TANULMÁNYOK Tessedik Sámuel F iskola Gazdasági F iskolai Kar Békéscsaba 2006

Átírás

1 TANULMÁNYOK Tessedik Sámuel F iskola Gadasági F iskolai Kar Békéscsaba 6

2 Serkes bioság HALMAI PÉTER MICHELLER MAGDOLNA PUSKÁS JÁNOS SIMON IMRE SZAKÁCS ATTILA Felel s serkes MICHELLER MAGDOLNA Technikai serkes KOSSA ANIKÓ Boríóerv LONOVICS LÁSZLÓ Kiadja Tessedik Sámuel F iskola Gadasági F iskolai Kar, Békéscsaba 6. Felel s kiadó Puskás János kari f igagaó Késül 3 példányban a Gyomai Kner Nyomda R. m helyében ISSN 58998X

3 TARTALOMJEGYZÉK El só 7 Krajcsóné Kraskó Ilona 8 A éves békéscsabai fels okaás a saisikai adaok ükrében Karlovi János Tibor 5 Mulikulurális nevelés és andragógia Nagy Zsusanna Ónody Sarola 35 A psichodramaikus raumafeldolgoás sajáosságai Tóh János 43 A ohoni sámíógép és Inernehasnála jellem i a TSF GFK hallgaóinak körében Gödör Zsusanna 55 A munkanélküliség f jellem i Békés megyében 9994 köö Senográdi Péer 7 A Békés megyébe bevándorló erdélyiek áelepülés uáni mobiliása elepülés alapján Simon Sándor 88 Innovációs inémények a békés megyei vidékfejlesésben eseanulmány Lakaos Vilmos Vidák Károly Me gadasági családi vállalkoások serveési sajáosságai JásNagykunSolnok megyében Paay Zolán 9 A porfoliómenedsmen egyik feladaa és annak megoldása 3

4 Sipos Zolán Simon Imre 7 A gadaságiársadalmi fejleség kisérségi erülei differenciáinak visgálaa Magyarorságon (4) Sabóné Bohus Mára 33 A sámviel harmoniációja Molnár Isván 4 Egyes haároo inegrálok kisámíásáról Végh Sándor 56 M saki rendserdiagnosikai hibaanalíis 4

5 TABLE OF CONTENTS Forreword 7 Ilona Krajcsóné Kraskó 8 years of higher educaion in Békéscsaba as refleced in saisical daa János Tibor Karlovi 5 Muliculural educaion and andragogy Zsusanna Nagy Sarola Ónody 35 Special feaures of psychodramaic rauma procesg János Tóh 43 Home compuer and Inerne use among TSF GFK sudens Zsusanna Gödör 55 Main characerisics of unemploymen in Békés couny beween 9944 Péer Senográdi 7 Posimmigraion mobiliy of Transsylvanian immigrans o Békés couny in localiies Sándor Simon 88 Insiuions of innovaion in Békés couny s rural developmen a case sudy Vilmos Lakaos Károly Vidák Organiaional feaures of agriculural family buesses in JásNagykunSolnok couny Zolán Paay 9 One problem of porfolio managemen and is soluion 5

6 Zolán Sipos Imre Simon 7 Eaminaion of socioeconomic differences in h small regions of Hungary (4) Mára Sabóné Bohus 33 Harmoniaion of accouning Isván Molnár 4 Calulaing some definie inegrals Sándor Végh 56 Error analysis in echnical sysem diagnosics 6

7 EL SZÓ A Magyar Tudomány Napja évek óa egyrés lehe vé esi, másrés meg is köveeli, hogy sámadás adjanak a fels okaási inémények is udományos eredményeikr l. A TSF Gadasági F iskolai Kara Békéscsabán önálló karkén sepemberé l m ködik. Minden év novemberében önálló periodikával jelenkeünk. A jelenlegi Körös Tanulmányok 3 anulmány ad köre a úhálóa elemésé l a hallgaói lésám saisikai sorain á a kisérségi elemésekig. A kar jellegéb l köveke en kögadaságan, bölcsése és a maemaika sámos émaköre megjelenik a publikációkban. A ser k öbbsége a kar f állású okaója, vendégkén (ársser kén) óraadó kollega és demonsráor hallgaó is serepel. E anév l 6 kollégánk anul dokori iskolában, a munkáikból is köreadunk. A mosani anév jubileumi jellege hordo, ugyanis 986 sén, éppen hús éve indul f iskolai képés Békéscsabán. A akkori megyesékhely sakmai veeése nagy ervekkel láo a f iskolai képés megalapoásáho, melynek során új f iskolai épüle késül. A jelenlegi év is sép b vülés hoo. Új sakkén indul a andragógia és a m saki menedser képés, s a gadasági év végére elkésül a évek óa ervee új f iskolai sárny a modern könyvárral és a nagyel adóeremmel. A lehe ségek irányá minde jól jeli, a Délalföld is kim vel emberf kkel kíván innováció eremeni. A 6 avasán leajlo akkrediációs visgála jóváhagyás hoo. A pénügy és sámviel és a gadálkodás és menedsmen alapsakjainkon és a inéményi kommunikáor fels fokú sakképésben 4 hallgaó anul nappali és levele formában. A anári kar a okaói eend i melle segíi a udományos diákköri munká, és maga is vége önálló kuaásoka. A jelen semeserben megjelen periodika melle megjelen egy m vel désörénei köe és egy analíis jegye. A kollegák és a kari veeés örekvése váloalan, udományos evékenységünk a sakmai lehe ségeke mélyíi, sélesíi. A újonnan lérehoo serkes bioság a sakmai meger síés új formái keresi. Jó olvasás kívánunk! Békéscsaba, 6. okóber 7 Micheller Magdolna felel s serkes

8 KRAJCSÓNÉ KRASZKÓ ILONA A éves békéscsabai fels okaás a saisikai adaok ükrében 8 Nem elég jóra vágyni: a jó akarni kell! És nem elég akarni: De enni, enni kell! Váci Mihály: Még nem elég Békéscsabán fels okaási inémény lérehoására hossú id n keresül volak vágyak és próbálkoások. Többsör sóba kerül aníóképés megalapíása, de serepel a elképelések köö gadasági fels okaás is. Végs eredménye eeknek a er fesíéseknek a 986/87. anévre sülee meg, amikor megkedheék anulmányaika a els aníó kép s, nappali agoaos hallgaók. E ehá úgy is megfogalmahaó, hogy a vágyakból valóság le. Hasonlóan nagy mérföldk nek ekinhejük a is, amikor 994. sepemberében beirakoak a els pénügy sakos hallgaók Békéscsabán. Ennek a folyamanak saisikai adaokon alapuló visgálaá sereném megenni, sakok és agoa serin a id függvényében, a okóberi saisikai adaok alapján. (A 6/7es anév lésámadaai 6. sepember i adaok.) Kiérek a okaók és a nem okaók lésámának visgálaára, valamin a egy okaóra juó hallgaói lésám bemuaására. Néhány helyen lehe ségem vol erülei össehasonlíás is végeni.. A hallgaói lésám váloása A hallgaók sáma a els esend 53 f jér l a jelenlegi anévre 346 f re növekede. E 44seres növekedés jelen. A legmagasabb hallgaói lésámo a 3. okóberi saisikai adaok jelik, amikor 94 f vol a össes hallgaói lésám éréke (. sámú ábla,. sámú ábra). Sajnos nincs lehe ségünk a lésám olyan báis össehasonlíására, amelyben a 986os évhe hasonlíunk egységesen minden adao. Ennek oka egyrés a, hogy

9 986ban még nem vol levele agoaon képés, eér nem udunk egységesen ehhe a évhe hasonlíani mindké agoaon, másrés a id aram hossú vola, a képés kedei jellege, majd a bekövekee jelen s okaáspoliikai váloások sem esik elfogadhaóvá a adaok legels évhe visonyío báis össehasonlíásá. A együes lésám váloásá a el évhe hasonlíva is a örelen növekedés jellemee a 99es és a99es anév kivéelével a es anévig. A es anévre vison 7,5 %os csökkenés örén a együes lésámban. Ennek a vol a oka, hogy ekkor kerül a aníóképés eljes egésében a sarvasi kép helyre, és ebben a siuációban a Békéscsabán más sakokon indío képések lésámai, bár jelen sen növekedek, mégsem udák kompenálni eljes egésében a radicionális képés okoa csökkenés. A köveke anévben sikerül a el évinél magasabb lésámmal dolgonia a békéscsabai képésnek, sajnos aonban a a köve években e már nem valósul meg, kisebb mérék, de úgy nik arós csökkenés kövekee be a együes hallgaói lésámban e l a anév l ked d en. 9

10 . sámú ábláa Hallgaói lésám és váloása a egyes években agoaok serin Év Lésám (f ) Vál.a el adaho képes (%) Napp. Lev. Öss. Napp. Lev. Öss ,4 36, ,4 66, , 53, ,, 9, , 5,, ,5 9, ,, , 35,8 33, ,8,7 5, ,8 4, 8, ,5 57,3 6, ,6 5,3 33, ,9 38, 5, , 8,4 4, , 3,4 9, ,6 96, 9, , 7,5 9, ,9 94, 96, ,6 9, 9, ,6 85,3 89,3 Hasonló endencia olvashaó le a agoaonkéni lésám váloásából is (. sámú ábláa,. sámú ábra). A levele agoa lésáma váloásának endenciája eljes egésében megegyeik a együes lésám váloási endenciájával. A nappali agoaon ké évben vol e l elérés. 99ben és ben, amikor is a nappali agoaos lésám, serény mérékben ugyan, de alacsonyabb vol a el évinél. Mindké alacsonyabb érék dön en a aníóképés lésáméréke váloásával indokolhaó. 99

11 ben alacsonyabb lésám kerül beiskoláásra, míg ben már nem vol Békéscsabán aníóképés, ekkor kerül a eljes egésében a sarvasi kép helyre.. sámú ábra A hallgaói lésám váloása a el évi adaho képes (% ) f év Napp. Öss. A el ekben elmondoaknak egy együes megjeleníésé láhajuk a. sámú ábrán. Leolvashaó a, hogy a lésám emelkedése 994. uán kapo igaán nagy lendülee, maimális éréké 3ban ére el, majd e köve en serény csökkenés apasalhaó. A is leolvashaó a ábráról, hogy sabiliálódo a nappali agoaos hallgaók sáma, köel aonos a éréke a uóbbi 8 évben, ugyanakkor a levele agoaosok sámában növekedés, majd egy vissaesés figyelhe meg. Eel együ alkalmas e a ábra a agoaok kööi arányok durva jellemésére is. Ugyan erre a id aramra megállapíhaó, hogy nagyobb arányban anulnak Békéscsabán levele agoaosok, min nappalisok.

12 . sámú ábra A hallgaók sáma agoa serin f év Lev. Napp. A hallgaók agoaonkéni össeéelé megvisgálam ké évben, a orságos adaokkal össehasonlíva is (3. sámú ábra). A visgál ké év a. és a 4. anév vol. A es évnél nem aroam sükségesnek korábbi év visgálaá, mivel napjaink endenciáinak felárása vol a célom. Jó le volna aonban a 4es anévnél kés bbi év adaá visgálni, sajnos nem áll rendelkeésre ennél frissebb ada. 3. sámú ábra A nappali és a levele agoaos hallgaók aránya (%) Orságos álag. Békéscsaba. 4,3% 59,7% 6,5% 39,5% nappali levele Orsgos álag 4. Békéscsaba 4. 43,9% 56,% 58,4% 4,6%

13 A ábra alapján ké fonos megállapíás eheünk. A egyik a, hogy a nappali agoaosok arányában ellenées irányú váloás örén, a ké erüleen. A békéscsabai képésen n a nappali agoaosok aránya 4re he képes, %ponal (39,6 %ról 4,6 %ra). E a váloás a orság egésében csökken, 59,7 %ról 56, %ra, aa 3,6 % pon. A másik sembe n elérés a, hogy a békéscsabai képésen lényegesen kisebb a nappali agoaosok aránya, min orságosan. E mögö a haalmas elérés mögö véleményem serin a áll, hogy a békéscsabai képés beiskoláási köreéb l a éreségi köve en nappali agoaon ovábbanulók igen magas arányban válasanak lényegesen messebb lév fels okaási inémény, jellem en Budapesen, Segeden, Debrecenben anulnak, a család nem kis ehervállalásával. Ugyanakkor a id sebb korúak, akik a levele agoao válasják, inkább a lakóhelyükhö köelebb lév kép helyeke, így például Békéscsabá válasják iskolájukkén. 3

14 . sámú ábla A hallgaók lésáma sakok és agoa serin (f ) Év Napp Taníó Lev Öss Napp Pénügy Lev Öss Gadálkodási Napp. Lev. Öss Semélyügyi Napp. Lev. Öss Andragógia Napp. Lev. Öss M saki menedser Napp. Lev. Öss Napp Össesen Lev Öss A képésben résvev k sakok serini össeéelé visgálva én érdekes megállapíásoka eheünk. A össesí ábláa és a een alapuló ábra adaai alapján láhajuk (. sámú ábla, 4. sámú ábra), hogy a képés els 8 évében csak aníó sakon irakohaak be hallgaók. A e köve 3 évben a aníó sak melle pénügyi sakosok képése is foly, majd a 997/98as anév l ked d en a képés, harmadik sakkal b vül, e a semélyügyi serve sak vol. A 999/. anévben indul meg Békéscsabán a 4

15 kerese és kökedvel gadálkodási sakos képés, míg a jelenlegi, ehá a leguolsó anévben ked dö meg Békéscsabán a andragógia és a m saki menedser sakokon a hallgaók képése. Ugyanakkor a /es anév l ked d en megs n a aníó képés. Ennek megfelel en alakul a lésám össeéele. A 4. sámú ábráról leolvashaó a aníó sakos hallgaók arányának csökkenése, és eel párhuamosan a pénügy sakos hallgaók arányának a növekedése a 994/995ös anév l, mindaddig amíg vol aníó sakos képés. 4. sámú ábra A hallgaók össeéele sakok serin (% ) % % 8% 6% 4% % % év M saki mendser Andragógia Semélyügyi Gadálkodási Pénügy Taníó A 997/998as anévvel ked d en megindul a semélyügyi serve sakos hallgaók képése és eel együ arányának a növekedése. Arányuk a maimális éréke a /3as anévben ér el. Ebben a anévben aroo uoljára a békéscsabai képéshe a Egerben folyó semélyügyi serve sakos képés. Ennek kiesése jelen s arányvesés eredményee a semélyügyi serve sakosok arányában, ami folyaódo a köveke anévekben is, bár serény mérékben. Véleményem serin a piaci 5

16 igények váloása áll a jelenség mögö. Terméseesen a jelenlegi anévben ovább csökken a arányuk, ami mögö a ké fels okaási képés beveeése, és a ehhe kapcsolódó serkeei és aralmi váloások állnak, konkréan a, hogy ilyen nev képés már nem indul. Véleményem serin visonylag sabil aránnyal van jelen a képésben köel éve a pénügy sakos képés, hisen 53 %os arányá apasalhajuk e ala a id aram ala, a beveeés éve kivéelével. Hasonlóan meghaároó jelleggel bír a uóbbi években a gadálkodási sakos képés is, hallgaói lésámának aránya a uóbbi négy évben % körüli, e egy visonylag lassúbb, 3 évig aró felfuás uán érék el ennek a saknak a hallgaói. Nagy várakoással ekinünk a mos beindío ké új sak elé, nagyon bíunk abban, hogy e ké sak hallgaóinak lésáma és aránya jelen s er les a békéscsabai képésben.. A foglalkoaoak sámának alakulása A foglalkoaoak sámának visgálaa kereében a eljes munkaid ben foglalkoao okaók, a eljes munkaid ben foglalkoao min síe okaók és a nem okaók lésámának elemésé vol módom elvégeni. A okaói lésám visgálaánál úgy gondolom a okaaói lésám váloása és a min síe okaók aránya visgálaának van igai jelen sége. Eek a adaok a eljes id aramra rendelkeésre állak, jó megbíhaósággal (3. sámú ábla, 5. sámú ábra). Nem állak vison rendelkeésre a résmunkaid sök adaai a eljes id aramra, mindösse a uóbbi néhány évre, eér eek visgálaával nincs érelme foglalkoni, már csak aér sem mer érékük meglehe sen alacsony. Hasonló okok mia nem udam a megbíási jogvisonyban, óraadókén, korábbi nevükön másod, vagy mellékfoglalkoásban foglalkoaoak lésámának visgálaával foglalkoni. Eeknek a adaoknak a hiánya vison rendkívül sajnálaos dolog, mivel hossú éveken keresül jelen s mennyiség és eel együ rendkívül jó min ség feladao láak el ilyen foglalkoaási megoldással jeles sakemberek a békéscsabai képésben. A 6

17 álaluk elláo órák, a össes aníási órának kb 8 %á esi ki, sakonkén, agoaonkén váloó mérékben. Év 3. sámú ábla Foglalkoaoak adaai a békéscsabai képésen Okaók sáma (f ) Teljes m.id ben foglalk. Teljes m.id ben fogl.ból min síe okaók Teljes m.id ben foglalkoaoaoakból min síe okaók aránya (%) Teljes m.id ben fogl.sámának vál. a el évhe képes (%) Nem okaók sáma (f ) , , 87, , 6, ,9 6, ,4 5, ,6, , 6, ,3 9, ,9, ,3 8, ,, , 98, ,, ,, ,4 3, , 67, , 97, ,9, ,, , 97, , 97,4 49 7

18 5. sámú ábra Teljes munkaid ben foglalkoaoak sáma (f ) f A okaók sáma a els ké év kivéelével serény váloáson men keresül a évek során. 994ben vol egy kiugró növekedése, f vel n ekkor a eljes munkaid ben foglalkoao okaók sáma, de a e köve évben egy jelen s vissaesés, majd újra serény növekedés vol megfigyelhe. re 7 f s csökkenés olvashaó le a adaokról a el évhe képes, ami mögö a áll, hogy a aníóképés folyamaosan kerül á a sarvasi kép helyre, ebben a évben már csak a vég s hallgaók anulak Békéscsabán, ennek megfelel en a képésükben rés vev okaók is a sarvasi képéshe kerülek. A e köve években, miuán a aníóképés eljes egésében a sarvasi kép helyre kerül, a lésám sabiliálódo, egyké f s váloás örén mindössesen a egyes években. Hasonló váloások olvashaók le a el évhe képes örén hasonlíásokból is. A es év kivéelével amikor jelen s a csökkenés, kiegyenlíe váloás muanak a visonysámok. A fels okaásban okaók min síésénél hossú évek óa fonos sempon a min síe okaók sámának és 8 év

19 arányának visgálaa, eér érek ki ebben a munkában is ennek megválasolására. A 3. sámú áblából leolvashaó, hogy a min síe okaók sáma, ig folyamaosan növekede, majd ben jelen s a csökkenésük, nyilván a már emlíe serveei váloások mia. A a köve években n a sámuk. Nem egésen ilyen váloások olvashaók le a min síe okaók össes okaóho visonyío arányából. E a arány sokkal kiegyenlíeebb képe mua, 4 % körüli éréken sabiliálódo. Ismerve a erre vonakoó új sabályoka, illeve a jelenleg ilyen anulmányoka folyaó okaóka biosak leheünk abban, hogy e a arány jelen sen n ni fog a köeljöv ben. A nem okaói min ségben dolgoók sáma visonylag sabil képe mua a hossú évek során, ami mögö a áll, hogy a a épüle, amiben a képés folyik 987 óa ugyan a, így a akaríási, fennarási munkák ugyan arra a erülere erjednek ki, hasonló lésámmal oldják meg e a feladao évek óa. Nyilvánvalóan növekede a elláandó adminisrációs, anulmányi feladaoknak a köre a lésám növekedésével, eek elláása a lésámváloásól függelenül én hasonló lésámmal valósul meg. 3. A egy okaóra juó hallgaók sámának visgálaa. Úgy gondolom a egy okaóra juó hallgaók sáma minden okaási en, így a fels okaásban is fonos min ségi muaó. Eér aroam sükségesnek eeknek a muaóknak a kisámíásá, és eel együ elemésé. A sámíásoka csak a eljes munkaid ben foglalkoao okaókra veíve vol módom elvégeni, mivel a okaói lésámból e áll megbíhaó módon rendelkeésemre, így vison sajnos a kisámío muaók ponalanok lesnek. A egy okaóra juó össes hallgaók érékei a képés els í évében, 994ig 3 alai éréke veek fel (4. sámú ábla, 6., 7. sámú ábra). A évr l évre bekövekee váloások öbbnyire növekv éréke muanak, ké évben apasalhaó mindösse csökkenés ebben a id aramban. 9

20 4. sámú ábla A egy okaóra juó hallgaók sáma és váloása Év Egy okaóra juó össes hallgaó Váloás a el Sáma adaho (hallg./okaó) képes (%) Egy okaóra juó nappali agoaos hallgaó Sáma (hallg./okaó) Váloás a el évhe képes(%) ,63 6, ,53 73,9,53 73, ,9 8,6 9,9 8,6 989.,33, 9, 98, 99.,5,6 9,34 93,4 99.,66,6, 9, ,79 77,3 9,79 87,4 993.,8,3 9,65 98,6 994.,8 9,4 8,48 87,9 995.,4 8, 3, 53, ,9 8,8 4,49, ,6 9,5 6,4, ,59 3,3 8,65 6, ,6 6,7,4 3,9. 5, 99,7 9,8 93,. 8,44 6,9 3,3 5,7. 76,57 95, 6,74 89, 3. 74,97 97,9 6,9,6 4. 7,8 94,4 6,75 99, ,33 95, 6, 98, 6. 6,6 9,5 6,9,6 995 l jelen s növekedése apasalhaó a egy okaóra juó össes hallgaó sámának. Több olyan év vol, amikor f felei vol a egyik évr l a másikra bekövekee növekedés, ennek megfelel en a %ban kifejee növekedés is jelen s a el évhe képes. Maimális éréke ben apasalunk, amikor 8 f vol a egy okaóra juó össes hallgaó sáma. E a magas érék nyilvánvalóan sorosan össefügg a el fejeeben árgyal

21 lésámváloás aon jellem jével, miserin ben jelen sen csökken a okaók sáma (öbb min 3 %kal) a serveei áalakulás mia, ugyanakkor a hallgaói lésám 9,3 %kal n erre a évre. E l a év l ked d en egésen a jelenlegi anévig folyamaosan csökken a egy okaóra juó össes hallgaók sáma. A csökkenés 5 és 7 % kööi mérék vol. A egy eljes munkaid ben foglalkoao okaóra juó nappali agoaos hallgaók sáma 994ig í körüli éréke muanak, majd 995 uán dinamikus növekedés figyelhe meg. 999re ére el a f, a köveke években pedig ovábbi növekedés apasalhaó. A legmagasabb éréke ben vee fel ugyan ebben a évben vol a egy okaóra juó össes hallgaó sámának is maimum éréke, amikor e 3,3 f. A egy okaóra juó nappali agoaos hallgaók sáma a képés els felében (994ig) rendkívül köel áll a egy okaóra juó össes hallgaó sámáho. E aal indokolhaó, hogy a képés elején nem is vol levele agoaos képés, illeve a negyedik év l ked d en már vol ilyen képés, de aránya meglehe sen alacsony vol. A képés második felében jelen sen n a levele agoaos hallgaók aránya, ami a eredményee, hogy egyre n a elérés a egy okaóra juó össes hallgaó és a egy okaóra juó nappali agoaos hallgaók sáma köö, öbb min késeres érékeke is alálunk kööük. A egy okaóra juó nappali agoaos hallgaók sámának el évhe képes bekövekee váloása kiegyenlíeebb, min a egy okaóra juó össes hallgaók sámának a váloása, ami nyilván a ké agoa sáma váloásának elér érékei okonak.

