalmazó TESTOR Bt. kiadásában. A negyedévenként napvilágot látó ODS HOV V]iPiQDN HOV]DYiEDQ D NLDGy YH]HWMH 6]DSSDQRV *\ UJ\ tj\ tu "Nem öncélú SXEOLFLV]WLNiN J\&MWHPpQ\pW NtYiQMXN NLDGQL KDQHP J\DNRUODWL WDSDV]WDODWRNDW N ]YHWtWHQL pv feladatok vizsgálati megoldásainak sok kísérletezéssel megszerzett know-how-ját átadni. Szeretnénk írásos fóruma lenni annak, hogy megtalálják egymást az azonos feladatokkal foglakozó kollégák". Érdemes összevetni a két - az 1914-ben és apyyhonpveephjmhohqwehyh]hww0lqgnhww az anyagvizsgálattal, annak gyakorlati alkalmazásával foglalkozó hazai szakembereknek kíván IyUXPRWDGQL(]HQWHYpNHQ\VpJPHJLQGXOiViKR]SHGLJLJHQMHOHQWVHQMiUXOWKR]]i7(70$-(5 Lajos, aki nemzetközi tevékenysége, tekintélye folytán sokat tett azért, hogy szakembereink LGEHQIHONHU OMHQHNDUUDDN ] VQHP]HWN ]LKDMyUDDPHO\HWDQ\DJYL]VJiODWQDNQHYH] QN PHOOpNOHW $] DQ\DJYL]VJiODW IHMOGpVpW HOVHJtW OHJIRQWRVDEE HVHPpQ\HN 1495 huzal szakítóvizsgálata Leonardo da Vinci befogott gerendák hajlítóvizsgálata Galileo Galilei a rugók megnyúlásának vizsgálata Robert E. Hooke hajlított gerendák rugalmas alakváltozása Emde Mariotte hajlított gerendák alakjának matematikai leírása Jacob Bernoulli I virtuális elmozdulás elvének definiálása John Bernoulli variációs elv megfogalmazása Daniel Bernoulli rugalmasan alakváltozó tartók alakjának leírása Leonard Euler KDMOtWRWW JHUHQGiN WHUKHOKHWVpJpQHN V]iPtWiVD Augustin Columb terhelés-behajlás regisztrálása fagerendák hajlításánál Francois Buffon J]JpS V]DEDGDORP James Watt szisztematikus anyagvizsgálat 906 anyagon Franz Carl Achard teljes egészében vasból készült eszterga Henry Maudslay rugalmassági modulus definiálása Thomas Young J]KDMy]iV NH]GHWH RNWyEHU Robert Fulton mechanikai feszültség fogalmának definiálása Augustin Cauchy rendszeres vasúti közlekedés megindulása George Stephenson keresztirányú alakváltozás definiálása (µ=0.25) S.Denis Poisson vasúti közlekedés megindulása Németországban 10 Springer István: A washingtoni National Bureau of Standards. Anyagvizsgálók Közlönye p Sályi (Springer) István: A beton lassú alakváltozása. Anyagvizsgálók Közlönye. 1936/

90 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója 1838 HOV SXEOLNiFLy D NLIiUDGiV MHOHQVpJpUO Albert W.A vasúti közlekedés megindulása hazánkban 1852 Werder 100 tonnás szakítógépe Ludwig Werder Bessemer acélgyártás megindulása Henry Bessemer huzal elektromos ellenállása és a hosszának kapcsolata Lord Kelvin a Német Mérnökök Egyesületének alapítása május 12., Alexisbad 1858 HOV DQ\DJYL]VJiOy ODERUDWyULXP PHJQ\LWiVD David Kirkaldy Wöhler publikációsorozatának kezdete August Wöhler Simens-Martin acélgyártás megindulása Siemens fivérek metallográfia vizsgálatok megindulása Henry Clifton Sorby Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1868 Bányászati és Kohászati Lapok 1871 Mech. Technológiai Laboratórium Münchenben Johann Bauschinger Mech. Technológiai Laboratórium Bécsben Karl von Jenny Anyagvizsgáló Intézet Budapesten Pilch Ágoston 1876 a Sínfej keménységének meghatározására szolgáló esési NpV] OpN pv PpUHV]N ] 12 Glück Bernát 1877 Thomas acélgyártás megindulása S. Glichirst Thomas Anyagvizsgáló Intézet Zürichben Ludwig von Tetmajer Martens 200-szoros nagyítású mikroszkópja Adolf Martens piezoelektromos jelenség felfedezése Pierre Curie M. kir. Technológiai és Anyavizsgáló Intézet HOV Bauschinger konferencia Münchenben 1886 Martens tükrös finomnyúlás-mérése Adolf Martens maradó feszültségek mérése anyagleválasztással N. Kalakutzky 1889 Mechanikai Technológiai Tanszék, Budapest 5HMW 6iQGRU Cementlaboratórium Budapesten 1894 Kísérleti Állomás (szolgáltató laboratórium) 1895 Anyagvizsgálók Nemzetközi Egyesületének megalakítása, Zürichben Elnök: L.Tetmajer Német Anyagvizsgáló Egyesület megalakulása Elnök:A. Martens röntgensugárzás felfedezése W. Conrad Röntgen A Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének megalakulása, június 16. Elnök: &]LJOHU *\] Brinell keménységmérés Johan Agust Brinell A Brinell-féle szilárdsági kísérletek 14 Edvi Illés Aladár Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye p A m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet 50 éves jubileuma. Anyagvizsgálók Közlönye p Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye p

91 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László 1900 valódi nyúlás fogalmának bevezetése Augustin Mesnager 1901 WYL]VJiODW EHYH]HWpVH George Charpy British Engineering Standard Association 1904 DFpORN DOVy pv IHOV IRO\iVL KDWiUD Carl von Bach feszültségeloszlás éles bemetszés csúcsánál Karl Wieghard Rockwell keménységmérés Stanley P.Rockwell 1910 KiURPWHQJHO\& Q\RPiVVDO D PiUYiQ\ LV NpSOpNHQ\ 15 Kármán Tódor M. kir. Ipari Kísérleti Anyagvizsgáló Intézet (július) Budafok, Gyár u ]pNHVIYiURVL DQ\DJYL]VJiOy ioorpiv (cementlaboratórium NLEYtWpVH Soroksári u mélyhúzhatósági vizsgálat szabadalma Abraham Erichsen 1912 UR]VGDPHQWHV DFpO HOiOOtWiVD.UXSS P&YHN 1912 röntgen-finomszerkezet vizsgálat bevezetése Max von Laue Anyagvizsgálók Közlönyének megjelenése 6]HUNHV]W Miklósi B $ EHPHWV]HWW UXGDN KDMOtWy WSUyEiMD 16 Bartel János A Röntgensugarak alkalmazása az anyagvizsgálatban 17 Kapus László 1917 Deutsches Institut für Normenanschuss (DIN) 1918 American Standards Association 1918 Shore keménységmérés A.F. Shore 1919 kúszásvizsgálatok megkezdése P.Chevenard 1920 repedést tartalmazó rideg anyagok szilárdsága A.A. Griffith Magyar Ipari Szabványosító Bizottság megalkulása elnök: Herrmann Miksa 1924 károsodások halmozódásának elmélete A. Palmgren 1925 Vickers keménységmérés Smith R., Sanland E Association Francaise de Normalisation 1928 sima V]DNtWySUyEDWHVW W UpVH N ]psuo LQGXO Paul Ludwik Anyagvizsgálók Új Nemzetközi Szövetségének elnök: A. Menager január az ultrahangvizsgálat szabadalmaztatása S.J.Sokolov 1930 N~V]iVYL]VJiODW NpWWHQJHO\& WHUKHOpVVHO R.W.Bailey 1931 Szerkezeti vasanyagok viselkedése magasabb KPpUVpNOHWHNHQ ioodqgy VWDWLNXV WHUKHOpVHN DODWW 18 Vér Tíbor 1931 maradófeszültség számítás rétegmaratása után N.N. Davidenkov $Q\DJYL]VJiOyN ÒM 1HP]HWN ]L 6] YHWVpJpQHN HOV kongresszusa Zürichben 1932 I. Nemzetközi Hegesztéstechnikai Konferencia, Hága 19 szeptember DJ\DU 0pUQ N pv estwpv]hj\ohw. ]O Q\H S 0LWO I JJ D] DQ\DJ LJpQ\EHYpWHOH" 16 Anyagvizsgálók Közlönye szám.p és szám Anyagvizsgálók Közlönye Szám. p Anyagvizsgálók Közlönye p Beszámolót készítette: Zorkóczy Béla (Anyagvizsgálók Közlönye p.1-37) 89

92 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója 1934 mágneses repedésvizsgálat elve Walter Gerhard 1935 A fotoelaszticimertia. Feszültségmeghatározás optikai úton 20 9iViUKHO\L 'H]V 1937 automatikus repedésvizsgáló készülék Friedrich Förster 1939 Q\~OiVPpU EpO\HJ NpV]tWpVH E.Simons, A.Ruge 1940 Bemetszett rudak és szegecselt kötések fáradási szilárdsága 21 Gállik István 1941 "szerkezeti szilárdság" fogalmának bevezetése Ernst Gaßner 1941 A hegesztés röntgenvizsgálata 22 Gillemot László Anyagvizsgálók Közlönyének utolsó száma 1960 HOHNWURKLGUDXOLNXV ]iuw YH]pUOpV& anyagvizsg. berend analóg számítógéppel vezérelt anyagvizsg. berend. Phil Mast 1967 MTS automatikus szervo-hidraulikus anyagv. berend $] HOV W UpVPHFKDQLNDL YL]VJiODWL V]DEYiQ\ ( 1983 A fáradásos repedésterjedés vizsgálati szabványa (E647-83) 1986 Az RS232/V24 alkalmazása az ultrahangos vizsgálatban 1991 Anyagvizsgálók Lapja megjelenése 1994 $] HOV EHpStWHWW '90 GLDJUDP D] XOWUDKDQJRV NpV] OpNEHQ $] DODSYHW HPEHUL W UHNYpVKH] D N UQ\H] YLOiJXQN PHJLVPHUpVpKH] YH]HW HJ\LN VYpQ\ D] anyagvizsgálat tudományterületének szervezett formában való megjelenésének centenáriuma DONDOPiEyO NtYiQXQN NHOO HPOpNHW iootwdql D]]DO KRJ\ HPOpN OpVW UHQGH] QN 0LVNROFRQ RNWyEHU iq pv H]HQ DONDORPPDO D UpV]WYHYN HOHNWURQLNXV IRUPiEDQ PHJNDSMiN D] Anyagvizsgálók Közlönye, Gép és Anyagvizsgálók Lapja c. folyóiratokban publikált közlemények ELEOLRJUiILDL DGDWDLW pv D] H]HNEHQ YDOy HOLJD]RGiVW QDJ\PpUWpNEHQ VHJtW V]RIWYHUW $] anyagvizsgálathoz közvetve és közvetlenül szorosan kacsolódó hazai tevékenységet bemutató N ]OHPpQ\HN DGDWEi]LV IRO\DPDWRVDQ EY O pv D PLQGHQNRUL ioodsrw PHJWHNLQWKHW D N YHWNH] URL címen: DKRQQDQPLQGD]DGDWEi]LVPLQGSHGLJDNH]HOV]RIWYHUOHW OWKHW $]DQ\DJYL]VJiODWKR]NDSFVROyGyHOVKD]DLV]DNPDLIRO\yLUDWQDND]Ä$Q\DJYL]VJiOyN. ]O Q\H c. lapnak kívánok méltó emléket állítani azáltal, hogy a benne megjelent cikkek bibliográfiai adatait a 2. mellékletben összefoglalom. $]HPOpN OpVNpVEEHONpV] ONLDGYiQ\DSHGLJDV]DNPDW UWpQHWpVDMHOHQKHO\]HWK&W N UNpSpW NtYiQMD PHJIRUPiOQL DQQDN pughnpehq KRJ\ D V]DNPD MHOHQOHJL pv M YEHOL P&YHOLQHN IRUUiVpUWpN&P&YHWQ\~MWKDVVXQNiW 2. melléklet Az Anyagvizsgálók Közlönye c. lapban publikált közlemények adatai ( ) 20 Anyagvizsgálók Közlönye p Anyagvizsgálók Közlönye.p.1-28 és Anyagvizsgálók Közlönye p

93 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) 5HMW 6iQGRU (OQ NL EHN V] QW Miklósi Kornél, dr. (OV]y Fábry Zsigmond A vas- és acélfajták melegkezelése M.K., dr. A kovácsolható sárgaréz helyes összetétele Egyesületi közlemények A nemzetközi anyagvizsgáló szövetség közleményei Hírek Czakó Adolf A magyar cementnormáliák átalakítása Czakó Miklós, dr. A lágyvas- és acélfajták kritikus pontjainak meghatározása (J\HV OHWL pohw 1HP]HWN ]L VLQNRQIHUHQFLD HONpV]tW EL]RWWViJ január 18-án tartott ülése Zhuk József, NLU IPpUQ N 1DJ\REE PHQQ\LVpJ& magnéziát tartalmazó cementek viselkedése Hírek Hazai portlandcementek újabb vizsgálati eredményeinek statisztikai összefoglalása P. Longmuir 7DQXOPiQ\RN D N O QIpOH YDVIDMRN DQ\DJiQDN KLGHJHQ W UWpQ alakításáról B. Talbot +LEiWODQ DFpO HOiOOtWiVD D] ingot oldalirányú összenyomásával, amikor belseje még folyékony közli:gelléri Soma $ NRQ\KDVy KDWiVD D N O QE ] FHPHQWIDMRNUD közli:gelléri Soma $ SRUWODQGFHPHQW VDMiWViJD pjhwpvpqhn N O QE ] KIRNiQiO ismerteti:kerékgyártó Ötvözetek nomenclaturája Angliában György közli'lvfknd *\] $] LQWp]HW MHOHQOHJL ioodsrwiqdn pv HOV KiURP pyl P&N GpVpQHN ismertetése Stead és Stedman, ismerteti:kerékgyártó György O. Bauer, ismerteti: K. Lehotzky Gyula Egyesületi élet: Felhívás a Korróziós Bizottság munkájában való részvételre Egyesületi élet: Április 19-én tartott XXVII. rendes választmányi ülés Melegkezelés hatása a Muntz-féle fémen Az ólom ridegsége Egyesületi közlemények Gelléri Soma A portlandcement jellemzése, különös tekintettel a hidraulikus modulra Bartus Adolf A csepelszigeti cementkísérleti állomás közli:zakula Milán, dr. Az elektromos áram hatása betonra Egyesületi élet: Május 30-án tartott XXVIII. rendes választmányi ülés A Magyar Királyi Ipari Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézet 1914 közleményei Bartel János, dr. $ EHPHWV]HWW UXGDN KDMOtWy WSUyEiMD Bartel János, dr. $ EHPHWV]HWW UXGDN KDMOtWy WSUyEiMD Gáti Béla A m. kir. posta kísérleti állomásának leírása ismerteti: Cz. M., dr. $] HG] KIRNRN PHJKDWiUR]iViUyO Bertmann Miksa A szikrapróba elmélete és gyakorlati alkalmazása Gáti Béla A m. kir. posta kísérleti állomásának leírása (Befejezés) közli: ifj. Gaul Károly $ IDWHOtW ROGDWRN NRQFHQWUiFLyMiQDN FV NNHQpVH WHOtWpV N ]EHQ Bertmann Miksa A szikrapróba elmélete és gyakorlati alkalmazása (Befejezés) N ]OL D 6]HUNHV]W Példa a kilágyítás fontosságára közli: ifj. Gaul Károly $ IDWHOtW ROGDWRN NRQFHQWUiFLyMiQDN FV NNHQpVH WHOtWpV N ]EHQ (Befejezés) ismerteti: K. Lehotzky Gyula A kékmeleg állapotban igénybevételt szenvedett folytvas rideggé válása A fényinterferencia felhasználása kis elmozdulások mérésére Név Cím Év Oldal Oldal 91

94 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója (tól) (ig) Mikroszkópi vascsiszolatok futtatásos színezése ismerteti: Zhuk József Betonkeverékek vizsgálati eredményei Mikroszkópi vascsiszolatok futtatásos színezése (Befejezés) ismerteti: Cz. M., dr. Öntödei maghomokkeverékek vizsgálata közli: S. S. Elektromos kryptol kemence ismerteti: Cz. M., dr..lv V]pQWDUWDOP~ QW WWYDVIDMWiN HOiOOtWiVD Hauenschild Albert A portlancement hydraulikus módosulásáról Gács Bertalan $ N O QE ] UHQGV]HU& Ji]IHMOHV]WN chamotte-ja ismerteti: Zhuk József Betonkeverékek vizsgálati eredményei (folytatás) Egyesületi közlemények )HQ\ $QGRU $ V]pNHVIYiURVL DQ\DJYL]VJiOy ioorpiv ismerteti: Cz. M., dr..lv V]pQWDUWDOP~ QW WWYDVDN HOiOOtWiVD Egyesületi közlemények ismerteti: Imre László. QQ\& SDWURQK YHO\HN KDGL FpORNUD ismerteti: Zhuk József Cementek KRPRNIHOYHYNpSHVVpJpUO V. B., dr. Fémeknek és némely fémötvözeteknek ecetsavban és tejsavban való oldhatósága ismerteti: V. B., dr. Vaslemez feloldódása folyékony cinkben ismerteti: ifj. Gaul Károly Az eberswaldei fa- és cellulóza-kémiai kísérleti állomás közli: S. S. +RUGR]KDWy NHPpQ\VpJPpU P&V]HU Egyesületi közlemények Bartel János, dr. $ V]LOiUGViJL IRJDOPDN 5HMW pv Mohr szerint Grittner Albert $ ]~]RWW N YL]VJiODWD Miklósi Kornél, dr. Húzott vörösrézdrótok tulajdonságai Schartner Sándor Adatok a kristályok szerkezetéhez Schustler József A magyar cementnormáliák megújítása %tuy 'H]V $ ID D OpJKDMy pv D UHS OJpS V]HUNHV]WpVpEHQ Gerstner Miklós halála DOiOR]iV 1DJ\ 'H]V Révész Ármin $ SRUWODQGFHPHQWHN I]SUyEiMD %tuy 'H]V $ OpJL MiUP&YHN V]HUNHV]WpVpKH] KDV]QiOW IRQWRVDEE IpPHN pv ötvözetek V] 5HMW 6iQGRU Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a fémek technológiája Hírek (J\HV OHWL N ]OHPpQ\HN MHJ\]N Q\Y ;,; UHQGHV N ]J\&OpV Hermann Miksa A többirányú igénybevétel kérdéséhez Hírek (Hadifém szállítás) Bermann Miksa Fémek darabolása autogénnel Grittner Albert A "GLQHUR]LW UR]VGD HOOHQ YpG IHVWpN NULWLNDL LVPHUWHWpVH Hermann Miksa A többirányú igénybevétel kérdéséhez (folytatás) O. Bauer, O. Vogel, ismerteti: Bárány Béla Alumínium-Zink ötvözetek HMW 6iQGRU Schustler József Megjegyzések Hermann Miksának %DUWHO -iqrv GU N ]OHPpQ\pUO szóló bírálatára (J\HQO QHGYHVVpJ& ODERUDWyULXPL EHWRQSUyEiN Yt]PHQQ\LVpJpQHN HOUH YDOy NLV]iPtWiVD Hírek )HQ\ $QGRU $GDWRN D IYiURVL NiWUiQ\RV XWDN pstwpvpkh] Maurer Sándor $ Yt]YH]HWpNL yorpfv NRUUy]LyMD D WDODMEDQ pv D] H] HOOHQL védekezés N ]OL %tuy 'H]V A réz és az alumínium pótlása elektromos vezetékeknél Hírek Györki József $ NHQRODMRN YL]VJiODWD pv D KDV]QiOKDWyViJ NpUGpVH Bertmann Miksa $ NLL]]tWiV KDWiVD NLVPpUHW& V]LOtFLXPRV YDV QWYpQ\HNUH Miklósi Kornél, dr. $ ViUJDUp] W UpNHQ\VpJpUO ismerteti: B.D. Az öntöttvas korrózoiója közli: M.K. dr. A világ réztermelése és fogyasztása A metallográfia alapfogalmai

95 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) Gyászjelentés: I. Ferenc József Grittner Albert Az aszbesztcementpalák vizsgálata UHQJK\ -HQ A vízvezetéki ólomcsövek anyagai P.J. )RV]IRUV]HQQ\H]GpVHN IHOW QWHWpVH hypoeutektoidos vasakon M. S. Színréz kiválasztása rézhulladékokból Györki József Naftalinmosó olajok vizsgálata Györki József A szén extrakciója Pesky János $ W&]iOOy WpJOiN YL]VJiODWD Knapp Oszkár A fajsúly szerepe a vegyi termékek vizsgálata szempontjából A találmányi szabadalmakról szóló új törvényjavaslat Györki József Sóoldatok hatása a portlandcementre és a nagyolvasztósalakcementre 6]HUNHV]WN E~FV~V]DYD KDOiOR]iV Schafarzik Ferenc, dr. A mosonmegyei.luio\klgd FViV]iUN HOIRUGXOiViUyO Bárány Béla A vízvezetéki ólomcsövek korróziójának kérdéséhez A IRO\DV]WRWWYDV ORNRPRWtY W&]V]HNUpQ\HN DQ\DJiQDN PLQVpJpUO A vas viselkedése vízzel és vizes oldatokkal szemben a hazánkban $ YDV pv DFpO Up]WDUWDOPiQDN YpGKDWiVD D UR]VGiVRGiV HOOHQ Egyesületi közlemények Könyvismertetések Misángyi V. dr. A M. Kir. Államvasutak üzemében használt pótanyagok Beke József Az öntött betonról Bermann Miklós Folyasztott lermezek megmunkálása Könyvismertetések Bresztovszky Béla, dr. összeállította: Misángyi Vilmos, dr. Sajó Elemér Gállik István Kazinczy Gábor A M. Kir. Technológiai Iparmúzeum feladatai az ipari kísérletezés terén A M. Kir. Államvasutak üzemében használt pótanyagok A próbakocka és a beépített beton kocka szilárdságának összehasonlítása A gázok eloszlása folytvas ingotban A 3RLVVRQIpOH WpQ\H] pv D WpUIRJDWYiOWR]iV W UYpQ\H UXJDOPDV alakváltozásoknál A téglafalazat anyagainak mely tulajdonságai mértékadók a falazat szilárdságában?. ]OHPpQ\HN D ODERUDWyULXPRN pv LQWp]HWHN WHYpNHQ\VpJpUO pv D] DQ\DJYL]VJiODWL pv NtVpUOHWL J\ V]HUYH]HWL NpUGpVHLUO Grittner Albert Az aszfalt vizsgálata és alkalmazása Kazinczy Gábor A téglafalazat anyagainak mely tulajdonságai mértékadók a falazat szilárdságában? (Folytatás és vége.) Grittner Albert Az aszfalt vizsgálata és alkalmazása (Folyt. és vége.) A röntgensugarak alkalmazása az anyagvizsgálatban Könyvismertetés Miklósi Kornél, dr. A katonaposztó vizsgálatáról Gállik István A rugalmas feszültségváltozás törvénye Gállik István A rugalmas feszültségváltozás törvénye (folyt. és vége) Bermann Miksa +yo\djphqwhv W P U DFpOWXVNy pv DFpO QWYpQ\ HOiOOtWiVD Szénkísérleti intézetek Schleicher A., dr. A metallográfia alapfogalmai Grittner Albert Ólomcsapágyötvözetek Bermann Miksa +yo\djphqwhv W P U DFpOWXVNy pv DFpO QWYpQ\ HOiOOtWiVD IRO\W és vége) Czakó Miklós, dr. Ötvözött acélok hegesztése Egy gázpalackrobbanés okai és tanulságai Zidlinski Szilárd, dr. Tanulmány a Széchenyi-Lánchíd útburkolatain beállott romlásokról Grittner Albert Ólomcsapágyötvözetek (folyt. és vége) Czakó Adolf $] LSDUIHMOGpVW V]ROJiOy NXWDWyNtVpUOHWH]pV J\H 0DJ\DURUV]iJRQ

96 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) Zidlinski Szilárd, dr. Tanulmány a Széchenyi-Lánchíd útburkolatain beállott romlásokról (folyt. és vége) Miklósi Kornél, dr. A spirálfúró szilárdsági problémája HMW 6iQGRU Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a fémek technológiája A beton vizsgálata a hajóépítésben $ WpJODIDMWiNUD YRQDWNR]y PLQVpJL N YHWHOPpQ\HN Gállik István, dr. Czekélius Aurél emlékezete Czakó Adolf Az Anyagvizsgálók évi nemzetközi kongresszusa Amszterdamban Misángyi Vilmos, dr. A berlini Werkstofftagung 1927-ben Gállik István, dr. A nagyobb szilárdságú szerkezeti acélok kérdésének állása Magyarországon Misángyi Vilmos, dr. 5HMW 6iQGRU Az Anyagvizsgálók Új Nemzetközi Szövetségének január L DODNXOy N ]J\&OpVH.LVV -HQ Cz. A. A Magyar Mérnök és Építész-Egylet vasbetonszabályzatának átdolgozása A német és svájci cementszabványok szerint jelenleg érvényes szilárdsági követelmények Miklósi Kornél, dr. $ 5HMWIpOH PpUUXJy pv tuyv]hunh]hw DONDOPD]iVD fémszakítógépeknél Schwertner Antal Az útanyagok kérdése Vietorisz József A fémek egy kristályáról LVV -HQ A M..LU ÈOODPYDVXWDN N O QE ] pstwnh]pvhleo EHN OG WW portlandcementek viszgálata Bresztovszky Béla, dr. Az Anyagvizsgálók Új Nemzetközi Szövetségének január 5- én hozott állandó választmányi határozatai A Német Automobilútügyi Társaság kiadványai Közlemények a m. NLU -y]vhi 0&HJ\HWHP 0&V]DNL 0HFKDQLNDL Laboratóriumából és a vele kapcsolatos Kísérleti Állomásról Vendl Aladár, dr. A Duna budapesti homokjának ásványai és kémiai összetétele Czakó Miklós, dr. Az öntöttvas javításának irányai és eljárásai Csonka Pál A csavarószilárdságról (Rotter Károly) A szilícium-acélról )ppqhp& DQ\DJRNUyO V]yOy IRO\yLUDWL FLNNHN estwdq\djrnuyo V]yOy IRO\yLUDWL FLNNHN Ipari és egyéb anyagokról szóló folyóirati cikkek ÈOWDOiQRV pughn& IRO\yLUDWL FLNNHN Feimer László, dr. $GDWRN D IHQ\ID V]LOiUGViJL pv UXJDOPDVViJL WXODMGRQViJDLKR] Czakó Miklós, dr. $ IpPHN YLV]NR]LWiVD PDJDV KIRNRQ PHJ QHP ROYDGW ioodsrwedq Rotter Károly $ QDJ\V]LOiUGViJ~ pstwdfpouyo $ ] ULFKL NRQJUHVV]XV HONpV]tWpVH Pogány Béla, dr. A Röntgen-fény felhasználása az anyagvizsgálat céljaira Vér Tibor, dr. A kifáradás mibenléte és hatása az anyag sajátságaira )ppqhp& DQ\DJRNUyO V]yOy IRO\yLUDWL FLNNHN estwdq\djrnuyo V]yOy IRO\yLUDWL FLNNHN Ipari és egyéb anyagokról szóló folyóirati cikkek ÈOWDOiQRV pughn& IRO\yLUDWL FLNNHN Pogány Béla, dr. A Röntgen-fény felhasználása az anyagvizsgálat céljaira Egyesületi közlemények Rabong János Egyesületi közlemények: jún. 9-én tartott XXIV. rendes N ]J\&OpV Beszámoló a Zürichben 1929 március én tartott sínügyi puwhnh]ohwuo Vajdaffy Aladár, dr. A kukoricakóró, mint a cellulóze-ipar nyersanyaga Misángyi Vilmos, dr. 5HMW 6iQGRU HPOpNH]HWH

97 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) Pogány Béla, dr. 5 QWJHQ DQ\DJYL]VJiODWL HODGiVRN D QpPHW pv RV]WUiN Anyagvizsgálók Szövetségeinek október 10.-én tartott N ]J\&OpVpQ Szalóki Zoltán, dr. A fény hatása a fonalak és a szövetek tulajdonságaira Hegesztések gyors vizsgálata a gyakorlatban Nemzetközi vasszerkezeti kongresszus 1930-ban Az "St 52" szerkezeti acél Egyesületi közlemények: okt. 2-án tartott 10. választmányi ülés Vér Tibor, dr. Az anyagvizsgálat néhány újabb problémájáról Beck Pál Húzott ónszalag rekrisztallizációs centrumainak eloszlása Egyesületi közlemények: febr. 27-én tartott választmányi ülés Gállik István, dr. Vas és acélanyagok nyúlásának összehasonlító vizsgálata N O QE ] PpUHW& SUyEDSiOFiN HVHWpEHQ Egyesületi közlemények: jún. 6-án tartott XXV. rendes N ]J\&OpV A Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének könyvtárjegyzéke Zorkóczy Béla $ KHJHV]WpV WHFKQROyJLiMD pv NRUV]HU& DONDOPD]iVDL Rotter Károly Vasszerkezetek hegesztése Rotter Károly Hegesztett kapcsolatok magatartása &VLOOpU\ 'H]V Ivhegesztés a Bszkrt-pálya alkatrészein Hírek Worschitz Frigyes A röntgensugárdiagnosztuika a faanyag vizsgálatában Gállik István, dr. A krómacélokkal végzett kísérletek és kapcsolatos tanulmányok Thoma Albert 7&]V]HNUpQ\ DQ\DJRN PLQVpJL NpUGpVHLQHN PHJROGiVD Egyesületi élet: 14. rendes választmányi ülés márc. 31. Dr. M. Ros látogatása Vietóórisz József A Vickers-féle keménységvizsgáló gép Rotter Károly Hegesztett vasszerkezetek legújabb német szabályzata Egyesületi közlemények: A Magyar Anyagvizsgálók (J\HV OHWpQHN ;;9, UHQGHV N ]J\&OpVH PiMXV Gállik István, dr. Króm acélokkal végzett újabb kísérletek Vér Tibor, dr. 6]HUNH]HWL YDVDQ\DJRN YLVHONHGpVH PDJDVDEE KPpUVpNOHWHQ állandó (statikus) terhelések alatt Egyesületi közlemények: 17. választmányi ülés (1931. nov. 15.) Ásványolaj Bizottság megalakulása Az Anyagvizsgálók Új Nemzetközi Szövetségének I. kongresszusa Zürich-ben, szept Zorkóczy Béla Az I. Nemzetközi Hegesztéstechnikai Kongresszus tanulságai Feimer László, dr. $ W&]iOOy ID DONDOPD]iVD D] Északamerikai Egyesült Államokban Feimer László, dr. Az Egyesült Államokban használt alumínium ötvözetek tulajdonságai és alkalmazásuk Gerritsen W., ismerteti: Z.B. Benesch Ferenc Sailer Géza, dr. Vietórisz József, dr. HODGiVD D 0pUQ NHJ\OHWEHQ $ YiOWyiUDP~ tykhjhv]wpv pv alkalmazása" címen (Bp febr. 12.) Egyesületi hírek: márc. 4-én tartott XIX. választmányi ülés, $FpOW UHWHNHQ pv]ohokhw UHQGHOOHQHVVpJHN N O Q V WHNLQWHWWHO D IpQ\O IROWRN RNDLUD $Q\DJYL]VJiODW pv PLQVpJL DFpORN J\iUWiVD D Rimamurány- 6DOJyWDUMiQL 9DVP& r.t.-nál, különös tekintettel a sodronykötelek anyagára Egyesületi hírek: máj. 30-án tartott XX. választmányi ülés, ULWLNXV KIRND DODWW KHQJHUHOW OiJ\YDV rekristallizációja utólagos hideg alakítás után Worschitz Frigyes, dr. Rádiográfiai fajsúlymeghatározás Varga József, dr. elnöki megnyitója a Magyar Ásványolaj Bizottság alakuló ülésén Egyesületi élet: A Magyar Ásványolaj Bizottság alakuló ülése,

98 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) %UHV]WRYV]NÚ %pod GU Közleménmyek a m. NLU -y]vhip&hj\hwhp 0&V]DNL 0HFKDQLNDL Laboratóriumából és a vele kapcsolt Kísérleti Állomásból Reuss Endre, dr. A hideg alakítás befolyása a vas- és acélanyagok folyási határára Egyesületi hírek: szept. 27-én tartott XXI. választmányi ülés, %UHV]WRYV]NÚ %pod GU Eljárások a tégléaszilárdság meghatározására Worschitz Frigyes, dr. 5iGLRIL]LNDL V&U&VpJPpUpVHN spekrometrikus és iontometrikus fajsúlymeghatározás H. Kühl, dr. (ismerteti: Czakó Miklós, dr.) "Cementkémia" ismerteti: Czakó Miklós A portlandcement konstituciója Le Chatelier szerint Misángyi Vilmos, dr. Visszapillantás az Anyagvizsgálók Közlönyének eddig megjelent tíz évfolyamára Jakóby István Ónfólia-feketedés Czakó Miklós, dr. A portlandcement kémiai jellemzése Az 1935-ben Londonban tartandó nemzetközi kongresszus vitaanyaga Az 1935-ben Londonban tartandó nemzetközi kongresszus tanulmányi bizottságai %UHV]WRYV]NÚ %pod GU A magyar cementszabályzat átdolgozásával kapcsolatos kísérletek A m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet 50 éves jubileuma Egyesületi élet Ordódy János Jelentés a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet pyl P&N GpVpUO %XGDSHVW Marssó László Beszámoló az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szövetségének évben Zürichben tartott kongresszusáról. B) csoport: természetes kövek, portland- és alumíniumcementek Magyar Országos Szabványok (MOSz.) 1. évf. Budapest, Az évi zürichi II. nemzetközi sínügyi értekezlet Az évi zürichi "Kongresszusi könyv" kedvezményes megszerzése Kazinczy Gábor, dr. Beszámoló az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szövetségének évben Zürichben tartott kongresszusáról. B) csoport: beton és vasbeton Spinger István, dr. A washingtoni National Bureau of Standards Egyesületi élet Misángyi Vilmos, dr. A gazdaságos ipari termelés feltételei az anyaggazdálkodás szempontjából Palotás László Az Abrams-féle ItQRPViJL PRGXOXV J\DNRUODWL MHOHQWVpJH Pesky János Thermittel hegesztett sínek Pesky János $ ]~]RWW N puwpnhopvh Egyesületi tudnivalók &VLOOpU\ 'H]V A VtQLOOHV]WpVKHJHV]WpV IHMOGpVH pv D KHJHV]WHWW VtQLOOHV]WpVHN tanulmányozása Könyvismertetés: Magyar Országos Szabványok (MOSZ) szám. Q\YLVPHUWHWpV 0DJ\DU 2UV]iJRV 6]DEYiQ\RN *\&MWHPpQ\H, füzet Zorkóczy Samu emlékezete Gállik István, dr. $ PpUWpNDGy IIHV] OWVpJ OHYH]HWpVH D Mohr-féle törési elmélet alapján Gállik István, dr. A hajlítópróba alkalmazása a hegesztés vizsgálatában Marssó László A beton nyomószilárdsága Könyvismertetés: Magyar Országos Szabványok (MOSZ) szám Worschitz Frigyes, dr. $] ps pv EHWHJ IDDQ\DJ ILQRPV]HUNH]HWL MHOOHP]L Kazinczy László Az esztergakések éltartósságáról és élkopásáról Schwertner Antal Az együttes húzás és nyírás alapegyenlete és alkalmazása Q\YLVPHUWHWpV 0DJ\DU 2UV]iJRV 6]DEYiQ\RN *\&MWHPpQ\H,,