22 6. sámú ábra A egy okaóra juó hallgaók sáma (hallgaó/okaó) 8 6 hallg./okaó év 7. sámú ábra Egy okaóra juó nappali agoaos hallgaók sáma (hallg./okaó) 3 5 hallg./okaó év

23 Eeknél a min ségi muaóknál lehe ség és egyúal sükség is van erülei össehasonlíásra. E a össehasonlíás is a id függvényében végeem el (8., 9. sámú ábra) A egy okaóra juó össes és nappali agoaos hallgaók sámában a orságos adaok is, hasonlóan a békéscsabaiakho, növekedés muanak. és 4. köö, de e a növekedés lényegesen alacsonyabb, min a békéscsabai. 8. sámú ábra Egy okaóra juó hallgaók sáma (hallgaó/okaó). hallg./okaó ,9 7,7 Orságos álag 5 Békéscsaba 9,8 össes hallgaó nappali agoaos hallgaó A orságos adaokban kisebb különbsége apasalhaunk a egy okaaóra juó össes, illeve nappali agoaos hallgaók köö, min Békéscsabán. E résben aal indokolhaó, hogy Békéscsabán lényegesen nagyobb a levele képésben résvev k aránya, illeve a kiinduló éréke is magasabb vol ennek a muaónak. A egyes éveken belül elvégeve a össehasonlíás a békéscsabai és a orságos adaok köö, elmondhaó, hogy ben köel négyseres a elérés a egy okaóra juó össes hallgaók sámában, és ké és félseres a nappali agoaos hallgaókra sámíva. 4ben lehe ség vol régiós adaal való össehasonlíásra is. A DélAlföldi régióban mindké muaó éréke kisebb, min a orságos ada, iga ugyan, hogy a elérés néhány ied mindössesen. A orságos adaal össehasonlíva a békéscsabai adao, a lájuk, hogy ovább n a elérés kööük, 4,5seres a 3

24 elérés a össes hallgaóra vonakoóan, míg 3soros a nappali agoaos hallgaókra. 9. sámú ábra Egy okaóra juó hallgaók sáma (hallgaó/okaó) 4. hallg./okaó ,8 6,8 5,9 5,5 8,9 8,3 Orságos álag Délalföldi régió Békéscsaba össes hallgaó nappali agoaos hallgaó Össegés Úgy gondolom eel a össeállíással sikerül bepillanás adnom a Békéscsabán folyó képés legfonosabb állomásaiba, sikerül rávilágíanom arra, hogy nem csupán vágyaka fogalmaak meg éviedekkel eel a fejl dés irán elköelee, a város, a megyé jobbíani akarók, hanem a is világosan láák, hogy van léjogosulsága ennek. Igény vol és van rá a s kebb és a ágabb környeeben, eel együ vol megfelel sakembergárda a megvalósíásho. A sámadaok önmagukér besélnek, a i vége hallgaók minden bionnyal hasnára udak lenni munkájukkal, udásukkal kövelenül a megyének, de a ágabb környeenek is. Felhasnál irodalom: Taníóképés Békésben, Serk. Dr E Sabó Zolán, Békéscsaba, 987. Magyar Saisikai Évkönyv, 5. KSH, Budapes. Évied könyv, Serk. Dr Köeles Lajos Tessedik Sámuel F iskola Egésségügyi Inée, Gyula, 3. 4

25 KARLOVITZ JÁNOS TIBOR Mulikulurális nevelés és andragógia Napjainkban a mindennapi iskolai éleben egyre fonosabb serepe öl be a anulók egyéniségének, semélyiségének, egyediségének megismerésére alapoo gyakorla, mind a köokaásban, mind pedig a feln képésben. E a örekvés újnak nem igaán nevehe, hisen a reformpedagógiák, illeve a gyermekanulmányi mogalom már sáegynéhány esend vel eel felmuaak, megel legeek hasonló jelleg próbálkoásoka, a feln okaás öréneé pedig egésében áhaják a feln korúak élehelyeének és igényeinek megfelel aníási gyakorlara irányuló örekvések. Új, divaos, külföldr l sármaó megköelíésmód a mulikulurális nevelés. A fogalom érhódíásának kedeé a 97es évek elejére esik (Mihály Ildikó, ), de máris örénee, gadag sakirodalma, a inerneen is elérhe folyóiraa van. (Például a Elecronic Magaine of Muliculural Educaion cím periodika a hp:// inernecímr l érhe el.) A mulikulurális nevelés a Európai Unió okaáspoliikáiban a egyik gyakran emlegee, fonos kérdéskör. Tusa Cecília serin aonban e nem ekinhe új fogalomnak Magyarorságon, inkább csak újra felfedee és újraérelmee kifejeés, amelynek minden eddiginél nagyobb akualiása van (Tusa, 3). E abban is een érhe, hogy emaikájának sámos elemér l eddig els sorban a sociológusok, illeve kulurális anropológusok munkáiból, eleméseib l volak ismereeink. Vagyis a mulikulurális nevelés visgálódási erüleeinek meghaároásakor beleüköünk abba a problémába, hogy önállónak ekinhe e egyálalán e a erüle, mivel udáselemei más, már korábban meglev disciplínákból vesi, s gyúrja össe egy újnak lásó megköelíésmód menén. A nevelés és okaássociológiák (Koma, 999; Andorka, 997) a segényekgadagok, férfiakn k, iskoláoakiskoláalanok, falvakvárosok, vallásukban különbö k, enikuminemeiségi sármaás, családi háér 5

26 váloók, köösségi hagyománybeli elérések sb. elemésére vállalkonak. Miben más ehhe képes a mulikulurális nevelés? F kén abban, hogy míg a nevelés és okaássociológiák f kén a ények leírására ámaskodnak, s a erméseudományos módserekkel, gadag maemaikai saisikai esköárral bionyíják, addig a mulikulurális nevelés figyelembe vesi mindeeke a eredményeke, de ovábblép: megpróbálja kidolgoni, miképpen lehe mindeekkel együ élni, ovábbá hogyan lehe a meglév különbségekkel kapcsolaban ürelmessé, elfogadóvá válni. A kulurális anroplógia ugyancsak sámos hasonló émakörrel bír, min amelyekkel a mulikulurális nevelés is foglalkoik. I a lényeges különbség a, hogy míg el bbi els sorban a emberre, min olyanra (csoporjaira, jellem ire, kulúrájára sb.) vonakoa, addig a mulikulurális nevelés egyérelm en pedagógiai sajáosságokkal bír. Kérdéses, hogy a mulikulurális semlélemód els sorban a anárokra aroike, és a nevelésben érelmehe, avagy olyan okaási éma, amelynek helye kell soríani a iskolai ananyagban is? (Borecky, 999) Elegend e pusán a kép k képésében foglalkoni vele, vagy sélesebb kör vé kell enni a iskolai mindennapokban? Andragógiai vonakoásban el rébb arunk, min a köokaásban, mivel a mulikulurális semlélemód a gyakorlaban jobban áhaja a feln ekkel való foglalkoások mikénjé. A másik oldalról köelíve vison a apasalhajuk, hogy mulikulurális nevelés és andragógia elméleének kidolgoása még nem örén meg, holo ennek segíségével (udaosíásával) alán jobban lehene keelni a feln ek lemorsolódásá a képésekben, különös ekineel a hárányos helye réegek körére. A mulikulurális nevelés sakirodalmának elemése során komple és egyoldalú megköelíésmódokkal egyarán alálkounk. Néhány évvel eel a pedagógiai sakirodalomban, min a roma anulók inegrációja egyik esköekén lájuk fel nni. Ugyanennek a láásmódnak nyugaeurópai megnyilvánulása, amikor a vendégmunkások gyerekeinek nevelése során elemik a mulikulurális semléle érhódíásában rejl lehe ségeke a 6

27 engerenúlon, Amerikában pedig a fekeékkel és a bevándorlókkal össefüggésben (Torgyik, 5). Még a köelmúlban is sámos megfogalmaás, definíció ükröi lényegé ekinve a fehérek l elér emberek álal hordoo kulúrák össehangolásá a dön en fehérek alkoa ársadalmi renddel. A mai vagy frissebb cikkek és anulmányok némelyike ugyanakkor már egyenesen elvei a rassal össefüggésbe hohaó álalánosíásoka, elismerve, hogy maga a b rsín alapján megnyilvánuló elkülöníés önmagában véve el íélees kövekeeéseknek ad ápalaj. A b rsínre alapoo egyoldalú mulikulurális semlélemód manapság már nem állja meg a helyé. Erre ualnak a 5 okóberében végbemen angliai (birminghami) avargások, melyben fekeék csapak össe barnákkal, vagyis a különbö bevándorló csoporok egymás köi viája fajul el. A V. Orságos Nevelésudományi Konferencián Labodáné Lakaos Silvia (Labodáné Lakaos & Ignác, 5) öbbek köö arról sámol be, hogy cigány és cigány, roma és roma köö soksor nagyobb és mélyebb ellenéek és el íéleek fesülnek, min ami magyar és roma visonylaban egyálalán megmuakoha. A egyoldalú megköelíés melle, eekkel párhuamosan jelen van öbb komple felfogásmód is. A mulikulurális okaás és nevelés el lehe képelni muliplaformos alapon, vagyis akkén, hogy egyenl súlyoással vessük figyelembe a anuló ársadalmi osálybeli hovaaroásá, nemeiségé (enikumá), nemiségé, különleges képességei (vagy éppen résképességhiányai, illeve fogyaékosságá), vallásá, nyelvé (nyelvi kulúrájá), élekorá sb. eljes kulúrahordoó semélyiségé, annak gyökereivel, családi, köösségi hagyományaival együ (Gollnick & Chinn, 4). Ebben a össefüggésben aonban már nem felélenül a köele köokaásban rés vev anulóról besélünk, vagyis leheséges, hogy a mulikulurális semlélemódnak sokkal nagyobb jelen sége volna a feln ekkel, feln korúakkal való pedagógiai foglalkoás során. A mulikulurális nevelés egymás kölcsönös megismerésé és elfogadásá sorgalmaa. A egyéni konsrukumok elfogadására öreksik. Úgy ekinhejük 7

28 e, min egyfaja lehe ség arra, hogy a újonnan kialakul Európai Unió népei bionyos érelemben egymásra aláljanak, egymással békében éljenek. A mulikululuralimus aníásának amúgy direk módjá a köokaási rendserben elképelni meglehe sen nehé. A hagyományos anárgysrukúra kereei köé minegy új árgykén behoni, ekképpen érelmeni alighanem leheelen. Aonban a feln képésben a ársadalomismere m velségerüle anervében és ananyagában már megjelennek a mulikulurális nevelés álal felhasnálhaó adaok, ények, össefüggések és más udáselemek, amikr l a álalános m velsége fejles dolgoók álalános és köépiskoláiban, a mindennapi apasalaok, élmények feldolgoásával besélgenek, viakonak anulnak a feln ek. A feln anulók körében gyakorlaias feladaok segíségével, kooperaív módserekkel, dramaiálva növelni lehe a a igény, amely egymás kulúrájának elfogadására irányul. A serepjáékok például remekül felhasnálhaók más serepekbe örén beleélésre. A anulók kaphanak olyan feladao, melynek során el kell képelniük maguka különbö serephelyeekben. Például különféle vallások képvisel ikkén jelenhenek meg. Terméseesen, ehhe sükségük van a vallások anainak megismerésére. Eeke els dlegesen könyvárakból, könyvekb l és a inerner l sereheik meg, de kiegésíésképpen amennyiben e leheséges elláoganak ado vallások képvisel ihe, lelkéseihe, isségvisel ihe, híveihe. Ahho, hogy ismerjék a öbbi vallásho f d visony, meg kell éreniük bionyos sajáos össefüggéseke, aníásoka. Ser kell enniük bionyos örénelmi, földraji, ársadalomörénei sb. udásra is. Amin egy bionyos haárid re elég anyago gy jöek össe, kedeé vehei a vallások párbeséde, melynek során össecsapnak érvek és ellenérvek, de végs soron meg kell alálni a békés egymás melle élés ideális konsenusá. Ugyanígy, más vonakoású, sokserepl s jáékoka lehe kialálni a ársadalmi réeg désre, a nyelvikulurális elérésekre, a népinemeinemeiségi hovaaroásra, vagy éppen a elér élekorokból fakadó generációs problémákra sb. Egy a lényeg: akármilyen 8

29 hevesen csapnak is össe a indulaok, id kell hagyni a serepek kifuására és a békés leárásra, a vélemények össerende désére. Noha serepjáékra sor kerülhe minegy folyaásokban is, sokkal serencsésebb, ha egybefügg id áll rendelkeésre. Ideális eseben a projekmódser felhasnálásával emaikus nap vagy emaikus hé (projekhé) során, kereében lehe megserveni. Amennyiben csak rövidebb id seleek például aníási órák állnak rendelkeésre, a kooperaív echnikák felhasnálásával, kiscsoporos munkaformában lehe egyegy kisebb projekre sor keríeni, vagyis egyegy rövid lélege jáékkal felkeleni, felhívni a figyelme a olyan káros jelenségekre, min például a el íéleek vagy sereoípiák befolyása egyegy dönésre. A cél annak elérése, hogy a résvev k felfedeék, magukban udaosísák sajá visonyulásuka mogássérül, vagy sínes b r, vagy sajáos nevelési igény, vagy fogyaékos, vagy más néeekkel, meggy désekkel rendelke sb. emberársaikho, illeve segísék el a másságok udomásul véelé, elfogadásá. Elképelhe például, hogy a mulikulurális nevelés gyakorlásá olyan éleser emaika menén köelísük meg, min például hogyan kösönnek egymásnak a különbö kulúrákho aroó emberek. Vagy: hogyan mondanak kösönee, mivel esnek (és ami esnek, annak alapanyaga vagy elkésíési módja miben különböik aól, min ami a minke jellem környeeben láhaunk, apasalhaunk, ismerheünk), hogyan kölekednek, melyek viselkedésük jellegeességei, milyenek a gesusaik sb. A mulikulurális nevelés aralmában kapha örénei dimenió is. Ennek felvállalásával be udjuk épíeni mindaoka a hagyományoka, eljárásoka és módsereke is, amelyeke olyan elneveések ala dolgoak ki, min például múeumpedagógia. A álapm velsége adó feln okaás inéményeiben, anerveiben sámos vonakoása van a kulurális érékek felfedeésének és meg résének. Mindmáig sere a orságban élnek és dolgonak andragógusok és pedagógusok, akik különösen nagy hangsúly fekenek, fordíanak a helyörénei kuaásokra. A helyi eredményeke nagyser en lehe övöni a mások kulúrájának, mások hagyományainak, mások éleének, mások helyi öréneének 9

30 megismerésével és elfogad(a)ásával. Id vel lehe udaosíani a is, hogy a világ más orságaiban ugyancsak leheségesek hasonló hagyományok, min ahogyan a lakóhely köelében élhenek embercsoporok egésen elér érékrend menén is. Tudomásul kell venni, hogy a globaliációs haások jelen vannak mindennapjainkban. Megjelen a globális nevelés, min fogalom (például Global Educaion in Finland, 4), és ennek mesgyéjén adák ki öbbek köö a egyik, fiaaloknak sóló, jogi kérdéseke céló kéikönyve, amely hasonló émaválasással hoakodik el, min amelyekkel a mulikulurális nevelés kereében is foglalkounk (Brander e al., 4). A különféle ömegkommunikációs esköök álal is sugall, de a mindennapi bevásárlásokban ugyancsak een érhe egységesülés és a sajá kulurális örökség, a régi hagyományok megismerése, felfedeése és ovábbvieli ideálisan sép egysége alkoha. A globaliáció elleni láadás vison a nemkívánaos esmék erjedésé vonhaja maga uán. A andragógiai haásrendserben el bbi er síésére kell örekednünk annak érdekében, hogy uóbbi desrukív haásrendsere ki ne bonakohasson. Lényeges, hogy a mulikulurális semlélemód jelen legyen a feln kép köponok alapdokumenumaiban, els sorban pedagógiai programjukban. Minden ilyen dokumenum sámíásba vesi a a környeee, mikroársadalma, amelyben m ködik, amely köössége m ködésével solgálni hivao. E alapul véve nem kell ahho sok, hogy a pedagógiai programokban is megfogalmaódjék a helyben lakó köösségek érékeinek megismerése és elfogadása irán ámaso igény. Minden iskola öreksik bionyos normák, hagyományok, sokások kialakíására, illeve eek megsilárdíására. Ennek során ugyancsak fel lehe árni és figyelembe lehe venni a helyi ársadalom érékei. A mulikulurális iskola legf bb jellem i, jellegeességei Torgyik Judi (4, 5) íra le és foglala össe. E adapálni lehe a feln nevelés visonyrendserére is. Mi is megfogalmahajuk, hogy a mulikulurális semléle nevelésiokaási inéményben a nevel esüle hoáállása legyen demokraikus, anirassisa, ovábbá 3

31 nevel okaó munkájuka sabil érékrend alapján végeék. A ilyen inéményekben a nyelvi pluralimus éréke jelen. Lényeges, hogy a helyi köösség normái, sokásai és hagyományai ükröék a enikai és kulurális soksín sége. A pedagógusok (andragógusok) olyan okaási és nevelési módsereke és olyan moivációs báis alkalmaanak és vegyenek figyelembe, amelyek haékonyan el segíheik a legkülönfélébb enikainemeiségi csoporokból és/vagy ársadalmi osályokból sármaó anulók sellemi fejl désé, anulásá, iskolai és kés bb: munkahelyi el meneelé. A enikai egyenragúságo sükséges felmérésekkel és vissajelések figyelembe véelével folyamaosan ellen rini. Fonos célki és, hogy a mulikulurális iskolában a legkülönfélébb ársadalmi osályokból, réegekb l érke k sármaók egyenrangúságo és egyenjogúságo apasaljanak. A ananyagokban sokkal jobban kifejeésre jussanak, bemuaásra kerüljenek a egyes népcsoporok eredeére, hagyományaira, kulúrájára, a velük kapcsolaos fonos fogalmakra vonakoó ismereek. A mulikulurális iskolában a anulók és anáraik egyarán elsajáíják a rassimus akár nyíl, akár reje, kódol felismerésé, és meganulnak küdeni, enni e ellen. Végül, de nem uolsó sorban a mulikulurális semlélemód a feln kép inémény minden segmensére, erüleére kierjedhe, beleérve a emberi kapcsolaoka éppúgy, min a helyi anerve és ananyago, a háirende, a árgyi környeee, a felhasnálásra kerül aneskööke sb. Mind nagyobb igény muakoik a sakmai képességek köö a olyan kompeenciák megléére, min például a olerancia, a empáia, a másik ember elfogadása, a nyioság, a különbö háérb l érke diákok megismerésének vágya és képessége. Annak érdekében, hogy a andragógus képes legyen felkésülni a osályába járó, különbö csoporokból, elér kulurális, nyelvi háérrel rendelke köösségekb l, mikrokulurákból érke feln korú anulókkal való foglalkoásra, elengedheelen hallgaóink beveeése a mulikulurális nevelés legkülönfélébb émaköreibe. Mindehhe a képés udja megadni a megfelel alapoás, sakmai felkésíés. 3

32 Torgyik Judial kidolgouk a mulikulurális nevelés ismerekörének a feln képésre els sorban a kép k képésére is adapálhaó ananyagá, segí ankönyvé (Torgyik & Karlovi, 6). Ennek bevee jében a alapfogalmaka isáó résben a olyan inerdisciplináris émáka érinjük, amelyek a pedagógia és a sociológia, valamin a kulurális anropológia haárán húódnak. A köveke lépésben a mulikulurális nevelés iskolai környeeben örén elhelyeésére kerül sor, vagyis a mulikulurális nevelés jelenésének, irányaainak, fejl dési sakasainak résleeése, kifejése folyik. Eek uán aglaljuk a enikai különbségek kérdései, és aok okaáevelési kövekeményei. A köveke fejeeben fiúk és lányok, férfiak és n k iskolai helyee kerül árgyalásra. A egyének kööi képességbeli különbségek árgyalása ráirányíja figyelmünke a álagól elér képességgel rendelke anulókra, a eheségesek, a gyorsabban és a lassabban haladók, ille leg a valamilyen oknál fogva fogyaékkal él k iskolai problémáira. I merül fel a inegrál és a segregál nevelés, valamin a inkluív nevelés émaköre. A ársadalmi réeg désb l adódó különbségek árgyalásánál sólunk a családok socioökonómiai helyeének, sáusának, illeve a munka, éle és anulási esélyek, lehe ségek össefonódásairól. A nyelvi kérdések árgyalása, min a kulúra hordoója és áloga, ugyancsak elengedheelen a kulurális soksín ség elemésekor. A sekulariáció világsere apasalhaó jelensége jeli, hogy a vallásos élemód mindinkább háérbe sorul a ársadalomban, aonban a vallásos nevelkedés, de még inkább a hi nélkül is ovább él, a mindennapoka formáló, ünnepélyesebbé ev hagyományok haásai ugyancsak jelen sek. A ember élee során elér korcsoporok agjává válik, miköben semélyisége váloik. Tárgyaljuk a felgyorsul fejl dés, és a modern információskommunikációs echnikák váloásá, ovábbá a feln és a id s ember anulásának jellem i. A el íélees magaarás háere és a oleranciára nevelés ugyancsak fonos rése ananyagunknak. A mulikulurális nevelés megjelenése a korábban vége, s a feln ek iskoláiban aníó pedagógusok módserani ovábbképése ekineében is elengedheelen, 3

33 sürge felada. Sajnos, iskolai kuaásaink, pedagóguerjúink során sámos alkalommal apasaljuk kollégáink elárkóásá. A korábbi pedagógusképés els sorban anárképés hibájául udjuk be, hogy annak idején a amúgy nem lée álagos anulóval örén foglalkoásra késíe fel (Mihály Oó, 998), és nem e kell képpen érékennyé a egyéniség, semélyiség megragadására, neki megfelel keelésére, aníására és nevelésére. Soksor idegenkednek a mogássérülek, sellemileg vissamaradoak, enikai kisebbségek köé aroók befogadásáól. A andragógus sakma kieljesedésének id ser ségé mi sem muaja jobban, min a, hogy a köokaásban hasnos munká elláó pedagógusok öme el sem udja magá képelni olyan helyeben, hogy valaha feln korúakkal foglalkoék; e a külön váló andragógiai irány önállósága egyfaja kövee elismerésekén is érelmehe. Felhasnál irodalom: Andorka Rudolf (997): Beveeés a sociológiába. Osiris Kiadó, Budapes Borecky Ágnes (999): Mulikulurális pedagógia új pedagógia? Új Pedagógiai Semle, 4:638. Brander, Paricia e al. (4): Kompas. Kéikönyv a fiaalok emberi jogi képéséhe Mobiliás, Budapes Global Educaion in Finland (4). Peer Review Process NorhSouh Cenre of he Council of Europe, Lisbon Gollnick, Donna M. & Chinn, Philip C. (4): Muliculural Educaion in a Pluralisic Sociey. 6. kiadás Upper Sadle River, New Jersey; Columbus, Ohio Koma Tamás (999): Beveeés a neveléssociológiába. 5., ádolgoo kiadás Nemei Tankönyvkiadó, Budapes Labodáné Lakaos Silvia & Ignác Mária (5): A cigány önkormányaok és civil serveeek nyelvi és sociokulurális össeéele a DélDunánúlon. Taralmi össefoglalók, V. Orságos Nevelésudományi Konferencia, Budapes, 5. okóber 68., p. 35. Mihály Ildikó (): A mulikulurális nevelésr l a világban Új Pedagógiai Semle, 4:

34 Mihály Oó (998): Beveeés a nevelésfiloófiába Okker Kiadó, Budapes Torgyik Judi (5): Fejeeek a mulikulurális nevelésb l Eövös Jósef Könyvkiadó, Budapes Torgyik Judi & Karlovi János Tibor (6): Mulikulurális nevelés. HEFOP3.3.. A fels okaás serkeei és aralmi fejlesése kereében késül ananyag, 6 p. Tusa Cecília (3): A mulikulurális nevelés léjogosulsága és sükségessége a Európai Unióban Új Pedagógiai Semle, :

35 NAGY ZSUZSANNA ÓNODY SAROLTA A psichodramaikus raumafeldolgoás sajáosságai A raumának máig nincs áfogó elmélee. A raumaikus örénés köve posraumássressbeegség elkülöní leírása a Amerikai Psichiáriai Társaság álal kiado DSM IIIban 98ban jelen meg. Ebben fogalmaódik meg el sör, hogy léenek olyan éleesemények, amelyek a eseek igen nagy sáalékában kiválják a posraumás sressállapoo. A leírás hangsúlyoa a valódi sressor léé, miserin olyan eseményr l van só, amely rendserin meghaladja a sokásos emberi élmények arányá. A empirikus adaok serin legnagyobb sáalékban a nemi er sak vee posraumás sressállapo kialakulásáho. A jelenleg érvényes DSMIVben hangsúlyoák, hogy a rauma során a áldoa olyan esemény él á vagy olyannak vol anúja, vagy olyannal sembesül, amelyben valóságos vagy fenyege halálese, súlyos sérülés vagy a sajá, vagy mások esi épségének vesélyeeése valósul meg, és a semély erre inenív félelemmel, eheelenséggel, rémüleel reagál. A posraumás állapoo gyakran a jellemi a DSMIII serin, hogy a rauma elsenved je beolakodó emlékek, vissaér álmok formájában vagy valamilyen ingerrel való associáció menén a érések jén újraéli a raumá, vagyis érelmi ismélés örénik. A ismélés megselídíve, signál sorongás formájában a korábbi raumaikus helye felidéésé esi lehe vé. A kogniív felfogás serin a posraumás sressállapo kialakulásában meghaároó, hogy a semély mikén érelmei magá a raumaikus örénés, illeve a erre ado sajá reakciójá. A raumaiáció során beköveke kogniív avar emlékeei kiesés oko, vagyis a raumaikus esemény nem lehe el hívni. Így a raumaikus örénés bels repreenációi dissociálak maradnak, s e megakadályoa a egyébkén ermésees elhalványulási folyamao. Freud serin a rauma lényege a ijedség, a lereagálalan kellemelen affekus. A ijedség annak eredménye, hogy a semély nem ud el késülni a sorongásra. 35

36 A váralanságból és késülelenségb l köveke cselekvési passiviás kövekeménye les a posraumás sressállapoban gyakran megjelen ismélési kényser (Gálások, üneek, sorongás 96.), mely a élmény mooros esköökkel örén elfojási kísérlee, s melynek funkciója a meg nem öréné evés. Freud a raumaikus helyee eheelenségi helyekén írja le. Állásponja serin, mivel a raumaikus helyeben a sorongás elmarad, a raumaikus helye jelenése a feleesén álali elhagyoság les. Mindennek serine a halállal való sembesülés a lényege, és a élmény gyökere a separáció. A psichodráma ayja, Moreno a raumaiáló haásoka a serepfejl dés avarainak körében, a sekunder serepdeficiek (sereparófiák) lérejöének okai köö emlíi. Állásponja serin a serepek fejl dése progressió és regressió köö ajlik, és három módon érhei avar fejl désüke:. bionyos fejl dési fok áugrása progressív fejl dési irány melle,. fiáció egy bionyos fejl dési en, 3. résleges vagy eljes vissavonulás (regressió) már meganul serepekb l. A serepfejl dés avarai Moreno serin formájuk semponjából 3 félék lehenek: serepdeficiek, serepinkonisenciák, serepdevianciák. A serepdevianciák körébe sorolja a serepek lehasadásá és a sereprendser séesésé (Leu 974.). A egyén serepfejl dése raumaiáció kövekeében sérül, s bionyos serepek befagynak vagy eljesen leépülnek. E a ovábbi éleviel ekinve súlyos vesesége, a egés sereprendser áalakulásá, elorulásá, ilyenképpen a énkép sérülésé okohaja. A posraumás sressállapo enyhíésének f esköe Freud serin a áldoa ismélési kényserének megfékeése és emlékeésbe örén áfordíása. Véleménye serin e a áéel keelésében áll. Így ír err l A emlékeés, ismélés, ádolgoás cím írásában (Freud 963): Úgy engedjük bele a áéelbe, min jáékérbe A áéel így egyfaja köbüls 36

37 birodalma formál a beegség és való éle köö, amin keresül megehe a uaás a egyikb l a másikba (Freud 963, 64. oldal). A ismélésekkel kapcsolaban Freud hangsúlyoa, hogy a ismélési kénysernek öngyógyíó jellege van. Ebben a folyamaban a ismélések révén válik megapasalhaóvá a id dimeniója: a múl megjelenik a jelenben, és a jelen a múlban. Eekkel a gondolaokkal Freud minegy megel legei Moreno minharealiás fogalmá. A psichodráma minharealiásában a proagonisa sámára a csopor véd hálójában és bionságában megengedhe vé válik a raumaikus örénés felidéése, megmuaása. A akcióba fordíás során a psichodráma sínpadán minegy kirakódnak a Én védekeése mia kogniíve fel nem idéhe élmények, így a raumaikus örénés bels repreenációjának öredeesége fokoaosan eljessé formálódha, s minde épp olyan mérékben, amilye a proagonisa pillananyi állapoában elbír. A jáék során a proagonisa udja, hogy a raumaikus esemény felidéése a csopor és a vee konrollja melle örénik, s így sámára is leheségessé válik a örénések konrollja. Krysal (99.) serin a psichés bénulsággal, valamin a affekív és kogniív folyamaok felfüggesésében a Én önmagá védi, ugyanakkor a kogniív folyamaok gáolsága leheelenné esi a esemény megfelel repreenációjának kialakíásá. A repreenálhaalanság a raumaikus esemény lényeges haása. A ére semélyiség raumaiál állapoaiban a Én ke s állapoa figyelhe meg. Mindig jelen van egy áél énünk és egy megfigyel, reflekáló énünk. Ennek megfelel en élményeinkr l kéféle módon gondolkodunk: van egy racionálisan megragadhaó gondolkodás, és léeik egy narraív, inuiív jelleg gondolkodás. A agyféleke kuaások aláámasják e a ke s m ködés. Ferenci (933) serin a raumaiáció során örén váralanság a korábbi bionságérésben való megrendülés érésé válja ki, mely nagy senvedéssel jár. Állásponja serin e a, ami nehé feldolgoni, s nem lehe elinéni. A elinéés a fenyegeés valóságos elávolíásá vagy a valóság kedve irányban örén megváloaásának 37

38 elképelésé, a illuórikus reakciók végrehajásá jeleni. A semély e ulajdonképpen a raumaikus esemény opimisikus meghamisíása révén éri el. Ferenci opimisikus meghamisíás fogalma köel áll a psichodráma surplus realiy fogalmáho. A surplus realiy a valóság kereeinek álépésével esi lehe vé a múlban örén rauma elrendeésé. A proagonisa jáéka során megeremhei aoka a feléeleke, amelyekkel megvédhei önmagá a múlban bekövekee raumáól. Felkésülhe a küdelemre, megarhaja kogniív konrolljá a események fele, hívha segí ke, s igaságo solgálaha önmaga és a raumá okoó sámára. Ferenci serin a opimisikus meghamisíások lérejöének feléele a ún. nárcisikus hasadás, vagyis egy cenúraállomás (Freud) léesíése a én egy leválaso réséb l, mely csak a elviselhe engedi a udaba, vagy akár álom formájában a udael esbe (Ferenci 933, 446. oldal). Vagyis a opimisikus meghamisíás révén a rauma udaképessé válik. A raumaiáció során fellép affekív és kogniív avar kövekeében a megrákódaás okai emlékeés úján nem árhaók fel. A élmények felidééséhe a raumá kedve bb körülmények köö meg kell isméelni, és el sör percepcióho, majd moorikus leveeéshe kell segíeni. A opimisikus meghamisíások révén udaképessé váló rauma így el sör moaikonkén, majd koneusában is eljuha egy elfogadhaóbb elinééshe. A ismélés ehá résben a konroll kialakíása céljából, résben a rauma udaképessé evéséér és a repreenáció uólagos kialakíásáér örénik. A raumaikus esemény uólagos repreenációja soksor savakban is megfogalmahaó, de a verbális inerpreációval elvesíjük a udaalan gadagságá. Eér is alkalmas a posraumás sressállapook feldolgoására a psichodráma, amely a lélek örénései cselekvésbe fordíja á, s eálal öbb síkon képes megjeleníeni a uda és a udael es aralmai. A psichodráma sínpadán ajló ismélés a jelenbe hoa a múla, s a jelenben a jáék során vissasere konroll és bionság birokában a proagonisa vissaérhe a 38

39 múlba, hogy véglegesen elinée a raumá. A akció során megörénik a elfojo érések kiélése, s megörénik a mooros leveeés is. A raumaikus esemény sembesíi a ember végs eheelenségével és sebeheelenségének illúiójával, valamin a halál ényével. Csuhai Cs. Klára (3.) serin a rauma során elvés a bionságére, mer megs nik a konroll a sors, a jöv és a éle fele. Eel a apasalaal leheelen ovább élni, s leheelen emlékeni is rá fájdalmassága mia. Jó lenne meg nem öréné enni a, ami megörén. De e leheelen, mer o van a udaban, minden rá emlékee és a legváralanabb helyeekben újra meg újra el bukkan. A múlban örén rauma így válik állandóvá és jelen idej vé. A raumaiáció során a régi Én meghal, mer elégelennek bionyul. A úlélés érdekében el kell kedeni küdeni a új Én kialakíásáér. A Én inegrálásáho aonban vissa kell sereni a éleid folyonosságá, a múl elvállalhaóságá, a eheelenségünknek való megbocsáás, a jöv élhe ségének hié. A psichodráma sínpada ehhe kínál lehe sége a raumá elsenvede semély sámára. Csuhai Cs. Klára serin ahho, hogy kialakíhaó legyen a raumaikus esemény repreenációja, helyre kell állíani a realiás érelmeéséhe visonyíási pono jelen Én. A posraumás állapoban aonban nem csak a Én deinegrálódik, hanem a inernaliál gondoó árgy is elhagyja a raumaiál semély, mivel nem uda megvédeni, s megengede, hogy e a sörny ség megörénjen vele. E csalódoságo, harago, s b nudao okoha. A raumaiáció során a proagonisa sámára soksor objekíve leheelen önmaga megvédése a körülmények vagy a úler mia. Ebben a eseben is segíségül hívhajuk a surplus realiy. A jáékos sámára úloan vesélyes jelene, vagy akár a egés jáék során hasnálhajuk a hasonmás (segí Én) funkciójá. Erre aér van sükség, mer a rauma okoa sokk kövekeében a proagonisa Énje a múlban felehe en deinegrálódhao, s ennek újbóli megismél désé l fél, hisen e konrollveséssel, s ilyen módon bionsága vesélyeeésével jár. A behívo hasonmás (segí Én) minegy a Én inegrációjának biosíéká jeleni a 39

40 proagonisa sámára. Ugyanakkor a hasonmás (segí Én) behívása a inernaliál gondoó árgy iráni bialom vissaállíásá is solgálja. A empirikus adaok serin a posraumás sress kialakulásáho legnagyobb sáalékban a nemi er sak vee. A psichodráma sínpadán is öbbsör alálkounk olyan proagonisával, aki seuális er sak áldoaa vol. Eeknek a csoporagoknak a viselkedésé gyakran jellemi a öredee kommunikáció, a érések kifejeésének elégelensége, a iok kerül úon örén jelése. Jellem moívum a csopor álali meg nem éreség és a ebb l köveke marginaliálódási élmény álaluk örén megfogalmaása, valamin a nem is vagyok i ípusú ellenállás megjelenése. A legöbb eseben hossú ú vee a rauma megörénének kimondásáig. Meg kell apasalniuk a csopor elfogadóámogaó légköré ahho, hogy önmaguk és mások valóságának össefüggései megérve meganulják el honi éréseike a öréneek mögül. A raumaikus örénés megjelení jáéko álalában megel i egy vagy öbb más emaikájú proagonisa jáékuk, amelyek moívumaiban melyeke akkor alán nem is érünk már megjeleníik a raumá okoó örénés jellegees fragmenumai, gyakran a simbólumok jén. A raumaikus örénés megjeleníésére akkor kerülhe sor, amikor a proagonisa jelöl sámára a csopor véd hálójában és bionságában már megengedhe vé vál a raumaikus esemény felidéése és megmuaása. A jáék rendeésének köponi kérdése a, hogy a vee a csopor agjaival együm ködve mikén udja a minha realiás álal biosío konrollálhaóság apasalaá biosíani a jáékos sámára, segíve abban, hogy a akcióba fordíás során megjeleníhe vé váljanak aok a élmények is, amelyek felidéése a Én deinegrációjával fenyegehei a proagonisá. A seuális er sak dramaikus megjeleníése el indokol aleregó válasani a proagonisával, elkerülend, hogy a serepcserék során a áldoa serepé férfi jássa, ovábbá behívni egy hasonmás (segí Én), aki együ fog küdeni vele, és segí megvédeni önmagá. A hasonmás 4

41 (segí Én) behívása résben a Én inegrációjának biosíéká jeleni a proagonisa sámára, másrés a raumaikus örénés során elhagyó inernaliál gondoó árgy iráni bialom vissaállíásá is solgálja. A raumaikus örénés dramaikus megjeleníése a lehe legnagyobb ineniással esi újra áélhe vé a ragikus élmény. A esileg is megél akciókreakciók felgyorsíják a elfojo emlékek udaba kerülésének folyamaá, a surplus realiy jeleneben pedig lehe sége nyílik a proagonisának esileg és lelkileg megélni a valóság opimisikus meghamisíásá, vagyis a küdelemre való felkésülés, a segí k bevonásá, a események felei kogniív konroll meg résé, s a igaságsolgálaás helyreállíásá. Így a surplus realiy jelene révén a rauma udaképessé válik. A jáéko gyakran er s esi reakciók (pl. hányás) kísérik, s e a jáék uáni napokban is folyaódha, jeleve eel a ineníven ajló lelki munká. A raumafeldolgoás sakirodalmá áekinve láhajuk, hogy valamennyi iránya ugyanabban a rauma újra felidéésében lája a gyógyulás lehe ségének újá. Iga, másmás fogalmi apparáussal írják le a folyamao, s más módsereke hasnálnak a újra felidéés folyamaában. A psichodráma sínpadán lehe ség nyílik a raumaikus esemény uólagos akcióban cselekvésben örén repreenációjára, s eálal öbb síkon megjelenhenek a uda és a udael es aralmai. A rauma psichodramaikus módserrel örén feldolgoása a felidéés ineniásával és a esilelki reakciók áélésével, a rauma i és mosban örén konrollál újra áélésével kínál lehe sége a raumaiáció kövekeében sérül egyéni serepfejl dés korrekciójára, a befagyo vagy leépül serepek revialiálására, ilyen módon a megsérül énkép helyreállíására, valamin a segí Én alkalmaásával a inernaliál árgy iráni bialom vissaserésére. Ilyen módon a psichodráma rendkívüli haékonysággal segíi a raumaiál én sérül sereprendserének és énképének helyreállíásá, lehe vé éve így a proagonisa ovábbi éleének kieljesedésé. 4

42 Felhasnál irodalom: Breuer, J., Freud, S.: On he Psychical Mechanism of Hyserical Phenomena: Preliminary Communicaion In: Sudies on Hyseria Pelican Books, New York, 974. Csuhai Cs. Klára: Trauma és ismélés. A posraumássressbeegség psichoanaliikus semmel. Psichoerápia XII.., 3. DSMIII. American Psychiaric Associaion 98. DSMIV. American Psychiaric Associaion. Animula, Budapes,. Ferenci S.: A háborús neuróisuk psichoanalíise In: Lincényi A. (serk.): Lelki problémák a psichoanalíis ükrében Magve, Budapes, 98. Freud, S.: Furher Recommendaions in he Technique of Psychoanalysis: Recollecion, Repeiion and Working Through In: Rieff, P. (serk.): Therapy and Technique Collier Books, New York, 963. Krysal, H.: An Informaion Procesg View of Objec Relaions Psychoanalyic Inquiry V.., 99. Leu, G.A.: Psychodrama. Theorie und Prais Berlin, Heidelberg, New York, 974. Moreno, J.L.: The Role Coucep; a Bridge beween Psychiary and Sociology In: American Journal of Psychiary Vikár György: Megfigyelések a psichoraumák kreaív feldolgoásának köréb l In: Psichoanalíis és kulúra Animula, Budapes,

43 TÓTH JÁNOS A ohoni sámíógép és Inernehasnála jellem i a TSF GFK hallgaóinak körében Beveeés A Tessedik Sámuel F iskola Gadasági F iskolai Karán informaiká és gadasági informaiká aníva gyakran esembe juo, hogy vajon hallgaóink milyen hányada rendelkeik ohon sámíógéppel, hányan férnek hoá ohonról a Inernehe, milyen gyakorisággal, és milyen célra hasnálják a információechnológia lehe ségeke. Napjainkban, amikor nem lehe eléggé hangsúlyoni a információ jelen ségé, kívánaos lenne, hogy a hallgaók minél nagyobb köre rendelkeen een esköökkel, hoáférésekkel, hisen nem elegend a aníási órákon vége munka: A jöv gadasági sakembereinek, dönéshoóinak séleskör en kell udni élni eekkel a lehe ségekkel, s ehhe sükséges a is, hogy napi rendserességgel, magáól ére d en hasnálhassák a hallgaók a sámíógépe, a Inernee. Erre, ha van, a ohoni hoáférés a legideálisabb. Meggy désem hogy ennek dön serepe van a mai fiaalok információs kulúrájának kialakíásában. Elhaároam ehá, hogy adaoka gy jök a kérdéskörre vonakoóan. A Inernehasnálaal, a informaikai kulúra magyarorsági és globális helyeével kapcsolaos kierjed kuaásokkal a én munkám nem kíván versenyeni (nem is alkalmas rá), de úgy vélem kissé isábban láhajuk álala, milyen lehe ségei vannak Magyarorság e periférikus régiójában a álagos hallgaónak arra, hogy korser információechnológiai eskööke hasnáljon. Ebben a kis anulmányban sereném minda megosani a olvasókkal, ami világossá vál sámomra. Ilyen kuaásoka vége például a Információs Társadalom és Trendkuaó Köpon, de a IHM megbíásából is sámos munkaanyag, anulmány késül a Nemei Sélessávú Sraégia 5 projek kereében. 43

44 . Módseran A adafelvéel ideje 5. illeve 6. avasa. A felmérésbe a informaika gyakorlaokon megjelen hallgaóka vonuk be, 5ben 35, 6ban 9 hallgaó ölöe ki a kérd íve, ehá a felmérés a kar nappali agoaos hallgaóinak minegy 3 %á ölele fel. Bár a ké adafelvéel köö csak egyelen év el, el, bionyos endenciák kimuahaóak volak ilyen rövid id ávon is. A adafelvéel módsere kérd íves megkérdeéses eljárás vol, a feldolgoásho MS Ecel és a SPSS 4. veriójá hasnálam. A adafelvéelben vége segí munkájukér eúon mondok kösönee Dr. Sakács Aila, Dr. Sakácsné Nagy Silvia és Végh Sándor kollégámnak. A adaok elemése során a sokaság néhány jellem je kiemel figyelme érdemel, mer eek visgál erüleel kapcsolaban öbbékevésbé lényegesnek bionyulak. E jellem k a köveke k: Sül k iskolai végesége A kérd ívvel mind a anya, mind a apa legmagasabb iskolai végeségé felmérem. A saisikai feldolgoás semponjai mia célser vol a köveke csoporoka kialakíani: legfeljebb a egyik sül nek van köépiskolai végesége, a másiknak álalános iskolai mindké sül köépiskolá vége legfeljebb a egyik sül nek van fels fokú végesége mindké sül fels fokú végeség. ábláa A mina megoslása lényegében mindké évben aonos vol Sül k legmagasabb iskolai végesége 5 6 legfeljebb a egyik sül nek köépfokú 7,6%,6% mindké sül nek köépfokú 58,6% 55,7% legfeljebb a egyik sül nél fels fokú 5,3% 5,8% mindké sül nél fels fokú 8,5% 7,9% 44

45 Lakóhely ípusa E jellem nél háromféle válas adhao a hallgaó: köség kisváros nagyváros (5 eer f nél öbb lakos) A válasadó hallgaók lakóhely serini megoslásá a. ábláa muaja be.. ábláa lakóhely 5 6 köség 3,3%,4% kisváros 43,3% 48,% nagyváros 6,4% 9,4% 3. ábláa A hallgaó neme Nem 5 6 férfi 7,5% 7,9% n 7,5% 7,%. Sámíógép a hallgaók családjában A ké visgál évben a felmérésben rés vev hallgaók családjainak 87,9 %a illeve 93 %a rendelkee semélyi sámíógéppel. E a magas érék akkor érékelhe megfelel en, ha udjuk hogy 6 elején csak a magyar családok 36 %a rendelkee sámíógéppel. Terméseesen mindenféle visgála nélkül is valósín síhe, hogy a gyermeké, gyermekei f iskolán vagy egyeemen ovábbaníó családok eseén a PC peneráció nagyobb, min a össársadalmi álag, de e a magas érék még e figyelembe véve is örvendees ény. ECommunicaions Household Survey, 6., 39. o. 45

46 A alaposabb visgála aonban a is megmuaja, hogy a hallgaóság koránsem ekinhe homogénnek ebb l a semponból. E ekineben a legfonosabb énye a sül k iskolai végesége, amin a a. ábrából is ki nik. (Terméseesen i nem csak, s nem els sorban a magasabb végeség, hanem a eálal megserehe magasabb jövedelem jásha serepe.). ábra % % 9% 89,4% Sámíógéppel rendelke k aránya 95,7% 97,% 9,% 88,3%,%,% 8% 74,% 7% 6% 5% 4% legfeljebb a egyik sül nek köépfokú 5 6 mindké sül nek köépfokú legfeljebb a egyik sül nek fels fokú Sül k legmagasabb iskolai végesége mindké sül nek fels fokú Míg a érelmiségi családból sármaó diákoknak lényegében mindegyike rendelkeik sámíógéppel, addig e a arány a legkevésbé iskoláo családok gyermekei eseében jelen sen alacsonyabb. Örvendees ény vison, hogy a peneráció növekedése éppen e csoporban a legdinamikusabb: Egyelen év ala 5 %kal n, míg a öbbi iskoláosági kaegóriában legfeljebb 4 %kal. E hallgaók lemaradása ehá csökken ben van. A lakóhely egy évvel eel még befolyásola valamelyes a muaó éréké (köségekben 83,9 %, kisvárosokban 88 %, nagyvárosokban 9,6 %), 6ra vison már hibahaáron belüli a különbség. 46