99 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László füzet Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) A m. NLU 7HFKQROyJLDL pv $Q\DJYL]VJiOy,QWp]HW P&N GpVH D] évben LKDLOLFK *\] GU Összehasonlító kísérletek a folytvas- és acélbetétes, SRUWODQGFHPHQWWHO pv EDX[LWFHPHQWWHO NpV] OW 7NHUHV]WPHWV]HW& gerendákkal &RWHO (UQ Az acél kopásának kérdése Gállik István, dr. Az évi zürichi II. nemzetközi sín-értekezlet tárgyalási anyagának ismertetése Palotás László $ EHWRQDGDOpNDQ\DJRN OHJNHGYH]EE V]HPV]HUNH]HWH Könyvismertetés: Magyar Országos Szabványok (MOSZ) szám. Q\YLVPHUWHWpV 0DJ\DU 2UV]iJRV 6]DEYiQ\RN *\&MWHPpQ\H,,, füzet (J\HV OHWL pohw $,,, 1HP]HWN ]L 6LQpUWHNH]OHW (ONpV]tW Bizottság Második ülése (1934. nov. 28.) Vér Tibor, dr. Egyesületi élet: december 7-én tartott XXIX. rendes választmányi ülés $] DQ\DJYL]VJiODW NRUV]HU& SUREOpPiL 0LpUW QHP HOHJHQGN D WHUYH]N V]iPiUD D VWDWLNXV YL]VJiODWEyO Q\HUW DQ\DJMHOOHP]N " Gáspár Géza Beszámoló az Anyagvizsgálók Nemzetközi szövetségének ben tartott kongresszusáról. B-csoport: Kémiai hatások a cementre és a betonra, cementek hidraulikus adalékanyagokkal Worschitz Frigyes, dr. Szöveti rostelemek sejtfalvastagodásának szerepe a növényi rostanyagok röntgen-interferometrikus elemzésében Schwertner Antal A vas és a beton közötti tapadás és a vasbetonelmélet *\HQJ 7LERU Mérnöki laboratóriumok munkája Amerikában ,,, 1HP]HWN ]L 6tQpUWHNH]OHW HONpV]tW EL]RWWViJiQDN KDUPDGLN ülése 1935.március 29-én választmányi ülés május 15-én LVV -HQ HPOpNH]HWH LVV -HQ KDOiOD Cságoly József $] ~WpStWpVEHQ KDV]QiODWRV N O QE ] ELWXPHQHN YL]VJiODWD iViUKHO\L 'H]V A fotoelaszticimetria. Feszültségmeghatározás optikai úton Magyar Országos Szabványok Gyüjteménye IV. füzet Magyar Országos Szabványok (MOSz) szám $] (J\HV OHW ;;; UHQGHV N ]J\&OpVH.június 14-én (Tiszti jelentések, választások),,, 1HP]HWN ]L 6tQpUWHNH]OHW HONpV]tW EL]RWWViJiQDN QHJ\HGLN ülése július 5-én a III.Nemzetközi Sín-értekezlet szeptember Megnyitóbeszédei Programja (ODGiVDLQDN LVPHUWHWpVH pV]WYHYLQHN QpYVRUD Határozatai pW IHON V] QW Sályi (Springer) István dr. A beton lassú alakváltozása Magyar Országos Szabványok Gyüjteménye V. füzet tuhn $,, 1HP]HWN ]L (UGJD]GDViJL.RQJUHVV]XV %XGDSHVW szeptember) Hírek: A Magyar Mérnök- és estwpv](j\ohw pyl WRYiEENpS] HODGiVVRUR]DWD Gállik István, dr. h.c. Ferde irányú hegesztett varratok szilárdsága Misoga Zoltán Szabályos húzásnak alávetett vörösréz-anyag viselkedése UiN YHWNH] V]DEiO\RV Q\RPiV HVHWpQ

100 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) 31. választmányi ülés június 2-án ;;;, UHQGHV N ]J\&OpV.június 25-én (Tiszti jelentések, választások) A III. Nemzetközi Sín-értekezlet (Budapest 1935.szept.) könyvének megjelenése -HOHQWpV D 1HP]HWN ]L 6] YHWVpJ KHO\]HWpUO Ipolyi Károly &VHUVDYDV WLQWiN VDYWDUWDOPiQDN MHOHQWVpJH pv PHJKDWiUR]iVL módszere Palotás László $ EHWRQ NRFNDV]LOiUGViJiQDN HOUHEHFVOpVH Feimer László, dr. Csavarkötések szilárdsága tekintettel a lemezek palástnyomására Értesítések az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szövetségének Londonban április tartandó II. kongresszusáról Hírek: A Szabványosító Intézetek Nemzetközi Szövetségének (I.S.A.)Budapesten aug.31-szept.12. tartott értekezletsorozata Czakó Miklós, dr. Henry Le Chatelier Tantó Pál Beszámoló a német és magyar hegesztési bizottság évi május pq %XGDSHVWHQ WDUWRWW N ] V puwhnh]ohwpuo *\HQJ 7LERU Betonkockákon, hasábokon és hengereken végzett összehasonlító szilárdsági kísérletek Emperger dr.-ing.e.h.f.v. Az "Q WpQ\H] HJ\VpJHVtWpVH D YDVEHWRQEDQ Magyar Országos Szabványok (Közlemények) szám &VLOOpU\ 'H]V pv 3pWHU Lajos &VLOOpU\ 'H]V pv 3pWHU Lajos Liste des Normes Nationales Hongroises et des projets de normes "Bull Head-sínek" zsugorodó talphevederes illesztésének vizsgálata "Bull Head-sínek" zsugorodó talphevederes illesztésének vizsgálata Dr.Pattantyús Á.Géza :Gépészeti Zsebkönyv &RWHO (UQ $ Martinacélgyártás Dr. Móri Béla: Jelentés a benzinpótló mótor-hajtó anyagok állandó nemzetközi bizottságá-nak (CIPCC) Budapesten tartott VI. évi VV]HM YHWHOpUO Tantó P., Harkányi J., dr Széchy K., Vass L.: Jelentés a berlini évi nemzetközi híd- és épületszerkezeti kongresszusról Magyar Országos Szabványok Gyüjteménye Vi. füzet Magyar Országos Szabványok (Közlemények) szám Monostori Antal, dr. A festés hatása gyapjú-fonalak és szövetek szilárdsági tulajdonságaira Waigand Ferenc $ ]VtUWDUWDORP KDWiVD D EU PHFKDQLNDL WXODMGRQViJDLUD Egyesületi élet: 32. rendes választmányi ülés május 25-én Gállik István,dr. h.c. és Vér Tibor, dr. Gállik István,dr. h.c. és Vér Tibor, dr. ;;;,, UHQGHV N ]J\&OpV 1937 június 18-án A " Széchenyi Tudományos Társaság" jelentése. Budapest, Lágyvassal végzett dróthúzási kísérletek Lágyvassal végzett dróthúzási kísérletek Pallay Nándor, dr. A fakeménység vizsgálati módszerének módszerének kérdése /Z 0iUWRQ GU Hazai traszainkról Deutsche Auszüge ungarischer wissenschaftlicher Zeitschriften A) Naturwissenschaften A szabványok hazánkban és külföldön. Alkalmazásuk a közszállításban. Pesky János Téglavizsgálatok iViUKHO\L 'H]V (J\V]HU&VtWHWW HOMiUiV EHOV IHV] OWVpJHN RSWLNDL PHJKDWiUR]iViUD Palotás László, dr. A beton alakváltozása tartós terhelés hatására Kazinczy Gábor, dr. $ YDVEHWRQWDUWy PpUHWH]pVpQHN DODSYHW NpUGpVHL Magyar Országos Szabvábyok Waigand Ferenc 6]LYDFVRN PLQVpJL viszgálata és osztályozása

101 A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Tóth László Deutsche Auszüge ungarischer wissenschaftlicher Zeitschriten A) Naturwissenschaften Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) Hírek: IV. Nemzetközi Sin-értekezlet, Düsseldorf, szept Gállik István, dr.h.c. Bemetszett rudak és szegecselt kötések fáradási szilárdsága I A sínfelület kopása Személyi hír: Dr. Vargha Kálmán t itkár magántanársága DJ\DU 2UV]iJRV 6]DEYiQ\RN *\&MWHPpQ\H ; I ]HW Magyar Országos Szabványok (MOSz) 36. sz Adolf Beck: Magnesium und seine Legierungen Hírek: Az Anyagvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (1940. VI elmarad a konferencia Kölnben és Münchenben) Gállik István, dr.h.c. Bemetszett rudak és szegecselt kötések fáradási szilárdsága II Vietórisz József, dr. techn. ÒM PyGV]HUHN D] DFpORN KNH]HOpVH WHUpQ Személyi hír: Dr. h. c. Czakó Adolf 80 éves Palotás László, dr. 9DVEHWRQV]HUNH]HWHN HUMiWpND D WDUWyV DODNYiOWR]iVRN figyelembevételével Az öntöttvas nemesítés egyik újabb eljárásának vizsgálata DJ\DU 2UV]iJRV 6]DEYiQ\RN *\&MWHPpQ\H ;, I ]HW Magyar Országos Szabványok (MOSz) 37. és 38. szám Megjegyzés: Thoma Albert Fárasztó vizsgálatok vasúti kocsitengelyeken Thoma Albert A nikkelréz W&]V]HNUpQ\DQ\DJ Kazinczy Gábor,dr. techn. Beszámoló a német anyagvizsgálók egyesületének június pq 0 QFKHQEHQ WDUWRWW OpVpUO H.J. Gough, közli: Thoma Albert Pavlánszky Ede Gállik István dr.h.c.ny.h. államtitkár, egyesületünk tiszteletbeli WDJMiQDN SiO\DIXWiVD pv P&N GpVH Egyesületi élet: XXXVUHQGHV N ]J\&OpV M~QLXV pq HS OJpSHN V]HUNH]HWL DQ\DJDLQDN LVPHUWHWpVH Materials of Aircraft construction. The Journal off the Royal Aeronautical Society 1938.) Magyar Országos Szabványok (MOSz) 39. és 40. szám Az acél kristályszemcse-nagyságainak befolyása az acélnak KNH]HOpVHNNHO V]HPEHQL YLVHONHGpVpUH V]LOiUGViJL puwpnhluh pv egyéb fizikai tulajdonságaira Biacs Nándor: Nedvességtartalommérés villamos úton Hírek: A Technológiai Könyvtár Barátai Egyesületénekünnepi N ]J\&OpVH 6]DEy 'H]V $ VtQDQ\DJ NpUGpVH D] RODV] államvasútaknál E. Siebel: Handbuch der Werkstoff-prüfung Benesch Ferenc Az összetett vas-mangánkarbidok állandósága HU -y]vhi GU techn. Az alitált vas viselkedése kéntartalmú forrógázokban Fábry Ferenc Acélok színjelzése Vietórisz József, dr. techn. $Q\DJNLIiUDGiV D J\iUWiV pv JpSV]HUNHV]WpV V]HPV] JpEO Hírek: Dr Bresztovszky Béla Gillemot László, dr.techn. A hegesztés röntgenvizsgálata Egyesületi közlemények: A Magyar Anyagvizsgálók (J\HV OHWpQHN ;;;9, UHQGHV N ]J\&OpVH Hírek: Dr. Czakó Miklós Feimer László, dr $ODSHOYHN pv DGDWRN N QQ\& IpPV]HUNH]HWHN PpUHWH]pVpKH] Hírek: A Magyar Mérnök és Építész Egylet 75 éves jubileumi N ]J\&OpVH Förster László.DQ\DJYL]VJiODWL PyGV]HUHN Thoma Albert Az öntési ill. a hengerlési kéreg befolyása az ütve-szakító szilárdságra Pavlanszky Ede Nickel- és 0RO\EGlQPHQWHV FVHUH V]HUNH]HWL DFpORN P&V]DNL ismartetése

102 Tóth László A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója Horváth István A MpJOHQFVHNpS]GpV IL]LNiMD pv D IDJ\NiURN N O Q V WHNLQWHWWHO D WLV]DI UHGL QW ] IFVDWRUQD pstwpvpuh Csonka Béla Lövegcsövek elhasználódása Név Cím Év Oldal (tól) Oldal (ig) Schwertner Antal A beton és a vas közötti tapadás befolyása a vasbetongerenda biztonságára Helyreigazítás a "A MpJOHQFVHNpS]GpV IL]LNiMD pv D IDJ\NiURN N O Q V WHNLQWHWWHO D WLV]DI UHGL QW ] IFVDWRUQD pstwpvpuh F cikkhez Gállik István, dr. $] DFpORN KHJHV]WKHWVpJH pv D] ~MDEE QDJ\V]LOiUGViJ~ pv KHJHV]WKHW PDQJiQV]LOtFLXP pv PDQJiQIRV]IRU Thomasacélok Nemesdy József $ YDV~WL IHOpStWPpQ\ NRUV]HU& DQ\DJYL]VJiODWL NpUGpVHL Péter Lajos Mauritz-Vendi, ismerteti: Pojják Tibor Gállik István, dr. Egy pár szó az elektromos ívhegesztéssel HOiOOtWRWWN ]~WL YDV~WL 9LJQRO IHOpStWPpQ\HNUO Ásványtan I-II A Dauget és a Mohr-féle törési görbék egymássali összefüggése, 'DXJHWIpOH HOPpOHW iowdoiqrvtwivd pv D EHOV V~UOyGiV ~M hipotézisének új fogalmazása HU -y]vhi Fémcsiszolatok elektrolitikus polírozásával szerzett tapasztalataim Dr. Quirin Leóra való emlékezés Palotás László Kétirányban teherbíró vasbetonlemez Zorkóczy Béla Saválló és KiOOyDFpORND KiERU~V DQ\DJJD]GiONRGiVEDQ Vietorisz József A háborús gyorsacélokról

103 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith 7 UpVPHFKDQLNDpVDQ\DJYL]VJiODW$;;V]i]DGHOIHOHMWHWW~WW UL Dr. H. P. Rossmanith Vienna University of Technology, Institute of Mechanics Összefoglalás $N ]OHPpQ\DW UpVPHFKDQLNDpVDQ\DJYL]VJiODWHOVNXWDWyLQDNPXQNiMiWWHNLQWLiW%HPXWDWMDD törésmechanika kialakulását Németországban és bemuatja az Osztrák-Magyar Monarchia területén Karl Wieghardt, Alfons V. Leon, K. Wolf, A. Smekal és P. Ludwik tevékenységét. Figyelemmel kísérhetjük G. I. Inglis és A.A. Griffith munkájával való összehasonlítást. $ N ]OHPpQ\ UiPXWDW DUUD KRJ\ H]HQ ~WW U NXWDWyN PXQNiMD N O Q VNpSSHQ D] EHQ :LHJKDUGW iowdo D W UpVPHFKDQLND DQDOLWLNXV DODSHJ\HQOHWHLQHN D IHMOGpVpUO tuw FLNNH V]iPRV pywl]hggho HO] WW PHJ VRN HUHGPpQ\HV PXQNiW Wieghardt munkája valójában közvetlenül kapcsolódott valóságos tönkremeneteli esethez és /HRQ WHUMHGHOPHV P&YpW IOHJ PpUQ NL problémák megoldása vezérelte. Bemutatásra kerülnek azon okok, amelyek Wieghardt 1907-es DODSYHWFLNNpWIOHJD]DQJROV]iV]WHU OHWHQPHOO]WpN 1. Bevezetés $ W UpVPHFKDQLNiW PiU D] ~M NNRUV]DNEDQ LV KDWpNRQ\DQ DONDOPD]WiN DPLNRU IHOIHGH]WpN D NSDWWLQWiVRVWHFKQLNiWDPHOO\HOW EEpNHYpVEpNLILQRPXOWV]HUV]iPRNDWNpV]tWHWWHNEpNHLGUHpV KiERU~UDHJ\DUiQW$SHQJpNIHMV]pNHOiOOtWiVDPLQLPiOLVDQD]WDWXGiVWLJpQ\HOWHKRJ\DQUHSHG pvkdvdgdnghd]piunpwvpjhvkrj\dprghuqhpehuhphnrudlohv]iupd]rwwdlphjpuwhwwpnd törés mechanizmusát. Az irodalomban számos olyan eseményt rögzítettek Európában a XII-XIII. században, amelyek W UpVUHXWDOQDN$;,9V]i]DGEDQD]iJ\~EURQ]RNNH]GHWOHJHVPLQVpJHOOHQU]pVpWpVYL]VJiODWiW végezték el úgy, hogy a feje tetejére állított megtöltött ágyút elsütötték, mire az felemelkedett a OHYHJEH+DDOHYHJEOYLVV]DpUNH]iJ\~FV Y QQHPYROWUHSHGpVYDJ\D]QHPW UWHOWHOMHVHQ HOpJ V]tYyVQDN pv EL]WRQViJRVDQ ]HPHOWHWKHWQHN PLQVtWHWWpN +D D]RQEDQ H] D GLQDPLNXV YL]VJiODWW U WWiJ\~FVYHOpUWYpJHWDNNRUHOUHQGHOWpNDIHJ\YHU~MUD QWpVpW $Q\XJDWLRUV]iJRNEDQD]HOVW UWpQHOPLOHJIHOMHJ\]HWWWDQXOPiQ\>da Vinci keltezetlen, Uccelli 1956], mely a törési szilárdsággal foglakozott, Leonardo GD 9LQFL QHYpKH] N WKHW DNL D vashuzalok szilárdságát tanulmányozta. Azt a vizsgálógépet, amely da Vincinek a Codex Atlanticusban található feljegyzéseiben van lerajzolva, Irwin és Wells értelmezték és magyarázták FLNN NEHQ>@/HRQDUGRN O QE ]KRVV]~ViJ~GHXJ\DQRO\DQYDVWDJKX]DORNUDNRQFHQWUiOW Galileo Galilei [1683] pedig HJ\IRUPD KRVV]~ViJ~ pv N O QE ] YDVWDJViJ~ KX]DORNNDO 101

104 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL foglalkozott. Ráadásképp hajlításra illetve húzásra igénybevett márványoszlopok törését is tanulmányozta. Galileo kvázi-analitikus megközelítése vezetett a méretbeli hasonlóság gondolatához, amely - különösen a XIX. században - meghatározta a mérnöki tervezési NULWpULXPRNNLIHMOGpVpW N U O ;,9 /DMRV )UDQFLDRUV]iJ NLUiO\D D YHUVDLOOHVL NHUWMpEH HJ\ IpQ\&] V] NN~W megépítését rendelte el és ezzel a munkával udvari mérnökét, E. Mariotte-ot bízta meg. Ezen IHODGDWPHJROGiVDPHJNtYiQWDDMHOHQWVPHQQ\LVpJ&QDJ\Q\RPiV~WYt]HOV]LJHWHOpVpWMariotte hengeres nyomástartó edényeken végzett kísérleteket, miközben az alakváltozást illetve a tartály megrepesztéséhez szükséges nyomást mérte és megfigyelte, hogy közvetlen összefüggés áll fenn a nyomás és a kerületi megnyúlás között [1686]. Megállapította, hogy akkor reped meg a tartály, amikor a kerületi nyúlás egy bizonyos határon túllép. Ez eredményezte a maximális nyúlás (vagy maximális feszültség) kritériumként való alkalmazását a törési szilárdság becslésében. 2. A XIX. század iparosítása és a professzionális anyagvizsgálat kialakulása $;,;V]i]DGLLSDURVtWiVLIRO\DPDWiEDQDQ\HUVYDVpVD]DFpOIHOKDV]QiOiVDQDJ\MHOHQWVpJUHWHWW szert. A mérnökük világának ezt a felgyorsult és részben szabályozatlan terjeszkedését a szerkezetek viszonylag nagy arányú tönkremenetele kísérte. Valójában a vasúti kocsik tengelyeinek és a síneknek a törése olyan megszokott dolog volt, hogy 1870-ben a brit Engineering mérnöki folyóirat heti rendszerességgel közölt vasúti katasztrófákról szóló statisztikát. Ez a helyzet a közvélemény fokozott figyelmét irányította a vasúti szállítás és a hidak EL]WRQViJiUD (QQHN HUHGPpQ\HNpSSHQ D PpUQ N NHW QDJ\REE IHOHOVVpJYiOODOiVUD NpV]WHWWpN DQQDN pughnpehq KRJ\ HKKH] D VDMiWViJRV DONDOPD]iVKR] PHJIHOHO DFpOW WDOiOMDQDN pv H] D felhasználás szempontjából lényeges mechanikai anyagtulajdonságok pontos meghatározását LJpQ\HOWH $.UXSS P&YHN iowdo OHJ\iUWRWW WY ] WW DFpO PHOHJW UpNHQ\VpJH 1pPHWRUV]iJEDQ HOV] U N U O EXNNDQW IHO pv H]]HO IHOHUV G WW DQQDN LJpQ\p KRJ\ D] DFpORN W UpVL PLQVpJpQHN WDQXOPiQ\R]iViUD YL]VJiODWL WHFKQLNiNDW IHMOHVV]HQHN NL >Todhunter és Pearson 1886]. Európában nagyszámú anyagvizsgáló laboratóriumot nyitottak, melyek között az egyik legfigyelemreméltóbbat David Kirkaldy 1865-ben létesítette Londonban [1864]. Kirkaldy eredményei számos más országbeli kollegáinak eredményeivel együtt fémjelezték az DFpORNEHPHWV]HWWSUyEDWHVWHQYDOy WYL]VJiODWiQDNNH]GHWpW$] QW WWYDVpVDFpO WYL]VJiODWRW széles körben használták a XIX. század végén, mert ezek a vizsgálatok jól mutatták az acélokban a V]tYyVULGHJ iwphqhwl KPpUVpNOHWHW pv H]]HO KR]]iMiUXOWDN D KNH]HOpV HOOHQU]pVpKH] $] W igénybevétellel és a töréssel szemben való méretezést pusztán a gyakorlatban tapasztalt törési esetekre alapozták ben P. Ludwik [1909] javasolta azt az elméletet, amelyik a bemetszett próbatestnek a Q YHNY KPpUVpNOHWWHO YDOy KLUWHOHQ WPXQND Q YHNHGpVpW VHJtWHWW PHJPDJ\DUi]QL Ludwik PXQNiMiWDNpVEELHNEHQUpV]OHWHVHQWiUJ\DOMXN 3. L. Prandtl és a korabeli elképzelések a képlékeny alakváltozásról Ludwig Prandtl 1875 február 4-én született a bajorországi Freisingben, gimnáziumi tanulmányait Freisingben illetve 0 QFKHQHEHQ IRO\WDWWD pv D IHOVIRN~ YpJ]HWWVpJpW D P QFKHQL Technische +RFKVFKXOHQ V]HUH]WH PLHOWW DQ\DJYL]VJiOy ODERUMiEDQ A. Föppl segédje lett ban a 102

105 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith hannoveri Technische Hochschule-n tanítva elnyerte az egyetemi docensi címet ben professzor lett a Göttingeni Egyetemen, ahol [1903] publikálta híres membrán analógiás érvelését a csavarás problémájához. E munkában egy szappanhártyát felhasználva megmutatta, hogy a feszültségeloszlásra vonatkozó minden információt kísérletileg meg lehet határozni. Bach, Bauschinger, Lüders, Prandtl, Kármán (aki 3UDQGWO HOV pv OHJMREE WDQtWYiQ\DL N ] O NHU OW NL Nádai és mások nagyban hozzájárultak az anyagok képlékeny viselkedésének megértéséhez közvetlen a századforduló után. Timoshenko az $Q\DJRN V]LOiUGViJiQDN W UWpQHWpUO írt könyvében rámutat [1953], hogy 3UDQGWOV]DSSDQKiUW\DDQDOyJLiMiQDNJ\DNRUODWLMHOHQWVpJpWA.A. Griffith és G.I. Taylor ismerték fel [1917]. A IDUQERURXJKL.LUiO\L /pjlhu WiPDV]SRQWRQ GROJR]yA.A. Griffith, G. I. Taylor VHJtWVpJpYHO PHJPpUWH D EHPHWV]pVHN iowdo OpWUHKR]RWW IHV] OWVpJJ\&MWpVW HOVVRUEDQ UHS OJpS DONDWUpV]HLQ PLQW SpOGiXO OpJFVDYDUWHQJHO\HN KRUQ\DLQ (]W D WHFKQLNiW DONDOPD]WiN N O QE ] NHUHV]WPHWV]HW& UXGDN FVDYDUyPHUHYVpJpQHN PHJKDWiUR]iViUD LV pv PHJiOODStWRWWiN KRJ\ D módszernek leginkább a repülésben vették hasznát, különösképpen légcsavarok esetében. Azonban annak ellenére, hogy...néhány elszigetelt kísérletet hajtottak végre ebben az országban és Németországban... nem emlékeztek meg Prandtl munkájáról, amely akkor már 14 éve ismert volt. A törés jelenségét tanulmányozva 3UDQGWO>@DN YHWNH]két típusú törést javasolta definiálni: a) kohéziós vagy rideg törés, b) nyírási törés. $PLNRU DFpO KHQJHUHV SUyEDWHVWHN V]DNtWyYL]VJiODWiW YpJH]WpN PLQG PLQG SHGLJ Ludwik PHJILJ\HOWHKRJ\DNRQWUDNFLyVW UpVQpODUHSHGpVDNHUHV]WPHWV]HWULGHJN ]HSpQNH]GGLNpVD kúpos perem felé képlékenyen terjed ki. $W UpVPHFKDQLNDNRUDLP&YHOL (]HU pv H]HU py yulivl WHFKQROyJLDL IHMOGpVH HOOHQpUH EL]WRVDQ iootwkdwy D] KRJ\ D W UpV NRUDL történelmében a tönkremenetel feltételeit csak alig értették. A XX. század elejének az anyagok szilárdságáról való szemléletét jól tükrözi Love Értekezés a rugalmasságtan matematikai HOPpOHWpUOÄ [1926] c. munkája. A könyv azon fejezetei, amelyek a lineárisan rugalmas elmélet DONDOPD]KDWyViJiYDO IRJODONR]QDN D] N ] WWL LGV]DNEDQ QHP YROWDN hatással a töréssel foglalkozó tanulmányokra. Love megjegyzi, hogy az elterjedten használt biztonsági WpQ\H]N DIHOOpSIHV] OWVpJHNHWDUUDDWDUWRPiQ\UDV]RUtWMiNOHDPHO\EHQDOLQHiULVDQUXJDOPDV DQDOt]LVHOpJSRQWRV$EL]WRQViJLWpQ\H]pUWpNpUHDN YHWNH]SpOGiNDWVRUROMDIHOND]iQRNQiO- 6, tartóoszlopoknál - 10, vasúti hidaknál 6-10, légcsavar tengelyeknél és olyan alkatrészeknél, melyek hirtelen irányváltásnak vannak kitéve A töréssel kapcsolatban Love még a könyvének negyedik, 1926-os kiadásában is arra a következtetésre jut, hogy a szakadás tulajdonságait csupán bizonytalanul értjük. Azonban az LVPpWOG WHUKHOpV IiUDGiV N YHWNH]WpEHQ YDOy V]LOiUGViJ FV NNHQpVpUO tuw IHMWHJHWpVpEHQ Love ezt úgy írja le, mint az anyag fokozatos elhasználódása Ebben a tekintetben elég közel járt ahhoz, amit ma kontinuum károsodás mechanika néven tartunk számon. XWiQ D] DXWyN PDMG D UHS OJpSHN PHJMHOHQpVpYHO D PHJIHOHO EL]WRQViJL WpQ\H]N 103

106 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL biztosítása egyre bonyolultabbá vált és a törés megértésének igénye egyre nyilvánvalóbb lett. E NpUGpVUH DGDQGy YiODV]RNDW IOHJ D MREE WXODMGRQViJ~ DQ\DJRNUD D W NpOHWHVHEE J\iUWiVUD pv HOOHQU]pVUH poh]wpn NL (]HQ WiPDV] ILJ\HOHPEHYpWHOpYHO D W EEQ\LUH WDSDV]WDODWRQ D EL]WRQViJL WpQ\H]Q pv D SUyEDYL]VJiODWRQ DODSXOy W UpV HOOHQL PpUHWH]pV HOOHQU]pV pv N ] WW fennmaradt. A törési tönkremenetelek nagy költségei elleni védekezés egyetlen alternatívája a EL]WRVtWiV YROW (EEHQ D] LGV]DNEDQ D]RQEDQ V]iPRV RO\DQ YL]VJiODWRW YpJH]WHN DPHO\HN HOVHJtWHWWpNDW UpVPHFKDQLNDNLDODNXOiViWpVEHYH]HWpVpW 4.1. :LHJKDUGW±DNRUDL~WW U $ W UpVPHFKDQLND HOV DQDOLWLNXV HOPpOHWpW pv D PpUQ NL J\DNRUODWEDQ YDOy DONDOPD]iViW. :LHJKDUGWNpV]tWHWWHJ UJVFVDSiJ\YHJ\HVW UpVLPyGMD Karl Wieghardt M~QLXV pq V] OHWHWW D] psshq D]HOWW HJ\HV OW 1pPHW %LURGDORP 5DMQDL 7DUWRPiQ\iEDQ OHY Bergeborbeckben. Alapképzését az esseni Városi Reálgimnáziumban (Ruhr vidék) szerezte aztán a hannoveri Technische Hochschule-n tanult. Államvizsgáit 1902 májusában a híres * WWLQJHQL (J\HWHPHQ WHWWH OH D N YHWNH]I WDQWiUJ\DNEyO PDWHPDWLND DONDOPD]RWW matematika, fizika. Ugyanezen az egyetemen a filozófia szakon 1902 decemberében doktorátust szerzett majd 1904 július 26-án mechanika és grafikus statika egyetemi magántanárrá jelölték az DDFKHQL.LUiO\L0&V]DNL(J\HWHPHQ 1. ábra: K. Wieghardt (született: 1874 június 21, Bergeborbeck, Németország - meghalt: június 10, Drezda, Németország) SXEOLNiOWD D] HOV FLNNHW D törésmechanikában 1907-ben, melynek címe Rugalmas WHVWHN KDVtWiViUyO pv UHSHV]WpVpUO, SURIHVV]RU D %pfvl 0&V]DNL (J\HWHPHQ ( ) :LHJKDUGWN YHWNH]SR]tFLyMDPiUFLXV±augusztus 1) egyetemi magántanár volt PLN ]EHQDKLYDWDORVN OWVpJYHWpVEOQHPNDSRWWIL]HWpVWpVH]]HOHJ\ WWD]HJ\HWHPLUHQGNtY OL tanár címet viselte a braunschweig-i Herzogliche Technische Hochschule-n (Németország északi 104

107 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith részében). (]LG DODWW tuwd PHJ Wieghardt híres, de majdnem elfelejtett törésmechanikai DODSP&YpW.pVEE D] augusztus december 11-ig egyetemi rendes tanár volt a hannoveri Technische Hochschule-n. (EEHQ D] LGEHQ UHVHGHWW PHJ D %pfvl 0&V]DNL (J\HWHP PHFKDQLND SURIHVV]RUL iooivd pv D PHJKtYRWWOHKHWVpJHVMHO OWHNOLVWiMiQNpWQpYPDUDGWHOVKHO\HQ/Prandtl, a második helyen K. Wieghardt. Végülis Bécsben, GHFHPEHU WO Wieghardt-ot jelölték ki professzornak a FViV]iUL pv NLUiO\L %pfvl 0&V]DNL (J\HWHPUH DKRO UHQGHV IL]HWpVNpQW.RURQiW kiegészítéseként 1840 Koronát kapott, illetve 800 Koronát a Kultúrmérnöki Karon való mechanika oktatásért és vizsgadíjként. A 2. ábra a Kultúrmérnöki Kar diákjainak szóló mechanika könyvének VDMiWNp]tUiV~HOV]DYiWPXWDWMD 2. ábra: K. Wieghardt (OV]yD Kultúrmérnöki Kar Mechanika I. WDQWiUJ\iKR]tURWWMHJ\]HWpEO $ FViV]iUL pv NLUiO\L %pfvl 0&V]DNL Egyetem Kultúrmérnöki Karának szóló Mechanika I. c. jegyzet jelen rövidített kiadása nem más, mint a mechanika tankönyve. Nem helyettesítheti az órára való járást. Akármilyen tankönyv sem HOHJHQGHJ\HG ODPHFKDQLNDmegtanulásához. De értékes segítség lesz a NXU]XVWNLHJpV]tWHQG.... Bécs, 1913, november 1. Prof. Dr. K. Wieghardt Wieghardt RNWyEHUpQOHPRQGRWWSR]tFLyMiUyOpVHOIRJDGWD D 'UH]GDL 0&V]DNL (J\HWHP iooivdmiqodwiw9doymiedqq\duiqkdj\wd HO %pfvhw PLHOWW D] V]L IpOpY PHJNH]GG WW $ %pfvl0&v]dnl(j\hwhpohypowiuiedqihoohokhwohyhoh]pvpeo>wieghardt 1920] tudjuk, hogy még D Q\iURQ HON OW ] WW %pfveo KRJ\ W EE LGHMH OHJ\HQ ~M RWWKRQW WDOiOQL /HYHOpEHQ HOQp]pVW NpU NROOpJiLWyOKRJ\QHPYROWDONDOPDHON V] QQLWO N'UH]GiEDQWDQtWiVN ]EHQ1924 június 10-én érte a halál. $EEDQ D] LGEHQ DPLNRU:LHJKDUGW D FViV]iUL pv NLUiO\L%pFVL 0&V]DNL(J\HWHPHQ OHY iooivud pályázott, tudományos publikációs listája nem volt hosszú, de a mechanika területén tökéletes V]DNPDLKR]]ipUWpVUOWDQ~VNRGRWW$Göttingeni Egyetemre benyújtott doktori disszertációjának a címe ez volt: Terheletlen rudakkal álló sík tartók statikájáról [Wieghardt 1903]. A habilitációs dolgozata A rugalmasságtan elméletének határairól szólt [Wieghardt 1904]. A harmadik írásban $IHV] OWVpJLIHO OHWHNUOpVDreciprok ábrázolásról WiUVV]HU]YROWDFelix Klein, a híres 105

108 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL matematikus [Wieghardt és Klein 1905]. További írásai a Statikailag nagy fokon határozatlan WDUWyN W~OWHUKHOpVpUO [Wieghardt 1906], a 5XJDOPDV WHVWHN KDVtWiViUyO pv UHSHV]WpVpUO [Wieghardt 1907] és még néhány témáról szóltak. Az utoljára említett írása miatt tarthatjuk :LHJKDUGWRWDW UpVPHFKDQLND~WW UMpQHN(]WD]tUiVWDN YHWNH]IHMH]HWUpV]OHWHVHQWiUJ\DOMD A törésmechanikával foglalkozó szakmai közösség Wieghardt szerepét nem pontosan ismerte fel. (QQHNV]iPRVRNDOHKHW$IRND]RQEDQYDOyV]tQ&OHJD]YROWKRJ\D]~MViJDPLEHQDSXEOLNiFLy PHJMHOHQW EHQ PHJV]&QW $ $ Griffith írásának megjelenése a híres Londoni Királyi Társaság Kiadványaiban (Proceedings of the Royal Society of London) nagy elismerése volt Wieghardt munkájának. Ez utóbbi cikk olyan folyóiratban jelent meg, amely a maga korában széles körben ismert volt igy természetesen a németajkú országokban is. Ráadásul az a tény, hogy :LHJKDUGW tuivd QpPHW O MHOHQW PHJ pv H]pUW QHKH]HQ puwkhw EiUPHO\ QHP QpPHW WXGyV számára, szintén nem segítette az elismerését. Ismereteim szerint az elmúlt 30 év egyetlen hivatkozása :LHJKDUGW W UWpQHOPL pv NXOFVV]HUHSHW EHW OW tuiviud HJ\ QpPHW N Q\Y *HRUJH Hahn: Elastizitätstheorie (Rugalmasságtan) [1985], Kaiserslautern lábjegyzetében található. (] D OiEMHJ\]HW IHONHOWHWWH MHOHQ V]HU] figyelmét és angolra fordította Wieghardt írását, hogy a QHP]HWN ]LOHJLVLVPHUWWpYiOMRQD]ROYDVyNHOWW6KHIILHOGEO3URI.HLWK0LOOHUPHJHUVtWHWWH hogy a Wieghardt írásának angol fordítása az FFEMS folyóiratban jelent meg [Rossmanith 1995 a,b] Wieghardt 1907-es munkája 1907-ben, míg a braunschweig-i Herzogliche Technische Hochschule-n tanított Wieghardt egy DODSRVDQNLGROJR]RWWWDQXOPiQ\WWHWWN ]]pdehphwv]pvfv~fvdn U ONLDODNXOyIHV] OWVpJPH]UO (3.a ábra). Az eredeti német cím: Über das Spalten und Zerreisen elastischer Körper és a Zeitschrift für Mathematik und Physik-ben jelent meg [55 (1-2): ) ]$]tuivdn YHWNH] UpV]HNEOiOOEHYH]HWpVNpWIHMH]HWpVHJ\I JJHOpNDPHJROGiVunikalitásáról. A repedés speciális esetét (3.b ábra) részletesen is tárgyalja. 3. ábra: A bemetszési feladat a) A bemetszési tartomány geometriai elrendezése, a π/α szög b) A repedés geometriai elrendezése c) és d) Koordináta rendszer Sommerfeld feltételéhez e) %DFKJ UJVFVDSiJ\IHODGDWD f) A repedéskinyílás iránya a QRUPiOLUiQ\~NRQFHQWUiOWHU hatására 106