47 A nemeke ekinve 5ben még minegy % el ny vol megfigyelhe a PC penerációban a férfiak javára, ám e külünbség 6ra megs n. Ebben a évben a férfiak 9, % a, a n k 93,3 %a rendelkeik sámíógéppel. Megállapíhaó, hogy a hallgaók kööi, korábban meglév különbségek el n ben vannak, csaknem mindenkinek van PCje. Kérdés, hogy a Suline Epress program mennyire segíee e a folyamao, illeve megsüneése, valamin a várhaó megsoríó inékedések elveeneke ismé a iskoláosági/jövedelmi csoporok kööi markáns különbségek kialakulásáho. Ha e bekövekeik, a f iskolán rendelkeésre álló hallgaói gépermek serepe felérékel dik, fejlesésükre célser áldoni annak érdekében, hogy a segényebb családból sármaó diákok is egyenl esélyekkel indulhassanak a információs versenyben. A ohoni sámíógép lée fonos dolog, de nem kevésbé fonos a sem, hogy mennyire korser vagy éppen elavul a ado gép. A eredmények serin a gépek (öbb gép eseén a legújabbal sámolva) álagélekora 5ben,97 év vol, 6ban,85 év. Árnyalabb képe kapunk, ha a már emlíe iskoláosági csoporokban megnéük, hogy milyen arányban állnak a hallgaók rendelkeésére korser gépek. 7,% 6,% 5,% 4,% 3,%,%,%,% ,% 45,% legfeljebb a egyik sül nek köépfokú. ábra évnél nem id sebb gépek aránya (PCvel rendelke k=%) 5,9% 54,3% 53,3% 5,4% mindké sül nek köépfokú legfeljebb a egyik sül nek fels fokú sül k legmagasabb iskolai végesége 64,7% 57,7% mindké sül nek fels fokú 47

48 A el ekben árgyal differenciálság i is megfigyelhe. A magasabb iskoláoságú családokban jelen sen, minegy %kal nagyobb a évnél nem id sebb gépek aránya, min a legalsó iskoláosági kaegóriában. A alacsonyabb végeség (s jövedelm ) sül kkel rendelke hallgaók eseén ehá nem csak kisebb a PC peneráció méréke, de a meglév gépek korser sége is elmarad a jobb helyeben lev családokho képes. A lakóhely és a gépek kora köö nincs különösebb össefüggés, a hallgaó neme ugyanakkor én nem elhanyagolhaó énye. A évnél nem régebbi sámíógépek aránya a férfiak eseén mindké évben %kal magasabb vol, min a n hallgaók eseében. Napjainkban egy háarásban már nem felélenül csak egy sámíógép alálhaó. Amilyen mérékben erjed egy családon belül a PC hasnálaa, akár sórakoásról, akár munkáról vagy anulásról van só, olyan mérékben válik konflikusforrássá a s kös gépid. E sok család eseében oda vee, hogy ha anyagi lehe ségei engedik, ovábbi gépe, gépeke sere be. A felmérésben rés vev hallgaók eseében e a köveke képpen alakul. 3. ábra Ohoni sámíógépek sáma (PCvel rendelke k=%) % 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % % % 8,7% 75,9% 8,9% 4,6% 3,% 3,8%,7%,4% 3 >3 gépek sáma

49 A ábra serin lassan növeksik a öbb géppel rendelke családok aránya, 5ben 8,3 %, 6ban már 4, % e muaó éréke. Iskoláosági csoporonkén jelen s elérések muakonak een a erüleen is. 4. ábra 7% 6% Egynél öbb géppel rendelke családok aránya (PCvel rendelke k=%) 58,8% 5% 46,% 4% 3% % % 7,5% 4,3% 8,8%,7% 3,% 37,% % legfeljebb a egyik sül nek köépfokú 5 6 mindké sül nek köépfokú legfeljebb a egyik sül nek fels fokú sül k legmagasabb iskolai végesége mindké sül nek fels fokú A legmagasabb iskoláoságú családokban a 5ös felmérés során öbb min hasor akkora vol a öbb géppel rendelke k aránya, min a legalacsonyabb iskoláoságúakban. Bár 6ra e a különbség négyseresre csökken, még mindig igen jelen snek mondhaó. E én markánsan emeli ki a érelmiségi családokból sármaó hallgaók el nyé a öbbiekkel semben. A urbaniáció haása i is kimuahaó. Míg a köségekben és a kisvárosokban lakóknak csak %a rendelkeik egynél öbb sámíógéppel, a nagyvárosiaknak 33,9 %a (6. évi ada). E ekineben is jelen s különbség muahaó ki a férfiak javára: 6ban férfihallgaók családjainak 3,8 %ában van egynél öbb gép, a n hallgaók eseében e a érék mindösse,8 %: A el évhe képes mindké nemnél 45 % os növekedés apasalhaó. 49

50 3. Inerne hoáférés a hallgaók családjában A Eurosa adaai serin 6 elején a magyar háarások 8 %a rendelkee Inernehoáféréssel. E igen alacsony arány jelen. Lemaradásunk különösen a Európai Unió orságaival össehasonlíva sembe n, hisen EU 5 agorságának álaga 4%! A 5 agorság rangsorában eel a alacsony Inernepenerációval haánk mindösse a 3. helyen áll. 3 A felmérés során megkérdee hallgaók (s így családjaik) 49,6%a rendelkeik ohoni Inernehoáféréssel, családoka ekinve ehá e minegy ké és félserese a magyarorsági adanak. Poiívum, hogy e a érék a el évben csak 35,8 %, ehá a hallgaók körében jóval gyorsabban n a peneráció, min a ársadalom egésében. A sámíógéppel való elláoságnál megfigyel differenciálódás i is jelenkeik. Ha megvisgáljuk a családi háér haásá, a köveke eredmény kapjuk: 5. ábra 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% Inernekapcsolaal rendelke k aránya a össes megkérdee körében 7,8% 44,7% 3,% 4,9% 48,9% 7,% 6,5% 77,8% % % % legfeljebb a egyik sül nek köépfokú 5 6 mindké sül nek köépfokú legfeljebb a egyik sül nek fels fokú sül k legmagasabb iskolai végesége mindké sül nek fels fokú 3 ECommunicaions Household Survey, 6., 4. o. 5

51 A diagramo a. ábrával össeveve lesögehe, hogy a Inernepeneráció méréke sokkal inkább érékeny a családi háérre, min a PCpeneráció. Míg a legmagasabb iskoláosági háérrel rendelke hallgaónak a legkevésbé iskoláo háérrel rendelke hö képes,ser akkora esélye van arra, hogy sajá sámíógépe legyen, addig e a arány a Inernehoáférés eseén már,74. Nyilvánvaló, hogy a alacsonyabb jövedelm családoknál a Inerneel fieés (különösen a európai visonylaban magas díjaka ekinve) sok eseben már a luuskiadások köé aroik, illeve arona. E családoknak éppen elég komoly anyagi érvágás jelen már a is, hogy a gyermekük anulásáho sükséges semélyi sámíógépe megvásárolják, sok eseben a Inernekapcsolara már nem ju pén a családi kölségveésben A Inernepeneráció és a urbaniáció köö gyakorlailag nincs kapcsola, lényegében aonos a peneráció éréke a köségekben, kis és nagyvárosokban. A hallgaó neme cs különösebb haással e muaó érékére. A Inernepeneráció igen fonos, de nem a egyelen fokmér je a Inernehasnálai kulúra erjedésének. Emelle nem kevésbé lényeges kérdés a is, hogy a világháló eléréséhe milyen echnológiáka vesnek igénybe a felhasnálók. A világ fejleebb régióiban egyre inkább el reör a sélessávú hoáférés biosíó echnológiák hasnálaa. Sajnos úgy nik, hogy haánk e ekineben is lemaradóban van, a lakosság alig %a rendelkeik ilyen ípusú Inernekapcsolaal, a EU5 csoporban eel a 9 helyen áll. A Európai Unió álaga 3% 4 De néük, miképpen férnek hoá a Inernehe a Gadasági F iskolai Kar hallgaói! A adaok serin 6ban a össes megkérdee 49,6 %a, a Inernekapcsolaal rendelke k 75, %a rendelkeik sélessávú kapcsolaal. A el évhe visonyíva sembe n a növekedés. 4 ECommunicaions Household Survey, 6., 44. o. 5

52 6. ábra Sélessávú ohoni Inernekapcsolaok aránya 6 4,8% 5 45,4% 54,6% 75,% keskenysáv sélessáv 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % % % 4,3% 6,9% legfeljebb a egyik sül nek köépfokú ábra Sélessávú Inernehoáférés aránya (össes kapcsola=%) 78,8% 76,9% 78,6% 5,9% 5,% mindké sül nek köépfokú 43,8% legfeljebb a egyik mindké sül nek sül nek fels fokú fels fokú sül k legmagasabb iskolai végesége A sül k iskoláosága csökken mérékben jásik serepe a kapcsolai mód kiválasásában. Egy év ala ugyanis éppen a legalacsonyabb iskoláoságú sül k családjaiban n a leggyorsabban a sélessávú kapcsolao hasnálók aránya. E a folyama, mivel párhuamosan ajlik e csoporban a 5

53 Inernepeneráció dinamikus növekedésével, aal a reménnyel kecsege, hogy a hallgaók egyre inkább aonos eséllyel férnek hoá a gyors Inernekapcsolaho. A urbaniáció foka, s eel együ a sélessávú hoáféréshe sükséges infrasrukúra kiépíesége a 5ös felmérés serin még jelen sen befolyásolja, hogy ki milyen hoáférés engedhe meg magának. A solgálaók nyilvánvalóan a nagyobb elepüléseken épíeék ki el sör kapaciásaika, hisen a nagyobb néps r ség gyorsabb megérülés es lehe vé. 6ra a helye váloni lásik: Mivel korábban a ADSL solgálaással lefede erüleek a nagyvárosokban koncenrálódak, s ugyancsak i vol jellem a kábelnees megoldások alkalmaása (Inernesolgálaás a meglév kábelévé hálóaán keresül), eér els sorban a városlakók udak sélessávon inerneeni. A második felmérés serin a sélessávú hoáférés aránya éppen a kiselepüléseken n leginkább. Egy év ala a muaó éréke a köségekben,96 sorosára, a kisvárosokban,76sorosára, a nagyvárosokban,5sörösére n. A olló ehá jól láhaóan áródik e ekineben is. A kérd ívek serin e leginkább annak kösönhe, hogy a ADSL solgálaás egyre öbb kisebb elepülésen is elérhe vé vál, illeve e elepüléseken egyre öbben hasnálnak sélessávú veeék nélküli megoldásoka. 8. ábra 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % % % Sélessávú Inerne kapcsola aránya a inernee k körében 8,8% 74,3% 65,4% 59,3% 45,8% 33,3% köség kisváros nagyváros

54 A nemek ekineében egyik évben sem vol különbség a hallgaók köö, e hajsálra megegyeik a sélessávú kapcsolao hasnálók aránya a férfiak és n k eseében. Össegés Megállapíhaó, hogy a hallgaóink családjai messe a ársadalmi álag felei mérékben biosíják gyermekeiknek a korser informaikai esköök hasnálaának lehe ségé. Eel együ váloalanul érvényes, hogy lényeges különbség van a egyes ársadalmi réegek köö, különösen a legalacsonyabb iskoláoságú sül kkel rendelke hallgaókra iga, hogy ársaikénál rossabb a helyeük. Kevesebbjüknek van sámíógépe, s még kevesebbjüknek Inernehoáférése. Ugyanakkor kedve folyama figyelhe meg, hisen a különbségek csökkennek a egyes csoporok köö. Fél, hogy a jelenlegi kedve len gadaságiársadalmi folyamaok a jöv ben megakadályohaják a e csoporba aroó hallgaók felárkóásá. Hogy e valóban megörénike, a ovábbi visgála árgyá képei. Felhasnál irodalom: ECommunicaions Household Survey European Comission, 6. Magyar Információs Társadalom éves jelenés BMEUNESCO ITTK, 5. A világ el rehaladása a információs ársadalom erüleén World Progress Repor 5. BMEUNESCO ITTK, 5. 54

55 GÖDÖR ZSUZSANNA A munkanélküliség f jellem i Békés megyében 9994 köö Békés megye munkanélküliségének visgálaáho elengedheelen a orságos és régiós adaok ismeree. Magyarorságon a regisrál munkanélküliek sáma 99ben vol a legnagyobb, 663 eer f, aóa a uóbbi évek kivéelével folyamaosan csökken. A visgál id sak egésére jellem, a népesség fogyása és elöregedése. A alacsony foglalkoaoi lésám és a magas inakiviás problémájával együesen kell sembenénünk. Mindeen kérdések megfogalmaódak a EU csalakoás kapcsán is. A magyar ársadalom és gadaság együes érdeke a felárkóás, a EU álal megfogalmao foglalkoaáspoliikai irányvonalak menén. A munkapiaci akiviás és a munkanélküliségi ráa alakulásá össegi a. s. ábláa.. sámú ábláa Akiviási arány és munkanélküliségi ráa Magyarorságon (994) Év Akiviási arány Munkanélküliségi ráa 99 58,3 9, ,7, ,7, ,, ,6, 997 5, 8, ,4 7, ,6 7, 53, 6,4 5,8 5,7 5,9 5,8 3 53,8 5,9 4 53,8 6, Forrás: a 574 éves korú népesség gadasági akiviása a lakossági munkaer felmérés alapján, KSH 55

56 A kedei magas munkanélküliségi ráa a 993. évi, %os mélypon uán ig folyamaosan csökken, majd kismérékben emelkede (4ben 6, %). Hasonlóan fonos muaósám a akiviási arány, melynek ekineében jelen s a elmaradásunk, 4ben sem sikerül megköelíenünk a 99es 58,3 %os éréke. Össeveve a uóbbi négy év munkanélküliségi ráájá orságosan, a DélAlföld Régióban és Békés megyében jól érékelha, hogy a régió és a megye sámára kiemelen fonos kérdés a munkanélküliség, és annak csökkenése.. sámú ábra Munkanélküliségi ráa alakulása a KSH munkaer felmérése alapján ráa évek Orságos mn ráa Régiós mn ráa Megyei mn ráa Forrás: sajá serkesés, KSH adaai alapján és 3 köö a munkanélküliségi ráa 6,4 %ról 5,9 %ra csökken orságosan. A DélAlföld Régió munkanélküliségi ráája l meghaladja a orságos adao. a visgál id sakban 5, %ról 6,5 %ra folyamaosan növekede. Békés megye háránya jól érékelhe. A megyei munkanélküliségi ráa mindvégig meghaladja a régiós érékeke, és l relaív elmaradásunk egyre növeksik a orságos rááho képes. 56

57 . A DélAlföld Régió foglalkoaásának jellem i A régió munkapiacán kedve len folyamaok jásódak le. Folyamaosan csökken népességsám melle a munkanélküliség óa folyamaosan emelkedik: 7,7 eer f r l 3ra, %kal 33,9 eer f re emelkede a munkanélküliek sáma. A foglalkoaoak sáma hullámó. A legkedve bb es évhe képes 3ra 5, %kal csökken a foglalkoaás (485, eer f ). A foglalkoaási arány 47 %os. A akív népesség sáma ig növekede, majd folyamaosan csökken, eel párhuamosan emelkede a gadaságilag nem akívak sáma. A visgál 5 év ala a akiviási arány 5,3 és 5,8 % kööi, e a érék elmarad a orságos arányól minden évben. (. ábláa) A régió munkapiaci semponjából meghaároó adaoka aralma a alábbi ábláa.. sámú ábláa A 574 éves népesség gadasági akiviása a DélAlföld Régióban Megneveés eer f Foglalkoaoak 54,3 58,8 5, 496,7 485, Munkanélküliek 3,7 7,7 9, 3,8 33,9 Gadaságilag akív 535, 536,5 54, 59,5 59, Gadaságilag nem akív 5,6 57,8 5,9 58,8 53,9 574 éves népesség sáma 45,6 44,3 4, 38,3 3, sáalék Munkanélküliségi ráa 5,7 5, 5,4 6, 6,5 Foglalkoaási arány 48, 48,7 49, 47,8 47, Akiviási arány 5, 5,4 5,8 5, 5,3 Forrás: sajá serkesés, Magyarorság régiói KSH, 3 A KSH munkaer felmérése alapján 57

58 Ugyanebben a serkeeben visgálva Békés megye munkapiacá a alábbi jellem adaoka aláljuk. 3. sámú ábláa A 574 éves népesség gadasági akiviása Békés megyében Megneveés eer f Foglalkoaoak 35, 35,8 35,9 33,3 3,5 Munkanélküliek 9, 8,3 8,7 9,9, Gadaságilag akív 44, 44, 44,6 43, 4,5 Gadaságilag nem akív 6,3 6 58, 57,8 57,4 574 éves népesség sáma 35,4 34, 3,7 3, 98,9 sáalék Munkanélküliségi ráa 6, 5,8 6, 6,9 7, Foglalkoaási arány 44, 44,7 44,9 44,3 44, Akiviási arány 47, 47,4 47,8 47,6 47,3 Forrás: sajá serkesés, Békés megyei Saisikai Évkönyv, 3 alapján A visgál évekre vonakoava megállapíhaó, hogy a f muaósámok ekineében (munkanélküliségi ráa, akiviási arány, foglalkoaási arány) Békés megye jelen s hárányban van a DélAlföld Régió és a orság hasonló adaaiho visonyíva. Mindeek melle sagnálás érékelhe, a foglalkoaási arány 44 %, a akiviási arány 47 % körüli éréke mua arósan, míg a munkanélküliség folyamaosan emelkedik. Figyelmee jel, hogy a gadaságilag nem akív népesség sáma folyamaosan meghaladja a akívaké, ovább növelve a megye erhei. Mindehhe járul még a népesség sámának folyamaos csökkenése és a elöregedés. Össességében ehá a megye poíciója romló. A ovábbiakban Békés megye munkaer piaci helyeé elemem 9994 köö. A elemés során a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaaira ámaskodam. A adagy jés módja elér a KSH munkaer felmérésnél alkalmaoól, eér a 58

59 korábbiakho képes ugyanaon muaósám nagyságrendileg más éréke vehe fel.. Békés megye munkaer piaci jellem i A regisrál munkanélküliek havi álagos lésáma megyei en 9993 köö folyamaosan csökken, majd 4 l emelkedni kede. Ekkor nagysága 8.4 f. A csökkenés 9994 köö 5 %os. A legöbb a regisrál munkanélküli Békéscsaba, Me kovácsháa és Seghalom köreekben. 4. sámú ábláa A regisrál munkanélküliek havi álaglésáma 9994 /Adaok: f / Békéscsaba Békés Gyula Orosháa Sarvas Seghalom Gyomaendr d Me kovácsháa Megyei Forrás: Békés Megyei Munkaügyi Köpon A regisrál munkanélküliek havi álaglésámának köreenkéni megoslásá visgálva 4ben a össes regisrál %a a me kovácshái, 8 %a a békéscsabai, illeve 6 %a a seghalmi körehe aroó. 59

60 . sámú ábra A regisrál munkanélküliek havi álaglésámának megoslása köreenkén 9994 % 8% 7% 6% 8% 7% 7% 7% 7% 8% 8% 9% 8% 7% 6% 6% 8% 8% 7% 5% 5% 4% 5% 6% 7% % 8% 8% % 8% 9% 8% 9% 8% 4% 4% 4% 4% 5% 3% 3% % % % 4% 8% Békéscsaba Békés Gyula Orosháa Sarvas Seghalom Gyomaendr d Me kovácsháa 6% % Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján A álagos munkanélküliségi ráa Békés megyében a 999. évi 3,3 %ról 4re %ra csökken, a visgál id sakon belül növekedés és csökkenés egyarán megfigyelhe. A köreenkéni munkanélküliségi ráa nagyságá visgálva megállapíhaó, hogy a ráa ekineében a uóbbi ké évben a legkedve bb Békéscsaba helyee, a rangsor Seghalom és Me kovácsháa köree árja. A megyei álagos munkanélküliségi rááho képes visgálva a egyes köreeke, megállapíhaó, hogy a visgál id sak egésében a megyei érék alai négy köre munkanélkülisége, eek: Békéscsaba, Orosháa, Sarvas és Gyula. 6

61 3. sámú ábra A álagos munkanélküliségi ráa köreenkén 9994 Békéscsaba Békés Gyula Orosháa Sarvas Seghalom Gyomaendr d M e kovácsháa Megye Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján 3. A munkanélküliek össeéele állománycsoporonkén A megyében a munkanélküliek 84, %a aroo a fiikai állománycsoporba 999ben, e a arány 4ben 83 %os. A sellemi foglalkoásúak aránya a visgál id sakban 67 %os vol. Een a erüleen ehá lényeges váloás nem örén. 4. sámú ábra A regisrál munkanélküliek sáma állománycsoporonkén megyei en Sellemi lésám Fiikai évek Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján 6

62 f A állománycsoporok résleesebb visgálaa árnyalja a el bbi kövekeeéseke. 6. sámú ábra A regisrál munkanélküliek sáma állománycsoporonkén megyei en Sakmunkás Beanío m. Segédmunkás Fels vee Vee Irányíó Ügyiné évek Ügyvieli alk. Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján A sakmunkások sáma és résaránya a legnagyobb a regisrál munkanélküli állománycsoporok köö. E a endencia sorosan össefügghe a megye jelen s sakmunkás gárdá foglalkoaó vállalaainak megs nésével. Figyelmee jel, hogy l minden állománycsoporon belül n a munkanélküliek sáma (kivéve a beanío és segédmunkásoka, o e a endencia egy évvel kés bb indul el). Megyei en a vee irányíó állomány csoporok résaránya minden évben 4 % alai. A sellemi foglalkoásúak köül a ügyiné k ügyvieli alkalmaoak aránya a legjelen sebb. 4. A munkanélküliek iskolai végeség serini össeéele A munkanélküliek iskolai végeség serini megoslása soros össefüggés mua a állománycsoporok serini megoslással. 6

63 7. sámú ábra A regisrál munkanélküliek sáma iskolai végeség serin Békés megyében 9 f évek 8.álalánosnál kev. 8. álalános Sakmunk.kép Sakiskola Sakköépiskola Technikum Gimnáium F iskola Egyeem Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján A visgál id sakban ig a legnagyobb arányban sakmunkáskép iskolá végeeke alálunk a munkanélküliek köö, l ávesik e a poíció a 8 álalános iskolával rendelke k. Össességében e ké kaegóriából ev dik össe a munkanélküliek 7 %a. A 8 álalános iskolával nem rendelke k sáma folyamaosan csökken, arányuk 34 % kööi. A diplomások sáma és aránya a regisrál munkanélkülieken belül ig folyamaosan csökken, aóa emelkedik, arányuk 4ben 4 %, köel 6 f. E mindenképpen negaív endencia. Sembe n a köépiskolai végeség ek arányának évek óa aró váloalansága. A adaokból ki nik, hogy igen nagy sámban vannak jelen alacsony iskolai végeség munkavállalók a munkanélküliek köö. A képelen munkanélküliek elhelyekedési esélye csekély, így sokan köülük arós munkanélkülivé válak, sabiliálva eel a orságos és régiós méréke meghaladó munkanélküliségi e. Különösen iga e a ké halmooan hárányos helye körere, Seghalomra és Me kovácsháára, mivel i a képelenek aránya kiugróan magas. Álalánosan elmondhaó, 63

64 hogy a kedve bb munkaer piaci adoságokkal rendelke érségekben a regisrál munkanélküliek képeebbek, min a hárányos köreek munkaer állománya. Minden össeveve a békéscsabai, sarvasi és oroshái köre rendelkeik a legképeebb munkanélküli állománnyal. 8. sámú ábra A regisrál munkanélküliek lésámának megoslása Békés megyében megoslás % 8% 6% 4% % Egyeem F iskola Gimnáium Technikum Sakköépiskola Sakiskola Sakmunk.kép 8. álalános 8.álalánosnál kev. % évek Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján 5. A regisrál munkanélküliek nemek serin Álalánosságban megállapíhaó, hogy a kedve bb munkaer piaci poícióban lév érségekben a férfiak aránya rendserin a megyei álagnál alacsonyabb, és a hárányos helye érségekben magasabb. 64

65 9. sámú ábra A regisrál munkanélküliek sáma nemek serin Békés megyében 4 lésám Férfi N évek Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján A ábláa adaai alapján megállapíhaó, hogy a regisrál férfi munkanélküliek sámának csökkenése 999 l 3ig folyamaos, majd 4ben n 9.73 f re. A csökkenés 9994 köö igen jelen s,, %os. A regisrál n i munkanélküliek sáma csak ig csökken, aóa er eljesen emelkedik. A id sak els évéhe képes a csökkenés a n knél csupán 9 % eidáig. Eel is magyaráhaó, hogy óa a n k résaránya emelkedik, a férfiaké pedig csökken a regisrál munkanélküliek köö. 6. A munkanélküliek kor serini össeéele A 45 év alai munkanélküliek sáma és aránya 999 l ig folyamaosan csökken, aóa sámuk emelkede. A 45 év felei munkanélküliek eseén ugyanekkor a csökkenés üeme lassúbb vol, és a 3 óa aró lésám növekedésnek kösönhe en a korcsoporho aroók aránya folyamaos növekedés melle ma 3 %os. 65

66 . sámú ábra A regisrál munkanélküliek sáma korcsoporok serin Békés megyében lésám év alaiak 45 év feleiek évek Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján Érdemes össeveni a korcsoporonkéni elemés, annak regionális veüleével. 5. sámú ábláa A regisrál munkanélküliek sáma korcsoporonkén és köreenkén Békés megyében, 4ben < >59 Öss. Békéscsaba Békés Gyula Orosháa Sarvas Seghalom Gyomaendr d Me kovácsh Megye Forrás: Békés Megyei Munkaügyi Köpon 66

67 A legöbb munkanélküli 4ben és a megel en is a 59 évesek köül kerül ki (a munkanélküliek 6 %a). A nyugdíj köeli, ehá a 59 év felei korosály aránya a legkisebb ( %). A munkanélküliek korösseéelé köreenkén visgálva megállapíhaó, hogy a gyulai, békési és békéscsabai köreekben a fiaalabb munkanélküliek állománya a magasabb, Me kovácsháa és Seghalom köreében vison a álagosnál magasabb a id sebb korú munkanélküliek résaránya. 7. A elhelyekedés néhány jellem je A elhelyekedési lehe ségeke jelen sen befolyásolja a munkaer piacon megnyilvánuló munkakeresle, vagyis a munkaadók magaarása.. s. ábra munkanélkülire juó állások sáma 4 állások sáma Békéscsaba Békés Gyula Orosháa Sarvas Seghalom Gyomaendr d Me kovácsháa Megyei álag évek Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján Megyei álagban munkanélkülire 4ben 9 állás juo, ami nem éri el a 999es e ( állás). A legkedve bb év vol, ekkor álagosan 5 állás juo munkanélkülire. Ha köreenkén visgáljuk e a muaó, a megyei álag fölöi álláslehe ség juo Békéscsaba, Sarvas, Gyula, Békés 67

68 regisráljainak, bár a uóbbi években a vissaesés e éren mindenü jelen s. Meglep, hogy a oroshái köre igen kevés lehe sége kínál. Isméelen súlyos problémákra ual Seghalom és Me kovácsháa muaósáma, ahol 4ben munkanélkülire csupán 5 állásajánla juo.. sámú ábra Egy állásra juó munkanélküliek sáma 5 álagos lésám Békécsaba Békés Gyula Orosháa Sarvas Seghalom Gyomaendr d Me kovácsháa Megyei álag évek Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján A egy állásra juó munkanélküliek sáma megyei álagban 999ben 9 f vol, 4ben e f. A muaósám jelen s erülei különbségeke akar. Míg Békéscsaba köreében a visgál id sakban egy állásra 36 f munkanélküli juo, addig e például Me kovácsháán a egyes években 845 f is lehee. Legkedve bbek a elhelyekedési esélyek a megyesékhely vonásköreében, illeve Sarvas érségében. 68

69 . sámú mellékle A regisrál munkanélküliek havi álaglésáma köreenkén (9994) f évek Békéscsaba Békés Gyula Orosháa Sarvas Seghalom Gyomaendr d Me kovácsháa Forrás: sajá serkesés a Békés Megyei Munkaügyi Köpon adaai alapján. sámú mellékle A álagos munkanélküliségi ráa köreenkén Békéscsaba 8,86 8,7 7,9 7,7 7, 7,4 Békés 6,84 7,64 5,3 3,8 5,6 5,7 Gyula,8,93,95,5,6,5 Orosháa,6, 9, 7,5 8,3 8,5 Sarvas 8,56 7,6 6,6 7,4 8,4 9, Seghalom,7,86,4,6,7, Gyomaendr d 4,45 4,5,5, 3,9 4, Me kovácsháa 9,37,56 9, 7,8,5 3,3 Megye 3,3 3,3,9,,5, Forrás: Békés Megyei Munkaügyi Köpon 69

70 Össegés A visgál id sakban a DélAlföldön e alig váloo a foglalkoaás. Különösen nehé helyeben van Békés megye, ahol a régión belül a foglalkoaási ráa a legalacsonyabb. A megyében igen magas a inakiviás, a népesség elöreged. Mindehhe járul a munkanélküliek növekv sáma. Figyelmee ény, hogy Seghalom, Sarkad és Me kovácsháa kisérségek munkanélküliségi ráája régiós en is igen magas. A munkapiaci jellem k alapján jelen s erülei különbségek figyelhe ek meg, ugyanakkor a ovábbi lesakadás vesélye fennáll. A felárkóás neheíi a megye periférikus elhelyekedése, és a megkése ársadalmigadasági fejl dés kövekeében fennálló moderniációs hárányok. Felhasnál irodalom: Magyarorság régiói KSH, Budapes, 3. Békés megye Saisikai Évkönyve 4. Terülei Saisikai Évkönyv KSH, Budapes 4. A Békés Megyei Munkaügyi Köpon Kiadványai Munkaer piaci helyekép és adaár 7

71 SZENOGRÁDI PÉTER A Békés megyébe bevándorló erdélyiek áelepülés uáni mobiliása elepülés alapján. A émaválasás indokolsága Haánk és népünk örénelmé is er eljesen befolyásolák, id nkén meghaároák a egyes migrációk. A mai haárokon is ányúló 7. sáadi vándorlás Békés megye újjásüleésé jelenee. A örök ki ése uán a örénelmi Magyarorság egyik legrikábban lako erülee vol a megye. (Samári, ) A e köve vándorlás a migráció sámos (sponán, servee, belföldi, külföldi) ípusá példáa. A örénelmi Magyarorság köépponjával büskélked alföldi megye ekkor vál soknemeiség vé. E köve en napjainkig a 956os menekülek l elekinve a orság örénelmének minden fonos migrációs hulláma jelen sen érinee Békés megyé. A els világháború uán Békés haár meni megyévé vál, így erüleéhe és népességéhe képes nagy serepe vol a Romániáho kerül erüleekr l Magyarorságra vándorló magyarok ámenei vagy végleges befogadásában. (Hárs, ) A rianoni dönés, egésen ponosan a els világháborús vereség óa három bevándorlási hullám ére el Erdély fel l haánka. A ké világháborúho köhe migrációknak els sorban csak a nagyságrendje ismer, sok a feldolgoalan levélári dokumenum. A 988 uáni bevándorlással már a els évek l kedve sámos kuaás foglalkoo. A áelepül erdélyiekkel kapcsolaos regisrációs problémák (Tóh Pál, 4), valamin a bevándorlók áelepülés uáni érbeli és ársadalmi mobiliása indokolá esi a újabb kuaásoka. A kuaások fonos rése a elepülés mikrogeográfiai visgála, ami lehe vé esi a adaok ponosíásá, a helyi lakosság és a bevándorlók össehasonlíásá, ovábbá a áelepül k magyarorsági földraji megoslásának jobb megérésé. Békés megyébe Magyarorság egés erüleéhe hasonlóan 99ben érkee a legöbb erdélyi, 5,3% n. A érkeés évében regisrál családi állapoo figyelembe véve a 7

72 bevándorlók 54, 8%a háaskén hagya el Romániá. Eeke a adaoka figyelembe véve nem meglep, hogy a legels évek l elekinve a bevándorlók öbbsége nem menekülkén érkee, hisen e uóbbi körre jellem inkább a n len férfiak magas aránya. A eljes romániai magyar lakosságon belül 99ben 3,% vol diplomás (Varga, 996), ugyanakkor a Magyarorságra áelepüleken belül ennél jóval magasabb vol a arányuk, Békés megyében 8,6%. A legöbb diplomás a össes bevándorlóho hasonlóan 99ben érkee, aonban Békés megyében a érelmiségiek bevándorlása semponjából ennek a évnek a jelen sége a öbbi áelepül hö és más erüleekhe, például SabolcsSamárBereg megyéhe képes is kiemelked. Békéscsabán belül a áelepül diplomások aránya a visgál id sakban % körül mogo, de néhány erüleen a arányuk és a jelen ségük ennél jóval nagyobb vol. A békéscsabai Zenem vései Sakköépiskola anesüleének például éveken á köel harmadá adák erdélyiek, 996ban pedig a akkor még Körösi Csoma Sándor nevé visel f iskola f állású okaóinak %a sármao Romániából. A megye lakosságának egésségügyi elláásá a áelepül orvosok, és n vérek nélkül még neheebben lehene biosíani. A Békés megyében leelepede diplomások köö a legnagyobb arányban pedagógusoka és orvosoka alálunk. E össefügg a román fels okaás képési serkeeével, a érelmiséghiány helyi sajáosságaival. A megye orvoshiányá muaja, hogy lakosra a orságban 34, Békésben pedig csak 4 orvos ju. E eddig felsorol adaok a 988 óa Békés megyébe áelepül erdélyiekre vonakoak, egésen ponosan arra a köel 4 f re, akik 998. III.ig a megyében él semélykén kapák meg a leelepedési engedély. A rájuk vonakoó adaokba a semélyiségi jogok iseleben arása melle a ORFK engedélyével kuaási célból beekinheem. Eek a adaok aonban sámos ponalanságo aralmaak, illeve sámos kérdésre nem adak válas, eér a visgála kiegésül más (pl. kérd íves, elepülés ) kuaási módserekkel. Kérd íves felmérés (5) alapján a bevándorlók 98,3%a magyarnak vallja magá, illeve csak olyan semélyek 7

73 jöek á, akiknek sülei magyarok vagy románok volak. A nagysül k sármaására vonakoó kérdésekre vison már a megkérdeeek,3%a válasol úgy, hogy néme vagy slovák felmen i is volak. Köülük a néme nagysül ke emlíeék legöbben (,7%). A 998ig áelepül köel 4 f köül 3 bevándorlónál fordul el néme név 5.. A áelepülés uáni váloások Békés megyei elepülésen vége visgála alapján A rend rségi nyilvánarás egyik legnagyobb hiányossága, hogy a leelepedési engedély kér semélyek eseében csak a állampolgárság megserésekor rögíeék a váloásoka. A beelepül erdélyiek jelen s rése vison nem nyere el e a sáus a dokumenum leárásáig (998. február vége), illeve a öbbieknél se vol ponos és kövekeees a adaok frissíése. A bevándorló és a Békés megyébe beelepül erdélyiek eseében a legfonosabb váloás a ovábbkölöés vol. A ORFK adaai alapján késíe össesíés vison csak a muaja meg, hogy mennyien és mikor érkeek, a nem derül ki, hogy kik, mikor és hová ávoak. Eér vol fonos, hogy minél öbb semély eseében ismeré váljon a áelepülés uáni sorsa, legalább a lehessen udni, hogy a megyében éle. Els sorban e a cél solgála 5 semély kiválasása, akikr l minden eseben kiderül, hogy 4. augususában a bevándorlás uáni lakóhelyükön arókodake. E a módser aonban nem ee lehe vé a egyes elepülések erdélyiek migrációjában beölö serepének ponos visgálaá, illeve a elepülések lakosságának erdélyiekkel való össehasonlíásá. Eredeileg 3 elepülésr l próbálam áfogó képe kapni, de eek köül csak ö város és ha falu eseében sikerül minden Romániából érkee semélyr l megudni a legfonosabb információka, illeve rögíeni a új bevándorlók sámá. A kisebb elepüléseken a 998 uán érke k sámbavéele nem okoo komolyabb nehésége, a népesebb elepüléseken vison nagyobb akadály jelene a ado pillanaban o él áelepülek ponos regisrálása a úl gyors 5 A bevándorló jelenlegi és el családneve vagy anyja neve alapján. 73

74 és nagysámú váloás mia. Eér elképelhe, f leg Békéscsaba eseében, hogy egyké f kimarad a visgálaból, de e lényegesen nem befolyásolhaja a végeredmény. A elepülések köö különbö nagyságú városoka és falvaka is alálunk. A megyé és a bevándorló erdélyieke sok semponból repreenáló elepülésen él a megye lakosságának 3,% (), ugyanakkor a legöbb bevándorlónak ohon adó Gyula kimaradása mia eekbe a városokba, falvakba a megyébe áelepül erdélyieknek csak valamivel kisebb rése (8,9%) kölöö. A érine falvak köö alálunk haár meni elepülés és román kisebbségek álal lako falu is. Eeknek a elepüléseknek a lakossági súlyponja gyakorlailag megegyeik a megye népességének súlyponjával. (ÉSZ 46 43, KH 4, illeve és ) Eek a elepülések földrajilag nem repreenálják eljesen jól a megyé, hisen annak nyugai és délnyugai rése ebb l a résvisgálaból kimarad. A román haáról visonylag ávol es sarvasi és oroshái saisikai kisérségeke nem, illeve a me kovácshái kisérsége is csak egy falun keresül érinee a visgála. Békéscsaba súlya pedig a énylegesnél ebben a s kebb körben nagyobb. Eeke a hiányoka ké módon próbálam kompenálni, egyrés a elepülésenkéni visgálaokkal, másrés eekb l a adaokból csak akkor vonam le kövekeeéseke, ha aok össhangban volak a más forrásokból sármaó információkkal. A visgál elepülésekre 998ig a soksor bevándorlókén regisrál, de már Magyarorságon sülee gyermekeke nem sámolva 8 f kölöö be Romániából. A. évi népsámlálás idején ugyanaokon a lakóhelyeken már csak 856 erdélyi él a süleések és a újabb beelepülések ellenére. E a eredei lésám 79,%a lenne, amennyiben a 8 f kiinduló adanak ekinenénk. A lésámcsökkenés nyilvánvaló f oka a elvándorlás, aminek egy rése már 998 el bekövekee. A lésám alakulásáról ponosabb képe ad, ha a ké népsámlálás köi adaoka vessük figyelembe. A 99 el leelepede semélyek köül a visgála során begy jö információk (kérd ívek, inerjúk, nyilvánarások) alapján senki nem kölöö ovább 99ig, így ha a 99ben és a el e leeleped k sámá össeadjuk, megudjuk, hogy 74

75 99ben hány erdélyi él Békés megyében. Ehhe visonyíva már máskén alakul a lésám. (. ábláa). ábláa A bevándorlók sámának váloása (99) Település[] Erdélyi sármaásúak sáma Lakónépesség sáma 99 [] 99 Békéscsaba[3] Dévaványa Me berény Sarkad Vés Dobo Kéegyháa Lökösháa 8 4 Sabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Össesen Forrás: sajá felmérés A bevándorlók sáma 4, %kal n a ké népsámlálás köö, miköben a elepülésen él össes lakos sáma csekély mérékben csökken. A erdélyi bevándorlók sámá a év ala a ermésees saporula és a poiív vándorlási mérleg is növele. [] A elepülés köül el sör a 5 város, majd a falvak serepelnek be rendben. [] A Magyarorságon sülee gyermekekkel együ, ha mindké sül bevándorló [3] A 939 és 964 köö áelepül és még Békéscsabán él, de a ORFK nyilvánarásban nem serepl 8 semély nélkül 75

76 Terméseesen a váloás évenkén vagy elepülésenkén visgálva már e l elér eredményekkel is alálkounk. Sajnos a legöbb eseben nem ismer a ávoás ponos ideje, de a biosra vehe, hogy 99ig jelen s vándorlási öbble vol a visgál köösségben, és e köve en fokoaosan kiegyenlí dö a ki és bevándorlás egyenlege, majd a bevándorlás jelen s mérsékl dése és a ovábbkölöés er södése mia csökken a lésám, de ben így is meghalada a 99es éréke. A váloás elepülésenkén visgálva fel nik Békéscsaba 99 uáni lésámnövekedése. A megyesékhely nélkül a lésám növekedésének méréke 4,% helye már csak,9%. Figyelembe véve, hogy Békéscsabá 99 és 4 köö 6 erdélyi hagya el, a lésámnövekedés oka a ovábbi nagymérék bevándorlás vol. Nehé válas adni arra a kérdésre, hogy 99 uán a öbbi elepüléshe képes miér n Békéscsaba vonereje. Valósín leg a legfonosabb ok a lehe, hogy 99ben és el e nagyobb arányban érkeek bevándorlók a haárho köeli érségekb l, min kés bb. A köelr l érke k pedig jobban ismerék a megyé, a kisebb városok és falvak munkaer és lakáskínálaá, illeve sokan rokonok, ismer sök segíségével elepedek le. A békéscsabai (akkori nevén) Körösi Csoma Sándor F iskola a rendserválás uáni években els sorban aníóképéssel foglalkoo és sok o vége erdélyi diák a megye kisebb elepülésein alál munká. A kés bb érke k már nagyobb arányban érkeek Erdély ávolabbi vidékeir l, és k már inkább a visonylag ismerebb Békéscsabá és a nagyobb városoka válasoák. Sokan köülük csak munká alálak a városban, és a id köben megnövekede ingalanárak mia a köeli falvakban elepedek le. E a oka annak, hogy a Békéscsabáho köeli Telekgerendáson a elvándorlás folyamaosan ellensúlyoa a bevándorlás, illeve Újkígyós és Sabadkígyós erdélyi köösségének lésáma a elvándorlás ellenére is n. Doboon a év ala öbb min négyseresére n a erdélyiek sáma, mivel o 99ben még visonylag kevesen élek, uána vison Békéscsaba köelsége mia megn a falu 76

77 migrációs jelen sége. A faluban él akív erdélyi sármaású keres k 54%a napona ingáik munkahelyére, öbbnyire Békéscsabára. A három haárho köeli elepülés, Sarkad, Kéegyháa, Lökösháa köül ke már korán elí dö a 988 és 99 köö áelepül Arad és Bihar megyei magyarokkal. Fel n vison Kéegyháa fokoaosan növekv migrációs serepe. A ké leguóbbi népsámlálás köö elel id ben 39 f s vándorlási öbblee vol a falunak. Ugyaneen id ala a Kéegyháán él erdélyi semélyek sáma 34 f vel n, öbbnyire a bevándorlás mia. A falu poiív vándorlási mérlege ehá jórés a román állampolgárok leelepedésének kösönhe, másfel l e a éveken á fennmaradó voner magyaráao igényel. A 34 f s öbbleb l haan i süleek, a öbbiek (a 99 uán bevándorlók) köül 3 semélynél muahaó ki egyérelm háérkén a falu migrációs semponból fonos három jellem je: a román nemeiségi jelleg, a sakiskolában anuló erdélyiek nagy sáma és a, hogy sok kéegyhái férfi (f leg vasuasok) rendseresen jár á a köeli román erüleekre dolgoni. E uóbbiak köül háromnak a felesége onnan sármaik. A haáról visonylag ávol lév három városban (Dévaványa, Me berény, Vés ) korán mérsékl dö a bevándorlás, 995 uán már csak néhány f érkee, így e a folyama o nem ellensúlyohaa a ovábbkölöés. A visgál elepüléseken él erdélyiek családi állapo serini megoslásának váloása els sorban alapján megállapíhaó, hogy a háaskén él k némileg kisebb arányban vándorolak ovább. A háasok aránya nem csak a vándorlás mia módosul, hanem a ákölöés uáni háasságköések mia is. A gyors ársadalmi beilleskedésre ual, hogy a elepülésen 44 vegyes háasság sülee. Eek egy rése ( háasságköés) kövelenül a bevándorlásho kö dö, eleve ilyen céllal kérek leelepedési engedély a érineek. A élekor serini megoslás váloásai visgálva a 4 év feleiek arányának fokoaos és jelen s növekedése figyelhe meg (459 éveseknél a arány,4%ról 35,7%ra n, a 6 év feleieknél pedig,9%ról,5%ra). E egyrés aal magyaráhaó, hogy egyre magasabb vol a bevándorlók álagélekora (f leg a gyerekeik, unokáik 77

78 uán kölö nyugdíjasok mia), másrés a ovábbvándorlásban f leg a 39 éves bevándorlók, een belül is nagyobb arányban a férfiak veek rés. A 9 éves korosály arányának csökkenése mögö a kevesebb kisgyermekes bevándorló család, a süleések sámának mérsékl dése és a egés családok ovábbkölöésének gyakorisága áll. A. ábláa adaai a leguóbbi ké népsámlálás éveihe igaodak, de érdemes megvisgálni a váloásoka úgyis, hogy a 998 ekinjük báisévnek, hisen a bevándorlás nagy rése addigra lejásódo, a ponos váloásoka pedig 4. augususáig udam köveni (. ábláa). Ponos adaok minden elepülés eseében 6. IX. végéig nem állnak rendelkeésre, de érdemi módosulás biosan nem örén és a váloások irányai is megmaradak.. ábláa A bevándorló erdélyiek lésámának váloása a e befolyásoló énye k alapján (9984) Település 78 Áelepülek sáma Helyben marad Továbbvándorol Meghal Sülee Új bevándorló Lésám 4. aug. Békéscsaba Dévaványa 36 6 Me berény Sarkad Vés Dobo Kéegyháa Lökösháa 5 4 Sabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Össesen Forrás: ORFK adaok és sajá felmérés alapján A. ábláa adaai alapján a elepülésen 998ig leelepede 8 semély 33,6%a ovábbkölöö 4. augusus végéig. A így kelekee 364 f s vesesége a ermésees saporula és a újabb bevándorlás sem uda ellensúlyoni, hisen eek együes sáma is csak 4 f vol.