109 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith Az elméleti fejtegetés Sommerfeldnek a Boussinesq feladat megoldására vonatkozó egyik speciális feltételezésén nyugszik arra az esetre, amikor egy PSRQWV]HU&WHUKHOpVPHUOHJHVHQKDW egy félsík felületére. Sommerfeld elgondolása az, hogy a ) = biharmónikus egyenletet peremérték feladatát át kell alakítani egy Φ WtSXV~ HJ\V]HU&EE SHUHPpUWpN IHODGDWiUD F Airy függvényt jelöl, pedig a Laplace operátor). 6RPPHUIHOGDN YHWNH]VSHFLiOLVIHOWpWHOWMDYDVROMD 3 Φ = ) = π (1) L ς D η D ahol ς és η a bemetszés polárkoordinátái (3.d ábra) a D]RULJyQDND]HUWiPDGiVSRQWMiWyO való távolsága (lásd a 3.c és G ieuindw (J\ WHWV]OHJHV EHPHWV]pV WDUWRPiQ\UDWieghardt a IRUPXOiWDN YHWNH]NpSSHQiOWDOiQRVtWMD α α α3 ς η Φ = ) = (2) α α α α Lπ ς D η D ahol π/α a bemetszés tartomány nyílásszögét definiálja és azt mutatja meg, hogy ez a függvény NLHOpJtWL D PHJIHOHO SHUHPIHOWpWHOW pv D Q\tOiVV] J π minden egész számú többszörösénél megoldását adja a feszültségi feladatnak. Itt Wieghardt Venskének [1901] a bemetszési probémára vonatkozó korábbi megközelítést tárgyalja és arra a következtetésre jut, hogy végtelenben Venske megoldása nem elégíti ki a feszültségi feltételeket. $ UHSHGpVFV~FVEDQ PHJMHOHQ YpJWHOHQ IHV] OWVpJHN WiUJ\DOiVD XWiQ Wieghardt hengerkoordinátákkal (ρ,ψ) vezeti le a PKDVtWyHUSiUHVHWpEHQDVWDWLNXVUHSHGpVN U ONLDODNXOy WHOMHVIHV] OWVpJPH]WpVLWWMHJ\]LPHJDIRQWRV ρ szingularitást: σ σ ρ ρ τ ρψ 3 Ψ + σ Ψ = VLQ π Dρ 3 Ψ σ Ψ = VLQ Ψ FRV (3) π Dρ 3 Ψ = VLQ Ψ VLQ π Dρ Wieghardt ekkor azt javasolja, hogy ezen egyenleteket annak a kérdésnek a megválaszolására használjuk, hogy PHUHVHWpQPHNNRUDDUHSHGpVV]LOiUGViJDWieghardt felteszi a kérdést: Adott V]LOiUGViJLWXODMGRQViJ~UXJDOPDVDQ\DJXQNHVHWpQPHNNRUDHUNHOOD]DQ\DJeltöréséhez? És folytatván, hol és melyik irányban indul meg a törés? $]HOVNpUGpVWLOOHWHQ:LHJKDUGWEHYDOOMDKRJ\QHPLVPHULDYiODV]WPLQWHEEHQD]LGEHQ VHQNL VHP D UHSHGpVFV~FVEDQ PiU HOHQ\pV]HQ NLFVLQ\ WHWV]OHJHV P WHUKHOpV KDWiViUD IHOOpS határtalan feszültség miatt. A klasszikus feszültséghipotézist hibáztatja ezért, de arra következtet, hogy a törés, ha bekövetkezik, a repedéscsúcsban következik be. Ezután az ρ végtelenbe futó WpQ\H]W MDYDVROMD ILJ\HOPHQ NtY O KDJ\QL pv ~J\ YpOHNHGLN KRJ\ D UHSHGpVNHOHWNH]pV LUiQ\iW LQQHQWO NH]GYH D V]RNiVRV IHV] OWVpJKLSRWp]LV V]DEMD PHJ Mohr szerint [1906] rugalmas DQ\DJEDQ DODSYHWHQ NpWIpOH IHOWHYpV OpWH]LN D UHSHGpVWHUMHGpV LUiQ\iUD YRQDWNR]yDQ D nyírófeszültség hipotézis és a húzófeszültség hipotézis. Wieghardt részletezi is: a kovácsoltvas V]tYyV YLVHONHGpVpQHN OHtUiViUD PHJIHOHOEEQHN OiWV]LN D Q\tUyIHV] OWVpJ KLSRWp]LV PtJ D] öntöttvas rideg viselkedése a húzófeszültség hipotézissel lehet összefüggésben. Wieghardt ezután a maximális nyíró- illetve a maximális húzófeszültség kifejezéseket használja a 107

110 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL lehetséges repedésterjedési irányok leírására és néhány terjedelmes levezetés után arra a következtetésre jut, hogy: Bemetszett anyagunkra a nyírófeszültség hipotézis érvényességét feltételezve az elméleti IHV] OWVpJHORV]OiV LVPHUHWH QHP WHV]L OHKHWYp D >NULWLNXV@ IRUG WHUKHOpV PHJKDODGWiYDO D repedés megindulás irányának kiszámítását és nem lehetséges a további repedés vonalának meghatározása. Folytatva a gondolatmenetet: Ha feltesszük, hogy a húzófeszültség kritérium érvényes, akkor az eredmények kellemesebbek. Gyakorlatilag felismeri, hogy húzófeszültség kritérium egyetlen lehetséges irányt ad a repedés keletkezésére:...az anyag túlterhelésekor, a repedés a repedési vonallal párhuzamosan keletkezik, azonkívül ha a repedésnek tovább kell terjedni, akkor a törés abba az irányba következik be, amelyet a repedés kijelöl, mert repedés után ugyanazok a viszonyok uralkodnak. A fejezet végén :LHJKDUGWPHJHPOtWLDN YHWNH]IHOWpWHOW 4 ς η +, (4) π ς D η D mely a P helyén ható Q pulqwohjhv HU HVHWpEHQ D UHSHGpVL IHODGDW IHV] OWVpJHORV]OiViQDN IHOHO meg. :LHJKDUGW tuiviqdn PiVRGLN UpV]pEHQ ~M HOPpOHWpW J UJVFVDSiJ\ J UJNRVDUiQDN W UpVL problémájára használja. Bach [1902, 1905] által korábban végrehajtott kísérletsorozatból már LVPHUWYROW KRJ\ D J UJNRViU D] µa és a sarokpontokban törik (lásd: a 3.e ábrát), ha ehhez PHJIHOHOW~OWHUKHOpVWNDSWieghardt úgy érvel, hogy Bach eredeti ( szokásos ) módszere mind a kritikus feszültségre, mind a törés megindulás irányára nézve rosszul egyezett meg a valósággal. Wieghardt a lényegét tekintve háromdimenziós problémát sík feladatként kezeli és a 3.f ábrán OiWKDWyEHpNHOGVDURNSUREOpPiMiUD VV]SRQWRVtW$J UJVFVDSiJ\IHV] OWVpJLUHQGV]HUpWHOV] U V]LQWpQHJ\HWOHQHUILJ\HOHPEHYpWHOpYHOHJ\V]HU&VtWLOH Az írás egyik fénypontja annak a módszernek a kifejlesztése, mely az aszimmetrikusan terhelt bemetszési tartományt egyetlen normál irányú PHUYHOWHUKHOWWDUWRPiQ\UDYiOWMDiW Néhány oldal hosszú számítás után Wieghardt eredeti cikkében újabb törésmechanikai fényponthoz érkezik. $ EHPHWV]pV FV~FVD N U O NLDODNXOy IHV] OWVpJPH] WXODMGRQViJDLUyO c. fejezetben Wieghardt megjegyzi, hogy: milyen kellemetlen, hogy az alternáló módszer éppen ott QHPP&N GLNDKRODOHJMREEDQV] NVpJOHQQHUi Majd így folytatja: ÄPLQGHQ YDOyV]tQ&VpJ V]HULQW GH OHJDOiEE a azokra a bemetszési tartományokra, ahol α<ldvdurnedqohyihv] OWVpJHNHWNpWI JJYpQ\V]RU]DWiUDOHKHWIHORV]WDQL egyik a Ψ szögkoordináta, a másik a ρ sugár hatványa: F (ρ,ψ) = ρ n f (ψ) (5) 108

111 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith [ Ψ] (6) Q ( ρ Ψ) = ρ $ FRV QΨ + $ FRV( Q ) Ψ + % VLQ Ψ + % VLQ( Q ) ) $V]HU]MHOHQOHJPHOO]LDIHOERQWiVSRQWRVEL]RQ\tWiViW.... Wieghardt ezután az (5) és (6) egyenleteket használja P és az azzal analóg Q Q\tUyHU meghatározására és az alábbi következtetésre jut: ÈOWDOiEDQHJ\EHPHWV]pVN UQ\H]HWpEHQDNRQFHQWUiOWQRUPiOHUNiOWDONHOWHWWIHV] OWVpJHN NRUOiWR]DWODQViJXNPpUWpNpEHQN O QE ]QHND]RNWyODIHV] OWVpJHNWODPHO\HNHWpULQWLUiQ\~ HUN NHOWHWWHN D QRUPiO LUiQ\~ HUK ] D NpW J\ N NLVHEE puwpnh WDUWR]LN ËJ\ DPLNRU VV]HKDVRQOtWMXNDQRUPiOpVpULQWLUiQ\~HUNHW DNNRUD QRUPiO LUiQ\~ HUNQHN PDJDVDEE UHQG&szingularitása van a bemetszés csúcsában. A helyzet hangsúlyozottabbá válik azokra a a tartományokra, amely a félsík és a tan(π/α)=π/αn ]phvlndkrofvdndqrupioluiq\~hun iowdonhowhwwihv] OWVpJHNOHV]QHNYpJWHOHQ OQDJ\RND]pULQWLUiQ\~HUNEOV]iUPD]yDNQHP Repedés esetében mindkét feszültség rendszer korlátlanná válik a repedéscsúcsban. A váltakozó módszer gyakorlati alkalmazásáról szóló fejezetben Wieghardt tájékoztatja az olvasót, hogy $EHV] JHOONRQNiYVDURNHVHWpEHQDV]HU]YpJUHKDMWRWWDDYiOWDNR]yPyGV]HU számításait. Az összekapcsolt analitikus-grafikus módszer bizonyult a leghatékonyabbnak. A grafikus rész az integrálásra vonatkozott. Wieghardt számításai megmutatták, hogy a P normál LUiQ\~HUQHNNLWHWWEHV] JHOOVDURNHVHWpEHQDVDURNEDQXUDONRGyIHV] OWVpJQHNDYpJWHOHQEH kell tartania ρ fokon. Azt is elárulja az olvasónak, hogy éppen ezek a számítások vezették rá az (5) egyenlet érvényességének javaslatára. :LHJKDUGW%DFKJ UJVFVDSiJ\IHODGDWiQDNUHSHGpVNHOHWNH]pVL SUREOpPiMiYDO D]D] D EHpNHOG VDURN IHODGDWiYDO ]iumd H]W D IHMH]HWHW $] HO]HNKH] KDVRQOyDQ D PD[LPiOLV Q\tUyIHV] OWVpJ pv maximális húzófeszültség hipotézist alkalmazza és a számításokat ezzel a konklúzióval zárja: Mindenesetre azok az eredmények vannak összhangban Bach kísérleteivel, amelyek a maximális húzófeszültség hipotézist alapul véve érvényesek a törés keletkezésére. A cikk a megtalált megoldás unikalitásáról írt függelékkel zárul és tisztázza azokat a N U OPpQ\HNHW pv IHOWpWHOHNHW DPHO\HN D] HUN YpJWHOHQEHQ YDOy elhalálásához szükségesek. A jegyzetek és a referenciák Love ÄeUWHNH]pV D UXJDOPDVViJWDQ PDWHPDWLNDL HOPpOHWpUO c. N Q\YpUH>$]RVN Q\YHOVNLDGiVD@NpW$LU\WOV]iUPD]yFLNNUHHJ\-.H. Michell cikkre és négy német kutató által, németül írott referenciára utalnak Wieghardt 1907-es munkája után :LHJKDUGWQDN D UXJDOPDV WHVWHN KDVtWiViUyO pv UHSHV]WpVpUO tuw SXEOLNiFLyMD HJ\V]HUL NLDGiVW puw meg. A folyóiratot hamarosan (1922-ben) megszüntették és a cikk terjedéséhez nem volt PHJIHOHO KRJ\ QpPHW Q\HOYHQ tuygrww 5iDGiVXO D] D WpQ\ KRJ\ Wieghardt, A. Sommerfeld tanítványaként és Felix Klein munkatársaként önmagát nem tekintette ipari feladatokat megoldó gyakorló mérnöknek, nem szerzett neki gyakorlati szakembernek járó hírnevet. $MHOHQ N ]OHPpQ\ V]HU]MH XJ\DQDNNRU ~J\ JRQGROMD KRJ\ N U O D W UpVL SUREOpPiN PHJROGiViKR]DQDJ\LSDULW UpVHNpVD]H]WN YHWLSDULKDMWyHUKLiQ\]RWW(]FVDNPLQWHJ\ 109

112 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL pyyhonpveehqn YHWNH]HWWEHDPLNRU*.R. Irwin a mérnöki szemlélet helyes stádiumába punh]hwwdplhovhjtwhwwhdw UpVPHFKDQLNiQDNPLQWPpUQ NLPHJN ]HOtWpVQHNDNLIHMOGpVpW Érdekes azonban megjegyezni, hogy Griffith 1920-as cikke nagyon hamar széles körben ismertté YiOWpVV]iPRVEpFVLpVHJ\pENXWDWyJ\RUVDQYiODV]ROWDSXEOLNiFLyMiUD0iVIHOODQpPHWQHPYROW teljes mértékben H[RWLNXV Q\HOY DEEDQ D] LGEHQ KLV]HQ SpOGiXO Prandtl és Einstein munkái is németül jelentek meg. Valójában Griffith és Taylor [1917] ismerték Prandtl cikkét [1903] a szappanhártya analógiáról. :LHJKDUGW HV ~WW U FLNNH ~J\ OiWV]LN KRJ\ QHP MiWV]RWW MHOHQWV V]HUHSHW D W UpVPHFKDQLNiQDNPLQWPpUQ NLPHJN ]HOtWpVQHNDNLIHMOGpVpEHQpVDV]HU]QHNVHPN YHWWpN ~MDEEtUiVDLH]HQDWHU OHWHQ&VDNWDOiOJDWQLOHKHWPLW UWpQWYROQDDNNRUKDD](OV1HP]HWN ]L Mechanikai Konferencia kevéssel azután kerül megrendezésre, hogy Wieghardt befejezte a cikkét és azt a nemzetközi szakmai közösség HOWWHODGWDYROQD Bár nem gyújtotta meg azt a fáklyát, ami elvezetett a törésmechanika megalapításához, mindazonáltal :LHJKDUGW FLNNH VW PL W EE WDQiUL PXQNiVViJD D %pfvl 0&V]DNL (J\HWHPHQ fontos volt néhány osztrák professzornak, akik az anyagvizsgálat és mechanika területén dolgoztak Alfons Leon Alfons Vincenz Leon (4. ábra) 1881 szeptember 9-én a Habsburg Birodalomhoz tartozó dalmáciai Ragusaban született, ahol apja állomásozott. Általános iskoláját az innsbrucki és meráni általános iskolákban, középfokú tanulmányait pedig az innsbrucki Állami )UHiOJLPQi]LXPEDQ IRO\WDWWD ahol EDFFDODXUHDWXVL IRNR]DWRW Q\HUW HO EDQ )HOVIRN~ WDQXOPiQ\DLW D %pfvl 0&V]DNL Egyetem (TH) Kultúrmérnöki Karán végezte, ahol 1905 február 18-án summa cum ODXGHPLQVtWpVVHO szerzett doktori fokozatot. Az közötti LGV]DNEDQN O QE ]SR]tFLyNDWW OW WWEHDTH-n, a Technológiai és Ipari Múzeumban és a Bécsi Agráregyetemen. Adjunktus lett az Általános és Gyakorlati Fizikai Tanszéken az 1903 RNWyEHUWO V]HSWHPEHULJWHUMHGLGV]DNEDQ>$ ]. A császári és királyi alsó-ausztriai helytartóság egy 2400 koronás éves és külön 600 korona díjra jelölte az 1909 május április LGV]DNUD>$978@ 4. ábra: A.V. Leon (született: 1881 szeptember 9, Ragusa, Osztrák-Magyar Monarchia - meghalt: május 30, Bécs, Ausztria) a rugalmasságtan problémáin dolgozott és egy egyesített húzó-nyíró törési kritériumot dolgozott ki. 110

113 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith,SDUL pv NHUHVNHGHOPL V]DNpUW YROW %pfvehq QHYH]HWHVHQ D] 2V]WUiN ÈOODPL 9DVXWDNQDN GROJR]RWW$]N ] WWLLGV]DNEDQDPDL&VHK. ]WiUVDViJWHU OHWpQOHYBrno-i Német 0&V]DNL (J\HWHPHQ WDQtWRWW LJ D *UD]L 0&V]DNL (J\HWHP PHFKDQLNDL WHFKQROyJLDL ODERUDWyULXPiQDNYROWDYH]HWSURIHVV]RUDEDQDDUDQ\NRURQiYDOMiUyLielegg utazási ösztöndíjat nyerte el, 1908-ban az Osztrák Mérnök- és Építész Társaság a Ghega Díjat adományozta neki, és még ugyanebben az évben az Osztrák Oktatási Minisztérium anyagilag támogatta /HRQ DPHULNDL NXWDWy~WMiW ËJ\ OHKHWVpJH YROW PHJLVPHUNHGQL QpPHW VYiMFL IUDQFLD angol, amerikai, holland, dán, olasz anyagvizsgáló laboratóriumok munkájával. /HRQPHJQV OW két lánya született, akik orvosok lettek és orvosokhoz mentek feleségül. Leon folyékonyan beszélt németül, angolul, franciául, olaszul és számos idegen nyelven megjelent cikket fordított németre folyóiratok és szaklapok széles olvasóközönsége számára. Leon szenvedélyes és direkt beszédmódja jó néhány hivatalnokkal és kollégával való Qp]HWHOWpUpVKH]YH]HWHWWpVYpJ OPiVPiVKHO\UHYDOyiWN OW ]pvpyhoypj]g WW$*UD]L0&V]DNL Egyetemen dolgozva Leon megalapította az Anyagvizsgáló Laboratóriumot és több mint 2000 ipari projekt kísérleteit folytatta le, ill. irányította. A nemzeti-soviniszta és antiszemita mozgalommal való szembenállása a 20-as évek végén Leont azonban az egyik napról a másikra a politika felé fordította és elkerülhetetlenné tette a nyugalomba vonulását. A vizsgázókhoz való politikamentes, szigorúan objektív hozzáállását (a tudás és a lelemény sokkal fontosabb volt, mint DSROLWLNDLQp]HWpVDKDGLWHWWHNLOOHWYHNLW QWHWpVHNSRQWRVDQLVPHUWpND]XUDORPUDW UN$PLNRU 1934-ben a /HREHQL%iQ\iV]DWL(J\HWHPHWpVD*UD]L0&V]DNL(J\HWHPHWHJ\HVtWHWWpNLeon állása áldozatul esett a kérlelhetetlen takarékossági programnak és ezért nyugdíjba kellett vonulnia. Ez azonban nem törte meg szerfeletti munkavágyát. Sok szakfolyóirat munkatársaként IRO\DPDWRVDQ GROJR]YD MHJ\]HWHN pv EHV]iPROyN H]UHLW tuwd D] N ] WWL LGV]DNEDQ amikor a hivatalos tanításból és kutatásból nyugdíjazták, de szabadúszó íróként számos szakfolyóiratnál tovább dolgozott. Leonnak, aki megtagadta az NSDAP tagjainak sorába való belépést, között a Reichsluftfahrtministerium-nak (a Német Birodalom Légügyi Minisztériumának) kellett dolgoznia, körülvéve olyan munkatársakkal, akik mind tagjai voltak az NSDAP-nek az SA-nak vagy az SS-nek. Leon az önéletrajzában azt vallja, hogy ennek a - Térképészeti Részleg által rendelt - munkának nem volt köze a háborúhoz. A második világháború után rehabilitálták és IHODMiQORWWDNQHNLHJ\SURIHVV]RULiOOiVWD]DQ\DJWXGRPiQ\WHU OHWpQDEpFVL0&V]DNL(J\HWHPHQ 0&V]DNL)LVNROiQ$]WD]LQWp]HWHWEt]WiNJRQGMDLUDPHO\HWQpKDLEDUiWMD3/XGZLNSURIHVV]RU alapított. A szerkezeti anyagok és szerkezetek kutató és vizsgáló laboratóriumainak Nemzetközi Szövetsége által rendezett 5. Kongresszusa (1951. április 30 - május 5.) után a Madridból hazafelé WDUWyUHS O~WRQW GJ\XOODGiVWNDSRWWDPHO\YpJ]HWHVQHNEL]RQ\XOWpV/HRQ3URIHVV]RUKDOiOiKR] vezetett május 30-án (Slattenscheck 1922,1965; Girkmann 1951.) Alfons Leon munkája /HRQHOVW UpVHNUOV]yOyN ]OHPpQ\pWDIRUJyWiUFViND]RQYDVWDJViJLNLDODNtWiViQDNV]HQWHOWH PHO\HJ\HQpUWpN&W UpVKH]YH]HW.LV]iPtWRWWDDIHV] OWVpJPH]WIRUJyW P UWiUFViNpVJ PE N esetén, valamint központosan kilyukasztott tárcsák és középen üreget tartalmazó gömb esetén. A közlemény számos törési hipotézist tartalmazott, beleértve azokat, melyek kritikus feszültségen, 111

114 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL alakváltozáson vagy energián alapultak. Az energián alapuló feltételezés L. von Tetmajernek N V] QKHW DNL D] EHQ OpWUHM WW D %pfvl 0&V]DNL (J\HWHPKH] WDUWR]y $Q\DJYL]VJiOy pv Kutató Laboratórium alapítója volt *. Tetmajer javasolta, hogy a töréssel szembeni ellenállás MHOOHP]MHNpQW D N O QE ] DQ\DJRN PXQNDYpJ] NpSHVVpJpW KDV]QiOMiN PLQpO QDJ\REE HJ\ DQ\DJ PXQNDYpJ] NpSHVVpJH DQQiO W EE PXQNiW NHOO EHIHNWHWQL N OV HUN iowdo D] DQ\DJ töréséhez. A továbbiakban így magyarázza: $PXQNDYpJ]NpSHVVpJDEV]RO~WpUWpNHN ]YHWOHQ O kapcsolódik az anyag szívósságához, rideg anyagok esetén kisebb, szívós anyagok esetén nagyobb. [Leon 1907]. $9/HRQHOIRJODOWXWD]yYROW$]DVLGV]DNEDQYDV~WLVtQHNKH]NDSFVROyGySUREOpPiN PHJROGiViQGROJR]YDV]HPEHNHU OWRO\DQQHKp]VpJHNNHOPHO\HNNHOHUHGHWLOHJDVYiMFLDODJ~WpStW mérnököknek kellett szembenézniük a Simplon-alagút tervezésénél. Leon korai publikációi a kör DODN~O\XNDNpVJ PEV]HU& UHJHNiOWDOHOLGp]HWWIHV] OWVpJHNV]iPtWiViYDO[Leon 1908a,b; Leon és Willheim 1910,1912; Leon 1912] és a károsodás kialakulásával foglalkoztak az iker-alagutak N UQ\pNpQ>/HRQpV:LOOKHLPDE@(]HNLJHQQDJ\MHOHQWVpJ&HNYROWDNpVV]iPRWWHYKDWiVW J\DNRUROWDN D] DODJ~WpStWpVUH $] HUHGHWL N ]OHPpQ\EO V]iUPD]y ieud >Leon és Willheim 1914c] komoly hasadások rendszerét mutatja egy iker-alagút körül. Leon 1909-ben Németországban több fegyvergyárat, Németországban, Svájcban és Franciaországban számos anyagvizsgáló laboratóriumot meglátogatott, megvizsgált. 5. ieud.iurvrgivlplqwi]dwpho\hj\hj\whqjho\& nyomófeszültségnek kitett dupla vágat körül alakul ki (túlterhelés hatására) [Leon és Willheim 1914c]. Leon 1909-ben részt vett az V. Nemzetközi Anyagvizsgálati és Technológiai Konferencián Koppenhágában valamint a VI. ICMT-n New Yorkban és Washingtonban. Ekkor meglátogatta az Egyesült Államok keleti partvidékét és ott töltött hét hetet. Philadelphiában meglátogatta a híres, anyagvizsgáló eszközöket gyártó Olsen & Co. vállalatot. Tapasztalatairól jelentést kellett írnia Alsó Ausztia tartomány Kereskedelmi Kamarájának, amit meg is tett. Ezen jelentések egyikét P. Ludwikkal közösen írta, aki az egyik legjobb barátja volt. Leon 1912-ben visszatért az USA-ba három hétre, hogy megnézzen számos gyárat és intézetet New York-ban, Pittsburgh-ben (a Carnegie Steel Company-t, a Homestead Steel Works-t, a National Tube Company-t, az U.S. Mines Bureau-t, a Bureau of Standards-t, a Westinghouse Electric & Manufacturing Company-t, és sok másikat), Buffalo-ban (a Niagara Falls Power Company-t,...) és Washington D.C.-ben (a Bureau of Standards-t). $] pv N ] WWL LGV]DNEDQ /HRQ J\DNRUL OiWRJDWyMD YROW PDMGQHP D] VV]HV DQ\DJYL]VJiOy ODERUDWyULXPQDN 1pPHWRUV]iJEDQ pv D N UQ\H] RUV]iJRNEDQ eohwudm]iqdn HJ\LN * -HOHQOHJL YH]HWMH: Prof. Thomas VARGA, akit diákéveinek egy része Miskolchoz, az akkor még Nehézipari 0&V]DNL (J\HWHPKH] N W 112

115 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith kiegészítésében melynek a Studienreisen (Tanulmányutak) címet adta, Leon ismerteti az olvasót az utazásairól, melyek nemcsak a P&V]DNLKDQHPDP&YpV]HWLpOPpQ\HNHWLVPDJXNEDIRJODOWiN /HRQ WHWHPHV LGW V]HQWHOW RO\DQ SUREOpPiN PHJROGiViUD PHO\HN EHPHWV]pVL IHV] OWVpJHNKH] [Leon és Ludwik 1909], valamint kilyukasztott és bemetszett lemezszalagokban [Leon és Willheim 1914a,b], kompozitokban [Leon 1909a,b,c], húzott rudakban [Leon és Willheim 1914a] kialakuló feszültségeloszláshoz kapcsolódtak. Kollégáival együtt 1913-ban két különösen érdekes közleményt publikált üvegek és kerámiák vizsgálatáról: az egyiket P. Fillunger-rel közösen üveghengerek [Leon és )LOOXQJHU@DPiVLNDW+/LQGHUUHON ] VHQEHOVQ\RPiVQDNNLWHWW kerámiacsövek vizsgálatáról [Leon és linder 1909]. Érdekesség P. Fillungerrel kapcsolatban, hogy pyhnnhonpveedwdodmphfkdqlnddodshj\hqohwhlqhnkho\hvphjdgiviqyhuvhqjhww7hu]djklydopv végül - felismervén egy súlyos hibát saját elméletében - feleségével és kutatásainak kezdemé- Q\H]MpYHOHJ\ WW QJ\LONRVViJRWN YHWHWWHO /HRQ KR]]iMiUXOiVD D EHPHWV]pVL IHV] OWVpJHN HOPpOHWpKH] DPHO\ DEEDQ D] LGEHQ D rugalmasságtan és az anyagok szilárdságának egyik legfontosabb kérdése volt - maradandó. Ismert volt, hogy az alkatrészekben a hirtelen keresztmetszet- és geometria-változások csakúgy, mint az anyagi inhomogenitások nagyon nagy helyi feszültségnövekedést eredményeznek. Ezeket a IHV] OWVpJKDOPR]yGiVRNDW WHWWpN IHOHOVVp D W UpV EHN YHWNH]pVpUW N O Q VHQ FLNOLNXV WHUKHOpV esetén szívós anyagoknál, valamint a törési feszültségnél jóval kisebb feszültségek estén rideg anyagoknál. A gyakorlatban alkalmazott tervezési képletek nem vették figyelembe ezeket a feszültségtorlódásokat. Leon érdeme nemcsak az volt, hogy hangsúlyozta ezeknek a IHV] OWVpJHNQHN D IRQWRVViJiW KDQHP D] LV KRJ\ QpKiQ\ MHOHQWV EHPHWV]pVL SUREOpPiUD ]iuw DODN~ pv N ]HOtW PHJROGiVRNDW GROJR]RWW NL 0HJROGRWWD D J PE DODN~ UHJ N UQ\H]HWpEHQ OpWUHM YIHV] OWVpJKDOPR]yGiVSUREOpPiMiW>/HRQDLeon és Willheim 1915]. /\XNDVWHVWHNEHQNHOHWNH]EHPHWV]pVLIHV] OWVpJHNUOV]yOyPXQNiMDDODSMiQ/HRQWDQXOPiQ\R]WD D IHGN]HWQ\RPiVQDN pv ROGDOLUiQ\~ WHUKHOIHV] OWVpJHNQHN NLWHWW N U DODN~ DODJXWDN N U O OpWUHM YDODNYiOWR]iVWpVNiURVRGiVW(]DPXQNDQHP]HWN ]LOHJLVLVPHUWWppVHOIRJDGRWWiYiOWpV /HRQ HUVHQ HON WHOH]WH PDJiW D] DODJ~WpStWpVVHO pv HQQHN SUREOpPiLYDO $ Simplon iker-alagút tervezése váratlanul komoly nehézségeket vetett föl tekintettel az állandó feszültség-egyensúlyra a két alagút közötti területen. Leon 1913-ban gondosan tanulmányozta a problémát és számos ezzel kapcsolatos kísérletet végzett. Kiderült, hogy a meghatározó paraméter az alagutak két tengelye N ] WWL WiYROViJ pv H] D SDUDPpWHU V]DEiO\R]]D D IDOEDQ peuhg W~O]RWW Q\RPyLJpQ\EHYpWHO megjelenését, ill. az okozott károsodások sorozatát [Stini 1950]. $ YDVEHWRQ NLIHMOHV]WpVH pv D Q YHNY LSDUL IHOKDV]QiOiVD WHUPpV]HWHVHQ VRN NXWDWy ILJ\HOPpW felhívta a rugalmas zárványok - pl. a beton mátrixba ágyazott acél - körüli feszültségtorlódási SUREOpPiNUD (] D PXQND /HRQ EHPHWV]pVL IHV] OWVpJHNUO V]yOy PXQNiMiQDN N ]YHWOHQ kiterjesztése volt kompozitokra [Leon 1909a,b,c]. Leon volt az, aki felhívta a mérnökök figyelmét D] DODNYiOWR]iV UXJDOPDVViJWDQEDQ KDV]QiOW GHILQtFLyMiQDN N O QE ]VpJpUH DWWyO DPHO\ D logaritmikus alakváltozáson alapul [Leon MDYDVROYD D KDWiUiOODSRWRNDW W NU ] EXUNROyJ UEH SDUDEROLNXV DODNMiW (] OHKHWYp WHWWH Leonnak, hogy megmagyarázza azt a tényt, miszerint a rideg anyagok, mint pl. a beton, szakítás során húzással, nyomás esetén nyírással törnek. /HRQEXUNROySDUDEROiMDQDJ\RQMyOHJ\H]LNDWOH és más kutatóktól származó gyakorlati görbékkel is. Leon ezen munkáját a IV. Nemzetközi 0&V]DNL0HFKDQLND.RQIHUHQFLiQ&DPEULGJHEHQPXWDWWDEHEHQ>Leon 1934]. 113

116 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL,JD]LPXQNDPiQLiVYROWQHPFVDNP&V]DNLN ]OHPpQ\HNHWSXEOLNiOWKDQHPpUGHNHOWHDPpUQ NL politika, az a mód, ahogyan a természet eszményképként szolgálhat a mérnököknek és utoljára, de nem utolsósorban a tudományok és a mérnöki tudományok története is. Leon 1912-ben egy hosszú tanulmányt írt Die Entwicklung und die Bestrebungen der Materialprüfung (Az Anyagvizsgálat IHMOGpVH pv WHQGHQFLiL FtPPHO DPHO\EHQ D] DQ\DJYL]VJiODW W UWpQHWpQHN OHJUpV]OHWHVHEE beszámolóját közli különös tekintettel a törés okozta károsodásokra. $9/HRQQDJ\pVOHONHVWDQiUYROWDNLNHGYHOWHDPRGHUQVWtOXV~FVDSDWPXQNiW(ODGiVDLEDQ mindig irányította a hallgatókat, hogy vessenek fel kérdéseket és megoldatlan problémákat és bevezetett egy szeminárium típusú oktatást. Ez az oktatási módszer ismeretlen volt abban az LGEHQ GH PLQGHQNL HOIRJDGWD 7DQtWiVDLW XQ Merkblätter HN HPOpNH]WHW IHOMHJ\]pVHN SDPIOHWHN IRUPiMiED V&UtWHWWH H]HNEO több, mint 2000-et készített. Ezeket a memoritereket - PHO\HN ~MGRQViJQDN V]iPtWRWWDN DEEDQ D] LGEHQ D] LSDUEDQ GROJR]y PpUQ N N QDJ\UD EHFV OWpN(J\PiVLNNHGYHQFLGW OWpVHNLUiQGXOiVRNV]HUYH]pVHYROWDN O QE ]YiOODODWRNKR] és anyagvizsgáló laboratóriumokba egész Európában, ahol mindig elintézte diákjai számára az HOHJHQGSpQ]EHOLWiPRJDWiVW(]HQNLUiQGXOiVRNPLQGHJ\LNHNLW&QWDW NpOHWHVV]HUYH]HWWVpJpYHO 114

117 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith 6. ábra: P. Ludwik (született: 1881 január 15, Schlan, (Csehország), Osztrák-Magyar Monarchia - meghalt: július 31, Bécs, Ausztria) a híres Ludwik-feltétel NLIHMOHV]WMH DPHO\LN V]tYyV DFpORNUD VV]HN WL D IRO\iVKDWiUW pv D ULGHJ ioodsrwud MHOOHP] V]DNtWy szilárdságot. Súlyos vesebántalmaktól szenvedve Július 31.-én Ludwik úgy határozott, hogy széngáz szándékos belégzésével véget vet életének. A halálos gáz belégzése közben Ludwik professzor DSUyOpNRVDQIHOMHJ\H]WH EHQ\RPiVDLW pv pu]pvhlw D N QQ\HEE OpJ]pVL SUREOpPiNWyO NH]GGHQ D YpJV VV]HHVpVHOWWLROYDVKDWDWODQILUNiOiVLJ Paul Ludwik munkássága /XGZLN ~WW U YROW D] DQ\DJYL]VJiODW pv D] DQ\DJWXGRPiQ\ WHUpQ $ODSLVPHUHWHNHW WDUWDOPD]y könyve, az Elemente der technologischen Mechanik$P&V]DNLPHFKDQLNDHOHPHLDN O QE ] terheléseknek, pl. húzásnak, nyomásnak, nyírásnak kitett fémes anyagok maradó alakváltozásáról V]yOpVHOVNpQWWiUJ\DOMDD]DODNYiOWR]iVVHEHVVpJpQHNKDWiViWD]DQ\DJRNYLVHONHGpVpUH A Ludwik-féle hipotézis Ludwik 1909-ben javasolt egy elméletet, mely segített megmagyarázni a bemetszett rúd törési PXQNiMiQDN YLV]RQ\ODJ KLUWHOHQ Q YHNHGpVpW D YL]VJiODWL KPpUVpNOHW HPHOpVH HVHWpQ SO D] átmeneti viselkedést. Azt javasolta, hogy az acélnak van egy a maradó alakváltozáshoz tartozó IRO\iVKDWiUD DPHO\ D KPpUVpNOHW Q YHNHGpVpYHO FV NNHQ pv HJ\ I JJHWOHQ NRKp]LyV W UpVL V]LOiUGViJDDPHO\N ]HOtWOHJI JJHWOHQDKPpUVpNOHWWO$YL]VJiODWLKPpUVpNOHWDGGLJDSRQWLJ való növelésekor, amikor a folyáshatár kisebb mint a törési szilárdság, kiterjedt képlékeny DODNYiOWR]iVOpSIHODW UpVWPHJHO]HQXJ\DQDNNRUHOpJJpDODFVRQ\KPpUVpNOHWHQDIRO\iVKDWiU W~OOpSL D W UpVL V]tYyVViJRW pv ULGHJ W UpV ILJ\HOKHW PHJ /XGZLN HOPpOHWpW Yi]ROMD D ieud PHO\HW D V]HU]* 5 Irwin professzortól kapott, akit ma a törésmechanika atyjának tekintenek. /XGZLNOHHJ\V]HU&VtWHWWHOPpOHWHEiUYLV]RQ\ODJHJ\V]HU&pVDONDOPDVDPHJILJ\HOWWXODMGRQViJRN kvalitatív magyarázatára, kegyvesztett lett, mert szerkezeti acélokban a ridegségi foktól I JJHWOHQ OOHJDOiEEHJ\NLVPpUWpN&NpSOpNHQ\DODNYiOWR]iVPHJILJ\HOKHWYROWKDVDGiVRVUHSHGpV keletkezésekor és terjedésekor [Ludwik 1928]. A /XGZLNIpOH HOPpOHW IHV] OWVpJL pv DODNYiOWR]iVL MHOOHP]NHW IRJODO PDJiED tj\ D PpUHWKDWiV kifejezésére hasonlósági kritériumokat is magába foglalhat. Szerkezeti acélból készült bemetszett rudakon végzett kísérletek azonban nemsokára bebizonyították, hogy a hasonlósági argumentum 115