79 A 998 uán érke erdélyi bevándorlók egy rése nem kövelenül Romániából érkee, hanem a megye és a orság más elepüléseir l. A legöbb új bevándorló a megyesékhelyre, a annak kövelen vonásköreében lév Dobora, illeve a haárho köeli román nemeiség, köépiskolája mia is vonó Kéegyháára érkee. A süleések és haláloások alakulása els sorban a egyes elepüléseken él erdélyiek korösseéelének függvénye. A ilyen eseekben érine 9 elepülés köül hében poiív vol a mérleg, de a vándorlási egyenleg mindenhol fonosabb vol a lésám alakulása semponjából. Ké olyan elepülés vol, ahol a ORFK álal regisrál bevándorlókon belül öbb vol a ovábbkölö, min a helyben maradó. Mindké helyen f leg a családjaikkal együ ávoó fiikai munkások, illeve a második generáció nagyobb migrációs hajlandósága mia vál jelen ssé a elkölöés. Újkígyós eseében e a újabb bevándorlók majdnem kompenálák, Me berényben vison jelen sen csökken a lésám. A elepülésr l elkölö k köö nyolc olyan semély (a össes elvándorló,%a) alálunk, akik vissaelepülek Romániába. Köülük három román nemeiség vol. A vissavándorlók egy kivéellel ké haár meni elepülésen élek. A egyes elepülések köö a vándorlási egyenleg és a ermésees saporula erén meglév különbségek össefüggnek a elepüléseken él erdélyiek élekor serini megoslásával. (3. ábláa) 79

80 3. ábláa A Békés megyében él erdélyiek élekor serini megoslása néhány elepülésen () Település Lakónépesség (f ) 9 éves 39 éves 459 éves 6 év fele Össes Békéscsaba lakos ,% 7,9% 8,8%,3% Erdélyiek 4 4,9% 35,6% 36,5%/ 3,% Össes Dévaványa lakos ,5% 6,% 6,5% 3,% Erdélyiek 5,% 4,% 45,%,% Össes Me berény lakos 389 6,4% 4,7% 6,8%,% Erdélyiek 54 9,6% 5,9% 37,% 7,5% Össes Sarkad lakos 88 6,3% 6,5% 6,9%,3% Erdélyiek 9 4,4% 38,9% 4,% 5,5% Össes Vés lakos 757 5,3% 5,7% 7,%,9% Erdélyiek 7 9,4% 38,9% 34,8% 6,9% Össes Dobo lakos ,4% 7,% 9,%,6% Erdélyiek 4 5,% 47,5% 7,5%,% Össes Kéegyháa lakos ,% 6,% 5,9% 3,9% Erdélyiek 74 5,7% 48,6%,3% 5,4% Össes Lökösháa lakos 4 3,6% 5,6% 9,%,6% Erdélyiek 7,3% 9,% 4,%,7% Össes Sabadkígyós lakos 95 8,% 5,% 8,3% 8,7% Erdélyiek 4 4,3% 4,3% 57,% 4,3% Össes Telekgerendás lakos 647,6% 7,7% 3,% 9,7% Erdélyiek 7 8,6% 7,4% Össes Újkígyós lakos 577,8% 6,7% 8,3% 3,% Erdélyiek 4,9% 36,6% 3,7% 9,8% Össes Össesen lakos 788 4,% 6,9% 8,%,% Erdélyiek 856 7,4% 36,3% 35,7%,5% Forrás: ORFK és elepülési nyilvánarások alapján sajá munka 8

81 A elepülések lakosságáho képes a erdélyieknél kevesebb a gyerek, illeve a id s. E els sorban a kisgyerekes fiaal családok ovábbvándorlásával indokolhaó, illeve kevés id s ember érkee, bár 99he képes sámuk évr l évre n. A 9 éves korosály visonylag csekély arányú, mely aal is magyaráhaó, hogy a vegyes háasságban (egyik sül erdélyi) sülee gyerekek (34 f ) kimaradak a ábláaból, velük együ a korosály 7,4%os résesedése,4%ra n ne. A legöbben a adafelvéelkor () már legalább éve Magyarorságon élek, így a 39 éves korosály agjainak sáma a komolyabb uánpólás hiánya, a öbbi korosályho képes nagyarányú ovábbkölöés, és a öregedés mia jelen sen csökken, de a kedei nagy lésám mia még így is nagyobb arány képviselnek a erdélyieken belül, min a aonos korosályho aroó ársaik a össlakosságon belül. A elepülésenkéni különbségeke korosályonkén visgálva a 9 éveseknél három olyan elepülés alálunk, ahol a álagól elér módon a erdélyiek köö öbb a fiaal, min a elepülés össes lakosán belül. A 39, és a 459 éves korosályok eseén is alálunk kéké elepülés, ahol fordíva érvényesül a erdélyiek és a össlakosság résesedése a elepülés álagáho képes. A legsabilabbnak a a sabály nik, hogy a erdélyieknél a 6 év feleiek kisebb arányban vannak jelen a össlakosságho képes. E l elér adaoka csak egy elepülésen alálunk. A eléréseke össegeve ö olyan elepülés van, ahol legalább egy korcsopornál nem a vár eredmény alálhaó. Ebb l ké falu a visonylag kis lésáma mia kivehe, így csak Me berény, Kéegyháa és Dobo elérései sorulnak magyaráara. Me berényben a leelepede családokban a álagnál valamivel öbb gyerek alálhaó, van, ahol ö, eér o a 9 éves korosály súlya némileg nagyobb a erdélyiek körében, min a össlakosságon belül. Kéegyháán meghaároó a 39 éves korosály résesedése. Ennek egyik oka a már emlíe o alálhaó köépiskola, ahol sok erdélyi diák anul, s köülük haan a faluban elepedek le. Doboon a öbbi elepüléshe képes kevés a 459 éves erdélyiek sáma és aránya. Ennek egyérelm magyaráaa, hogy a falu visonylag kés n ére el a migrációs hullám. Dobora más elepülésekhe hasonlóan én sok 39 éves érkee, de a 8

82 bevándorlásól ig elel id a eseükben kevés vol ahho, hogy ömegesen a 4 évesek köé öregedjenek. E o néhány év múlva fog bekövekeni. A doboi erdélyiek élekori megoslásának sajáosságai így a ingáással is össefüggnek, hisen oda aér érkee kés bb sok bevándorló, mer a köeli Békéscsabán már csak drágán alálak volna lakás. Terméseesen e a jelenség a falu egésé jellemi. A 4. ábláa adaai is muaják, hogy álalában össefüggés van a ado elepülésen ingáók és een belül a erdélyi ingáók keres kön belüli arányai köö. 4. ábláa A egyes elepüléseken él erdélyi foglalkoaoak össehasonlíása a össes foglalkoaoal a ingáás erén () Település Akív keres k (f ) Ingáók (a akív keres kön belül) F % Erdélyi akív keres k (f ) Ingáók (a erdélyi akív keres kön belül) F % Békéscsaba , , Dévaványa , 7,7 Me berény 34 88, , Sarkad , , Vés ,4 54,4 Dobo , , Kéegyháa ,5 38 8,9 Lökösháa , ,8 Sabadkígyós , ,4 Telekgerendás ,8 7 4,3 Újkígyós , 4, Össesen , , Forrás: ORFK és elepülési nyilvánarások alapján sajá munka 8

83 Egy elepülés (Dobo) kivéelével a erdélyi foglalkoaoaknak kisebb rése ingáik, min a össes keres nek, ami össefügghe a erdélyiek udaos elepülésválasásával. Jelen s elérések ké elepülésnél figyelhe k meg. Telekgerendáson a falu egéséhe képes lényegesen kevesebb erdélyi ingáik, ami aal magyaráhaó, hogy 7 keres b l 5 orvos vagy anár és k álalában aér elepedek le a ado elepülésen, mer o hossú ávon biosíva láják a megélheésüke. Kéegyháán pedig sok ingáásra kényserül erdélyi ovábbvándorol, illeve néhányan vissakölöek Romániába, eér visonylag alacsony a erdélyi ingáók aránya. Fel n, hogy a helyben munkájuka elves bevándorlók egy rés 6 évnél fiaalabban vál nyugdíjassá. Ebben a faluban össesen haan. Köülük néhánynál bionyára a ingáás vagy a munkanélküliség elkerülésé jelenee a korai nyugdíj. A elepülésen ilyen (6 év ala nyugdíjba vonuló) semély alálhaó. A nemi megoslás elepülésenkéni ingadoása 4ig sem mérsékl dö, de a elepülés álagában n a n k aránya, és elére a megyei álago. Ennek oka, hogy a ovábbvándorlók köö valamivel öbb férfi vol. A elepülésenkéni különbségek háerében a egyes falvak foglalkoási lehe ségei állnak, mivel eek er eljesen befolyásolják a n lenkén vagy hajadonkén érke k sámá. A egyes elepüléseken maradók köül 3% kölöö új lakásba, hába. E a arány a városokban, különösen Békéscsabán lényegesen nagyobb vol. A elepüléseken belüli lakhelyválás foglalkoási kaegóriánkén visgálva megállapíhaó, hogy els sorban a diplomások kölöek új helyre. A elepülés fonosabb adaai össegeve a alábbi ényeke lehe megállapíani: 99he képes ig n a erdélyiek sáma. A 998ig bevándorlók jelen s rése 4ben már nem él a leelepedés helyén. 998 uán már kevés bevándorló érkee. A erdélyi áelepülek köösségén belül a visgál id sakban ermésees saporodás vol. 83

84 A eljes helyi lakossággal össeveve a erdélyieken belül öbb a 59 éves, illeve kevesebb a ennél fiaalabb és id sebb semély. A egyes elepülések, erdélyieke vonó és megaró képességének különbségei a elepülések nagyságával, földraji helyeével, munkahelyelláoságával, illeve a o lév lakások sámával és árával is indokolhaók. A ovábbvándorlók köö öbb férfi, egyedülálló semély, illeve 39 éves semély vol, min a helyben maradóknál. 3. A diplomások sámának és össeéelének váloásai 998 és 4 köö A erdélyiek áelepülés uáni váloásai visgáló kuaásba bevon elepülésre 998. február végéig 8 bevándorló kölöö. Kööük diplomás, akik a össes bevándorló 9,3% eék ki. E némileg magasabb arány, min a egés megyében leelepede erdélyiek eseében. A 4ben a elepülésen él akív keres kén dolgoó diplomások aránya alig váloo, mindösse 9,7%ra n. Sámuk vison f r l 83 f re csökken. Ennek legfonosabb oka a elvándorlás vol, de néhányan nyugdíjba is vonulak, illeve egy semély meghal (8. ábra).. ábra A 998ig leelepede erdélyi diplomások megoslása a éleükben 4ig bekövekee legfonosabb váloások alapján (N=f ) 9,7%,% Helyben marad Nyugdíjba men Elkölöö 6,9% 6,4% Meghal Forrás: sajá felmérés 84

85 A 998ig ákölö akív diplomások sámának csökkenésé némileg ellensúlyoa újabb diplomás semély megjelenése a érine elepüléseken, akiknek fele 998 és 4 köö érkee, illeve a, hogy í korábban bevándorló fiaal Magyarorságon sere diplomá. E uóbbiak sáma még öbb is lehene, hisen a elepülésen él erdélyi fiaalok köül ovábbi 6 sere a bevándorlás uán diplomá, de k elkölöek. Velük a akív keres kén dolgoó diplomások sáma a ovábbvándorlások és nyugdíjaások ellenére is n volna, így a érelmiségiek sáma csökken, de a bevándorlókon belüli arányuk kis mérékben még n is. A lésám és arányváloások kisámíásáho sükséges adaok nagy rése a rend rségi nyilvánarásban megalálhaó, a ORFK pedig a 964 és 998 köö érke és leelepedési engedély kér semélyek adaai rögíee. A hivaalos regisráció alapján késül sámíások eér ké eseben korrekcióra sorulnak. Egyrés a 998 uán érkee diplomás köül egy már 993 óa Magyarorságon él, de csak kés bb kér leelepedési engedély. Másrés a elepülésen a Békéscsabán él erdélyieknek kösönhe en 8 olyan semély is alálunk, akik a. világháború uán érkeek a megyébe. Köülük haan i sereek diplomá és ma is akív keres k. Velük együ a diplomások aránya már,%ra n, de a 3 és 6 év kööi korosályon belül már 5,8% a arányuk. A elepülésen él eljes lakossággal örén össehasonlíásra a. évi adaok eseén nyílik lehe ség. (5. ábláa) 85

86 5. ábláa A diplomások aránya a lakosságho visonyíva a egyes köösségekben () Visgál populáció Békés megye lakossága A visgál elepülés lakossága A visgál elepülés erdélyi lakossága Forrás: sajá felmérés Lésám (f ) (lakónépesség) Foglalkoaoak sáma Diplomások sáma Diplomások aránya a fogl.on belül ,9% ,8% 864[] 4 9,6% A 5. ábláa alapján a erdélyiek köö magasabb a diplomások aránya, min a visgál elepülések össlakosságán belül. A orvosok, pedagógusok diplomásokon belüli magas arány (67,%) a 4ben még eredei lakóhelyén él érelmiségieken belül ovább n (68,%), iga csak csekély mérékben, mer a uóbbi években a önkormányaok néhány helyen már csökkeneék a pedagógusok sámá. A új diplomások (a 998 uán érke k és a Magyarorságon diplomá ser k) foglalkoás serini össeéelében már jelen s váloás figyelhe meg. A fiaalok öbbsége már jogi, kögadasági, pénügyi és más divaos pályáka válaso. [] A. világháború uán érkee még Békéscsabán él semélyekkel együ 86

87 Konklúiók A eddig felsorol megállapíások össegésekén megállapíhaó, hogy sámos hasonlóság muahaó ki a magyarorsági és a Békés megyei migráció köö, de elérések, Békés megyei sajáosságok is alálhaóak (pl. a diplomásokon belül a öbbi megyéhe képes is sok a orvos és pedagógus). A áelepülek jelen s rése új ohonra lel a megyében, de feln é váló gyerekeik köül sokan a orság más erüleein alálnak megélheés. Felhasnál irodalom: Hárs Á. (): Népességmogások Magyarorságon a XXI. sáad küsöbén In: Lukács É. Király M. (serk.) Migráció és Európai Unió, Budapes: Sociális és Családügyi Minisérium, 64 p. Samári I. (): Gyula örök megsállásáól a Rákóci sabadságharc végéig In: Erdmann Gy. Havassy P. (serk.), Békés megye képes krónikája. Békéscsaba, Békés Megyei Kögy lés, pp 899 Tóh Pál P. (4): Egy évied uán (A Magyarorságo érin nemeköi vándorlás 99 és köö), In: Cholnoky Gy. (serk.) Kisebbségkuaás, s., pp Varga E. Á. (996): A nemeiségek iskoláosága Romániában a 99. évi népsámlálás idején Saisikai Semle, s., pp 3335 Román és magyar népsámlálási adaok ORFK nyilvánarás 87

88 SIMON SÁNDOR Innovációs inémények a békés megyei vidékfejlesésben eseanulmány Aok a gadasági ágaaok, amelyek f kén a ermései er források hasnosíására épülnek, a vidékfejlesés semponjából sraégiai jelen ség ek. A gadasági fejl déshe gyakran öbble er forrás bevonása helye aok haékonyabb elosása is elegend. E megköelíés úlmua a neoklassikus, neoliberális kögadasági elméleek megsoko alkalmaásán, és a inéményi háér fejlesésére hívja fel a figyelme. A anulmány egy korábbi a MTA Regionális Kuaások Köponja Alföldi Tudományos Inéee Békéscsabai Osályán 45ben a irányíásommal vége, a békés megyei élelmisergadaság inéményi rendseré fejleseni hivao kuaás eredményei foglalja össe. A kuaásban serepe kapo sok orságos, s, nemeköi apasalaal, ismereekkel rendelke kuaó, megyei sakér. A öbb sá kérd ív és a gyakorlai sakemberekkel késíe sámalan inerjú is a Békés megyére adapál, specifikus inéményfejlesési modell kidolgoásá céloa meg.. A megyei élelmisergadasági inéményrendser Magyarorságon a vidék gadasága örénelmi semponból is nagy kihívás el áll. Különösen Békés megye lehe erre semlélees példa. Mivel Békés megye gadaságának jelen s foglalkoaója a élelmisergadaság, valamin a olyan járulékos gadasági ágaaok, amelyek f kén a ermései er források körül épülek ki (pl. idegenforgalom, falusi urimus, fürd urimus, ökourimus, lovas urimus), eeknek a vidékfejlesés sraégiájának megfogalmaásánál és programjai kialakíásánál megkerülheelen és meghaároó semponoknak kell lenniük. (Elek, Kulifai, 997) Mivel sok eseben a élelmisergadaság és a hoá kö d besállíó, solgálaó és feldolgoó ágaaok egyes serepl i sokkal nagyobb míg mások sokkal kisebb esköparkkal, udásbáissal rendelkenek, min amelyre 88

89 sükségük van, inéményfejlesési, serveési evékenységgel haékonyan növelhejük a vidékfejlesés sikeré. A MTA Regionális Kuaások Köponja Alföldi Tudományos Inéee Békéscsabai Osályán a émaveeésemmel m ködö kuaócsopor céljául e a nyugaeurópai inéményi minák anulmányoásá, valamin a helyi sajáosságokho való igaodás is kiemelen fonosnak aroa. A kuaásban serepe kapo sok orságos, s, nemeköi apasalaal, ismereekkel rendelke kuaó, megyei sakér. A öbb sá kérd ív és a gyakorlai sakemberekkel késíe sámalan inerjú is a Békés megyére adapál, helyspecifikus inéményfejlesési modell léjogosulságá er síee meg. (MTA RKK ATI Békéscsabai Osály, 5) A kuaás a Békés Megyei Terülefejlesési Tanács pályáai úon elnyer ámogaásá is megkapa. Tekinsük á a megyei agrárinéményrendser rendserválás uáni fejl désé! A 99es évek gyökeresen megváloaák a ulajdoni visonyoka a me gadaságban. A nagyüemek helyébe kismére gadaságok lépek, ehhe ársul egy jelen s ömegnek a me gadaságba örén vissaáramlása. A ermel k kisolgálaoságá fokoa, hogy a korábbi servee érékesíési rendser séhullo. A me gadasági ermel k a állami ipar és kereskedelem privaiációja során nem udak ulajdon sereni. A agrárermelés verikumában eljessé vál a érdekellené a alapanyagermel és a feldolgoófelvásárló serveeek köö. A kisolgálaoságo a ermel k össefogása, sövekeése uda volna csökkeneni. Erre megvol a folyamaos poliikai biaás, de a jogi és a kögadasági feléelrendser már nem vol ilyen egyérelm, és elriaso a meglév sövekeeek kálváriája. 999 l a új ípusú sövekeeek konkré ámogaás kaphaak, de ennek méréke inkább csak jelképes vol, feléelrendsere pedig nem vol eléggé célo. A nagyüemi rendser felbomlása, a öbb íeer önálló serepl megjelenése a piacon és a ügyinéésben komoly úlerhelés jelene a agrárinéményrendser sámára. Megalakulak a megyei földm velésügyi (FM) hivaalok, amelyek a kormánya céljai képviselék a megyékben, valamin a agrárpoliikai célok jogsabályi megjelenése uán 89

90 aok végrehajásában is rés veek. A elepülésenkén rendelkeésre álló falugadás feladaa le, hogy eljuassa a kormányai sándéko, a gadálkodókho, valamin össegy jse, és ovábbísa a sakigagaás felé a ágaai problémáka. A falugadás köreköponokban már a ámogaási kérelmek feldolgoása is lehe vé vál. A orság európai uniós csalakoásával megjelen Me gadasági és Vidékfejlesési Hivaal megyei kirendelsége f kén aal a céllal, hogy a unió felé egy áláhaó és bionságos ámogaásköveí rendser jöjjön lére. A inéményi rendser nem állami résének alapjá képeik f kén a köveke serveeek: a Me gadasági Söveke k és Termel k Orságos Sövesége, a Gadakörök, a Termékanácsok valamin a Agrárkamara. E serveeek agjaiknak sakmai és egyéb érdekérvényesíési segísége nyújanak, orságos vagy megyei en, illeve a nagyobb elepüléseken m ködnek. A nagyüemek érdekképviselee álalában haékonyabb, min a kis és köepes vállalakoásoké. A kisebb vállalkoások a ágaai illeve ülei információho is a kereslei piac örvényser ségei mia nehékesebben udnak hoá juni. A id sak mérlegé megvonva megállapíhaó, hogy a korábbi nagyüemi inegráori rendser séesésével a kisámíhaó piaci visonyok megs nek, a ámenei anarchikus visonyok uán a ermékpályák újkele inegráoraikén a legsikeresebben a mulinacionális vállalaok lépnek fel. Een vállalaok sámára nincs jelen sége aon köjavak megermelésének, melyeke olyan ermelési, fogyasási és keallokációs köösségek ermelnének meg, melyek agjai helyben élnek. E a folyamao er síi a ermékpályák áró sakasain gyakran kialakuló oligopol helye. A orság európai uniós csalakoásával eddig nem sikerül sem a ársadalmi sem a gadasági kohéió er síése. A nyugai példák is a muaják, hogy a inéményrendser fejlesésével lehe javíani a ransnacionális gadasági folyamaokban esélyelenebb helyi gadasági serepl k helyeén. 9

91 . Vidékfejlesés és piaci önsabályoás A vidéki és gyakran neheebb helyeben lev köösségek gadasági esélyei gyengíi a piac önsabályoó képességének váloékonysága. A robbanásser en fejl d echnika újabb és újabb vívmányai lerövidíik a ermék éleciklusoka. A piaci serepl k l elvárhaó racionális dönéshoaal soksor meggáolják a sükséges információkho való hoájuás nehéségei. (Williamson, 985) E nehéségek a magyarorsági me gadasági inéményi, serveei rendser fejl désére is rányomák bélyegüke. (KispálViai, 6) Coase kimuaa, hogy a piaci verseny csak akkor ökélees, ha nincsenek ranakciós kölségek. (Coase, 98) A globaliáció és a fejl dés haására a piacon egyre öbb eern gadasági haás érvényesül, melyeknek a gadasági dönéshoaalba örén bevonásá a piaci serepl k joggal igénylik. A gadaságilag periférikus érségek kialakulása gyakran kö dik a rurális érhe. A rurális érségek gadaságában a urbaniál érségekével semben kiemelked en sok eern gadasági haás érvényesül. E folyama legmeghaároóbb okai a köveke k: a piaci serepl k kööi információcsere lehe ségei, helysínei (inéményei) korláooabbak, a er söd piaci verseny egyre nagyobb és fejleebb sállíási kapaciásoka, kompleebb logisikai koordináció igényel, a rurális érben a kisebb hoáado éréke adó, energia és anyagigényesebb ágaaok elepednek meg, a piaci serepl k innovációs moiválsága, moiválhaósága kisebb a városi érségekéhe visonyíva, a rurális érségekben él k sámára sokkal sürge bb felada gondoskodni a ermései er forrásokról (pl. ermésevédelem, erméseikaasrófa védelem). Egyes, a rurális érhe kö d ágaaok (pl. me gadaság, úrimus) er eljesen függnek ermései er forrásokól. A me gadasági ermelés jellegében jelen sen különböik a gadaság öbbi sekoráól. A vállalkoói ke el nyben résesíi a nagy hoáado éréke adó iparágaka vagy a solgálaásoka a visonylag serényebb 9

92 anyagi hasno hoó me gadasággal semben. Mivel eek a ké jobban vonó ágaaok helyileg els sorban a városokho kö dnek, a vidék keelláásában sem les elég haékony a piaci koordináció, és a gadasági lesakadás könnyen aróssá válik. Hasonló okokból Békés Megyében sem m ködik a helyi megakaríásoka is össefogó, a a helyi gadaságba vissaforgaó péninéei rendser. A beruháások ilyen jelleg finansíroása öbbek kö aér is nehékes, mer a hasonló gadasági érdek össehangol érvényesíése nem megservee. A vidék bankjának nevee péninée áalakulása inkább mua a péninéei sekoron belüli versenyképesség meger síésének irányába, min a speciálisan vidéki jelleg kidomboríása felé. A vidék gadaságának serepl i a ermeléshe sükséges alapanyagok és solgálaások beserése, a késermékek érékesíése eseében is kisolgálaoabb helyeben vannak a piacon, min a koncenrálabb piaccal rendelke, s r bben lako urbánus elepülések. Sokkal kisebb piaci válasékkal kell beérjék, hisen a forgalmaók köül kevesen vállalják (illeve magasabb hasonkulccsal) a, hogy felmérjék a ávolabb es vev kör igényei, valamin kielégísék a megfelel sínvonalon, garanciákkal, servísolgálaásokkal sb. E a ellenmondás nem udák feloldani a Békés Megyében lérejö sövekeei vagy egyesülei jelleg serve dések. A gyakran a állami, a önkormányai érdekelenség mia is küsköd serveeek nem udák agjaik gadasági serepvállalásá kell súllyal koordinálni, és e magával vona a álaluk képvisel, a hárányos helye kisérségekben sokaknak munká is adó kisés köépvállalaok leépülésé. 3. A inéményfejlesés helye a gadaságpoliikában A gadasági élee nemcsak a piaci verseny min egyelen univerális inémény koordinálja, hanem öbbek köö a önkénes és hallgaólagos, vagy ser désekben sabályoo egyeségek is. A gadasági és ársadalmi éleben érvényesül, ársadalmilag is elfogado sabályoka, sokásoka és normáka nevei a kögadaságan inéménynek. A kögadaságudomány egy visonylag új ága 9

93 a új inéményi kögadaságan kiemelen foglalkoik a inéményfejlesés kögadaságani elméleeivel és eel együ a eern haásoknak a gadaság serepl inek koordinációs kapcsolaaiba örén bevonásával (Norh, 99). A gadaság inéményeinek a fejl désben beölö kiemelked jelen ségé mélaja Nagy (Nagy ) is: véleménye serin a jól m köd piacok kialakulása inkább a kövekeménye a gadasági fejl désnek, min a oka. A inémények fejlesése a b vül és b vül Európai Unió m ködeésében is egyre fonosabb serepe kap. A Európai Unió köös versenypoliikája egyre inkább korláoa a ágaaok és a vállalaok direk ámogaásá, és eel felérékeli a infrasrukúra és a inéményfejlesés fonosságá. A érségi versenyképessége visgálva Lengyel I. kuaásaiban a hagyományos ágaai gadaságfejlesési semléleel sembeállíja a ún. klaser ípusú, melyben a klaser alkoó vállalkoások együes érdekéb l, a kooperáció els dlegességéb l és a verseny bionyos korláoásából indul ki a egymással eljes mérékben verseng piaci serepl k hagyományos modelljével semben. (Lengyel, 3) A Európa Tanács Agrár és Vidékfejlesési Karája a vidékfejlesés haékony eskökén emlíi meg a inéményeke, és külön kiemelen a ermel i, sakmaköi serveeeke. (Council of Europe, 996). A ún. Corki nyilakoa aralmaa aoka a alapköveke, melyekre a Európai Unió inegrál vidékfejlesési poliikája épül. E javaslaok esesülek meg kés bb a LEADER programban. A ún Corki nyilakoa javasolja a helyi és érségi önkormányaok sámára a együm ködés el modíásá a innováció, a echnológia, a képés, a kommunikáció, a köös kuaás, a apasalacsere, a parnerség és a vidéki köösségek kööi hálóaépíés erén. (Rural Europe Fuure Perspecives Conference, 996) A vidékfejlesés magyarorsági inéményrendseré elemeve megállapíhajuk, hogy lérejö a vidékfejlesés verikális hálóaa, valamin a állami inéményrendser melle élnek a civilsféra orságos, és kisérségi vonakoású, a vidéki érdekeke megjelení de a fejleséseke is segí serveeek. Rechnier J. hangsúlyoa, hogy a vidékfejlesés nem árcafelada kell legyen, hanem egy koordinaív, 93

94 sokserepl s evékenység, áláhaónak, sabilnak, a alulról jöv kedeményeések, befogadójának kell lenni, s a kormányai feladaokban és m ködésben nem alárendel, hanem alkoó serepe vállalva (Rechnier 5). A inéményfejlesés ávlaai a innovációs poliikában muakonak. A második Nemei Fejlesési Terv sraégiai céljai köö serepel a kuaásfejlesés és a innováció gadaságban beölö serepének er síése, valamin modern infrasrukúrájának megeremése, a fejlesési pólusok lérehoása és meger síése. A 7 és 3 kööi köépávú fejlesési célokho kö dik a kis és köepes vállalkoások jövedelemermel képességének javíása, e célból kiemel inékedési ervkén jelenik meg a kis és köepes vállalkoásoknak sóló ülei (anácsadási, parnerkeres, ülevieli) solgálaások fejlesése, és a kis és köepes vállalkoások kööi együm ködések (különösen a regionális ágaai klaserek, illeve a besállíói hálóaok kialakíása) el segíése információs és anácsadási solgálaások nyújásával. A Nemei Fejlesési Terv céljai jelennek meg a Nemei Kuaási és Technológiai Hivaalnak a regionális innovációs rendser kialakíásáho kapcsolódó serepében is. E cél érdekében kiemel eskö a udás ransferben serepe jásó inémények fejlesésének ösönése, a innovációban érdekel inémények és vállalkoások együm ködésének segíése, a klaserek kialakíásának ösönése és a nemeköi hálóaokho való hoáférés ámogaása. (Lippényi 4) Sabó G. felhívja a figyelme arra, hogy a világgadaság serkeei váloásai haására olyan régi, bevál hálóaépí inémények is képesek megújulni, min a sövekee. (Sabó G., 5) A Békés Megyei Terülefejlesési Tanács erülefejlesési koncepciója a els sámú fejlesési prioriáskén jelöli meg a versenyképes gadasági serkee kialakíásá, és ennek érdekében inékedési programo javasol a vállalkoások fejl déséhe sükséges inéményiserveei feléelek javíására, een belül kiemeli a beserési, érékesíési sövekeeek, gépkörök alakíásá. (MTA RKK ATI Békéscsabai Osály, 997) 94

95 4. A javasol békésmegyei innovációs hálóa A megyei és kisebb résben orságos sakemberekkel folyao konulációk, konferenciák, a egyes nyugaeurópai serveei és inéményi minák anulmányoása, a megyei gadák körében vége kérd íves felmérés apasalaaira alapova a alábbiak serin jellemehe a a függelen inéményrendser, melye a kuaómunka végén a ienha agú kuaócsopor megvalósíásra javasol. 4.. A innovációs köponok feladaai A ervee innovációs servee lérehoásának célja a megyei vidékfejlesési és érségfejlesési evékenység segíése, a f kén a élelmisergadaságho kö d helyi vállalkoások olyan megyei ámogaása, ami nem felélenül kövelen pénkifieés jelen, hanem echnológiai fejlesésekhe nyúj segísége. A fejlesések végrehajásáho sükséges anyagi er források és udásbáis beseréséhe és a ermel sféra rendelkeésére bocsáásáho koncenrációs egységekre (innovációs köponokra) van sükség, melyek egyrés kö dnek a nemei és a európai uniós inéményrendserhe, másrés a helyi sajáosságoknak megfelel en ovábbíani udják a ermel sféra felé a sükséges er forrásoka. Amin a anulmány els fejeeéb l is kiderül, a megyei nem állami gadasági inémények haékonysága gyakran kicsi, a állam álal fennaro inéményeknek pedig nem érdeke a egyes gadasági serepl k illeve csoporok kiemel, arós és haékony ámogaása. Álalában iga, hogy a 99es évek poliikai rendserválásában érine orságokban nagysámú és gyenge alkupoícióban lev piaci serepl jelen meg, és a érdekük képviseleére, gadasági evékenységük koordinálására megfelel mina nélkül nem fejl dö ki megfelel sámú haékony, nem állami inémény. A kérd íves felmérés eredményekén és a sakemberekkel örén inerjúk, konulációk során krisályosodak ki a innovációs köponok sámára javasolhaó feladaok, melyek a alábbiakban foglalhaók össe: 95

96 a m ködési köreben jelenke innovációs igények köveíése a kuaással, fejleséssel foglalkoó gadasági serepl k (pl. K+F vállalkoások, ügynökségek) felé, segíség a m ködési köreben jelenke innovációs eredmények elfogadaásában, más felhasnálók felé örén köveíésében, jogvédelmében, udásköponi serep kialakíása okaási, képési, áképési lehe ségek köveíésével, echnológiai, markeing, pénügyi, jogi, adminisrációs és forrásserési solgálaásoka nyújó és igényl piaci serepl k regisrálása, ájékoaása és a egymással örén kapcsolafelvéelük segíése, vidékfejlesési és kiemelen a élelmisergadaság fejlesésé solgáló ada és információbáis léesíése, m ködeése, karbanarása, a információk köveíése, a köpon vonásköree sámára ájékoaó, össekö serep vállalása a köigagaási, fejlesési serveeek felé, ermel i csoporok serveésének segíése, sámukra infrasrukúranyújás (helység, echnikai felserelés sb.) és anácsadás, haáron ányúló régiófejlesési kapcsolaok ápolása, össefogása, forrásser evékenység (pályáaok) folyaása a sajá servee fejleséséhe. 4.. A innovációs köponok célcsoporjai A köponok els dlegesen a kis és köépvállalkoói sférá ekinik célcsoporjuknak. A nagyvállalkoásokban álalában célorienálan evékenyked bels egység felel a el bbi feladaokér, de a köponok álal képvisel gadasági serepl k együes erejének növekedésével a nagyok sámára is vonó lehe a együm ködés. A kisés köépvállalaok alkoják a a kör, amelyben a legkevesebb pén ju innovációra akár echnológiai, akár serveei, akár a markeing ekineében, pedig a foglalkoaás ekinve a vidék gadasági fennarhaósága semponjából kiemelked fonosságúak. A nagyvállalkoások eseében f leg ermékeik vagy solgálaásaik sámára sabilabb felvev kör udnak 96

97 serveni e köponok. E koordinációs evékenység a agráriumho, a vidékfejleséshe, a érségfejleséshe kö d állami és egyéb nonprofi inémények munkájá is nagyban udja segíeni. A udásköponok vidékfejlesési célú evékenységével kapcsolaos a solgálaások kedveményeeje a eljes helyi ársadalom A innovációs köponok m ködése A kuaással össefügg sakmai megbesélések és a áekine külföldi minák, a konulációk apasalaai és a kérd íves felmérés eredményeképpen állíhaó, hogy a hálóa koncenrációs egységei kb. 45 f m ködehei. A funkciók sokré sége mia a felélenül sükséges magasan kvalifikál, séles láókör álalános agrársakember és könyvel melle alkalmani kell olyan munkaársaka, akik rendelkenek érségés vidékfejlesési apasalaokkal, menedseri képességekkel, séles küls kapcsolarendserrel, köigagaás ismereekkel, EUs ismereekkel, nyelvismereel. A össes munkaársól alapköveelmény a helyben élés és a nagyfokú helyismere. A solgálaásoka köveí funkció a képe bels munkaársak meglée melle igényli a köveke sakmai kompeenciákkal való ülei célú kapcsolaarás: növényvédelmi sakmérnök, állaorvos, kögadás, markeing sakember, jogás, adóanácsadó, pályáaíró, érségmenedser, vidékmenedser népm vel sb. A ervee udásköponok evékenységükben várhaóan nagyon elér ek lesnek, hisen a vonásköreük ermései adoságaikban, a érdekel serepl k ekineében, a ermelési hagyományokban, a ülei kapcsolarendserben nagyon különbönek A megyei hálóa érbeli rendsere A Európai Unióban a regionalimus er södésével egyre er eljesebb a kisérségeknek min a fejlesés alapegységeinek a serepe. Várhaó, hogy Magyarorságon is kibonakoik és elmélyül e a endencia. Ennek jelei megmuakonak abban is, hogy a saisikai kisérségekhe igaodnak a falugadás és a agrárkamarai köreek. 97

98 A feni folyamaokho alkalmakodva a ervee hálóa koncenrációs egységeinek is a kisérségek köponjaiban kell lérejönniük. Ké kisérség kivéelével (Sarkad és Békés) a kisérségi köponok elhelyekedése a könny elérhe sége ekinve megfelel (. ábra). A Sarkadi kisérségben Sarkad min elephelyi egység melle elképelhe például egy sadányi alköpon léesíése is. Ugyane megoldhaó a Békési kisérségben Békés és például Gyomaendr d visonylaában is. A köponok haékony m ködésé er síi a hálóai serve dés. E megköveeli, hogy a megyében a koncenrációs egységek hálóaának legyen egy magja, egy serve köponja. E indokolja, hogy: a hálóai elemek köö sükséges egy folyamaos irányíás és koordináció, a regionális és orságos ekkel a kapcsolaarás egy megyei köpon léé feléelei, bionyos eseekben és émakörökben a haáron úlnyúló együm ködés és álalában a nemeköi kapcsolaarás köponi fellépés igényel. A Békés megyei hálóa köponjának ermésees módon Békéscsaba adódik. A megyesékhely köigagaási sáusa, népességsáma, gadaságiársadalmi serepe, a megye érserkeeében beölö cenrális helye kell en indokolja minde A innovációs servee finansíroása A kialakíandó innovációs servee finansíroása a jelen gadasági környeeben a megvalósíhaóság semponjából alapve fonosságú. A állam illeve a önkormányaok álal fennaro léesímények finansíroásával kapcsolaban a uóbbi id ben felmerül a ún. Privae Public Parnership (PPP) modell. E a finansíroási mód alapve en a nagyberuháás igény vállalkoások sámára javasolhaó megoldás, olyan eseekben, melyekben a magán ke hossú ávra bérbe kíván adni nagy érék eskööke állami, illeve önkormányai inéményeknek. A ervee innovációs serveeek kölségei alapve en a folyamaos m ködésb l sármanak, a beruháásigény meglehe sen kicsi ahho, hogy a vállalakoói ke sámára 98

99 megérje a parneri serepb l fakadó kölségek vállalása. A magán ke bevonása aér is problémás, mer neheebb a hoáférés a Európai Uniós köösségi ámogaásokho. A hálóa finansíroása ekineében soka ígér lehe ség a Európai Unió LEADER+ elneveés programja. E olyan kedeményeés, amely segíeni kívánja a vidéki köösségek élemin ségének és gadasági jóléének javíásá. Magában foglalja a európai srukurális poliikák esköei, a ermései és a kulurális érékek védelmé, a ársadalmigadasági különbségek okoa problémák elleni harco, valamin a perifériák és a vidéki erüleek felárkóásá. Olvasva a program célki ései a el bbiekben megfogalmao megyei mulifunkcionális innovációs serveerendser feladaai és m ködése nagyon sok helyen a LEADER+ kedeményeéssel egybevág. Habár a LEADER+ program 6ban befeje dik, a subsidialiás elvén nyugvó vidékfejlesési célok megmaradnak, és esély adnak a anulmányban bemuaoho hasonló innovációs serveei rendserek fejleséséhe. 99

100 . ábra Servee és inéményfejlesés megyei erülei koncepciója Forrás: MTA RKK ATI Békéscsabai Osály, 5

101 Felhasnál irodalom: Coase, R.: The Problem of Social Cos The Journal of law and Economics 98 Vol. 3. pp. 44. Council of Europe: Recommendaion 96 (996) on a European Charer for Rural Areas (Par IV. Aricle 9.; Guideline par.) Elek, S., Kulifai, J.: A környeekímél inékedések ámogaása a me gadaságban a EU srukurális alapjaiból In: MTA Sraégiai Kuaások, Budapes 997 p. 8. Lengyel, I.: Verseny és erülei fejl dés: érségek versenyképessége Magyarorságon Jaepress Seged 3 p.4. KispálViai, Zs.: Cooperaive heory from a NIE perspecive In: Clique, G.; Hendrikse, G.; Tuunanen, M.; Windsperger, J. (Eds.): Economics and Managemen of Neworks: Franchig, Cooperaives and Sraegic Alliances Springer Verlag 6 (megjelenés ala) Lippényi, T.: A regionális innovációs rendser kialakíása Nemei Kuaási és Technológiai Hivaal Budapes 4 p. 3. MTA RKK ATI Békéscsabai Osály, 997 Békés Megye erülefejlesési koncepciója pp MTA RKK ATI Békéscsabai Osály: Békés megye élelmisergadasági és vidékfejlesési poíciói javíásának lehe ségei a EUcsalakoás idején Decenraliál Kuaási és Technológiai Alap Kuaási Besámoló MTA RKK ATI Békéscsabai Osály 5 78 p. ( Nagy, A.: A inémények áalakulása és a fejle gadaságok uolérése Magyar Tudományos Akadémia Kögadaságudományi Kuaókö pon Budapes p.. Norh, D., C.: Transacion Coss, Insiuions and Economic Performance Inernaional Cener for Economic Growh USA 99 p. 3. Rechnier, J.: Inéményrendser (kéira) 5 Rural Europe Fuure Perspecives Conference: The Cork Declaraion 996. november 79. Sabó G., G.: A sövekeei ideniás egy dinamikus megköelíés a sövekeeek fejl désének gadasági né ponú elemésére In: Kögadasági semle LII. évf. pp Budapes 5 Williamson O. E. (985) The Economic Insiuions of Capialism. The Free Press, New York.

102 LAKATOS VILMOS VIZDÁK KÁROLY Me gadasági családi vállalkoások serveési sajáosságai JásNagykunSolnok megyében Beveeés, a visgála célja A magyarorsági me gadasági ermelés poíciójának er síése a Európai Unióho való csalakoás mia a haai agráriumnak folyamaos örekvése. A ermelés jelenlegi és múlbeli helyeé, a kihasnálalan lehe ségeke, a eseleges korláoka felárni a gadasági elemések els dleges feladaa, mer a elkövekeend évek ermelésé ennek udaában lehe megalapooan erveni. Réslees visgálaainka Jás Nagykun Solnok megyére erjeseük ki, különös ekineel a megye me gadasági családi vállalkoásaira, aok feléelrendserére, ávlai elképeléseire, eálal kövekeeve a megye me gadaságának fejlesési lehe ségeire.. A visgála módsere A megye me gadasági családi gadaságainak bemuaásáho sükséges információkho a 4es évben kérd ív segíségével, inerjú módserrel juounk, amely minegy 4 f és mellékfoglalkoású gadálkodó bevonásával örén. A visgálaaink, kérdéseink kierjedek a gada és a gadaság f bb adaaira, a evékenység jellem ire, echnológiára, árgyi feléelrendserre, inpuoupu visonyokra, jövedelme ségre, inegrációs kapcsolaokra és a jöv re vonakoó elképelésekre, ervekre. A kérd íves felmérések adaai saisikai ábrák segíségével eük semléleesebbé. Elemésünke kiegésíeük a megye elmúl évi me gadasági ermelésére álalánosan érvényes agrárkamarai besámoló egyes résleeivel.

103 . A kérd íves felmérés eredményeinek érékelése A kérd íves elemésbe bevon családi gadaságok megyén belüli erülei elhelyekedésé és sámá muaja a. ábra. A felmérésbe öbb min 5 családi vállalkoás vonunk be, de eljes kör en csupán 4 gadaság adaai uduk elemeni.. ábra A felmérésbe bevon családi gadaságok elhelyekedése és sáma Jásberény Solnok 3 Karcag Kisújsállás Töröksenmiklós 8 Me úr 7 Tisaföldvár Forrás: Sajá A gadálkodók élekor serini megoslásá a. ábra semlélei. A felmérésbe bevon gadálkodók öbbsége köépkorú, a me gadasági evékenysége (3. ábra) 49 éve kedék meg. A családi gadaság kialakíásának id ponja els dlegesen nem a élekor függvénye, hanem a magyarorsági me gadasági ulajdonvisonyokban bekövekee váloások kövekeménye. 3

104 . ábra A gadák élekor serini megoslása 56 év 5% 6 év 3 év % 5% 34 év 3% 45 év 57% 3. ábra A gadaságok megoslása a evékenység kedeének ideje serin évnél régebben % 4 évnél korábban 5% 46 éve 37% 79 éve 38% A visgál alföldi egyéni magángadaságok vee inek legmagasabb iskolai végeség serini össeéelének elemése rámua a sakismere egyre növekv fonosságára, amely feléele a gadálkodási evékenység eredményességének, sikeres folyaásának. Iskolai végeség ekineében figyelembe veük a sakismereek megléé. Ennek megfelel en (4. ábra) a 4 gadálkodó köül me gadasági fels fokú végesége van 4 f nek, me gadasági echnikusi végesége kilenc f nek, 4

105 sakmunkáskép vége hé gada. A maradék gadálkodó iskoláosága igen elér, de álalánosan jellem, hogy a me gadasági sakismereeke nem a okaásban sereék meg, a me gadasági evékenysége sül i hagyományok és a lehe ségek mia kedék el. 4. ábra A gadák iskolai végeség serini megoslása egyéb, nem mgi 4% mgi gépésmérnök 5% agrármérnök % mgi sakiskola 8% mgi echnikus % mgi gépésechnikus 3% A me gadasági vállalkoásoka visgáluk a foglalkoaás és a vállalkoási forma serin is (5. ábra). Egyérelm en ki nik, hogy f foglalkoásban vége evékenység eseén a egyéni vállalkoási forma válasása dominál, mellékfoglalkoás eseén inkább a sermel i kaegória serini adóási visonyok a kedve bbek. Terméseesen a vállalkoási forma megválasásánál dön a gadaság méree, a abból sármaó bevéel és jövedelemömeg mennyisége. 5

106 5 5. ábra A me gadasági evékenység foglalkoaás és vállalkoási forma serini csoporosíása 5 F foglalkoás Egyéni vállalkoó sermel Mellékfoglalkoás A gadálkodók köül heen már nyugdíjasok, akike ennek megfelel en min mellékfoglalkoású gadálkodóka keelünk. A. ábláaon a gadaságok erülei mérekaegóriák serini megoslásá üneük fel, kiegésíve a foglalkoaás és a vállalkoási forma jellem ivel. A 4 gadaság köül 8 foglalkoo növényermeséssel, vegyes profilú evékenysége (növényermesés + állaarás) gadaságban folyao.. ábláa A visgálaba von vállalkoások foglalkoaás, vállalkoási forma serini bonása a erülei mére függvényében Gadaságok méree, ha ha 5.jan.jún.nov MF 3.febr.márc 4.márc 4.máj 4.márc 5 V.febr M = Mellékfoglalkoás F = F foglalkoás = sermelés V = Egyéni vállalkoás A gadaságok mindegyike rendelkee sajá földerüleel, ennek álagos méree 53,5 hekár, 5 gadálkodó álagosan 5, hekár földe bérel. A gadaságok álagos össes földerülee 7,7 hekár es ki. E a mére egy egés család megélheésé már lehe vé esi. 6