118 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL KHO\WHOHQ YROW $] HOV NtVpUOHWHNUO PHO\HN D PpUHW KDWiViW PXWDWWiN D W UpV IRO\DPiQ D teddingtoni National Physical Laboratory-ban (Nemzeti fizikai Labor) dolgozó Stanton and Batson számoltak be [1921], amikor bemetszett rudakból készült hajlító szerkezeti acél próbatestek WYL]VJiODWiW YpJH]WpN pv D]W WDOiOWiN KRJ\ D] HJ\VpJQ\L WpUIRJDWUD YRQDWNR]WDWRWW W UpVL PXQNiEDQMHOHQWVHQFV NNHQWKDDSUyEDWHVWHNPpUHWHLWQ YHOWpN 7. ábra: G.R. Irwin által készített vázlat, mely a Ludwik-feltételt ábrázolja (G. R. Irwin 7 UpVPHFKDQLND (ODGiV MHJ\]HWLEO V]iUPD]LN Marylandi Egyetem, 1978) 9DOyMiEDQ D ULGHJV]tYyV iwphqhw KPpUVpNOHWpW Q YHOQL OHKHWHWW D SUyEDWHVWHN PpUHWpQHN Q YHOpVpYHO D W UpVL PXQND SHGLJ FV NNHQW D U~GPpUHWHN DUiQ\RV Q YHOpVpYHO ( IHOIHGH]pVEO levonható következtetéseket a bemetszett rúd vizsgálatának általános alkalmazhatóságára és a szokásos mérési szabályokon alapuló szerkezeti szilárdság becslésekre vonatkozólag figyelmen NtY O KDJ\WiN D SXEOLNiOW 6WDQWRQ%DWVRQ N ]OHPpQ\EHQ $ WRYiEEL HOHP]pVHN HJ\pUWHOP&HQ UiPXWDWWDN DUUD KRJ\ D W UpVL HQHUJLD NpW UpV]EO ioo D WHOMHV U~G PHJKDMOtWiViKR] V] NVpJHV energiából, amely arányos lenne a vizsgált darab térfogatával, és a repedés folyamatos terjesztésére fordított munkából annak megindulása után. Ez utóbbi második hányad közel arányos lehet a V]pWYiOWWHU OHWWHOpVIHOHOVDPHJILJ\HOWPpUHWKDWiVVDO P. Ludwik munkájának megvolt a keleti változata Davidenkov és iskolájának munkájában [1947]. $ QDJ\PpUHW& W UpVHN PHJOpWH D] DV pyhnehq LVPpW V]HPEHV] NYp YiOW DPLNRU'RFKHUW\ bemetszett rudak statikus hajlító vizsgálatát végezte, melyek célja az volt, hogy a Stanton és Batson által végzett vizsgálatok dinamikai bizonytalanságait kiküszöbölje. 5. Régi-új ötletek A szívósság fogalma az anyagok töréséhez kapcsolódik, minél szívósabb az anyag, annál nehezebb eltörni. Az eredeti definíció szerint a szívósság mértéke az a munka, ami egy rúd eltöréséhez szükséges (Tetmajer hipotézis). Az ASTM 1975-ben úgy definiálta a szívósság fogalmát, mint a IpP D]RQ NpSHVVpJpW KRJ\ HOW UpVH HOWW PHQQ\L HQHUJLiW NpSHV HOQ\HOQL pv NpSOpNHQ\HQ DODNYiOWR]QL $ V]tYyVViJ PpUWpNHNpQW UHQGV]HULQW D EHPHWV]HWW UXGDN WYL]VJiODWDNRU PpUW HQHUJLDHOQ\HOGpVW tekintik és ez megfelel a szakítóvizsgálatkor kapott feszültség-alakváltozás J UEHDODWWLWHU OHWWHO. YHWNH]pVNpSSHQULGHJHQYLVHONHGDQ\DJD]DPHO\NHYpVHQHUJLiWQ\HOHO PtJV]tYyVDQYLVHONHGDQ\DJRNQiODW UpVLIRO\DPDWKR]QDJ\HQHUJLDUiIRUGtWiVV] NVpJHV 116

119 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith $]HOVYLOiJKiERU~XWiQDPpUQ N NEHQ~MXOWpUGHNOGpVpEUHGWDEHPHWV]pVHNLUiQWD]$WODQWL Óceán mindkét partján [Orowan 1945, 1955], mivel nagyon hamar felismerték, hogy a törést és kifáradást a bemetszések igen nagymértékben befolyásolják. Hallgatólagosan elmondható, hogy a törés maga nem PiV PLQW HJ\ W UWpQHW D EHPHWV]pVHNUO KRUQ\RNUyO UHWHV]KRUQ\RNUyO RODMR]y O\XNDNUyO FVDYDUPHQHWHNUO NDUFROiVRNUyO GXUYD IHO OHWHNUO D IpPEHQ OpY ]iuyiq\rnuyo NRUUy]LyVJ GU FVNpNUOpVRO\DQRNUyOPLQWSOQpKiQ\KHO\LFVtUDDPHO\EODNiURVRGiVNLLQGXO A tény, hogy csupán az anyag, szerkezet egy apró helyét kell a kritikus határ fölé terhelni ahhoz, KRJ\D]XWiQDWHOMHVV]HUNH]HWNiURVRGMRQD]HSRQWEyONLLQGXOyUHSHGpVQHNN V] QKHWHQeSSHQ ezért a bemetszések környezetének viselkedése megérdemli a fokozott hangsúlyt. $EEDQD]LGEHQMyOLVPHUWYROWKRJ\DWHUYH]pVQpOKDV]QiOWEL]WRQViJLWpQ\H]NV]iPRWWHYHQD W UpV EHN YHWNH]pVpQHN EHFVOpVpWO I JJWHN D]RQEDQ PpJVHP W UWpQWHN NtVpUOHWHN DUUD DEEDQ D] irányban, hogy a bemetszést természetes repedéssel helyettesítsék és mérjék az acélok pu]pnhq\vpjpwduhshgpvv]hu&kleinmhohqopwpuhyrqdwnr]yodj9doymiedqdeedqd]lgehqd] HV pyhnehq PpJ PLQGLJ QHP LVPHUWpN IHO NHOOHQ KRJ\ D UHSHGpVHN pv D UHSHGpVV]HU& KLEiN meghatározók voltak a nagyszilárdságú acélból készült szerkezetek teherbírására. A EHPHWV]pVHNUOV]yOyNRUDLPXQNiNDWULWNiQEtUiOWiNPHUWDEHPHWV]pVHNQHPYROWDNHOpJpOHVHN /HRQ PXQNiMD IpON U DODN~ EHPHWV]pVHNUO V]yOW +D UHSHGpVHNHW KDVRQOtWRWWDN VV]H LQNiEE úgy gondolták, hogy túl élesek voltak ahhoz, hogy olyan gyakorlati nagy feszültség-koncentrációjú KHO\]HWHWNpSYLVHOMHQHNPLQWDPLO\HQP&N GpVN ]EHQIHOOpS 1HXEHU PXQNiMD N O Q VHQ D IHV] OWVpJDQDOt]LVUO turww N Q\YH VHUNHQWHWWH D] pughnogpvw D tervezési részletek javítására 5iDGiVXO HOWW QHP YROW V]RNiVRV KRJ\ D W UpVHNRNR]WDNiURVRGiVRNUyOV]yOyMHOHQWpVHNEHQDJ\iUWiVVRUiQHOLGp]HWW UHSHGpVHNHW WHJ\pN IHOHOVVpDNiURVRGiVpUW0LQGHQHOtUiVD]WiOOtWRWWDKRJ\DJ\iUWiVEyOV]iUPD]yUHSHGpVHNHWQHP lehet elfogadni, és ellenállásba ütközött annak elismerése, hogy olyan tökéletes szerkezetet J\iUWDQLDPHO\QHPWDUWDOPD]UHSHGpVV]HU&KLEiWHUVHQYDOyV]tQ&WOHQ +DDNH]GHWLUHSHGpVPpUHWpWHOKDQ\DJROWiNULWNiQYROWOHKHWVpJDQQDNPHJKDWiUR]iViUDKRJ\D károsodás okát miként kell megosztani a feszültségszint, szívósság és a kezdeti repedés hossza között, melyek a Griffith és az Irwin féle analízisben szerepelnek. 6. Inglis munkája a feszültségkoncentrációról,qjolv SURIHVV]RU QDJ\ pughppqhn D]W WDUWMiN KRJ\ EDQ SXEOLNiOWD D] HOV DODSWpWHOHNHW WDUWDOPD]yN ]OHPpQ\WDWHUKHOpVQHNNLWHWWHOOLSWLNXVIHOQ\tOiVRNUyODPHO\HNEODUHSHGpVVSHFLiOLV HVHWH V]iUPD]WDWKDWy,QJOLV NLIHMOHV]WHWW pv N ]]pwhww HJ\ I JJYpQ\HOPpOHWL PHJROGiVW D N OV K~]iVVDO WHUKHOW OHPH]EHQ HJ\ WHWV]OHJHV KHO\HQ OpY HOOLSWLNXV IHOQ\tOiV N U O OpWUHM Y IHV] OWVpJPH] OHtUiViUD $ EHYH]HWpVEHQ,QJOLV PHJPDJ\DUi]]D KRJ\ HQQHN D WDQXOPiQ\QDN D FpOMDD]YROWKRJ\HOVHJtWVHDUHSHGpVWHUMHGpVpQHNPHJpUWpVpWN O Q VHQWHUKHOpVYiOWDNR]iVNRU Az eredmények határesetben arra használhatók, hogy a repedést elnyúlt elliptikus lyukként PRGHOOH]]pN DPHO\UH D SRQWRV NpWGLPHQ]LyV IHV] OWVpJPH] V]iUPD]WDWKDWy 9DOyMiEDQ Inglis UiPXWDW DUUD KRJ\ DPLNRU D] HOOLSV]LV DODN UHSHGpVV]HU&Yp YiOLN DNNRU D IWHQJHO\ FV~FViKR] N ]HOL WHU OHWHNHQ QDJ\PpUWpN& NpSOpNHQ\ DODNYiOWR]iV OHV] WDSDV]WDOKDWy PpJ NLVPpUWpN& WHUKHOpVYiOWR]iV HVHWpQ LV 5HSHGpVV]HU& KLEiW WDUWDOPD]y NHYpVEp V]tYyV DQ\DJUyO,QJOLV D N YHWNH]NHWtUMD 117

120 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL D OHPH]UH KDWy D UHSHGpVHQ iwphqnlvppuwpn& K~]iV D UHSHGpVYpJHNHQ RO\DQ K~]yHUW LGp] HO DPHO\ HOHJHQG DKKR] KRJ\ IHOWpSGpVW V]DNDGiVW LQGtWVRQ PHJ D] DQ\DJEDQ $ IHOWpSGpVQHNN V] QKHWKRVV]Q YHNHGpVPpJWRYiEEQ YHOLDIHV] OWVpJHWpVDUHSHGpVWHUMHGpV DUHSHGpVUHMHOOHP]módon folytatódik. Az Inglis közlemény további része az eredményeinek azon felhasználásával foglalkozott, amely HOVHJtWLHJ\OHPH]EHQOpYEHPHWV]pVN U OLIHV] OWVpJQ YHNHGpVEHFVOpVpW,QJOLVUiPXWDWDUUD KRJ\ EiUPHO\ NHVNHQ\ MyO PHJKDWiUR]DWy WVXJiUUDO UHQGHONH] KRURQ\EDQ D FV~FV N UQ\pNpQ ugyanolyan feszültségek fognak ébredni, mint elliptikus alak esetén. $]HOOLSV]LVFV~FVDN U ONLDODNXOyIHV] OWVpJHNEONLLQGXOYD,QJOLVNLGROJR]RWWHJ\HQOHWHNHWPiV alakú üregeknek - négyzet alakú lyukaknak, csillag alakú lyukaknak - és felületi bemetszéseknek WXODMGRQtWKDWy IHV] OWVpJNRQFHQWUiFLy V]iPtWiViUD 2O\DQ HJ\V]HU& NLIHMH]pVHNHW DGRWW PHJ D EHPHWV]pV FV~FViEDQ peuhg PD[LPiOLV IHV] OWVpJ V]iPtWiViUD DPHO\HN PpJ PLQGLJ MyO KDV]QiOKDWyN0HJPXWDWMDKRJ\DPD[LPiOLVIHV] OWVpJ VV]HI JJpVHPLQGLJDN YHWNH]DODN~ σ PD[ [ ( ρ) ] = 5 + D, ahol a DPHJIHOHOEHPHWV]pVKRVV]iQDNDIHOH ρ a bemetszés sugara. A kifáradásra vonatkozóan Inglis által megadott leírás elég modern, de közleményére rendszerint a FVDN D EHPHWV]pVHN N U OL IHV] OWVpJQ YHNHGpV WHNLQWHWpEHQ KLYDWNR]QDN PHO\QHN V]pOHVN U&D J\DNRUODWLIHOKDV]QiOiVDSO3HWHUVRQIHV] OWVpJJ\&MWpVUOV]yOyN Q\YpEHQ>@pVDODSMiXO V]ROJiOW1HXEHUEHPHWV]pVLIHV] OWVpJHNHOHP]pVpUOV]yOyN Q\YpQHNLV>@ 7. A törésmechanika Griffith féle megközelítése DW N YHWHQ $QJOLD EHOpSHWW D KiERU~ED pv D UHS OJpSHNHW HOV] U NH]GWpN KDV]QiOQL D harcászatban. Az Inglis közleményében megadott egyenleteket arra használták, hogy bizonyos V]HPSRQWEyO HOOHQUL]]pN D WDSDV]WDODWL HUHGPpQ\HNHW $ IHO OHWL IHV] OWVpJHN PHJpUWpVH pv hasonlósága az Inglis féle dolgozattal rendkívül hasznosnak bizonyult híres, 1920-as közleményének megírásában. Alan Arnold Griffith Június 13.-án született Londonban, mérnöki tanulmányainak YpJH]WpYHODILVNRODLRNOHYHOHWEHQD]HJ\HWHPLWEHQDGRNWRULWSHGLJEHQNDSWD PHJ D /LYHUSRROL (J\HWHPHQ )DUQERURXJEDQ EHQ EHOpSHWW D.LUiO\L 5HS OJpSJ\iUED $NWtYpV]VHQLiOLVIHOWDOiOyYROWpVQDJ\PpUWpNEHQKR]]iMiUXOWDUHS OJpSKDMWiVRNWXGRPiQ\iKR] Griffith 1920-ban publikált egy közleményt az üvegek törési szilárdságáról, amely elévülhetetlen MHOHQWVpJJHOpVpUWpNNHOEtUW$N ]OHPpQ\OpQ\HJpEHQGriffith PhD dolgozata volt, melyet G. I. Taylor irányitásával készített Cambridge-i Egyetem Mérnöki Karán. Griffith feltételezte, hogy a QiWURQ YHJFVpVD] YHJJ PEIHO OHWHVRNUHSHGpVV]HU&IRO\WRQRVViJLKLEiWWDUWDOPD]RWWpVKRJ\ DULGHJDQ\DJRNEDQSOD] YHJEHQDUHSHGpVFV~FViQDNVXJDUDOpQ\HJpEHQQXOOiYDOHJ\HQO Feltételezte, hogy húzóterheléskor a repedésterjedés és a törés akkor lép fel, ha repedésterjedés HJ\VpJQ\LQ YHNHGpVpUHHVMXWyHQHUJLDYHV]WHVpJQDJ\REElesz mint az új felületek létrehozására felhasznált felületi energia növekedése. A repedésterjedéssel járó fajlagos energiaveszteség megadásához,qjolv VV]HI JJpVHLW KDV]QiOWiN I O QXOOD UHSHGpVW VXJiU DONDOPD]iViYDO $] HQHUJLDYHV]WHVpJVHEHVVpJpQHNV]iPROiVDQHPYROWHJ\V]HU&IHODGDWGHV]LQWHKLEDQpON OVLNHU OW 118

121 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith A közlemény leírja Griffith alátámasztó tapasztalatait, és részletesen bemutatja tömör üveg felületi energiájának mérését. A tapasztalati eredményeknek az energiaveszteséggel való összehasonlításához Griffith-nek FVXSiQDN OVK~]yHUUHYROWV] NVpJHDPHO\PHJLQGtWMDDW UpVWHJ\DGRWWNLVPpUHW&UHSHGpVW tartalmazó üvegben. Ehhez *ULIILWK HOUHSHV]WHWW YpNRQ\ YpNRQ\IDO~ J PE NHW pv KHQJHUHNHW KDV]QiOW PHO\HNHW Q YHNYEHOV Q\RPiVQDN WHWW NL $] LO\HQ PyGRQ NDSRWW W UpVL IHV] OWVpJ értékek becslésül szolgáltak a fajlagos energiaveszteség számítására, amely a felületi energia kétszerese, hisz a törés kapcsán két új felület jön létre. Az eredmény 20 %-os fajlagos HQHUJLDYHV]WHVpJYROWDWHOMHVHJ\HWpUWpVKH]W~ODODFVRQ\pUWpNGHL]JDOPDVPHJHUVtWpVHHJ\ ~M elképzelésnek. *ULIILWKIHOMHJ\H]WHKRJ\IULVVHQK~]RWW YHJEHQDUHSHGpVV]HU&KLEiNPpUHWpQHNMHOHQWpNWHOHQQHN kell lennie és ennek alátámasztására vizsgálatokat is végzett. Griffith 1920-as közleményét olyan PDUDGDQGy puwpnhw MHOHQW WOHWHN MHOOHPH]WpN PLQW D PHOHJDODNtWiV KDV]QiODWD D IRO\WRQRVViJL KLiQ\RNLUiQ\tWRWWViJiQDNDJ\DNRUODWEDQYiUWK~]iVLLUiQQ\DOPHJHJ\H]LUiQ\EDYDOyIRUGtWiVD Griffith 1920-as közleményét G. I. 7D\ORU EtUiOWD pv D]W PHJHO]HQ HOIRJDGWiN N ]OpVUH KRJ\ IHOIHGH]WpNYROQDHJ\ILJ\HOPHWOHQVpJEOHUHGKLEiW*ULIILWKD]RQHJ\HQOHWpEHQPHO\DUHSHGpVUH PHUOHJHV K~]yHU pv D IDMODJRV HQHUJLDYHV]WHVpJ N ] WWL NDSFVRODWUD YRQDWNR]RWW $ MDYtWRWW számítás azt mutatta, hogy a fajlagos energiaveszteség a felületi energia kétszeresének a háromszorosa. A közleményben egy rövid lábjegyzet az állította, hogy a szöveg javítása nem V] NVpJHV PLYHO FVDN D QDJ\ViJUHQGEHQ YDOy HJ\H]pV D IRQWRV 9DOyMiEDQ D EHOV Q\RPiVQDN kitett vékonyfalú edényekben a fajlagos energiaveszteség pontos mérése nem volt lehetséges a UHSHGpVIDODNNLKDVDVRGiVDPLDWW$]HOUHSHV]WpVVHOV]RPV]pGRV YHJE~UDSHUHPHNNLKDMOiViQDN és a nedvesség által segített lassú stabil repedésterjedésnek a hatását nem vették figyelembe. $ODFVRQ\QHGYHVVpJWDUWDORPPHOOHWWXJ\DQRO\DQ YHJEONpV] OWVtNOHPH]YL]VJiODWDD]WPXWDWWD hogy a fajlagos energiaveszteség a felületi energia értékének kétszeresének a tizenháromszorosa. A *ULIILWKIpOHN ]OHPpQ\EODOHJW EEHWKDV]QiOW VV]HI JJpVW UpVLIHV] OWVpJpVDUHSHGpVPpUHW között teremt kapcsolatot: ( ) ( ) σ I πd = γ (, ahol σ f a törési feszültség, E a Young modulus. A felületi energia, 2γ, NpVEE G C ) az egységnyi repedésterjedéshez (da) tartozó fajlagos energiacsökkenés, ahol a D]DONDOPD]RWWK~]yHUUHPHUOHJHVN ]SRQWLUHSHGpVKRVV]iQDNDIHOH QDJ\PpUHW& OHPH] HVHWpQ (QQHN D] VV]HI JJpVQHN D V]iUPD]WDWiViKR] *ULIILWK,QJOLVQHN D]W HJ\HQOHWpW KDV]QiOWD I O DPHO\ QDJ\PpUHW& OHPH]EHQ OpY HOOLSWLNXV UpVUH YRQDWNR]RWW 1DJ\PpUHW& OHPH]EHQ OpY HJ\HQHV UHSHGpVUH H]HNHW D] HJ\HQOHWHNHW iw NHOOHWW GROJR]QL pv NL kellett számolni a fajlagos energiaveszteséget a repedésméret egységnyi növekedése esetén, fix határfelületeket feltételezve. Ez nehéz feladat az akkor rendelkezésre álló eszközökkel. 0LNRU XWiQ D] DODFVRQ\ IHV] OWVpJHQ EHN YHWNH]NLVVHEHVVpJ& VWDELO UHSHGpVNpS]GpVW megfigyelték agresszív környezeti hatásnak kitett szilárd anyagban, a látott viselkedést környezeti hatás miatt felületi energia csökkenéssel magyarázták. Azonban Griffith közlemény leghasznosabb eredménye a törési feszültségnek az auhshgpvppuhwqpj\]hwj\ NpQHNUHFLSURNiYDOW UWpQDUiQ\ED 119

122 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL iootwivddpho\ppjqdsmdlqnedqlvirqwrvdw UpVRNR]WDNiURVRGiVRNHOHP]pVpEHQpVHOVHJtWLD véleményalkotást a törések vizsgálatánál. Griffith feljegyezte, hogy az elmélet csak üveg és más rideg anyagok esetén alkalmazható, kizárva a legtöbb szerkezeti fémet. Az állított elméleti V]iPtWiVRNpVDJ\DNRUODWLHUHGPpQ\HNN ] WWLHJ\H]pVPD~J\W&QLNYpOHWOHQYROW $W UpVLYL]VJiODWRNV]tQYRQDODHOWWQHPWHWWHOHKHWYpDDV*ULIILWKN ]OHPpQ\YLOiJRV megértését. Eredményként általában elfogadták, hogy Griffith közeli kapcsolatot mutatott ki az YHJV]LOiUGiOODSRWEHOLIHO OHWLHQHUJLiMDpVW UpVLV]LOiUGViJDN ] WW$NpVEELNXWDWiVRNVRUiQ amikor a környezet (pl. nedvességtartalom) hatását is vizsgálták a kerámiák törési szilárdságára, gyakran hivatkoztak Griffith dolgozatára. Síküveg lemezek törésére megállapított - a törési IHV] OWVpJ pv D KLEDPpUHW QpJ\]HWJ\ NpQHN UHFLSURND N ] WW OpY DUiQ\RVViJRW J\DNUDQ felhasználták, hogy segítse a síküveg lemezek törési károsodásainak elemzését.,o\ PyGRQ D] pughnogpv *ULIILWK DV N ]OHPpQ\H LUiQW PHJPDUDGW HJpV]HQ D PiVRGLN világháború utánig, amikor Irwin és Orowan bemutatták módosított Griffith-féle elképzelésüket. (]]HO HOOHQWpWEHQ D PHJMHOHQpVW N YHW pyhnehq D WDQXOPiQ\iW YH] WHNLQWpO\HV pughnogpv magára Griffithre nem volt túlzottan nagy hatással és mindössze egyetlen cikket publikált a W UpVHOPpOHWKH] NDSFVROyGyDQ EHQ D] GHOIWL(OV,87$0.RQIHUHQFLiQ $]RQEDQ H] QHP foglalkozik a IDMDODJRV HQHUJLDYHV]WHVpJJHO pv QHP PXWDWRWW MHOHQWVHEE pughnogpvw D] energiaegyensúlyra vonatkozó elgondolás iránt sem. 8. Smekal és a Griffitth -féle megközelítés *ULIILWK~WW UQHNV]iPtWyPXQNiMiWA. Smekal a Bécsi Egyetem fizika professzora vitatja EHQ PHJMHOHQW FLNNpEHQ 6PHNDO D]W iootwmd KRJ\ D IDMODJRV HQHUJLiQDN D W UpVUH MHOOHP] PHQQ\LVpJNpQW YDOy KDV]QiODWiW PiU *ULIILWK HOWW MDYDVROWiN W EEHN N ] WW ( /RKU D %UQRL 0&V]DNL HJ\HWHPUO PpJ D] HOV YLOiJKiERU~ HOWW LOOHWYH D IRO\DGpNRN WHNLQWHWpEHQ D] megtalálható Boltzman munkájában is. Azonban Smekal határozottan elismeri Griffith azon pughppw KRJ\ IHOLVPHUWH HQQHN D] HOJRQGROiVQDN D MHOHQWVpJpW pv PHJDONRWWD D]W DPLW PD *ULIILWKIpOHW UpVHOPpOHWQHNQHYH]QHN$]H]WN YHWIHMWHJHWpVEHQ6PHNDOD]DQ\DJPROHNXOiULV szilárdsága és a szakítóvizsgálatokból származtatott feszültség közötti különbséggel foglalkozik Eredményül egy 100-as szorzót kapott. 9. Karl Wolf, fizikus a mechanikában Karl Wolf (8.ábra) november 13.-án született Bielitz-ben az Habsburg Birodalom Ausztria- 6LOHVLD QHY& WDUWRPiQ\iEDQ PHO\ PRVW D &VHK. ]WiUVDViJ UpV]H (J\ NODVV]LNXV Q\HOYHNNHO foglalkozó filológus fia volt és nagyon büszke volt a hegyvidéki farmer származására. A Bécsi Egyetemre 1905-ben jutott be, ott matematikát és fizikát tanult. Wolf tanára és ideálja Fritz Hasenöhrl volt, L. Boltzman örököse volt. Boltzmann 1906-ban halt meg. Wolf November 18.-án kapta meg a doktori címet a Bécsi Egyetemen az elméleti fizika területén végzett PXQNiMipUWPHO\QHNWpPiMDD]HOHNWURPiJQHVHVKXOOiPRNYH]HW UHJHVKHQJHUEHQYDOyWHUMHGpVH volt. Wolf akadémiai életének fordulópontja akkor következett, amikor elfogadott egy segédprofesszori állást az Elméleti Mechanika és Grafosztatikai Intézetben J. Finger vezetése alatt 120

123 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith és röviddel azután K Wieghardt munkatársa lett, aki korábban a Göttingeni Egyetem növendéke YROWpVDUXJDOPDVViJWDQV]DNpUWMH 8. ábra: K. Wolf (született: 1886 január 13, Bielitz, Osztrák-Magyar Monarchia - meghalt: január 10, Bécs, Ausztria), aki *ULIILWKWHOOHYHOH]HWWpVD] as cikkét korrigálta. A rugalmasságtan Wolf kedvenc kutatási területévé vált és korábbi egyetemi tanulmányai a matematika és elméleti IL]LND WHU OHWpQ KDWiUR]RWW HOQ\QHN EL]RQ\XOWDN D bonyolult problémák megoldásában. Közleményével [Wolf 1914], amely egy íves völgyzáró gátra megadott ELKDUPRQLNXV HJ\HQOHWHN SROLQRPRNNDO W UWpQ LQWHJUiOiViUyO V]yOW EHQ NLpUGHPHOW HJ\ VHJpGSURIHVV]RULiOOiVWD%pFVL0&V]DNL(J\HWHPHQ $]HOVYLOiJKiERU~XWiQ.:LHJKDUGWNLMHO OWXWyGDYROWDNLHOIRJDGRWWHJ\PHJKtYiVW'UH]GiED Eredmények a rugalmasságtanban címmel a Zeitscrift für technische Physik-ben megjelent N ]OHPpQ\VRUR]DWUiPXWDWRWW D] HJ\WHQJHO\& IHV] OWVpJiOODSRWQDN NLWHWW D WHUKHOpVVHO WHWV]OHJHV szöget bezáró síkú elliptikus lyuk vagy repedés körül kialakuló feszültségeloszlás fontos problémájára. [Wolf 1921, 1922a]. Ezt a közleményt jól fogadták és az eredményeket gyorsan beépítették a rugalmasságtannal foglalkozó szakkönyvekbe. Wolf-ot egyre jobban kezdték pughnhoqldw UpVLSUREOpPiNpVPLXWiQHOROYDVWD*ULIILWKDODSP&QHNV]iPtWyHUHGPpQ\HLWtUWHJ\ cikket Ä*ULIILWKW UpVLHOPpOHWpUO [Wolf 1921], amelyet szeptember 19.-én mutatott be a természettudósok találkozóján Lipcsében. Ebben a dolgozatban rámutat egy hiányosságra az DODSHJ\HQOHW *ULIILWK IpOH V]iUPD]WDWiViEDQ pv HJ\ VRNNDO HJ\V]HU&EE OHKHWVpJHW DMiQO HQQHN D IRUPXOiQDN D] HOiOOtWiViUD :ROI IpOUHpUWKHWHWOHQ O PHJHPOtWL KRJ\ *ULIILWK pughph D W UpV energián alapuló megközelítésének megadása és kapcsolatba lépett magával Griffith-el is. Wolf Griffith elméletét kiterjesztette hajlítás esetére is és kiegészítette a húzó és nyíróterhelés NRPELQiOiViYDOH]D]HOVXQPL[HGPRGHW UpVLNULWpULXPYROW Wolf tehát rámutatott a hibára *ULIILWK DV GROJR]DWiEDQ pv YDOyV]tQ&OHJ NDSFVRODWEDQ ioow vagy Griffith-el magával vagy a kiadóval. Griffith 1924-ben bemutatott egy új tanulmányt A törés elmélete FtPPHOD](OV1HP]HWN ]L0HFKDQLNDL.RQIHUHQFLiQ'HOIWEHQDPHO\EHQNLMDYtWRWWD D] DODNYiOWR]iVL HQHUJLD WpYHV V]iPtWiViW $]RQEDQ D NLDGYiQ\ V]HUNHV]WMH YROW az aki egy megjegyzést tett Griffith eredményéhez, jelezve hogy Griffith töréselméletének német (!) bírálatát K. Wolf, a Bécsi Egyetem professzora adta. % &RWWHUHOO D * 5,UZLQ V] OHWpVQDSMiUD PHJMHOHQ NLDGYiQ\ [G. R. Irwin Anniversary Volume, Rossmanith 1997] egyik cikkén dolgozva felfedi, hogy Wolf ugyanazt a hibát követte el, PLQW*ULIILWKFVDN PiV PyGV]HUW DONDOPD]RWW az alakváltozási energia számítására. Azonban :ROI iootwmd KRJ\ D] pv *ULIILWK HUHGPpQ\H D IDMODJRV HQHUJLDYHV]WHVpJ FV NNHQWpVpUH 121

124 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL vonatkozólag egy kettes szorzóban különbözik és YLWDWMDKRJ\*ULIILWKHVHWpEHQH]HOQ\ VOHQQH az elméleti és gyakorlati egyezés tekintetében. Utolsó éveiben :ROIRW D EDUODQJRNEDQ OpWUHM Y OpJiUDPOiV NH]GWH pughnhoql PLYHO OHONHV KHJ\PiV]ypVVtHOYROW 10. Konklúzió (] D] VV]HIRJODOy PHJYLOiJtWMD D PHFKDQLND pv D] DQ\DJYL]VJiODW IHMOGpVpW D V]i]DGIRUGXOy N UQ\pNpQ (XUySiEDQ N O Q VHQ D QpPHWDMN~ ioodprnedq. O Q V KDQJV~O\W NDSRWW D] HOV törésmechanikáról szóló tanulmány, melyet K. Wieghard írt. Wieghardt kinevezése a mechanika SURIHVV]RUiYi %pfvl 0&V]DNL (J\HWHPHQ LQWHQ]tY NXWDWyPXQNiW LQGtWRWW PHJ D N U DODN~ HOOLSWLNXVUHSHGpVV]HU&IHOQ\tOiVRNpVIRO\WRQRVViJLKLEiNN U ONLDODNXOyIHV] OWVpJHORV]OiVRNpV bemetszések hatásának területén. :LHJKDUGW~WW UQHNV]iPtWypV/HRQKDWpNRQ\ PXQNiMD HOUH PHJMyVROWD D W UpVPHFKDQLND VRN RO\DQHUHGPpQ\pWPHO\HWpYWL]HGHNNHONpVEEYH]HWWHNOHSOD]pNDODN~IHOQ\tOiVRNFV~FViEDQ kialakuló feszültségeloszlás, törési kritérium összetett terhelési módra, az összetett terhelés hatására kialakuló repedés-megindulás iránya. [Westergaard 1939; Williams 1952, 1957; Muskhellishvili 1953]. 0HJYLOiJtWRWWXN /XGZLN PXQNiMiQDN MHOHQWVpJpW D] DQ\DJRN ULGHJVpJH pv IRO\iVKDWiUD N ] WWL kapcsolat megértésében, valamint Griffith munkájának hatását K. Wolf és A. Smekal munkásságára. Az, hogy ezen eredmények nagy része németországi folyóiratokban került publikálásra, és ezért viszonylag kevésbé ismert Németországon, az Osztrák-Magyar Monarchián, stb. kívül, részben IHOHOVVpWHKHWD]pUWKRJ\IHOHGpVEHPHU OWHN $PHJ~MXOWpUGHNOGpVDWXGRPiQ\W UWpQHOPLIHMOGpVHLUiQWpVHJ\WiUJ\LODJRVDEEQp]SRQWWDOiQ fel fogja fedni H]HQIHOHGpVEHPHU OW~WW UNQHYHLWpVPpOWiQ\ROQLIRJMDPXQNiVViJXNDW IRODALOMJEGYZÉK AVTU Archive of the Vienna University of Technology (1903) Document dated September 18. AVTU Archive of the Vienna University of Technology (1909) Document dated February 1. AVTU Archive of the Vienna University of Technology (1949a) Document dated March 2. AVTU Archive of the Vienna University of Technology (1949b) Document dated May 7. Bach, C. (1902) Eine Stelle an manchen Maschinenteilen, deren Beanspruchung auf Grund der üblichen Berechnung stark unterschätzt wird (On a particular location in machine parts where on the basis of conventional theories the stresses will be highly underestimated) Mitteilungen über Forschungen, VDI, Issue 4. Bach, C. (1905) Elastizität und Festigkeit (Elasticity and Strength) Julius Springer Verlag, Berlin. Basch, A. (1951) Obituary to K.Wolf, Verlag der Technischen Hochschule Wien. Cotterell, B. (1996) Private communication by letter dated Nov

125 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith Davidenkov, N.N., Shevandin, E. and Wittmann, F. (1947) Influence of size on the brittle strength of steels. Amer. Soc. Mech. Eng. 69:A63. Docherty, J. G. (1932) Bending tests on geometrically similar notched bar specimens. Engineering. 133: Docherty, J. G. (1935) Slow bending tests on large notched bars. Engineering. 139: Galelei, G. (1638) Discorsi e Dimostrazioni Matematiche Sopra due Nuove Scienze (ed. Elsevini, Leiden). Girkmann, K. (1951) Alfons Leon zum Gedenken (In memoriam Alfons Leon) Festschrift der TU Wien. Griffith, A. A. and Taylor, G. I. (1917) The use of soap films in solving torsion problems. Proc. Inst. Mech. Eng.: Griffith, A. A. (1920) The phenomena of rupture and flow in solids. Phil. Trans. Roy. Soc. London. A, 221: Griffith, A. A. (1924) The theory of rupture. Proceedings of the Frist International Congress for Applied Mechanics, Delft, Hahn, G. (1985) Elastizitätstheorie (Theory of Elasticity), Teubner-Verlag, Stuttgart. Inglis, C. E. (1913) Stresses in a plate due to the presence of cracks and sharp corners. Proc. Inst. Naval Arch. 55: Irwin, G. R. (1948) Fracture dynamics. Fracturing of Metals: Cleveland, OH:ASM Irwin, G. R., Wells, A. A. (1965) A continuous mechnaics view of crack propagation. Metallurgical Rev. 10(38): Leon, A. V. (1907) Über Formen gleicher Bruchgefahr mit besonderer Berücksichtigung rotierender Scheiben (On the shapes of equal fracture danger with special regard of rotating disks) Österr. Ing.-u. Architekten-Verein No 18 and 19. Leon, A. V. (1908a) Über die Störungen der Spannungsverteilung die in elastischen Körpern durch Bohrungen und Bläschen entstehen (On the disturbances in the stress distribution in elastic bodies due to boreholes and cavities). Österr. Wochenschrift für den öffentlichen Baudienst 14: Leon, A. V. (1908b) Über die Spannungsstörungen durch Kerben und Tellen und über di Spannungsverteilung in Verbundkörpern (Ön the stress disturbances due to notches and dents and on the stress distribution in composite bodies) Österr. Wochenschrift für den öffentlichen Baudienst 14: and Leon, A. V. (1909a) Über die Spannungsstörungen beim Verbund verschiedener Materialien (On the stress disturbances in dissimilar composites) Mitteilungen des internationalen Verbandes für die Materialprüfung der Technik, Vth Congress, Kopenhagen, Paper No VIII-10, pp Leon, A. V. (1909b) Über die Spannungsverteilung in Verbund-körpern (On the stress distribution in composite media) Österr. Wochenschrift für den öffentlichen Baudienst 15: and Leon, A. V. (1909c) Zur Theorie der Verbundkörper (On the theory of composites) Zeitschrift Armierter Beton, 9: and 10: Leon, A. V. and P. Ludwik (1909a) Verlegeichende statische und dynamische Kerbbiegeproben (Comparison between static and dynamic notch bent specimens) Österr. Wochenschrift für den öffentlichen Baudienst 15(7): Leon, A. V. and F. Willheim (1910) Über die Zerstörungen in tunnelartig gelochten Gesteinen - Teil I (On damage in rock mass weakened by a tunnel - Part I.) Österr. Wochenschrift für den öffentlichen Baudienst 16 : Leon, A. V. and F. Willheim (1912) Über die Zerstörungen in tunnelartig gelochten Gesteinen - Teil II (On damage in rock mass weakened by a tunnel - Part II.) Österr. Wochenschrift für den öffentlichen Baudienst 18: Leon, A. V. (1912b) Die Entwicklung und die Bestrebungen der Materialprüfung (On the development and the tendencies of materials testing) Verlag des Österr. Verbandes für die Materialprüfungen der Technik, Wien, Leon, A. V. and F. Willheim (1913a) Über den Einfluß der Achsen-entfernung auf die Zerstörungserscheinungen in einem Doppeltunnel (On the effect of the distance of the tunnel axes on damage formation in a twin tunnel) Österr. Wochenschrift für den öffentlichen Baudienst 19: Leon, A. V. and F. Willheim (1913b) Zur Frage über die durch einen Doppeltunnel bewirkten Spannungsstörungen im Gebirge und deren Beeinflussung durch die Achsenentfernung (On the stress 123