107 A gadaságok 7%a ervei evékenységének fejlesésé, b víésé. E els sorban a hiányó gépi berendeések beserésével sándékonak megvalósíani. 6 hekár erülei mére fele jellem a sajá araócsépl gép és öbb eseben a magisíásmanipulálása iráni igény. A gadálkodók jelen s résben vásárol inpuokra alapoák a ermelés, kivéel a vegyes profilú gadaságok képeek, ahol a állaok akarmányoásá e kiárólagosan sajá el állíású akarmánnyal valósíoák meg. Mind a beserésre, mind a érékesíésre jellem a ser dések köése. A érékesíési ser dések megíélése vegyes vol. Több gada emlíee a felvásárló cégek monopol helyeé és a abból sármaó gondoka: "nyomo" felvásárlási árak, úlo min ségi köveelmények. A inegrációs kapcsolaok a elmúl évekhe képes el érbe kerülek, de a gadák serin is még öbb lehe ség rejlik a gépkörökben, a ermele solgálaó ársulásokban, sövekeésekben. A gadálkodók jöv képe össességében biakodó, e jeli a gadasági evékenység b víése, en arása, egyikük sem ervei a gadaság leépíésé, megsüneésé. Váloó a európai uniós agság megíélése, de a öbbség evékenységének folyaásá a megnöveked min ségi köveelmények és a orságba beáramló külföldi me gadasági és élelmiseripari ermékek mia vesélyeeve lája. A gadálkodók a kormányól ovábbra is a evékenységük eredményességé javíó inékedéseke várnak el, illeve a eel kapcsolaos meglév örvényeke, sabályoóka kriiálják. A adók jé egyre kevesebben bírálják, de e mindenki megemlíee a ámogaások felvéelének nehékességé, a úlo adminisráció. 7

108 Össegés JásNagykunSolnok megye me gadasági ermel i a elmúl években gadasági és ermései kaasrófák haásával alálák maguka semben. Mindennek ellenére álalánosságban megállapíhaó, hogy résben érdekb l, résben kényserb l a me gadasági evékenysége a gadák öbbsége en kívánja arani, illeve fejlesés erve. A ermel k a gadaságpoliikáól, a kormányaól igénylik a gadálkodás feléeleinek javíásá, kisámíhaóbb és kevesebb kockáao magában rej feléelrendser melle kívánják evékenységüke végeni. A európai uniós csalakoás megíélése ovábbra is ke s: egyfel l a gadák lehe sége lának a piacok b víésére, de öbben fenyegeéskén vesik a nyugaeurópai cégek magyarorsági piacserésének fokoódásá. Felhasnál irodalom: Vidák K. Lakaos V. Király J. Kis Z.: Növényermes magángadaságok evékenységének elemése. III. Alföldi Tudományos Tájgadálkodási Napok Me úr.. 3. köe 56 6.p. Lakaos V.Király J.: JásNagykunSolnok megyei egyéni gadaságok jellem i a 3as évben IX. Nemeköi Agrárökonómiai Tudományos Napok Gyöngyös, 4. 5.p. + CD ROM Lakaos V.: JásNagykunSolnok megyei egyéni gadaságok jellem i a 3as évben Körös Tanulmányok, p. 8

109 PATAY ZOLTÁN A porfoliómenedsmen egyik feladaa és annak megoldása A éma akualiásá aal jelem, hogy sakemberek a gadaság alapve problémái ársadalmi veüleben gyakran a lakosság befekeési sokásaival hoák kapcsolaba, s uóbbiaknak más orságokra is kierjese visgálaa során fogalmaódo meg a a megállapíás, hogy a magyarok megakaríási és befekeési kulúrája a legelmaradoabb egés Európában 8. A megállapíás serinem még akkor is úlo, ha a cikk anonim ser je Európa ala a EU agállamai felölel érsége éri. Tény aonban, hogy a helye egyálalán nem megnyugaó, és javíására a uóbbi id ben komoly kormányai örekvések is ualnak, melyeke a a haároo cél esesí meg, miserin már ebben a ciklusban beveeésre kerül a alapve pénügyi és gadasági ismereek köép okaása. A émáho sorosan f dik a álalam korábban kifeje gondola és sándék ([], []), s a alábbi modellek öbbségének kapcsán els sorban i is a operációkuaási módserek séleskör alkalmahaóságá hangsúlyova a simple módser kökincsérék ségre való jogosulságá igyeksem aláámasani. Befekeések opimaliálási problémájának semléleésére ekinsük a alábbi feladaoka. A. Egy bank 5 euró erve befekeni kövényekbe ill. auóvásárlási, lakás és semélyi kölcsönökbe. A éves fi kamahoam a egyes befekeésekben a köveke : % a kövényekb l, 3% a auóvásárlási, 6% a lakás és % a semélyi kölcsönökb l. A lehe legjobb porfolió kiválasására örekedve, a banki menedsmen biosíani akarja, hogy a befekeésekre eljesüljenek bionyos okokból adódó el írások. 8 hp:// ( ) 9

110 Eek a alábbiak:. A semélyi kölcsönökre sán össeg nem lehe nagyobb, min a kövényekbe fekee össeg.. A lakáskölcsönökre sán össeg nem lehe nagyobb, min a auóvásárlási kölcsönökbe fekee össeg. 3. Semélyi kölcsönökre legfeljebb a eljes befekeeési össeg egynegyedé sabad sánni. Felírjuk a felada maemaikai modelljé. Ha a kövényekbe, a auóvásárlási kölcsönökbe, 3 a lakáskölcsönökbe és 4 a semélyi kölcsönökbe fekeend össeg résaránya a 5 eurón belül, akkor a modell a köveke : f ( ) ma. Hallgaói en gondolva, a LP felada kéi megoldásának ked simpleáblája a alábbi:. 3 4 b u [] u u 3 u

111 A négy lépésben kapo végs 5. u 4 u u 3 u b,5,5,5,5,5 4, 5, 5 3,5,5,5,5,5, 5, 5,5 4,5,5 4,5 4,75 ábla alapján megállapíhajuk, hogy a LP felada egyelen megoldása:,5;,5;,5;,5 *, f ma = f( ) = 4,75. Ennek érelmében a befekeésre ervee össegb l sármaó éves kamahoam akkor les maimális (4,75% nyi, aa 7375 euró), ha a bank a négyféle befekeés mindegyikére 5 eer euró sán. B. Négyféle mos kibocsáo aonos fuamidej kövény bármelyikéb l akármennyi van lehe ségünk vásárolni, és befekeési célra millió forin áll rendelkeésünkre. A alábbi adaok és feléelek figyelembe véelével maimaliálni serenénk a kövénybefekeésekb l sármaó várhaó nyereségünke: Kövények Hoamok (%) Fuamid re össesíve Fuamid várhaó garanál els évében K K K3 7 K

112 . A porfolió nyeresége a legrossabb eseben is legalább olyan legyen, min a K kövényé.. A porfolió hoama a fuamid els évében legalább 6% legyen. 3. Egyféle kövénybe a eljes össegnek legfeljebb 4%á célser befekeni. Miel megadnám a felada modelljé, a feléeleknek elege ev végelen sok porfolióválasási lehe ség köül kiérek ke re. Ha olyan porfolió válasanánk, amelyben a négy kövény aonos (egynegyedegynegyed) résarányban serepelne, akkor várhaó nyereségünk,75% lenne. A feléeleknek akkor is elege esünk, ha olyan 3 komponens porfolió válasunk, amelyben a K kövény 4 eer forin össegben, a K3 és a K4 pedig 33 eer forin össegben van jelen. Ekkor vison a várhaó nyereségünk 3% les. A 3% mellesleg éppen a K kövény várhaó hoama. A K kövény legrossabb hoama aonban 6%, míg a 3 komponens porfolió hoama legrossabb eseben is legalább 8%. Csupán e sempono néve is érdemesebb a 3 komponens porfolió válasani, min kiárólag K kövény vásárolni a befekeésre sán pénünkér. Újabb össehasonlíásokkal mérlegelhenénk a lehe ségeke ovább, de ilyen úon reményelen keresni a legnagyobb várhaó nyeresége eredménye porfolió. A legjobban akkor járunk el, ha megadjuk a maemaikai modell és elvégeük annak visgálaá. Legyen i a Ki kövény résaránya a keresend porfolióban i ;;3;4. A felada maemaikai modellje a alábbi:

113 , 4, 4, 4, 4 f ( ) ma. A kapo LP felada (kéi és sámíógépes) visgálaa során kiderül, hogy maimális (3,%), a várhaó hoama annak a 3elem porfoliónak, amely eer forin össegben aralmaa a K3 kövény, 4 eer forin össegben a K e, s ugyanilyen (4 eer forin) össegben a K4 e. C. Tekinsük mos a feni ábláa uolsó oslopában megado sámbeli érékeke a egyes kövények háralév álagidejének. Mivel a háralév álagos fuamid kövények és kövényekb l álló porfoliók eseében, aok kockáaosságának jellemésére hasnál mér sám, eér e a muaó a befekeési dönéseknél fonos serepe jásik. Ugyanis, minél nagyobb a háralév álagos fuamid, annál kockáaosabbnak ekinhe a ado kövény, illeve kövényporfolió. Emia van érelme árgyalni a a feladao is, amely a fenebb megfogalmaoól annyiban ér el, hogy a ado ábláa uolsó oslopadaainak újabb érelmeésében a. feléel helye a alábbi erméseser en adódó feléel rögíi: A porfolió háralév álagideje legfeljebb 6 év legyen. 3

114 E a feléel a felada modelljében harmadik feléele helye a a fenebb felír modell egyenl lenség formájában ükrö dik. Mell ve a hossadalmas (és id igényes) kéi sámíásoka, mos a sámíógépes visgálara hivakova megállapíhaó, hogy a új feléelrendser felada megoldásá a,4; ;,3;,3, f f ( ) 3 ma * eredmény jeleni, amelynek érelmében a újabban kerese kövényporfolió várhaó hoama akkor les maimális (mos 3%), ha a porfolió megin 3elem és olyan, amelynek nem sabad aralmania a K kövény, de össeéelében a el bb kapo opimálisól abban ér el, hogy más résarányokban kell aralmania a öbbi három kövény. Ebben a opimális porfolióban a K kövénynek 4 eer forin össegben, a K3 nak és a K4 nek pedig 3 3 eer forin össegben kell megjelennie. Csupán érdekességkén jegyem meg, hogy e a porfolió a kedeben próbaser en laolgao ké porfolió egyike. Meg kell emlíenem, hogy különösen a résvényeke is aralmaó érékpapírporfoliók opimaliálásá és keelésé solgáló modellek visgálaára, a kockáai énye k mélyrehaóbb figyelembe véele mia, a csupán lineáris programoáson alapuló sámíógépes módserek nem alkalmasak. A kvadraikus programoás kereeiben jelenik meg a a modell, amelye els kén 95ben H. Markowi a kockáa valósín ségsámíási érelmeéséb l fakadó modern porfolióelméle alapjainak kidolgoója fogalmao meg. Néhány évvel kés bb J. Tobin ismere fel, hogyan módosul a 4

115 modell, ha a egyébkén kockáaos érékpapírok melle a porfolióban egyfaja kockáamenes eleme is serepeleünk 9. D. Neveük a ovábbiakban a rögíe pénössegre vonakoó n elem befekeési porfolió alkoóelemei befekeési sekoroknak, és legyen a iedik sekor résaránya a porfolióban. Ha i i r a iedik sekor várhaó hoama, i a r i várhaó hoam kockáaa, ij a ri és a rj korrelációja, akkor a opimális porfolió Markowiféle modellje a alábbi... r r... r ma n i, j n n n i j i j i j min, ahol a porfolió r n i r várhaó hoamának maimaliálása i i és a r várhaó hoam kockáaának egyidej minimaliálása a opimaliálási cél. Jellem, hogy e felada megoldáshalmaa végelen halma, amelynek elemei a ún. haékony porfoliók alkoják és a haékony porfoliók egyikére sem alálhaó se a várhaó hoam ekineében, se a várhaó hoam kockáaának ekineében a neveenél jobb porfolió. Ha a porfolió valamelyik alkoóeleme kockáamenes, akkor J. Tobin serin a kockáaos résporfolió egyérelm en meghaárohaó. Legyen a kockáaos résporfolió porfolióbeli résaránya. Ekkor r ( ) r fi r risk,, risk 9 Munkájáér J. Tobin 98ben, H. Markovi 99ben, kögadasági Nobeldíja kapo. 5

116 ahol rfi a kockáamenes sekor hoama, rrisk a kockáaos résporfolió várhaó hoama és a risk rrisk várhaó hoam kockáaa. Banki vonakoásban, valuabefekeésekre gondolva, ha a valuaárfolyamok váloásának visonyíási alapjául rögíünk egy konkré valuá, például, a euró, akkor bármely befekeési periódusra vonakoóan a euró (min sekor) fihoamú kockáamenes sekornak ekinhe. Ekkor a porfolió r várhaó hoama és a r várhaó hoam kockáaa köö fennáll a kapcsola. r r fi r risk risk r fi Gyakorlaban figyelembe kell venni a id nkéni kumulál hoamoka. A [3]ban ajánlo numerikus eljárás (VAR módser) alkalmaásával a kockáaos résporfoliók össeéelé ille en bármely valósín ségi re elvégehe ek a esedékes veseségekre vonakoó sámíások, a euró (min kockáamenes sekor) és a kockáaos résporfoliók bármely leheséges variálása ekineében. Felhasnál irodalom: Paay Zolán: Besállíói cégaralékok felfedésének id ser sége. Körös Tanulmányok, TSF GFK, Békéscsaba, 4, 546. Paay Zolán: Módsergaranciák kökinccsé éelének problemaikája. Körös Tanulmányok, TSF GFK, Békéscsaba, 5, RiskMericsTM Technical Documen Fourh Ediion/ J.P. Morgan, Reuers, 996. P. 84. Ha jelenleg egy eskö éréke S és S a éréke valamely kés bbi id ponban, akkor a eskö hoama ValueaRisk. r S S S, s a kumulál hoam 6 r cum S S r.

117 SIPOS ZOLTÁN SIMON IMRE A gadaságiársadalmi fejleség kisérségi erülei differenciáinak visgálaa Magyarorságon (4) Beveeés A erülefejlesés ö leheséges beavakoási je (orságos, regionális, megyei, kisérségi, elepülési) köül a els erülei, a kisérségek je, amely a kompleen érelmee és alulról épíke erülefejlesési poliika rendkívül fonos alapje. A kisérség ebben a össefüggésben olyan erveésifejlesési erülei egységnek ekinend, ahol els sorban a vidéki lakosság mindennapi sükségleei kielégíésével kapcsolaos gadasági, piacikereskedelmi, infrasrukurális és elláási, köigagaási és ársadalmi kapcsolaok, érfolyamaok öme lejásódik. F feladauk, hogy a erülefejleséssel kapcsolaosan a ájho, a lokaliásho, a egymással együ él, együm köd önkormányaokho immanensen kö d köös sándékoka kifejee, a sükséges erveke elkésíesse, össehangolja és addicionálja a forrásoka, megvalósísa a fejleséseke, segíse a faluváros kapcsolaok kieljesedésé, er síésé, biosísa a érségi ideniás és a vidék fejl désé. (Csaári B.: 996) Jelen anulmány kísérlee es a 4es év ársadalmi gadasági érserkeee kisérségi ábráolására, egy séleskör muaórendser valamin a fakoranalíis módsere segíségével. A így ábráol fejleségek jól muaják majd a orság erülei fejleségi differenciálságá. A eleme nagysámú muaó ha csoporo képe, amelyek kifejeik a fejleség demográfiai, foglalkoaási, gadasági, infrasrukurális, jövedelemi aspekusai a een csoporokra különkülön elvége fakoranalíis uán a eljes muaó rendserre is késül egy komple fejlesége kifeje fakor elemés. Végeeül a r l 4re megvalósul kisérségi fejl dés komple muaóinak össeveése alapján a dinamiká is kifeje erülei differenciálódás kapunk. A visgálaok e fáisában megállapíhaó, hogy a emlíe négy év ala mely hárányos helye kisérségek modulak el a fölárkóás irányába. 7

118 . A módser Min minden saisikai módser alkalmahaóságában így a fakoranalíisében is dön serepe jásik a muaók megválasása, majd pedig a eredmények érelmeése. A elemések a Orságos erülefejlesési és erülerendeési információs rendser (Teir) egyes adaai, a Orságos Munkaügyi és Módserani Köpon (OMMK) afs.hu inernees oldalán alálhaó kisérségi foglalkoaási adaoka ovábbá a 4es saisikai évkönyv cd mellékleé felhasnálva késülek. A ársadalmi gadasági jelenségek differenciáinak megjeleníésére nem alkalmas muaók kiselekálása uán a es adaokból 98, 4es adaokból 9 fajlagos muaó késül. Eeke a muaóka a Spss nev saisikai sofverrel elemeem. A fakorelemés álalános elneveéskén, olyan eljárásoka jelöl, amelyeknek els dleges célja a adacsökkenés, aggregálás és össegés. Fakorelemésnek öbb módsere is van leggyakrabban hasnál módsere a f komponenselemés, e a anulmány is e a módser alkalmaa. A eredmények jobb érelmehe sége érdekében a fokorok roálásáho a varima módser válasouk. A eredei sandardiál váloók lineáris kombinációból megkapo fakor érékek érképi ábráolására a egyes kisérségi fakor érékeknek a álagho való sáalékos visonyá veük alapul, a így kapo sáalékoka 5 csoporba sorolódak. Eek:. Kisebb, min a álag 7%a,. A álag 7 és 9%a kööi, 3. A álag 9 és %a kööi, 4. A álag és 3%a kööi, 5. Nagyobb, min a álag 3%a. Célser nek láso, hogy ne a álag legyen a 3. csopor eseében a osóhaár. A fakor érékek álagának 9%os sávjába es kisérségek valójában álag körüliek, egyik id ponban alaa egy köveke ben felee is lehenek, éppen eér köük sok a hasonlóság a együmogás ille en is. 8

119 . Eredmények.. Kisérségek demográfiai helyee A kisérségek demográfiai helyeének bemuaására hasnál muaóka a f komponensek alapján három csoporba lehe sorolni (. ábláa).. ábláa Roál f komponens mári Komponensek 3 munkaképes korú népesség aránya %, népesség aránya,8 lakosra juó haláloás,784 min f /km elepüléseken lakók,653,545 aránya vándorlási különböe,848 néps r ség f /km,74 ermésees saporodás ill. fogyás,85 háasságköések és válások egyenlege,55 Sajá érék,7,7,5 A els fakor eseében meghaároó a haláloás és a 6 év felei népesség valamin a munkaképes korú népesség aránya, ovábbá serepe jásik még a min f /km elepüléseken lakók aránya is de e a muaó a második fakorban én jelen s súllyal serepel, i meghaároó ovábbá a néps r ség valamin a vándorlási különböe. A 3. fakorban a ermésees saporula és a háasságköések egyenlege jásik serepe. A el ekb l kiindulva A els fakor a Vialiás, a második a Népesség koncenrálódás a harmadik pedig a Háasság és ermésees 9

120 saporula neve névvel aonosíhaó. Terjedelmi okok mia csak a els fakor alapján kirajolódó erülei különbségeke muajuk be. (. ábra). E 5a ábra er s polariáció mua. Kimagasló népesség koncenráló ereje csak nagyvárosainknak (Pécs, Seged, Debrecen, Miskolc, Gy r) illeve a Budapes körüli gy r nek van. A egyébkén magas vialiással jellemehe sabolcsi rések népessége koncenráló képessége alacsony, ami vélhe en a magas elvándorlási illeve haláloási arány oko.. ábra A másik ke fakor mindegyike ugyana a émá árnyalja, neveeesen a demográfiai helyee. Kisebb nagyobb elérésekkel hasonló differenciák figyelhe k meg a orság kisérségei köö. Jól kirajolódó gy r adódik a f város körül. Kedve vialiási képe muanak Sabolcs Samár, HajdúBihar ésaki rése valamin BorsodAbaúj

121 Zemplén megye haár meni kisérségei. Ebb l a semponból ugyancsak kedve bb a álagosnál Ésak Dunánúl és Nyuga Magyarorság helyee... Kisérségek foglalkoaási helyee. ábláa Roál f komponens Mári Komponensek foglalkoaoak aránya %,965 inakívak aránya %,995 gadaságilag akív népesség aránya %,995 regisrál munkanélküliek aránya %,934 8 napon úl munkanélküliek aránya %,98 munkaképes korú népesség aránya %,7 Sajá érék 3,,39 A visgál módser ugyan a foglalkoaási helye muaói ke f komponensre bonoa (. ábláa), de mivel ké énye mögö meghúódó muaók hasonló információaralommal bírnak eér a ké komponens egy fakorba össevonva érékeljük (. ábra).

122 . ábra.3. Kisérségek gadasági fejlesége A visgálaba von muaók nagy sáma és ha f komponens mia a roál mári kölésére nincs mód de a gadasági fejleségre vonakoó erülei eredményeke jól muaja a 3. ábra. A roál fakor komponens mári segíségével logikailag sébonhaó a 3. ábra három résre, gadasági fejleség serini réserüleekre. A els fakor éréke magasabb, ha a ado érségben magas a ipari és ercier vállalkoás sáma és alacsonyabb a me gadasági vállalkoásoké. A második fakorban a vállalai mérlegadaok serepelnek, a 3. fakorban a idegenforgalmi adaok, a negyedikben pedig a eskö és ke arányos eredmények. A el ekb l kiindulva a els fakornak Vállalkoások, a második és negyedik fakor lineáris kombinációjá Vállalai besámoló serini fejleség a harmadiknak pedig Idegenforgalom fejlesége ponosabban a kisérségek idegenforgalmi kapaciásainak kihasnálsága neve adhajuk.

123 3. ábra A 3. ábra jól muaja a f városból induló és sugarasan elhelyeked fejleebb erüleeke, leger eljesebb a gy ri és a balaoni irány, formálódik a pécsi és a segedi is legkevésbé kialakul a Miskolcdebreceni engely. A gadasági fejleség elemésére a alábbi muaóka hasnáluk: lakosra juó m köd vállalkoások sáma a bányása, feldolgoóipar, villamos energia, gá, g,víelláás nemegadasági ágakban, lakosra juó m köd vállalkoások sáma a kereskedelem, javíás nemegadasági ágban, lakosra juó m köd vállalkoások sáma a me gadaság, vadgadálkodás, erd gadálkodás, halása nemegadasági ágakban, lakosra juó m köd vállalkoások sáma a sálláshelysolgálaás, vendégláás nemegadasági ágban, lakosra juó m köd vállalkoások sáma a sállíás, rakároás, posa, ávkölés nemegadasági ágban, lakosra juó m köd vállalkoások sáma a épí ipar nemegadasági ágban, lakosra juó m köd vállalkoások sáma a ingalanügyek, gadasági solgálaás nemegadasági ágban, lakosra juó egyéni vállalkoás, lakosra juó ársas vállalkoás, 3