126 Peter Rossmanith TörésmechanLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL disturbances caused by a twin tunnel in a rock mass and the effect of the distance of the tunnel axes) Rudnschau für Technik un Wirtschaft, Prag, 6:1-3. Leon, A. V. and P. Fillunger (1913c) Physikalisch-technische Prüfung von Glaszylindern (Physicaltechnical testing of glass cylinders) Mitteilungen des Technischen Versuchsamtes Wien, 2(3):38-46 and 2(4): Leon, A. V. and H. Linder (1913d) Die Festigkeit von Steinzeug-röhren auf Innendruck (On the strength of internally pressurized ceramic tubes) Zeitschrift des Österr. Ing.-u. Architekten-Vereins 65:504. Leon, A. V. and F. Willheim (1914a) Über die Spannungsvertei-ling im gelochten und gekerbten Zugstab (On the stress distribution in a punched and notched tension bar) Mitteilungen des Technischen Versuchsamtes Wien, 3(1):33-50 and 3(2): Leon, A. V. and F. Willheim (1914b) Über die durch eine Reihe von kreisförmigen Löchern in einem elastisch festen Körper auftretenden Spannungs-und Verzerrungsstörungen (On the stress and strain disturbances in an elastic solid caused by a row of circular holes) Zeitschrift des Österr. Ing.-u. Architekten - Verein 66: Leon, A. V. and F. Willheim (1914c) Die Verteilung des Gebirgs-druckes und dessen Störungen durch den Bau tiefliegender Tunnel (The distrubution of the overburden pressure and its disturbances due to the construction of deep level tunnels) Zeitschrift für Architektur und Ingenieruwesen, Hannover 1914: Leon, A.V. and F. Willheim (1915) Über die Spannungsstörungen die in elastischen Körpern durch Höhlungen, Inhomogenitäten und eingeschlossenen Flüssigkeiten bewirkt werden (On stress disturbances in elastic bodies caused by cavities, inhomogeneities and fluid inclusions) Zeitschrift für Architektur und Ingenieruwesen, Hannover 1915: Leon, A. V. (1933) Über das Maß der Anstrengung bei Beton (On the extent of strength of concrete) Ingenieur-Archiv. 4: Leon, A. V. (1934) Über die Verbindung von Trenn- und Schub-bruch (On the combination of tensile and shear fractures) Proc. 4 th International Congress on Applied Mechnaics, Cambridge. Leonardo da Vinci, L. (date unknown) Codice Atlantico, folio 82 recto-b. Love, A. E. H. (1926) A Treatise on the Mathematical Theory of Elasticity. NY: Dover Publications. Ludwik, P. (1909) Elemente der Technologischen Mechanik. Berlin: Springer-Verlag. Ludwik, P. (1928) Bruchgefahr und Materialprüfung (Fracture danger and materials testing) Schweiz. Verband für die Materialprüfungen der Technik, Report No 13. Zurich, November. Mariotte, E. (1686) Traite de Mouvement des Eaux. Paris. Mohr, O. (1906) Welche Umstände bedingen die Elastizitätsgrenze und den Bruch eines Materials? (What conditions imply the limits of elasticity and fracture of a material?). Abhandlungen aus dem Gebiete der technischen Mechanik. Wilhelm Ernst & Sohn, Berlin Muskhelishvili, N. I. (1953) Some Basic Problems in the Theory of Elasticity. Noordhoff, Ltd., Netherlands. Nadai, (1950) Theory of fracture and flow of solids. McGraw Hill, New York. Neuber, H. (1937) Kerbspannungslehre (Theory of Notch Stresses). Berlin: Springer-Verlag. Obreimoff, I. V. (1930) The splitting strength of mica. Proc. Roy. Soc. A127: Orowan, E. (1945) Notch brittleness and the strength of metals. Transactions, Institution of Engineers and Shipbuilders in Scotland. 89: Orowan, E. (1949) Fracture and strength of solids. Reports on Progress in Physics. 12: Orowan, E. (1955) Energy criteria of fracture. Welding Journal. Res. Sup. 34(3):157s-160s. Peterson, R. E. (1940, 1974) Stress Concentration Factors. NY: J.Wiley & Sons. Prandtl, L. (1903) Zeitschrift für Physik. Vol.4. Prandtl, L. (1907) Verhandlungen deutscher Naturforscher und Ärzte. Dresden. Rossmanith, H. P. (1995a) An introduction to K. Wieghardt's historical paper On splitting and cracking of elastic bodies. Fatigue and Fract. Engng. Mater. Sturct. 12(12): Rossmanith, H. P. (1995b) English translation of (Wieghardt 1907) Fatigue and Fract. Engng. Mater. Sturct. 12(12): Rossmanith, H. P. (1997) (ed) Fracture Research in Retrospect. G. R. Irwin 90 th Birthday Anniversary Volume. Rotterdam: Balkema. 124

127 7 UpVPHFKDQLND pv DQ\DJYL]VJiODW $ ;; 6]i]DG HOIHOHMWHWW ~WW UL Peter Rossmanith Slattenscheck, A. (1922) Obituary to A. V. Leon. Vienna, Verlag der Technischen Hochschule. Slattenscheck, A. (1965) Ehrung Paul Ludwik (Honoring Paul Ludwik) TU Vienna Festschrift. Smekal, A. (1922) Technische Festigkeit und molekulare Festigkeit (Technical strength and molecular strength) Die Naturwissenschaften 10(37): Stanton, T. E. and Batson, R. G. C. (1921) On the characteristics of notched-bar impact test. Minutes of Proc. Inst. Civil Eng. 211: Stini, J. (1950) Tunnelbaugeologie (Tunnel construction geology) Springer-Verlag. Timoshenko, S. P. (1953) History of Strength of Materials. NY: McGraw - Hill Inc. Todhunter, I. and Pearson, K. (1886) History of the Theory of Elasticity and of the Strength of Materials. Cambrige University Press, UK. Ucelli, A. (1956) Leonardo da Vinci. NY: Reynal & Co. Venske, O. (1901) Zur Integration der Gleichung =0 für ebene Bereiche (On the integration of the equation =0 for plane domains). Nachrichten der köngl Gesellschaft d. Wissenschaften zu Göttingen. Westergaard, H. M. (1939) Bearing pressures and cracks. J. Appl. Mech. Trans. ASME. 6:A49-A53. Wieghardt, K. (1903) Über die Statik ebener Fachwerke mit schlaffen Stäben. Doctoral Thesis, University of Göttingen. Wieghardt, K. (1904) Über einen Grenzübergang der Elastizitätslehre. Habilitationsschrift, Technische Hochschule Aachen, Germany. Wieghardt, K. and F. Klein (1905) Über Spannungstflächen und reziproke Diagramme. Archiv der Mathematik und Physik, III. Reihe, Vol VIII. Wieghardt, K. (1906) Über die Überspannungen bestimmter hochgradig statisch unbestimmter Fachwerke. Wieghardt, K. (1907) Über das Spalten und Zerreissen elastischer Körper. Z. Mathematik und Physik. 55(1-2): (English translation by H.P.Rossmanith:Wieghardt, K. (1995) On splitting and cracking of elastic bodies. Fatigue and Fract. Eng. Mater. Struct. 12(12): ). Wieghardt, K. (1920) Letter to the Rector of the TH Vienna, Dresden, October Williams, M. L. (1952) Stress singularities resulting from various boundary conditions in angular corners of plates in extension. J. Appl. Mech. 74: Williams, M. L. (1957) On the stress distribution at the base of a stationary crack. J. Appl. Mech. Trans. ASME. 24: Wolf, K. (1914) Zur Integration der Gleichung =0 durch Polynome im Falle einer Staumauer (On the integration of the equation =0 by means of polynoms in the case of an arch dam). Mitteilungen der k.u.k. Akademie der Wissenschaften Wien. Wolf, K. (1921) Beiträge zur ebenen Elastizitätsheorie Teil I: Einfluss eines elliptischen Loches bzw. Spaltes auf einen einachsigen Spannungszustand (Contributions to the plane theory of elasticity, Part I: Influence of an elliptical opening or crack on the uniaxial state of stress) Zeitschrift für Technische Physik 2: Wolf, K. (1922) Beiträge zur ebenen Elastizitätsheorie Teil II: Einfluss eines elliptischen Loches bzw. Spaltes auf den Spannungszustand im Falle der reinen und der zusammen-gesetzten Biegung (Contributions to the plane theory of elasticity, Part II: Infulence of an elliptical opening or crack on the state of stress in the case of pure and general bending) Zeitschrift für Technische Physik 3: Wolf, K. (1922) Zur Bruchtheorie von A. Griffith (On Griffith's theory of fracture) Zeitschrift für Angewandte Mathematik und Mechanik 3:

128 Peter Rossmanith Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ Joseph$.LHVpVDIHV] OWVpJLQWHQ]LWiVLWpQ\H]D törésmechanikában Dr. H. P. Rossmanith Vienna University of Technology, Institute of Mechanics Összefoglalás Jelen publikáció Joseph $.LHVP&V]DNLWHYpNHQ\VpJpWPXWDWMDEH.LHVKRVV]~LGHLJ*HRUJH5 Irwin professzor munkatársa volt a Haditengerészeti Kutatólaboratóriumban (NRL). Nagy szerepe YROW D W UpVPHFKDQLND NRUDL IHMOGpVpQHN HOVHJtWpVpEHQ YDODPLQW H ILDWDO P&V]DNL WXGRPiQ\ DONDOPD]iViEDQ RO\DQ QDJ\PpUHW& W UpVL HVHWHN HOHP]pVpQpO DPHO\HN D] WYenes-hatvanas pyhnehqirugxowdnhodsrojiuluhs OpVQHKp]IRUJyEHUHQGH]pVHNpVD](J\HV OWÈOODPRNPolaris és Minuteman rakétaprogramja terén. 1. Bevezetés A törésmechanika feltalálása és fejlesztése tulajdonképpen a washingtoni (USA) Haditengerészeti Kutatólaboratórium (NRL) közötti páncélkutatási tevékenységének gyümölcse volt. A ballisztikai kutatás egyik célja a hadihajók nehézpáncélzatával kapcsolatos elridegedési problémák vizsgálata volt. Ezt a problémát az akkoriban rendelkezésre álló laboudwyulxplppuhw&edoolv]wlndl OHKHWVpJHNNHO QHP OHKHWHWW PRGHOOH]QL $ Dahlgren Vizsgálati Központban végzett ballisztikai NtVpUOHWHNVRUiQ DGRWW OpYpQ D K&WpVL VHEHVVpJ PHJIHOHO V]DEiO\R]iVD D] DFpOJ\iUWy NRKiV]DWL V]DNHPEHUHL iowdoiqrvvijedq WXGWiN KRJ\DQ HO]KHWN PHJ D QDJ\PpUHW& OHPH]HN EDOOLV]WLNDL hibái. Megmaradt azonban az állandó kérdés, hogyan magyarázhatók a törésben a mérethatások, KRJ\DQ PpUKHW D W UpVL V]tYyVViJ pv KRJ\DQ YLV]RQ\XOQDN D] HUUH DGRWW YiODV]RN D NpUGpVHV fémes komponens lemezvastagságához. 1\LOYiQYDOy YROW KRJ\ H NpUGpVHN PHJYiODV]ROiVD KRVV]~ LGW LJpQ\HO (]puw D] 15/ ezirányú WHYpNHQ\VpJH D,, YLOiJKiERU~ DODWW FVXSiQ D W UpVL PpUHWKDWiV IHOWiUy MHOOHJ& WDQXOPiQ\R]iViUD NRUOiWR]yGRWWDPHO\HWINpQWD]eV]DN.DUROLQDL(J\HWHPHQYpJH]WHWWHNPHJEt]iVDODSMiQ$]H kutatások eredményeként összeállt irodalmi áttekintés és a szakmai vitaanyagok azonban legalább tisztázták a probléma természetét (Shearin és mások, 1948). Néhány hónappal a II. világháború befejezése után az NRL felülvizsgálta az Észak-Karolinai Egyetemmel végeztetett megbízásos munkát, és beindultak a törési kutatások az NRL Ballisztikai 5pV]OHJpQ $] 15/ WHYpNHQ\VpJH D NpVEE törésmechaniká-nak elnevezett területen kutatási programmá vált. A Dr. George R. Irwin vezette csoport javasolta az anyagok repedésterjedéssel V]HPEHQL HOOHQiOOiViQDN PpUpVpW NLV]iPROWD D UXJDOPDV LJpQ\EHYpWHO IHV] OWVpJPH]MpQHN PLQW egy esetleges repedés hajtóerejét (nagyjából az 1920-as Griffith-féle törésszilárdsági elméletben 126

129 Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ Peter Rossmaanith MDYDVROWPyGRQpVNLPXWDWWDKRJ\HQHUJLDVHEHVVpJL VV]HI JJpVOpWH]LNDKDMWyHUpVDNpSOpNHQ\ DODNYiOWR]iVLHOOHQiOOiVN ] WWDJ\RUVUHSHGpVWHUMHGpVPHJLQGXOiVLSLOODQDWiEDQ$SURJUDPHOV pypehq HOHJHQG LQIRUPiFLy J\&OW VV]H DKKR] KRJ\ *.R. Irwin egy 1947-es tanulmányában EL]RQ\tWVDD WpPD PHJN ]HOtWpVpQHN DODSYHW KHO\HVVpJpW Irwin $ N YHWNH] pyhn VRUiQ növekedett az intézményen belüli törésmechanikai kutatások nagyságrendje, amelyek fokozatosan NLV]RUtWRWWiN D] ev]dn.durolqdl (J\HWHP PHJEt]iVRV PXQNiLW $ Q YHNHGpV DODSYHWHQ NpW V]HPpO\QHN N V] QKHW D] HOW NpOW 7.W. George-nak, a Ballisztikai Részleg Páncélanyagok 6]HNFLyMD YH]HWMpQHN pv D KDVRQOyDQ OHONHV Joseph A. Kies-nek, a Ballisztikai Részleg Törési.XWDWiVRN6]HNFLyMDYH]HWMpQHN 2. Kies és a törésmechanika születése Joseph A. Kies, a számára kijelölt doktori téma megoldhatatlansága miatt 1936-ban a doktori fokozat megszerzése nélkül otthagyta D],OOLQRLVL(J\HWHPHW pv WHOMHV PXQNDLGV iooivw YiOODOW D Szabványügyi Hivatalban 1936-tól 1945/46-ig. Feladata a UHS OJpSLSDUL alumínium-ötvözetek törévpqhn WDQXOPiQ\R]iVD YROW $ UHS OJpSHN SURSHOOHUHLQ EHN YHWNH] NLIiUDGiVL UHSHGpVHN kapcsán ismert volt, hogy e repedések az alumíniumban gyorsabban terjednek, mint az acélban. A Comet katasztrófájának nyomán Paul C. ParisVLNHUUHODMiQORWWDDUHS OJpSJ\iUWyNILJ\HOPpEH D]DQ\DJIiUDGiVLUHSHGpVQ YHNHGpVpQHNW UpVPHFKDQLNDLDODSRQW UWpQWDQXOPiQ\R]iViW(EEHQ az esetben a repedés növekedési sebessége, da/dn korrelációban áll a feszültségintenzitási WpQ\H]YHO K-val. Miután Kies felfedezte és ezen elv alkalmazásával és a Young modulusok összehasonlításával megmagyarázta, hogy a repedés növekedési sebessége nagyobb az acél- mint az alumíniumötvözetekben, megbízták a repedés növekedési viselkedésének acélban és DOXPtQLXPEDQ W UWpQ WDQXOPiQ\R]iViYDO Kies rendelkezett némi képzettséggel a kohászat területén, de a törésmechanikában nem. Viszont nagyon gyorsan tanult ben Joseph A. Kies felesége Oak Ridge-ben, Tenessee-ben vállalt munkát, ahová Joe is vele utazott. Így történt, hogy G. R. Irwin egy Oak Ridge-i fogadáson véletlenül találkozott Joe Kiessel, DNL PHJNpUGH]WH WOH QHP WXGH iooivw V]iPiUD D Haditengerészeti Kutatólaboratóriumban. Éppen volt egy szabad hely a Ballisztikai Részleg (1946-ban alapított) Törési Szekciójában. Joe.LHVW NRKiV]DWL HONpS]HWWVpJpQHN N V] QKHWHQ HOV] U William Pellini-nek mutatták be a Kohászati Szekcióban, ám Kies úgy döntött, hogy inkább az Irwin-féle törési csapatban dolgozna. Így 1948 júliusában az Oak Ridge-i Szövetségi Laboratóriumtól a Haditengerészeti Kutatólaboratórium Ballisztikai Részlege Mechanikai Divíziójához ment át. $EEDQD]LGEHQD%DOOLV]WLNDL5pV]OHJHOVGOHJHVpUGHNOGpVLWHU OHWHDUHS OJpSHNYDODPLQWD SLOyWD]XEERQ\RN pv WHQJHUpV]J\DORJViJL ]XEERQ\RN SiQFpOR]iVD YROW 0HJNH]GG WW D W UpV DODSYHWWDQXOPiQ\R]iVDpVKDPDURVDQH]OHWWJoe.LHVIPXQNDWHU OHWH$W UpVLNXWDWiVEDQDI KDQJV~O\WRO\DQHQHUJLDHJ\HQV~O\PHJWDOiOiViUDKHO\H]WpNDPHO\PHOOHWWDOHKHWOHJDODSRVDEEDQ és legrészletesebben leírható a törés folyamata. Ezen vezérelv mentén, alkalmanként G.R. Irwin tanácsaival folytatott párhuzamos törési kutatásokat J. A. Kies és T. W. George. Utóbbi a törési IRO\DPDWN O QE ]PyGRNRQYpNRQ\IpPOHPH]pVKX]DOUiFVVHJtWVpJpYHOW UWpQmodellezésére, valamint a rostkötegek szilárdságának statisztikai tanulmányozására összpontosított. Joseph Kies a szerkezeti anyagok törési próbáit tervezte és felügyelte. Felismerte, hogy egy töretfelület minden eleme egy kis törési modellt képez, ezért nagy hangsúlyt helyezett a fraktográfiára. Kies és *HRUJHHJ\PiVWNLHJpV]tWHUHGPpQ\HNUHMXWRWWDPHO\HNPHJDODSR]WiNDNH]GHWLLVPHUHWDQ\DJRW 127

130 Peter Rossmanith Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ $YpNRQ\OHPH]PRGHOOHNHQRO\DQQ\LUDPDJiWyOpUWHWGIUHSHGpVWPHJHO]KDVDGiVRNUyO.LHV megállapítottakrj\h]hndsurjuhvv]tyuhshgpvwhumhgpviowdoiqrvmhoohp]lydodphqq\lv]hunh]hwl IpPQpO pv P&DQ\DJQiO (J\HG O D FVLOOiP HVHWpEHQ W&QW OHKHWVpJHVQHN D] HO]HWHV NiURVRGiV nélküli hasadás. A vékony lemez modelleken vizsgálva, a repedésterjedés sebességének a lassúból a gyorsba való átmenete csak viszonylagosan szakadt meg. Azonban a Kies által megfigyelt törési MHOHND]WPXWDWWiNKRJ\DULGHJIpPHNpVP&DQ\DJRNHVHWpEHQDIRO\DPDWPHJV]DNDGiVDHOHJHQG DKKR]KRJ\DW UpVLV]tYyVViJEHFVOpVpKH]PHJIHOHOPpUpVLSRQWRWNDSMXQN Az energiaegyensúly alapötletét egy 1946-os, Törési dinamika c. publikációban G. R. Irwin, (1946) már közzétette és nagy vonalakban ismertette. Az 1948-tól és 1954-ig eltelt hat évben a jelenleg törésmechanika néven rendelkezésre álló ismeretek zömét felfedezték és három publikációban közzétették (Kies és mások, 1950; Irwin-Kies, 1952; Irwin-Kies, 1954). Ami J. Kies ebben a munkában végzett szerepét illeti, meg kell jegyeznünk, hogy 1948-ban G. R. Irwin D 0HFKDQLNDL 'LYt]Ly LJD]JDWyKHO\HWWHVH pv D %DOOLV]WLNDL 5pV]OHJ YH]HWMH LV YROW PDMG EHQ D 0HFKDQLNDL 'LYt]Ly LJD]JDWyMD OHWW (]puw WO D W UpVL SURJUDP PXQNiMD legnagyobbrészt J. Kies irányításával folyt (aki ekkor a Ballisztikai Részleg Törési Szekciójának YH]HWMHYROWEDQ.LHVWD%DOOLV]WLNDL5pV]OHJYH]HWMpYpQHYH]WpNNL Joe.LHV NLYiOy NtVpUOHWH] pv D] HOPpOHWL PXQNiW LV puw HOPH YROW KDEiU D] HOPpOHWQHN QHP WXODMGRQtWRWW W~O QDJ\ MHOHQWVpJHW 0LQGDPHOOHWW * 5 Irwin minden publikációját áttanulmányozta. Az 1950-es évek elején G. R. IrwinQHPWXGRWWHOUHKDODGQL D IHV] OWVpJDQDOt]LV YL]VJiODWiEDQ Fizikusi képzettsége kiváló matematikai hátteret biztosított számára, azonban bizonyos feszültséganalitikai problémák tisztázatlanok maradtak. (Érdekes megjegyeznünk, hogy a Szovjetunióban a hidegháború éveiben Irwin SURIHVV]RUW QHP LVPHUWpN HO D P&V]DNL W Upsmechanika megalapítójaként, csak matematikusként és teoretikusként.) A megoldást Dan Post hozta, aki a VWDWLNXV pv D WHUMHG UHSHGpVHN OHPH]HNHQ W UWpQ IHV] OWVpJRSWLNDL YL]VJiODWiW YpJH]WH pv rábukkant a híres 1939-es, komplex elemzést tartalmazó Westergaard-publikációra, amellyel rávezette Irwin-t a megoldásra. Segítette Irwin-t Ericksen is, a fiatal, tehetséges matematikus, aki az Irwin-vezette Divízió Alkalmazott Matematikai Szekciójában dolgozott. $] DEEDQ D] LGEHQ UHQGHONH]pVUH iooy W UpVPHFKDQLNDL DODSWHUY NtVpUOHWL LJD]ROiViEyO D]IrwincsoportPLQGHQWDJMDPHJpUWHWWHKRJ\HJ\~MQDJ\MHOHQWVpJ&DQ\DJV]LOiUGViJLWHU OHWIHMOHV]WpVpW kezdték el, amely túl nagy ahhoz, hogy csupán az NRL elszigetelt programja legyen (Irwin-Kies, 1952, 1954). Emellett, látván, hogy a szakmai találkozókon álláspontjukat számos kritika éri, nem UHPpOKHWWHNMHOHQWVVHJtWVpJHWDIHMOHV]WpVEHQN O Q VHQD]HJ\HWemek részéuoqhp (]HN D QHKp]VpJHN PHJROGyGWDN D]]DO KRJ\ D] DV LGV]DNEDQ D W UpVPHFKDQLNiW V]iPRVJ\DNRUODWLSUREOpPiEDQVLNHUUHODONDOPD]WiNDPHO\HNQDJ\MHOHQWVpJ NUpYpQIigyelmet NHOWHWWHN(]HNLGUHQGLVRUUHQGEHQDN YHWNH]N a nyújtva keményített plexiüveg kifejlesztése, a dehavilland Comet SROJiUL VXJiUKDMWiV~ UHS OJpSHN W~OQ\RPiV DODWWL UHS OJpSW U]VW UpVHL QDJ\ J]WXUELQiV YLOODPRV JHQHUiWRURN QHKp] IRUJyDONDWUpV]HLQHN KLUWHOHQ W UpVHL valamint 128

131 Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ Peter Rossmaanith ultranagyszilárdságú acél rakétakamrák hidraulikus törési vizsgálatai a Polaris programban. Az Irwin-vezette csapat valamennyi fenti probléma megoldásában részt vett. Ezek az alkalmazások új munkatapasztalatot is jelentettek számukra, és befolyásos híveket szereztek a törésmechanikának. 3. A nyújtva keményített plexiüveg kifejlesztése és a feszültségintenzitási WpQ\H]PHJMHOHQpVH $W UpVNXWDWiVLSURJUDPHOVMHOHQWVVLNHUHDPHOHJHQQ\~MWYDNHPpQ\tWHWW300NLIHMOHV]Wése volt UHS OJpSDEODNRNDQ\DJDFpOMiUD(]DSURMHNWV] OHWpVpWOIRJYDJ. Kies munkája volt. $UHS OJpSHNDEODNDLWHUHGHWLOHJULGHJSOH[L YHJEONpV]tWHWWpNDPLV]iPWDODQEDOHVHWHWRNR]RWW 1952-ben a Szövetségi Szabványügyi Hivatal munkatársa, Dr. Wolock kis modellkísérleteken bemutatta Joe Kies-nekKRJ\DPHOHJHQQ\~MWiVVDOQDJ\EDQQ YHOKHWD300KDMV]iOUHSHGpVHV törési ellenállása. Az így kapott, melegen nyújtott plexiüveg alkohol jelenlétében nagyon ellenálló volt a hajszálrepedéses töréssel szemben, és Kies, helyesen, azt feltételezte, hogy ugyanez az eljárás az anyag repedés terjedéssel szembeni ellenállását is növeli. Ennek a feltételezésnek az DODSRV NtVpUOHWL DOiWiPDV]WiViKR] PHJIHOHOHQ QDJ\ PpUHW& PHOHJHQ Q\~MWRWW OHPezekre volt szükség. Kies-nek sikerült 3-4 hüvelyk vastagságú melegen nyújtott lemezeket szereznie a repedés WHUMHGpVVHO V]HPEHQL HOOHQiOOiV PpUpVpKH] pv IHOWpWHOH]pVpQHN LJD]ROiViKR] (J\ WWP&N GpVW alakított ki az acron-i (Ohio)*RRG\HDUUHS OJpSJ\iUWyFpJJHODUHS OJpSDEODNRNJ\iUWásában. A lemezek nyújtásával a vastagságot harmad-negyedrészére sikerült csökkenteni, a lemezeket ezután vágták oválisra, illetve a szükséges formára. Kies ismert és elismert vendég lett a Goodyear-nél. Kies melegen nyújtott plexiüveggel végzett kísérletei során azokon sem hajszálrepedések, sem hajszálrepedéses törések nem jelentkeztek. A kísérleti minták törési felszínének vizsgálatakor megállapította, hogy a melegen nyújtott anyag felszíne nagyon kemény és egyenetlen, míg a nyújtás nélkülié sima. Senki sem értette pontosan, miért van ez így, de Kies kitartott azon feltevése mellett, hogy a melegen nyújtás növeli a UHSHGpVWHUMHGpVVHOV]HPEHQLHOOHQiOOiVW(]YROWD]HOV RO\DQNLHPHONHGHQVLNHUHVLSDULDONDOPD]iVDPHO\HWD0HFKDQLNDL'LYt]Ly%DOOLV]WLNDL5pV]OHJH Törési Szekciójában dolgoztak ki. Mivel a kísérletek igazolták a szívósság növekedését, Joe Kies a /pjlhu HJ\MHOHQWV SURJUDPMiED LV EHNDSFVROyGRWW DPHO\ KDUFL UHS OJpSHNKH] KDVználható nyújtva keményített ablakanyag keresésére irányult. Kezdetben a Haditengerészet által szponzorált, az NRL által kifejlesztett törési próbával határozták meg a szívósságot. Egy EHQ UHS OJpSDEODNRN DQ\DJDLUyO WDUWRWW Wright Field-i konferencián Joe Kies bemutatta, hogy szükségtelen a törési szívósság, G c meghatározása, amelyhez ismerni kell a Young modulust, E-t: mindössze a szorzatukra, GxE-re van szükség. Kies kiemelte, hogy az ablakanyagok törési szilárdságának mértéke legjobban az (E dw/da) szorzat négyzetgyökeként adható meg, ahol dw/da a repedés növekedésével szembeni ellenállást (amelynek neve a törési munka sebessége) jelzi ben megalkották és használni kezdték a törésmechanika kifejezést az NRL Mechanikai 'LYt]LyMiQDN W UpVL NXWDWiVDLEDQ ËJ\ OHKHWHWW D OHJHJ\V]HU&EEHQ PHJN O QE ]WHWQL H]HNHW D kutatásokat az NRL Kohászati Divíziójának az ütközési törések és robbanási alakváltozási 129

132 Peter Rossmanith Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ YL]VJiODWRNWHUpQYpJ]HWWWHYpNHQ\VpJpWO(J\pEWHU OHWHNHQDtörésmechanika szakszókincse még QHPIHMOG WWNL $]DEODNDQ\DJSURJUDPEDQUpV]WYHYUHS OJpSLSDUL cégek olyannyira hasznosnak találták Kies javaslatát, hogy a továbbiakban a repedés terjedéssel szembeni ellenállásra kapott vizsgálati eredményeiket K-értékként jelölték, ahol K = (E(dW/da)) (2) A K-jelzést természetesen Joseph A. Kies tiszteletére választottákklv]hqdeedqd]lgv]dkban a WHOMHVNHPpQ\tWHWWDEODNDQ\DJSURJUDPRWJ\DNRUODWLODJD]MDYDVODWDLLUiQ\tWRWWiN 4. A dehavilland CometSROJiULVXJiUKDMWiV~UHS OJpSHNW~OQ\RPiVDODWWL UHS OJpSW U]VW UpVHL Az NRL törésmechanikai kutatásainak második nagy sikere a dehavilland CometUHS OJpptörzs- W UpVHNNHONDSFVRODWRVV]HSWHPEHUpWOAlan A. Wells, a Brit Hegesztési Kutatási Szövetség (BWRA) munkatársa (Abington-Cambridge-Anglia) hét hónapig az NRL-nél dolgozott. A Comettöréseket Kies, Wells és Irwin vitatta meg, akik egyetértettek abban, hogy a magyarázat az a tény, hogy a kritikus repedésméret a 7075-T6 alumíniumlemez esetében kisebb, mint a Comet ablakmérete (Brossman-Kies, 1954; Wells, 1955). Némi bizonytalanságot okozott az, hogy sem a Comet UHS OJpSW U]V DQ\DJiUyO VHP D W~OQ\RPiV VRUiQ PHJHnJHGHWW IHV] OWVpJUO QHP rendelkeztek pontos ismeretekkel tavaszán Joe Kies ellátogatott Burbank-be, a Lockheed 5HS OJpSJ\iUEDpVPHJiOODStWKDWWDKRJ\DUHS OJpSW U]VDQ\DJDQDJ\EDQKDVRQOtWD7 alumíniumra, és hogy a megengedett feszültség elég nagy ahhoz, hogy a Comet-törések Kies- Wells-Irwin-féle magyarázata kétségtelenül alkalmazható legyen. (] D PDJ\DUi]DW U YLGHQ D N YHWNH] 0LQGHQ UHS OJpSHQ IHOIHGH]KHWN HVHWHQNpQWL NLIiUDGiVL UHSHGpVHN HOVVRUEDQ D QDJ\ IHV] OWVpJQHN NLWHWW KHO\HNHQ $ UHS OJpS törésbiztonságát soha nem a fáradási repedések teljes kiküszöbölésével lehet elérni, hanem azzal, KRJ\ D PHJIHOHO V]tYyVViJ UpYpQ D IiUDGiVL UHSHGpVHN VWDELODN pv PpJ D J\RUV WHUMHGpV HOWW IHOIHGH]KHWHNPDUDGMDQDN$deHavilland CometUHS OJpSHNHQD]DEODNPHUHYtWpVHOpJWHOHQYROW D]DEODNRNVDUNDLQSHGLJMHOHQWVIHV] OWVpJHNpEUHGWHN$KHO\]HWHWV~O\RVEtWRWWDKRJ\H]HNHQD helyeken a tényleges repedésmérethez az ablaknyílás mérete is hozzáadódik. Így az egészen kis PpUHW&D]DEODNPHUHYtWpVDODWWQHPLVIHOIHGH]KHWDQ\DJIiUDGiVLUHSHGpVHNLVHOpJVpJHVHNDKKR] hogy a cca m espdjdvvijlv]lqwqhnphjihohoihv] OWVpJKDWiViUDEHLQGXOMRQD]LQVWDELO gyors repedésterjedés. Ez a törésmechanikai magyarázat nagy segítségére volt az amerikai UHS OJpSJ\iUWyNQDNDEEDQKRJ\DWRYiEELDNEDQNLN V] E OMpNa Comet-hez hasonló lehetséges töréseket. Azonban a törésmechanikát kevéssé értették, és természetevhqinpqwdn OWVpJHVWHOMHV PpUHW&PRGHOONtVpUOHWHNEHQEt]WDN WyONH]GGHQD]Irwin-féle NRL-csapat, Albert Kobayashi és Paul C. Paris segítségével, UHQGV]HUHVHQ OiWRJDWWD.DOLIRUQLD pv D Q\XJDWL SDUW UHS OJpSJ\iUDLQDN PpUQ NHLW Irwin és PXQNDWiUVDL NLW&Q NDSFVRODWRNDW pstwhwwhn NL D %RHLQJ NXWDWyIHMOHV]W PpUQ NHLYHO ± Hbben különösen segítségükre volt Paul&3DULVDI UJHHV]& ILDWDO NXWDWy DNL D %RHLQJWO a Los Angeles-i Caltech-hez ment át, hogy Max Williams professzorral a törésmechanikát és az 130

133 Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ Peter Rossmaanith DQ\DJIiUDGiVWPHJYLWDVVD7HNLQWYHKRJ\DUHS OJpSJ\iUWiVDQ\XJDWLSDUWIRQWRVLSDUiJDYROWH] NLW&QDONDOPDWNtQiOWDW UpVPHFKDQLNDJ\DNRUODWLDONDOPD]iVDLQDNIHOGHUtWpVpUH végére az Irwin-csapat W EE SXEOLNiFLyW PHJMHOHQpVUH HONpV]tWHWW Joe Kies a repüljpsj\iuwynhowwlvphuwhwwhd](eg)/π érték vizsgálatára kidolgozott módszerét ban a San Diego-i mérnökök alkották meg a -RH.LHVUO elnevezett.wpq\h] kifejezést. Ugyanekkor G.R Irwin felfedezte a KWpQ\H] és σ (2πa) közötti arányosságot, és ekkor történt az is, hogy a IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H]QHN D 6SULQJHU.p]LN Q\Y HOKtUHV OW FLNNpEHQ PHJMHOHQW DOWHUQatív meghatározása szakmai körökben felkavarta a kedélyeket. A Comet UHS OJpS NDWDV]WUyIiMD Q\RPiQ 1DJ\%ULWDQQLD HOYHV]WHWWH D SROJiUL UHS OJpp- J\iUWiVEDQPHJOpYHOVEEVpJpWpVVRKDQHPLVKHYHUWHNLH]WDFVDSiVW 1DJ\J]WXUELQiVYLOODPRVJHQHUiWRURNQHKp]IRUJyDONDWUpV]HLQHNKLUWHOHQ törései $] 15/ W UpVPHFKDQLNDL PXQNiVViJiQDN KDUPDGLN QDJ\ VLNHUH D QDJ\ J]WXUELQiV YLOODPRV JHQHUiWRURN QHKp] IRUJyDONDWUpV]HLQHN W UpVHL VRUiQ W UWpQ DONDOPD]iV YROW $] NRL-t hivawdorvdq QHP NpUWpN IHO D SURJUDPEDQ YDOy HJ\ WWP&N GpVUH.LHV pv Irwin megállapodása alapján Irwin tartotta a kapcsolatot a General Electric céggel, és tanácsadóként segítette a munkát. &VHUpEHQ D] 15/ PHJNDSWD D FpJWO D] M~OLXViEDQ LQGXOW HJ\pYHV LQWHQ]tY SURJUDPEDQ VV]HJ\&MW WW YDODPHQQ\Lforgókorongra és hornyoskönyökre vonatkozó törési adatot. Ebben az HVHWEHQ D W UpVPHFKDQLND DONDOPD]iViYDO D]W LJD]ROWiN KRJ\ D P&N GpV N ]EHQL W UpVHNHW D W EEK YHO\NQ\LQDJ\ViJ~UHSHGpVHNRNR]]iNQHPSHGLJDNLVKLEiNËJ\DSURJUDPIFpOSRQWMDL YROWDN D V&U& ]iuyiq\hoirugxoivl WHU OHWHN LOOHWYH D KLGURJpQ V]HUHSH D QDJ\ UHSHGpVHN NLIHMOGpVpEHQ$]15/MyOKDV]QRVtWKDWWDD *HQHUDO (OHFWULFWO kapott adatokat, hiszen azok a szelvényvastagság rideg-képlékeny törési átmenetre gyakorolt hatásának tisztán kísérleti bemutatását nyújtották. Egy 1959-es ASME-publikáció (Irwin, 1959) ezt a törési átmenetet úgy magyarázta, mint a síkbeli alakváltozásból a síkbeli feszültségi állapoted W UWpQYiOWiVWpVD NpSOpNHQ\W UpVL]yQDOHPH]YDVWDJViJKR]NpSHVWW UWpQUHODWtYQ Yekedését. 6. Ultraszilárdságú acél rakétakamrák hidraulikus törési vizsgálatai a Polaris programban Az NRL törésmechanikai munkásságának negyedik nagy sikere a Polaris program ultraszilárdságú DFpOUDNpWDNDPUiLQDNW UpVHLVRUiQW UWpQDONDOPD]iVYROWV]pQNRPRO\Yeszély fenyegette a PolarisSURJUDPKDWiULGLQHNEHWDUWiViWPpJSHGLJD]XOWUDV]LOiUGViJ~Kegesztett acélból készült rakétakamrák túl gyakori törései miatt a hidraulikus vizsgálatok során. E probléma megoldásának IHOHOVVpJpWWHOMHVHJpV]pEHQD]15/ W UpVPHFKDQLNDL FVDSDWD YLVHOWH $ WXUELQDODSiWW UpVHNKH] hasonlóan az acélkamrák esetében is annak bemutatása volt a feladat, hogy a hidraulikus YL]VJiODWRNN ]EHQDW UpVHNHWDYLV]RQ\ODJQDJ\HOUHSHGpVHNRNR]]iNQHPSHGLJ QPDJXNEDQ a kis zárványok. Az NRL-megoldásVLNHUHHOVVRUEDQDQQDNYROWN V] QKHWKRJ\PLQGHQHJ\HV W UpV HVHWpEHQ EHEL]RQ\tWRWWiN KRJ\ D W UpV SLOODQDWiEDQ IHQQiOOy EHOV Q\RPiV NYDQWLWDWtYDQ PDJ\DUi]KDWy D] HOUHSHGpV PpUHWH pv D] DQ\DJ UHSHGpVWHUMHGpVVHO V]HPEHQL HOOHQiOOiVD K c segítségével. Ehhez J. Kies különleges ügyességére volt szükség a makroszkopikus fényképe- 131

134 Peter Rossmanith Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ ]pvehq.lhv LUiQ\tWiVD PHOOHWW D UDNpWDNDPUD W UpVL YL]VJiODWDLW YpJ]N PHJWDQXOWiN KRJ\DQ LVPHUMpNIHOpVRV]WiO\R]]iND]HO]HWHVUHSHGpVN O QE ]IRUPiLWDW UHWIHO OHWYL]VJiODWiYDO$ KHJHV]WpVLV]HJpO\UHSHGpVHLDNHPpQ\HGpVLKDWiURNDWMHO ORV]ORSV]HU&dentridek, a lassú stabil NRUUy]LyV Q YHNHGpV D] HJ\PiVW N YHWKLGUDulikus vizsgálatok során és a többi szignifikáns jelenség mind viszonylag világossá vált (legalább annyira világossá, amennyire ezt a törés MHOOHP]HQ VV]HWHWW YROWD PHJHQJHGL HJ\V]eU&HQ D]iOWDO KRJ\ D PHJIHOHO PHJN ]HOtWpVEHQ vizsgálták a töréseket. A törésmechanika gyakorlati alkalmazásainak számos különlegessége között a szignifikáns törési jelek lencse, binokuláris mikroszkóp és (különleges területeken) PHWDOORJUiILDL PLNURV]NyS VHJtWVpJpYHO W UWpQ PHJWDOiOiVD pv puwhoph]pvh YROW D] D WHU OHW DPHO\HQ - $.LHV NLHPHONHG V]DNWXGását széles körben elismerték. Kiest gyakran kérte fel a /pjlhupvd1$6$krj\irqwrvw UpVLYL]VJiODWRNEDQVHJpGNH]]HQ.LHVMHOHQWVHQEYtWHWWHD] Irwin-csapat által a törési folyamat megfigyelésére kifejlesztett módszereket azzal, hogy PDJQyV]DODJUD U J]tWHWWH D] HO]HWHV UHSHGpVW EL]RQ\tWy KDQJRW HJ\ UHSHGpVWHUMHGpVL YL]VJiODW során. A Polaris törési problémáinak jelentkezésekor az NRL Töréskutatási Szekciójában dolgozott Joseph A. Kies, Herschel Smith, Villette Sullivan, Joe Krafft, Steve Hart és George R. Irwin, és segítséget kértek még a Védelmi MinisztériumN ]HOLODERUDWyULXPDLWyOLV. O QE ]IRrrások felhasználásával Kies munkacsoportokat alakított az NWL-nél (Harold Bernstein, Haditengerészeti Fegyvergyár, Dalhgren), és a Haditengerészeti Fegyvervizsgáló Intézetben (NWP, Dr. D.Romie, Washington D& (]W N YHWHQ EHNDSFVROyGRWW PpJ D PXQNiED HJ\ NLV csoport a Frankford Fegyvertárban és több speciális témacsoport az Illinois-i Egyetemen tól kezdve az így összeállt csapat Kies általános irányításával különleges feladatokat végzett: minden egyes Polaris rakétakamra-törést megvizsgáltak és arról rövid jelentést készítettek. A legtöbb EL]RQ\WDODQViJRWVLNHU OWPHJV] QWHWQLDPLNRUDN YHWNH]NpWWpQ\WOeszögezték: (1) $W UpVHNHWDJ\iUWiVN ]EHQEHN YHWNH]HWWUHSHGpVHNRNR]WiNDPHO\HNQHNDYpJV PpUHWH D] DFpO W UpVL V]tYyVViJKR] YLV]RQ\tWRWW W UpVL IHV] OWVpJ PpUWpNpEO következik; (2) Ezek a hibák a rendelkezésre álló roncsolásmentes vizsgálati módszerekkel láthatatlanok voltak, és addig azok is maradnak, amíg a hegesztések köszörülésével biztosítják a sima felületet. V]HSWHPEHUpEHQD]HOpUWHUHGPpQ\HNUpYpQVLNHU OWNHOOLGEHQMDYtWyLQWp]NHGpVHNHWKR]QL amelyek nem is kerültek sokba a Haditengerészetnek. Az Aerojet RO\DQ NLILQRPXOW KHJHV]W EHUHQGH]pVWV]HU]HWWDPHOO\HOEL]WRVtWDQLWXGWiNDJ\iUWiVLIRO\DPDWPHJIHOHOHOOeQU]pVpW6RNDW segített az is, hogy a hegesztések lecsiszolása révén javult a hibák felderíthewvpjh$.lhvfvdsdw tevékenysége mind a Polaris IHJ\YHUSURJUDP LGEHQL EHIHMH]pVpW IeQ\HJHW NRPRO\ YHV]pO\ elhárítása, mind pedig a Polaris rakétakamra szerkezeti kérdései terén megszerzett nagyobb PHJEt]KDWyViJ V]HPSRQWMiEyO QDJ\ VLNHUQHN PLQVtWKHW $ Polarist nagyjából egy év múlva N YHW Minuteman programban is merültek fel törési problémák, amelyekben az NRL szintén segítséget nyújtott. $]WyOLJWDUWyLGV]DNEDQDPLNRUDV]LOiUGKDMWyDQ\DJ~UDNpWDNDPUDIHMOHV]WpVHNVRUiQ D] YHJV]iODV I&WWHNHUFVHOpV NpUGpVH PHU OW I O -.LHV HJ\V]HU&HQ iwv]huyh]wh D FVapatát és a törési kutatások súlypontját az összetett szerkezetek törési kísérleteire helyezte. E munka sikeréhez D.LHVFVDSDW HOVGOHJHVHQ D N YHWNH]NNHO MiUXOW KR]]i DQQDN PHJYLOiJtWása, hogy a jól kötött párhuzamos szálú kompozitok nagy átlagos szilárdsága a nagyon rövid szálhosszúságból N YHWNH]LN D OHWHNHUFVHOGpVL KLEiN UpWHJHN N ] WWL Q\tUyNHPpQ\VpJJHO W UWpQ PDJ\DUi]DWD 132

135 Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ Peter Rossmaanith valamint egy széles körben elfogadott javaslat olyan gumiréteg alkalmazására a feszültségkoncentráció csökkentésére, ahol a terhelést az üveg-epoxy kompozitba ágyazott fémbetétek veszik fel. Felbecsülhetetlen értéket képviselt az a tanácsadói segítség is, amit Kies a kormányhivataloknak és rakétakamra-gyártóknak nyújtott. Ezeknek az intézményeknek éppen egy RO\DQ WDSDV]WDOW WDQiFVDGyUD YROW V] NVpJ N DNL HOHJHQG WXGiV ELUWRNiEDQ pv HJ\V]HU&HQ PHJ WXGWD KDWiUR]QL PHO\ WpQ\H]N IRQWRVDN pv PHO\HN QHP.LHV YROW D OHJNHUHVHWWHEE V]DNHPEHU DNLQHNWDQiFVDLPHJKDWiUR]yMHOHQWVpJ&HNYROWDNV]iPRVNXWDWiVIHMOHV]WpVLSURJUDmban. Az NRL által a PolarisSURJUDPEDQEHYH]HWHWWW UpVLV]tYyVViJPpUpVLPyGV]HUHNHWpVDPHJIHOHO szívóssági kritériumokat ma is széles körben alkalmazzák. Ugyanakkor folyamatovdq EY O azoknak az alkalmazási területeknek a száma, ahol a törésmechanika a szívósság becslésén kívüli, egyéb célokat szolgál, mint pl. a fáradás, feszültségkorróziós repedés és az adhézió. Habár ma YLOiJV]HUWHHOIRJDGMiNpVKDV]QiOMiNDW UpVPHFKDQLNiWD]15/FpONLW&]ései kimondottan nemzeti célokat szolgáltak. Az Irwin-csapat meg akarta oldani az amerikai Haditengerészet gondjait és elérni azt, hogy országuk a törésmechanika elméletében és alkalpd]iviedqyh]hwv]huhsuhwhj\hq szert. Az eredmények igazolják, hogy mindkét célt elérték. 7. Az ASTM és a törésmechanika Az Amerikai Vizsgálati és Anyagtudományi Társaság (ASTM) egyik ülésén vita bontakozott ki arról, hogy elfogadják-e az Irwin-csoport által javasolt új elméleteket. Az ASTM hivatalos állásfoglalásában ez olvasható: $W UpVPHFKDQLNDpUWHOPH]pVHHOpJJpPHJDODSR]RWWQDNW&QLNDKKR]KRJ\HOVHJtWVHD törévhnhoirugxoiviqdnphjpuwpvpwpvkrj\dwhuyh]ppuq N NHWpVJ\iUWyNDWVHJtWVHD szerkezeti törések kiküszöbölésében. (]WD]iOOiVIRJODOiVWNpWIRQWRVHVHPpQ\HO]WHPHJ$]$670%L]RWWViJLhOpVHHOWWWinnie és Wundt egy cikket tettek közzé, amelyben a Griffith-Irwin elmélettel, a nehéz forgóberendezések törését magyarázták. Egy másik cikkben a Boeing cég Terve]PpUQ NL 2V]WiO\iQDN YH]HWMH értekezett a de Havilland Comet SROJiUL UHS OJpS NXGDUFáról, és arról, hogyan lehet a hiba megértésében a törésmechanikát alkalmazni. E két cikk alapján az ASTM megalapozottan nyilatkozhatott úgy, hogy ÄHOVHJtWL D W UpVHN PHJpUWpVpW. A törési szívósság jelölésére a K c WpQ\H]WDONDOPD]WiN MDQXiUMiEDQ OpWUHKR]WiN D] $670. O QOHJHV %L]RWWViJiW NpVEEL HOQHYH]pVH D] ASTM E024 - Fémek Törési Vizsgálata OHWW DPHO\QHN P&N GpVH HOV pypehq D.ies-csapat törési V]tYyVViJDGDWDLV]ROJiOWDWWiNDILVPHUHWDQ\DJRW1DJ\KDWiVWJ\DNRUROWD]DWpQ\KRJ\D]DGDWRN forrása négy védelmi minisztériumi laboratórium (NRL, NWL, NWP, Frankford Fegyvertár), három ipari laboratórium (AG-Azusa, U.S.Steel-Monnroeville, Boeing Seattle) és egy egyetem volt. Az egész bizottság törésmechanikában gondolkodott, és ez végül azt eredményezte, hogy a törési problémák egész sorát vizsgáló amerikai mérnökök és tudósok nagy számban fogadták el a törésmechanikát. Ami Európát illeti, a George R. Irwin-nel számos alkalommal együtt dolgozó Alan A. Wells DNWtYDQ P&N G WW D Nemzetközi Hegesztési Társaságban (IWW), és a törésmechanika európai elterjegpvpqhn HOVVRUEDQ D] (J\HV OW.LUiO\ViJ YROW D NLLQGXOySRQWMD ± HJ\UpV]W D +HJHV]WpVL 133

136 Peter Rossmanith Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ Intézet Alan Wells személyében, másrészt az Imperial College, Cedric Turner professzor személyében. 8. A kései évek J. A. Kies-ben NLHPHONHGHQ puwpnhv WXGyVW NHOO WLV]WHOQ QN (J\HJ\ NRPRO\ MHOHQWVpJ& SUREOpPD YL]VJiODWiQiO.LHV D OHJDODSYHWEE pv D OHJJ\DNRUODWLDVDEE PHJN ]HOtWpVHNHW NHUHVWH meg, majd teljes figyelmét ezekre összpontosította, és lelkesen bízott abban, hogy a megmaradó IHKpU IROWRN LV IHOGHUtWKHWN (]]HO ÄiWW UpVW KDMWRWW YpJUH D YDN HPSLULNXV PHJN ]HOíWpVWO D megértésre alapozott megközelítésig; igazában a probléma legalább 50%-os megértése érdekelte W V]HPEHQ D YpJV UpV]OHWHN PHJROGiViYDO pv D IHODGDWQDN H] YROW D] D UpV]H DPHO\KH] különleges tehetsége volt. $PLDW UpVPHFKDQLNiWLOOHWL.LHVQDJ\YRQDO~DQRV]WR]RWWDIHODGDWRNRQ HOV] U 7.W. George- G]VDOpV*5,UZLQQHOPDMGNpVEE,UZLQQHOLQNiEEDNtVpUOHWLpVDFVDSDWLUányítási, mint az analitikai feladatokat végezte, HOVVRUEDQD]pUWPHUWIrwin-nek ez a munkamegosztás felelt meg. -HOOHPpQHN UpV]H YROW D] D QDJ\YRQDO~ViJ DPHOO\HO D W UpVPHFKDQLND IHMOHV]WpVpEHQ MHOHQWV érdemeket Irwin-nek tulajdonított.lhv EiUPLO\HQ IHODGDWRW IHOYiOODOW OHJ\HQ D] HJ\V]HU&YDJ\ ERQ\ROXOW V]RNYiQ\RV YDJ\ ~MV]HU& KD D] D SUREOpPD DODSRV PHgértéséhez közvetlenül hozzájárulhatott. Nem hagyta figyelmen kívül a kérdéssel kapcsolatosan a gyakorlatban már megszerzett információkat, és képes volt gyorsan átlátni, hogy melyek a gyakorlatilag fontos és PHO\HND]HOVVRUEDQHOPpOHWLOHJpUGHNHVYRQDWNR]iVRN1HPPLQtha az utóbbiak nem érdekelték volna, azonban úgy gondolta, hogy egy alkalmazott kutatási laboratóriumnak az a feladata, hogy alkalmazza a tudományt. Emellett a gyakorlati vonatnr]ivrniowdoiedq V]W Q]EEHNYROWDNpV hasznos termékek formájában jobban demonstrálták az elért eredményeket. Hogy egy példát PRQGMXQNKD.LHVVXJiUKDMWiV~UHS OJpSHQ OWQ\~MWYDNHPpQ\tWHWW300$DEODNRQát nézhetett ki és tudhatta, hogy legalább a törzs (ha a szárnyak nem is) törésállósági tulajdonságaiban megbízható. G.R. IrwinJ\DNUDQHPOtWHWWHKRJ\]DYDUEDQYDQKDDUUyONpUGH]LN.LHVpVKRJ\DQRV]Wozik a törésmechanika érdemeiben. Azt is gyakran megjegyezte, hogy ha ismét feladatul kapná a W UpVPHFKDQLNDIHMOHV]WpVpWOHJHOV] U-A. Kies-t keresné meg, hogy munkatársául felkérje. Nyugdíjazása után Kies továbbra is vállalt kormánytanácsadói feladatokat. Egészsége azonban, IHOWHKHWHQ D PHJIHV]tWHWW PXQND PLDWW PHJURPORWW NHULQJpVL SDQDV]RN OpSWHN IHO QiOD %HOHHJ\H]HWWKRJ\YpJUHKDMWVDQDNUDMWDHJ\QHKp]pVNRPRO\V]tYP&WpWHWDPLWD]RQEDQQHPpOW túl. A 80-as éveinek elején hunyt el. Több mint sajnálatos, hogy Joseph Kies neve rendkívül ritkán bukkan fel a törésmechanikai V]DNN Q\YHNEHQtJ\UHQJHWHJILDWDONXWDWyHOWWLVPHUHWOHQPDUDGDQQDND]HPEHUQHND]pOHWP&YH DNLDW UpVPHFKDQLNDWXGRPiQ\NRUDLNRUV]DNiQDNIRQWRVV]HUHSOMHYROWRossmanith, 1997). Bár PLQGDQQ\LDQHOV]HUHWHWWHODONDOPD]]XNDKMHO]pVWDIHV] OWVpJLQWHQ]LWiVLWpQ\H]MHO OpVpUHGH kevesen tudjuk, ki is volt az azhpehudnluodmho OpVDQHYpWNDSWD IRODALOMJEGYZÉK 134

137 Joseph $.LHV pv D IHV] OWVpJLQWHQ]LWiVL WpQ\H] D W UpVPHFKDQLNiEDQ Peter Rossmaanith Brossman és J.A.Kies (1954) NRL 370. sz. feljegyzés, november Irwin, G.R. (1948) Törésmechanika, Fracturing of Metals ASM Cleveland, Irwin, G.R. (1959) A törési mód változása lemezen áthaladó repedésnél. ASME Irwin, G.R. és J.A. Kies (1952) Törés és törési dinamika, The Welding Journal Research Supplement 31. szám, , február Irwin, G.R. és J.A. Kies (1954) Nagy hegesztett szerkezetek törési szilárdságának kritikus energiafelszabadulási sebesség-analízise, The Welding Journal Research Supplement 33. sz., , április Irwin, G.R., J.A. Kies és H.L. Smith (1958) A törési szilárdság a repedésterjedés kezdetéhez és végéhez viszonyítva, Proc. ASTM 58. szám, Kies, J.A., A.M. Sullivan és G.R. Irwin (1950) A törési jelölések értelmezése, J.Applied Physics Rossmanith, H.P. (1997) Visszapillantás a törési kutatásokra, George R. Irwin 90. születésnapjára megjelent évfordulós kötet, A.A.Balkema, Rotterdam Shearin, P.E., A.E. Ruark és R.M. Trimble (1948) Acélok és egyéb fémek lassú bemetszett hajlítási próbáinak mérethatásai, Fracturing of Metals ASM (Cleveland), , 1948 Wells, A.A. (1955) Alumíniumötvözetek gyors törési körülményei, különös tekintettel a Comettörésre, BWRA RD 129. sz. jelentés, április Köszönetnyilvánítás -HOHQ SXEOLNiFLy HOVVRUEDQ *HRUJH 5,UZLQ N ] WWL NpVHL tuivdlq DODSV]LN (]HNHW D V]HU]VDMiWMHJ\]HWHLYHOHJpV]tWHWWHNLDPHO\HNHUH D] WO LJ WHUMHG LGV]DNEDQ,UZLQ professzorral készített interjúi során tett szert. 135

138 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz 1 Dr. H. P. Rossmanith Vienna University of Technology, Institute of Mechanics 1. A család története George Rankin Irwin február 26-án született El Paso-ban, Texas államban. Édesanyja, Mary Susan RossDVNyWV]iUPD]iV~iPDYDOOiVL OG ]WHWpVHOOOliver Cromwell idején Észak- ËURUV]iJEDPHQHN OQpSHVRossFVDOiGWDJMDYROWeGHVDSMiQDNFVDOiGMDDQJROHUHGHW&YROW Az élet az Édenkertben történetekhez hasonlóan a Ross-család 1749-ben Skóciából Észak- Írországon keresztül érkezett az Újvilágba, az olcsó földhöz jutás és az óviláginál jobb élet reményében. A család 456 holdas birtokon telepedett meg Nyugat-Virginia nyugati Shennandoahvölgyében, Hampshire megyében. $EHWHOHS OWHOVNpWQHP]HGpNQHNJ\DNUDQPHJJ\&OWDEDMDD]LQGLiQRNNDO,William Ross (született 1702-ben, Dublinban ËURUV]iJEDQ UpV]W YHWW D J\DUPDWL KiERU~EDQ DPHO\EHQ W pv egyik fiát, Tavnor-t indiánok ejtették fogságba 1757-ben. Fiának sikerült elmenekülnie, I. William Ross-t azonban máglyán megégették. Másik fiát, II. William Ross-t ötéves korában két indián HOUDEROWD pv V]LQWpQ PiJO\iUD DNDUWiN YHWQL GH HJ\ DUUD MiUy IUDQFLD NHUHVNHG NpW WDNDUypUW megvásárolta. II. William Ross-t Detroit-ba vitték és két francia hölgynek adták el apródnak. Szülei már lemondtak róla, de a kanadai francia-angol háború idején megtalálták, és így visszakerült családjához Nyugat-Virginiába. $NNRULEDQD]ROFVyI OGV]HU]pVOHKHWVpJHVRNDNDWFVDORJDWRWW1\XJDWUDDKROPiU WYHQFHQW pvhj\grooiun ] WWLiURQYiViUROQLOHKHWHWWHJ\KROGWHUPI OGHW$Ross-család II. William RossféleiJDDPHO\EO*HRUJHIrwin származik ben Kentucky-ba, 1797-ben Ohio-ba, majd pedig az Illinois-állambeli SpringfieldN UQ\pNpUHN OW ] WWDKRODI OGEYHQWHUPpVN QQ\HQ P&YHOKHWYROW±H]HQDYLGpNHQQDJ\RQVRNIDUPHUPHJJD]GDJRGRWW$FVDOiGOHV]iUPD]RWWDLQDN sorát II. John Ross és Joseph E. Ross (született 1823-ban) folytatja, majd George Irwin anyai nagyapja, John Henry Ross következik, aki Annie Troxel-t vette feleségül. Hat gyermekük V] OHWHWWpVOHJLGVHEEOHiQ\XNMary Susan ( ) lett George Irwin édesanyja. Az anyai nagyapa, John Henry Ross lelkésznek készült. Annie Troxel-lel kötött házassága UpYpQMHOHQWVHQPHJQWWDFVDOiGLI OGWHU OHWQDJ\ViJD$Troxel-család északír származásúnak YDOORWWDPDJiWDV]yEHV]pGYLV]RQW~J\WDUWRWWDKRJ\VYiMFLHUHGHW&HN$QQ\LEL]RQ\RVKRJ\D] USA-beli népvándorlási mozgalmakban számos európai nép fiai voltak jelen. 1 Megjelent: H. P. Rossmanith: Fracture Research in Retrospect. An anniversary volume in honour of G.R. Irwin s 90 th Birtday. A.A. BALKEMA/Rotterdam/Brookfield/1997. p

139 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith Pappá szentelése után Henry Ross egy szegény minnesotai parókiára került. Lelkipásztori IL]HWpVpEO D]RQEDQ QHP WXGWD HOWDUWDQL KDWJ\HUPHNHV KiURP IL~ pv KiURP OiQ\ FVDOiGMiW ËJ\ feladta lelkészi állását, családi segítséggel Springfield-be költözött és fényképész lett (készített egy fényképet George,UZLQUOpVEiW\MiUyOLV0LYHOH]VHPEL]RQ\XOWHOpJM YHGHOPH]QHNDSMiYDO megegyezett abban, hogy egy 180 hold körüli (gazdálkodáshoz túl kicsi) földdarabot kapott, és farmerkedni kezdett. (Nagyapja, II. John Ross 1851-ben egész családját szekérre ültette, és ioodwdlndwpdjxnhowwkdmwydphjiudgwsdwdnrnrqiwji]roydsangamon megyébe költöztek.) Henry Ross KDW J\HUPHNH N ] O D OHJLGVHEE Wilber a Northwestern Egyetem orvosi karára járt, és NpVEEQDJ\RQVLNHUHVVHEpV]OHWW$PiVRGLNIL~Homer, Nyugatra akart költözni, hogy erdész OHJ\HQ D]WiQ ioodwrndw YiViUROW pv YpJ O MyPyG~ ioodwwhq\pv]w OHWW $ KDUPDGLN J\HUPHN Mary Susan, ]OHWL ILVNROiUD MiUW LWW LVPHUNHGHWW PHJ NpVEEL IpUMpYHO William Rankin Irwin-nel (George Irwin édesapjával). Ethel, a negyedik, rövid ideig Chicago-ban élt, és egy hírneves zongoristánál tanult zongorázni. Rose, az ötödik, tanító lett, és férjhez meneteléig alsóbb osztályokban tanított. A legkisebb fiú, Charles, bátyja példáját követve Nyugatra költözött szerencsét próbálni. Egy ideig erdészként dolgozott, végül Washington államban települt le és autóügynök lett. George Irwin DSDL IHOPHQLQHN W UWpQHWH FVDN D ) JJHWOHQVpJL +ieru~ LGHMpLJ YH]HWKHW YLVV]D $ QHP]HWVpJQpY HUHGHW& Irwin név azonban, és annak különféle változatai (Erwin, Everwine, Irwine, Irving és Urwin PiU WO HOIRUGXOQDN DQJRO LUDWRNEDQ $ Historical Research Center, Inc. kutatásai szerint az Irwin-ek címere ezüstfehér alapon három, eredeti színében ábrázolt magyallevelet, a címerpajzs pedig egy galambot formáz, amely olajágat és a Yielding under no winds IHOLUDWRWWDUWMDDFVUpEHQ George Irwin apja, William Rankin Irwin, november 25-én született Monmoth-ban, Illinois-ban, a los angeles-i Mary Rankin Irwin fiaként. Mary Rankin Irwin apja, Nathaniel $OH[DQGHU5DQNLQIHEUXiUpQV] OHWHWW+HQGHUVRQEDQ.HQWXFN\iOODPEDQ$]IHOPHQL N ] WW WDOiOMXN D +ROORZD\HNHW 0F&ODQDKDQHNHW pv D IRUUDGDOPiU )LHOG V NHW $] EHQ Virginia-ban született Henry Field képviselte Culpeper-t a híres 1776-os Konvención, ahol kinyilvánították a vallásszabadság elvét, deklarálták az amerikai függetlenséget és elfogadták 9LUJLQLD HOV DONRWPiQ\iW $ NRQYHQFLyEDQ YDOy UpV]YpWHOH IHOMRJRVtWRWWD OHV]iUPD]RWWDLW D] Amerikai Forradalom Gyermekei cím viselésére. George Irwin bátyja, William Ross Irwin november 2-án született San Marcial-ban, Új- Mexikóban. Mérnökként végzett az Illinois-i Egyetemen és egy bojlergyártó cég alelnöke lett. 1YpUHConstance Elizabeth a Knox)LVNROiUDMiUWpVWDQiUOHWW Idekívánkozik még néhány szó az Irwin-ek és a Rankin-ek közötti kapcsolatról, mert ez George Rankin Irwin nevének választására is magyarázatot ad. A Skóciában és Írországban is földeket birtokló nagybirtokos, Adam Rankin fia, William Rankin, néhány évvel a Függetlenségi +ieru~howwyiqgrurownl$phulniedpv3hqqv\oydqldioodpedq)udqnolqphj\pehqwhohshghwwoh YROW Adam Rankin J\HUPHNHL N ] O D] HJ\HWOHQ DNL V] OI OGMpW HOKDJ\YD D] ÒMYLOiJEDQ teremtette meg családja boldogulását. Nyolc gyermekének egyike, II. Adam Rankin elismert orvos lett, 14 gyermeke volt, 1795-ben Kentucky-ban telepedett le. Dr. Rankin házában élt és gyermekeinek magántanára volt a híres John James Audubon felesége (John James Audubon a Mississippin végzett madártani kutatásokat). Dr. Rankin-nek KDUPDGLN IHOHVpJpWO, Susan Daniel Anderson-tól született Nathaniel Alexander Rankin QHY& J\HUPHNH D NpVEEL *HRUJH Irwin dédapja. Nathaniel Alexander Rankin, Abraham/LQFROQQDJ\FVRGiOyMD PHJQV OpVH XWiQ QHP sokkal Springfield-be (Illinois állam) költözött, és itt találkozott Abraham Lincoln-nal, ekkor még 137

140 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz NH]G J\YpGGHO/LQFROQpVNathaniel korban nagyon közel álltak egymáshoz, Lincoln mindössze 12 nappal volt fiatalabb. Nathaniel nemsokára továbbköltözött Monmoth-ba (Illinois állam), és itt W EEEL]DOPLiOOiVWW OW WWEHYROWSROJiUPHVWHUN ]LJD]JDWiVLHO OMiUyDGyKLYDWDOLWLV]WYLVHOpV emellett éveken át MonmothOHJJD]GDJDEENHUHVNHGMH±PtJQHPD]HVSpQ] J\LYiOViJEDQ minden vagyonát elveszítette. Lincolnt amikor kongresszusi kampánya során Monmoth-ban járt vacsorára látta vendégül, a Republikánus Párt megalakulásakor pedig annak lelkes tagja lett. Az Irwin- és a Rankin-család több tagja Abraham Lincoln szomszédságában élt Springfieldben. Az 1890-es évek végén Theodore Roosevelt, már aktív politikai személyiségként, felkerült a Republikánus Párt elnökjelölti listájára. Egy nap, nyugati vidéklátogató körútjáról Washingtonba tartva megismerkedett George Rankin-nel, Nathaniel egyik fiával. George Rankin hátaslovakat WDUWRWW DPL DNNRULEDQ N OWVpJHV LGW OWpV OpYpQ NHYHVHNQHN DGDWRWW PHJ 5RRVHYHOW YLV]RQW D V]HQYHGpO\HV ORYDV QDJ\RQ U OW D OHKHWVpJQHN KRJ\ Springfield környékén Rankin lovain ORYDJROKDWRWW.pVEE PiU HOQ NNpQW 5RRVHYHOW :DVKLQJWRQED KtYWD HJ\NRUL EDUiWMiW *HRUJH Rankint pv SpQ] J\PLQLV]WpULXPL iooivw EL]WRVtWRWW V]iPiUD (WWO NH]GYH D] HOQ N pv *HRUJH HJ\ WWMiUWDNORYDJROQLYROWWHKiWD]DNLXWiQ*HRUJHRankin Irwin, a törésmechanika atyja a nevét kapta. 2. GEORGE RANKIN IRWIN George Rankin Irwin V] OHWpVH HOWW DSMD HJpV]VpJ J\L RNRNEyO D] (J\HV OW ÈOODPRN GpOL részére költözött, itt tanult, majd különféle beosztásokban a vasútnál dolgozott, Albuquerque-ben és San Marcel-ben (Új-Mexikó), illetve El Paso-ban (Texas) december 13-án azonban George Irwin apja váratlanul meghalt, fiatal feleségét és három gyermekét (George ekkor 10 hónapos volt) hagyva hátra. Felesége a vasúttársaság és a biztosító közötti megegyezés HUHGPpQ\HNpQWGROOiUWNDSRWWDPLMHOHQWV VV]HJQHNV]iPtWRWWMary Susan Irwin hazatért Rochesterbe (Illinois), és szüleihez közel vett egy kis házat. George Irwin 5 éves korában a család Springfieldbe (Illinois) költözött. Ottani házuk azóta is a család birtokában van (jelenleg Benita Kitchené*HRUJHQYpUpQHNHJ\HWOHQJ\HUPHNppMary Susan gyermekei jobb oktatása érdekében költözött Springfieldbe, ahol Illinois állam parlamentjében sikerült elhelyezkednie a kormányzat HJ\LNYH]HWMHPHOOHWW1pKiQ\pYYHOSpringfieldbe települése után már eleget keresett ahhoz, hogy OHKHWYpWHJ\HJ\HUPHNHLV]iPiUDDWRYiEEWDQXOiVWgWKDWpYYHONpVEESiO\i]DW~WMiQHOQ\HUWHD Springfield Boiler Company HOQ NL WLWNiUQL iooiviw )RNR]DWRVDQ EHOHWDQXOW D ERMOHUJ\iUWiV alkatrészbeszerzésének kérdéseibe, és végül elnyerte a vállalati titkár címet. George Irwin Springfieldben töltötte ifjúkorát, itt járt iskolába ötéves korától, majd a springfieldi West Adams. ]pslvnroiedq WDQXOW WO LJ $] HV RV]WiOO\DO HJ\ WW puhwwvpjl]hwwplyhonruiqnh]gwhphjd]lvnroiwplqgljohjdoieehj\ipopyyhodw EELHNHOWWMiUW Gyermekkorában alkalmi munkákkal, például jégszállítással, újságkihordással kisebb- QDJ\REE VV]HJHNHWNHUHVHWW$ILVNRODHOVpYpEHQPHJpOWDQ\iURQPHJNHUHVHWWSpQ]EOGHH] NpVEEPiUQHPYROWHOpJAlice Lowerynek, a Knox)LVNROD]HQHRNWDWyMiQDNKi]iEDQODNRWW DNLQHNVRIUNpQWpVH]HUPHVWHUNpQWVHJtWHWWEH 138

141 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith 3. A középiskolai évek $ N ]pslvnroiedq *HRUJH HJ\HG O D IL]LNDyUiNDW V]HUHWWH LJD]iQ $] ynrul W UWpQHOHPUO például úgy érezte, hogy D] NLPRQGKDWDWODQXO WiYRO ioo D IL]LNiWyO $ W UWpQHOHP OHQ\&J ]pv érdekes volt, akár egy-egy izgalmas történet, mondjuk, Hammurabi W UYpQ\N Q\YHLUO de Q\RPiED VHP puw D IL]LNDWDQiUQDN D QDJ\V]HU& SHGDJyJXVQDN DNL QHKp]NHVHQ N UEHFDPPRJYD lencséket szemléltetve, a fénytant tanította. A kémia viszont teljes rejtély volt George számára. Vegyük A és B anyagot ami legyen, WHJ\ N I O YDODPLO\HQ VDY ± HOHJ\tWV N D NHWWW pv V]tQHV IRO\DGpNRW NDSXQN ~J\ LV W UWpQLN DKRJ\DWDQN Q\YOHtUMD±DPLUOD]RQEDQDWDQN Q\YQHPtUD]PLQGpUWKHWHWOHQ A megkezdett HOVV]HPHV]WHUNHOOVN ]HSpQGeorge-nak sikerült leadnia a kémiát, és mivel soha nem szerette, QHPLVYHWWHI ONpVEEVHP$PDWHPDWLNDYLV]RQWQDJ\RQN ]HOiOOWKR]]i $] DQJRO pv D ODWLQ N WHOH] WiUJ\ YROW pv EiU *HRUJH VRKD QHP puwhwwh PL puwhoph ODWLQW WDQXOQLXN WOH WHOKHWHQ LJ\HNH]HWW $ WDQiU N O Q VHJtWVpJpYHO YpJ O HOYpJ]HWW NpW V]HPHV]WHUW elégséges osztályzattal. Általában jó jegyei voltak, pedig nem túl sokat tanult. Néhány - nem éppen a jó PDJDYLVHOHWpUO KtUHV EDUiWMD W LV URVV] ~WUD WpUtWHWWH pv tj\ LJD]RODWODQ KLiQ\]iVDL PLDWW KDPDURVDQ PHJJ\&OW D EDMD D] LVNRODLJD]JDWyYDO $ EDOODJiVRQ D]RQEDQ PLQW D] HJ\LN OHJMREE WDQXOy PiU DEEDQ D PHJWLV]WHOWHWpVEHQ UpV]HV OW KRJ\ D YpJ]V N QHYpEHQ PRQGKDWWD D búcsúbeszédet. Az igazgató behívatta, hogy a hírt közölje vele, közben azt is megemlítette, hogy HJ\LNV]LQWpQMyOWDQXOyRV]WiO\WiUVQMHÄPLO\HQNHGYHVWHUHPWpV Springfield D] ioodp IYiURVD OpYpQ D] LVNROD QDJ\ OpWV]iP~ YROW W EE PLQW HOVVVHO összesen mintegy 2000 tanulóval. A színvonalas oktatást az iskola mérete mellett a tanárok viszonylagos jó fizetése is garantálta. Nyaranta George nagyapja farmján dolgozott, alkalmankénti fizetésért krumplit szedett, vagy egy öreg járgánnyal korsókban hordta a vizet a földeken dolgozóknak. Egyszer megpróbálkozott azzal is, hogy fizetett munkát vállaljon egy farmon. Történt, hogy az egyik nyáron sztrájk miatt abba kellett hagynia a jégszállítást, így átmenetileg munka nélkül maradt. Beállt egy farmerhez napszámosnak, de hamarosan kiderült, hogy annyira kimeríti a monoton munka, a szénaboglyák vasvillával való emelgetése, hogy vacsoránál már alig tudta nyitva tartani a szemét. A farmer IHOHVpJHYpJ ONLMHOHQWHWWHKRJ\*HRUJHHKKH]DPXQNiKR]QHPHOpJHUV 4. $ILVNRODLpYHN George Irwin V]HSWHPEHUpWOM~QLXViLJ a Galesburg-i Knox)LVNROiUDMiUWDKRO EDQV]HU]HWWDQJROQ\HOYEOE OFVpV]HWWXGRPiQ\Lbaccalaureatusi fokozatot. $ILVNROiQDV]RNiVRVWiUJ\DNDWYHWWHIHOHPHOOHWWHOHPLNpPLiUDLVEHLUDWNR]RWWpVQDJ\MiEyO XJ\DQ~J\DKRJ\N ]pslvnroiedqlvwhwwhiohjntvpuohwlnpplnxvnpqwpvdn Q\YHNUHWiPDV]NRGYD YpJH]WHHODWDQXOPiQ\DLW)L]LNiEyOYLV]RQWQDJ\V]HU&RNWDWyMDYROW 139

142 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz 6RN N O QIpOH WiUJ\DW KDOOJDWRWW HJ\V]HU&HQ D]pUW PHUW D]RN IHONHOWHWWpN D] pughnogpvpw Például középangolt, mert érdekesnek találta hiszen az angol nyelv korai történetének KHO\HVtUiVD HEEHQ D NRUEDQ PiU PHJOHKHWVHQ IXUFViQDN W&QW $ WDQiU URNRQV]HQYHV YROW QDJ\ WXGiV~pVDUUDW UHNHGHWWKRJ\WDQtWYiQ\DLPHJpUWVpND]DQJROQ\HOYNRUDLPpJDW UWpQHWPHVpON korában kialakult formáit. Ezek a versben írt történetek, mint például Chaucer Canterbury meséi egykor terített asztalok és zenekíséret mellett, csupán a szórakoztatás céljával születtek. A WDQiUMyOLVPHUWUHQJHWHJW UWpQHWHWpVKRJ\KDOOJDWyLHOPpO\ OMHQHNDN OWLIRUPDPHJpUWpVpEHQ megtanultatta velük a Canterbury mesék HOV VRUiW OpQ\HJpEHQ D] HOV]yW ( W UWpQHWHN HJpV]HQ+RPpURV]NRUiUDYH]HWKHWNYLVV]D0LQGH]D]RQEDQQHPFViEtWRWWDGeorge-ot arra, hogy ydqjrohodgivrnudlvehludwnr]]rq $PLV]DNPDLpUGHNOGpVpWIHMOGpVpWLOOHWLSiO\DYiODV]WiViWJ\HUPHNNRULpOPpQ\HPRWLYiOWD amikor az Illinois State Journal-nál, Közép-Illinois legnagyobb napilapjánál dolgozott. Ezért aztán ~MViJtUyQDNNpV] OWOHJLQNiEEDE&Q J\LpVVSRUWKtUHNpUGHNHOWpN.LDODNtWRWWHJ\VDMiWÄNp]]HO OiEEDO JpSHOpVL PyGV]HUW pv VRKD QHP LV WDQXOW PHJ V]DEiO\RVDQ JpSHOQL $ V]HUNHV]WVpJL KDQJXODWNDODQGRVQDNpVYRQ]yQDNW&QWV]iPiUD 5. $]HXUySDLNHUpNSiUW~UD±$]pUGHNOGpVPHJYiOWR]iVD George munkahelyéhez egészen közel lakott egy Baird HelfrichQHY&ILDWDOHPEHUHJ\ J\YpG ILD $ YiOODONR]y WHUPHW& IL~ YLOiJRW DNDUW OiWQL 0LYHO George-nak nem lett volna pénze egy HXUySDL ~WUD PHJHJ\H]HWW V]iOOiVDGyQMpYHO KRJ\ DXWyYH]HWpVL yuin IHMpEHQ SpQ]W NDS WOH $] HJ\H]VpJUpV]HYROWD]LVKRJ\D]NRFVLMiYDOPHKHWQHNBaltimore-ig, ahol megpróbálnak olyan hajót találni, amelyen munkáért cserébe utazhatnak. Kaptak is munkát egy hajón, de a kapitány is WXGWDKRJ\DPLQW$QJOLiWHOpULNDNpWILDWDOHPEHUYDOyV]tQ&OHJHOIRJMDKDJ\QLDKDMyW George és Baird augusztusában indult el Európába. Minthogy saját évfolyamukkal együtt szerettek volna végezni, tavasszal új tárgyakat vettek fel, hogy visszatérve társaikkal együtt folytathassák a tanulást. Egy teherhajón dolgozva hajóztak át az Atlanti-óceánon, és Glasgowból indultak európai körútjukra. Innen Svédországba mentek, ahol elváltak egymástól, mert Baird Oroszországot akarta fölfedezni, George viszont Németországba ment tovább. Münchenben megnézte a Deutsches Technisches Museum-ot, és ezhj\fvdsivudphjyiowr]wdwwddm YEHQL PXQNiMiYDO NDSFVRODWRV HONpS]HOpVHLW $QQ\LUD OHQ\&J ]WpN D EHPXWDWRWW PpUHWK& PRGHOOHN pv P&WiUJ\DN KRJ\ HOG QW WWH WHUPpV]HWWXGRPiQ\RNDW pv JpSpV]HWHW IRJ WDQXOQL ÒMUD WDOiONR]RWW Baird-del Dél-Németországban, folytatták útjukat Ausztriába a Brenner-hágón keresztül, majd eladták kerékpárjaikat és továbbutaztak Olaszországba. Elmentek Firenzébe, Nápolyba, Rómába, majd Párizsba. Egész sor templomot látogattak végig, de (ahogy George bevallotta anyjának egy NDUiFVRQ\ N UQ\pNpQ tuw OHYpOEHQ ÄVRN NiYpKi]DW LV ± YDOyV]tQ&OHJ W EE NiYpKi]DW PLQW templomot! Párizst úgy írja le, mint nagy és romlott várost, de mivel már mindketten PHJHG]GWHND]~WLNDODQGRNEDQEL]WRVtWMDDQ\MiWDUUyOKRJ\QHPNHOODJJyGQLDPLDWWXNÒWMXN befejeztével Nagy-Britanniából visszahajóztak az Egyesült Államokba, ismét úgy, hogy a hajón hajógépészként dolgoztak. George az út során egyszer kénytelen volt bemászni egy ]HPDQ\DJWDUWiO\EDKRJ\HJ\O\XNDWPHJWDOiOMRQ±HOVWDOiONR]iVDDW UpVPHFKDQLNiYDO Megérkezésük után George-nak komoly fejtörést okozott, mihez is kezdjen. A hajón ajánlatot kapott, hogy hajógépészként folytathatja a munkát, és így bejárhatja a világot. Az angol nyelv WRYiEELWDQXOPiQ\R]iVDQHPW&QWW~OViJRVDQYRQ]yQDNWHNLQWYHKRJ\WDQiUDSherwin professzor 140

143 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith (aki maga is csak magiszteri fokozattal bírt), úgy kommentálta a doktori tanulmányokat, mint DPLQHN U J\pQD]HPEHUPLQGHQIpOHXQDOPDVGRORJJDONpQ\WHOHQIRJODONR]QLSpOGiXODQQHP& YpJ]GpVHNHWV]iPROMD6KDNHVSHDUHP&YHLEHQ 0LXWiQ pughnogpvh D] ~MViJtUiVWyO pv tuivwyo D WXGRPiQ\ IHOp IRUGXOW *HRUJH ~J\ puh]wh angol bölcsész fokozatával nem sokra megy, ha a továbbiakban természettudományokat és gépészetet akar tanulni. Matematikából és fizikából jó eredményei voltak, úgy döntött tehát, hogy még egy évet elvégez a Knox)LVNROiQLQWHJUiOpVGLIIHUHQFLiOV]iPtWiVWIRJWDQXOQLDPHO\HNNHO DQ\iULV] QHWEHQPiUHJ\WDQN Q\YEOLVPHUNHGHWW $]HOVKDODGyIL]LNDLWDQWiUJ\D]HOPpOHWLPHFKDQLNDYROW*HRUJHD]LQWHJUiOV]iPtWiVQpON O egyetlen problémát sem tudott volna megoldani, ezért a fizikai tanulmányai érdekében a PDWHPDWLNiEDQ PLQGLJ HOEE KDODGW +D LJD]iQ QHKp] SUREOpPiYDO WDOiOWD V]HPEHQ PDJiW bátyjától, William Ross-tól kért tanácsot, aki az Illinoisi Egyetem mérnöki karán tanult. Ez nehéz NXU]XVYROWPDJDVN YHWHOPpQ\HNNHOQHKp]J\DNRUODWLSUREOpPiNNDOpVYL]VJiNNDO-yYDONpVEE DPLNRU*HRUJHHJ\HWHPLWRYiEENpS]QRNWDWRWWOiWKDWWDKRJ\PLO\HQVRNDQQHPWXGWiNHOYpJH]QL 0LQGHQKDUPDGLNHPEHUNLKXOORWWD]RNWDWyPiUDNXU]XVNH]GHWpQDN YHWNH]V] YHJJHOIRJDGWD a hallgatókat: Ä0LQGHQNL PXWDWNR]]RQ EH D EDO ROGDOiQ OQHN pv D MREE ROGDOiQ OQHN pv MyO vésse az eszébe, hogy a legalább az egyikük a harmadik évfolyamra már nem fog beiratkozni, és valóban minden harmadik hallgató meg is bukott. A Knox )LVNROD )L]LND 7DQV]pNpQHN YH]HWMH D] UPpQ\ V]iUPD]iV~ Gal Jakian VHJtWVpJpYHO *HRUJH PHJiOODSRGiVW N W WW D] LQWp]PpQQ\HO KRJ\ UpV]PXQNDLGEHQ RNWDW így anyagi támogatást kap, amíg a szükséges kurzusokat másoddiplomásként elvégzi. Felvette a IUDQFLiWpVQpPHWHWLVDPHO\HNHWNRUiEEDQQHPWDQXOWGHHJ\HWHPLN YHWHOPpQ\YROWH]HNEOLV levizsgázni. A plusz egy év alatt szerzett elégséges francia és német nyelvtudás, valamint matematikai és fizikai tanulmányok birtokában 1931-ben fizikából is diplomát szerzett. 6. AZ ILLINOISI egyetemen George egyetemi évei alatt Georgia Shearer-nek udvarolt, akivel már korábban megismerkedett (1. kép), majd eljegyezték egymást. George apósa, az elmwood-i Joseph Earl ShearerEDQNiUYROWDNLNpVEEPiUPLXWiQ*HRUJHpV*HRUJLD VV]HKi]DVRGWDND] illinoisi Moline %DQN HOQ NH OHWW.pVEE *HRUJH LV ELUWRNROW néhány ezer Moline Bank részvényt, amit utóbb gyermekeik örököltek. Anyósa a maquoni (Illinois) Sarah Isabel Boyton Shearer volt ( ). Visszatekintve George gyakran emlegette viccesen: Nos, az ember anyagi helyzete javításának egyik módja az, ha feleségül veszi egy bankelnök lányát. 1. kép Georgia Boyton Shearer 141

144 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz 1HPVRNNDONpVEE*HRUJHOHYHOHWNDSRWWD],OOLQRLVL(J\HWHPIL]LNDWDQV]pNpQHNYH]HWMpWO amelyben óraadói állást ajánlottak neki Wheeler Loomis professzor, tanácsadó segédjeként. George élt az ajánlattal, és nemsokára már az Illinoisi Egyetemen volt. Mivel a nagyobb távolság PLDWW QHKH]HEEHQ WXGWD ILDWDO MHJ\HVpW OiWRJDWQL PHJJ\]WH DUUyO KRJ\ LJD]iQ QLQFV VRN SpQ]UH szükségük ahhoz, hogy egy kényelmes, anyagilag is fenntartható házat (2. kép) vehessenek maguknak. Georgia és George június 10-én kötöttek házasságot Knoxville-ben, Illinoisban..pW py DODWW *HRUJH HOHJHQG kreditpontot J\&MW WW VV]H D IL]LND PDJLV]WHUL IRNR]DW megszerzéséhez. 2. kép George R. Irwin és felesége háza az Illinoisi Egyetemen töltött évek alatt Számítva az Irwin-család gyarapodására, QDJ\REE M YHGHOHPUO NHOOHWW JRQGRVNRGQLXN $ Knox)LVNRODHOQ NH$OEHUWBritt tanársegédi állást ajánlott George-nak szeptembere és júniusa között, Harold Way tanársegéd egyéves DONRWyV]DEDGViJDLGWDUWDPiUDDPLWHOLVIRJDGRWW Gyakorlatilag egyszemélyes fizika tanszéket P&N GWHWHWWHOHPLIL]LNiWKWDQWIpQ\WDQWIHOVEEPHFKDQLNiWpVPpUpVWDQWWDQtWRWWeUWpNHVQHN tartotta az oktatóként szerzett tapasztalatait, leginkább az elemi fizikát szerette tanítani. Emellett UHQGEHNHOOHWWKR]QLDDILVNRODpYHNyWDHOKDQ\DJROWV UJVIHO~MtWiVUDV]RUXOyREV]HUYDWyULXPiW DKROHJ\K YHO\NiWPpUM&OHQFVpVWiYFViOOWDV]RNiVRVIRUJDWyiOOYiQ\]DWWDOpVyUDP&WtSXV~D FVLOODJRNiOOiViWN YHWD) OGIRUJiViWNRPSHQ]iOyDXWRPDWLNXVEHiOOtWiVLUHQGV]HUUHO*HRUJHD] yudp& YH]pUOpVpQHN EHiOOtWiViYDO ~MUD P&N GNpSHVVp WHWWH D WiYFV YHW $ V]HUNH]HW PpJ DSyVD pughnogpvpw LV IHONHOWHWWH RO\DQQ\LUD KRJ\ NpW DONDORPPDO LV HOM WW D] REV]HUYDWyULXPED pv KRVV]~LGWW OW WWD]pJNpPOHOpVpYHO (EEHQD]pYEHQV] OHWHWWPHJ*HRUJHHOVJ\HUPHNHJoseph Rankin. Az Illinoisi Egyetem Fizikai Tanszéke, meg akarván tartani George-ot YH]HW laborasszisztensi állást ajánlott fel neki Almy professzor mellett a Fénytani Laboratóriumban. George elfogadta az új ajánlatot, és visszatért az Illinoisi Egyetemre, részben azért, mert itt a nem W~OPHJWHUKHOWDQtWiVLIHODGDWD]HOHPLIL]LNDV]yEHOLpVtUiVEHOLYL]VJDNpUGpVHLWiOOtWRWWD VV]H OHKHWYpWHWWHKRJ\DPhD-jét befejezze. Fizikából a magiszteri fokozatot 1933-ban szerezte meg az Illinoisi Egyetemen, majd ugyanitt a PhD fokozatot 1937-ben. Értekezésének témája: A fehér fény OtWLXPJ] Q való átvezetésével NDSRWWViYRVV]tQNpSN O QE ]ViYMDLD/L 6 Li 7 és Li 7 Li 7 molekulákból adódóan. (3. kép) 142

145 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith 3. kép G. R. Irwin PhD értekezésének címlapja (1937) az Illinoisi Egyetemen George kedvenc olvasmánya mindig a szakirodalom YROW EiU ÄLGW OWpVNpQW QpKD YDVNRV UHJpQ\HNHW LV olvasott. Nagyra tartotta Sir James Jeans-nek a OpJN UUO írt könyvét és Sir Arthur Eddington, angol királyi csillagász A csillagok és járásuk c. könyvét. Eddington My tuy YROW pv OHQ\&J ] WOHWHNHW IHMWHWW NL D N O QE ] FVLOODJRN WHUPpV]HWpUO VWDWLV]WLNDL WDQXOPiQ\W N ] OW D galaxisokról, és a vöröseltolódásról értekezett, utalva rá, KRJ\ D WiJXOy XQLYHU]XPEDQ D FVLOODJRN D ) OGWO QDJ\ távolságban mozognak. 7. A Haditengerészeti Kutatólaboratóriumban júliusában Ross Gunn Washingtonba, az USA Haditengerészeti Kutatólaboratóriumába 15/D0HFKDQLNDL'LYt]Ly%DOOLV]WLNDL5pV]OHJHYH]HWMpQHNKtYWDPHJIrwint (4. kép). Ebben a SR]tFLyEDQWOLJP&N G WWN ]EHQD0HFKDQLNDL'LYt]LyLJD]JDWyKHO\HWWHVH majd igazgatója (1950) lett, és ebben a beosztásban maradt augusztusáig. Itteni PXQNiVViJiQDND,,9LOiJKiERU~LGHMpUHHVSHULyGXViEDQEHKDWROiVLEDOOLV]WLNiYDOUHS OJpSHN harci sérüléseinek kutatásával és új páncélanyagok kifejlesztésével foglalkozott. A Mechanikai Divízió igazgatójaként a divízió napi irányításának tervezési és igazgatási feladatait végezte. A divízióban 6 részleg (Adminisztráció, Ballisztika, Dinamika, Szerkezetek, hwn ]pvpv5h]jpv*pspv]hwp&n G WW VV]HVHQPXQNDWiUVVDO 4. kép Dr. G.R. Irwin az NRL Ballisztikai Részlegének Laboratóriumában %iupdpiudw UpVPHFKDQLNDIHMOGpVpEHQEHW OW WWV]HUHSH HOKDOYiQ\tWMDD]D]WPHJHO]PXQNiVViJiQDNMHOHQWVpJpWPHJ kell említenünk, hogy a behatolási ballisztikában, a páncélzatok pv JRO\yiOOy V]HUNH]HWHN WHUpQ HOpUW HUHGPpQ\HL MHOHQWVHQ javították az USA haditengerészetének és szárazföldi KDGHUMpQHN SR]tFLyMiW 9H]HWpVpYHO D] 15/ FVDSDWD N ]SRQWL 143

146 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz szerepet játszott számos nemfémes, textilalapú légvédelmi és személyi használatú páncélanyag NLIHMOHV]WpVpEHQ DPHO\HNHW D NRUHDL pv D YLHWQDPL KiERU~EDQ YHWHWWHN EH (]HN NRUV]HU&EE QDJ\REEV]LOiUGViJ~V]iODNEyONpV] OWYiOWR]DWDLWDUHQGUVpJPDLVKDV]QiOMD $,,9LOiJKiERU~WN YHWHQIrwin a törési viselkedés értelmezése, a törési próbák és a törési YL]VJiODWL WHUYHN IHOiOOtWiVD WHUpQ IHMWHWW NL HOPpO\ OW NXWDWyPXQNiW /HJIEE pughppqhn D törésmechanika területét tulajdonítják, ahol bevezette a tudományág gyakorlati és kutatási PHJN ]HOtWpVpKH] PDL QDSLJ LV DODSYHWQHN WDUWRWW HOYHNHW YL]VJiODWL HOMiUiVRNDW pv HOHP]pVL módszereket. A törés mechanikájáról szóló tanulmányai révén született meg a ÄW UpVPHFKDQLNiQDN HOQHYH]HWWWHOMHVHQ~MWXGRPiQ\iJ$]YL]VJiODWLpV HOHP] PyGV]HUHL WHWWpNOHKHWYpDdeHavilland CometVXJiUKDMWiV~UHS OJpSHNQ\RPiVDODWWLJpSW U]VW UpVHLQHN DQDJ\J]WXUELQiVYLOODPRVJHQHUiWRURNQHKp]IRJyEHUHQGH]pVHLW UpVHLQHN pvdv]loiugkdmwyp&yhvudnpwinxowudv]loiugvij~udnpwdndpuilw UpVHLQHNPHJpUWpVpWpVD megoldások megtalálását. Az Amerikai Vizsgálati és Anyagtudományi Társaság (ASTM) W UpVPHFKDQLNDL N O QEL]RWWViJD iowdo EDQ NpV]tWHWW HOV MHOHQWpV PHJiOODStWMD KRJ\ D törésmechanika módszereit olyan szinten ismerik és értik, hogy azok a törési vizsgálati V]DEYiQ\RN NLIHMOHV]WpVpQHN pv KDV]QiODWiQDN DODSYHW HV]N ]HL OHKHWQHN $ W UpVPHFKDQLND alkalmazása a törési keménység felmérése, az anyagfáradási repedések, korróziós repedések és a W UpVL YL]VJiODWL WHUYHN WHUpQ UHQGHONH]pVUH iooy LVPHUHWHN IHO OYL]VJiODWiW pv EYtWpVpW eredményezte. Az IrwinPXQNiVViJiQDODSXOyPpUQ NL PyGV]HUHNHW D W UpVL HOOHQU]pVHN VRUiQ különösen a UHS OJpSLSDUEDQV]pOHVN UEHQKDV]QiOMiN $ W UpVPHFKDQLND IHMOGpVpQHN H]HQ LGV]DNiEDQ D]RQEDQ D] HOLVPHUW PpUQ N N OHJW EEMH nem hitt még a törés Irwin-féle megközelítésének gyakorlati alkalmazhatóságában. A törési szívósságra nem állt rendelkezésre precíz meghatározás, és alkalmanként nyilvánvaló RN QpON OL W UpVHN LV HOIRUGXOWDN Irwin DNL SUpGLNiWRUL P&YHOWVpJH pv PRQGDQLYDOyMiQDN KLWHOHVVpJH RNiQ D ÄNLiOWy V]y YROW D SXV]WiEDQ VRNDNDW J\] WW meg a törésmechanika KHO\HVVpJpUO QHP DQQ\LUD UiEHV]pO HUHMpYHO YDJ\ NLRNWDWy YLVHONHGpVpYHO KDQHP LQNiEE eszmecsere és pontos válaszok révén. 8. A LEHIGH egyetemen töltött évek szeptemberében Irwin nyugdíjba vonult az 15/WO pv WHOMHV PXQNDLGV PHFKDQLND professzori állást vállalt a bethlehemi (Pennsylvania) Lehigh (J\HWHPHQ KRJ\ W EE LGW szentelhessen a kutatásnak és elméleti munkásságnak (írásnak és tanításnak). (5. kép). E pozíció OHKHWVpJHW Q\~MWRWW D W UpVPHFKDQLND DODSYHW pv DONDOPD]RWW YRQDWNR]iVD inak intenzív tanulmányozására, azzal a törekvésével párhuzamosan, hogy e tárgy helyet kapjon az egyetemeken RNWDWRWW P&V]DNL WXGRPiQ\RN N ] WW (6. és 7. kép) kép Fritz Mérnöki Laboratórium, Lehigh Egyetem, Bethlehem, Pennsylvania

147 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith 6. kép Batelle Konferenciaközpont (1969): G.R.Irwin (balról), J.R. Rice (középen) és J.P. Hirth (jobbról) (EEHQ D] WO LJ WDUWy LGV]DNEDQ HJ\HWHPL RNWDWy NROOpJiLYDO HOVVRUEDQ Paul C. Paris professzorral N ] VHQ GROJR]WiN NL D IHOVEE pyhv pv másoddiplomás törésmechanikai kurzusok anyagát. IrwinUpV]WYHWWDEHYH]HWNXU]XVMech 313) kifejlesztésében, az Éves Nemzeti Törésmechanikai Szimpózium megteremtésében és a Journal of Engineering Fracture Mechanics c. folyóirat megalapításában. A Lehigh egyetemi évek alatt személyes kutatási és tanácsadói munkássága DHOVVRUEDQDW UpVL problémákra irányult, ideértve a széles körben használt szerkezeti acélok, különösen pedig a Ji]FVYH]HWpNHN DFpOKLGDN pv nyomástartó edények törési problémáit. Irwin briliáns munkássága, a törés elméletének az elméleti IL]LND HJ\LN ijieyo D WHUYH] mérnöki tudomány gyakorlati eszközévé való fejlesztése, nemzetközi elismerést vívott ki kép. $W UpVHOHP]pVUOUHQGH]HWW9 Nyári Törésmechanikai 7DOiONR]yUpV]WYHYL Bethlehem, Pennsylvania, június

148 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz 9. A MARYLANDI egyetemen töltött évek Miután Irwin a Lehigh (J\HWHPUO LV Q\XJGtMED YRQXOW ORJLNXV PHJROGiVNpQW D 0DU\ODQGL Egyetemet választotta tudományos kutatómunkája folytatásához (8. és ; 9. képek), amely egyaránt N ]HOHVHWWHOVPXQNDKHO\pKH]D]NRL-hez, és College Park-i lakásához. A Lehigh Egyetemen IRO\y NXWDWiVRN UpYpQ DPHO\HNEHQ WDQiFVDGyNpQW P&N G WW N ]UH D] V]HSWHPEHUL Maryland-be költözés nem jelentett szakítást a Lehigh Egyetemen folyó törési kutatásokkal. 6]HU]GpVHVNXWDWySURIHVV]RUNpQWpVWDQiFVDGyNpQWIrwin hosszú évekig dolgozott még a Lehigh Egyetemen. 8. kép G.R.Irwin törésmechanikát oktat a Marylandi Egyetemen (1978) Irwin Marylandi Egyetemen végzett munkásságát ugyanaz a VRNUpW&VpJMHOOHPH]WHDPHO\természetének sajátja volt. Különösen aktívan vett részt a repedés feltartóztatásának szívóssági MHOOHP]LUHYRQDWNR]yV] YHWVpJLV]DEYiQ\NLGROJR]iViEDQHPHOOHWW I WDQiFVDGyMD YROW DQQDN D NXWDWyWHVW OHWQHN DPHO\ D UHSHGpV PHJiOOtWiViQDN D QXNOHiULV energiaiparban használható módszertanával foglalkozott, és amelyben képviseltette magát az Oak Ridge-i Szövetségi Laboratórium, valamint a colombusi (Ohio) Batelle Központ. 9. kép G.R.Irwin (Marylandi Egyetem, Hírességek Csarnoka, 1993) Harmadszori nyugdíjba vonulása után Irwin továbbra is fenntart egy apartmant Bethlehemben (Pennsylvania), azért, hogy alkalomadtán a Lehigh Egyetemre látogathasson. Emellett a Marylandi Egyetemen is van irodája, ahol majd mindennap megjelenik, legalább azért, hogy leveleire válaszoljon és kapcsolatban maradjon a nemzetközi 146

149 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith kutatótevékenységgel. Nemrég fejezte be a fémek fraktográfiájáról írt, saját maga által nagyra értékelt, legfrissebb publikációját. Mint látogatóinak említette, most visszatért pályájának abba az LGV]DNiEDDPHO\EHQpUGHNOGQLNH]GHWWD]DFpORNKDVDGyNpSOpNHQ\iWPHQHWLYLVHONHGpVHLUiQW,UZLQpVHOE&Y OIHOHVpJH*HRUJLD6KHDUHU,UZLQ június 10-én boldog házasságuk 64. évfordulóját ünneplik. Négy gyermekkel (Joseph, 1935; Sue és Sarah, 1939; és John, 1945), számos unokával és dédunokával büszkélkedhetnek. Mindketten örömmel költenek el a kiterjedt család körében egy pohár Taylor Dry sherry-t)ldwdodeenruiedq*hrujhqdj\v]hu&whqlv]h]yrow és még mindig szereti a jó tengeri étkeket. Felesége a történelmi regényeket és a NHUHV]WUHMWYpQ\HNHWNHGYHOL(]HQtUiVV]HU]MHVRNV]RUOiWRJDWWDPHJNHWNHOOHPHVRWWKRQXNEDQ és hosszú estéket töltöttünk együtt azzal, hogy - Georgia-nak a rejtvényfejtésben segítve - ismeretlen folyókat és hegységeket keressünk a világ távoli tájain. 10. A törésmechanika születésének legfontosabb állomásai GEORGE IRWIN pohwpehqwolj Kiemelt szakmai tevékenységek: - Törésmechanikai kutatás A.A. Wells (British Welding Institute, 1953-) és P.C.Paris (Boeing, Seattle, 1956-) segítségével. - Törésmechanikai magyarázatok és megoldások a) a dehavilland Comet törésekre ( ), b) QDJ\J]WXUELQiVYLOODPRVJHQHUiWRURNQHKp]IRUJyDONDWUpV]HLQHNW UpVHLUH George Irwin kitartóan igyekszik elérni, hogy a törésmechanika helyet kapjon az egyetemi mérnöki NpS]pVEHQ(QQHNpUGHNpEHQN O QE ]W UpVPHFKDQLNDLU YLGNXU]XVRNRQDGHO Egyetemi kurzusok: - Az Egyesült Államok és Európa több egyetemén tartott törésmechanikai rövid kurzusokat, gyakran P.C.Paris és A.A. Wells professzorral és másokkal. - Lehigh Egyetem: egyetemi professzor és mechanikaprofesszor ( ): - %HYH]HW pv KDODGy W UpVPHFKDQLNDL NXU]XVRNDW iootwrww VV]H YDODPLQW D 0(&+ 313 középhaladó törésmechanikai kurzus általános tantervét, tananyagát és gyakorlati IHODGDWDLWDPHO\HWV]HSWHPEHUpWOIRO\DPDWRVDQLQGtWRWWDNP.C.Paris-szel közösen). - Összeállította az általános tantervet, tananyagot és gyakorlati feladatokat a MECH 413 WRYiEENpS]WDQIRO\DPKR]DPHO\NpWYiOWR]DWEDQLQGXOWDW UpVHOOHQU]pVLV]DNLUiQ\3& Paris-szel közösen 1968-ban, 1969-ben és 1970-ben, az analitikai szakirány pedig G.C. Sih-hel közösen 1971-ben. - 7RYiEENpS]WDQIRO\DPLKDOOJDWyNV]DNPDLIHO J\HOHWpWOiWWDHO - Maryland Egyetem: a Gépészmérnöki Kar vendégprofesszora ( ): - %HYH]HWpVKDODGyW UpVPHFKDQLNiWWDQtWRWW - 7RYiEENpS]WDQIRO\DPLKDOOJDWyNV]DNPDLIHO J\HOHWpWOiWWDHO - Illinoisi Egyetem: 1961-ben és 1968-ban vendégprofesszor: - Törésmechanikai speciális kurzusokat tartott, valamint részt vett a kurzusok HONpV]tWpVpEHQ 147

150 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Törésmechanikai rövid kurzusok, általánosságban: - WO NH]GGHQ VV]HVHQ PLQWHJ\ W UpVPHFKDQLNDL U YLG NXU]XV HONpV]tWpVpKH] Q\~MWRWWVHJtWVpJHWLOOHWYHWDUWRWWHODGiVRNDW(]HNN ] WWYROWDNN OI OG QWDUWRWWWDQIRO\DPRN is, például Belfastban, Észak-Írországban (1967), Stuttgartban, Németországban (1969,1970), Ispra-ban, Olaszországban (1975). - $ W UpVPHFKDQLND UDJDV]WRWW LOOHV]WpVHNEHQ W UWpQ DONDOPD]iViUyO WDUWRWW HODGiVRNDW D ragasztással foglalkozó 1960-as, 1963-as és 1966-os Gordon Kutatási Konferenciákon. 7 UpVLHOOHQU]pV: Bevezette a ÄW UpVLHOOHQU]pV és ÄW UpVLHOOHQU]pVLWHUY NLIHMH]pVHNHWpVHWiUJ\DNEDQWO rövid kurzusokat tartott ben haladó rövid kurzust tartott az Amerikai Fémipari Szövetségnél $60DW UpVLHOOHQU]pVWpPDN UpEHQ Folyóiratszerkesztés: Az Engineering Fracture Mechanics (Pergamon PressFP&V]DNLIRO\yLUDWHJ\LN DODStWyV]HUNHV]WMHYROW$magazint 1968-tól 1970-ig közösen szerkesztette P.C. Paris-szel és H. Liebowitz-calPDMGWOLJ+Liebowitz-cal. Nemzetközi törésmechanikai szimpóziumok: Segítette a Szövetségi Törésmechanikai Szimpózium PHJWHUHPWpVpW DPHO\HW WO D PDL napig megrendeznek, jelenleg az ASTM E-24 sz. Bizottsága támogatásával. Tanácsadás: - A Del Research Corporation (Hellertown, Pennsylvania) testületi titkára. - $WRPHUP&YHNEHQ IRO\y D] $WRPHQHUJLD %L]RWWViJ $(& pv 6] YHWVpJL.XWDWiVL 7DQiFV 15&iOWDOHOOHQU] WWW UpVHOOHQU]pVLSURMHNWHNEHQYHWWUpV]WWyO - A Northern Natural és az El Paso Natural Gas FpJHN iowdo PHJUHQGHOW Ji]FVYH]HWpN W UpVHOOHQU]pVLSURJUDPRNEDQQ\~MWRWWVHJtWVpJHW - Ragasztott illesztések szilárdságának és a repedésfeltartóztatási szívósságnak a W UpVPHFKDQLNiUD DODSR]RWW PpUpVHLEHQ Q\~MWRWW IHMOHV]WL VHJtWVpJHW D glenwood-i (Illinois) Materials Research Corporation-nálWO - 6HJtWHWWH D W UpVPHFKDQLND DONDOPD]iViW D %RHLQJ 5HS OJpSJ\iUQiO Seattle, Wichita, Morton, Pennsylvania) ( ). - A Lehigh Egyetemen folyó kutatási projektek révén segítette a törésmechanika acélhíd- DONDWUpV]HNQpOW UWpQDONDOPD]iViWWO - Tanácsadást nyújtott még az Allis-Chalmersnek (nagy vízturbinák), a Szövetségi 6]DEYiQ\ J\L +LYDWDOQDN D W UpVL V]tYyVViJL YL]VJiODWRN MHOHQWVpJpUO tuw N Q\YHN pv D Southern Research Institute-nak (grafit törése). - $ MHOHQOHJ ( 7 UpVPHFKDQLNDL %L]RWWViJ HOQHYH]pVW YLVHO $670. O QEL]RWWViJ DODStWy tagja volt (1959). 148

151 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith - Az ASTM E-24 végrehajtó bizottságának tagja. - 6HJtWVpJHWQ\~MWRWWYL]VJiODWLPyGV]HUHNNLIHMOHV]WpVpEHQ YDODPLQW pughnogpvuh V]iPRW WDUWy szakmai témákban létrehozott albizottságok megszervezésében. - A glendale-i (Illinois) Materials Research Laboratory, Inc. tanácsadója. - Az Oak Ridge-i (Tenessee) National Laboratory tanácsadója. A MELLÉKLET: Szakmai tevékenység A Li 7 /Li 6 W PHJDUiQ\ HOUHMHO]pVL SRQWRVViJD D /L 7 Li 7 sávok Li 6 /Li 7 sávokhoz viszonyított váltásából (PhD értekezés) Lemezvizsgálati típusú ballisztikus inga (robbanásvédelem) / YHGpNEHKDWROiVLHUJ UEpN H[WLODODS~W EEUpWHJ&V]HPpO\LSiQFpO 1945 márciustól júniusig az USA Tengerészgyalogságánál dolgozott technikusként a Csendes-óceán nyugati részén A Griffith-féle fémtörési elmélet módosítása A lövedék nyomatékvesztésének ingatípusú mérése Irwin-Kies publikációk ; a Comet-repedések esettanulmányai 1956; forgórész-repedések esettanulmányai A K 2 értékei a feszültségoptika alapján A G és a K 2 viszonya; tiszta folyadékok törése; Fizikai Enciklopédia szócikk r y NpSOpNHQ\VpJL NLHJ\HQOtWGpVL WpQ\H] 6tNEHOL IHV] OWVpJL ioodsrw pv VtNEHOL alakváltozási törési átmenet Polaris törési csapat REEDQiVHOWWLUpVNpS]GpVNULWpULXPD Szeptember - január: az ASTM elismeri a törésmechanikát ~QLXVD UHSHGpVW RNR]y IHV]tWHWWVpJ HOYpQHN HOV NRQFHSFLyMD $] DWRPUHDNWRU EL]WRQViJLWDQXOPiQ\HOVSUyEiMD 1961 A sík-elliptikus repedés és a részben áthatoló felszíni repedés K-értékei Sebességre érzékeny acélok: minimális vagy repedésfeltartóztató szívósság, K Ia a DW-NDTT vizsgálatból Ragasztott illesztések törésmechanikája YDJ\]VXJRUtWyIHV] OWVpJQHNNLWHWWV]DEDGIHOV]tQ&KDWiUIHO OHWUHSHGpVH 1963 Irwin-WellsiWWHNLQWWDQXOPiQ\$W UpVPHFKDQLNDW UWpQHWH 1964 McClintock-Irwin: a törésmechanika képlékenységi vonatkozásai A COD és az r y -nal korrigált G szoros összefüggése, 1965 (Tada-féle pontos számítás: ) Üveg H 2 O-val segített lassú repedése, sebesség és K összefüggése, egyenes szakasz és küszöb (Freiburgban, Németországban végzett munka) $WRPUHDNWRUWDUWiO\RNW UpVLEL]WRQViJDiWWHNLQWWDQXOPiQ\ 'LQDPLNDLSUREOpPiNN UDODNEDQYpJ]GHJ\HQOHWHVHORV]OiV~WHUMHGUHSHGpVHN IpOLJYpJWHOHQWHUMHGUHSHGpVpVDKDVtWyHUN &VYH]HWpNHNW UpVpQHNWDQXOPiQ\R]iVD+.T. Corten-nel Dinamikus K Id -mérések és a King s Bridge törésének tanulmányozása Hosszú, részben áthatoló repedések képlékeny hálókötelékkel, és / jellemzése (Krishna-val közösen) Megoldás alternatív feszültségeltávolítással, Tada-val közösen (OVW UpVHOOHQU]pVLWHUYNRQIHUHQFLD±$PHULNDL)pPLSDUL6] YHWVpJ$60 149

152 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Hengerek hosszú, majdnem teljes (tengelyirányú) repedései, sávos képlékeny zónákkal és képlékeny hálókötelékekkel (Ratwani-val és Erdogan-nal közösen) Kísérleti K NDOLEUiFLyN DOXPtQLXPWDUWiO\RN SRQWRV UHSHGpVNpS]GpVL PpUpVHN diffraktometria alkalmazásával Az ASTM E-24 szaknyelvi albizottságának megalakítása. A repedés-feltartóztatási szívóssággal kapcsolatos konfliktus megoldása $ UHSHGpVHN V]pWiJD]yGiViYDO pv D PDJDVDEE UHQG& SDUDPpWHUPyGV]HUHNNHO kapcsolatos tanulmányok $XWySiO\DIHO OMiUyN W UpVHLQHN PHJHO]pVpYHO pv HJ\pE VSHFLILNXV SUREOpPiNNDO kapcsolatos tanulmányok. B MELLÉKLET: GEORGE RANKIN IRWIN válogatott kitüntetései Díj Adományozó szervezet Év Megkülönböztetett Közszolgálati Érdemérem Haditengerészeti Minisztérium 1947 Alumni Teljesítményi Díj Knox )LVNROD 1948 C.B.Dudley Díj ASTM 1960 Alkalmazott Tudományos Díj (Sigma Xi Díj) Amerikai Tudományos Kutatói 1960 Társaság (NRL Részleg) )RUG$ODStWYiQ\L(ODGyL'tM Illinoisi Egyetem 1961 R.H. Thurston(ODGyL'tM ASME 1966 Érdemérem ASTM 1967 D. Conrad Kapitány Díj Haditengerészeti Minisztérium 1969 Alumni Díj Megkülönböztetett Mérnöki Illinoisi Egyetem 1969 Szolgálatért Murray(ODGyL'tM SESA 1973 Sauveur Díj ASM 1974 $NDGpPLDL9H]HWL'tM Lehigh Egyetem 1974 Grande Medaille Francia Kohászati Társaság 1976 Ajánlólevél Atomkutatási Iroda 1976 Nadai Díj ASME 1977 Lazan Díj SESA 1977 Mérnöki Doktor (Díszdoktor) Lehigh Egyetem 1977 Irwin Érem ASTM E Clamer Díj Franklin Intézet 1979 'tv]hodgiv ICF-5 Cannes 1981 Kormányzói meghívás Maryland 1982 Tetmajer Díj Bécsi Technológiai Egyetem 1985 Munkatársi Díj SEM, USA 1985 Timoshenko Érem ASME, USA 1987 Aranyérem ASM, USA 1987 Mérnöki Újító Díj Marylandi Egyetem 1993 ISTLI Díj ISTLI, Ausztria

153 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith C MELLÉKLET: Szervezeti tagságok Amerikai Fizikai Társaság USA Sigma Xi USA Washingtoni Filozófiai Társaság USA A Washingtoni Tudományos Akadémia Tagja USA Az Amerikai Vizsgálati és Anyagtudományi Társaság (ASTM) USA tiszteletbeli tagja Az ASTM E-24 Bizottságának (kezdetben ASTM USA Különbizottsága) alapító tagja Egyetemi Professzorok Amerikai Egyesülete USA Szövetségi Mérnöki Akadémia USA A Londoni Királyi Társaság Külföldi Tagja Egyesült Királyság Az Amerikai Kerámiai Társaság tiszteletbeli tagja USA A Német Anyagvizsgálati Társaság (DVM) tiszteletbeli tagja Németország ISTLI Dísztagja Ausztria D MELLÉKLET: Válogatott szakmai publikációk 1935 Irwin, G.R. & Almy, G.M Mass ratio of the lithium isotopes. Physical Review. 48:104 (Doctoral Thesis) Almy, G.M. & Irwin, G.R Mass ratio of the lithium isotopes from the spectrum of Li 6 Li 7. Physical Review. 49:72 (Doctoral Thesis) Irwin, G.R Fourth partial report on light armor investigation of laminated, spaced and compound plates. NRL Report No , 14 April. PB Irwin, G.R Second partial report on light armor investigation. NRL Report No. M-1429, 3 March. Irwin, G.R Third partial report on light armor investigation outlining the effect of the jacket of the caliber.30 AP bullet upon penetration of steel. NRL Report No , 6 April Irwin, G.R. & Webster, R.A Fifth partial report on light armor the effect of yaw upon penetration; the effect upon bullets of penetrating very thin Duralumin sheets; and the use of shielding structures in the form of gratings. NRL Report No , 19 June, PB Irwin, G.R. & Webster, R.A Impact testing with the darts from caliber.50 AP bullets. NRL Report No (C), 23 May Irwin, G.R. & Kinzer, G.D Sixth partial report on light armor the dynamics of armor penetration by small projectiles. NRL Report No , 6 February. Irwin, G.R. & Webster, R.A Seventh partial report of light armor light armor at high obliquities, oblique shields, and the use of Duralumin for armor protection. NRL Report No , 21 March. 151

154 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz 1941 Irwin, G.R Ninth Partial Report on Light Armor Construction and use of pendulums for small plate testing, Brinell hardness correlation with ballistic penetration resistance, and the effect of physical defects on armor performance. NRL Report No , 4 September. Irwin, G.R. & Kingsbury, C.H Eight partial report on light armor the performance of bullet-proof steel and aluminum alloys against small caliber AP bullets and the effect upon plate performance of bullet fracture and obliquity. NRL Report No , 22 May Irwin, G.R Location of armor for pilot protection. NRL Report No , 8 January PB Irwin, G.R. & Kingsbury, C.H. & Clarke, A.B.J Eleventh partial report on light armor yaw versus bullet protection for homogeneous steel armor plates, tipping screen data, and a discussion of 24 ST aluminum deflector plates. NRL Report No , 19 May. PB Robertson, R.E. &Irwin, G.R First partial report on nylon cloth laminates for light armor. NRL Report No (C) 27 June Irwin, G.R Penetration Resistance measurements at ballistic speeds. NRL-Report, July 12. Irwin, G.R Proposals for studies of ductility and Fracture Resistance of ship plates during Interim Report Ltr Report S11-1, 19 June. Irwin, G.R., Clark, A.B.J. & Iskowitz, F A ballistic pendulum air drag measurement technique. NRL Report No , 1 October, PB Irwin, G.R., Streeter, J. & Hodges, A.J Preliminary Report on dynamic penetration by cones. NRL Report No , 15 June, PB Irwin, G.R Fracture Dynamics. In Fracturing of Metals, ASM Symposium (Trans. ASM 40A), Cleveland Irwin, G.R Penetration Resistance measurements at ballistic speeds. Presented at 6 th Int. Congress of Applied Mechanics, September 1946 (Reference was from Masket s article in J. Appl. Phys. 20: , 1949). Robertson, R.E., Irwin, G.R. & George, T.W Fragment penetration resistance laws in the theory of aircraft vulnerability (U). NRL Report No 3507(C), July Kies, J.A., Sullivan, A.M. &Irwin, G.R Interpretation of Fracture markings J. Appl. Phys. 21: Smith, H.L., Kies, J.A. & Irwin, G.R Rupture of plastic sheets as a function of size and shape. American Physical Society Schenectady Meeting June Physical Review. 83(4):

155 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith 1952 Irwin, G.R High speed strain measurements. In Modern Research Techniques in Physical Metallurgy, Americ. Soc. For Metals. NRL Reprint No 31-53: Irwin, G.R Penetration Mechanics In Proc. Aircraft Guided Missiles Vulnerability Conference. Vol. IV. Wright-Patterson AFB, Dayton, Ohio, Sept. Irwin, G.R. & Kies, J.A Fracturing and Fracture dynamics. Welding Journal, Res. Sup. 31: Smith, H.L., Kies, J.A. & Irwin, G.R Instability criterion for the Fracture of solids. American Physical Society, New York Meeting, Feb. 2., 1952 (Paper W7), The Physical Review 86(4): Irwin, G.R Angle and strain relations in flat plate Lueders -bands. J. Appl. Mech. 20:449. Irwin, G.R Fracture dynamics and Fracture strength of large welded Structures. Presented at MIT, October Irwin, G.R Growth and instability of Fracture origins. Presented at Rheology Meeting, New York City, October Irwin, G.R Fracturing by creep. Presented at the Penn State University, 28 June Irwin, G.R The effect of size upon Fracturing. ASTM STP 158: Irwin, G.R. & Kies, J.A Critical energy rate analysis of Fracture. Welding Journal, Res. Sup. 33: Irwin, G.R Crack propagation in high strength steels. In Proc Sagamore Conference on Strength Limitations of High Strength Metals. Syracuse University Research Inst., March. Irwin, G.R Needs for advanced degree graduates in the field of Mechanics for large government research laboratories. American Society for Engineering Education Bulletin. 5(2):3-9. Irwin, G.R Review of missile penetration mechanics. In Proc. Rand Symp. On High-Speed Impact (S), May Irwin, G.R. & Bossman, M.W Studies of Fracture Strength. NRL Report, NRL Problem No:F01-03, Project No: NR , December Irwin, G.R Onset of fast crack propagation in high strength steel and aluminum alloys. 2 nd Sagamore Ordnance Materials Conference, August 1955, Syracuse University 1956, and NRL Report No. 4763(U), May PB Irwin, G.R Proposals for studies of ductility and Fracture Resistance of ship plates during Interim NRL Report, June. Irwin, G.R Relation of stresses near a crack to the crack extension force. IXth Int. Congress of Appl. Mechanics, Brussels, September (Proc. Published by the University of Brussels) Paper No 101(11): Ferguson, W.J., George, T.W. & Irwin, G.R Armor fabrics and some factors affecting their Resistance to fragment penetration. Fiber Society, New York, NY, September George, T.W., Irwin, G.R. & Kies, J.A The relation of crack extension force to onset of fast fracturing. Inst. Of Aeronautical Science Meeting, January. 153

156 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz 1957 Irwin, G.R Analysis of stresses and strains near the end of a crack traversing a plate. J. Appl. Mech. 24(3): Irwin, G.R Estimates of stress intensity and rivet force for a crack arrested by a riveted stiffener. Discussion based on Analysis of stresses and strains near the end of a crack traversing a plate. J. Appl. Mech. 24: Irwin, G.R Fracture strength. Report of NRL Progress, 10-19, November Irwin, G.R. & Kies, J.A Fracture. In Proc. First Navy Science Symposium A Decade of Basic and Applied Science in the Navy, March: Krafft, J.M., Sullivan, A.M. & Irwin, G.R Relationship between the Fracture ductility transition and strain hardening characteristics of low carbon steel. J. Appl. Phys. 28(3): Romualdi, J.Pl, Frasier, J.T. & Irwin, G.R Crack-extension force near a riveted stiffener. NRL Report No 4956, 11 October 1957, PB Smith, H.L., Kies, J.A. & Irwin, G.R Relation of crack extension force to fracturing of materials. Bull. Amer. Phys. Soc. Series II, 2, No2, Paper A7, 1 March Irwin, G.R Discussion to a paper by A. Wells and D. Post. Proc. SESA. 16:69-92; Proc. SESA. 16: Irwin, G.R Fracture. Encyclopedia of Physics. IV: Springer-Verlag. Irwin, G.R Fracture Mechanics. In Structural Mechanics. First Symp. On Naval Structural Mechanics, August Stanford University (Pergamon Press 1960). Irwin, G.R The crack extension force for a crack at a free surface boundary. NRL Report No 5120, April 1958, PB Irwin, G.R., Kies, J.A. & Smith, H.L Fracture strengths relative to onset and arrest of crack propagation. Proc. ASTM, 58: , NRL Report 5222, November 1958, PB Irwin, G.R Advanced fracture strength measurement techniques. Contribution to 1959 Lecture Series of Washington D.C.ASM. Irwin, G.R Dimensional and geometric aspects of fracture. Conference on Fracture of Engineering Materials. Eastern New York Chapt. ASM; Rensselaer Polytechnic Inst., Troy, NY, August 1959 (published by ASM 1964). Irwin, G.R Discussion of Paper No 59-MET-59 Unified interpretation of room temperatures strength of notched specimens as influenced by their size. B.M. Wund, ASME Metals Engineering Conference, Albany, N.Y. Irwin, G.R Fracture Mechanics theory and its application to analysis of fractures of rocket chambers. Materials Advisory Board, February. Irwin, G.R Notes for ASTM Committee Meeting in Cleveland, July Smith, H.L., Kies, J.A. & Irwin, G.R Fracture toughness of materials for aircraft and missiles. Third Annual ONR Symposium on Materials Research on the Navy, Philadelphia, March Irwin, G.R Effects of size and shape on fracture of solids. ASTM 63 rd Annual Meeting, Atlantic City, N.J., 26 June-1 July (Size and shape effects on fracture of solids. ASTM SPT 283: ). Irwin, G.R Fracture and imperfections. Explosions Research Department Colloquium, NOL, April

157 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith Irwin, G.R Fracture mode transition for a crack traversing a plate. J. Basic Engineering Trans. ASME. Series D, 82(2): Irwin, G.R Fracture of high strength pressure vessels. University of California Lecture Series on Materials and Missiles for Spacecraft, San Diego, CA, Dec 1. Irwin, G.R Fracture testing of high strength sheet materials under conditions appropriate fort stress analysis. NRL Report No 5486, 27 July 1960, PB Irwin, G.R Mechanism of failure. Gordon Research Conference on Adhesion, New Hampton, New Hampshire, Aug 29-Sept 2. Irwin, G.R Plastic zone near a crack and fracture toughness. 7th Sagamore Ordnance Materials Research Conference on Mechanics & Metals Behavior of Sheet Material: , Racquette Lake, NY, August 1960 (Proc. Published by Syracuse University). Irwin, G.R Section II Fracture testing of sharply notched sheets in tension under conditions appropriate for stress analysis. ASTM Spec Comm. Report. ASTM Bulletin, No 244: January 29-40, February Irwin, G.R. & Kies, J.A Fracture theory as applied to high strength steels for pressure vessels. Golden Gate Metals Conference, San Francisco, CA, Feb 4-6, 1960 and ASM Metal Progress. 8(2), August Irwin, G.R. & Kies, J.A Fracture theory as applied to high strength steels for pressure vessels. Lockheed Aircraft Corp. LMSD N Irwin, G.R. & Srawley, J.E Brittle Fracture. Proc. American Institute of Mining, Metallurgical and Petroleum Engineers, IME- Navy Day Forum Conference, Feb 15, NY, Office of Naval Research (ONR-8), January. Irwin, G.R., Krafft, J.A. & Srawley, J.E ASTM Committee report on Fracture Testing of High Strength Sheet Material. ASTM Bulletin, January-February. Kies, J.A. & Irwin, G.R Fracture toughness measurements and minimum toughness requirements. ANC-5 Panel Meeting, Los Angeles, 15 November Irwin, G.R Fracturing and fracture Mechanics. T&AM Report No 202, Department of Theoretical and Applied Mechanics, University of Illinois, October 1961 (First of three series of lectures). Irwin, G.R. & Krafft, J.M Fracture Mechanics proposal #1- Crack toughness as represented by K lc. 22 nd Meeting ANC-5 Panel on Strength of Metal Aircraft Elements, Washington D.C., 31 Oct-2 Nov Irwin, G.R. et al The slow growth and rapid propagation of cracks. Second Report of a Special STM Committee, May 1961 (Materials Research & Standards, 1, No.5.). Irwin, G.R., Wells, A.A. & Krafft, J.M Feasibility study on application of fracture mechanics to pressure vessels used in nuclear power plants with particular reference to US Army Reactors. Prepared for AEC Division of Reactor Development, June Irwin, G.R Analytical aspects of crack stress field problems. T&AM Report No 213, Department of Theoretical and Applied Mechanics, University of Illinois, March 1962 (Second of three series of lectures). Irwin, G.R Application of fracture mechanics to adhesive joints. Polaris Filament Winding Research Conference, Palo Alto, 9-10 January

158 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Irwin, G.R Comment on paper No 62-WA-137 by M.F. Koskinen Elastic-plastic deformation of a single grooved flat plate under longitudinal shear. NY Meeting of ASME, Nov Irwin, G.R Crack-extension force for a part-through crack in a plate. J. Appl. Mech. Trans. ASME. Series E, 29(4): , December Irwin, G.R Fracture by progressive crack extension. Wright Field, Dayton, Sept Irwin, G.R Relation of crack toughness measurements to practical applications. Welding Journal, Res. Sup. 41(11):1-10, November. Irwin, G.R. & Krafft, J.M Use of Kahn type specimen for K lc Fracture toughness evaluation. Note for ASTM Committee, May. Irwin, G.R. & Srawley, J.E Progress in the development of crack toughness Fracture tests. Materialprüfung. 4(1), January Irwin, G.R Crack-toughness testing of strain rate sensitive materials. ASME Symposium on Materials Problems in Pressure Vessels. Philadelphia, November Trans. ASME. Series A, 86(4), October Irwin, G.R Fracture of high strength pressure vessels. In E. Parker (ed.). Materials for Missiles and Spacecraft. Chapter 7: McGraw-Hill. Irwin, G.R Fracture by progressive crack extension. Proc. Symp. On Structural Dynamics under high impulse load. Wright Field Irwin, G.R Relatively unexplored aspects of fracture mechanics. T&AM Report No 240. Department of Theoretical and Applied Mechanics, University of Illinois, February (Third of three series of lectures). Irwin, G.R Separation Mechanics of adhesive joints and Brittle Fracture of Strain rate sensitive materials. Gordon Research Conference on Adhesion, New Hampshire, July Irwin, G.R Structural aspects of brittle fracture. AGARD 17 th S and M Panel Meeting, London, Sept. Irwin, G.R Theoretical aspects of fracture failure analysis. Met. Eng. Quart. 3(1):24, February. Irwin, G.R. & Kies, J.A Sources of strength and weakness in glass reinforced plastic structures. 7 th Navy Science Symposium, Pensacola, Florida, May 1963 (Proc. Published by ONR). Irwin, G.R., Kies, J.A. & Sanford, R. J Preliminary Report on Mylar Diaphragms. March Irwin, G.R Crack-toughness testing of strain-rate sensitive materials. J. Eng. for Power, Trans. ASME. 86 A(4):444. Irwin, G.R Structural aspects of brittle fracture. AGARD 17 th S and M Panel Meeting, London, September Appl. Mat. Res. 3(2): Irwin, G.R Fracture Mechanics applied to adhesive systems. Contribution to Treatise on Adhesives and Adhesion, May Irwin, G.R Fundamental Aspects of Fracture Mechanics. Lecture Notes at Freiburg University, Physics Department, 17 May 1965 and Karlsruhe Hochschule, Mechanics Department, 21 May

159 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith Irwin, G.R Moisture assisted slow crack extension in glass plates. NRL Report 1678, 28 January (A report of studies conducted at Ernst Mach Institute, Freiburg, West Germany; 6 May 3 August 1965). Irwin, G.R Westergaard type stress functions for the strip or Bareblatt-Dugdale plastic zone analysis. Report NRL, March 10. Irwin, G.R. & Sullivan, A.M Discussion on damage and failure mechanisms of heavysection steel. Proc. Roy. Society. A, Vol. 285: Irwin, G.R. & Wells, A.A A continuum-mechanics view of crack propagation. Metallurgical Reviews. 10(38): Krafft, J.M: &Irwin, G.R Crack velocity considerations. ASTM Symposium on Fracture Toughness. ASTM-STP 381: McClintock, F.A. & Irwin, G.R Plasticity aspects of fracture mechanics. ASTM Symposium on Fracture Toughness. ASTM STP 381: Sih, G.C. Paris, P.C. & Irwin, G.R On cracks in rectilinearly anisotropic bodies. Int. J. Fract. Mech. 1(3): Clark, A.B.J. & Irwin, G.R Crack propagation behaviors, Experimental Mechanics. 6(6): Irwin, G.R Frontier aspects of Fracture Mechanics. 9 th Navy Science Symposium, ORNL, 5-6 May Irwin, G.R Moisture assisted slow crack extension in glass plates. NRL Memorandum Report 1678, 28 January. Irwin, G.R Notes on crack arrest question and problem. Unpublished, for Bureau of Ships, Code 442, March. Irwin, G.R The leading edges of fracture mechanics. ASME Robert Henry Thurston Lecture, November. Irwin, G.R. et al Growth and significance of defects. AEC Report on Reactor Pressure Vessel Technology. Chapter 8. Sih, G.C., Irwin, G.R. & Paris, P.C On cracks with rectilinearly anisotropic bodies. Int. J. Fract. Mech. 1(3) Irwin, G.R Fracture mechanics applied to adhesive systems. In R. Patrick (ed.). Treatise on Adhesives and Adhesion: NY.Dekker. Irwin, G.R. & Wells, A.A Recent topics in applied Fracture Mechanics. 1st National Symposium on Fracture Mechanics. Irwin, G.R., Wells, A.A., Paris, P.C. & Krafft, J.M Basic aspects of crack growth and Fracture. Chapter 7 in ORNL Report NSIC-21, December 1967; and NRL Report 6598, Nov Irwin, G.R Linear Fracture Mechanics, Fracture transition, and Fracture control. J. Eng. Fract. 1(2): Irwin, G.R The leading edges of Fracture Mechanics. Robert Thurston Lecture. Eng. J. Fract. Mech. March Irwin, G.R. & Corten, H.T Evaluating the feasibility of basic pipeline operating pressure on in-place hydrostatic test pressure. Report to Northern Gas Company and El Paso Natural Gas Company. November. 157

160 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Irwin, G.R., Krafft, J.M., Paris, P.C. & Wells, A.A Basic aspects of crack growth and fracture. ORNL-NSIC-21. Report, Chapter 7. Irwin, G.R., Liebowitz, H. & Paris, P.C A mistery of fracture mechanics. Eng. Fract. Mech. 1: Irwin, G.R Basic concepts for dynamic fracture testing. J. Basic Eng. ASME. 91: Irwin, G.R On the future of fracture mechanics. ASM Materials Engineering Congress, Oct. Irwin, G.R. & Paris, P.C Fundamental aspects of crack growth and fracture. In H. Liebowitz, (ed.), Fracture. Vol 3. Academic Press. Irwin, G.R., Lingaraju, B. & Tada, H Interpretations of the crack opening dislocation. Lehigh University, Fritz Engineering Laboratory Report No 358.2, June Paris, P.C., Madison, R.B., Irwin, G.R. & Luft, D.E An application of fracture mechanics to bridge design. Highway Research Board Meeting, January. Sih, G.C. & Irwin, G.R Dynamic analysis for two-dimensional multiple crack division. J. Eng. Fract. Mech. 1(4): Irwin, G.R Basic concepts for dynamic fracture testing. J. Basic Eng. ASME. 91. Irwin, G.R Crack opening stretch in relation to low-cycle fatigue crack extension. Unpublished manuscript. Irwin, G.R Fracture strength of relatively brittle structures and materials. Journal of the Franklin Institute. December. Irwin, G.R Trends in fracture mechanics. ASM Conference on Fracture Control, Irwin, G.R Memorandum on: Fatigue crack growth rate in relation to the crack opening stretch. Lehigh University, January 18. Irwin, G.R. & Paris, P.C Fundamental aspects of crack growth and Fracture. In H.Liebowitz (ed.). Fracture. Vol.3:1-46. Academic Press. Madison, R.B. & Irwin, G.R Fracture analysis of King s Bridge Melbourne. ASCE Journal of Structural Division: September. Paris, P.C., Gran, R.J., Orazio Jr., F.D., Irwin, G.R. & Hertzberg, R.W Investigation and Analysis Development of Early Life Structural Failures. U.S. Air Force, Technical Report AFFDL-TR Marc Irwin, G.R Characterisation of part-through cracks in tension. In J.L. Swedlow (ed.). The Surface Crack:1-10. ASME. Irwin, G.R Fracture mechanics characterisations and fracture toughness measurements. ASCE Meeting, Cleveland, April. Irwin, G.R., Krishna, V.G. & Yen, B.T Flat-plate testing of part-through cracks in linepipe steel plates. Lehigh Univ. Fritz Eng. Laboratory Report No Irwin, G.R., Tada, H. & Krishna, V.G ONR-Annual Report on Low Cycle Fatigue, May 15. McHenry, R.I. & Irwin, G.R A plastic-strip specimen for fatigue crack propagation studies in low yield strength alloys. ASTM Journal of Materials. 7(4):

161 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith 1973 Fischer, J.W. & Irwin, G.R Fracture analysis of flaws in welded bridge structures. U.S.- Japan Seminar Significance of Defects in Welded Structures. Tokyo, October 15-19, Irwin, G.R. & Roberts, R Toughness evaluations of the dynamic tear-type. Williamsburg Meeting of ASTM-E 24.03, March 8. Roberts, R. & Irwin, G.R Fatigue and fracture of bridge steels. Preprinted for ASCE Meeting, April 1973, San Francisco (ASTM-STP 627). Tada, H., Paris, P.C. & Irwin, G.R Stress Analysis of Cracks Handbook. Hellertown, PA: Del Research Corporation Irwin, G.R Introductory Fracture Mechanics Lecture Notes. National Bureau of Standards, March Madison, R.B. & Irwin, G.R Dynamic K c -testing of structural steel. Journal of Structural Division ASCE: , July Ratwani, M., Erdogan, F. & Irwin, G.R Fracture propagation in a cylindrical shell containing an initial flaw. Battelle Memorial Institute Report. Lehigh University. Roberts, R., Irwin, G.R., Krishna, G.V. & Yen, B.T Fracture toughness of bridge steels. Lehigh University Final Report to Federal Highway Administration, Sept Report No FHWA-RD Sines, G. & Irwin, G.R Weakest link statistics for fracture. January Irwin, G.R Brief Summary of the thermal shock fracture problem associated with LOCA. Univ. Of Maryland Memorandum, July 23. Irwin, G.R. et al A photoelastic study of the dynamic fracture behavior of Homalite 100. U.S.Nrc Report NUREG University of Maryland Abtahi, A., Albrecht, P. & Irwin, G.R Fatigue of periodically overloaded stiffener detail. Journal of Structural Division, ASCE: Erdogan, F., Irwin, G.R., & Ratwani, M Ductile fracture of cylindrical vessels containing a large flaw. ASTM STP 601: Irwin, G.R Comments on applications of fracture mechanics. In N. Promisel and V. Weiss (eds.). Proc. 2 nd Int. Conf. On Materials, Boston, August ASM Proceedings: Irwin, G.R Comments on dynamic fracture testing. Proc. Of ASM-British Welding Institute Conference on Dynamic Fracture Toughness, 1-9, London July Irwin, G.R Comments on dynamic Fracturing. ASTM STP 627:7-18. Irwin, G.R Crack arrest toughness measurements. University of Maryland Report, 20 March. Irwin, G.R Historical Aspects of Fracture Mechanics. Lecture in Japan, June Irwin, G.R Viewpoints on dynamic fracturing. ASTM Chicago, June. Irwin, G.R A photoelastic characterisation of dynamic fracture. US NRC Report NUREG Starret, H.S., Cull, A.D. & Irwin, G.R Application of fracture mechanics to the thermostructural failure of graphite. ASTM STP 601:

162 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz 1977 Abtahi, A., Albrecht, P. & Irwin, G.R Fatigue strength as a structural detail subjected to single and periodic cycles. In R.N. Dubey and N.C. Lind(eds). Mechanics in Engineering: University of Waterloo Press. Irwin, G.R Fracture toughness of bridge steels. FHWA Conference, Atlanta, October. Irwin, G.R Photoelastic study of crack propagation and arrest. US NRC Report NUREG/CR-0432, University of Maryland. Irwin, G.R. & Paris, P.C Elastic-plastic crack tip characterisation in relation to R- curves. In D.M.R. Taplin (ed). Proc. Int. Conference on Fracture, ICF-4. Vol. I: Waterloo, Canada. Roberts, R., Krishna, G.V. & Irwin, G.R Fracture behavior of bridge steels. ASTM STP 631: Irwin, G.R. et. al Photoelastic study of crack propagation and arrest in polymers and 4340 steels. US NRC Report NUREG/CR-0542, University of Maryland. Rossmanith, H.P. & Irwin, G.R Analysis of dynamic isochromatic crack-tip stress patterns. University of Maryland Report. July Friendland, I.M., Albrecht, P. & Irwin, G.R Fatigue behavior of 2 year weathered A588 steel specimens with stiffeners and attachments. Report No. FHWA-MD-R-79-5, University of Maryland, October Fisher, J.W., Pense, A.W., Hausammann, H. & Irwin, G.R Quinnipiac River bridge cracking. J. of the Structural Division, ASCE: Irwin, G.R Advancements in macroscopic fracture mechanics. University of Maryland Report, undated. Irwin, G.R Fracture Mechanics IV: Measurement of fracture toughness. University of Maryland Report, May 19. Irwin, G.R Series representation of the stress field around constant speed cracks. University of Maryland Lecture Notes (unpublished) Irwin, G.R Advancements in fracture mechanics. Honorary Lecture. In D. Francois (ed.). Proc, International Congress of Fracture, ICF-5. Cannes, France. Irwin, G.R Benefits of warm prestressing. University of Maryland Report, May 12. Irwin, G.R Crack arrest. Annual Water Reactor Safety Research Review Meeting, NBS, Gaithersburg, MD, Oct Sanford, R.J., Chona, R., Fourney, W.L. & Irwin, G.R A photoelastic study of the influence of non-singular stresses in fracture test specimens. University of Maryland Report, March Chona, R., Irwin, G.R. & Shukla, A Two and three-parameter representation of cracktip stress fields. Journal of Strain Analysis. 17(2): Friendland, I.M., Albrecht, P. & Irwin, G.R Fatigue of two-year weathered A588 stiffeners and attachment. Journal of Structural Division. ASCE:

163 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith Irwin, G.R Comments on J-R testing in relation to plane strain. In R. Johnson (ed.). NUREG Vol.2:EI-1-EI-6. October. Irwin, G.R Comments on NUREG-0778 and Related Correspondence. University of Maryland Report, 6 April. Irwin, G.R Crack arrest in structural steels: An overview. University of Maryland Report, September. Kobayashi, T., Irwin, G.R. & Zhang, X.J Examination of fracture surfaces in fibrouscleavage transition behavior. ASTM Symposium on Fractography, April Philadelphia. Ogawa, K., Zhang, X.J., Kobayashi, T., Armstrong, R.W. & Irwin, G.R Microstructural aspects of the fracture toughness cleavage-fibrous transition for reactor grade steel. 15 th National Symposium on Fracture Mechanics, July 1982, ASTM-STP Chona, R., Irwin, G.R. & Sanford, R.J Influence of specimen size and shape on the singularity dominated zone. ASTM STP :3-23. Irwin, G.R. & de Wit, R A summary of fracture mechanics concepts. Journal of Testing and Evaluation, ASTM. 11(1): Irwin, G.R. Fracture Mechanics. In Metals Handbook, 9 th Edition. Vol.8.: Kobayashi, T., Irwin, G.R. & Zhang, X.J Topographic examination of fracture surfaces in fibrous-cleavage transition behavior. In Fractography of Ceramics and Metal Failures. ASTM STP 827: Ogawa, K., Zhang, X.J., Kobayashi, T., Armstrong, R.W. & Irwin, G.R Microstructural aspects of the fracture toughness cleavage-fibrous transition for reactor-grade steel. ASTM STP 833: Schwartz, C.W., Chona, R., Fourney, W.L. & Irwin, G.R SAMCR: A two-dimensional dynamic finite element code for the stress analysis of moving cracks. NUREG/CR-3891 NRC and ORNL HSST Program University of Maryland Report, November 1985 Dally, J.W., Fourney, W.L. & Irwin, G.R On the uniqueness of the stress intensity factor crack velocity relationship. Int. J. Fracture. 27: Irwin, G.R Concepts in Fracture Mechanics (A 10 hour Video Course featuring J.R. Rice, J.W. Hutchinson, P.C. Paris and G.R. Irwin). St. Louis: Paris Productions Inc. Irwin, G.R., Fourney, W.L., Schwartz, C.W. & Chona, R Analysis of dynamic fracture events. SEM/SESA Meeting Las Vegas, Nevada, June 9-14, Tada, H., Paris, P.C. & Irwin, G.R The Stress Analysis of Cracks Handbook. 2 nd Edition. St. Louis : Del Research Corporation Irwin, G.R Comments on Discovery and Invention. Applied Mechanics Winter Annual Meeting Dinner of SAME in Anaheim, CA. Zhang, X.J., Armstrong, R.W. & Irwin, G.R Cleavage fracturing stages at micrometresize inclusions in pressure vessel steel weld metal. J. Materials Science Letters. 5: Irwin, G.R Brittle-ductile transition behaviors in reactor vessel steels. Proc. Of the 14 th WRSI Meeting, NUREG/COP Vol. 2:

164 Peter Rossmanith G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz 1988 Barker, D.B., Chona, R., Fourney, W.L. & Irwin, G.R A Report on the Round Robin Program conducted to evaluate the proposed ASTM test standard test method for determining the plane strain crack arrest fracture toughness, K la, of ferrite materials, In NUREG/CR-4996, p Gudas, J.D., Irwin, G.R., Zhang, X.J. & Armstrong, R.W European Symp. Elastic- Plastic Fracture Mechanics: Elements of Defect Assessment, Freiburg. Irwin, G.R., Zhang, X.J. & Armstrong, R.W Isolated cleavage regions in the ductile fracturing transition of nuclear-vessel steels and their weld metals. J. Materials Science Letters. 8: Zhang, X.J., Armstrong, R.W. & Irwin, G.R Stereo (Scanning Electron Microscopy). Section Fractography of Isolated Cleavage Regions in Nuclear Vessel Studies. Metall. Trans. 20A: Irwin, G.R Fracture mechanics in applications. Forensic Engineering. 2(1/2): Zhang, X.J., Kumar, A., Armstrong, R.W. & Irwin, G.R Fractographic study of isolated cleavage regions in nuclear vessel steels and weld metals. ASTM STP 1086: Irwin, G.R Introductory fracture mechanics viewpoints. University of Maryland Report, August Irwin, G.R., Dally, J.W., Zhang, X.J. & Bonnenberger, J.R Lower-bound initiation toughness of A533B reactor-grade steel. In R. Chona and W. Corwin (eds). Rapid Load Fracture Testing, ASTM STP 1130:9-23. Philadelphia: ASTM Irwin, G.R Brittle fracturing. Keynote Address of Live Satellite Broadcast University of Maryland Course on Microstructural Aspects of Fracture Mechanics. Friday, 20 August. Irwin, G.R. & Zhang, X.J Cleavage behaviors in nuclear vessel steels. University of Maryland Course on Microstructural Aspects of Fracture Mechanics. Friday, 20 August Irwin, G.R. & Zhang, X.J Cleavage behavior in structural steels. Int. J Solids Struct. 32: ZÁRSZÓ $W UpVLNXWDWiVRNpVDONDOPD]iVRNWHUpQP&N GPpUQ N NpVWXGyVRNQDJ\N ] VVpJHQHYpEHQ szeretnék köszönetet mondani George Rankin Irwin professzornak azért az egész életén iwu] WW HON WHOH]HWWVpJppUWKRJ\DÄW UpVPHFKDQLNiWDJ\DNRUODWEDQP&N GWHVVH $]pohwpehqhon YHWNH]VRNVRNpYUHPpJDOHJMREEDNDWNtYiQMXNQHNL 162

165 G.R. IRWIN A törésmechanika atyja: Rövid életrajz Peter Rossmanith A S=(5.(6=7 =È56=$9$ (egy fénykép alapján, amely Bécsben készült ban az ISTLI 2 alapítása idején) 1998 októberének közepén kósza hírek jutottak el hozzám G. R. IRWIN haláláról. Ezek valódiságáról faggattam Prof. Peter Rosmanith barátomat, aki köztudottan hosszú ideje igen jó személyes viszonyban volt G. R.,5:,1QHO eughnogpvhmuh D N YHWNH] választ kaptam: Igen, Irwin valóban meghalt, október 7- én, pénteken, 18:30-kor. Békés, szép halála volt, a kanapéján alva érte a halál. Silvia és Thomas fiam is jelen volt. Én nem tudtam meglátogatni, de legalább a családom G.R. IRWIN felerészben ott volt. Nagy embert veszítettünk el! Soha L. TÓTH T. VARGA életemehq QHP WDOiONR]WDP LO\HQ QDJ\V]HU& úriemberrel, sem személyes, sem szakmai vonatkozásban. Nagy ember volt, akivel én személy szerint a szakmai életem nagy részét is elvesztettem. Szerencsémre gyakran együtt dolgozhattam vele az utóbbi 20 évben, és hálás vagyok érte, hogy ilyen szerencsében lehetett részem. Mivel szoros kapcsolatban állok az Irwin-családdal, már régen felkértek George hivatalos életrajzírójául, és így egyedül én férhetek hozzá Irwin hatalmas levéltárához. Ez egy igazi kincs, és csak ahhoz, hogy az ywd VV]HJ\&MW WWPLQGHQHJ\HVHODGiVEDMHJ\]HWEHMHOHQWpVEHVWE belenézhessek, további 10 évre lesz szükségem. Remélem, hogy születésének 100. évfordulójára egy kiállítást tudok rendezni a törésmechanikáról, amelyet majd több helyen bemutathatunk. Már QDJ\RQ UpJyWD J\&MW P HUUH D NLiOOtWiVUD D V]HPpO\HV pv V]DNPDL DQ\DJRNDW %L]RQ\RV IRNLJ IHOHOVQHNpU]HPPDJDPD]pUWKRJ\*HRUJHHPOpNpWPHJUL]]HPDWiUVDGDORPEDQeVH]WOHJMREE tudásom szerint meg is fogom tenni. 2 International Society for Technology Law and Insurance 163